Decree No. 5 of 1974 of the Ministry of Transport and Postal Services implementing Decree-Law No. 6 of 1973 on navigation

5/1974. (V. 21.) KPM rendelet a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejû rendelet végrehajtásáról 1. § 1A törvényerejû rendelet és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazása szempontjából: a) úszólétesítmény: vízi közlekedést, munkavégzést és egyéb vízi szolgáltatást végzõ, vízen történõ üzemeltetésre alkalmas eszköz, szerkezet, berendezés; b) vízijármû: vízi közlekedésre, szállításra, illetve úszólétesítmény továbbítására szolgáló — úszómunkagépnek, úszómûnek és úsz anyagok kötelékének nem minõsülõ — úszólétesítmény; c) belvízi nagy- vagy kishajó: építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva belvízi közlekedésre alkalmas vízi jármû; d) tengeri nagy- vagy kishajó: építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva nem kizárólag belvízen, védett vizeken vagy kikötõi elõírások hatálya alá esõ vízterületen való közlekedésre alkalmas vízijármû; e) tengeri kereskedelmi hajó: az a tengeri hajó, amelyet a tengeri kereskedelmi hajók lajstromába bejegyeztek; f) nagyhajó: az a vízijármû, amelynek hajótesten mért hossza legalább 20 m. Tengeri nagyhajónak a legalább 150 BRT 2ûrtartalmú hajó minõsíthetõ; g) tengeri halászhajó: építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva hal, bálna, fóka, rozmár vagy egyéb tengeri élõlény elejtésére alkalmas vízi jármû; h) kishajó: az a vízijármû, amelynek a hajótesten mért hossza 20 m-nél kisebb, de legalább 6,2 m, kivéve a kompot; i) komp: az a vízijármû, amely a víziúton történõ átkelésre szolgál, és amelyet hajózási hatóság kompnak minõsített (önjáró, nem önjáró, köteles komp, révhajó és révcsónak); j) csónak: az a vízijármû, amelynek testhossza a 6,2 m-t vagy motorteljesítménye a 4 kW-ot (motorcsónak) vagy névleges vitorlafelülete a 10 m 2 -t (vitorláscsónak) nem éri el. Csónaknak minõsül továbbá az a nem gépi berendezéssel vagy nem szélerõvel hajtott vízijármû is, amelynek hosszúsága legalább 6,2 m, de az a 20 m-t nem éri el és tömege a 2 tonnát nem haladja meg. Nem minõsül csónaknak a fürdés céljából igénybe vett úszóeszköz; k) vízi sporteszköz: sport vagy kedvtelési céllal üzemeltetett, vitorlával, gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott, nagy- vagy kishajónak, kompnak, illetve csónaknak nem minõsülõ vízijármû, amely a vízen való közlekedésre alkalmas, továbbá rendeltetésszerû használat esetén úszóképes és kormányozható. Fajtái: — vitorlás: amelynek névleges vitorlafelülete legalább 3 m 3 , — motoros: amelynek motorteljesítménye legalább 4 kW, — egyéb. Nem minõsül vízi sporteszköznek a fürdés céljából igénybe vett úszóeszköz; l) úszómunkagép: gépi berendezéssel ellátott, a belvízen és/vagy tengeren, illetve kikötõben történõ munkavégzésre szolgáló úszó létesítmény; m) úszómû: helyváltoztatásra általában nem szolgáló, önálló meghajtással nem rendelkezõ úszólétesítmény; n) úszóanyagok köteléke: tutaj, továbbá helyváltoztatásra szolgáló és hajónak, illetve úszómûnek nem tekinthetõ egyéb létesítmény, kötelék vagy eszköz; 1 Az 1. § a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 2 BRT — bruttóregiszter tonna = ûrtartalom (1 BRT = 100 köbláb). o) belvíz: a folyó, a tó és az ezeket egymással vagy a tengerrel összekötõ, illetõleg azokhoz csatlakozó csatorna; p) hajózási tevékenység: a víziközlekedés, a vízen történõ fuvarozás, szállítás, vontatás, továbbá vízijármûnek, úszómunkagépnek vagy úszómûnek a vízen egyéb célból (pl. halászat, kutatás, sport, üdülés, kedvtelés) történõ üzemeltetése; q) hajó építése: az a tevékenység, amelynek eredményeként új hajó jön létre (abban az esetben is, ha az építéshez meglevõ hajó egyes részeit használják fel); r) hajó átépítése: a hajó úszótestének, felépítményének, gépi vagy egyéb berendezéseinek átalakítása, amely a hajó ra) fõméreteiben, rb) szerkezeti elemeiben, rc) vízkiszorításában (hordképességében), rd) fõgépteljesítményében, re) térbeosztásában, rf) állékonyságában (stabilitásában), vagy rg) hajózási (nautikai) tulajdonságaiban változást eredményez; s) osztályozás: az úszólétesítmény minõsítése a vonatkozó építési, technológiai és biztonsági elõírások, továbbá az osztályozó szervezet által meghatározott típuskövetelmények alapján; t) nemzetközi víziút: jogszabály vagy nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában a Duna fõága; u) védett víz: viharos erejû széltõl, hullámzástól védett, horgonyzásra alkalmas tengeröböl; v) a hajó üzemeltetõje: az a természetes vagy jogi személy, aki a vízijármûvet mûködteti. 2. § 3(1) 4A hajózási hatósági jogkört – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – elsõ fokon a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) gyakorolja az alábbi ügyekben: 1. Nyilvántartásba vételre kötelezett úszó létesítmény építési és átépítési tervének jóváhagyása, engedélyezése, építésellenõrzése. 2. Úszó létesítmények üzembe helyezési vizsgálata, jogszabályban megállapított fajtájú létesítmények idõszakos üzemképességi vizsgálata. 3. Köbözési eljárás lefolytatása és köbözési bizonyítvány kiadása. 4. Hajó radarjának üzembe helyezése és idõszakos szemléje. 5. Hajó tájolójának kompenzálása és ennek okmányolása. 