Decree No. 150 of 2012 (XII. 28.) VM of the Ministry of Rural Development on fruit and vegetable producer groups and producer organizations

150/2012. (XII. 28.) VM rendelet a zöldség-gyümölcs termelői csoportokról és termelői szervezetekről A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény 23. § d) pontjában, valamint a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: a) be nem takarítás: az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EK bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) 84. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedés; b) elismerési terv: 1. mellékletnek megfelelő tartalmú és formátumú terv, amely éves vagy féléves bontásban tartalmazza, hogy az előzetes elismerést kérő szövetkezet, illetve gazdasági társaság hogyan kívánja a termelői szervezetként történő elismeréshez szükséges – e rendeletben, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) tanácsi rendeletben (a továbbiakban: tanácsi rendelet), valamint a bizottsági rendeletben foglalt – feltételeket teljesíteni; c) forgalmazható termékek értéke: a bizottsági rendelet 24. cikke alapján számított érték, d) forgalomba hozott termék értéke: a bizottsági rendelet 50. cikke alapján számított érték, e) gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható működési programokra vonatkozó nemzeti stratégia (a továbbiakban: Nemzeti Stratégia): a tanácsi rendelet 103f. cikk (2) bekezdése szerint elkészített stratégia, amelyet az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján tesz közzé; f) ingyenes szétosztás: a tanácsi rendelet 103d. cikk (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak szerinti piacról történő árukivonás; g) képzés: a bizottsági rendelet 87. cikkében foglaltakkal összhangban a gyümölcs- és zöldségpiacok válságainak elkerülésével és kezelésével kapcsolatos válságmegelőzési és kezelési intézkedés; h) leányvállalat: a bizottsági rendelet 19. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vállalat, ideértve az olyan vállalatot is, amelyben egy vagy több zöldség-gyümölcs termelői csoport rendelkezik részesedéssel, és amely hozzájárul a zöldség-gyümölcs termelői csoport célkitűzéseinek megvalósulásához; i) működési alap: a tanácsi rendelet 103b. cikke alapján létrehozott alap; j) működési program: a tanácsi rendelet 103c. cikke szerinti program; k) piacról történő árukivonás: a tanácsi rendelet 103c. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedés; l) promóció és kommunikáció: a bizottsági rendelet 86. cikkében foglaltakkal összhangban a gyümölcs- és zöldségpiacok válságainak elkerülésével és kezelésével kapcsolatos válságmegelőzési és -kezelési intézkedés; m) termelő: a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló a (2009. január 19.) 73/2009 EK tanácsi rendelet 2.cikk a) pontja szerint; egy termelőnek számít a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező minden személy, valamint az ugyanazon mezőgazdasági területen termelő magánszemélyek és vállalkozások összessége; n) termelői szervezet: a tanácsi rendelet 122. cikk a) pont (iii) pontjában meghatározott, valamint a 122. cikk b) és c) pontjában foglaltak szerint létrejött és a tanácsi rendelet 125.b cikkében meghatározott feltételekkel elismert szervezet; o) zöldség-gyümölcs termelői csoport: a tanácsi rendelet 125e. cikkében meghatározott szervezet, figyelemmel a 203a. cikk (4) bekezdésében foglaltakra. 2. Elismerési terv, elismerés iránti kérelem 2. § A zöldség-gyümölcs közös piacszervezésben való részvételhez és támogatás igényléséhez termelői szervezetként vagy zöldség-gyümölcs termelői csoportként történő elismerés szükséges. Termelői szervezetként vagy zöldség-gyümölcs termelői csoportként csak e rendeletben, valamint a tanácsi rendeletben és a bizottsági rendeletben meghatározott feltételeket teljesítő szövetkezet, vagy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság ismerhető el. Az elismerési terv elfogadásáról és az elismerés iránti kérelemről a miniszter dönt. 3. § (1) Elismerési tervet nyújthat be az a szövetkezet vagy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely a) taglétszáma legalább tíz termelő, gazdasági társaság esetén pedig legalább tíz termelő tagok által jegyzett üzletrésszel rendelkezik, és b) a szövetkezet, vagy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy ezek termelő tagjainak bizonylatokkal igazolt, forgalmazható termékeinek értéke az elismerési terv benyújtását megelőző egy évben meghaladta a százötvenmillió forintot. Az elismerési terv benyújtásakor az a) pont szerinti minimumfeltétel szempontjából azok a termelők vehetők figyelembe, amelyek a szövetkezet vagy a gazdasági társaság által értékesített termékükkel korábban nem voltak tagjai más zöldség-gyümölcs termelői csoportnak vagy termelői szervezetnek. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a szövetkezet vagy a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság egy termelői szervezettel közös értékesítést valósít meg, és tagjai kizárólag olyan termelők, amelyek a szövetkezet vagy a gazdasági társaság által értékesített termékükkel korábban nem voltak tagjai más zöldség-gyümölcs termelői csoportnak vagy termelői szervezetnek, az elismerési terv benyújtásának feltétele, hogy a szövetkezet, vagy a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy ezek termelő tagjainak bizonylatokkal igazolt, forgalmazható termékeinek értéke az elismerési terv benyújtását megelőző egy évben meghaladja a százmillió forintot. A benyújtás további feltételei megegyeznek az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel. (3) Közös értékesítés valósul meg, ha az elismerés hatálya alá tartozó termékek vonatkozásában, figyelembe véve a tanácsi rendelet 125a. cikk (2) bekezdésében foglaltakat a) a zöldség-gyümölcs termelői csoport és a termelői szervezet közös leányvállalatot hoz létre a közös értékesítés céljából, vagy b) a zöldség-gyümölcs termelői csoport a termelői szervezeten keresztül értékesíti a tagok által termelt áru legalább hetvenöt százalékát. (4) A közös értékesítést addig kell fenntartani, amíg a termelői csoport bizonylatokkal igazolt, forgalmazott termékeinek egyéves időtartamra eső értéke a százötvenmillió forintot meghaladja. (5) A termelői szervezetnek a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben is meg kell felelnie a bizottsági rendelet 26. cikkében foglaltaknak. 4. § (1) Termelői szervezetként történő elismerés iránti kérelmet nyújthat be az a szövetkezet vagy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely a) taglétszáma legalább tizenöt termelő és gazdasági társaság esetén legalább tizenöt termelő tagok által jegyzett üzletrésszel rendelkezik, és b) a szövetkezet vagy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság bizonylatokkal igazolt, forgalmazható termékeinek értéke az elismerési kérelem benyújtását megelőző egy évben meghaladta a kettőszázötvenmillió forintot. (2) Az elismerés bármely, a tanácsi rendelet hatálya alá tartozó zöldségre, gyümölcsre, gombára, feldolgozóipari céllal termesztett zöldségre, illetve gyümölcsre, valamint ezek tetszés szerinti csoportjára kérhető. (3) Az elismerési kérelem jóváhagyásának feltétele, hogy a kérelmező a) folyamatosan biztosítson a tagjai részére a piac igényei alapján összeállított ütemezett és ellenőrzött termelési tervet és termesztési technológiát, valamint ezek végrehajtásához szükséges információs és szaktanácsadási rendszert b) rendelkezzen integrált termesztés- és növényvédelemi technológia alkalmazását elősegítő ellenőrzött minőség-tanúsítási rendszerrel, forgalmazási minőségszabványoknak való megfelelést szolgáló minőségi kézikönyvvel és ezek alkalmazása érdekében tagjai számára biztosítson szaktanácsadási szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint az integrált technológia tagok által történő alkalmazásához szükséges inputanyagokhoz való szervezett hozzáférést, c) a gazdasági ügyek, valamint a kereskedelem irányítására főmunkaidőben olyan szakembert alkalmazzon, aki feladatkörének megfelelően gazdasági vagy kereskedelmi felsőfokú végzettséggel, vagy legalább ötéves igazolható szakmai tapasztalattal rendelkezik. 5. § (1) A forgalmazható termék értékére vonatkozó, a 3. § (1) és (2) bekezdései, valamint a 4. § (1) bekezdése szerinti minimumfeltétel szempontjából az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt elszenvedett, a szövetkezet és a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság tagja részére az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet (a továbbiakban: vis maior rendelet) vagy a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 21/2012. (III. 9.) VM rendelet (a továbbiakban: kárenyhítési rendelet) szerint jogszabály alapján igazolt árbevétel-kiesés mértékét a szövetkezet és a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság javára figyelembe kell venni. (2) A forgalomba hozható termék értékét induló gazdaságok esetén a szövetkezet vagy a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság más tagjainak az adott termék vonatkozásában egy hektárra vetített átlagos forgalomba hozható termék értékének alapulvételével kell megállapítani. Amennyiben más tagok nem rendelkeznek az adott termék vonatkozásában értékesítési adatokkal, úgy a forgalomba hozható termék értékét a kárenyhítési rendelet alapján megállapított referenciahozam érték figyelembevételével kell az induló gazdaságra jutó forgalomba hozható termék értékét megállapítani. 3. Termelői szervezetek társulása 6. § (1) A termelői szervezet – a tanácsi rendelet 125c. cikke alapján – más termelői szervezettel történő társulással új szervezetet hozhat létre, amennyiben összesített forgalmazható termékük értéke meghaladja az évi egymilliárd forintot. (2) A termelői szervezetek társulásának – a bizottsági rendelet 34. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a termelői szervezeteken kívül tagja lehet: a) zöldség-gyümölcs termelői csoport, b) termelői szervezetek, vagy zöldség-gyümölcs termelői csoportok leányvállalata, valamint c) zöldség-gyümölcs termelő. (3) Nem termelői szervezetek részvétele esetén biztosítani kell, hogy a) minden termelői szervezet tag közvetlenül képviselve legyen a szervezet irányításában, b) a (2) bekezdés szerinti tagok összesített szavazati aránya ne haladja meg a leadható szavazatok harminc százalékát, valamint c) a termelői szervezetek társulása a termelői szervezetek kezdeményezésére jöjjön létre. (4) A (2) bekezdés szerinti tagok sem közvetlenül, sem a szervezet irányításában résztvevő képviselőjük útján nem szavazhatnak a működési programokat érintő döntésekben. 4. A termelői szervezetek és a zöldség-gyümölcs termelői csoportok szervezeti működésére vonatkozó közös szabályok 7. § (1) A gazdasági társaságként működő termelői szervezet, és zöldség-gyümölcs termelői csoport elismerésének feltétele, hogy alapszabályában, alapító okiratában vagy társasági szerződésében (a továbbiakban: létesítő okirat) rendelkezni kell arról, hogy a termelő tagok szavazati aránya csak abban az esetben haladhatja meg a leadható szavazatok harminc százalékát, amennyiben az nem haladja meg a forgalmazott termék értékéhez való hozzájárulásuk arányát. A forgalmazott termék értékéhez való hozzájárulás arányának számítása során az elmúlt három év átlaga figyelembe vehető, amennyiben az adott termelő tag vonatkozásában a szükséges adatok rendelkezésre állnak. A szavazati felső határ tekintetében össze kell számítani a termelő tag valamint azon termelő tag vállalkozások szavazati arányát, amelyben a termelő tag tulajdonrésszel rendelkezik. Az összeszámítás során a termelő tag vállalkozás szavazati aránya valamint a tulajdonos termelő tag tulajdoni hányadának szorzatát kell figyelembe venni. Egyetlen termelő tag szavazati aránya sem haladja meg a leadható szavazatok negyvenkilenc százalékát. (2) Az elismerés feltételeként a zöldség-gyümölcs termelői csoport létesítő okiratának meg kell felelnie a tanácsi rendelet 125a. cikk (1) bekezdés a), b), d) pontjában, valamint (3) bekezdés a), c), d), e), és f) pontjában foglaltaknak. (3) Az elismerési terv elfogadásának feltételeként a termelői szervezetnek és a zöldség gyümölcs termelői csoportnak a létesítő okiratában az alábbiak szerint kell biztosítania a termelő tagok demokratikus részvételét a szervezet irányításában, ellenőrzésében. Az alapító okirat módosításához, a vezető tisztségviselők megválasztásához és visszahívásához, kötelezettségeket megállapító szabályzatok elfogadásához, valamint pénzügyi hozzájárulás fizetésének és annak mértékének megállapításához az ülésen megjelent egyenként a szavazatok kevesebb mint öt százalékával rendelkező tagok legalább felének egyetértése szükséges, amennyiben ezen tagok összesített szavazati aránya nem éri el a leadható szavazatok egyharmadát. A legfőbb döntéshozó szerv ülésén egy tag csak abban az esetben képviselhet más termelő tagot, amennyiben erre írásban, a leadandó szavazatra vonatkozó rendelkezés megjelölésével felhatalmazzák. Kapcsolt vállalkozások, illetve közeli hozzátartozók szavazati aránya nem haladhatja meg a leadható szavazatok negyvenkilenc százalékát. (4) A termelői szervezet engedélye esetén a termelő tagok termésük, illetve termékeik legfeljebb huszonöt százalékát közvetlenül a gazdaságukban, illetve azon kívül a fogyasztók személyes szükségleteinek kielégítésére értékesíthetik abban az esetben, ha erről az értékesítésről hiteles bizonylatokkal rendelkeznek, és ezek alapján hiteles tájékoztatást adnak a termelői szervezetnek. A tanácsi rendelet 125a. cikk (2) bekezdés b) és c) pontjának alkalmazási feltételeiről és a vonatkozó döntési jogosultságokról az alapító okiratban, vagy annak felhatalmazása alapján kiadott szabályzatban kell rendelkezni. (5) A zöldség-gyümölcs termelői csoportnak és termelői szervezetnek naprakész tagnyilvántartást kell vezetni, amely a tagjaik azonosító adatait, regisztrációs számát, termelői státuszát, tagsággal érintett termékeiket, ezek helyrajzi számmal azonosított termőterületét és termésmennyiségét, valamint a tagság időtartamát tartalmazza. (6) A zöldség-gyümölcs termelői csoport vagy termelői szervezet a kilépő tagja kérelmére – annak kilépését követően – igazolja annak az időszaknak a hosszát, amely alatt a kérelmező által megtermelt terméket az értékesített termék értékének a tanácsi rendelet 103a. cikk szerinti támogatás igénybevétele érdekében történő meghatározása során figyelembe vette. Termelői szervezet korábbi tagja a termelői szervezettel szemben vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítését követő hat hónap elteltével, legkorábban a kilépést követő év január hónapjának első napját követően létesíthet tagsági jogviszonyt zöldség-gyümölcs termelői csoportban ugyanazon termék vagy termékek tekintetében A kilépésre vonatkozó, a zöldség gyümölcs termelői csoport vagy termelői szervezet által érkeztetett írásos bejelentést, gazdasági társaság esetén a kilépést igazoló jegyzőkönyvet, vagy taggyűlési határozatot, és a termelői szervezet által kiállított igazolást arról, hogy a tag a termelői szervezettel szemben vállalt kötelezettséget mely időpontban teljesítette, a 12. § (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, másolatban meg kell küldeni a minisztérium részére. (7) A kilépő és a belépő tag termelői szervezeten vagy zöldség-gyümölcs termelői csoporton keresztül forgalomba hozott termékének értéke tekintetében a tagsági jogviszony fennállása alatt leszállított termék értéke vehető figyelembe a termelői szervezet és a zöldség-gyümölcs termelői csoport által forgalmazható vagy forgalomba hozott termék értékébe. (8) Amennyiben a kilépési szándék bejelentését követő hat hónap úgy telt el, hogy ezalatt a tag nem lépett ki és kilépési szándékának bejelentését sem vonta vissza, vagy a tag az e rendeletben vagy a bizottsági rendeletben, valamint a létesítő okiratban foglalt kötelezettségeit a termelői szervezet vagy zöldség-gyümölcs termelői csoport ismételt felszólítását követő hatvan napon belül sem teljesíti, úgy kell tekintetni, mint aki kilépett a termelői szervezetből, vagy zöldség-gyümölcs termelői csoportból. Ezt a tényt a gazdasági társaságként vagy szövetkezetként működő, vagy gazdasági társaság vagy szövetkezet meghatározott részeként működő zöldség-gyümölcs termelői csoport vagy termelői szervezet vezető tisztségviselője írásban megállapítja, és a kilépés időpontjának megjelölésével közli a zöldség-gyümölcs termelői csoport vagy termelői szervezet volt tagjával, valamint a minisztériummal. A termelői szervezetből, vagy zöldség-gyümölcs termelői csoportból kilépett tagnak e rendeletben, valamint a bizottsági és tanácsi rendeletben meghatározott döntéseknél leadott szavazatát nem lehet figyelembe venni. 8. § (1) A termelői szervezetnek vagy a zöldség-gyümölcs termelői csoportnak tagjai lehetnek nem termelő természetes és jogi személyek is, azonban e személyek összesített aránya nem haladhatja meg a tagok tíz százalékát és szavazati arányuk nem lehet több a leadható szavazatok harminc százalékánál. (2) A termelői szervezetnek vagy a zöldség-gyümölcs termelői csoportoknak tagja maradhat az a természetes személy, aki a zöldség- és gyümölcstermeléssel végleg felhagyott vagy azt átmenetileg szünetelteti. A termelés megszüntetésére vagy szüneteltetésére vonatkozó szabályokat a termelői szervezet az alapító okiratában állapítja meg. Ezen nem termelő tagokat nem kell figyelembe venni az (1) bekezdésben megállapított arányok tekintetében. (3) A nem termelő tagok vezető tisztségviselőnek nem választhatók, valamint nem vehetnek részt az elismerési feltételeket és a működési alapot érintő döntések meghozatalában. 9. § (1) A termelői szervezet és a termelői szervezetek társulása a bizottsági rendelet 23. cikkében meghatározottakra figyelemmel bármely tevékenységének teljesítésével harmadik felet bízhat meg, ha az elismerés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy a kiszervezésre vonatkozó szerződés megkötése előtt hitelt érdemlően bizonyítja, hogy ez a célkitűzések, illetve intézkedések megvalósításának megfelelő módját jelenti. (2) A kiszervezés feltétele, hogy a kiszervezésre vonatkozó szerződés rendelkezéseket tartalmazzon, a kiszervezett tevékenység megvalósításának fonatosabb követelményeire, a kiszervezett tevékenység végrehajtásának termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása által történő ellenőrzésének és a kiszervezett tevékenyég elvégzésére szerződésben kötelezettséget vállaló fél beszámoltatásának módjára. (3) A kiszervezésre vonatkozó szerződést a termelői szervezet, vagy termelői szervezetek társulása legfőbb döntéshozó szervének jóvá kell hagynia. A legfőbb döntéshozó szerv által történő jóváhagyás során a kiszervezett tevékenyég elvégzésére szerződésben kötelezettséget vállaló fél illetve annak képviselője nem szavazhat. 5. Egyesülés 10. § (1) A termelői szervezetek és a zöldség-gyümölcs termelői csoportok más termelői szervezetekkel, és zöldség-gyümölcs termelői csoportokkal egyesülhetnek. Az egyesülés módja lehet összeolvadás vagy beolvadás. (2) Egyesülés esetén az elismerési tervet vagy a működési programot módosítani kell. Az erre vonatkozó kérelmet a cégbírósági bejegyzést követő harminc napon belül kell megküldeni a minisztériumnak. (3) Ha az egyes zöldség-gyümölcs termelői csoportok vagy termelői szervezetek egyesülésére az (1) bekezdés szerint nincs lehetőség, a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságként működő zöldség-gyümölcs termelői csoport, vagy termelői szervezet és a szövetkezeti formában működő zöldség-gyümölcs termelői csoport, vagy termelői szervezet egymással szerződést köthet, amelyben vállalják, hogy a) a szerződés létrejöttének napján az átadó zöldség-gyümölcs termelői csoportban, vagy termelői szervezetben nyilvántartott tagok legalább kilencven százaléka igazoltan tagsági viszonyt létesít az átvevő zöldség-gyümölcs termelői csoportban vagy termelői szervezetben, és b) a zöldség-gyümölcs termelői csoport vagy termelői szervezet státuszából eredő jogosultságokat az átadó zöldség-gyümölcs termelői csoport, termelői szervezet átengedi, a kötelezettségeket pedig az átvevő átvállalja, különös tekintettel a támogatásokból eredő kötelezettségekre. (4) A (3) bekezdés szerinti szerződés létrejöttéhez a miniszter jóváhagyása szükséges. 6. Eljárási szabályok 11. § (1) Zöldség-gyümölcs termelői csoportként történő elismeréshez az elismerési tervet a minisztériumhoz kell benyújtani egy eredeti példányban papír alapon, valamint elektronikus adathordozón. (2) A termelői szervezetként történő elismerés iránti kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani egy eredeti példányban papír alapon, valamint elektronikus adathordozón. Az elismerés iránti kérelemben be kell mutatni azokat a tényeket, amelyek bizonyítják, hogy a szervezet teljesíti a 4. §-ban és a tanácsi rendelet 125b cikkében meghatározott feltételeket és ezáltal alkalmas az elismerés megszerzésére. (3) A termelői szervezetek társulásának elismerése iránti kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani egy eredeti példányban papír alapon, valamint elektronikus adathordozón. Az elismerési kérelemben be kell mutatni, hogy a társulás a tagok – a tanácsi rendelet 122. cikk c) pontjában, és a bizottsági rendelet 23. cikkében felsorolt – mely tevékenységeit, mely termékek vonatkozásában kívánja elvégezni, és ezt milyen hatékonysággal képes megvalósítani. (4) Ha a benyújtott elismerési terv vagy elismerés iránti kérelem nem felel meg az e rendeletben, valamint a tanácsi és bizottsági rendeletben foglalt feltételeknek, a miniszter a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel. (5) A miniszter a termelői szervezet, és a termelői szervezetek társulásának elismerésére és az elismerési terv, a működési program, és ezek módosításainak elfogadására vonatkozó döntését közli a kérelem benyújtójával, és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (a továbbiakban: MHV) , valamint az elismert termelői szervezetek, az elismert termelői szervezetek társulásai, és a zöldség-gyümölcs termelői csoportok listáját negyedévenként a minisztérium honlapján közzéteszi. A miniszter az elismerési terv, a működési program, és ezek módosításainak elfogadásáról szóló döntésével egyidejűleg az elfogadott terv vagy program továbbá azok módosításainak egy példányát elektronikus adathordozón megküldi az MVH részére. 12. § (1) Az elismerés iránti kérelemhez, valamint az elismerési tervhez a következő okiratokat kell csatolni: a) a létesítő okirat cégbírósághoz benyújtott, változásokkal egységes szerkezetbe foglalt közjegyző által hitelesített másolati példányát, b) a kérelmező cégszerűen aláírt nyilatkozatát arról, hogy a papír alapon és elektronikus úton benyújtott kérelem egymással teljes mértékben megegyező, c) a 2. melléklet 1. és 2. táblázata szerinti – kitöltött – adatlapot, d) a kérelmező cégszerűen aláírt nyilatkozatát arról, hogy aláveti magát a tanácsi rendelet szerinti nemzeti és közösségi ellenőrzéseknek, különös tekintettel a közpénzek megfelelő felhasználására, e) a zöldség-gyümölcs termelői csoport vagy a termelői szervezet, illetve ezek tagjainak rendelkezésére álló, az áru begyűjtéséhez, válogatásához, tárolásához, értékesítéséhez szükséges létesítmények, irodahelyiség vagy a zöldség-gyümölcs termelői csoport, vagy a termelői szervezet működéséhez szükséges bármilyen, az elismerési feltételek szempontjából figyelembe vehető ingatlan vagy ingóság tulajdonjogának igazolására szolgáló dokumentumot, vagy, ha a zöldség-gyümölcs termelői csoportnak vagy termelői szervezetnek, illetve valamely tagjának ezekre vonatkozó használati joga áll fenn, az ennek igazolására szolgáló dokumentumot, f) a termelői szervezetek társulásának az elismerési kérelemben meghatározott tevékenység végzéséhez szükséges létesítmények, vagy a működéséhez szükséges bármilyen ingatlan vagy ingóság tulajdonjogának vagy használati jogának igazolására szolgáló dokumentumot, g) a zöldség-gyümölcs termelői csoport írásos kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy nem részesült és nem fog részesülni sem közvetlenül, sem közvetve más közösségi vagy nemzeti finanszírozásban az e rendelet értelmében támogatásra jogosító tevékenységek tekintetében, h) termelői szervezetként történő elismeréshez a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy képes elősegíteni a tanácsi rendelet szerinti környezetbarát eljárások alkalmazását, biztosítani a tagok által megtermelt áru begyűjtését, tárolását, csomagolását és értékesítését – ideértve a tanácsi rendelet 113. és 113a. cikkében a zöldség és gyümölcsfélék tekintetében meghatározott forgalmazási minőség szabványoknak való megfelelést –, továbbá tevékenységük megfelelő kereskedelmi és költségvetési ügyvitelét, i) szükség szerint a bizottsági rendelet 61. cikke alkalmazásának bizonyítására szolgáló dokumentumokat, j) a 4. § (3) bekezdésében megahatározott feltételek teljesülését igazoló dokumentumokat, és k) a tanácsi rendelet 125k. cikke szerint az ágazatban elismert szakmaközi szervezet elismerési kérelemre vonatkozó, az elismerést támogató vagy elutasító szakértői véleményét. (2) A zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet az elismerést támogató vagy elutasító javaslatát köteles a kérelmező részére, annak a szakmaközi szervezettel fennálló tagsági jogviszonyától függetlenül kiadni az arra irányuló kérelem beérkezése alapján elvégzett helyszíni szemlét követő tizenöt napon belül. A zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet a szakértői vélemény kiadását követően kérheti a kérelmezőtől a helyszíni szemlével összefüggésben felmerült költségeihez való hozzájárulás megfizetését. (3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatlapot elektronikus úton – szerkeszthető formában – is meg kell küldeni a minisztérium honlapján közzétett táblázatok kitöltésével. A nem termelő tagok vonatkozásában a 2. melléklet 3. táblázatát, a termelői szervezetek társulása esetén a 2. melléklet 4. táblázatát kell benyújtani. A táblázatokat úgy kell kitölteni, hogy a termelés tekintetében a szervezetre vagy annak tagjaira vonatkozó, a benyújtását megelőző teljes év adatait tükrözze. (4) Az elismerés iránti kérelem, valamint az elismerési terv elbírálásához a miniszter az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül az elismeréshez szükséges tények bizonyítása érdekében egyéb iratokat (szabályzat, Szervezeti és Működési Szabályzat, ügyrend, szerződés) is bekérhet, és helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról gondoskodik. (5) A zöldség-gyümölcs termelői csoport, a termelői szervezet, és a termelői szervezetek társulása köteles az (1) bekezdésben felsorolt okiratokban, a taglétszámban, valamint a miniszter által jóváhagyott elismerési tervben és működési programban szereplő adatokban bekövetkezett változásokról, azok bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül írásban és elektronikus úton értesíteni a minisztériumot. (6) A termelői szervezetek társulása legkésőbb minden év február 15. napjáig jelentést küld a minisztérium részére a 11. § (3) bekezdésében hivatkozott, az elismerés hatálya alá tartozó tevékenység végrehajtásáról. 