Decree No. 10 of 2010 (VIII. 18.) VM of the Ministry of Rural Development providing limit values for water pollutants in surface waters and rules of application

10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (15) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, továbbá a 9. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya az ország határain belül található felszíni vizekre terjed ki. 2. A vízszennyezettségi határértékek általános alkalmazási szabályai 2. § (1) A felszíni víz jó állapotának eléréséhez és megőrzéséhez az 1. és 2. mellékletben meghatározott környezetminőségi és vízminőségi határértékek (a továbbiakban együtt: vízszennyezettségi határértékek) betartását biztosítani kell. (2) A felszíni vízre vonatkozó vízszennyezettségi határértékeknek való megfelelés időpontját úgy kell meghatározni, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestre meghatározott környezeti célkitűzés elérésének idejére a felszíni víz jó állapota teljesüljön. (3) A vízszennyezettségi határértékeknek való megfelelését a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló miniszteri rendeletben, valamint az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott előírások szerint kell ellenőrizni. 3. Környezetminőségi határértékekre vonatkozó előírások 3. §1 (1) A felszíni vizeket szennyező elsőbbségi anyagok és egyéb specifikus szennyező anyagok környezetminőségi határértékeit az 1. és a 3. melléklet tartalmazza. (2) Egy adott szennyező anyagra meghatározott környezetminőségi határérték túllépése nem minősül az e rendeletben meghatározott előírások megszegésének, ha a) bizonyítottan országhatáron átnyúló szennyezés következménye, b) nem állt rendelkezésre hatékony intézkedés, c) lefolytatták a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott egyeztetési mechanizmusokat az érintett országgal és d) figyelembe vették a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerint a határidő meghosszabbítására, a kevésbé szigorú környezeti célkitűzésekre, illetve a kivételes vagy ésszerűen előre nem látható természetes ok következménye esetére előírt rendelkezéseket. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben, a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak alkalmazása mellett, az abban foglalt jelentéstételi követelményekkel összhangban, az Európai Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a szükséges információkat, és a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási terv keretében a határon átnyúló szennyezéssel kapcsolatban hozott intézkedésekről szóló összefoglalót. (4) Ha az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott környezetminőségi határérték éves átlagának, vagy a maximálisan megengedhető koncentrációjának túllépése következik be, akkor a higany és vegyületei, a hexaklór-benzol, továbbá a hexaklór-butadién szerinti szennyező anyagok esetében a vízre vonatkozó határértékek helyett az 1. melléklet 3. pontja szerinti környezetminőségi határértékeket kell alkalmazni, és ezzel összefüggésben legalább évi két mérést kell elvégezni a biótában. (5) Az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott elsőbbségi anyagok jelenlétének hosszú távú tendencia