Decree No. 10 of 1997 of the Ministry of Transport, Telecommunication and Water Management regarding the protection against flood and siltation

10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz- és a belvízvédekezésrõl A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (8) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, összhangban a 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltakkal – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következõket rendelem el: I. A rendelet hatálya 1. § Az árvíz- és belvízvédekezési tevékenységre kötelezetteknek a vizek kártételei elleni védekezés mûszaki feladatai végrehajtása során e rendelet szerint kell eljárniuk. A védelmi szakaszok 2. § (1) A védekezésre kötelezetteknek védelmi tevékenységüket árvízvédelmi védvonalakon és belvízrendszerekben kell ellátniuk. (2) Az árvízvédelmi védvonalak és a belvízrendszerek a védekezés ellátása szempontjából védelmi szakaszokra oszlanak. (3) Az árvízvédelmi védvonalak és a belvízrendszerek védelmi szakaszait, továbbá az árvízvédekezés készültségi fokozatainak elrendelésére mértékadó vízállásokat az 1. és a 2. számú melléklet tartalmazza. A belvízrendszerek mûszaki adatait tartalmazó tájékoztatót a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítõben teszem közzé. A védekezési tervek 3. § (1) A védekezésre kötelezetteknek az R. 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felkészülés keretében a) árvízvédekezési, b) jeges árvíz elleni védekezési, c) lokalizációs, d) belvízvédekezési, e) szomszédos államokkal kötött egyezmények alapján készített védekezési, együttmûködési szabályzatot és tervet kell készíteni. (2) A védekezési terveknek tartalmazniuk kell mindazokat a dokumentumokat, adatokat, nyilvántartásokat és egyéb terveket, amelyek az eredményes védekezéshez szükségesek. (3) Árvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként kell készíteni. A terv tartalma: a) mûszaki leírás a védelmi szakasz adatainak, a szakaszra vonatkozó ismereteknek, tapasztalatoknak megfelelõen részletezett bemutatásával; b) áttekintõ helyszínrajz a védett terület, az ott lévõ települések, a közlekedési és egyéb infrastruktúrahálózatok, jelentõsebb építmények, a lokalizációs vonalak, patakok, belvízvédelmi csatornák, csatlakozó védelmi szakaszok feltüntetésével; c) részletes helyszínrajz a védelmi szakaszon és közvetlen környezetében lévõ, a méretaránynak megfelelõen ábrázolt jelentõsebb építmények, továbbá a közeli települések, a folyó, a hullámtér és az anyagnyerõ helyek feltüntetésével; d) hossz-szelvény, a töltés koronaszintjének, a vízoldali és a mentett oldali terepszintnek, az eddig elõfordult legmagasabb és a kiépítésre elõírt (mértékadó) árvízszintnek, a töltésben lévõ és azt keresztezõ létesítményeknek, továbbá a vízmércéknek az ábrázolásával; e) jellemzõ töltés-keresztszelvények torzítatlan méretarányban, megadva, hogy a töltés mely szelvényszámai között érvényesek; f) a töltésállapot jellemzése a védvonal feltártságának, valamint a biztonság számszerû értékelésére rendelkezésre álló adatoknak, a védvonal keresztmetszeti szerkezetének és a korábban végzett töltéserõsítéseknek az összefoglaló (szöveges és rajzos) bemutatásával; g) kimutatás a védvonalat keresztezõ létesítményekrõl; h) a védvonalat keresztezõ létesítmények megvalósulási (állapot) terve, az üzemelési elõírásokkal és a felülvizsgálatok jegyzõkönyveivel; i) hírközlési és adatátviteli hálózatok ismertetése; j) segédletek (így például belsõ utasítások, kézikönyvek, korábbi védekezések zárójelentései, cím- és telefonjegyzék); k) a szakasz védekezési naplója. (4) Jeges árvíz elhárítási tervet azokon a folyókon (folyószakaszokon) kell készíteni, ahol a jégtorlasz képzõdés veszélye fennáll, vagy a folyón történõ beavatkozással – jégrombolással – a jég megállása megakadályozható. A terv tartalma: a) mûszaki leírás a folyószakasz megfelelõ részletességû jellemzésével, a mederállapot, a jégjárás, a jégmegállásra hajlamos helyek, az egyes jégjelenségeknél tervezett beavatkozások, továbbá a korábbi védekezések tapasztalatainak ismertetésével; b) áttekintõ helyszínrajz a folyószakasz, a holtágak és a mellékágak, a hullámtér, az árvízvédelmi vonalak, a folyóban lévõ és a keresztezõ létesítmények, továbbá a jégtörõ hajók állomáshelyei, valamint a menedékhelyek feltüntetésével; c) részletes helyszínrajz a jégmegállásra hajlamos szakaszokról; d) hossz-szelvény a jellemzõ vízszintekkel; e) keresztszelvények a jégmegállásra hajlamos szakaszokról; f) kimutatás a jégmegállásra hajlamos szakaszokról; g) kimutatás a jégtörõ hajók állomáshelyeirõl és a menedékhelyekrõl; h) a jégfigyelõ szolgálat szakaszbeosztása; i) segédletek (így például technológiai irányelvek, biztonságtechnikai elõírások); j) a védekezési napló. (5) Lokalizációs tervet csak a lokalizációs lehetõségekkel rendelkezõ árvízi öblözetekre kell készíteni. A terv tartalma: a) mûszaki leírás az árvízvédelmi fõvédvonalon kitört árvizet feltartóztató, a víz szétterülését megakadályozó vagy terelését szolgáló nyomvonalas létesítmények, a kitört víz tározási és visszavezetési lehetõségei mûszaki adatainak, a lokalizálás a munkaerõ-, anyag- és gépszükségletének, továbbá a veszélyeztetett településeknek feltüntetésével, illetõleg ismertetésével; b) áttekintõ helyszínrajz (szintvonalas térkép) a veszélyeztetett öblözet határainak, az öblözetben lévõ települések, a lokalizációs és körtöltések, a lokalizálásra vagy a víz terelésére alkalmas nyomvonalas létesítmények, terepalakulatok, utak, vasutak egyéb nyomvonalas létesítmények, természetes medrek, belvíz-fõcsatornák, méregraktárak és a veszélyes anyagok tárolási helyének feltüntetésével; c) a lokalizációs mûvek részletes helyszínrajza; d) a lokalizációs mûvek hossz- és keresztszelvényei; e) az organizációs tervek. (6) Belvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként, vízitársulatok és önkormányzatok esetében a védelmi szakaszokhoz kapcsolódóan kell készíteni. A terv tartalma: a) mûszaki leírás a védelmi szakasz területének, belvízrendszereinek, – ha a szakasz valamely nagyobb belvízrendszer része, – akkor a belvízrendszer fõbb jellemzõinek megfelelõ részletességû bemutatása, így különösen: 1. a fõcsatornákba torkolló csatornákat a tulajdonosok, illetõleg egyéb jogcímen használók megnevezésével, 2. a szakasz területén lévõ csapadékmérõ állomások, talajvízszint