Joint Decree No. 18 of 1997 of the Ministry of Transport, Communication and Water Management and of the Ministry of Environmental Protection and Land Planning defining detailed technical rules of the creation, utilization and abolition of protection zones around airports for the purpose of noise prevention

18/1997. (X. 11.) KHVM–KTM együttes rendelet a repülõterek környezetében létesítendõ zajgátló védõövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes mûszaki szabályairól A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 39. §-ának (2) és 43. §-ának (3) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el: A rendelet hatálya 1. § 1E rendelet hatálya kiterjed – a közös felhasználású katonai és polgári repülõtér kivételével – a nyilvános repülõtérre 2és a polgári célú nem nyilvános repülõtérre 3(a továbbiakban együtt: repülõtér). Fogalommeghatározások 2. § 4E rendelet alkalmazásában a) érdekelt fél: az a természetes vagy jogi személy, illetõleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akinek vagy amelynek jogos érdekeit a zaj csökkentése érdekében tett, illetve teendõ intézkedés – különösen a légiforgalmi korlátozás – érinti vagy érintheti, b) fõ kereskedelmi repülõtér: kereskedelmi repülõtér, amelyen az aktuális dátumot megelõzõ három év átlagában jet repülõgépek egy naptári évben 50 000-nél több mûveletet (felszállás vagy leszállás) hajtottak végre, c) kiegyensúlyozott megközelítés: a légiközlekedés által okozott zaj mérséklésére irányuló intézkedések meghozatalánál érvényesítendõ, a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet (ICAO) által elfogadott elv, amely a környezet hatékony védelmének és a légiközlekedés további fejlõdési lehetõségének biztosítása érdekében egyaránt figyelembe veszi a repülõgépek zajkibocsátásának csökkentését, a repülõtér környezetében a területhasználat befolyásolását, a környezetkímélõ repülési eljárások hatását, a mûködési korlátozásokat, és ezek környezeti és gazdasági szempontból hatékony kombinációjával törekszik a repülõtér zajvédelmi céljának elérésére, d) légiforgalmi korlátozás: a repülõtér környezetében a zajterhelés csökkentése érdekében végrehajtott intézkedés, szabályozás, amely korlátozza a jet repülõgépek forgalmát a repülõtéren. Ez magában foglalja bizonyos zajteljesítményû repülõgépek vagy minden jet repülõgép forgalmának idõbeli korlátozását, valamint a marginálisan megfelelõ repülõgépek forgalmának korlátozását vagy kitiltását, e) marginálisan megfelelõ repülõgép: olyan, a 16. függelék (harmadik kiadás, 1993) I. kötet, II. rész, 3. fejezet elõírásainak megfelelõ repülõgép, amelyre nézve teljesül a 1 Az 1. § a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 1. §-ával megállapított szöveg. 2 Lt. 37. § (1) bekezdésének a) pontja. 3 Lt. 37. § (1) bekezdésének ba) pontja. 4 A 2. § és az elõtte lévõ cím a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 2. §-ával megállapított szöveg. összefüggés, ahol L ihatár – az elõírás szerinti referenciapontokra vonatkozó határérték EPNdB-ben; L imért – a repülõgép zajbizonyítványában szereplõ mért zajértékek EPNdB-ben; i – a zaj szerinti jóváhagyási eljárás referencia pontjait szimbolizáló index (1 – oldalsó, 2 – megközelítési, 3 – átrepülési pont), f) mûködési korlátozás: a zajterhelés csökkentése érdekében hozott intézkedés, amely érinti, illetve korlátozza a repülõtéren a jet repülõgépek mûködési lehetõségét. A mûködési korlátozás lehet részleges (napszakra vagy más idõszakra vonatkozó), vagy irányulhat meghatározott zajteljesítményû repülõgépek, különösen a marginálisan megfelelõ repülõgépek mûködésének megszüntetésére, g) polgári légiközlekedési szubszonikus sugárhajtású repülõgép (jet repülõgép): 34 000 kg-nál nagyobb megengedett felszálló tömegû és a repülõgéptípus légialkalmassági bizonyítványa szerint 19-nél több utas ülõhellyel rendelkezõ szubszonikus sugárhajtású repülõgép, h) repülõtér környezete: a zajgátló védõövezetet magába foglaló, elõzetes szakértõi becsléssel meghatározott terület, i) 16. függelék: a Chicagói Egyezménynek a nemzetközi polgári repülésrõl Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény függelékeinek kihirdetésérõl szóló 20/1997. (X. 21.) KHVM rendelettel kihirdetett függeléke, amelynek I. kötete szól a repülõgépek zajáról. [A 16. függeléknek három kiadása (utolsó: 1993.) és 7 módosítása van, amelynek a pontos hivatkozásához a változat és a határértéken túli, a mérési eljárást érintõ hivatkozás esetén a módosítás számot is meg kell adni.] I. Rész A ZAJGÁTLÓ VÉDÕTERÜLET KISZÁMÍTÁSA A számítás kiinduló adatai 3. § (1) 5A zajgátló védõövezet kiszámításának kiinduló adatai a következõk: a) a repülõteret és annak környezetét ábrázoló térkép(ek), köztük az ingatlan nyilvántartási térkép; b) a pályagörbék adatai; c) a mértékadó nappali és éjszakai mûveletszámok; d) a mértékadó mûveletszámok szétosztása a pályagörbékre, gépkategóriánként; e) a légijármûvek földi üzemeltetésébõl származó emissziós zaj adatok; f) a repülõteret rendszeresen használó légijármûvek zajkarakterisztikái. (2) 6Azon repülõterek esetében, amelyeken a) legfeljebb 2000 kg maximális felszálló tömegû légcsavarhajtású repülõgépeket, motoros vitorlázó repülõgépeket, illetve ultrakönnyû repülõgépeket üzemeltetnek, és a mértékadó mûveletszám kisebb vagy egyenlõ, mint 4500, 5 A 3. § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 3. §-a. 6 A 3. § (2) bekezdését a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 3. §-a iktatta be, egyidejûleg a § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatva. b) legfeljebb 14 000 kg maximális felszálló tömegû légcsavarhajtású repülõgépeket üzemeltetnek, és a mértékadó mûveletszám kisebb vagy egyenlõ, mint 1000, c) legfeljebb 20 000 kg maximális felszálló tömegû légcsavarhajtású, illetve sugárhajtású repülõgépeket üzemeltetnek, és a mértékadó mûveletszám kisebb vagy egyenlõ, mint 360, csak az (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott adatokat, valamint a repülõteret használó legnagyobb hangteljesítmény szintû, az 1. számú mellékletben meghatározott repülõgép-kategóriát kell megadni, továbbá nem kell végrehajtani a 4. § és a 6–8. § rendelkezéseit. A számítás során figyelembe vett pályagörbék adatai 4. § (1) A repülõtér felszállópályáinak meghosszabbításában ki kell jelölni a zajgátló védõövezetek számításához elõirányzott fel- és leszállási útvonalakat, illetve a repülõtér környezetében rendszeresen elõforduló légiforgalom elõírt útvonalait. (2) Az elõirányzott útvonalak vízszintes alaprajzi vetületét és a pályagörbék elõírt magassági adatait tartalmazó repülési profilt kell megadni, a repülõtér 2. §-ban meghatározott teljes környezetében. (3) 7Amennyiben a számításokhoz nem a 2. számú melléklet szerinti normatív zajadatokat használják, abban az esetben a repülési profilok egyes szakaszaira vonatkozóan meg kell adni a hozzájuk tartozó repülõgép-sebesség, -teljesítmény és repülési konfiguráció adatokat is, a hozzájuk tartozó oktávsávos hangnyomásszintekkel együtt. (4) A kijelölt pályagörbéknek a repülõteret használó összes légijármûtípus, összes elõírt mozgási útvonalát tartalmazni kell a repülõtér környezetén belül. A repülõtéren elõírt iskolakörök vagy idegenforgalmi célú sétarepüléseknél adott esetben a repülés teljes útvonalát meg kell adni. A mértékadó nappali és éjszakai mûveletszámok meghatározása 5. § (1) A számításokhoz szükséges mértékadó forgalmat a következõ tíz év elõrebecsült forgalmi adataiból kell megállapítani. A becslés során figyelembe kell venni: a) az elmúlt évek forgalmi statisztikáit; b) a repülõteret használó fontosabb légitársaságok, intézmények légijármûparkjának fejlesztési tendenciáit; c) a tervezett utas- és árutonna-forgalom alakulását; d) a tervezett fel- és leszállási mûveletszámok alakulását; e) a tervezett gyakorló-, iskola-, sport-, bemutató vagy szolgáltatás jellegû sétarepülések számát. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kiinduló adatokból meg kell határozni a mértékadó mûveletszámot. A mértékadó mûveletszám a következõ tíz év legnagyobb zajterhelést eredményezõ évében a legnagyobb zajterheléssel járó hat hónap összes forgalma. Az egy 7 A 4. § (3) bekezdése a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 4. §-ával megállapított szöveg. éven belüli legnagyobb zajterheléssel járó hat hónapnak nem kell feltétlenül az év során egymást követõ hat hónapnak lenni. (3) Abban az esetben, ha a repülõtér idõszakos üzemeltetésû, és az üzemelés idõszaka évente kevesebb, mint hat hónap, akkor a legnagyobb zajterhelést eredményezõ évben az üzemelés idejére számított összes forgalmat kell alapul venni a mértékadó mûveletszám meghatározásához. A nulla forgalmú napokat figyelmen kívül kell hagyni a vonatkozó megítélési idõ [8. § (2) bek.] meghatározásánál, feltéve, hogy egy naptári évben a tervek szerint az éjszakai órákban 20-nál több, vagy a nappali órákban 30-nál több egymást követõ napon hajtanak végre repülési mûveleteket, illetve abban az esetben, ha ezek figyelmen kívül hagyása esetén A jelû övezet kijelölésére kerül sor. (4) A mértékadó mûveletszámot külön kell meghatározni a nappali (6–22 óra) és külön az éjszakai (22–6 óra) idõszakokra az (1)–(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. A mértékadó mûveletszámok szétosztása az egyes pályagörbékre repülõgép kategóriánként 6. § (1) 8A mértékadó nappali, illetve éjszakai mûveletszámokat gépkategóriánként a repülõtér üzemben tartója osztja szét az egyes pályagörbékre. A szétosztáskor figyelembe kell venni: a) a repülõtér használatát befolyásoló éghajlati tényezõket (szélirányok), b) a futópályák használatára vonatkozó egyedi korlátozásokat, c) a közbensõ megközelítés során a várakozási légtérben végrehajtott repülési mûveleteket, d) a gyakorló-, iskola-, sport- vagy sétarepülésekre kialakított, a repülõtérrendben is rögzített elõírásokat. (2) A zajgátló védõövezetek számítása szempontjából a közel azonos zajkibocsátású légijármûvek kategóriába sorolhatók, az egyes gépkategóriákba tartozó légijármûvekhez egységesen azonos zajadat rendelhetõ, amelynek a kategória átlagát kell képviselnie. 9 (3) A kategóriába sorolás és a kategóriákhoz rendelt normatív zajkibocsátási adatok alapját az alábbiak képezhetik: a) 10a 2. számú melléklet szerinti kategorizálás és normatív zajadatok; b) 11az illetõ légijármûtípusokra vonatkozó szakértõi méréseken alapuló zajkibocsátási adatok; 8 A 6. § (1) bekezdése a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 9 A KHVM 1997. december 31-ig megjelenteti a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítõben azokat az irányelveket, amely szerinti kategóriába sorolás és a kategóriák normatív zajadatai további vizsgálat és igazolás nélkül kielégítik e rendelet követelményeit. 10 A 6. § (3) bekezdésének új a) pontját a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 5. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejûleg az eredeti a)–b) pontok jelölését b)–c) pontokra változtatva. 11 A 6. § (3) bekezdése eredeti a) pontjának jelölését b) pontra változtatta a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 5. § (2) bekezdése. c) 12nemzetközi, általánosan elfogadott számítási eljárás vagy szabvány légijármûtípusokra vonatkozó zajadatgyûjteménye a magyar elõírás rendszer szerint átszámítva. (4) A (3) bekezdés szerinti adatokat, illetve a használni tervezett adatforrást a számítás kiinduló adataként az illetékes légiközlekedési hatósággal jóvá kell hagyatni. A légiközlekedési hatóság az eltérésekre vonatkozó engedélyezési kérelmek elbírálásához szakértõt vehet igénybe. A szakértõi költségek a kérelmezõt terhelik. A légijármûvek földi üzemeltetésébõl származó emissziós zaj adatok 7. § (1) A légijármûvek légi üzemeltetésébõl számított zajterheléshez a repülõtér környezetének egyes pontjain hozzá kell még adni a földön végzett hajtómû üzemeltetésbõl származó jellemzõ zajokat is. (2) Ennek során az alábbi, földön végzett mûveletek jöhetnek számításba: a) hajtómûpróba az erre kijelölt helyen; b) egyéb, hajtómûjáratással összefüggõ, olyan zajt keltõ földi mûvelet, amit egyes géptípusoknál vagy egyes eljárásoknál rendszeresen, üzemszerûen alkalmaznak. (3) A légijármûvek földi üzemeltetésébõl származó zajterhelést a zajgátló védõövezetnek csak azon a pontjain kell figyelembe venni, ahol ez 1 dB-nél nagyobb mértékû zajszintnövekedést eredményez a légijármûvek légi üzemeltetésébõl számított zajterheléshez képest. A mértékadó zajterhelés kiszámítása egyetlen ponton 8. § (1) A repülõtér környezetének valamely pontján a mértékadó zajterhelést az alábbiak szerint kell kiszámítani: L eq, M = 10 X lg(10 0,1 X L eq, R + 10 0,1 X L eq, F ) ahol L eq, R : a levegõben végzett gépmozgásokra vonatkozó, a (2) bekezdés szerint számított egyenértékû zajterhelés [dBA], L eq, F : a földön végzett mûveletekbõl származó, (3) bekezdés szerint számított egyenértékû zajterhelés [dBA]. A fenti képletben szereplõ zajszintek egyenértékû A hangnyomásszintek, amelyeket a nappali és az éjszakai idõszakokra külön-külön kell kiszámítani. (2) A repülõtér környezetének valamely pontján a levegõben végzett gépmozgásokra vonatkozó, egyenértékû zajterhelést az alábbiak szerint kell kiszámítani: L eq, R = 10 X lg((T 0 /T m ) X S V>i10 0,1 X L AE, i ) a képletben: 12 A 6. § (3) bekezdése eredeti b) pontjának jelölését c) pontra változtatta a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 5. § (2) bekezdése. i: az összegzés futó-indexe az illetõ ponton a T m megítélési idõn belül figyelembe vett összes légi jármûmozgásra nézve, L AE, i : a vizsgált ponton az i-edik zajeseményhez tartozó A-súlyozású zajeseményszint, amelyet a (3) bekezdés szerint kell számítani (dBA), T m : megítélési idõ, amely az az idõtartam, amelyre nézve a mértékadó mûveletszámot meghatározták az 5. § elõírásai szerint (s). [A megítélési idõ nappali zajterhelésre nézve általában 10 368 X 10 3 másodperc (6 X 30 nap X 16 óra X 3600 sec), éjszakai zajterhelésre nézve pedig általában 5184 X 10 3 másodperc (6 X 30 nap X 8 óra X 3600 sec). Idõszakos üzemeltetésû repülõterek esetén lehet ennél rövidebb idõ is, az 5. § (3) bekezdés szerint.] T 0 : T 0 = 1 sec vonatkoztatási idõ (3) A (2) bekezdésben szereplõ L AE, i zajeseményszinteket számítással kell meghatározni a következõképpen: L AE, i = L Amax, i + 10 X lg( PI /(2 X T 0 )) a képletben: PI: Technikai okokból a pi jelölésére a PI került alkalmazásra L Amax, i: a vizsgált ponton az i-edik zajeseményhez tartozó, számítással meghatározandó maximális A hangnyomásszint (dBA), PI i : a vizsgált ponton az i-edik zajeseményhez tartozó ún. átrepülési idõ (s), 13 T 0 : T 0 = 1 sec vonatkoztatási idõ. (4) A (2) és a (3) bekezdésekben szereplõ L AE, i zajeseményszintek számításához figyelembe kell venni az alábbi tényezõket 14: – az egyes gépkategóriák normatív zajkibocsátási adatait, – a repülési profil adatait [lásd a 4. § (2) és (3) bekezdéseket], – a pályagörbék szórási tartományát, – a légköri hangcsillapítás normatív adatait, – a terep befolyását a hangterjedésre, a 15° látószög alatt végzett repüléseknél. (5) A földön végzett mûveletekbõl származó zajterhelést a zajgátló védõövezet egy pontján az alábbiak szerint kell meghatározni: L eq, F = 10 X lg((1/T m ) X S V>kT k X 10 0,1 X L Aeq, k ) a képletben: k: az egyes, egymástól eltérõ, számításba vett, földön végzett mûveletek-típusok [lásd a 7. § (2) bek.] futóindexe, L Aeq, k : a k-adik földi mûvelettípusnak a T k idõtartamra vonatkoztatott egyenértékû A hangnyomásszintje a vizsgált ponton; értékét a földi hangterjedés és – árnyékoló 13 Átrepülési idõnek nevezik a zajesemény azon idõtartamát, másodpercekben mérve, amely alatt az illetõ zajesemény A-súlyozású, pillanatnyi hangnyomásszintje 10 dB-nél kisebb mértékben tér el a zajesemény A-súlyozású, maximális hangnyomásszintjétõl. 14 A fölsorolt tényezõk normatív adatait az 1. számú lábjegyzetben hivatkozott irányelv tartalmazza. berendezések alkalmazása esetén – az árnyékoló hatás figyelembevételével kell meghatározni (dBA), T k : a k-adik típusú, földön végzett mûveletbõl származó zajesemények összegzett hatásideje a teljes T m megítélési idõ alatt (s), T m : megítélési idõ azonos a (2) bekezdésben leírt megítélési idõvel. Az övezethatárok számítása és ábrázolása 9. § (1) A zajgátló védõövezet övezethatárait 5 dB-es lépcsõzésû isophon görbesereggel kell ábrázolni. A számításokhoz a repülõtér környezetében egy alaphálózatot célszerû fölvenni, és ennek rácspontjain kell kiszámítani a mértékadó zajterhelést a 8. § elõírásai szerint. Az isophon görbéket a rácspontok között lineáris interpolációval lehet meghatározni. Ennek során egyes helyeken (pl. az isophon görbe kis görbületi sugarú vagy zajérzékeny objektumok környezetében), az alaphálózat osztásközét sûríteni kell. A számítási pontosság kielégítõ, ha az alaphálózat osztásköze 300 m-nél nem nagyobb. 