elemzéséhez a biótában, illetve üledékben a környezetvédelmi hatóság legalább 3 évente monitoringot folytat le a bennük felhalmozódó anyagokra. A környezetminőségi határérték túllépése esetén intézkedést kell hozni annak biztosítására, hogy ezek a koncentrációk ne emelkedjenek az 1. mellékletben meghatározott határértékek fölé. 4. §2 5. § (1)3 A keveredési zónát a bevezetési pontokkal szomszédosan úgy kell kijelölni, hogy az a bevezetési pontok közvetlen környezetére korlátozódjon és a kiterjedése – az engedélyezetten bevezetett szennyezőanyag-koncentráció mértékének figyelembevételével – a lehető legkisebb legyen, továbbá a bevezetési pont szennyezőanyag-koncentrációjára és a szennyezőanyag kibocsátási feltételekre tekintettel is arányos legyen. (2) A keveredési zóna kijelölését felül kell vizsgálni a kibocsátási engedély felülvizsgálata során, vagy ha a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet alapján a vízügyi hatóság a vízjogi engedélyt hivatalból módosítja. A keveredési zóna felülvizsgálata során azt szűkíteni kell az elérhető legjobb technika alkalmazásán alapuló szennyezőanyag kibocsátás csökkenthetőségének függvényében. (3) A környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben gondoskodik egy adott víztesten kijelölt keveredési zóna a) elhelyezkedésének, a keveredési zónába bevezetett szennyezőanyagok körének, b) határainak megállapításánál alkalmazott szempontok, módszerek, valamint c) kiterjedésének jövőbeni csökkentése érdekében már meghozott, illetőleg tervezett intézkedések ismertetéséről. (4) A keveredési zóna kijelölésére vonatkozó részletes útmutatást a miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben teszi közzé. 4. Vízminőségi határértékekre vonatkozó előírások 6. § (1) A felszíni víz ökológiai állapotát befolyásoló vízminőségi határértékeket a 2. melléklet tartalmazza. (2) A vízminőségi határértékek – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – éves átlagértékként meghatározott vízszennyezettségre vonatkoznak. (3) Amennyiben az oxigénháztartás és tápanyagtartalom által okozott vízszennyezettség az éves átlagra előírt vízminőségi határérték kétszeresét eléri vagy meghaladja, oldott oxigén esetében pedig a felét nem éri el, úgy az értékelés során az éves átlagérték nem vehető figyelembe, a minősítést a mért érték alapján kell elvégezni. 5. Záró rendelkezések 7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 8. § Ez a rendelet a)–d)4 e) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke 35. pontjának, 4. cikkének, 22. cikke (4) bekezdésének, IX. és X. mellékletének; f) a vízpolitika területén az elsőbbségi anyagok jegyzékének megállapításáról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról szóló, 2001. november 20-i 2455/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak; g) a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló, 2006. február 15-i 2006/11/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (2)–(3) bekezdésének és 7. cikkének; h) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2008. december 16-i 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1–4., 11–13. cikkének és I. számú mellékletének való megfelelést szolgálja. 