Decree No. 18 of 1992 of the Ministry of Transport, Telecommunications and Water on requirements for the operation of water supply and sewerage companies

18/1992. (VII. 14.) KHVM rendelet a víziközmûvek üzemeltetésének követelményeirõl A vízügyrõl szóló 1964. évi IV. törvény 41. §-ának (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — a következõket rendelem. Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya a közüzemi ivóvízszolgáltató és szennyvízelvezetõ-tisztító mûvek (a továbbiakban együtt: víziközmûvek) üzemeltetõjére terjed ki. (2) 1 (3) A víziközmû üzemeltetõjének gondoskodnia kell olyan szervezett munkarendrõl, ügyeleti, készenléti szolgálatról, amely hiba felmerülése esetén azonnal be tud avatkozni a nagyobb károk elhárítása és a szolgáltatás helyreállítása érdekében. (4) Víziközmû üzemeltetésével összefüggõ — az e rendelet 1. számú mellékletében megjelölt — feladatokat az ugyanott meghatározott képesítéssel rendelkezõ személy végezhet. (5) A víziközmû üzemeltetésével kapcsolatos egészségre ártalmas munkakörökben a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló külön jogszabályban 2elõírt elõzetes egészségügyi vizsgálat során alkalmasnak minõsített személyek foglalkoztathatók. Az ivóvízszolgáltató mûvekre vonatkozó rendelkezések 2. § (1) Az ivóvízszolgáltató mû (a továbbiakban: vízmû) szakszerû és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos mûszaki, technológiai, biztonságtechnikai és közegészségügyi elõírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit üzemeltetési szabályzatban kell meghatározni. (2) Az üzemeltetési szabályzatot az üzemeltetõ készíti el, és azt az illetékes vízügyi igazgatóság, illetve az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) városi intézetének elõzetes egyetértésével adja ki. (3) Az üzemeltetési szabályzat tartalmazza a) az üzemeltetésre; b) a technológiai folyamatokra; c) az idõszakos ellenõrzésekre és vizsgálatokra, az üzemi adatok rögzítésére és értékelésére; d) a személyi feltételekre; 1 Az 1. § (2) bekezdését a 24/1996. (XII. 4.) KHVM rendelet 6. §-a hatályon kívül helyezte. 2 A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló 4/1981. (III. 31.) EüM rendelet. e) a biztonságtechnikai, a balesetelhárítási és egészségvédelmi óvórendszabályokra, az elõzetes és idõszakos egészségügyi vizsgálatokra vonatkozó szabályokat. (4) A (3) bekezdés c) pontjában említett vizsgálatok szabályozása a víznyerés helyén, a vízkezelési technológia különbözõ pontjain, a hálózatra táplálás helyén, valamint a vízelosztó rendszerek hálózati (fogyasztói) pontjain a) a vizsgálatok gyakoriságának; b) a vizsgálandó fizikai, kémiai és biológiai összetevõknek; c) a vizsgálandó minták számának meghatározására terjed ki. 3. § A vízmû üzemeltetõjének rendelkeznie kell: a) a mûtárgyakra és berendezésekre vonatkozó dokumentációval, kezelési, karbantartási utasítással, magyar nyelvû gépkönyvvel; b) munkavédelmi és érintésvédelmi bizonylatokkal; c) mûszaki átadási és üzembe helyezési jegyzõkönyvvel; d) a geodéziai felméréseket, hidrológiai, hidrogeológiai adatokat, észleléseket rögzítõ dokumentumokkal, közmûegyeztetett hálózati térképekkel; e) az igénybe vett vízkészletre vonatkozó, valamint a termelt és a szolgáltatott víz mennyiségét és minõségét rögzítõ adatokkal. 