Act No. XXXV of 2000 on plant protection

2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemrôl Az Országgyûlés a növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának és elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi együttmûködés szükségessége, valamint a károsítók elleni integrált növényvédelem megvalósítása, az ember egészségének megóvása érdekében a környezet és a természet védelmének általános szabályaival összhangban, továbbá a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása érdekében a következô törvényt alkotja: ELSÔ FEJEZET A törvény célja 1. § A törvény célja a növények, különösen a kultúrnövények és a növényi termékek megóvása a károsító szervezetektôl, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelôzése, illetve elhárítása az ember és az állat egészségére, a környezet és a természet védelmére, továbbá a növényvédelemmel összefüggô kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartásával. A törvény hatálya 2. § (1) E törvény hatálya kiterjed arra a természetes személyre, jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezô gazdasági társaságra, továbbá a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeire, aki (amely) a) termôföld, erdô vagy egyéb növényi vegetáció számára alkalmas területtel rendelkezik, illetve azt használja, a termôföld hasznosítására kötelezett, továbbá olyan dologgal (eszközzel, berendezéssel, tárggyal) rendelkezik, illetve azt használja, amelyben növény fenntartható (a továbbiakban: földhasználó), b) növényt termeszt, növényt, növényi terméket hasznosít, feldolgoz, forgalmaz, tárol, szállít vagy felhasznál, (a továbbiakban: termelô), c) engedélyköteles terméket importál, gyárt, formál, kiszerel, forgalmaz, tárol, szállít, felhasznál, vagy ezekkel összefüggésben szaktanácsot ad, d) növényt, növényi terméket az ország területére behoz, illetôleg onnan kiszállít vagy az ország területén - a leszállás nélküli légi forgalom kivételével - átszállít, e) növényvédelmi gépet, növényvédô szer kijuttatására szolgáló szóróberendezést (a továbbiakban együtt: növényvédelmi gép) forgalomba hoz, illetve üzemeltet. (2) A növényvédô szerek és termésnövelô anyagok gyártásával kapcsolatban a veszélyes anyagokra és a veszélyes készítményekre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A vadon élô, illetve védett növény- és állatfajokra, a természeti és a védett természeti területekre a törvény rendelkezéseit a természet védelmérôl szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (4) A törvény rendelkezéseit a veszélyes hulladékokról szóló külön jogszabály elôírásaival összhangban kell alkalmazni. Értelmezô rendelkezések 3. § E törvény alkalmazásában 1. Növény: élô növények és azok részei: a) vetômag, csíraplazma, pollen, szövettenyészet, b) fogyasztásra vagy feldolgozásra szánt termés (botanikai értelemben), c) gumó, hagyma, hagymagumó, gyöktörzs, szár és gyökértarack, d) vágott virág, e) leveles, rügyes ág, vesszô, f) leveleit megtartó kivágott fa, levágott ág, g) növény-egészségügyi szempontból fertôzôképes baktérium- és gombatenyészet. 2. Növényi termék: az a növényi eredetû feldolgozatlan anyag (ideértve a szemesterményt is) vagy egyszerû módon feldolgozott termék, amely nem tartozik az 1. pontban meghatározott növény fogalmába, de természeténél vagy a feldolgozás jellegénél fogva károsítók behurcolásának és terjedésének veszélyét jelentheti. 3. Károsító: a növényre vagy növényi termékre káros bármely növény, állat, kórokozó vagy egyéb fertôzôképes megbetegedést okozó szervezet. 4. Zárlati károsító: potenciális gazdasági jelentôségû károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elô vagy elôfordul, de nem terjedt el és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene. 5. Vizsgálatköteles nem zárlati károsító: olyan károsító, amely az importôr ország területén vizsgálatköteles vagy gazdasági jelentôségénél fogva jogszabály ide sorolja. 6. Vizsgálatköteles áru: olyan növény, növényi termék, tárolóhely, csomagolóanyag, szállítóeszköz, tárolóeszköz, talaj és bármely egyéb szerkezet, eszköz vagy anyag, amelyben a károsító megtelepedhet, illetve a károsító terjedését elôsegítheti, emiatt növény-egészségügyi intézkedés lehet szükséges. 7. Növény-egészségügyi bizonyítvány: az ENSZ FAO Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben meghatározott tartalmú, az illetékes hatóság által kiállított, sorszámozott okirat annak igazolására, hogy a növényt, növényi terméket a hivatalos elôírások szerint megvizsgálták, és az megfelel az importôr ország elôírásainak. 8. Járvány, illetve gradáció: olyan gazdaságilag veszélyes mértékû károsítófelszaporodás, amikor a növényállomány vagy növényi termék megóvása a hatóság által elrendelt növényvédelmi eljárás alkalmazását teszi szükségessé. 9. Zárlat: zárlati károsító elôfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló, védekezési vagy megsemmisítési célú növény-egészségügyi intézkedés. 10. Védett zóna: az a kijelölt terület, amelyen egy vagy több károsító a kedvezô ökológiai feltételek ellenére még nem honos vagy nem telepedett meg, jóllehet az ország vagy a környezô országok több részén elôfordul, vagy már megtelepedett. 11. Korlátozás: növényben, növényi termékben egyes engedélyköteles termékekben a megengedettnél több növényvédô szermaradék tartalom gyanúja miatt vagy a 4-5. pontokban meghatározott károsító elôfordulás gyanújának tisztázása idejéig hozott szállítási, forgalomba hozatali, felhasználási tilalmi intézkedés. 12. Megsemmisítés: a zárlat megszüntetésére - a növény, illetve növényi termék tulajdonosa, feldolgozója, felhasználója, forgalmazója teljes költségviselése terhére - hozható növény egészségügyi intézkedés. 13. Kötelezô védekezés: növény-egészségügyi intézkedéssel elrendelt állami, közérdekû vagy termelôi védekezés. 14. Növényvédelem: a növények, növényi termékek károsítóinak behurcolását, elterjedését, kármegelôzését szolgáló intézkedések, valamint a kárelhárításra alkalmas hatékony eljárások alkalmazásának összessége. 15. Integrált növényvédelem: olyan környezetkímélô, ismert hatékonyságú (növény egészségügyi, agrotechnikai, fizikai, biológiai, kémiai) védekezési lehetôségek okszerû kombinációja, amelyek kímélik a környezetet, különösen a károsítók természetes ellenségeit. 16. Növényvédô szer hatóanyag: olyan természetes eredetû, vagy kémiai, biológiai, illetve biotechnológiai úton elôállított anyag, valamint élô szervezet, amely növényeken, növényi részeken károsítók jelenlétének szabályozására alkalmas, továbbá a növények életfolyamatait ellenôrzött módon befolyásolja (kivéve a víz, a szén-dioxid és a növénytáplálási anyagok). 17. Növényvédô szer: növényvédô szer hatóanyagot vagy hatóanyagokat tartalmazó, általában segéd- és adalékanyagokkal a gyakorlati növényvédelmi feladatok kivitelezéséhez alkalmas formulációban elôállított készítmény. 18. Növényvédelmi hatású termék: károsító riasztására, csalogatására, biológiájának, viselkedésének, szaporodásának, életfolyamatainak gátlására, módosítására szolgáló készítmény. 19. Növényvédelmi célú eszköz: a károsítók elleni védekezés megalapozásához szükséges mûszerek és eszközök. 20. Adalékanyag: a növényvédô szerek elôállításához használt, azok fizikai tulajdonságait befolyásoló anyagok. 21. Segédanyag: a növényvédô szerek kijuttatását, hatékonyságát befolyásoló anyagok. MÁSODIK FEJEZET NÖVÉNYVÉDELEM Növényvédelmi tevékenység 4. § (1) A növényvédelmi tevékenység során törekedni kell az integrált termesztés gyakorlatának betartására az ember és az állat egészségének, valamint a környezet és a természet védelmének figyelembevételével, amelynek célja, hogy a) a növények egészségét és a növényi termékek minôségét megôrizzék: 1. megelôzô intézkedésekkel, 2. a károsítók behurcolásának vagy elterjedésének megakadályozásával, 3. a károsítók elleni hatékony védekezéssel; b) az olyan veszélyeket elhárítsák, amelyek a növényvédô szerek alkalmazása, tárolása és az azokkal való egyéb tevékenység miatt léphetnek fel. (2) Tilos olyan növényt, növényi terméket forgalomba hozni, amely a jogszabályban megállapított, megengedett határértéknél magasabb növényvédô szermaradékot vagy termésnövelô anyagból származó toxikus vegyi anyagot tartalmaz. (3) Az engedélyköteles termékkel kezelt növényt, növényi terméket élelmezési és takarmányozási célra csak az elôírt élelmezés-egészségügyi várakozási idôt követôen lehet forgalomba hozni és felhasználni, kivéve, ha vizsgálat igazolta, hogy a növény, illetve növényi termék megfelel a forgalomba hozatal követelményeinek. 