Law No. XLIX of 1992 concerning the use of compensation coupons for the acquisition of title to agricultural land

JURIX - 1999.04.19. file:///D/HTML/hun7229.htm[15.01.2025 17:44:57] A lekérdezés (idõgép) napja: 1999.04.19. 1992. évi XLIX. törvény a kárpótlási jegy termõföldtulajdon megszerzésére történõ felhasználásának egyes kérdéseirõl Az Országgyûlés abból a célból, hogy a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló, valamint az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvények alapján a jogosultak termõföldhöz jutását - a mezõgazdasági termelés folyamatosságához fûzõdõ érdekekre figyelemmel - mielõbb lehetõvé tegye, a következõ törvényt alkotja: A kihirdetés napja: 1992. július 3. A törvény módosító szövege átvezetve a módosított jogszabály szövegébe. 1.§ (1) Ha a kárpótlásra jogosult az õt megilletõ kárpótlási jegyért termõföldet kíván szerezni és ezt az igényét a) a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt. I.) alapján kárpótlásra jogosult 1992. augusztus 15-ig; b) a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában 1939. május 1-jétõl 1949. június 8-ig terjedõ idõben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Kpt. II.) alapján kárpótlásra jogosult 1992. október 5-ig; c) az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Kpt. III.) alapján kárpótlásra jogosult 1992. október 30-ig bejelenti a megszerezni kívánt föld fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat polgármesteri hivatalában az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon, az illetékes megyei (fõvárosi) kárrendezési hivatal (a továbbiakban: hivatal) a kárpótlás iránti kérelmet soron kívül, de legkésõbb a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül elbírálja. Az a jogosult tehet bejelentést, aki a megszerezni kívánt termõföld árverésén a Kpt. I. 21.§-ának (1) bekezdése szerint részt vehet. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek a következõ adatokat kell tartalmaznia: a) a hivatal megjelölését, ahova a jogosult a kárpótlás iránti kérelmét benyújtotta; b) a kárpótlás iránti kérelem benyújtásához rendszeresített boríték sorszámát; c) a megszerezni kívánt termõföld mûvelési áganként meghatározott aranykorona (AK) értékét, valamint a termõföldvásárlásra felhasználni kívánt kárpótlási jegy (utalvány) értékét; d) a megszerezni kívánt termõföld fekvése szerinti település megjelölését, a termõföld jelenlegi tulajdonosát (használóját, kezelõjét), tervezett hasznosításának módját; e) a kárpótlásra jogosult személyi adatait (név, leánykori név, névváltozást megelõzõ név, születési hely, idõ, anyja neve) és lakcímét. (3) A hivatal a bejelentés alapján akkor bírálja el az (1) bekezdésben meghatározott határidõben a kárpótlás iránti kérelmet, ha a jogosult az õt megilletõ összes vagy legalább 100 000 forint értékû kárpótlási jegyért termõföldet kíván vásárolni, és a kérelem elbírálásához szükséges adatok rendelkezésre állnak. 2.§ A jogosult nem tarthat igényt soron kívüli elbírálásra, ha a kérelem vagy a bejelentés benyújtására nem az 1.§ ban foglaltaknak megfelelõen kerül sor. 3.§ (1) Ha a jogosult kérelmét az 1.§ alapján elbírálják, az õt megilletõ kárpótlási jegy banki letétben marad. Az árverésen a hivatal jogerõs határozatával és letéti igazolásával vesz részt. (2) Ha a jogosult a bejelentésben meghatározott értékû kárpótlási jegyét termõföldvásárlásra használta fel, részére a fennmaradó összegnek megfelelõ kárpótlási jegyet a kárpótlási jegy forgalmazására feljogosított pénzintézet kiadja. (3) 1993. augusztus 15. után a jogosult a (2) bekezdésben meghatározott feltétel teljesülése nélkül is felveheti letéti igazolás ellenében az õt megilletõ kárpótlási jegyet. 4.§ (1) Az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásának elõsegítése érdekében a helyi önkormányzat legkésõbb 1992. augusztus 31-ig - földrendezõ bizottságot (a továbbiakban: bizottság) alakít. A bizottság mûködési feltételeit a helyi önkormányzat biztosítja az állami költségvetés terhére. A 4.