4. § (1) A vízmû üzemeltetõje gondoskodik arról, hogy a víz termelését, kezelését, szállítását szolgáló építmények, mûtárgyak, gépészeti, elektromos, irányítástechnikai berendezések, vízminõségellenõrzõ mûszerek rendeltetésszerûen és szakszerûen mûködjenek, a vízbázis vizét és a már kitermelt vizet szennyezõdés ne érje, valamint, hogy a szolgáltatott (felhasználásra kerülõ) víz minõsége megfeleljen a közegészségügyi elõírásoknak, az ivóvízminõségû vízre vonatkozó szabványokban elõírt fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai követelményeknek. (2) Ha a vízminõség nem felel meg az (1) bekezdésben megjelölt követelményeknek, errõl az üzemeltetõ — az üzemeltetési szabályzatban elõírt módon — haladéktalanul értesíti a fogyasztókat, az érintett önkormányzatot (önkormányzatokat) és a vízügyi hatóságot, továbbá a Szolgálat illetékes városi intézetét is, amely az üzemeltetés további feltételeirõl határoz. (3) Ha a víz minõségének megváltozása mûszaki hibát valószínûsít, akkor azt haladéktalanul meg kell állapítani és egyidejûleg a hibaelhárítást meg kell kezdeni. (4) A hiba elhárítása után csak akkor szabad a vízmûvet (annak érintett egységét) üzembe helyezni, ha a vízjogi engedélyben, illetve más rendelkezésekben meghatározott feltételek maradéktalanul teljesülnek. Ha a víz szennyezettsége (fertõzöttsége) valószínûsíthetõ, a Szolgálat az újbóli üzembe helyezés feltételéül szabhatja a vízminõségellenõrzõ vizsgálatok kedvezõ eredményét. 5. § (1) Az üzemeltetõ köteles a hasznosított vízbázis vizét és az általa termelt, illetve hálózatba juttatott ivóvíz fizikai, kémiai, bakteriológiai (szükség szerint biológiai, toxikológiai) minõségét rendszeresen ellenõrizni vagy ellenõriztetni. Az ellenõrzés — a víz folyamatos fertõtlenítése esetén — kiterjed a fertõtlenítés hatásosságának, az aktív klór koncentrációjának mérésére is. (2) A vízminõség-ellenõrzések módszerét, gyakoriságát, valamint a vizsgálandó jellemzõk körét a veszélyeztetõ hatásokra figyelemmel úgy kell meghatározni, hogy a kedvezõtlen változások idõben észlelhetõk legyenek. (3) A hálózati (fogyasztói) pontokon végzendõ vizsgálatok gyakoriságának és a mintaszámnak a meghatározása során a vízbázis sérülékenységét, a víztermelõ létesítmény technológiai üzembiztonságát, a vízelosztó rendszer mûszaki állapotát (a másodlagos szennyezés valószínûségét) kell figyelembe venni. Az irányszámokat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (4) 3A fogyasztó által bejelentett, a szolgáltatott víz minõségével kapcsolatos kifogás esetén – ha annak oka még nem ismert – az ellenõrzést haladéktalanul el kell végezni és amennyiben a kifogás alapos, a 4. §-ban foglaltak szerint kell eljárni. (5) A közüzemi ivóvízszolgáltatáshoz szükséges üzemviteli laboratóriumi vizsgálatokról az üzemeltetõ saját vagy megbízott laboratórium útján gondoskodik. (6) Minõségellenõrzést szolgáló vizsgálatok végzésére csak a Nemzeti Akkreditációs Testület (a továbbiakban: NAT) által e tevékenységre elismert, illetõleg az Országos Tisztifõorvosi Hivatal által erre alkalmasnak elfogadott laboratórium jogosult. (7) Saját laboratórium esetén a vizsgálatok tárgyi feltételeinek biztosításáról, így legalább két laboratóriumi helyiség kialakításáról, az elõírt mûszerek, felszerelések meglétérõl, a vizsgálatot végzõ személyek számára a vonatkozó mûszaki elõírások hozzáférhetõségérõl az üzemeltetõnek gondoskodnia kell. (8) A szolgáltatott ivóvíz minõségének elbírálásához szükséges vizsgálati programmal kapcsolatos esetleges vitában az ÁNTSZ területileg illetékes megyei (fõvárosi) intézete álláspontja az irányadó. (9) Saját laboratórium esetén üzemeltetõnek a laboratóriumi munka megbízhatóságának ellenõrzésére olyan belsõ vizsgálati rendszert kell mûködtetnie, amely alkalmas a vizsgálati minták azonosítására, a vizsgálati módszerek belsõ ellenõrzésére, az eszközök