Decree No. 44 of 2002 of the Ministry of Agriculture and Rural Development regarding the protection against the avian influenza and the Newcastle disease

44/2002. (V. 17.) FVM rendelet a madárinfluenza és a Newcastle-betegség elleni védekezésrõl Az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK Fogalommeghatározások 1. § E rendelet alkalmazásában 1. baromfi: tenyésztésre, hústermelésre, árutojás termelésre szánt házi tyúk, gyöngytyúk, pulyka, húsgalamb, fácán, fogoly, fürj, strucc és emu; 2. ICPI: intracelebrális pathogenitási index, illetve IVPI: intravénás pathogenitási index: a vírus kórokozó képességének laboratóriumi vizsgálattal megállapított mutatója; 3. járványgóc: a mellékletben meghatározott tulajdonságú vírussal fertõzött állat és annak környezete által elõidézett, nagyszámú állaton hirtelen fellépõ ragály forrása; 4. laboratóriumi vizsgálat: a hatósági állatorvos által kezdeményezett, diagnosztikai, labormódszertani és oltóanyag ellenõrzési feladatok ellátására kijelölt intézet által elvégzett vizsgálat; 5. postagalamb: állandó helyét elhagyó vagy onnan kireptethetõ galamb; 6. vízibaromfi: kacsa és liba. A betegségnek, a betegség gyanújának, a fertõzöttség gyanújának meghatározása 2. § (1) Madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) (a továbbiakban: madárinfluenza) betegségnek, illetve ezen betegség járványgócának kell tekinteni, amennyiben a kórokozó vírus megfelel a melléklet 1. pontjában megadott minimumkövetelményeknek, vagy az elsõ betegség megállapítással összefüggésbe hozható további járványkitörések esetében a klinikai tünetek és kórbonctani elváltozások madárinfluenzára jellemzõek. (2) Madárinfluenza gyanúja áll fenn, amennyiben a kórokozó vírust laboratóriumban kimutatták, de annak további tulajdonságait még nem határozták meg, vagy klinikai tünetek és a kórbonctani elváltozások alapján járványgóc kialakulásától lehet tartani. (3) Madárinfluenza betegség fertõzöttségre gyanús az a baromfi, amely közvetlen vagy közvetett úton a járványt okozó vírussal érintkezett, vagy érintkezhetett. 3. § (1) Newcastle-betegségnek, illetve ezen betegség járványgócának kell tekinteni, amennyiben a kórokozó vírus megfelel a melléklet 2. pontjában leírt minimumkövetelményeknek, vagy az elsõ betegségmegállapítással összefüggésbe hozható további járványkitörések esetében a klinikai tünetek és kórbonctani elváltozások a Newcastle-betegségre jellemzõek. (2) Newcastle-betegség gyanúja áll fenn, ha a klinikai tünetek és a kórbonctani elváltozások alapján a betegség valószínûsíthetõ. (3) Newcastle-betegség fertõzöttségre gyanús az a baromfi, amely közvetlen vagy közvetett úton a járványt okozó vírussal érintkezett, vagy érintkezhetett. 4. § (1) Madárinfluenza ellen a megelõzõ (profilaktikus) vakcinázás tilos. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) járványelfojtó intézkedésként elrendelhet meghatározott területre kötelezõ védõoltásokat. (2) Newcastle-betegség ellen rendszeres megelõzõ vakcinázásban kell részesíteni a naposbaromfit a keltetõben. Az így vakcinázott baromfit a továbbiakban faj, kor, hasznosítási irány szerint úgy kell immunizálni, hogy a baromfi(állomány) mindenkor kielégítõ védettséggel rendelkezzen. A vízibaromfikra az immunizálási eljárások nem vonatkoznak. (3) A Newcastle-betegség ellen alkalmazható vakcináknak meg kell felelni az alábbi követelményeknek: a) attenuált élõ vírust tartalmazó vakcina esetében az ICPI érték 0,5 alatti, illetve inaktivált vakcina