§ (1) bekezdésének utolsó mondata az 1992. évi II. törvény 13.§ (7) bekezdésének 1. pontjával megállapított JURIX - 1999.04.19. file:///D/HTML/hun7229.htm[15.01.2025 17:44:57] szöveg. (2) A bizottság tagjai a helyi önkormányzat megbízottja, továbbá az igénybejelentõk közül a képviselõ-testület által megválasztott 6-10 személy. A bizottságban a nem helyben lakók képviseletét is biztosítani kell. 5.§ (1) A helyi önkormányzat a bejelentésekrõl a hivatalt, illetõleg a földrendezõ bizottságot a bejelentés egy-egy példányával folyamatosan értesíti. (2) A bizottság a bejelentések alapján felméri, egyezteti és összesíti az igényeket és javaslatot tesz a hivatalnak az árverések ütemezésére és az árverésre kerülõ földek kijelölésére. A földrendezõ bizottság javaslatot tehet az árverésre kerülõ földrészleteket terhelõ, a korábbi tulajdonos, használó által közölt, a termõföld AK értékében ki nem fejezett tényleges értéknövekedést eredményezõ, a gazdálkodó szervezet részére megtérítendõ költségek felülvizsgálatára is. A hivatal a közölt költségeket - szükség szerint - szakhatóságok bevonásával vizsgálja felül. Az 5.§ (2) bekezdésének utolsó mondata az 1992. évi II. törvény 13.§ (7) bekezdésének 2. pontjával megállapított szöveg. 6.§ (1) Az árverés vezetõje az árverés megkezdése elõtt egyezség létrehozását köteles megkísérelni - minden egyes kialakítandó földrészletre 1000 Ft AK alapulvételével - az árverésen részt vevõk között. Ha az egyezség létrejött, úgy kell eljárni, mintha a földrészlet árverésen kelt volna el. (2) A jogosult az árverésen és az egyezségkötés során a kárpótlási jegyet névértékben használhatja fel. E törvény alkalmazásában névérték alatt a kárpótlási jegy címleteként meghatározott összeget kell érteni. 7.§ (1) Ha a gazdálkodó szervezet a tulajdonában (kezelésében) levõ, kárpótlási földalapba kijelölt földjét nem kívánja vagy nem tudja mezõgazdasági mûveléssel hasznosítani, 1992. október 31-ig köteles a bizottságnak bejelenteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti földre a bizottság ideiglenes használót jelölhet ki, akivel a gazdálkodó szervezet a termõföld mûvelésére szerzõdést köt. (3) A termõföld használata ingyenes, ha a használó a gazdálkodó szervezet földjére árverezni is jogosult. 8.§ (1) Ha a földrészlet árverésre bocsátott AK értéke és a tényleges AK érték az árverést követõ megosztás során eltér, az árverésen tulajdonul megszerzett földrészlet kataszteri tiszta jövedelmét a természetbeni állapot szerinti tényleges AK értéken kell megállapítani. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott eljárás eredményeként az árverési vevõk által megszerzett földrészlet (földrészletek) AK értékét arányosan csökkenteni kell és annak mértéke legalább 10%-ot meghalad, a tulajdonos a csökkentés mértékének megfelelõ kárpótlási jegy visszatérítését kérheti a birtokbaadástól számított 60 napon belül. A visszatérítésrõl a megyei (fõvárosi) kárrendezési hivatal igazolása alapján az OKKH gondoskodik. A 8.§ az 1997. évi XXXIII. törvény 7.§ (2) bekezdésének c) pontjával megállapított szöveg. 9.§ (1) A Kpt. I., II., III. rendelkezéseit az e törvény rendelkezéseivel együttesen kell alkalmazni. (2) Az állam az állami tulajdonban lévõ földekbõl kínálatot biztosít azon kárpótlásra jogosultak termõföldtulajdon megszerzésére irányuló igényének kielégítésére, akik igényüket az 1.§ szerint jelentették be és igényük kielégítésére a szövetkezet által kijelölt földalap nem nyújt fedezetet. 10.§ Ez a törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejûleg a Kpt. I. 21.§-ának (2) bekezdése a következõk szerint módosul: "Az árverést a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi) kárrendezési hivatal államigazgatási jogkörben eljáró alkalmazottja vezeti."