Decree No. 374 of 2012 (XII. 18.) Korm. of the Government on the restriction of the use of certain hazardous substances in electrical and electronic equipment

374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról A Kormány a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya az elektromos és elektronikus berendezésekre és az azokban alkalmazható veszélyes anyagokra terjed ki. (2) E rendelet hatálya a) Magyarország alapvető biztonságának védelméhez szükséges berendezésekre, beleértve a kifejezetten katonai célokra szánt fegyvereket, lőszereket és hadifelszerelést is, b) a világűrbe felbocsátásra szánt berendezésekre, c) az olyan berendezésre, amelyet kifejezetten egy másik fajta, e rendelet hatálya alá nem tartozó berendezés részének szánnak, vagy akként szerelnek be, és amely csak ez utóbbi berendezés részeként alkalmas rendeltetésének betöltésére, továbbá amelyet csak ugyanazon külön megtervezett berendezés válthat fel, d) a nagyméretű, rögzített ipari szerszámokra, e) a nagyméretű, helyhez kötött ipari létesítményekre, f) a személy- és áruszállítási eszközökre, a típusjóváhagyással nem rendelkező elektromos kétkerekű járművek kivételével, g) a kizárólag szakmai használatra rendelkezésre bocsátott, nem közúti mozgó gépekre, h) az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre, i) a fényelektromos eszközökre, amelyeket olyan rendszerben szándékoznak alkalmazni, amelyet egy meghatározott helyen való tartós használatra terveztek, szereltek össze és üzemeltek be szakemberek közüzemi, kereskedelmi, ipari és lakossági felhasználás céljából, napfényből származó energiatermeléshez és j) a kifejezetten kutatás és fejlesztés céljából tervezett, kizárólag vállalkozások által egymás rendelkezésére bocsátott berendezésekre nem terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. aktív beültethető orvostechnikai eszköz: az orvostechnikai eszközökről szóló miniszteri rendelet szerinti aktív implantátum; 2. CE jelölés: olyan jelölés, amellyel a gyártó azt jelzi, hogy a termék megfelel a jelölés alkalmazását előíró uniós követelményeknek; 3. cserealkatrész: az elektromos és elektronikus berendezés egy részét helyettesíthető külön része, amely nélkül az elektromos és elektronikus berendezés nem működhet a tervezettnek megfelelően, illetve az elektromos és elektronikus berendezés működőképessége helyreáll, illetve javul az alkatrész cserealkatrésszel történő helyettesítése révén; 4. elektromos és elektronikus berendezés: olyan berendezés, amelynek legalább egy szándékolt funkciója ellátásának megfelelő működése elektromos áram vagy elektromágneses mezőtől függ, valamint az elektromos áram vagy elektromágneses mező generálására, átalakítására és mérésére szolgáló olyan berendezés, amely váltóáram mellett legfeljebb 1000 volt, egyenáram mellett legfeljebb 1500 volt feszültségre terveztek; 5. forgalmazó: a gyártón és az importőrön kívüli természetes vagy jogi személy, aki az értékesítési láncban az elektromos vagy elektronikus berendezést rendelkezésre bocsátja; 6. forgalomba hozatal: egy elektromos vagy elektronikus berendezés első alkalommal történő rendelkezésre bocsátása az uniós piacon; 7. forgalomból történő kivonás: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy termék forgalmazásának megakadályozása az értékesítési láncban; 8. gazdasági szereplő: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó; 9. gyártó: a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely elektromos vagy elektronikus berendezést gyárt, vagy saját neve vagy védjegye alatt ilyen berendezést terveztet vagy gyártat és forgalmaz; 10. harmonizált szabvány: olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványosításról szóló törvény szerinti Európai Szabványügyi Szervezet fogadott el; 11. homogén anyag: mindenütt egységes összetételű anyag vagy anyagok keveréke, amely több anyagra mechanikus úton, így különösen szétcsavarozással, vágással, zúzással, őrléssel vagy csiszolással szét nem bontható vagy választható; 12. honosított harmonizált szabvány: a nemzeti szabványként közzétett harmonizált szabvány; 13. importőr: az Európai Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, amely harmadik országból származó elektromos vagy elektronikus berendezést hoz forgalomba az uniós piacon; 14. in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz: az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló miniszteri rendelet szerinti in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz; 15. ipari felügyeleti és vezérlő eszközök: kizárólag ipari vagy szakmai célú használatra kialakított felügyeleti és vezérlő eszközök; 16. kábelek: 250 voltnál kisebb feszültségű kábel, amely elektromos és elektronikus berendezések elektromos kimenethez való csatlakoztatásához, két vagy több elektromos és elektronikus berendezés egymáshoz való csatlakoztatásához összeköttetésként vagy hosszabbítóként szolgál; 17. kizárólag szakmai használatra szánt nem közúti mozgó gép: fedélzeti energiaforrással rendelkező gép, amelynek működtetése mobilitást, folyamatos vagy részben folyamatos mozgást követel meg meghatározott munkavégzési helyek között, és kizárólag szakmai célra használható; 18. megbízható helyettesítő anyag: olyan helyettesítő anyag, amellyel az elektromos és elektronikus berendezés valószínűleg hiba nélkül fogja a megkövetelt funkciót ellátni adott körülmények között, adott időtartamig; 19. megfelelőségértékelés: az elektromos vagy elektronikus berendezés e rendelet szerinti követelményei megfelelőségének kimutatása érdekében alkalmazott eljárás; 20. meghatalmazott képviselő: az Európai Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy meghatározott feladatok céljából a gyártó nevében eljárjon; 21. műszaki leírás: a termék, a folyamat vagy a szolgáltatás által teljesítendő műszaki követelményeket ismertető dokumentum; 22. nagyméretű, helyhez kötött létesítmény: különböző típusú készülékek, illetve adott esetben egyéb eszközök nagyméretű kombinációja, amelyeket szakemberek állandó, előre meghatározott, ennek a célnak megfelelő helyen való használat céljából szerelnek össze és üzemelnek be vagy szerelnek le; 23. nagyméretű, rögzített ipari szerszámok: gépek, berendezések, illetve alkatrészek nagyméretű összessége, amelyek együtt egy adott alkalmazás céljából működnek, és amelyeket szakemberek állandó jelleggel egy adott helyen üzemelnek be és szerelnek le, illetve szakemberek vesznek igénybe és tartanak karban valamely ipari gyártó létesítményben vagy kutatási és fejlesztési létesítményben; 24. orvostechnikai eszköz: az egészségügyről szóló törvény szerinti orvostechnikai eszköz, amely elektromos vagy elektronikus berendezés is egyben; 25. piacfelügyelet: a hatóságok azon tevékenységei és intézkedései, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy az elektromos vagy elektronikus berendezések megfeleljenek az e rendeletben foglalt követelményeknek, és ne veszélyeztessék az egészséget, a biztonságot vagy egyéb közérdek érvényesülését; 26. piacon való hozzáférhetővé tétel: olyan kereskedelmi tevékenység, amelynek során elektromos vagy elektronikus berendezést bocsátanak rendelkezésre – térítés ellenében vagy ingyenesen – az uniós piacon való forgalmazás, fogyasztás vagy felhasználás céljára; 27. rendelkezésre álló helyettesítő anyag: olyan helyettesítő anyag, amely az 1. mellékletben felsorolt anyagok gyártásához és szállításához szükséges időhöz képest ésszerű határidőn belül gyártható és szállítható; 28. visszahívás: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználó számára már elérhető termék visszajuttatása. 