Joint Decree No. 8 of 1999 of the Ministry of Environmental Protection, the Ministry of Agriculture and Rural Development and Internal Affaires on dangerous animals and on detailed rules of authorization of keeping dangerous animals

8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. §-a (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el: 1. § (1) Veszélyes állatnak minősülnek az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajok egyedei. (2) Az 1. számú mellékletben nem szereplő fajok egyedeit, amennyiben egyedi tulajdonságaik ezt indokolják, az Átv. 20-21. §-ainak rendelkezései alapján a veszélyes állat tartásának engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság veszélyes állattá nyilvánítja. 2. § (1) Veszélyes állat tartására engedélyt az a természetes személy kaphat, aki a) cselekvőképes és büntetlen előéletű, b) rendelkezik a 3. §-ban megjelölt szakirányú tartási ismereteket igazoló, legalább középfokú szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal, c) ha a b) pontban előírt feltételekkel személyesen nem rendelkezik, az azoknak megfelelő személyt alkalmaz, d) rendelkezik a tartási hely közvetlen szomszédainak beleegyező nyilatkozatával, e) biztosítja a 3. számú mellékletben - méreggel ölő állatfajok tartása esetében a 2-3. számú mellékletekben - előírt feltételeket, f) teljesíti a biztonsági előírásokat. (2) Veszélyes állat tartására engedélyt gazdálkodó szervezet akkor kaphat, ha az állat gondozására az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott feltétellel rendelkező alkalmazottja van, és a d)-f) pontokban előírt feltételeket biztosítja. (3) Állatkertek és állatotthonok (állatpanzió és állatmenhely) esetében a veszélyes állatok tartása akkor engedélyezhető, ha az intézménynek az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott feltétellel rendelkező alkalmazottja van, biztosítja a d)-f) pontokban előírt feltételeket - amennyiben külön jogszabály ezektől eltérően nem rendelkezik -, továbbá rendelkezik a működéshez szükséges engedéllyel. (4) Az 1. § (2) bekezdése alapján veszélyes állattá nyilvánított egyedek tartási feltételeit és a tartás biztonsági előírásait az eljáró hatóság - a veszélyes állattá nyilvánítással egyidejűleg - egyedileg határozza meg. Amennyiben a tartáshoz szakképesítés indokolt a 3. § rendelkezését kell alkalmazni. Ha a tartás biztonsági feltételei nem felelnek meg a mellékletben előírtaknak az Átv. 23. §-ának rendelkezése szerint kell eljárni. (5) A 3. számú mellékletben foglaltak a cirkuszi állatokra csak abban az esetben alkalmazhatók, ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik. (6) Veszélyes állatnak minősített védett faj egyedének tartása engedélyezésére irányuló kérelem ügyében a védett állatfajok tartásának engedélyezésére vonatkozó szabályok alapján kell eljárni, a tartás engedélyezése esetén az e rendeletben meghatározott biztonsági feltételek előírásával. 3. § A 2. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szakirányú szakmai végzettségnek kell tekinteni az állatkerti állatgondozó, az állattenyésztő, a vadász-vadtenyésztő, valamint az állattenyésztő és állat egészségügyi szakképesítéseket, illetve a felsoroltakkal egyenértékű korábbi középfokú szakmai végzettségeket, továbbá az ennél magasabb szintű biológus, zoológus, az agrár és állatorvos végzettségeket, feltéve, hogy az illető legkevesebb 3 év szakmai gyakorlatot igazol megfelelő szakintézményben (pl. állatkert, vadaspark, cirkusz) teljesített munkaviszony (egyéb munkavégzésre irányuló tartós jogviszony) keretében. 