esetében a vakcina vírustörzs ICPI értéke 0,7 alatti, b) a vakcina Magyarországon törzskönyvezett vagy a külföldön törzskönyvezett készítmény behozatalát engedélyezték, és c) forgalombahozatali engedéllyel rendelkezik. (4) Tenyész- és árutojás termelõ állományok esetében az immunizálások hatékonyságát a megyei (fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomás (a továbbiakban: állomás) a tojásrakás kezdetekor, hízóállományok esetében a vágást megelõzõen laboratóriumi vizsgálatokkal ellenõrzi. Nem megfelelõ védettség esetén az állomás újbóli vakcinázást írhat elõ. 5. § (1) Baromfit, baromfi testrészeket, továbbá baromfiból származó termékeket, nyersanyagokat baromfi takarmányozására felhasználni tilos. Ez alól kivételt lehet tenni, amennyiben a baromfit, baromfi testrészeket, továbbá baromfiból származó termékeket, nyersanyagokat olyan engedélyezett ártalmatlanítási eljárás alá vetették, mellyel a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusát elpusztították. (2) A baromfi vágóhídi, éttermi, konyhai feldolgozása során keletkezett nyers hulladékkal, húsmosó vízzel nem érintkezhet. A VÉDEKEZÉS SZABÁLYAI 6. § (1) A baromfi tulajdonosa köteles állományát állatorvossal a 4. § (3) bekezdés szerinti vakcinával akár ismételten is beoltatni. Ezekrõl a vakcinázásokról (vakcinatípus, vakcinázás ideje, oltott létszám) a tulajdonos köteles kimutatást vezetni. (2) A 4. § (2) és (3) bekezdésében foglalt vakcinázási kötelezettségtõl a minisztérium esetenkénti engedélyével a) az állatorvosi kutatások fejlõdésének támogatása (pl. új/régi betegségek elleni védekezés kidolgozása, védekezési eljárás változása) esetén meghatározott idõtartamra, b) diagnosztikai, kísérleti célból vagy oltóanyag elõállítására tojásokat termelõ állományok esetében, amennyiben az a járványmegelõzés vagy járványleküzdés érdekeivel nem ellentétes el lehet térni. (3) Baromfit másik állományba beszállítani, importálni, vagy piacra, szemlére, kiállításra vagy más hasonló rendezvényre elszállítani csak akkor lehet, ha a hatósági állatorvos igazolja, hogy az állományt Newcastle-betegség ellen legalább két héttel korábban immunizálták. Naposcsibék, pulykapipék esetében azt is igazolni kell, hogy a szülõállományt Newcastle betegség ellen, e jogszabály elõírásainak megfelelõ módon immunizálták. (4) A madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség gyanúja esetén az állomás által összeállított megyei krízisterv alapján kell eljárni. A tervet a minisztérium hagyja jóvá, amelyet az állomásnak naprakész állapotban kell tartani. (5) Az állomás a baromfiállományokra – járványmegelõzési céllal – vizsgálatok elvégzését rendelheti el. Azonnali intézkedések a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség hatósági megállapítása elõtt, a betegség gyanúja esetén 7. § (1) Madárinfluenza vagy Newcastle-betegség gyanújáról az állattartó vagy a kezelõ állatorvos köteles haladéktalanul tájékoztatni az illetékes kerületi fõállatorvost, aki a baromfi tartási helyén hatósági megfigyelést rendel el, ennek keretében a) vizsgálati anyagot küld a területileg illetékes laboratóriumba és a vélhetõ befertõzõdés tisztázására járvány-nyomozást indít a 16. §-ban foglaltak szerint; b) valamennyi baromfit az állatok megfigyelésére alkalmas helyen kell tartani; c) a beteg, betegségre gyanús és elhullott állatokról a tulajdonosnak naprakész kimutatást kell vezetni; d) a tartási helyre csak a tulajdonos, az ápoló, illetve az állatorvos léphet, a be- és