50 m-nél kisebb osztásköz alkalmazása sehol sem szükséges. (2) Az isophon görbesereget elõször csak a levegõben végzett gépmozgásokra kell kiszámítani, majd azokon a helyeken, ahol a földön végzett mûveletektõl származó zajterhelést is figyelembe kell venni [7. § (3) bek.], a számított görbesereget módosítani kell. A módosított görbeseregre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell betartani. (3) A számítások végrehajtása során az övezethatárok pontjait általában vízszintes, sík terepre vonatkoztatva kell számítani. Indokolt esetben ettõl el lehet térni, ha az eltérést az illetékes légiközlekedési hatóság a számítás kiinduló adatainak egyeztetése során engedélyezte. A számítási eredmények dokumentálása és ellenõrzése 10. § (1) A zajgátló védõövezet kijelölésének alapját képezõ dokumentáció a következõket tartalmazza: a) a számítás kiinduló adatai a 3–7. §-okban leírt tartalommal, olyan részletességgel, hogy ezek alkalmasak legyenek az adatok utólagos ellenõrzésére, korrekciójára; b) a repülõtér legalább 1:10 000 méretarányú helyszínrajza, az alábbi adatok bejelölésével: ba) a repülõtér telekhatára, bb) a meglevõ és tervezett futópályák, bc) a gurulóutak, bd) az egész repülõtér, illetve az egyes futópályák vonatkoztatási pontjai, be) a futópálya-küszöb helye, bf) a helikopter fel- és leszállóhelyek, bg) a hajtómû próbázó hely, és a hozzájuk tartozó zajárnyékoló berendezések tervei, bh) minden egyéb zajvédõ és zajárnyékoló létesítmény; c) a repülõtér környezetérõl 1:10 000 vagy 1:4000 méretarányú térkép, az alábbi adatok bejelölésével: ca) a repülõtér telekhatára, cb) a repülõtér környezetében levõ, védendõ települések és egyéb védendõ objektumok, cc) a meglevõ és tervezett felszállópályák, cd) a tervezett pályagörbék a 4. §-ban leírtak szerint, ce) a zajcsökkentõ fel- és leszállási eljárásokhoz tartozó vonatkoztatási pontok, cf) az egyéb zajcsökkentõ repülõtérhasználati eljárások helyszínei, cg) 15a tervezett zajmonitor pontok helyei (ha a légiközlekedési hatóság annak létesítését elrendeli), ch) azok az esetleges terepalakulatok, ahol a 9. § (3) bekezdése szerint korrekciókat kellett végrehajtani; d) a számított övezethatárok a c) pontban leírt vagy más azzal azonos méretarányú térképen ábrázolva. A dokumentálás során külön kell ábrázolni az éjszakai mértékadó zajterhelés, valamint a nappali mértékadó zajterhelés alapján számított isophon görbéket. Az isophon görbéken be kell jelölni azokat a szakaszokat, amelyeken a 9. § (2) és (3) bekezdése miatt korrekciókat hajtottak végre. (2) A zajgátló védõövezetre vonatkozó számításokat – beleértve a kiinduló adatokat is – a légiközlekedési hatóság ellenõrzi, szükség esetén az ellenõrzéshez szakértõ intézményt vehet igénybe. A szakértõi közremûködés költségei a repülõtér üzemben tartóját, illetve a zajgátló védõövezet kijelölését kérelmezõt terhelik. II. Rész A REPÜLÕTÉR KÖRNYEZETKÍMÉLÕ ÜZEMELTETÉSE Csendesebb légijármûvek üzemeltetése 11. § 16(1) 17A repülõtér üzemben tartója nem fogadhat és indíthat olyan jet repülõgépet, amely nem rendelkezik olyan zajbizonyítvánnyal, amely szerint megfelel a 16. függelék 2. kiadás (1988), I. kötet, II. rész, 3. fejezet elõírásainak. (2) 18Magyarországon lajstromozott szubszonikus polgári sugárhajtású vagy légcsavar meghajtású repülõgép, amely a 16. annex I. kötet 1981. november 26. utáni, az 5. számú módosításnak megfelelõ állapota (a továbbiakban: 16/5. annex) szerint meghatározott valamelyik kategóriába tartozik, 2004. április 30. után nem üzemeltethetõ magyar repülõtereken olyan, megfelelõ bizonyítékok alapján kiállított okmány nélkül, amely bizonyítja, hogy megfelel a 16/5. annex I. kötet II. része szerint rá alkalmazható, a 2., 3., 5. vagy 6. fejezetben elõírt követelményeknek. (3) Nyilvános és polgári célú nem nyilvános repülõtér üzemben tartója 2004. december 31. után kizárólag olyan 34 000 kg-nál nagyobb megengedett felszálló tömegû és a repülõgéptípus légialkalmassági bizonyítványa szerint 19-nél több utasülõhellyel 15 A 10. § (1) bekezdése c) pontjának cg) alpontja a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 6. §-ával megállapított szöveg. 16 A 11. § a 48/1999. (XII. 29.) KHVM-KöM együttes rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. 17 A 11. § (1) bekezdése a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 18 A 11. § (2) bekezdése a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. rendelkezõ szubszonikus sugárhajtású polgári repülõgépeket fogadhat, amelyek megfelelnek az (1) bekezdés ba) pontjában meghatározott feltételnek. (4) Azokon a nyilvános és polgári célú nem nyilvános repülõtereken, ahol a) a környezeti zajterhelés döntõen légcsavar meghajtású légijármûvek (beleértve az ultrakönnyû légijármûveket is) vagy helikopterek forgalmából származik; b) a zajgátló védõövezetben élõ lakosság több alkalommal tett panaszbejelentést a repülõtér üzemeltetése miatti zajterhelésre, és ezek jogosságát az önkormányzat állásfoglalása, valamint szakértõi mérések is megerõsítik. 1998. január 1-jétõl az illetékes légiközlekedési hatóság elõírhatja a 16. sz. annex I. kötet 5., 6. és 8. fejezete szerinti légijármûvek forgalmának részleges vagy teljes korlátozását, ezenkívül a terület jellegétõl függõen a repülõtér üzemeltetõje számára elõírhat a 12. § (1) bekezdésének a) pontjában említett, egyes géptípusokra vonatkozó, idõszakos forgalomkorlátozási kötelezettséget. (5) Azokon a nyilvános és polgári célú nem nyilvános repülõtereken, ahol az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek együttesen fennállnak, 1998. január 1-jétõl a zajbizonyítvány nélküli repülõgépek fel-, illetve leszállása nem engedélyezhetõ. (6) A más állam lajstromában szereplõ, de magyar repülõtereket használó repülõgépeknek, valamint a 2000. január 1-jét követõen a Magyar Köztársaság Állami Légijármû Lajstromába (a továbbiakban: magyar lajstrom) felvett repülõgépeknek az (1)– (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését igazoló okmánya – amelynek egy példányát a repülõgép fedélzetén kell tartani – lehet önálló zajbizonyítvány vagy más dokumentum része, azonban mindkét esetben tartalmaznia kell legalább az alábbi adatokat: a) a regisztráló állam és a repülõgép regisztrálási jele; b) a gyártó sorozatszáma; c) a gyártó típus és modell jelzése; d) nyilatkozat minden járulékos változtatásról, beleértve azokat, amelyeket a zajkövetelmények kielégítése érdekében végeztek; e) az a maximális tömeg, amely mellett az alkalmazott zajelõírás betartását igazolták; f) a zajszint(ek) és annak (azoknak) a 90%-os megbízhatósági határa a referencia ponto(ko)n olyan repülõgépek esetében, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát 1977. október 5-ét követõen adták ki. (7) Más állam illetékes hatósága által, az a) – f) pontoknak megfelelõ tartalommal kiállított, a repülõgép zajminõsítését igazoló okmányt el kell fogadni. (8) A 2000. január 1-jét megelõzõen a magyar lajstromba felvett repülõgépek esetében az (1) és (4) bekezdésben elõírt feltételek teljesítését igazoló okmány lehet a) meglévõ zajbizonyítványuk, amely érvényes marad, amíg a repülõgépen a zajt lényegesen befolyásoló változtatást nem hajtanak végre; b) a tulajdonos, illetve üzemben tartó kérelmére, az illetékes légiközlekedési hatóság által, a típusra vonatkozóan a hatóság rendelkezésére álló, megfelelõ adatok alapján kiállított zajbizonyítvány; c) a tulajdonos, illetve üzemben tartó által benyújtott, azonos típusú repülõgépre vonatkozó, a repülõgép zaját befolyásoló szerkezeti részeket tekintve azonos egyedre vonatkozó, (6) bekezdésben említett okmány; d) a tulajdonos, illetve üzemben tartó által benyújtott egyéb, az illetékes légiközlekedési hatóság által megfelelõnek ítélt dokumentumok – ideértve szakértõ által, a hatóság elõzetes jóváhagyásával és ellenõrzésével