Decree No. 71 of 2015 (III.30.) Korm. of the Government on the appointment of public administrative authorities of environmental and nature protection

71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. §-ában, a 6., 8. és 11. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 12. pontjában, a IV. fejezet tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a)–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET A KÖRNYEZETVÉDELEMÉRT FELELŐS MINISZTER ÁLTAL IRÁNYÍTOTT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 1. Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség 1. § Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTF) a környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. 2. § Az OKTF illetékessége az ország egész területére kiterjed. 3. § (1) Az OKTF-et főigazgató vezeti. (2) Az OKTF foglalkoztatottjai felett – a gazdasági vezető esetén a kinevezés és felmentés kivételével – a munkáltatói jogkört a főigazgató gyakorolja, a 4. §-ban foglalt eltéréssel. 4. § (1) A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság az OKTF e §-ban foglaltak szerint – a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott környezetvédelmi igazgatási feladatok ellátása érdekében – elkülönült szervezeti egysége. (2) A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság vezetőjét a miniszter nevezi ki, menti fel és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. (3) A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság az OKTF elkülönült szervezeti egységeként, jogszabályban meghatározott önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság vezetőjét e hatáskörében a főigazgató nem utasíthatja. A jogszabályban meghatározott önálló feladat- és hatásköre tekintetében kizárólag a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság vezetője utasíthatja a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság foglalkoztatottjait. (4) A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság foglalkoztatottjait a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság vezetőjének javaslatára a főigazgató nevezi ki és menti fel. (5) A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság illetékessége az ország egész területére kiterjed. 2. Nemzeti Környezetügyi Intézet 5. § (1) A Nemzeti Környezetügyi Intézet (a továbbiakban: NeKI) a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv. (2) A NeKI a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el. (3) A NeKI-t főigazgató vezeti, aki – a gazdasági vezető kinevezése és felmentése kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat a NeKI foglalkoztatottjai felett. 3. Nemzeti Park Igazgatóság 6. § (1) A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere a miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszerének területi szerve a Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: NPI). (2) Az NPI elnevezését, székhelyét és működési területét az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az NPI-t az igazgató vezeti, aki – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – gyakorolja a munkáltatói jogokat az NPI foglalkoztatottjai felett. (4) A miniszter irányítási jogkörében az NPI igazgatójának javaslatára kinevezi és felmenti az NPI gazdasági vezetőjét. 7. § Az NPI a természetvédelmi szabálysértések ellenőrzésére, továbbá a természetvédelmi őrszolgálat működtetésére közhatalmi jogkörrel rendelkezik. II. FEJEZET A TERÜLETI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁG ILLETÉKESSÉGE ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE 4. Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság 8. § (1) A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) illetékességi területét – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a 2. melléklet állapítja meg. (2) A kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként különös illetékességgel a 3. melléklet szerinti esetekben jár el. (3) A kormányhivatal és a kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala – az (5) bekezdésbe nem tartozó – környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörei gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja. (4) A miniszter a) a (3) bekezdés szerinti hatásköre gyakorlásához az OKTF-et és b) az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szakszerűségi ellenőrzéséhez az Országos Meteorológiai Szolgálatot (a továbbiakban: OMSZ) közreműködőként veheti igénybe. (5) A kormányhivatal és a kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárásaiban az Áht. 9. § f) és g) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket az e kormányrendeletben kijelölt, másodfokon eljáró hatóság gyakorolja. 5. Környezetvédelmi hatóságok kijelölése 9. § (1) A Kormány környezetvédelmi hatóságként a) a minisztert, b) az OKTF-et, c) a kormányhivatalt, d) a kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát, e) az OMSZ-t, f) a főpolgármestert, g) a polgármestert, h) a fővárosi főjegyzőt, i) a települési önkormányzat jegyzőjét, j) a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét [az f)–j) pont szerintiek a továbbiakban együtt: önkormányzati környezetvédelmi hatóság], jelöli ki. (2) Környezetvédelmi hatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a kormányhivatal jár el. (3) Kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a) az elsőfokon eljáró környezetvédelmi hatóság a kormányhivatal, b) a másodfokon eljáró környezetvédelmi hatóság az OKTF. 10. § Az OKTF jár el elsőfokon országos illetékességgel a) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt környezetvédelmi hatóságként gyorsforgalmi út építése esetén, b) a Kvt. 92. §-a szerinti környezetvédelmi hatóságként, c) a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 3/A. §-ában és 27. § (2) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, d) az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény szerinti környezetvédelmi hatóságként, ideértve a légijármű-üzemeltető által benyújtott nyomonkövetési terv jóváhagyását, e) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 5. §-a és 13/B–13/E. §-a szerinti környezetvédelmi hatóságként, f) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény szerinti környezetvédelmi hatóságként, g) a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 12. § (2) bekezdésében, 13. §-ában és 14. §-ában foglalt tevékenység engedélyezése vagy nyilvántartásba vétele esetén környezetvédelmi hatóságként, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelem több kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörét érintő illetékességi területére terjed ki, h) a Ht. 20., 29., 68., 69., valamint 81. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként, i) a Ht. 86. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, ha a bírság jogalapja a Ht. 20. §-ában, 29. §-ában és 81. §-ában meghatározottak megsértése, j) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény ja) 5. § (3) bekezdésében, 6. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 9. § (2) és (3) bekezdésében, 10. §-ában, 12. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, továbbá jb) 9. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságnak az országos illetékességű szerveként a gyorsforgalmi utak építése során a Kvt. 67. § (1) és (2) bekezdésében, 71. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 71. § (3) bekezdésében, valamint 72. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként azzal, hogy a Kvt. 72. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként az OKTF csak a környezetvédelmi engedély tekintetében járhat el. 11. § (1) A Ht. 86. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint megállapításának és kiszabásának módjáról szóló kormányrendeletben foglalt esetekben a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző jár el. (2) A hulladékkezelő létesítmény telephelye szerint illetékes kormányhivatal jár el környezetvédelmi hatóságként, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése több, környezetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatal illetékességi területére terjed ki. (3) A hulladékkezelő létesítmény telephelye szerinti kormányhivatal az illetékes, ha a hulladékkezelés egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység. (4) A települési önkormányzat jegyzője – a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, a Budapest Főváros Önkormányzata által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző – jár el a Ht. 61. § (6) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, kivéve, ha a hulladék tulajdonosa vagy az, aki a hulladéktól jogellenesen megvált vagy az ingatlantulajdonos az önkormányzat. 12. § A Kormány a) a Ht. 29. §-a szerinti közvetítő szervezetek tevékenysége és b) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény szerinti együttes végrehajtás hitelesítői tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az OKTF-et jelöli ki. 6. Természetvédelmi hatóságok kijelölése 13. § (1) A Kormány természetvédelmi hatóságként a) a minisztert, b) az OKTF-et, c) a kormányhivatalt, d) a fővárosi főjegyzőt, e) a települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. (2) Természetvédelmi hatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a kormányhivatal jár el. (3) Kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a) az elsőfokon eljáró természetvédelmi hatóság a kormányhivatal, b) a másodfokon eljáró természetvédelmi hatóság az OKTF. 14. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 67. § (3) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként a miniszter jár el. 15. § (1) Az OKTF jár el elsőfokú országos illetékességgel rendelkező természetvédelmi hatóságként, ha a természetvédelmi hatósági engedély megszerzése iránti kérelem az ország egész területére vagy több kormányhivatal illetékességi területére irányul. (2) Az OKTF jár el a Tvt. 13. § (2) és (4) bekezdésében, valamint 42. § (4) bekezdésében foglalt elsőfokú természetvédelmi hatóságként országos illetékességgel. (3) Fokozottan védett növényfaj esetén az OKTF jár el elsőfokú természetvédelmi hatóságként a Tvt. 42. § (3) bekezdés c) és e)–h) pontjában meghatározott esetben országos illetékességgel. (4) Fokozottan védett állatfaj esetén – ha a védett állatfajokra vonatkozó részletes szabályokat megállapító kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az OKTF jár el a Tvt. 43. § (2) bekezdés a)–k) és m) pontjában foglalt elsőfokú természetvédelmi hatóságként, valamint a Tvt. 78. § (4) bekezdésében foglaltak esetén országos illetékességgel. 16. § (1) Helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző (ezen alcím tekintetében a továbbiakban együtt: jegyző) jár el a Tvt. a) 26. § (1) és (2) bekezdésében, b) 27. § (1) bekezdésében, c) 33. § (4) bekezdésében, d) 35. § (1) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében, e) 37. § (1)–(4) bekezdésében, f) 38. § (1) és (3) bekezdésében, g) 72. § (5) bekezdésében, h) 77. §-ában, valamint i) 78. § (1) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként. (2) Helyi jelentőségű védett fasor esetében a jegyző jár el a Tvt. 42. § (5) bekezdése szerinti természetvédelmi hatóságként. 17. § (1) A Tvt. 80. § (2) bekezdése szerinti természetvédelmi hatóságként a) az OKTF, b) a kormányhivatal, valamint c) a jegyző jár el. (2) Az OKTF elsőfokú természetvédelmi hatóságként országos illetékességgel akkor jár el, ha a bírság kiszabásának jogalapja a) a Tvt. 80. § (1) bekezdés a) pontja esetén az OKTF egyedi határozata előírásainak megsértése; b) a Tvt. 80. § (1) bekezdés b) pontja esetén fokozottan védett természeti érték jogellenes veszélyeztetése, károsítása, elpusztítása; c) a Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontja esetén az OKTF engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően történő végzése. (3) A jegyző természetvédelmi hatóságként akkor jár el, ha a bírság kiszabásának jogalapja a) a Tvt. 80. § (1) bekezdés a) pontja esetén a természet védelmét szolgáló helyi önkormányzati rendelet, illetve a jegyző egyedi határozata előírásainak megsértése; b) a Tvt. 80. § (1) bekezdés b) pontja esetén helyi jelentőségű védett természeti terület állapotának, minőségének jogellenes veszélyeztetése, rongálása, károsítása; c) a Tvt. 80. § (1) bekezdés c) pontja esetén a helyi jelentőségű védett természeti terület jogellenes megváltoztatása, átalakítása, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenység folytatása; d) a Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontja esetén jegyző engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően történő végzése. 18. § Ha a természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtésére vonatkozó tevékenység engedélyezése több kormányhivatal illetékességi területéhez tartozik, az engedélyező hatóság az OKTF. 19. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 9. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátására természetvédelmi hatóságként természetvédelmi őrök esetén az NPI, önkormányzati természetvédelmi őrök esetében a települési önkormányzat jegyzője vagy a fővárosi főjegyző jár el. III. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁSI SZERV ÉS A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSÉÉRT FELELŐS SZERV KIJELÖLÉSE 7. Környezetvédelmi igazgatási szerv kijelölése 20. § (1) A Kormány környezetvédelmi igazgatási szervként a) az OKTF-et, b) a kormányhivatalt, c) a NeKI-t és d) az OMSZ-t jelöli ki. (2) Környezetvédelmi igazgatási szervként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a kormányhivatal jár el. 21. § (1) A Ht. 73. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi igazgatási szervként az OKTF jár el. (2) A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott környezetvédelmi igazgatási feladatokat – a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóságon, mint állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezeten keresztül – az OKTF látja el. 22. § A Kvt. 49. § (3) bekezdésében foglalt környezetvédelmi igazgatási szervként a) a mérő-, észlelő-, ellenőrző hálózat működtetése vonatkozásában aa) országos illetékességgel az Országos Meteorológiai Szolgálatról szóló rendelet szerinti feladatkörében az OMSZ, ab) az aa) ponttól eltérő esetben a 4. melléklet 1. pontja szerinti illetékességi területen a 4. melléklet 1. pontjában meghatározott kormányhivatal, b) az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer működtetése vonatkozásában a feladatköréhez tartozó ügyekben ba) országos illetékességgel az OKTF, bb) a 2. melléklet szerinti illetékességi területen a kormányhivatal jár el. 23. § A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése, 15. § (3) bekezdése, 16. §-a, 17. §-a és 18. § (1) bekezdésében meghatározott igazgatási feladatokat a 4. melléklet 2. pontjában kijelölt kormányhivatal látja el. 8. A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv kijelölése 24. § A Kormány a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervként az NPI-t jelöli ki. 25. § A Kormány természetvédelmi őrszolgálatként az NPI szervezetén belül működő Természetvédelmi Őrszolgálatot jelöli ki. IV. FEJEZET SZAKKÉRDÉSEK VIZSGÁLATA ÉS A SZAKHATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE 9. Környezetvédelmi szakhatóságok kijelölése 26. § (1) A Kormány környezetvédelmi szakhatóságként a) az OKTF-et, valamint b) a kormányhivatalt jelöli ki. (2) Környezetvédelmi szakhatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a kormányhivatal jár el. 10. Természetvédelmi szakhatóságok kijelölése 27. § (1) A Kormány természetvédelmi szakhatóságként a) a minisztert, b) az OKTF-et, c) a kormányhivatalt, d) a fővárosi főjegyzőt, e) a települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. (2) Természetvédelmi szakhatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a kormányhivatal jár el. 11. A környezetvédelmi hatóság eljárásaiban vizsgálandó szakkérdések és a közreműködő szakhatóságok kijelölése, szakértő igénybevétele 28. § (1) A környezetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatal elsőfokon az 5. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha az 5. melléklet I. táblázata szerinti előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint az egységes környezethasználati engedélynek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A. § (4) és (6) bekezdése szerinti felülvizsgálatára irányuló eljárásban (a továbbiakban: felülvizsgálati eljárásban) az 5. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállnak. (2) Az előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban, valamint a felülvizsgálati eljárásban, ha elsőfokon a szakkérdést a kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, vagy a kormányhivatal vizsgálta, a másodfokon eljáró környezetvédelmi hatóság az 5. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállása esetén az 5. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdést is vizsgálja, melynek eldöntéséhez – szakértő igénybevétele esetén – az 5. melléklet I. táblázatában meghatározott szervet rendeli ki szakértőként. (3) A Kormány az előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban, valamint a felülvizsgálati eljárásban az 5. melléklet II. táblázatában megjelölt feltételek esetén az 5. melléklet II. táblázatában meghatározott hatóságokat jelöli ki szakhatóságként. (4) Az előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint a felülvizsgálati eljárásban hozott határozatot a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell. 29. § (1) A környezetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatal elsőfokon a 6. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha a 6. melléklet I. táblázata szerinti környezetvédelemmel összefüggő eljárásokban a 6. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállnak. (2) A 6. melléklet I. táblázata szerinti környezetvédelmi eljárásokban, ha elsőfokon a szakkérdést a kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, vagy a kormányhivatal vizsgálta, a másodfokon eljáró környezetvédelmi hatóság a 6. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállása esetén a 6. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdést is vizsgálja, amelynek eldöntéséhez – szakértő igénybevétele esetén – a 6. melléklet I. táblázatában meghatározott szervet rendeli ki szakértőként. (3) A Kormány a 6. melléklet II. táblázata szerinti környezetvédelmi eljárásokban a 6. melléklet II. táblázatában megjelölt feltételek fennállása esetén a 6. melléklet II. táblázatában meghatározott hatóságokat jelöli ki szakhatóságként. 30. § (1) A környezetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatal elsőfokon a 7. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha a 7. melléklet I. táblázata szerinti hulladékgazdálkodással összefüggő eljárásokban a 7. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállnak. (2) A 7. melléklet I. táblázata szerinti hulladékgazdálkodással összefüggő eljárásokban, ha elsőfokon a szakkérdést a kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, vagy a kormányhivatal vizsgálta, a másodfokon eljáró környezetvédelmi hatóság a 7. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek esetén a 7. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdést is vizsgálja, amelynek eldöntéséhez – szakértő igénybevétele esetén – a 7. melléklet I. táblázatában meghatározott szervet rendeli ki szakértőként. (3) A Kormány a 7. melléklet II. táblázata szerinti hulladékgazdálkodással összefüggő eljárásokban a 7. melléklet II. táblázatában megjelölt feltételek esetén a 7. melléklet II. táblázatában meghatározott hatóságokat jelöli ki szakhatóságként. 31. § (1) A környezetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatal elsőfokon a 8. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha a 8. melléklet I. táblázata szerinti, a nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezésével összefüggő eljárásokban a 8. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállnak. (2) A 8. melléklet I. táblázata szerinti, a nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárásokban, ha elsőfokon a szakkérdést a kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, vagy a kormányhivatal vizsgálta, a másodfokon eljáró környezetvédelmi hatóság a 8. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek esetén a 8. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdést is vizsgálja, amelynek eldöntéséhez – szakértő igénybevétele esetén – a 8. melléklet I. táblázatában meghatározott szervet rendeli ki szakértőként. (3) A Kormány a 8. melléklet II. táblázata szerinti, a nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárásokban a 8. melléklet II. táblázatában megjelölt feltételek esetén a 8. melléklet II. táblázatában meghatározott hatóságokat jelöli ki szakhatóságként. (4) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozatot a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal közölni kell. 12. A természetvédelmi hatóság eljárásában vizsgálandó szakkérdések és a közreműködő szakhatóságok kijelölése, szakértő igénybevétele 32. § Ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a természetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatal szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos feladatkörében, vagy a 27. § szerinti hatóság a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek való megfelelés elbírálására vonatkozó szakhatósági feladatkörében azt vizsgálja, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény, létesítmény megfelel-e a) a védett természeti értékek és területek megőrzése, fenntartása, fejlesztése, helyreállítása, kiemelt oltalmuk biztosítása, b) a közösségi és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, továbbá élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, fejlesztése és helyreállítása, a Natura 2000 területek egységességének biztosítása, valamint c) a természeti értékek és területek, a tájak és az egyedi tájértékek, valamint azok természeti rendszereinek, jellegzetességének, biológiai sokféleségének, természetes vagy természetközeli állapotának megőrzése, fenntartható használatának és helyreállításának elősegítése jogszabályokban és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában rögzített követelményeinek. 33. § (1) A természetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatal elsőfokon a 9. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha a 9. melléklet I. táblázat szerinti természetvédelemmel összefüggő eljárásokban a 9. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállnak. (2) A 9. melléklet I. táblázata szerinti természetvédelemmel összefüggő eljárásokban, ha elsőfokon a szakkérdést a kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala vagy a kormányhivatal vizsgálta, a másodfokon eljáró természetvédelmi hatóság a 9. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek esetén a 9. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdést is vizsgálja, amelynek eldöntéséhez – szakértő igénybevétele esetén – a 9. melléklet I. táblázatában meghatározott szervet rendeli ki szakértőként. (3) A Kormány a 9. melléklet II. táblázata szerinti természetvédelemmel összefüggő eljárásokban a 9. melléklet II. táblázatában megjelölt feltételek esetén a 9. melléklet II. táblázatában meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. (4) A különösen és közepesen veszélyes állat országba való behozatalához az Európai Unió jogi aktusaiban teljeskörűen nem szabályozott állatfajok esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jogszabályban meghatározott előzetes állategészségügyi engedélye is szükséges. V. FEJEZET A HATÓSÁGOK, VALAMINT AZ IGAZGATÁSI SZERVEK EGYÉB FELADATAI 13. Az OKTF feladatai 34. § Az OKTF állami alaptevékenysége körében a) szolgáltatja a miniszter által kért, a kormányzati munka ellátásához szükséges, tevékenysége során keletkezett adatokat; b) elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását; c) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket; d) hatósági feladatai során önállóan, egyéb feladatoknál pedig a miniszter felkérése alapján közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában; e) koordinálja a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat; f) ellátja az integrált szennyezés megelőzéssel, az elérhető legjobb technikák műszaki dokumentációinak kidolgozásával kapcsolatos feladatokat; g) ellátja a továbbképzési feladatokat és h) összegyűjti és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges – feladatkörével összefüggő – adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel. 14. A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság feladatai 35. § (1) A kormányhivatal állami alaptevékenysége körében a) összegyűjti és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges – feladatkörével összefüggő – adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel; b) közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában; c) véleményezi a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket; d) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról; e) részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában. (2) A 4. melléklet 1.1 és 1.2. pontja szerinti kormányhivatal – a 4. melléklet 1.3.2 és 1.3.3 pontja szerinti különös illetékességi terület figyelembevételével a víz, mint környezeti elem tekintetében a vízvédelemért felelős miniszter szakmai irányítása mellett – környezetvédelmi igazgatási szervként regionális laboratóriumot működtet, amely mintavétellel, laboratóriumi, illetve egyéb műszeres vizsgálati tevékenységével üzemelteti a) a környezet állapotértékeléshez szükséges monitoring-rendszert, b) az igazgatási és hatósági tevékenység ellátásához szükséges mérő-rendszert, valamint c) a rendkívüli környezeti eseményekhez és a helyreállítási intézkedésekhez kapcsolódó mérő rendszert. (3) A 4. mellékletben a kizárólag környezeti zajmérésre kijelölt kormányhivatalok regionális laboratórium működtetése nélkül is végezhetnek környezeti zajmérést. (4) A vízvédelmi hatóság és a vízügyi igazgatási szerv részére a 22. § a) pont ab) alpontja szerinti kormányhivatal biztosítja az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés szerinti rendszerben rögzített, a vizekre vonatkozó adatokhoz való hozzáférést. (5) A vízvédelmi hatósági és a vízügyi igazgatási tevékenység ellátáshoz szükséges (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti feladatok finanszírozása – a hivatalból indult és kötelezettséget megállapító határozattal záruló hatósági eljárások kivételével – önköltségi alapon, a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és a vízvédelemért, illetve vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter közötti megállapodásban foglaltak szerint történik. A hivatalból indult és kötelezettséget megállapító határozattal záruló hatósági eljárások esetében a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti tevékenység költségét – a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről szóló kormányrendelet szerint – a kötelezett viseli. 15. A NeKI igazgatási feladatai 36. § A NeKI alaptevékenysége körében 1. ellátja a miniszter által meghatározottak szerint az Országos Környezeti Kármentesítési Programmal kapcsolatos országos jelentőségű szakmai feladatokat, illetve a Kormány által határozatban a NeKI feladataként nevesített egyedi kármentesítési feladatokat; 2. részt vesz az ágazati koncepciók szakmai megalapozásában; 3. véleményezi a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet; 4. környezetügyi szakterületi feladatok ellátását támogató hatástanulmányokat, vizsgálatokat végez, jelentéseket készít, illetve alkalmazott kutatásokat folytat, alapozó kutatási tevékenységeket koordinál és monitoroz; 5. szakterületi stratégiák és tervek kialakításához és egyedi döntésekhez háttéranyagokat készít, helyzetelemzéseket, felméréseket és statisztikai elemzéseket készít; 6. előkészíti a légszennyező anyagok kibocsátásával, a zaj és rezgés elleni védelemmel és az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartással (E/PRTR), valamint a szennyezett területekkel kapcsolatos európai uniós és egyéb nemzetközi adatszolgáltatásokat; 7. zajvédelmi adatbázist és adatközpontot hoz létre és működtet, eseti zajméréseket végez és zajtérképeket készít; 8. közreműködik a jogszabályokhoz kapcsolódó előzetes és utólagos hatásvizsgálatok, valamint háttéranyagok elkészítésében; 9. BAT (legjobb elérhető technika) útmutatókat készít és közreműködik az európai uniós BAT referencia dokumentumok kidolgozásában; 10. útmutatókat és szakmai segédanyagokat készít, és szakmai képzéseket szervez a környezetvédelmi hatóságok számára az egységes környezethasználati engedélyezési, a hazai és nemzetközi környezeti hatásvizsgálati, a stratégiai környezeti vizsgálati és a kármentesítési eljárásokkal kapcsolatban, valamint a hatályos szakterületi (így különösen integrált szennyezés megelőzés és csökkentés, levegővédelem, zaj és rezgés elleni védelem, kármentesítés) szabályozásokkal kapcsolatban oktatási, környezeti nevelési programokat dolgoz ki és hajt végre; 11. a Magyar Szabványügyi Testülettel történő együttműködése keretében szakterületi szabványokat dolgoz ki a miniszter által meghatározottak szerint; 12. közreműködik az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervek elkészítésében; 13. közreműködik a hulladékgazdálkodási szakterületi szabályozás szakmai megalapozásban, hatásvizsgálatok végzésében, döntés-előkészítő szakmai háttéranyagok kidolgozásában, valamint közreműködik az európai