kijáratoknál elhelyezett fertõtlenítõ berendezések rendeltetésszerû használata után; e) baromfit az érintett helyrõl kiszállítani, vagy oda beszállítani tilos; f) az elhullott és leölt állatokat úgy kell megõrizni, hogy azokhoz a vizsgálatig vagy ártalmatlanná tételükig se ember, se állat ne férjen hozzá; g) tilos a tartási helyrõl olyan állatokat, azok testrészeit, termékeit és nyersanyagait, takarmányt, almot, továbbá egyéb, járvány terjesztésére alkalmas tárgyakat eltávolítani, amelyek baromfival érintkeztek vagy érintkezhettek. (2) Az állomás indokolt esetben a hatósági megfigyelést és az (1) bekezdésben foglaltakat az érintett szomszédos, baromfit, vízibaromfit és postagalambot tartó üzemekre is elrendelheti, amennyiben az járványleküzdési okokból szükséges. (3) Amennyiben Newcastle-betegség gyanúja áll fenn, az állomás az (1) bekezdés a)–g) pontjaiban foglaltaktól eltérhet az érintett üzem teljesen elkülönülten tartott, takarmányozott és külön személyzettel ellátott baromfiállománya esetében, ha a baromfiállomány kijelölt vágóhídon történõ vágására kerül sor. (4) A (3) bekezdés szerinti vágás csak akkor engedélyezhetõ, ha a hatósági állatorvosi vizsgálat igazolja, hogy az állomány Newcastle-betegségtõl mentes. A baromfi húsát csak akkor lehet értékesíteni, ha azt hatósági felügyelet mellett hõkezelték. (5) A megfigyelési zárlat baromfik, vízibaromfik esetében a feltételezett fertõzõdéstõl számítottan minimum 7, legfeljebb 21 napig, postagalamboknál 21 napig tart. (6) Az állomás az (1) bekezdés g) pontjában írtaktól a tojások vonatkozásában eltérhet, amennyiben azokat tojásterméket elõállító, a hatóság által kijelölt és errõl elõzetesen értesített feldolgozó üzembe szállítják, és a szállítás hatósági állatorvos által lepecsételt jármûvön történik. A feldolgozó üzem köteles az ilyen tojásokat elkülönítetten tárolni és szállítani, a tojáshéjat és csomagolóanyagot nagy fertõzési veszélyt jelentõ hulladékként kezelni, a tojást szállító jármûvet fertõtleníteni, és a tojást beszállító, madárinfluenza vagy Newcastle-betegség gyanús üzem hatósági állatorvosát a fentiek megtörténtérõl értesíteni. Azonnali intézkedések a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség gyanújának, vagy ezen betegségeknek hatósági megállapítása után A betegség gyanújának hatósági megállapítása 8. § (1) Amennyiben a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség gyanúját a kerületi fõállatorvos megállapította, a befertõzõdés tisztázására a 16. § szerinti járványnyomozást kell indítani. A kerületi fõállatorvos az érintett állattartó üzemet a települési (fõvárosban a fõvárosi kerületi) önkormányzat jegyzõjének egyidejû értesítése mellett helyi zárlat alá helyezi, melynek során az alábbiak szerint kell eljárni: a) az állattartó az állattartási hely bejáratain jól látható, ,,Állategészségügyi zárlat madárinfluenza miatt, idegeneknek tilos a bemenet!'', vagy ,,Állategészségügyi zárlat Newcastle-betegség miatt, idegeneknek tilos a bemenet!'' feliratú táblát köteles elhelyezni; b) az egész baromfiállományt zárt helyen kell tartani, és intézkedni kell az állatok elkóborlásának megelõzésérõl; c) baromfit tilos a zárlat alatti helyre beszállítani; a zárlati helyrõl baromfit csak azonnali leölésre lehet kiszállítani; d) baromfi testrészeket, baromfiból származó termékeket és nyersanyagokat, továbbá takarmányt csak a hatósági állatorvos engedélyével lehet a zárlati helyrõl azonnali ártalmatlanításra kiszállítani. Trágyát, istállóhulladékot