5. § (1) A földhasználó és a termelô köteles a) a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni, b) a zárlati károsítók okozta fertôzést vagy annak gyanúját haladéktalanul az illetékes megyei (fôvárosi) növény- és talajvédelmi szolgálatnak (a továbbiakban: Szolgálat) bejelenteni, c) az a) pont alá nem tartozó egyéb károsítók ellen is védekezni, ha azok a szomszédos földhasználók, illetve termelôk növénytermelési, növényvédelmi biztonságát, vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált növényvédelem alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét, d) a külön jogszabály szerinti növény-egészségügyi hatósági nyilvántartásba vételi, valamint a tevékenységével összefüggô nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tenni, e) a növényvédelmi tevékenységérôl jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetni, és azt az ellenôrzésre jogosult felszólítására bemutatni. (2) A földhasználó, illetve a termelô köteles tûrni a) az állami és közérdekû védekezéssel megbízott személyek munkavégzését, b) a növényvédelmi hatóság ellenôrzô tevékenységét és abban közremûködni az ellenôrzés tárgyainak, bizonylatainak bemutatásával, valamint köteles az elrendelt intézkedést végrehajtani. Állami védekezés 6. § (1) Állami védekezést akkor lehet elrendelni, ha a) az országban nem honos zárlati károsító megjelenését észlelték, b) a zárlati károsító kiírtására végzett termelôi védekezés - a termelôn kívülálló ok miatt - nem volt kielégítô hatású, c) a zárlati károsító terjedését szükséges megakadályozni. (2) Az állami védekezés elrendelésére jogosult: a) az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetekben részben vagy egészben a megyére (fôvárosra) kiterjedôen a Szolgálat, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálatának (a továbbiakban: Központi Szolgálat) elôzetes tájékoztatásával, b) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben, több megyére és országosan kiterjedôen a minisztérium. (3) Az állami védekezést elrendelô határozatban rendelkezni kell a fertôzés megszüntetésének módjáról és határidejérôl is. (4) Az állami védekezést elrendelô határozat elleni fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs. (5) Az állami védekezés állami feladatnak minôsül, költségeinek fedezetérôl a központi költségvetésben kell gondoskodni. Közérdekû védekezés 7. § (1) Közérdekû védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó, illetve a termelô védekezési kötelezettségének az azt elrendelô hatósági határozat ellenére sem tesz határidôre eleget. A közérdekû védekezést külterületen az illetékes Szolgálat, belterületen a települési, a fôvárosban a kerületi önkormányzat jegyzôje (a továbbiakban: jegyzô) rendeli el. A közérdekû védekezést elrendelô határozat elleni fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs. (2) Ha az önkormányzat nem tesz eleget a belterületi földek esetében az 5. §-ban elôírt földhasználói kötelezettségének, az illetékes Szolgálat igazgatója elrendelheti a közérdekû védekezést, vagy - annak egyetértésével - kijelölheti a közérdekû védekezés elrendelésére jogosult jegyzôt. A kijelölt jegyzô haladéktalanul köteles elrendelni a közérdekû védekezést. (3) Az erre a célra létrehozott járványelhárítási célkeretbôl kell biztosítani a közérdekû védekezés végrehajtásának költségeit, amelyet a földhasználó, illetve a termelô a közérdekû védekezést elrendelô hatóság részére köteles megtéríteni, késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben. A földhasználó, illetve a termelô nem fizetése esetén a közérdekû védekezés költségei adók módjára kerülnek behajtásra a minisztérium, valamint a települési önkormányzat költségvetése javára. A költségek behajtásáról az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal gondoskodik. (4) Erdôterületen a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók elleni, természetvédelem alatt álló területen pedig a zárlati károsító okozta fertôzés, illetve járványhelyzet elhárításához, valamint a közérdekû védekezés elrendelését megelôzôen külön jogszabályban foglaltak szerinti szakhatóság elôzetes hozzájárulását meg kell szerezni. Növény-egészségügyi vizsgálatok 8. § (1) A behozatali, a kiviteli és az átmenô forgalomban a külön jogszabályban meghatározott növény-egészségügyi szempontból ellenôrzésköteles küldeményeket csak a származási vagy a feladó állam hivatalos növény-egészségügyi szervének növény-egészségügyi bizonyítványával, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben növényútlevéllel szabad szállítani. (2) Kiviteli céllal egyik megyében berakott ellenôrzésköteles növényt, növényi terméket másik megyébe gyûjtôhelyre vagy feladásra csak belföldi növény-egészségügyi bizonyítvánnyal, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben növényútlevéllel lehet szállítani. (3) Növényútlevelet lehet kiállítani a külön jogszabályban foglaltak szerint, annak igazolására, hogy a növény, növényi termék elôállítása, feldolgozása, forgalmazása és tárolása során a növény-egészségügyi követelményeket, illetve a különleges eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket az 5. § (1) bekezdésének d) pontja szerint nyilvántartásba vett termelôk betartották. 9. § (1) A növények, növényi termékek határforgalmának növényvédelmi ellenôrzését a jogszabályban meghatározott illetékességgel rendelkezô Szolgálatok növény-egészségügyi határkirendeltségei látják el. (2) A szomszédos ország területén mûködô magyar növény-egészségügyi határkirendeltség a mûködtetés, illetve a közszolgálati jogviszony szempontjából a Szolgálat helye szerinti, annak szervezeti egységét képezô belföldi munkahelynek minôsül. 10. § (1) A zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók körének meghatározásáról, valamint azok behurcolása és elterjedése elleni kötelezô intézkedésekrôl külön jogszabály rendelkezik. (2) A zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítóval fertôzött területet, növényt, növényi terméket és az azt tartalmazó szállítmányt, raktárt, eszközt zárlat alá kell helyezni, illetôleg behozatalnál a szállítmányt vissza kell utasítani attól függetlenül, hogy az rendelkezik növény egészségügyi bizonyítvánnyal. A Szolgálat a jogszabályban fel nem sorolt egyéb károsítóval erôs mértékben fertôzött szaporítóanyag behozatalánál a szállítmányra korlátozást rendelhet el, illetve azt visszautasíthatja. HARMADIK FEJEZET NÖVÉNYVÉDÔ SZEREK ENGEDÉLYEZÉSE Engedélyezési kötelezettség 11. § (1) Növényvédô szert, adalékanyagot és segédanyagot (a továbbiakban együtt: növényvédô szer) belföldön csak a minisztérium engedélye alapján lehet forgalomba hozni és felhasználni. Az engedély iránti kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani. Külföldi jogi személy, természetes személy csak hazai képviselô útján jelenthet be növényvédô szert engedélyezésre. (2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a növényvédô szer elbírálásához szükséges, jogszabályban meghatározott adatokat és mintákat. (3) A minisztérium egyes adatok benyújtásától eltekinthet, ha az elbíráláshoz a megfelelô adatok rendelkezésére állnak. Korábbi engedélyezési eljáráshoz benyújtott adatokat csak az engedélyes írásbeli hozzájárulásával lehet felhasználni. Forgalomba hozatali és felhasználási engedély 12. § (1) A minisztérium az engedélyt az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv és a Környezetvédelmi Minisztérium szakhatósági állásfoglalása alapján adja ki. A forgalomba hozatalra engedélyezett növényvédô szerrôl a minisztérium okiratot állít ki. (2) A minisztérium az (1) bekezdés szerinti engedélyben meghatározza a szükséges alkalmazási elôírásokat, különösen az alkalmazási területeket, az alkalmazható mennyiséget, valamint az ember és az állat egészségének védelme, továbbá a környezet és a természet védelméhez szükséges alkalmazási elôírásokat, a felhasználásra jogosult személyek körét, illetve a forgalomba hozatal és felhasználás egyéb feltételeit. (3) Olyan vetômagot, növényi anyagot és termesztô közeget, amely nem engedélyezett növényvédô szert tartalmaz, vagy amelyen nem engedélyezett növényvédô szer tapadt meg, kizárólag külön jogszabály elôírásai szerint lehet forgalomba hozni. 13. § A minisztérium forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel nem rendelkezô hazai vagy külföldrôl származó növényvédô szerek felhasználását engedélyezheti: a) késedelem veszélye esetén bizonyos károsítók elleni védekezésre, b) kivitelre szánt növényeken vagy növényi termékeken való alkalmazásra, meghatározott mennyiségre és meghatározott idôtartamra vonatkozóan, amennyiben a növényvédô szerek megfelelnek a vonatkozó általános - különösen a munka-egészségügyi, illetve munkavédelmi követelményeknek és az elôírás szerinti felhasználásuk nem veszélyezteti az egészséget, valamint a környezetet és a természetet. 14. § (1) A minisztérium a növényvédô szer forgalomba hozatalát és felhasználását engedélyezi, ha a) az engedély iránti kérelem a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel; b) a növényvédô szer engedélyezhetô hatóanyagait és adalékanyagait a külön jogszabály tartalmazza; c) a növényvédô szer vizsgálata alapján megállapítható, hogy a növényvédô szer a tudományos és technikai ismeretek jelenlegi szintje szerint elôírásszerû és szakszerû felhasználáskor vagy ilyen alkalmazás nyomán egyidejûleg 1. kellôen hatékony, 2. nem károsítja a védendô növényeket és növényi termékeket, 3. nem okoznak elkerülhetô fájdalmat vagy szenvedést olyan gerinceseken, amelyek elleni védekezésre szánják a készítményeket, 4. nem okoznak káros hatást az ember és az állat egészségére, a környezetre és a természetre; d) megbízhatóan meghatározhatók 1. a növényvédô szerben a hatóanyagok, valamint a növényvédô szerben lévô, az egészség és a környezet szempontjából jelentôs egyéb anyagok koncentrációja és anyagi minôsége, 2. a növényvédô szerek elôírás szerinti és szakszerû alkalmazása következtében keletkezô, az ember és az állat egészsége, valamint a környezet és a természet szempontjából fontos szermaradékok, e) a növényvédô szer megfelelôen tárolható; f) a kérelmezô az engedélyezés díját megfizette. (2) A minisztérium az engedélyezési eljárás keretében - az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv és a Környezetvédelmi Minisztérium szakhatósági állásfoglalásával - a külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével dönt a) a növényvédô szerek alkalmazásának feltételeirôl, b) az ember és az állat egészségének, valamint a környezet és a természet védelmének érdekében szükséges alkalmazási elôírásokról. (3) A minisztérium az engedély megadásáról a kérelem elbírálásához szükséges adatok, mellékletek, termék- és analitikailag tiszta hatóanyag minták hiánytalan benyújtását követô 18 hónapon belül dönt. A (2) bekezdés szerinti szakhatósági állásfoglalás megadásának határideje 12 hónap. (4) A minisztérium a kérelmezôtôl az engedélyezési eljárás során további adatok, mellékletek, kísérleti és analitikailag tiszta hatóanyag minták benyújtását kérheti, amennyiben ezek az engedélyezés feltételeinek elbírálásához szükségesek. Ezek teljesítéséig a minisztérium az engedélyezési eljárást felfüggeszti. (5) A minisztérium - ha az az 1. §-ban meghatározott védelmi célok érdekében szükséges elrendelheti, hogy az engedélyezés idején a növényvédô szerek alkalmazásáról meghatározott ismereteket kell nyerni, gyûjteni és értékelni. Az eredményeket a minisztériumnak meghatározott idôn belül meg kell küldeni, felhívásra a megfelelô dokumentumokat és mintákat be kell mutatni. (6) A minisztérium az engedélyestôl a már engedélyezett növényvédô szer esetében adatokat, mellékleteket és mintákat kérhet be, amennyiben új ismeretek az engedély felülvizsgálatát teszik szükségessé. (7) A kérelmezô, illetôleg az engedélyes a minisztériumnak köteles legkésôbb 8 napon belül bejelenteni a) a termékben bekövetkezett, a kérelem benyújtásával összefüggésben közölt adatokban és a benyújtott dokumentációban foglaltaktól eltérô változást, és b) a növényvédô szereknek az ember és az állat egészségére, valamint a környezetre és a természetre gyakorolt hatásáról szerzett újabb ismereteket. A bejelentéshez mellékelni kell azokat az adatokat, mellékleteket és mintákat, amelyekbôl a változások vagy az új ismeretek következnek. 