6. Úszó létesítmények nyilvántartásba vétele (lajstromozása, jegyzékbe vétele), nyilvántartásból való törlése, adatmódosítása, tulajdonjog, jelzálogjog stb. bejegyzések, hajóokmányok kiadása, pótlása. 7. Hajó nemzetközi azonosító jelének kiadása és nyilvántartása. 8. Nyilvántartásba vett úszó létesítmény meghatározottnál kisebb létszámú vagy eltérõ képesítésû személyzettel történõ üzemeltetésének engedélyezése, speciális stabilitási számítások (pl. gabona) jóváhagyása. 9. ADN üzembe helyezési és idõszakos szemle, hajóokmány kiadása, veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításához. 10. Idegen lobogójú hajók üzembe helyezése és hajóokmány kiadása. 11. Ideiglenes engedély kiadása a nyilvántartásba nem vett hajók magyar nemzeti lobogó alatti közlekedéséhez. 3 A 2. § a 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 4 A 2. § (1) bekezdésének felvezetõ szövege a 29/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 12. Üzemben levõ úszó létesítmények üzemképességének, illetve hajózásra alkalmasságának ellenõrzése. 13. Üzemeltetési engedély kiadása a vízi közlekedési korlátozás alá esõ vízterületeken a korlátozás alól mentesített vízi jármûvek számára. 14. Szokványostól eltérõ úszó létesítmény (vízi jármûnek, úszó munkagépnek nem minõsülõ úszó létesítmény, valamint különleges méretû, kialakítású szerkezet, úszó test, roncshajó) hajózásra alkalmasságának megállapítása, jogszabályban meghatározott esetben útvonalengedély kiadása különleges szállításra. 15. Hajózási tevékenység engedélyezése, hajózási engedélyek kiadása, meghosszabbítása, visszavonása, ideiglenes, illetve elvi hajózási engedély kiadása. 16. Jogosulatlan hajózási tevékenység bírságolása. 17. Vízi munka végzés engedélyezése a hajóútban vagy annak közelében. 18. Személyszállítást végzõ hajóval mellévett, tolt, vontatott alakzatban történõ közlekedés engedélyezése. 19. Átrakás engedélyezése, veszélyes anyag hajóból hajóba való átrakása feltételeinek meghatározása. 20. Hajóhíd létesítésének engedélyezése. 21. Víziközlekedés irányítására szolgáló jelzések elhelyezésének engedélyezése – kivéve a komp- és révátkelésekhez tartozó jelzéseket és a Közlekedési Fõfelügyelet által elrendelt jelzéseket –, vagy ezek alóli felmentés. 22. Kikötõk – kivéve úszómûves kikötõk – létesítésének, használatba vételének, üzemben tartásának engedélyezése, idõszakos hatósági vizsgálata, az üzemben tartási engedély meghosszabbítása vagy visszavonása, megszüntetésének engedélyezése. 23. Szükségkikötõk – kivéve a Közlekedési Fõfelügyelet által kijelöltek – engedélyezése a hajóútban, illetõleg a hajóút mentén. 24. Úszómû veszteglésének engedélyezése. 25. Kikötõk használatának rendjére vonatkozó részletes szabályok jóváhagyása. 26. Vízi repülõtér és – a jogszabályban megjelölt vízterületen – vízi sportpályák létesítésének, használatba vételének, átalakításának, üzemben tartásának megszüntetésének engedélyezése. 27. A hajóútban zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajóval kapcsolatos hatósági intézkedések. 28. A hajók által okozott szennyezés megelõzésérõl szóló 1973. évi egyezményben és az ahhoz csatolt 1978. évi jegyzõkönyvben elõírt szemlék, ellenõrzések, vizsgálatok lefolytatása és az elõírt bizonyítványok kiadása tengeri hajókra. 29. Az 1974. évi ,,Életbiztonság a tengeren'' tárgyú Nemzetközi Egyezmény és a csatolt 1978. évi jegyzõkönyv alapján szemlék lefolytatása, biztonsági bizonyítványok és okmányok kiállítása tengeri hajókra. 30. A Nemzetközi merülésvonal Egyezményben elõírt szemle lebonyolítása és a tengeri hajókra vonatkozó merülésvonal bizonyítvány kiállítása. 31. Az úszó létesítmény hajónaplójának, személyzeti jegyzékének, gép- és olajnaplójának, egyéb hajóokmányainak, környezetvédelmi naplójának kedvtelési célú kishajó jachtnaplójának, személyzeti jegyzékének, felszerelési jegyzékének ellenõrzése, továbbá tengeri nagyhajónál hitelesítése. 32. A tengerész szolgálati könyv kiállítása, kiadása és adatnyilvántartása, hatósági bejegyzés a szolgálati könyvbe. 33. A harmadik országos és harmadik lobogós forgalom engedélyezése. 34. 5kabotázs-engedély kiadása. 5 A 2. § (1) bekezdésének 34. pontját a 29/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be. (2) A külön jogszabályban 6meghatározott megyei közlekedési felügyeletek elsõ fokú hajózási hatóságként járnak el az alábbi ügyekben: 1. A komp- és révátkelõhelyek, valamint úszómûves kikötõhelyek létesítésének, használatbavételének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése. 2. A komp- és révátkelõhelyek, valamint úszómûves kikötõhely üzemeltetésének idõszakos hatósági vizsgálata, az üzemben tartás további engedélyezése. 3. Az átkelésekre vonatkozó – víziközlekedés irányítására szolgáló – jelzések elhelyezésének elrendelése, illetõleg engedélyezése. 4. Nyilvántartásba vett köteles kompok, úszómûvek – szállodahajók kivételével – belvízi kishajók (motoros, vitorlás és gépnélküli) és motoros vízi sporteszközök idõszakos üzemképességi vizsgálata. 5. Az üzemben levõ úszó létesítmények hajózásra alkalmasságának ellenõrzése. 6. A vízi sportpályák létesítésének, használatba vételének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése a Duna fõ ágának kivételével. 