7. Az elismerési terv végrehajtása 13. § (1) A zöldség-gyümölcs termelői csoport – a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt elismerési terv egy eredeti példányban papír alapon, valamint elektronikus adathordozón a minisztériumhoz történő benyújtásával – kérelmezheti a miniszter által elfogadott elismerési terv és az abban szereplő intézkedések, beruházások módosítását. A módosítás eredményeképpen a jóváhagyott kiadások összege legfeljebb negyven százalékkal csökkenhet. Folyamatban lévő végrehajtási szakasz tekintetében a kérelmet legkésőbb harminc nappal az éves vagy a féléves szakasz befejezése előtt kell benyújtani. A kérelemnek külön összefoglalót kell tartalmaznia a módosítások bemutatásáról, indokolásáról és a módosítások hatásáról az elismerési terv végrehajtására, valamint az elismerési feltételeknek való megfelelésre. A módosított intézkedések, az elismerési időszaknak megfelelő éves vagy féléves szakaszokban történhet. A miniszter a módosítási kérelmekről a bizottsági rendelet 47. cikk (4) bekezdése szerint rendelkezésre álló összegre figyelemmel dönt. (2) A zöldség-gyümölcs termelői csoportok egyesülése esetén a beolvadt szervezet által a beolvadást megelőzően forgalomba hozott termék értékét a befogadó szervezet elszámolási időszakához igazodóan lehet figyelembe venni a forgalomba hozott termék értékének kiszámításakor, amennyiben az ezen érték alapján járó támogatást a beolvadást megelőzően nem igényelték. (3) Ha egy zöldség-gyümölcs termelői csoport egy termelői szervezetbe vagy zöldség gyümölcs termelői csoportba olvad be és a termelői szervezet vagy zöldség-gyümölcs termelői csoport továbbra is teljesíti a tanácsi rendeletben foglalt elismerési feltételeket, akkor a bizottsági rendelet 116. cikk (2) bekezdésében hivatkozott szankció a jogutód szervezet tekintetében nem alkalmazható. A létrejött szervezet a bizottsági rendelet 48. cikk (4) bekezdés második albekezdésére figyelemmel, a bizottsági rendelet 43. cikk (3) bekezdés b) pontja szerint igényelheti a tanácsi rendelet 103a. cikke szerinti támogatást. (4) A miniszternek a zöldség-gyümölcs termelői csoport elismerési kérelmére vonatkozó döntését az elismerési terv végrehajtását követő négy hónapon belül meg kell hoznia. (5) A zöldség-gyümölcs termelői csoportnak az elismerési terv végrehajtásáról az elismerési terv éves vagy féléves szakaszainak végét követő harminc napon belül jelentést kell benyújtania a minisztérium részére, amelyben bemutatja, hogy az adott évre kitűzött feladatok hogyan teljesültek, a jóváhagyott beruházások miként valósultak meg. A jelentésben bizonylatokkal igazoltan be kell mutatni az adott időszakban forgalomba hozott termék értékét és mennyiségét, valamint adott esetben a tervezettől való eltérés okait. 8. Működési alap 14. § (1) A működési alap finanszírozásának módját és a hozzájárulás mértékét kizárólag a termelői szervezet legfőbb döntéshozó szerve állapíthatja meg. (2) A működési alap felhasználásának módjáról a termelői szervezet létesítő okiratában meghatározott, a tagok képviseletében eljáró testület dönt. A döntésben nem vehet részt az a tag, akinek a gazdaságában a működési alap felhasználásával beruházás történik, vagy aki a működési programban foglalat intézkedés vagy tevékenyég végrehajtására a termelői szervezettel saját nevében, vagy az általa képviselt gazdálkodó szervezet nevében szerződést köt. (3) A bizottsági rendelet 51. cikkében hivatkozott referencia időszak a működési program végrehajtásának évét megelőző naptári év. A termelői szervezet indokolt esetben új működési program benyújtásával egyidejűleg eltérő referencia időszak alkalmazását is kérheti a működési program teljes időtartamára. (4) A termelői szervezeteknek a működési alapokhoz való közösségi hozzájárulásnak, tagjaik hozzájárulásának és magának a termelői szervezetnek a hozzájárulásának a következő évre vonatkozó becsült összegét a működési program elfogadására vonatkozó, vagy a következő évre vonatkozó módosítási kérelmek benyújtásával egyidejűleg legkésőbb november 15. napjáig a 3. melléklet 6. táblázatának kitöltésével be kell jelenteni a minisztériumnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentést megelőző időszak vonatkozásában a főkönyvi kivonat alapján könyvvizsgáló által hitelesített tényadatokat, valamint a hátralévő időszakra vonatkozó, a becslésnél figyelembe vett szempontok bemutatását. (5) A termelői szervezet által létrehozott működési alap a szervezet által vezetett könyvvitel részét képezi. A működési alap tanácsi rendeletnek megfelelően történő felhasználása a termelői szervezet közvetlen gazdasági érdekeit szolgálja, és mint ilyen gazdasági tevékenységét szolgáló alaptevékenységének részét képezi. (6) A működési alaphoz tartozó gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy egyértelműen megállapítható legyen, hogy azok a működési alap, és a működési program mely intézkedéséhez kapcsolódnak. A működési alapot külső könyvvizsgáló évente megvizsgálja, ellenőrzi és hitelesíti annak kiadásait és bevételeit. (7) A működési alap támogatásáról a működési programban foglalt intézkedések végrehajtását követően, a bizottsági rendelet 69. cikke alapján benyújtott támogatási kérelem alapján az MVH dönt. 9. Működési program 15. § (1) A közösségi pénzügyi támogatáshoz a működési programot egy eredeti példányban papír alapon, valamint elektronikus adathordozón legkésőbb annak végrehajtását megelőző év szeptember 15. napjáig kell benyújtani a minisztériumhoz. (2) A termelői szervezetek társulása elismerési kérelmével egyidejűleg vagy az elismerést követően teljes vagy részleges működési programot nyújthat be a minisztériumhoz. Ezzel egy időben a termelői szervezetek társulását alkotó termelői szervezeteknek be kell nyújtaniuk működési programjuknak a termelői szervezetek társulása teljes vagy részleges működési programja által érintett területére vonatkozó módosítási kérelmét is. (3) A működési programot, a részleges működési programot és ezek módosítását a Nemzeti Stratégia figyelembevételével az 5. mellékletben szereplő feltételeknek megfelelően, a 7. mellékletben meghatározott formanyomtatványon, a bizottsági rendeletben előírtak figyelembevételével kell benyújtani a minisztériumhoz. A működési program részeként részletesen be kell mutatni a tevékenységek végrehajtását igazoló dokumentáció tervezett formáját és tartalmát. (4) A működési programoknak tartalmazniuk kell kettő vagy több, a tanácsi rendelet 103c. cikk (3) bekezdésének megfelelő környezetvédelmi intézkedést, vagy a működési programok kiadásainak legalább 10%-át környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani. A környezetvédelmi intézkedéseknek meg kell felelniük a 6. mellékletben szereplő előírásoknak. (5) A termelői szervezet – a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt működési program egy eredeti példányának papír alapon, valamint elektronikus adathordozón történő benyújtásával – legkésőbb december 15. napjáig kérelmezheti a miniszter által jóváhagyott működési program legutolsó hatályos változatának és a működési alapnak az év közben történő módosítását. A működési alap az év közben történő módosítás, vagy részleges végrehajtás eredményeképpen legfeljebb az eredetileg jóváhagyott összeg negyven százalékával csökkenhet, azonban a működési alap mértéke és az egyes intézkedések keretösszege a módosítás eredményeképpen nem lehet kisebb, mint a módosítást megelőzően benyújtott részleges kifizetési kérelemben intézkedésenként elszámolt kiadások összege. A kérelemnek külön összefoglalót kell tartalmaznia a módosítások bemutatásáról, indokolásáról és a módosítások hatásáról a működési programban megfogalmazott célkitűzések megvalósulására. (6) A termelői szervezet – a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt működési program egy eredeti példányának papír alapon valamint elektronikus adathordozón történő benyújtásával – legkésőbb november 15. napjáig kérelmezheti a miniszter által jóváhagyott működési program legutolsó hatályos változatának és a működési alap következő évre vonatkozó módosítását. A kérelemnek külön összefoglalót kell tartalmaznia a módosítások bemutatásáról, indokolásáról és a módosítások hatásáról a működési programban megfogalmazott célkitűzések megvalósulására. (7) A miniszter jóváhagyása nélkül lehet módosítani a működési programban foglalt tevékenységek technikai paramétereit, kapacitását és költségeit, valamint az intézkedések költségvetését az intézkedésre eredetileg a működési program teljes időtartamára jóváhagyott költségvetés legfeljebb tíz százalékáig úgy, hogy ezáltal a működési alap mértéke nem változhat. Az e bekezdés szerinti működési program módosítást, legkésőbb az érintett naptári év december 31. napjáig be kell jelenteni a minisztériumnak. (8) Egyesülés esetén a működési program év közben úgy módosítható, hogy a működési alap nagysága elérje az egyesüléssel létrejött szervezet referencia időszaka alapján lehetséges legnagyobb mértéket. Egyesülés esetén a működési programok módosítás útján történő egyesítése iránti kérelemhez csatolni kell azon dokumentumokat, amelyekkel a módosítás okát, jellegét és következményeit ismertetik. (9) A termelői szervezet, és a termelői szervezetek társulása a működési program, valamint a részleges működési program tárgyévi végrehajtásáról a tárgyévet követő február 15-éig – figyelemmel a bizottsági rendelet 96. cikkében foglaltakra – a bizottsági rendelet VIII. mellékletében meghatározott mutatók – a minisztérium által honlapján közzétett formanyomtatványok kitöltése útján történő – megadásával és szöveges értékeléssel éves jelentést nyújt be a minisztériumnak, és az MVH-nak a működési alap éves támogatására vonatkozó kérelemhez csatolva. 10. Válságmegelőzés és -kezelés 16. § A termelői szervezetek, és azok társulásai működési programjaik keretében a tanácsi rendelet 103c. cikk (2) bekezdésében felsorolt válságmegelőzési és -kezelési eszközök közül a promóció és kommunikációt, a képzést, a piacról való árukivonást, a be nem takarítást és a betakarítási biztosítást alkalmazhatják. 11. Promóció és kommunikáció a válságmegelőzés és -kezelés érdekében 17. § (1) A bizottsági rendelet 86. cikke alkalmazásában a folyamatban lévő promóciós és kommunikációs fellépések kiegészítéseként alkalmazható promóciós és kommunikációs intézkedések a következők: a) kiadványok szerkesztése, készíttetése, terjesztése, b) reklámtevékenység, c) együttműködés a kiskereskedelemmel a fogyasztás ösztönzése céljából, d) egyéb, a termelői szervezet által bemutatott és a minisztérium által a működési program részeként jóváhagyott promóciós és kommunikációs eszköz, amely a válságmegelőzés és kezelés célját szolgálja. (2) A működési programnak tartalmaznia kell egy akciótervet, amely magában foglalja, hogy a válsághelyzet megelőzése, illetve kezelése érdekében a termelői szervezet az (1) bekezdésben felsorolt promóciós és kommunikációs intézkedések közül melyeket kívánja alkalmazni. (3) A működési programban meg kell határozni az egyes intézkedések alkalmazásának célját és részletes leírását, a felmerülő költségtípusokat tételesen, a közvetíteni kívánt főbb üzenettípusokat, továbbá az alkalmazásuktól várható eredményeket. (4) A válságmegelőzés és -kezelés érdekében végzett promóciónak és kommunikációnak elsősorban a keresletnövekedést és a fogyasztásbővülést kell szolgálnia. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekhez kapcsolódóan az intézkedések megvalósítása érdekében kötött szerződések keretében felmerülő, a (3) bekezdésnek megfelelően elfogadott költségtípusok támogathatóak. (6) Amennyiben a válságmegelőzés és -kezelés érdekében alkalmazott fogyasztásösztönző marketing és promóciós intézkedés keretében, egy legfeljebb kilenc napos időszakban, a termelői szervezet által forgalmazott adott termék mennyisége legalább huszonöt százalékkal meghaladja az intézkedést közvetlenül megelőzően, azzal megegyező időtartam alatt forgalmazott termékmennyiséget, úgy az intézkedés keretében értékesített terméket alkotó zöldség és gyümölcsfélék beszerzési átlagára és a megelőző, megegyező időtartam alatt értékesített termékmennyiség beszerzési átlagára közötti árkülönbözet és az intézkedés által érintett időszakban forgalmazott mennyiség szorzata az intézkedés végrehajtása tekintetében jogosult költségként elszámolható kiadásnak minősül. 12. Képzés a válságmegelőzés és -kezelés érdekében 18. § (1) A bizottsági rendelet 87. cikke alkalmazásában a következő témákban végezhetők képzések: a) kereskedelmi minőségszabványok és azok ellenőrzése, b) minőségirányítási rendszerek kiépítése és alkalmazása, c) fogyasztói igények változása és az azoknak megfelelő termék-előállítás, d) környezettudatos termelési és áruvá készítési módszerek, e) a piaci viszonyokat figyelembe vevő termeléstervezés. (2) A működési programnak tartalmaznia kell egy képzési tervet, amely magában foglalja, hogy a válsághelyzet megelőzése, illetve kezelése érdekében a termelői szervezet az (1) bekezdésben felsorolt képzési intézkedések közül melyeket kívánja alkalmazni. (3) A működési programban meg kell határozni az egyes intézkedések alkalmazásának célját és részletes leírását, a felmerülő költségtípusokat, a képzésben résztvevők körét, a képzés várható időtartamát, a képzésen tanultak hasznosulásának várható mértékét, továbbá a tanultak alkalmazásától várható eredményeket. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekhez kapcsolódóan az intézkedések megvalósítása érdekében kötött szerződések keretében felmerülő, a (3) bekezdésnek megfelelően elfogadott költségtípusok támogathatók, amennyiben a képzések végrehajtása az annak tartalmát bemutató írásbeli dokumentumok és a képzéseken történt részvételt tanúsító jelenléti ívek alapján igazolt. 13. Piacról történő árukivonás a válságmegelőzés és -kezelés érdekében 19. § (1) A piacról kivont árut a tanácsi rendelet 103d. cikk (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott rendeltetéseknek megfelelően, valamint állatokkal történő feletetés céljából lehet felhasználni. (2) A bizottsági rendelet XI. mellékletében fel nem sorolt termékek esetében a támogatás legnagyobb mértékét a miniszter a működési program jóváhagyása során egyedileg állapítja meg, figyelembe véve a termelői árak és a bizottsági rendelet XI. mellékletében felsorolt támogatási szint átlagos arányát. (3) A termelői szervezetek a piacról történő kivonási szándékukról szóló, a bizottsági rendelet 78. cikkében hivatkozott értesítést az MVH által közleményben rendszeresített nyomtatványon, a kivonás időpontját legalább öt nappal korábban beérkezően megküldik az MVH-hoz. Az értesítésnek tartalmaznia kell a kivonás alá vont termékek jegyzékét, az érintett termékek becsült mennyiségét, tervezett rendeltetését, és annak a helynek a megjelölését, ahol a kivonási műveleteknek a bizottsági rendelet 108. cikkében meghatározott elsőfokú ellenőrzése megtörténhet. Az értesítéshez mellékelni kell egy, a gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott megyei kormányhivatalok növény és talajvédelmi igazgatósága által kiállított igazolást, amely tanúsítja, hogy a kivont termékek megfelelnek az alkalmazandó forgalmazási előírásoknak. A kivonásra csak munkanapokon kerülhet sor. (4) Az MVH a bizottsági rendelet 108. cikkében meghatározott első fokú ellenőrzéseket a kivonásra bejelentett ingyenes szétosztásra szánt mennyiségek legalább harminc százalékának vonatkozásában végzi. Az MVH az ellenőrzések végrehajtását követően, a feltételek teljesítése esetén engedélyezi a kivonási műveletet. (5) A piacról történő árukivonás intézkedés alkalmazása esetén támogatás csak akkor igényelhető, ha a piacról kivont áru – ingyenes szétosztás esetén az MVH által jóváhagyott – fogadó szervezet részére történő átadása a termelői szervezet és az átvevő intézmény között kötött, az áru átadásának technikai feltételeiről szóló megállapodás alapján történik. 20. § (1) A kivont termékek ingyenes szétosztásához kapcsolódóan – az MVH által közleményben közzétett felhívás alapján – jóváhagyási kérelmet nyújthatnak be: a) a büntetés-végrehajtási intézetek kijelöléséről szóló IM rendeletben felsorolt büntetés végrehajtási intézetek, b) a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján nyilvántartásba vett oktatási intézmények, c) az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet alapján működési engedéllyel rendelkező egészségügyi intézmények. (2) Az ingyenes szétosztásban való részvételhez kapcsolódóan benyújtott jóváhagyási kérelemben meg kell adni: a) a szállítható termékek körét, b) a teljesítés helyszínét, c) a szétosztott termékben részesülők maximális számát, és d) a szállítható termék minimális, illetve maximális mennyiségét (kilogrammban, illetve darabszámban). (3) Az ingyenes szétosztásban való részvétel jóváhagyásának feltétele, hogy a termelői szervezet és az átvevő intézmény, illetve szervezet az áru átadásának technikai feltételeiről írásbeli megállapodást kössön. (4) A szétosztásban részesülő szervezeteknek kötelezettséget kell vállalniuk a kivont termékek tárolására és szétosztására, valamint a bizottsági rendelet 83. cikkében foglaltak betartására. (5) Az MVH az ingyenes szétosztásban részt vevő intézmények adatait az erre vonatkozó kérelmük elfogadását követő tizenöt napon belül közzéteszi. 14. Be nem takarítási intézkedés alkalmazása a válságmegelőzés és -kezelés érdekében 21. § (1) A termelői szervezetek a működési programjuk keretében be nem takarítási intézkedést a bizottsági rendelet 84. cikkében foglalt feltételekkel szerepeltethetnek. (2) A bizottsági rendelet 85. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján az intézkedés keretében támogatható termékek listáját a 4. melléklet tartalmazza. (3) A termelői szervezeteknek a be nem takarítási művelet alkalmazására vonatkozó szándékukról a bizottsági rendelet 85. cikk (2) bekezdésében hivatkozott előzetes értesítést kell benyújtaniuk az MVH által rendszeresített és a honlapján közleményben közzétett formanyomtatványon. Az előzetes értesítésnek tartalmaznia kell az intézkedés által érintett termék és területnagyság meghatározására, és az intézkedés végrehajtása helyszínének és időpontjának azonosítására alkalmas adatokat. Az értesítést legkésőbb öt nappal az adott termék betakarítási periódusát megelőzően kell megküldeni az MVH-hoz. (4) Az igényelhető legmagasabb támogatási összegeket a miniszter a bizottsági rendelet 85. cikk (4) bekezdés b) pontja alapján a működési programban – a bizottsági rendelet 85. cikk (3) bekezdés második albekezdése alkalmazása esetén az intézkedés végrehajtását követő hat hét termésmennyiségének vonatkozásában – 1 hektárra vetítve határozza meg. (5) A működési programban szerepeltethető be nem takarítási intézkedések: a) denaturálás, b) talajba történő bedolgozás (a bejelentett területen lévő termés lekaszálása, beszántása, betárcsázása, leégetése, valamint egyéb más intézkedés a be nem takarítás elvégzésére), c) egyéb, a termelői szervezet által megfelelően indokolt és a miniszter által a működési program részeként jóváhagyott intézkedés, amely a válságmegelőzést és -kezelést szolgálja. (6) A be nem takarítási intézkedés alapján csak abban az esetben vehető igénybe támogatás, ha a bejelentett terület vonatkozásában az MVH a helyszíni ellenőrzés során is megállapítja az intézkedés alkalmazásával összefüggő szabályok maradéktalan betartását. 15. Betakarítási biztosítás 22.§ A bizottsági rendelet 89. cikkére figyelemmel azon mezőgazdasági biztosítások díja foglalható be a működési programba, a) amelyet a miniszter a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény alapján előzetesen jóváhagyott, és b) amely megfelel a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről szóló miniszteri rendelet által megállapított, a díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítási szerződés általános feltételeinek, és c) amelyet a termelő tagok, mint biztosítottak javára a termelői szervezet, mint szerződő fél köt meg. 16. Adatszolgáltatás 23. § (1) A tanácsi rendeletben foglaltak megvalósulása érdekében a zöldség-gyümölcs termelői csoportok, illetve a termelői szervezetek kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni a) tagjainak a tulajdonában, illetve használatában lévő, a tagsági jogviszony által érintett termőterületéről, termeléséről (megye, település, helyrajzi szám, összes terület, zöldség- és gyümölcstermelés területe hektárban két tizedes pontossággal, fedett és szabadföldi területek mérete hektárban, várható, és tényleges termésmennyiség növényfaj szerinti bontásban), és b) a megtermelt áru értékesítéséről (friss áruként belföldre és exportra történő értékesítés, tagi értékesítés, más termelői szervezeten vagy zöldség-gyümölcs termelői csoporton keresztül történő értékesítés, feldolgozás, feldolgozóiparnak történő értékesítés, betárolt áru mennyisége, árukivonás mennyisége és minősége szerinti bontásban). (2) A termelői szervezet vagy zöldség-gyümölcs termelői csoport az (1) bekezdésben, valamint a 7. § (5) bekezdésében részletezett szempontok szerinti nyilvántartásról a tárgyévet követő február 15. napjáig köteles a minisztériumot írásos és elektronikus formában is a 2. melléklet 1–3. táblázatának, valamint a 3. melléklet 1–5. táblázatának megfelelően – a minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével és szerkeszthető formátumban való megküldésével – tájékoztatni. (3) A bizottsági rendelet 148. cikkének alkalmazásában a tagoknál bekövetkezett a tagok részére a vis maior vagy a kárenyhítési rendelet alapján igazolt vis maior eseményt legkésőbb a zöldség-gyümölcs termelői csoport vagy termelői szervezet a 11. § (1)–(3) bekezdése, valamint a bizottsági rendelet 45. cikke szerinti kérelmével, vagy a 13. § (5) bekezdése, valamint a 14. § (4) bekezdése szerinti jelentéssel, vagy a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatásával egy időben kell bejelenteni. A vis maior rendelet szerinti vis maior bejelentési kötelezettség a zöldség-gyümölcs termelői csoport, illetve a termelői szervezet tagjai által termelt árut érintő vis maior események esetében a zöldség-gyümölcs termelői csoportot, illetve termelői szervezetet terheli, amennyiben az elháríthatatlan külső ok miatt kiesett árumennyiség figyelembevételét e rendelet vagy a bizottsági rendelet szerinti kötelezettségek teljesítése szempontjából a termelői csoport, illetve termelői szervezet által forgalmazható vagy forgalomba hozott termék értékének meghatározásával összefüggően kezdeményezik. 17. Finanszírozás 24. § (1) A termékértékesítéshez tartozó gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy egyértelműen elkülöníthető legyen az elismerés alá tartozó termékek esetében a tagok és a nem tagok által termelt termékek mennyisége, azok értékesítéséből származó árbevétel, valamint az egyéb árbevétel. A forgalmazott termék értékébe történő beszámítás szempontjából a számla teljesítésének időpontja a mérvadó. (2) A termelői szervezetek és a zöldség-gyümölcs termelői csoportok a forgalomba hozott termék értékébe a melléktermékek értékét beszámíthatják. (3) Ha a termelői szervezet, vagy a zöldség-gyümölcs termelői csoport központosított begyűjtő vagy csomagoló pontjai és elosztási pontja között legalább kétszáz kilométer távolság van, úgy a két pont között szállított áru vonatkozásában a forgalomba hozott termék értékének számításakor a számlán szereplő értéket négy tized százalékkal csökkenteni kell. (4) A termelői szervezetek a működési alap támogatásának részleges kifizetését igényelhetik. (5) Az elfogadott működési programmal és működési alappal rendelkező termelői szervezetek részére nemzeti támogatás nyújtható a működési program finanszírozására, amely nem haladhatja meg a tagok valamint a termelői szervezet által befizetett hozzájárulás nyolcvan százalékát. (6) A zöldség-gyümölcs termelői csoportok létrejöttének ösztönzése és adminisztratív működésük elősegítése érdekében a tanácsi rendelet 103a. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nemzeti támogatás nyújtható. Az elismerési tervben szereplő tevékenységekhez nyújtható – a tanácsi rendelet 103a. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott – nemzeti támogatás mértéke legalább öt százalék, de legfeljebb huszonöt százalék lehet. A tevékenység megvalósításának értékét olyan arányban lehet figyelembe venni, amilyen mértékig az elismerési feltételeknek való megfelelést szolgálja. (7) A nemzeti forrásból nyújtott támogatásokról külön jogszabály rendelkezik. (8) Az MVH a tanácsi rendelet 103a. cikk (1) bekezdése, valamint 103d. cikkének alkalmazása során meghozott határozatokat a minisztériumnak is megküldi. 