Order No. 4 of 1984 of the National Water Management Office on sewerage system penalty

a csatornabírságról 1 A vízügyi törvény végrehajtásáról szóló 32/1964. (XII. 13.) Korm. számú rendelet (Vt. Vhr.) 27. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörû szervek vezetõivel egyetértésben – a 27/1975. (X. 30.) MT rendelettel kiadott Közmûves Csatornázási szabályzat hatálya alá tartozó közcsatorna-hálózatba károsító anyagok bevezetésének tilalmáról, és az ennek megszegése miatt kiszabandó csatornabírság megállapításáról a következõket rendelem. I. Károsító anyagok közcsatorna-hálózatba való bevezetésének tilalma 1. § (1) Tilos a közcsatorna-hálózatba olyan károsító szennyvizet bevezetni, amely a) a csatornamûben dolgozók életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, b) a csatornamû állagára, vagy berendezéseinek rendeltetésszerû mûködésére káros, c) megtisztítására a csatornamû tisztítóberendezése rendeltetésszerû üzemeltetéssel nem alkalmas. (2) A szennyvíz a csatornamûre akkor káros, ha az abban levõ károsító (szennyezõ, mérgezõ) anyagok bármelyike meghaladja a rendelkezés mellékletében , illetõleg a szennyvizet bebocsátó üzemre egyedileg megállapított határértéket. (3) A közcsatorna-hálózatba tilos – a károsító szennyvízen kívül is – bármilyen káros cseppfolyós vagy szilárd anyagot juttatni. II. A csatornabírság megállapítása 2. § (1) 2A közcsatorna-hálózatba károsító anyagot (1. §) bocsátó jogi személyt,jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetet és egyéni vállalkozót (a továbbiakban: kezelõ) a jelen rendelkezés szerint megállapított mértékû csatornabírság fizetésére kell kötelezni. (2) Nem szabható ki csatornabírság a) a tûzoltás (kárelhárítás, tûzvédelmi gyakorlat) során használt anyagnak a csatornamûbe való bejutása, b) a településtisztasági tevékenység során folyékony hulladéknak a vonatkozó elõírások megtartásával a csatornamûbe való bejuttatása miatt. (3) Ha a szennyvízelvezetõ létesítményt, illetõleg a szennyvíz-elõtisztító berendezést több üzem közösen használja, továbbá ha az üzem más üzemtõl szennyezett vizet vesz át, a csatornabírságot a közösen elvezetett szennyvízben levõ károsító anyagok miatt, az egyes üzemek kezelõire a károsításuk arányában – az üzemenként kibocsátott szennyvízmennyiségnek és károsító anyagoknak megfelelõen – kell kiszabni. 3. § (1) A csatornabírságot az üzem által a szennyezési idõszak alatt a közcsatorna hálózatba bebocsátott szennyvízben levõ és a határértéket meghaladó valamennyi károsító anyag együttes mennyiségének (tömegének) megfelelõen, a 4–7. §-ok alkalmazásával kell meghatározni. (2) A károsító anyagféleségeket és azok határértékeit – a (3) bekezdésben foglalt kivételtõl eltekintve – a rendelkezés melléklete állapítja meg. (3) A hatóság az üzem terhére, vagy – kérelmére – a javára, egy vagy több károsító anyagra vonatkozóan egyedi határértéket állapíthat meg, ha a bebocsátott szennyvíz károsságát a bevezetés körülményeire (pl. elõtisztítás módja), vagy a csatornamû 1 A rendelkezést a 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 18. §-ának (5) bekezdése 2002. 12. 31. napjával hatályon kívül helyezte. 2 A 2. § (1) bekezdése a 8/1990. (IV. 30.) KVM rendelet 4.§-ával megállapított szöveg. adottságaira tekintettel a rendelkezés mellékletében megállapítottól eltérõ határérték jellemzi. (4) Ha az egyedi határérték megállapításának feltételei megváltoznak, az módosítható vagy vissza is vonható. (5) A nem szennyvízzel bebocsátott károsító anyagok [1. § (3) bek.] esetében a bírságot azok teljes mennyisége után kell meghatározni. 4. § (1) A károsító anyagok egységnyi mennyiségére vonatkozó bírságtételt a rendelkezés melléklete állapítja meg. (2) Ha az üzem egy vagy több károsító anyag határértékét ötszörösen, a mérgezõ anyagokét kétszeresen meghaladó mennyiségû anyagot tartalmazó szennyvizet bocsát a közcsatorna-hálózatba (különösen súlyos károsítás), ezekre az anyagokra vonatkozóan a bírságtétel a melléklet szerintinek a kétszerese. (3) A nem szennyvízzel bebocsátott károsító anyagok esetében a bírságtétel a melléklet szerintinek az ötszöröséig terjedhet. 