uniós szakterületi szakértői tevékenységben; 14. hulladékgazdálkodási műszaki útmutatókat dolgoz ki, hulladékbesorolást (beleértve a hulladék státusz végét, valamint a mellékterméket is), -minősítést megalapozó vizsgálatokat végez, e területen referencialaboratóriumot üzemeltet; 15. nyilvántartja, felméri és elemzi a hulladékgazdálkodási létesítményeket és tevékenységeket; 16. részt vesz a hulladékképződés megelőzését, valamint az elkülönített gyűjtést segítő szemléletformálásban, tanácsadásban, oktatásban; 17. fejleszti és karbantartja a hulladékgazdálkodással kapcsolatos honlapot; 18. ellátja a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiával kapcsolatos feladatokat, különösen a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia végrehajtására és nyomon követésére alkalmas irányítási és monitoring rendszer alakítását és működtetését, valamint a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia megvalósításáról készülő átfogó jelentések készítését; 19. a természetvédelem területén közreműködik a természeti értékek és természetvédelmi oltalom alatt álló területek monitorozásában, valamint a botanikai, zoológiai kutatásokhoz kapcsolódó, a természetvédelemhez szükséges országos adatgyűjtésben, a megalapozó adatokat és információkat gyűjtő, rendszerező, elemző és szolgáltató tevékenységekben, továbbá más, uniós irányelvek és nemzetközi egyezmények által igényelt tevékenységekben, a jelentések előkészítésében, valamint együttműködik az információs rendszerek adataira támaszkodó elemzések módszereinek fejlesztésében, a modellezések megvalósításában; 20. ellátja az egyéb, jogszabály vagy a miniszter által a feladatkörébe utalt feladatokat. 16. Az NPI feladatai 37. § Az NPI állami alaptevékenysége körében a) ellátja aa) a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek és közösségi jelentőségű értékek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni, ab) a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyontárgyak tekintetében, ac) a természetvédelemért felelős miniszter körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervvel kapcsolatos jogkörét érintő előkészítő feladatokat, ad) a természetvédelmi kutatással kapcsolatos feladatokat, ae) az élőhelyek kialakításával és fenntartásával kapcsolatos feladatokat, valamint af) a sérült, károsodott élőhelyek helyreállításával, valamint rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat; b) vezeti a működési területén lévő védett természeti területek és természeti értékek, valamint az egyedi tájértékek nyilvántartását, gondoskodik a természetvédelmi célú nyilvántartások vezetéséhez szükséges elsődleges és másodlagos adatgyűjtésről, illetve működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködik más információs és ellenőrző rendszerekkel; c) közreműködik ca) az erdővagyon-védelmi tevékenységben, cb) a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható vadfajok, fogható halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében; d) véleményezi a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket; e) együttműködik a kulturális örökségvédelmi feladatkörrel rendelkező szervekkel azok külön jogszabályban meghatározott örökségvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában; f) kapcsolatot tart természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel; g) segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak; h) kapcsolatot tart a vízügyi igazgatási és hatósági szervekkel a jogszabályokban meghatározott vízgazdálkodási és vízvédelmi feladatok terén. VI. FEJEZET ELJÁRÁSJOGI RENDELKEZÉSEK 38. § (1) A környezetvédelmi, valamint természetvédelmi szakhatóság a szakhatósági állásfoglalását – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles megadni. A szakhatósági állásfoglalás megadására tizenöt nap áll rendelkezésre, ha az eljáró hatóság a sürgősséget megkeresésében megindokolja. (2) A védelem-egyenértékűségi vizsgálat során a szakhatósági állásfoglalás megadásának határideje 2 hónap. (3) A környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatal által kiadott szakhatósági állásfoglalások tekintetében szakhatóságként másodfokon az OKTF jár el. (4) Abban a másodfokú eljárásban, amelyben az eljáró hatóság környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés eldöntéséhez szakértőt vesz igénybe, ha a) a fővárosi és megyei kormányhivatal eljárásában a szakkérdést elsőfokon a kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala vizsgálta, másodfokú eljárásban szakértőként a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatalt, b) a szakkérdést elsőfokon a kormányhivatal vizsgálta, másodfokú eljárásban szakértőként az OKTF-et kell kirendelni. Az OKTF és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági jogkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal szakértői véleményének elkészítési határidejére az (1) és (2) bekezdés szerinti határidők alkalmazandók. (5) Ha a kormányhivatal vagy a kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala eljárásában környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgálatához a 22. § szerinti mérő-, észlelő-, ellenőrző hálózat igénybevétele szükséges, a 4. mellékletben meghatározott illetékességi területtel rendelkező kormányhivatalt kell szakértőként kijelölni. 39. § A természetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatal által folytatott természetvédelmi hatósági eljárás, szakhatósági közreműködés vagy szakkérdés vizsgálata során, ha a döntéshez vagy a tényállás tisztázásához olyan adat, illetve tény ismerete szükséges, amellyel állami alaptevékenysége köréhez kapcsolódóan a kormányhivatal illetékességi területén működő NPI, vagy a NeKI rendelkezik, a kormányhivatal belföldi jogsegély keretében megkeresi az említett állami szervet. 40. § Amennyiben a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatal másodfokú eljárásában, illetve másodfokú szakhatósági, szakértői közreműködésével kapcsolatban kizárási ok merül fel, a 10. mellékletben meghatározott kormányhivatal jár el másodfokon környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként, illetve működik közre szakhatóságként vagy szakértőként a 10. mellékletben meghatározott illetékességi területen. VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 41. § Ez a rendelet 2015. április 1-jén lép hatályba. 42. § 1 43. § Ez a rendelet a) a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének, 3. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjának, b) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 2. cikk (2) bekezdésének, 3. cikk (1) bekezdésének, 9. cikkének, 11. cikkének, 17. cikk (1) bekezdésének, 18. cikk (1) bekezdésének, c) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 1. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez I. A nemzeti park igazgatóságok elnevezése és székhelye 1. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő 2. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak 3. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger 4. Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs 5. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Esztergom 6. Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród 7. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen 8. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét 9. Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas 10. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter II. A nemzeti park igazgatóságok működési köre 1. AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Működési köre Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéből a Sajó, a Hernád és az országhatár által bezárt terület a Sajó kisvízi medrével együtt, továbbá Abaújalpár, Abaújkér, Abaújszántó, Abaújvár, Alsóberecki, Alsódobsza, Alsóregmec, Arka, Baskó, Bekecs, Bodroghalom, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Bózsva, Cigánd, Dámóc, Erdőbénye, Erdőhorváti, Felsőberecki, Felsődobsza, Felsőregmec, Filkeháza, Fony, Füzér, Füzérkajata, Füzérkomlós, Füzérradvány, Gesztely, Golop, Gönc, Göncruszka, Györgytarló, Háromhuta, Hejce, Hercegkút, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hollóháza, Karcsa, Karos, Kéked, Kenézlő, Kishuta, Kisrozvágy, Komlóska, Korlát, Kovácsvágás, Lácacséke, Legyesbénye, Mád, Makkoshotyka, Megyaszó, Mezőzombor, Mikóháza, Mogyoróska, Monok, Nagyhuta, Nagykinizs, Nagyrozvágy, Nyíri, Olaszliszka, Pácin, Pálháza, Pányok, Pere, Pusztafalu, Rátka, Regéc, Révleányvár, Ricse, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Semjén, Sima, Sóstófalva, Szegi, Szegilong, Szentistvánbaksa, Szerencs, Tállya, Tarcal, Telkibánya, Tiszacsermely, Tiszakarád, Tiszaladány, Tokaj, Tolcsva, Újcsanálos, Vágáshuta, Vajdácska, Vámosújfalu, Vilmány, Vilyvitány, Viss, Vizsoly, Zalkod, Zemplénagárd, Zsujta települések közigazgatási területe. 2. BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Működési köre a) Veszprém megye. b) Győr-Moson-Sopron megye területén: Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor, Veszprémvarsány települések közigazgatási területe. c) Zala megye területe – kivéve Csöde, Felsőszenterzsébet, Magyarföld, Szentgyörgyvölgy, Zalalövő települések közigazgatási területén az Őrségi Nemzeti Park területe. d) Somogy megye területén: Ádánd, Nagyberény, Nyim, Som, Szőkedencs települések közigazgatási területe, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó települések, kivéve Marcali település teljes közigazgatási területét. 3. BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Működési köre a) Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe – kivéve az Aggteleki és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területe. b) Heves megye – kivéve a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területe. c) Nógrád megye – kivéve a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe. d) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén: a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területe Tiszadob településhatárban. e) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén: a Hevesi füves puszták Tájvédelmi Körzet területe Jászivány településhatárban. 4. DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Működési köre a) Baranya megye. b) Somogy megye területe – kivéve Ádánd, Nagyberény, Nyim, Som, Szőkedencs, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések közigazgatási területe, Marcali település közigazgatási területe nélkül. c) Tolna megye. d) Bács-Kiskun megye területén: Bátmonostor, Csátalja, Dávod, Dunafalva, Hercegszántó, Nagybaracska, Szeremle települések közigazgatási területe, illetve Baja, Érsekcsanád, Fajsz, Sükösd településhatárokban a Duna-Dráva Nemzeti Park területe. e) Fejér megye területén: a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet területe Alsószentiván, Cece, Vajta településhatárokban 5. DUNA-IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Működési köre a) Budapest főváros. b) Fejér megye. c) Komárom-Esztergom megye – kivéve a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Komárom településhatásban d) Pest megye területe – kivéve a Kiskunsági Nemzeti Park területe Apaj, Kiskunlacháza, Tatárszentgyörgy és Bugyi településhatárokban. e) Nógrád megye területén: a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, Balassagyarmat, Borsosberény, Dejtár, Diósjenő, Drégelypalánk, Hont, Ipolyvece, Nagyoroszi, Nógrád, Patak településhatárokban. f) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén: a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területe Újszász településhatárban. 6. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Működési köre a) Győr-Moson-Sopron megye területe – kivéve Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor, Veszprémvarsány települések közigazgatási területét. b) Komárom-Esztergom megye területén: a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Komárom településhatárban. c) Vas megye területén: a Fertő-Hanság Nemzeti Park területe Vámoscsalád és Nagygeresd községhatárokban. d) Veszprém megye területén: a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Gic településhatárban. 7. HORTOBÁGYI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Működési köre a) Hajdú-Bihar megye. b) Jász-Nagykun-Szolnok megye, kivéve a Kiskunsági Nemzeti Park területe Tiszasas településhatárban, valamint a Tisza jobb partjára eső területek Tiszasas településhatárban, a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területe Jászivány településhatárban, a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területe Újszász településhatárban, a Körös-Maros Nemzeti Park területe Túrkeve, Kisújszállás, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény és Tiszaföldvár településhatárokban. c) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, kivéve a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területe Tiszadob településhatárban. d) Heves megye területén: a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe Kisköre és Pély településhatárban, valamint a Tisza-tó területe Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud, Tiszanána és Kisköre településhatárban. e) Bács-Kiskun megye területén: a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe Lakitelek, Tiszakécske és Tiszaug településhatárokban. f) Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén: a Tiszatelek-tiszaberceli ártér Természetvédelmi Terület területe Tiszakarád, Tiszacsermely településhatárokban, a Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület területe Tiszadorogma községhatárban, a Hortobágyi Nemzeti Park területe Ároktő, Négyes, Tiszabábolna, Tiszavalk településhatárokban. 8. KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Működési köre a) Bács-Kiskun megye területe – kivéve Bátmonostor, Csátalja, Dávod, Dunafalva, Hercegszántó, Nagybaracska, Szeremle, települések közigazgatási területe, illetve Baja, Érsekcsanád, Fajsz, Sükösd településhatárokban a Duna-Dráva Nemzeti Park területe, kivéve továbbá a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe Lakitelek, Tiszakécske, Tiszaug településhatárokban. b) Csongrád megye területén: Algyő, Ásotthalom, Baks, Balástya, Bordány, Csanytelek, Csongrád, Csengele, Dóc, Domaszék, Felgyő, Forráskút, Kistelek, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös, Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, kivéve a Körös-Maros Nemzeti Park területe Szeged II. kerület Tápé településhatárban, Tiszasziget, Tömörkény, Újszentiván, Üllés, Zákányszék, Zsombó települések közigazgatási területe, valamint a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe Mindszent, Mártély és Hódmezővásárhely településhatárokban, továbbá a a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területe Szentes településhatárban. c) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén: a Kiskunsági Nemzeti Park területe Tiszasas településhatárban, valamint a Tisza jobb partjára eső területek Tiszasas településhatárban. d) Pest megye területén: a Kiskunsági Nemzeti Park területe Apaj, Kiskunlacháza, Tatárszentgyörgy és Bugyi településhatárokban. 9. KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Működési köre a) Békés megye. b) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén: a Körös-Maros NP területe Túrkeve, Kisújszállás, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény és Tiszaföldvár településhatárokban. c) Csongrád megye területén: Ambrózfalva, Apátfalva, Árpádhalom, Csanádalberti, Csanádpalota, Derekegyház, Deszk, Eperjes, Fábiánsebestyén, Ferencszállás, Földeák, Hódmezővásárhely, kivéve a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Kübekháza, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Mártély, kivéve a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe, Mindszent, kivéve a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe, Nagyér, Nagylak, Nagymágocs, Nagytőke, Óföldeák, Pitvaros, Szegvár, Szentes, kivéve a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területe, Székkutas, települések közigazgatási területe, valamint a Körös-Maros Nemzeti Park területe Szeged II. kerület Tápé településhatárban. 10. ŐRSÉGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Működési köre a) Vas megye területe – kivéve a Fertő-Hanság Nemzeti Park Vámoscsalád és Nagygeresd településhatárok közé eső területét. b) Zala megye területén: Csöde, Felsőszenterzsébet, Magyarföld, Szentgyörgyvölgy, Zalalövő települések közigazgatási területéből a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén kívül eső területek. 2. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez A környezet- és természetvédelmi hatóságként eljáró megyei kormányhivatalok és illetékességi területük A B 1. Kormányhivatal Illetékességi terület (megye) 2. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom 3. Vas Megyei Kormányhivatal Vas, Zala 4. Fejér Megyei Kormányhivatal Fejér, Tolna, Veszprém 5. Baranya Megyei Kormányhivatal Baranya, Somogy 6. Pest Megyei Kormányhivatal Budapest főváros, Pest, Nógrád 7. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdú-Bihar 8. Békés Megyei Kormányhivatal Békés 9. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg 10. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves 11. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Jász-Nagykun-Szolnok 12. Csongrád Megyei Kormányhivatal Csongrád, Bács-Kiskun 3. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez A környezet- és természetvédelmi hatóságként eljáró megyei kormányhivatalok különös illetékessége 1. Terület alapján meghatározott különös illetékesség: A B 1. Kormányhivatal Különös illetékességi terület 2. Fejér Megyei Kormányhivatal a Balaton vízfelülete és a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, medréhez tartozó közigazgatási területe 3. Pest Megyei Kormányhivatal A Tvt. 51. § (1) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként 1. Budapest főváros, 2. Pest megye, 3. Nógrád megye, 4. Győr-Moson-Sopron megye, 5. Komárom-Esztergom megye, 6. Vas megye, 7. Veszprém megye, 8. Zala megye, 9. Somogy megye, 10. Fejér megye, 11. Tolna megye, 12. Baranya megye közigazgatási területe 4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal A Tvt. 51. § (1) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 3. Hajdú-Bihar megye, 4. Jász-Nagykun-Szolnok megye, 5. Békés megye, 6. Csongrád megye, 7. Bács-Kiskun megye, 8. Heves megye közigazgatási területe 2. Ügytípus alapján meghatározott különös illetékesség: A B 1. Kormányhivatal Különös illetékességi ügytípus 2. Pest Megyei Kormányhivatal A védelemben részesülő állatfajok egyedének tartására, hasznosítására, bemutatására irányuló eljárás során solymászmadarak esetében [a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés a) pont; 19. § (3) bekezdés] Eredetigazolás kiállítására vonatkozó eljárás [a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdés a) pontja] 3. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A honvédelmi és katonai célú építményekkel összefüggő zaj rezgésvédelmi ügyek [a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdés] 4. Baranya Megyei Kormányhivatal Kiemelt létesítményekkel kapcsolatos környezetvédelmi hatósági ügyek [az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet 2. § i) pontja szerinti kiemelt létesítmények (atomerőmű, kísérleti és tanreaktor, uránbánya, radioaktív hulladéktároló, A-szintű izotóplaboratórium, kiégett fűtőelem-tároló)] 4. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez Környezetvédelmi igazgatási szervek különös illetékességi területe 1. A 35. § (2) bekezdés szerinti feladatokat ellátó, a Kvt. 49. § (3) bekezdésében foglalt környezetvédelmi igazgatási szervként eljáró megyei kormányhivatalok 1.1. Fő szabály szerinti illetékességi terület A B 1. Kormányhivatal Illetékességi terület 2. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Zala 3. Fejér Megyei Kormányhivatal Fejér, Tolna, Veszprém 4. Baranya Megyei Kormányhivatal Baranya, Somogy 5. Pest Megyei Kormányhivatal Budapest főváros, Pest, Nógrád 6. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdú-Bihar, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg 7. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Heves, Jász-Nagykun-Szolnok 8. Csongrád Megyei Kormányhivatal Csongrád, Bács-Kiskun 1.2. Terület alapján meghatározott különös illetékesség A B 1. Kormányhivatal Különös illetékességi terület 2. Fejér Megyei Kormányhivatal a Balaton vízfelülete és a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, medréhez tartozó közigazgatási területe 1.3. A vizsgálat típusához kötött különös illetékesség 1.3.1 A megyei kormányhivatalok illetékességi területe környezeti zajmérések végzésének vonatkozásában A B 1. Kormányhivatal Illetékességi terület 2. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom 3. Vas Megyei Kormányhivatal a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Vas Zala 4. Fejér Megyei Kormányhivatal a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Fejér Tolna Veszprém 5. Baranya Megyei Kormányhivatal a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Baranya Somogy 6. Pest Megyei Kormányhivatal a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Budapest főváros, Pest, Nógrád 7. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Hajdú-Bihar 8. Békés Megyei Kormányhivatal a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Békés 9. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Szabolcs-Szatmár-Bereg 10. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves 11. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Jász-Nagykun-Szolnok a honvédelmi és katonai célú építmények vonatkozásában az ország egész területe 12. Csongrád Megyei Kormányhivatal a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Csongrád, Bács-Kiskun 1.3.2. A megyei kormányhivatalok illetékességi területe környezeti rezgésmérések végzésének vonatkozásában A B 1. Kormányhivatal Illetékességi terület 2. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Budapest főváros, Pest, Nógrád, Hajdú-Bihar, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád 3. Fejér Megyei Kormányhivatal Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Zala, Fejér, Tolna, Veszprém, Baranya, Somogy, Bács-Kiskun 1.3.3 A radiológiai vizsgálatokat valamennyi környezeti elem vonatkozásában országos illetékességi területtel a Baranya Megyei Kormányhivatal végzi. 2. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében, 16. §-ában, 17. §-ában és 18. § (1) bekezdésében meghatározott igazgatási feladatokat ellátó megyei kormányhivatalok A B 1. Kormányhivatal a feladatellátás területi lehatárolása a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú mellékletében kijelölt zónák és agglomerációk alapján 2. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal a) a „2. Győr-Mosonmagyaróvár” légszennyezettségi zóna, b) a „3. Komárom–Tatabánya–Esztergom” légszennyezettségi zóna, c) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Győr-Moson-Sopron megye és Komárom-Esztergom megye közigazgatási területe, d) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Sopron közigazgatási területe 3. Vas Megyei Kormányhivatal a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Vas megye és Zala megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Szombathely és Zalaegerszeg közigazgatási területe 4. Fejér Megyei Kormányhivatal a) a „4. Székesfehérvár–Veszprém” légszennyezettségi zóna, b) az „5. Dunaújváros környéke” légszennyezettségi zóna, c) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Fejér megye, Tolna megye és Veszprém megye közigazgatási területe, d) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Ajka közigazgatási területe 5. Baranya Megyei Kormányhivatal a) a „6. Pécs környéke” légszennyezettségi zóna, b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Baranya megye és Somogy megye közigazgatási területe, c) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Kaposvár közigazgatási területe 6. Pest Megyei Kormányhivatal a) az „1. Budapest és környéke” légszennyezettségi agglomeráció területe, b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Pest megye és Nógrád megye közigazgatási területe, c) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Salgótarján közigazgatási területe 7. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal a) a „9. Debrecen környéke” légszennyezettségi zóna, b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe 8. Békés Megyei Kormányhivatal a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Békés megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Békéscsaba közigazgatási területe 9. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Nyíregyháza közigazgatási területe 10. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal a) a „8. Sajó Völgye” légszennyezettségi zóna, b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye közigazgatási területe, c) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Eger közigazgatási területe 11. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Szolnok közigazgatási területe 12. Csongrád Megyei Kormányhivatal a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Csongrád megye és Bács-Kiskun megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Baja, Kecskemét és Szeged közigazgatási területe 5. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez I. Az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint a felülvizsgálati eljárásban vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők A B C 1 . Vizsgálat feltétele 2 . Előzet es vizsgál at Környezeti hatásvizsg álat Egységes környezet használati engedélyezés Szakkérdés Másodfokon kirendelhető szakértő 3 . Minden esetben. A környezet- és település egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságá t befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, Országos Tisztifőorvosi Hivatal a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően 4 . Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyezte tés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja. Az egységes környezet használati engedély megszerzésére irányuló eljárás nyilvántartottrégé szeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet vagy műemléki területet érint. Kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően kulturális örökségvédel mi feladatkörébe n eljáró Budapest Főváros Kormányhivat ala kizárási feltétel fennállása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter 5 . Ha az eljárás termőföldön vagy azzal szomszédos földrészleten megvalósuló beruházás, illetve tevékenység A termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata Nemzeti Élelmiszerlán c-biztonsági engedélyezésére irányul. Hivatal 6 . Ha az eljárás erdőt érint, és ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták. a) Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata. b) ha az eljárás során vizsgált beruházás vagy tevékenység erdő igénybevételével jár, akkor az a) pontban foglaltakon túl az erdő igénybevétel engedélyezhetőség ének a vizsgálata Nemzeti Élelmiszerlán c-biztonsági Hivatal 7 . Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyezte tés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja. Ha az egységes környezet használati engedély megszerzésére irányuló eljárás termőföldet érint. Termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében. termőföldvéd elmi feladatkörébe n eljáró fővárosi és megyei kormányhivat al 8 . Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyez tetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély Az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjáb Magyar Bányászati és Földtani Hivatal megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik. ól. 9 . Ha a kérelem a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul. A területrende zési tervekkel való összhang tekintetében. területrendezé sért felelős miniszter II. Az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint a felülvizsgálati eljárásban kijelölt szakhatóságok A B C D 1. Bevonás és közreműködés feltétele 2. Előzetes vizsgálat Környezeti hatásvizsgálat Egységes környezet használati engedélyezés Szakkérdés Elsőfok Másodfok 3. Minden esetben Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e hatáskörében eljárva) (vízvédelmi hatáskörében eljárva) 4. Ha a tevékenység gyógyhelyen vagy gyógyhelyre, természetes gyógytényezőre hatást gyakorló módon valósul meg. Természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak és az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, valamint a természetes gyógytényezőket érintő hatások vizsgálatára kiterjedően Országos Tisztifőorvosi Hivatal Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ 5. Ha a tevékenység következtében olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja. Az egységes környezet használati engedély megszerzésére irányuló eljárás nukleáris anyagot érint. Az atomenergia biztonságos alkalmazásával, a nukleáris baleset elhárítással kapcsolatos kérdésben. Országos Atomenergia Hivatal 6. Gyorsforgalmi út esetén. A környezet- és település egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően 7. Gyorsforgalmi út esetén, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés Gyorsforgalmi út esetén, ha az egységes környezet használati engedély megszerzésére irányuló eljárás Kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja. nyilvántartott régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet vagy műemléki területet érint. védőövezetek) védelmére