Decree No. 40 of 1977 of the Ministry of Agriculture and Nutrition implementing Decree-law No. 36 of 1970 on viticulture, fruit production and the wine industry

JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] A lekérdezés (idõgép) napja: 1998.01.05. 40/1977. (XI.29.) MÉM rendelet a szõlõ- és gyümölcstermesztésrõl, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejû rendelet végrehajtásáról Az 1970. évi 36. törvényerejû rendeletben (a továbbiakban: Tvr.) foglalt felhatalmazás alapján - az ipari és kereskedelmi miniszterrel, a belügyminiszterrel, a népjóléti miniszterrel és a Termelõszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következõket rendelem: A Termelõszövetkezetek Országos Tanácsa megszûnt helyette Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szervezete néven mûködik szervezet. I. A rendelet hatálya 1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed a szõlõ és gyümölcs telepítésére, kivágására, a must, a bor, valamint a borpárlat elõállítására, tárolására és forgalomba hozatalára. (2) A rendeletben említett fogalmak meghatározását az 1. melléklet tartalmazza. II. Szõlõ- és gyümölcstermesztés Termõhelyek 2.§ (1) A szõlõtermesztés termõhelyei - az alföldi, az észak-dunántúli, a dél-dunántúli és az észak-magyarországi szõlõtermõ táj területein - a következõk: a) bortermõ vidékek (borvidékek), ezen belül körzetek, b) bortermõ helyek (borhelyek), c) egyéb szõlõtermõ helyek. A 2.§ a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 1.§-ával megállapított szöveg. (2) A borvidékeket és a borhelyeket a 2. számú mellékletben felsorolt településeknek a szõlõ termõhelyi katasztere szerint meghatározott osztályú területei képezik. Más településeknek a szõlõ termõhelyi katasztere szerint I. és II. osztályú területei egyéb szõlõtermõ helynek minõsülnek. (3) A szõlõ termõhelyi katasztere az egyes települések földmérési alaptérképének átnézeti térképszelvényébõl (szelvényeibõl) áll, amelyen (amelyeken) a környezeti tényezõk alapján értékelt területek (ökotópok) lehatároltak, és azonosító kódszámmal, valamint római számú osztályjelöléssel ellátottak. (4) A szõlõ termõhelyi kataszterének osztályozása szempontjából a) I. osztály: szõlõtermesztésre kiválóan alkalmas, b) II. osztály: szõlõtermesztésre alkalmas, c) III. osztály: szõlõtermesztésre feltételesen alkalmas, d) IV. osztály: szõlõtermesztésre alkalmatlan. (5) A szõlõ termõhelyi kataszterét a Földmûvelésügyi Minisztérium (továbbiakban: minisztérium) adja ki. Kiegészítõ vagy módosító termõhely-vizsgálatokat a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szõlészeti és Borászati Kutató Intézettõl (továbbiakban: SZBKI) kell kérni. A termõhelyi kataszter kiegészítésérõl, módosításáról - az SZBKI javaslata alapján - az FM határozatban dönt. Telepíthetõ fajták 3.§ (1) Árutermõ szõlõültetvény létesítésére és pótlására a termõhelyeken felhasználható szõlõfajtákat a 3. számú melléklet tartalmazza. A 3.§ a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 2.§-ával megállapított szöveg. A 3/A.§-t a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 2.§-a iktatta be a rendeletbe. JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] (2) Törzsszõlõ létesítésére bármely államilag minõsített vagy állami minõsítésre a Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet (a továbbiakban: MMI) által nyilvántartásba vett fajta szaporítóanyaga felhasználható. (3) Házikerti szõlõ telepítésére bármely államilag minõsített vagy szaporításra ideiglenesen engedélyezett fajta szaporítóanyaga felhasználható. 3/A.