5. § (1) A bebocsátott károsító anyagok mennyisége alapján a 4. § rendelkezései szerint meghatározott és egybefoglalt bírságösszeget (alapbírság) a rendelkezés mellékletében megállapított területi tényezõ alkalmazásával kell növelni. A területi tényezõt a csatornamûbõl elvezetett szennyvíz befogadóba vezetése helyének megfelelõen kell alkalmazni. (2) A területi tényezõvel növelt alapbírság összegébõl a károsító hatás különös körülményeinek megfelelõen, 0,1–1,5 érték közötti módosító tényezõ alkalmazásával kell meghatározni a csatornabírságot (módosított alapbírság). (3) A csatornabírság (a módosított alapbírság) összegének a (2) bekezdés szerinti meghatározásánál figyelembe kell venni: a) a közcsatorna-hálózatba juttatott károsító anyagoknak a települési (kommunális) szennyvizek tisztíthatóságára, valamint a csatornamûben dolgozókra és a csatornamû állagára, illetõleg berendezéseire gyakorolt károsító hatásának jellegét és mértékét, b) a bebocsátott üzemi szennyvíz elõtisztításának körülményeit. 6. § (1) A csatornabírságot (a módosított alapbírságot) a folyamatos bírságolás – második évében kétszeres, – harmadik évében háromszoros, – negyedik évében négyszeres, – ötödik és további éveiben ötszörös összegben kell kiszabni (progresszív bírság). (2) A nem szennyvízzel bebocsátott károsító anyagok miatti bírságolásra az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható. 7. § (1) A csatornabírságot a progresszív bírságra vonatkozó rendelkezés (6. §) mellõzésével kell kiszabni, ha a kezelõ a hatóság engedélye, vagy kötelezettséget kimondó határozata alapján a közcsatorna-hálózat károsításának megszüntetése végett az üzeme szennyvíz-elõtisztító létesítményeinek kivitelezését (fejlesztését, rekonstrukcióját) a megállapított határidõn belül megkezdte és azt folyamatosan végzi. (2) A csatornabírságot az (1) bekezdés alkalmazásával kell kiszabni akkor is, ha a kezelõ ugyanabba a települési csatornamûbe bekötött több üzeme közül egy vagy több üzemében – a valamennyire kiterjedõ és a csatornabírság kiszabására illetékes hatóság által elfogadott szennyvíz-elõtisztítási programnak megfelelõen – a szennyvíz-elõtisztító létesítmény kivitelezését (fejlesztését, rekonstrukcióját) megkezdte és azt folyamatosan végzi. Ilyenkor ezt a rendelkezést a kezelõnek a programba bevont valamennyi üzemére alkalmazni kell, kivéve azt az üzemet, amely az említett intézkedéseket végrehajtotta, ennek ellenére továbbra is károsítja a közcsatorna-hálózatot. (3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával kell a csatornabírságot kiszabni akkor is, ha a kezelõ bármelyik üzemében olyan – a szennyvíz-elõtisztításra vonatkozó hatósági engedélyezési kötelezettség alá nem tartozó – beruházás vagy technológiai változás megvalósítását kezdi meg és végzi folyamatosan, amely alkalmas a csatornakárosítás megszüntetésére. Ez a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha a csatornabírság kiszabására illetékes hatóság a tervezett módosításokat a csatornamû és a befogadó védelmére alkalmasnak tartja, és azokhoz ebbõl a szempontból hozzájárult. (4) Ha a progresszív bírság mellõzésére vonatkozóan az (1)–(3) bekezdések alapján meghatározott feltételek teljesítésére megállapított határidõ eltelt, és az üzem a közcsatorna-hálózatba továbbra is káros szennyvizet bocsát be, továbbá akkor is, ha a kivitelezést szünetelteti vagy abbahagyja, a progresszív bírságolást a mellõzése idõszakának beszámításával folytatni kell. A folytatólagos bírságolást azonban a módosított alapbírság kiszabásával kell kezdeni, ha a kezelõ üzeme az (1)–(3) bekezdés szerint a hatóság által megállapított (alkalmasnak tartott) feltételek teljesítése ellenére károsítja a közcsatorna-hálózatot. III. A közcsatorna-hálózat károsításának megállapítása 3 8. § 9. § 10. § 11. § 12. § 13. § 14. § 15. § 16. § 17. § 18. § IV. A csatornabírság kiszabása 19. § (1) A csatornabírságot folyamatos szennyvízbevezetés esetén évenként, idényüzem esetében idényenként, a nem szennyvízzel okozott károsítás miatt esetenként – utólag, egy összegben – kell kiszabni. (2) A bírság kiszabásának alapjául szolgáló szennyvíz, valamint károsító anyagféleségek mennyiségét és minõségét a mûszaki irányelvekben elõírt módszerrel kell meghatározni. 20. § (1) 4 (2) Az egyedi határérték megállapítására irányuló eljárásban meg kell vizsgálni a közüzemi vállalat javaslatát, illetõleg meg kell hallgatni a kezelõ kérelmére vonatkozó 3 A III. részt a 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 18. §-ának (5) bekezdése hatályon kívül helyezte. 