18. Ellenőrzés, jogkövetkezmények 25. § (1) A bizottsági rendelet 104. és 111. cikkében hivatkozott helyszíni szemle, helyszíni ellenőrzés és adminisztratív ellenőrzés elvégzéséről ideértve a bizottsági rendelet 44. cikkében foglalt feltétel teljesülésének az ellenőrzését is, a miniszter – szükség esetén szakértők bevonásával – gondoskodik. Más, a bizottsági rendeletben meghatározott ellenőrzéseket az MVH végzi. A bizottsági rendelet 107. cikkében meghatározott, valamint a 106. és 112. cikk keretében végzett ellenőrzés során az elismerési feltételeknek való megfelelés tekintetében tett megállapításokat is tartalmazó dokumentum egy másolati példányát meg nem felelőség, vagy szabálytalanság gyanúja esetén az MVH megküldi a minisztérium részére. (2) Amennyiben az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló 2008. május 26.-i 485/2008/EK Tanács rendeletnek megfelelően elvégzett az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegéből történő kifizetések utólagos ellenőrzéséről szóló 23/2004. (IV. 22.) PM rendelet alapján az MVH részére megküldött vizsgálati jegyzőkönyv az elismerési feltételek megszegésével kapcsolatos megállapításokat tartalmaz, úgy az MVH a jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldi a minisztérium részére. Az elismerési feltételek megszegésével kapcsolatos ügyben a minisztérium által hozott döntésig az MVH a jegyzőkönyvvel érintett ügyben folyatatott eljárását felfüggeszti. (3) Az elismerési feltételek megszegésével – ideértve az elismerési terv végre nem hajtását, késedelmes végrehajtását –, valamint a bizottsági rendelet 115. cikkében meghatározott csalással kapcsolatos jogkövetkezményeket a miniszter, valamint ezek alapján a támogatások folyósításának felfüggesztése, vagy a korábban már folyósított támogatási összeg visszakövetelése vonatkozásában pedig az MVH alkalmazza. (4) Az előzetes elismeréshez kapcsolódó elismerési terv éves teljesítésének, valamint a termelői szervezetekre és a zöldség-gyümölcs termelői csoportokra vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés és az azokban foglalt kötelezettségek teljesítésének adminisztratív úton történő ellenőrzéséről valamint, azon termelői szerezetek vonatkozásában, amelyek nem rendelkeznek működési programmal, illetve nem nyújtanak be támogatási kérelmet, az elismerési követelményeknek való megfelelés ellenőrzéséről, ideértve a helyszíni szemlét is a miniszter gondoskodik. (5) A bizottsági rendeletben foglalt esetekben, továbbá az elismerési terv végre nem hajtása, vagy késedelmes végrehajtása esetén a miniszter dönt az elismerés ideiglenes felfüggesztéséről vagy az elismerés visszavonásáról. (6) Ha egy zöldség-gyümölcs termelői csoport vagy termelői szervezet az e rendeletben, valamint a tanácsi rendeletben és a bizottsági rendeletben szabályozott jelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeinek nem vagy nem megfelelően tesz eleget, az elismerése felfüggesztésre kerül mindaddig, amíg e kötelezettségeit hiánytalanul nem teljesíti. (7) A miniszter az elismerés felfüggesztéséről vagy visszavonásáról szóló határozatát az MVH-nak is megküldi. (8) A termelői szervezetként való elismerés visszavonása esetén a visszavonás időpontját megelőző öt évben a tanácsi rendelet 103a. cikk, valamint végrehajtás alatt lévő működési program esetén a tanácsi rendelet 103d. és 103e. cikke alapján nyújtott támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. (9) Amennyiben a termelői szervezet a 15. § (10) bekezdésében meghatározott jelentését nem vagy nem megfelelően küldi meg, részére támogatás addig nem fizethető ki, amíg a jelentés megküldésre nem kerül és az a hivatkozott formai és tartalmi követelményeknek eleget nem tesz. 19. Záró rendelkezések 26. §1 27. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésekor már elismert termelői szervezet, termelői szervezet társulása vagy zöldség-gyümölcs termelői csoport vonatkozásában a 3., 4., 6. §-ban, valamint a 7. § (1) és (3) bekezdésében és 9. §-ban foglalt rendelkezéseket 2013. július 1-jétől kell alkalmazni. 20. Az Európai Unió jogának való megfelelés 28. § Ez a rendelet a) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet), b) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EK bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. 29. §2 1. melléklet a 150/2012. (XII. 28.) VM rendelethez (NÉV) ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELŐI CSOPORT (.................................................) Székhely ELŐZETES ELISMERÉSI TERVE A ....................-.................... IDŐSZAKRA készült Összefoglaló Alapelvek Tagság Árualap Vevők Értékesíthető termék értéke Működési hozzájárulás Zárszó Az elismerést kérő szervezet adatai A B 1 Zöldség-gyümölcs termelői csoport neve: 1.1 Székhely 1.1.1 megye: 1.1.2 irányítószám: 1.1.3 helység: 1.1.4 utca, házszám: 1.2 Telephelyek 1.2.1 megye: 1.2.2 irányítószám: 1.2.3 helység: 1.2.4 utca, házszám: 1.3 Vezető neve: 1.3.1 beosztása: 1.3.2 telefonszáma (körzetszámmal): 1.3.3 faxszáma: 1.4 Kapcsolattartó neve: 1.4.1 beosztása: 1.4.2 telefonszáma (körzetszámmal): 1.4.3 faxszáma: 1.4.4 e-mail címe: Tagsági adatok A B 1 Termelő tagok száma: 2 Ebből: Természetes személy: Jogi személy: Jogi személyiséggel nem rend. gazd. társaság: Azonosító adatok A B 1 Alapítás időpontja (év, hó, nap): 2 Adóalanyiság: 3 Adószám (8+2+1 jegyű): 4 Statisztikai jelzőszám: 5 Könyvvezetés módja: 6 Gazdálkodási forma kód és megnevezés: 7 Cégbírósági bejegyzés száma: 8 Számlavezető pénzintézet neve: 9 Számlaszáma: 10 Regisztrációs szám: A terv időtartama naptári évek szerint Előzetes elismerési terv időtartama: Előzetes elismerési terv végrehajtásának kezdete: Elismerés tervezett időpontja: Az elismerés kategóriája és típusa Elismerési termékkör: Értékesítés módja: Önállóan / Közös értékesítő szervezet létrehozásával … a termelői szervezettel A kezdeti helyzet leírása és annak évenkénti változása A vállalkozás általános bemutatása és adatai, tagok adatai A tagok területi megoszlása A tagok tulajdonosi jogviszonyai Az üzletrész, részjegy A tagok által művelt területek Az árualap A piaci kapcsolatok A vevőpartnerek A vállalkozás szervezeti felépítése, foglalkoztatottak A zöldség-gyümölcs termelői csoport humánerőforrás ellátottsága A B C D E 1.1 ÁLLANDÓ MUNKAERŐ 1.2 pozíció megnevezése végzettség létszám munkaidő munkaköri feladat 1.3 1.4 2 Összesen 3.1 SZEZONÁLIS MUNKAERŐ 3.2 pozíció megnevezése létszám munkaidő munkaköri feladat 3.3 3.4 4 Összesen A szervezet adminisztrációs rendszere, pénzügyi szabályozása és pénzügyi helyzete Helyben végzett pénzügyi-számviteli és adminisztrációs tevékenység – Tagnyilvántartási rendszer: – Szerződés-nyilvántartási rendszer: – Jelentések és dokumentációk: – Szabályzatok: Könyvelőirodán végzett pénzügyi-számviteli tevékenység A tagok tevékenységének elkülönítése (tagi forgalom, nem tagi forgalom, pályázati bevételek, támogatások) A szervezet pénzügyi helyzete: A termékek átvételének finanszírozása: Az értékesítés finanszírozása: A vállalkozás eszközállománya Az elismerés megszerzése érdekében végrehajtandó intézkedések, a fejlesztési terv A tagok számára az árubegyűjtési, tárolási, csomagolási és értékesítési feltételek biztosítása (támogatott beruházások) I. Jelenlegi állapot: II. Évenkénti fejlesztési és intézkedési terv: Az első terv évi beruházási tervek részletezése: A második terv évi beruházási tervek részletezése: A harmadik terv évi beruházási tervek részletezése: A negyedik terv évi beruházási tervek részletezése: Az ötödik terv évi beruházási tervek részletezése: A tervezett hűtőházak és gépsorok kapacitás-kihasználtságának bemutatása A beruházások finanszírozásának alapja Megfelelő szintű gazdasági és pénzügyi irányítás bemutatása I. Jelenlegi állapot: II. Évenkénti fejlesztési és intézkedési terv: Megfelelőség, Főbb funkciók (Termeltetés, Áruátvétel, Értékesítés, Pénzügy) Tevékenység- és dokumentumjegyzék Kereskedelmi/értékesítési stratégia, forgalmazási módszerek, promóció I. Jelenlegi állapot: II. Évenkénti fejlesztési és intézkedési terv: Az értékesítés felfutásának (értékesítési volumen emelkedésének) alapja Környezetbarát módszerek alkalmazása I. Jelenlegi állapot: II. Évenkénti fejlesztési és intézkedési terv: Működéshez szükséges (alkalmazotti) létszámszint kialakítása I. Jelenlegi állapot: II. Évenkénti fejlesztési és intézkedési terv: A célkitűzések megvalósítása érdekében végrehajtandó intézkedések Termelési költségek csökkentése, termelői árak stabilizálása Termelés megszervezése (fajtahasználat, termesztéstechnológiai ajánlások) Minőségfejlesztési célkitűzések és megvalósításuk eszközei 1. táblázat Adatlap az elismerési tervhez Termelés 1 I. év II. év III. év 2 terü let mennyiség értékesített termék nettó árbevétele (1) terü let mennyi ség értékesített termék nettó árbevétele (1) terület mennyi ség értékesített termék nettó árbevétele (1) t 3 (ha) (t) (ezer Ft) (ha) (t) (ezer Ft) (ha) (t) (ezer Ft) ( 4 Tagi termőterület összesen (2) 4.1 tagi zöldségtermő terület összesen 4.1.0.1 ezen belül szabadföldi 4.1.0.2 fedett 4.1.1.1 zöldség termő terület terméken ként (3) 4.1.1.1.1 ezen belül szabadföldi 4.1.1.1.2 fedett 4.2 tagi gyümölcstermő terület összesen 4.2.0.1 ezen belül ültetvény (4) 4.2.0.2 szabad földi egy vagy többéves kultúra (5) 4.2.0.3 fedett (6) 4.2.1.1 gyümölcstermő terület termékenként (3) 4.2.1.1.1 ezen belül ültetvény (4) 4.2.1.1.2 szabad földi egy vagy többéves kultúra (5) 4.2.1.1.3 fedett (6) 4.3 tagi gomba összesen A B C D E F G 1 Taglétszám (fő) 2 I. év II. év III. év IV. év V 3 Taglétszám összesen 3.1.1 ezen belül természetes személy 3.1.2 jogi személy 3.2.1 ezen belül zöldség- és/vagy gyümölcstermelők száma 3.2.2 nem termelő tagok 3.3 Belföldi tagok 3.3.1 ezen belül természetes személy 3.3.2 jogi személy 3.4 Külföldi tagok 3.4.1 ezen belül természetes személy 3.4.2 jogi személy Megjegyzések: (1) a termék TCS által történő értékesítésekor (2) az adott naptári évben művelt teljes terület, ha pl. 10 hektáron évente kétszer takarítanak be terményt, akk (3) a 1234/2007/EK tanácsi rendelet I. mellékletének IX. része szerinti bontásban (4) pl. alma-, körte-, cseresznye- stb. ültetvény (5) pl. sárga- és görögdinnye, szamóca, rebarbara, málna, ribiszkék, egres, áfonyák (6) pl. sárga- és görögdinnye, szamóca TCS = zöldség-gyümölcs termelői csoport 2. táblázat Fejlesztési terv 1 Beruházás/fejlesztés I. év II. év III. év IV.év V. év 2 egységár (ezer Ft) db összesen (ezer Ft) egységár (ezer Ft) db összesen (ezer Ft) egységár (ezer Ft) db összesen (ezer Ft) egységár (ezer Ft) db összesen (ezer Ft) egységár (ezer Ft) db ös (e 3.1 3.2 3.3 4 Beruházás/fejlesztés összesen (eFt) 4.1 saját forrás összesen 4.2 hitel összesen 4.3 3. táblázat Bevételek és ráfordítások (me: ezer Ft) 1 I. év II. év III. év IV. év V. év 2 Értékesített termék értéke 3 Értékesítés nettó árbevétele 3.1 Összes értékesített áru árbevétele 3.1.1 a tagok által termelt, az elismerés alá tartozó zöldség-gyümölcs értékesítéséből származó nettó árbevétel 3.1.2 más termelői szervezet, termelői szervezet társulása vagy zöldség gyümölcs termelői csoport tagjai által termelt, az elismerés alá tartozó zöldség gyümölcs értékesítéséből származó nettó árbevétel 3.1.3 nem tagoktól felvásárolt, az elismerés alá tartozó zöldség-gyümölcs értékesítéséből származó nettó árbevétel 3.1.4 egyéb zöldség-gyümölcs értékesítéséből származó nettó árbevétel 3.2 input anyag értékesítés bevétele (főbb tételenként pl. műtrágya, növényvédő szer, csomagolóanyag) 3.3 szolgáltatások értékesítésének bevétele (részletezve) 4 Egyéb bevételek 4.1 működési hozzájárulás bevétel tagoktól 4.1.1 ebből működési alapba 4.2 támogatás (részletezve) 5 Anyagjellegű ráfordítások 5.1 ebből: tagi áruk értéke 5.2 felvásárolt áruk értéke 5.3 input anyag vásárlás (főbb tételenként pl. műtrágya, növényvédő szer, csomagolóanyag) 5.4 szolgáltatások költsége Csatolt dokumentumok Beruházási program terv, árajánlatok Gépek, eszközök árajánlatai Bérleti és lízingszerződések összefoglaló táblázata 2. melléklet a 150/2012. (XII. 28.) VM rendelethez Adatlap elismeréshez/elismerési terv benyújtásához A termelők saját vagy bérelt földterületére és termelésére vonatkozó, … évi éves adatok 1. táblázat A B C D E F G H I 1 Tag Terület 2 Név Regisztrációs szám Belépés dátuma Kilépés dátuma Megye, település neve Helyrajzi szám Nagyság (ha) ebből zöldség gyümölcs (ha) Típus (szabadfö termesz berendez 3 (év, hó,nap) (év, hó,nap) 4.1 4.2 4.3 5 Összesen: 2. táblázat A B C D E F 1 Értékesítés 2 Számla sorszáma Kibocsátás kelte Kibocsátó Vevő A számla tar 3 a számla nettó értéke az elismerés hatálya alá tartozó ter (ezer Ft) (1) 4.1 4.2 5 Összesen: Megjegyzések: (1) azon termék vagy termékcsoport számlán feltüntetett értéke, amely a TCS termelő tagjától származik és amely tekintetében a TCS az elismerését kérte (2) azon termék vagy termékcsoport számlán feltüntetett értéke, amely nem a TCS termelő tagjától származik és/vagy a TCS az elismerését nem e termék vagy termékcsoport tekintetében kérte TCS = zöldség-gyümölcs termelői csoport 3. táblázat A B C D E F G 1 Nem termelő tagok 2 Név Belépés dátuma Kilépés dátuma Székhely Tevékenységi kör Főtevékenység Termelő tagokhoz visz 3 (év, hó,nap) (év, hó,nap) (%) 4.1 4.2 4.3 5 Összesen: 4. táblázat A B C D E 1 Termelői szervezetek társulása 2 Név Belépés dátuma A szervezet státusza Székhely Szavazati arány 3 (év, hó,nap) (termelői szervezet: T; termelői csoport: CS; leányvállalat: L (a leadható szavazatok % ban) 4 5.1 5.2 5.3 6 Összesen: 3. melléklet a 150/2012. (XII. 28.) VM rendelethez 1. táblázat Adatlap az éves adatszolgáltatáshoz – Tagi termőterület (beküldendő minden év február 15-ig) 1 2 Régiók összesen Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Duná 3 terület mennyiség értékesített termék nettó árbevétele (1) terület mennyiség értékesített termék nettó árbevétele (1) terület mennyiség értékesített termék nettó árbevétele (1) terület mennyiség 4 ha t ezer Ft ha t ezer Ft ha t ezer Ft ha t 5 Tagi termőterület összesen (2) 5.1 ebből tagi zöldségtermő terület összesen 5.1.0.1 ezen belül szabad földi 5.1.0.2 fedett 5.1.1.1 zöldségtermő terület termékenként 5.1.1.1.1 ezen belül szabad földi 5.1.1.1.2 fedett 5.2 tagi gyümölcstermő terület összesen 5.2.0.1 ezen belül ültet vény (3) 5.2.0.2 szabad földi egy vagy többéves kultúra (4) 5.2.0.3 fedett (5) 5.2.1.1 gyümölcstermő terület termékenként 5.2.1.1.1 ezen belül ültetvény (3) 5.2.1.1.2 szabad földi egy vagy többéves kultúra (4) 5.2.1.1.3 fedett (5) 5.3 tagi gomba összesen Megjegyzések: (1) a termék TÉSZ/TCS által történő értékesítésekor (2) az adott naptári évben művelt teljes terület, ha pl. 10 ha-on évente kétszer takarítanak be terményt, akkor a táblázatban 20 ha-t kell feltüntetni (3) pl. alma-, körte-, cseresznye- stb. ültetvény (4) pl. sárga- és görögdinnye, szamóca, rebarbara, málna, ribiszkék, egres, áfonyák (5) pl. sárga- és görögdinnye, szamóca 2. táblázat Adatlap az éves adatszolgáltatáshoz – Legfontosabb termékek (beküldendő minden év február 15-ig) A B C 1 A négy legfontosabb termék (7) A termék megnevezése … naptári év 2 mennyiség (t) értékesített termék nettó árbevétele (ezer Ft) 3 A TÉSZ/TCS által értékesített termékek összesen 3.1 1. 3.2 2. 3.3 3. 3.4 4. 3.5 A többi termék 4 A tagok által önállóan értékesített termékek becsült mennyisége és értéke összesen 4.1 1. 4.2 2. 4.3 3. 4.4 4. 4.5 A többi termék Megjegyzések: (7) a teljes (tagi + más TÉSZ + nem tagi) elismerés hatálya alá tartozó termék értékesítés alapján kell kitölteni TÉSZ = zöldség-gyümölcs termelői szervezet TCS = zöldség-gyümölcs termelői csoport 3. táblázat Adatlap az éves adatszolgáltatáshoz – Értékesítés (beküldendő minden év február 15-ig) 1 Értékesítés … naptári év 2 mennyiség (t) értékesített termék nettó árbevétele (ezer Ft) 3 Értékesített termék összesen 3.1 friss piacra összesen 3.1.1 ezen belül áruházlánc 3.1.2 nagyker/nagybani 3.1.3. kiskereskedők 3.1.4 egyéb 3.2. feldolgozásra összesen 3.2.1 ezen belül feldolgozó ipar részére frissen értékesített 3.2.2 TÉSZ/TCS által feldogozott 3.3 kivont termék összesen 3.3.1 ezen belül ingyenes szétosztás 4 Az értékesítés megbontása a termék eredete szerint 4.1 I. A tagok termése 4.1.1 friss piacra 4.1.1.1 ezen belül áruházlánc 4.1.1.2 nagyker/nagybani 4.1.1.3 kiskereskedők 4.1.1.4 egyéb 4.1.2 feldolgozásra 4.1.2.1 ezen belül feldolgozó ipar részére frissen értékesített 4.1.2.2 TÉSZ/TCS által feldogozott 4.1.3 kivont termék 4.1.3.1 ezen belül ingyenes szétosztás 4.2 II. Más TÉSZ, TÉSZ-társulás vagy TCS tagjainak termése (8) 4.2.1 friss piacra 4.2.1.1 ezen belül áruházlánc 4.2.1.2 nagyker/nagybani 4.2.1.3 kiskereskedők 4.2.1.4 egyéb 4.2.2 feldolgozásra 4.2.2.1 ezen belül feldolgozó ipar részére frissen értékesített 4.2.2.2 TÉSZ /TCS által feldogozott 4.3 III. Egyéb termelő termése 4.3.1 friss piacra 4.3.1.1 ezen belül áruházlánc 4.3.1.2 nagyker/nagybani 4.3.1.3 kiskereskedők 4.3.1.4 egyéb 4.3.2 feldolgozásra 4.3.2.1 ezen belül feldolgozó ipar részére frissen értékesített 4.3.2.2 TÉSZ által feldogozott 5 Betárolt áru 5.1 ezen belül tagok termése 5.2 más TÉSZ, TÉSZ-társulás, TCS termése 5.3 egyéb termelő termése Megjegyzések: TÉSZ = zöldség-gyümölcs termelői szervezet TÉSZ-társulás = zöldség-gyümölcs termelői szervezetek társulása TCS = zöldség-gyümölcs termelői csoport egyéb termelő = nem tagja sem TÉSZ-nek, sem TÉSZ-társulásnak, sem TCS-nak (8) A 1234/2007/EK tanácsi rendelet 125a. cikkének (2) bekezdése szerint 4. táblázat Adatlap az éves adatszolgáltatáshoz – Taglétszám (beküldendő minden év február 15-ig) 1 Taglétszám … naptári évben (9) me.: fő 2 Taglétszám összesen 2.1.1 ezen belül természetes személy 2.1.2 jogi személy 2.2.1 ezen belül zöldség- és/vagy gyümölcstermelők száma 2.2.2 nem termelő tagok 2.3 Belföldi tagok 2.3.1 ezen belül természetes személy 2.3.2 jogi személy 2.4 Külföldi tagok 2.4.1 ezen belül természetes személy 2.4.2 jogi személy Megjegyzések: (9) adott naptári év december 31-i állapot szerint 5. táblázat Pénzügyi kimutatás (beküldendő a termelői szervezetek esetében minden év február 15-ig, a zöldség-gyümölcs termelői csoportok esetében az elismerési terv éves szakaszainak végét követő harminc napon belül) me.: ezer Ft 1 … év 2 Értékesített termék értéke 3 Értékesítés nettó árbevétele 3.1 Összes értékesített áru árbevétele 3.1.1 a tagok által termelt, az elismerés alá tartozó zöldség-gyümölcs értékesítéséből származó nettó árbevétel 3.1.2 más termelői szervezet, termelői szervezetek társulása vagy zöldség-gyümölcs termelői csoport tagjai által termelt, az elismerés alá tartozó zöldség-gyümölcs értékesítéséből származó nettó árbevétel 3.1.3 nem tagoktól felvásárolt, az elismerés alá tartozó zöldség-gyümölcs értékesítéséből származó nettó árbevétel 3.1.4 egyéb zöldség-gyümölcs értékesítéséből származó nettó árbevétel 3.2 input anyag értékesítés bevétele (főbb tételenként pl. műtrágya, növényvédő szer, csomagolóanyag) 3.3 szolgáltatások értékesítésének bevétele (részletezve) 4 Egyéb bevételek 4.1 működési hozzájárulás bevétel tagoktól 4.1.1 ebből működési alapba 4.2 támogatás (részletezve) 5 Anyagjellegű ráfordítások 5.1 ebből: tagi áruk értéke 5.2 felvásárolt áruk értéke 5.3 input anyag vásárlás (főbb tételenként pl. műtrágya, növényvédő szer, csomagolóanyag) 5.4 szolgáltatások költsége 6. táblázat Működési alapra vonatkozó becslés A B 1 Működési alap (eFt) 1 20.. évi (referencia év) forgalmazott termék értéke 2 ebből: tény becslés 3 Közösségi támogatás számított összege 4 Saját hozzájárulás 5 ebből: termelői szervezet hozzájárulása tagok hozzájárulása 6 Működési alap összesen 7 válság megelőzési és kezelési intézkedések 8 egyéb intézkedések 4. melléklet a 150/2012. (XII. 28.) VM rendelethez A válságmegelőzés és -kezelés érdekében végzett be nem takarítási intézkedés az alábbi termékek vonatkozásában alkalmazható 1. Alma 2. Bab 3. Bimbóskel 4. Cukkini 5. Csemegeszőlő 6. Cseresznye és meggy 7. Dió 8. Dinnye 9. Saláta 10. Fokhagyma 11. Görögdinnye 12. Kajszi 13. Káposzta 14. Karalábé 15. Karfiol 16. Körte 17. Mandula 18. Mogyoró 19. Őszibarack és nektarin 20. Paradicsom 21. Póréhagyma 22. Retek 23. Sárgadinnye 24. Sárgarépa, fehérrépa, gumós zeller 25. Spárga 26. Spenót 27. Szamóca 28. Szilva 29. Tojásgyümölcs 30. Uborka 31. Vöröshagyma 32. Zeller 33. Zöldborsó 34. Zöldpaprika 35. Fűszerpaprika 5. melléklet a 150/2012. (XII. 28.) VM rendelethez 1. A működési programok célkitűzéseinek megvalósításánál alkalmazható intézkedéscsoportok, illetve azok eszközei, teljesítménymutatók Célkitűzések 1 A piac konkrét igényeinek és a fenntartható mezőgazdaság feltételrendszerének teljesítését célzó, fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az uniós szabályozásnak is megfelelő módon történő megvalósítása 2 A hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyorsított adaptálása, környezetbarát, integrált, elsősorban biológiai módszerek bevezetésének gyorsítása 3 Technológiai innováció az áru minőségének javítása és a hatékonyság növelése érdekében 4 A piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében a zöldség és gyümölcs, valamint a gomba termesztés szervezése az idő- és mennyiségi szempontokra figyelemmel, illetve ennek áruvá készítése, osztályozása, csomagolása, tárolása, feldolgozása teljes logisztika fejlesztése 5 A termelői szervezetek másod- és harmadszintű együttműködésének erősítése, más tagállamok szervezeteivel való kooperáció elősegítése 6 Különleges prémium minőség felépítése, a magyar termék jobb arculatának bemutatása érdekében a magyar zöldség-gyümölcs friss és feldolgozott termékek eladásának ösztönzésével 7 A prémium termékek, a márkázott termékek, a földrajzi árujelzők és minőségi jelek használata 8 A környezetbarát termelés és termék előállítás 9 Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása 10 A termékek piacain jelentkező válságok megelőzése és kezelése A célkitűzések megvalósítás érdekében alkalmazható intézkedések az alábbiak: A B Célkitűzések Intézkedések 1 A piac konkrét igényeinek és a fenntartható mezőgazdaság feltételrendszerének teljesítését célzó, fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az uniós szabályozásnak is megfelelő módon történő megvalósítása Termeléstervezésre irányuló tevékenység Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenység Kutatás és kísérleti termelés Képzési tevékenység típusok Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések Környezetvédelmi tevékenység típusok Egyéb tevékenység típusok 2 A hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyorsított adaptálása, környezetbarát, integrált, elsősorban biológiai módszerek bevezetésének gyorsítása Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység Kutatás és kísérleti termelés Képzési tevékenység típusok Környezetvédelmi tevékenység típusok Egyéb tevékenység típusok 3 Technológiai innováció az áru minőségének javítása és a hatékonyság növelése érdekében Termeléstervezésre irányuló tevékenység Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenység 4 A piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében a zöldség és gyümölcs, valamint a gomba termesztés szervezése az idő- és mennyiségi szempontokra figyelemmel, illetve ennek áruvá készítése, osztályozása, csomagolása, tárolása, feldolgozása teljes logisztika fejlesztése Termeléstervezésre irányuló tevékenység Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenység Képzési tevékenység típusok Válságmegelőzési és -kezelési intézkedése 5 A termelői szervezetek másod- és harmadszintű együttműködésének erősítése, más tagállamok szervezeteivel való kooperáció elősegítése Termeléstervezésre irányuló tevékenység A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenység Egyéb tevékenység típusok 6 Különleges prémium minőség felépítése, a magyar termék jobb arculatának bemutatása érdekében a magyar zöldség gyümölcs friss és feldolgozott termékek eladásának ösztönzésével Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenység Képzési tevékenység típusok Környezetvédelmi tevékenység típusok Egyéb tevékenység típusok 7 A prémium termékek, a márkázott termékek, a földrajzi árujelzők és minőségi jelek használata Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenység Környezetvédelmi tevékenység típusok Egyéb tevékenység típusok 8 A környezetbarát termelés és termék előállítás Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenység Kutatás és kísérleti termelés Képzési tevékenység típusok Környezetvédelmi tevékenység típusok Egyéb tevékenység típusok 9 Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomonkövethetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása Termeléstervezésre irányuló tevékenység Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenység Kutatás és kísérleti termelés Képzési tevékenység típusok Környezetvédelmi tevékenység típusok Egyéb tevékenység típusok 10 A termékek piacain jelentkező válságok megelőzése és kezelése Termeléstervezésre irányuló tevékenység Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések Környezetvédelmi tevékenység típusok Egyéb tevékenység típusok 1.1. Az összes vagy több tevékenységtípusra vonatkozó követelmények A zöldség-gyümölcs közös piacszervezés keretében a működési programok intézkedéseire igénybe vett támogatások kettős finanszírozásának elkerülése érdekében a termelői szervezetek (TÉSZ) büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkoznak a szabályok betartásáról, a kifizető ügynökség pedig egyértelmű jelöléssel látja el a támogatás helyszíni ellenőrzése során bemutatott eredeti pénzügyi bizonylatokat és számlákat, amelyek így más jogcímen nem kerülhetnek befogadásra. Az egyes intézkedésekre fordítható maximális összeget a működési alaphoz viszonyítva kell meghatározni. Az alábbiak szerinti megosztásban határozzuk meg a maximálisan egy intézkedéscsoport végrehajtására fordítható összeget, a működési alap százalékban. A B Intézkedés megnevezése Működési alapból felhasználható maximális összeg intézkedésenként (működési alap = 100%) 1. Termeléstervezésre irányuló tevékenység 60% 2. Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység 60% 3. A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenység 60% 4. Kutatás és kísérleti termelés 30% 5. Képzési tevékenység típusok 60% 6. Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések 30% 7. Környezetvédelmi tevékenység típusok 30% 8. Egyéb tevékenység típusok 30% 1.2. A tevékenységtípusokkal kapcsolatban igényelt konkrét információk Az egyes alfejezetek az intézkedések megvalósításához nyújtanak információt. Az intézkedések keretében végrehajtott tevékenységek és műveletek működési alapból történő támogathatósága tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EK bizottsági végrehajtási rendelet IX. melléklete az irányadó. Az általános költségek intézkedése keretében nem támogatható kiadásnak minősülnek a banki szolgáltatások igénybevételéhez köthető költségek. 1.2.1. A termeléstervezésre irányuló tevékenységek A termeléstervezés, mint intézkedés, olyan tevékenységek csoportja, amelyek az információgyűjtést, azok összesítését, elemzését, azokból következtetések levonását hivatott elősegíteni. A termelői szervezet tagjainak termeléséről folyamatos, naprakész információkkal kell rendelkezni, amelyek az összegzésüket követően alkalmasak arra, hogy az értékesítés szervezése folyamán mindig a tényleges adatokra (fajta, mennyiség, minőség) tudjon a szervezet alapozni. Az értékesítési tárgyalások alkalmával a keresett termék mennyisége és minősége, illetve annak időbeni ütemezése ismeretében és a termelői oldalról történt adatszolgáltatást összevetve tervezzék meg az adott időszaki termékstruktúrát, adjanak iránymutatást a tag termelőknek, hogy mit termeljenek és mekkora mennyiségben a piaci kereslet alapján. Ahhoz, hogy az értékesítés szervezése hatékony legyen, a piaci változások nyomon követése elengedhetetlen. A zöldség-gyümölcs ágazatban a változásokra történő gyors reagálás érdekében elsősorban a több éves adatgyűjtéseken alapuló tendenciák figyelembevételét kell előtérbe helyezni. 1.2.1.1. Az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei: 1.2.1.1.1. Tárgyi eszköz fejlesztés: a termelői szervezet tagjaival és kereskedelmi partnereivel történő kapcsolattartást és annak tervezését lehetővé tévő számítástechnikai és mobilkommunikációs eszközök és szoftverek beszerzése, tartós bérlete vagy lízingje, illetve a meglévő fejlesztése éves szinten legfeljebb a minisztérium által jóváhagyott működési alap tíz százalékáig. 1.2.1.1.2.Szaktanácsadói szolgálat létrehozása, amelynek keretén belül konkrét információt kaphatnak a termelők fajta, technológia kérdéskörben, úgy, hogy a szaktanácsadó a termelői szervezet által tervezett termelést tartja szem előtt; 1.2.1.1.3. Szolgáltatásfejlesztés a tagok felé: olyan szolgáltatás csoportokat kell létrehozni, melyek lehetővé teszik a gazdákkal történő szorosabb együttműködést, ennek következtében a hatékonyabb információ gyűjtést (jogi szolgáltatás, számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység, üzletvezetés, egyéb tanácsadás, összetett adminisztratív szolgáltatás, egyéb irodai szolgáltatás); 1.2.1.1.4. Külső szolgáltatások igénybevétele az eseti, nem rendszeres tevékenységek elvégzésére (pl. piac-, közvélemény-kutatás; adatfeldolgozás, Világháló-portál szolgáltatás,); 1.2.1.1.5. Saját munkavállalók képzése adott tevékenység pontosabb végrehajtásának érdekében, ami ezzel az intézkedéssel kapcsolatos (az eddigiekben felsorolt – nem teljes körű – lista alapján); 1.2.1.1.6. A termelők részéről e jogszabályban előírtakon felül szolgáltatott adatok valódiságának ellenőrzését is meg kell valósítani. A termelői szervezetnek szabályzatban kell rögzíteni, hogy milyen gyakorisággal, a tagok mekkora hányadánál kell ellenőrzést végrehajtani a megadott információk valódiságára vonatkozóan. Intézkedni szükséges a valótan adatszolgáltatásból adódó váratlan helyzetekből kialakult károk megszüntetéséről; 1.2.1.1.7. Nem tag termelők esetében is fel kell tudni mutatni egy nyilvántartást, amely azt igazolja, hogy előzetes egyeztetés alapján szállította az áruját a telephelyre, illetve azt, hogy ilyen esetben valóban nem tudtak tag termelőtől árut bekérni. (Amennyiben az értékesítés szervezett és az előre látható mennyiségek és árak meg vannak határozva, illetve ezzel szemben rendelkezésre áll a tagok betakarításáról szóló összesítés, egyértelműen megállapítható, hogy volt-e szükség külső, nem tagtól származó árura). 1.2.1.2. Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei: Az intézkedés során olyan eszközhátteret kell létrehozni (hardver, szoftver, mobilkommunikációs eszközök), amely képes a leírásban említett feladatok végrehajtásának elősegítésére. Ezek számlája, üzembe helyezési dokumentációja, tárgyi eszköz kartonja bizonyítékként elfogadhatók a tulajdoni jogviszonyok tisztázásánál. Amennyiben bérelt vagy lízingelt eszközökről van szó, az ezt alátámasztó dokumentációt (szerződések, bérleti díj/lízingdíj kifizetését igazoló dokumentumok) rendelkezésre kell bocsátani az ellenőrzés során. A nyilvántartások, a listák, az összesítések, illetve minden, a tervezéshez szükséges dokumentumot meg kell őrizni, amely alapján később ellenőrizhető a termeléstervezés intézkedés végrehajtása, ideértve a szolgáltatókkal kötött szerződéseket, az intézkedés végrehajtása érdekében alkalmazott munkavállaló összes dokumentációját, beleértve azt a nyilvántartást is, ami az intézkedés végrehajtása érdekében végzett tevékenységekről, azok időtartamáról szól. Az eredmények tekintetében egy kimutatást kell készíteni arról, hogy az értékesített termék értéke, az értékesített mennyiség, illetve a termelésbe vont termőterület nagysága hogyan változott ahhoz az állapothoz képest, ami az intézkedés végrehajtása előtt volt jellemző. További kérdésként merülhetnek fel az alábbiak: 1.2.1.3. Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik: 1.2.1.3.1. A piac konkrét igényeinek és a fenntartható mezőgazdaság feltételrendszerének teljesítését célzó, fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az uniós szabályozásnak is megfelelő módon történő megvalósítása; 1.2.1.3.2. Technológiai innováció az áru minőségének javítása és a hatékonyság növelése érdekében; 1.2.1.3.3. A piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében a zöldség és gyümölcs, valamint a gomba termesztés szervezése az idő- és mennyiségi szempontokra figyelemmel, illetve ennek áruvá készítése, osztályozása, csomagolása, tárolása, feldolgozása, teljes logisztika fejlesztése; 1.2.1.3.4. A termelői szervezetek másod- és harmadszintű együttműködésének erősítése, más tagállamok szervezeteivel való kooperáció; 1.2.1.3.5. Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása; 1.2.1.3.6. A termékek piacain jelentkező válságok megelőzése és kezelése. 1.2.2. Termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek A zöldség-gyümölcs termékek minőségének javítása több tényező függvénye. Termelési oldalról a felhasznált anyagok, fajták, technológiák játsszák a döntő szerepet. Ezt követi a szállítás, az osztályozás, válogatás, csomagolás, amely a szervezet feladata. 1.2.2.1. A termelői oldalon a termékminőség javítása az alábbi módokon történhet: 1.2.2.1.1. Képzések, oktatások szervezése, a minőségfejlesztéshez igazoltan kapcsolódó témákban; 1.2.2.1.2. A termesztéstechnológia fejlesztése a termelőknél. Segítség nyújtása pályázatok megírásához, agrár-környezetgazdálkodási rendszerben való részvételhez, támogatások igénylése stb.; 1.2.2.1.3. Termelők rendszeres, váratlan, véletlenszerű ellenőrzése. 1.2.2.2. A szervezet oldaláról a termékminőség javítása az alábbi módokon történhet: 1.2.2.2.1. Megfelelő osztályozás, homogén árualap kialakítása, 1.2.2.2.2. Csomagolásfejlesztés, 1.2.2.2.3. Megfelelő jelölés, címkézés, nyomon követés, 1.2.2.2.4. Minőségbiztosítási rendszerek kiépítése: akár szolgáltatón keresztül, akár saját – képzett – munkavállalóval történő rendszerépítés, rendszerfejlesztés. Ebbe beletartozik a termelők felkészítése, a szervezet telephelyének felkészítése az auditra, a dokumentációk elkészítésével együtt, a szükséges vizsgálatok elvégzése, elvégeztetése, valamint maga az audit költsége, az audit időszaka alatt felmerült egyéb költségekkel; 1.2.2.2.5.Termelők ellenőrzése. 1.2.2.3. Az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei: 1.2.2.3.1. Tárgyi eszköz beszerzés: a) A termék-, a talaj-, a növény- és vízminták vizsgálatát lehetővé tevő tárgyi eszközök és anyagok beszerzése, tartós bérlete vagy lízingje, b) Az áruk szakszerű címkézését lehetővé tévő rendszerek (címkenyomtatók, címkék stb.) beszerzése, tartós bérlete vagy lízingje, c) A termékminőséggel, a minőségbiztosítással, a környezetgazdálkodással és nyomon követhetőséggel kapcsolatos informatikai és egyéb tárgyi eszközök, könyvek, kiadványok, elemzések stb. beszerzése, tartós bérlete vagy lízingje,a tevékenység ellátásához szükséges gépkocsi legfeljebb öt millió forint értékben, a működési program időtartama alatt egy darab minden éves ötszázmillió forint árbevételenként. d) A szaktanácsadási rendszerek kiépítésével kapcsolatos tárgyi eszközök (gyors vizsgáló műszerek, gépjárművek, informatikai eszközök, szakfolyóiratok stb.) beszerzése, tartós bérlete vagy lízingje. 1.2.2.3.2.Szolgáltatásfejlesztés: amennyiben az alábbi tevékenységeket saját munkavállalóval hajtják végre: a)A termék-, a talaj-, a növény- és vízminták vizsgálatának végzése szaklaboratóriummal, b) A minőségi áruátvételt, a minőség-ellenőrzést, a minőségbiztosítást és nyomon követhetőséget, valamint az áruminták vizsgálatát lehetővé tevő rendszerek kiépítését és fenntartását végző szakemberek személyes közreműködése, c) A minőségbiztosítási rendszerek kiépítése és rendszeres akkreditációja, d) A termékminőség javításával vagy magas minőség fenntartásával foglalkozó munkatársainak személyi jellegű költsége, 1.2.2.3.3.Külső szolgáltatások igénybevétele: amennyiben az alábbi tevékenységeket, megbízói szerződéssel végzik el: a) A termék-, a talaj-, a növény- és vízminták vizsgálatának végzése szaklaboratóriummal, b) A minőségi áruátvételt, a minőség-ellenőrzést, a minőségbiztosítást és nyomon követhetőséget, valamint az áruminták vizsgálatát lehetővé tevő rendszerek kiépítését és fenntartását végző külső szolgáltató közreműködése, c) A minőségbiztosítási rendszerek kiépítése és rendszeres akkreditációja. 1.2.2.4. Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei: Elsődleges cél a termékek minőségének javítása, mind beltartalmi értékeit tekintve, mint pedig a külső megjelenését tekintve, természetesen a környezetünk védelme mellett. Ezért a megfelelő termesztéstechnológiák bevezetése, a szaktanácsadási rendszer kialakítása, minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása, megfelelő ellenőrzési rendszer kiépítése a cél. A szükséges dokumentáció, amellyel ellenőrizhető a tevékenység végrehajtása a mindennapi tevékenység során alkalmazott és a számviteli törvényben előírt szabályok alapján elfogadható. A végrehajtó munkavállalók esetében viszont, hogy a munkabérük és annak közterhei elszámolhatóak legyenek, nyilvántartást szükséges vezetni a tevékenység végrehajtásával eltöltött időről és a konkrét feladatról. 1.2.2.5. Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik: 1.2.2.5.1. A piac konkrét igényeinek és a fenntartható mezőgazdaság feltételrendszerének teljesítését célzó, fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az uniós szabályozásnak is megfelelő módon történő megvalósítása; 1.2.2.5.2. A hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyorsított adaptálása, környezetbarát, integrált, elsősorban biológiai módszerek bevezetésének gyorsítása; 1.2.2.5.3. Technológiai innováció az áru minőségének javítása és a hatékonyság növelése érdekében; 1.2.2.5.4. A piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében a zöldség és gyümölcs, valamint a gomba termesztés szervezése az idő- és mennyiségi szempontokra figyelemmel, illetve ennek áruvá készítése, osztályozása, csomagolása, tárolása, feldolgozása teljes logisztika fejlesztése; 1.2.2.5.5. Különleges prémium minőség felépítése, a magyar termék jobb arculatának bemutatása érdekében a magyar zöldség-gyümölcs friss és feldolgozott termékek eladásának ösztönzésével; 1.2.2.5.6. A prémium termékek, a márkázott termékek, a földrajzi árujelzők és minőségi jelek használata; 1.2.2.5.7. A környezetbarát termelés és termék előállítás; 1.2.2.5.8. Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása. 1.2.3. A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenységek, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenységek A forgalmazás tökéletesítéséhez olyan feladatok megvalósítása szükséges, mellyel megvalósítható a tagi áru optimális áron történő értékesítése. Az ehhez szükséges tárgyi eszközök beszerzése, a szükséges munkaerő biztosítása, a szükséges szolgáltatások igénybevételével biztosítani kell ennek megvalósítását. Ehhez szükség lehet promóciós és kommunikációs tevékenységre is, mely az értékesítés volumenének növelését kell, hogy elősegítse. Természetesen ez a tevékenység szorosan kapcsolódik az első kettő tevékenységhez. Amennyiben a tagi termelésről megfelelő és valós információk állnak rendelkezésre, ekkor válik fontossá, hogy olyan műszaki és személyzeti háttérrel rendelkezzen egy termelői szervezet, amely a rendelkezésre álló információk alapján az értékesítési csatornák felkutatásával, kapcsolataik építésével képes az árut a fogyasztókhoz eljuttatni. A munka során visszajelzés szükséges az értékesítési tapasztalatokról a termelés felé, a termelt faj, fajta, minőség, mennyiség, betakarítás időzítés, csomagolási mód tekintetében. 1.2.3.1. Az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei: 1.2.3.1.1. Tárgyi eszköz fejlesztés: az értékesítéshez szükséges kommunikációs és informatikai eszközök éves szinten legfeljebb a minisztérium által jóváhagyott működési alap tíz százalékáig, továbbá a kiállításokon való kiállítás, valamint kereskedelmi és partnertalálkozók feltételeit megvalósító költségek..a tevékenység ellátásához szükséges gépkocsi legfeljebb hét millió forint értékben, a működési program időtartama alatt egy darab minden éves ötszázmillió forint árbevételenként. 1.2.3.1.2. Külső szolgáltatások igénybevétele: nemzetközi és belföldi üzletember és partnertalálkozók szervezése, azokon való részvétel esetében személyszállítási szolgáltatások (helyközi tömegközlekedés, illetve turistaosztályra szóló repülőgéppel történő utazás – illetékek nélkül –), díja, rendezvényen történő részvételhez kapcsolódó szállodai szolgáltatások igénybevétele legfeljebb három csillagos szobában, , rendezvényen történő részvételhez kapcsolódó étkezés költsége , fordítás, tolmácsolás. A reklámozáshoz szükséges szóróanyagok, prospektusok, egyéb, a termelői szervezet tevékenységéről szóló anyag elkészítése, kiadása, terjesztése, internetes megjelenés fejlesztése, működtetése, új csomagolóanyagok kifejlesztése (saját logóval), akciók, kampányok, kiállítások szervezésével. Ennek igazolására a szolgáltatási szerződést, a teljesítési jegyzőkönyvet, illetve a kifizetést igazoló dokumentumot (számla + banki kivonat) kell bemutatni. Amennyiben nem egyértelműen igazolható a tevékenység (pl. egy kész prospektus felmutatásával igazolható a tevékenység) egy rövid összefoglaló elkészítése szükséges a tevékenységről, annak eredményéről. A promóció és kommunikáció megvalósítására, amennyiben szükséges, külön, legfeljebb egy fő saját alkalmazott foglalkoztatása lehetséges, aki a folyamatos frissítésekkel foglalkozik, illetve azzal, hogy a termelői szervezet a fogyasztók mindennapjaiban, köztudatában ott legyen. Szervezési feladatokat lásson el, amelynek célja az új termékek bemutatása, a régiek reklámozása, a termékek fogyasztók általi megismertetése, különös hangsúlyt fektetve az egyedi, saját előállítású, különleges vagy új termékekre. Ezen tevékenységek során a fogyasztóktól származó visszajelzések, igények gyűjtését előtérbe kell helyezni, melyet a termeléstervezés, a termékminőség javítása során fel kell használni. Saját alkalmazott esetén nyilvántartás szükséges vezetni a végzett tevékenységről, annak végrehajtáshoz szükséges időről. Szolgáltatás igénybevétele esetén a szükséges dokumentációnak meg kell lennie. 1.2.3.2. Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei: Mindenképpen az értékesített mennyiség növekedésével igazolható a tevékenység hatásossága, ez a fő cél. Minden egyes tevékenységről feljegyzést kell készíteni: mikor kezdték el, mi a célja (termék, mennyiség vonatkozásában), mikor tervezik befejezni, mikorra várható ennek eredményének megjelenése. Csatolni kell egy, a tevékenység megkezdése előtti a termelői szervezet által meghatározott legalább fél éves időszakra vonatkozó értékesített mennyiséget igazoló dokumentumot. A tevékenység végrehajtását követően ugyanarra az időszakra vonatkozóan ismét csatolni kell az értékesített mennyiséget igazoló, aktuális dokumentumot. A változást egyértelműen meg kell határozni. Amennyiben csökkent az értékesített mennyiség, indoklásban szerepelnie kell az oknak, illetve az ezt igazoló dokumentumoknak. 1.2.3.3. Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik: 1.2.3.3.1. A piac konkrét igényeinek és a fenntartható mezőgazdaság feltételrendszerének teljesítését célzó, fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az uniós szabályozásnak is megfelelő módon történő megvalósítása; 1.2.3.3.2. Technológiai innováció az áru minőségének javítása és a hatékonyság növelése érdekében; 1.2.3.3.3. A piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében a zöldség és gyümölcs, valamint a gomba termesztés szervezése az idő- és mennyiségi szempontokra figyelemmel, illetve ennek áruvá készítése, osztályozása, csomagolása, tárolása, feldolgozása teljes logisztika fejlesztése; 1.2.3.3.4. A termelői szervezetek másod- és harmadszintű együttműködésének erősítése, más tagállamok szervezeteivel való kooperáció elősegítése; 1.2.3.3.5. Különleges prémium minőség felépítése, a magyar termék jobb arculatának bemutatása érdekében a magyar zöldség-gyümölcs friss és feldolgozott termékek eladásának ösztönzésével; 1.2.3.3.6. A prémium termékek, a márkázott termékek, a földrajzi árujelzők és minőségi jelek használata; 1.2.3.3.7. A környezetbarát termelés és termék előállítás; 1.2.3.3.8. Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása. 1.2.4. Kutatás és kísérleti termelés Magyarországon a rendszerváltás óta a független zöldség-gyümölcs technológiai kutatás erősen visszaesett, pedig a gyorsuló fajtaváltás és a modern technológiák adaptációja szükségessé teszi ezen kutatási-fejlesztési feladatok elvégzését. Ezen a területen a termelői szervezetek tölthetnek be úttörő szerepet. Kutatás és kísérleti termelésben a termelői szervezetek szerepe abban van, hogy segítse tagjait az új technológiák, fajták, növényvédő szerek, megismerésében, akár egy bemutatóként szolgáló létesítmény megvalósításával. A kisebb termelők nem tudják tartani a fejlődési ütemet, a nagy termelők pedig a bizonytalan kimenet miatt nem merik az új technológiákat kipróbálni. Ezért szükséges a termelői szervezet részéről egy olyan szolgáltatás kifejlesztése, amelynek segítségével a termelők mindig a legújabb információk birtokában dolgozhatnak, csökkentve ezzel a gazdaságok közötti fejlettségi és jövedelmezőségi különbséget, valamint a szaktanácsadói tevékenység alapja lehet a kísérleti adatokból levont következtetések és tapasztalatok. A kutatási eredmények alapján ajánlásokat kell tenni a tagok felé. 1.2.4.1. Az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei: 1.2.4.1.1. Tárgyi eszköz beszerzés: Kutatásokhoz és kísérleti fejlesztésekhez szükséges anyagok és eszközök beszerzése, szükséges háttér megteremtése (kísérleti termesztő berendezése építése, agrometeorológiai állomások felállítása, vizsgáló laboratóriumok létrehozása); 1.2.4.1.2. Szolgáltatások igénybevétele: pl. műszaki vizsgálat, elemzés biotechnológiai kutatás, fejlesztés; 1.2.4.1.3. Együttműködési megállapodások létrehozása nemesítőkkel, bemutató gazdaság létrehozására; 1.2.4.1.4. A gyűjtött adatok információk nyomon követhető megosztása a tagokkal, ennek eredményeinek felsorolása, következtetések levonása, ez alapján újabb feladatok meghatározása; 1.2.4.2.Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei: Abban az esetben, ha a szerveződés vállalkozik egy kísérleti termesztő berendezés létrehozására, annak megvalósítását igazoló összes dokumentumnak (engedélyek, tervek, műszaki leírások, szerződések, számlák, üzembe helyezési dokumentumok) rendelkezésre kell állnia az ellenőrzés során. Külső szolgáltatás igénybevétele esetén a kapcsolódó dokumentációk (megbízási szerződés, teljesítési jegyzőkönyv, számla,) elegendő bizonyítékok. A kutatásban részt vevő személyzet munkaviszonyának vagy szerződéses jogviszonyának igazolását is biztosítani kell, valamint igazolni kell hozzáértésüket, szakmai alkalmasságukat. 1.2.4.3. Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik: 1.2.4.3.1. A piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében a zöldség és gyümölcs, valamint a gomba termesztés szervezése az idő- és mennyiségi szempontokra figyelemmel, illetve ennek áruvá készítése, osztályozása, csomagolása, tárolása, feldolgozása teljes logisztika fejlesztése; 1.2.4.3.2. A hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyorsított adaptálása, környezetbarát, integrált, elsősorban biológiai módszerek bevezetésének gyorsítása; 1.2.4.3.3. A környezetbarát termelés és termék előállítás; 1.2.4.3.4. Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása. 1.2.5. Képzési tevékenységtípusok, valamint a tanácsadó szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése Tekintettel arra, hogy Magyarországon a szakképzés nem követi a korszerű gyakorlati ismereteket, szükség van a termelői szervezetek által végzett képzési, tanácsadási és továbbképzési szolgáltatásokra, amely mind a tagok felé, mind pedig a termelői szervezet által alkalmazott szakemberei felé folyamatosan a legkorszerűbb ismeretanyagokat juttatja el. Ez a tevékenység az egyik kulcseleme a termékminőség javításának, a versenyképes hozamok elérésnek és a különböző jogszabályi kötelezettségeknek való hiánytalan megfelelésnek is. A tagok részére olyan képzések, előadások szervezése, amelyek a termelési tevékenységükben, gazdálkodásukban segíti őket: – Az áruminőséggel, a minőségbiztosítással, az árukezeléssel, nyomon követéssel kapcsolatos oktatások szervezése, meghívott vagy szervezeten belüli tanácsadók segítségével; a kutatás kísérleti termelés eredményeit, tapasztalatait referáló képzések, előadások tartása a termesztéstechnológiákról, növényvédelemről, fajról, fajtákról. Ideértve természetesen a mások által végzett kutatások eredményeinek közlését is; – Képzések, előadások témája lehet: jogszabályi változások, adó, NAV, munkaügy, munkavédelem, tűzvédelem, támogatások, aktuális pályázati lehetőségek, környezetvédelem, integrált és biotermesztés; – Ezen túl a szaktanácsadási szolgáltatásokhoz is biztosítani kell a hozzáférésüket, melynek segítségével tájékozódhatnak az aktuális kutatási és kísérleti termelés eredményeiről. 1.2.5.1. Az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei: Előadások, képzések, konferenciák szervezése a tagoknak, a fent említett témákban. Másrészt a termelői szervezetek együttműködését elősegítő összejövetelek, termelői szervezet konferenciák szervezése is ezen tevékenységek közé tartozik. Az ellenőrzés során az adott képzéshez, előadáshoz tartozó terembérlet, egyéb eszközök bérlete, vásárlása legfeljebb a minisztérium által elfogadott működési alap négy százalékáig, kölcsönzése, a szükséges okmányokkal igazolva elszámolható költségnek minősül. Az előadók díjazása, bemutatók megszervezése, szóróanyagok biztosítása (amit a termelői szervezet készíttet) is elszámolható a működési alapból. A képzések kiküldött meghívóját, a képzés programját, az elhangzott előadások összefoglalóját és a jelenléti ív másolatát az ellenőrzés során be kell mutatni 1.2.5.2. Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei: Az előadás, képzés szervezése során keletkezett dokumentáció (pl. terembérlet) bemutatásával, a tagoknak kiküldött meghívó egy másolatával, amely tartalmazza az előadások címét, az előadó nevét. A jelenléti ív bemutatásával, egy jegyzőkönyv felmutatásával az adott képzésről, témákról, eseményekről igazolja a rendezvény tényleges megszervezését. Elvárt eredmény az, hogy a termelők felkészültek legyenek a napi kérdésekben. Konkrét mérő- mutatószámot nem határozunk meg ennek megvalósításának ellenőrzésére, viszont a rendezvények száma, a jelen lévők száma, az előadások témája, azok színvonala, a készített jegyzőkönyvek bizonyítják a hatékonyságot. 1.2.5.3. Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik: 1.2.5.3.1. A piac konkrét igényeinek és a fenntartható mezőgazdaság feltételrendszerének teljesítését célzó, fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az uniós szabályozásnak is megfelelő módon történő megvalósítása; 1.2.5.3.2. A hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyorsított adaptálása, környezetbarát, integrált, elsősorban biológiai módszerek bevezetésének gyorsítása; 1.2.5.3.3. A piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében a zöldség és gyümölcs, valamint a gomba termesztés szervezése az idő- és mennyiségi szempontokra figyelemmel, illetve ennek áruvá készítése, osztályozása, csomagolása, tárolása, feldolgozása teljes logisztika fejlesztése; 1.2.5.3.4. Különleges prémium minőség felépítése, a magyar termék jobb arculatának bemutatása érdekében a magyar zöldség-gyümölcs friss és feldolgozott termékek eladásának ösztönzésével; 1.2.5.3.5. A környezetbarát termelés és termék előállítás; 1.2.5.3.6. Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása 1.2.6. Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések a vonatkozó rendeletben szabályozottak szerint A válságmegelőzési és -kezelési intézkedésekre vonatkozóan e rendelet 16-21. § alapján kell eljárni. Célja a piaci válságok megelőzése és a kialakult kereslet-kínálati válságok kezelése. 1.2.6.1. Az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei: Tárgyi eszköz fejlesztés: minden olyan beruházás elfogadható, amely az egyes intézkedések végrehajtását segíti, amennyiben a termelői szervezet igazolni tudja, hogy az egyértelműen és kizárólagosan kapcsolható a válságmegelőzéshez.Az árukivonáshoz és a be nem takarításhoz kapcsolható tárgyi eszköz beszerzésen belül a szükséges munkagépeket és szállító járműveket, az átadás eszközeit kell érteni. Ezek szükségességét egyértelműen kell igazolni. Ennek eredményeként a szervezet egy szolgáltatási rendszert alakít ki. A termelésszervezés során gyűjtött információk alapján, piaci információk alapján a szükséges intézkedés meghatározásával ezt a folyamatot a termelői szervezetnek kell koordinálnia. Amennyiben a beruházások szükségessége nem alátámasztható (pl. kapacitás miatt) a szervezet szolgáltatóval is megvalósíthatja az intézkedésekhez kapcsolódó feladatok ellátását. A munkavállalónak, aki a feladatot végrehajtja, nyilvántartásokkal kell igazolnia a probléma megoldásával töltött idő mennyiségét, a végzett feladat megjelölésével. A promóció és kommunikáció, valamint a képzés tekintetében is lehet szó tárgyi eszköz beszerzésről, de ez csak megfelelő indoklással fogadható el. Szolgáltatás igénybevételének elszámolása akkor történhet meg, ha az egyértelműen kapcsolható a válságmegelőzéshez kapcsolódó promóció és kommunikációhoz vagy képzéshez. Ezt a 1.2.3. és a 1.2.5. pontokkal összevonni nem lehet, elkülönítetten kell kezelni. A promóció, kommunikáció során mindig a piaci egyensúly helyreállítását kell szem előtt tartani. Ehhez tartozhat a kiadványok szerkesztése, készítése, terjesztése, reklámtevékenység, fogyasztásösztönzés és egyéb tevékenységek, melyek megfelelően indokoltak. Amennyiben ezt nem szolgáltatóval végeztetjük, hanem saját alkalmazottal, a munkával eltöltött idő egyértelmű rögzítése szükséges. A képzési tevékenység során a rendeletben meghatározott témákban kell előadásokat szervezni akár meghívott előadókkal, akár a szervezeten belül, az adott témával foglalkozó munkatársakkal! 1.2.6.2. Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei: Válságmegelőző intézkedés alkalmazásának feltétele, hogy azt a Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a működési program részeként jóváhagyja. Az elvárt eredmény mindenképpen a piaci egyensúly fenntartása vagy annak létrehozása, a kereslet és kínálat összhangjának fenntartása vagy összehangolása. A szükséges információk birtokában (termesztett mennyiség, keresett mennyiség) valószínűsíthető, hogy az értékesítés során ár és/vagy mennyiségi problémák lesznek, a probléma megoldására alkalmazni kell ezt az intézkedést. Az intézkedés végrehajtása során elvégzett feladatokat, munkafolyamatokat, az intézkedéssel érintett termékeket, azok mennyiségét, minőségét, a felmerült költségeket rögzíteni kell. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által, az ellenőrzés során kiállított dokumentációk is bizonyítékként szolgálnak. Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy az intézkedés milyen hatással volt a piacra. A piaci információk segítségével az árak növekedését, vagy az értékesített mennyiségek növekedését egyértelműen igazolni kell. 1.2.6.3. Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik: 1.2.6.3.1. A piac konkrét igényeinek és a fenntartható mezőgazdaság feltételrendszerének teljesítését célzó, fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az uniós szabályozásnak is megfelelő módon történő megvalósítása; 1.2.6.3.2. A piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében a zöldség és gyümölcs, valamint a gomba termesztés szervezése az idő- és mennyiségi szempontokra figyelemmel, illetve ennek áruvá készítése, osztályozása; 1.2.6.3.3. A termékek piacain jelentkező válságok megelőzése és kezelése. 1.2.7. Környezetvédelmi tevékenységtípusok A Nemzeti Stratégia részét képező a „Környezetvédelmi tevékenységek nemzeti kerete” tartalmazza a környezetvédelmi tevékenységgel kapcsolatos alapvető szabályokat, előírásokat. A termelői szervezet döntése szerint: a) a működési program kiadásainak legalább 10%-át környezetvédelmi intézkedésekre fordítja, vagy b) a működési program tartalmaz legalább két környezetvédelmi intézkedést, intézkedésenként legalább egy tevékenység végzendő el. A környezetvédelmi tevékenységek, az ellenőrizhető módon történő végrehajtásának lehetséges eszközeit a „Környezetvédelmi tevékenységek nemzeti kerete” tartalmazza. A nemzeti keretbe foglalt intézkedések az alábbiak: 1.Tápanyag-gazdálkodási terv készítése/készíttetése és végrehajtása 2.Komposzt használata 3.Zöltrágya használata 4.A meglévő öntözési rendszerek fejlesztése vagy cseréje 5.Megújuló energiaforrásokat felhasználó fűtésrendszer kialakítása 6.Az újrahasznosítható csomagolás termelési szakaszban történő ismételt felhasználása 7.Újrahasznosítható és újrafeldolgozható csomagolóanyagok használata a forgalmazási szakaszban 8.Biológiailag lebomló csomagolóanyagok alkalmazása 9.A biológiailag lebomló szerves anyagok aerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tétele (Komposztkészítés) 10.A növényi maradványok energetikai célú fölhasználásának elősegítése 11.Szelektív hulladékgyűjtés 12.A kedvezőtlen műszaki jellemzőkkel rendelkező növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések helyettesítése korszerűbb gépekkel és eszközökkel 13.Biológiai növényvédelmi eszközök és készítmények alkalmazása 14.Ökológiai gazdálkodás 15.Horizontális intézkedésként, azaz a nemzeti keretben meghatározott esetekben: a.Víz-, talaj- és növényanalízis b.Oktatás, képzés c.Szaktanácsadás d.Tervezés Ezen felül amennyiben egy termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80%-a az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 39. cikke (3) bekezdése szerinti, egy vagy több azonos agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalást tett, e kötelezettségvállalások mindegyike környezetvédelmi intézkedésnek számít. Ebben az esetben azonban a kötelezettségvállalások teljesítése nem támogatható a működési alapból. A „Környezetvédelmi tevékenységek nemzeti keretének” 1. mellékletben található azoknak az ÚMVP keretében végrehajtható agrár-környezetgazdálkodási programoknak a leírása, amelyek – ha a termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80%-a részt vesz bennük – környezetvédelmi intézkedésnek tekinthetők. Az intézkedések végrehajtásának és támogathatóságának általános és részletes feltételeit ugyancsak a „Környezetvédelmi intézkedések nemzeti kerete” határozza meg. A fenti lista azonban nem kimerítő jellegű, tehát a működési program keretében a listában nem szereplő, de a nemzeti keret elveivel egyező és a nemzeti keret által meghatározott követelményeknek és feltételeknek eleget tevő, azaz a nemzeti keretbe illeszkedő más környezetvédelmi intézkedés is végrehajtható. 1.2.7.1. Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei: Az intézkedés elvárt eredménye, hogy a termelői szervezet az említett tevékenységek esetében a vonatkozó rendeletekben előírt kötelezettségeken túlmutató kötelezettségeket vállaljanak és teljesítsenek. Az ellenőrzés során először is tudni kell igazolni ezt a kitételt. Ennek egy lehetséges módja lehet, hogy az intézkedés meghatározásakor a vonatkozó rendelet előírásaiból készítenek egy feljegyzést, majd meghatározzák, hogy mi az a többletfeladat, amit ezen felül fognak teljesíteni. Az agrár-környezetvédelmi programban való részvétel egy intézkedésnek elfogadható, a fentebb említett feltételek teljesítése esetén. Annak igazolására, hogy tagjaik részt vesznek a programban, az MVH által küldött elfogadó határozat használható bizonyítékként, valamint az évente beadott támogatásigénylő nyomtatvány másolata szükséges annak igazolására, hogy szántóföldi zöldségtermesztés esetén, az adott gazdasági évben a tag milyen kultúrát választott és az hogyan illeszkedik a termelői szervezet értékesítési rendszerébe. A külső szolgáltatásokról a megrendelést igazoló dokumentációt, az eredményeket, a kifizetést igazoló dokumentumokat kell bizonyítékként felmutatni. Amennyiben a termelő szervezet saját maga kívánja ezeket a szolgáltatásokat végezni, az ehhez szükséges tárgyi eszközök beszerzését igazoló számlák, bizonylatok, számviteli bizonylatok szolgálnak bizonyítékul. Amennyiben a termelői szervezet alkalmazottjának bére támogatható, a munkát végrehajtó személy esetében nyilvántartást kell vezetni a feladat elvégzéséhez szükséges időről, a feladat megnevezéséről. Erre csak akkor van szükség, amennyiben a munkavállaló/vállalkozó más feladat elvégzésére is kapott megbízást, ami nem kapcsolható össze a működési programban feltüntetett feladatok végrehajtásával. A beruházások végrehajtását a számlával és a tárgyi eszközök tulajdonjogának, használatának, működésének igazolásával lehet végrehajtott tevékenységként elfogadni, természetesen a kapcsolódó okiratok, dokumentációk bemutatásával. Ingatlanok esetén szintén a számlák, a tulajdoni lap, a műszaki és egyéb dokumentáció bemutatásával lehet igazolni a tevékenység végrehajtását. 1.2.7.2. Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik: 1.2.7.2.1. A piac konkrét igényeinek és a fenntartható mezőgazdaság feltételrendszerének teljesítését célzó, fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az uniós szabályozásnak is megfelelő módon történő megvalósítása, 1.2.7.2.2. A hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyorsított adaptálása, környezetbarát, integrált, elsősorban biológiai módszerek bevezetésének gyorsítása, 1.2.7.2.3. Különleges prémium minőség felépítése, a magyar termék jobb arculatának bemutatása érdekében a magyar zöldség-gyümölcs friss és feldolgozott termékek eladásának ösztönzésével, 1.2.7.2.4. A prémium termékek, a márkázott termékek, a földrajzi árujelzők és minőségi jelek használata, 1.2.7.2.5. A környezetbarát termelés és termék előállítás, 1.2.7.2.6. Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása, 1.2.7.2.7. A termékek piacain jelentkező válságok megelőzése és kezelése. 1.2.8. Egyéb tevékenységtípusok Ebbe a csoportba tartoznak azok az intézkedések, melyek egyik eddig elemzett tevékenységtípusba sem sorolható, de a működési program végrehajtásában az intézkedés fontos szerepet játszik. 1.2.8.1. Az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei: 1.2.8.1.1. A működési programhoz kapcsolódó jogi tevékenységek, a szervezet szabályzataival és működésével kapcsolatos jogi tanácsadás, 1.2.8.1.2. Tagsági és üzleti nyilvántartó és elszámolási adatbázisok fejlesztése és működtetése és az ehhez kapcsolódó statisztikai elemzések készítése, 1.2.8.1.3. Ár- és egyéb üzleti információs szolgáltatások igénybevétele, 1.2.8.1.4. Pályázatfigyelési és tanácsadási szolgáltatások igénybevétele, 1.2.8.1.5. Pályázatírás, adótanácsadás megszervezése. 1.2.8.2. Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei: A felsorolt lehetséges tevékenységet végrehajtását a vállalkozói szerződésben vagy a munkaszerződésben megfogalmazott feladatot eredményező dokumentációval igazolható, valamint a vállalkozói szerződésben szereplő munkadíj vagy a munkabér és közterheinek kifizetését igazoló okmányok bemutatásával. A végrehajtott feladatok nyilvántartásával, elemzések készítésével (pl. megírt pályázatok száma, ebből nyertes pályázatok száma) folyamatos frissítésével az intézkedés teljesítettnek tekinthető. Amennyiben a végrehajtó személy a termelői szervezet saját alkalmazottja, munkaidő-nyilvántartás vezetése szükséges, amely igazolja a feladat végrehajtásával eltöltött időt. 1.2.8.3. Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik: 1.2.8.3.1. A piac konkrét igényeinek és a fenntartható mezőgazdaság feltételrendszerének teljesítését célzó, fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az uniós szabályozásnak is megfelelő módon történő megvalósítása; 1.2.8.3.2. A hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyorsított adaptálása, környezetbarát, integrált, elsősorban biológiai módszerek bevezetésének gyorsítása; 1.2.8.3.3. A termelői szervezetek másod- és harmadszintű együttműködésének erősítése, más tagállamok szervezeteivel való kooperáció elősegítése; 1.2.8.3.4. Különleges prémium minőség felépítése, a magyar termék jobb arculatának bemutatása érdekében a magyar zöldség-gyümölcs friss és feldolgozott termékek eladásának ösztönzésével; 1.2.8.3.5. A prémium termékek, a márkázott termékek, a földrajzi árujelzők és minőségi jelek használata; 1.2.8.3.6. A környezetbarát termelés és termék előállítás; 1.2.8.3.7. Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása; 1.2.8.3.8. A termékek piacain jelentkező válságok megelőzése és kezelése. 2. A felelős illetékes hatóságok és szervek kijelölése Vidékfejlesztési Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. 3. A nyomon követési és értékelési rendszerek leírása 3.1. A működési programok értékelése és a termelői szervezetek jelentési kötelezettségei A működési programok értékelése és a termelői szervezetek jelentési kötelezettségei vonatkozásában az e rendeletben foglaltak az irányadóak. 3.2. A nemzeti stratégia nyomon követése és értékelése A termelői szervezetek működési programjában megvalósított beruházások és intézkedések nyomon követésére és értékelésére a legszemléletesebb mutató a szervezetek által értékesített termék értéke és annak részaránya a teljes tagállami zöldség-gyümölcs áruforgalomból. Ezen kívül természetesen a szervezetek vagyoni és pénzügyi helyzete, piaci és infrastrukturális fejlődése is jól nyomon követhető. A környezetvédelmi tevékenységtípusok kivételével az összes egyéb intézkedés valahol a fenti célok elérését szolgálják és hatékonyságuk is elsősorban azokban mérhetőek. Egyedileg értékelve csak a tevékenységek darabszáma mérhető, de konkrét hatásuk nem. Bár a válság-megelőzési és kezelési tevékenységek elsősorban az időszakosan kialakuló, rövid időtartamú piaci krízisek megelőzését és kezelését szolgálják, azonnali kontroll hiányában hatásuk csak középtávon értékelhető. 6. melléklet a 150/2012. (XII. 28.) VM rendelethez 1. A MŰKÖDÉSI PROGRAM KERETÉBEN VÉGREHAJTOTT KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1.1. JOGSZABÁLYI KÖTELEZETTSÉGEK A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103c. cikke (3) bekezdése alapján a termelői szervezetek számára előírás, hogy a)a működési programoknak tartalmazniuk kell két vagy több környezetvédelmi intézkedést; b) vagy a működési programok kiadásainak legalább 10%-át környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani. Amennyiben egy termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80%-a az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 39. cikke (3) bekezdése szerinti, egy vagy több azonos agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalást tett, e kötelezettségvállalások mindegyike az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103c. cikk (3) bekezdés első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésnek számít. Ebben az esetben azonban a kötelezettségvállalások teljesítése nem támogatható a működési alapból. Az 1. mellékletben található azoknak az ÚMVP keretében végrehajtható agrár környezetgazdálkodási programoknak a leírása, amelyek – ha a termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80%-a részt vesz bennük – környezetvédelmi intézkedésnek tekinthetők. A működési programban szereplő környezetvédelmi intézkedéseknek: Tiszteletben kell tartaniuk az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 39. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt, az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre vonatkozó követelményeket; Tehát a működési programban csak olyan kötelezettségvállalások szerepelhetnek, amelyek túlmutatnak a) az 1782/2003/EK rendelet 5. és 6. cikke, valamint II. és III. melléklete értelmében megállapított, az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges feltételrendszer előírásain, b) az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendeletben szabályozott kötelező érvényű előírásokon, c) a trágya- és növényvédőszer-használatra vonatkozóan az ÚMVP-ben meghatározott minimumkövetelményeken, valamint d) a nemzeti jogban szabályozott más kötelező érvényű előírásokon; e) összhangban kell lenniük a környezetvédelmi intézkedések nemzeti keretével; f) összeegyeztethetőnek és kiegészítőnek kell lenniük a működési program keretében végrehajtott, más környezetvédelmi intézkedésekkel, adott esetben a termelői szervezet tagjai által végrehajtott és az ÚMVP keretében támogatott, agrár-környezetgazdálkodási kötelezettségvállalásokkal és ki kell egészíteniük azokat. A különböző környezetvédelmi tevékenységeket szabad kombinálni feltéve, hogy kiegészítik egymást és összeegyeztethetőek. Az adott intézkedés leírásánál tüntettük föl azt, ha valamely intézkedés más intézkedéssel a működési program szintjén vagy a termelői szervezet tagjainak szintjén nem kombinálható. 1.2. A MŰKÖDÉSI PROGRAMBAN SZEREPLŐ KÖRNYEZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉGEK TÁMOGATÁSA Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103c. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett környezetvédelmi intézkedések támogatása fedezi az intézkedésből származó többletköltségeket és bevételkiesést. A tárgyieszköz-beszerzésen kívüli környezetvédelmi tevékenységek támogatása az 1698/2005/EK rendelet mellékletében az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre megállapított maximális összegekre korlátozódik. Ezek az összegek kivételes esetekben megnövelhetők, figyelembe véve a nemzeti stratégiában indokolt egyedi körülményeket. A környezetvédelmi tevékenységek kombinálása esetén a támogatási szintet az 543/2011/EK Bizottsági rendelet 60. cikk (4) bekezdés értelmében az egyedi bevételkiesés és a kombinációból eredő többletköltségek figyelembevételével kell megállapítani. Amennyiben a működési program lehetővé teszi a különböző környezetvédelmi tevékenységek együttes alkalmazását, és/vagy amennyiben a működési program keretében kiválasztott környezetvédelmi tevékenységek együttesen alkalmazhatók az EMVA-ból támogatott agrár-környezetgazdálkodási intézkedésekkel a támogatás mértékének megállapításakor figyelembe kell venni az együttes alkalmazásból eredő speciális bevételkiesést és többletköltségeket. A működési program keretében végrehajtott környezetvédelmi intézkedéshez nyújtott támogatás módosítható abban az esetben, ha változik a vonatkozó kiindulási szint (vagyis az a követelmény-együttes, amelyet az agrár-környezetgazdálkodási kötelezettségvállalásoknak meg kell haladniuk). 1.3. A MŰKÖDÉSI PROGRAM KERETÉBEN VÉGREHAJTOTT, EGYES KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK KÖTELEZŐ, LEGRÖVIDEBB IDŐTARTAMA A működési programok keretében végrehajtható azon – nem beruházási jellegű – környezetvédelmi intézkedéseknél, amelyek az agrár-környezetgazdálkodási intézkedéseihez hasonlóak és ahol az intézkedés időtartama meghatározó (kritikus) az elvárt környezeti előny szempontjából, a hasonló agrár-környezetgazdálkodási intézkedésre meghatározott, kötelező időtartamot kell alkalmazni. Ettől abban az esetben lehet eltérni, ha a Környezetvédelmi intézkedések nemzeti kerete az egyes intézkedések leírásánál, indokolt esetben más időtartam alkalmazását megengedi. Amennyiben a működési program tartama rövidebb, mint a fent említett időtartam (pl. 3-4 év), akkor a szóban forgó környezetvédelmi intézkedést a következő működési programban is folytatni kell. Indokolt esetben ettől el lehet térni, különösen akkor, ha az eltérést a működési program 543/2011/EK rendelet 126. cikke (3) bekezdése szerinti félidős értékelésének eredményei indokolják. Az alkalmazás kötelező legrövidebb időtartamát az egyes – érintett – környezetvédelmi intézkedések leírásánál tüntettük fel. Mivel azonban a nemzeti keret a környezetvédelmi intézkedések nem kimerítő listáját tartalmazza, a fenti kötelezettség a listában nem található, de a működési programban végrehajtani kívánt környezetvédelmi intézkedések esetén is fennáll. Hasonlóképpen, alkalmazni kell a jövőben a nemzeti keretbe újonnan belefoglalandó környezetvédelmi intézkedések esetén is. 2. A KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK NEM KIMERÍTŐ LISTÁJA 2.1. TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK A gazdálkodással szemben támasztott legfőbb követelmény, hogy gazdaságos és környezetkímélő legyen, vagyis alkalmazkodjon az ökológiai és ökonómiai viszonyokhoz. Világszerte célkitűzés a hosszú távon fenntartható gazdálkodás megvalósítása. A fenntartható gazdálkodás fogalmának többféle meghatározása ismert, de a környezet szempontjából kiemelendő az, hogy a természetes erőforrásokban ne következzen be változás. E tekintetben, a mezőgazdasági termelésben elsőrendű feladat a talajok termékenységének megőrzése a környezet felesleges terhelése nélkül. A talajok termékenysége számos egyéb tényező mellett alapvetően a tápanyag-gazdálkodástól függ. A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás megvalósításához elengedhetetlen a rendszeres talajvizsgálat, amelynek segítségével megállapítható a talajok ellátottsági szintje, illetve a túltrágyázásból eredő vagy egyéb okból kialakuló talajszennyezés. A trágyázás potenciális károsító hatásának elkerülése érdekében fontos a különböző mértékben veszélyeztetett területek elhatárolása. A tápanyagadagok megállapításánál továbbra is célszerű a növény igényét, a talaj ellátottságát figyelembe venni, a mérleg elvet követni, továbbá szem előtt kell tartani a talajvíz felszíntől való távolságát, a lejtési viszonyokat és a várható gazdasági hatékonyságot is. Be kell tartani a szerves és műtrágyák használatának helyes szakmai gyakorlatát. 2.1.1. Tápanyag-gazdálkodási terv készítése/készíttetése és végrehajtása Az intézkedés leírása és indoklása: A talajok termékenységének fenntartása, a termesztett növények tápanyagigényének kielégítése a sikeres termesztés alapja. A tápanyag-gazdálkodásnak azonban a környezetvédelem szempontjait is figyelembe kell vennie. A tápanyagok hiánya a talaj termékenységének csökkenéséhez vezet, a többletben alkalmazott tápanyagok kimosódása pedig a vizek szennyezését okozhatja. A tápanyagok kijuttatásából származó környezeti kockázatok csökkentését szolgálja a mindezen szempontok figyelembe vételével készített tápanyag-gazdálkodási terv végrehajtása. A kijuttatandó tápanyag mennyiségének pontos meghatározásához talajvizsgálatra és ültetvények esetében levélanalízisre van szükség. Az intézkedés környezeti hozadéka, hogy a tervezés alapján a talaj tápanyag-ellátottságát és tápanyag-szolgáltató képességét, valamint az adott növény igényét figyelembe véve csak a szükséges mennyiségű trágyákat juttatjuk ki, megelőzve ezzel az esetlegesen többletként alkalmazott szerek környezetbe jutását, a vizek szennyezését. Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások: a) Tápanyag-gazdálkodási terv készítése/készíttetése és végrehajtása. b) A tápanyag-gazdálkodási terv végrehajtása. c) Nyilvántartás vezetése a tápanyag-gazdálkodás valamennyi műveletéről. A támogatható költségek: a) A tápanyag-gazdálkodási terv készítésének költsége számla alapján szolgáltatás igénybevétele esetén, illetve a termelői szervezet tápanyag-gazdálkodási tervet készítő, képzett alkalmazottjának munkabére munkaidő-nyilvántartás alapján. b) A nyilvántartáshoz szükséges szoftverek beszerzése számla alapján. A támogatható költségek nem haladhatják meg az agrár-környezetgazdálkodási célprogramokban a tápanyag-gazdálkodási terv készítésére meghatározott támogatás szintjét. Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások: a) a tápanyag-gazdálkodási terv készítéséhez szükséges, illetve a végrehajtás ellenőrzése érdekében végzett talajvizsgálat és/vagy levélanalízis, valamint b) a tápanyag-gazdálkodási terv végrehajtását segítő szaktanácsadás (akár szolgáltatásként igénybe vett, akár a termelői szervezet alkalmazottja által végzett). Az intézkedés az agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatos intézkedésekkel nem kombinálható! 2.2. TALAJVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK A szakszerűtlen talajhasználat, illetve agrotechnika (művelés, trágyázás, növényvédelem) erózióhoz, talajpusztuláshoz vagy talajszennyezéshez vezethet. A talaj pusztulását követően – bár gondos gazdálkodással évek vagy évtizedek alatt termékenysége feljavítható –, a helyreállítás évszázadokat vehet igénybe. Szükséges tehát gondoskodni a talaj védelméről. A talajvédelem alatt a különböző talajdegradációs folyamatok (talajerózió, talajtömörödés) hatásainak csökkentését értjük különböző agrotechnikai módszerek alkalmazása révén. A környezetbarát tápanyag-gazdálkodás gyakorlatának elterjesztésével a talaj tápanyagmérlegének egyensúlyba hozása is kiemelt célként fogalmazódik meg. A talajvédelem feladata tehát a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése, illetve elhárítása. A talaj védelme a termőföld minőségét veszélyeztető víz- és szélerózió, a szélsőséges vízháztartási helyzetek, a szikesedés, a savanyodás és egyéb fizikai, kémiai és biológiai romlást, illetve szennyezést előidéző beavatkozások, folyamatok megelőzésére, valamint a talaj termékenységének fenntartására alkalmas, szakszerű talajvédő művelési eljárásokkal, talajvédelmi beavatkozásokkal és létesítményekkel biztosítható. Az intézkedéscsoport keretében választható zöldtrágyázás és komposzthasználat tápanyagellátó szerepe a műtrágyák használata következtében megszűnt. Ma már ezen intézkedések fő célja a talaj védelme, valamint a talaj fizikai tulajdonságainak kedvező befolyásolása. 