§ (1) Gyümölcsös telepítéséhez bármely államilag minõsített vagy szaporításra ideiglenesen engedélyezett gyümölcsfajta szaporítóanyaga felhasználható. (2) Azon gyümölcsfajok, amelyekbõl államilag minõsített vagy szaporításra ideiglenesen engedélyezett fajta nincs, gyümölcsös telepítésére fajtakorlátozás nélkül felhasználhatók. Telepítés, kivágás 4.§ (1) Árutermõ szõlõt engedély alapján, annak elõírásai szerint szabad telepíteni, illetõleg kivágni. A 4.§ a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 3.§-ával megállapított szöveg. (2) Árutermõ borszõlõ és törzsszõlõ telepítését borvidékekre és borhelyekre, árutermõ csemegeszõlõ telepítését a termõhelyekre szabad engedélyezni. (3) Kivételesen engedélyezhetõ a) árutermõ borszõlõ telepítése az egyéb szõlõtermõ helybe tartozó területen a 3. számú mellékletben felsorolt (államilag minõsített) bármely fajta felhasználásával; b) a 3. számú mellékletben feltüntetett olyan szõlõfajták telepítése, amelyek a melléklet szerint nem alkalmazhatók a betelepítendõ területen; c) a 3. számú mellékletben nem említett, de államilag minõsített vagy a MMI által állami minõsítésre nyilvántartásba vett szõlõfajták telepítése, kizárólag üzemi kísérleti célból. A 4.§ (3) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés a telepítési engedélyek kiadására 1995. december 31-ig nem alkalmazható. (4) A (3) bekezdés b) és c) pontja szerint akkor engedélyezhetõ a telepítés, ha azzal a telepítõ összes szõlõterületén belül a kivételesen engedélyezhetõ fajták - törzsszõlõ nélkül számított - területe nem haladja meg a 10 százalék részarányt. Kutatási, szakoktatási intézményekre ez a korlátozás nem vonatkozik. 4/A.§ (1) Árutermõ gyümölcsöst engedély alapján, annak elõírásai szerint szabad telepíteni. A 4/A.§-t a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 3.§-a iktatta be a rendeletbe. (2) Árutermõ gyümölcsös - kizárólag üzemi kísérlet céljából - a 3/A.§ (1) bekezdésében nem említett gyümölcsfajták szaporítóanyagával is létesíthetõ. 5.§ (1) Az 5.§ (1) bekezdését a 44/1991. (III.14.) Korm. rendelet 27.§-a hatályon kívül helyezte. (2) (2) A telepítési engedély iránti kérelmet a 4. számú melléklet szerint az ültetés megkezdése elõtt legalább 4 hónappal, a kivágási engedély iránti kérelmet pedig az 5. számú melléklet szerint a kivágás megkezdése elõtt legalább 2 hónappal kell az engedélyezõ szervhez két példányban benyújtani. Az 5.§ (2)-(7) bekezdése a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 4.§-ával megállapított szöveg. (3) A 4.§ (3) bekezdés c) pontja és a 4/A.§ (2) bekezdése szerint fajtakísérletbe vont fajták üzemi kísérleti telepítésének engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell a MMI írásbeli nyilatkozatát az üzemi kísérlet nyilvántartásba vételérõl. Nincs szükség ilyen nyilatkozatra a kutatási és szakoktatási intézmények engedély iránti kérelméhez. (4) Engedélyezés elõtt az engedélyezõ szerv helyszíni szemlét tart, amelyre az érdekelteken kívül az illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi állomást, belterületi termõföld betelepítése esetén a föld fekvése szerinti illetékes építésügyi hatóságot, természetvédelem alatt álló termõföld esetében a természetvédelmi hatóságot, törzsültetvény és üzemi kísérleti célú telepítés esetében a MMI-t is meghívja. A helyszíni szemlérõl jegyzõkönyvet kell készíteni. A meghívott hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha észrevételeit a szemlétõl számított nyolc napon belül írásban sem közli. JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] (5) Az engedély iránti kérelem tárgyában az engedélyezõ szerv határozatban dönt. A határozatban rögzíteni kell a kérelem tárgyának adatait, valamint az engedélyesnek a 8.