végzett zajmérések eredményeit – alapján kiállított zajbizonyítvány. (9) A (8) bekezdés b) – d) pontjai szerinti eljárás során az illetékes légiközlekedési hatóság ellenõrzi a típusazonosságot. A repülõgép zajt befolyásoló szerkezeti részein végrehajtott változtatásokról a tulajdonos, illetve az üzemben tartó nyilatkozni köteles. A hatóság – szükség esetén a kérelmezõ költségére igénybe vett szakértõ véleményét figyelembe véve – dönt arról, hogy a változtatás lényegesen befolyásolja-e a zajbizonyítvány kiadásának alapját képezõ adatokat. (10) Az illetékes légiközlekedési hatóság felmentést adhat az (1)–(4) bekezdések szerinti forgalomkorlátozások, illetve üzemeltetési korlátozások alól a) muzeális értéket képviselõ repülõgépek esetében, b) olyan repülõgépekre, melyek használata kivételes jellegû és ésszerûtlen lenne megtagadni az idõleges felmentés; c) módosítás, javítás vagy karbantartás miatt, nem üzleti célú repülést végzõ repülõgépekre. (11) A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítõben közzétett listában szereplõ, országonként csoportosított repülõgépek mentesülnek az (1) bekezdés ba) és bb) pontja szerinti követelmények teljesítése alól, ha a) rendelkeznek a 16. annex 2. kiadás (1988), I. kötet, II. rész, 2. fejezet szabványainak való megfelelést igazoló zajbizonyítvánnyal és 1995. január 1. óta legalább egy évig használtak magyar repülõteret; b) olyan ország lajstromában szerepelnek, amelyet tartalmaz a miniszter által közzétett lista és a listán szereplõ országok valamelyikében székhellyel rendelkezõ természetes vagy jogi személy által közvetlenül, vagy lízing, illetve bérleti szerzõdés alapján az a) pontban említett egy év óta is folyamatosan üzemeltették azokat. (12) Nem mentesül a (11) bekezdés szerinti repülõgép az ott megjelölt követelmények teljesítése alól, ha olyan országbeli természetes vagy jogi személynek kölcsönözték, illetve lízingelték, amely a (11) bekezdésben említett listán nem szerepel. (13) Amennyiben az Lt. 22. §-a szerinti engedéllyel légiközlekedési tevékenységet végzõ, magyarországi székhelyû társaság 2000. január 1-jét követõ évvel kezdõdõen a (3) bekezdés követelményeit nem kielégítõ repülõgépei közül évente a teljes, – a tulajdonában lévõ, vagy lízing, illetve bérleti szerzõdés alapján rendelkezése alá tartozó – szubszonikus sugárhajtású repülõgép parkjának a miniszter által, a légitársaság gazdasági lehetõségeinek figyelembevételével megállapított, de 10%-nál nem kisebb részét törölteti a magyar légijármû lajstromból, úgy az ennek ellenére a (3) bekezdésben megállapított határidõ lejárta után még meglévõ, a követelményeket nem kielégítõ repülõgépei mentesülnek a mûködési tilalom alól. (14) Az (1)–(3) bekezdésekben meghatározott feltételeket a repülõtér üzemben tartójának a repülõtérrendhez kell csatolni. A feltételek be nem tartása a repülõtérrend megsértésének minõsül és az erre vonatkozó szankciókat vonja maga után. (15) Az (1)–(5) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a repülõteret kényszerhelyzetben [Lt. 41. § (3) bek.], illetve kényszerleszállásra [Lt. 41. § (4) bek.] igénybe vevõ repülõgépekre. (16) Az illetékes légiközlekedési hatóság a (10)–(12) bekezdések alapján adott mentesítésekrõl értesíti az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságait és az Európai Unió Bizottságát. A környezeti zajterhelés csökkentését célzó repülõtér-használati eljárások 12. § 19(1) A repülõtér üzemben tartójának és a légiközlekedési hatóságnak a kiegyensúlyozott megközelítést alkalmazva kell elérni a) a repülõtér környezetében a repülési zaj növekedésének megállítását és a zajjal érintett lakosság számának csökkentését; b) a repülõtér kapacitásának megõrzését vagy fejlesztésének lehetõségét, a környezetvédelmi követelményekkel összhangban; c) a lehetséges intézkedések közül a költségek szempontjából leghatékonyabb és a legnagyobb környezeti elõnyt eredményezõ (illetve eredményezõk kombinációjának) választását, beleértve a gazdasági ösztönzõk alkalmazását is. (2) A kisebb zajterhelést okozó, csendesebb repülõgépek üzemelése érdekében a) nem nyilvános repülõtér üzemben tartója a zajosabb légijármûvek forgalmát kitilthatja vagy korlátozhatja, b) nyilvános repülõtéren a külön jogszabályban 20meghatározott zajhatárértékek túllépése esetén a légiközlekedési hatóság elrendelhet a zajosabb repülõgépek mûködésére vonatkozó korlátozásokat, illetve a repülõtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóságnál kezdeményezheti korlátozások elrendelését. Repülõgép típusokra vonatkozó korlátozás esetén a korlátozás sorrendjére vonatkozó döntést a repülõgépeknek a 16. függelék (3. kiadás, 1993) szerinti jóváhagyási eljárás során meghatározott zajteljesítménye alapján kell meghozni. (3) A légiközlekedési zaj zavaró hatásának csökkentése, a repülõtér környezetében élõk éjszakai pihenésének biztosítása érdekében a) azokon a repülõtereken, ahol a zajgátló védõövezeten az A, a B vagy a C jelû övezetekben a lakások, üdülõk vagy a repülõterek környezetében létesítendõ zajgátló védõövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 10. §-ának (2) bekezdésében említett intézmények vannak, az éjszakai idõszakban végrehajtott repülési mûveletek száma az egyes pályavégeken nem lehet több, mint az ugyanott a nappali mértékadó zajterhelés kiszámításához alkalmazott repülési mûveletszám – 8%-a 22 és 6 óra közötti és – 1%-a 24 és 5 óra közötti idõszakban. Ettõl eltérni csak kivételes esetben, a légiközlekedési hatóság engedélyével lehet. Az eltérésekrõl a repülõtér üzemben tartójának megfelelõ indoklással értesíteni kell az érintett terület (területek) önkormányzatát (önkormányzatait), és az értesítést a helyben szokásos módon közzé kell tenni; 19 A 12. § a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 8. §-ával megállapított szöveg. 20 A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM– EüM együttes rendelet 3. számú melléklete. b) nem nyilvános repülõtér üzemben tartója bizonyos idõszakokban az a) pontban említett eseteken túlmenõen is korlátozhatja a repülési mûveletek számát. Részleges (bizonyos idõszakra vagy mûveletekre vonatkozó) vagy teljes fel- és leszállási tilalmat rendelhet el az éjszakára vagy az éjszaka egy részére vonatkozóan, illetve munkaszüneti napokon, pihenõnapokon, pihenõidõben stb. A repülõgép típusok mûveleteinek idõszakos korlátozását a (2) bekezdés b) pont szerinti zajteljesítmény figyelembevételével kell meghatározni; c) nyilvános repülõtér esetében a légiközlekedési hatóság elõírhat az a) pont szerinti korlátozáson túlmenõ, bizonyos idõszakokban meghatározott zajteljesítményû repülõgépekre vagy mûveletekre vonatkozó tilalmat, illetve a repülõtér üzemben tartója kezdeményezheti ezek elõírását a légiközlekedési hatóságnál, d) meg kell tiltani az éjszakai (22 és 6 óra közötti) hajtómûpróbát, ha az abból eredõ zajszint a hajtómûpróba ideje alatt a repülési mûveletekbõl eredõ zajjal együtt a védendõ épület homlokzata elõtt eléri vagy meghaladja az 55 dB zajszintet. A repülõtér üzemben tartója ezen túlmenõ idõszakos korlátozásokat vezethet be a repülõtér földi tevékenységébõl származó zajokra nézve is. (4) Az egyes repülési mûveletekbõl (fel- és leszállásokból) eredõ zaj csökkentése érdekében a) a repülõtér üzemben tartójának a repülõtérrendben olyan fel- és leszállási eljárásokat kell kidolgoznia, amelyek a hagyományos fel- és leszállási eljárásokhoz képest a biztonságos üzemeltetés követelményeit szem elõtt tartva csökkentik a zajterhelést a fel és leszállási útvonalak környezetébe tartozó településeken. A zajcsökkentõ fel- és leszállási eljárások kidolgozása során figyelembe kell venni a nemzetközi polgári repülési szervezetek (pl. ICAO, ECAC) erre vonatkozó ajánlásait. A repülõtér üzemben tartójának törekednie kell a zajcsökkentõ repülési eljárások bevezetéséhez a szükséges mûszaki feltételek megteremtésére; b) az a) pontban említett fel- és leszállási eljárások szerinti forgalomtól eltérõ légiközlekedési tevékenységet (pl. gyakorlati repülõ kiképzés, kalibráló repülések) a lehetõ legkisebb környezeti zajterhelés mellett, a nappali órákban kell végrehajtani. Az ilyen légiközlekedési tevékenységrõl a várhatóan érintett területek önkormányzatát elõzetesen