4. § (1) Az e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett veszélyes állattartás esetén a tartó az Átv.-ben meghatározott engedélyező hatóságnál, az e rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül, a tartás engedélyezése iránt kérelem benyújtására köteles. (2) A települési önkormányzat jegyzője nyilvántartásba vételre [245/1998. (XII. 31.) Korm. r. 6. §] és ellenőrzésre köteles. Amennyiben a tartás körülményei az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelnek, a hatóság a tartást engedélyezi. Amennyiben a tartás biztonsági feltételei nem felelnek meg a mellékletekben előírtaknak, az illetékes jegyző az Átv. 23. §-ában foglaltak szerint jár el. (3) Az e rendelet hatálybalépésekor működő állatkertek - a biztonsági feltételek kivételével - a tartási feltételeket az e rendelet hatálybalépésétől számított 2 éven belül kötelesek biztosítani. 5. § A 4. § (1) bekezdés szerinti tartások eseteiben, ha a tartó természetes személy, 5 év folyamatos tartás alapján a 3. §-ban meghatározott képesítések hiányában is az engedélyező hatóságnak a szakismeretet biztosítottnak kell tekintenie a tartott egyedek tekintetében. Gazdálkodó szervezet esetében a 2. § (2) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni. 6. § A veszélyes állatok tartására vonatkozó feltételek megszegése esetén az eljáró hatóság az Átv.-ben meghatározott kötelezettségei mellett az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendeletben meghatározott bírságot szab ki. 7. § E rendelet 1. számú mellékletében felsorolt veszélyes állatok köréből a pit bull terrier és keverékei, valamint a veszélyesnek nyilvánított eb tartására az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet, valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezései vonatkoznak. 8. § A veszélyes állatok közül a tengeri kígyókra tartási engedély nem adható. 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. 1. számú melléklet a 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelethez A veszélyes állatok köre MAMMALIA - EMLŐSÖK Diprotodontia - Kevés fogú erszényesek Macropidae Kengurufélék Vörös óriáskenguru (Macropus rufus) Keleti szürke óriáskenguru (Macropus giganteus) Nyugati szürke óriáskenguru (Macropus fuliginosus) Primates - Főemlősök Cebidae Csuklyásmajomfélék Valamennyi faj (Cebidae spp.) Cercopithecidae Cerkóffélék Valamennyi faj (Cercopithecidae spp.) Hylobatidae Gibbonfélék Valamennyi faj (Hylobatidae spp.) Hominidae Emberfélék Gorilla (Gorilla gorilla) Orángután (Pongo pygmaeus) Csimpánz (Pan troglodytes) Törpecsimpánz (Pan paniscus) Carnivora - Ragadozók Canidae Kutyafélék Farkas (Canis lupus) Pit bull terrier, valamint annak valamennyi egyede és keveréke, melyet veszélyes ebnek minősítettek Ursidae Medvefélék Valamennyi faj (Ursidae spp.) Mustelidae Menyétfélék Rozsomák (Gulo gulo) Hyaenidae Hiénafélék Valamennyi faj (Hyaenidae spp.) Felidae Macskafélék Oroszlán (Panthera leo) Tigris (Panthera tigris) Jaguár (Panthera onca) Leopárd (Panthera pardus) Hópárduc (Uncia uncia) Ködfoltos párduc (Neofelis nebulosus) Gepárd (Acionyx jubatus) Hiúz (Lynx lynx) Karakál (Caracal caracal) Probosciea - Ormányosok Elaphantidae Elefántfélék Afrikai elefánt (Loxodonta africana) Ázsiai elefánt (Elephas maximus) Perissodactyla - Páratlanujjú patások Rhinocerotidae Orrszarvúfélék Valamennyi faj (Rhinocerotidae spp.) Equidae Lófélék Valamennyi faj (Equidae spp.), kivéve a háziasítottakat Artiodactyla - Párosujjú patások Hippopotamidae Vízilófélék Nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) Bovidae Marhafélék Vízibivaly (Bubalus bubalis) Mindoro-bivaly (Bubalus mindorensis) Anoák összes