Decree No. 40 of 2004 (IV. 7.) of the Ministry of Agriculture and Rural Development on state recognition of plant varieties

40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet a növényfajták állami elismeréséről A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: törvény) 30. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § Az e rendeletben foglaltakat a) a szántóföldi növények – kivéve a külön jogszabály szerinti regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott elismert tájfajtákat –, a zöldség-, gyógy-, illóolajos és fűszernövények – kivéve a külön jogszabály szerinti regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott elismert tájfajtákat és elismert házi kerti fajtákat – (a továbbiakban együtt: zöldségnövények), a szőlő és a gyümölcstermő növények nemes és alany fajtáinak, továbbá a dísz- és erdészeti növények fajtáinak a növényfajták állami elismerésével összefüggő bejelentésére, a törvényben előírt vizsgálatok elvégzésére, az ezen növényfajták állami elismerésére, illetve annak meghosszabbítására és visszavonására, a fajtafenntartás eredményességének ellenőrzésére, b) a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatok elvégzésére, c) a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) és a Fajtaminősítő Bizottság működésére, d) a növényfajták nemesítésével foglalkozó, a fajtafenntartást végző, illetve képviselőként eljáró természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra kell alkalmazni. 2. § (1) A növényfajták állami elismeréséhez és a növényfajta-oltalom megszerzéséhez szükséges kísérleti vizsgálatokat – a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott módszertan szerint – az MgSzH végzi. (2) Az állami elismerésre, illetve Szállítói Fajtajegyzékre vételre kötelezett növényfajok listáját – a hasznosítási célok megjelölésével – az 1. számú melléklet tartalmazza. Értelmező rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában 1. összehasonlító (standard) fajta: a gazdasági értékvizsgálat során alkalmazott közismert, elterjedt fajta vagy ezen fajták átlaga, amelyhez a többi fajtát hasonlítják, 2. referencia fajta: a tartós vetőmagtárolóban vagy ültetvényben megőrzött, közismert hazai vagy külföldi fajta, amelyhez a DUS-vizsgálat során a vizsgált fajtákat hasonlítják, 3. példa fajta: egyes morfológiai, beltartalmi, rezisztencia vagy egyéb fajtatulajdonság jellemzéséhez, leírásához etalonként használt fajta, 4. géntechnológiával módosított növényfajta: fajta, amelynek génállományát génsebészeti beavatkozással olyan módon változtatták meg, ahogyan az természetes úton nem menne végbe, 5. fajtajelölt: az MgSzH-hoz Nemzeti Fajtajegyzékre vétel céljából, illetve fajtaoltalmi vizsgálatokra bejelentett növényfajta, 6. fajtavizsgálat: a Nemzeti Fajtajegyzékre vételre, illetve növényfajta-oltalom céljára bejelentett fajták – nemzetközileg ajánlott, vagy ennek hiányában az MgSzH által kifejlesztett módszerekkel beállított kísérletekben végzett – hivatalos DUS-vizsgálata és – ahol ez követelmény – gazdasági értékvizsgálata, 7. tartós vetőmagtárolás: az államilag elismert, illetve növényfajta-oltalomban részesített fajták – kijelölt hibridek esetén azok komponensei is – és a referencia és példa fajták nemzetközi szabvány szerint előkészített vetőmagjának középtávú megőrzése, a gyűjtemény fenntartása, 8. UPOV: az új növényfajták oltalmára 1961. december 2-án létesült, Genfben, 1972. november 10 én, 1978. október 23-án és 1991. március 19-én felülvizsgált Nemzetközi Egyezmény (International Convention for the Protection of New Varieties of Plants), 9. Közösségi Növényfajta Hivatal (Community Plant Variety Office, CPVO): a Tanács közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK rendelete alapján működő közösségi növényfajta-oltalmi hatóság, 10. harmadik ország: az Európai Unió tagállamain kívüli ország. Az állami elismerésre bejelentés 4. § (1) A fajtajelölt állami elismerés iránti bejelentését az MgSzH által rendszeresített és honlapján közzétett F 401 Bejelentés fajta állami elismerésére/megújítására című nyomtatványon egy példányban kell benyújtani az MgSzH-hoz. (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a) a növényfaj latin és magyar nevét, b) a fajta nemesítői jelzését, illetve a javasolt fajtanevet, c) a bejelentő nevét és címét, d) ha van képviselő, annak nevét és címét, e)–h) i) hogy milyen néven és mely országokban regisztrált vagy oltalmazott a fajta, illetve hogy milyen néven és mely országokban kérelmezték ezt. (3) A bejelentéshez mellékelni kell a) a bejelentő meghatalmazását, amennyiben a növényfajtát képviselő jelenti be, b) a géntechnológiával módosított növényfajta esetében a kibocsátási engedélyt, c) a technikai kérdőívet. (4) A bejelentés tartalmazhatja a nemesítők nevét és a nemesítési arányokat. (5) A bejelentés adatainak valódiságát a bejelentő aláírásával igazolja. (6) Bejelentéskor a javasolt fajtanév megjelölése mellőzhető. (7) A végleges fajtaelnevezésre vonatkozó javaslatot az utolsó vizsgálati év kezdetéig kell bejelenteni az MgSzH részére az MgSzH által rendszeresített és honlapján közzétett F 402 Fajtanév bejelentése című nyomtatványon. (8) A más hatóságnál már regisztrált vagy bejelentett fajtát eredeti fajtanévvel, illetve jelzéssel kell bejelenteni. Korábban regisztrált vonalakat új hibrid előállításhoz új kombinációban is csak az eredeti elnevezéssel lehet megjelölni. A bejelentő köteles az MgSzH-val közölni, ha a fajtát az eredeti fajtanévtől eltérő szinonim névvel már valamely országban bejelentették vagy regisztrálták. Az MgSzH ezt köteles nyilvántartásaiban szerepeltetni. (9) A szántóföldi növényfajok hibridjeit (kukorica, napraforgó, repce, cirokfélék, rozs és kender) csak a kialakító vonalak (törzsek, fajták stb.; a továbbiakban: vonalak) és a keresztezési képlet egyidejű közlésével lehet bejelenteni. A bejelentést az MgSzH-nak az üzleti titok, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályokban foglaltakkal összhangban kell kezelnie. Külföldön vagy belföldön már regisztrált vonalak esetében az eredeti megnevezést kell alkalmazni. A bejelentett hibrid keresztezési képletét (összetételét) a bejelentés után nem lehet megváltoztatni. 5. § (1) Az egyes növényfajok esetében a bejelentési határidőt, a DUS-vizsgálatokhoz szükséges szaporítóanyag beérkezési határidejét, mennyiségét és a vonatkozó minőségi előírásokat a 4. számú melléklet, a gazdasági értékvizsgálatokhoz szükséges szaporítóanyagra vonatkozó mennyiségi és minőségi előírásokat az 5. számú melléklet tartalmazza. (2) A szántóföldi növényfajok hibridjeinek vizsgálatát csak a korábban még nem bejelentett, illetve nem regisztrált kialakító vonalak, alapegyszeresek vetőmagja és a hibrid vetőmag egyidejű átadása esetén kezdi meg az MgSzH. Új hibrid bejelentésekor, ha annak valamely komponense más bejelentő kérésére állami elismerésben részesült, egy éves fajta-összehasonlító vizsgálatot kell végezni. (3) Ha a bejelentés, illetve a szaporítóanyag a 4. és 5. számú mellékletben meghatározott határidő után érkezik be az MgSzH-hoz, úgy a vizsgálatokat csak a következő évben lehet megkezdeni. (4) Az MgSzH a bejelentéseket a beérkezést követő naptól számított 15 napon belül szakmai és alaki szempontból elbírálja és nyilvántartásba veszi, ha a bejelentésre szolgáló nyomtatvány hiánytalanul tartalmazza a 4. § (2) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglaltakat és a bejelentő csatolta a szükséges mellékleteket. Az MgSzH a bejelentés nyilvántartásba vételét közli a bejelentővel. (5) A bejelentésre vonatkozó kérelmet az MgSzH elutasítja, ha az a 4. § (2) bekezdésének i) pontjában foglaltak tekintetében hiányos és a hiánypótlásra történő felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül a bejelentő azt nem pótolja. 6. § (1) Az MgSzH a vizsgálat ideje alatt – a fajta állami elismeréséig – a fajnév, a fajtanév, a fajta nemesítői jelzése, a fajtabejelentő, a képviselő és a bejelentés időpontja kivételével a kérelemben szereplő és a fajtára vonatkozó információkat, illetve adatokat az üzleti titok, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályokban foglaltakkal összhangban kezeli. (2) A bejelentő a bejelentésre vonatkozó kérelemben foglalt adatok megváltozását a változást követő 30 napon belül köteles az MgSzH-nak írásban bejelenteni. A kérelemben foglaltak a nemesítők neve és a nemesítői arányok tekintetében csak az érintettek együttes nyilatkozata vagy jogerős bírósági határozat alapján változtathatók meg. Bejelentés fajtaoltalmi vizsgálatra 7. § (1) A növényfajta-oltalmi eljárás céljára végzett kísérleti vizsgálatokat – a bejelentő kérelmére – az MgSzH végzi. A vizsgálati eredményt a növényfajta bejelentőjének az MgSzH küldi meg. (2) A bejelentő az MgSzH-hoz a DUS-vizsgálatra vonatkozó kérelmet a) a növényfajta állami elismerésre történő bejelentésével egyidejűleg, vagy b) a növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön nyújthatja be, illetve c) kérheti a korábban elvégzett vagy a vizsgálat alatt lévő növényfajta DUS-vizsgálati eredményének kiadását a növényfajta-oltalom megszerzéséhez. (3) A vizsgálati kérelemhez a bejelentőnek – amennyiben a növényfajta állami elismeréséhez korábban azt nem nyújtotta be – a CPVO, vagy az UPOV szerinti, vagy a nemzeti technikai kérdőívet egy példányban kell benyújtania. 8. § (1) Az MgSzH az állami elismerésre, illetve a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS vizsgálatra bejelentett és a külföldi társhatóságok által DUS-vizsgálatra beküldött fajtákról – a bejelentés sorrendjében – közhitelű nyilvántartást vezet. (2) A bejelentésről, illetve a bejelentés visszavonásáról haladéktalanul értesíteni kell a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát, az Európai Unió tagállamainak és az UPOV tagországainak társhatóságait, valamint a Közösségi Növényfajta Hivatalt. A fajták kísérleti vizsgálata 9. § (1) A fajtajelölteket a bejelentések elfogadása után az MgSzH DUS-vizsgálattal és – ahol ez előírás – gazdasági értékmegállapító kísérletekben vizsgálja. A növényfajonként külön-külön meghatározott feltételek szerint az MgSzH a közösségi jogszabályok és a Közösségi Növényfajta Hivatal technikai előírásai, illetve az UPOV által ajánlott és a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott – az MgSzH által az érdekeltek számára hozzáférhető módon közzétett – módszerek alapján a) szántóföldi fajták esetén DUS-vizsgálatot és gazdasági értékvizsgálatot, b) zöldség, gyümölcs és dísznövény fajok fajtái esetén csak DUS-vizsgálatot, c) szőlőfajták esetén az alaktani, fiziológiai, különösen a termesztési és felhasználási cél szempontjából döntő, a szőlő vegetatív szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló külön jogszabályban, illetve a 6. számú mellékletben meghatározott jellemzők megállapítására irányuló, a 7. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő vizsgálatot végez. (2) Erdészeti fajták esetén az MgSzH az Európai Közösség által a vizsgált kategóriájú, magtermesztő ültetvények, testvérvonalak szülei és klón-, valamint klón csoport szaporítóanyagforrás-típusok kiinduló anyagainak listára vételéhez megállapított módszertani előírások szerinti vizsgálatokat végez. (3) Szőlőklónok esetében a megkülönböztethetőség helyett azt kell vizsgálni, hogy a klón a fenotípusos bélyegek (DUS vizsgálat) alapján megfelel-e az adott fajtának. Új szőlőfajták elismerése esetén a fajta már létező vírustesztelt klónja külön vizsgálat nélkül Nemzeti Fajtajegyzékre vehető. (4) A gazdasági értékvizsgálat elvégzése nem előírás a) szántóföldi növényfajok hibridjeinek komponenseinél, valamint b) azon fűfajoknál, amelyeknél a bejelentő nyilatkozik arról, hogy a bejelentett fajtát nem kívánják takarmányozási célra felhasználni. (5) Amennyiben a csak DUS-vizsgálatra kötelezett növényfajok körében a vizsgált fajta állományán olyan termesztési tulajdonság megállapítására kerül sor, amely a fajta termesztését veszélyeztetné, környezeti vagy humán-egészségügyi veszélyt jelentene, az MgSzH köteles ezeket az eredményeket nyilvánosságra hozni. Az ilyen eredmények alapján a fajta Nemzeti Fajtajegyzékre vétele megtagadható. (6) Az állami elismeréshez és a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatokat az MgSzH saját kísérleti hálózatában végzi, de kétoldalú megállapodás alapján más UPOV tagország társintézményével is elvégeztetheti, illetve a már meglévő eredményeket átveheti. Olyan növényfajnál, amelynek tekintetében az MgSzH által végzendő DUS-vizsgálat feltételei nem adottak, a DUS-vizsgálat az MgSzH közreműködésével, illetve felügyeletével a bejelentőnél is végezhető. (7) Az MgSzH az állami elismeréshez szükséges gazdasági értékvizsgálatokat saját kísérleti hálózatában, illetve kihelyezett kísérletekben végzi. Az MgSzH a kihelyezett kísérlet elvégzésével más arra alkalmas és a vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által erre jóváhagyott természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot is megbízhat. A kihelyezett kísérletek eredményeit csak akkor lehet elfogadni, ha azokat az MgSzH által alkalmazott módszertan szerint állították be. A kihelyezett kísérleteket az MgSzH szervezi, ellenőrzi és értékeli. (8) A szántóföldi növényfajok fajtáinak DUS-vizsgálatára vonatkozó CPVO iránymutatások és UPOV irányelvek felsorolását a 10. számú melléklet, a zöldségnövény fajok fajtáinak DUS vizsgálatára vonatkozó CPVO iránymutatások és UPOV irányelvek felsorolását a 11. számú melléklet tartalmazza. A mellékletekben nem szereplő növényfajok esetében a DUS-vizsgálatot a nemzeti előírásoknak megfelelően kell elvégezni. 10. § (1) A kísérleti vizsgálatoknak ki kell terjedniük mindazon tényezőkre, amelyek a fajta a) megkülönböztethetőségének – szőlőklónok esetén azonosságának –, egyöntetűségének (egyneműségének) és állandóságának megállapításához, a fajta leírásához és szántóföldi hibridek esetén a kombináció ellenőrzéséhez szükségesek, valamint b) a termesztés, feldolgozás, illetve felhasználás során gazdasági jelentőséggel bírnak. (2) A DUS-vizsgálatok időtartama legalább két értékelhető termőév, illetve egy termelési ciklus. A bejelentett szántóföldi és zöldség fajtajelöltek megkülönböztethetőségének, egyöntetűségének (egyneműségének) és állandóságának vizsgálatát a bejelentést követő termesztési időszakban, szőlő és gyümölcs esetén a termőre fordulást követően kell megkezdeni. (3) A gazdasági értékvizsgálat időtartamát az 5. számú melléklet tartalmazza. A gazdasági értékvizsgálat a bejelentést követő termesztési időszakban kezdődik. Ha a gazdasági értékvizsgálat az 5. számú melléklet szerinti időtartamnál korábban lezárható, az MgSzH a fajta állami elismerésére előterjesztést készíthet. (4) Géntechnológiával módosított növényfajta kísérleti vizsgálata csak kibocsátási engedéllyel és a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével kezdhető meg. (5) A fajta vizsgálata során a kísérletek a Fajtaminősítő Bizottság által meghatározott és közzétett módon megtekinthetők. 11. § (1) A fajtajelöltek kísérletbe állításához szükséges szaporítóanyagokat a bejelentő az MgSzH által meghatározott időpontig és helyen – harmadik országból származó fajta esetében vámkezelten – térítésmentesen köteles az MgSzH rendelkezésére bocsátani a 4. és 5. számú mellékletben foglaltak szerint. A kijelölt összehasonlító, példa, illetve referencia fajta bejelentőjének, illetve a képviselőnek az MgSzH által előírt kísérleti szaporítóanyag mennyiséget térítés ellenében az MgSzH rendelkezésére kell bocsátania a gazdasági érték- és a DUS-vizsgálatokhoz. (2) A nem megfelelő minőségű szaporítóanyag miatt nem értékelhető kísérlet után a teljes vizsgálati díjat meg kell fizetni. (3) Ha az MgSzH a kísérletekhez szükséges telepítési anyagot központilag állítja elő, az előállítás költségeit a bejelentő köteles az MgSzH részére megtéríteni. (4) Az MgSzH a kísérleti célra beküldött a) szaporítóanyagot kizárólag hivatalos vizsgálatok elvégzésére használhatja fel, ideértve az UPOV tagországokkal kialakított kétoldalú nemzetközi fajtavizsgálati együttműködési kötelezettségeket is, b) vetőmagból a 4. számú melléklet szerinti letéti mintát a vonatkozó előírások szerint tartós tárolóba helyezi; amennyiben a vizsgálat megszűnik, a letéti mintával a bejelentő rendelkezhet. (5) Az MgSzH hibájából értékelhetetlen kísérleteket az MgSzH saját költségén megismétli. 12. § (1) Az MgSzH a bejelentett fajták DUS-vizsgálatát a Közösségi Növényfajta Hivatal technikai előírásai és az UPOV Technikai Bizottsága által elfogadott irányelvek, illetve azok hiányában az MgSzH és az együttműködő társintézetek által kialakított és a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott nemzeti irányelvek szerinti módszertan alapján végzi. A vizsgálati módszertant az MgSzH-nak honlapján közzé kell tenni. (2) A DUS-vizsgálatok éves részeredményeit és a végleges eredményt az MgSzH csak a bejelentővel, illetve képviselőjével közli. Az MgSzH a Nemzeti Fajtajegyzékre vétel esetén a hivatalos fajtaleírást nyilvánosan kezeli. A keresztezési képletet és a vonal leírását a bejelentő ellenkező rendelkezéséig bizalmasan kell kezelni, az nem hozható nyilvánosságra. (3) A gazdasági értékvizsgálatra kijelölt fajokból a fajta termesztési és felhasználási értékeinek megállapítására az MgSzH kisparcellás gazdasági értékvizsgálati kísérleteket állít be. (4) A gazdasági értékvizsgálatok módszereit és éves eredményeit az MgSzH közzéteszi. (5) A bejelentő vagy képviselője jogosult betekinteni az általa bejelentett növényfajtára vonatkozó vizsgálati adatokba. 13. § (1) A fajtavizsgálat – az évelő és fás növények kivételével – a bejelentő kérésére legfeljebb egy évig szüneteltethető. (2) A bejelentő az állami elismerés iránti kérelmet a vizsgálat időszakában visszavonhatja. A bejelentőnek a kukorica, napraforgó, rozs, repce és kender hibridek, illetve a cirokfélék hibridjei bejelentésének visszavonásakor a komponensek visszavonásáról vagy további vizsgálatáról is nyilatkoznia kell. (3) Az MgSzH a vizsgálatokat megszünteti és a bejelentést elutasítja, ha a) a lezárult DUS-vizsgálat eredményei nem felelnek meg a vizsgálati követelményeknek, b) a bejelentő – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – az MgSzH-nak a kísérlet lefolytatására a meghatározott mennyiségben és minőségben nem tud vizsgálati anyagot biztosítani, c) a bejelentő az MgSzH-val a bejelentőíven hamis adatokat közölt, vagy d) a bejelentő a vizsgálati díjat a megadott határidőig nem fizette meg. (4) 14. § Az állami elismerés, illetve a növényfajta-oltalom megszerzésével kapcsolatos vizsgálatokhoz szükséges, az 5. számú mellékletben meghatározott mennyiségű és minőségű szaporítóanyagot a bejelentő, illetve képviselője harmadik országból – a növényegészségügyi jogszabályokban foglaltak teljesítése mellett – engedély nélkül hozhatja be. Egyedi szaporítási engedély 15. § (1) Az állami elismerésre bejelentett fajok fajtáira egyedi szaporítási engedély adható. (2) A szántóföldi és zöldség fajok fajtáira engedély egyéves eredményes DUS-vizsgálat alapján kérelmezhető. Az egyedi szaporítási engedély a szántóföldi fajok szaporítóanyagának forgalmazására nem jogosít. (3) A szőlő, gyümölcs és erdészeti fajtákra vonatkozó engedély egyben a forgalomba hozatalra is kiterjed. (4) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a vetést vagy telepítést megelőzően az MgSzH-hoz kell benyújtani. (5) Az egyedi szaporítási engedély a fajtajelölt állami elismeréséig, illetve a vizsgálat megszüntetéséig hatályos. DUS-vizsgálati jelentés a növényfajta-oltalomhoz 16. § A növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön vagy az állami elismeréssel együtt benyújtott kérelem alapján elvégzett DUS-vizsgálatról az MgSzH időközi vagy végleges DUS-vizsgálati jelentést készít. Az MgSzH a végleges jelentésben nyilatkozik arról, hogy a fajta megkülönböztethető, egyöntetű (egynemű) és állandó-e. Ha az MgSzH a fajtát megkülönböztethetőnek, egyöntetűnek (egyneműnek) és állandónak minősíti, a jelentéshez mellékeli a fajtaleírást, amit egyúttal a bejelentőnek is megküld. A növényfajták állami elismerése, annak elutasítása és visszavonása 17. § (1) A kísérleti vizsgálatok eredményei alapján az MgSzH előterjesztést készít a Fajtaminősítő Bizottság részére, és egyúttal javaslatot tesz a) a növényfajta állami elismerésére, b) a növényfajta vizsgálatának megszüntetésére, c) a növényfajta állami elismerésének visszavonására, illetve d) a növényfajta állami elismerésének meghosszabbítására, e) a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezéseinek alkalmasságára vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, a Bizottság 930/2000/EK rendeletében foglaltak szerint másik fajtanév bejegyzésére, vagy f) újabb fajtafenntartó bejegyzésére. (2) Az előterjesztésnek – a bejelentésre vonatkozó kérelemben foglaltak alapján – tartalmaznia kell: a) a faj nevét, b) a fajta nemesítői jelzését, c) a bejelentő nevét és címét, továbbá harmadik országbeli bejelentő esetében a képviselő nevét és címét, d) a fajtafenntartó nevét és címét, e) a fajta származását, előállításának módját (keresztezési képlet), továbbá, hogy f) a fajta géntechnológiával módosított szervezet-e. (3) Az előterjesztésnek a vizsgálatok alapján tartalmaznia kell: a) a fajta kísérleti vizsgálatának időtartamát, b) a fajta termesztési és hasznosítási célját, c) a fajta DUS-vizsgálati eredményét (szántóföldi növények hibridjei esetében a komponenseket is), d) a fajta leírását a CPVO-, UPOV- vagy nemzeti irányelvek alapján (hibridek esetén a komponenseket is), e) a fajta gazdasági értékvizsgálatának eredményeit az arra kötelezett fajok esetében, f) a 9. § (4) bekezdése szerinti tulajdonságokat, g) a javasolt és az MgSzH által ellenőrzött fajtanevet, h) a döntési javaslatot és annak indoklását. (4) Az Európai Unió valamely tagállamában vagy harmadik országban már regisztrált fajták esetén az eredeti fajtanevet kell alkalmazni, de indokolt esetben – a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezéseinek alkalmasságára vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, a Bizottság 930/2000/EK rendeletében foglaltak szerint – szinonim név adható. (5) Az állami elismerés időpontját legalább 90 nappal megelőzően a javasolt fajtanevet az Európai Unió tagállamai hatóságainak tudomására kell hozni, biztosítva a felszólalás lehetőségét. 18. § (1) A Nemzeti Fajtajegyzéken csak olyan fajta szerepelhet, amelynek az MgSzH-nál nyilvántartott fajtafenntartója van. (2) A fajta állami elismerése az állami elismeréshez szükséges ismételt DUS-vizsgálatok eredményei alapján a bejelentő kérelmére meghosszabbítható, ha a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai nem változtak meg. Ha a bejelentő az állami elismerés meghosszabbítására igényt tart, úgy azt a lejárat időpontja előtt legalább két évvel kérelmeznie kell. (3) Ha az MgSzH az állami elismerés lejártáig nem dönt a meghosszabbítási kérelemről, az állami elismerés a döntés időpontjáig meghosszabbodik. (4) Nem hosszabbítható meg az állami elismerés, ha a) a lejárat időpontja előtt legalább két évvel nem kezdeményezik a meghosszabbítást, b) a DUS-vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a fajta már nem megkülönböztethető, vagy nem egyöntetű (egynemű), illetve nem állandó, c) a bejelentő nem fizeti meg az állami elismerés időtartama alatt végzett azonossági vizsgálatokért fizetendő díjat. 