értesíteni kell, ha az a zajgátló védõövezetben a zajterhelés eloszlásában jelentõs változást vagy a védõövezeten kívül határértéket túllépõ zajterhelést okoz; c) az a) pont szerinti eljárásoktól eltérõ repülések számának minimálisra csökkentése érdekében a futópálya lezárását igénylõ karbantartások tekintetében a légiközlekedési hatóság elrendelheti az éjszakai munkavégzést. (5) A földön végrehajtott mûveletekbõl származó zajterhelés csökkentése érdekében a) a repülõtér üzemben tartója a repülõtérrendben külön köteles elõírni azokat a szabályokat, amelyeket a földön végrehajtott mûveletekbõl származó zajcsökkentés érdekében foganatosítanak (pl. korlátozó rendszabályok hajtómûjáratásra üresjáratban, kiegészítõ hajtómûvek üzemeltetésére, különféle töltõ aggregátorok üzemeltetésére, hajtómûpróbázásra a karbantartás során); b) a repülõtéren, ahol ez szükséges, a légiközlekedési hatóság elrendelheti a földi mûveletekbõl származó zajterhelés csökkentésére megfelelõ árnyékoló berendezések (pl. zajcsillapított hajtómûpróbázó hely) létesítését. (6) A (2) és (3) bekezdésben foglalt elõírások nem vonatkoznak a közös felhasználású polgári és katonai repülõtéren végrehajtott állami repülésre. Légiforgalmi korlátozások elrendelése fõ kereskedelmi repülõtereken 12/A. § 21(1) Fõ kereskedelemi repülõtereken a jet repülõgépekre vonatkozó, a 12. § (2) és (3) bekezdése szerinti légiforgalmi korlátozásokat a légiközlekedési hatóság rendelhet el. (2) Légiforgalmi korlátozások elrendelését megelõzõen a légiközlekedési hatóság mérlegeli a különbözõ lehetséges intézkedések hasznát és költségét, valamit az érintett repülõtér helyzetét, környezetének állapotát. (3) A mérlegelés alapján meghozott intézkedések nem tartalmazhatnak a környezetvédelmi célok eléréséhez szükségesnél szigorúbb és kiterjedtebb korlátozásokat. A korlátozások nem tehetnek különbséget az érintett felek nemzetisége, személyisége vagy az érintett jet repülõgépek gyártója szerint. (4) A jet repülõgépek zajteljesítményétõl függõ légiforgalmi korlátozásokat a 16. függelék (3. kiadás, 1993) szerinti jóváhagyási eljárás során meghatározott zajteljesítmény alapján kell meghozni. (5) Fõ kereskedelmi repülõtéren bevezetni tervezett légiforgalmi korlátozás elõkészítése során a 3. számú melléklet szerinti információkat kell értékelni a szükséges és lehetséges mértékben. (6) Ha a repülõtéren végrehajtott változtatások, bõvítések külön jogszabály 22szerint környezeti hatásvizsgálatra kötelezettek, a környezeti hatásvizsgálat keretében végzett értékelést el kell fogadni az (5) bekezdésben elõírtak teljesítésének, feltéve, hogy elegendõ mértékben figyelembe vették a 3. számú melléklet szerinti információkat. (7) A (2)–(6) bekezdésekben foglalt elõírásokat nem kell alkalmazni a) a már érvényben lévõ légiforgalmi korlátozások esetén, b) a részleges légiforgalmi korlátozások kismértékû, technikai jellegû módosításai esetén, ha ezek nem okoznak lényeges költségnövekedést valamely légitársaság vagy más repülõtér számára. (8) Amennyiben az összes lehetséges intézkedés – beleértve a részleges (idõbeli és futópálya használati) korlátozásokat is – (5) és (6) bekezdés szerinti értékelése azt bizonyítja, hogy a repülõtér környezetében a zajterhelés nem csökkenthetõ elfogadható (jogszabályban, hatósági határozatban vagy a repülõtér zajvédelmi programjában elõirányzott) szintre, a marginálisan megfelelõ repülõgépekre vonatkozó forgalomkorlátozás bevezetése során az alábbi szabályokat kell betartani: a) hat hónappal az értékelés lezárását és a forgalomkorlátozásra vonatkozó döntés meghozatalát követõen nem engedélyezhetõ az elõzõ év azonos idõszakában a repülõteret igénybe vevõ, marginálisan megfelelõ repülõgépekkel végzett járatokon felüli, ilyen repülõgépekkel végzett mûködés, b) hat hónappal az a) pont szerinti határidõt követõen megkövetelhetõ a repülõteret igénybevevõ légitársaságoktól, hogy csökkentsék az általuk üzemeltetett marginálisan megfelelõ repülõgépek mûveleteit az adott repülõtéren. A megkövetelt csökkentés 21 A 12/A. §-t és az elõtte lévõ címet a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 9. §-a iktatta be. 22 A környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet. mértéke nem haladhatja meg a korábbi idõszakban az adott repülõtéren ilyen repülõgépekkel végzett mûveletek 20%-át. (9) A marginálisan megfelelõ repülõgépekre vonatkozó légiforgalmi korlátozások nem vonatkoznak a fejlõdõ országok légijármû lajstromában szereplõ marginálisan megfelelõ repülõgépekre 2013. március 28-ig, feltéve, hogy a) rendelkeznek olyan zajbizonyítvánnyal, amely szerint megfelelnek a 16. függelék (harmadik kiadás, 1993) 1. kötet, II. rész, 3. fejezetnek, és 1996. január 1. és 2001. december 31. között (referencia idõszak) használták az adott repülõteret, és b) ezek a repülõgépek a referencia idõszakban a fejlõdõ országok lajstromában szerepeltek és folyamatosan üzemeltette õket a fejlõdõ országban bejegyzett természetes vagy jogi személy. (10) A hatóság kivételt tehet a (8) bekezdés szerinti korlátozások alól olyan marginálisan megfelelõ repülõgépek esetében, amelyek mûködése az adott repülõtéren a bevezetett korlátozás esetében a versenyegyenlõség alapján nem lenne engedélyezhetõ, ha a) a repülõgép egyedi mûködése olyan kivételes jellegû, hogy az idõleges felmentés megtagadása ésszerûtlen lenne, b) a repülõgép nem kereskedelmi célú repülést hajt végre átalakítás, javítás vagy karbantartás céljából. (11) A légiközlekedési hatóság az (5)–(8) bekezdés szerinti eljárások megindítása és végrehajtása során – az R. 19–20. §-aiban foglaltak megfelelõ alkalmazásával – konzultációt folytat az érdekelt felekkel. (12) A légiközlekedési hatóságnak bármely új, a repülõtéren bevezetni tervezett légiforgalmi korlátozás esetében tájékoztatást kell adnia minden érdekelt félnek (beleértve a választott korlátozás indoklását) a) hat hónappal a 3.1. a) pont szerinti korlátozás életbelépése elõtt, b) egy évvel a 3.1. b) pont szerinti korlátozás életbelépése elõtt, c) részleges korlátozások esetén két hónappal az érintett menetrendi idõszakra vonatkozó menetrend egyeztetõ konferencia elõtt. (13) A légiközlekedési hatóság, amennyiben a fõ kereskedelmi repülõtéren új légiforgalmi korlátozás bevezetésérõl dönt, haladéktalanul értesíti az Európai Unió tagállamainak légiközlekedési hatóságát és az Európai Bizottságot. Zajmonitor rendszer létesítése 23 13. § 24(1) A zajterhelés rendszeres és folyamatos ellenõrzése érdekében a repülõtér üzemben tartója állandó mérõpontokon kihelyezett mikrofonok és mobil mérõegység üzembeállításával zajmonitor rendszert köteles mûködtetni minden olyan esetben, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a) a zajgátló védõövezeten az A és a B jelû övezetekben levõ lakások, valamint az R. 10. §-ának (2) bekezdésében említett intézmények száma együttesen több, mint 200, b) a zajgátló védõövezetek számításánál zajcsökkentõ fel- és leszállási eljárásokat vettek figyelembe, 23 A 13. § elõtti címet a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 10. §-a iktatta be. 24 A 13. § a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 10. §-ával megállapított szöveg. c) a légiközlekedési hatóság a (2) vagy (3) bekezdés szerinti korlátozásokat írt elõ, és ezek betartásának ellenõrzéséhez szükségesnek ítéli zajmonitor rendszer létesítését, d) a repülõtér létesítési engedélyében kötelezõen elõ van írva. (2) A zajmonitor rendszer mért és számított adatai szerint a zajcsökkentõ repülési eljárásokat megsértõ légijármûvek tulajdonosait a repülõtér üzemben tartójának figyelmeztetnie kell. A kiadott figyelmeztetésekrõl negyedévente tájékoztatni kell az illetékes légiközlekedési hatóságot is. A figyelmeztetés eredménytelensége, a zajcsökkentõ elõírások ismétlõdõ megsértése esetén a repülõtér üzemben tartója további intézkedéseket kezdeményezhet a légiközlekedési hatóságnál. (3) A zajmonitor rendszer terveit a monitorrendszer létesítését elõíró (6) bekezdés szerinti határozat jogerõssé válását követõ hat hónapon belül kell elkészíteni és jóváhagyásra benyújtani a légiközlekedési hatósághoz. A zajmonitor rendszer tervezésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) a monitorrendszer legyen alkalmas