7. A köteles kompok, révcsónakok személyzetének, valamint belvízi sport- és kedvtelési célú kishajók, vízi sporteszközök vezetõinek vizsgáztatása, a képesítõ okmányok kiadása és nyilvántartása. 8. Hullámzás elleni védelemre szolgáló jelzések elhelyezésére vonatkozó engedély kiadása kérelem alapján. 9. Hajós szolgálati könyv kiállítása, kiadása és adatnyilvántartása, hatósági bejegyzés a szolgálati könyvbe. 10. Hajós szolgálati könyvbe, illetve sporthajós könyvbe tett belvízi szolgálati/gyakorlati idõre vonatkozó bejegyzések hatósági igazolása a hajónapló alapján. 11. Hajózási egészségügyi alkalmasság rendkívüli orvosi vizsgálatának elrendelése. 12. A hajók legkisebb személyzeti létszámának ellenõrzése, õrszolgálat elrendelése, hajóúton kívül veszteglõ hajón. 13. Jogszabályban elõírt esetben a veszélyes áru belvízi szállításának engedélyezése, az engedélyek nyilvántartása és ellenõrzése. 14. Úszó létesítmények hajónaplójának, személyzeti jegyzékének, gép- és olajnaplójának, egyéb hajóokmányainak, környezetvédelmi naplójának, kedvtelési célú kishajó jachtnaplójának, személyzeti jegyzékének, felszerelési jegyzékének ellenõrzése és – a tengeri nagyhajó kivételével – hitelesítése. (3) 7Szakhatóságként mûködik közre a) a KKF: 1. A hajóútban és a hajóút mentén olyan munka elvégzésének, illetve olyan tárgy elhelyezésének engedélyezésében, amely a vízi közlekedési tevékenységet befolyásolhatja. 2. Vízi utat érintõ objektum, vízi munka vízjogi engedélyezési eljárásában. 3. Hajóutat érintõ rendezvények engedélyezésében. 4. Híd, valamint vízi utat keresztezõ szénhidrogén-vezeték engedélyezési eljárásában. 5. Külön jogszabályban 8meghatározott vízi közlekedési balesetek vizsgálatában. 6. Kikötõ környezetvédelmi engedélyezési eljárásában. b) A külön jogszabályban 9meghatározott megyei közlekedési felügyeletek: 6 Egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatáskörérõl szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet melléklete. 7 A 2. § (3) bekezdése a 18/2000. (XI. 24.) KöViM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. 8 A vízi közlekedés rendõrhatósági igazgatásáról szóló 13/1996. (VI. 28.) BM rendelet. 9 Az egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatáskörérõl szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet melléklete. 1. Nyomvonalas létesítmények (kivéve: híd, szénhidrogén-vezeték) engedélyezési és egyéb hatósági eljárásában. 2. Fürdõhely engedélyezésében. 3. Erõmû engedélyezésében. 4. Bányászati tevékenység engedélyezésében (kivéve: szénhidrogén-vezeték létesítése, átalakítása, üzemeltetése). 5. Nem fejlesztési vagy szabályozási célú vízi munka vízjogi engedélyezésében. 6. Külön jogszabályban meghatározott építési engedélyezési eljárásban. 7. Külön jogszabályban 10meghatározott fajtájú vízi közlekedési balesetek vizsgálatában. 3. § (1) 11A hajózási hatóság azokat az úszó létesítményeket, amelyeket nyilvántartásba kell, illetõleg lehet venni — ha nem esnek a tvr. 3. §-ának (2) bekezdése hatálya alá — hajójegyzékben tartja nyilván. (2) Nem kell nyilvántartásba venni a közforgalmat nem szolgáló a) gépnélküli kishajót, b) csónakot, c) lakótéri felépítmény nélküli 25 m 2 -nél kisebb fedélzeti területû úszómûvet, d) tutajt. e) 12vitorlás vízi sporteszközt; f) 13gép nélküli vízi sporteszközt. 4. § (1) A hajójegyzékbe a hajózási hatóság a következõ adatokat jegyzi be: a) a hajó szám- és betûjelét, b) a hajó jellegét és rendeltetését, c) a hajó mûködési területét, d) a hajó méreteit (hosszúság, szélesség, magasság, vízkiszorítás), e) a hajó hajtóberendezését (gõzgép, motor, vitorla), f) a hajó megengedett legkisebb személyzeti létszámát, g) a hajó tulajdonosának nevét (elnevezését, cégét), lakóhelyét (telephelyét, székhelyét, valamint – több tulajdonos esetében – a tulajdonrészek arányát, h) a hajó tulajdonosának állampolgárságát, i) a tulajdonjog megszerzésének jogcímét, j) a bejegyzés idõpontját. (2) 14A hajójegyzékbe — kérelemre — az alábbi adatok jegyezhetõk be: a) jelzálog; b) jogszabályon vagy bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás; c) szerzõdésen alapuló elidegenítési vagy terhelési tilalom. (3) A különbözõ jellegû és rendeltetésû hajókat egymástól elkülönítve és az egyes hajókat külön sorszám alatt kell a hajójegyzékben nyilvántartani. 10 A vízi közlekedés rendõrhatósági igazgatásáról szóló 13/1996. (VI. 28.) BM rendelet. 11 A 3. § (1) bekezdése a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. 12 A 3. § (2) bekezdésének e) pontját a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe. 13 A 3. § (2) bekezdésének f) pontját a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe. 14 A 4. § (2) bekezdését a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. §-ának (5) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejûleg a korábbi (2)—(3) bekezdés számozását (3)—(4) bekezdésre változtatta. (4) Azonos szám- és betûjellel több hajót a hajójegyzékbe felvenni nem szabad. 5. § 15A hajó hajójegyzékbe felvételét a tulajdonosnak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölni azokat az adatokat, amelyeket a hajójegyzékbe be kell jegyezni [4. § (1) bekezdés] és csatolni kell az adatok igazolására szolgáló okiratokat. 