§ (1) bekezdésében elõírt kötelezettségét. A határozatot az érdekelteken kívül a helyszíni szemlére meghívottaknak is meg kell küldeni. A határozatokról az engedélyezõ szervnek nyilvántartást kell vezetnie. (6) Az engedélyt legfeljebb 3 éves idõszakra is ki lehet adni. Ilyen esetben éves - és évenként õszi, tavaszi ütemezést kell elõírni. A kezdés, illetõleg az egyes ütemek idejét indokolt esetben egy évvel meg lehet hosszabbítani. (7) El kell utasítani a kérelmet, ha a minisztérium az engedély kiadására általános tilalmat rendelt el; az engedély megadása ellentétes a terület- és településfejlesztési szempontokkal; az engedélyezés ellen a helyszíni szemlén eljáró szakhatósági szervek kifogást emeltek; a termõföld talajúntság vagy más talajtani okok miatt telepítésre igazolhatóan alkalmatlan; a tervezett telepítés nem felel meg e rendelet elõírásainak. 6.§ (1) A szõlõtõkék 25%-ot meghaladó hiányának pótlása vagy átoltása esetén - az 5.§ (4) bekezdésében foglalt elõírások kivételével - a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerûen alkalmazni. Törzsszõlõ átoltása esetén a MMI hozzájárulását is meg kell szerezni. A 6.§ a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 5.§-ával megállapított szöveg. (2) Gyümölcsös átoltása esetén - az 5.§ (4) bekezdésében foglalt elõírások kivételével - a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 7.§ (1) Európai szõlõfajta saját gyökerû szaporítóanyagával telepítést és pótlást kizárólag filoxéra-immúnis homoktalajra szabad engedélyezni és végrehajtani. A talaj filoxéra-immúnis tulajdonságát az illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi állomás szakvéleményével kell igazolni. (2) Nem filoxéra-immúnis homoktalajon európai szõlõfajta saját gyökerû szaporítóanyagának ültetése árutermõ szõlõben a rendelet 6.§ (1) bekezdése szerint pótlásnak nem minõsülõ tõkehiány megszüntetésére, tovább házikerti szõlõben is tilos. A 7.§ a 8/1994. (III.10.) FM rendelet 1.§-ával megállapított szöveg. 8.§ A mûvelési ágváltozással nem járó telepítés és kivágás befejezését közvetlenül az engedélyezõ szervnek, a mûvelési ágváltozással járó telepítés és kivágás befejezését pedig az illetékes járási, városi, összevont járási és városi, fõvárosi kerületi földhivatalnak (a továbbiakban: járási földhivatal) kell bejelenteni. A járási földhivatal a mûvelési ágváltozás átvezetésérõl hozott határozat egy példányát a telepítést vagy kivágást engedélyezõ szervnek megküldi. A 8.§ a 44/1991. (III.14.) Korm. rendelet 27.§-ával módosított szöveg. A mûvelésre vonatkozó elõírások 9.§ (1) Szõlõ- és gyümölcsös kezelõje (tulajdonosa) köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelõen mûvelni. (2) A 9.§ (2) bekezdését a 44/1991. (III.14.) Korm. rendelet 27.§-a hatályon kívül helyezte. III. A must és a bor elõállítása és kezelése Általános rendelkezések 10.§ (1) Mustot, illetve bort csak szõlõbõl - a rendelet elõírásai szerint - szabad elõállítani. (2) Asztali bort asztali bor készítésére alkalmas szõlõbõl, minõségi bort minõségi bor készítésére alkalmas szõlõbõl, különleges minõségû bort különleges minõségû bor készítésére alkalmas szõlõbõl szabad készíteni. Az egyes borminõségek készítésére alkalmas szõlõterméssel szemben támasztott követelményeket szabványok írják elõ. A 10.§ (2) bekezdését a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 6.§-a iktatta be a rendeletbe, egyidejüleg a korábbi (2)-(3) bekezdés számozását (3)-(4) bekezdésre módosította. A korábbi (4) bekezdést a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 19.