és mûszerek karbantartásának, továbbá a vizsgálati eredményeknek az ellenõrzésére és nyilvántartására. A rendszer mûködtetéséért a laboratórium vezetõje a felelõs. Szennyvízelvezetõ-tisztító mûvekre vonatkozó rendelkezések 6. § (1) A szennyvízelvezetõ-tisztító mû (a továbbiakban: szennyvízelvezetõ mû) szakszerû és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos mûszaki, technológiai, biztonságtechnikai, közegészségügyi, környezet- és természetvédelmi elõírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit üzemeltetési szabályzatban kell meghatározni. (2) Az üzemeltetési szabályzat készítésére a 2. § (2) bekezdésének rendelkezése az irányadó azzal, hogy az üzemeltetési szabályzat kiadásához szükséges az illetékes környezet- és természetvédelmi hatóság egyetértése is. A szabályzat tartalmára a 2. § (3) bekezdésének szabályait kell megfelelõen alkalmazni. 3 Az 5. § (4)–(5) bekezdése a 24/1996. (XII. 4.) KHVM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. A törvényhely egyidejûleg (6)–(9) bekezdést is iktatott a szövegbe. 7. § A szennyvízelvezetõ mû üzemeltetõjének rendelkeznie kell a 3. § a) — c) pontjaiban leírtakkal, valamint a) a geodéziai felméréseket rögzítõ dokumentumokkal, közmûegyeztetett hálózati térképekkel; b) a szennyvíz-, illetve a tisztított szennyvíz minõségét rögzítõ vizsgálati adatokkal. 8. § (1) A szennyvízelvezetõ mû üzemeltetõje gondoskodik a szennyvízcsatornába vezetett szennyvíz — egyesített rendszer esetén a csapadékvíz — elvezetésérõl, kezelésérõl és ártalommentes elhelyezésérõl. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása során az üzemeltetõ gondoskodik arról, hogy a szennyvízcsatornába csak a külön jogszabályban elõírt, olyan összetételû — szükség szerint elõtisztított — szennyvizet vezessenek be, amelynek tisztítására a mû rendeltetésszerû mûködés mellett alkalmas, állagára nem káros, és az ott dolgozók egészségét, testi épségét nem veszélyezteti. (3) A szennyvíztisztító mûvet (mûtárgyak berendezéseit) úgy kell üzemeltetni, hogy kiépítési jellemzõinek megfelelõ mértékben alkalmas legyen az összegyûjtött szennyvíz elõírt mértékû tisztítására, elégítse ki a biztonságtechnikai, környezet- és természetvédelmi követelményeket. A keletkezõ szennyvíziszap, rácsszemét és homok üzemszerû eltávolításánál az üzemeltetõnek gondoskodnia kell arról, hogy a szállítás és az elhelyezés környezeti ártalmat ne okozzon. (4) Ha a mûszaki feltételek azt lehetõvé teszik (kiépített mérõberendezések) a szennyvíz mennyiségét, illetve a mérhetõ minõségi jellemzõket az üzemeltetõ köteles méréssel megállapítani. (5) A szennyvízelvezetõ mû üzemeltetését szolgáló berendezések, mûszerek folyamatos mûködésérõl és fenntartásáról az üzemeltetõnek kell gondoskodnia. E feladat elvégzésére erre megfelelõ szakképzettséggel rendelkezõ személlyel, illetõleg szervezettel megállapodást köthet. 9. § (1) A szennyvízelvezetõ mû mûködésében keletkezett hibák elhárítása során, illetve a karbantartási, javítási vagy átépítési munkák alatt a szennyvíz továbbvezetésérõl folyamatosan gondoskodni kell. (2) A szennyvízelvezetõ mû üzemeltetésével összefüggõ, a környezetet károsító, vagy annak közvetlen veszélyével járó üzemzavart az üzemeltetõnek haladéktalanul be kell jelentenie a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak, az érintett önkormányzatnak (önkormányzatoknak) és a vízügyi hatóságnak. Amennyiben a szennyvízelvezetõ mûbõl kijutó szennyezés emberi egészséget veszélyeztet, értesítenie kell a Szolgálatot, védett terület veszélyeztetése esetén pedig a természetvédelmi hatóságot. (3) Hibaelhárítás, karbantartás után a szennyvízelvezetõ mûvet, illetve annak valamennyi érintett egységét a vízjogi üzemeltetési engedélyben, illetve más rendelkezésekben meghatározott mûszaki feltételek megléte esetén lehet ismételten üzembe helyezni. 