észlelõ kutak, a vízkormányzás mértékadó vízmércéinek, valamint az információs hálózatoknak az ismertetésével, 3. a fõcsatornák, szivattyútelepek jellemzõ adataik feltüntetésével, 4. a belvíz tározására igénybe vehetõ területek, a mûvelési ágak feltüntetésével, a tározók, halastavak, a vízkormányzó mûtárgyak, a szivattyútelepek, a szivattyú állások üzemelési rendjének, a szállítható szivattyúk tervezett telepítési helyének és kapacitásának, a szivattyúk típusának, tárolási helyének, kezelõszemélyzet számának, az üzemanyag-ellátás módjának meghatározásával; b) áttekintõ helyszínrajz, amely feltünteti a vízgyûjtõ terület határát, a településeket és azok közigazgatási határát, a vízitársulatok határát, a szakasz fõcsatornáit, a torkolati szivattyútelepeket, a kijelölt belvíztározókat, a különcélú vezetékes hírközlõ hálózatot, az utakat és a vasutakat; c) részletes helyszínrajz, amely az átnézeti helyszínrajzon túlmenõen feltünteti a teljes belvízelvezetõ csatornahálózatot, a szivattyúállásokat, a meliorált területeket, a vízvisszatartásra igénybe vehetõ területeket; d) a szakasz és a belvízrendszerek fõcsatornáinak hossz-szelvénye és jellemzõ keresztszelvényei az engedélyezett (tervezett) méretekkel, üzemelési vízszinttel és a hozzá tartozó vízhozamokkal, valamint a legutóbbi állapotfelvétel, a felmérés idõpontjának feltüntetésével; e) szivattyútelepek üzemeltetési elõírásai (szabályzatai); f) segédletek (így például korábbi védekezések zárójelentései, felülvizsgálati jegyzõkönyvek, cím- és telefonjegyzék); g) a szakasz védekezési naplója. (7) A szakaszvédelmi terveken túlmenõen a vízügyi igazgatóságoknak (a továbbiakban: VIZIG) mûködési területükre általános belvízvédekezési terveket is kell készíteniük. A terv tartalma: a) a VIZIG síkvidéki területének leírása, amely magában foglalja a területi egységek lehatárolását, az éghajlati adottságokat, a közigazgatási tagozódást, a természetvédelmi területeket, a szomszédos államokkal vagy más VIZIG-ekkel összefüggõ belvízi mûvek jellemzõit, az azokkal kapcsolatos megállapodásokat, a vízügyi igazgatóság vagyonkezelésében lévõ belvízvédekezési létesítmények és eszközök (csatornahálózat, belvízátemelés, belvíztározás, vízátvezetési lehetõségek) jellemzõit, a vízitársulatok, önkormányzatok, üzemek tulajdonában, illetõleg egyéb jogcímen használatában lévõ belvízvédekezési létesítmények és eszközök átfogó leírását; b) a belvízvédekezés személyi (átlagos létszámszükséglet) és tárgyi feltételei; c) a helyszínrajz, amely feltünteti a VIZIG-ek, a szakaszmérnökségek, továbbá a belvízrendszerek, belvízvédelmi szakaszok határát, a településeket, a fõ- és mellékcsatornákat, a fõmûvi szivattyútelepeket, a belvíztározókat, a vízvisszatartásra igénybe vehetõ területeket, valamint az egyezményekben rögzített vízátadási, vízátvételi helyeket. (8) A védekezési tervek mellékletét képezi a védekezésre kötelezett szervezetek részérõl a védekezésben résztvevõk név-, cím- és beosztási jegyzéke. (9) A VIZIG-ek és a vízgazdálkodási társulatok évenként védekezési szervezeti beosztást készítenek. A szervezeti beosztás tartalma: a) a védekezéshez igénybe vehetõ személyek nevének, munkahelyük címének, telefonszámának, munkahelyi beosztásának, lakásuk címének, telefonszámának, továbbá védekezési beosztásuknak, szolgálati helyüknek és telefon-(fax-)számának, b) az árvíz- és belvízvédekezési készültség egyes fokozataiban a védelmi szakaszon szolgálatot teljesítõ irányító és õrszemélyzet létszámának – beleértve a segédõri és vészõri létszámot is –, c) a szakasz-védelemvezetõnek és helyettesének meghatározása. (10) A védekezési szervezetek személyi beosztásaiban bekövetkezett változásokat folyamatosan át kell vezetni. 4. § A védekezési terveket a vízügyi igazgatóságok esetében az Országos Vízügyi Fõigazgatóság (a továbbiakban: OVF), a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok esetében – az illetékes VIZIG szakmai állásfoglalásának megfelelõen – a polgármester (Budapesten a fõpolgármester), illetõleg az intézõbizottság elnöke hagyja jóvá. A védekezési tervek elhelyezése 5. § (1) A VIZIG-ek védekezési terveit, valamint a belvízvédekezési tervek közül az általános belvízvédelmi tervet – a védekezési szervezeti beosztás kivételével – négy példányban kell elkészíteni, melyekbõl egy-egy példányt a VIZIG illetékes szervezeti egységén, ügyeletén és a szakaszvédelmi központban, valamint az OVF ügyeletén, a részletes belvízvédelmi terv egy-egy példányát a VIZIG illetékes szervezeti egységén, ügyeletén és a szakaszvédelmi központban kell elhelyezni. (2) Védekezési terveik egy példányát a helyi önkormányzatok a polgármesteri hivatalban, a vízitársulatok székhelyükön és a VIZIG illetékes szakaszvédelmi központjában helyezik el. (3) Budapest fõváros védekezési terveinek egy-egy példányát az OVF és a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság ügyeletére is meg kell küldeni. (4) A VIZIG-eknek az általuk készített védekezési szervezeti beosztást meg kell küldeniük a megyei védelmi bizottság elnöke részére (Budapesten a fõvárosi védelmi bizottság elnökének). A védelmi mûvek, felszerelések, eszközök, gépek és anyagok, valamint a védekezési felkészülés felülvizsgálata 6. § (1) A védekezésre kötelezett szervezet vezetõje által összeállított és vezetett bizottság a védelmi mûveket, felszereléseket, eszközöket, gépeket, anyagokat, az információs és távközlõ eszközöket, rendszereket, valamint a védekezési felkészültséget köteles évenként legalább egyszer felülvizsgálni. (2) A bizottság a felülvizsgálatról jegyzõkönyvet készít, amelyben megállapításait védelmi szakaszonként és a felülvizsgálat teljes körére kiterjedõen rögzíti. (3) A felülvizsgálat során megállapított hibák, hiányosságok megszüntetésére intézkedési tervet kell készíteni. Az intézkedési tervben meg kell jelölni a szükséges teendõk végrehajtásának határidejét, valamint az intézkedésért felelõs személyeket. (4) A védekezésre kötelezett szerv vezetõjének a védelmi helyzetrõl a felülvizsgálati jegyzõkönyvek alapján értékelõ jelentést kell készítenie, és azt az intézkedési tervvel együtt december 10-ig jóváhagyásra meg kell küldenie a felülvizsgálatra jogosult szervnek. (5) Ha az elõrejelzések szerint védekezési készültség elrendelése várható, a védmûvek felülvizsgálata alapján készült intézkedési tervben szereplõ és a védelmi biztonságot közvetlenül