4 A 20. § (1) bekezdését a 234/1996. ( XII. 26.)Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. véleményét, és az egyedi határérték tekintetében be kell szerezni a területileg illetékes vízügyi szakhatóság elõzetes hozzájárulását. 21. § (1) A csatornabírságot kiszabó határozatban meg kell jelölni a közüzemi vállalatnak azt a számláját, amelyre a bírságot be kell fizetni, és utalni kell arra, hogy a fellebbezés illetékköteles. (2) A 7. §-ban említett határozatoknak, illetõleg a hozzájárulásnak tartalmazniok kell a) az elvégzendõ munka megnevezését és fõbb mûszaki jellemzõit, b) a kivitelezés megkezdésének és befejezésének határidejét. (3) A csatornabírsággal kapcsolatban hozott, továbbá a szennyvíz-elõtisztító berendezéssel kapcsolatos kötelezést tartalmazó határozatot a kezelõ felügyeletét ellátó szerv részére is meg kell küldeni. V. Átmeneti és hatályba léptetõ rendelkezések 22. § (1) A rendelkezés hatálybalépése elõtt megállapított egyedi határértékek továbbra is érvényesek. Ha az ilyen egyedi határérték megállapításának feltételei megváltoznak, e rendelkezés szerint kell eljárni. (2) A korábbi jogszabályok alapján már csatornabírság fizetésére kötelezett kezelõre a progresszív bírságot a folyamatos bírságolás éveinek továbbszámításával, a jelen rendelkezésnek megfelelõ mértékben kell kiszabni. 23. § Az 1983. évi december hó 31. napjáig bekövetkezett károsítások miatt a csatornabírságot a korábbi jogszabályok rendelkezései alapján lefolytatott helyszíni ellenõrzések (mintavételek) alapján e jogszabály rendelkezései szerint kell kiszabni. 24. § (1) Ez a rendelkezés a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit azonban 1984. évi január hó 1. napjától kezdõdõen kell alkalmazni. (2) A rendelkezés hatálybalépésével az 1/1974. (IX. 18.) OVH és a 4/1975. (XI. 26.) OVH rendelkezésekkel módosított 2/1970. (XII. 13.) OVH rendelkezés hatályát veszti. Melléklet a 4/1984. (II. 7.) OVH rendelkezéshez A) A közcsatornát károsító anyagok határértékei és az egységnyi bírságtételek 5 B) A vízminõség-védelmi területek 6 I. Kiemelt vízminõség-védelmi területek Balaton és vízgyûjtõ területe II. Ivóvízbázisok és üdülõterületek II/1. A Velencei-tó és a Tatai-tó vízgyûjtõ területe II/2. A Duna 1692–1708 fkm szelvények közötti szakasza és vízgyûjtõ területe: – a Duna 1620–1692 fkm szelvények közötti szakasza – a Ráckevei-Duna vízgyûjtõ területe II/3. A Szelidi-tó vízgyûjtõ területe II/4. A Duna 1450–1497 fkm szelvények közötti szakasza és vízgyûjtõ területe II/5. A Komra-völgyi tározó és vízgyûjtõ területe 5 A melléklet A) táblázata a 34/1993. (XII.23.) KTM rendelet 1.§-ával megállapított szöveg. 6 <|>A vízminõség-védelmi területek térképen körülhatárolva a vízügyi igazgatóságoknál találhatók. II/6. A Köszörû-völgyi és a Csórréti tározó és vízgyûjtõ területük II/7. A Lázbérci tározó és vízgyûjtõ területe II/8. A Bódva és a Hernád vízgyûjtõ területe II/9. A Keleti Fõcsatorna 0–64 fkm szakasza és vízgyûjtõ területe II/10. A Tisza 340–365 fkm szelvények közötti szakasza és vízgyûjtõ területe, valamint az Alcsi, a Szajoli, a Fegyverneki, a Tiszabõi, a Gólyi, a Feketevárosi és a Tiszasülyi Holt-Tisza III. Ipari területek III/1. A Kapos vízgyûjtõ területe, a Pécsi-víz–Fekete-víz vízgyûjtõ területe III/2. Séd–Gaja–Nádor vízgyûjtõ területe III/3. A Zagyva 92,1 fkm szelvénytõl a 179,4 fkm szelvényig terjedõ szakasza és vízgyûjtõ területe III/4. A Sajó vízgyûjtõ területe VI. Öntözõvízbázisok IV/1. A Kiskörei tározó (a Tisza 404–493 fkm szelvények közötti szakasza) és vízgyûjtõ területe – a Tisza 545 fkm szelvényétõl a 757 fkm szelvényig terjedõ szakasza és vízgyûjtõ területe IV/2. A Hortobágy–Kösely vízgyûjtõ területe V. A Duna és a Tisza nem kiemelt szakaszai V/1. A Duna 1436–1450 fkm, 1497–1620 fkm és 1708–1854 fkm szelvények, V/2. A Tisza 165–340 fkm és 365–404 fkm szelvények közötti szakasza, mint közvetlenül befogadó a mellékvízfolyások nélkül. VI. Egyéb területek Az I–V. kategóriába nem sorolt területek. C) A területi szorzótényezõ A melléklet B) részében megállapított területi kategóriákban a bírságot az alábbi szorzótényezõk alkalmazásával kell meghatározni: I. területi kategóriában5 II. területi kategóriában3,5 III. területi kategóriában3 IV. területi kategóriában2 V. területi kategóriában1 VI. területi kategóriában1