19. § (1) Az MgSzH a bejelentő részére oklevelet állít ki az állami elismerésről. Az MgSzH a Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi azoknak a fajtáknak a jegyzékét, amelyek a) állami elismerésben részesültek, b) állami elismerését elutasították, c) állami elismerését meghosszabbították, d) állami elismerését visszavonták. (2) Az állami elismerésről és a fajtajegyzék módosításáról az MgSzH értesíti az Európai Unió tagállamai, valamint az UPOV tagországok társhatóságait, továbbá – a Közösségi Fajtajegyzék kiadása érdekében – az Európai Bizottságot. 20. § (1) Az MgSzH az állami elismerés visszavonását kezdeményezi, ha a) a bejelentéskor vagy a vizsgálat során a bejelentő hamis adatokat szolgáltatott, b) a fajtafenntartás eredményességét ellenőrző vizsgálat során megállapították, hogy a fajtának a Nemzeti Fajtajegyzékre vételekor leírt tulajdonságai megváltoztak, az nem egyöntetű (nem egynemű), illetve nem állandó, c) a bejelentő az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem ad új nevet a fajtának, d) a bejelentő nem teljesíti fajtafenntartási kötelezettségét, e) bebizonyosodik, hogy a fajta állami elismerésekor nem volt megkülönböztethető, f) a bejelentő az állami elismerés visszavonását kéri, vagy g) a bejelentő nem fizeti meg az állami elismerés időtartama alatt végzett azonossági vizsgálatokért fizetendő díjat. (2) A fajta állami elismerésének visszavonását követően a szaporítóanyag a visszavonást követő harmadik év június 30. napjáig forgalmazható. Fajtaminősítő Bizottság 21. § (1) A Fajtaminősítő Bizottság a miniszter felügyelete alatt áll, a miniszter felé véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik. (2) A Fajtaminősítő Bizottság döntéseit szakágazatonkénti szekciókban (a továbbiakban: szekció) eljárva hozza meg. Ha valamely döntés meghozatala több szekciót is érint, a kérdésben valamennyi érintett szekció eljár. (3) A Fajtaminősítő Bizottság ügyrendjét maga határozza meg, de azt a miniszternek jóvá kell hagynia. A Fajtaminősítő Bizottság működésére vonatkozó részletes szabályokat a 8. számú melléklet tartalmazza. (4) A Fajtaminősítő Bizottság szekciói szükség szerint, de legalább félévente egyszer üléseznek. Az állami elismerésre, annak elutasítására, illetve az állami elismerés visszavonására vonatkozó, valamint az egyéb előterjesztéseket az MgSzH – törekedve az optimális vetésidők figyelembevételére – készíti el és legalább 10 nappal az ülés időpontját megelőzően megküldi az érintett szekció tagjainak, a bejelentőnek és a meghívott szakértőknek. (5) A Fajtaminősítő Bizottság szekciói döntéseiket zárt ülésen, nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozzák. A Fajtaminősítő Bizottság szekciói akkor határozatképesek, ha az ülésen a tagok legalább kétharmada jelen van. Szavazásra a Fajtaminősítő Bizottság elnöke, valamint a szekció elnöke és tagjai jogosultak. Szavazategyenlőség esetén a szekcióelnök szavazata dönt. (6) Ha a növényfajta állami elismerése csak DUS-vizsgálat eredményéhez kötött, a szekció tagjai – a szekció elnök döntése alapján – írásban szavazhatnak. (7) A szekció tagja – előzetes bejelentés alapján – a szekció hatáskörébe tartozó fajták fajtakísérleti állomáson végzett kísérleteit a helyszínen megtekintheti. Nemzeti Fajtajegyzék 22. § (1) Az MgSzH évente közzéteszi az államilag elismert fajtákat tartalmazó Nemzeti Fajtajegyzéket, amelyben fajonkénti felsorolásban közölni kell: a) a fajta nevét, b) a bejelentő nevét, címét, c) a fajtafenntartó nevét, címét, d) a fajta képviselőjének nevét, címét, e) a Nemzeti Fajtajegyzékre vétel időpontját (év, hó, nap), f) az esetleges géntechnológiai módosítás tényét, valamint g) a növényfajta-oltalom fennállását. (2) A Nemzeti Fajtajegyzékben a kertészeti növények szaporítóanyagának előállításánál alanyként használt növényfajtákat, illetve fajokat is fel kell tüntetni. (3) A Nemzeti Fajtajegyzéket ágazatonként külön állítják össze. Az ágazatonkénti fajtajegyzékek a következők: a) Szántóföldi Növények Nemzeti Fajtajegyzéke, b) Zöldségnövények Nemzeti Fajtajegyzéke, c) Szőlő és Gyümölcs Nemzeti Fajtajegyzék, d) Dísz- és Gyógynövények Nemzeti Fajtajegyzéke, e) Erdészeti Növények Nemzeti Fajtajegyzéke. (4) A (3) bekezdés szerinti nemzeti fajtajegyzékek A. része tartalmazza mindazon fajok fajtáit, amelyek szerepelnek az 1. számú mellékletben, és a szántóföldi, valamint a zöldségnövények esetében a Közösségi Fajtajegyzékre felkerülnek. (5) A (3) bekezdés szerinti nemzeti fajtajegyzékek B. része azon fajok fajtáit tartalmazza, amelyekre nem vonatkozik a törvény szerinti állami elismerési kötelezettség, de korábban állami elismerést kaptak vagy állami elismerésüket fakultatív módon kérelmezték. Ezek a fajták a Közösségi Fajtajegyzékre nem kerülnek fel. Szállítói Fajtajegyzék 23. § (1) Az MgSzH az előállítók és forgalmazók bejelentése alapján a gyümölcs- és dísznövényfajtákra kiterjedően évente összeállítja a Szállítói Fajtajegyzéket és azt rövid fajtaleírásokkal kiegészítve közzéteszi. (2) A Szállítói Fajtajegyzékre történő bejelentésnek tartalmaznia kell a) a fajta nevét, szükség esetén annak szinonimáit, b) a fajta fenntartására és az alkalmazott szaporítási rendszerre vonatkozó adatokat, c) a fajta leírását, legalább a 9. számú mellékletben megjelölt tulajdonságok és az azokra vonatkozó kifejeződési fokozatok alapján, valamint d) annak feltüntetését, hogy az adott fajta miben különbözik a hozzá legjobban hasonlító más fajtáktól. (3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben lehetőség szerint közölni kell, hogy a fajta és a hozzá legközelebb álló fajta tulajdonságának különbözősége milyen kifejeződési fokozattal jellemezhető. (4) A Szállítói Fajtajegyzékre akkor kerülhet a fajta, ha a) az Európai Unió valamennyi tagállamában azonos nevet visel, amit az MgSzH ellenőriz azzal, hogy megfelelő esetben a (2) bekezdés a) pontja szerint az ismert szinonimákat is meg kell adni, b) kellően részletes fajtaleírással rendelkeznek a szállítók a fajtáról, kellően részletesnek tekintve a fajtaleírást, ha az a 9. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok kifejeződési fokozatait tartalmazza, c) a szállító megnevezi a fajta fenntartóját és a fajtafenntartás helyét. (5) A Szállítói Fajtajegyzéken lévő fajtákat közismerteknek kell tekinteni, azokat az MgSzH fajtagyűjteményeibe kiülteti. Leíró Fajtajegyzék 24. § Az MgSzH az államilag elismert fajtákról Leíró Fajtajegyzéket készít, amelyben a fajtáknak az elismeréskori állapotára vonatkozóan közölt lényeges morfológiai, termesztési és felhasználási tulajdonságairól ad tájékoztatást. Ajánlott Fajták Jegyzéke 25. § (1) A termelők tájékoztatása, illetve a fajták jobb megismerése érdekében a Nemzeti Fajtajegyzéken, valamint a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajták egy részével statisztikailag értékelhető kísérleteket lehet szervezni. A kísérletekbe kerülés feltétele az állami elismerés megléte, a Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajták esetében pedig a Magyar Köztársaságban lefolytatott gazdasági értékvizsgálat megfelelő eredménye. (2) A kísérleteket a kereskedelmi forgalomból vett, a jogszabályban meghatározott utolsó szaporítási fokú fémzárolt szaporítóanyagokból állítják be. (3) Az Ajánlott Fajták Jegyzékéhez szükséges kísérletekben a fajták gazdasági értékét kell megállapítani, különös tekintettel a termőképességre, minőségre és a növénykórtani tulajdonságokra. (4) Az Ajánlott Fajták Jegyzékének összeállításához szükséges kísérletek szervezését, a kísérleti módszertan – a faj sajátosságai, illetve a termesztési cél figyelembevételével történő – összeállítását és évenkénti közzétételét a Magyar Agrárkamara, valamint az egyes termékpályákat összefogó szakmai szervezetek által létrehozott bizottság végzi. A bizottság dönt az Ajánlott Fajták Jegyzékében történő szerepeltetésről, egyúttal szervezi és lebonyolítja az ahhoz szükséges kísérleteket, illetve megállapítja a vonatkozó költségeket. A költségek fedezetét központi költségvetési források és a Magyar Agrárkamara, valamint az egyes termékpályákat összefogó szakmai szervezetek befizetési kötelezettsége biztosítja. A bizottság működésének szabályait és etikai szabályzatát maga határozza meg. A fajták fenntartása 26. § (1) A fajtafenntartás feladata a fajta szaporításához, illetve terjesztéséhez szükséges alapanyag – elit vetőmag – folyamatos előállítása olyan módon, hogy tulajdonságai az utód nemzedékben megmaradjanak és a növényegészségügyi előírásoknak megfeleljenek. (2) A hibridfajta fenntartása alatt a hibrid kombinációban szereplő vonalak fenntartását kell érteni. (3) Szőlő, gyümölcs és erdészeti fajták esetében a fajtafenntartásnak a bázis szaporítóanyag előállítására is ki kell terjednie. (4) A bejelentő a fajta fenntartásával más természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot is megbízhat. A fajtafenntartási jog átadásáról, illetve az esetleges további változásokról a bejelentő az MgSzH-t írásban köteles értesíteni. (5) Ha az állami elismerésben részesített, oltalom alatt nem álló fajtára újabb fajtafenntartó támaszt igényt annak alapján, hogy a fajtafenntartás során mennyiségi és minőségi kifogások merültek fel és azok az eredeti fajtafenntartónál nem orvosolhatók, azt az MgSzH részére be kell jelenteni. Az MgSzH az újabb fajtafenntartó által előállított szaporítóanyagot DUS kísérletben összehasonlítja a fajta referenciagyűjteményben elhelyezett eredeti szaporítóanyagával. A vizsgálat időtartama legalább egy termesztési ciklus. Ha a két szaporítóanyag tételből felnevelt növény fajtaleírása azonos, akkor az újabb fajtafenntartó a nyilvántartásba bevezethető. Az MgSzH az összehasonlító vizsgálat eredményei és a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása alapján a fajtafenntartót, illetve fajtafenntartókat a Nemzeti Fajtajegyzékben közzéteszi. 27. § (1) Az MgSzH a fajtafenntartás eredményességét ellenőrzi. A Nemzeti Fajtajegyzékre vételt követően a fajtafenntartó által előállított szaporítóanyag mintáit a tartós vetőmagtárolóban elhelyezett – vegetatív szaporítású növényeknél a fajtagyűjteményben megőrzött – tétellel az MgSzH összehasonlítja annak megállapítására, hogy a fajtafenntartás során az állami elismerésben részesített fajta megőrizte-e az eredeti fajtaleírásban szereplő tulajdonságokat. Ennek érdekében a vetőmag előállítás és forgalmazás ellenőrzésének keretében az MgSzH fajtakitermesztő állomásának vizsgálatot kell végeznie a) valamennyi hivatalos minősítésben részesített szuperelit szaporítási fokú vetőmagtétel mintájából, b) valamennyi elit szaporítási fokú vetőmagtétel mintájából, c) szúrópróbaszerűen a minősített vetőmagtételek legalább 20%-ából. (2) Magyarországon nem regisztrált, de magyarországi fajtafenntartóval rendelkező fajták esetében a fajtafenntartás ellenőrzésének lefolytatásához az MgSzH segítséget nyújt a társhatóságok részére. (3) A 20. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, ha a fajtafenntartás során előállított és forgalomba kerülő szaporítóanyag ismételten nem felel meg a Nemzeti Fajtajegyzékre vételkor rögzített leírásnak. 