§ (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] (3) Must és bor elõállításánál és kezelésénél felhasználható kiegészítõ és segédanyagokat (a továbbiakban: adalékanyag) a 6. melléklet tartalmazza. Csak olyan adalékanyagok használhatók fel, amelyek a szabványnak megfelelnek, illetõleg a népjóléti miniszter által elõírt tisztasági követelményeket kielégítik. (4) Must és bor elõállításánál csak a 6. mellékletben feltüntetett eljárását szabad alkalmazni. A mustba és a borba vagy azzal érintkezésbe az engedélyezett anyagokon, illetve azok vivõanyagain kívül más anyag nem kerülhet. 10/A.§ Egri Bikavér bort kizárólag az Egri borvidékbe, Szekszárdi Bikavér bort pedig kizárólag a Szekszárdi borvidékbe sorolt településeken szabad elõállítani. A 10/A.§ a 14/1995. (V.19.) FM rendelet 1.§-ával megállapított szöveg. Egyes eljárásokra vonatkozó szabályok 11.§ (1) Kékderítés az olyan derítési eljárás, amelynek során sárgavérlúgot használnak. (2) Kékderítés csak laboratóriumi vizsgálat mellett végezhetõ. (3) Kékderítéssel kapcsolatos vizsgálatokat az Országos Borminõsítõ Intézet (a továbbiakban: OBI), a Megyei (Fõvárosi) Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenõrzõ Állomások, továbbá szaktanácsadói tevékenységük keretében a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szõlészeti és Borászati Kutató Intézet, valamint az egyetemi és fõiskolai szakintézmények végezhetnek. A 11.§ (3) bekezdése a 7/1990. (XII.25.) FM rendelettel módosított szöveg. (4) Az OBI kérelemre engedélyezheti, hogy a szakszolgálati laboratórium az érdekkörébe tartozó üzemek részére, kékderítési vizsgálatokat végezzen, ha kékderítési vizsgát tett szakembert foglalkoztat és megfelelõ laboratóriummal rendelkezik. A kérelemben meg kell jelölni a laboratórium helyét, a vizsgálatok végzésére javasolt személy(ek) nevét és szakképesítését, továbbá azokat az üzemeket, amelyek részére a kékderítési vizsgálatok elvégzését tervezik. Ha a javasolt személy kékderítési vizsgával nem rendelkezik, vizsgára bocsátást kell kérni. Ha a javasolt személynek kékderítési vizsgája van, annak kérelmezõ üzemre érvényesítést kell kérni. (5) Ha az OBI a kérelmezõ laboratóriumát alkalmasnak találja a kékderítési vizsgálatok végzésére, a kérelmezõnek igazolást ad ki. Ebben meghatározza, hogy a laboratóriumban mely üzem részére szabad kékderítési vizsgálatokat végezni. (6) Ha a kérelmezõ megfelelõ laboratóriummal rendelkezik, az OBI a kékderítési vizsgálatok végzésére bejelentett személyt kékderítési vizsgára bocsátja és az eredményes vizsgáról személyre szóló igazolást állít ki, illetõleg a meglevõ igazolást a kérelmezõ üzemére érvényesíti. Az igazolásban meg kell határozni, hogy a vizsgát tett személy mely szervezet laboratóriumában végezhet kékderítési vizsgálatokat. A kékderítési vizsgával kapcsolatos egyes kérdéseket a 7. melléklet szabályozza. (7) A kékderítést csak az elõvizsgálati eredményre alapozott írásbeli engedély alapján szabad megkezdeni és az engedélyben meghatározott határidõket be kell tartani. A végrehajtásra a mintavételtõl számított 20 napnál hosszabb idõ nem adható. (8) Kékderített bort csak szûrés után és a vizsgálatokra jogosult laboratórium írásbeli engedélyével lehet forgalomba hozni. 12.§ (1) Házasítás (vágás) két- vagy többféle mustnak vagy bornak összekeverése természetes bor, likõrbor, szénsavas bor vagy egyéb bor elõállítása céljából az egyöntetûség, a minõség javítása vagy az állandó jelleg biztosítása érdekében. (2) Ismételt házasítás(ok) esetén a korábban házasított mustot vagy bort összetételének arányában kell származási hely, fajta, minõségi kategória és évjárat szerint figyelembe venni, a 28.§ (2) bekezdésében elõírt arányok betartásával. A 12.§ (2) bekezdésének szövegét megállapította és (3) bekezdését beiktatta a 7/1990. (XII.25.) IM rendelet 7.