és almot elszállítani csak a hatósági állatorvos utasítása szerint – figyelemmel a 19. § elõírásaira – lehet; e) a vágási hulladékokat (beleértve a tollat és a vágóhídi szennyvizet) nagy fertõzési veszélyt jelentõ hulladékként kell kezelni; f) egyéb levágott, továbbá leölt és elhullott állatok ártalmatlanításában – amennyiben azok laboratóriumi vizsgálata már nem indokolt – a tulajdonos köteles közremûködni; g) azon ketreceket, tartási eszközrendszereket, szállító jármûveket és egyéb tárgyakat, melyeket a tartási helyeken használtak, a hatósági állatorvos közvetlen utasítása szerint – figyelemmel a 19. §-ban foglaltakra – tisztítani és fertõtleníteni kell; h) a tulajdonos köteles a tartási hely be- és kijáratánál nedvszívó anyagból szõnyeget készíteni, a hatósági állatorvos közvetlen utasítása szerint fertõtlenítõ szerrel átitatni és állandóan nedvesen tartani; i) a zárt helyre, ahol baromfik tartózkodnak, csak a tulajdonos, annak megbízottja, az állatok felügyeletével és kezelésével megbízott személy léphet be; j) valamennyi, a tartási helyet elhagyó személy lábbelijét kilépés elõtt fertõtleníteni kell. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérést a kerületi fõállatorvos csak akkor engedélyezhet, ha az a járványleküzdés érdekével nem ellentétes. (3) Az állomás az (1) bekezdésben leírt intézkedéseket az érintett szomszédos, baromfit, vízibaromfit és postagalambot tartó üzemekre is elrendelheti, amennyiben az járványleküzdési okból szükséges. 9. § Azokban a baromfiállományokban, melyekben a Newcastle-betegség gyanúját a kerületi fõállatorvos megállapította, a betegség elleni vakcinázásokat csak az állomás engedélyezheti, figyelemmel a 4. § (3) bekezdésében foglaltakra. A 4. § (2) bekezdésének elõírásait ebben az esetben nem kell alkalmazni. 10. § Amennyiben a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség gyanúját egy üzemben vagy más termelõhelyen a kerületi fõállatorvos megállapította, elrendelheti a baromfik leölését, valamint a megtermelt tojások ártalmatlanítását. A betegség hatósági megállapítása 11. § A madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget a kerületi fõállatorvos állapítja meg, és errõl értesíti a települési (fõvárosban a fõvárosi kerületi) önkormányzat jegyzõjét. 12. § (1) Amennyiben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget egy üzemben vagy más termelõhelyen a kerületi fõállatorvos megállapította, a helyi zárlat alatt álló tartási helyen elrendeli a baromfiállomány leölését, a hullák, a ragályfogó tárgyak, valamint a megtermelt tojások ártalmatlanítását, és lefolytatja a 16. § szerinti járványnyomozást. (2) Galambok és zárt térben tartott vadmadarak Newcastle-betegsége esetében a kerületi fõállatorvos eltekinthet az (1) bekezdés szerinti intézkedésektõl, amennyiben biztosítják, hogy a galambokat a zárt tartási helyükrõl vagy a vadmadarakat a zárt térbõl, a klinikai tünetek lezajlásától számított hatvan napig nem szállítják el, a trágyát, almot, ketreceket, egyéb felszereléseket – melyek ragályhordozók lehetnek – fertõtlenítik, illetve ártalmatlanítják. (3) A kerületi fõállatorvos a betegséggel érintett, de jól elkülönülõ egységekbõl álló üzemekben a betegséggel nem érintett egységek vonatkozásában eltekinthet az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásától, amennyiben a hatósági állatorvos szakvéleménye alapján a betegséggel nem érintett egységek – tekintettel szerkezetükre, kiterjedésükre, tartási rendszerük mûködésére, a takarmányozás módjára – oly mértékben elkülönülnek, hogy a betegség kórokozójának egyik egységbõl a másikba történõ terjedésével nem kell számolni. 