6. § 16A hajó tulajdonosa köteles a hajójegyzékbe bejegyzett adatokban bekövetkezett változást a hajózási hatóságnak írásban — 30 napon belül — bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a változás igazolására szolgáló okiratot. 17 7. § (1) A hajót a hajójegyzékbõl törölni kell, ha a hajó a) üzemeltetését végleg megszüntetik vagy az üzemeltetésre végleg alkalmatlanná vált, b) elpusztult, c) több mint egy éve eltünt, d) a törlést a tulajdonos egyéb okból kéri. (2) 18A hajó hajójegyzékbõl való törlését a tulajdonosnak 30 napon belül írásban kell kérnie. 19 (3) A hajó hajójegyzékbõl való törlésérõl a hajózási hatóság az érdekelteket írásban értesíti. 8. § A hajó nyilvántartásba (hajólajstromba, hajójegyzékbe) vételérõl a hajózási hatóság a) belvízi nagyhajónál, gépi üzemû kompnál és önjáró úszómunkagépnél hajóbizonyítványt, b) tengeri hajónál lajstromozási okmányt, c) 20belvízi és tengeri kishajónál hajólevelet, d) az a) – c) pontban nem említett vízijármûnél és úszómunkagépnél, valamint úszómûnél bizonyítványt állít ki, és azt a hajó tulajdonosának kiadja. 9. § (1) A nyilvántartásba vételt tanúsító okirat tartalmazza a hajó a) nevét, szám-, illetõleg betûjelét, b) állami hovatartozását, c) tulajdonosának és üzembentartójának nevét és lakóhelyét (telephelyét, székhelyét), d) egyéb fontos mûszaki adatait (fõméretek, fõgépek száma, teljesítménye stb.). (2) 21A nemzetközi forgalomban közlekedõ belvízi hajók hajóbizonyítványát egy eredeti példányban magyar, orosz, továbbá német vagy angol nyelven; a tengeri hajók lajstromozási okmányát két eredeti példányban, mindkét példányt magyar és angol nyelven; a többi hajó 15 Az 5.ÿ20 § elsõ mondata a 16/1981. (XII.ÿ20 28.) KPM rendelet 3.ÿ§-ával megállapított szöveg. 16 A 6. § elsõ mondata a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. §-ának (6) bekezdésével megállapított szöveg. 17 A bejelentési kötelezettségre megállapított határidõket a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet hatálybalépését (1994. február 19.) követõ 30. naptól kell alkalmazni. 18 A Vhr. 7. §-ának (2) bekezdése a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. §-ának (7) bekezdésével megállapított szöveg. 19 A bejelentési kötelezettségre megállapított határidõket a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet hatálybalépését (1994. február 19.) követõ 30. naptól kell alkalmazni. 20 A Vhr. 8. §-ának c) pontja a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. §-ának (8) bekezdésével megállapított szöveg. 21 A 9. § (2) bekezdése a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. §-ának (9) bekezdésével megállapított szöveg. nyilvántartásba vételét tanúsító okiratot egy eredeti példányban magyar nyelven kell kiállítani. 22 (3) A kiadott okiratokról a hajózási hatóság nyilvántartást vezet. 10. § (1) 23A nyilvántartásba vételt tanúsító okiratba bejegyzést a hajózási hatóság, valamint – nemzetközi szerzõdés elõírásai szerint adott felhatalmazás alapján – külföldi hajóvizsgáló szervezet tehet. A bejegyzést a bejegyzés keltével, a bejegyzést tevõ aláírásával és bélyegzõvel kell ellátni. (2) 24Az okirat adataiban bekövetkezett változást, továbbá az okirat elvesztését, megsemmisülését vagy használhatatlanná válását az üzembentartó – a változás keresztülvezetése, illetõleg új okirat kiadása céljából – köteles a hajózási hatóságnak 30 napon belül bejelenteni. 25 11. § A nyilvántartásba vételt tanúsító okiratot üzemeltetés közben a hajón kell tartani, és azt – kívánságra – az ellenõrzésre jogosult hatóság képviselõjének fel kell mutatni; ilyen okirat nélkül a hajó nem üzemeltethetõ. 12. § 26A hajó tulajdonosának a nyilvántartásba vételt tanúsító okiratot a hajózási hatóság részére 30 napon belül vissza kell adni, ha a) rendeltetésének vagy jellegének megváltozása következtében a hajó üzemeltetéséhez ilyen okirat nem szükséges; b) a hajót a nyilvántartásból törlik. 27 13. § A hajózási hatóság nyilvántartásba nem vett hajó magyar nemzeti lobogó alatti közlekedésére ideiglenes engedélyt adhat. 14. § (1) A nyilvántartásba vételre kötelezett hajó építési (átépítési) tervét – az üzemképességi követelményeknek megfelelõ kivitelezés biztosítása érdekében – a megrendelõ köteles az építés (átépítés) megkezdése elõtt a hajózási hatósághoz jóváhagyás céljából benyújtani. Nem kell benyújtani a) 28a kishajó építési (átépítési) tervét, kivéve, ha aa) a kishajót olyan célból kívánják üzemeltetni, amelyhez hajózási engedély kell, ab) a terv alapján kettõnél több kishajó épül; b) a hajózási hatóság által jóváhagyott típusterv alapján épülõ hajó részletes terveit; 22 A rendelkezésben elõírt új hajóokmányokat – a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 8. §-ának (3) bekezdése szerint – 1995. december 31-ig kell bevezetni. 23 A 10.ÿ20§-ának (1) bekezdése a 14/1983. (VI.ÿ2030.) KPM rendelet 1.ÿ20§-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. 24 A 10. § (2) bekezdésében a „haladéktalanul” szövegrészt a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. §-ának (10) bekezdése „30 napon belül” szövegrészre változtatta. 25 A bejelentési kötelezettségre megállapított határidõket a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet hatálybalépését (1994. február 19.) követõ 30. naptól kell alkalmazni. 26 A 12. § a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. §-ának (11) bekezdésével megállapított szöveg. 