601/2022. (XII. 28.) Government Decree on the organization and institutions of the implementation of the Common Agricultural Policy and agricultural subsidies provided from the national budget

601/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet a Közös Agrárpolitika és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások végrehajtásának szervezetéről és intézményeiről Hatályos: 2023. 04. 27. – 2023. 05. 30. A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 48. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet alkalmazási köre, hatálya 1. § E rendelet hatálya a) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (a továbbiakban: EMGA), b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA), c) az Európai Unió általános költségvetéséből és d) a nemzeti költségvetésből finanszírozott agrártámogatásokkal kapcsolatos, a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvényben (a továbbiakban: KAP törvény) és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben szabályozott eljárásokra és szervekre terjed ki. 2. Irányítási feladatkörök 2. § (1) Az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a KAP törvény 12. § (2) bekezdése szerinti illetékes hatósági feladatkörében a) felelős a Nemzeti Kifizető Ügynökség akkreditációjának megadásáért, felülvizsgálatáért és visszavonásáért, b) figyelemmel kíséri a Nemzeti Kifizető Ügynökségnél az akkreditációs feltételek teljesítését, c) írásban jelentést tesz az Európai Bizottságnak a Nemzeti Kifizető Ügynökségnél általa végzett felügyeleti és monitoring tevékenységekről, d) ellátja az európai uniós jogi aktusok által illetékes hatóságra ruházott további feladatokat, és e) gyakorolja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § e), h) és i) pontja szerinti hatásköröket a Nemzeti Kifizető Ügynökség tevékenysége tekintetében. f)1 jogosult célzott vizsgálatok elrendelésére és lefolytatására, valamint értékelési elemzések, jelentések összeállítására, valamint g)2 az f) pont szerinti célzott vizsgálatok végrehajtása érdekében a Nemzeti Kifizető Ügynökséget a nyilvántartott bármely, az f) pont szerinti célzott vizsgálathoz szükséges adatai tekintetében adatszolgáltatásra kötelezheti az adatkezelési cél és az adatkör meghatározása mellett, továbbá az f) pont szerinti értékelési elemzések, jelentések összeállításához szükséges, anonimizált adatokat jogosult kérni, azzal, hogy adatkérése nem akadályozhatja a Nemzeti Kifizető Ügynökség alapvető feladatellátását. (2) A miniszter a nemzeti költségvetésből finanszírozott agrártámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében a) elkészíti az intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit és a pályázati felhívásokat, valamint előkészíti az eljárást szabályozó jogszabályokat, b) ellátja a KAP törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat, és c) gyakorolja az Áht. 9. § h) és i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a Nemzeti Kifizető Ügynökség tevékenysége tekintetében. (3) A miniszter a (2) bekezdés b) pont szerinti irányítási jogkörében eljárva a) az intézkedések végrehajtása körében egyedi utasítást adhat, b) az intézkedések költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében megállapítja az intézkedésekhez kapcsolódó támogatások igénylésének és kifizetésének idejét, támogatási keretösszegét, a pénzügyi kötelezettségvállalás mértékét, c) szakmai értekezletet, egyeztetést tart, javaslattételre, véleményezésre kéri fel a Nemzeti Kifizető Ügynökséget, d) a Nemzeti Kifizető Ügynökséget az általa nyilvántartott valamennyi adat tekintetében adatszolgáltatásra kötelezheti, e) az ágazati és szakpolitikai célok elérése érdekében a Nemzeti Kifizető Ügynökség által működtetett informatikai adatbázishoz teljes körű hozzáférésre jogosult, az informatikai fejlesztési terveit véleményezheti, informatikai fejlesztésére javaslatot tehet, f) jóváhagyja a Nemzeti Kifizető Ügynökségnek a feladatkörében kiadott tájékoztatóit, közleményeit és nyomtatványait, g) közreműködik a Nemzeti Kifizető Ügynökség intézményi szakmai és felügyeleti ellenőrzésében, h) az intézkedések végrehajtása tekintetében a