13. § Azon baromfiállományokat, melyekben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget a kerületi fõállatorvos megállapította, csak olyan helyiségekben vagy helyeken lehet leölni, amelyek könnyen tisztíthatók és biztonságosan fertõtleníthetõk. A tulajdonos köteles alaposan tisztítani és fertõtleníteni azokat a helyiségeket, ahol a baromfit leölték vagy a leölés elõtt tartották, továbbá ezek berendezéseit, valamint a leöléshez használt tárgyakat. Védõkörzet 14. § (1) Amennyiben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget egy üzemben, vagy más termelõhelyen a kerületi fõállatorvos megállapította, az állomás az érintett üzem, vagy más termelõhely körül minimum három kilométer sugarú kör által határolt területen védõkörzetet rendel el. A védõkörzetben figyelemmel kell lenni a helyi baromfitartókra, a vágóhidak elhelyezkedésére, a természetes földrajzi határvonalakra, továbbá a megfigyelés lehetõségeire. (2) A védõkörzet elrendelésérõl, annak lényegérõl és minimum 21 napos idõtartamáról az állomás a) értesíti a védõkörzettel érintett települési (fõvárosban a fõvárosi kerületi) önkormányzat(ok) jegyzõjét/jegyzõit, ezzel egy idõben a körzet fõ közlekedési útjain jól látható ,,Védõkörzeti zárlat madárinfluenza miatt'' vagy ,,Védõkörzeti zárlat Newcastle-betegség miatt'' feliratú táblát helyez ki; b) elrendeli a védõkörzetben valamennyi baromfi zárt tartását, a tartási helyeken a hatékony eszköz-, személy- és jármûfertõtlenítést és járványnyomozást folytat a 16. §-ban foglaltak szerint; c) megtiltja baromfi és tenyésztojás kiszállítását az állományokból; d) megtiltja baromfipiac, -kiállítás és más hasonló rendezvény tartását, illetve azon baromfi-forgalmazásokat is, melyek korábbi megrendeléseken alapulnak; e) megtiltja a közutakon a baromfiszállítást; valamint f) megtiltja a baromfitól származó trágya és folyékony istállóhulladékok védõkörzetbõl történõ kiszállítását. (3) A (2) bekezdés e) pontjában írt korlátozás nem vonatkozik a védõkörzeten belüli autópályákon és országutakon lebonyolított tranzit- és vasúti szállítmányokra. (4) Az állomás a (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérõen engedélyezheti a) a baromfiállomány kijelölt vágóhídon történõ zárt vágását és a laboratóriumi mintaküldést. Zárt vágás csak akkor engedélyezhetõ, ha biztosítható a levágott állatok friss húsának jelölése úgy, hogy a fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas húsbélyegzõ középsõ részét ferdeállású, derékszögû tengelyû kereszttel bélyegzik felül oly módon, hogy az eredeti szöveg jól olvasható legyen; b) naposbaromfik és növendék tenyészállatok kiszállítását madárinfluenza esetében a védõkörzet, Newcastle-betegség esetében a megfigyelési körzet egy másik üzemébe, ha a szóban forgó üzemben más baromfit nem tartanak és a befogadó üzemet hatósági megfigyelés alá helyezik; c) tenyésztojások kijelölt keltetõbe történõ szállítását, amennyiben a tojásokat és a csomagolóanyagot fertõtlenítik. (5) Aki a védõkörzeten belül baromfit tart, köteles a hasznosítási irányt, a baromfitartó üzem székhelyét, az állattartás helyét és az állomány nagyságát a települési (fõvárosban a fõvárosi kerületi) önkormányzat jegyzõjének haladéktalanul bejelenteni. A védõkörzeten belül mûködõ baromfitartó köteles állományát állatorvossal madárinfluenza vagy