arra, hogy a zajgátló védõövezet jellemzõ pontjain – különösen zajra érzékeny objektumok környezetében – az egyedi zajterhelés alakulásáról, valamint az övezethatárokon a tényleges zajterhelésrõl megbízható eredményeket adjon; b) olyan repülõtereken, ahol a zajgátló védõövezetben A jelû övezet van, a zajmonitor rendszer mellett olyan helyzetmeghatározó rendszert is mûködtetni kell, amely alkalmas minden, a repülõteret használó, 9000 kg-nál nagyobb felszálló tömegû légijármû pályájának rögzítésére a repülõtér vonatkozási pontjától számított legalább 20 km sugarú környezetben, mind a vízszintes koordináták, mind a magassági koordináták tekintetében. A légiközlekedési hatóság ettõl eltérõ feltételeket is elõírhat; c) a zajmérõ-pontok zajméréseinek eredményei legyenek alkalmasak olyan számítás elvégzésére, amely a repülõtér üzemben tartójának támpontot nyújt a következõ idõszakra vonatkozóan a repülõtér-használat díjának elemei között érvényesítendõ zajvédelmi költségelem meghatározásához. (4) A zajmonitor rendszer üzemi jellemzõit úgy kell meghatározni, hogy teljesüljenek az 5. számú mellékletben meghatározott követelmények. (5) A zajmonitor rendszer kiépítésére vonatkozó terveket a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá. (6) A zajmonitor rendszer kiépítését a légiközlekedési hatóság határozatban rendeli el a jóváhagyott tervek alapján. A határozat lehet önálló határozat vagy a zajgátló védõövezetet kijelölõ, illetve a repülõtér létesítésére vonatkozó határozat része. A határozatnak tartalmaznia kell a zajmonitor rendszer kiépítésének határidejét is. A határidõ megállapítása tekintetében figyelembe kell venni a következõket: a) új repülõtér létesítése vagy meglévõ repülõtér jelentõs mértékû bõvítése esetén a zajmonitor rendszert a beruházás részeként kell megvalósítani; b) meglevõ repülõtéren, az e rendelet hatálybalépése miatt szükségessé váló zajmonitor rendszer kiépítését vagy szükségessé váló bõvítését a zajgátló védõövezet kijelölésétõl számított másfél éven belül végre kell hajtani. A légiközlekedési hatóság a zajmonitor rendszer kiépítésére másfél éven túli határidõt is elõírhat, ha a zajgátló védõövezetben a zajvédelmi intézkedések végrehajtása az R. 17. §-ának (5) bekezdése szerinti program alapján történik. A zajvédelmi bizottság 13/A. § 25(1) Az R. 21. §-a alapján létrehozott zajvédelmi bizottság konzultatív, érdekegyeztetõ és tanácsadó testület, amely a repülõtér üzemeltetésével kapcsolatos zajkérdések tekintetében a) biztosítja a szükséges információk beszerzését, nyilvánosságra hozatalát és megfelelõ értelmezését az érdekeltek számára, b) véleményt nyilvánít a repülõtér üzemeltetésével kapcsolatos környezetvédelmi, elsõsorban zajvédelmi kérdésekben, c) környezetvédelmi kérdésekben javaslatokat dolgoz ki a repülõtér mûködtetését érintõen. (2) A zajvédelmi bizottság állásfoglalásainak kialakítása során figyelembe veszi más környezetvédelmi érdekek érvényre jutását is (pl. levegõtisztaság-védelem, hulladékgazdálkodás). (3) A zajvédelmi bizottság tagja a) a repülõtér üzemben tartóját képviselõ két vezetõ, akik közül az egyik a környezetvédelmi szolgálat vezetõje vagy zajszakértõje, b) a repülõtér üzemeltetését biztosító légiforgalmi szolgáltató szervezet egy kijelölt képviselõje, c) a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egy-egy képviselõje, d) a légiközlekedési hatóság egy képviselõje, e) a repülõteret használó légitársaságok, egyesületek, szövetségek egy képviselõje, f) két személy azon önkormányzatok képviseletében, amelyek területén a zajgátló védõövezetet kijelölték, és a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamara egy képviselõje, g) a fõváros területére esõ repülõtér esetén a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács, egyéb, kiemelt térség esetén a térségi fejlesztési tanácsnak egy képviselõje (pl. Balaton Fejlesztési Tanács). (4) Indokolt esetben a bizottságba további személyek (szakértõk) is meghívhatók, azonban a zajvédelmi bizottság létszáma nem haladhatja meg a 15 fõt. (5) A zajvédelmi bizottság tagjait az érintett szervezetek, illetve a légiközlekedési hatóság ajánlásai alapján a gazdasági és közlekedési miniszter kéri fel, amely négy éves idõtartamra szól. (6) A zajvédelmi bizottság elnökét a bizottság tagjai közül a gazdasági és közlekedési miniszter nevezi ki. Az elnök megbízatása a zajvédelmi bizottság megalakítása esetén elsõ alkalommal két éves, ezt követõen négy éves idõtartamra szól. (7) A zajvédelmi bizottság üléseit az elnök szükség esetén, de legalább félévenként hívja össze. A zajvédelmi bizottság tagjainak az ülés napirendjéhez tartozó munkaanyagokat legalább két héttel az ülés megkezdése elõtt kézhez kell kapniuk. (8) A zajvédelmi bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a fele jelen van az ülésen. A távol levõ tagot más személy nem helyettesítheti. A zajvédelmi bizottság a döntéseit az ülésen jelen lévõ tagok egyszerû szótöbbségével hozza, szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. 25 A 13/A. §-t és az elõtte lévõ címet a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 11. §-a iktatta be. (9) A zajvédelmi bizottság üléseirõl jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõkönyvben a szavazásra feltett kérdésekben a kisebbségi álláspontot is rögzíteni kell. (10) Speciális szakmai kérdések eldöntéséhez a zajvédelmi bizottság szakértõt is felkérhet a zajvédelmi bizottság munkájában való eseti részvételre. A meghívott szakértõnek szavazati joga nincsen, de álláspontját a jegyzõkönyvekben rögzíteni kell. (11) A zajvédelmi bizottság az R. 21. §-ában meghatározott, a repülõtér zajterhelését jellemzõ adatokat rendszeresen értékeli, és az adatok hitelességét, megbízhatóságát megfelelõ eszközökkel ellenõrzi. Amennyiben az adatok hitelességét illetõen kétség merül fel, a zajvédelmi bizottság javaslatot tehet független szervezet bevonásával ellenõrzõ méréssorozatok elvégeztetésére. (12) A zajvédelmi bizottság jogosult arra, hogy a repülõtér létesítésével, fejlesztésével, és mûködtetésével kapcsolatban a környezet védelme érdekében javaslatokat tegyen az illetékes légiközlekedési, környezetvédelmi és építési hatóságok számára. A hatóságnak a javaslatra érdemben válaszolnia kell, és amennyiben a zajvédelmi bizottság javaslatát nem tartja kivitelezhetõnek, azt megfelelõen meg kell indokolnia. (13) A zajvédelmi bizottság tagjai a munkájuk során a repülõtér üzemeltetésével vagy fejlesztésével kapcsolatos, a környezetvédelmi és zajterhelési adatokon túli információkat kívülálló harmadik személynek a repülõtér üzemben tartója hozzájárulásával adhatnak át. (14) A zajvédelmi bizottsági tagság társadalmi megbízatás, a zajvédelmi bizottsági munkában való részvételért díjazás nem jár, de a zajvédelmi bizottsági munkában való részvétellel kapcsolatos költségek (pl. utazás, szállás) elszámolhatók. A tagok költségtérítést csak olyan jogcímeken igényelhetnek, amelyet a zajvédelmi bizottság elõzetesen jóváhagyott. (15) A zajvédelmi bizottság mûködtetésének költségeit a repülõtér üzemben tartója biztosítja. (16) Új repülõtér létesítése esetén a zajvédelmi bizottságot úgy kell létrehozni, hogy a zajvédelmi bizottság már az engedélyezést megelõzõ idõszakban véleményt nyilváníthasson az engedélyezésre elõkészített tervekrõl. Záró rendelkezések 14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) 26Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következõ jogszabályával össze-egyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a) a Tanács 92/14/EGK irányelve a Nemzetközi Polgári Repülésrõl szóló Egyezmény 16. sz. függeléke, 2. kiadása (1988) 1. kötet, II. rész, 2. fejezetének hatálya alá tartozó repülõgépek üzemeltetésének korlátozásáról, b) a Tanács 98/20/EK irányelve a Nemzetközi Polgári Repülésrõl szóló Egyezmény 16. sz. függeléke, 2. kiadása (1988) 1. kötet, II. rész, 2. fejezetének hatálya alá tartozó 26 A 14. § (2) bekezdése a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. repülõgépek üzemeltetésének korlátozásáról szóló, a Tanács 92/14/EGK irányelve mellékletének módosításáról, c) az Európai Parlament és a Tanács 2002/30/EK irányelve a közösségi repülõtereken alkalmazandó, zajjal összefüggõ mûködési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások meghatározásáról, valamint d) a rendelet 12/A. §-ának (5) és (6) bekezdése, valamint 3. és 4. számú melléklete a fõ repülõterek esetében a környezet zaj értékelésérõl és kezelésérõl szóló 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének (1) bekezdésével, 6. cikkének (1) bekezdésével, továbbá 7. cikkének (3) bekezdésével. (3) 27A 11. § (1) bekezdésében foglalt követelményt 2004. december 31-ig az Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Moldovában, az Orosz Föderációban, Türkmenisztánban vagy Ukrajnában lajstromozott, és az ezekben az országokban letelepedett természetes vagy jogi személyek által üzemeltetett repülõgépek vonatkozásában nem kell alkalmazni. (4) 28A zajvédelmi bizottságot meglevõ és üzemelõ repülõterek esetében 2005. január 1 jéig létre kell hozni. 