10. § (1) A szennyvízcsatornába vezetett, a tisztítás alatt álló, valamint a tisztított szennyvíz és szennyvíziszap fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai, szükség szerinti toxikológiai vizsgálatát az üzemeltetõ végzi vagy végezteti. (2) A vizsgálat kiterjed a szennyvízcsatornába vezetett szennyvíz minõségére, a szennyvízcsatorna-hálózat megjelölt pontjain történõ mintavételekre, a szennyvíztisztító mûtárgyak hatásfokvizsgálatával járó minõségellenõrzésre, továbbá az újrafelhasználásra kerülõ tisztított szennyvíz és iszap vizsgálatára is. (3) Termõföldön történõ elhelyezésre csak olyan szennyvíz és szennyvíziszap adható át, amelynek minõsége megfelel a külön jogszabályban, illetve szabványban meghatározott minõségi követelményeknek. (4) 4A szennyvízelvezetés szolgáltatáshoz szükséges üzemviteli laboratóriumi vizsgálatokról az üzemeltetõ saját vagy megbízott laboratórium útján gondoskodik. A tisztított szennyvíz, illetõleg szennyvíziszap minõségellenõrzését szolgáló vizsgálatok végzésére csak a NAT által e tevékenységre elismert, illetõleg a környezetvédelmi hatóság által erre alkalmasnak elfogadott laboratórium jogosult. (5) Az üzemeltetõ az elvezetett vagy a tisztított szennyvíz minõségében bekövetkezett hátrányos változás észlelésekor az okok felderítése és a minõségromlás megszüntetése érdekében köteles haladéktalanul intézkedni, szükség esetén államigazgatási eljárást kezdeményezni. (6) A 2000 m 3 /nap teljesítõképességnél nagyobb szennyvíztisztító telepen a szennyvíz minõségének az 5 napos biológiai oxigénigény (BOI 5 ) alapján történõ vizsgálatáról is gondoskodni kell. Az elõírt vizsgálati gyakoriság nem lehet kevesebb mint 1 vizsgálat/hét. Záró, átmeneti és értelmezõ rendelkezések 5 11. § (1) A víziközmûvek üzemeltetésének követelményeire vonatkozó szabályok megtartását a közmû helye szerint illetékes vízügyi hatóság ellenõrzi. (2) 6Jogszabállyal vagy hatósági elõírással ellentétes üzemelés esetén – az ellenõrzés megállapításaitól függõen – a vízügyi hatóság köteles a) az ellenõrzés eredményérõl az üzemeltetõt, valamint a víziközmû tulajdonosát tájékoztatni, egyidejûleg felhívni a hiányosságok megszüntetésére, b) a hatáskörébe tartozó ügyben – különösen a vízjogi engedély felülvizsgálatával, módosításával vagy visszavonásával kapcsolatos, illetve hivatalból indított egyéb eljárásban – hatósági jogkörét gyakorolni, c) a feltárt hiányosság jellege szerint hatáskörrel rendelkezõ más szervet megkeresni. 12. § 7(1) A 10. § (6) bekezdése szerinti vizsgálatok elvégzésére az üzemeltetõ a) 50 000 m 3 /nap teljesítõképességet meghaladó szennyvíztisztító telepek körében 1998. január 1-jétõl; 4 Az 10. § korábbi (4)–(5) bekezdése helyébe a (4)–(6) bekezdést a 24/1996. (XII. 4.) KHVM rendelet 2. §-a iktatta be. 5 A 11. § elõtti cím a 24/1996. (XII. 4.) KHVM rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg. 6 A 11. § (2) bekezdése a 24/1996. (XII. 4.) KHVM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. 