§-a, egyidejûleg a korábbi (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta. (3) Tilos házasítani mustot vagy bort törkölyborral, más gyümölcs levével, gyümölcsborral, szeszipari bormoslékkal, romlott musttal és borral, hamisított musttal és borral, párlási célra és borecet gyártására szolgáló szeszezett borral, aljaborral, a 3.§ (1) bekezdésében említett 3. számú mellékletben nem szereplõ szõlõfajtákból készült musttal és borral, kivéve a 4.§ (3) bekezdése c) pontjának hatálya alá esõ szõlõfajtából készült mustot és bort. Tilos egymással házasítani természetes bort, likõrbort és szénsavas bort. (4) Hibás és beteg bort csak megjavítása, illetve gyógyítása után, az ecetedésnek indult hibás vagy beteg bor a kóros folyamat megakadályozása után házasítható. 13.§ (1) Must vagy szõlõcefre természetes eredetû cukortartalmának kiegészítése sûrített must, töményített must JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] vagy répacukor hozzáadásával történhet akkor, ha a természetes eredetû cukortartalom nem haladja meg a 19,0 tömegszázalékot. A felsorolt kiegészítõ anyagok hozzáadásával a must magyar mustfokban kifejezett cukortartalma legfeljebb 3,0 tömegszázalékkal, illetve 19,5 százalékig növelhetõ. (2) Must vagy szõlõcefre cukortartalmának kiegészítése a minõségi kategória megváltozását nem eredményezheti. (3) Répacukor- az (1) bekezdés szerint - kizárólag a javítandó mustban feloldva alkalmazható. (4) A természetes eredetû cukortartalom kiegészítése bejelentési kötelezettség alá esik." A 13.§ a 23/1992. (XII.17.) FM rendelet 1.§-ával megállapított szöveg. 13/A.§ (1) A bor cukortartalmának kialakítására - a (2)-(4) bekezdésben foglalt megkötésekkel - felhasználható a must, a töményített must és a sûrített must. A 13/A.§ (1) bekezdése a 8/1994. (III.10.) FM rendelet 2.§-ával megállapított szöveg. (2) (3) A bor cukortartalmának kialakítása során az édesített bor összes alkoholtartalma - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb 2,0 térfogatszázalékkal lehet magasabb, mint édesítés elõtt. A 13/A.§ (3) bekezdése a 8/1994. (III.10.) FM rendelet 2.§-ával megállapított szöveg. (4) A 13.§ szerint javított bor cukortartalmának kialakításához csak must használható fel, úgy, hogy az édesített bor összes alkoholtartalma nem lehet magasabb, mint édesítés elõtt. (5) A bor cukortartalmának kiegészítése bejelentési kötelezettség alá esik. A 13/A.§ (4)-(5) bekezdése a 8/1994. (III.10.) FM rendelet 2.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg. 13/B.§ (1) A must és bor savtartalmának növelését rendkívüli idõjárású években a földmûvelésügyi miniszter külön rendeletben engedélyezi. (2) Az (1) bekezdés szerint engedélyezett esetekben a) a savtartalom növelésére borkõsav használható fel; b) a borkõsav hozzáadásával a must savtartalma legfeljebb 1,5 g/l-rel, a bor savtartalma 2,5 g/l-rel növelhetõ, de az így kezelt mustból erjesztett borban újabb savnövelés nem alkalmazható; c) ha az engedélyezõ rendelet másként nem rendelkezik, a 13.§ szerint javított termék savtartalmának növelése nem alkalmazható; d) a savtartalom növelése és a savtompítás ugyanabban a termékben kizárják egymást; e) a savtartalom növelése csak a szüret évének utolsó napjáig alkalmazható; f) a savtartalom növelése bejelentési kötelezettség alá esik. A 13/B.§ a 8/1994. (III.10.) FM rendelet 3.§-ával megállapított szöveg. A 13/B.§ (2) bekezdésének b) pontja a Magyar Közlöny 1994. évi 49. számával helyesbített szöveg. 14.