1. számú melléklet a 18/1997. (X. 11.) KHVM–KTM együttes rendelethez 29 A zajgátló övezet egyszerûsített számítással történõ meghatározásának normatív adatai 2. számú melléklet a 18/1997. (X. 11.) KHVM–KTM együttes rendelethez 30 1. A közel azonos zajkibocsátású légijármûvek – a zajgátló védõövezet számítása szempontjából – az alábbi kategóriába sorolhatók: 2. Az 1. pontban szereplõ kategóriák oktávonkénti hangnyomásszintjét az alábbi táblázatok tartalmazzák (Az értékek gömbsugárzóra vonatkoznak): 27 A 14. § (3) bekezdését a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 12. § (2) bekezdése iktatta be. 28 A 14. § (4) bekezdését a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 12. § (2) bekezdése iktatta be. 29 Az 1. számú mellékletet a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 13. §-a iktatta be, egyidejûleg az eredeti melléklet számozását 2. számú mellékletre változtatva. 30 Az eredeti melléklet számozását 2. számú mellékletre változtatta a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 13. §-a. 3. számú melléklet a 18/1997. (X. 11.) KHVM–KTM együttes rendelethez 31 Légiforgalmi korlátozásokat elõkészítése során figyelembe veendõ információk 1. A repülõtér jelenlegi állapota: 1.1. a repülõtér leírása, beleértve a kapacitását, földrajzi helyét, környezetét, a légiforgalom volumenét és összetételét, és a futópálya használatot; 1.2. a repülõtér környezetvédelmi céljai és ezek összefüggése a környezetvédelmi jogszabályokban megfogalmazott követelményekkel; 1.3. az adott és a megelõzõ évek zajgörbéi, beleértve az érintett lakosságszámra vonatkozó becslést, valamint a számítási módszer leírását; 1.4. a légiközlekedés zajának csökkentése érdekében már bevezetett intézkedések, pl. információk a területhasználat szabályozásáról és befolyásolásáról, passzív akusztikai védelem, repülési eljárások, mint a PANS–OPS (Procedures for Air Navigation Services– Operations), légiforgalmi korlátozások, mint a zajhatárértékek, éjszakai határérték vagy repülési tilalom, zajdíjak, preferált pályahasználat, zaj szempontból elõnybe részesített útvonal/nyomvonal tartás, és a zajmonitoring. 2. Elõrejelzés újabb intézkedések nélkül: 2.1. a már jóváhagyott és tervezett repülõtér fejlesztések leírása (pl. kapacitásnövelés, futópálya és/vagy terminál bõvítés), valamint a várható jövõbeni forgalom összetétel a forgalom növekedés; 2.2. a repülõtér kapacitásának növelése esetén a megnövelt kapacitás révén elérhetõ gazdasági haszon; 2.3. azonos idõszakokra vonatkozóan a zajterhelés változása további intézkedések nélkül és a zajhatás csökkentése érdekében már tervezett intézkedések; 2.4. elõrebecsült zajgörbék, beleértve a valószínûleg érintett lakosságszámra vonatkozó becslést – megkülönböztetve a már régebben meglévõ és az újonnan kialakított lakóterületeket; 2.5. a zajhatás mérséklését szolgáló intézkedések elmaradásának következményei és várható költségei, ha várható, hogy ez történik. 3. A járulékos intézkedések értékelése 31 A 3. számú mellékletet a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 13. §-a iktatta be. 3.1. a kiegyensúlyozott megközelítés intézkedési körébõl a lehetséges járulékos intézkedések körvonalazása, különösen a választásuk fõ indokainak feltüntetésével. A közülük további elemzésre kiválasztott intézkedések leírása; információk bevezetésük költségérõl, az idõtávról és várhatóan kedvezõen érintett lakosság számáról; az egyes intézkedések hatékonysági rangsora; 3.2. a választott intézkedések bevezetésének költség-hatékonyság vagy költség-haszon elemzése a repülõteret használókra (személy és áruszállítást végzõk, utasok és a helyi közösségek) vonatkozó társadalmi-gazdasági hatások figyelembevételével; 3.3. a javasolt intézkedések környezetvédelmi és a versenyt érintõ hatásainak áttekintése más repülõterek, a repülõgépek járatói és más érdekelt felek szempontjából; 3.4. az elõnyben részesített megoldás választásának okai; 3.5. a lakosságnak szóló nem mûszaki összefoglaló. 4. Kapcsolódás a környezeti zaj értékelésérõl és kezelésérõl szóló más jogszabályokhoz 4.1. amennyiben készült más jogszabály szerinti zajtérkép vagy cselekvési terv, azok használhatók a jelen melléklet szerinti információk szolgáltatásához; 4.2. a zajterhelés értékeléséhez (azaz az izofon görbék és az érintett lakosság számának meghatározásához) az 1. függelékben meghatározott zajjellemzõket, az L den és L night értéket kell használni. 1. számú függelék a 18/1997. (X. 11.) KHVM–KTM együttes rendelet 3. számú mellékletéhez Zajra vonatkozó jellemzõk (a 3. számú melléklet 4.2. pontja szerint) 1. A nappali – esti – éjszakai zajszint L Az L den értékét dB-ben az alábbi egyenlet definiálja: ahol: – L day az ISO 1996-2:1987 szabvány szerinti hosszú idejû A-súlyozású egyenértékû hangnyomás szint egy naptári év megítélési idõvel, átlagos nap nappali idõszakára meghatározva; – L evening az ISO 1996-2:1987 szabvány szerinti hosszú idejû A-súlyozású egyenértékû hangnyomás szint egy naptári év megítélési idõvel, átlagos nap esti idõszakára meghatározva; – L night az ISO 1996-2:1987 szabvány szerinti hosszú idejû A-súlyozású egyenértékû hangnyomás szint egy naptári év megítélési idõvel, átlagos nap éjszakai idõszakára meghatározva; továbbá: – a nappali idõszak 12 óra, az esti idõszak 4 óra, az éjszakai idõszak 8 óra; – a nappali idõszak kezdete (ami egyúttal meghatározza a további idõszakok kezdetét) helyi idõ szerint 6 óra. – a naptári év egy forgalmi szempontból (a forgalmat befolyásoló egyedi eseményektõl mentes) és idõjárási viszonyokat tekintve is átlagos év; – a számításnál a beesõ hangot kell figyelembe venni, ami azt jelenti, hogy a lakóépületek homlokzatáról visszaverõdõ hangot figyelmen kívül kell hagyni (ez általános szabály szerint a mért zajszint 3 dB-es korrekcióját jelenti), – az épületek környezetében és az épületen belüli zajterhelést mutató stratégiai zajtérkép kidolgozása érdekében végzett számítások során a vonatkozási pont (amire a számítást végezni kell) 4,0 ± ,2 m magasan van a talajszint felett, a zajforráshoz felé nézõ, ahhoz legközelebb esõ homlokzat elõtt; – az épületek környezetében és az épületen belüli zajterhelést mutató stratégiai zajtérkép kidolgozása érdekében végzett mérések esetén a mérési pontnak 4,0 m-tõl eltérõ magasság is választható, azonban ez nem lehet a talajszint felett 1,5 m-nél kisebb magasságban, és a mért értékeket a 4 m-es magasságra kell korrigálni; – egyéb célokra, mint pl. akusztikai tervezés vagy zajzónák kialakítása, más 1,5 m-nél nem kisebb magasság is választható, például = vidéki területen földszintes házak esetén, = meghatározott lakások zajterhelésének csökkentését célzó intézkedések tervezésénél, = lehatárolt területre vonatkozó részletes zajtérkép készítése esetén, amelyen az egyes lakások zajterhelését ábrázolják. 2. Az éjszakai zajterhelés (L night ) Az éjszakai zajterhelés az ISO 1996-2:1987 szabvány szerinti A-súlyozású egyenértékû hangnyomásszint egy naptári év összes éjszakai idõszakának értékeibõl meghatározva, továbbá: – az éjszakai idõszak az 1. pont szerinti 8 órás idõszak; – a naptári év az 1. pont szerinti forgalmi szempontból és idõjárási viszonyokat tekintve is átlagos év; – a beesõ hangot kell az 1. pontban leírtak szerint figyelembe venni; – a vonatkoztatási pont azonos az L den -re meghatározottal. 