Newcastle betegség felderítésére megvizsgáltatni. (6) Amennyiben a madárinfluenza járványgóc gyanúját a védõkörzet egy üzemében vagy más termelõhelyen a kerületi fõállatorvos megállapította, az állomás elrendelheti az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat. Erre az esetre az (5) bekezdés elõírásai értelemszerûen vonatkoznak. A védõkörzetre hozott intézkedések legkorábban 21 nappal a betegséggel érintett üzem elsõ tisztítása és fertõtlenítése után vesztik érvényüket, ezzel egy idõben a megfigyelési körzet 15. §-ban részletezett intézkedései lépnek érvénybe. Megfigyelési körzet 15. § (1) Amennyiben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget egy üzemben vagy más termelõhelyen a kerületi fõállatorvos megállapította, az állomás a védõkörzet köré megfigyelési körzetet jelöl ki. Itt is figyelemmel kell lenni a 14. § (1) bekezdésében foglaltakra. A védõ- és megfigyelési körzetet összesen minimum tíz kilométer sugarú területen kell elrendelni. (2) Az állomás a) a megfigyelési körzetrõl, annak lényegérõl és minimum 30 napos idõtartamáról értesíti a védõkörzettel érintett települési (fõvárosban a fõvárosi kerületi) önkormányzat(ok) jegyzõjét/jegyzõit; ezzel egy idõben a körzet fõközlekedési útjain ,,Megfigyelési körzet madárinfluenza miatt'' vagy ,,Megfigyelési körzet Newcastle-betegség miatt'' feliratú táblát helyez ki; b) elrendeli a megfigyelési körzetben lévõ baromfiállományok nyilvántartásba vételét és zárt tartását, továbbá járványnyomozást folytat a 16. §-ban foglaltak szerint; c) elrendeli a körzetben lévõ baromfiállományok rendszeres klinikai vizsgálatát, s a szükségesnek látszó esetekben vizsgálati anyag laboratóriumba küldését; d) engedélyhez köti a baromfival érintkezõ személyek mozgását és a jármûvek forgalmát; e) engedélyhez köti a baromfik forgalmát, és megtiltja a tenyésztojások kiszállítását; f) megtiltja baromfitól származó trágya és folyékony istállóhulladékok kiszállítását a megfigyelési körzetbõl; valamint g) megtiltja a megfigyelési körzetbõl, a körzet kijelölését követõ elsõ 15 napban a baromfi kiszállítását. (3) Az állomás a (2) bekezdés g) pontjában foglaltaktól eltérõen engedélyezheti a baromfi, megfigyelési körzet területén kívül esõ, kijelölt vágóhídon történõ zárt vágását, ha biztosítható, hogy a levágott állatok friss húsát a 14. § (4) bekezdés a) pontjának megfelelõen megjelölik. Az állomás a (2) bekezdés e) pontjában foglaltaktól eltérõen dönthet a tenyésztojások kijelölt keltetõbe történõ szállítása esetében, amennyiben a tojásokat és a csomagolóanyagot fertõtlenítik. (4) A megfigyelési körzet esetén is alkalmazni kell a védõkörzetre a 14. § (2) bekezdés d) és e) pontjában, továbbá a 14. § (5) bekezdésében elõírtakat. A megfigyelési körzetre hozott intézkedések legkorábban 30 nappal a betegséggel érintett üzem elsõ tisztítása és fertõtlenítése után vesztik érvényüket. Járványnyomozás, a fertõzöttség gyanúja 16. § (1) Amennyiben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget vagy ezek egyikének gyanúját, valamely üzemben vagy más termelõhelyen a kerületi fõállatorvos megállapította, járványnyomozást folytat le abban az üzemben vagy azon a tartási helyen, a) amely(ek)bõl a járványt kihurcolhatták. Ennek során ki kell deríteni, hogy a zárlat alatt álló helyrõl, a betegség megállapítása elõtti feltételezhetõ leghosszabb lappangási idõ alatt aa) személyek és jármûvek mozgásával vagy ragályhordozó tárgyakkal a vírus kikerülhetett-e, ab) szállítottak-e