28. § A növényfajták állami elismerésének, illetve a növényfajta-oltalommal kapcsolatos DUS vizsgálatok díjtételeit külön rendelet tartalmazza. 29. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. (2) E rendeletnek a növényfajták állami elismeréséről szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet módosításáról szóló 1/2012. (I. 20.) VM rendelet (a továbbiakban: Módr.) 1. és 2. mellékletével módosított 10. és 11. számú mellékletét a Módr. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (3) A növényfajták állami elismeréséről szóló 88/1997. (XI. 28.) FM rendelet szerint kiadott ideiglenes szaporítási engedélyek a rendelet hatálybalépését követően az e rendelet szerinti egyedi szaporítási engedélynek minősülnek. 30. § Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 66/401/EGK irányelve (1966. június 14.) a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról, b) a Tanács 66/402/EGK irányelve (1966. június 14.) a gabonavetőmagok forgalmazásáról, c) a Tanács 92/33/EGK irányelve (1992. április 28.) a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és ültetési anyagok forgalmazásáról, d) a Tanács 92/34/EGK irányelve (1992. április 28.) a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról, e) a Bizottság 93/79/EGK irányelve (1993. szeptember 21.) a termelők által a 92/34/EGK tanácsi irányelv szerint vezetett, a gyümölcsfajták szaporító- és ültetvényanyagait tartalmazó jegyzékre vonatkozó kiegészítő végrehajtási intézkedések kidolgozásáról. f) a Tanács 1999/105/EK irányelve (1999. december 22.) az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról, g) a Tanács 2002/53/EK irányelve (2002. június 13.) a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről, h) a Tanács 2002/54/EK irányelve (2002. június 13.) a cukorrépa-vetőmag forgalmazásáról, i) a Tanács 2002/55/EK irányelve (2002. június 13.) a zöldségvetőmagok forgalmazásáról, j) a Tanács 2002/56/EK irányelve (2002. június 13.) a vetőburgonya forgalmazásáról, k) a Tanács 2002/57/EK irányelve (2002. június 13.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról, l) a Bizottság 2003/90/EK irányelve (2003. október 6.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról, m) a Bizottság 2003/91/EK irányelve (2003. október 6.) a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimum követelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról, n) a Bizottság 2004/29/EK irányelve (2004. március 29.) a szőlőfajták vizsgálata során alkalmazott jellemzők és minimális feltételek meghatározásáról, o) a Bizottság 2005/91/EK irányelve (2005. december 16.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/90/EK irányelv módosításáról, p) a Bizottság 2006/124/EK irányelve (2006. december 5.) a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagok forgalmazásáról szóló 92/33/EGK tanácsi irányelv és a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló 2002/55/EK tanácsi irányelv módosításáról, r) a Bizottság 2006/127/EK irányelve (2006. december 7.) a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe veendő tulajdonságok és a vizsgálat elvégzésének minimumkövetelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/91/EK irányelv módosításáról, s) a Bizottság 2007/49/EK irányelve (2007. július 26.) a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimumkövetelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/91/EK irányelv módosításáról, t) a Bizottság 2007/48/EK irányelve (2007. július 26.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/90/EK irányelv módosításáról, u) a Bizottság 2008/83/EK irányelve (2008. augusztus 13.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimumkövetelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/91/EK irányelv módosításáról, v) a Bizottság 2007/72/EK irányelve (2007. december 13.) a 66/401/EGK tanácsi irányelvnek a Galega orientalis Lam. fajjal történő kiegészítéséről, w) a Bizottság 2009/97/EK irányelve (2009. augusztus 3.) a 2002/53/EK és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemezők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvek módosításáról, wa) a Bizottság 2010/46/EU irányelve (2010. július 2.) a 2002/53/EK és 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket előíró 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról, wb) a Bizottság 2009/145/EK irányelve (2009. november 26.) egy adott helyen és régióban hagyományosan termesztett és génerózió által veszélyeztetett honos zöldségfajok és fajták, illetve a kereskedelmi növénytermesztési szempontból tényleges értékkel nem rendelkező, csupán bizonyos feltételek melletti termesztésre nemesített zöldségek fajtáinak elismerése, és ezen honos fajok és fajták vetőmagjának forgalmazása esetében alkalmazható eltérésekről, wc) a Bizottság 2011/68/EU végrehajtási irányelve (2011. július 1.) a 2002/53/EK és 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket előíró 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról. 1. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez Az állami elismerésre, illetve Szállítói Fajtajegyzékre vételre kötelezett növényfajok jegyzéke I. Állami elismerésre kötelezett növényfajok A) Szántóföldi növények Répafélék 1. Beta vulgaris L. Cukorrépa 2. Beta vulgaris L. Takarmányrépa Takarmánynövények 3. Agrostis canina L. Ebtippan 4. Agrostis gigantea Roth Óriás tippan 5. Agrostis stolonifera L. Tarackos tippan 6. Agrostis capillaris L. Cérnatippan 7. Alopecurus pratensis L. Réti ecsetpázsit 8. Arrhenatherum elatius (L.) Francia perje P. Beauv. ex J. Presl & C. Presl 9. Bromus catharticus Vahl Sudár rozsnok 10. Bromus sitchensis Trin. Alaszkai rozsnok 11. Cynodon dactylon (L.) Pers. Csillagpázsit 12. Dactylis glomerata L. Csomós ebír 13. Festuca arundinacea Schreber Nádképű csenkesz 14. Festuca filiformis Pourr. Fonalas csenkesz 15. Festuca ovina L. Juhcsenkesz 16. Festuca pratensis Huds. Réti csenkesz 17. Festuca rubra L. Vörös csenkesz 18. Festuca trachyphilla (Hack.) Krajina Keménylevelű csenkesz 19. xFestulolium Asch. & Graebn. Csenkesz-perje fajhibrid 20. Lolium multiflorum Lam. Olaszperje, hollandiperje 21. Lolium perenne L. Angolperje 22. Lolium x boucheanum Kunth Hibrid perje 23. Phalaris aquatica L. Kanáriköles 24. Phleum nodosum L. Kis komócsin 25. Phleum pratense L. Réti (mezei) komócsin 26. Poa annua L. Egynyári perje 27. Poa nemoralis L. Ligeti perje 28. Poa palustris L. Mocsári perje 29. Poa pratensis L. Réti perje 30. Poa trivialis L. Sovány perje 31. Trisetum flavescens (L.) P. Beauv. Aranyzab 32. Galega orientalis Lam. Keleti kecskeruta 33. Hedysarum coronarium L. Koronás baltavirág 34. Lotus corniculatus L. Szarvaskerep 35. Lupinus albus L. Fehérvirágú csillagfürt 36. Lupinus angustifolius L. Keskenylevelű csillagfürt 37. Lupinus luteus L. Sárgavirágú csillagfürt 38. Medicago lupulina L. Komlós lucerna 39. Medicago sativa L. Lucerna 40. Medicago x varia T. Martyn Tarkavirágú lucerna 41. Onobrychis viciifolia Scop. Baltacim 42. Pisum sativum L. (partim) Étkezési száraz- és takarmányborsó 43. Trifolium alexandrinum L. Alexandriai here 44. Trifolium hybridum L. Svédhere 45. Trifolium incarnatum L. Bíborhere 46. Trifolium pratense L. Vöröshere 47. Trifolium repens L. Fehérhere 48. Trifolium resupinatum L. Perzsahere 49. Trigonella foenum-graecum L. Görögszéna 50. Vicia faba L. (partim) Lóbab 51. Vicia pannonica Crantz Pannon bükköny 52. Vicia sativa L. Takarmánybükköny 53. Vicia villosa Roth Szöszös bükköny 54. Brassica napus L. var. napobrassica (L.) Rchb. Karórépa 55. Brassica oleracea L. convar. acephala (DC.) Takarmánykáposzta Alef. var. medullosa Thell. + var. viridis 56. Phacelia tanacetifolia Benth. Mézontófű 57. Raphanus sativus L.var. oleiformis Pers. Takarmányretek (olajretek) Olaj- és rostnövények 58. Arachis hypogaea L. Földimogyoró 59. Brassica rapa L. var. silvestris (Lam.) Briggs Réparepce 60. Brassica juncea (L.) Czern. Barna mustár 61. Brassica napus L. (partim) Káposztarepce 62. Brassica nigra (L.) W.D.J. Koch Fekete mustár 63. Cannabis sativa L. Kender 64. Carthamus tinctorius L. Sáfrányos szeklice 65. Carum carvi L. Kömény 66. Gossypium hirsutum L., Gossypium barbadense L. Gyapot 67. Helianthus annuus L. Napraforgó 68. Linum usitatissimum L. Len (olajlen, rostlen) 69. Papaver somniferum L. Mák 70. Sinapis alba L. Fehér mustár 71. Glycine max (L.) Merr. Szója Gabonafélék 72. Avena nuda L. Csupasz zab 73. Avena sativa L. (továbbá Avena byzantina K. Koch) Zab és bizánci zab 74. Avena strigosa Schreb. Homoki zab 75. Hordeum vulgare L. Árpa 76. Oryza sativa L. Rizs 77. Phalaris canariensis L. Fénymag 78. Secale cereale L. Rozs 79. Sorghum bicolor (L.) Moench Cirok 80. Sorghum sudanense (Piper) Stapf Szudánifű 81. Sorghum bicolor (L.) Moench x Hibrid szudánifű Sorghum sudanense (Piper) Stapf 82. x Triticosecale Wittm. ex A. Camus Tritikálé 83. Triticum aestivum L. Búza 84 Triticum durum Desf. Durum búza 85. Triticum spelta L. Tönkölybúza 86. Zea mays L. Kukorica (a csemegekukorica, a pattogató kukorica, a gyöngykukorica és a díszkukorica kivételével) Burgonya 87. Solanum tuberosum L. Burgonya B) Zöldségek 1. Allium cepa L. Cepa csoport Vöröshagyma 2. Allium cepa L. Aggregatum csoport Salottahagyma 3. Allium fistulosum L. Téli sarjadékhagyma 4. Allium porrum L. Póréhagyma 5. Allium sativum L. Fokhagyma 6. Allium schoenoprasum L. Metélőhagyma 7. Anthriscus cerefolium (L.) Hoffm. Turbolya 8. Apium graveolens L. Gyökérzeller, levélzeller 9. Asparagus officinalis L. Spárga 10. Beta vulgaris L. Cékla, mángold 11. Brassica oleracea L. Leveles kel, karfiol, brokkoli, calabrese brokkoli, bimbóskel, kelkáposzta, fejes káposzta, vörös káposzta, karalábé 12. Brassica rapa L. Kínai kel, tarlórépa 13. Capsicum annuum L. Paprika 14. Chicorium endivia L. Borzaslevelű endívia, széleslevelű endívia 15. Chicorium intybus L. Hajtató cikória, leveles cikória, ipari cikória 16. Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum. et Nakai Görögdinnye 17. Cucumis melo L. Sárgadinnye 18. Cucumis sativus L. Salátauborka, konzervuborka 19. Cucurbita maxima Duchesne. Sütőtök 20. Cucurbita pepo L. Tök 21. Cynara cardunculus L. Articsóka, kardi 22. Daucus carota L. Sárgarépa, takarmány sárgarépa 23. Foeniculum vulgare Mill. Édeskömény 24. Lactuca sativa L. Saláta 25. Lycopersicon esculentum Mill. Paradicsom 26. Petroselinum crispum (Mill.) Nyman ex A. W. Hill Petrezselyem 27. Phaseolus coccineus L. Tűzbab 28. Phaseolus vulgaris L. Zöldbab (bokorbab és futóbab) 29. Pisum sativum L. (partim) Kifejtőborsó, velőborsó, cukorborsó 30. Raphanus sativus L. Retek, fekete retek 31. Rheum rhabarbarum L. Rebarbara 32. Scorzonera hispanica L. Feketegyökér 33. Solanum melongena L. Tojásgyümölcs 34. Spinacia oleracea L. Spenót 35. Valerianella locusta (L.) Laterr. Galambbegysaláta 36. Vicia faba L. (partim) Lóbab 37. Zea mays L. (partim) Csemegekukorica, pattogató kukorica C) Szőlő 1. Vifis L. szőlő II. Szállítói Fajtajegyzékre vételre kötelezett növényfajok Gyümölcs 1. Castanea sativa Mill. gesztenye 2. Citrus L. 3. Corylus avellana L. mogyoró 4. Cydonia oblonga Mill. birs 5. Ficus carica L. füge 6. Fortunella Swingle 7. Fragaria L. szamóca 8. Juglans regia L. dió 9. Malus Mill. alma 10. Olea europea L. olívabogyó 11. Mespilus germanica L. naspolya 12. Pistacia vera L. pisztácia 13. Poncirus Raf. 14. Prunus amygdalus Batsch mandula 15. Prunus armeniaca L. kajszibarack 16. Prunus avium L. cseresznye 17. Prunus cerasus L. meggy 18. Prunus domestica L. szilva 19. Prunus persica (L.) Batsch őszibarack 20. Prunus salicina Lindl. japán szilva 21. Pyrus L. körte 22. Ribes L. ribiszke, köszméte, ribiszke X köszméte 23. Rubus L. málna, szeder, málnaszeder 24. Sambucus nigra L. bodza 25. Vaccinium L. áfonya 2–3. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez 4. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez A DUS-vizsgálathoz szükséges szaporítóanyag mennyiségi és minőségi előírásai Faj Fajtabejelen tési határidő (dátum) Vetőmag beérkezési határidő (dátum) Vizsgálati mintameny nyisége (kg) Kalász mintameny nyisége (db) Vetőmag minőségi előírások Letéti mintafelújí táshoz (kg) csírázási % tisztaság % A) SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK RÉPAFÉLÉK Cukorrépa I. 31. III. 1. 1,2U – 85,0 100,0 1,2U (Beta vulgaris L.) Takarmányrépa I. 20. I. 20. 3 – 85,0 100,0 3,0 (Beta vulgaris L.) TAKARMÁNYNÖVÉNYEK ÉS PÁZSITFÜVEK Ebtippan I. 20. I. 31. 1,5 – 88,0 92,0 2,0 (Agrostis canina L.) Óriás tippan I. 20. I. 31. 1,5 – 88,0 92,0 2,0 (Agrostis gigantea Roth) Tarackos tippan I. 20. I. 31. 1,5 – 88,0 92,0 2,0 (Agrostis stolonifera L.) Cérnatippan I. 20. I. 31. 1,5 – 88,0 92,0 2,0 (Agrostis capillaris L.) Réti ecsetpázsit I. 31. II. 10. 2,0 – 70,0 75,0 2,5 (Alopecurus pratensis L.) Francia perje I. 31. II. 10. 2,0 – 80,0 90,0 2,5 [Arrhenatherum elatius (L.) P. Beauv. ex J. Presl & C Presl] Sudár rozsnok I. 31. II. 10. 2,0 – 75,0 97,0 2,5 (Bromus catharticus Vahl) Alaszkai rozsnok I. 31. II. 10. 2,0 – 75,0 97,0 2,5 (Bromus sitchensis Trin.) Csillagpázsit I. 31. II. 10. 1,5 – 70,0 90,0 2,0 [Cynodon dactylon (L.) Pers.] Csomós ebír I. 31. II. 10. 2,0 – 80,0 92,0 2,5 (Dactylis glomerata L.) Nádképű csenkesz I. 20. I. 31. 2,0 – 90,0 94,0 2,5 (Festuca arundinacea Schreber) Fonalas csenkesz I. 31. II. 10. 0,5 – 75,0 90,0 1,2 (Festuca filiformis Pourr.) Juhcsenkesz I. 31. II. 10. 0,5 – 75,0 90,0 1,2 (Festuca ovina L.) Réti csenkesz I. 20. I. 31. 2,0 – 80,0 95,0 2,5 (Festuca pratensis Huds.) Vörös csenkesz I. 20. I. 31. 2,5 – 80,0 94,0 2,5 (Festuca rubra L.) Keménylevelű csenkesz I. 31. II. 10. 0,5 – 75,0 90,0 1,2 Festuca trachyphilla (Hack.) Krajina Csenkesz-perje fajhibrid I. 31. II. 10. 2,0 – 75,0 96,0 2,5 (xFestulolium Asch. & Graebn.) Olaszperje, hollandiperje I. 20. I. 31. 2,0 80,0 95,0 2,5 (Lolium multiflorum Lam.) Angolperje I. 31. II. 10. 2,0 – 80,0 95,0 3,0 (Lolium perenne L.) Hibrid perje I. 20. I. 31. 2,0 – 88,0 95,0 2,5 (Lolium x boucheanum Kunth) Kanáriköles I. 31. II. 10. 1,5 – 75,0 96,0 2,0 (Phalaris aquatica L.) Kis komócsin I. 20. I. 31. 2,0 – 80,0 96,0 2,5 (Phleum nodosum L.) Réti (mezei) komócsin I. 20. I. 31. 2,0 – 89,0 96,0 2,5 (Phleum pratense L.) Egynyári perje I. 31. II. 10. 1,5 – 85,0 92 1,5 (Poa annua L.) Ligeti perje I. 31. II. 10. 1,5 – 83,0 91,0 1,5 (Poa nemoralis L.) Mocsári perje I. 20. I. 31. 1,5 – 75,0 85,0 1,5 (Poa palustris L.) Réti perje I. 20. I. 31. 2,0 – 84,0 88,0 2,5 (Poa pratensis L.) Sovány perje I. 20. I. 31. 1,5 – 75,0 85,0 1,5 (Poa trivialis L.) Aranyzab I. 31. II. 10. 1,5 – 75,0 78,0 1,5 [Trisetum flavescens (L.) P. Beauv.] Keleti kecskeruta I. 31. II. 10. 2,0 – 75,0 99,5 2,5 (Galega orientalis Lam.) Koronás baltavirág I. 31. II. 10. 1,5 – 75,0 95,0 1,5 (Hedysarum coronarium L.) Szarvaskerep I. 20. I. 31. 2,0 – 75,0 95,0 2,5 (Lotus corniculatus L.) Fehérvirágú csillagfürt I. 31. II. 10. 6,0 – 80,0 98,0 15,0 (Lupinus albus L.) Keskenylevelű csillagfürt I. 31. II. 10. 6,0 – 75,0 98,0 13,0 (Lupinus angustifolius L.) Sárgavirágú csillagfürt I. 31. II. 10. 6,0 – 80,0 98,0 13,0 (Lupinus luteus L.) Komlós lucerna I. 31. II. 10. 2,0 – 85,0 99,5 2,5 (Medicago lupulina L.) Lucerna I. 31. II. 10. 2,0 – 85,0 99,5 2,5 (Medicago sativa L.) Tarkavirágú lucerna I. 31. II. 10. 2,0 – 85,0 99,5 2,5 (Medicago x varia T. Martyn) Baltacim I. 31. II. 10. 1,5 – 82,0 99,0 2,0 (Onobrychis viciifolia Scop.) Étkezési száraz- és takarmányborsó I. 31. II. 10. 5,0 – 80,0 98,0 5,0 [Pisum sativum L. (partim)] Alexandriai here I. 31. II. 10. 1,0 – 85,0 99 2,0 (Trifolium alexandrinum L.) Svédhere I. 20. I. 31. 1,5 – 85,0 99,0,0 2,0 (Trifolium hybridum L.) Bíborhere VIII. 1. VIII. 10. 1,0 – 85,0 99,0 2,0 (Trifolium incarnatum L.) Vöröshere I. 20. I. 31. 2,0 – 85,0 99,0 2,5 (Trifolium pratense L.) Fehérhere I. 20. I. 31. 2,0 – 85,0 99,0 2,5 (Trifolium repens L.) Perzsahere I. 31. II. 10. 1,5 – 85,0 99,0 2,0 (Trifolium resupinatum L.) Görögszéna I. 31. II. 10. 1,5 – 85,0 99,0 2,0 (Trigonella foenum-graecum L.) Lóbab I. 31. II. 10. 3,0 – 85,0 98,0 7,0 [Vicia faba L. (partim)] Pannon bükköny IX. 10. IX. 20. 2,0 – 90,0 98,0 2,0 (Vicia pannonica Crantz) Takarmánybükköny I. 31. II. 10. 2,0 – 90,0 98,0 4,0 (Vicia sativa L.) Szöszös bükköny IX. 10. IX. 20. 2,0 – 85,0 98,0 2,0 (Vicia villosa Roth) Karórépa I. 31. II. 10. 2,0 – 80,0 98,0 1,0 [Brassica napus L. var. napobrassica (L.) Rchb.] Takarmánykáposzta I. 31. II. 10. 0,1 – 80,0 95,0 0,5 [Brassica oleracea L. convar. acephala (DC.) Alef. var. medullosa Thell. + var. viridis] Mézontófű I. 20. I. 31. 1,5 – 85,0 98,0 2,0 (Phacelia tanacetifolia Benth.) Takarmányretek (olajretek) I. 31. II. 10. 0,5 – 80,0 97,0 1,0 (Raphanus sativus L. var. oleiformis pers.) OLAJ- ÉS ROSTNÖVÉNYEK Földimogyoró I. 31. II. 20. 3,0 – 70,0 99,0 4,0 (Arachis hypogaea L.) Réparepce [Brassica rapa L. var. silvestris (Lam.) Briggs] őszi VIII. 5. VIII. 10. 1,0 – 94,0 99,5 1,0 tavaszi I. 31. II. 10. 1,0 – 94,0 99,5 1,0 Barna mustár I. 15. II. 15. 3,0 – 95,0 99,0 2,0 [Brassica juncea (L.) Czern.] Káposztarepce [Brassica napus L. (partim)] hibrid őszi VIII. 5. VIII. 10. 1,0 – 94,0 99,5 1,0 hibrid és szabadelvirágzású fajta hibrid komponens VIII. 5. VIII. 10. 0,4 – 94,0 99,5 0,6 tavaszi I. 30. II. 10. 1,0 – 94,0 99,5 1,0 hibrid és szabadelvirágzású fajta hibrid komponens I. 30. II. 10. 0,4 – 94,0 99,5 0,6 Fekete mustár I. 31. II. 15. 3,0 – 95,0 99,0 2,0 [Brassica nigra (L.) W.D.J. Koch] Kender (Cannabis sativa L.) hibrid I. 31. II. 20. 2,0 – 85,0 98,5 2,0 vonalak I. 31. II. 20. 1,0 – 85,0 98,5 1,0 Sáfrányos szeklice I. 15. II. 15. 3,0 – 90,0 99,0 2,0 (Carthamus tinctorius L.) Kömény I. 15. II. 15. 3,0 – 80,0 99,0 2,0 (Carum carvi L.) Napraforgó (Helianthus annuus L.) hibrid és szabadelvirágzású fajta I. 31. III. 15. 2,0 – 92,0 99,5 1,0 hibrid komponens I. 31. III. 15. 1,0 – 87,0 99,5 1,0 Len (olajlen, rostlen) I. 31. II. 20. 1,5 – 87,0 98,5 2,0 (Linum usitatissimum L.) Mák XII. 15. I. 15. 1,2 90,0 99,0 1,0 (Papaver somniferum L.) Fehér mustár I. 15. II. 15. 3,0 – 95,0 99,0 2,0 (Sinapis alba L.) Szója I. 31. II. 15. 3,0 – 80,0 98,0 5,0 [Glycine max (L.) Merr.] GABONAFÉLÉK Csupasz zab I. 31. II. 10. 3,0 200 87,0 99,0 10,0 (Avena nuda L.) Zab beleértve:bizánci zab [Avena sativa L. (továbbá Avena byzantina K. Koch)] tavaszi I. 31. II. 10. 3,0 200 87,0 99,0 10,0 őszi IX. 10. IX. 20. 3,0 220 87,0 99,0 5,0 Homoki zab IX. 10. IX. 20. 3,0 220 87,0 99,0 5,0 (Avena strigosa Schreb.) Árpa (Hordeum vulgare L.) őszi IX. 10. IX. 20. 4,0 220 90,0 99,0 5,0 (csupasz árpa is) tavaszi I. 31. II. 20. 3,0 200 90,0 99,0 10,0 Rizs I. 31. III. 10. 5,0 105 90,0 99,8 8,0 (Oryza sativa L.) Fénymag I. 31. III. 15. 2,0 – 90,0 99,5 3,0 (Phalaris canariensis L.) Rozs (Secale cereale L.) őszi VIII. 15. VIII. 25. 6,5 – 85,0 99,0 12,0 (fajta, hibrid) tavaszi I. 31. II. 25. 6,5 85,0 99,0 12,0 (fajta, hibrid) vonal, alapegyszeres-őszi VIII. 15. VIII. 25. 3,0 – 85,0 99,0 6,0 vonal, alapegyszeres-tavaszi I. 31. II. 25. 3,0 85,0 99,0 6,0 Cirok [Sorghum bicolor (L.) Moench] hibrid és szab. elv. fajták II. 10. III. 15. 0,5 – 90,0 99,5 1,0 vonal, alapegyszeres II. 10. III. 15. 0,5 50 90,0 99,5 1,0 Szudánifű [Sorghum sudanense (Piper) Stapf] hibrid és szab. elv. fajták II. 10. III. 15. 0,5 – 90,0 99,5 1,0 vonal, alapegyszeres II. 10. III. 15. 0,5 50 90,0 99,5 1,0 Cirok x Szudánifű hibrid [Sorghum bicolor (L.) Moench x Sorghum sudanense (Piper) Stapf] hibrid II. 10. III. 15. 0,5 – 90,0 99,5 1,0 vonal, alapegyszeres II. 10. III. 15. 0,5 50 90,0 99,5 1,0 Tritikálé (x Triticosecale Wittm. ex A. Camus) őszi (fajta, hibrid) VIII. 15. VIII. 25. 8,0 350 80,0 99,0 12,0 tavaszi (fajta, hibrid) I. 31. II. 25. 8,0 350 80,0 99,0 12,0 vonal, alapegyszeres-őszi VIII. 15. VIII. 25. 3,0 – 80,0 99,0 6,0 vonal, alapegyszeres-tavaszi I. 31. II. 25. 3,0 80,0 99,0 6,0 Búza (Triticum aestivum L.) őszi (fajta, hibrid) IX. 10. IX. 20. 4,0 220 90,0 99,0 5,0 vonal, alapegyszeres IX. 10. IX. 20. 4,0 220 90,0 99,0 5,0 tavaszi I. 31. II. 10. 4,0 220 90,0 99,0 5,0 Durumbúza (Triticum durum Desf.) őszi IX. 10. IX. 20. 4,0 220 90,0 99,0 5,0 tavaszi I. 31. II. 10. 4,0 220 90,0 99,0 5,0 Tönkölybúza (Triticum spelta L.) őszi IX. 10. IX. 20. 4,0 220 90,0 99,0 5,0 Kukorica (Zea mays L.) hibrid, szab. elv. fajta II. 10. III. 15. 1,0 – 95,0 99,0 1,0 vonal és alapegyszeres II. 10. III. 15. 1,0 – 85,0 99,0 1,0 BURGONYA Burgonya II. 28. III. 10. 300 db – „E” – – (Solanum tuberosum L.) vetőgumó 35/55 mm Faj Fajtabejelen tési határidő (dátum) Vetőmag beérkezési határidő Vizsgálati és letéti minta menynyisége (ezer szem) Vetőmag minőségi előírások csírázási % tisztaság % B) ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK Vöröshagyma I. 15. II. 15. 50 85,0 99,0 (Allium cepa L.) Salottahagyma I. 15. II. 15. 50 85,0 99,0 (Allium cepa L.) Téli sarjadékhagyma I. 15. II. 15. 50 85,0 99,0 (Allium fistulosum L.) Póréhagyma I. 15. II. 15. 50 85,0 99,0 (Allium porrum L.) Fokhagyma (Allium sativum L.) őszi VIII. 15. VIII. 15. 300 gerezd – – tavaszi I. 15. II. 15. 300 gerezd – – Metélőhagyma I. 15. II. 15. 50 85,0 99,0 (Allium schoenoprasum L.) Turbolya I. 15. II. 15. 15 70,0 96,0 (Anthriscus cerefolium L. Hoffm.) Gyökérzeller, levélzeller XII. 15. I. 15. 90 85,0 99,0 (Apium graveolens L.) Spárga XII. 15. I. 15 600 db 80,0 99,0 (Asparagus officinalis L.) Mángold I. 15. II. 15. 9 80,0 99,0 (Beta vulgaris L. var. vulgaris) Cékla I. 15. II. 15. 40 80,0 99,0 (Beta vulgaris L. var. vulgaris conditiva Alef.) Leveles kel I. 15. II. 15. 12 90,0 99,0 [Brassica oleracea L. convar. acephala (DC.) Alef. varsabellica] Karfiol I. 15. II. 15. 12 90,0 99,0 [Brassica oleracea L. convar. botrytis (L.) Alef. var. botrytis L.] Brokkoli, calabrese brokkoli I. 15. II. 15. 12 90,0 99,0 [Brassica oleracea L. convar. botrytis (L.) Alef. var. cymosa Duch.] Bimbóskel I. 15. II. 15. 12 90,0 99,0 [Brassica oleracea L. convar. oleracea var. geminfera DC.] Kelkáposzta I. 15. II. 15. 12 90,0 99,0 [Brassica oleracea L. convar. capitata (L.) Alef. var. sabauda L.] Fejes káposzta I. 15. II. 15. 12 90,0 99,0 [Brassica oleracea L. convar. capitata (L.) Alef. var. alba DC] Vöröskáposzta I. 15. II. 15. 12 90,0 99,0 [Brassica oleracea L. convar. capitata (L.) Alef. var. rubra DC] Karalábé XII. 15. I. 15. 12 90,0 99,0 [Brassica oleracea L. convar. acephla (DC.) Alef. var. gongylodes] Kínai kel I. 15. II. 15. 6 90,0 99,0 (Brassica rapa L.) Tarlórépa I. 15. II. 15. 4 90,0 99,0 (Brassica rapa L. var. rapa) Paprika I. 15. II. 15. 5 92,0 99,0 (Capsicum annuum L.) Borzaslevelű endívia. I. 15. II. 15. 10 90,0 99,0 széleslevelű endívia (Cichorium endivia L.) Hajtató cikória, I. 15. II. 15. 10 90,0 99,0 leveles cikória, ipari cikória (Cichorium intybus L.) Görögdinnye I. 15. II. 15. 2,4 94,0 99,0 [Citrullus lanatus (Thumb.) Matsum. et Nakai] Sárgadinnye XII. 15. I. 15. 3 94,0 99,0 (Cucumis melo L.) Salátauborka, konzervuborka XII. 15. I. 15. 2 94,0 99,0 (Cucumis sativus L.) Sütőtök II. 15. III. 15. 3 88,0 98,0 (Cucurbita maxima Duchesne.) Tök II. 15. III. 15. 3 88,0 98,0 (Cucurbita pepo L.) Articsóka, kardi II. 15. III. 15. 2 88,0 98,0 (Cynara cardunculus L.) Sárgarépa, I. 15. II. 15. 200 85,0 98,0 Takarmány sárgarépa (Daucus carota L.) Édeskömény I. 15. II. 15. 