4. számú melléklet a 18/1997. (X. 11.) KHVM–KTM együttes rendelethez 32 32 A 4. számú mellékletet a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 13. §-a iktatta be. A stratégiai zajtérképezés minimális követelményei [az R. 4. §-ának (4) bekezdéséhez] 1. A stratégiai zajtérképezés az alábbi adatok bemutatásához szükséges részletezéssel készüljön (ez több különálló dokumentumot jelenthet): – a készítést megelõzõ év és az öt évre elõrebecsült zaj helyezet (intézkedések tervezése esetén több változatban) a 3. számú melléklet 1. függelékében szereplõ zajjellemzõk (a továbbiakban: zajjellemzõk) alapján, – jogszabályban meghatározott követelményérték túllépése, – a zajjellemzõk adott értékének kitett lakóépületek, iskolák és kórházak, egészségügyi intézmények becsült száma, – a zajjal terhelt területen élõk becsült száma. 2. A stratégiai zajtérképezés adatai megadhatók grafikus formában, számszerû adatokkal táblázatként vagy számszerû adatokkal elektronikus formában. 3. A stratégiai zajtérképezés képezi az R. 13. §-a szerinti zajvédelmi program, valamint a lakosság tájékoztatásának az alapját. Ezen célok esetén grafikus formában is meg kell jeleníteni a zajjellemzõk alakulását, a határérték túllépéseket, és amennyiben szükséges, a 4 m-tõl eltérõ magasságban a zajjellemzõket (pl. hajtómûpróbázó hely környezetében). 4. A stratégiai zajtérképezés minimális adattartalma 4.1. A repülõtér általános leírása: földrajzi elhelyezkedés, méret, forgalmi adatok. 4.2. A repülõtér környezetének jellemzése: a légiközlekedés zajával érintett agglomerációk, falvak, vidéki területek, információk a területhasználatról, más fõ zajforrásokról. 4.3. A múltban megvalósított zajvédelmi programok és a jelenleg érvényben lévõ zajvonzatú intézkedések. 4.4. Az alkalmazott mérési és számítási módszerek. 4.5. Azon lakosok intervallumonkénti becsült összlétszáma (százas nagyságrend alkalmazásával, pl. 1500 = 15 száz, a továbbiakban: százakban), akik olyan épületekben laknak, amelyek a légiközlekedési eredetû zajnak a leginkább kitett homlokzatánál a 4 m magasan mért vagy számított L den a következõ intervallumokba esik: 55–59, 60–64, 65– 69, 70–74, > 5. Az adatokat külön kell megadni az agglomeráció területére (ha azt érinti a légiközlekedés zaja) és az azon kívüli területekre. Kiegészítésül közölni kell – ahol van ilyen és a vonatkozó információ rendelkezésre áll –, hogy a fenti kategóriákon belül hány lakos él olyan épületekben, amelyek – passzív akusztikai védelemmel vannak ellátva (a passzív akusztikai védelem azt jelenti, hogy az épületszerkezeti részeinek és nyílászáróinak hangszigetelése, valamint szellõzõ vagy légkondicionáló rendszerének hanggátlása biztosítja a légiközlekedési zaj elleni védelem magas szintjének fenntartását, a belsõ téri zajhatárértékek betartását), – rendelkeznek csendes homlokzattal (ami azt jelenti, hogy az ilyen homlokzatoktól 2 m távolságra, 4 m magasan mért L den – a légiközlekedési eredetû zajokat tekintve – 20 dB el alacsonyabb, mint a legmagasabb L den -nek kitett homlokzatnál. 4.6. Azon lakosok intervallumonkénti becsült összlétszáma (százakban), akik olyan épületekben laknak, amelyek a légiközlekedési eredetû zajnak a leginkább kitett homlokzatánál a 4 m magasan mért vagy számított L night a következõ intervallumokba esik: 45–49, 50–54, 55–59, 60–64, 65–69, >70. Az adatokat külön kell megadni az agglomeráció területére (ha azt érinti a légiközlekedés zaja) és az azon kívüli területekre. Kiegészítésül közölni kell – ahol van ilyen és a vonatkozó információ rendelkezésre áll –, hogy a fenti kategóriákon belül hány lakos él olyan épületekben, amelyek – passzív akusztikai védelemmel vannak ellátva a 4.5. pontban körülírtak szerint, – rendelkeznek csendes homlokzattal a 4.5. pontban körülírtak szerint. 4.7. Az L den > 5, > 5, > 5 dB értékû terhelésnek kitett területek km 2 -ben. Meg kell adni továbbá az adott zónákban található épületek számát (százakban), továbbá az ott élõ lakosok becsült teljes létszámát(százakban). A számokba az agglomerációk és az azokon kívüli területek is beleértendõk. Az 55 és 65 dB-es izofon görbéket a falvak, városok agglomerációk elhelyezkedését bemutató egy vagy több térképen is fel kell tüntetni. 5. számú melléklet a 18/1997. (X. 11.) KHVM–KTM együttes rendelethez 33 A zajmonitor rendszer által kielégítendõ követelmények 1. E melléklet a zajmonitor üzemi jellemzõire vonatkozó mûszaki szabályozást tartalmazza. 2. E-jelû zajgátló védõövezet esetében az övezet kijelölését indokoló intézmény (kórház, gyógyüdülõ) épületén kell a monitorpontot elhelyezni. 3. A zajmonitor rendszer legyen alkalmas minden mérõponton és minden egyes átrepülés esetében az alábbiak rögzítésére: a) a monitorpont neve; b) az átrepülés zaj-küszöbértéke, amelynek meghaladása esetén a monitorrendszer adatgyûjtése az adott mérõponton megindul. Szükség esetén a repülési zajnak az egyéb környezeti zajhatástól való megbízható megkülönböztetésére a monitorrendszer zajspektrumot is képezhet. Ebben az esetben a spektrumot nem kell tárolni; c) az átrepülés zaj-küszöbértéke meghaladásának idõtartama; d) az átrepülés zaj-küszöbértéke meghaladásának idõtartamának kezdõ idõpontja; e) az átrepülés zaj-küszöbértéke meghaladásának idõtartamának befejezõ idõpontja; 33 Az 5. számú mellékletet a 36/2004. (III. 31.) GKM–KvVM e. r. 13. §-a iktatta be. f) az átrepülés zaj-küszöbértéke meghaladásának idõtartamához tartozó zajeseményre vonatkozó LAeq (dB) adat, a vonatkoztatási idõ egyenlõ az átrepülés zaj-küszöbértéke meghaladásának idõtartamával; g) az átrepülés zaj-küszöbértéke meghaladásának idõtartamához tartozó zajesemény L AX (dB) adata; h) az átrepülés pillanatnyi zajszint adatsora. A monitorrendszer tárolja továbbá a monitorponthoz tartozó zajterhelés értékét. Ez az érték a mindenkori, a zajgátló védõövezet kijelöléséhez készített számítás alapján adódó, a zajmonitorpont tényleges helyzetéhez tartozó izofon-görbe szerint meghatározott zajterhelés. 4. A zajmonitor rendszer kiszolgáló alrendszere legyen alkalmas a rögzített adatsorok alapján, minden mérõpont esetében választás szerint 1 órás, 16 órás, 24 órás, 1 havi, fél éves, 1 éves vonatkoztatási idõtartamra, az idõtartamhoz tartozó összes mintát alapul véve az alábbi adatok elõállítására: a) LAeq adat, b) LN (statisztikai zajszint) adatok a minimális és a maximális értékkel együtt, c) tapasztalati szórás, d) az átrepülés zaj-küszöbértéke meghaladásának idõtartama, e) az átrepülések száma, f) a felszállási átrepülések száma, g) a leszállási átrepülések száma, h) azoknak az átrepüléseknek a száma, amelyek során a zajesemény szint adata a zajhatárértéket meghaladta, i) a monitorponthoz tartozó zajterhelésérték meghaladásának a mértéke, j) minden monitorpont adatsorát felhasználva a repülõtér körül kijelölt zajgátló védõövezet területén a tényleges zajterhelést mutató izofon-görbék számítására. 5. Az adatsorokat a zajgátló védõövezet következõ felülvizsgálatáig meg kell õrizni a monitorrendszer üzemeltetõjének a telephelyén. 6. A monitor mérõ rendszerének a felbontása legalább 1 dB legyen, és rendelkezzen a méréstartomány automatikus beállításának a lehetõségével (autorange). A mérõrendszer egyebekben feleljen meg a mindenkori, a környezeti zajterhelés mérésekben alkalmazott mûszerekre vonatkozó elõírásoknak 34. A rendszeres pontosság ellenõrzést a monitorrendszer szállítójának/gyártójának az elõírásai szerint kell elvégezni. A pontosságellenõrzést a monitorrendszer üzemeltetõjének kell kezdeményeznie, és az eljárás rendjét belsõ utasításban rögzítenie kell. A pontosságellenõrzés elvégzésével a NAT által a feladatra akkreditált vizsgálóhelyet kell megbízni. 7. A repülõtér forgalmát úgy kell szabályozni, hogy a monitorozott zajterhelés 1 éves vonatkoztatási idõ alatt az összes átrepülés zaj-küszöbértéke meghaladásának idõtartama 5%-ának megfelelõ idõtartamnál hosszabb ideig ne haladja meg a zajmonitorpont tényleges helyzetéhez tartozó izofon-görbe szerinti zajterhelést. 34 MSZ-ISO 1996-1:1995 szabvány. Megjegyzés: Fentiek szerint létesített zajmonitornál a zajgátló védõövezet határának módosulásakor a monitorpontot nem kell áthelyezni. Amennyiben beépített területet érintõ zajgátló védõövezet kijelölése nem indokolt, monitorpontot sem kell kijelölni.