15. § (1) Az engedély legfeljebb a megadásától számított 10 évig érvényes. Ezt követôen az engedély ismételt megadását lehet kérni. (2) Az engedély az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérôen 3 évre adható meg, ha a növényvédô szer megfelel a 14. § (1) bekezdésében elôírt feltételeknek, de az engedély iránti kérelem nem tartalmaz egyes, külön jogszabályban elôírt adatokat. Az elôírt feltételek teljesítése esetén az engedély további 7 évre megadható. (3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti engedélyek esetében az engedély ismételt megadását az érvényességi ideje lejáratát 18 hónappal megelôzôen kell kérni az engedély folyamatosságának fenntartása érdekében. Az engedélyt ismételten meg lehet adni, illetve meg lehet hosszabbítani, ha a növényvédô szer megfelel a 14. § (1) bekezdésének c)-e) pontjaiban elôírt feltételeknek. (4) A minisztérium az engedélyt a kérelem alapján az ismételt engedély megadására vonatkozó határozat idôpontjáig meghosszabbíthatja, ha az ismételt engedély megadásáról az engedély lejártát megelôzô 18 hónapon belül nem döntöttek. (5) Az engedélyesnek az engedély érvényességi idôtartama alatt évenként a) analitikailag tiszta hatóanyagmintát kell benyújtania a Központi Szolgálatnak, valamint b) a külön jogszabályban meghatározott mértékû fenntartási díjat kell fizetnie. A fenntartási díjat a Központi Szolgálat elôirányzat felhasználási számlájára kell befizetni. Az engedély visszavonása és szüneteltetése 16. § (1) A minisztérium az engedélyt hivatalból vagy kérelemre módosíthatja, ha azt szakmai vagy tudományos szempontok indokolttá teszik. (2) A minisztérium a növényvédô szer engedélyét visszavonja, ha a) az engedélyes a visszavonást kéri, b) új ismeretek alapján szakmai, tudományos szempontok szerint bizonyítható, hogy a növényvédô szer az elôírás szerinti felhasználás esetén is veszélyezteti az ember egészségét, illetve a környezetet, ideértve az engedélyben meghatározott növényi kultúrákat is, c) külön jogszabály a hatóanyag felhasználását megtiltotta vagy d) az engedélyes az elôírt analitikailag tiszta hatóanyagmintát, illetve a külön jogszabályban elôírt más mintát nem nyújtotta be. (3) A minisztérium meghatározott idôre a visszavonás helyett az engedély szüneteltetését is elrendelheti. (4) Az engedély érvényessége szünetel, ha ezt kérik, vagy ha a kérelmezô nem fizeti a fenntartási díjat. Az engedély érvényessége szünetelésének idôtartama alatt a növényvédô szert nem lehet forgalomba hozni és forgalomban tartani. A szüneteltetés az engedély érvényességi idejét nem hosszabbítja meg. (5) Ha az engedélyezési eljárásban részt vevô szakhatóság az engedély érvényességének idôtartama alatt az engedély felülvizsgálatát kezdeményezi, a vizsgálat eredménye alapján indokolt esetben a (2)-(3) bekezdés szerinti intézkedéseket kell alkalmazni. Lejárt vagy visszavont engedélyû növényvédô szerek kezelése 17. § (1) A minisztérium a kártalanítási igény kizárásával a növényvédô szer visszaadást elrendeli, amennyiben a visszavonó határozat a szer készleteinek további felhasználását megtiltja. Az engedélyesnek, az importôrnek, illetve képviselôjüknek, vagy általuk megbízott megfelelô jogosultsággal és felkészültséggel rendelkezô félnek a növényvédô szert az országból történô kivitelre vagy országon belüli ártalmatlanításra köteles visszavenni. (2) Az (1)-(2) bekezdés szerinti növényvédô szerek veszélyes hulladéknak minôsülnek, kezelésükre a külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 18. § A minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni az engedélyezett növényvédô szerek jogszabályban elôírt adatait, az engedély lejártának idôpontját, az engedély visszavonását, szüneteltetését, valamint, ha az intézkedésre egészségügyi vagy környezetvédelmi okból került sor, az arra okot adó körülményeket. Kísérleti célú felhasználás 19. § (1) A növényvédô szereket a minisztérium engedélyével csak akkor lehet felhasználni kísérleti célra, ha a) az alkalmazás során nem várható, hogy káros hatással lehet az ember és az állat egészségére vagy a vizekre, valamint megengedhetetlenül veszélyessé válhat a környezetre és a természetre, b) az alkalmazó az ahhoz szükséges szakmai ismereteket és eszközöket külön jogszabály szerint igazolta. (2) Engedéllyel nem rendelkezô termékkel biológiai vizsgálatot végezni - a laboratóriumi kísérletek és üvegházi tenyészedényes kísérletek kivételével - csak kérelemre, a minisztérium által megadott külön engedély alapján lehet. (3) Olyan termékkel, amely Magyarországon nem honos életképes szervezetet tartalmaz laboratóriumi kísérletet is csak a minisztériumnak - az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv és a Környezetvédelmi Minisztérium véleményének figyelembevételével - kiadott engedélye alapján lehet folytatni. (4) Magyarországon nem engedélyezett, illetve hatósági vizsgálatba nem vont új hatóanyagot tartalmazó készítmények kísérleti célra való felhasználását a minisztérium - az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv és a Környezetvédelmi Minisztérium szakhatósági állásfoglalása alapján - engedélyezi. A szakhatósági állásfoglalást a tizenötödik nap után megadottnak kell tekinteni. (5) A minisztérium az engedélyben meghatározza a kísérlet helyét, továbbá az elvégzéséhez szükséges különleges körülményeket (izoláció, megsemmisítés, egyéb biztonsági intézkedések). (6) A még nem engedélyezett készítményekkel folytatott szabadföldi kísérleteket nyilvánosan bemutatni csak a Központi Szolgálat elôzetes engedélye alapján lehet. Eseti felhasználási engedély 20. § (1) A Központi Szolgálat kérelemre engedélyezheti valamely már engedélyezett növényvédô szer eseti felhasználását az engedélyben elôírt felhasználási területtôl eltérô területen vagy módon, ha a) az alkalmazást közérdek vagy növényvédelmi helyzet indokolja, b) olyan ismeretekkel rendelkeznek, amelyek biztosítják, hogy a növényvédô szer a kérelmezett alkalmazási területeken hatásos, és c) a rendeltetésszerû felhasználás mellett a 14. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak teljesülnek. (2) Az eseti engedélynek a friss fogyasztásra szánt, és az élelmiszer-, valamint a takarmány elôállítás céljára szolgáló növényekre vonatkozóan tartalmaznia kell a) az engedélyezett kezelésre vonatkozó élelmezésegészségügyi várakozási idôt, b) a növényvédô szermaradék elôírást, c) a kezelt területrôl származó termés ideiglenes forgalmazására, korlátozására vonatkozó - az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szervvel elôzetesen egyeztetett - elôírást. (3) Az eseti engedély alapján kezelt területrôl származó termény növényvédô szer szennyezettségét a betakarítást követôen az arra kijelölt laboratóriumban ellenôriztetni kell. (4) Amennyiben az emberi fogyasztás céljára szolgáló növény, növényi termék a megengedettnél nagyobb mennyiségû növényvédô szermaradékot tartalmaz, annak további felhasználhatóságáról az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv, a takarmányozás céljára szolgáló növények, növényi termékek esetében a minisztérium által kijelölt hatóságok döntenek. (5) Az eseti engedély egyszeri felhasználásra, az engedélyben meghatározott területen és idôtartamban érvényes. 21. § Az eseti engedély iránti kérelmet az engedélyesen kívül benyújthatják a) azok a földhasználók és termelôk, akik mezôgazdasági, illetve erdôgazdasági tevékenységet folytatnak, továbbá b) azok a szervezetek, amelyek tevékenysége ezt indokolja. Adatvédelem és titoktartás 22. § (1) Az engedélyezéshez a kérelmezô által benyújtott saját adatok a kérelmezô tulajdonát képezik. Az engedély iránti kérelemben a kérelmezô által meghatározott adatokat a személyes adatok védelmérôl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló külön jogszabály szerint kell kezelni. A kérelmezônek az engedély iránti kérelmében közölnie kell a titkosan kezelendô adatok körét. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatok adatvédelmi ideje az engedély megadásától számított 10 év. (3) Az (1) bekezdés szerinti adatokat az adatvédelem ideje alatt nem lehet nyilvánosságra hozni az adat birtokosának írásbeli hozzájárulása nélkül. (4) Az adatvédelmi idô lejárta után az engedélyezô hatóság a rendelkezésére álló adatokat továbbra sem adhatja ki, de felhasználhatja más engedélyezésre vonatkozó döntéseihez. (5) Nyilvános adatként kell kezelni a) az engedély birtokosának nevét és címét, b) a növényvédô szer biztonsági adatlapjának tartalmát, c) a toxikológiai és ökotoxikológiai vizsgálatok, a hatékonysági kísérletek, valamint az ember és állat egészségére gyakorolt hatások, továbbá a környezetet és a természetet érintô hatásokkal kapcsolatos eredmények összefoglalását és a vizsgálati módszereket, d) a biztonsági elôírásokat, munka-, környezet- és élelmezés-egészségügyi szabályokat, a hulladékká váló növényvédô szerek és csomagolóanyagok kezelésére vonatkozó elôírásokat, valamint a balesetek esetén végzendô azonnali intézkedésekre vonatkozó adatokat. (6) A kérelmezô és az engedélyes kötelesek legkésôbb 8 napon belül az engedélyezô hatóság tudomására hozni, ha engedélyezték bármely olyan adat vagy dokumentáció közzétételét, amely korábban az (1) bekezdés szerint titoktartási kötelezettség alá tartozott. Osztályozás, csomagolás, jelölés 23. § (1) A növényvédô szereket a) méhveszélyességi kategóriába, b) halveszélyességi kategóriába, c) vadveszélyességi kategóriába, d) környezeti veszélyességi kategóriába, e) tûz- és robbanásveszélyességi kategóriába, f) forgalmi kategóriába, valamint g) külön jogszabályban meghatározott veszélyességi kategóriákba kell besorolni. (2) Növényvédô szerek csak az ember egészségének veszélyeztetését kizáró, biztonságos csomagolásban, a termékkel közvetlenül érintkezô felületen eltávolíthatatlan módon elhelyezett magyar nyelvû, jogszabályban meghatározott méretû és tartalmú címkével hozhatók forgalomba. A növényvédô szer címkéjén fel kell tüntetni az engedélyben meghatározott, a 12. § (2) bekezdése szerinti adatokat. (3) A növényvédô szerek csomagolására, valamint a növényvédô szerrel szennyezett csomagolóanyagok kezelésére vonatkozó elôírásokat külön jogszabály határozza meg. Ennek alapelveként kell érvényesíteni a visszaváltási rendszer bevezetését és az újrahasznosítással történô ártalmatlanítást. Jelentési kötelezettség 24. § (1) A növényvédô szer gyártójának, importôrének évenként március 1. napjáig, az elôzô naptári évre a belföldi forgalomra vonatkozó jelentést kell készítenie az éves növényvédô szer forgalomról a minisztérium részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a növényvédô szer tételes megnevezését és mennyiségét. (2) A minisztérium az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elô egyes termésnövelô anyagokra is. (3) A minisztérium nyilvántartásba veszi az adatokat és azokat az adatszolgáltatóval történt megállapodás alapján hozhatja nyilvánosságra. A fogyasztói befolyásolás tilalma 25. § Növényvédô szert reklámozni csak az engedély tartalmával összhangban és a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelôen szabad. NEGYEDIK FEJEZET NÖVÉNYVÉDÔ SZEREK FELHASZNÁLÁSA Általános elôírások 26. § A növényvédô szereket csak az engedélyezett módon, a helyes mezôgazdasági gyakorlat szerint, a munka-egészségügyi és a kémiai biztonsági szabályok maradéktalan betartásával szabad felhasználni. A növényvédô szerek nem alkalmazhatók, ha a felhasználónak számolnia kell azzal, hogy a növényvédô szer a felhasználás adott körülményei között káros hatást gyakorolhat az ember és az állat egészségére, a környezô növénykultúrákra, vagy veszélyeztetheti a környezetet és a természetet. 27. § (1) A növényvédô szert a forgalmazás és a felhasználás szempontjából, külön jogszabály elôírásai szerint I., II. és III. forgalmi kategóriába kell sorolni. (2) Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédô szereket csak a külön jogszabályban elôírt végzettséggel (képesítéssel) lehet forgalmazni, árusítani, vásárolni és felhasználni. (3) A III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédô szerek vásárlása és felhasználása - a szolgáltatás kivételével - nem szakképesítéshez kötött. (4) A növényvédô szerek forgalmazásáról külön jogszabály szerint nyilvántartást kell vezetni. Különleges alkalmazási elôírások 28. § (1) A növényvédô szereket csak az engedélyben foglaltak szerint lehet használni, kivéve, ha a Központi Szolgálat eseti felhasználási engedélyt adott. (2) Lakott területen, üdülôterületen, ideértve az áthaladó vasúti pályatestet is, házikertben és kiskertben (a zárt termesztôberendezés, raktár, terménytároló kivételével) csak az engedélyük szerint II. vagy III. forgalmi kategóriába tartozó növényvédô szereket lehet felhasználni. (3) Lakóterület, illetve állattartással hasznosított építmények környezetében való növényvédô szer felhasználására jogszabály további korlátozásokat rendelhet el. (4) A növényvédô szerekkel folytatott valamennyi tevékenységet úgy kell megszervezni, hogy az elszóródás és a hulladékképzôdés elkerülhetô legyen. (5) A jogellenesen forgalmazott növényvédô szert és annak csomagolóanyagát - külön jogszabályban meghatározott minôsítési eljárás befejezôdéséig - a legveszélyesebb osztályú veszélyes hulladékként kell kezelni. 29. § (1) A minôség ellenôrzése nélkül nem szabad olyan növényvédô szert forgalomba hozni, amelynek szavatossági ideje lejárt. (2) A minôségellenôrzô vizsgálat elvégeztetése a forgalmazó, illetôleg a szolgáltató kötelezettsége. (3) Amennyiben a növényvédô szer minôsége az engedélyben meghatározottól eltér, további felhasználhatóságáról és annak feltételeirôl a Központi Szolgálat dönt. (4) Ha a minôség-ellenôrzés szerint a növényvédô szer meghatározott tétele rendeltetésszerû használatra alkalmatlanná vagy veszélyessé vált, az illetékes Szolgálat annak forgalomba hozatalát, felhasználását megtiltja. 30. § Az élelmezés-egészségügyi várakozási idô lejárta elôtti kényszerbetakarítást a termelô köteles az illetékes Szolgálatnak bejelenteni. A kényszerbetakarításból származó termést más termésektôl elkülönítetten kell tárolni, és további intézkedésig tilos felhasználni, illetve forgalomba hozni. A növényvédô szer felhasználás képzettségi feltételei 31. § (1) A növényvédô szer tárolása, forgalmazása, szállítása, felhasználása fokozott veszéllyel járó tevékenység. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységeket saját célra - a III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédô szerek vásárlását és felhasználását kivéve - az végezhet, aki a külön jogszabályban meghatározott szakirányú képzettséggel rendelkezik. (3) Növényvédô szerrel szolgáltatást az végezhet, aki a) az I. forgalmi kategóriába sorolt növényvédô szer felhasználása esetén, külön jogszabályban felsorolt felsôfokú növényvédelmi szakképesítéssel, b) a II. és a III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédô szer felhasználása esetén külön jogszabályban felsorolt középfokú növényvédelmi szakképesítéssel, c) rendszeresen részt vesz a külön jogszabályban meghatározott továbbképzésen, és ennek alapján a 27. § (2) bekezdésében meghatározott növényvédô szerek vásárlására jogosító érvényes engedéllyel, d) a növényvédô szer tárolásához szükséges külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és engedélyekkel, e) növényvédelmi tevékenységre vonatkozó, a Magyar Növényvédô Mérnöki és Növényorvosi Kamara hozzájárulásával kiadott vállalkozási engedéllyel rendelkezik. (4) Növényvédô szerrel végzett szolgáltatásnak minôsül a más számára végzett védekezési munka, valamint a növényvédô szerek felhasználására vonatkozó szaktanácsadás. A kizárólag szaktanácsadásra irányuló tevékenységhez nem szükséges a (3) bekezdés d) pontjában foglaltak teljesítése. (5) A növényvédô szerek légi kijuttatásához szükséges szakképzettség feltételeit külön jogszabály állapítja meg. (6) A növényvédelmi tevékenységre vonatkozó vállalkozási engedély az engedélyezésben közremûködô szakhatóságok kezdeményezésére visszavonható. Forgalmazás engedélyeztetése 32. § (1) Növényvédô szert nagykereskedelemben csak az forgalmazhat, aki felsôfokú növényvédelmi szakképesítéssel rendelkezik, vagy ilyen személyt alkalmaz. Növényvédô szer nagykereskedelmi forgalmazását a külön jogszabályban elôírt szakhatóságok, valamint a Központi Szolgálat állásfoglalása alapján a jegyzô engedélyezi. (2) Növényvédô szert kiskereskedelemben csak az forgalmazhat, aki rendelkezik a külön jogszabályban felsorolt növényvédelmi szakképesítéssel, vagy ilyen személyt alkalmaz. Növényvédô szer kiskereskedelmi forgalmazását a Szolgálat szakhatósági állásfoglalása alapján az egyéb szakhatósági állásfoglalások megléte esetén a jegyzô engedélyezi. (3) A forgalmazói engedély felfüggeszthetô, korlátozható, módosítható vagy visszavonható, ha az engedélyezés eredeti feltételei megváltoztak, illetve az engedélyes az elôírt feltételeknek nem tesz maradéktalanul eleget. Árusítás, szállítás, tárolás 33. § (1) Tilos növényvédô szereket élelmiszerekkel és takarmányozás célját szolgáló anyagokkal egy légtérben árusítani, tárolni és szállítani. (2) A növényvédô szereket - a szobanövények kezelésére közvetlenül felhasználható készkiszerelésû növényvédô szerek kivételével - nem lehet automatából, önkiszolgáló rendszerben, továbbá piaci, vásári kirakodóhelyen, csomagküldô szolgálaton keresztül és házaló kereskedelemben, valamint mozgóárudában árusítani. (3) A növényvédô szerek szállítási csomagolásának és telephelyen kívüli szállításának szabályait a veszélyes áruk szállítására vonatkozó rendelkezések (ADR/RID stb.) állapítják meg. (4) A növényvédô szerek tárolásának és szállításának további szabályait külön jogszabály határozza meg. ÖTÖDIK FEJEZET NÖVÉNYVÉDELMI GÉPEK ÉS SZÓRÓBERENDEZÉSEK 34. § (1) A növényvédelmi gépeket és növényvédô szer kijuttatására szolgáló berendezéseket kivéve a kisgépeket, továbbá a kutatási, vizsgálati, kísérleti vagy kiállítási célokat szolgáló növényvédelmi gépeket - cseppképzés- és szórástechnikai szempontból forgalomba hozatal elôtt típusminôsítés alá kell vetni. Nem kell minôsíteni azokat a növényvédelmi gépeket, amelyek nemzetközi érvényû minôségtanúsítási okirattal rendelkeznek. Az elôállító, illetve a forgalmazó vállalat köteles a minisztérium erre kijelölt intézetének nyilatkozni, hogy a növényvédelmi gépek a külön jogszabályban meghatározott forgalomba hozatali követelményeknek megfelelnek. (2) A nyilatkozatnak tartalmaznia kell: a) az elôállító, forgalmazó vállalat vagy az importôr nevét és címét, b) a géptípus és az alkalmazási terület megnevezését. (3) A nyilatkozathoz magyar nyelven mellékelni kell: a) a használati útmutatót, b) az eszköztípus leírását, c) az elbíráláshoz szükséges egyéb bizonylatokat. (4) A növényvédelmi gép szórástechnikai alkalmazhatóságával kapcsolatban kiegészítô adatszolgáltatást, valamint a növényvédelmi gép vizsgálatát lehet elrendelni. (5) Jogszabályban meghatározott esetekben a használatban lévô növényvédô gépeket cseppképzés és szórástechnikai alkalmasság szempontjából - idôszakonként felül kell vizsgálni. (6) A géptípus olyan változtatása esetén, ami a növényvédô szerek kijuttatását befolyásolja, a (3) bekezdés szerinti dokumentációt újra be kell nyújtani a minisztérium által kijelölt intézetnek. 35. § (1) A minisztérium erre kijelölt intézete a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében tartja nyilván azokat a géptípusokat, amelyekre a benyújtott nyilatkozat alapján a minisztérium kijuttatási szempontból - forgalomba hozatali engedélyt adott ki. (2) A Növényvédelmi Gépek Jegyzékét és annak változásait a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. 36. § Ha a vizsgálat azt eredményezi, hogy egy növényvédelmi gép a 34. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek nem felel meg, akkor a minisztérium törli a bejegyzést a Növényvédelmi Gépek Jegyzékébôl. HATODIK FEJEZET TERMÉSNÖVELÔ ANYAGOK, TERMESZTÔKÖZEGEK, NÖVÉNYKONDICIONÁLÓ SZEREK Forgalomba hozatal 37. § A termésnövelô anyagok, termesztôközegek és növénykondicionáló szerek (a továbbiakban együtt: termésnövelô anyagok) csak akkor hozhatók forgalomba, ha a) vizsgálatokkal, kísérletekkel alátámasztott kedvezô hatást fejtenek ki a termôföldre vagy a termesztett növényre, és azok az elôírásszerû és szakszerû alkalmazás során nem okoznak kedvezôtlen mellékhatást a növényre, a termôföldre, az ember és az állat egészségére és nem jelentenek meg nem engedhetô veszélyt a környezetre és a természetre, b) az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv és a Környezetvédelmi Minisztérium szakhatósági állásfoglalása alapján a minisztérium által kiadott engedéllyel rendelkeznek. Forgalomba hozatali és felhasználási engedélyezés 38. § (1) A termésnövelô anyagokra a gyártó, a forgalmazó vagy az importôr kérelme alapján adható engedély. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a termék a 37. § szerinti követelményeknek megfelel. Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a termésnövelô anyag elbírálásához szükséges, jogszabályban meghatározott adatokat és mintákat. (2) Az áru beérkezése elôtt legalább 8 nappal a Központi Szolgálatnak kell bejelenteni, ha az engedélyezett, külföldi eredetû terméket az engedélyben feltüntetett engedélyesen kívül más is hazai forgalmazás céljából importálni kívánja. (3) Amennyiben a közölt adatok vagy a benyújtott dokumentációk valószínûsítik, hogy a termék a 37. § szerinti követelményeknek nem felel meg, a minisztérium a kérelmezô számára elôírhatja további dokumentációk és minták benyújtását. (4) Az engedély megadásáról a dokumentációk és a minták hiánytalan benyújtásától számított 6 hónapon belül kell dönteni. (5) A minisztérium a termésnövelô anyag engedélyében meghatározza a szükséges alkalmazási elôírásokat, így különösen az alkalmazási területeket, az alkalmazható mennyiséget, valamint az ember és az állat egészségének védelme, továbbá a környezet és a természet védelméhez szükséges alkalmazási elôírásokat, a felhasználásra jogosult személyek körét, valamint a forgalomba hozatal és felhasználás egyéb feltételeit. (6) Ha a dokumentációk és a minták vizsgálatából megállapítást nyer, hogy a termék nem felel meg a 37. §-ban meghatározott követelményeknek, a minisztérium az engedély iránti kérelmet elutasítja. 39. § A kérelmezô köteles a termék jellemzôiben bekövetkezett, engedélytôl eltérô módosításokat, változásokat 8 napon belül bejelenteni a minisztériumnak. 40. § (1) Az engedély a megadásától számított 10 évig érvényes. Ezt követôen az engedély ismételt megadását lehet kérni. (2) A minisztérium az engedélyt hivatalból vagy kérelemre módosíthatja, ha azt szakmai vagy tudományos szempontok indokolttá teszik. (3) Az engedélyt vissza kell vonni, ha a) az engedélyes ezt kérelmezi, b) az engedélyezési követelmények valamelyike utólag megváltozik és ennek az engedélyes az adatszolgáltatásban nem tesz eleget, c) új ismeretek alapján szakmai, tudományos szempontok szerint bizonyítható, hogy a termésnövelô anyag az elôírás szerinti felhasználás esetén is veszélyezteti az ember egészségét, illetve a környezetet, ideértve az engedélyben meghatározott növényi kultúrákat is. (4) A minisztérium a visszavonás helyett az engedély szüneteltetését is elrendelheti meghatározott idôszakra. Az engedély érvényessége szünetelésének idôtartama alatt a termésnövelô anyagot nem lehet forgalomba hozni és forgalomban tartani. (5) Ha az engedélyezési eljárásban részt vevô szakhatóság az engedély érvényességének idôtartama alatt az engedély felülvizsgálatát kezdeményezi, a vizsgálat eredménye alapján indokolt esetben a (3)-(4) bekezdés szerinti intézkedéseket kell alkalmazni. A termékállandóság vizsgálata 41. § (1) A minisztérium az engedélyezés után is vizsgálhatja a terméknek a 37. § szerinti követelményeknek való megfelelôsségét. (2) Ha az utólag elvégzett vizsgálat eredménye szerint valamely már engedélyezett termék nem felel meg az engedélyezési követelményeknek, akkor a minisztérium az engedélyt visszavonhatja. Visszavonás esetén az engedélyes köteles a felhasználóknál és a kereskedelemben felhalmozott készleteket a visszavonó határozat rendelkezései szerint kezelni. (3) A termésnövelô anyagok jegyzékét és annak változásait a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. Kísérleti célú felhasználás 42. § (1) A termésnövelô anyagok akkor használhatók fel kísérleti célra, ha várhatóan nincsenek káros hatással a növénykultúrára, a termôföldre, az ember és az állat egészségére, valamint nem veszélyeztetik a környezetet és a természetet. (2) Engedéllyel nem rendelkezô termékkel vagy az engedélytôl eltérô felhasználási területen a laboratóriumi és mikroparcellás kísérletek kivételével csak kérelemre, a minisztérium által megadott külön engedély alapján lehet kísérletet végezni. HETEDIK FEJEZET A KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZET VÉDELME 43. § (1) A növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és idôben okszerû módon és eszközzel kell végezni. Tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentô szervezetek gondatlan vagy szándékos pusztítása, életterük rombolása, elterjedésük növényvédelmi eszközökkel való akadályozása. A növényvédelmi szempontból hasznos élô szervezetek minden fejlôdési alakját fokozottan védeni kell. (2) A földhasználó, illetve a termelô felhívására a vadra, védett állatra veszélyes növényvédô szer használatakor a védelemben, a riasztásban az érintett területen vadgazdálkodásra jogosult, valamint a természeti és a védett természeti terület tulajdonosa, kezelôje, használója köteles közremûködni. 44. § (1) Vizek és vízfolyások környezetében, az engedély szerint vízben vagy vízfolyásban nem alkalmazható, vizi szervezetekre veszélyes növényvédô szert csak a külön jogszabályban elôírt, a parttól mért biztonsági távolságok megtartásával szabad kijuttatni, illetve a permetlevet elôkészíteni. (2) Tilos növényvédô szert tárolni a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó, valamint a fürdôzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában mért egy kilométer széles távolságon, természeti területeken, valamint a védett természeti területeken és azok határától mért egy kilométeres távolságon belül, valamint vízmûvek, víznyerô helyek védôterületén belül, továbbá ár- és belvízveszélyes területeken. E korlátozás nem vonatkozik a kiskereskedelmi egységek, valamint a termelô saját felhasználását szolgáló 25 kg alatti összes mennyiségre. (3) Vízmûvek, víznyerôhelyek belsô védôterületén növényvédô szerrel való minden tevékenység tilos. Ezek külsô védôterületein, valamint a külön jogszabályban meghatározott hidrogeológiai védôterületeken növényvédô szert felhasználni csak az illetékes vízügyi hatóság, valamint az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv elôzetes hozzájárulásával szabad. 45. § (1) Tilos a - (2) bekezdésben foglaltak kivételével - háziméhek által látogatott gazdasági növények méhekre veszélyes növényvédô szerrel való kezelése a virágbimbó feslésétôl a virágszirmok lehullásáig terjedô idôszakban. A tilalom a gazdasági növény virágzási idején kívül is érvényes, ha a táblát vagy annak környékét tömegesen virágzó mézelô növények borítják, vagy ha a gazdasági növényt a méhek egyéb okból látogatják. (2) Ha a gazdasági növényt a virágzás tartama alatt, zárlati vagy vizsgálatköteles nem zárlati, illetve a termést veszélyeztetô egyéb károsítótól csak háziméhekre veszélyes növényvédô szerrel lehet megvédeni, akkor a növényvédô szer engedélyében meghatározott méhkímélô technológiát kell alkalmazni. (3) A termelô köteles a védekezés helye szerint illetékes jegyzônek, legkésôbb a védekezés megkezdését megelôzô munkanap 9 óráig írásban bejelenteni a vegyszeres kezelés tervezett helyét, megkezdésének idôpontját, befejezésének várható idôpontját, valamint az alkalmazásra kerülô növényvédô szer megnevezését, ha a gazdasági növény virágzása vagy az (1) bekezdésben foglaltak idôtartama alatt a károsító elleni védekezés nem végezhetô el a háziméhekre veszélytelen növényvédô szerrel, illetve méhkímélô technológiával. (4) A védekezés helyétôl 5 km-es körzeten belülre (a továbbiakban: veszélyességi körzet) kizárólag az alkalmazott növényvédô szer engedélyének elôírása szerint, annak hiányában a vegyszerrel kezelt gazdasági növény teljes elvirágzása után szabad méheket szállítani. (5) A vegyszeres növényvédelmi munka következményeként vélelmezett méhelhullást a méhész az észleléstôl, de legkésôbb a vegyszeres kezelés végétôl számított három napon belül köteles bejelenteni az elhullás helye szerint illetékes jegyzônek, aki a bejelentésrôl értesíti a Szolgálatot és a hatósági állatorvost. NYOLCADIK FEJEZET AZ EMBER EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELME 46. § (1) A növényvédô szerek és a termésnövelô anyagok felhasználására vonatkozó, a 12. § (2) bekezdésében és a 38. § (5) bekezdésében meghatározott tájékoztatást kell adni a felhasználók részére. (2) A növényvédô szerek és a termésnövelô anyagok felhasználása során úgy kell eljárni, hogy az ne veszélyeztesse a lakosság egészségét, ne növelje meg a lakosság egészségkárosodásának kockázatát. (3) A növényvédô szerekkel és a termésnövelô anyagokkal folytatott tevékenység során egészséget nem veszélyeztetô és biztonságos munkavégzésért, valamint a környezet védelméért a munkáltató, a növényvédelmi szolgáltatást végzô, illetve a saját részre végzett munka esetén a felhasználó a felelôs. KILENCEDIK FEJEZET KÁRTALANÍTÁS 47. § (1) Zárlati intézkedés elrendelésével az árutermelôk növényállományában bekövetkezett részleges vagy teljes megsemmisítés esetén a dologi tulajdonban keletkezett károk enyhítésére, a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a termelô az államtól részleges kártalanításra jogosult. A kártalanításról a minisztérium határozatban dönt. (2) Nem jár kártalanítás: a) az országba tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott növény, növényi termék után (beleértve a kutatási célból behozott nem honos szervezeteket is), b) ha zárlati károsító gyanúja esetén a termelô bejelentési kötelezettségének haladéktalanul nem tett eleget, c) ha a vevônek a vásárolt növény zárlati károsítóval való fertôzöttségérôl tudomása volt, illetve arról kellô körültekintéssel tudomást szerezhetett volna, d) ha a növényt kedvtelésbôl, tudományos kísérleti, laboratóriumi, szolgálati célból tartották fenn, e) a növény-egészségügyi jogszabályok megsértésével fenntartott, forgalmazott növényért, növényi termékért (beleértve a zárlati károsítók kutatói cseréjét is), f) ha a járványügyi intézkedésre egyéb, a földhasználónak, a termelônek felróható magatartás miatt került sor. (3) Nem jogosult kártalanításra az a méhész, aki letelepedésének bejelentését elmulasztotta. (4) A kártalanítás pénzügyi fedezetét a központi költségvetésben kell biztosítani. (5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kizárólag az e törvény alapján elrendelt zárlati intézkedés esetében lehet alkalmazni. TIZEDIK FEJEZET A NÖVÉNYVÉDELMI IGAZGATÁS SZERVEZETE, HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK A növényvédelmi igazgatás szervezete 48. § (1) A növényvédelmi igazgatást ellátja a) a miniszter, b) a minisztérium, c) a Központi Szolgálat, d) a Szolgálat, e) a növényvédelmi felügyelô és a talajvédelmi felügyelô, valamint f) a települési önkormányzat jegyzôje. (2) A Magyar Növényvédô Mérnöki és Növényorvosi Kamara külön törvényben meghatározott módon közremûködik a növényvédelmi feladatok ellátásában. A miniszter növényvédelmi feladat- és hatásköre, valamint jogköre 49. § A növényvédelem irányítása a miniszter feladata, e feladatkörében a) meghatározza a nemzetközi kötelezettségekkel, valamint az ország agrárgazdaságának céljaival összhangban a növényvédelem feladatait, b) létrehozza a növényvédelmi igazgatás szervezetét, c) megállapítja a növényvédelemmel és növény-egészségüggyel kapcsolatos hatásköröket, illetékességi területeket, jóváhagyja a Szolgálat szervezeti és mûködési szabályzatát, d) kijelöli a növény-egészségügyi határállomásokat, e) ellátja a zárlati, a vizsgálatköteles nem zárlati és az egyéb növényi károsítók elôfordulásának, járványos fellépésének leküzdésével kapcsolatos feladatokat (beleértve a növények, növényi termékek nemzetközi forgalmazásával összefüggô szakmai szabályozást és ellenôrzést is), f) kezdeményezheti a károsítók okozta rendkívüli helyzetben a veszélyeztetett területen a térítés ellenében történô közcélú munkavégzést, a létesítmény, a szállító-, növényvédô és más eszközök, valamint anyagok igénybevételét, valamint a fegyveres erôk és a rendvédelmi szervek közremûködését. A minisztérium feladat- és hatásköre, valamint jogköre 50. § A minisztérium a) irányítja, felügyeli és ellenôrzi a növényvédelmi szakigazgatás intézményrendszerét; b) szabályozza a növények, növényi termékek export, import és tranzit forgalmának növény egészségügyi ellenôrzési kötelezettségét, a kapcsolatos vizsgálati eljárást, módszereket és a szükséges intézkedéseket; c) eljár a károsítók behurcolásával, terjedésével, járványos fellépésével, kártételük megakadályozásával kapcsolatos különleges esetekben; d) kijelöli az egyes károsítók vonatkozásában a védett zónákat; e) elsô fokon eljáró hatóságként engedélyezi az engedélyköteles termékek forgalmazását és felhasználását, ideértve a belföldön nem engedélyezett, egyébként engedélyköteles termékkel kezelt növény, növényi termék behozatalát; f) közremûködik a növényvédelmi közép- és felsôfokú oktatás, valamint a posztgraduális képzés alaptantervi követelményeinek meghatározásában, valamint felügyeli ezek érvényesülését; g) meghatározza a növényvédelmi szakképesítések vizsgáztatási követelményeit, valamint h) meghatározza a kötelezô szakmai továbbképzés rendszerét és tematikáját. A minisztérium növényvédelmi intézkedései 51. § A minisztérium - az 1. §-ban meghatározott célok végrehajtása érdekében - jogosult a következô intézkedések megtételére: a) a Központi Szolgálatot, a Szolgálatot, továbbá a földhasználót és a termelôt kötelezheti a károsítók behurcolásának és elterjedésének megakadályozására, elôfordulásának, felszaporodásának figyelemmel kísérésére és a védekezési intézkedések megtételére; b) a Központi Szolgálatot, a Szolgálatot, továbbá a földhasználót és a termelôt kötelezheti a fertôzés tárgyainak (talaj, termesztôközegek, növény, növényi termék, épület, építmény, helyiség, eszköz, szállító jármû) károsítóktól való mentesítésére fertôtlenítés vagy megsemmisítés útján, és ennek érdekében meghatározott szerek, eszközök, illetve eljárások alkalmazását elôírhatja, vagy betilthatja; c) elôírhatja vagy betilthatja meghatározott növények szaporításához vagy termesztéséhez meghatározott termesztôközegek felhasználását; d) korlátozhatja a fertôzött, a fertôzésgyanús vagy a fertôzésveszélynek kitett ingatlanok, földterületek mezôgazdasági célú használatát, hasznosítását, valamint az ilyen földterületek zárlat alá helyezésérôl határozatot hozhat; e) betilthatja vagy korlátozhatja a növény-egészségügyi szempontból nem megfelelô vetômagok, szaporítóanyagok vagy nemesítési alapanyagok használatát; f) növény-egészségügyi szempontok alapján betilthatja vagy korlátozhatja bizonyos fogékony növényfajok, illetve fajták termesztését; g) jogszabályban meghatározott esetben betilthatja vagy korlátozhatja, meghatározott károsítókkal való fertôzés vagy a fertôzés gyanúja esetén, illetve egyes károsítókkal szembeni rezisztencia-vizsgálat eredményétôl függôen olyan növényi részek forgalomba hozatalát, amelyek köztermesztés céljára nem alkalmasak; h) a Központi Szolgálatot, a Szolgálatot, továbbá a földhasználót és a termelôt kötelezheti a fertôzött, fertôzésgyanús vagy fertôzés által veszélyeztetett területeken meghatározott károsítóktól való mentesítésre, illetve mentesen tartásra; i) jogszabályban meghatározott esetben betilthatja, korlátozhatja, engedélyhez, illetve bejelentéshez kötheti meghatározott károsítókat és fertôzést eshetôlegesen közvetítô tárgyak szállítását, forgalomba hozatalát és tárolását; j) jogszabályban meghatározott esetben betilthatja, korlátozhatja, engedélyhez, illetve bejelentéshez kötheti zárlati károsítók, vagy Magyarországon nem honos szervezetek tenyésztését és tartását, valamint a velük való munkát; k) elrendelheti, hogy azokat a földterületeket, épületeket, építményeket, helyiségeket vagy tartályokat, amelyek növények vagy növényi termékek tárolására, raktározására szolgálnak, fertôtlenítsék, mentesítsék vagy tisztítsák meg, és ennek érdekében meghatározott anyagok, eszközök vagy eljárások használatát elôírhatja, vagy betilthatja; l) szabályozza a növényvédelmi, növény-egészségügyi eljárások vizsgálati és diagnosztikai módszereit; m) elôírja a nemzetközi szabályozási rendszerek bevezetését; n) szabályozza a vetési, szaporítási és ültetvénytelepítési célra szolgáló növények növény egészségügyi követelményeit és azok ellenôrzési rendszerét. A Központi Szolgálat feladat- és hatásköre, valamint jogköre 52. § A Központi Szolgálat a miniszter által jogszabállyal alapított, önálló jogi személyiségû, és részben önálló gazdálkodási jogkörû központi költségvetési szerv szakigazgatási intézmény, amely növényvédelmi és jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat lát el a következôk szerint: a) elsô fokon eljáró hatóságként engedélyezi a határon feltartóztatott szállítmányok növény egészségügyi beléptetését, és meghatározza belföldiesítésük szakmai feltételeit; b) jogszabályban meghatározott esetekben elsô fokú hatósági jogkörében eljárva növény egészségügyi szempontból engedélyezi a növények, növényi termékek behozatalát; c) a magyar növény-egészségügyi import szabályozásokról kérelemre hatósági nyilatkozatot állít ki; d) a szakigazgatási intézkedései megalapozásához hatósági laboratóriumokat mûködtet, növényvédelmi, növény-egészségügyi felülvizsgálatokat végez; e) elsô fokú hatósági jogkörében eljárva határozattal dönt a lejárt szavatosságú engedélyköteles termékek felhasználhatóságáról, vagy kezdeményezi azok hulladék szempontból való minôsítését; f) együttmûködik a Magyar Növényvédô Mérnöki és Növényorvosi Kamara Országos Szervezetével. A Szolgálat feladat- és hatásköre, valamint jogköre 53. § (1) A Szolgálat a miniszter által jogszabállyal alapított, önálló jogi személyiségû, részben önálló gazdálkodási jogkörû központi költségvetési szerv, szakigazgatási intézmény, amely növényvédelmi és jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat lát el. (2) A miniszter a Szolgálat illetékességét - egyes szakhatósági feladatok ellátására - több megyére kiterjedôen is megállapíthatja. (3) A Szolgálat igazgatója a) mûködteti a növény-egészségügyi határkirendeltséget; b) a szakigazgatási intézkedései megalapozásához a minisztérium által meghatározott hatósági laboratóriumokat mûködtet, növényvédelmi, növény-egészségügyi felülvizsgálatokat végez; c) ellenôrzi a termelôk növényvédelmi tevékenységét, meghatározott károsítók ellen külterületen, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott esetben belterületen védekezési kötelezettséget, illetve közérdekû védekezést rendel el; d) intézkedéseit hatósági engedély, szakhatósági állásfoglalás, korlátozás, tilalom, zárlat, kötelezô növényvédelmi eljárás, megsemmisítés elrendelése, bizonyítvány kiállítása formájában hozza; e) indokolt esetben - díjfizetés és költségtérítés ellenében - megszervezi a gyakorlott növényvédelmi és egyéb szakemberek közcélú munkavégzésének igénybevételét; f) talajban, termelônél, kereskedelmi forgalomban mintát vesz és vizsgálja a növények, növényi termékek növényvédô szer- és egyéb toxikus anyag tartalmát; g) ellátja az ellenôrzésköteles növény, növényi termék forgalom, vetômag, szaporító- és ültetvényanyagelôállítás és -forgalmazás növény-egészségügyi vizsgálatát, termôhelyi szemlét, szállítóeszköz- és raktárellenôrzést végez; h) növény-egészségügyi szempontból nyilvántartja az arra kötelezett termelôket, és ellenôrzi a nyilvántartási feltételek megtartását; i) engedélyköteles termékekkel engedélyezési vizsgálatokat végez; j) ellenôrzi az engedélyköteles termékek minôségét a tárolás, forgalmazás, szállítás, értékesítés, vásárlás és felhasználás szabályszerûségét, valamint a nyilvántartási kötelezettségek betartását; k) vizsgálja a lejárt szavatosságú engedélyköteles termékek minôségét, intézkedik további felhasználhatóságukról; l) szakhatósági állásfoglalást ad a növényvédelmi szolgáltatás engedélyezése iránti kérelmek elbírálásához, illetve kezdeményezi azok korlátozását vagy megszüntetését; m) kiadja az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédô szerek vásárlására, illetve felhasználására jogosító engedélyt, továbbá szervezi és részt vesz a növényvédelmi szakemberképzésben, véleményezi az iskolarendszeren kívüli oktatási pályázatok tematikáját; n) jogszabályban meghatározott esetben növényvédelmi bírságot ró ki; o) együttmûködik a Magyar Növényvédô Mérnöki és Növényorvosi Kamara illetékes szerveivel. A növényvédelmi felügyelô feladat- és hatásköre, valamint jogköre 54. § (1) A növényvédelmi felügyelô a Szolgálat igazgatója által feljogosított személy, aki illetékességi területén (körzetében) vagy helyén (növény-egészségügyi határkirendeltség) hatósági személyként jár el. (2) A növényvédelmi felügyelô a) ellenôrzi a földhasználók, illetve a termelôk károsítók ellen folytatott növényvédelmi tevékenységét, a kijuttatástechnikai, az egészségügyi és a kémiai biztonságot, az engedélyköteles termékek felhasználásához rendelt szakképesítés meglétét, a szerek tárolására, a növényvédô szer vásárlási engedély érvényességére, valamint a nyilvántartásokra vonatkozó szabályok betartását; b) ellenôrzi a gyártónál, a kiszerelônél, a forgalmazónál és a növényvédelmi szolgáltatónál az engedélyköteles termékek minôségi, csomagolási, jelölési, tárolási, szavatossági, szállítási, forgalmazási és nyilvántartási elôírásainak megtartását, továbbá a jogszabályban meghatározott esetekben a biztonsági adatlapok meglétét; c) ellenôrzi az export-, import- és tranzitforgalomban a vizsgálatköteles áruk növény egészségügyi elôírásoknak való megfelelôsségét, valamint a vetômag, a szaporító- és ültetvényanyag- elôállítás és az egyéb szemleköteles növények termô-, tároló-, berakó-, feladó forgalmazóhelyeit; d) ellenôrzi a környezetben, a termelési folyamatban és a kereskedelemben az engedélyköteles termékekbôl származó szennyezôdések mennyiségét a növényben, növényi termékben, és megteszi a szükséges intézkedéseket; e) intézkedik a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókon kívüli egyéb, a gazdasági növényekre ártalmas szervezetek okozta különleges veszély vagy erôs mértékû fertôzöttség esetén; f) végzi a zárlati, és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók felderítését, azok fellépése esetén fertôtlenítést vagy megsemmisítést rendel el, és ellenôrzi annak végrehajtását; g) felügyeli a növényvédô gépek idôszaki kijuttatástechnikai alkalmasság vizsgálatát; h) figyelemmel kíséri a gazdaságilag jelentôs károsítók elôfordulását, terjedését, felszaporodását az ellenük alkalmazott termelôi védekezések területi alakulását, eredményességét, és védekezésre szólítja fel azokat, akik növényvédelmi mulasztásuk miatt a környezô termelôk termelési biztonságát vagy a közegészségügyet veszélyeztetik; i) termelési, betakarítási, raktározási, szállítási, behozatali, kiviteli, forgalomba hozatali, kísérleti, felhasználási, alkalmazási tilalmat, illetve korlátozást és zárlatot rendelhet el; j) növényt, növényi terméket és ezek elôállítását, raktározását, forgalmazását, valamint szállítóeszközöket, engedélyköteles termékek szállítását, raktározását, forgalmazását, felhasználását, illetôleg helyiségek, berendezések, felszerelések használatát ellenôrizheti, feltételhez kötheti, felfüggesztheti, megtilthatja, és a növényeket, növényi termékeket és csomagolóanyagokat megsemmisíttetheti; k) térítésmentes hatósági mintákat vehet; l) növényvédelemmel kapcsolatos üzleti bizonylatokba betekinthet; m) engedélyköteles termékkel vagy zárlati károsítóval fenyegetô veszély elhárítása érdekében ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe beléphet akkor is, ha azok egyidejûleg lakás céljára szolgálnak, és szállító eszközöket ellenôrizhet. 55. § A növényvédelmi felügyelô hivatalos személynek minôsül. Külön jogszabályban meghatározott tartalmú, a minisztérium által érvényesített arcképes igazolvánnyal kell ellátni, amely a hatósági feladatai ellátására jogosítja. A talajvédelmi felügyelô feladat- és hatásköre, valamint jogköre 56. § (1) A talajvédelmi felügyelô hivatalos személynek minôsül. Külön jogszabályban meghatározott tartalmú, a Szolgálat igazgatója által érvényesített arcképes igazolvánnyal kell ellátni, amely a hatósági feladatai ellátására jogosítja. (2) A talajvédelmi felügyelô a termésnövelô anyagok vonatkozásában a) ellenôrzi a termésnövelô anyagok minôségi, csomagolási, jelölési, tárolási, szavatossági, szállítási, forgalmazási, nyilvántartási elôírásainak megtartását, és jogszabályban meghatározott esetekben a biztonsági adatlapok meglétét; b) ellenôrzi a termelési folyamatban, a kereskedelemben a termésnövelô anyagokból származó szennyezôdések mennyiségét a növényben, növényi termékben, továbbá a környezetben, valamint megteszi a szükséges intézkedéseket; c) az a)-b) pontokban foglalt ellenôrzési tevékenysége során mintát vehet. (3) A talajvédelmi felügyelô jogosult a termésnövelô anyagokkal kapcsolatos üzleti bizonylatokba betekinteni. A települési önkormányzat jegyzôjének növényvédelmi feladat- és hatásköre, valamint jogköre 57. § A jegyzô a) a károsítók ellen - a zárlati károsítók kivételével - belterületen az érintett földhasználót és termelôt védekezésre kötelezheti; b) az a) pontban foglaltak elmulasztása esetén közérdekû védekezést rendel el; c) a helyi piacokon a termelônél ellenôrzi a növények, növényi termékek forgalomba hozatalához szükséges külön jogszabályban meghatározott növény-egészségügyi igazolás meglétét, ennek hiányában az árusítást betiltja; d) a háziméhekre veszélyes, bejelentésköteles növényvédelmi tevékenység termelôi bejelentése esetén a védekezés helyétôl 5 km-es körzeten belül (veszélyességi körzet), a helyben szokásos módon haladéktalanul értesíti a méhesek tulajdonosait (kezelôit) a méhekre veszélyes növényvédô szer alkalmazásának helyérôl, idôpontjáról, a felhasználásra kerülô növényvédô szerrôl, és egyben felszólítást ad ki a méhek veszélyességi körön kívüli vagy más alkalmas módon való biztonságba helyezésére; e) tájékoztatja a méhészeket a Szolgálatnak a letelepedési tilalomra vonatkozó határozatáról. 58. § (1) A növényvédelmi igazgatási eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Ha elsô fokon a növényvédelmi felügyelô jár el, úgy a) az 54. § (2) bekezdésének a), b), e), g), h), i) és l) pontjában foglalt intézkedései tekintetében másodfokon a Szolgálat igazgatója, illetve b) az 54. § (2) bekezdésének c), d), f) és j) pontjában foglalt intézkedései tekintetében másodfokon a Központi Szolgálat igazgatója az eljáró hatóság. (3) Ha elsô fokon a Szolgálat jár el, akkor másodfokon a Központi Szolgálat az eljáró hatóság. (4) Ha elsô fokon a Központi Szolgálat jár el, akkor másodfokon a minisztérium az eljáró hatóság. (5) Ha elsô fokon a jegyzô jár el, akkor másodfokon a Szolgálat igazgatója az eljáró hatóság. TIZENEGYEDIK FEJEZET DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ÉS NÖVÉNYVÉDELMI BÍRSÁG Díjfizetési kötelezettség 59. § (1) A hatósági vizsgálatok, ellenôrzések, engedélyezések díját és a növényvédô szer engedély fenntartási díjat külön jogszabály határozza meg. A díjak késedelmes megfizetése esetén a mindenkori jegybanki alapkamat mértékének megfelelô összegû kamatot kell fizetni. (2) A hatósági engedélyezési eljárás során befolyt díjaknak a szakhatósági állásfoglalások készítésével kapcsolatos megosztásáról külön jogszabály rendelkezik. Növényvédelmi bírság 60. § (1) Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki a) a zárlati károsítóval való fertôzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettségét megszegi, zárlati károsítót terjeszt vagy a terjedést elôsegíti, a zárlati intézkedést megszegi; b) növényvédô szerrel olyan cselekményt valósít meg, amellyel az ember és az állat egészségét vagy a környezetet, illetve a tájkép szempontjából jelentôs értékû növényállományokat veszélyezteti; c) a károsítók elleni védekezés elmulasztásával közvetlenül veszélyezteti a mezôgazdasági termelés biztonságát, vagy a károsítók járványos terjedésének teret adva a térség, illetve a termôtáj termelési biztonságát veszélyezteti, továbbá a közegészségügy védelmét szolgáló növényvédelmi intézkedéseket, illetve beavatkozásokat elmulasztja; d) engedélyköteles terméket engedély nélkül vagy engedélytôl eltérô módon elôállít, forgalmaz, hirdet, illetve ajánl; e) engedélyköteles terméket az elôírt képesítési feltételek nélkül, érvényes forgalmazási, értékesítési engedély nélkül, jogszabályellenesen belföldön forgalmaz; f) olyan engedélyköteles terméket állít elô, amely nem felel meg a csomagoláson feltüntetett jelölésnek, vagy az elôállító, forgalmazó nevét a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon jelöli; g) az analitikailag tiszta hatóanyag benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget; h) a méhészetek növényvédelmi szempontból elrendelt vándoroltatási tilalmát megszegi. (2) Növényvédelmi bírságot lehet kiszabni azzal szemben, aki a) a zárlati károsítóval való fertôzés bejelentésére vonatkozó kötelezettségét megszegi, b) a vegyszeres növényvédelmi munkavégzést akadályozza, c) a növényvédelmi hatóságok szakigazgatási tevékenységét akadályozza, intézkedését figyelmen kívül hagyja, az állami vagy közérdekû védekezés végrehajtását akadályozza, d) a növényvédelemmel kapcsolatban elrendelt növény-egészségügyi, kísérleti, termelési, megsemmisítési, elôállítási, formálási, kiszerelési, csomagolási, raktározási, szállítási, felhasználási, szolgáltatási és kereskedelmi elôírásokat, korlátozásokat megszegi vagy a jogszabályban elôírt adatszolgáltatási, nyilvántartási, nyilvántartásba vételre jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget, e) engedélyköteles terméket mûszakilag alkalmatlannak minôsített vagy érvényes mûszaki engedéllyel nem rendelkezô géppel, illetve berendezéssel árutermelô gazdaságban juttat ki, f) a méhekre veszélyes növényvédelmi munkavégzés bejelentési kötelezettségét elmulasztja, g) a növényvédô szer belföldi forgalmára vonatkozó, a 24. § szerinti jelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, h) külföldi eredetû, már engedélyezett termésnövelô anyag esetében a 38. § (2) bekezdésében elôírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. (3) A bírságot a jegyzô jogosult kiszabni az (1) bekezdés b), c), valamint a (2) bekezdés b), c) pontjai esetében, ha a cselekmény belterületen valósul meg. (4) A bírságot a Szolgálat jogosult kiszabni a) az (1) bekezdés b), c) pontja és a (2) bekezdés b), c) pontjai esetében, ha a cselekmény külterületen valósul meg, b) az (1) bekezdés a), d)-h) pontjai, valamint a (2) bekezdés a), d)-h) pontjai esetében. (5) A bírság kiszabásának nincs helye, ha a cselekménynek a növényvédelmi hatóság, illetve a jegyzô tudomására jutásától egy év, illetve a cselekmény elkövetésétôl három év eltelt. 61. § (1) A bírságot a Szolgálat igazgatója, illetve a jegyzô határozatban állapítja meg. (2) A bírság legkisebb összege húszezer forint, legmagasabb összege egymillió forint. A bírság összegét az azt kiszabó Szolgálat, illetve a települési önkormányzat számlájára kell befizetni. A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi kamat terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és késedelmi kamatot adók módjára kell behajtani, amelyrôl az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal gondoskodik. (3) A növényvédelmi bírság megfizetése nem mentesít az egyéb szabálysértési vagy büntetôjogi felelôsségre vonás alól. (4) A kiszabott bírság a Szolgálat, illetve a települési önkormányzat saját bevétele. 62. § (1) A Szolgálat térítés nélkül elkobozhatja azokat a növényeket, növényi termékeket, növényvédô szereket, termésnövelô anyagokat, termesztôközegeket, növénykondicionáló szereket, segédanyagokat, amelyek nem felelnek meg a forgalomba hozatali és felhasználási rendelkezéseknek. A Szolgálatnak az elkobzással, valamint az ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségeit az engedélyre kötelezett, illetve a jogosulatlan felhasználó köteles megtéríteni. (2) A veszélyes hulladékká minôsített, elkobzott anyagok ártalmatlanításának költségeit azok forgalmazójának kell viselnie. TIZENKETTEDIK FEJEZET VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés 63. § E törvény a Magyar Köztársaság, illetôleg az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérôl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdetô 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következô jogszabályaival összeegyeztethetô szabályozást tartalmaz: a Tanács 77/93/EGK irányelve a növényekre és a növényi termékekre káros organizmusok Közösségbe való bevitele és a Közösségen belüli elterjedése elleni védelmi intézkedésekrôl, a Tanács 91/414/EGK irányelve a növényvédô szerek forgalomba hozataláról, a Bizottság 92/90/EGK irányelve olyan kötelezettségek létesítésérôl, amelyek a növények, növényi termékek és más termékek termelôinek és importôreinek meg kell felelniük, valamint a nyilvántartásba vételük megállapításáról. Hatálybalépés 64. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követô 90. napon lép hatályba, a 7. §, a 31. § (3) bekezdésének e) pontja 34-36. §-ok, a 48. § (2) bekezdése, az 52. § f) pontja az 53. § (3) bekezdésének o) pontja, valamint az 57. § b) pontja kivételével. A 7. §-ban, valamint az 57. § b) pontjában foglaltakat 2001. január 1. napjától, a 34-36. §-okban foglaltakat 2003. január 1. napjától a 31. § (3) bekezdésének e) pontjában, a 48. § (2) bekezdésében, az 52. § f) pontjában, valamint az 53. § (3) bekezdésének o) pontjában foglaltakat a Magyar Növényvédô Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni. (2) Az engedélyköteles termékek esetében a törvény rendelkezéseit csak a hatálybalépését követôen indult eljárásokra lehet alkalmazni. A törvény hatálybalépését megelôzôen kiadott forgalomba hozatali és felhasználási engedélyek a minisztérium külön jogszabály szerinti újraengedélyezési programja alapján kerülnek felülvizsgálatra. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a növényvédelemrôl szóló 1988. évi 2. törvényerejû rendelet, valamint az azt módosító, a géntechnológiai tevékenységrôl szóló 1998. évi XXVII. törvény 33. §-ának (1) bekezdése, továbbá a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségû szervek feladat- és hatáskörérôl szóló 1991. évi XX. törvény 40. §-a, továbbá a levegô tisztaságának védelmérôl szóló 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 15. §-ának (4) bekezdésében a "c) pontja esetében a növényvédelmi hatóság" szövegrész. Felhatalmazás 65. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) a közérdekû védekezés költségei megállapításának és a járványelhárítási célkeretbôl való igénylésének, valamint b) a növényvédô szer kis- és nagykereskedelmi forgalmazásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. (2) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza a) a növényegészségügy, a növények, növényi termékek export, import és tranzit forgalmának vizsgálatára, a zárlati károsítók, valamint a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók behurcolásának, szétterjedésének, meghonosodásának megakadályozására, az állami védekezésre, a növény-egészségügyi tevékenységgel összefüggô nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre, továbbá a növény-egészségügyi bizonyítványra és a növényútlevélre vonatkozó részletes szabályokat, b) a növényvédelemre, a járványelhárításra, a termelôk növényvédelmi tevékenységére és a közérdekû védekezésre, a növényvédô szerek forgalmazásának és felhasználásának személyi, tárgyi és reklámozási feltételeire, nyilvántartására, a növényvédô szerek földi vagy légi kijuttatására, valamint a növényvédelmi képesítésre, a növényvédelmi vizsgálatokra, a növényvédelmi intézkedésekre és a növényvédelmi ellenôrzésekre vonatkozó részletes szabályokat. (3) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az egészségügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a) a növényvédô szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésére, a növényvédô szer hatóanyagokra, a növényvédô szerek osztályozására, tárolására, csomagolására, jelölésére, szállítására, visszaadására, visszavételére, a növényvédô szerek kísérleti célú felhasználására és annak feltételeire, valamint a növényvédô szer engedélyfenntartási díjára és az engedélyezési eljárás díjának megosztására, továbbá b) a termésnövelô anyagok engedélyezésére, tárolására, forgalmazására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat. (4) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az egészségügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a növényvédô szerrel szennyezett csomagolóeszközök hulladékának kezelésére vonatkozó részletes szakmai szabályokat. (5) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a növényben, növényi termékben megengedhetô növényvédô szermaradék, illetôleg termésnövelô anyagból származó megengedett toxikus vegyi anyag tartalom értéket. (6) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy - az egészségügyi miniszterrel, a környezetvédelmi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakat rendeletben szabályozza.