2.2.1. Komposzt használata Az intézkedés leírása és indoklása: A komposzt a talaj termőképességét javító, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyag, amely a növénymaradványok ellenőrzött körülmények között oxigén jelenlétében, mikro- és makroorganizmusok segítségével történő autotermikus és termofil biológiai lebontásával állítható elő. A komposzt felhasználásának környezeti előnyei a talaj szerves anyag tartalmának növelése és ezáltal a talaj víz- és hőháztartásának, valamint a talaj szerkezetének javítása, amely egyúttal jobb levegőzöttséget biztosít és hozzájárul a talaj erózió elleni védelméhez is. A komposzt kijuttatása növeli a talaj tápanyag-szolgáltató képességét, fokozza a talaj biológiai aktivitását. Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások: A komposzt beszerzése és kijuttatása. A támogatható költségek: A komposzt költsége számla alapján. A „Komposztkészítés” c. intézkedéssel való kombinálás esetén a – termelői szervezet által előállított – komposzt költsége nem támogatható. A támogatható költségből le kell vonni a komposzttal helyettesített és a komposzt tápanyagtartalmával egyenértékű műtrágya költségét. 2.2.2. Zöldtrágya használata Az intézkedés leírása és indoklása: Zöldtrágyázás alatt a szervestrágyázásnak azt a módját értjük, amikor az erre a célra vetett növény teljes (bimbós vagy virágzó) zöldtömegét a talajba dolgozzuk annak érdekében, hogy a talaj termékenységét megőrizzük, illetve fokozzuk. A zöldtrágyázás környezeti előnyei a talaj szerves anyag tartalmának növelése és ezáltal a talaj víz-, hő- és levegő-háztartásának, szerkezetének javítása, tápanyag-szolgáltató képességének növelése, biológiai aktivitásának fokozása. A zöldtrágya növények termesztése hozzájárul az erózió, defláció megelőzéséhez és az ásványi anyagok kimosódásának (így pl. a könnyen oldódó tápanyagok – a nitrátok – kimosódásának), valamint a talaj tömörödésének megakadályozásához. Elősegíti a morzsalékos talajszerkezet kialakulását, kötött talajon javítja a talaj rossz fizikai tulajdonságait. Azáltal, hogy a zöldtrágyanövény beárnyékolja a talajt, csökkenti a gyomosodás veszélyét is. Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások: a) Zöldtrágyanövények vetése és ápolása. Zöldtrágyanövényként csak a rozs, a csillagfürt, a somkóró, a bükköny, a lóbab, a takarmányborsó, a herefélék, az olajretek, a repce, a repcsényretek, a pohánka, a napraforgó, a facélia és a lucerna alkalmazható. b) Zöldtrágyanövények beszántása. A támogatható költségek: a) A zöldtrágyanövény vetőmagjának költsége számla alapján. b) A zöldtrágyanövények művelési költségei számla alapján vagy az VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet „Mezőgazdasági Gépüzemeltetés” c. kiadványának a mezőgazdasági gépek áráról és üzemeltetési költségéről, valamint a mezőgazdasági gépi munkák költségéről szóló számaiban szereplő normák alapján. c) A zöldtrágyanövények beszántásának költsége számla alapján vagy a VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet „Mezőgazdasági Gépüzemeltetés” c. kiadványának a mezőgazdasági gépek áráról és üzemeltetési költségéről, valamint a mezőgazdasági gépi munkák költségéről szóló számaiban szereplő normák alapján. A költségmegtakarításokat (pl. a zöldtrágyanövény tápanyagtartalmával egyenértékű műtrágya költsége; a szántás költsége, ha a fővetemény alá egyébként is szántani kellett volna) le kell vonni a támogatható költségekből. A zöldtrágyanövények tápanyagtartalmának meghatározásakor a szakirodalmi adatok az irányadók. E tekintetben a levélanalízis nem támogatható. A támogatható költségek nem haladhatják meg az agrár-környezetgazdálkodási célprogramokban a zöldtrágyázásra meghatározott támogatás szintjét. Az intézkedés az integrált szántóföldi növénytermesztés célprogrammal nem kombinálható! 2.3.VÍZGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK Magyarországon a mezőgazdasági infrastruktúra nem követte a megváltozott földtulajdoni és földhasználati viszonyokat. A meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások jó része napjainkra elhasználódott. Továbbra is alacsony az öntözött és meliorált területek aránya. Emellett jellemző probléma, hogy az adott területre nem alkalmas kultúra került telepítésre, nem megfelelő földhasználati struktúra alakult ki. A mezőgazdasági termelés stabilitását és kiszámíthatóságát biztosító vízgazdálkodási létesítmények (vízpótlás, öntözővíz-tározás, vízvisszatartás) kiépítettsége nem mindig megfelelő és nagyobb hangsúlyt kell fektetni a természetközeli vízvisszatartási módokra. Az ÚMVP-hez készített helyzetelemzés megállapításai alapján biztosítani kell a belvízhálózattal érintett területek belvízkárok elleni védelmét is. Csak a kialakult birtokszerkezetet figyelembe vevő, komplex térségi tájgazdálkodási rendszerekhez igazodó, a környezetvédelmi elírásoknak megfelelő víz- és energiatakarékos öntözőtelepek és rendszerek építése és értéknövelő felújítása indokolt. A mezőgazdasági tájak mozaikosságának visszaállítása, az infrastruktúra fejlesztése érdekében mezsgyék, fasorok, erdősávok telepítése szükséges. A klímaváltozás várható hatásaira való felkészülés egyik fontos területe a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztése. A fejlesztés során kizárólag a Víz Keretirányelvben (2000/60/EC) megfogalmazott elírásoknak megfelelő beruházások támogathatóak. A fenntartható területi vízgazdálkodásnak, öntözésnek, vízrendezésnek, belvízvédelemnek, talajvédelemnek az elmúlt tíz-tizenöt évben kialakultak az új, a fenntarthatóság elveinek megfelelő módszerei. A jelenlegi mezőgazdasági (területi) vízgazdálkodási infrastruktúra az ország jelentős részén nem felel meg a mezőgazdaság vízgazdálkodással kapcsolatos igényeinek és az ezeknek megfelelő célkitűzéseknek. Ugyanakkor jó állapotba kell hozni minden felszíni és felszín alatti vizet, illetve vizes élőhelyet, beleértve a vizes élőhelyláncok vízpótlásának, a vízvisszatartásnak, a vízszállító és tározó medrek és a hozzájuk tartozó parti sávok jó ökológiai állapotához szükséges vízháztartás biztosítását és a vízminőség-szabályozást is. A mezőgazdaság igényeit és a környezeti (ökológiai) igényeket nagy területeken csak a mezőgazdasági vízgazdálkodási infrastruktúra (belvízrendezés, dombvidéki vízrendezés, erózióvédelem, vízvisszatartás, talajvédelem, öntözés) létesítményeinek jó állapotba helyezésével, átalakításával és fejlesztésével, a területhasználat és az úthálózat átalakításával, illetve megfelelő kialakításával lehet kielégíteni. A feltételezett klímaváltozás várható kedvezőtlen hatásaira való felkészüléshez elengedhetetlen a környezettudatos gazdálkodás folytatása. 2.3.1. A meglévő öntözési rendszerek fejlesztése vagy cseréje Az intézkedés leírása és indoklása: Magyarországon a mezőgazdaság az összes vízkivételből csupán 11%-kal részesedik (600 millió m3). A mezőgazdaság vízfelhasználása jelentős mértékben csökkent az 1990-es évek első felében Az öntözés a teljes mezőgazdasági vízhasználatnak mindössze 25–30%-át teszi ki. A klímaváltozás várható, kedvezőtlen hatásaira való felkészülés érdekében fontos célkitűzés a víz- és energiatakarékos öntözéses-gazdálkodás fejlesztése. Így a zöldség-gyümölcs ágazatban is szükséges növelni a víztakarékosság érdekében tett erőfeszítéseket. Meg kell említeni az öntözésnek talaj védelmében, a talajtermékenységének fenntartásában játszott szerepét is tekintettel arra, hogy hozzájárul a termőföld minőségét veszélyeztető szélsőséges vízháztartási helyzetek megelőzéséhez. Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások: a) A meglévő, nem víztakarékos öntözési rendszerek cseréje víztakarékos öntözési rendszerekre (pl. mikroöntözés). Az új öntözőberendezések csak akkor támogathatók, ha a vízháztartás mérlegének elemzése pozitív eredményt ad. Csak azok az alkalmazások támogathatók, amik megfelelnek a Víz Keretirányelv (2000/60/EK) 5. cikkében és 5. mellékletében szereplő elírásoknak. b) Olyan berendezések beszerzése, amelyek elősegítik a meglévő öntözési rendszerek által felhasznált öntözővíz mennyiségének csökkentését. Pl. az öntözés gyakoriságának, idejének, a kijuttatott víz mennyiségének mérése és ellenőrzése, a meglévő tápoldatozó berendezés cseréje. c) Öntözési terv készíttetése és megvalósítása. A kötelezettségvállalások csak akkor támogathatók, ha a beruházás megvalósításával biztosítható, hogy az öntözővíz felhasználásában legalább 25%-os megtakarítás érhető el. Abban az esetben, ha az öntözési rendszernek, amellyel a meglévő öntözési rendszert fejlesztik vagy amelyre azt lecserélik, egyéb kedvező környezeti hatásai is vannak (pl. alacsonyabb energiaigény, az erózió veszélyének csökkenése, felhasznált műtrágyamennyiség csökkenése), a legalább 10%-os öntözővíz-megtakarítást eredményező beruházások is támogathatók. Az intézkedés olyan, független, képesített szakértők által készített és a minisztérium által elfogadott tanulmány alapján foglalható bele a működési programba, amely igazolja, hogy a beruházás legalább 25%-os, illetve egyéb, egyértelműen meghatározható környezeti előnyök biztosítása mellett 10%-os vízmegtakarítást eredményez. A támogatható költségek: a) Beruházási költségek számla alapján. Helyettesítés esetén a 543/2011/EK bizottsági rendelet 61. cikkének (5) bekezdése alapján a meglévő beruházás maradványértékét le kell vonni a támogatható költségből vagy hozzá kell adni a termelői szervezet működési alapjához. b) Az öntözési terv készítésének költsége számla alapján. Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások: A meglévő öntözési rendszer fejlesztésével vagy cseréjével kapcsolatos szaktanácsadás (akár szolgáltatásként igénybe vett, akár a termelői szervezet alkalmazottja által végzett, a termelő tagoknak nyújtott szaktanácsadás). 2.4. A KLÍMAVÁLTOZÁS MÉRSÉKLÉSÉT CÉLZÓ KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK Az éghajlatváltozásnak sokféle hatása van, az ellene való küzdelemben a mezőgazdaság területén is összetett válasz szükséges. A mezőgazdaság jövőjét döntő módon befolyásolja az, ahogyan reagálunk és amilyen megoldásokat találunk a klímaváltozás közvetlen és közvetett hatásaira. Az ÚMVP fontos szerepet játszik ebben. Az üvegházhatást okozó gázok légköri kibocsátásának csökkentése és az abszorpciójuk növelése mellett elengedhetetlen a megváltozott időjárási és éghajlati körülményekhez való alkalmazkodás is. E körbe tartozik az előrelátható változások prognózisa, az okozott károsodások megelőzése, felkészülés az enyhítésükre, valamint a helyreállítás módjainak kidolgozása. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra történő felkészülés hamarosan lehetőséget nyújt a kedvező folyamatok további javulására. Az energiahasználat átalakítása az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése mellett jelentős megtakarításokkal is jár. A fosszilis üzemanyagok felváltása megújítható energiaforrásokkal új technológiai beruházásokra nyújt lehetőséget. A széndioxid-kibocsátás kereskedelmének bevezetése elősegíti a kibocsátás hatékony csökkentését. A szinergisztikus hatások révén a kibocsátás tovább csökkenthető és a fejlesztés – a helyi erőforrások alapján – tovább folytatható. Magyarország 2015-ig 15%-kal szándékozik csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, amelyből a mezőgazdaságnak arányosan, kb. 10-12%-kal kell kivennie a részét. A kibocsátás csökkentése mellett a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás alapvető feladata a klímaváltozás figyelembevételével történő talajgazdálkodás (amelynek jelentős víztárolási és széndioxid-elnyelési kapacitása van) a „kettős célú” vízgazdálkodási rendszer létrehozatalán túl (belvízgazdálkodás). További cél az energia célú növénytermesztés arányának növelése és az erdősítés, beleértve az őshonos erdők telepítését mezőgazdasági területeken és az erdőgazdálkodási rendszerek elterjesztését az állandó erdőtakaró létrehozatala érdekében. 2.4.1. Megújuló energiaforrásokat felhasználó fűtésrendszer kialakítása Az intézkedés leírása és indoklása: Megújuló energiaforrások alatt azokat az energiaforrásokat értjük, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem azonos ütemben újratermelődik vagy megújul. A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a geotermikus energia, a vízenergia és a biomassza. A megújuló energiaforrások felhasználása igen sokoldalú lehet. Hagyományosan legfontosabb alkalmazási területük az alapvetően fűtési-célú hőenergia termelés. A működési programok keretében végrehajtható intézkedés arra irányul, hogy a hagyományos, fosszilis energiahordozókat fölhasználó fűtésrendszereket megújuló energiaforrásokat hasznosító fűtésrendszerekkel helyettesítsék. Az intézkedés magában foglalja az új fűtésrendszerek kialakítását új létesítmények létrehozásakor, valamint a fosszilis energiát (fűtőolajt, gázt) felhasználó fűtésrendszerek cseréjét működő létesítmények esetén. Az intézkedés megvalósítása Magyarországon a fás és lágyszárú energianövényekre, energetikai célra hasznosítható növénymaradványokra, valamint a geotermikus energiára alapozva képzelhető el. A megújuló energiaforrások környezetszennyező hatása a fosszilis energiahordozókhoz képest lényegesen kisebb. Így a megújuló energiahordozók felhasználása a zöldség-gyümölcs ágazatban amellett, hogy csökkenti a fosszilis energiahordozók felhasználását, mérsékli a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok (elsősorban nitrogén-monoxid, szén-dioxid, kén dioxid) és egyéb légszennyező anyagok kibocsátását. Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások: a) Fás és/vagy lágyszárú energianövényeket, energetikai célra hasznosítható növénymaradványokat felhasználó új fűtésrendszer kialakítása. b) Geotermikus energiát felhasználó új fűtésrendszer kialakítása. c) Fosszilis energiaforrást felhasználó fűtésrendszer cseréje fás és/vagy lágyszárú energianövényeket, energetikai célra hasznosítható növénymaradványokat felhasználó fűtésrendszerre. d) Fosszilis energiaforrást felhasználó fűtésrendszer cseréje geotermikus energiát felhasználó fűtésrendszerre. A támogatható költségek: A beruházás költsége számla alapján. A fosszilis energiát felhasználó fűtésrendszer cseréje esetén a 543/2011/EK bizottsági rendelet 60. cikkének (4) bekezdése alapján a régi berendezés maradványértékét le kell vonni a támogatható költségből vagy hozzá kell adni a termelői szervezet működési alapjához. Az intézkedés keretében – a kettős finanszírozás elkerülése érdekében – nem támogatható olyan beruházás, amely más forrásból már finanszírozott. Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások: a) a megújuló energiaforrást hasznosító fűtésrendszer működtetését végző személy képzése, b) a megújuló energiaforrást hasznosító új fűtésrendszerrel kapcsolatos szaktanácsadás, c) a megújuló energiaforrást hasznosító új fűtésrendszer műszaki tervezése. 2.5.HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK Az ipari- és mezőgazdasági termelésből, a szolgáltatásból eredően és a lakossági fogyasztás következtében folyamatosan növekszik a keletkező hulladékok mennyisége és azok veszélyessége. A folyamat a környezet fokozódó terheléséhez, illetve a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, végső esetben maga után vonja a környezeti ártalmak és az ezzel összefüggésben jelentkező egészségkárosodás növekedését is. A hulladékgazdálkodás a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást. A hulladékgazdálkodás alapvető célja az emberi egészség védelme, a természeti környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása. A célok között említhető továbbá a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése (a természettől elsajátított anyag minél teljesebb felhasználása, hosszú élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása), a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztás-termelés körforgásban tartása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása. A hasznosítás a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban – a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 4. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával – történő felhasználását jelenti. Így a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználásával (újrafeldolgozásával), a hulladék valamely újrafeldolgozható összetevőjének leválasztásával és alapanyaggá alakításával (visszanyerésével), a hulladék energiatartalmának kinyerésével (energetikai hasznosítással), valamint a biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontásával és további felhasználásra alkalmassá tételével (pl. komposztálás) a környezetterhelés mérsékelhető. 2.5.1. A biológiailag lebomló szerves anyagok aerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tétele (Komposztkészítés) Az intézkedés leírása és indoklása: A komposztálás a termesztés során keletkező növénymaradványok és/vagy a post-harvest tevékenység során keletkező egyéb szerves maradványok ellenőrzött körülmények között oxigén jelenlétében, mikro- és makroorganizmusok segítségével történő autotermikus és termofil biológiai lebontása. A komposztálás tehát a lebomlás természetes folyamatának és a szerves anyagok újrahasznosításának kombinációja. A zöldség-gyümölcs ágazatban nagy mennyiségű szerves maradvány, illetve melléktermék képződik, amely komposztálással értékes, a talaj termőképességének javítására alkalmas, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyaggá alakítható. A komposzt felhasználásának környezeti előnyei a talaj szervesanyag-tartalmának növelése és ezáltal a talaj víz- és hőháztartásának, valamint a talaj szerkezetének javítása, amely egyúttal jobb levegőzöttséget biztosít és védi a talajt az eróziótól is. A komposzt kijuttatása növeli növények számára felvehető tápanyagok mennyiségét, fokozza a talaj biológiai aktivitását. A komposztálás a talajra gyakorolt kedvező hatása mellett hozzájárulhat a növényvédelem által okozott környezeti terhelés mérsékléséhez is azáltal, hogy csökkenti a növénymaradványok nem megfelelő kezeléséből eredő növényvédelmi kockázatokat. Tekintettel a komposztálás alapanyagaként felhasználható növénymaradványokra, illetve a termelői szervezet termelő tagjai által felhasznált komposzt mennyiségére, a komposztálás technológiái közül a nyílt rendszerű prizmás komposztálás alkalmazása javasolható. Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások: a) Komposztáló létesítése (tervezése, kivitelezése): infrastruktúra kiépítése (térburkolat, vízelvezetés), épületek kialakítása, és/vagy a komposztálás gépeinek, eszközeinek beszerzése, pl. rosták, aprító és keverő berendezések, markológépek, erőgépre szerelt forgató adapterek, prizmaátforgató gépek, komposztsziták, hőmérsékletmérő szondák, gázelemző szondák. b) Az előállított komposzt használata (követelmény, ezért nem támogatható). Csak olyan komposztáló kapacitások (kapcsolódó létesítmények és gépek kapacitása) kiépítése támogatható, amelyek arányban állnak a termelői szervezet termelő tagjai által felhasznált komposzt mennyiségével. Kereskedelmi célú komposzt-előállítás nem támogatható. A komposztálás technikai feltételeinek és az előállított komposzt minőségének meg kell felelnie a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló, a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről szóló jogszabályokban meghatározott követelményeknek. A „Komposzt használata” c. intézkedéssel való kombinálás esetén a – termelői szervezet által előállított – komposzt költsége nem támogatható. A támogatható költségek: A beruházás költségei számla ellenében. Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások: a) a komposztálás technológiájára vonatkozó képzés, b) a komposztálás technológiájára vonatkozó szaktanácsadás (akár szolgáltatásként igénybe vett, akár a termelői szervezet alkalmazottja által végzett), c) a komposztáláshoz kapcsolódó infrastruktúra és épületek tervezése. 2.5.2. A növényi maradványok energetikai célú fölhasználásának elősegítése Az intézkedés leírása és indoklása: A működési programok keretében végrehajtható intézkedés arra irányul, hogy a hagyományos, fosszilis energiahordozókat fölhasználó fűtésrendszereket olyan fűtésrendszerrel helyettesítsék, amely a gazdaságban keletkezett növénymaradványok – pl. gyümölcsültetvényekben keletkező nyesedék – energiatartalmát hasznosítja. Az intézkedés ugyan nem foglalja magában az új fűtésrendszerek kialakítását és a fosszilis energiát (fűtőolajt, gázt) felhasználó fűtésrendszerek cseréjét, hiszen ezek megvalósítására a „Megújuló energiaforrásokat felhasználó fűtésrendszer kialakítása” c. intézkedés keretében van lehetőség. De azáltal, hogy megteremti a keletkező növényi maradványok energetikai célú felhasználásra történő előkészítésének feltételeit, végső soron a megújuló energiaforrásokat fölhasználó fűtésrendszerek terjedését segíti elő. Az energetikai célú fölhasználásra alkalmas növényi maradványokat hasznosító fűtésrendszer környezetszennyező hatása a fosszilis energiahordozókat hasznosítókéhoz képest lényegesen kisebb. Így a növénymaradványok felhasználása fűtőanyagként amellett, hogy csökkenti a fosszilis energiahordozók felhasználását, mérsékli a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok (elsősorban nitrogén-monoxid, szén-dioxid, kén-dioxid). További előnye, hogy a maradványok elégetésével csökkennek a növény-egészségügyi kockázatok. Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások: a)A nyesedék összegyűjtése (minimumkövetelmény, ezért nem támogatható). b) A nyesedék aprítása (fűtőanyagként történő felhasználásra való előkészítése). c) A nyesedék és az apríték tárolása. A támogatható költségek: a) A nyesedék aprítását végző gép beszerzése számla alapján. b) A nyesedék, illetve apríték tárolására szolgáló épület létesítése (tervezése, kivitelezése) számla alapján. Az intézkedés csak akkor támogatható, ha kombinálják a „Megújuló energiaforrásokat felhasználó fűtésrendszer kialakítása” c. intézkedéssel. Az energetikai célra hasznosítható növénymaradványokat felhasználó fűtésrendszer kialakítása, mint beruházás annak keretében támogatható. Az intézkedés támogatható azonban akkor is, ha a termelői szervezet szerződéssel rendelkezik más termelői szervezet vagy tagjai tulajdonában lévő biomassza tüzelésű kazánok szerves maradványokkal történő ellátására. 2.5.3. Szelektív hulladékgyűjtés Az intézkedés leírása és indoklása: Szelektív hulladékgyűjtés alatt a hulladékok anyagfajták szerinti, a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönített begyűjtését értjük. Célja a hasznosítható összetevők feldolgozóiparba történő visszaforgatása, a veszélyes összetevők elkülönített kezelésével a környezetterhelés csökkentése, az ártalmatlanítási kapacitások megtakarítása. A termelői szervezetek a tagjaik számára megszervezett szelektív hulladékgyűjtéssel hozzájárulnak a hulladékok kötelező előírásokat meghaladó mértékű visszagyűjtéséhez és hasznosításához. Ennek keretében megoldást nyújthatnak olyan nagymértékű környezeti terhelést jelentő anyagok visszagyűjtésére is, mint pl. a termesztő berendezések fóliatakarása vagy a műanyag öntözőcsövek. Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások: a)A tagokhoz tároló edények kihelyezése. b) A szelektíven gyűjtött hulladék átmeneti tárolása (a hasznosítóhoz történő elszállításig). c) A szelektív hulladékgyűjtéshez kapcsolódó nyilvántartás. A támogatható költségek: a) A tagokhoz kihelyezett, valamint a termelői szervezet által használt tároló edények beszerzése számla alapján. b) A nyilvántartáshoz szükséges eszközök beszerzése (pl. informatikai rendszer –szoftver) számla alapján. Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások: a) a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos képzés, b) a szelektív hulladékgyűjtéshez kapcsolódó szaktanácsadás a termelői szervezet, illetve annak termelő tagjai felé. 2.6. A NÖVÉNYVÉDELEM FEJLESZTÉSE Az élelmiszer-előállítás nem helyettesíthető, elsődleges energiahordozója a növény. Ennek a megújulásra képes természeti erőforrásnak a letéteményese elsősorban a mezőgazdaság; a faipar alapanyag-ellátása pedig az erdőgazdaság feladatkörébe tartozik. Mindkét ágazat gazdasági teljesítőképességét, valamint a megtermelt javak, termékek mennyiségét és minőségét az ellehetetlenülés, illetve a megsemmisülés mértékéig veszélyeztethetik a különböző növényi károsítók (vírusok, baktériumok, gombák, állati kártevők és gyomnövények). A kártételi veszély azonban nemcsak a kultúrnövények és a vadon termő haszonnövények számára jelenthet akár végzetes kockázatot, hanem védendő természeti értékeink számára is. Akár egy hazánkban nem honos károsító megjelenése vagy egyéb károsító okozta járvány huzamosan megismétlődő jelenléte a védett biodiverzitásban olyan visszafordíthatatlan károkat okozhat, amely a teljes ökoszisztéma átalakulásával, végső soron degradációjával járhat. Ezért a mező- és erdőgazdaság termelési biztonsága, valamint a környezet és a természet védelme szempontjából az okszerű növényvédelem nélkülözhetetlen tényező. Vegyszermentesség és biogazdálkodás Magyarországon az elmúlt években gyors ütemben növekedett, habár a hazai kereslet a friss és feldolgozott biotermékek iránt csak kisebb ütemben emelkedett. Ennek egyik oka a biotermékek magasabb fogyasztói ára, a másik a belső piac szervezettségének a hiánya. A magyar biogazdaságok túlnyomó része exportra termel, a minősített és védjeggyel ellátott biotermékek 95-97%-át Nyugat-Európába szállítják, elsősorban Németországba, Svájcba, Hollandiába és Ausztriába, de számottevő a Franciaországba és az Angliába irányuló export is. A biogazdaságok kisebb része mezőgazdasági jellegű főtevékenységük mellett egyéb kiegészítő tevékenységet, például élelmiszeripari, elsősorban élelmiszer-feldolgozó tevékenységet is folytat. Többségük bortermeléssel, gyümölcs- és zöldségfeldolgozással, tej- és húsfeldolgozással foglalkozik, de a kiskereskedelmi tevékenység is erős ebben a gazdálkodási ágazatban. Ez lehetővé teszi a termelők számára, hogy biotermékeiket mind nagyobb arányban – szigorúan ellenőrzött módon – még a saját létesítményeikben feldolgozzák. A biogazdaságok egy része falusi turizmussal és szálláskiadással is foglalkozik a „falusi turizmus”program keretén belül, természetes módon kihasználva a biotermékeik gasztronómiai vonzerejét. A biotermékek feldolgozásának – a „földtől az asztalig” termékpálya kiépítésének – támogatása különösen fontos számunkra, mert a Magyarországon megtermelt termékek jelentős – 70%-ot meghaladó – mértékben nyersanyagként kerülnek értékesítésre a külföldi piacokon. 