Nemzeti Kifizető Ügynökségnek adatot szolgáltat, i) az intézkedések végrehajtásához a Nemzeti Kifizető Ügynökség által kiadott szabályzatokat, utasításokat és egyéb, a végrehajtás és a jogalkalmazás módját érintő dokumentumait véleményezi, továbbá j) a Nemzeti Kifizető Ügynökség megkeresésére állásfoglalást ad ki az intézkedések vonatkozásában. (4) A gazdaságfejlesztésért felelős miniszter az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciókkal kapcsolatos nemzeti intézkedés tekintetében gyakorolja az Áht. 9. § h) és i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési https://njt.hu/jogszabaly/2022-65-00-00 https://njt.hu/jogszabaly/2011-4301-02-00 https://njt.hu/jogszabaly/2022-65-00-00 https://njt.hu/jogszabaly/2022-65-00-00 https://njt.hu/jogszabaly/2011-195-00-00 https://njt.hu/jogszabaly/2011-195-00-00 https://njt.hu/jogszabaly/2011-195-00-00 https://njt.hu/jogszabaly/2022-65-00-00 https://njt.hu/jogszabaly/2011-195-00-00 https://njt.hu/jogszabaly/2011-195-00-00 https://njt.hu/jogszabaly/2011-195-00-00 https://njt.hu/jogszabaly/2011-195-00-00 hatásköröket, amelynek keretében ellátja a (3) bekezdés a)–d), f), h)–j) pontjában foglalt feladatokat. 3. A Nemzeti Irányító Hatóság feladatköre 3. § A Nemzeti Irányító Hatóság 1. felelős a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai terv (a továbbiakban: KAP Stratégiai Terv) kidolgozásáért, annak módosításáért, az Európai Bizottsággal való egyeztetéséért és végrehajtásáért, 2. előkészíti a KAP Stratégiai Tervben szereplő intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit tartalmazó jogszabályt, vagy elkészíti a pályázati felhívást, 3. megállapítja az EMGA egyes piaci és a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KAP II rendelet) 5. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti ágazatokra vonatkozó egyes intézkedései tekintetében az intézkedésben való részvételre való jogosultságot, valamint támogatási döntést hoz, 4. gondoskodik – a Nemzeti KAP Monitoring Bizottsággal együttműködve – a KAP Stratégiai Terv végrehajtása során a horizontális és egyedi célkitűzések, mutatók és prioritások támogatási döntésekben való érvényesítéséről, 5. elkészíti a pályázati felhívás módosítását vagy visszavonását, ha a pályázati felhívás keretének forrásfelhasználása nem a meghatározott ütemben halad, 6. adatot gyűjt a jogszabályok és a pályázati felhívások végrehajtásáról, a KAP Stratégiai Terv szakmai előrehaladásáról, különös tekintettel a horizontális és egyedi célkitűzések és mutatók, prioritások és horizontális követelmények teljesülésére, 7. feladatkörében kapcsolatot tart az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságával, 8. kialakítja a KAP Stratégiai Terv irányítási és kontroll rendszerét, ezen belül elkészíti és aktualizálja a KAP Stratégiai Terv irányítási és kontrollrendszereinek leírását, amelyet a tanúsító szerv részére is megküld, 9. a Nemzeti Kifizető Ügynökség bevonásával működteti a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KAP I rendelet) 130. cikke szerinti elektronikus információs rendszert, 10. közreműködő szervezet kijelölése esetén nyomon követi a közreműködő szervezetre átruházott feladatok végrehajtását, 11. nyomon követi a KAP Stratégiai Terv pénzügyi és szakmai előrehaladását, különös tekintettel a mérföldkövek és célok teljesítésére, 12. nyomon követi a támogatott projektek előrehaladását, a határidőre nem teljesülő projektek körét, 13. elkészíti a KAP Stratégiai Terv értékelési tervét, lefolytatja az értékelési folyamatot, 14. működteti a Nemzeti KAP Monitoring Bizottságot, 15. kidolgozza és aktualizálja az egységes kommunikációs stratégiát, ellátja a kommunikációs és tájékoztatási feladatokat, 16. részt vesz a teljesítménykeret létrehozásában, elkészíti a KAP Stratégiai Terv éves és záró jelentését, 17. feladatkörét érintően a KAP Stratégiai Tervben szereplő intézkedésekkel kapcsolatban megteszi a szükséges büntetőeljáráshoz kapcsolódó feljelentéseket és bűnügyi jelzéseket, 18. az EMGA és az EMVA (a továbbiakban együtt: KAP Alapok) tekintetében gyakorolja a 2. § (2) bekezdés b) pontjában és a 2. § (3) bekezdésében meghatározott irányítási jogköröket – a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feladat kivételével – a Nemzeti Kifizető Ügynökség tevékenységét érintően, valamint 19. részt vesz az Európai Unió illetékes szervei által végzett, a KAP Alapokból származó támogatások felhasználását érintő ellenőrzéseken. 