7 A 12–13. §-t beiktatta, egyidejûleg a korábbi 12. § számozását 14. §-ra változtatta a 24/1996. (XII. 4.) KHVM rendelet 4. §-a. b) 2 000–50 000 m 3 /nap közötti teljesítõképességû szennyvíztisztító telepek körében 1999. január 1-jétõl köteles. (2) Az illetékes vízügyi hatóság állapítja meg az elvégzendõ vizsgálatok [10. § (6) bekezdés] mintavételi helyeit és gyakoriságát a szennyvíztisztító (telep) üzemeltetõje javaslatainak és a szennyvízkezelés helyi körülményeinek figyelembevételével 1997. augusztus 31-ig. Ha az üzemeltetõ nem küldi meg az írásbeli javaslatát 1997. március 15 ig az illetékes vízügyi hatóság saját területi ismeretei alapján dönt a határidõn belül. (3) Az üzemeltetõ javaslatot tehet az illetékes vízügyi hatóságnál a 10. § (6) bekezdése szerinti vizsgálat korábbi megkezdésére. 13. § A 10. § (6) bekezdése szerinti vizsgálati kötelezettségre vonatkozó rendelkezés hatálybalépése után üzembe helyezett szennyvíztisztítómûveket érintõ – a (6) bekezdés szerinti vizsgálatokkal kapcsolatos – hatósági intézkedéseket csak egy éves üzemelés tapasztalatai alapján szabad meghozni. 14. § E rendelet alkalmazásában: a) Üzemeltetõ: az a gazdálkodó szervezet, költségvetési, illetõleg önkormányzati intézmény, amelyet az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével üzemeltetés céljára alapított, illetve az a társaság, amelynek az állam, illetõleg az önkormányzat az üzemeltetés gyakorlásának idõleges jogát koncessziós szerzõdés keretében átengedi. b) Víziközmû: ba) egy vagy több település közmûves vízellátását (a víztermelést, az ehhez kapcsolódó vízbázisvédelmet, a vízkezelést, a tárolást, a vízszállítást, a vízelosztást), bb) a közmûves szennyvízelvezetést, -tisztítást szolgáló — egységes rendszert alkotó — mûszaki létesítmény (amely a szennyvizek összegyûjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvizek és szennyvíziszapok továbbvezetését, elhelyezését szolgáló mûtárgyak összessége) és annak kiegészítõi (berendezés, tartozék stb.). c) Vízmû: a település közmûves ivóvízellátását szolgáló víztermelõ, vízkezelõ, tároló, elosztó létesítmények és berendezések összessége. d) Szennyvízelvezetõ mû: a település házi, közintézményi, ipari és mezõgazdasági szennyvizeinek, továbbá egyesített rendszer esetén a csapadékvíz (a továbbiakban együttesen: szennyvíz) összegyûjtésére, elvezetésére és tisztítására szolgáló létesítmények és azok tartozékai (szennyvízcsatorna-hálózat, szennyvíztárolók, átemelõk és szennyvíztisztító telepek, a tisztított szennyvíz és szennyvíziszap elvezetését, elhelyezését szolgáló mûtárgyak, valamint berendezések, elzáró szerkezetek, torkolati mûvek stb.). e) Vízmû-üzemeltetés: ea) a folyamatos víztermelés, a vízbázisvédelem, a vízkezelés, a vízszolgáltatás, a fenntartás, a hibaelhárítás, az ügyelet; eb) a vízszolgáltatással kapcsolatos egyéb tevékenység, így különösen: a közszolgáltatás igénybevételével járó — külön jogszabályban meghatározott — feltételek vizsgálata, a vízkorlátozási terv kidolgozása, a vízmérõk leolvasása és hitelesíttetése, a közüzemi díj számlázása és beszedése; ec) az üzemeltetéssel összefüggõ nyilvántartás és adatszolgáltatás. f) Szennyvízelvezetõ mû üzemeltetése: fa) a folyamatos szennyvízelvezetés, a tisztítás, a tisztított szennyvíz elvezetése és elhelyezése, a keletkezett szennyvíziszapok kezelése és elhelyezése, a hibaelhárítás, az ügyelet vagy készenlét; fb) a szennyvízelvezetés-tisztítással kapcsolatos egyéb tevékenység, így különösen: a közszolgáltatás igénybevételével járó — külön jogszabályban meghatározott — feltételek vizsgálata, a közüzemi díj számlázása, és beszedése; fc) a közcsatornába vezetett szennyvíz szennyezõanyag-tartalmának idõszakos vizsgálata; fd) az üzemeltetéssel összefüggõ nyilvántartás és adatszolgáltatás. g) Hasznosított vízbázis: vízkivételi mûvek által igénybe vett, felszíni vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhetõ vízkészlet a vízbeszerzõ létesítményekkel együtt. 