27 A bejelentési kötelezettségre megállapított határidõket a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet hatálybalépését (1994. február 19.) követõ 30. naptól kell alkalmazni. 28 A 14. § (1) bekezdésének a) pontja a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. §-ának (12) bekezdésével megállapított szöveg. c) 29a tengeri hajó építési (átépítési) tervét – a biztonsági berendezések terveinek kivételével – , amennyiben azt kijelölt hajóosztályozó társaság már jóváhagyta; d) 30a külföldi megrendelõ részére készülõ hajó építési (átépítési) tervét. (2) 31A jóváhagyásra benyújtott tervnek – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – tartalmaznia kell: a) a mûleírást, b) az általános elrendezési rajzot, c) az általános szerkezeti rajzot, d) a vizek szennyezését kizáró berendezések és felszerelések rajzát, e) géphajóknál és úszómunkagépeknél az általános gépelrendezési rajzot, f) a vonaltervet, g) a szilárdsági számítást, h) az állékonysági (stabilitási) számításokat és rajzokat, i) utasszállító nagyhajóknál a vízmentes terek lékesedése esetére készített számítást, j) a fõborda- és bordarajzokat, valamint a válaszfalak rajzait, k) a fõgépek alapozási rajzait, l) a tengelyvezeték és a meghajtóberendezés rajzait, m) a csavartengelyek torziós-lengés számítását, n) a fedélzeti gépi berendezések rajzait, o) a csõrendszerek rajzait, p) a kormányberendezés rajzait, r) a nautikai berendezések rajzait, s) a jelzõberendezések rajzait, t) a villamos hálózatok rajzait, u) a villamos energia táblázatot, v) a mentõeszközök elhelyezési rajzát, z) utasszállító hajóknál az utaselhelyezési rajzot. (3) A hajózási hatóság indokolt esetben a (2) bekezdésben felsorolt egyes rajzok vagy számítások benyújtása alól felmentést adhat, illetõleg a felsoroltakon kívül további rajzok vagy számítások benyújtását kérheti. (4) Átépítés esetében a hajó úszótestének, felépítményének, illetõleg gépi vagy egyéb berendezéseinek azokról a részeirõl kell a (2) bekezdés szerinti rajzokat és számításokat benyújtani, amelyek átépítésre kerülnek. Ha azonban az átépítés az állékonyságra (stabilitásra) vagy az úszótest szilárdságára kihat, az erre vonatkozó számításokat is be kell nyújtani. (5) A tervet legalább 60 nappal az építés (átépítés) megkezdése elõtt, két példányban kell a hajózási hatósághoz benyújtani. (6) 32 15. § A hajózási hatóság az üzemképesség megállapítása céljából a hajó üzembe helyezése elõtt ellenõrzi a hajó jóváhagyott terv szerinti építését, a hajónak, valamint berendezéseinek és 29 A 14. § (1) bekezdésének c) pontja a 10/2000. (X. 31.) KöViM rendelet 15. §-a (3) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg. 30 Aÿ20 14.ÿ20 § (1) bekezdésének d) pontját a 14/1983. (VI.ÿ2030.) KPM rendelet 1.ÿ20§ ának (4) bekezdése iktatta be a rendeletbe. 31 A ÿ2014.ÿ20 § (2) bekezdése a 14/1983. (VI.ÿ20 30.) KPM rendelet 1.ÿ20 §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg. 32 Aÿ20 14.ÿ20 § (6) bekezdését a 16/1981. (XII.ÿ20 28.) KPM rendelet 1.ÿ20 §-a hatályon kívül helyezte. felszereléseinek üzembiztos mûködését, továbbá azt, hogy a hajó megfelel-e a munka-, tûz-, az egészségvédelmi, a vízügyi és az egyéb elõírásoknak (a továbbiakban: üzembe helyezés elõtti vizsgálat). 16. § (1) A hajó üzemeltetése során a hajózási hatóság az üzemképességet a következõ idõszakonként vizsgálja meg: a) a tengeri hajó, a személyszállításra szolgáló közforgalmú belvízi nagy- és kishajó, valamint a komp üzemképességét évenként, b) az árufuvarozásra szolgáló közforgalmú belvízi nagy- és kishajó, a nem közforgalmú gépi üzemû belvízi nagyhajó, valamint az úszómunkagép üzemképességét kétévenként, c) a nyilvántartásba vételre kötelezett egyéb vízijármû és úszómû üzemképességét háromévenként. (2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálatot (a továbbiakban: idõszakos vizsgálat) a) személyszállító, tartály-, illetõleg jégtörõ hajón, valamint kompon négyévenként, b) egyéb vízijármûvön, úszómunkagépen és úszómûvön hatévenként a hajónak vízbõl kiemelt, illetõleg partrahúzott állapotában kell elvégezni. A hajó kiemelésérõl, illetõleg partrahúzásáról az üzembentartó köteles gondoskodni. (3) A hajózási hatóság – a hajó mûszaki állapotától és üzemeltetési körülményeitõl függõen – az idõszakos vizsgálatra az (1), illetõleg a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõ határidõt állapíthat meg. (4) Az idõszakos vizsgálat kiterjed: a) a hajótest szerkezetére, b) a fõ- és segédgépekre, valamint a hajtóberendezésekre, c) a kazánokra, a lég- és üzemanyagtartályokra, a csõvezetékekre és szerelvényekre, d) a villamos berendezésekre és vezetékekre, e) a horgony- és kormányberendezésre, f) a vontató-, a toló- és a kikötésre szolgáló berendezésekre, g) a mentõ eszközökre, a mentõ és a szolgálati csónakokra, a csónakdarukra, valamint a rakodódarukra, h) a hajózási jelzõeszközökre és a navigációs berendezésekre (jelzõlámpa, hangjelzõeszköz, radar stb.), valamint i) arra, hogy a hajó megfelel-e a munka-, a tûz-, az egészségvédelmi, a vízügyi, valamint az egyéb elõírásoknak. 