kiterjedően 8. Gyorsforgalmi út esetén, ha az eljárás termőföldön vagy azzal szomszédos földrészleten megvalósuló beruházás, illetve tevékenység engedélyezésére irányul. A termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal 9. Gyorsforgalmi út esetén, ha az eljárás erdőt érint, és ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták. a) Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata b) ha az eljárás során vizsgált beruházás vagy tevékenység erdő igénybevételével jár, akkor az a) pontban foglaltakon túl az erdő igénybevétel engedélyezhetőségének a vizsgálata erdészeti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal 10. Gyorsforgalmi út esetén, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyeztetés Gyorsforgalmi út esetén, ha az egységes környezet használati engedély megszerzésére irányuló eljárás Termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében. fővárosi és megyei kormányhivatal termőföldvédelmi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala több járási hivatal illetékességi fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja. termőföldet érint. területét érintő esetben a termőföldvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal Pest megyében több járási hivatal illetékességi területét érintő esetben a termőföldvédelmi feladatkörében eljáró Budakeszi Járási Hivatal a fővárosban több kerületi hivatal illetékességi területét érintő esetben Budapest Főváros Kormányhivatala termőföldvédelmi feladatkörében eljáró a XI. Kerületi Hivatala 11. Gyorsforgalmi út esetén, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet Az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az bányafelügyeleti feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik. ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából. 12. Gyorsforgalmi út esetén, ha a kérelem a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul. . A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében. állami főépítészi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal 6. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez I. Egyes környezetvédelmi eljárásokban vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők A B C D 1. Eljárás megnevezése Vizsgálat feltétele Szakkérdés Másodfokon kirendelhető szakértő 2. a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti, a tényfeltárásra kötelezésre a tényfeltárási terv elfogadására, a tényfeltárási záródokumentáció elbírálására, az „(E) egyedi szennyezettségi határérték” megállapítására, a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos beavatkozás szükségességének megítélésére, a beavatkozási terv elfogadására a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítására, a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendelésére, a beavatkozási záródokumentáció elfogadásával való befejezésére, minden esetben a felszín alatti ivóvíz-, ásványvíz- és gyógyvízkészlet minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények vizsgálata népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal termőföldön vagy termőfölddel szomszédos földrészleten megvalósuló tevékenység esetén – vizsgálja, hogy a tevékenység megfelel-e, és ha igen, milyen feltételekkel a termőföld védelméről szóló törvény szerinti talajvédelmi kötelezettségeknek Nemzeti Élelmiszerlánc biztonsági Hivatal a kármentesítési monitoring elrendelésére, a kármentesítés befejezésére, a kármentesítési monitoring záródokumentáció elbírálására irányuló döntése meghozatala iránti eljárás 3. a kivitelező részére a zajterhelési határértékek betartása alól egyes építési időszakokra, valamint az építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységekre vonatkozó felmentés megadása minden esetben az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások vizsgálata népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal 4. egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló rendelet alapján indított, a VOC diffúz kibocsátási határértékek betartása alóli, felmentés megadása iránti eljárás minden esetben az emberi egészségre gyakorolt hatás vizsgálata népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal 5. egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló rendelet alapján indított, a zárt körülmények között nem végezhető bevonat-felviteli, festési tevékenységek esetében a VOC kibocsátási határértékek betartása alóli felmentés megadása iránti eljárás minden esetben az emberi egészségre gyakorolt hatás vizsgálata népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal II. Egyes környezetvédelmi eljárásokban kijelölt szakhatóságok A B C D E 1. Eljárás megnevezése Bevonás és közreműködés feltétele Szakkérdés Elsőfok Másodfok 2. környezetvédelmi felülvizsgálatra való kötelezésre irányuló eljárás minden esetben a felülvizsgálat elvégzése felszíni és felszín alatti vizek minősége Katasztrófavédelmi Igazgatóság BM Országos Katasztrófavéd elmi védelme szempontjából indokolt-e, továbbá a benyújtandó felülvizsgálati dokumentáció vízvédelmi tartalmának meghatározása (vízvédelmi hatáskörében eljárva) Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) a felülvizsgálat elvégzése vízgazdálkodási, vízbázis-védelmi és vízkárelhárítási szempontból indokolt-e, továbbá a benyújtandó felülvizsgálati dokumentáció vízgazdálkodási tartalmának meghatározása Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) BM Országos Katasztrófavéd elmi Főigazgatóság (vízgazdálkodá si hatáskörében eljárva) 3. környezetvédelmi működési engedélyezési eljárás (felülvizsgálat, teljesítményértékelés alapján) minden esetben a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) BM Országos Katasztrófavéd elmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) környezetvédelmi teljesítményértékelés jóváhagyása a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, a vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) BM Országos Katasztrófavéd elmi Főigazgatóság (vízgazdálkodá si hatáskörében eljárva) előírások érvényesülnek-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol 4. a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti, a tényfeltárásra kötelezésre a tényfeltárási terv elfogadására, a tényfeltárási záródokumentáció elbírálására, minden esetben a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényesítése Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) BM Országos Katasztrófavéd elmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) az „(E) egyedi szennyezettségi határérték” megállapítására, a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos beavatkozás szükségességének megítélésére, a beavatkozási terv elfogadására a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítására, a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendelésére, a beavatkozási vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) BM Országos Katasztrófavéd elmi Főigazgatóság (vízgazdálko dási hatáskörében eljárva záródokumentáció elfogadásával való befejezésére, a kármentesítési monitoring elrendelésére, a kármentesítés befejezésére, a kármentesítési monitoring záródokumentáció elbírálására irányuló döntése meghozatala iránti eljárás 5. a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti területi terv és üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárás minden esetben a tevékenységnek, létesítménynek a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, valamint a vizek állapotára gyakorolt hatás vizsgálata Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) BM Országos Katasztrófavéd elmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) a tevékenységnek, létesítménynek vízbázisra, a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatás vizsgálata Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) BM Országos Katasztrófavéd elmi Főigazgatóság (vízgazdálkodá si hatáskörében eljárva) 6. a környezetvédelmi nyilatkozat elbírálására, a környezeti állapotvizsgálatra kötelezésre és állapotvizsgálat eredményének elbírálására irányuló eljárás minden esetben a felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt környezeti hatások megállapítása Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) BM Országos Katasztrófavéd elmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) 7. a helyhez kötött 50 MWth és annál nagyobb teljes minden esetben az energiaellátás fenntartása, beleértve a Magyar Energetikai és Közmű névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéshez kapcsolt kibocsátáscsökkentő berendezés meghibásodása esetén a tüzelőberendezés továbbműködtetésének engedélyezésére irányuló eljárás hőszolgáltatást is, a tüzelőberendezés működése nélkül, más módon biztosítható-e szabályozási Hivatal 8. a hulladékégetés műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló rendelet alapján indított eljárás minden esetben a hulladékégető vagy hulladék együttégető műre vonatkozó engedély szennyvíz kibocsátási követelményeinek megállapítása Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) BM Országos Katasztrófavéd elmi Főigazgatóság (vízgazdálkodá si hatáskörében eljárva) 7. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez I. Egyes hulladékgazdálkodással összefüggő eljárásokban vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők A B C D 1. Eljárás megnevezése Vizsgálat feltétele Szakkérdés Másodfokon kirendelhető szakértő 2. hulladék hivatalbóli besorolására irányuló eljárásában állati hulladék esetén annak vizsgálata, hogy az állati hulladék rendelkezik-e a Ht. 1. melléklete szerinti H9 veszélyességi jellemzővel Nemzeti Élelmiszerlánc biztonsági Hivatal 3. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével) minden esetben az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, a gyorsan bomló szerves és szervetlen anyagokat tartalmazó veszélyes hulladék gyűjtése módjának és mennyiségének jóváhagyása, tárolása, közegészségügyi feltételeinek érvényesítésének vizsgálata Országos Tisztifőorvosi Hivatal II. Egyes hulladékgazdálkodással összefüggő eljárásokban kijelölt szakhatóságok A B C D E 1. Eljárás Bevonás és Szakkérdés Elsőfok Másodfok megnevezése közreműködés feltétele 2. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével) OKTF elsőfokú eljárása minden esetben az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, a gyorsan bomló szerves és szervetlen anyagokat tartalmazó veszélyes hulladék gyűjtése módjának és mennyiségének jóváhagyása, tárolása, közegészségügyi feltételeinek érvényesítésének vizsgálata Országos Tisztifőorvos Hivatala 3. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével) helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek való megfelelés vizsgálata települési önkormányzat jegyzője fővárosi és megyei kormányhivatal 4. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában hulladékkezelési tevékenység engedélyezése esetén (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével) minden esetben katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályok érvényre juttatása, a környezetbiztonság katasztrófavédelmi vizsgálata létesítmény helye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelem helyi szerve Katasztrófavédel mi Igazgatóság 5. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában a hulladékkezelési tevékenység engedélyezése esetén minden esetben a tevékenység vízellátásának, csapadék- és szennyvízelvezetésének, valamint a szennyvíz tisztításának a vízbázisra, a vizek lefolyására gyakorolt hatás vizsgálata a hulladékkezelés helye szerint illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskör) BM Országos Katasztrófavédel mi Főigazgatóság (vízgazdálkodási hatáskör) a tevékenységnek a felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatás vizsgálata a hulladékkezelés helye szerint illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskör) BM Országos Katasztrófavédel mi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskör) 8. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez I. A környezetvédelmi hatóság nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárásában vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők A B C D E F 1. Vizsgálat feltétele Szakkérdés Másodfokon kirendelhető szakértő Kereskedelem, közvetítés, szállítás, gyűjtés Hasznosítás, illetve kapcsolódó előkezelés, tárolás Ártalmatl anítás, illetve kapcsoló dó előkezelé s, tárolás 2. Minden esetben Környezet egészségügyi szakkérdésekre, így különösen az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a fertőző betegségek terjedésének megakadályozására, a rovar- és rágcsálóirtás, a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység vizsgálatára, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények érvényesítésére kiterjedően. népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal IGEN IGEN IGEN 3. Nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhely, bányatelek érintettsége, ásványi nyersanyag kitermelése és annak használata, értékesítése, hasznosítása esetén Földtani környezet, földtani veszélyforrások, földgátak és az ásványvagyon védelem értékelése, a fizetendő bányajáradék mértékének meghatározása, az építésföldtani megalapozottság vizsgálata, a földtani veszélyeztetettség vizsgálata, figyelemmel a vízzáró rétegre, a felszínen folyásra alkalmas képződmények meglétére, tektonikai jelenségekre (vetők, csúszásra alkalmas felületek), védelemre érdemes földtani képződményekre, a felszínmozgás veszélyeztetésének vizsgálata. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal NEM IGEN IGEN II. A környezetvédelmi hatóság nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárásában kijelölt szakhatóságok A B C D E F G 1. Bevonás és közreműködés feltétele Szakkérdés Elsőfokú eljárásban Másodfokú eljárásban Kereskede lem, közvetítés, szállítás, gyűjtés Hasznosítás, illetve kapcsolódó előkezelés, tárolás Ártalm atlaní tás, illetve kapcso lódó előkez elés, tárolás 2. Minden esetben Annak elbírálása, hogy a felszíni és felszín alatti vizek minősége Katasztrófa védelmi Igazgatóság BM Országos Katasztrófa védelmi NEM IGEN IGEN védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e. (vízvédelmi hatáskörében eljárva) Főigazgató ság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, a vízbázis védőterületére, védőidomára jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, valamint a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatás vizsgálata Katasztrófa védelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) BM Országos Katasztrófa védelmi Főigazgató ság (vízgazdál kodási hatáskörében eljárva) 3. Ha a tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet érint Annak elbírálása hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. települési önkormányzat jegyzője fővárosi és megyei kormány hivatal IGEN IGEN IGEN 4. Kereskedelem, közvetítés, szállítás, gyűjtés engedélyezése OKTF elsőfokú eljárása Környezet egészségügyi szakkérdésekre, így különösen az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a fertőző betegségek népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal Országos Tiszti főorvosi Hivatal IGEN - terjedésének megakadályozására, a rovar- és rágcsálóirtás, a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység vizsgálatára, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények érvényesítésére kiterjedően. 9. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez I. Egyes természetvédelmi eljárásokban vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők A B C D 1. Eljárás megnevezése Vizsgálat feltétele Szakkérdés Másodfokon kirendelhető szakértő 2. a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tényfeltárási terv és záródokumentáció elfogadására, valamint a természetben okozott károsodással kapcsolatos beavatkozás elvégzésének szükségessége megállapítására, a beavatkozás megvalósítási tervének elkészítésére és benyújtására való kötelezésre irányuló, a beavatkozási munkálatok ellenőrzésével kapcsolatos, a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendeléséről, a beavatkozásnak a záródokumentáció minden esetben a bekövetkezett kár helyreállítására alkalmas erdészeti beavatkozás megállapításának, valamint a kár naturáliákban meghatározható mértékének, a szennyező anyagok termőföldre gyakorolt hatásának, a kár helyreállítására alkalmas talajvédelmi beavatkozásoknak a meghatározásának erdővédelmi kérdésében Nemzeti Élelmiszerlánc biztonsági Hivatal minden esetben a kár naturáliákban meghatározható mértékének, a szennyező anyagok termőföldre gyakorolt hatásának, a kár helyreállítására alkalmas talajvédelmi beavatkozásoknak a meghatározása kérdésében Nemzeti Élelmiszerlánc biztonsági Hivatal elfogadásával való befejezéséről, a kármentesítési monitoringról és a kármentesítés befejezéséről szóló döntése meghozatalára irányuló eljárásban 3. állatkert létesítésének, működésének engedélyezésére irányuló eljárásában, minden esetben az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérése, a higiénés és egészségvédelmi, a települési hulladékkal és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások betartása kérdésében népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a takarmányhigiéniai követelményeknek, a takarmányokra és azok felhasználására vonatkozó szabályoknak, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az állatvédelmi, valamint az állategészségügyi szabályoknak való megfelelés kérdésében Nemzeti Élelmiszerlánc biztonsági Hivatal 4. a különösen és közepesen veszélyes állat tartására, szaporítására, elidegenítésére, megvételére, illetve bemutatására irányuló engedélyezési eljárásában minden esetben az állategészségügyi és állatvédelmi szabályoknak való megfelelés kérdésében állat-egészségügyi és állatvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal 5. a Tvt. 38. § (1) bekezdés i) pontja szerinti, erdőben technikai jellegű sporttevékenység folytatásának engedélyezésére irányuló eljárás minden esetben az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata kérdésében Nemzeti Élelmiszerlánc biztonsági Hivatal II. Egyes természetvédelmi eljárásokban kijelölt szakhatóságok A B C D E 1. Eljárás megnevezése Bevonás és közreműkö dés feltétele Szakkérdés Elsőfok Másodfok 2. állatkert létesítésének, működésének engedélyezésére irányuló eljárásában minden esetben településrendezési eszköznek és településfejlesztési tervnek való megfelelés kérdésében települési önkormányzat jegyzője fővárosi és megyei kormányhivatal 3. a különösen és közepesen veszélyes állat tartására, szaporítására, elidegenítésére, megvételére, illetve bemutatására irányuló engedélyezési eljárásában minden esetben az állattartás helyi szabályainak való megfelelés kérdésében települési önkormányzat jegyzője fővárosi és megyei kormányhivatal 10. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez Kizárási ok miatt másodfokon eljáró, közreműködő megyei kormányhivatalok illetékességi területe A B 1. Székhely Illetékességi terület (megye) 2. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Fejér, Tolna, Veszprém 3. Vas Megyei Kormányhivatal Baranya, Somogy 4. Fejér Megyei Kormányhivatal Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom 5. Baranya Megyei Kormányhivatal Vas, Zala 6. Pest Megyei Kormányhivatal Jász-Nagykun-Szolnok 7. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Békés, Csongrád 8. Békés Megyei Kormányhivatal Bács-Kiskun 9. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves 10. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg 11. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Budapest főváros, Pest, Nógrád 12. Csongrád Megyei Kormányhivatal Hajdú-Bihar 1 A 42. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.