9–10. §5 11. §6 1. melléklet a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelethez7 1. A FELSZÍNI VIZEKRE MEGHATÁROZOTT KÖRNYEZETMINŐSÉGI HATÁRÉRTÉKEK (EQS) 1.1. EQS TÁBLÁZAT A B C D E 1 N° Anyag neve CAS-számi AA-EQSii Szárazföldi felszíni vizekiii MAC-EQSiv Szárazföldi felszíni vizekiii 2 (1) Alaklór 15972-60-8 0,3 0,7 3 (2) Antracén 120-12-7 0,1 0,4 4 (3) Atrazin 1912-24-9 0,6 2,0 5 (4) Benzol 71-43-2 10 50 6 (5) Brómozott difeniléterv 32534-81-9 0,0005 nem alkalmazható 7 (6) Kadmium és vegyületei (a vízkeménységi osztályoktól függően)vi 7440-43-9 ≤0,08 (1. osztály) 0,08 (2. osztály) 0,09 (3. osztály) 0,15 (4. osztály) 0,25 (5. osztály) ≤0,45 (1. osztály) 0,45 (2. osztály) 0,6 (3. osztály) 0,9 (4. osztály) 1,5 (5. osztály) 8 (6a) Szén-tetrakloridvii 56-23-5 12 nem alkalmazható 9 (7) C10-13 Klóralkánok 85535-84-8 0,4 1,4 10 (8) Klórfenvinfosz 470-90-6 0,1 0,3 11 (9) Klórpirifosz (etilklórpirifosz) 2921-88-2 0,03 0,1 12 (9a) Ciklodién peszticidek: Aldrinvii Dieldrinvii Endrinvii Izodrinvii 309-00-2 60-57-1 72-20-8 465-73-6 Σ = 0,01 nem alkalmazható 13 (9b) Összes DDTvii, viii nem alkalmazható 0,025 nem alkalmazható 14 Para-para-DDTvii 50-29-3 0,01 nem alkalmazható 15 (10) 1,2-diklóretán 107-06-2 10 nem alkalmazható 16 (11) Diklór-metán 75-09-2 20 nem alkalmazható 17 (12) Di[2-etilhexil]ftalát (DEHP) 117-81-7 1,3 nem alkalmazható 18 (13) Diuron 330-54-1 0,2 1,8 19 (14) Endoszulfán 115-29-7 0,005 0,01 20 (15) Fluorantén 206-44-0 0,1 1 21 (16) Hexaklór-benzol 118-74-1 0,01 0,05 22 (17) Hexaklór-butadién 87-68-3 0,1 0,6 23 (18) Hexaklór-ciklohexán 608-73-1 0,02 0,04 24 (19) Izoproturon 34123-59-6 0,3 1,0 25 (20) Ólom és vegyületei 7439-92-1 7,2 nem alkalmazható 26 (21) Higany és vegyületei 7439-97-6 0,05 0,07 27 (22) Naftalin 91-20-3 2,4 nem alkalmazható 28 (23) Nikkel és vegyületei 7440-02-0 20 nem alkalmazható 29 (24) Nonilfenol(4-nonilfenol) 104-40-5 0,3 2,0 30 (25) Oktilfenol (4-[1,1’,3,3’-tetrametil butil]fenol) 140-66-9 0,1 nem alkalmazható 31 (26) Pentaklór-benzol 608-93-5 0,007 nem alkalmazható 32 (27) Pentaklór-fenol 87-86-5 0,4 1 33 (28) Poliaromás szénhidrogének (PAH)ix nem alkalmazható nem alkalmazható nem alkalmazható 34 Benzo[a]pirén 50-32-8 0,05 0,1 35 Benzo[b]fluorantén 205-99-2 Σ=0,03 nem alkalmazható 36 Benzo[k]fluorantén 207-08-9 37 Benzo[g,h,i]perilén 191-24-2 Σ=0,002 nem alkalmazható 38 Indeno[1,2,3-cd]pirén 193-39-5 39 (29) Simazin 122-34-9 1 4 40 (29a) Tetraklór-etilénvii 127-18-4 10 nem alkalmazható 41 (29b) Triklór-etilénvii 79-01-6 10 nem alkalmazható 42 (30) Tributil-ón vegyületek (tributil ón-kation) 36643-28-4 0,0002 0,0015 43 (31) Triklór-benzolok 12002-48-1 0,4 nem alkalmazható 44 (32) Triklór-metán 67-66-3 2,5 nem alkalmazható 45 (33) Trifluralin 1582-09-8 0,03 nem alkalmazható 1.2. Jelmagyarázat az 1.1. ponthoz AA: éves átlagérték (annual average); MAC: maximálisan megengedhető koncentráció (maximum allowable concentration); Egység: [µg/l]. 1.3. Megjegyzés az 1.1. ponthoz i CAS: Kémiai Nyilvántartó Szolgálat (Chemical Abstracts Service) ii Ez a paraméter az éves átlagértékben kifejezett EQS (AA-EQS). Más előírás hiányában az összes izomer koncentrációjára vonatkozik. iii A szárazföldi felszíni vizek a vízfolyásokat, állóvizeket és a kapcsolódó mesterséges vagy jelentősen módosított víztesteket foglalják magukban. iv Ez a paraméter a maximálisan megengedhető koncentrációban kifejezett környezetminőségi előírás (MAC-EQS). Amennyiben az MAC-EQS oszlopban „nem alkalmazható” szerepel, ott úgy tekinthető, hogy az AA-EQS értékek védelmet biztosítanak a rövid távú szennyezési csúcskoncentrációkkal szemben is folyamatos bevezetések esetén, mivel ezek az értékek jelentősen alacsonyabbak az akut toxicitás alapján meghatározott értékeknél. v A 2455/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban felsorolt brómozott difeniléterek (5. sorszám) alá tartozó elsőbbségi anyagok csoportja tekintetében csak a 28., 47., 99., 100., 153. és 154. számú rokonvegyületekre határoztak meg EQS-t. vi A kadmium és vegyületei esetében (6. sorszám) az EQS értékek a víz keménységétől függően változnak a következő öt osztály-kategória szerint (1. osztály: <40 mg CaCO3/l, 2. osztály: 40-től <50 mg CaCO3/l, 3. osztály: 50-től <100 mg CaCO3/l, 4. osztály: 100-tól <200 mg CaCO3/l és 5. osztály: ≤200 mg CaCO3/l). vii Ez az anyag nem elsőbbségi anyag, hanem azon egyéb szennyezőanyagok egyike, amelyek esetében az EQS azonos a 2009. január 13. előtt alkalmazott jogszabályban meghatározottakkal. viii A összes DDT az 1,1,1-triklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 50-29-3; EU szám: 200-024-3); az 1,1,1-triklór-2 [o-klórfenil]-2-[p-klórfenil]-etán (CAS szám: 789-02-6; EU-szám: 212-332-5); az 1,1-diklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etilén (CAS-szám: 72-55-9; EU-szám: 200-784-6); és az 1,1-diklór-2,2-bisz[p klórfenil]-etán (CAS-szám: 72-54-8; EU-szám: 200-783-0) izomerek összegét jelenti. ix A poliaromás szénhidrogének (PAH) elsőbbségi anyagcsoportja (28. sorszám) esetében minden egyedi EQS-t alkalmazni kell, azaz a benzo[a]pirénre meghatározott EQS-t, a benzo[b]flourantén és a benzo[k]fluorantén összegére meghatározott EQS-t, valamint a benzo[g,h,i] perilén és az indeno[1,2,3 cd]pirén összegére meghatározott EQS-t. 2. AZ 1. PONTBAN MEGHATÁROZOTT EQS ALKALMAZÁSA 2.1. Az 1.1. pontban foglalt táblázat D oszlopa: Egy felszíni víztest tekintetében az AA-EQS alkalmazása akkor valósul meg, ha az adott felszíni víztest valamennyi reprezentatív monitoring pontja esetében az év során különböző időpontokban mért koncentrációk számtani középértéke nem haladja meg az előírásban rögzített értéket. 2.2. A számtani középérték számítási módszerének, az alkalmazott analitikai módszernek és – amennyiben nem áll rendelkezésre a minimumkövetelményeket teljesítő megfelelő analitikai módszer – az EQS alkalmazása módszerének összhangban kell állnia a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a kémiai monitoringra és az elemzések eredményének minőségére vonatkozó műszaki előírások elfogadásáról szóló 2009/90/EK bizottsági határozattal. 2.3. Az 1.1. pontban foglalt táblázat E oszlopa: Egy felszíni víztest tekintetében a MAC-EQS alkalmazása akkor valósul meg, ha az adott víztest bármely reprezentatív monitoring pontján mért koncentráció nem haladja meg az előírásban rögzített értéket. 