3. A veszélyes anyagok alkalmazásának korlátai 3. § (1) Az elektromos és elektronikus berendezés – beleértve a javításához, újrahasználatához, működésének megújításához vagy teljesítménye javításához felhasznált kábeleket és cserealkatrészeket is –, ha homogén anyagában az 1. mellékletben foglalt anyagot a megengedettnél nagyobb koncentrációban tartalmazza, – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – nem hozható forgalomba. (2) Az (1) bekezdés szerinti forgalomba hozatali tilalom a 2. és 3. mellékletben felsorolt elektromos és elektronikus berendezések esetében nem alkalmazható. 4. A veszélyes anyagok alkalmazása alóli mentesség biztosítása egyedi kérelem alapján 4. § (1) A gyártó, a gyártó meghatalmazott képviselője vagy az ellátási láncban részt vevő gazdasági szereplő a 2. és 3. mellékletben foglalt veszélyes anyagok alkalmazása alóli mentességi előírások módosítása vagy új mentesség megadása érdekében, az Európai Bizottság részére kérelmet nyújthat be. A kérelemnek legalább a 4. mellékletben foglaltakat tartalmaznia kell. (2) Ha a 2. és 3. mellékletben a veszélyes anyag tekintetében mentességi határidő került előírásra, a mentesség megújítására vonatkozó kérelmet a mentességi határidő lejárta előtt legalább 18 hónappal kell benyújtani. (3) Mentesség abban az esetben szerezhető, ha az nem gyengíti a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által a környezet és az egészség tekintetében biztosított védelmet, és ha: a) a veszélyes anyag kivonása vagy helyettesítése a tervezés módosításával olyan anyagok vagy alkatrészek használatával, amelyekhez nem szükségesek az 1. mellékletben felsorolt anyagok, műszakilag vagy tudományosan nem kivitelezhető, b) a helyettesítő anyagok megbízhatósága nem biztosított, vagy c) a helyettesítés által okozott összes káros környezeti, egészségügyi és fogyasztók biztonságát érintő hatás várhatóan meghaladja az így elért összes környezeti, egészségügyi és fogyasztók biztonságát érintő előnyt. 5. A veszélyes anyagok körének módosítása 5. § (1) A környezetvédelemért felelős miniszter az Európai Bizottságnál kezdeményezheti az 1. mellékletben felsorolt veszélyes anyagok jegyzékének módosítását. (2) A javaslatnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a javasolt korlátozás pontos és világos megfogalmazása; b) a korlátozásra vonatkozó hivatkozások és tudományos bizonyítékok; c) az anyagnak vagy hasonló anyagok csoportjának elektromos és elektronikus berendezésekben való felhasználására vonatkozó információ; d) a különösen az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésével kapcsolatos műveletek során észlelhető káros hatásokkal és kitettséggel kapcsolatos információ; e) az esetleges helyettesítő anyagokkal és egyéb megoldásokkal, azok rendelkezésre állásával és megbízhatóságával kapcsolatos információ; f) az uniós szintű korlátozás szükségességének igazolása; g) a javaslat társadalmi-gazdasági hatásainak értékelése. 6. A gyártó kötelezettsége 6. § (1) A gyártó az elektromos és elektronikus berendezés e rendeletben foglalt veszélyes anyag követelmények szerinti tervezését és gyártását biztosítja. (2) A gyártó az 5. mellékletben foglaltak alapján összeállítja a műszaki dokumentációt és végrehajtja vagy végrehajtatja a belső gyártásellenőrzési eljárást. (3) Ha a (2) bekezdés szerint lefolytatott eljárás során az elektromos vagy elektronikus berendezésről azt állapítják meg, hogy megfelel az e rendeletben előírt követelményeknek, a gyártó EU-megfelelőségi nyilatkozatot állít ki, és CE-jelölést helyez el a készterméken. Az EU megfelelőségi nyilatkozat kiállításának alapjául legalább az 5. melléklet szerinti tartalommal folyó, egyéb megfelelőségértékelési eljárásban is sor kerülhet, amely során egy egységes műszaki dokumentáció készíthető. (4) A gyártó az elektromos vagy elektronikus berendezés forgalomba hozatalától számított tíz évig a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot megőrzi. (5) A gyártó gondoskodik olyan eljárások meglétéről, amelyekkel elérhető, hogy a sorozatgyártás e rendeletben előírt követelményeknek megfelelő maradjon. Ennek során figyelembe kell venni a termék tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azon harmonizált szabványok vagy műszaki specifikációk módosulásait, amelyek alapján az elektromos vagy elektronikus berendezés megfelelőségét megállapították. (6) A gyártó nyilvántartja a nem megfelelő elektromos vagy elektronikus berendezéseket és a termékvisszahívásokat, továbbá erről tájékoztatja a forgalmazókat. (7) A gyártó biztosítja, hogy elektromos vagy elektronikus berendezésen típus-, tétel-, sorozatszám, vagy egyéb azonosítására alkalmas elem szerepeljen, vagy ha a berendezés mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, a megkövetelt információk a csomagoláson, vagy a berendezést kísérő dokumentumban szerepeljenek. (8) A gyártó – kivéve, ha más jogszabály részletesebb feltételeket állapít meg – feltünteti az elektromos vagy elektronikus berendezésen, vagy ha ez nem lehetséges, a csomagoláson vagy a berendezés kísérő dokumentációján a nevét, bejegyzett elnevezését vagy bejegyzett védjegyét és kapcsolattartási címét. Kapcsolattartási címként egyetlen olyan elérhetőséget kell megjelölni, ahol a gyártóval kapcsolatba lehet lépni. (9) A gyártó az általa forgalomba hozott olyan elektromos és elektronikus berendezés esetében, amely kapcsán megállapítja vagy valószínűsíti, hogy az nem felel meg az e rendelet által támasztott követelményeknek, azonnal megteszi a berendezés megfelelővé tételéhez, vagy szükség esetén forgalomból való kivonásához vagy visszahívásához szükséges intézkedéseket. A gyártó intézkedéséről – annak részletes bemutatásával – haladéktalanul tájékoztatja azon Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: EGT-állam) hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságait, amelyek hozzáférhetővé tették az elektromos és elektronikus berendezést. (10) A gyártó más EGT-állam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságának a piacfelügyeleti hatóság által közvetített, indokolt kérésére átadja az elektromos és elektronikus berendezés e rendeletnek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt magyar, vagy – amennyiben rendelkezésre áll – a hatóság által kért egyéb nyelven, és együttműködik az általa forgalomba hozott elektromos vagy elektronikus berendezés e rendeletnek való megfelelést biztosító intézkedésekben. 7. Gyártói képviselet 7. § (1) A gyártó e rendelet szerinti kötelezettségeinek ellátására – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – írásban képviselőt hatalmazhat meg. A gyártó a képviselő meghatalmazásáról és elérhetőségéről a meghatalmazás másolatának megküldésével értesíti a termékcsoport ellenőrzése szerinti piacfelügyeleti hatóságot. (2) A gyártó az elektromos és elektronikus berendezés e rendeletben foglalt veszélyes anyag követelmények szerinti tervezésének és gyártásának, valamint a műszaki dokumentáció elkészítési kötelezettségének ellátására képviselőt nem hatalmazhat meg. (3) A meghatalmazás legalább az alábbiakat tartalmazza: a) az EU-megfelelőségi nyilatkozat és a műszaki dokumentáció – ellenőrző hatóság számára bemutatás céljából – megőrzési kötelezettsége az elektromos és elektronikus berendezés forgalomba hozatalától számított tíz évig; b) az elektromos vagy elektronikus berendezés e rendeletnek való megfelelését igazoló információ és dokumentáció átadása az ellenőrző hatóság kérésére; c) hatósággal való együttműködés az elektromos vagy elektronikus berendezések e rendeletnek való megfelelését biztosító intézkedések során. 