faja (Anos spp.) Kafferbivaly (Syncerus caffer) Banteng (Bos javanicus) Gaur (Bos gaurus) Kouprey (Bos sauvelii) Vad jak (Bos mutus) Amerikai bölény (Bison bison) Európai bölény (Bison bonasus) AVES - MADARAK Struthioniformes - Stuccalkatúak Struthionidae Struccfélék Strucc (Struthio camelus) Casuaridae Kazuárfélék Valamennyi faj (Casuaridae spp.) Dromaiidae Emufélék Emu (Dromaius novaehollandiae) Falconiformes - Sólyomalkatúak Cathartidae Újvilági keselyűk Valamennyi faj (Cathartidae spp.) Accipitridae Vágómadárfélék Hárpia (Harpia harpyia) Majomevő sas (Pithecophaga jefferyi) Rétisasok (Haliaetus spp.) Valódi sasok (Aquila spp.) Strigiformes - Bagolyalkatúak Strigidae Bagolyfélék Uhuk összes faja (Bubo spp.) Hóbagoly (Nyctea scandiaca) Szakállas bagoly (Strix nebularia) Urali bagoly (Strix uralensis) REPTILIA - HÜLLŐK Testudinata - Teknősök Chelidridae Aligátorteknős-félék Aligátorteknős (Chelydra serpentina) Keselyűteknős (Macroclemys temmincki) Crocodylia - Krokodilok Valamennyi faj (Crocodylia spp.) Squamata - Pikkelyes hüllők Helodermatidae Mérgesgyík-félék Valamennyi faj (Helodermatidae spp.) Varanidae Varánuszfélék Komodói varánusz (Varanus komodoensis) Bengálvaránusz (Varanus bengalensis) Óriásvaránusz (Varanus giganteus) Nílusi varánusz (Varanus niloticus) Pápua-varánusz (Varanus salvadorii) Szalagos varánusz (Varanus salvator) Boidae Óriáskígyók Boa (Boa constrictor) Anakonda (Eunectes murinus) Tigrispiton (Python molurus) Kockáspiton (Python reticulatus) Sziklapiton (Python sebae) Ametiszt kígyó (Liasis amethistinus) Colubridae Siklófélék Atractaspis spp. (valamennyi faj) Balanophis spp. (valamennyi faj) Dispholidus spp. (valamennyi faj) Rabdophis spp. (valamennyi faj) Thelotornis spp. nemek összes faja(i) Elapidae Mérgessikló-félék Valamennyi faj (Elapidae spp.) Hydrophiidae Tengerikígyó-félék Valamennyi faj (Hydrophiidae spp.) Laticaudidae Laposfarkú tengerikígyó-félék Valamennyi faj (Laticaudidae spp.) Viperidae Viperafélék Valamennyi faj (Viperidae spp.) Crotaliidae Csörgőkígyófélék Valamennyi faj (Crotaliidae spp.) CHELICERATA - CSÁPRÁGÓSOK Arachnida - Pókok Theridiidae Gömbhasú pókok Latrodectus nem összes faja (Latrodectus spp.) Ctenidae Fésűspók-félék Valamennyi faj (Ctenidae spp.) Scorpiones - Skorpiók Valamennyi faj (Scorpiones spp.) MYRIAPODA - SOKLÁBÚAK Chilopoda - Százlábúak Scolopendridae Valódi szkolopendra-félék Valamennyi faj (Scolopendridae spp.) 2. számú melléklet a 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelethez A méreggel ölő állatok tartására vonatkozó speciális előírások 1. Csak olyan faj, illetve egyed(ek) tartható, amely marása ellen hatásos szérum rendelkezésre áll. 2. A szérum tárolása, cseréje a használati utasításban előírtaknak megfelelő. 3. A méreggel ölő állatot tartó az állat tartásához szükséges ismeretekkel - beleértve az elsősegélynyújtást és az ellenszérum használatát - rendelkezik. 4. Az állat nem kívánt kijutásának elkerülése érdekében az inszektáriumot, terráriumot biztonsági üveg felhasználásával jól zárhatóan kell elkészíteni. 5. Az inszektáriumon, terráriumon jól láthatóan fel kell tüntetni a méreggel ölő állat veszélyét jelző figyelmeztetést. 6. A méreggel ölő állat tartóhelye nem maradhat a 3. pontban leírt feltételekkel rendelkező személy felügyelete nélkül idegenek jelenlétében. 7. A méreggel ölő állatokkal kapcsolatos bármilyen közvetlen beavatkozást (takarítás, etetés, itatás, áthelyezés) a beavatkozásra jogosult is csak egy másik személy jelenlétében végezhet. 8. Méreggel ölő állat harapása, marása esetén az állat biztonságos elzárása után a marás utáni teendőket kell a megfelelő sorrendben elvégezni. 