befolyásoló hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni. (6) Az érintett védelmi szakaszokon a felülvizsgálatot rendkívüli védekezési készültséget, valamint a védmûvek megrongálódásával járó jelentõsebb III. fokú védekezést követõen is végre kell hajtani. A védekezés megszervezése 7. § (1) A védekezés területét II. fokú készültség esetén a) a védelmi szakaszra beosztottak a szakasz-védelemvezetõ, b) a szakasz-védelemvezetõ és helyettese az illetékes VIZIG vezetõjének (a továbbiakban: vízügyi igazgató), c) a VIZIG mûködési területét III. fokú és azt meghaladó készültség esetén a vízügyi igazgató és helyettese az R. 3. § (3) bekezdés szerinti Országos Mûszaki Irányító Törzs (a továbbiakban: Törzs) vezetõjének engedélyével hagyhatja el. (2) A szakasz-védelemvezetõ a védekezésre kirendelt fegyveres erõk és rendvédelmi szervek kijelölt erõivel azok parancsnokai útján, a többi erõvel, anyaggal, eszközzel, géppel és felszereléssel közvetlenül rendelkezik. (3) A védekezõ szervezetek a védekezés mûszaki feladatait elsõsorban saját erõvel (munkaerõ, anyag, felszerelés, gép és eszköz) kötelesek ellátni. (4) Ha a védekezés mûszaki feladatainak ellátásához a rendelkezésre álló saját erõ nem elegendõ, akkor a) a VIZIG szakasz-védelemvezetõje 1. segéd- és vészõröket, munkáscsapatokat, szivattyúgép-kezelõket és gépészeket alkalmazhat, 2. halasztást nem tûrõ esetben az R. 9. § (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti igénybevételi tervbe felvett erõforrások kirendelését közvetlenül kérheti a védelmi szakasszal érintett település polgármesterétõl, a vízügyi igazgató egyidejû tájékoztatása mellett; b) a vízügyi igazgató 1. a területén mûködõ vízitársulat, továbbá az együttmûködési megállapodásokban szerzõdött szervezetek munkaerejét, anyagait, gépeit, eszközeit és felszerelését közvetlenül, 2. más VIZIG munkaerejét, anyagait, gépeit, eszközeit és felszerelését, a központi osztagot, a jégtörõ hajókat, az országos védekezési készletet a Törzs útján, 3. a fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek erõit a védelmi bizottságok, illetve a Törzs útján, 4. az R. 9. § (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti igénybevételi tervbe felvett erõforrásokat a védelmi bizottság útján igényelheti. (5) A vízitársulatok és az önkormányzatok védekezési készleteinek meghatározásához az illetékes VIZIG szakmai segítséget nyújt. (6) Azoknak az anyagoknak, eszközöknek, szerszámoknak, felszereléseknek, gépeknek, tartozékoknak a mennyiségi meghatározását, amelyeket a VIZIG-eknek a védekezési készletben kell tartaniuk, valamint az országos védekezési tartalékra vonatkozó adatokat tatralmazó tájékoztatót a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítõben teszem közzé. (7) A VIZIG-ek védekezési készletének legalább 80%-át a védelmi szakaszokra kell elosztani, és azokat a védelmi szakasz raktáraiban, a fennmaradó részt központi raktárban kell tárolni. (8) A védekezési készlet országos tartalékát a kijelölt VIZIG, valamint az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet Közhasznú Társaság (a továbbiakban: ÁBKSZ Kht.) tárolja és karbantartja. Különleges védekezési feladatok 8. § (1) Különleges felkészültséget és felszerelést igénylõ védekezési feladatok elvégzésére a VIZIG-eken helyi, a kijelölt vízügyi igazgatóságoknál regionális, az ÁBKSZ Kht.-nél pedig központi védelmi osztag mûködik. (2) A védelmi osztagok feladata különösen: a) a töltésszakadás ideiglenes elzárása, b) az ideiglenes mederelzárás, c) a munkahelyi térvilágítás, d) a védekezési anyagok vízi szállítása, e) az ideiglenes szivattyúállás telepítése, f) a vízminõségi kárelhárítás, g) a robbantás, h) a búvármunka. (3) Az egyes védelmi osztagok által elvégezhetõ különleges védekezési feladatokat, az ahhoz szükséges létszámot és felszerelést az OVF fõigazgatójának javaslatára a miniszter állapítja meg. (4) A jeges árvíz elleni védekezés céljából az ÁBKSZ Kht. és a miniszter által kijelölt VIZIG-ek jégtörõ hajókat tartanak fenn. (5) A vízrajzi adatok gyûjtését, feldolgozását, értékelését, az elõrejelzések készítését, a földi jégmegfigyelõ szolgálat megszervezését a VIZIG-ek és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság keretében az Országos Vízjelzõ Szolgálat (a továbbiakban: Vízjelzõ Szolgálat) végzik. Védekezési gyakorlatok 9. § (1) A védekezésre való felkészítés és a továbbképzés érdekében védekezési és vezetési gyakorlatot kell tartani. (2) A gyakorlatot a VIZIG-eknél legalább kétévenként, a vízitársulatoknál négyévenként kell megtartani. Az OVF fõigazgatója felmentést adhat azon VIZIG-ek részére, amelyek két éven belül III. fokú árvízvédekezést hajtottak végre. (3) A gyakorlatot a védekezésben közremûködõ szervek felkészítése érdekében a védelmi bizottsági gyakorlattal össze kell hangolni. Védekezési ügyelet 10. § (1) A Törzs ügyelete az OVF székházában mûködik. (2) A védekezõ szervezetek ügyeletén számítógépen is vezetett és kinyomtatott védekezési naplót a védekezés befejeztével a szervezet vezetõjének hitelesítenie kell. A gépi adathordozón tárolt információkat a védekezési naplóval együtt meg kell õrizni. Jelentések, tájékoztatások 11. § (1) A vízállásokat és a védekezéssel kapcsolatos egyéb adatokat a védekezõ szervezet saját ügyeletére jelenti. A mértékadó árvizi vízmércék vízállásait – az egyéb adatokkal együtt – a VIZIG ügyelete az OVF ügyeletének jelenti. (2) A vízügyi igazgató az R. 18. § (1) bekezdése szerinti napi jelentést II. fokú vagy annál magasabb készültség esetén az illetékes védelmi bizottság elnökének tájékoztatásul megküldi. (3) Védekezési készültség ideje alatt az OVF, illetõleg a Törzs napi tájékoztatót készít, és azt az állandó tárcamegbízottaknak is megküldi. (4) A védekezõ szervezetek felelõs vezetõi és a Törzs – a jelentõsebb védekezési eseményekrõl – a sajtó, a rádió, a televízió számára, szervezett keretek között tájékoztatást adnak. II. Árvízvédekezési készültség 12. § (1) A készültség egyes fokozatait (I–III.) és az ezeknek megfelelõ intézkedések végrehajtását akkor kell elrendelni, ha az áradó víz az adott fokozatra mértékadó vízállást elérte, és további áradás várható. (2) Jeges árvíz veszélye vagy a heves vízjárású folyók gyors áradása esetén, továbbá, ha a védmûvek állapota ezt indokolja, a mértékadó vízállástól függetlenül magasabb készültségi fokozat is elrendelhetõ. (3) Abban az esetben, ha