8. Az importőr kötelezettsége 8. § (1) 1 Az importőr az elektromos és elektronikus berendezést CE-jelöléssel, és ahhoz kapcsolódó dokumentumokkal hozhatja forgalomba. (2) Az importőr az olyan elektromos és elektronikus berendezés esetében, amely kapcsán megállapítja vagy valószínűsíti, hogy az nem felel meg az e rendelet által támasztott követelményeknek, azt mindaddig nem hozhatja forgalomba, amíg nem felel meg e rendelet szerinti előírásoknak. Az importőr az intézkedéséről tájékoztatja a gyártót, valamint a piacfelügyeleti hatóságot. A 6. § (9) bekezdés szerinti előírások az importőr esetében is alkalmazandóak. (3) Az importőr – kivéve, ha más jogszabály részletesebb feltételeket állapít meg – feltünteti az elektromos vagy elektronikus berendezésen, vagy – ha ez nem lehetséges – a csomagoláson vagy a berendezés kísérő dokumentációján a nevét, bejegyzett elnevezését vagy bejegyzett védjegyét és kapcsolattartási címét. (3a) 2 Az importőr gondoskodik róla, hogy a gyártó biztosítsa, hogy az elektromos vagy elektronikus berendezésen típus-, tétel-, sorozatszám vagy egyéb azonosítására alkalmas elem szerepeljen, vagy – ha a berendezés mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé – a megkövetelt információk a csomagoláson vagy a berendezést kísérő dokumentumban szerepeljenek. (4) Az importőr az elektromos vagy elektronikus berendezés forgalomba hozatalától számított tíz évig a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot megőrzi. (5) Az importőr más EGT-állam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságának a piacfelügyeleti hatóság által közvetített indokolt kérésére átadja az elektromos és elektronikus berendezés e rendeletnek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt magyar, vagy – amennyiben rendelkezésre áll – a hatóság által kért egyéb nyelven, és együttműködik az általa forgalomba hozott elektromos vagy elektronikus berendezés e rendeletnek való megfelelést biztosító intézkedésekben. 9. A forgalmazó kötelezettsége 9. § (1) A forgalmazó az elektromos és elektronikus berendezést CE-jelöléssel a hozzá tartozó, magyar nyelvű szükséges dokumentumokkal, továbbá a 6. § (7) és (8) bekezdésében, illetve a 8. § (3) bekezdésében megkövetelt adatok feltüntetésével teheti elérhetővé a piacon. (2) A forgalmazó az olyan elektromos és elektronikus berendezés esetében, amely kapcsán megállapítja vagy valószínűsíti, hogy az nem felel meg az e rendelet által támasztott követelményeknek, azt mindaddig nem forgalmazhatja, amíg nem felel meg e rendelet szerinti előírásoknak. A forgalmazó intézkedéséről tájékoztatja a gyártót, az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságot. A 6. § (9) bekezdés szerinti előírások a forgalmazó esetében is alkalmazandóak. (3) A forgalmazó más EGT-állam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságának a piacfelügyeleti hatóság által közvetített, indokolt kérésére átadja az elektromos és elektronikus berendezés e rendeletnek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt magyar, vagy – amennyiben rendelkezésre áll – a hatóság által kért egyéb nyelven, és együttműködik az általa forgalmazott elektromos vagy elektronikus berendezés e rendeletnek való megfelelést biztosító intézkedésekben. 10. A gyártói kötelezettség átszállása 10. § Amennyiben az elektromos és elektronikus berendezést az importőr vagy a forgalmazó saját neve, védjegye vagy kereskedelmi neve alatt hozza forgalomba vagy forgalmazza, vagy az elektromos és elektronikus berendezésen olyan módosítást hajt végre, amely az elektromos és elektronikus berendezés biztonsági és megfelelőségi jellemzőit befolyásolja, úgy gyártónak kell tekinteni, és a gyártóra vonatkozó kötelezettségek terhelik. 11. A gazdasági szereplők azonosítása 11. § A gazdasági szereplő az elektromos és elektronikus berendezés forgalomba hozatalától számított tíz évig köteles megőrizni azon gazdasági szereplő azonosító adatait, amelytől elektromos és elektronikus berendezést szerzett be, vagy amelyet azzal látott el. 12. Az Európai Unió követelményeinek való megfelelőség igazolása 12. § (1) A gyártó az elektromos és elektronikus berendezés e rendeletben foglalt veszélyes anyag követelmények szerinti megfelelőségét EU-megfelelőségi nyilatkozat kiállításával igazolja, melynek tartalmáért felelősséget vállal. (2) A gyártó által kiállított EU-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy az elektromos és elektronikus berendezés megfelel az e rendelet szerinti veszélyes anyag követelményeknek. (3) Az EU-megfelelőségi nyilatkozatot a 6. melléklet szerinti szerkezetminta és elemek szerint, magyar nyelven kell kiállítani és naprakészen tartani. 13. A CE-jelölés 13. § (1) A CE-jelölésnek a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikkében meghatározott általános elveknek meg kell felelnie. (2) A CE-jelölést a készterméken vagy annak adattábláján jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell elhelyezni. Ha az elektromos vagy elektronikus berendezés jellege miatt ez lehetetlen vagy indokolatlan volna, akkor a jelölést a csomagoláson, valamint a kísérő dokumentumokban kell feltüntetni. (3) A CE-jelölést még az elektromos vagy elektronikus berendezés forgalomba hozatala előtt kell a terméken elhelyezni. (4) A CE-jelöléssel ellátott elektromos vagy elektronikus berendezések e rendeletnek való megfelelőségét az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell. (5) Azokról az anyagokról, alkotóelemekről és elektromos és elektronikus berendezésekről, amelyeken e rendelet szerinti veszélyes anyag követelményeinek való megfelelés bizonyítására végeztek teszteket és méréseket, vagy amelyeket olyan harmonizált szabványokkal összhangban értékeltek, amelyek hivatkozását közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az előírt követelményeknek. (6) A környezetvédelemért felelős miniszter az Európai Bizottságnál kezdeményezheti e rendelet veszélyes anyag tartalmára vonatkozó harmonizált szabvány felülvizsgálatát. 14. Ellenőrzés 14. § (1) Az e rendeletben foglalt veszélyes anyag követelmények betartását a 7. melléklet szerinti a) 1–7. termékcsoport esetében a fogyasztóvédelmi hatóság, b) 8. termékcsoport esetében az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal, c) 9–10. termékcsoport esetében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága (az a)–c) pont szerinti hatóságok a továbbiakban együtt: piacfelügyeleti hatóság) ellenőrzi. (2) A piacfelügyeleti hatóság a 7. melléklet szerinti 11. termékcsoport esetén a feladat- és hatásköréről szóló jogszabályban meghatározott esetekben végzi az e termékcsoportba tartozó berendezések ellenőrzését. (3) A piacfelügyeleti hatóság a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény szerinti ellenőrzést folytat le, és az abban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza. 15. Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet 2013. január 3-án lép hatályba. (2) A 3. § (1) bekezdésében előírt forgalmazási korlátozást a) a 2014. július 22-től forgalomba hozott orvostechnikai eszközre, felügyeleti és vezérlő eszközre, b) a 2016. július 22-től forgalomba hozott in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközre és c) a 2017. július 22-től forgalomba hozott ipari felügyeleti és vezérlő eszközre kell alkalmazni. (3) A 3. § (1) bekezdésében előírt forgalmazási korlátozás a) a 2006. június 30-ig forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezés, b) a 2014. július 21-ig forgalomba hozott orvostechnikai eszköz, c) a 2014. július 21-ig forgalomba hozott felügyeleti és vezérlő eszköz, d) a 2016. július 21-ig forgalomba hozott in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz, a 2017. július 21-ig forgalomba hozott ipari felügyeleti és vezérlő eszköz és e) az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet által biztosított forgalomba hozatali mentesség hatálya alá tartozó elektromos és elektronikus berendezés javításához, újrahasználatához, működésének megújításához vagy teljesítménye javításához felhasznált kábelekre vagy cserealkatrészekre nem alkalmazható. (4) Az újrahasznált cserealkatrészekre, amelyeket 2006. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezésből nyertek, és 2016. június 30-ig forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezésben használnak, ha az újrafelhasználásra vállalatok közötti, ellenőrizhető zárt csererendszereken belül kerül sor, valamint az alkatrészek újrafelhasználásáról értesítik a fogyasztót, a 3. § (1) bekezdésében előírt forgalmazási korlátozás nem alkalmazható. A gyártó e bekezdés szerinti előírásoknak való megfelelést igazolni köteles. (5) A 3. § (1) bekezdése szerinti forgalmazási korlátozás azon elektromos és elektronikus berendezések esetében, amelyek nem tartoztak az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet hatálya alá, 2019. július 23-tól alkalmazandó. 16. § 3 Ez a rendelet 1. az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló, 2011. június 8-i 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, 2. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének az ólmot tartalmazó alkalmazások mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2012. október 10-i 2012/50/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek, 3. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének a kadmiumot tartalmazó alkalmazások mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2012. október 10-i 2012/51/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek, 4. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének az ionizáló sugárzásnak kitett orvosi berendezések csapágyazásához és kopófelületeihez ötvözőelemként használt ólom mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2013. október 18-i 2014/1/EU bizottsági irányelvnek, 5. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a röntgen-képerősítők foszforbevonatában és az uniós piacon 2020. január 1-je előtt forgalomba hozott röntgenrendszerek cserealkatrészeinek foszforbevonatában lévő kadmium 2019. december 31-ig szóló mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2013. október 18-i 2014/2/EU bizottsági irányelvnek, 6. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a CT (komputertomográfiás) és MRI-berendezéseknél sztereotaxiás fejkeretekben, valamint gamma sugár- és részecsketerápiás berendezések pozicionáló rendszereiben használt ólom-acetát jelölőanyagok mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2013. október 18-i 2014/3/EU bizottsági irányelvnek, 7. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a röntgen-képerősítőkben lévő alumínium és acél alkatrészek légzáró csatlakoztatásához használt ólom mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2013. október 18-i 2014/4/EU bizottsági irányelvnek, 8. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a nyomtatott áramköri lapok forraszanyagaiban, villamos és elektronikai alkatrész-csatlakozások bevonatában, nyomtatott áramköri lapok bevonatában, huzalokat és kábeleket összekötő forraszanyagokban, standard működési és tárolási körülmények között tartósan –20 °C alatt használt átalakítókat és érzékelőket összekötő forraszanyagokban lévő ólom mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2013. október 18-i 2014/5/EU bizottsági irányelvnek, 9. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a standard működési és tárolási körülmények között tartósan –20 °C alatt használt, nemmágneses csatlakozókat igénylő tűs csatlakozórendszerek bevonatában lévő ólom mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2013. október 18-i 2014/6/EU bizottsági irányelvnek, 10. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének az a) a mágneses rezonanciás orvosi képalkotó berendezésekben található mágnes izocentrumát körülvevő legfeljebb 1 m sugarú mágneses mezőben – beleértve az e mezőn belüli használatra tervezett betegmonitorokat is –, vagy pedig b) a részecsketerápiához alkalmazott ciklotronmágnesek, sugártovábbító mágnesek és sugárirány-ellenőrző mágnesek külső felületétől számított 1 m távolságon belül található mágneses mezőben alkalmazott forraszanyagokban, valamint nyomtatott áramköri lapok és villamos és elektronikus alkatrészek védőbevonatában, továbbá villamos vezetékek csatlakozásaiban, árnyékolókban és zárt csatlakozókban lévő ólom mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2013. október 18-i 2014/7/EU bizottsági irányelvnek, 11. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a digitális kadmium tellurid és kadmium-cink-tellurid sordetektorok nyomtatott áramköri lapokra való szereléséhez használt forraszanyagokban lévő ólom mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2013. október 18-i 2014/8/EU bizottsági irányelvnek, 12. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének az MRI-, SQUID-, NMR- (mágneses magrezonancia) vagy FTMS-detektorokban (Fourier-transzformációs tömegspektrometria) szupravezető mágneses köröket létrehozó fém kapcsolódási felületekben lévő ólom és kadmium mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2013. október 18-i 2014/9/EU bizottsági irányelvnek, 13. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a kriogén hűtők hideg fejeiben és/vagy kriogén hűtésű hideg szondákban és/vagy kriogén hűtésű ekvipotenciális kötési rendszerekben, orvostechnikai eszközökben (8. kategória) és/vagy ipari felügyeleti és vezérlő eszközökben szupravezetőként vagy hővezetőként használt ötvözetekben alkalmazott ólom mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2013. október 18-i 2014/10/EU bizottsági irányelvnek, 14. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a röntgen-képerősítők fotokatódjainak gyártásához 2019. december 31-ig használt alkáliadagolókban és az uniós piacon 2020. január 1. előtt forgalomba hozott röntgen-képerősítők cserealkatrészeiben alkalmazott hat vegyértékű króm mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2013. október 18-i 2014/11/EU bizottsági irányelvnek, 15. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a mágneses rezonanciás képalkotó berendezésekbe beépített pozitronemissziós tomográfok detektorainak és adatrögzítő egységeinek nyomtatott áramköri lapjain alkalmazott forraszanyagokban lévő ólom mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2013. október 18-i 2014/12/EU bizottsági irányelvnek, 16. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 93/42/EGK irányelv szerinti IIa. és IIb. osztályba tartozó, a hordozható sürgősségi defibrillátoroktól eltérő hordozható orvostechnikai eszközökben használt beültetett nyomtatott áramköri lapokon alkalmazott forraszanyagokban lévő ólom mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2013. október 18-i 2014/13/EU bizottsági irányelvnek, 17. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének az általános világítási célra szolgáló, 30 W alatti teljesítményű, legalább 20 000 óra élettartamú, egy végükön fejelt kompakt fénycsövekben használt, égőnként 3,5 mg higany mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2013. október 18-i 2014/14/EU bizottsági irányelvnek, 18. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 2014. július 22. előtt forgalomba hozott orvostechnikai eszközökből nyert és a 8. kategóriába tartozó, 2021. július 22. előtt forgalomba hozott eszközökben újrafelhasznált cserealkatrészekben – amennyiben az újrafelhasználásra vállalatok közötti, ellenőrizhető zárt csererendszereken belül kerül sor, valamint az alkatrészek újrafelhasználásáról értesítik a fogyasztót – lévő ólom, kadmium és hat vegyértékű króm mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2013. október 18-i 2014/15/EU bizottsági irányelvnek, 19. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a BSP (BaSi2O5:Pb) foszforokat tartalmazó, testen kívüli fénykezelésben (fotoferezisben) használt kisülő lámpákban található fluoreszcens porban aktivátorként alkalmazott ólom mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2013. október 18-i 2014/16/EU bizottsági irányelvnek, 20. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének az ipari felügyeleti és vezérlő eszközök 125 V alatti névleges egyenfeszültségű vagy 250 V alatti névleges váltófeszültségű kondenzátoraiban található dielektromos kerámiaanyagokban lévő ólomra megállapított mentesítés tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2014. március 13-i 2014/69/EU bizottsági irányelvnek, 21. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a mikrocsatornás lemezekben (MCP-k) lévő ólom mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2014. március 13-i 2014/70/EU bizottsági irányelvnek, 22. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a nagy felületű, vertikálisan tokozott multichipstruktúrák egy interfészének forraszanyagában lévő ólom mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2014. március 13-i 2014/71/EU bizottsági irányelvnek, 23. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének a gyújtásmodulokban és a belső égésű motorok egyéb elektromos és elektronikus vezérlőrendszereiben használt elektromos és elektronikus alkatrészek forraszanyagában és védőbevonatában, valamint az ilyen modulokban és motorokban található nyomtatott áramköri lapok bevonatában lévő ólom mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2014. március 13-i 2014/72/EU bizottsági irányelvnek, 24. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a vezetőképesség mérésekre használt platinázott platinaelektródokban lévő ólom mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2014. március 13-i 2014/73/EU bizottsági irányelvnek, 25. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének az ipari felügyeleti és vezérlő eszközökben használt, a C-Press rugalmas tűs csatlakozórendszereken kívüli rugalmas tűs csatlakozórendszerekben lévő ólom mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2014. március 13-i 2014/74/EU bizottsági irányelvnek, 26. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 2017. július 22. előtt forgalomba hozott ipari felügyeleti és vezérlő eszközökben a folyadékkristályos kijelzők háttérvilágítására használt hidegkatódos fénycsövekben (CCFL) lámpánként legfeljebb 5 mg mennyiségben jelen lévő higany mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2014. március 13-i 2014/75/EU bizottsági irányelvnek, 27. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének a reklámokban, a dekorációkban, az épületmegvilágításban, a speciális megvilágításban és a művészeti alkotásokban használt, kézzel előállított, cső alakú kisülőlámpákban lévő higany mentesítése tekintetében, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2014. március 13-i 2014/76/EU bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja. 17. § 4 1. melléklet a 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelethez Az elektromos és elektronikus berendezésekben alkalmazható veszélyes anyagok és azok megengedett legnagyobb mennyisége A B 1. Veszélyes anyag Legnagyobb megengedett tömegszázalék 2. Ólom 0,1 3. Higany 0,1 4. Kadmium 0,01 5. Hat vegyértékű króm 0,1 6. Polibrómozott bifenilek (PBB) 0,1 7. Polibrómozott difenil-éterek (PBDE) 0,1 2. melléklet a 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelethez 5 A veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozása alóli mentességek A B C D 1. I. HIGANYTARTALOMRA VONATKOZÓ MENTESSÉGEK 2. a) Egy végükön fejelt (kompakt) fénycsövekben használt higany, amelynek megengedett mennyisége (égőnként): 3. Típus P Teljesítmény Maximális megengedett A mentesség határideje W koncentráció 4. Általános világítási célra szolgáló fénycső P < 30 W 5 mg 2011. december 31-ig 3,5 mg 2012. december 31-ig 2,5 mg 2013. január 1-jétől 5. 30 W  P < 50 W 5 mg 2011. december 31-ig 3,5 mg 2012. január 1-jétől 6. 50 W  P < 150 W 5 mg mentesség ideje nincs korlátozva 7. 150 W  P 15 mg mentesség ideje nincs korlátozva 8. Általános világítási célra szolgáló, kör alakú vagy szögletes strukturális formájú, legfeljebb 17 mm csőátmérőjű fénycső nincs korlátozás 2011. december 31-ig 7 mg 2012. január 1-jétől 9. Különleges rendeltetésű fénycső - 5 mg mentesség ideje nincs korlátozva 10. Általános világítási célra szolgáló, legalább 20 000 óra élettartamú fénycső P < 30 W 3,5 mg 2017. december 31-ig 11. b) Két végén fejelt, általános világítási célra szolgáló fénycsövekben használt higany (fénycsövenként): 12. Típus Ř Csőátmérő mm Maximális megengedett koncentráció A mentesség határideje 13. Normál élettartamú fénycső háromsávos fényporral, 9 mm alatti csőátmérővel (pl. T2) Ř < 9 mm 5 mg 2011. december 31-ig 4 mg 2012. január 1-jétől 14. Normál élettartamú fénycső háromsávos fényporral (pl. T5) 9 mm < Ř  17 mm 5 mg 2011. december 31-ig 3 mg 2012. január 1-jétől 15. Normál élettartamú fénycső háromsávos fényporral (pl. T8) 17 mm < Ř  28 mm 5 mg 2011. december 31-ig 3,5 mg 2012. január 1-jétől 16. Normál élettartamú fénycső háromsávos fényporral (pl. T12) 28 mm < Ř 5 mg 2012. december 31-ig 3,5 mg 2013. január 1-jétől 17. Hosszú (legalább 25 000 óra) élettartamú fénycső háromsávos fényporral 8 mg 2011. december 31-ig 5 mg 2012. január 1-jétől 18. c) Egyéb kompakt fénycsövekben használt higany (fénycsövenként): 19. Típus Ř Csőátmérő mm Maximális megengedett koncentráció A mentesség határideje 20. Egyenes halofoszfát fénycsövek (pl. T10 és T12) 28 mm < Ř 10 mg 2012. április 13-ig 21. Nem egyenes halofoszfát fénycsövek Bármely Ř 15 mg 2016. április 13-ig 22. Nem egyenes fénycsövek háromsávos fényporral, 17 mm feletti csőátmérővel (pl. T9) 17 mm < Ř nincs korlátozás 2011. december 31-ig 15 mg 2012. január 1-jétől 23. Egyéb általános világítási célra szolgáló vagy különleges rendeltetésű lámpák (pl. indukciós lámpák) nincs korlátozás 2011. december 31-ig 15 mg 2012. január 1-jétől 24. d) Különleges rendeltetésű hidegkatódos fénycsövekben és külső elektródás fénycsövekben (CCFL és EEFL) használt higany, amelynek megengedett mennyisége (fénycsövenként/lámpánként): 25. Típus L Lámpahossz mm Maximális megengedett koncentráció A mentesség határideje 26. Rövid L  500 mm nincs korlátozás 2011. december 31-ig 3,5 mg 2012. január 1-jétől 27. Közepes hosszúságú 500 mm < L L  1 500 mm nincs korlátozás 2011. december 31-ig 5 mg 2012. január 1-jétől 28. Hosszú L > 1 500 mm nincs korlátozás 2011. december 31-ig 13 mg 2012. január 1-jétől 29. Egyéb kisnyomású kisülőlámpák - nincs korlátozás 2011. december 31-ig 15 mg 2012. január 1-jétől 30. e) Általános világítási célra szolgáló, javított színvisszaadási mutatójú (Ra > 60), nagynyomású nátrium(gőz)lámpákban használt higany, amelynek megengedett mennyisége (égőnként): 31. Típus P Teljesítmény W Maximális megengedett koncentráció A mentesség határideje 32. P  155 W nincs korlátozás 2011. december 31-ig 30 mg 2012. január 1-jétől 33. 155 W < P  405 W nincs korlátozás 2011. december 31-ig 40 mg 2012. január 1-jétől 34. P > 405 W nincs korlátozás 2011. december 31-ig 40 mg 2012. január 1-jétől 35. f) Egyéb általános világítási célra szolgáló nagynyomású nátrium(gőz)lámpákban használt higany, amelynek megengedett mennyisége (égőnként): 36. P  155 W nincs korlátozás 2011. december 31-ig 25 mg 2012. január 1-jétől 37. 