4. A Nemzeti Kifizető Ügynökség feladatköre 4. § (1) A Nemzeti Kifizető Ügynökség felelős a) a KAP II rendelet 9. cikkében meghatározottak szerint a KAP Alapokból finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos kifizető ügynökségi, b) egyes, jogszabályban meghatározott nemzeti költségvetésből finanszírozott agrártámogatásokkal összefüggő végrehajtási, c) az a) és a b) pont szerinti feladatok végrehajtásával összefüggő nyilvántartási, monitoring-adatgyűjtési, d) a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény szerinti agrárkár-enyhítési és krízisbiztosítási szervi és e) törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb feladatok ellátásáért. (2) A Nemzeti Kifizető Ügynökség az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében a) a kifizetés engedélyezése előtt ellenőrzi a kérelmek elfogadhatóságának és a támogatások odaítélésére irányuló eljárásnak, valamint a kérelmek kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktusoknak való megfelelését, b) engedélyezi és teljesíti a kifizetéseket, c) könyveli a kifizetéseket, az alapok által finanszírozott eszközöket, különösen az intervenciós készleteket, el nem számolt előlegeket, értékpapírokat és a követeléseket, d) elkészíti a kiadásigazoló nyilatkozatot és a finanszírozási igények előrejelzését és elküldi az Európai Bizottság részére, https://njt.hu/jogszabaly/2011-168-00-00 e) az Európai Bizottság által az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó, a kifizető ügynökségekkel és más szervekkel, a pénzgazdálkodással, a záróelszámolással, az ellenőrzésekkel, a biztosítékokkal és az átláthatósággal kapcsolatos szabályok megállapításáról szóló, 2021. december 21-i (EU) 2022/128 bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: 2022/128 bizottsági rendelet) 23. cikke szerint visszatérített összeget elszámolja, f) ellátja a 2022/128 bizottsági rendelet 32. cikk szerinti éves pénzügyi kimutatással és a 35. cikke szerinti pénzügyi záró elszámolással kapcsolatos feladatokat, g) támogatás jogosulatlan igénybevételének megállapítása esetén kezeli a követeléseket, visszatartás útján levonja a tartozást a megállapított jövőbeli kifizetés összegéből, valamint h) a 3. § 11. és 14. pontjában foglalt feladat ellátásában együttműködik a Nemzeti Irányító Hatósággal. 5. Összeférhetetlenségi szabályok 5. § (1) Az 1. § szerinti agrártámogatásokra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt az a természetes személy (a továbbiakban: személy) vagy szervezet, aki vagy amely az adott agrártámogatással kapcsolatos intézkedésben való részvétel iránt kérelmet nyújtott be, a kérelem elkészítésében részt vett, valamint az, aki a) e személlyel vagy szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, b) a szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja, c) a szervezet tagja, vagy aki abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, d) a kérelemhez benyújtott dokumentumok előkészítésében bármilyen formában részt vett, e) az a)–d) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója, f) a szervezetnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa, vagy g) a személy, illetve a szervezet tekintetében a KAP törvény 10. § (1) bekezdés 21. pontjában meghatározott támogatóhoz (a továbbiakban: támogató) érkezett bejelentés alapján vagy hivatalból a támogató megállapítja, hogy pártatlan és objektív közreműködése nem biztosítható. (2) A támogató az (1) bekezdés g) pontja szerint megállapítja a személy összeférhetetlenségét akkor is, ha az egyébként az (1) bekezdés alapján nem volna megállapítható, de az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikk (3) bekezdése szerinti valamely összeférhetetlenségi ok – így különösen családi vagy érzelmi ok, politikai szimpátiával vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos ok, gazdasági