az áradó víz az eddig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentõs áradás várható; ha elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett; ha töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az bekövetkezett, a vízügyi igazgató – a védelmi bizottság elnökének egyidejû tájékoztatásával – a Törzs vezetõje útján haladéktalanul köteles a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére. (4) A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az apadó víz a fokozatra mértékadó vízállás alá csökkent, és újabb áradás nem várható, illetõleg a készültség elrendelésének oka megszûnt. (5) A védtöltéseken keletkezett szakadás vagy végrehajtott átvágás, illetõleg a védmû állékonyságát veszélyeztetõ rongálódás helyén a III. fokú készültség a helyreállításig nem szüntethetõ meg. (6) A védekezési készültség elrendelését követõen a sikeres védekezés érdekében – az éves karbantartási terven felül – el kell végezni: a kedvezõtlen idõjárás következtében megrongálódott töltéskoronák és megközelítõ utak ismételt kátyúzását, kavicsolását; a töltéskoronák, utak, rakodóterek hótalanítását, a mûtárgyak zárószerkezeteinek jégtelenítését, a töltések és elõterek soron kívüli kaszálását az átázási jelenségek megfigyelése érdekében. (7) A bekövetkezett töltésszakadás, valamint a védmû állékonyságát súlyosan veszélyeztetõ rongálódás okainak kivizsgálására a miniszter külön bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a bekövetkezett esemény mûszaki okainak feltárása és javaslattétel a hasonló események jövõbeli kialakulásának megelõzésére. Feladatok az árvízvédekezés egyes készültségi fokozataiban Az I. fokú készültség 13. § (1) A készültség elrendelésekor a szakasz-védelemvezetõnek a védelmi szakaszt be kell járnia, és a védõmûvek, zsilipek és egyéb mûtárgyak állapotát meg kell vizsgálnia. (2) A készültség ideje alatt 12 órás nappali õrszolgálatot kell tartani. Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat szükség szerint, de naponta legalább 6 és 18 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni. A II. fokú készültség 14. § (1) A készültség tartama alatt éjjel-nappali õrszolgálatot kell tartani. Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat naponta 6, 12, 18, 24 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni. (2) A vízügyi igazgató a készültség elrendelésekor – ha további jelentõs áradástól kell tartani – mozgósíthatja a VIZIG védelmi osztagát vagy az osztag egyes részlegeit. A III. fokú készültség 15. § (1) Vészõröket kell állítani a védmû olyan pontjaihoz és mûtárgyaihoz, ahol az állékonyságot súlyosan veszélyeztetõ jelenséget észlelnek, vagy az árvízvédekezési terv szerint arra számítani lehet. (2) Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat kétóránként (páros órákban) kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni. A tetõzõ árvízszintek rögzítésérõl és bemérésérõl, a vízhozammérésrõl, továbbá – szükség szerint – a légi megfigyelésrõl gondoskodni kell. (3) Azt a helyet ahol a védvonal meghibásodhat a védekezési készletben rendszeresített jelzõzászlókészletbõl a fehér színûvel kell megjelölni. A megjelölt helyek felülvizsgálata alapján a fokozott megfigyelés alatt tartandó helyeket sárga, az azonnali beavatkozást igénylõ helyeket piros zászlóval kell ellátni. (4) Elõrejelzett tartós III. fokú védekezés esetén a vízügyi igazgató köteles: a) a védelmi osztagot készültségbe helyezni; b) a védelmi bizottság elnökének javaslatot tenni az R. 9. § (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti tervekben rögzített erõforrások igénybevételére. A rendkívüli készültséggel kapcsolatos intézkedések 16. § (1) A vízügyi igazgató köteles gátszakadás veszélye esetén a lokalizációs tevékenység megkezdését elrendelni, és szükség esetén új lokalizációs mû kiépítése iránt a miniszternek javaslatot tenni. (2) A vízügyi igazgató köteles a veszély mértékének megfelelõ számú, de legalább két árvízvédelmi osztagot, továbbá – szükség szerint – a töltések és a mûtárgyak vizsgálatára különleges felszerelésû csoportokat a Törzs útján igényelni és a helyszínen készenlétben tartani. (3) A vízügyi igazgató javaslatot tesz a védelmi bizottságnak: a) a védvonalak fegyveres õrzésére, járõrszolgálat megszervezésére, a veszélyeztetett védvonalszakaszok megvilágítására; b) a védvonalon a védekezést ellátók kimentéséhez szükséges szállítóeszközök és mentõfelszerelés helyszíni készenlétben tartására; c) a veszélyeztetett területrõl a lakosság és az anyagi javak kimenekítésére. A jeges árvíz elleni védekezés 17. § (1) A felkészülés keretében a jégtörõ hajókat minden év november 15-éig jégtörésre alkalmassá kell tenni. (2) A folyók jegesedése esetén – védekezési készültségen kívül is – a jelentésre kötelezetteknek az egyes folyók jégviszonyait minden reggel 9 óráig kell a VIZIG mûszaki ügyeletére jelenteni. Az adatokat a VIZIG összesítés után 10 óráig a Vízjelzésnek továbbítja. A Vízjelzõ Szolgálat az országos jéghelyzetjelentést 11 óráig továbbítja az OVF – védekezés esetén a Törzs – ügyeletére. (3) A folyók jégviszonyait szükség szerint, az OVF, illetve a Törzs elõzetes tájékoztatásával, légi megfigyeléssel is ellenõrizni kell. (4) A jégtörõ hajókat a jégtörési irányelvekben foglaltak szerint a tartózkodási helyükön készenlétbe kell helyezni (I. fokú készültség). A jégtörõ hajók készenlétbe helyezését a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetõje rendeli el. (5) A jégtörõ hajókat szükség esetén tartózkodási helyükrõl a kijelölt állomáshelyükre kell vezényelni és menetkész állapotban tartani (II. fokú készültség). A jégtörõ hajók útbaindítását a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetõje engedélyezi. (6) A jégtörés megkezdését a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetõje engedélyezi (III. fokú készültség). (7) A jégtörõ hajókból álló kötelék munkájának irányítására a Törzs vezetõje felelõst jelöl ki. (8) A jégtörõ hajókkal kell a zajló jég aprítását, torlódásmentes levezetését, a beállás késleltetését, jégbeállás esetén az egyenletes, zárt jégtakaró kialakulását, a kialakult jégtorlaszok felszámolását, a jéglevonulás elõsegítését és a mederben levõ mûtárgyak védelmét biztosítani. (9) Jeges árvíz veszélye esetén a vízügyi igazgató a jégrombolás egyéb eszközökkel történõ végrehajtását is elõkészíti és megszervezi. (10) A jégtorlaszok duzzasztó