155 W < P  405 W nincs korlátozás 2011. december 31-ig 30 mg 2012. január 1-jétől 38. P > 405 W nincs korlátozás 2011. december 31-ig 40 mg 2012. január 1-jétől 39. Nagynyomású higany(gőz)lámpákban (HPMV) használt higany nincs korlátozás 2015. április 13-ig 40. Fémhalogén (MH) lámpákban használt higany nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva 41. Az e mellékletben külön nem említett, különleges rendeltetésű egyéb kisülőlámpákban használt higany nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva 42. A reklámokban, a dekorációkban, az épületmegvilágításban, a speciális megvilágításban és a művészeti alkotásokban használt, kézzel előállított, cső alakú kisülőlámpákban lévő higany, melynek megengedett mennyisége 80 mg 2018. december 31-ig a) kültéri alkalmazások, valamint 20°C alatti hőmérsékletnek kitett beltéri alkalmazások esetében 20 mg elektród páronként + 0,3 mg cm-enként a cső hosszát figyelembe véve, de legfeljebb b) minden egyéb beltéri alkalmazás esetében 15 mg elektród páronként + 0,24 mg cm enként a cső hosszát figyelembe véve, de legfeljebb 43. II. ÓLOM ÉS ÓLOMVEGYÜLET-TARTALOMRA VONATKOZÓ MENTESSÉGEK 44. Típus Maximális megengedett koncentráció tömegszázalék A mentesség határideje 45. Katódsugárcsövek üvegében nincs korlátozás mentesség ideje nincs használt ólom korlátozva 46. Fénycsövek üvegében használt ólom  0,2 m/m % mentesség ideje nincs korlátozva 47. Ólom a megmunkálásra szánt acél ötvözőelemeként, illetve galvanizált acélban  0,35 m/m % mentesség ideje nincs korlátozva 48. Ólom az alumínium ötvözőelemeként  0,4 m/m % mentesség ideje nincs korlátozva 49. Rézötvözet  4 m/m % mentesség ideje nincs korlátozva 50. Magas olvadáspontú, ólomtartalmú forraszanyagok (azaz olyan ólomötvözetek, amelyek legalább 85 tömegszázalékban tartalmaznak ólmot) mentesség ideje nincs korlátozva 51. A szerverekben, az adattároló rendszerekben, a tárolási és elrendezési rendszerekben, a hálózati infrastruktúra kapcsoló, jelző és adatátviteli berendezéseiben és a távközlési hálózatok hálózatkezelése során használt forrasztóanyagokban lévő ólom nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva 52. Elektronikus és elektromos alkatrészek, amelyek üvegben vagy kerámiában, de nem a kondenzátorokban, például piezoelektronikus berendezésekben lévő dielektromos kerámiákban, továbbá nem üveg vagy kerámia mátrix anyagokban tartalmaznak ólmot nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva 53. 125 V AC vagy 250 V DC vagy ennél magasabb névleges feszültségű kondenzátorokban használt dielektromos kerámiában lévő ólom nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva 54. 125 V AC vagy 250 V DC alatti névleges feszültségű kondenzátorokban használt dielektromos kerámiában lévő ólom nincs korlátozás 2013. január 1-jéig, ezt követően a 2013. január 1. előtt forgalomba hozott elektronikus és elektromos berendezések pótalkatrészeiben használható 55. Ólom a fűtő, szellőztető, nincs korlátozás mentesség ideje nincs légkondicionáló és hűtő alkalmazásokban használt, hűtőközeget tartalmazó kompresszorok csapágycsészéiben és -béléseiben korlátozva 56. Integrált áramkörök vagy diszkrét félvezetők részét képező kondenzátorokban található ólom cirkanát-titanát alapú dielektromos kerámiaanyagokban lévő ólom nincs korlátozás 2016. július 21-ig 57. C-press rugalmas tűs csatlakozórendszerekben használt ólom nincs korlátozás a 2010. szeptember 24. előtt forgalomba hozott elektronikus és elektromos berendezések pótalkatrészeiben használható 58. Nem C-press rugalmas tűs csatlakozórendszerekben használt ólom nincs korlátozás 2013. január 1-jéig, ezt követően a 2013. január 1. előtt forgalomba hozott elektronikus és elektromos berendezések pótalkatrészeiben használható 59. A hővezető modulok tömítőgyűrűjén bevonóanyagként használt ólom nincs korlátozás a 2010. szeptember 24. előtt forgalomba hozott elektronikus és elektromos berendezések pótalkatrészeiben használható 60. Optikai alkalmazásokban használt fehér üvegekben lévő ólom nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva 61. Reflexiós tényezőre vonatkozó követelmények céljára használt üveg filterekben és üvegekben használt kadmium és ólom nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva 62. Kettőnél több elemből álló, a mikroprocesszor kivezetései és tokja között kapcsolatot biztosító forrasztóanyagban lévő ólom, ha az ólomtartalom 80 és 85 tömegszázalék között van nincs korlátozás a 2011. január 1. előtt forgalomba hozott elektronikus és elektromos berendezések pótalkatrészeiben használható 63. Flip Chip integrált áramkörökben a félvezető süllyesztéke és hordozója között működőképes elektronikus nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva kapcsolatot lehetővé tevő ólomtartalmú forraszanyag 64. Az olyan vonalizzókban található ólom, amelyek csöve szilikát bevonatú nincs korlátozás 2013. szeptember 1 jéig 65. Ólom-halogenid a nagynyomású kisülő lámpák (HID) sugárzó anyagaként professzionális reprográfiai alkalmazásokra nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva 66. Ólom a szoláriumcsövek fényporában, mint például a BSP (BaSi2O5 :Pb) fényporokban, aktivátorként  1 m/m % mentesség ideje nincs korlátozva 67. Ólom és kadmium a zománc üvegre, például boroszilikát üvegre vagy nátronüvegre való felviteléhez használt nyomdafestékekben nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva 68. Ólom a csatlakozók kivételével a 0,65 mm vagy kisebb osztóközű, finom osztású (fine-pitch) komponensek felületén nincs korlátozás a 2010. szeptember 24. előtt forgalomba hozott elektronikus és elektromos berendezések pótalkatrészeiben használható 69. Korong- és síkmátrix alakú többrétegű kerámiakondenzátorok géppel készített átmenőfuratokba történő forrasztásához használt forrasztóanyagokban lévő ólom nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva 70. Ólom-oxid a felületvezető elektronkibocsátó kijelzőkben (SED) használt szerkezeti elemekben, a lezáró frittben és a frittgyűrűben nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva 71. A kristályüvegre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1969. december 15-i 69/493/EGK tanácsi irányelv I. mellékletében (1., 2., 3. és 4. kategória) meghatározott, kristályüvegben található ólom nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva 72. A 100 dB (A) és annál nagyobb hangnyomású, nagy teljesítményű hangszórókban használt transzduktorokban, közvetlenül a tekercsen található áramvezető anyagok elektromos, illetve mechanikus forrasztóanyagaként nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva használt, kadmium alapú ötvözetek 73. A higanymentes lapos fluoreszkáló lámpák forrasztóanyagában lévő ólom (pl. amelyek folyadékkristályos kijelzőkben, illetve dísz- vagy ipari világításként vannak alkalmazva) nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva 74. Az argon- és kripton-lézercsövek ablak szerelvényeiben használatos lezáró frittben lévő ólom-oxid nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva 75. A transzformátorokban alkalmazott, 100 µm-es vagy annál kisebb átmérőjű vékony vörösréz vezetékek forrasztásához használt forrasztóanyagban lévő ólom nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva 76. A cermet-alapú beállító potenciométer egyes alkatrészeiben lévő ólom nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva 77. A cink-borát üvegből készült burkolatban elhelyezett nagyfeszültségű diódák bevonatában lévő ólom nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva 78. A gyújtásmodulokban és a belső égésű motorok egyéb elektromos és elektronikus vezérlőrendszereiben használt elektromos és elektronikus alkatrészek forraszanyagában és védőbevonatában, valamint az ilyen modulokban és motorokban található nyomtatott áramköri lapok bevonatában lévő ólom, amely alkatrészeket műszaki okokból közvetlenül a belső égésű kézi motorok (a 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott SH:1, SH:2 és SH:3 osztályba tartozó motorok) forgattyúsházára vagy a forgattyúsházába, illetve hengerére vagy hengerébe kell szerelni nincs korlátozás 2018. december 31-ig 79. III. KADMIUM ÉS KADMIUMVEGYÜLETTARTALOMRA VONATKOZÓ MENTESSÉGEK 80. Egyszerhasználatos, szemcsés töltetű hőkioldókban lévő kadmium és vegyületei nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva 81. A villamos érintkezőkben lévő kadmium és vegyületei nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva 82. Az alumíniummal ötvözött nincs korlátozás mentesség ideje nincs berillium-oxid hordozókon használt vastag filmpasztában lévő kadmium és kadmium-oxid korlátozva 83. A szilárdtest-világítási vagy -kijelző rendszerekben használt színátalakító LED-ekben lévő kadmium a fénykibocsátó terület egy négyzetmilliméterére eső kadmiummennyiség < 10 µg 2014. július 1-jéig 84. A professzionális audioberendezésekben használt analóg optocsatolók fotorezisztoraiban lévő kadmium nincs korlátozás 2013. december 31-ig 85. Reflexiós tényezőre vonatkozó követelmények céljára használt üveg filterekben és üvegekben használt kadmium és ólom nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva 86. Ólom és kadmium a zománc üvegre, például boroszilikát üvegre vagy nátronüvegre való felviteléhez használt nyomdafestékekben nincs korlátozás mentesség ideje nincs korlátozva 87. IV. KRÓMTARTALOMRA VONATKOZÓ MENTESSÉGEK 88. Abszorpciós hűtőgépek szénacél hűtőrendszerében korróziógátló szerként a hűtőközegben  0,75 m/m % hat vegyértékű króm mentesség ideje nincs korlátozva 3. melléklet a 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelethez 6 4. melléklet a 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelethez A veszélyes anyagok alkalmazása alóli mentességi kérelem szükséges tartalmi elemei 1. A kérelmező neve, címe és kapcsolattartási adatai; 2. az anyagra vagy az alkotóelemre vonatkozó információk, valamint a mentesség vagy annak visszavonása tárgyát képező anyagban vagy alkotóelemben előforduló összetevők egyedi felhasználása és különleges jellemzői; 3. a mentesség vagy annak visszavonása ellenőrizhető és átfogó hivatkozással ellátott indokolása a 4. § (3) bekezdésben megállapított feltételekkel összhangban; 4. az esetleges helyettesítő anyagok, alkotóelemek vagy tervezések életciklus alapján történő elemzése, beleértve adott esetben a független kutatásokról szóló információkat és szakértők által felülvizsgált tanulmányokat, valamint a kérelmező fejlesztési tevékenységeit, és az ilyen alternatív anyagok rendelkezésre állásának elemzése; 5. tájékoztatás az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási és egyéb tevékenységekre vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerinti kezelésére vonatkozó előírásokról; 6. egyéb lényeges információ; 7. a kérelmező által a lehetséges egyéb megoldások kidolgozására, kidolgozásuk kérelmezésére, illetve ezen megoldások alkalmazására javasolt intézkedések, beleértve ezek ütemtervét; 8. adott esetben hivatkozás a szellemi tulajdon védelme alatt álló információra, ellenőrzésre alkalmas igazolással együtt; 9. mentesség kérelmezésekor a mentesség pontos és világos megfogalmazására vonatkozó javaslat; 10. a kérelem összegzése. 5. melléklet a 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelethez Megfelelőségértékelési eljárások A. modul Belső gyártásellenőrzés 1. A belső gyártásellenőrzés az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz a 2., 3. és 4. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja azt, és saját kizárólagos felelőssége mellett nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó termékek megfelelnek a vonatkozó jogalkotási aktus követelményeinek. 2. A műszaki dokumentáció A gyártó kidolgozza a műszaki dokumentációt. A dokumentáció lehetővé teszi annak értékelését, hogy a termék megfelel-e a vonatkozó követelményeknek, és tartalmazza a veszély(ek) megfelelő elemzését és értékelését. A műszaki dokumentáció meghatározza az alkalmazandó követelményeket, és – amennyire ez az értékelés szempontjából szükséges – ismerteti a termék tervét, gyártását és működését. A műszaki dokumentáció – adott esetben – legalább az alábbiakat tartalmazza: – a termék általános leírását, – az összetevők, részegységek, áramkörök stb. tervezési és gyártási rajzait és vázlatait, – a rajzok és vázlatok megértéséhez szükséges magyarázatokat, beleértve a termék működésének ismertetését, – a részben vagy egészben alkalmazott olyan harmonizált szabványok, illetve egyéb vonatkozó műszaki előírások jegyzéke, amelyekre nézve az Európai Unió Hivatalos Lapjában hivatkozást tettek közzé, és amennyiben ezeket a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák, akkor azoknak a megoldásoknak az ismertetése, amelyeket a jogalkotási aktus alapvető követelményeinek teljesítése érdekében alkalmaztak; részben alkalmazott harmonizált szabványok esetén a műszaki dokumentációban fel kell tüntetni, hogy mely részeket alkalmazták, – az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok eredményeit stb. és – a vizsgálati jegyzőkönyveket. 3. Gyártás A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és ennek figyelemmel kísérése biztosítsa azt, hogy az előállított termékek megfelelnek a 2. pontban említett műszaki dokumentációnak és a vonatkozó jogalkotási aktus követelményeinek. 4. Megfelelőségi jelölés és a megfelelőségi nyilatkozat 4.1. A gyártó a jogalkotási aktusban előírtak szerint elhelyezi a szükséges megfelelőségi jelölést a jogalkotási aktus alkalmazandó követelményeinek megfelelő összes terméken. 4.2. A gyártó a termék modelljére vonatkozóan írásos megfelelőségi nyilatkozatot készít, és a műszaki dokumentációval együtt a termék forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóság számára elérhetővé teszi. A megfelelőségi nyilatkozat megnevezi azt a terméket, amelyre vonatkozóan elkészítették. A megfelelőségi nyilatkozat egy példányát kérésre hozzáférhetővé kell tenni az illetékes hatóságok számára. 5. A meghatalmazott képviselő A gyártónak a 4. pontban ismertetett kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, amennyiben ez szerepel a meghatalmazásban. A1. modul Belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat 1. A bejelentett szervezet által végzett belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz a 2., 3., 4. és 5. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja azt, és saját kizárólagos felelőssége mellett nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó termékek megfelelnek a vonatkozó jogalkotási aktus követelményeinek. 2. A műszaki dokumentáció A gyártó kidolgozza a műszaki dokumentációt. A dokumentáció lehetővé teszi annak értékelését, hogy a termék megfelel-e a vonatkozó követelményeknek, és tartalmazza a veszély(ek) megfelelő elemzését és értékelését. A műszaki dokumentáció meghatározza az alkalmazandó követelményeket, és – amennyire ez az értékelés szempontjából szükséges – ismerteti a termék tervét, gyártását és működését. A műszaki dokumentáció – adott esetben – legalább az alábbiakat tartalmazza: – a termék általános leírását, – az összetevők, részegységek, áramkörök stb. tervezési és gyártási rajzait és vázlatait, – a rajzok és vázlatok megértéséhez szükséges magyarázatokat, beleértve a termék működésének ismertetését, – a részben vagy egészben alkalmazott olyan harmonizált szabványok, illetve egyéb vonatkozó műszaki előírások jegyzéke, amelyekre nézve az Európai Unió Hivatalos Lapjában hivatkozást tettek közzé, és amennyiben ezeket a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák, akkor azoknak a megoldásoknak az ismertetése, amelyeket a jogalkotási aktus alapvető követelményeinek teljesítése érdekében alkalmaztak; részben alkalmazott harmonizált szabványok esetén a műszaki dokumentáció feltünteti, hogy mely részeket alkalmazták, – az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok eredményeit stb. és – a vizsgálati jegyzőkönyveket. 3. Gyártás A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és ennek figyelemmel kísérése biztosítsa azt, hogy az előállított termékek megfelelnek a 2. pontban említett műszaki dokumentációnak és a vonatkozó jogalkotási aktus követelményeinek. 