9. A méreggel ölő állatokat tartalmazó inszektáriumokat, terráriumokat csak olyan jól zárható helyiségekben szabad elhelyezni, ahonnan véletlen szökés esetén sem tudnak más köz- vagy magánterületre kijutni, illetve ahová illetéktelen személy bejutása akadályozott. 10. Az egyéb tartási feltételek a veszélyes állatokra vonatkozó általános tartási feltételeknek megfelelőek. 3. számú melléklet a 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelethez A veszélyes állatokra vonatkozó tartási feltételek és biztonsági előírások Gerinctelenek Az összes fajra vonatkozóan: 30x30x30 cm-es jól zárható inszektárium egyedi elhelyezésnél. További egyed: az alapterület 20%-kal növelendő. Gerincesek Hüllők Teknősök Az akvárium alapterülete: hosszúság: 4x a teknős hátpáncél hossza szélesség: 2x a teknős hátpáncél hossza vízmélység: 2x a teknős hátpáncél hossza egyedi elhelyezésnél. További egyed: az akvárium alapterülete 30%-kal növelendő. Gyíkok A terrárium alapterülete: hosszúság: 2,5x a teljes testhossz szélesség: 1,5x a teljes testhossz magasság: 1x a teljes testhossz egyedi elhelyezésnél. További egyed: a terrárium alapterülete 20%-kal növelendő. A terrárium jól zárható legyen. Kígyók A terrárium alapterülete: hosszúság: 1x a teljes testhossz szélesség: 0,5x a teljes testhossz magasság: 1x a teljes testhossz, max. 2 m egyedi elhelyezésnél. További egyed: a terrárium alapterülete 20%-kal növelendő. A terrárium jól zárható legyen. Megjegyzés: a biztonsági előírások a méreggel ölő állatfajokra vonatkozó speciális előírásoknál találhatók. Krokodilok Kistestű fajok (1,5 m testhossz alatt) medence terület: 1x a testhossz (m2) vízmélység: 0,5x a testhossz (m2) szárazföld: 2x a testhossz (m2) Nagytestű fajok (1,5 m testhossz felett) medence terület: 2x a testhossz (m2) vízmélység: 0,5x a testhossz (m2) szárazföld: 4x a testhossz (m2) egyedi elhelyezésnél. További egyedek: a medence és a szárazföld területe 20%-kal növelendő. A medence/szárazföld arány mind a belső helyen, mind a külső kifutóban 1/2. A kifutót határoló anyag magassága, ha rács: 1x a testhossz, ha üveg vagy egyéb kapaszkodásra alkalmatlan anyag: 2/3x a testhossz. Madarak Külső kifutó Belső hely Strucc (3 egyedre) 250 m2 6 m2/egyed további egyed +50 m2 Kazuár (2 egyed) 250 m2 6 m2/egyed Emu (2 egyed) 200 m2 4 m2/egyed további egyed +100 m2 Kerítésmagasság: 2 m Rúgás és csípésveszélyes fajok. Röpde terület magasság Keselyűk, nagytestű sasok (2 egyed) 30 m2 4 m további egyed +10 m2 Kistestű sasok, nagytestű sólymok, nagytestű baglyok (2 egyed) 24 m2 2,5-3 m további egyed terület +4-6 m2 Csőrvágás és lábfogás veszélyes fajok. Emlősök Külső ketrec Belső ketrec Megjegyzés Nagytestű kenguruk (6 egyed) 200 m2 20 m2 további egyed +15 m2 +4 m2 Majmok (pár, család, csapat) Halálfejes majom, Tamarin 8 m2/2 m 8 m2/2 m Saki, Uakari, Bőgőmajom 10 m2/2,5 m 10 m2/2,5 m Csuklyásmajom, Gyapjasmajom 16 m2/3 m 16 m2/3 m szárazárok: 3,5 m mély, 3,5 m széles vizesárok: 1 m mély, 3,5 m széles 1 m-es sima fallal a vizesárok külső falánál Cerkófok (5 egyed) 25 m2/2,5 m 10 m2/2 m további egyed +2 m2 +1,5 m2 vizesárok: 4 m széles Huszármajmok (5 egyed) további 30 m2 ua. mint a cerkófok Mangábék (5 egyed) ua. mint a cerkófok Makákók (5 egyed) ua. mint a cerkófok 1,2 m-es sima fallal a vizesárok külső falánál Páviánok (5 egyed) ua. mint a huszármajmok Mandrill (5 egyed) ua. mint a huszármajmok 1,2 m-es sima fallal a vizesárok külső falánál Gerezák (5 egyed) 3 m ua. mint a huszármajmok 3 m Langúrok (5 egyed) ua. mint a cerkófok Hulmán ua. mint a huszármajmok Karcsú