hatásának megfigyelésére ideiglenes vízmércéket kell elhelyezni és a vízállások legalább kétóránkénti leolvasásáról és jelentésérõl gondoskodni kell. (11) Az R. 18. §-ában foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a jég megállását, megindulását (megindítását) a torlaszok kialakulását, megszûnését (felszámolását) jelenteni kell. A lokalizálás 18. § (1) Ha töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az bekövetkezett, a víz továbbterjedésének megakadályozásához, illetõleg a víz tereléséhez és visszavezetéséhez a vízügyi igazgató a szükséges intézkedéseket a lokalizációs terv alapján haladéktalanul köteles megtenni, és a lokalizációs munkák végrehajtására felelõs vezetõt kijelölni. (2) A lokalizálás során gondoskodni kell, különösen: a) a lokalizációs mûvek nyílásainak elzárásáról, a védõképességi hiányok megszüntetésérõl, szükség esetén új lokalizációs mûvek kiépítésérõl; b) a védvonal többi szakaszán a védekezés zavartalan folytatásáról; c) a hírközlés biztonságáról; d) a szakadás továbbterjedésének megakadályozásáról; e) a szakadás elzárásáról; f) a mentesített területre betört víz kártételeinek csökkentésérõl és a mederbe való mielõbbi visszavezetésérõl. III. A belvízvédekezési készültség 19. § (1) Az I. fokú készültséget kell elrendelni, ha a) a belvizek összegyülekezése miatt intézkedéseket kell tenni arra, hogy a belvízvédelmi szakasz fõcsatornái befogadóképesek legyenek; b) a várható belvizek befogadása érdekében a fõcsatornák elõürítését, jégtelenítését vagy a hóval betemetett szakaszok tisztítását kell elvégezni; c) a belvizek gravitációs levezetésének lehetõsége megszûnt. (2) A II. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha az odavezetett belvizek következtében a szivattyútelepeket és egyéb vízkormányzó mûtárgyakat kétmûszakos üzemben kell mûködtetni. (3) A III. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha a védelmi szakasz területén a szivattyútelepek névleges összteljesítményük legalább 75%-ával folyamatosan üzemelnek, vagy a levezetõ kapacitás elégtelensége miatt a belvizek visszatartását, illetõleg szükségtározását kell elrendelni. (4) Ha a VIZIG mûködési területén a belvízi elöntés olyan méreteket ölt, hogy a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fõ közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók, a vízügyi igazgató – a védelmi bizottság elnökének egyidejû tájékoztatásával – köteles a Törzs vezetõje útján a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére. (5) A VIZIG szakasz-védelemvezetõje a belvízvédelmi rendszerben védekezõ szervezetek védekezését köteles összehangolni, tevékenységüket a fõcsatornákon folytatott védekezésnek alárendelni. (6) Amennyiben a belvízzel elöntött területekrõl a befogadók (csatornák, tározók, szükségtározók) teltsége miatt a vizek késleltetett vagy szakaszos levezetése nagy területekre tartósan fennáll, a mentesítést a következõ sorrendben kell végrehajtani: lakott területek, ipari létesítmények, közlekedési vonalak, mezõgazdasági területek, azon belül ültetvény, vetés, szántó, erdõ, legelõ, egyéb. (7) Az elöntések kiterjedésének meghatározása, illetõleg a beavatkozások megtervezésének elõsegítése érdekében, szükség szerint, a Törzs tájékoztatásával, gondoskodni kell a légi megfigyelésrõl. (8) A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az elrendelés oka megszûnt. Feladatok a belvízvédekezés egyes készültségi fokozataiban Az I. fokú készültség 20. § (1) A készültség elrendelése után a szakasz-védelemvezetõ megvizsgálja a fõcsatornák, zsilipek, szivattyútelepek, egyéb mûtárgyak állapotát. (2) A készültség ideje alatt – szükség szerint – nappali figyelõ- és õrszolgálatot kell tartani. A fõcsatornák mértékadó vízmércéinek vízállásait minden reggel 6 órakor kell leolvasni, feljegyezni, és jelenteni a védekezõ szervezet ügyeletére az R. 18. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében. (3) Gondoskodni kell a csatornákból a víz szabad lefolyását gátló akadályok eltávolításáról, a szükséges vízkormányzásról, a szivattyútelepek üzemeltetésérõl, a mûtárgyak megfelelõ kezelésérõl. A II. fokú készültség 21. § Az I. fokú készültségre elõírtakon túlmenõen szükség szerint gondoskodni kell a szállítható szivattyúk készenlétbe helyezésérõl, illetve üzembe állításáról, a belvíznek az állandó jellegû belvíztározókba való bevezetésérõl. A III. fokú készültség 22. § A vízügyi igazgató az I. és II. fokú készültségre elõírtakon túlmenõen szükség szerint elrendeli a belvizek elvezetésének korlátozását, illetõleg a szakaszos vízlevezetést, és igénybe veheti a kiépített, belvíztározásra kijelölt területeket. A rendkívüli belvízvédekezési készültség 23. § A belvizek szükségtározására igénybe veendõ területeket elõ kell készíteni. A szükségtározó igénybevételét a vízügyi igazgató kezdeményezésére, a Törzs vezetõjének javaslatára, a kormánybiztos engedélyezi. IV. A védekezések megszûnését követõ intézkedések 24. § (1) A vízügyi igazgató a) I–III. fokú készültségben történt védekezést követõen 30 napon belül összefoglaló jelentést készít, és azt az OVF-hez elfogadásra felterjeszti; b) III. fokú készültségben történt védekezést követõen az összefoglaló jelentést az OVF hez való felterjesztés elõtt a megyei védelmi bizottság elnökének, Budapesten a fõvárosi védelmi bizottság elnökének, tájékoztatásul bemutatja; c) a rendkívüli készültségben történt védekezést követõen az összefoglaló jelentést a megyei védelmi bizottság elnökének, Budapesten a fõvárosi védelmi bizottság elnökének egyetértésével a miniszternek elfogadásra felterjeszti. (2) Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell: a) a hidrometeorológiai helyzet értékelését, b) a jellemzõ vízállásokat, c) a védekezési munkákat, d) a védekezésben közremûködõk létszámát, e) a foglalkoztatott gépeket, jármûveket, f) a felhasznált anyagokat, g) a védekezés költségeit, h) a védekezés során szerzett tapasztalatokat. V. Záró és átmeneti rendelkezések 25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejûleg az Országos Vízügyi Hivatal elnökének az Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzat kiadásáról szóló 21/1971. (V. É. 22.) OVH utasítása, valamint a vízügyi szolgálat jégtörõ hajóparkjának üzemeltetésével kapcsolatos feladatokról szóló 9/1973. (V. É. 9.) OVH elnöki utasítás hatályát veszti. (2) Az új védekezési terveket a rendelet hatálybalépését követõ egy éven belül kell elkészíteni. A jelenlegi védekezési terveket az új védekezési tervek elkészítéséig kell alkalmazni. 