4. Termékellenőrzés A gyártó vagy a nevében eljáró személy minden egyes előállított terméken annak egy vagy több tulajdonságával kapcsolatban egy vagy több vizsgálatot végez a jogalkotási aktus megfelelő követelményeinek való megfelelőség ellenőrzése érdekében. A gyártó választásának megfelelően a vizsgálatokat vagy egy belső akkreditált szervezet végzi, vagy a gyártó által választott, bejelentett szervezet felelőssége mellett hajtják végre. Amennyiben a vizsgálatokat egy bejelentett szervezet végzi, a gyártó a bejelentett szervezet felelőssége mellett a gyártási eljárás során elhelyezi a bejelentett szervezet azonosító számát. 5. Megfelelőségi jelölés és a megfelelőségi nyilatkozat 5.1. A gyártó a jogalkotási aktusban előírtak szerint elhelyezi a szükséges megfelelőségi jelölést a jogalkotási aktus alkalmazandó követelményeinek megfelelő összes terméken. 5.2. A gyártó a termék modelljére vonatkozóan írásos megfelelőségi nyilatkozatot készít, és a műszaki dokumentációval együtt a termék forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóság számára elérhetővé teszi. A megfelelőségi nyilatkozat megnevezi azt a terméket, amelyre vonatkozóan elkészítették. A megfelelőségi nyilatkozat egy példányát kérésre hozzáférhetővé kell tenni az illetékes hatóságok számára. 6. A meghatalmazott képviselő A gyártónak az 5. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, amennyiben ez szerepel a meghatalmazásban. A2. modul Belső gyártásellenőrzés és véletlenszerű időközönként végzett, felügyelt termékellenőrzés 1. A belső gyártásellenőrzés és a bejelentett szervezet által, véletlenszerű időközönként végzett, felügyelt termékellenőrzés az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz a 2., 3., 4. és 5. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja azt, és saját kizárólagos felelőssége mellett nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó termékek megfelelnek a vonatkozó jogalkotási aktus követelményeinek. 2. A műszaki dokumentáció A gyártó kidolgozza a műszaki dokumentációt. A dokumentáció lehetővé teszi annak értékelését, hogy a termék megfelel-e a vonatkozó követelményeknek, és tartalmazza a veszély(ek) megfelelő elemzését és értékelését. A műszaki dokumentáció meghatározza az alkalmazandó követelményeket, és – amennyire ez az értékelés szempontjából szükséges – ismerteti a termék tervét, gyártását és működését. A műszaki dokumentáció – adott esetben – legalább az alábbiakat tartalmazza: – a termék általános leírását, – az összetevők, részegységek, áramkörök stb. tervezési és gyártási rajzait és vázlatait, – a rajzok és vázlatok megértéséhez szükséges magyarázatokat, beleértve a termék működésének ismertetését, – a részben vagy egészben alkalmazott olyan harmonizált szabványok, illetve egyéb vonatkozó műszaki előírások jegyzéke, amelyekre nézve az Európai Unió Hivatalos Lapjában hivatkozást tettek közzé, és amennyiben ezeket a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák, akkor azoknak a megoldásoknak az ismertetése, amelyeket a jogalkotási aktus alapvető követelményeinek teljesítése érdekében alkalmaztak; részben alkalmazott harmonizált szabványok esetén a műszaki dokumentáció feltünteti, hogy mely részeket alkalmazták, – az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok eredményeit stb. és – a vizsgálati jegyzőkönyveket. 3. Gyártás A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és ennek figyelemmel kísérése biztosítsa azt, hogy az előállított termékek megfelelnek a 2. pontban említett műszaki dokumentációnak és a vonatkozó jogalkotási aktus követelményeinek. 4. Termékellenőrzés A gyártó választásának megfelelően vagy egy belső akkreditált szervezet, vagy a gyártó által választott bejelentett szervezet a belső termékellenőrzés minőségének ellenőrzése érdekében a szervezet által meghatározott véletlenszerű időközönként termékellenőrzést végez vagy végeztet, figyelembe véve többek között a termékek technológiai összetettségét és a termelési mennyiséget. A szervezet által a forgalomba hozatal előtt a helyszínen a végtermékből vett megfelelő mintát meg kell vizsgálni, és el kell rajta végezni a harmonizált szabványok és a műszaki dokumentáció vonatkozó részeiben meghatározott megfelelő vizsgálatokat, illetve az ezekkel egyenértékű vizsgálatokat annak ellenőrzése érdekében, hogy a termék megfelel-e a jogalkotási aktus vonatkozó követelményeinek. Az alkalmazandó elfogadási mintavételezési eljárás célja annak meghatározása, hogy a termék gyártási eljárása elvégezhető-e az elfogadható határértékeken belül, a termék megfelelőségének biztosítása érdekében. Amennyiben a vizsgálatokat egy bejelentett szervezet végzi, a gyártó a bejelentett szervezet felelőssége mellett a gyártási eljárás során elhelyezi a bejelentett szervezet azonosító számát. 5. Megfelelőségi jelölés és a megfelelőségi nyilatkozat 5.1. A gyártó a jogalkotási aktusban előírtak szerint elhelyezi a szükséges megfelelőségi jelölést a jogalkotási aktus alkalmazandó követelményeinek megfelelő összes terméken. 5.2. A gyártó a termék modelljére vonatkozóan írásos megfelelőségi nyilatkozatot készít, és a műszaki dokumentációval együtt a termék forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóság számára elérhetővé teszi. A megfelelőségi nyilatkozat megnevezi azt a terméket, amelyre vonatkozóan elkészítették. A megfelelőségi nyilatkozat egy példányát kérésre hozzáférhetővé kell tenni az illetékes hatóságok számára. 6. A meghatalmazott képviselő A gyártónak az 5. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, amennyiben ez szerepel a meghatalmazásban. 6. melléklet a 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelethez EU–megfelelőségi nyilatkozat 1. Az elektromos vagy elektronikus berendezés egyedi azonosítója (… sz.) 2. A gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe: 3. E megfelelőségi nyilatkozat a gyártó (vagy a telepítést végző) kizárólagos felelősségére kerül kibocsátásra: 4. A nyilatkozat tárgya (az elektromos vagy elektronikus berendezés nyomon követésére alkalmas azonosítás, szükség esetén fénykép is): 5. E nyilatkozat fent leírt tárgya összhangban van a veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelettel. 6. Adott esetben hivatkozás az alkalmazásra került vonatkozó harmonizált szabványokra, illetőleg azokra a műszaki leírásokra, amelyekre nézve a megfelelésről nyilatkoznak: 7. Kiegészítő információk: .......................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... nevében aláírva (kibocsátás helye és kelte): (név, beosztás) (aláírás): 7. melléklet a 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelethez Az elektromos és elektronikus berendezések termékcsoportjai 1. Háztartási nagygépek 2. Háztartási kisgépek 3. Információs technológiai és távközlési berendezések 4. Szórakoztató elektronikai berendezések 5. Világítótestek 6. Elektromos és elektronikus szerszámok 7. Játékok, szabadidő- és sportfelszerelések 8. Orvostechnikai eszközök 9. Felügyeleti és vezérlő eszközök, beleértve az ipari felügyeleti és vezérlő eszközöket is 10. Adagoló automaták 11. Az 1–10. pont szerinti kategóriák egyikébe sem tartozó egyéb elektromos és elektronikus berendezések. 1 A 8. § (1) bekezdése a 121/2014. (IV. 8.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg. 2 A 8. § (3a) bekezdését a 121/2014. (IV. 8.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be. 3 A 16. § a 258/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. 4 A 17. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette. 5 A 2. melléklet a 258/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 6 A 3. melléklet a 258/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.