17. § 33(1) A magyar lobogójú hajók üzemeltetésének feltételeirõl a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter külön jogszabályban (szemleszabályzat) rendelkezik. (2) A magyar lobogójú hajók építési, üzemeltetési hatósági mûszaki követelményeit — az (1) bekezdésben foglalt feltételek érvényesítésére — a Közlekedési Fõfelügyelet állapítja meg, és azt a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítõben, szabályzatként közzéteszi. (3) A magyar lobogójú hajók osztályozását — a (4) bekezdésben foglalt kivétellel — csak a Közlekedési Fõfelügyelet vagy az általa azzal megbízott osztályozó szervezet végezheti. (4) 34Magyar lobogójú tengeri kereskedelmi hajó kijelölt hajóosztályozó társaság érvényes osztályozási bizonyítványa nélkül nem tartható üzemben. (5) Az üzembe helyezés elõtti és az idõszakos vizsgálatot a hajó tulajdonosának, illetõleg üzembentartójának a hajózási hatóságtól írásban kell kérnie. A kérelmet legalább 10 nappal a 33 A 17. § a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. §-ának (13) bekezdésével megállapított szöveg. 34 A 17. § (4) bekezdése a 10/2000. (X. 31.) KöViM rendelet 15. §-a (3) bekezdésének b) pontjával megállapított szöveg. vizsgálat kért idõpontja elõtt kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a vizsgálati díj befizetésérõl szóló igazolást. (6) A vizsgálatra a hajót üzemkész, üres és tiszta állapotban úgy kell kiállítani, hogy a vizsgálat akadálytalanul elvégezhetõ legyen. (7) Az üzembe helyezés elõtti vizsgálaton a hajó építésére vonatkozó összes okmányt be kell mutatni. 18. § (1) 35A nyilvántartásba vételre kötelezett hajó üzembe helyezése elõtt – az üzemképesség vizsgálatával egyidejûleg – a hajózási hatóság megállapítja a hajó megengedett legkisebb szabad oldalmagasságát, valamint a tengeri hajó ûrtartalmát, illetõleg a belvízi nagyhajó, a komp és az úszómunkagép megengedett legnagyobb vizkiszorítását (hordképességét) is. (2) A szabad oldalmagasság, a megengedett legnagyobb vízkiszorítás (hordképesség), illetõleg a térfogat újabb megállapítását kell kérni, ha az annak alapjául szolgáló adatokban változás történt. 19. § (1) Az idõszakos vizsgálat során az üzemben tartó köteles a hajózási hatóságnak bemutatni a hajó összes okmányait és a hajó személyzetének képesítõ okmányait. (2) A hajózási hatóság az idõszakos vizsgálat alkalmával – az üzembe helyezés elõtti vizsgálat során meghatározott legkisebb létszám [Tvr. 7. § (2) bekezdés] figyelembevételével – ellenõrzi a hajó személyzetének létszámát és szakképzettség szerinti összetételét is. 20. § (1) 36Az üzembe helyezés elõtti, illetõleg az idõszakos vizsgálat alapján a hajózási hatóság a nyilvántartásba vételre kötelezett hajó üzemképességét, mûködési területét, valamint az üzemeltetés feltételeit és a hajók megengedett legkisebb szabad oldalmagaságát, továbbá a tengeri hajó ûrtartalmát, illetõleg a belvízi nagyhajó, a komp és az úszómunkagép megengedett legnagyobb vízkiszorítását (hordképességét) a) tengeri hajónál a biztonsági bizonyítványokban, a merülésvonal-bizonyítványban és a köbözési bizonyítványban. b) egyéb hajónál a nyilvántartásba vételt tanúsító okiratban és – a külön jogszabályban meghatározott esetekben – a köbözési bizonyítványban tanúsítja. (2) A hajózási hatóság az (1) bekezdésben említett okiratba bejegyzi a hajó legközelebbi üzemképességi vizsgálatának idõpontját, továbbá a vízijármûre és úszómunkagépre meghatározott legkisebb személyzeti létszámot és e létszám szakképzettség szerinti összetételét. (3) Ha a hajó üzemképességi vizsgálatát külföldi hajóvizsgáló szervezet végezte, az üzembentartó köteles ezt a hajózási hatóságnak bejelenteni, és egyben közölni a hajóvizsgáló szervezet által az (1) bekezdésben említett okiratba tett bejegyzés szövegét. (4)A hajó üzemképességét igazoló bejegyzés érvénytelenné válik, ha a) a hajó üzemképességének az (1) bekezdésben említett okiratban igazolt idõtartama lejárt, b) a hajót átépítették, c) olyan káreset következett be, amely a hajó üzemképességét befolyásolja. 35 Aÿ20 18.ÿ20 § (1) bekezdése a 14/1983. (VI.ÿ20 30.) KPM rendelet 1.ÿ20 §-ának (7) bekezdésével megállapított szöveg. 36 A ÿ2020.ÿ20 § (1) és (3) bekezdése, valamint (4) bekezdés c) pontja a 14/1983. (VI.ÿ2030.) KPM rendelet 1.ÿ20 §-ának (8) bekezdésével megállapított szöveg. 21. § Ha a személyzeti létszám csökkenése folytán a hajózás biztonsága veszélyeztetetté válik, a hajóval a lehetséges legrövidebb idõn belül be kell állni a legközelebbi arra alkalmas kikötõbe. A kikötõt a hajó a személyzeti létszám megfelelõ kiegészítéséig nem hagyhatja el. 22. § (1) A tengeri hajó, valamint – ha a hajó az ország területét elhagyja – a belvízi hajó személyzetérõl jegyzéket (személyzeti jegyzék) kell vezetni. (2) A személyzeti jegyzék a személyzet tagjának szolgálati beosztását, személyi adatait, útlevelének számát, valamint a munkaviszonnyal és a szolgálattal kapcsolatos adatait tartalmazza. 