érdek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdek – rá nézve teljesül, vagy annak kockázata vagy látszata objektíven fennáll. (3) A kérelmek adminisztratív és helyszíni ellenőrzését, továbbá a kifizetés engedélyezését nem végezheti olyan személy, akivel szemben az (1) és (2) bekezdés szerinti kizáró ok fennáll. (4) Ha az intézkedésre vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala, a támogatás kifizetése és ellenőrzése során olyan adat merül fel, amelynek alapján az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenség megállapítható, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet ezt a támogatónak haladéktalanul írásban bejelenti. Az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon eljárásban, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlensége felmerült, a továbbiakban nem vehet részt. (5) Ha az összeférhetetlenséget nem jelenti be a (4) bekezdés szerint arra kötelezett, bárki jogosult az összeférhetetlenség megállapítását a támogatónál kezdeményezni. Ha a támogató az összeférhetetlenséget megállapítja, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon eljárásban, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem vehet részt, és az általa addig elvégzett eljárási cselekményeket érvénytelennek kell tekinteni, és meg kell ismételni. (6) Az (1) bekezdés a) és b) pontját nem kell alkalmazni a miniszter által vezetett minisztérium részéről benyújtott kérelmek esetén, ha ezen minisztérium szervezetén belül az adott intézkedés vonatkozásában a kérelem előkészítéséhez, benyújtásához, az intézkedés végrehajtásához, valamint a döntés előkészítéséhez, meghozatalához kapcsolódó feladatok szervezetileg, a technikai segítségnyújtás felhasználása esetén személyi szinten elkülönülnek. (7) Az intézkedésre vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy vagy szervezet a feladat ellátására vonatkozó jogviszonyban alkalmazandó felelősségi szabályok szerint felelősséggel tartozik a pártatlan, semleges és szakmai követelményeknek megfelelő, szabályszerű feladatellátásáért. (8) A támogató, valamint azon személyek, akik részt vesznek a támogatások végrehajtásában (ideértve az előkészítést, a döntéshozatalt, a végrehajtást és az ellenőrzést) a) tartózkodnak minden olyan magatartástól, amely sérti vagy veszélyezteti az Európai Unió érdekeit, vagy saját érdekeiknek az Európai Unió érdekei elé helyezését eredményezi, továbbá b) megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a feladataik végrehajtása során megakadályozzák az összeférhetetlenségi ok vagy az összeférhetetlenségi ok objektív kockázata vagy annak látszata kialakulását. 6. A Nemzeti KAP Monitoring Bizottság működése 6. § (1) A KAP Stratégiai Terv végrehajtását a Nemzeti KAP Monitoring Bizottság követi nyomon, amelynek elnökét a miniszter nevezi ki, egyenlő szavazati joggal rendelkező egy-egy tagját a miniszter felkérésére https://njt.hu/jogszabaly/2013-5-00-00 https://njt.hu/jogszabaly/2017-53-00-00 https://njt.hu/jogszabaly/2022-65-00-00 a) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, b) a Nemzeti Irányító Hatóság, c) az államháztartásért felelős miniszter, d) a gazdasági és a szakmai érdekképviseletek, e) a szociális partnerek és f) a civil szervezetek g)3 az illetékes hatóság delegálják. (2) A Nemzeti KAP Monitoring Bizottságba tanácskozási joggal rendelkező tagot delegálhat a) az Európai Bizottság, b) a Nemzeti Kifizető Ügynökség, c) a tanúsító szerv, d) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, valamint e) a területfejlesztésért felelős miniszter. (3) A Nemzeti KAP Monitoring Bizottság a KAP I rendelet 124. cikkében és az e rendeletben meghatározott feladatokat látja el az ügyrendjében foglaltak szerint. (4) A Nemzeti KAP Monitoring Bizottság a működésének részletes szabályait az európai uniós és a nemzeti intézményi, jogi és pénzügyi keretekkel összhangban a miniszter által meghatározott elvek alapján megalkotott és saját maga által elfogadott ügyrendjében állapítja meg. (5) A Nemzeti KAP Monitoring Bizottság titkársági feladatait a Nemzeti Irányító Hatóság látja el. (6) A Nemzeti KAP Monitoring Bizottság tagjainak listája nyilvános. 