800 g 85,0 99,0 (Foeniculum vulgare Mill.) Saláta XII. 15. I. 15. 90 90,0 99,0 (Lactuca sativa L.) Paradicsom XII. 15. I. 15. 10 95,0 99,0 [Lycopersicon esculentum Mill.] Petrezselyem I. 15. II. 15. 120 75,0 99,0 [Petroselinum crispum (Mill.) Nyman ex. A. W. Hill.] Tűzbab II. 15. III. 15. 2,5 75,0 99,0 (Phaseolus coccineus L.) Zöldbab II. 15. III. 15. 2,5 88,0 99,5 (bokorbab és futóbab) (Phaseolus vulgaris L.) Kifejtőborsó, velőborsó, cukorborsó I. 15. II. 15. 20 90,0 99,5 [Pisum sativum L. (partim)] Retek, fekete retek XII. 15. I. 15. 50 90,0 99,0 (Raphanus sativus L.) Feketegyökér I. 15. II. 15. 40 70,0 95,0 (Scorzonera hispanica L.) Tojásgyümölcs II. 15. III. 15. 10 85,0 99,0 (Solanum melongena L.) Spenót I. 15. II. 15. 70 85,0 99,0 (Spinacea oleracea L.) Galambbegysaláta I. 15. II. 15. 20 90,0 99,0 [Valerianella locusta (L.) Laterr.] Lóbab II. 15. III. 15. 2,5 75,0 99,0 [Vicia faba L. (partim.)] Csemegekukorica, II. 15. III. 15 1 80,0 98,0 pattogató kukorica [Zea mays L. (partim)] Faj Bejelentési határidő Vizsgálatokhoz szükséges növényanyag C) SZŐLŐ-GYÜMÖLCS Szőlő és szőlő alany I. 20. 36 db oltvány, illetve gyökeres alany Alma, körte alany I. 20. 50 db 1 éves gyökeres dugvány Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, kajszibarack I. 20. 12 db oltvány vagy 4 db szemzőhajtás Birs alany I. 20. 60 db 1 éves gyökeres dugvány Őszibarack I. 20. 16 db oltvány vagy 4 db szemzőhajtás Mandula, mogyoró I. 20. 10 db oltvány Dió I. 20. 30 db oltvány Gesztenye I. 20. 8 db oltvány Köszméte II. 1. 10 db tő vagy oltvány Ribiszke, szeder II. 1. 15 db tő Ribiszkeköszméte, áfonya II. 1. 10 db tő Málna II. 1. 20 db tő Szamóca VII. 1. 50 db palánta Prunus alany I. 20. 25 db gyökeres dugvány vagy 80 db 1 éves magonc Bodza II. 1. 12 db tő 5. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez A gazdasági értékvizsgálathoz szükséges szaporítóanyag mennyiségi és minőségi előírásai Szántóföldi növények Faj Vetőmag beérkezési határidő Vizsgálati évek száma Szükséges vetőmag mennyiség helyenként (kg) Kísérleti helyek száma Vetőmag minőségi előírások csírázási % tisztaság % RÉPAFÉLÉK Cukorrépa III. 1. 2 0,15 7 80,0 99,0 (Beta vulgaris L.) Takarmányrépa II. 15. 2 0,15 4 80,0 99,0 (Beta vulgaris L.) TAKARMÁNYNÖVÉNYEK ÉS PÁZSITFÜVEK Ebtippan II. 10. 4 0,2 4 75,0 90,0 (Agrostis canina L.) Óriás tippan II. 10. 4 0,2 4 80,0 90,0 (Agrostis gigantea Roth) Tarackos tippan II. 10. 4 0,2 4 75,0 90,0 (Agrostis stolonifera L.) Cérnatippan II. 10. 4 0,2 4 75,0 90,0 (Agrostis capillaris L.) Réti ecsetpázsit II. 10. 4 0,3 4 70,0 75,0 (Alopecurus pratensis L.) Francia perje II. 10. 4 0,3 4 75,0 90,0 [Arrhenatherum elatius (L.) P. Beauv. ex J. Presl & C Presl] Sudár rozsnok II. 10. 4 0,3 4 75,0 97,0 (Bromus catharticus Vahl) Alaszkai rozsnok II. 10. 4 0,3 4 75,0 97,0 (Bromus sitchensis Trin.) Csillagpázsit II. 10. 4 0,3 4 70,0 90,0 [Cynodon dactylon (L.) Pers.] Csomós ebír II. 10. 4 0,2 4 80,0 90,0 (Dactylis glomerata L.) Nádképű csenkesz II. 10. 4 0,3 4 80,0 95,0 (Festuca arundinacea Schreber) Fonalas csenkesz II. 10. 4 0,3 4 75,0 85,0 (Festuca filiformis Pourr.) Juhcsenkesz II. 10. 4 0,3 4 75,0 85,0 (Festuca ovina L.) Réti csenkesz II. 10. 4 0,3 4 80,0 95,0 (Festuca pratensis Huds.) Vörös csenkesz II. 10. 4 0,3 4 75,0 90,0 (Festuca rubra L.) Keménylevelű csenkesz II. 10. 4 0,3 4 75,0 85,0 Festuca trachyphilla (Hack.) Krajina Csenkesz-perje fajhibrid II. 10. 4 0,3 4 75,0 96,0 (xFestulolium Asch. & Graebn.) Olaszperje, hollandiperje II. 10. 2 0,3 4 75,0 96,0 (Lolium multiflorum Lam.) Angolperje II. 10. 4 0,3 80,0 96,0 (Lolium perenne L.) Hibrid perje II. 10. 4 0,3 4 75,0 96,0 (Lolium x boucheanum Kunth) Kanáriköles II. 10. 4 0,2 4 75,0 96,0 (Phalaris aquatica L.) Kis komócsin II. 10. 4 0,2 4 80,0 96,0 (Phleum nodosum L.) Egynyári perje II. 10. 2 0,2 4 75,0 85,0 (Poa annua L.) Ligeti perje II. 10. 4 0,2 4 75,0 85,0 (Poa nemoralis L.) Mocsári perje II. 10. 4 0,2 4 75,0 85,0 (Poa palustris L.) Réti perje II. 10. 4 0,2 4 75,0 85,0 (Poa pratensis L.) Sovány perje II. 10. 4 0,2 4 75,0 85,0 (Poa trivialis L.) Aranyzab II. 10. 4 0,2 4 70,0 75,0 [Trisetum flavescens (L.) P. Beauv.] Keleti kecskeruta II. 10. 4 1,5 4 75,0 97,0 (Galega orientalis Lam.) Koronás baltavirág II. 10. 4 0,2 4 75,0 95,0 (Hedysarum coronarium L.) Szarvaskerep II. 10. 4 0,2 4 75,0 95,0 (Lotus corniculatus L.) Fehérvirágú csillagfürt II.10. 2 3,0 4 80,0 98,0 (Lupinus albus L.) Sárgavirágú csillagfürt II. 10. 2 3,0 4 80,0 98,0 (Lupinus luteus L.) Komlós lucerna II. 10. 4 0,2 4 80,0 97,0 (Medicago lupulina L.) Lucerna II. 10. 4 0,2 5 80,0 97,0 (Medicago sativa L.) Tarkavirágú lucerna II. 10. 4 0,2 5 80,0 97,0 (Medicago x varia T. Martyn) Baltacim II. 10. 3 0,2 4 75,0 95,0 (Onobrychis viciifolia Scop.) Étkezési száraz- és takarmányborsó II. 10. 3 4,0 5 80,0 98,0 [Pisum sativum L. (partim)] Alexandriai here II. 10. 2 0,2 4 80,0 97,0 (Trifolium alexandrinum L.) Svédhere II. 10. 4 0,2 4 80,0 97,0 (Trifolium hybridum L.) Bíborhere VIII. 10. 2 0,2 4 75,0 97,0 (Trifolium incarnatum L.) Vöröshere I. 31. 3 0,2 4 80,0 97,0 (Trifolium pratense L.) Fehérhere II. 10. 4 0,2 4 80,0 97,0 (Trifolium repens L.) Perzsahere II. 10. 2 0,2 4 80,0 97,0 (Trifolium resupinatum L.) Görögszéna II. 10. 4 0,2 4 80,0 95,0 (Trigonella foenum-graecum L.) Lóbab II. 10. 2 4,0 4 85,0 98,0 [Vicia faba L. (partim)] Pannon bükköny VIII. 31. 2 1,5 4 85,0 98,0 (Vicia pannonica Crantz) Takarmánybükköny II. 10. 2 1,5 4 85,0 98,0 (Vicia sativa L.) Szöszös bükköny IX. 20. 2 1,5 4 85,0 98,0 (Vicia villosa Roth) Karórépa II. 10. 2 0,2 4 80,0 98,0 [Brassica napus L. var. napobrassica (L.) Rchb.] Takarmánykáposzta II. 10. 2 0,2 4 75,0 98,0 [Brassica oleracea L. convar. acephala (DC.)] Alef. var. medullosa Thell. + var. viridis] Mézontófű II. 10. 2 0,2 4 80,0 96,0 (Phacelia tanacetifolia Benth.) Takarmányretek (olajretek) II. 10. 2 0,4 4 80,0 97,0 [Raphanus sativus L. var. (oleiformis pers.)] OLAJ- ÉS ROSTNÖVÉNYEK Földimogyoró II. 20. 2 1,6 4 70,0 99,0 (Arachis hypogaea L.) Réparepce [Brassica rapa L. var. silvestris (Lam.) Briggs] őszi VIII. 10. 2 – 4 85,0 – tavaszi II. 10. 2 0,3 4 85,0 98,0 Barna mustár II. 15. 2 0,4 4 85,0 98,0 [Brassica juncea (L.) Czern.] Káposztarepce [Brassica napus L. (partim)] őszi VIII. 10. 3 0,6 7 94,0 99,5 tavaszi II. 10. 2 0,5 5 94,0 99,5 Fekete mustár II. 15. 2 0,4 4 85,0 98,0 [Brassica nigra (L.) W.D.J. Koch] Kender II. 15. 2 1,0 4 85,0 99,5 (Cannabis sativa L.) Sáfrányos szeklice II. 15. 2 0,3 4 90,0 99,0 (Carthamus tinctorius L.) Kömény II. 15. 2 0,2 4 80,0 99,0 (Carum carvi L.) Napraforgó III. 20. 3 0,7 7 92,0 99,5 (Helianthus annuus L.) Len (olajlen, rostlen) II. 20. 2 1,5 4 85,0 99,0 (Linum usitatissimum L.) Mák I. 15. 2 0,3 4 90,0 99,0 (Papaver somniferum L.) Fehér mustár II. 15. 2 0,4 4 85,0 98,0 (Sinapis alba L.) Szója II. 15. 2 2,0 5 90,0 99,5 [Glycine max (L.) Merr.] GABONAFÉLÉK Csupasz zab II. 10. 3 1,3 4 87,0 99,0 (Avena nuda L.) Zab beleértve bizánci zab (Avena sativa L. Avena byzantina K. Koch) tavaszi II. 10. 3 1,3 4 87,0 99,0 őszi IX. 20. 3 1,3 4 87,0 99,0 Homoki zab IX. 20. 3 1,3 4 87,0 99,0 (Avena strigosa Schreb.) Árpa (Hordeum vulgare L.) őszi IX. 20. 3 2,2 7 90,0 99,0 (Csupasz árpa is) tavaszi II. 10. 2 2,0 6 90,0 99,0 Rizs III. 10. 2 2,5 4 90,0 99,8 (Oryza sativa L.) Fénymag III. 15. 2 0,4 4 90,0 99,5 (Phalaris canariensis L.) Rozs IX. 20. 2 1,4 5 82,0 99,0 (Secale cereale L.) Cirok III. 15. 2 0,4 5 90,0 99,0 [Sorghum bicolor (L.) Moench] Szudáni fű III. 15. 2 0,5 5 90,0 99,5 [Sorghum sudanense (Piper) Stapf.] Cirok x szudánifű hibrid III. 15. 2 0,5 5 90,0 99,5 [Sorghum bicolor (L.) Moench x Sorghum sudanense (Piper) Stapf] Tritikálé (x Triticosecale Wittm. ex A. Camus) őszi IX. 20. 3 2,0 5 80,0 99,0 tavaszi II. 10. 2 2,0 5 80,0 99,0 Búza (Triticum aestivum L.) őszi IX. 20. 3 2,3 7 85,0 88,0 tavaszi II. 10. 2 2,3 5 85,0 99,0 Durumbúza (Triticum durum Desf.) őszi IX. 20. 3 2,3 4 90,0 99,0 tavaszi II. 10. 2 1,8 4 90,0 99,0 Tönkölybúza IX. 20. 2 1,5 5 85,0 99,0 (Triticum spelta L.) Kukorica III. 15. 3 0,7 8 90,0 99,0 (Zea mays L.) BURGONYA Burgonya III. 15. 3 350 db 6 K1 A (E) – (Solanum tuberosum L.) vetőgumó 6. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez A megkülönböztethetőség, az állandóság és az egyneműség vizsgálata során figyelembe vett jellemzők A. rész Alaktani jellemzők 1. 10–20 cm hosszúságú, növekedésben lévő hajtás végén elhelyezkedő hajtáscsúcs 1.1. alak 1.2. szín (rügyfakadáskor, hogy meg lehessen figyelni az antociánokat) 1.3. szőrösség 2. zöldhajtás a virágzás idején 2.1. keresztmetszet (alak és kontúr) 2.2. szőrösség 3. fás hajtás 3.1. felület 3.2. szártag 4. kacsok eloszlása 5. 10–30 cm hosszú, növekedésben lévő hajtás végén elhelyezkedő fiatal levelek (a hajtáscsúcstól számított, attól elkülönülő első három levél) 5.1. szín 5.2. szőrösség 6. kifejlett levél (a 8. és a 11. szárcsomó között) 6.1. fénykép 6.2. rajz vagy közvetlen lenyomat méretarányokkal 6.3. általános alak 6.4. levélkaréjok száma 6.5. vállöblök 6.6. az alsó és a felső oldalöblök mélysége 6.7. a levélfonák szőrössége 6.8. felület 6.9. levélszél 7. virágzat látható nem 8. szőlőfürt szüretre érett állapotban (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetében) 8.1. fénykép (méretarányokkal) 8.2. alak 8.3. méret 8.4. fürtnyél (hossz) 8.5. átlagos tömeg, grammban 8.6. szemek ellenállása leszakítás során 8.7. fürt tömöttsége 9. szőlőbogyó szüretre érett állapotban (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén) 9.1. fénykép (méretarányokkal) 9.2. alak 9.3. a bogyó nagysága az átlagos tömeg feltüntetésével 9.4. szín 9.5. héj (csemegeszőlő-fajták esetén) 9.6. magszám (csemegeszőlő-fajták esetén) 9.7. gyümölcshús 9.8. lé 9.9. íz 10. mag (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén) fénykép két oldalról és profilból (méretarányokkal) B. rész Fiziológiai jellemzők 1. vegetatív jelenségek 1.1. fenológiai adatok megállapítása: a fenológiai adatok megállapítása egy vagy több kontrollfajtával való összehasonlítás útján történik: 1.1.1. fehérszőlőfajták – Rizlingszilváni, Szürkebarát, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Zalagyöngye 1.1.2. kékszőlőfajták – Kékoportó, Pinot noir, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Medina 1.1.3. csemegeszőlő-fajták – Csabagyöngye, Irsai Olivér, Chasselas, Pannóniakincse, Italia, Palatina 1.2. rügyfakadás ideje az az időpont, amikor a hagyományosan metszett szőlőtőke rügyeinek fele kifakadt, feltárva a belső szőrzet alakulását a kontrollfajtákhoz képest 1.3. teljes virágzás ideje az az időpont, amikor meghatározott számú növényen a virágok fele kinyílt a kontrollfajtákkal összehasonlítva 1.4. érettség (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén) az érettség időszakán kívül fel kell tüntetni a must sűrűségét vagy valószínűsíthető alkoholfokát, savasságát és a megfelelő szőlőhozamot kilogramm/hektárban kifejezve, összehasonlítva egy vagy több kontrollfajtával, lehetőleg hasonló méretű hozamokat megadva 2. termesztési jellemzők 2.1. növekedési erély 2.2. növekedési habitus (az első terméshozó rügy elhelyezkedése, preferált méret) 2.3. termőképesség 2.3.1. rendszeresség 2.3.2. hozam 2.3.3. anomáliák 2.4. ellenálló képesség vagy érzékenység 2.4.1. kedvezőtlen környezeti feltételekkel szemben 2.4.2. károsító szervezetekkel szemben 2.4.3. a bogyó hajlamossága a repedésre 2.5. vegetatív szaporítás során mutatott viselkedés 2.5.1. oltás 2.5.2. szaporítás dugványozással 3. hasznosítás 3.1. borszőlőként 3.2. csemegeszőlőként 3.3. alanyként 3.4. ipari felhasználásra 7. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez A vizsgálatok végzésének minimumfeltételei 1. Ökológiai információk 1.1. hely, 1.2. földrajzi adottságok, 1.2.1. hosszúsági fok, 1.2.2. szélességi fok, 1.2.3. magasság, 1.2.4. fekvés és lejtés, 1.3. éghajlati viszonyok, 1.4. talajtípus. 2. Technikai részletek 2.1. Borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén 2.1.1. 24 szőlőtő, lehetőleg számos különböző alanyon, 2.1.2. legalább 3 évi termesztés, 2.1.3. legalább 2 hely, különböző ökológiai adottságokkal, 2.1.4. oltó vételezését legalább három alanyfajtánál kell vizsgálni. 2.2. Alanyfajták esetén 2.2.1. 5 szőlőtő, legalább kétféle növekedési habitussal, 2.2.2. öt évvel a telepítés után, 2.2.3. három hely, különböző ökológiai adottságokkal, 2.2.4. oltó vételezését legalább három fajta oltóvesszőjével kell vizsgálni. 8. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez A Fajtaminősítő Bizottság működésének részletes szabályai 1. A Fajtaminősítő Bizottság a következő szekciókból áll: a) szántóföldi növények szekció, b) zöldség, gyógy- és dísznövény szekció, c) szőlő, gyümölcs szekció, d) erdészeti szekció. 2. A Fajtaminősítő Bizottság ülésén a titkárt szakirányú helyettese helyettesítheti. A Fajtaminősítő Bizottság tagja az ülésen nem helyettesíthető. 3. A Fajtaminősítő Bizottság tagjainak megbízatása visszavonásig érvényes. A Fajtaminősítő Bizottság tagjának három ülésről való igazolatlan távolmaradása esetén a szekcióelnök – a Fajtaminősítő Bizottság elnöke útján – a miniszternél kezdeményezheti a megbízatás visszavonását. 4. A Fajtaminősítő Bizottság elnöke szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a minisztert a Fajtaminősítő Bizottság munkájáról, határozatairól és javaslatairól. 5. A Fajtaminősítő Bizottság titkárának feladatai: a) a Fajtaminősítő Bizottság elé terjeszti az állami elismerésre és annak elutasítására, illetve az állami elismerés visszavonására vonatkozó, valamint az egyéb napirendre kerülő előterjesztéseket, b) javaslatot készít a Fajtaminősítő Bizottság ülésének napirendjére, c) javaslatot tesz a Fajtaminősítő Bizottság elnökének az ülés időpontjára, d) összehívja a Fajtaminősítő Bizottság ülését. 6. A Fajtaminősítő Bizottság jegyzőjének feladatai: a) a Fajtaminősítő Bizottság ülésein ellátja az ügyviteli feladatokat, b) vezeti az ülések jegyzőkönyvét, c) elkészíti a Fajtaminősítő Bizottság határozati javaslatait. 7. A szekcióelnök levezeti a szekcióüléseket és aláírásával hitelesíti az ülések jegyzőkönyveit és a határozati javaslatokat. 8. A Fajtaminősítő Bizottság az előterjesztett javaslatokat egyenként tárgyalja meg. A döntések előtt a Fajtaminősítő Bizottság a fajta előterjesztőjét, bejelentőjét vagy képviselőjét és szükség esetén a meghívott szakértőket meghallgatja. A bejelentő, az MgSzH témavezetője és a meghívott szakértők kizárólag az őket érintő ügy tárgyalásakor szólalhatnak fel az ülésen. 9. A Fajtaminősítő Bizottság tagjainak az előterjesztésben foglaltaktól eltérő véleményét, annak indokolását, az ülésen részt vevő tagok számát, valamint a szavazatok arányát jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 10. A Fajtaminősítő Bizottság munkájával kapcsolatos ügyviteli teendőket az MgSzH látja el. Ezzel összefüggésben az MgSzH a) előkészíti az állami elismerésre, annak elutasítására, illetve az állami elismerés visszavonására vonatkozó, valamint az egyéb napirendre kerülő előterjesztéseket, b) ellátja az ülés előkészítésével és megtartásával összefüggő feladatokat, c) az ülések jegyzőkönyvei és a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása alapján az ülést követő 30 napon belül elkészíti a növényfajták állami elismerésére, annak elutasítására, meghosszabbítására, illetve az állami elismerés visszavonására vonatkozó határozatot, d) a minisztérium hivatalos lapjában történő közzététel céljából a minisztérium részére megküldi a növényfajták állami elismerésével, annak elutasításával, meghosszabbításával vagy az állami elismerés visszavonásával kapcsolatos határozatát, e) gondoskodik a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott fajtavizsgálati módszerek és azok módosításának bevezetéséről és az állami elismeréssel kapcsolatos egyéb feladatok végrehajtásáról. 9. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez Fajtabélyegek és kifejeződési fokozataik 1. Corylus avellana L. – mogyoró Hajtásrügy-fakadás ideje (amikor már két levél látható) nagyon korai nagyon korai – korai korai középkorai közepes középkései kései kései – nagyon kései nagyon kései Barkavirágzás ideje nagyon korai nagyon korai – korai korai középkorai közepes középkései kései kései – nagyon kései nagyon kései Nővirágzás ideje nagyon korai nagyon korai – korai korai középkorai közepes középkései kései kései – nagyon kései nagyon kései Kupacs hossza a makk hosszához képest rövidebb egyenlő hosszabb Kupacs szeldeltsége gyenge közepes erős Kupacs karéjok fűrészessége gyenge közepes erős Makk nagysága kicsi közepes nagy nagyon nagy Makk alakja gömbölyű kúpos tojásdad rövid hengeres hosszú hengeres Érési idő nagyon korai korai közepes kései nagyon kései Makk bélaránya (tömeg%) nagyon alacsony alacsony közepes magas nagyon magas 2. Cydonia Mill. – birs Növény habitusa feltörő félig feltörő szétterülő Levéllemez alakja elliptikus kerekded tojásdad visszás tojásdad Gyümölcs általános alakja hosszmetszetben elliptikus kerekded négyzet visszás tojásdad körte alakú 3. Fragaria x. ananassa Duch. – szamóca Virágzat elhelyezkedése a lombozathoz képest lombozat alatt lombozattal egy szintben lombozat felett Gyümölcs mérete nagyon kicsi kicsi közepes nagy nagyon nagy Gyümölcs jellemző alakja vese alakú lapított gömbölyű kúp alakú kettős kúp alakú tojás alakú majdnem hengeres ék alakú szív alakú Gyümölcs színe fehéressárga világosnarancs narancs narancsvörös vörös sötétvörös feketésvörös Érési idő (növények 50%-án érett gyümölcs van) nagyon korai korai középidejű kései nagyon kései Terméshozás típusa nem remontáló részlegesen remontáló teljesen remontáló napszakközömbös 4. Juglans regia L. – dió Fa termőrügyeinek elhelyezkedése egyéves ágak csúcsán (gyümölcsképzés a korona palástján) kétéves vagy annál idősebb ágakon elhelyezkedő hosszú hajtások csúcsán (gyümölcsképzés csoportokban) egyéves vesszők teljes hosszában (gyümölcsképzés az oldalrügyeken) Érés ideje korai korai – közepes közepes közepes – kései kései Levél főér fennmaradása nem fennmaradó (lehulló) fennmaradó Hajtásrügy-pattanás időpontja nagyon korai nagyon korai – korai korai korai – közepes közepes közepes – kései kései kései – nagyon kései nagyon kései 5. Malus Mill. – alma Gyümölcs alakja gömbölyded kúpos gömbölyded széles gömbölyded – kúpos lapított lapított gömbölyded kúpos keskeny kúpos csonka kúp alakú ellipszoid ellipszoid – kúpos (tojás alakú) henger alakú henger alakú – kúpos Gyümölcs mérete nagyon kicsi nagyon kicsi – kicsi kicsi kicsi – közepes közepes közepes – nagy nagy nagy – nagyon nagy nagyon nagy Gyümölcs fedőszíne narancssárga rózsaszín piros bíbor (liláspiros) barna Virágzás kezdetének időpontja (a virágok 10%-a kinyílt) nagyon korai korai közepes kései nagyon kései A fogyasztási érettség időpontja nagyon korai korai középidejű kései nagyon kései 6. Alma alanyok Növény hajtásának állása feltörő szétterülő csüngő Növény hajtásának növekedése egyenes hullámos vagy cikcakkos A levéllemez antociános színeződése kiterült levélnél nincs van Rügypattanás időpontja nagyon korai korai közepes kései nagyon kései Várható alanyhatás 7. Prunus alanyok Fanövekedés erőssége gyenge közepes erős Levéllemez hosszúsága nagyon rövid rövid közepes hosszú nagyon hosszú Levéllemez alakja keskeny elliptikus elliptikus kerekded tojásdad visszás tojásdad Virág nincs van Várható alanyhatás, inkompatibilitás 8. Prunus amygdalus Batsch. – mandula Virágzás kezdetének ideje nagyon korai nagyon korai – korai korai középkorai közép középkései kései kései – nagyon kései nagyon kései Virágszirmok színe fehér rózsaszínes fehér rózsaszín sötét rózsaszín Érés ideje nagyon korai korai középidejű kései nagyon kései Csonthéjas gyümölcs csúcsának alakja lapos lekerekített hegyes Gyümölcs mérete nagyon kicsi kicsi közepes nagy nagyon nagy Magbél alakja keskeny elliptikus elliptikus széles elliptikus nagyon széles elliptikus 9. Prunus armeniaca L. – kajszi Gyümölcs nagysága kicsi közepes nagy Gyümölcs kocsánymélyedésének mélysége sekély közepes mély Gyümölcshéj alapszíne fehér krémszínű – sárga világosnarancs narancs sötétnarancs Gyümölcshús színe fehér krémszínű világosnarancs narancs sötétnarancs Virágzás kezdetének ideje (a fán már néhány virág kinyílt) korai közepes kései Érés ideje nagyon korai korai közepes kései nagyon kései 10. Prunus avium L. – cseresznye és Prunus cerasus L. – meggy Gyümölcs mérete nagyon kicsi kicsi közepes nagy nagyon nagy Gyümölcshéj színe sárga cinóberpiros világossárga alapszínen narancsvörös világospiros piros barnásvörös bordó mahagóni fekete Virágzás ideje nagyon korai korai közepes kései nagyon kései Gyümölcsérés ideje nagyon korai korai közepes kései nagyon kései 11. Prunus domestica L. – szilva Gyümölcs mérete nagyon kicsi kicsi közepes nagy nagyon nagy Gyümölcs alakja oldalnézetben megnyúlt elliptikus kerekded lapított tojásdad visszás tojásdad Gyümölcshéj alapszíne (a hamvasság letörlése után) zöldesfehér zöld sárgászöld sárga narancssárga vörös világoslila bíborlila sötétlila liláskék sötétkék Gyümölcs fedőszíne nincs van, az milyen Gyümölcshús színe fehéres zöld sárgászöld sárga narancs vörös A gyümölcs kőmagja magvaválóságának mértéke magvaváló félig magvaváló duránci A virágzás kezdetének időpontja nagyon korai korai közepes kései nagyon kései A gyümölcs érésének kezdete nagyon korai korai közepes kései nagyon kései 12. Prunus persica (L.) Batsch. – őszibarack A fa mérete nagyon kicsi kicsi közepes nagy igen nagy A hosszú termővessző antociános elszíneződése (az árnyékos oldalon) nincs van Virág típusa harang alakú rózsa alakú Szirom mérete igen kicsi kicsi közepes nagy igen nagy Levélnyélen mirigy nincs van Levélnyélen mirigyek alakja kerekded vese alakú Gyümölcshús alapszíne zöldesfehér fehér krémfehér világossárga sárga narancssárga narancs vörös Gyümölcs mérete nagyon kicsi kicsi közepes nagy nagyon nagy Gyümölcshús színe a kőmag körül és a héj alatt azonos az alapszínnel kőmag körül vörös a héj alatt vörös Kőmag magvaválósága magvaváló maghoz kötött Virágzás kezdetének időpontja nagyon korai korai közepes kései nagyon kései Gyümölcs fogyasztási érettségének ideje nagyon korai korai közepes kései nagyon kései 13. Prunus salicina L. – japánszilva Gyümölcs mérete (fiziológiailag érett gyümölcsön) nagyon kicsi kicsi közepes nagy nagyon nagy Gyümölcs alakja oldalnézetben kerekded megnyúlt hosszúkás Gyümölcshéj alapszíne (beleértve a hamvasságát) fehéres (áttetsző) zöld sárgászöld sárga narancstól sárgáig vörös lila liláskék sötétkék Gyümölcshús színe fehéres sárga sárgászöld zöld narancs vörös Virágzás időpontja nagyon korai korai közepes kései nagyon kései Érési idő nagyon korai korai közepes kései nagyon kései 14. Pyrus communis L. – körte A gyümölcs legnagyobb átmérőjének helye középtájon kissé a csésze felé egyértelműen a csésze felé Gyümölcs nagysága nagyon kicsi kicsi közepes nagy igen nagy Gyümölcshéj alapszíne nem látható zöld sárgászöld sárga Gyümölcs kocsányának hossza rövid közepes hosszú Virágzás időpontja nagyon korai korai közepes kései nagyon kései