23. § (1) 37A hajó vezetõje a hajózási engedélyköteles úszó létesítmények, továbbá a tengeri kishajó üzemeltetése során köteles naplót (a továbbiakban: hajónapló) vezetni. A hajónaplóba folyamatosan be kell jegyezni: 38 a) a hajó indulási és érkezési helyét és idõpontját, b) az egyes hajómûveletek helyét és idõpontját, c) az utasok számát, a be- és kirakott áruk megnevezését és mennyiségét, d) a vontatott vagy tolt hajóra és az azon szállított árura vonatkozó adatokat, e) a hajóhídon és a kormánykeréknél szolgálatot teljesítõk nevét és a szolgálatváltások idõpontját, f) a hajóút állapotára vonatkozó észrevételeket, g) a meteorológiai viszonyokra vonatkozó adatokat, h) a hajó személyzetére, a személyzet be- és kihajózására vonatkozó adatokat, i) a hajó útja során történt fontosabb eseményeket (hajótalálkozások, hajózási balesetek, folyamszabályozási mûvekben és hajóútkitûzõ jelekben okozott rongálások, hajózási akadályok, hajózási korlátozásokra vonatkozó felhívások stb.), j) a hajón történt születés, baleset, eltûnés és elhalálozás tényét és idõpontját. (2) A hajónaplóba bejegyzést a hajóparancsnok, valamint a hajónapló vezetésével általa megbízott fedélzeti tiszt, továbbá a hajózási hatóság ellenõrzést végzõ szerve tehet. (3) A hajónaplót tintával (tintairónnal) kell vezetni. A téves bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni és a helyesbítést végzõ aláírásával kell ellátni. (4) A hajóparancsnok felelõs azoknak az adatoknak a valódiságáért, amelyeket õ vagy az általa megbízott fedélzeti tiszt vezetett a hajónaplóba. Az ilyen bejegyzéseket a hajóparancsnoknak a napló minden oldalán aláírásával és a hajó bélyegzõjével hitelesítenie kell. (5) A betelt hajónaplót egy évig a hajón, egy év eltelte után további tíz évig az üzembentartó telephelyén meg kell õrizni. (6) 39Az üzembentartó jogutód nélküli megszûnése esetén a hajónaplót a Közlekedési Fõfelügyelet részére kell átadni, amely azt 10 évig köteles megõrizni. (7) 40Hajónaplóként az illetékes hajózási hatóság által hitelesített hajónapló használható. 37 A 23. § (1) bekezdésének elsõ mondata a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. §-ának (14) bekezdésével megállapított szöveg. 38 A hajónaplót, illetõleg jachtnaplót a rendelkezés megjelenésétõl számított 90. napon belül kell alkalmazni. 39 A 23. § (6)–(7) bekezdését a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. §-ának (15) bekezdése iktatta a szövegbe. 40 A 23. § (7) bekezdése a 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. 24. § (1) A hajóparancsnok a hajón történt születésrõl, eltûnésrõl, elhalálozásról és az ezekkel kapcsolatban tett intézkedésekrõl készített jegyzõkönyvet, továbbá a hajón közremûködésével készített vagy részére átadott végrendeletet a hajóútba esõ elsõ arra alkalmas kikötõben az illetékes hatósághoz – külföldön a magyar külképviseleti szerhez – köteles eljuttatni. (2)Az (1) bekezdésben említett, valamint a hajón történt balesetrõl készített jegyzõkönyv másolatát a hajónaplóhoz kell csatolni. 24/A. § 41(1) 42A magyar lobogó alatt közlekedõ hajó vezetõje – a személyhajók és kompok utasai, továbbá a Magyar Köztársaság területét el nem hagyó sport és kedvtelési célú kishajó személyzete, valamint utasai kivételével – a hajón tartózkodó személyek adatait a Közlekedési Fõfelügyelet által kiadott és a KKF, illetve a külön jogszabályban 43meghatározott megyei közlekedési felügyeletek által hitelesített személyzeti jegyzékbe köteles bejegyezni. (2) A Balatonon, a Velencei-tavon, a Fertõ tavon és a Ráckevei (Soroksári)-Dunaágban a KKF engedélye alapján belsõ égésû motorral meghajtott motorcsónak és kisgéphajó motorhasználatát a külön jogszabályban 44meghatározott megyei közlekedési felügyeletek által hitelesített motornaplóba kell bejegyezni . (3) A Magyar Köztársaság belvizein közlekedõ a) 57 kW-ot meghaladó fõgépteljesítményû, beépített motorral rendelkezõ úszó létesítmény, valamint a tartályhajó vezetõje az olajjal szennyezett vizekkel kapcsolatos eseményeket és az olajszennyezõdések körülményeit az olajnaplóban; b) a 12 fõnél több személy befogadására alkalmas úszó létesítmény vezetõje a szennyvíz és a hulladék üzemszerû és rendkívüli eltávolítását a szennyvíz- és hulladéknaplóban; c) a mérgezõ és radioaktív anyagot szállító hajó vezetõje a szállított anyagokkal kapcsolatos eseményeket az anyagnaplóban köteles rögzíteni. (4) 45A (3) bekezdésben meghatározott okmányokat a KKF, illetve a külön jogszabályban 46meghatározott megyei közlekedési felügyeletek állítják ki és hitelesítik. (5) Az (1)—(3) bekezdésekben említett okmányokat az illetékes hatóságnak — felszólításra — be kell mutatni, azokat beteltük után a hajó tulajdonosa — a hajónapló kivételével — 3 évig köteles megõrizni. 25. § 47A hajón és kikötõben szolgálatot teljesítõ személyzet jogait és kötelezettségeit a hajózási engedélyes, illetve a kikötõ üzemeltetõje által kiadott szolgálati szabályzat tartalmazza. 41 A 24/A. §-t a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. §-ának (16) bekezdése iktatta a szövegbe. 42 A Vhr. 24/A.§ (1) és (2) bekezdése a 46/1999.(XII.28.)KHVM rendelet 15.§-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. 43 Egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatáskörérõl szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet melléklete. 44 Egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatáskörérõl szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet melléklete. 45 A 24/A. § (4) bekezdése a 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg. 46 Egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatáskörérõl szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet melléklete. 