baromfit, vízibaromfit vágásra. A fellelt húst meg kell semmisíteni. A fertõzésgyanúsnak minõsített vágóhídon a feltételezett lappangási idõn belül már levágott és fellelt baromfi húsát csak úgy lehet értékesíteni, ha azt hatósági felügyelet mellett hõkezelték, ac) raktak-e keltetõbe tojást, ha igen, ezeket meg kell semmisíteni. A már kikelt napos baromfit hatósági megfigyelés alá kell vonni. A feltételezett lappangási idõn belül fertõzésgyanúsnak minõsült üzembõl már kiszállított és tojásterméket elõállító feldolgozó üzemben fellelt étkezési tojások vonatkozásában az ártalmatlanítástól akkor lehet eltérni, ha a tojások héját elõzetesen fertõtlenítették; b) amely(ek)be a járvány már továbbterjedhetett. Ezeken a helyeken a kerületi fõállatorvos baromfi, vízibaromfi esetében legalább 7 napig, a baromfi fogalomkörbe tartozó galambok Newcastle-betegsége esetén 21 napig tartó hatósági megfigyelést, valamint virológiai és szerológiai vizsgálatokat rendel el. (2) Baromfit, vízibaromfit a hatósági megfigyelés alatt álló üzemekbõl vagy más tartási helyekrõl legalább 7 napig, galambokat Newcastle-betegség esetében 21 napig nem lehet kiszállítani. Az állomás – kivételként – engedélyt adhat baromfi kiszállítására a minisztérium által kijelölt vágóhídon történõ azonnali vágásra, amennyiben a hatósági állatorvos a baromfiállományt megvizsgálta, és megállapította, hogy az üzemben vagy más tartási helyen a befertõzõdés gyanúja kizárható. Az állomás engedélyezheti továbbá baromfi kiszállítását diagnosztikai vizsgálat elvégzése céljából, vagy azonnali leöletésre és ártalmatlanításra. (3) Az állomás elrendelheti a fertõzésgyanús baromfi leölését, ha az a járvány leküzdése céljából szükséges. Védõintézkedések baromfi-kiállításokon és az állatszállítás során 17. § Fokozott járványveszély esetén a kerületi fõállatorvos megtilthatja, vagy szükséges mértékû feltételhez kötheti a baromfipiacok, baromfiszemlék, baromfi-kiállítások és hasonló rendezvények tartását, továbbá a baromfi-kereskedelmet. 18. § Amennyiben kiállításokon és egyéb állatrendezvényeken tartózkodó baromfik között vagy állatszállítások során a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget vagy ezen betegségek valamelyikének gyanúját megállapítják, a 7–16. §-ok és a 19. § elõírásai – értelemszerûen – elrendelhetõk. Fertõtlenítés 19. § (1) A beteg és betegségre gyanús állatok eltávolítása, valamint a megsemmisítendõ ragályhordozó tárgyak (baromfi testrészek, tojás stb.) ártalmatlanná tétele után a helyiségeket és a ketreceket, amelyekben a beteg és betegségre gyanús állatokat tartották, valamint a szállítójármûveket, amelyekkel ezen állatok érintkeztek – mint potenciális fertõzést közvetítõket – a hatósági állatorvos felügyelete mellett haladéktalanul tisztítani és fertõtleníteni kell. A fertõtlenítés – a fertõtlenítõszeres áztatást, majd vizes öblítést követõen – az e célra engedélyezett fertõtlenítõszerrel történhet úgy, hogy a kezelt felületeken a fertõtlenítõszernek minimum 24 óráig hatnia kell. A fertõtlenítést 7 nap múlva meg kell ismételni. A trágyát és almot vadmadarak és kártékony rovarok számára hozzáférhetetlen helyen kell összegyûjteni és egy méter vastag földréteggel azonnal be kell fedni. (2) A takarmányt és az almot – mint lehetséges fertõzési forrásokat – el kell égetni, vagy a trágyával együtt ártalmatlanná kell tenni. A takarmányt alá lehet vetni olyan kezelési eljárásnak is, ami biztosítja a kórokozók elpusztulását. A folyékony istállóhulladékot