7. A tanúsító szerv kiválasztása 7. § A KAP II rendelet 12. cikkében meghatározott feladatot ellátó tanúsító szervezet kiválasztásáról a miniszter gondoskodik a KAP II rendelet 12. cikk (1) bekezdése alapján. 8. A Helyi Akciócsoportok működése 8. § (1) Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CPR rendelet) 32–34. cikke és a KAP I rendelet 77. cikke szerinti közösségvezérelt helyi fejlesztések (a továbbiakban: LEADER) az EMVA finanszírozásában Helyi Akciócsoportok (a továbbiakban: HACS) közreműködésével részesülhetnek támogatásban. (2) A Nemzeti Irányító Hatóság a LEADER működtetésének folyamatos biztosítása érdekében elismeri és nyilvántartja a HACS okat. A HACS által a CPR rendelet 33. cikk (2) bekezdése szerint kijelölt vezető partner vagy létrehozott közös szervezet, és létrehozása esetén a HACS munkaszervezete csak jogképes, nonprofit szervezet lehet. (3) A HACS az általa elkészített helyi fejlesztési stratégia (a továbbiakban: HFS) végrehajtása során működési területén a CPR rendelet 33. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatokat látja el. (4) A Nemzeti Irányító Hatóság a HFS-ek megvalósítása érdekében a) együttműködési megállapodást köt a HACS-csal vagy annak vezető partnerével a HFS végrehajtására és az ennek érdekében felhasználható támogatási keretösszegre, amelynek elválaszthatatlan része a Nemzeti Irányító Hatóság által támogatási döntéssel jóváhagyott HFS, valamint b) döntést hoz a HACS munkaszervezeti funkcióit ellátó szervezetre vonatkozóan a HFS megvalósításához szükséges feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő költségei finanszírozására. 9. A közreműködő szervezet kijelölése 9. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság a KAP Stratégiai Tervben meghatározott műveletek végrehajtására kijelölhet egy vagy több közreműködő szervezetet. Közreműködő szervezet lehet az érintett hatóság, regionális fejlesztési szervezet és civil szervezet. (2) Ha a Nemzeti Irányító Hatóság a feladatainak egy részét más szervezetre ruházza át, a feladatok irányításáért, végrehajtásának hatékonyságáért és szabályszerűségéért továbbra is kizárólag a Nemzeti Irányító Hatóság felel. (3) A Nemzeti Irányító Hatóság biztosítja, hogy a közreműködő szervezet hozzájuthasson valamennyi, az átruházott feladatok végrehajtásához szükséges adathoz és információhoz. (4) A közreműködő szervezet a Nemzeti Irányító Hatóság nevében jár el. (5) A közreműködő szervezet által elvégzett feladatért harmadik személy felé a Nemzeti Irányító Hatóság felel. A közreműködő szervezet kizárólag a Nemzeti Irányító Hatóság előzetes hozzájárulásával vonhat be más szervezetet az átruházott feladat ellátásába. (6) A Nemzeti Irányító Hatóság ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik a közreműködő szervezetre átruházott feladatok teljesítését. 10. Az együttműködő szervezet kijelölése 10. § (1) A Nemzeti Kifizető Ügynökség a hatáskörébe tartozó feladatok ellátását – a kifizetés kivételével – az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségekre és más szervekre, a pénzgazdálkodásra, a számlaelszámolásra, a biztosítékokra és az euro használatára vonatkozó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. melléklet 1. D. pontjára is tekintettel, más szervezetre ruházhatja át, a hatáskörébe tartozó feladatok ellátásába szakértőként vagy egyes technikai jellegű feladatok ellátására más szervezetet (a továbbiakban együtt: együttműködő szervezet) is bevonhat. (2) Az együttműködő szervezet kizárólag a Nemzeti Kifizető Ügynökség előzetes hozzájárulásával vonhat be más szervezetet, szakértőt, illetve közreműködőt feladata ellátásába. Az együttműködő szervezet által elvégzett feladatért harmadik személy felé a Nemzeti Kifizető Ügynökség felel. (3) Az együttműködés keretében ellátandó feladatokról írásban, együttműködési megállapodás keretében kell rendelkezni. E megállapodásnak tartalmaznia kell különösen: a) az együttműködés keretében ellátandó feladatok körének meghatározását, b) az ellátandó feladatok végrehajtásával összefüggő pénzügyi feltételeket, c) az együttműködő szervezet feladatait és kötelezettségeit, d) az a) pontban megjelölt feladat elvégzése során alkalmazott eljárást és módszereket, e) a teljesítési igazolás kiállításának feltételeit, f) az együttműködő szervezetnek a Nemzeti Kifizető Ügynökséggel szembeni felelősségvállalása szabályait és g) az együttműködői feladatok elvégzése érdekében a Nemzeti Kifizető Ügynökség által átadott vagy a későbbiekben átadandó adatok körét és azok védelmét. (4) A Nemzeti Kifizető Ügynökség ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik az együttműködői feladatok teljesítését. (5) Olyan feladatok ellátására, amelyben más költségvetési szerv vagy egyéb szervezet saját hatáskörében eljárást folytat, és eljárása a Nemzeti Kifizető Ügynökség hatáskörébe tartozó feladatot érint, a feladatvégzés összehangolása érdekében együttműködési megállapodás köthető. 11. § A Nemzeti Kifizető Ügynökség feladatai – a kifizetések kivételével – megállapodással a vármegyei kormányhivatalokra ruházhatók át, ebben az esetben a Nemzeti Kifizető Ügynökség gyakorolja a vármegyei kormányhivatalok 1. § szerinti agrártámogatásokkal összefüggő feladatai tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 40. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott irányítási hatásköröket. 12. §4 13. §5 14. §6 15. §7 16. §8 17. §9 18. §10 19. §11 20. §12 21. §13 22. §14 23. §15 24. § (1)16 Az 1. §, valamint a 2007–2013 és a 2014–2022 programozási időszak szerinti agrártámogatásokhoz kapcsolódó elháríthatatlan külső ok (vis maior) elismerésére irányuló eljárásban végrehajtásban közreműködő szervként jár el a) a mezőgazdasági üzem földterületét sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.) tekintetében az agrárkár-megállapító szervként eljáró vármegyei kormányhivatal, b) az állatállomány egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés vagy elrendelt járványügyi intézkedés esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatal járási hivatala, c) a megfelelő gondosság ellenére az állatállomány egészének vagy egy részének elhullása vagy kényszervágása esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatal járási hivatala, d) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területet sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.) tekintetében az erdészeti hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatal, https://njt.hu/jogszabaly/2018-125-00-00 e) a növényállomány, illetve a termesztett gombafajoknak egy részét vagy teljes egészét sújtó fertőzés, illetve károsító járványos szintű előfordulásából eredő kártétel tekintetében a károkozás helye szerint illetékes, növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal annak elbírálása kérdésében, hogy az adott vis maior esemény a vis maior kérelemben megjelölt területen, állat- és növényállományban, termesztett gombafajok állományában, valamint időpontban bekövetkezett-e. (2) Ha a vis maior esemény kiterjed az ország jelentős részére, vagy az adott intézkedés tekintetében különösen nagyszámú érintettre, akkor a vis maior esemény megállapításának jóváhagyási feltételeit a Nemzeti Kifizető Ügynökség állapítja meg. 10/A.17 A feltételesség körébe tartozó ellenőrzéseket végző hatáskörrel rendelkező hatóság 24/A. § (1) A Nemzeti Kifizető Ügynökség és az 1. melléklet szerinti fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási hivatala, valamint a fővárosi és vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóság (a továbbiakban együtt: hatáskörrel rendelkező hatóság) a rendelkezésükre bocsátott adatok alapján ellenőrzik, hogy a KAP II rendelet 83. cikke szerinti kedvezményezett betartja-e a) a KAP I rendelet III. mellékletében meghatározott jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket (a továbbiakban: JFGK), valamint b) a földterület helyes mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírásokat (a továbbiakban: HMKÁ előírások). (2) A JFGK és HMKÁ előírások ellenőrzésével kapcsolatos feladatok összehangolását a Nemzeti Kifizető Ügynökség – a fővárosi, illetve vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóságok hatáskörébe tartozó ellenőrzésével kapcsolatban a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága útján – látja el. 24/B. § (1) A JFGK betartását az 1. melléklet szerinti hatáskörrel rendelkező hatóságok ellenőrzik. (2) A HMKÁ előírások betartását a Nemzeti Kifizető Ügynökség ellenőrzi. (3) A JFGK és HMKÁ előírások betartásának ellenőrzésére vonatkozó eljárásban az (1) és (2) bekezdésben meghatározott hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzés eredményéről döntést hoz, amellyel szemben jogorvoslatnak a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását szabályozó jogszabályban foglaltak szerint van helye. 