15. § E rendelet 1992. július 15-én lép hatályba. 1. számú melléklet a 18/1992. (VII. 14.) KHVM rendelethez 8 A víziközmû üzemeltetésének képesítési elõírásai A) Az ivóvízmûvek üzemeltetésének képesítési elõírásai B) Szennyvízelvezetõ-tisztító mûvek üzemeltetésének képesítési elõírásai A vezetõ állások betöltésének feltétele 2 év szakirányú szakmai gyakorlat. Víz- és szennyvízminõség-vizsgáló laboratórium vezetõje munkakör betöltésének feltétele a szakirányú egyetemi végzettség, csak kémiai vizsgálatokat végzõ laboratórium esetében a vegyész-üzemmérnöki képesítés. A képesítések felsorolásában és az A) és B) táblázatokban nem szereplõ felsõfokú mûszaki végzettség és 3 éves szakirányú szakmai gyakorlat egyenértékû a táblázatban szereplõ végzettségi szinthez tartozó szakirányú képesítéssel. A táblázatban jelölt szakirányú képesítések vagylagosak. Az egyes sorokban az alacsonyabb oszlopszámú szakmai követelmények a magasabb oszlopszámú szakmai követelményeket kielégítik. Az A) és B) táblázatok elsõ és második sorában meghatározott ,,területi vagy szakáig irányító'', valamint ,,helyi (körzeti) vezetõ diszpécser'' megnevezésû munkakörök esetében az egyes oszlopokban elõírt teljesítményhatárok a dolgozó által irányított valamennyi létesítmény összesített teljesítõképességére vonatkoznak. Az 1. számú mellékletben alkalmazott jelölések és a hozzá kapcsolódó képesítések 8 Az 1. számú melléklet a 24/1996. (XII. 4.) KHVM rendelet 5. §-ával és mellékletével megállapított szöveg. Jele Képesítés megnevezése Egyetemi szakmérnöki képesítések szm 1 Hidrológus és vízgazdálkodási szakmérnök szm 2 Hidrogeológus szakmérnök szm 3 Közmûépítési szakmérnök szm 4 Folyami vízépítési szakmérnök szm 5 Vasbetonépítési szakmérnök szm 6 Vízellátási és csatornázási szakmérnök szm 7 Mezõgazdasági vízgazdálkodási szakmérnök szm 8 Környezetvédelmi (vízvédelmi ágazatos) szakmérnök szm 9 Vízgépészeti szakmérnök szm 10 Mérnökközgazdász vagy gazdasági mérnök szm 11 Mérnökgeológiai szakmérnök Egyetemi képesítések m 1 Hidrológus, hidrológus mérnök m 2 Hidrogeológus, hidrogeológus mérnök m 3 Víz- és szennyvíztechnológus mérnök m 4 Vízépítõ mérnök m 5 Általános mérnök m 6 Építõ (nem vízépítõ) mérnök Szaküzemmérnöki (fõiskolai szakmérnöki) képesítések szüm 1 Vízépítõ szaküzemmérnök szüm 2 Vízellátási szaküzemmérnök szüm 3 Csatornázási szaküzemmérnök szüm 4 Mezõgazdasági vízgazdálkodási szaküzemmérnök szüm 5 Környezetvédelmi (vízügyi ágazatos) szaküzemmérnök szüm 6 Közmûfenntartási szaküzemmérnök szüm 7 Vízgépészeti szaküzemmérnök Üzemmérnöki (fõiskolai mérnöki) képesítések üm 1 Vízellátási és csatornázási (települési vízgazdálkodási) üzemmérnök és vízellátási, csatornázási szakirányú építõmérnök üm 2 Mezõgazdasági (területi) vízgazdálkodási üzemmérnök üm 3 Öntözési és meliorációs üzemmérnök üm 4 Mélyépítõ üzemmérnök Technikusok t 1 Települési vízgazdálkodási technikus (ide sorolandó: vízmesteri oklevél és vezetõ technikusi oklevél is) t 2 Telepi vízgazdálkodási technikus (ide sorolandó: telepkezelõi tanfolyami végzettséget igazoló okmány) t 3 Vízépítõ technikus (ide sorolandó a híd, vízmû technikumi oklevél is) t 4 Víz- és szennyvíztechnológus technikus t 5 Vízgépészeti technikus t 6 Tervezõ, szerkesztõ technikus t 7 Vízrajzi kutatási technikus t 8 Vízkútfúró technikus t 9 Ipari vízgazdálkodási technikus 2. számú melléklet a 18/1992. (VII. 14.) KHVM rendelethez 9 9 A 2. számú mellékletet a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 10. §-a (13) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.