2.6.1. A kedvezőtlen műszaki jellemzőkkel rendelkező növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések helyettesítése korszerűbb gépekkel és eszközökkel Az intézkedés leírása és indoklása: A vegyszeres növényvédelem eredményessége és a környezetre gyakorolt hatása nagymértékben függ az alkalmazott gépektől, műszaki technológiáktól. A növényvédő gépek rendszere, kialakítása, továbbá a növényvédelmi tevékenység során alkalmazott műszaki megoldások jelentősen befolyásolják azt, hogy a vegyszerek milyen mértékben mennek veszendőbe és így milyen mértékben veszélyeztetik vagy károsítják a környezetet. Az eredményes növényvédelem egyik alapvető feltétele és követelménye tehát, hogy a célnak megfelelő permetezőgépet és technológiát alkalmazzuk. Az utóbbi időben a növényvédelmi gépekkel szemben támasztott követelmények szigorodtak és számos új műszaki megoldás jelent meg. Egyre kifejezettebb az a szakmai és társadalmi igény, hogy csökkentett permetlé-felhasználással legyenek elvégezhetők a növényvédelmi beavatkozások anélkül, hogy a gépek munkaminősége és a védekezés hatásossága romlana. A permetezőgépek esetében léteznek olyan műszaki megoldások (aktív-passzív injektoros fúvókák, elsodródás-csökkentő fúvókák, légzsákos permetezők, alagútpermetezők, infravörös, illetve ultrahangos növényérzékelő berendezések, stb.), amelyek segítségével jelentősen csökkenthető a kijuttatott permetlé elsodródásának mértéke és így a környezetre gyakorolt káros hatás is. A vegyszertakarékos műszaki megoldások a környezetterhelésre különösen érzékeny élővizek hatékonyabb védelmét is elősegíthetik. Az VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet végzett vizsgálatok tanúsága szerint a fent említett műszaki megoldások alkalmazásával 45-76%-os permetlé-megtakarítást, illetve 50-90%-os elsodródás-csökkenést lehet elérni. Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások: Korszerűbb műszaki jellemzőkkel rendelkező növényvédelmi gépek és eszközök beszerzése. A beszerzés csak abban az esetben támogatható, ha a gép, eszköz alkalmazásával a kijuttatott növényvédő szer mennyisége – a VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet által kiadott tanulmány által igazoltan – legalább 25%-kal csökken. A támogatható költségek: A növényvédelmi gép, eszköz beszerzésének költsége számla alapján. Csere esetén a támogatható költségből le kell vonni a helyettesített gép, eszköz maradványértékét. Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások: az új növényvédelmi géppel/eszközzel kapcsolatos szaktanácsadás. 2.6.2. Biológiai növényvédelmi eszközök és készítmények alkalmazása Az intézkedés leírása és indoklása: A biológiai növényvédelem keretében a kultúrnövények vegetációs ideje alatt a növényi károsítók elleni védekezésre természetes alapú, egészségre és környezetre veszélyt nem jelentő készítményeket, illetve természetes ellenségeket alkalmazunk előrejelzési eszközök használata mellett. A biológiai növényvédelemi eszközök alkalmazásával fokozottabban érvényesülnek az ember-, állat- és környezetvédelmi szempontokkal összefüggésben támasztott elvárások. A növényvédő szeres kezeléseket kiváltó környezetkímélő készítmények, természetes ellenségek (hasznos szervezetek betelepítése és életfeltételeik biztosítása), valamint az ún. biopreparátumok alkalmazásával csökken a környezeti terhelés mértéke. A növényvédelemi előrejelzési eszközök alkalmazásával pedig időben és károsítóspecifikusan lehet a kezeléseket megtervezni és elvégezni, amivel a növényvédelem hatékonysága fokozható. Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások: a) Természetes alapú növényvédő szer, illetve biopreparátum alkalmazása. b) Természetes ellenségek alkalmazása. c) Növényvédelmi előrejelző eszköz használata. d) A biológiai növényvédelemhez kapcsolódó monitoring tevékenység végzése és a nyilvántartások vezetése. A támogatható költségek: a) Növényvédő szerek, illetve biopreparátumok, természetes ellenségek alkalmazásának a hagyományos költségekhez viszonyított többletköltségei független szakértők által készített és a minisztérium által elfogadott tanulmány alapján. b) Előrejelző eszközök beszerzése számla alapján. c) Hajtatásban szellőzők, nyílászárók takarása: rovarhálók beszerzése számla alapján. Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások: a)a biológiai növényvédelemmel és integrált hajtatással kapcsolatos képzések, b) a biológiai növényvédelemi eszközök és készítmények alkalmazásával, valamint az integrált hajtatással kapcsolatos szaktanácsadás. 2.6.3. Ökológiai gazdálkodás Az intézkedés az európai közösség által szabályozott ökológiai eljárásoknak, az EU 2092/91/EGK és 2009. január 1-től 834/2007/EK tanácsi rendeleteiben meghatározott tápanyag-utánpótlási és növényvédelemi előírásoknak megfelelő, környezetbarát termelési módszerek és eljárások széleskörű elterjesztését célozza a tápanyag-gazdálkodás és a növényvédelem területén. A friss fogyasztás, valamint a konzervipar számára biztonságos, egészséges gyümölcs és zöldség előállítását a teljes ökológiai rendszer védelme mellett valósítja meg. Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások: a) Az EU 2092/91/EGK tanácsi rendeletében, illetve 2009. január 1-től a 834/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelő gazdálkodási gyakorlat előírásai (tápanyag-utánpótlás és növényvédelem). b) Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartás vezetése. Támogatható költségek: a) Az ÚMVP ökológiai gazdálkodással kapcsolatos célprogramjainál alkalmazott kötelezettségvállalások az ott meghatározott átalányköltségek alapján. A működési programokban az átalány formájában adott támogatás pontosan megegyezik az ÚMVP keretében alkalmazott átalánytámogatással, mivel a kötelezettségvállalások is azonosak. b) A nyilvántartáshoz szükséges szoftverek beszerzése számla alapján. Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások: a) az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos képzések, b) az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos szaktanácsadás. Az intézkedés nem kombinálható az ÚMVP „Integrált szántóföldi növénytermesztés”, „Integrált gyümölcs- és szőlőtermesztés”, „Ökológiai szántóföldi növénytermesztés” és „Ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés” célprogramjaival (Az 1. melléklet 1-4. intézkedéseivel)! 2.7. HORIZONTÁLIS INTÉZKEDÉSEK A horizontális intézkedéseknek, – ha önmagukban alkalmazzuk azokat –, nincs közvetlen környezetvédelmi hatása, ezért önmagukban nem választhatók a működési program keretében végrehajtandó intézkedésként. Egyes környezetvédelmi intézkedések végrehajtásához, hatékonyságának növeléséhez azonban szükség lehet horizontális intézkedések elvégzésére is. A működési programba tehát a horizontális intézkedéseket mindig a közvetlen környezeti hatással rendelkező környezetvédelmi intézkedéshez kapcsolódva, azok megvalósításának elősegítése és hatékonyságának biztosítása érdekében lehet belefoglalni. 2.7.1. Víz-, talaj- és növényanalízis Az intézkedés leírása és indoklása: Egyes környezetvédelmi intézkedések kötelezettségvállalásai végrehajtásának alapvető feltétele, hogy a víz, a talaj bizonyos tulajdonságairól vagy a levelek tápelem-tartalmáról pontos információkkal rendelkezzünk. Pl. szakszerű, hatékony tápanyagellátás nem lehetséges talajvizsgálat nélkül vagy pl. a tápanyag-ellátottság egyensúlyának megítélése diagnosztikailag csak a növényi részek analízisével lehetséges. Hasonlóképpen az intézkedések környezetre gyakorolt hatásának, eredményességének méréséhez, ellenőrzéséhez szükség van a fent említett elemzések elvégzésére. Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások: a tápanyag-gazdálkodási terv készítéséhez szükséges, valamint a végrehajtás ellenőrzése érdekében végzett talajvizsgálat és/vagy levélanalízis. A támogatható költségek: A mintavétel és a talajvizsgálat, illetve levélanalízis költsége számla alapján vagy az ÚMVP ben meghatározott átalányérték alapján. 2.7.2. Oktatás, képzés Az intézkedés leírása és indoklása: A környezetvédelmi intézkedések akkor hajthatók végre kellő hatékonysággal, ha az intézkedéssel érintett termelő vagy a termelői szervezet alkalmazottja rendelkezik a hatékony végrehajtáshoz szükséges ismeretekkel. Bizonyos esetekben az intézkedés végrehajtásának alapvető feltétele – jogszabályi előírás alapján – a szükséges végzettség megléte. Az intézkedés keretében a termelői szervezetek beiskolázhatják alkalmazottaikat a megfelelő szakképesítés megszerzése érdekében, valamint termelő tagjaik részére biztosíthatják/megszervezhetik a szükséges képzéseket, oktatásokat. Az oktatást, képzést annak témájától és céljától függően végezhetik külső szolgáltatók igénybevételével, és/vagy a termelői szervezet megfelelő szakképesítéssel és szakmai tapasztalattal rendelkező alkalmazottainak bevonásával. Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások: a) az alternatív/megújuló energiaforrást (beleértve a növénymaradványokat is) használó fűtésrendszer működtetését végző (fűtő/karbantartó) személy képzése, b) a komposztálás technológiájára vonatkozó képzés, oktatás, c) a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos képzés, oktatás, d) az integrált növényvédelemmel, valamint a biológiai növényvédelmi eljárásokkal kapcsolatos képzés, oktatás, e) az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos képzés, oktatás. A képzésnek/oktatásnak meg kell felelnie az alábbi feltételeknek annak érdekében, hogy a környezetvédelmi intézkedések nemzeti kerete alapján támogatható legyen: a) Olyan valós környezetvédelmi intézkedésekhez kapcsolódik, amely közvetlenül hatást gyakorol a környezetre és amelyet emiatt foglaltak bele a működési programba vagy az ÚMVP valamely agrár-könyezetgazdálkodási programjához kapcsolódik és kifejezetten ezen intézkedések és programok hatásának erősítését szolgálja. b) Megvalósításával képesítéssel rendelkező, külön (külső vagy belső) szakembert bíznak meg. c) A Nemzeti Stratégiában szereplő, más képzési/oktatási és egyéb intézkedések köre, amelyek szaktanácsadási szolgáltatáshoz való hozzáférést segítenek elő, egyértelműen zárják ki a hasonló célokat. A támogatható költségek: a) A képzés/oktatás költsége számla alapján. b) A termelői szervezet által a termelő tagok részére szervezett és a termelői szervezet alkalmazottja által tartott oktatatás esetén az alkalmazott munkabére munkaidő-nyilvántartás alapján. 2.7.3. Szaktanácsadás Az intézkedés leírása és indoklása: A környezetvédelmi intézkedések akkor hajthatók végre kellő hatékonysággal, ha az intézkedéssel érintett termelő vagy a termelői szervezet alkalmazottja rendelkezik a hatékony végrehajtáshoz szükséges ismeretekkel. Bizonyos esetekben ezek az ismeretek – különösen a speciális technológiákhoz, műszaki berendezésekhez kötődő ismeretek – oktatás és képzés keretében nem szerezhetők meg. A szaktanácsadás tehát szakmai és technológiai ismeretek bővítését elősegítő olyan tevékenység, amely támogatja a gazdálkodókat a termelési folyamatok fejlesztésében. A környezetvédelmi intézkedések esetén a szaktanácsadásnak az új ismeretek átadása révén kell segítenie a termelői szervezeteket vagy azok termelő tagjait az intézkedéshez kötődő technológia megvalósításában, a szükséges gépek, berendezések működtetésében, az eszközök használatában, illetve az ezekkel kapcsolatban felmerült problémák megoldásában (a probléma okának megállapítása, ajánlás megfogalmazása, az alkalmazott megoldás nyomonkövetése). A szaktanácsadást annak témájától függően végezheti külső szaktanácsadó, és/vagy a termelői szervezet megfelelő szakképesítéssel és szakmai tapasztalattal rendelkező alkalmazottja. Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások: a) a tápanyag-gazdálkodási terv végrehajtását segítő szaktanácsadás, b) új öntözési rendszer működtetését segítő szaktanácsadás, b) a megújuló energiaforrást (beleértve a növénymaradványokat is) használó fűtésrendszer üzemeltetésével kapcsolatos szaktanácsadás, c) a komposztálás technológiájára, a jogszabályi kötelezettségekre vonatkozó szaktanácsadás, d) a szelektív hulladékgyűjtéshez kapcsolódó szaktanácsadás a termelői szervezet, illetve annak termelő tagjai felé, e) az új növényvédelmi géppel/eszközzel kapcsolatos szaktanácsadás, f) az integrált növényvédelemmel, valamint a biológiai növényvédelmi eljárásokkal kapcsolatos szaktanácsadás, g) az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos szaktanácsadás. A szaktanácsadási intézkedésnek meg kell felelnie az alábbi feltételeknek annak érdekében, hogy a környezetvédelmi intézkedések nemzeti kerete alapján támogatható legyen: a) Olyan valós környezetvédelmi intézkedésekhez kapcsolódik, amely közvetlenül hatást gyakorol a környezetre és amelyet emiatt foglaltak bele a működési programba vagy az ÚMVP valamely agrár-könyezetgazdálkodási programjához kapcsolódik és kifejezetten ezen intézkedések és programok hatásának erősítését szolgálja. b) Megvalósításával képesítéssel rendelkező, külön (külső vagy belső) szakembert bíznak meg. A működési programban egyértelműen jelezni kell azt a speciális feladatot, amelyet a képesítéssel rendelkező, külön szakembernek el kell végeznie. c) A Nemzeti Stratégiában szereplő, más képzési/oktatási és egyéb intézkedések köre, amelyek szaktanácsadási szolgáltatáshoz való hozzáférést segítenek elő, egyértelműen zárják ki a hasonló célokat. A támogatható költségek: a) Szolgáltatásként igénybe vett szaktanácsadás számla alapján. b) A termelői szervezet alkalmazottja által végzett szaktanácsadás esetén az alkalmazott munkabére munkaidő-nyilvántartás alapján. 2.7.4. Tervezés Az intézkedés leírása és indoklása: Bizonyos esetekben a tervezés alapvető feltétele a működési programban szereplő környezetvédelmi intézkedések megvalósításának. Önmagában alkalmazva a tervezésnek nincs közvetlen környezetvédelmi hatása, ezért nem is választható a működési programban önállóan végrehajtandó környezetvédelmi intézkedésként. Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások: a) Olyan fűtésrendszer tervezése, amely egy vagy több éves (lágy vagy fás szárú) energianövények és/vagy növénymaradványok energetikai célú hasznosítására szolgál. b) Geotermikus energiát hasznosító új fűtésrendszer tervezése. c) A komposztáláshoz kapcsolódó infrastruktúra és épületek tervezése. A támogatható költségek: Tervezési szolgáltatás igénybevétele számla alapján. 3. Agrár-környezetgazdálkodás A 1-4. intézkedések akkor fogadhatók el az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103c. cikk (3) bekezdés első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésként, ha abban a termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80%-a részt vesz. Az intézkedés azonban a kettős finanszírozás elkerülése érdekében nem támogatható a működési alapból. Az ország jelentős részén szükség van a földhasználat átalakítására és országos, új földhasználati irányok keresésére, valamint a térségi prioritások meghatározására (pl. árvízzel és belvízzel veszélyeztetett területek területhasználatának átalakítása, természetközeli gazdálkodási rendszerek visszaállítása). A termőföldre továbbra is veszélyt jelentenek a talaj minőségét, termőképességét rontó folyamatok (erózió, savanyodás, szikesedés, tömörödés, a negatív tápanyagmérleg), a környezetkímélő, legelőre alapozott állattartás indokolatlanul alacsony aránya, a környezettudatos tápanyag-gazdálkodás hiánya, amelyek a fenntarthatóság érvényesítését gátolják. Az AKG kifizetések hozzájárulnak a vidéki területek fejlődéséhez és környezeti szolgáltatásokat nyújtanak a társadalom egészének. Ösztönzik a gazdálkodókat a mezőgazdasági földterületeken a környezet, a táj és a természeti erőforrások fenntartható hasznosításával összeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazására és a genetikai erőforrások megőrzésére. Az intézkedés hozzájárul a Göteborgban a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig történő visszafordításával kapcsolatban tett kötelezettségvállalás teljesítéséhez és a Víz Keretirányelv célkitűzéseinek megvalósításához. Az AKG intézkedések kialakításánál kiemelt figyelmet szenteltünk a Magyarországon jellemző agrár-környezetvédelmi problémák csökkentésére, visszaszorítására, illetve olyan környezetbarát gazdálkodási gyakorlat elterjesztésére, amely megelőzi bizonyos környezeti problémák kialakulását. Ennek megfelelően az alábbi AKG prioritásoknak megfelelő előírások kerültek megfogalmazásra és a különböző célprogramokba való integrálásra: Talajvédelem: a különböző talajdegradációs folyamatok (talajerózió, talajtömörödés) hatásainak csökkentése különböző agrotechnikai módszerek alkalmazása révén. A környezetbarát tápanyag-gazdálkodás gyakorlatának elterjesztésével a talaj negatív tápanyagmérlegének egyensúlyba hozása is kiemelt célként fogalmazódik meg. Felszíni és felszín alatti vizek védelme: a földhasználatváltás elősegítésén és a környezetbarát tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem gyakorlatán keresztül a vízbázisok védelme, a vízminőség javítása, a szennyezések lehetőségének redukálása. Természetvédelem: a mezőgazdasági földhasználat minden ágában (szántóművelés, gyepgazdálkodás, ültetvények) sokszínű, a természetközeli élőhelyek kialakításával és megőrzésével, a természetvédelmi szempontból értékes állat- és növényfajok számára megfelelő táplálkozó-, szaporodási és pihenőhelyek biztosításával az aktív természetvédelem rendszerének kiterjesztése a cél. A biológiai sokféleség megőrzésének és növelésének fent említett eszközei elsődlegesen a Natura 2000 területek megőrzését és fejlesztését szolgálják. Levegőszennyezés csökkentése: az extenzív, külterjes művelést és alacsony külső inputokat igénylő gazdálkodási módszereken és növénycsoportokon keresztül a célprogramok hozzájárulnak a mezőgazdaság által kibocsátott káros anyagok mennyiségének csökkentéséhez. Általános előírások a célprogramokhoz:  a célprogram előírásainak betartása, valamint a jogosultsági feltételeknek való megfelelés a teljes támogatási időszak alatt (5 évig) a támogatási programba bevont területen,  a kölcsönös megfeleltetésből 73/2009/EK rendelet 4. és 5. cikkében és a II. mellékletében rögzített irányelvek, valamint a rendelet III. mellékletében foglalt, „helyes mezőgazdasági és környezeti állapot” fenntartására vonatkozó előírások, betartása a gazdaság teljes területén,  a tápanyag-gazdálkodásra, valamint a növényvédő szer használatra vonatkozó minimum követelményeket a gazdaság teljes területén be kell tartania,  gazdálkodási napló vezetése a gazdaság teljes területére,  a program 5 éve alatt a Minisztérium által szervezett 2 agrár-környezetgazdálkodási képzésen való részvétel. 3.1 Integrált szántóföldi növénytermesztés célprogram A célprogram célkitűzései:  a növényvédő szerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése;  a talaj állapotának védelme és javítása;  a talaj tápanyagmérleg-egyensúlyának helyreállítása;  élelmiszerbiztonság javítása;  hozzájárulás a biológiai sokféleség fenntartásához. Kötelezettségvállalások:  a célprogram megkezdését megelőzően, valamint a célprogram ötödik évében vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban;  a vizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;  évente földhasználati tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;  a célprogram 5 éve alatt egyszer középmély (40-60 cm) lazítás alkalmazása;  a vetésváltás szabályainak betartása (ÚMVP mellékletében);  a program 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül – fővetésű növények tekintetében – az őszi búza, szemes kukorica és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 60% lehet, a pillangós növények részaránya legalább 10% kell, hogy legyen;  a program 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágyanövény termesztése és zöldtrágyázás megvalósítása, amely másodvetésben is történhet;  csak környezetkímélő növényvédőszer hatóanyagok köre alkalmazható;  a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés vagy növényvédelmi megfigyelés alapján kell végezni. A tevékenység indoklása: A környezetkímélő növénytermesztési gyakorlat elterjesztése okszerű tápanyag gazdálkodással, integrált növényvédelemmel, vetésváltással, alapvető talajvédelemmel és helyes talajműveléssel a talajok, valamint a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében. Az intézkedés akkor fogadható el az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103c. cikk (3) bekezdés első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésként, ha abban a termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80%-a részt vesz. Az intézkedés nem kombinálható az „Ökológiai gazdálkodás” c. intézkedéssel! A támogatás ÚMVP keretében történik. Az intézkedés – a kettős finanszírozás elkerülése érdekében – nem támogatható a működési alapból. 3.2 Integrált gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram A célprogram célkitűzései:  a mezőgazdasági termelés során felhasznált kemikáliákból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése,  a talaj állapotának védelme és javítása,  élelmiszerbiztonság segítése,  hozzájárulás a biodiverzitás fenntartásához, illetve növeléséhez. Kötelezettségvállalások:  a célprogram megkezdését megelőzően, valamint az ötödik évben vett talajminta alapján, bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban;  levélanalízis elvégzése évente;  a talaj- és levélvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;  szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása az ültetvényben tilos;  csak környezetkímélő hatóanyagok köre alkalmazható;  szexferomon csapdák alkalmazása 2 db/4 ha sűrűségben a rovarkártevők egyedszámának és a várható kártétel megállapítása érdekében;  a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés vagy növényvédelmi megfigyelés alapján kell végezni;  az ültetvényben 6 db/ha sűrűségben madárodút kell elhelyezni;  a tőkehiány az 5%-ot ne haladja meg. A tevékenység indoklása: A nemzetközi szabványoknak megfelelő környezetbarát/integrált (IP) termelési módszerek és eljárások széleskörű elterjesztése (okszerű tápanyag-gazdálkodás, integrált növényvédelem, helyes talajművelés). A friss fogyasztás, valamint a konzervipar, borászat számára biztonságos, egészséges, gyümölcs és szőlő előállítása. Az intézkedés akkor fogadható el az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103c. cikk (3) bekezdés első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésként, ha abban a termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80%-a részt vesz. Az intézkedés nem kombinálható az „Ökológiai gazdálkodás” c. intézkedéssel! A támogatás ÚMVP keretében történik. Az intézkedés – a kettős finanszírozás elkerülése érdekében – nem támogatható a működési alapból. 3. 3. Ökológiai szántóföldi növénytermesztés célprogram A célprogram célkitűzései:  hozzájárulás a biológiai sokféleség fenntartásához, illetve növeléséhez;  a növényvédő szerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése;  a talaj állapotának védelme és javítása;  a talaj tápanyagmérleg-egyensúlyának helyreállítása;  élelmiszerbiztonság segítése. Kötelezettségvállalások:  a 2092/91/EGK rendelet, illetve 2009. január 1-től a 834/2007/EK rendelet teljes körű betartása;  a célprogram megkezdését megelőzően, valamint a célprogram ötödik évben vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban;  a vizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;  évente földhasználati tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;  a célprogram 5 éve alatt egyszer középmély (40-60 cm) lazítás alkalmazása;  a vetésváltás szabályainak betartása (ÚMVP mellékletében);  a program 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül – fővetésű növények tekintetében – az őszi búza, szemes kukorica és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 50% lehet, a pillangós növények részaránya legalább 10% kell, hogy legyen;  a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés vagy növényvédelmi megfigyelés alapján kell végezni. Tevékenység indoklása: Az EU 2092/91/EGK tanácsi rendeletében meghatározott ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelő gazdálkodási gyakorlat (tápanyag-utánpótlás és növényvédelem) elterjesztése a fizikai és természeti környezet (talajok, vizek, biodiverzitás) állapotának javítása érdekében. Az intézkedés akkor fogadható el az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103c. cikk (3) bekezdés első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésként, ha abban a termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80%-a részt vesz. Az intézkedés nem kombinálható az „Ökológiai gazdálkodás” c. intézkedéssel! A támogatás ÚMVP keretében történik. Az intézkedés – a kettős finanszírozás elkerülése érdekében – nem támogatható a működési alapból. 3.4. Ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram A célprogram célkitűzései:  hozzájárulás a biológiai sokféleség fenntartásához, illetve növeléséhez,  a természetes önszabályozó folyamatok erősítése,  kultúrtörténeti és genetikai szempontból fontos, veszélyeztetett fajták megőrzése,  a növényvédő szerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése,  a talaj állapotának védelme és javítása,  élelmiszerbiztonság segítése. Kötelezettségvállalások:  a 2092/91/EGK rendelet, illetve 2009. január 1-től a 834/2007/EK rendelet teljes körű betartása;  a célprogram megkezdését megelőzően, valamint az ötödik évben vett talajminta alapján; bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban;  levélanalízis elvégzése évente;  a talaj- és levélvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;  szexferomon csapdák alkalmazása 2 db/4 ha sűrűségben a rovarkártevők egyedszámának és a várható kártétel megállapítása érdekében;  a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés vagy növényvédelmi megfigyelés alapján kell végezni;  az ültetvényben 6 db/ha sűrűségben madárodút kell elhelyezni;  az ültetvényben legalább 1 m2 felület/ha mennyiségben a ragadozó ízeltlábúak számára megfelelő búvóhelyet, szaporodó helyet kell létesíteni, évente gondozni és öt éven át fenntartani;  a tőkehiány a 10%-ot ne haladja meg. A tevékenység indoklása: Az európai közösség által szabályozott ökológiai eljárásoknak, az EU 2092/91/EGK tanácsi rendeletében meghatározott tápanyag-utánpótlási és növényvédelemi előírásoknak megfelelő, környezetbarát termelési módszerek és eljárások széleskörű elterjesztése a tápanyag-gazdálkodás, növényvédelem területén. A friss fogyasztás, valamint a konzervipar, borászat számára biztonságos, egészséges gyümölcs és szőlő előállítása. Az intézkedés akkor fogadható el az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103c. cikk (3) bekezdés első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésként, ha abban a termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80%-a részt vesz. Az intézkedés nem kombinálható az „Ökológiai gazdálkodás” c. intézkedéssel! A támogatás ÚMVP keretében történik. Az intézkedés – a kettős finanszírozás elkerülése érdekében – nem támogatható a működési alapból. 7. melléklet a 150/2012. (XII. 28.) VM rendelethez Termelői szervezet neve: MŰKÖDÉSI PROGRAM A MŰKÖDÉSI PROGRAM KIVITELEZÉSE, A MŰKÖDÉSI ALAPOK, TERVEZETT FELHASZNÁLÁSÁNAK BEMUTATÁSÁRA IDŐSZAK: 20..../20..... A nyomtatvány nyolc részből áll, úgymint: 1. Általános adatok 2. A működési alap tervezett alakulása 3. A működési program célkitűzései 4. Intézkedések 5. Az intézkedések pénzügyi adatai 6. Intézkedés-összefoglalási mátrix 7. Pénzügyi összesítő 8. Nyilatkozatok és cégszerű aláírás Kötelező mellékletek: 1. Stratégiai terv 2. Könyvvizsgálati bizonyítvány 3. A működési alaphoz való tagi hozzájárulások részletezése; 4. A működési program végrehajtásában részt vevő munkatársak funkcióinak hatásköre; 5. A tervezett beruházások műszaki tartalma és költségvetése 6. Működési alap létezéséről benyújtott bizonyíték (elkülönített számla) Dátum: 1. ÁLTALÁNOS ADATOK 1.1. Általános azonosító adatok Termelői szervezet neve: Székhely címe: Telephely címe: Levelezési címe: Adószám: Regisztrációs szám: Cégjegyzékszám: Statisztikai számjel: Jogi forma: Alapítás dátuma: A működési alap számlaszáma/ könyvelésen belüli nyilvántartási szám Tagok száma (a működési program készítésekor/módosítását megfelelő december 31-i állapot szerint): Alkalmazottak száma (a beadást megfelelő december 31-én érvényes létszám) Az első évre vonatkozó referencia időszak meghatározása év A működési program időtartama: 3 év 4 év 5 év A működési program végrehajtásának kezdete Módosított működési program végrehajtásának kezdete Kapcsolattartó Név: Funkció: Fax: Telefon (vezetékes): Mobil: E-mail: 1.2 KIINDULÁSI HELYZET A kiindulási mutatókat hároméves átlagként kell kiszámítani. Adatok hiányában legalább egy év adatai alapján kell kiszámítani őket. Az egyes programok kezdetén fennálló helyzetre utalnak, ezért nem szorulnak aktualizálásra. 1 A versenyképesség növelése 2 A termelői szervezet (TSZ), illetőleg a termelői szervezetekből álló társulás (TSZT) által értékesített termékek értéke (eFt) 3 A termelői szervezeti tagság vonzerejének növelése 4 A TSZ-ben/TSZT-ben aktív tagsággal3 (1) rendelkező gyümölcs- és zöldségtermelők száma 5 A TSZ/TSZT tagjai által megművelt teljes gyümölcs és zöldségtermelő terület (ha) 6 A kínálati koncentráció ösztönzése 7 A tagok által megtermelt termékek piacra helyezésének ösztönzése 8 A termelésnek a kereslethez való igazítása minőség és mennyiség tekintetében 9 A forgalomba hozott termékek teljes mennyisége (tonna) 10 A valamely „minőségbiztosítási rendszer” követelményeinek megfelelő értékesített termékek mennyisége a „minőségbiztosítási rendszerek” főbb típusaira lebontva4 (tonna) 12 Oltalom alatt álló földrajzi jelzések és eredetmegjelölések 13 Igazoltan integrált termelés 14 Termék minőségbiztosítási magánrendszerek 15 A termelési költségek optimalizálása 16 A termékek kereskedelmi értékének növelése 17 A forgalomba hozott termékek értéke/a forgalomba hozott termékek mennyiség (Ft/kg) 18 A termelői árak stabilizálása 19 A TSZ/TSZT értékesítési átlagárának 80%-ánál alacsonyabb áron értékesített termékek mennyisége (tonna)5 20 Az ismeretek bővítése és a humán tartalékok fejlesztése 21 Képzési tevékenységet/programot elvégzők száma az elmúlt három évben (db) 22 A tanácsadó szolgáltatásokat igénybe vevő üzemek, TSZ és TSZT-tagok száma (db) 23 A műszaki és gazdasági teljesítőképesség fejlesztése és az innováció ösztönzése 24 A környezet állapotának javítása és megóvása 25 Hozzájárulás a talajvédelemhez 26 Talajeróziós kockázatnak kitett gyümölcs- és zöldségtermelő terület,6 ahol erózió elleni intézkedéseket hajtanak végre (ha) 27 Hozzájárulás a vízminőség fenntartásához és javításához 28 Csökkentett műtrágya felhasználású vagy hatékonyabb műtrágya gazdálkodású gyümölcs- és zöldségtermelő területek (ha) 29 Hozzájárulás a fenntartható vízkészlet felhasználáshoz 30 Víztakarékossági intézkedéseket alkalmazó gyümölcs- és zöldségtermelő területek (ha) 31 Hozzájárulás az élőhelyek és a biodiverzitás megóvásához 32 Ökológiai gyümölcs és/vagy zöldségtermelő terület (ha) 33 Integrált gyümölcs és/vagy zöldségtermelő terület (ha) 34 Az élőhelyek és a biodiverzitás védelméhez hozzájáruló egyéb tevékenységekkel érintett területek (ha) 35 Hozzájárulás a tájkép megőrzéséhez 36 Hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez 37 Termelés 38 Üvegházfűtésre fordított becsült éves energia fogyasztás, energiaforrás típusokra lebontva 39 Hozzájárulás a levegőminőség fenntartásához és javításához 40 Szállítás 41 Belső szállításra7 (5) fordított becsült éves energiafogyasztás, tüzelőanyag típusokra lebontva 42 A keletkező hulladékmennyiség csökkentése 2. A MŰKÖDÉSI ALAP TERVEZETT ALAKULÁSA A B C D E F G H 1 Év Értékesített termék tervezett értéke A tagok által befizetett működési hozzájárulás A termelői zservezet által befizetett hozzájárulás Nemzeti támogatás Referencia időszaki ÉTÉ Közösségi támogatás Működési alap összesen 2 (ÉTÉ) (C+D)x 0,8 (=C+D+E+G) 3 (Ft) 4 20... 5 20... 6 20... 7 20... 8 20... 9 Összesen: 3. A Nemezeti Stratégia Célkitűzéseinek végrehajtása 3.1. A működési program célkitűzései A B C Célkitűzés azonosítója A nemzeti stratégiában megfogalmazott célkitűzések a 1234/2007/EK rendelet 103c. cikke alapján Intézkedésszámok 1 A piac konkrét igényeinek és a fenntartható mezőgazdaság feltételrendszerének teljesítését célzó, fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az uniós szabályozásnak is megfelelő módon történő megvalósítása 2 A hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyorsított adaptálása, környezetbarát, integrált, elsősorban biológiai módszerek bevezetésének gyorsítása. 3 Technológiai innováció az áru minőségének javítása és a hatékonyság növelése érdekében. 4 A piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében a zöldség- és gyümölcs-, valamint a gombatermesztés szervezése az idő- és mennyiségi szempontokra figyelemmel, illetve ennek áruvá készítése, osztályozása, csomagolása, tárolása, feldolgozása teljes logisztika fejlesztése 5 A termelői szervezetek másod- és harmadszintű együttműködésének erősítése, más tagállamok szervezeteivel való kooperáció elősegítése. 6 Különleges prémium minőség felépítése, a magyar termék jobb arculatának bemutatása érdekében a magyar zöldség gyümölcs friss és feldolgozott termékek eladásának ösztönzésével 7 A prémium termékek, a márkázott termékek, a földrajzi árujelzők és minőségi jelek használata 8 A környezetbarát termelés és termék előállítás 9 Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása 10 A termékek piacain jelentkező válságok megelőzése és kezelése 3.2. Az egyes célkitűzésekhez tartozó intézkedések és tevékenységek megnevezése A B C Intézkedés száma Az intézkedés neve Célkitűzés azonosítója 1 Termeléstervezésre irányuló tevékenységek . 2 A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek 3 Az értékesítés javítására irányuló tevékenységek 4 Kutatás és kísérleti termelés 5 Képzési tevékenységek 6 Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések 7 Környezetvédelmi intézkedések 8 Egyéb tevékenységek 4/A. INTÉZKEDÉSEK 4/A 1. Intézkedés száma Intézkedés neve: 4/A 2. Ez az intézkedés folytatása egy, az előző működési programban szereplő intézkedésnek? O Igen, intézkedés szám: Intézkedés címe: O Nem. Adja meg, hogy a Nemzeti Stratégia mely pontjához kapcsolódik az intézkedés, illetve a saját stratégiai terve mely részének felel meg ez az intézkedés: 4/A 3. Az intézkedés terv rövid összefoglalása: 4/A 4. Ez az intézkedés mely más intézkedést egészíti ki, illetve van összhangban vele. Ideértve a vidékfejleszté si támogatásból finanszírozha tó intézkedések et is. 4/A 5. Az intézkedés indítási dátuma: Az intézkedés befejezési dátuma: 4/A 6. az intézkedés vezetőjének neve Funkci ó: Telefon: 4/A 7. Indulási állapot tevékenységenként (részletesen leírva kvantitatív, mérhető és ellenőrizhető értékekkel,): 1. 2. 3. 4. 5. 4/A 8. Tevékenységek, munkálatok és munkamódszerek (milyen konkrét tevékenységeket valósítanak meg a tervezett célkitűzések és eredmények elérése érdekében): 1. 2. 3. 4. 5. 4/A 9. Eredmények (kvantitatív, mérhető, a kezdeti állapothoz viszonyított értékek) (a számozásnak meg kell felelnie a kezdeti helyzet leírásában használt számozásnak!): 1. 2. 3. 4. 5. 4/A 10. Időbeosztás Tevékenységek Kezdési dátum Befejezé si dátum 1. 2. 3. 4. 5. 4/A 11. Tevékenységek dokumentálása: Tevékenység ek Árajánlatot, egyéb dokumentáció t tartalmazó melléklet azonosítószá ma Végrehajtás igazolására szolgáló dokumentumok felsorolása 1. 2. 3. 4. 5. 4/A.12. Háttérinformáció: 4/B. VÁLSÁGMEGELŐZÉS ÉS -KEZELÉS 4/B. 1. Promóció és kommunikáció Akcióterv: 4/B 1.1. Az intézkedés sorszáma: Intézkedés neve: 4/B 1.2. Promóciós és kommunikációs tevékenységek típusának neve Az alkalmazni kívánt tevékenység típus Kiadványok szerkesztése, készíttetése, terjesztése Reklámtevékenység Együttműködés a kiskereskedelemmel fogyasztás ösztönzése céljából Egyéb, a termelői szervezet által megfelelően indokolt és a minisztérium által a működési program részeként jóváhagyott intézkedés, amely a válságmegelőzés és -kezelés célját szolgálja. 4/B 1.3. A választott tevékenyég célja: 4/B 1.4. Adja meg az intézkedés részletes leírását: 4/B 1.5. Ez a tevékenység mely más a működési program más intézkedése keretében végrehajtott tevékenységet egészíti ki, illetve van összhangban vele? 4/B 1.6. Az intézkedés indítási dátuma: Az intézkedés befejezési dátuma: 4/B 1.7. az intézkedés vezetőjének neve: Funkció: Telefon: 4/B 1.8. A közvetíteni kívánt üzenettípusok felsorolása: 1. 2. 3. 4. 5. 4/B 1.9. Milyen költségek merülnek fel az előző pontban felsorolt tevékenységekhez, munkálatokhoz, munkamódszerekhez kapcsolódóan? 1. 2. 3. 4. 5. 4/B 1.10. Eredmények (kvantitatív, mérhető, és a kezdeti állapothoz viszonyított értékekkel, a Nemzeti Stratégiában meghatározott mutatók alapján) (a számozásnak meg kell felelnie a kezdeti helyzet leírásában használt számozásnak!): 1. 2. 3. 4. 5. 4/B 1.11. Időbeosztás Tevékenységek Tevékenység időintervalluma Kivitelező 1. 2. 3. 4. 5. 4/B 12. Tevékenységek dokumentálása: Tevékenységek Árajánlatot, egyéb dokumentációt tartalmazó melléklet azonosítószáma Végrehajtás igazolására szolgáló dokumentumok felsorolása 1. 2. 3. 4. 5. 4/B 1.13. Háttérinformáció: 4/B 2. Képzés a válságmegelőzés és -kezelés érdekében Képzési terv: 4/B 2.1. Intézkedés sorszáma: Intézkedés neve: 4/B 2.2. A válság- megelőzés és -kezelés érdekében végzett képzési tevékenységek típusának neve Az alkalmazni kívánt tevékenység típus Kereskedelmi minőségszabványok és azok ellenőrzése Minőségirányítási rendszerek kiépítése és alkalmazása Fogyasztói igények változása és az azoknak megfelelő termék előállítás Piaci viszonyokat figyelembe vevő termelés-tervezés 4/B 2.3. A választott tevékenység célja: 4/B 2.4. Adja meg az intézkedés részletes leírását, külön megjelölve a résztvevők körét, a képzés várható időtartamát. 4/B 2.5. Az intézkedés indítási dátuma: Az intézkedés befejezési dátuma: 4/B 2.6. az intézkedés vezetőjének neve: Funkció: Telefon: 4/B 2.7. A képzésben résztvevők köre, a képzés várható időtartama 1. 2. 3. 4. 5. 4/B 2.8. Milyen költségek merülnek fel az előző pontban felsorolt tevékenységekhez, munkálatokhoz, munkamódszerekhez kapcsolódóan? 1. 2. 3. 4. 5. 4/B 2.9. Eredmények (a képzésen tanultak várható hasznosulásának mértékét, továbbá a tanultak alkalmazásától várható eredmények): 1. 2. 3. 4. 5. 4/B 2.10. Időbeosztás Tevékenységek Tevékenység időintervalluma Kivitelező 1. 2. 3. 4. 5. 4/B 2.11. Tevékenységek dokumentálása: Tevékenységek Árajánlatot, egyéb dokumentációt tartalmazó melléklet azonosítószáma Végrehajtás igazolására szolgáló dokumentumok felsorolása 1. 2. 3. 4. 5. 4/B 2.12. Háttérinformáció: 4/B. 3. Piacról való árukivonás-ingyenes szétosztás 4/B 3.1. Intézkedés sorszáma: Intézkedés neve: 4/B 3.2. Az intézkedés alkalmazásának célja: 4/B 3.3. Adja meg az intézkedés részletes leírását 4/B 3.4. A kivont termékek rendeletetése, fogadó szervezetek típusa 4/B 3.5. Az intézkedés indítási dátuma: Az intézkedés befejezési dátuma: 4/B 3.6. az intézkedés vezetőjének neve: Funkció: Telefon: 4/B 3.7. A kivonás által érintett termékek felsorolása és azok tervezett mennyisége: Termék Mennyiség (tonna) 1. 2. 3. 4. 5. 4/B 3.8. Várható szállítási távolságok termésmennyiségenként? Mennyiség (tonna) Távolság (km) 1. 2. 3. 4. 5. 4/B 3.9 Csomagolt termékek mennyisége (tonna) 4/B 3.10. Eredmények: 1. 2. 3. 4. 5. 4/B 3.11. Időbeosztás: Tevékenységek Tevékenység időintervalluma Kivitelező 1. 2. 3. 4. 5. 4/B 3.12. Tevékenységek dokumentálása: Tevékenységek Termelői szervezet és az átvevő intézmény között kötött, az áru átadásának technikai feltételeiről szóló megállapodást tartalmazó melléklet azonosító száma Végrehajtás igazolására szolgáló dokumentumok felsorolása 1. 2. 3. 4. 5. 4/B 3.13. Háttérinformáció: 4/B. 4. Be nem takarítás intézkedés alkalmazása: 4/B 4.1. Intézkedés sorszáma: Intézkedés neve: 4/B 4.2. Az intézkedés alkalmazásának célja 4/B 4.3. Adja meg az intézkedés részletes leírását, külön megjelölve az esetlegesen részt vevő termékek körét [E rendelet 4. számú melléklete szerint]. 4/B 4.4. Az intézkedés indítási dátuma: Az intézkedés befejezési dátuma: 4/B 4.5. az intézkedés vezetőjének neve: Funkció: Telefon 4/B 4.6. A be nem takarítással érintett területek várható nagysága termékenként 1. 2. 3. 4. 5. 4/B 4.7 Be nem takarítási intézkedés alkalmazásának módja Be nem takarítási intézkedés alkalmazásának módja Alkalmazni kívánt módszer Denaturálás Talajba történő bedolgozás Egyéb: 4/B 4.8. Az esetlegesen felmerülő káros környezeti hatások, negatív növény-egészségügyi következmények elkerülése érdekében alkalmazott eljárások 1. 2. 3. 4. 5. 4/B 4.9. Eredmények 1. 2. 3. 4. 5. 4/B 4.10. Időbeosztás Tevékenységek Kezdési dátum Befejezési dátum Kivitelező 1. 2. 3. 4 5 4/B 4.11. Háttérinformáció: 5. AZ INTÉZKEDÉSEK PÉNZÜGYI ADATAI (évenként külön, valamint a teljes Működési Programra vonatkozó összesítő táblázatok kitöltésével) 1 5.1. Alkalmazottak költségei 2 Sorszám Tevékenységek Munkatársak Összes Munkabér Összes közteher Összes költség 3 (csak szakképzettek) Ft Ft 4 száma a funkció neve a hatáskör alapján 5 A B (A + B) 6 1. 7 2. 8 3. 9 4. 10 5. 11 Összesen Ft 12 Ha egy munkatársat több működési körben is kívánnak alkalmazni, köteles az illető által kapott munkabért időarányosan elosztani az adott tevékenységek között. Az alábbiakban részletezze - megvalósítandó tevékenységenként -, hogy az adott munkatárs az intézkedés végrehajtására munkaidejének hány százalékát fordítja: 13 1. 14 2. 15 3. 16 4. 17 5. 18 Az intézkedésbe felvett munkatársak funkcióinak hatáskörét részletező mellékletet, a munkatársak végzettségét igazoló dokumentumokat, munkaszerződést és munkaköri leírást kötelező a működési programhoz csatolni. Itt adja meg a vonatkozó melléklet azonosító számát: 19 5.2. Az intézkedés keretein belüli beruházások költségei: 20 Sorszám Tevékenységek/munkálatok Beruházás megvalósulásának helye Beruházás időpontja (év) Beruházási érték (Ft) Kihasználási százalék a projekten belül 21 22 1. 23 2. 24 3. 25 4. 26 5. 27 Összesen Ft 28 Adja meg, az ingóság, valamint a felhasználási helyszín tulajdonjogi helyzetét! 29 1. 0 2. 31 3. 32 4. 33 5. 34 35 5.3. Külső szolgáltatások költségei 36 Sorszám Tevékenységek Költségek 37 1. 38 2. 39 3. 40 4. 41 5. 42 Összesen Ft 43 5.4. Egyéb költségek 44 Sorszám Tevékenységek Költség Ft 45 1. 46 2. 47 3. 48 4. 49 5. 50 Összesen Ft 51 5.5. Az intézkedés költségvetés összegzése főbb költségcsoportonként és évenként (Ft) 52 Költségcsoport 20… 20… 20… 20… 20… 53 Alkalmazottak költségei 54 Beruházások költsége 55 Külső szolgáltatások költsége 56 Egyéb költségek 57 Összesen 5/A Összefoglaló táblázat a válságmegelőzés és -kezelés intézkedés keretén belül tervezett piacról történő kivonás és be nem takarítás intézkedésekről, éves bontásban A 4/B 3 és 4/B 4 pontok alapján kell kitölteni ezt a táblázatot! A B C D E F G H I J 1 20...-es év Értékesített termék mennyisége összesen Alkalmazott intézkedés Piacról történő kivonással érintett termékek mennyisége Be nem takarítással érintett terület nagysága Intézkedéssel érintett termékek aránya Egységnyi kártérítés Az intézkedés költségvetése Csomagolási költség Szállítási költség 2 Termékek kg kg ha % Ft Ft Ft Ft 3 4 5 6 7 8 Összesen Ft 9 20...-es év Értékesített termék mennyisége összesen Alkalmazott intézkedés Intézkedéssel érintett termékek mennyisége Be nem takarítással érintett terület nagysága Intézkedéssel érintett termékek aránya Egységnyi kártérítés Az intézkedés költségvetése Csomagolási költség Szállítási költség 10 Termékek kg kg ha % Ft Ft Ft Ft 11 12 13 14 15 16 Összesen Ft 17 20...-es év Értékesített termék mennyisége összesen Alkalmazott intézkedés Intézkedéssel érintett termékek mennyisége Be nem takarítással érintett terület nagysága Intézkedéssel érintett termékek aránya Egységnyi kártérítés Az intézkedés költségvetése Csomagolási költség Szállítási költség 18 Termékek kg kg ha % Ft Ft Ft Ft 19 20 21 22 23 24 Összesen Ft 25 20...-es év Értékesített termék mennyisége összesen Alkalmazott intézkedés Intézkedéssel érintett termékek mennyisége Be nem takarítással érintett terület nagysága Intézkedéssel érintett termékek aránya Egységnyi kártérítés Az intézkedés költségvetése Csomagolási költség Szállítási költség 26 Termékek kg kg ha % Ft Ft Ft Ft 27 28 29 30 31 32 Összesen Ft 33 20...-es év Értékesített termék mennyisége összesen Alkalmazott intézkedés Intézkedéssel érintett termékek mennyisége Be nem takarítással érintett terület nagysága Intézkedéssel érintett termékek aránya Egységnyi kártérítés Az intézkedés költségvetése Csomagolási költség Szállítási költség 34 Termékek kg kg ha % Ft Ft Ft Ft 35 36 37 38 39 40 Összesen Ft 6. INTÉZKEDÉS-ÖSSZEFOGLALÓ MÁTRIX A B C D E Intézkedés tevékenységek Kezdeti állapot A munkafolyamat, a munkálatok és munkamódszerek megváltozása Eredmények és Teljesítmény Indikátorok 1 2 3 4 5 6 7 8 7. PÉNZÜGYI ÖSSZESÍTŐ 7.1. Pénzügyi áttekintés A B 1 Intézkedésszám Intézkedésköltségek 2 Ft 3 1. 4 2. 5 3. 6 4. 7 Részösszeg 8 KÖRNYEZETVÉDELEM 9 Részösszeg 10 VÁLSÁGKEZELÉS 11 A működési alapból származó kártérítés ellenében a piacról kivonásra és be nem takarításra kerülő termékek mennyiségei alapján becsült kompenzáció értéke. (5/B.) 12 Részösszeg 13 Egy összegben (részletezés nélkül) az általánosköltségekre (a felhasznált működési alap 2%-a, maximálisan 180 000 €). 14 Összesen 7.2. A teljes program pénzügyi áttekintése évekre és intézkedésekre bontva: A B C D E F G H Intézkedés azonosítója Intézkedés/tevékenység megnevezése 20... 20... 20... 20... 20... Összesen kiadás adott intézkedésre vonatkozóan (Ft) 1. Az intézkedéssel kapcsolatban felmerült, adott évre vonatkozó összes kiadás (Ft) Tevékenység megnevezése, költségtípus szerinti bontásban 2. Az intézkedéssel kapcsolatban felmerült, adott évre vonatkozó összes kiadás (Ft) Összesen kiadás adott intézkedésre vonatkozóan (Ft) Tevékenység megnevezése, költségtípus szerinti bontásban 3. Az intézkedéssel kapcsolatban felmerült, adott évre vonatkozó összes kiadás (Ft) Összesen kiadás adott intézkedésre vonatkozóan (Ft) megnevezése, költségtípus szerinti bontásban 4. Az intézkedéssel kapcsolatban felmerült, adott évre vonatkozó összes kiadás (Ft) Összesen kiadás adott intézkedésre vonatkozóan (Ft) Tevékenység megnevezése, költségtípus szerinti bontásban 5. Az intézkedéssel kapcsolatban felmerült, adott évre vonatkozó összes kiadás (Ft) Összesen kiadás adott intézkedésre vonatkozóan (Ft) Tevékenység megnevezése, költségtípus szerinti bontásban 6. Az intézkedéssel kapcsolatban felmerült, adott évre vonatkozó összes kiadás (Ft) Összesen kiadás adott intézkedésre vonatkozóan (Ft) Tevékenység megnevezése, költségtípus szerinti bontásban 7. Az intézkedéssel kapcsolatban felmerült, adott évre vonatkozó összes kiadás (Ft) Összesen kiadás adott intézkedésre vonatkozóan (Ft) Tevékenység megnevezése, költségtípus szerinti bontásban 8. Az intézkedéssel kapcsolatban felmerült, adott évre vonatkozó Összesen kiadás adott összes kiadás (Ft) intézkedésre vonatkozóan (Ft) Tevékenység megnevezése, költségtípus szerinti bontásban Működési alap Összesen kiadás adott évre vonatkozóan (Ft) Összesen bevétel adott évre vonatkozóan (Ft) 8. NYILATKOZATOK ÉS CÉGSZERŰ ALÁÍRÁS Alulírott, a termelői szervezet nevében kijelenti az alábbiakat: A termelői szervezet vezetősége és tagsága nevében egyetért a benyújtott tervvel. Figyelembe vette az 1234/2007EK Rendelet, valamint az esetleges módosító rendeletek tartalmát és ezeknek eleget tesz. Vállalja, hogy kötelezi magát alávetni minden a támogatások törvényes felhasználásával kapcsolatos tagállami és uniós ellenőrzésnek. Kijelenti, hogy a szervezet és annak tagjai nem részesült és nem fog részesülni sem közvetlenül, sem közvetve más közösségi vagy nemzeti finanszírozásban az e rendelet értelmében támogatásra jogosító tevékenységek tekintetében Kijelenti, hogy közvetve vagy közvetlenül nem vett és nem vesz igénybe támogatást az Agrár-vidékfejlesztési Operatív Program, illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében finanszírozott intézkedésekből a Működési Programban szereplő beruházások megvalósításához. Kijelenti, hogy képes elősegíteni az 1234/2007/EK tanácsi rendelet szerinti környezetbarát eljárások alkalmazását, biztosítani a tagok által megtermelt áru tárolását, csomagolását és értékesítését, továbbá tevékenységük megfelelő kereskedelmi és költségvetési ügyvitelét. A nyomtatványt a valóságnak megfelelően töltötte ki. Elnök neve és aláírása: ................................................................ ................................................................ Hely és dátum: ........................................................................................................... P. H. MELLÉKLETEK: 1. melléklet Stratégiai terv 2. melléklet Könyvvizsgálati bizonyítvány 3. melléklet A működési alaphoz való tagi hozzájárulások részletezése 4. melléklet A működési program végrehajtásában részt vevő munkatársak funkcióinak hatásköre 5 melléklet A tervezett beruházások műszaki tartalma és költségterve 6. melléklet A működési alap létezéséről benyújtott bizonyíték 1 A 26. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette. 2 A 29. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette. 3 Aktív tagnak az olyan tag számít, amely termékeket szállít a TSZ-nek/TSZT-nek. 4 A „minőségbiztosítási” követelmények célja ez esetben az, hogy részletes kötelezettségeket határozzanak meg azon termelési eljárásokra, a) amelyek betartására független ellenőrzéssel ügyelnek és b) amelyek végtermékének minősége i. közegészségügy, növény-egészségügy és környezetvédelem tekintetében jelentősen meghaladja a szokványos kereskedelmi előírásokat és ii. jelenlegi és előre látható piaci igényt elégít ki. A „minőségbiztosítási rendszerek” fő típusai a következőkre terjednek ki: (a) igazolt ökológiai termelés; (b) oltalom alatt álló földrajzi jelzések és eredetmegjelölések; c) igazolt integrált termelés; d)termékminőségbiztosítási magánrendszerek. 5 Évenként kell kiszámítani az értékesített termékek értéke szerinti fő termékekre. 6 „Talajeróziós kockázatnak kitett” terület: bármely lejtős terület, amelynek dőlésszöge 10%-nál nagyobb, függetlenül attól, hogy történtek-e erózió elleni intézkedések (például talajtakaró, vetésforgó stb.). Ha rendelkezésre áll a szükséges információ, a tagállam ehelyett a következő meghatározást is használhatja: „Talajeróziós kockázatnak kitett” terület: bármely terület, amelynek előre jelzett talajvesztesége meghaladja a természetes talajképződés mértékét, függetlenül attól, hogy történtek-e erózió elleni intézkedések (például talajtakaró vagy vetésforgó). 7Belső szállítás: a tagüzemektől a TSZ-hez/TSZT-hez történő termékszállítás.