Fogyasztási érettség ideje nagyon korai korai közepes kései nagyon kései 15. Alanyok Növény vesszőjének állása feltörő szétterülő csüngő Növény vesszőjének növekedése egyenes hullámos cikcakkos Rügypattanás időpontja korai közepes késői Várható alanyhatás, inkompatibilitás 16. Ribes silvestre Mert et Koch. Ribes niveum Lindl. – piros és fehér ribiszke Gyümölcs érésének ideje nagyon korai korai közepes késői nagyon kései Fürt hosszúsága a fürtnyéllel együtt nagyon rövid rövid közepes hosszú nagyon hosszú A bogyók fürtön belüli kiegyenlítettsége kiegyenlített változó Bogyó mérete nagyon kicsi kicsi közepes nagy nagyon nagy Bogyó színe fehér fehéressárga rózsaszínű piros Bogyó hullása hullásra hajlamos hullásra nem hajlamos 17. Ribes uva crispa L. – köszméte Növény alakja visszás tojásdad gömb alakú keresztirányban ellipszoid Gyümölcs mérete nagyon kicsi kicsi közepes nagy nagyon nagy Gyümölcs alakja gömb alakú ellipszis alakú körte alakú Gyümölcs színe sárga sárgászöld zöld fehér árnyalattal zöld piros Gyümölcs érésének ideje nagyon korai korai közepes kései nagyon kései 18. Ribes nigrum L. – fekete ribiszke A magasság/átmérő viszonya a növénynél kicsi közepes nagy Bogyó mérete nagyon kicsi kicsi közepes nagy nagyon nagy Bogyó hullása hullásra hajlamos hullásra nem hajlamos Gyümölcsérés időpontja nagyon korai korai középidejű kései nagyon kései 19. Rubus subgenus Eubatus Sect. Moriferi et Ursini – szeder és hibridjei Növény növekedési formája felálló felálló – félig felálló félig felálló félig felálló – kúszó kúszó Áttelelő vessző tüskézettsége nincs van Gyümölcs mérete nagyon kicsi kicsi közepes nagy nagyon nagy Érés kezdetének időpontja nagyon korai korai közepes kései nagyon kései 20. Rubus idaeus L. – málna Növény hajtásainak száma kevés közepes sok nagyon sok A csúcs antociános elszíneződése fiatal sarjnál a gyors növekedési szakaszban nincs van Az áttelelő vessző színe azoknál a fajtáknál, amelyek a főtermést az előző évi vesszőkön nyáron hozzák barnásszürke szürkésbarna barna bíborbarna barnásbíbor Tüske jelenléte nincs van Gyümölcs hosszúság-szélesség aránya kicsi közepes nagy Gyümölcs alakja oldalnézetből gömbölyded széles kúp alakú kúp alakú trapéz alakú Gyümölcs színe sárga narancssárga világospiros középpiros sötétpiros bíbor sötétbíbor Gyümölcs mérete nagyon kicsi kicsi közepes nagy nagyon nagy Gyümölcs fő érésideje csak az előző évi vesszőn nyáron az előző évi vesszőn nyáron és az az évi vesszőn ősszel is csak az az évi vesszőn ősszel Érés kezdete az előző évi vesszőn azoknál a fajtáknál, amelyek a főtermést az előző évi vesszőn hozzák nagyon korai korai közepes kései nagyon kései Érés kezdete az az évi vesszőn azoknál a fajtáknál, amelyek a főtermést az az évi vesszőn ősszel hozzák: nagyon korai korai közepes kései nagyon kései 10. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez I. RÉSZ A Közösségi Növényfajta-hivatal vizsgálati iránymutatásai a szántóföldi növényfajok DUS vizsgálatára A. Tudományos név B. Közhasználatú név C. CPVO-jegyzőkönyv 1. Pisum sativum L. Takarmányborsó 2010.3.11-i TP 7/2 jegyzőkönyv 2. Brassica napus L. Káposztarepce 2004.3.25-i TP 36/1 jegyzőkönyv 3. Helianthus annuus L. Napraforgó 2002.10.31-i TP 81/1 jegyzőkönyv 4. Linum usitatissimum L. Len/olajlen 2007.3.21-i TP 57/1 jegyzőkönyv 5. Avena nuda L. Csupasz zab 2003.11.6-i TP 20/1 jegyzőkönyv 6. Avena sativa L. (includes A. byzantina K. Koch) Zab és bizánci zab 2003.11.6-i TP 20/1 jegyzőkönyv 7. Hordeum vulgare L. Árpa 2010.3.11-i TP 19/2rev. jegyzőkönyv 8. Oryza sativa L. Rizs 2004.11.18-i TP 16/1 jegyzőkönyv 9. Secale cereale L. Rozs 2002.10.31-i TP 58/1 jegyzőkönyv 10. x Triticosecale Wittm. ex A. Camus A Triticum nemzetség valamely fajának és a Secale nemzetség valamely fajának keresztezéséből származó hibridek 2011.2.16-i TP 121/2rev. 1. jegyzőkönyv 11. Triticum aestivum L. Búza 2011.2.16-i TP 3/4rev. 2. jegyzőkönyv 12. Triticum durum Desf. Durumbúza 2003.11.6-i TP 120/2 jegyzőkönyv 13. Zea mays L. Kukorica 2010.3.11-i TP 2/3 jegyzőkönyv 14. Solanum tuberosum L. Burgonya 2005.12.1-jei TP 23/2 jegyzőkönyv II. RÉSZ Az UPOV vizsgálati irányelvei a szántóföldi növényfajok DUS vizsgálatára A. Tudományos név B. Közhasználatú név C. UPOV-iránymutatás 1. Beta vulgaris L. Takarmányrépa 1994.11.4-i TG/150/3 iránymutatás 2. Agrostis canina L. Ebtippan 1990.10.12-i TG/30/6 iránymutatás 3. Agrostis gigantea Roth. Óriás tippan 1990.10.12-i TG/30/6 iránymutatás 4. Agrostis stolonifera L. Tarackos tippan 1990.10.12-i TG/30/6 iránymutatás 5. Agrostis capillaris L. Cérnatippan 1990.10.12-i TG/30/6 iránymutatás 6. Bromus catharticus Vahl Prérifű 2001.4.4-i TG/180/3 iránymutatás 7. Bromus sitchensis Trin. Alaszkai rozsnok 2001.4.4-i TG/180/3 iránymutatás 8. Dactylis glomerata L. Csomós ebír 2002.4.17-i TG/31/8 iránymutatás 9. Festuca arundinacea Schreber Nádképű csenkesz 2002.4.17-i TG/39/8 iránymutatás 10. Festuca filiformis Pourr. Finomlevelű juhcsenkesz 2006.4.5-i TG/67/5 iránymutatás 11. Festuca ovina L. Juhcsenkesz 2006.4.5-i TG/67/5 iránymutatás 12. Festuca pratensis Huds. Réti csenkesz 2002.4.17-i TG/39/8 iránymutatás 13. Festuca rubra L. Vörös csenkesz 2006.4.5-i TG/67/5 iránymutatás 14. Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina Krajina - csenkesz 2006.4.5-i TG/67/5 iránymutatás 15. xFestulolium Asch. et Graebn. A Festuca nemzetség valamely fajának és a Lolium nemzetség valamely fajának keresztezéséből származó hibridek 2008.4.9-i TG/243/1 iránymutatás 16. Lolium multiflorum Lam. Olasz perje 2006.4.5-i TG/4/8 iránymutatás 17. Lolium perenne L. Évelő perje 2006.4.5-i TG/4/8 iránymutatás 18. Lolium x boucheanum Kunth Hibrid perje 2006.4.5-i TG/4/8 iránymutatás 19. Phleum nodosum L. Kis komócsin 1984.11.7-i TG/34/6 iránymutatás 20. Phleum pratense L. Gumós komócsin 1984.11.7-i TG/34/6 iránymutatás 21. Poa pratensis L. Réti perje 1990.10.12-i TG/33/6 iránymutatás 22. Lupinus albus L. Fehér csillagfürt 2004.3.31-i TG/66/4 iránymutatás 23. Lupinus angustifolius L. Keskenylevelű csillagfürt 2004.3.31-i TG/66/4 iránymutatás 24. Lupinus luteus L. Sárga csillagfürt 2004.3.31-i TG/66/4 iránymutatás 25. Medicago sativa L. Lucerna 2005.4.6-i TG/6/5 iránymutatás 26. Medicago x varia T. Martyn Tarkavirágú lucerna 2005.4.6-i TG/6/5 iránymutatás 27. Trifolium pratense L. Vöröshere 2001.4.4-i TG/5/7 iránymutatás 28. Trifolium repens L. Fehérhere 2003.4.9-i TG/38/7 iránymutatás 29. Vicia faba L. Lóbab 2002.4.17-i TG/8/6 iránymutatás 30. Vicia sativa L. Tavaszi bükköny 1988.10.21-i TG/32/6 iránymutatás 31. Brassica napus L. var. napobrassica (L.) Rchb. Karórépa 2001.4.4-i + 2009.4.1-jei TG/89/6rev. iránymutatás 32. Raphanus sativus L. var. oleiformis Pers. Takarmányretek 2001.4.4-i TG/178/3 iránymutatás 33. Arachis hypogea L. Földimogyoró 1985.11.13-i TG/93/3 iránymutatás 34. Brassica rapa L. var. silvestris (Lam.) Briggs Réparepce 2002.4.17-i TG/185/3 iránymutatás 35. Carthamus tinctorius L. Sáfrányos szeklice 1990.10.12-i TG/134/3 iránymutatás 36. Gossypium spp. Gyapot 2001.4.4-i TG/88/6 iránymutatás 37. Papaver somniferum L. Mák 1999.3.24-i TG/166/3 iránymutatás 38. Sinapis alba L. Fehér mustár 2001.4.4-i TG/179/3 iránymutatás 39. Glycine max (L.) Merrill Szójabab 1998.4.1-jei TG/80/6 iránymutatás 40. Sorghum bicolor (L.) Moench Cirok 1989.10.6-i TG/122/3 iránymutatás III. RÉSZ Az I. és a II. részben nem szereplő növényfajoknak a nemzeti DUS-vizsgálati irányelvnek kell megfelelniük. 11. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez I. RÉSZ A Közösségi Növényfajta-hivatal vizsgálati iránymutatásai a zöldségfajok DUS vizsgálatára A. Tudományos név B. Közhasználatú név C. CPVO-jegyzőkönyv 1. Allium cepa L. (Cepa group) Vöröshagyma 2009.4.1-jei TP 46/2 jegyzőkönyv 2. Allium cepa L. (Aggregatum group) Salottahagyma 2009.4.1-jei TP 46/2 jegyzőkönyv 3. Allium fistulosum L. Téli sarjadékhagyma 2010.3.11-i TP 161/1 jegyzőkönyv 4. Allium porrum L. Póréhagyma 2009.4.1-jei TP 85/2 jegyzőkönyv 5. Allium sativum L. Fokhagyma 2004.3.25-i TP 162/1 jegyzőkönyv 6. Allium schoenoprasum L. Metélő hagyma 2009.4.1-jei TP 198/1 jegyzőkönyv 7. Apium graveolens L. Zeller 2008.3.13-i TP 82/1 jegyzőkönyv 8. Apium graveolens L. Gumós zeller 2008.3.13-i TP 74/1 jegyzőkönyv 9. Asparagus officinalis L. Spárga 2011.2.16-i TP 130/2 jegyzőkönyv 10. Beta vulgaris L. Cékla, beleértve a cheltenham répát is 2009.4.1-jei TP 60/1 jegyzőkönyv 11. Brassica oleracea L. Leveles kel 2011.2.16-i TP 90/1 jegyzőkönyv 12. Brassica oleracea L. Karfiol 2010.3.11-i TP 45/2 jegyzőkönyv 13. Brassica oleracea L. Brokkoli vagy Calabrese brokkoli 2007.3.21-i TP 151/2 jegyzőkönyv 14. Brassica oleracea L. Bimbóskel 2005.12.1-jei TP 54/2 jegyzőkönyv 15. Brassica oleracea L. Karalábé 2004.3.25-i TP 65/1 jegyzőkönyv 16. Brassica oleracea L. Kelkáposzta, fejes káposzta és vörös káposzta 2011.2.16-i TP 48/3 jegyzőkönyv 17. Brassica rapa L. Kínai kel 2008.3.13-i TP 105/1 jegyzőkönyv 18. Capsicum annuum L. Csili vagy paprika 2007.3.21-i TP 76/2 jegyzőkönyv 19. Cichorium endivia L. Borzaslevelű és széleslevelű endívia 2005.12.1-jei TP 118/2 jegyzőkönyv 20. Cichorium intybus L. Ipari cikória 2005.12.1-jei TP 172/2 jegyzőkönyv 21. Cichorium intybus L. Cikóriasaláta 2004.3.25-i TP 173/1 jegyzőkönyv 22. Citrullus lanatus (Thumb.) Matsum. et Nakai Görögdinnye 2007.3.21-i TP 142/1 jegyzőkönyv 23. Cucumis melo L. Sárgadinnye 2007.3.21-i TP 104/2 jegyzőkönyv 24. Cucumis sativus L. Salátauborka és fürtös uborka 2008.3.13-i TP 61/2 jegyzőkönyv 25. Cucurbita pepo L. Cukkini 2004.3.25-i TP 119/1 jegyzőkönyv 26. Cynara cardunculus L. Articsóka és kardi 2004.3.25-i TP 184/1 jegyzőkönyv 27. Daucus carota L. Sárgarépa és takarmány sárgarépa 2008.3.13-i TP 49/3 jegyzőkönyv 28. Foeniculum vulgare Mill. Édeskömény 2004.3.25-i TP 183/1 jegyzőkönyv 29. Lactuca sativa L. Saláta 2011.2.16-i TP 13/5 jegyzőkönyv 30. Lycopersicon esculentum Mill. Paradicsom 2007.3.21-i TP 44/3 jegyzőkönyv 31. Petroselinum crispum (Mill.) Nyman ex A. W. Hill Petrezselyem 2007.3.21-i TP 136/1 jegyzőkönyv 32. Phaseolus coccineus L. Futóbab 2007.3.21-i TP 9/1 jegyzőkönyv 33. Phaseolus vulgaris L. Zöldbab (bokorbab és futóbab) 2009.4.1-jei TP 12/3 jegyzőkönyv 34. Pisum sativum L. (partim) Kifejtő borsó, velő borsó és cukorborsó 2010.3.11-i TP 7/2 jegyzőkönyv 35. Raphanus sativus L. Retek 2002.3.27-i TP 64/1 jegyzőkönyv 36. Solanum melongena L. Padlizsán vagy tojásgyümölcs 2008.3.13-i TP 117/1 jegyzőkönyv 37. Spinacia oleracea L. Spenót 2010.3.11-i TP 55/3 jegyzőkönyv 38. Valerianella locusta (L.) Laterr. Galambbegysaláta 2007.3.21-i TP 75/2 jegyzőkönyv 39. Vicia faba L. (partim) Lóbab 2004.3.25-i TP Broadbean/1 jegyzőkönyv 40. Zea mays L. (partim) Csemege kukorica és pattogatni való kukorica 2010.3.11-i TP 2/3 jegyzőkönyv II. RÉSZ Az UPOV vizsgálati irányelvei a zöldségfajok DUS vizsgálatára A. Tudományos név B. Közhasználatú név C. UPOV-iránymutatás 1. Beta vulgaris L. Mángold 2004.3.31-i TG/106/4 iránymutatás 2. Brassica rapa L. Tarlórépa 2001.4.4-i TG/37/10 iránymutatás 3. Cichorium intybus L. Leveles cikória vagy olasz cikória 1996.10.18-i TG/154/3 iránymutatás 4. Cucurbita maxima Duchesne Sütő tök 2007.3.28-i + 2009.4.1-jei TG/155/4rev. iránymutatás 5. Raphanus sativus L. Fekete retek 1999.3.24-i TG/63/6 iránymutatás 6. Rheum rhabarbarum L. Rebarbara 1999.3.24-i TG/62/6 iránymutatás 7. Scorzonera hispanica L. Feketegyökér 2010.3.24-i TG/116/4 iránymutatás III. RÉSZ Az I. és II. részben nem szereplő növényfajoknak a nemzeti DUS-vizsgálati irányelvnek kell megfelelniük.