24/C. § A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a helyszíni ellenőrzések egységes végrehajtása érdekében – a természet- és vízvédelmi feladatok, valamint a HMKÁ előírásokhoz kapcsolódó feladatok kivételével – működteti az ellenőrzési feladatok ellátását támogató informatikai rendszert, valamint nyilvántartást vezet az elvégzett helyszíni ellenőrzések adatairól. 24/D. § A hatáskörrel rendelkező hatóságok a feladatuk ellátása során együttműködnek, amelynek keretében egyéb, a hatáskörükbe tartozó feladataik ellátása során észlelt, a JFGK és HMKÁ előírásokat sértő tevékenységről egymást tájékoztatják. 11. Záró rendelkezések 25. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2023. január 1-jén lép hatályba. (2) A (4) bekezdés 2023. május 31-én lép hatályba. (3) E rendelet 12–23. §-a 2023. június 1-jén lép hatályba. (4)18 25/A. §19 E rendeletnek a Közös Agrárpolitika végrehajtásának szervezetéről és intézményeiről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 139/2023. (IV. 24.) Korm. rendelettel megállapított 24/A–24/D. §-át a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 80. § (6) bekezdése szerinti eljárás során is alkalmazni kell. 26. §20 27. §21 28. § Ez a rendelet a) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet és b) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 1. melléklet a 601/2022. (XII. 28.) Korm. rendelethez22 Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket ellenőrző szervek és döntéshozó szervek kijelölése https://njt.hu/jogszabaly/2023-139-20-22 https://njt.hu/jogszabaly/2007-17-00-00 A B C D 1. Európai uniós jogi aktus vonatkozó rendelkezései Hatáskörrel rendelkező ellenőrző szervek Döntéshozatalra jogosult hatóságok 2. JFGK1. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról: a 11. cikk (3) bekezdés e) pontja és – a foszfátok diffúz szennyezőforrásainak ellenőrzésére vonatkozó kötelező követelmények tekintetében – h) pontja vízkivételi előírások kapcsán a Nemzeti Kifizető Ügynökség; foszfátok diffúz szennyezőforrásainak ellenőrzése kapcsán a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal vízkivételi előírások kapcsán a Nemzeti Kifizető Ügynökség; foszfátok diffúz szennyezőforrásainak ellenőrzése kapcsán a fővárosi és vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró szervezeti egysége 3. JFGK2. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésével szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv 4. és 5. cikke termőföldön a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal; állattartó telepen elsőfokú vízvédelmi hatósági hatáskörében a fővárosi és vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóság termőföld vonatkozásában a fővárosi és vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró szervezeti egysége; állattartó telep vonatkozásában a fővárosi és vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóság 4. JFGK3. A vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk (1) bekezdése, (2) bekezdés b) pontja, 4. cikk (1), (2) és (4) bekezdése Nemzeti Kifizető Ügynökség Nemzeti Kifizető Ügynökség 5. JFGK4. A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 6. cikk (1) és (2) bekezdése Nemzeti Kifizető Ügynökség Nemzeti Kifizető Ügynökség 6. JFGK5. Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14., 15. cikke, 17. cikk (1) bekezdése, 18., 19. és 20. cikke az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal a fővárosi és vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró szervezeti egysége 7. JFGK6. Az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1996. április 29-i 96/22/EK tanácsi irányelv 3. cikk a), b), d) és e) pontja, 4., 5. és 7. cikke az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal a fővárosi és vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró szervezeti egysége 8. JFGK7. A növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk első és második mondata a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal a fővárosi és vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró szervezeti egysége 9. JFGK8. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.): 5. cikk, (2) bekezdés és 8. cikk (1)–(5) bekezdés, 12. cikk a peszticideknek a 2000/60/EK irányelv és a Natura 2000 hálózatra vonatkozó jogszabályok alapján meghatározott védett területeken való felhasználására vonatkozó korlátozások tekintetében. A 13. cikk (1) és (3) bekezdése a peszticidek kezeléséről és tárolásáról, valamint csomagolásuk és maradékaik kezeléséről. a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal a fővárosi és vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró szervezeti egysége 10. JFGK9. A borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 2008/119/EK tanácsi irányelv 3. és 4. cikke az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal a fővárosi és vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró szervezeti egysége A B C D 1. Európai uniós jogi aktus vonatkozó rendelkezései Hatáskörrel rendelkező ellenőrző szervek Döntéshozatalra jogosult hatóságok 11. JFGK10. A sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 2008/120/EK tanácsi irányelv 3. és 4. cikke az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal a fővárosi és vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró szervezeti egysége 12. JFGK11. A tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelv 4. cikke az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal a fővárosi és vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró szervezeti egysége 1A 2. § (1) bekezdés f) pontját a 139/2023. (IV. 24.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be. 2A 2. § (1) bekezdés g) pontját a 139/2023. (IV. 24.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be. 3A 6. § (1) bekezdés g) pontját a 139/2023. (IV. 24.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be. 4A 12. § a 25. § (3) bekezdés alapján 2023. június 1-jén lép hatályba. 5A 13. § a 25. § (3) bekezdés alapján 2023. június 1-jén lép hatályba. 6A 14. § a 25. § (3) bekezdés alapján 2023. június 1-jén lép hatályba. 7A 15. § a 25. § (3) bekezdés alapján 2023. június 1-jén lép hatályba. 8A 16. § a 25. § (3) bekezdés alapján 2023. június 1-jén lép hatályba. 9A 17. § a 25. § (3) bekezdés alapján 2023. június 1-jén lép hatályba. 10A 18. § a 25. § (3) bekezdés alapján 2023. június 1-jén lép hatályba. 11A 19. § a 25. § (3) bekezdés alapján 2023. június 1-jén lép hatályba. 12A 20. § a 25. § (3) bekezdés alapján 2023. június 1-jén lép hatályba. 13A 21. § a 25. § (3) bekezdés alapján 2023. június 1-jén lép hatályba. 14A 22. § a 25. § (3) bekezdés alapján 2023. június 1-jén lép hatályba. 15A 23. § a 25. § (3) bekezdés alapján 2023. június 1-jén lép hatályba. 16A 24. § (1) bekezdése a 139/2023. (IV. 24.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg. 17A 10/A. alcímet (24/A-24/D. §-t) a 139/2023. (IV. 24.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be. 18A 25. § (4) bekezdése a 25. § (2) bekezdés alapján 2023. május 31-én lép hatályba. 19A 25/A. §-t a 139/2023. (IV. 24.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be. 20A 26. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette. 21A 27. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette. 22Az 1. mellékletet a 139/2023. (IV. 24.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be. https://njt.hu/jogszabaly/2023-139-20-22 https://njt.hu/jogszabaly/2023-139-20-22 https://njt.hu/jogszabaly/2023-139-20-22 https://njt.hu/jogszabaly/2023-139-20-22 https://njt.hu/jogszabaly/2023-139-20-22 https://njt.hu/jogszabaly/2023-139-20-22 https://njt.hu/jogszabaly/2010-130-00-00 https://njt.hu/jogszabaly/2010-130-00-00 https://njt.hu/jogszabaly/2023-139-20-22