majmok (5 egyed) 20 m2/3 m 20 m2/3 m Emberfélék (2 egyed) 25 m2/4 m 25 m2/4 m ketrec vagy biztonsági további egyed +10 m2 +10 m2 üveg; száraz vagy vizesárok csak egyéb biztonsági rendszerekkel együtt alkalmazható Farkasok, hiénák Kifutóterület: 100 m2/pár, további egyedenként 10 m2. Az állatoknak kellő számú alvó- és búvóhely biztosítandó. Mivel szívesen ásnak, a kerítésalapot legalább 2 m mélyre a talajszint alá kell vinni. A kerítésmagasság szintén 2 m. Menyétfélék Külső kifutó Rozsomák (1 pár) 80 m2 további egyed +20 m2 Macskafélék Külső kifutó Belső ketrec Oroszlán, tigris (1 pár) 40 m2 25 m2 további egyed +10 m2 +4 m2 Leopárd, jaguár, puma, hópárduc, ködfoltos párduc (1 pár) 30 m2 15 m2 Gepárd (1 hím+2 nőstény) 80 m2 20 m2+5 m2 box további egyed +10 m2 +5 m2+5 m2 box Hiúz, karakál (1 pár) 20 m2/2 m 10 m2 további egyedek +10 m2 +5 m2 Az állandóan szabadkifutóban tartott állatoknak egy 3 m2-es alvóbox szükséges. A hidegtűrő fajoknak, illetve alfajoknak csak egy csapadék- és huzatmentes alvóhely kell. A melegebb helyeken élőknek a belső helyiség hőmérséklete min. 15 °C. Tigris, jaguár fürdőmedence mérete: min. 2 m2/egyed. Biztonsági feltételek: Oroszlán, tigris: sima fal vagy rács, 1 m-es befelé hajló rácsmagasítással vagy villanypásztorral. Rácsmagasság: min. 4 m. Gepárd: ua. Rácsmagasság: min. 2 m. Oroszlán, tigris, gepárd: megfelel egy 6 m széles, 4 m mély szárazárok. Oroszlán, gepárd: megfelel egy 6 m széles, 2 m mély vizesárok. A többi faj biztonságos tartásához teljesen zárt ketrec szükséges. A ketrecek, kifutók ajtajait lakattal, kulccsal kell zárni. Medvék Külső kifutó Belső ketrec Jegesmedve (1 pár) 200 m2 6 m2/3 m belmagasság további egyed 50 m2 egyedenként fürdőmedence mélység: 1,5 m felület: 60 m2 Barnamedvék, ajakos medve, pápaszemes medve (1 pár) 150 m2 6 m2/3 m belmagasság további egyed +20 m2 egyedenként Örvösmedve (1 pár) 100 m2 4 m2/2 m Malájmedve (1 pár) 60 m2 4 m2/2 m belmagasság további egyed +10 m2 egyedenként Fűteni csak a maláj-, ajakos-, pápaszemes medvék belső helyiségében kell. Hőmérséklet: min. 12 °C. Biztonsági feltételek: A jeges-, grizzli-, kodiakmedvéket nem zárt kifutóban tartva a kerítés magassága min. 3 m, valamint e fölött egy 1 m-es befelé hajló rács. A többi fajnál a kerítésmagasság min. 2,5 m és egy 1 m-es befelé hajló rács. Az ajtókat lakat és csavarmenetes zár mellett egyéb pl. hidraulikus zárral is meg kell erősíteni. Elefántok Kifutóterület 2 vagy 3 elefánttehén részére: 500 m2. 1 elefántbika részére: 150 m2. Éjjelre lekötözve 15 m2/egyed. Éjjelre lekötözés nélkül 30 m2/egyed. Éjjelre lekötözés nélkül (bika) 50 m2. Belső helyiség hőmérséklete min. 15 °C. Fürdés, illetve fürdetési lehetőség szükséges. Biztonsági feltételek: A külső, illetve a belső kifutó kerítése rendkívül erős anyagból készüljön. Magassága teheneknél min. 1,8 m, bikáknál min. 2,5 m. Szárazárkos tartásnál az árok szélessége megegyezik egy felnőtt elefánt testhosszával, mélysége min. 2 m. Orrszarvúak Kifutóterület: 500 m2/1 pár. Éjszakai elhelyezés: 20 m2/egyed. (Csak a szélesszájú orrszarvút lehet elkülönítés nélkül tartani a belső kifutóban.) A belső helyiség hőmérséklete min. 18 °C. Fürdési lehetőség a páncélos- és a szumátrai orrszarvúnak kell. Biztonsági feltételek: Kifutóhatároló 2 m magas masszív anyagból. Lehetséges száraz- vagy vizesárok is, amely 2 m széles és 2 m mély. Külső kifutó Belső ketrec Nílusi víziló (1 pár) 100 m2 30 m2 további egyed +50 m2 +15 m2 Medence a teljes külső és belső kifutó 2/3-a, vízmélység 1,5 m. Lófélék, marhafélék (6 egyed) 500 m2 8 m2/egyed további egyed +60 m2 istállózandó fajoknál