2.4. A 2000/60/EK európai parlementi és tanácsi irányelv V. mellékletének 1.3.4. szakaszával összhangban azonban a MAC-EQS betartásának megállapítása során az elfogadható szintű megbízhatóság és pontosság biztosítása érdekében statisztikai módszerek (pl. százalékszámítás) is alkalmazható. Ebben az esetben e statisztikai módszereknek meg kell felelniük az ezen irányelv 9. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban megállapított részletes szabályoknak. 2.5. A kadmium, az ólom, a higany és a nikkel (a továbbiakban: fémek) kivételével az e mellékletben meghatározott EQS-ek a teljes vízmintában lévő teljes koncentrációra vonatkoznak. A fémek esetében az EQS az oldott koncentrációra, vagyis a vízminta 0,45 ?m-es szűrővel leszűrt vagy bármilyen más megfelelő előkezeléssel nyert oldott fázisára vonatkozik. 2.6. A monitoring eredmények EQS-sel való összehasonlítása során figyelembe lehet venni a következőket: 2.6.1. a fémek és vegyületeik természetes háttér-koncentrációja, amennyiben azok miatt nem lehetséges az EQS-értéknek való megfelelés; és 2.6.2. a víz keménysége, pH-értéke, illetve bármely más minőségi paramétere, amely befolyásolja a fémek biológiai hozzáférhetőségét. 3. A BIÓTÁRA MEGHATÁROZOTT KÖRNYEZETMINŐSÉGI HATÁRÉRTÉKEK (EQS) 3.1. Bióta EQS táblázat A B C 1 Anyag neve Mértékegység EQS* 2 Higany és vegyületei µg/kg 20 3 Hexaklór-benzol µg/k 10 4 Hexaklór-butadién µg/kg 55 3.2. Megjegyzés a 3.1. ponthoz * Az EQS-ek alapján történő értékelést a halak szervezetét felépítő – az anyagcsoport felhalmozódása szempontjából mérvadó – szövet nedves tömegére vonatkoztatott szennyezőanyag-koncentráció alapján kell elvégezni. 2. melléklet a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelethez8 1. VIZEKRE VONATKOZÓ HATÁRÉRTÉKEK 1.1. VÍZMINŐSÉGI HATÁRÉRTÉKEK VÍZFOLYÁSOKRA Külön jogszabály előírásai szerint meghatározott víztest típus A B C D E F G H I 1 Fizikai-kémiai jellemzők Hegyvidéki és dombvidéki kisvízfolyások felső szakaszai (1, 2, 4, 8 típusok) Hegyvidéki és dombvidéki kisvízfolyások (3, 5, 9 típusok) Dombvidéki közepes vízfolyások és nagy folyók (6, 7, 10 típusok) Síkvidéki kisvízfolyások (11,12,15,18 típusok) Síkvidéki közepes és nagy folyók (13,14,19,20 típusok) Síkvidéki, pangó vizű vízfolyások 6 (16, 17 típusok) Síkvidéki, szerves mederanyagú vízfolyások (21, 22 típusok) Duna hazai szakasza (23, 24, 25 típusok) 2 pH Szilikátos: 6-8; Meszes: 6.5-9 6,5-9 6,5-9 6,5-9 6,5-9 6,5-9 6,5-9 6,5-8,5 3 Vezetőképesség (µS/cm) Szilikátos: <500 Meszes: <900 <900 <700 <1000 <900 <1200 <1000 <700 4 Klorid (mg/l) <50 <50 <50 <60 <60 <60 <60 <40 5 Oxigéntelítettség (%) 85- 90 80-110 70-120 60-130 70-120 50-130 60-130 70-120 6 Oldott oxigén (mg/l) >8 >7 >7 >6 >7 >5 >6 >7 7 BOI5 (mg/l) <3 <3,5 <4 <4 <4 <4 <4 <3 8 KOIcr (mg/l) <15 <20 <25 <30 <25 <40 <40 <15 9 NH4-N (mg/l) <0,1 <0,2 <0,3 <0,4 <0,4 <0,4 <0,4 <0,2 10 NO2-N (mg/l) <0,04 <0,06 <0,06 <0,06 <0,06 <0,06 <0,06 <0,03 11 NO3-N (mg/l) <3* <3* <3 <2 <2 <1 <2 <2 12 Összes N (mg/l) <4* <4* <4 <3 <3 <3 <3 <3 13 PO4-P (mg/m3) <30** >80* <50** <100* <50** 50-100 <200 <120 <100 <150 <80 14 Összes P (mg/m3) <80** >150* <100** <200* <100 <200 <400 <250 <200 <300 <150 1.2. Megjegyzés az 1.1. ponthoz * Az érték túllépése csak abban az esetben igényel intézkedést, ha az a vízfolyás alsóbb szakaszára előírt célállapot biztosításához szükséges. ** Ha a befogadó állóvíz, illetve tározás esetén (ha a tartózkodási idő a 14 napot meghaladja) a szigorúbb határértéket kell elérni. 