1. számú melléklet a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelethez AZ ÁRVÍZVÉDELMI VÉDVONALAK VÉDELMI SZAKASZAI ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG NYUGAT-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELSÕ-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TISZÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG KÖZÉP-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ALSÓ-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG KÖRÖS VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 2. számú melléklet 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelethez BELVÍZRENDSZEREK ÉS VÉDELMI SZAKASZOK ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG A belvízvédelmi szakasz száma | neve | központja érintett települései 01.02. | Szõny–füzitõi | Almásfüzítõ Almásfüzítõ, Komárom, Neszmély, Szõny 01.03. | Duna menti | Ásványráró Ásványráró, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunasziget, Feketeerdõ, Halászi, Hédervár, Kimle, Kisbajcs, Kisbodak, Lipót, Máriakálnok, Nagybajcs, Püski, Rajka, Vámosszabadi 01.05. | Mosoni-Duna bal parti | Bácsa (gátõrház) Dunaszeg, Dunaszentpál, Gyõr, Gyõrladamér, Gyõrújfalu, Gyõrzámoly, Mecsér, Vének 01.06. | Rábca menti | Abda Abda, Barbacs, Bezi, Börcs, Bõsárkány, Cakóháza, Dör, Enese, Fehértó, Gyõr, Gyõrsövényháza, Kóny, Kunsziget, Lébény, Maglóca, Markotabödöge, Mosonszentmiklós, Öttevény, Pásztori, Rábacsanak, Rábcakapi, Szilsárkány, Tárnokréti, Újrónafõ 01.08. | Rába-alsó | Gyõr Árpás, Bágyogszovát, Bodonhely, Egyed, Gyõr, Ikrény, Mérges, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábapordány 01.09. | Rába-felsõ | Vág Beled, Csánig, Dénesfa, Edve, Felsõpaty, Jákfa, Nick, Páli, Rábaszentandrás, Rábakecöl, Rábapaty, Rábasebes, Répcelak, Répceszemere, Sobor, Szany, Szentivánfa, Szil, Uraiújfalu, Vág, Vásárosfalu, Vica, Zsebeháza 01.11. | Marcal menti | Gyõr Gyõr, Kisbabot, Koroncó, Rábaszentmihály 01.13. | Lánka menti | Kemenesszentpéter Csönge, Kemenesszentpéter, Kenyeri, Ostffyasszonyfa, Pápóc 01.14. | Lajta menti | Mosonmagyaróvár Bezenye, Hegyeshalom, Levél, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok 01.15. | Kapuvár–hansági | Csorna Acsalag, Babot, Cirák, Csorna, Farád, Gyóró, Himód, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Magyarkeresztúr, Mihályi, Mosonszentjános, Osli, Potyond, Pusztasomorja, Rábatamási, Sopronnémeti, Szárföld, Vadosfa, Várbalog, Veszkény 01.16. | Fertõ-tó menti | Fertõd Agyagosszergény, Balf, Fertõboz, Fertõd, Fertõendréd, Fertõrákos, Fertõhomok, Fertõszéplak, Hegykõ, Hidegség, Petõháza, Sarród, Vitnyéd KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 02.01. | Gyáli | Ráckeve Csévharaszt, Ecser, Felsõpakony, Gyál, Gyömrõ, Maglód, Monor, Nyáregyháza, Péteri, Vasad, Vecsés, Üllõ 02.02. | Észak-Duna-völgyi | Ráckeve Alsónémedi, Apaj, Bugyi, Dabas, Délegyháza, Dömsöd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Hernád, Inárcs, Kakucs, Kiskunlacháza, Ócsa, Örkény, Pusztavacs, Taksony, Tatárszentgyörgy, Táborfalva, Újhartyán, Újlengyel 02.03. | Ráckevei (Soroksári)-Duna menti | Ráckeve Áporka, Dömsöd, Halásztelek, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Tököl 02.04. | Érd–dunafüredi | Ráckeve Érd, Százhalombatta ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 03.01. | Bajai | Baja Baja, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszõlõs, Bátmonostor, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Érsekcsanád, Felsõszentiván, Gara, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Mohács, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Szeremle, Tataháza, Vaskút 03.02. | Kalocsai | Kalocsa Akasztó, Bátya, Császártöltés, Drágszél, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Érsekhalma, Fajsz, Foktõ, Géderlak, Hajós, Harta, Homokmégy, Imrehegy, Kalocsa, Kecel, Kiskõrös, Miske, Ordas, Öregcsertõ, Pirtó, Soltvadkert, Szakmár, Tabdi, Tázlár, Újtelek, Uszód 03.03. | Kunszentmiklósi | Kunszentmiklós Apostag, Ágasegyháza, Ballószög, Csengõd, Dunaegyháza, Dunatetétlen, Dunavecse, Fülöpháza, Felsõlajos, Fülöpszállás, Helvécia, Izsák, Jakabszállás, Kaskantyú, Kerekegyháza, Kunadacs, Kunbaracs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Ladánybene, Lajosmizse, Orgovány, Páhi, Solt, Soltszentimre, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 04.01. | Szekszárd–bátai | Szekszárd Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Õcsény, Pörböly, Sárpilis, Szekszárd, Várdomb 04.02. | Bölcske–bogyiszlói | Szekszárd Bogyiszló, Bölcske, Dunaföldvár, Dunakömlõd, Dunaszentgyörgy, Fadd, Gerjen, Madocsa, Mözs, Paks, Tolna 04.03. | Adony–ercsi | Székesfehérvár Adony, Beloiannisz, Ercsi, Iváncsa 04.04. | Szekszárd–simontornyai | Szekszárd Bikács, Cece, Fácánkert, Harc, Kajdacs, Kölesd, Medina, Nagydorog, Pálfa, Sárszentlõrinc, Simontornya, Sióagárd, Szedres, Szekszárd, Vajta 04.05. | Cece–õsi | Székesfehérvár Aba, Cece, Csór, Csõsz, Káloz, Nádasdladány, Õsi, Pusztaegres, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárszentágota, Sárszentmihály, Soponya, Szabadbattyán, Székesfehérvár, Tác, Úrhida 04.06. | Tolnanémedi–dombóvári | Szekszárd Belecska, Csibrák, Dombóvár, Döbrõköz, Dúzs, Hõgyész, Keszõhidegkút, Kurd, Pincehely, Regöly, Szakály, Szárazd, Tolnanémedi DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 05.01. | Dráva menti | Drávasztára (Villány) Alsószentmárton, Beremend, Drávafok, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávaszabolcs, Egyházasharaszti, Eperjes, Felsõszentmárton, Gordisa, Ipacsfa, Kásád, Kistapolca, Lakócsa, Markóc, Matty, Old, Potony, Siklósnagyfalu, Szentborbás, Tótújfalu 05.02. | Kölked–bédai | Villány Erdõfû, Kölked, Mohács 05.03. | Balatonlellei | Fonyód Balatonlelle, Balatonszemes NYUGAT-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 06.01. | Zala jobb parti | Keszthely Esztergályhorváti, Zalaapáti 06.02. | Zala bal parti | Keszthely Sármellék, Szentgyörgyvár, Zalavár 06.03. | Keszthely–hévízi | Keszthely Alsópáhok, Keszthely, Sármellék 06.04. | Dél-kis-balatoni | Keszthely Balatonszentgyörgy, Fõnyed, Sávoly, Somogysámson, Somogyzsitfa, Szegerdõ, Szõkedencs, Vörs, Zalakomár 06.05. | Mura bal parti | Letenye Letenye, Molnári, Murakeresztúr, Murarátka, Tótszerdahely FELSÕ-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 07.01. | Érpatak-(VIII.)