47 A 25. § a 10/1990. (IV. 30.) KöHÉM rendelet 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 26. § 48A közforgalmú kikötõk használatának rendjére vonatkozó általános szabályokat a hajózási hatóság, részletes szabályait — a hajózási hatóság jóváhagyásával — az üzembentartó állapítja meg. 27. § 49 27/A. § 50 27/B. § 51 28. § 52 28/A. § 53 29. § 54 29/A. § 55 29/B. § 56 30. § 57 30/A. § 58(1) A hajózási hatóság közérdekbõl ideiglenesen korlátozhatja a hajózási tevékenységet. (2) 59A korlátozást hivatalból vagy kérelemre – a (7) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a KKF jogosult elrendelni. A hajózási hatóság a korlátozásról szóló átmeneti jellegû rendelkezést közzéteszi (hajósoknak szóló hirdetmény). 48 A 26. § a 10/1990. (IV. 30.) KöHÉM rendelet 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. 49 A 27. §-t a 28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. 50 A 27/A. §-t a 28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. 51 A 27/B. §-t a 28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. 52 A 28. §-t a 28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. 53 A 28/A. §-t a 28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. 54 A 29. §-t a 28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. 55 A 29/A. §-t a 28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. 56 A 29/B. §-t a 28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. 57 A 30. §-t a 28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. 58 A 30/A. §-t a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. §-ának (21) bekezdése iktatta a szövegbe. (3) A hajózási baleset esetén halaszthatatlanul szükségessé váló korlátozást a helyszínen intézkedõ hajózási hatóság (KKF vagy megyei közlekedési felügyelet) rendelheti el és hirdetheti ki, amelyrõl a következõ munkanapon köteles értesíteni a Közlekedési Fõfelügyeletet. A rendelkezés az érintettek részére – a hajózás biztonsága érdekében ideiglenesen – szóban vagy nautikai információs hálózaton át is kihirdethetõ . (4) Az átmeneti jellegû rendelkezések a határozatban megállapított ideig, de legfeljebb 3 évig érvényesek. (5) A 8 órát meghaladó teljes hajózási zárlatot legalább 5 nappal, a 24 órát meghaladó teljes hajózási zárlatot legalább 10 nappal a zárlat elõtt meg kell hirdetni. A rendelkezés a hajózási baleset során szükségessé váló korlátozásra nem vonatkozik. (6) 60A hajósoknak szóló hirdetményt a Közlekedési Fõfelügyelet, a KKF és a megyei közlekedési felügyeletek 61hajózási hivatalainak hirdetõtáblájára kell kifüggeszteni. (7) A Dunán és a Tiszán a 48 órát meghaladó teljes hajózási zárlatot a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter rendelheti el, amelyrõl az érdekelteket a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítõben a zárlat elõtt legalább 30 nappal, 72 órát meghaladó zárlat esetén 60 nappal korábban kell tájékoztatni. (8) Az elrendelt hajózási korlátozást legalább 15 nappal azt megelõzõen az KFF hajósoknak szóló hirdetményben ismételten közzéteszi. 31. § (1) A segítségnyújtásért fizetendõ jutalom összegét a nemzetközi gyakorlatnak, illetõleg a hajózási szokásoknak megfelelõen kell megállapítani. (2)A jutalmat a segítségben részesített hajó üzembentartója a segítséget nyújtó hajó üzembentartójának köteles megfizetni. (3) A segítséget nyújtó hajó üzembentartója a jutalom összegét a segítségnyújtásban résztvevõk között – a hajó vezetõjének javaslata alapján – részvételük arányában köteles felosztani. 32. § (1) 62 (2) A törvényerejû rendeletben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott hatósági vizsgálatokért, engedélyekért és igazolásokért fizetendõ díjak összegét külön jogszabály állapítja meg. 33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) Azoknak a hajóknak a nyilvántartásba vételét és üzemképességi vizsgálatát, amelyek e rendelet hatálybalépése elõtt nyilvántartásba vételi kötelezettség alá nem estek , az 1974. évi december hó 31. napjáig el kell végezni. (3) Azoknál a hajóknál, amelyeknél az üzemképességi vizsgálat a Tvr. hatálybalépésével vált szükségessé, illetõleg esedékessé, a vizsgálatot az 1974. évi december hó 31. napjáig kell elvégezni. (4) A hajók nyilvántartásba vételére és üzemképességére vonatkozóan a Tvr. hatálybalépése elõtt kiállított okiratok a legközelebbi idõszakos üzemképességi vizsgálatig érvényesek. 59 A 30/A. § (2)–(3) bekezdése a 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. §-ának (6) bekezdésével megállapított szöveg. 60 A 30/A. § (6)-(8) bekezdése a 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. §-ának (7) bekezdésével megállapított szöveg. 61 Egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatáskörérõl szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet melléklete. 62 Aÿ20 32.ÿ20 § (1) bekezdését hatályon kívül helyezte a 16/1981. (XII.ÿ20 28.) KPM rendelet 1.ÿ20 §-a. Melléklet az 5/1974. (V. 21.) KPM rendelethez 63 63 A mellékletet a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. §-ának (22) bekezdése, valamint 1. számú melléklete állapította meg. A 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. §-ának (9) bekezdése értelmében a rendelet melléklete a külön jogszabály – 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet – melléklete hatálybalépésével egyidejûleg, 2000. január 1- jével hatályát veszti.