1.3. VÍZMINŐSÉGI HATÁRÉRTÉKEK ÁLLÓVIZEKRE Külön jogszabály előírásai szerint meghatározott víztest típus A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S 1 fizikai-kémiai jellemzők bánya tó 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 2 a-klorofill mg/m3 <10 <30* <30* <30 - - <25* <30 <30 <20* <30* <30 <25* <40 <30 <50 <15 3 átlátszóság* cm >200 - - >150 - - >100 >100 - - - >80 - >80 >100 >80 4 pH* 7,8-9,2 6,0-8,5 6,0-8,5 6,0-8,5 - - 7,5-9,5 7,5-9,5 7,5-9,5 7,5-9,5 7,2-8,8 7,2-8,8 7,2-8,8 7,2-8,8 7,2-8,8 7,2-8,8 7,8-9,2 5 vezetőképesség* ěS/cm <1500 <1500 <1500 <1500 >3000 >3000 >1000 >1000 >1000 >1000 <900 <900 <900 <900 <900 <500 <800 6 oldott O2* mg/l 7,5-10,5 - - 7-11 - - - 7-11 7-11 7-11 - 7-11 - 7-11 7-11 7-11 7,5-10,5 7 oxigéntelítettség* % 80-120 - - 70-130 - - - 70-130 70-130 70-130 - 70-130 - 70-130 70-130 70-130 80-120 8 BOI5 mg/l <3 <6 <6 <6 - - <4 <4 <3,5 <4 <4 <5 <5 <4 <5 <3 <2,5 9 KOICr mg/l <40 >40 >40 >40 - - >40 <80 <80 >35 >35 <40 >35 <40 <40 <25 <30 10 NH4-N mg/l <0,05 <0,3 <0,3 <0,3 - - <0,3 <0,3 <0,3 <0,1 <0,3 <0,3 <0,3 <0,3 <0,3 <0,1 <0,05 11 NO3-N mg/l <0,6 <0,3 <0,3 <0,4 - - <0,2 <0,2 <0,2 <0,2 <0,2 <0,2 <0,2 <0,4 <0,4 <0,5 <0,06 12 ÖN mg/l <1,5 <3 <3 <3 - - <2,5 <2,5 <3 <3 <3 <2,5 <3 <2,5 <2,5 <1,5 <1,4 13 PO4-P mg/l <0,01 <0,25 <0,25 <0,12 - - <0,08 <0,15 <0,08 <0,08 <0,12 <0,12 <0,12 <0,12 <0,12 <0,12 <0,01 14 ÖP mg/l <0,05 <0,5 <0,5 <0,3 - - <0,15 <0,25 <0,2 <0,2 <0,3 <0,3 <0,3 <0,3 <0,25 <0,3 <0,12 1.4. Megjegyzés az 1.3. ponthoz* = nyílt vízben A vízinövényzettel benőtt tavakban oldott oxigén és oxigéntelítettség esetében a nagy változékonyság miatt határérték nincs. Kifejezetten szikes tavak esetében csak vezetőképességre van alsó határérték. A felkeveredni képes nyíltvizes tavakra a változó lebegőanyag koncentráció miatt nincs az átlátszóságra határérték. 3. melléklet a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelethez9 Egyéb specifikus szennyező anyagok környezetminőségi határértékei: A B 1. Egyéb specifikus szennyező anyag 90%-os tartóssági értékek alapján (µg/l) 2. Oldott cink 75 3. Oldott réz 10 4. Oldott króm 20 5. Arzén 20 1 A 3. § az 54/2013. (VI. 24.) VM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. 2 A 4. §-t a 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. 3 Az 5. § (1) bekezdése az 54/2013. (VI. 24.) VM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. 4 A 8. § a)–d) pontját a 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. 5 A 9–10. §-a a 11. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. 6 A 11. § a (3) bekezdés alapján hatályát vesztette. 7 Az 1. § melléklet az 54/2013. (VI. 24.) VM rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg. 8 A 2. § melléklet az 54/2013. (VI. 24.) VM rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg. 9 A 3. mellékletet a 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan az 54/2013. (VI. 24.) VM rendelet 5. §-a iktatta be.