–Simai-(IX.) fõfolyások völgye | Nyíregyháza, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Hajdúhadház, Kálmánháza, Kemecse, Kótaj, Nagycserkesz, Nyíregyháza, Nyíregyháza-Nyírszõlõs, Nyírtelek, Téglás, Újfehértó 07.02. | VII. sz. fõfolyás völgye | Nagykálló Balkány, Biri, Kállósemjén, Kemecse, Nagykálló, Napkor, Nyíradony, Nyíregyháza Oros, Nyírmihálydi, Nyírpazony, Nyírtura, Szakoly 07.03. | IV–V–VI. sz. fõfolyások völgye | Levelek Apagy, Demecser, Kemecse, Kék, Kisléta, Levelek, Magy, Máriapócs, Napkor, Nyírbogát, Nyírgelse, Nyíribrony, Nyírtét, Ófehértó, Pócspetri, Ramocsaháza, Sényõ, Székely, Vasmegyer 07.04. | III. sz. fõfolyás völgye | Baktalórántháza Baktalórántháza, Besenyõd, Berkesz, Kántorjánosi, Laskod, Levelek, Nyírbátor, Nyírderzs, Nyírgyulaj, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírtass, Ófehértó, Õr, Petneháza, Ramocsaháza, Rohod, Székely, Vaja 07.05. | Beregi | Vásárosnamény Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Fejércse, Gelénes, Gergelyiugornya, Gulács, Hete, Jánd, Lónya, Márokpapi, Mátyus, Tarpa, Tákos, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény 07.06. | Felsõ-szabolcs-alsó | Tiszabercel Balsa, Búj, Gáva, Vencsellõ, Ibrány, Kemecse, Kótaj, Nagyhalász, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Tímár, Tiszabercel, Tiszarád, Tiszatelek 07.07. | Felsõ-szabolcs-középsõ | Dombrád Berkesz, Beszterec, Demecser, Dombrád, Gégény, Kemecse, Kék, Nyírbogdány, Vasmegyer, Újdombrád 07.08. | Felsõ-szabolcs-felsõ | Kisvárda Ajak, Anarcs, Aranyosapáti, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Gemzse, Györöcske, Gyulaháza, Gyüre, Ilk, Jéke, Kékcse, Kisvarsány, Kisvárda, Komoró, Lövõpetri, Mándok, Mezõladány, Nagyvarsány, Nyírkarász, Nyírlövõ, Nyírtass, Pap, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Szabolcsveresmart, Tiszabezdéd, Tiszakanyár, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újkenéz, Záhony, Zsurk 07.09. | Tisza–Túr közi | Tiszakóród Botpalád, Garbolc, Kisar, Kishódos, Kispalád, Magosliget, Méhtelek, Milota, Nagyar, Nagyhódos, Panyola, Sonkád, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Túrricse, Uszka 07.10. | Tisza–Szamos közi | Fehérgyarmat Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Darnó, Fehérgyarmat, Fülesd, Gacsály, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Kisnamény, Kisszekeres, Kérsemjén, Komlódtótfalu, Kömörõ, Mánd, Méhtelek, Nagyszekeres, Nagygéc, Nábrád, Nemesborzova, Olcsva, Olcsvaapáti, Panyola, Penyige, Rozsály, Sonkád, Szamosbecs, Szamossályi, Szamosújlak, Szamostatárfalva, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán 07.11. | Szamos–Kraszna közi | Nagyecsed Cégénydányád, Csenger, Csengerújfalu, Fehérgyarmat, Fülpösdaróc, Géberjén, Gyõrtelek, Kocsord, Mátészalka, Mérk, Nagydobos, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Olcsva, Ópályi, Ököritófülpös, Pátyod, Porcsalma, Rápolt, Szamosangyalos, Szamoskér, Szamossályi, Szamosszeg, Szamostatárfalva, Tiborszállás, Tunyogmatolcs, Tyukod, Tyukod-Szalmaváros, Tyukod-Zsírostanya, Ura, Vállaj 07.12. | Kraszna bal parti | Mátészalka Bátorliget, Encsencs, Fábiánháza, Hodász, Jármi, Mátészalka, Mérk, Nagydobos, Nagyecsed, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírcsaholy, Nyírcsászári, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Nyírpilis, Nyírvasvári, Olcsva, Ópályi, Ömböly, Papos, Piricse, Pusztadobos, Szamosszeg, Terem, Tiborszállás, Vállaj, Vásárosnamény, Vitka ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 08.01. | Laskó–csincsei | Eger Besenyõtelek, Borsodivánka, Csincse, Dormánd, Egerfarmos, Egerlövõ, Füzesabony, Gelej, Mezõkeresztes, Mezõkövesd, Mezõnagymihály, Mezõnyárád, Mezõszemere, Mezõtárkány, Poroszló, Sarud, Szentistván, Szihalom, Tiszacsege, Újlõrincfalva 08.02. | Tiszavalk–sulymosi | Eger Ároktõ, Mezõcsát, Négyes, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszavalk 08.03. | Rigós–Sajó-zugi | Miskolc Emõd, Gelej, Girincs, Hejõbába, Hejõkeresztúr, Hejõkürt, Hejõszalonta, Igrici, Kiscsécs, Mezõcsát, Mezõkeresztes, Nagycsécs, Nemesbikk, Oszlár, Sajóörös, Sajószöged, Szakáld, Tiszakeszi, Tiszatarján, Tiszaújváros 08.04. | Inérhát–tiszadobi | Sárospatak Kesznyéten, Prügy, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tiszadob, Tiszalúc 08.05. | Prügy–taktaföldvári | Sárospatak Bekecs, Csobaj, Mezõzombor, Prügy, Szerencs, Taktabáj, Tarcal, Tiszaladány, Tiszatardos, Tokaj 08.06. | Bodrogzug–Török-éri | Sárospatak Alsóberecki, Bodroghalom, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Felsõberecki, Gávavencsellõ, Györgytarló, Karcsa, Karos, Kenézlõ, Olaszliszka, Rakamaz, Sárazsadány, Sárospatak, Szegi, Timár, Tiszakarád, Vajdácska, Vámosújfalu, Viss, Zalkod 08.07. | Tiszakarád–ricsei | Sárospatak Cigánd, Dámóc, Gávavencsellõ, Györgytarló, Karcsa, Karos, Kisrozvágy, Lácacséke, Nagyrozvágy, Pácin, Révleányvár, Ricse, Semjén, Tiszabercel, Tiszacsermely, Tiszakarád, Zemplénagárd TISZÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 09.01. | Tiszai-alsó | Tiszacsege Ároktõ, Balmazújváros, Egyek, Hortobágy, Nagyiván, Tiszacsege, Tiszadorogma, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszakeszi, Tiszaörs, Újszentmargita 09.02. | Tiszai-középsõ | Polgár Folyás, Görbeháza, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Polgár, Tiszagyulaháza, Tiszakeszi, Tiszapalkonya, Tiszatarján, Tiszaújváros, Újtikos, Újszentmargita 09.03. | Tiszai-felsõ | Tiszalök Nagycserkesz, Rakamaz, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári 09.04. | Kadarcs–Karácsony-foki | Balmazújváros Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hortobágy 09.05. | Kösely-alsó | Hajdúszoboszló Debrecen, Derecske, Ebes, Földes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Kaba, Karcag, Kunmadaras, Mikepércs, Nagyhegyes, Nádudvar, Sáránd 09.06. | Kösely-felsõ | Hajdúszoboszló Bocskaikert, Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Mikepércs, Sáránd 09.07. | Hamvas–sárréti | Hajdúszoboszló Bakonszeg, Báránd, Berettyóújfalu, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Bucsa, Derecske, Ecsegfalva, Földes, Füzesgyarmat, Hajdúszovát, Kaba, Kertészsziget, Nádudvar, Nagyrábé, Püspökladány, Sáp, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen, Karcag 