a hatósági állatorvos felügyelete alatt fertõtleníteni kell. A zárlat feloldása 20. § (1) A kerületi fõállatorvos és az állomás feloldja az elrendelt védekezési intézkedéseket, amennyiben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget felszámolták, vagy e betegségek gyanúja megszûnt, vagy a gyanú alaptalannak bizonyult. (2) A madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget megszûntnek kell tekinteni, amennyiben a) valamennyi baromfi elhullott, vagy az állományt leölték és a hullákat ártalmatlanították; vagy b) az elkülönített egységekkel rendelkezõ üzem esetében a betegséggel érintett egység baromfiállománya elhullott, vagy azt leölték, a hullákat ártalmatlanították és a betegséggel nem érintett egységekben a leölést és a hullák ártalmatlanítását követõ 21 nap során további megbetegedést nem állapítottak meg; c) a tisztogatás és a fertõtlenítés a hatósági állatorvos közvetlen irányítása alatt megtörtént; d) az a)–b) pontokban leírt esetekben a fertõtlenítés végrehajtása óta minimum 30 nap eltelt. (3) A madárinfluenza vagy Newcastle-betegség gyanúja megszûnt, amennyiben a fertõzésgyanús baromfi elhullott, vagy azt leölték és a hullát ártalmatlanították, és az üzem vagy más tartási hely visszamaradt baromfi állományának virológiai vizsgálata a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség gyanúját kizárta. VÉDEKEZÉSI SZABÁLYOK PAPAGÁJFÉLÉKNÉL ÉS VADMADARAKNÁL 21. § (1) Amennyiben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget vagy ezen betegségek bármelyikének gyanúját papagájféléken és zárt tartású vadmadarakon állapítják meg, akkor ezen madarak vonatkozásában, az illetékességi területen a 9–20. §-ok elõírásait – értelemszerûen – el kell rendelni. (2) A vadászatra jogosult a betegség vagy annak gyanúja miatt elrendelt védõkörzetben elejtett vagy elhullott állatot – az állomás által összeállított megyei krízisterv alapján – köteles laboratóriumi vizsgálatra küldeni. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzat ,,Madárinfluenza (klasszikus baromfipestis)'' fejezet 367–376. §-a, valamint a ,,Baromfipestis (Newcastle Diseas)'' fejezet 377–387. §-a. (2) Az állomásoknak a 6. § (4) bekezdése szerinti krízistervet e rendelet hatálybalépését követõ 30 napon belül kell elkészíteni. (3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következõ jogszabályaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a) a Tanács 92/40/EGK irányelve a madárinfluenza ellenõrzését célzó közösségi intézkedések bevezetésérõl, b) a Tanács 92/66/EGK irányelve a Newcastle-betegség ellenõrzését célzó közösségi intézkedések bevezetésérõl. Melléklet a 44/2002. (V. 17.) FVM rendelethez A madárinfluenza és a Newcastle-betegség megállapításának és elkülönítõ kórjelzésének egyes laboratóriumi vizsgálati eredményeirõl 1. A madárinfluenzát a kerületi fõállatorvos megállapítja, amennyiben a betegséget olyan influenza ,,A'' vírus okozza, melynek intravénás pathogenitási indexe (IVPI) hathetes csirkében mérve nagyobb, mint 1,2 vagy a H5, illetve H7 altípusba tartozó influenza ,,A'' vírus nukleotid szekvencia analízise a magas pathogenitású influenza vírusokra jellemzõ szakaszt igazolta. 2. A Newcastle-betegséget a kerületi fõállatorvos megállapítja, amennyiben a betegséget olyan paramyxovírus 1 törzs okozza, melynek napos csirkében mért intracerebrális pathogenitási indexe (ICPI) 0,7 feletti. 3. A laboratóriumi vizsgálati módszereket a minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni.