Decree No. 94 of 1997 of the Government on the production, marketing and utilization of plants suitable for drug production

JURIX - 1999.08.27. file:///D/HTML/hun16783.htm[15.01.2025 17:45:09] A lekérdezés napja: 1999.08.27. 94/1997. (VI.5.) Korm. rendelet a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről A kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazásai elleni 1988. december 20-án, Bécsben kelt ENSZ Egyezmény végrehajtására a Kormány a kábítószer-előállításra alkalmas növények termesztésének szabályozására a következőket rendeli el: 1.§ (1) A rendelet hatálya a) a mák és a 0,3%-ot meghaladó tetrahidrocannabinol (a továbbiakban: THC) tartalmú rostkender fajták termesztésére, forgalmazására és felhasználására, b) az a) pontban meghatározott tevékenységet folytató ba) jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet), valamint bb) mezőgazdasági kistermelőkre és más természetes személyekre (a továbbiakban együtt: természetes személyek) terjed ki. (2) E rendelet alkalmazásában a) kifejletlen máktok: teljes éréskor maximum 10 cm-es szárrésszel betakarított kifejtetlen mák; b) mákgubó: teljes éréskor 10 cm-es szárrésszel vágott, zúzott vagy kicsépelt máktok; c) mákszalma: a mák szárrésze és gubója együtt; d) koncessziós társaság: a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény szerint a kábítószer előállítására és forgalmazására koncessziót nyert belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet. A mák termelése 2.§ Magyarországon a jogszabályban meghatározott magas alkaloidtartalmú mákot (a továbbiakban: magas alkaloidtartalmú mák) csak a) a koncessziós társaság, b) a koncessziós társasággal a mák termesztésére, annak feltételeit meghatározó szerződést kötött gazdálkodó szervezet vagy természetes személy (a továbbiakban együtt: szerződéses máktermelő), valamint c) nemesítés, fajtakísérlet és genetikai anyagok tárolása céljából a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által engedélyezett szervezet termeszthet. 3.§ (1) Magas alkaloidtartalmú mák kizárólag a koncessziós társasággal kötött szerződésben meghatározott területen termeszthető. A mák termesztésére szolgáló területet úgy kell kiválasztani, hogy annak felügyelhetősége megszervezhető legyen. JURIX - 1999.08.27. file:///D/HTML/hun16783.htm[15.01.2025 17:45:09] (2)A magas alkaloidtartalmú mák vetőmagját tilos kereskedelmi forgalomba hozni. A termesztéshez szükséges vetőmagot a koncessziós társaság adja át a szerződéses máktermelőknek. A szerződéses máktermelők kötelesek az átvett vetőmag mennyiségéről, az átvétel, valamint a vetés időpontjáról nyilvántartást vezetni. A megmaradt vetőmagot a szerződéses máktermelők kötelesek a vetést követő 30 napon belül a koncessziós társaság részére visszaszolgáltatni, és a koncessziós társaság köteles azt visszavenni. (3) A szerződéses máktermelők kötelesek a kifejtetlen máktokot teljes mennyiségben a koncessziós társaság részére átadni. (4) A szerződéses máktermelők kötelesek a zöld tokos állapottól a betakarításig a termőterület őrzéséről gondoskodni. 4.§ A koncessziós társaság a) nyilvántartást vezet a szerződéses máktermelőkről, azok termőterületeinek helyéről és nagyságáról, a 3.§ (2) bekezdés szerint átadott és visszaszolgáltatott vetőmag és az átvett mák mennyiségéről, valamint a bejelentett különleges esetekről; b) felügyeli a szerződéses termelőknél a mák termesztését; c) megküldi a szerződéses máktermelőkről és a termőterületekről vezetett nyilvántartását az illetékes megyei földművelésügyi hatóság, valamint a területileg illetékes rendőrhatóság (a továbbiakban: rendőrhatóság) részére; d) gondoskodik arról, hogy tevékenysége során magas alkaloidtartalmú máknövény és - a mákszem kivételével a mák részei kereskedelmi forgalomba ne kerüljenek; e) gondoskodik arról, hogy tevékenysége során csak a mákszabványnak, illetve külön jogszabályban foglaltaknak megfelelő, minőségi bizonyítvánnyal ellátott mákszem kerüljön kereskedelmi forgalomba; valamint f) a termelésre előírt szabályok megsértésének észlelése esetén szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményez. 5.§ (1) A koncessziós társasággal mák termelésével kapcsolatban szerződéses viszonyban nem álló gazdálkodó szervezet vagy természetes személy (a továbbiakban: nem szerződéses máktermelő) kizárólag a jogszabályban meghatározott alacsony alkaloidtartalmú mák) termeszthet. A termesztéshez - a saját fogyasztásra történő termesztést kivéve - csak a külön jogszabály szerint igazolt származású, minősített vetőmagot lehet felhasználni. (2) A nem szerződéses máktermelő köteles a feldolgozás után - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az összes mákszalmát égetéssel vagy talajba forgatással azonnal ártalmatlanítani, vagy a koncessziós társaságnak átvételre felajánlani. A koncessziós társaság átvétel esetén saját költségén a mákszalmát elszállítja a máktermelőtől. Amennyiben a koncessziós társaság a mákszalmát nem kívánja átvenni, vagy 15 napon belül nem válaszol, a nem szerződéses máktermelő köteles azt égetéssel vagy talajba forgatással ártalmatlanítani. (3) A virágkötészeti export célra termesztett mák termőterületének helyét és nagyságát a nem szerződéses máktermelőnek a vetés előtt a Népjóléti Minisztériumnak be kell jelentenie. A virágkötészeti célra előállított mákszárat és mákgubót - a Népjóléti Minisztérium által kiadott kiviteli engedéllyel exportált mák kivételével - a felhasználás előtt olyan eljárással kell kezelni, amely azt kábítószerként való felhasználásra alkalmatlanná teszi. A fel nem használt mákszalmát égetéssel vagy talajba forgatással ártalmatlanítani kell. (4) A mákszalma égetéssel való ártalmatlanítását a külön jogszabályok (*) rendelkezései szerint kell elvégezni. (*) Lásd. 1996. évi LIII. törvény, 21/1986. (VI.2.) MT rendelet. 6.§ A 2.§ és az 5.§ szerinti máktermelők kötelesek minden különleges esetet, így különösen az zöld tok megkarcolását, a tokok károsítását, lopását a rendőrhatóságnak jelenteni. A rendőrhatóság a nyomozás eredményéről értesíti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) intézetét (a JURIX - 1999.08.27. file:///D/HTML/hun16783.htm[15.01.2025 17:45:09] továbbiakban: ÁNTSZ). A szerződéses máktermelőknek a különleges eseteket a koncessziós társaság részére is jelenteniük kell. 7.§ (1) Kereskedelmi forgalomba csak a külön jogszabályokban előírtaknak megfelelő mák hozható. (2) Kizárólag a külön jogszabályban, illetve szabványban meghatározott maximum alkaloidatartalomnak való megfelelőséget igazoló bizonyítvánnyal ellátott mákot lehet az országba beléptetni. Valamennyi külföldről behozatalra kerülő máktételekből a határon a növény-egészségügyi felügyelő mintát vesz, és azt ellenőrző vizsgálat céljából az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnek megküldi. (3) Nem kereskedelmi forgalomban a mákszem kivételével a máknövény semmilyen része nem hozható be, nem vihető ki, illetve nem vihető át az országon. A rostkender termelése 8.§ (1) Magyarországon - a (2) bekezdés kivételével - kizárólag a minisztérium által engedélyezett intézet (a továbbiakban: intézet) a) állíthat elő és termeltethet 0,3%-ot meghaladó THC-tartalmú kendert és annak vetőmagját; b) végezhet 0,3%-ot meghaladó THC-tartalmú kender nemesítését és fajtafenntartását kizárólag gyógyászati és tudományos célra. Ehhez a Népjóléti Minisztérium előzetes egyetértése szükséges. (2) Az intézet a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti termelésre, illetve termeltetésre, annak feltételeit meghatározó szerződést köt gazdálkodó szervezettel vagy természetes személlyel; b) nyilvántartást vezet a vele szerződő felekről, azok termőterületeinek helyéről és nagyságáról, a bejelentett különleges esetekről, valamint az átvett növény mennyiségéről; c) szabálytalanság észlelése esetén szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményez. (3) A kendertermelő a) a termőterület őrzéséről a virágzástól a betakarításig gondoskodik; b) a megtermelt teljes, friss és száraz növénymennyiséget átadja az intézetnek; c) a különleges eseteket (növényállomány-károsítás, törés, lopás, kivágás, betakarítás) bejelenti az intézetnek, valamint a rendőrhatóságnak. (4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vetőmag-előállítás során a vetőmag tisztítási aljat zárttéri égetéssel ártalmatlanítani kell. (5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nemesítés és fajtafenntartás csak ellenőrzött körülmények között végezhető fajtakísérletek, gyűjteményfenntartás, újraszaporítás, valamint a nemzetközi megrendelésekhez való anyagszolgáltatás céljára. (6) Nem kereskedelmi forgalomban - fajtaminősítő és kutatóintézetek által végzett tevékenységek kivételével - a kendernövény semmilyen része nem hozható be az országba, illetve nem vihető ki az országból. Közös szabályok JURIX - 1999.08.27. file:///D/HTML/hun16783.htm[15.01.2025 17:45:09] 9.§ A mák és a kender termesztésére és a forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére a rendőrhatóság, a növényegészségügyi és talajvédelmi állomások, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, valamint az ÁNTSZ jogosultak. 10.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. (2) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy a népjóléti miniszterrel együttes rendeletben állapítsa meg a 2.§-ban, valamint a 8.§ (1) bekezdésében foglalt engedélyezési eljárások részletes szabályait, továbbá a magas és alacsony alkaloidtartalmú mákfajtákat. (3) 2003. január 1-jéig ipari feldolgozás céljára 0,3%-ot meghaladó THC-tartalmú rostkender fajtákat csak a minisztérium engedélyévé lehet termeszteni.