09.08. | Berettyó-alsó | Berettyóújfalu Berekböszörmény, Csökmõ, Darvas, Furta, Komádi, Körösnagyharsány, Körösszakál, Körösszegapáti, Magyarhomorog, Mezõsas, Szeghalom, Újiráz, Vekerd, Zsáka 09.09. | Berettyó-felsõ | Berettyóújfalu Ártánd, Bakonszeg, Bedõ, Berekböszörmény, Biharkeresztes, Bojt, Esztár, Gáborján, Hencida, Kismarja, Mezõpeterd, Nagykereki, Pocsaj, Szentpéterszeg, Told, Váncsod, Berettyóújfalu 09.10. | Kállói | Berettyóújfalu Bakonszeg, Berettyóújfalu, Debrecen, Derecske, Esztár, Gáborján, Hajdúbagos, Hencida, Hosszúpályi, Kismarja, Kokad, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Pocsaj, Sáránd, Szentpéterszeg, Tépe, Újléta 09.11. | Alsó-nyírvíz–Kati-éri | Hajdúszoboszló Debrecen, Hajdúsámson, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva 09.12. | Alsó-nyírvíz–Nagy-éri | Vámospércs Álmosd, Bagamér, Debrecen, Fülöp, Kokad, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírábrány, Nyírbéltek, Nyírlugos, Nyírmártonfalva, Penészlek, Újléta, Vámospércs KÖZÉP-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 10.01. | Tiszakécskei | Tiszakécske Csemõ, Jászkarajenõ, Kerekdomb, Kocsér, Lakitelek, Nagykõrös, Szentkirály, Tiszajenõ, Tiszakécske, Tiszavárkony, Vezseny, Köröstetétlen, Törtel, Nyársapát 10.02. | Ceglédi | Szolnok Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Köröstetétlen, Mikebuda, Nyársapáti, Pilis, Szászberek, Szolnok, Tápiószõlõs, Tószeg, Törtel, Újszász, Újszilvás, Zagyvarékas, Tiszavárkony, Csemõ 10.03. | Jászberényi | Jászberény Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászberény, Jászboldogháza, Jászfelsõszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jásztelek, Pusztamonostor, Újszász, Jászkisér, Jászapáti 10.04. | Kiskörei | Kisköre Átány, Dormánd, Erdõtelek, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlõ, Pély, Sarud, Tarnaszentmiklós, Tenk, Tiszanána, Jászivány, Tiszasüly, Jászkisér, Jászszentandrás 10.05. | Jászkiséri | Besenyszög Besenyszög, Jászapáti, Jászivány, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Kõtelek, Nagykörû, Tiszasüly, Szászberek, Zagyvarékas, Jákóhalma, Jásztelek, Szolnok 10.06. | Kunhegyesi | Kisköre Abádszalók, Pusztataskony, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszõlõs, Nagyiván, Kunmadaras, Kunhegyes, Tiszagyenda 10.07. | Kisújszállási | Kunhegyes Ecsegfalva, Fegyvernek, Kenderes, Kisújszállás, Kunhegyes, Örményes, Tiszabõ, Tiszagyenda, Tomajmonostora, Újszentgyörgy, Kunmadaras, Abádszalók, Kuncsorba, Túrkeve 10.08. | Karcagi | Karcag Berekfürdõ, Karcag, Kunmadaras, Püspökladány 10.09. | Cibakházi | Tiszaug Cibakháza, Cserkeszõlõ, Csépa, Csongrád, Kengyel, Martfû, Nagyrév, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szandaszõlõs, Szelevény, Szentes, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszapüspöki, Tiszasas, Tiszaug, Törökszentmiklós, Szolnok, Tiszatenyõ, Kunszentmárton, Kungyalu 10.10. | Mezõtúri | Mezõtúr Cserkeszõlõ, Kengyel, Kétpó, Kuncsorba, Kungyalu, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezõhék, Mezõtúr, Öcsöd, Tiszaföldvár, Túrkeve, Kisújszállás, Cibakháza, Tiszatenyõ, Martfû ALSÓ-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 11.01. | Algyõ–Tápé–Gyála– Körös-éri | Szeged Ásotthalom, Balástya, Balotaszállás, Bordány, Csólyospálos, Domaszék, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kunfehértó, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kömpöc, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Röszke, Rúzsa, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Tompa, Üllés, Zákányszék, Zsana, Zsombó 11.02. | Dong-éri | Szeged Baks, Bócsa, Csengele, Dóc, Jászszentlászló, Ópusztaszer, Pusztaszer, Szank 11.03. | Torontáli | Szeged Deszk, Ferencszállás, Klárafalva, Kiszombor, Kübekháza, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván 11.04. | Dong-ér–kecskeméti | Csongrád Bugac, Gátér, Harkakötöny, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kunszállás, Nyárlõrinc, Pálmonostora, Petõfiszállás, Tiszaalpár, Városföld 11.05. | Vidre-éri | Csongrád Csanytelek, Csongrád, Felgyõ, Tömörkény 11.06. | Mártély–Tisza– Maros-zugi | Hódmezõvásárhely Földeák, Hódmezõvásárhely, Makó, Maroslelle, Mártély, Óföldeák, Székkutas 11.07. | Sámson–Élõ-vízi | Hódmezõvásárhely Ambrózfalva, Almáskamarás, Apátfalva, Battonya, Békéssámson, Csanádalberti, Csanádapáca, Csanádpalota, Dombegyház, Dombiratos, Kardoskút, Kaszaper, Kevermes, Királyhegyes, Kisdombegyház, Kövegy, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Magyarcsanád, Medgyesegyháza, Medgyesbodzás, Mezõhegyes, Mezõkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagyér, Nagylak, Orosháza, Pitvaros, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Tótkomlós, Végegyháza 11.08. | Kurcai | Szentes Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Gádoros, Kunszentmárton, Mindszent, Nagymágocs, Nagyszénás, Nagytõke, Öcsöd, Szegvár, Szentes KÖRÖS VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 12.01. | Réhelyi | Szeghalom Dévaványa, Ecsegfalva, Kertészsziget, Túrkeve 12.02. | Szeghalmi | Szeghalom Biharnagybajom, Darvas, Dévaványa, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Körösladány, Szeghalom, Zsáka 12.03. | Gyomai | Szeghalom Dévaványa, Gyomaendrõd, Körösladány, Köröstarcsa, Mezõtúr, Szeghalom, Túrkeve 12.04. | Holt–sebes-körösi | Szeghalom Biharugra, Geszt, Komádi, Körösladány, Körösnagyharsány, Körösszakál, Körösújfalu, Okány, Szeghalom, Zsadány, Vésztõ 12.05. | Kettõs-Körös jobb parti | Gyula Békés, Bélmegyer, Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezõberény, Sarkad, Tarhos, Vésztõ 12.06. | Hosszú-foki | Gyula Bélmegyer, Doboz, Geszt, Gyula, Kötegyán, Méhkerék, Mezõgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Tarhos, Újszalonta, Vésztõ, Zsadány 12.07. | Fehér–Fekete-Körös közi | Gyula Gyula 12.08. | Élõvíz-csatornai | Gyula Békés, Békéscsaba, Doboz, Elek, Gerla, Gyula, Kétegyháza, Lökösháza, Murony, Nagykamarás, Szabadkígyós, Telekgerendás, Újkígyós 12.09. | Mezõberényi | Szarvas Békés, Csárdaszállás, Gyomaendrõd, Hunya, Kamut, Kétsoprony, Kondoros, Köröstarcsa, Mezõberény, Murony, Örménykút, Szarvas 12.10. | Dögös–káka-foki | Szarvas Békéscsaba, Békésszentandrás, Csabacsüd, Csabaszabadi, Csorvás, Elek, Gerendás, Gyomaendrõd, Kardos, Kétsoprony, Kondoros, Lökösháza, Mezõtúr, Nagykamarás, Öcsöd, Örménykút, Szarvas, Telekgerendás, Újkígyós