§ (1) Likõrbor az e rendelet elõírásainak megfelelõ természetes borból engedély alapján állítható elõ. Az engedély mindaddig érvényes, amíg a termék összetétele változatlan és megfelel a vonatkozó termékszabvány elõírásainak. Ürmös és fûszerezett borok esetében az engedély iránti kérelemhez csatolni kell az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet (továbbiakban: OÉTI) szakvéleményét. A szakvélemény kérésekor közölni kell a felhasznált drogok jegyzékét, a kioldás technológiáját, ill. a kivonat elkészítésének gyártástechnológiáját, aromák esetében azt, hogy természetes, természetazonos vagy mesterséges aromaanyagokról van szó, és a bor összetételére vonatkozó adatokat. A 14.§ a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 9.§-ával megállapított szöveg. (2) Likõrbor cukortartalmának kialakítására sûrített must, töményített must, szeszezett must, továbbá fûszerezett borhoz cukor használható fel úgy, hogy a cukortartalom legfeljebb 300 g/l lehet. (3) Likõrbor alkoholtartalmának kialakítására töményített bor, szeszezett must, magas fokú és középfokú borpárlat, továbbá fûszerezett borhoz finomszesz használható fel úgy, hogy az alkoholtartalom legfeljebb 22,5 térfogatszázalék lehet. A 14.§ (3) bekezdése a 23/1992. (XII.17.) FM rendelet 2.§-ával megállapított szöveg. JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] 15.§ (1) Szénsavas bor az e rendelet elõírásainak megfelelõ természetes borból állítható elõ a termékszabvány elõírásainak megfelelõen. A 15.§ a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 10.§-ával megállapított szöveg. (2) A gyöngyözõ bor kivételével a szénsavas bor cukortartalmának és pezsgõ esetében széndioxid tartalmának kialakítása céljából az alapborhoz cukor hozzáadása megengedett. (3) A 15.§ (3) bekezdését a 23/1992. (XII.17.) FM rendelet 14.§ (1) bekezdése megállapított szöveg. 15/A.§ (1) Sûrített must, szeszezett must, töményített must és bor, párlási bor a szabványok elõírása szerint és bejelentési kötelezettség mellett állítható elõ. A 15/A.§-t a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 10.§-a iktatta be a rendeletbe. (2) A 14-15.§-ban említett borászati célra cukrot borban feloldva vagy cukorszirupként lehet felhasználni. A cukorszirup a cukornak ivóvízben való feloldásával kizárólag a felhasználó üzemben állítható elõ. 15/B.§ (1) E rendelet 13.§-ának (4) bekezdésében, 13/A.§-ának (5) bekezdésében, a 13/B.§ (2) bekezdésének f) pontjában és a 15/A.§ (1) bekezdésében elõírt bejelentési kötelezettséget a 8. számú melléklet szerinti formában kell teljesíteni. A bejelentést az OBI-hoz kell benyújtani úgy, hogy az a végrehajtást legalább 3 nappal megelõzõen beérkezzen. A 15/B.§-t a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 10.§-a iktatta be a rendeletbe. A 15/B.§ (1) bekezdése a 8/1994. (III.10.) FM rendelet 4.§-ával megállapított szöveg. (2) E rendelet 14.§-ának (1) bekezdésében meghatározott engedélyt a 8. számú mellékletben elõírt kérelem alapján az OBI adja ki. Az OBI a kiadott engedélyekrõl nyilvántartást vezet. 16.§ (1) Törkölybort magánszemély kizárólag saját fogyasztására készíthet. A törkölybor mennyisége nem haladhatja meg a házikerti szõlõ termésébõl nyert must 25 %-át, de legfeljebb 250 litert. (2) Nem készíthet törkölybort az a termelõ, akinek italmérési engedélye vagy termelõi borkimérése van. (3) Törkölybort borászati nagyüzem kizárólag párlási célra és szeszipari felhasználásra állíthat elõ. A 16.§ (3) bekezdésének szövegét a 9/1980. (V.1.) MÉM rendelet 8.§-a állapította meg. (4) Törkölybor készítéséhez friss törkölyön és vízen kívül egyéb anyagot felhasználni nem szabad. A borok palackozása és jelölése 17.§ (1) Borok palackozásához - kivéve az asztali és üdítõ jellegû bort - üvegpalackot kell használni. Must, asztali és üdítõ jellegû bor töltésére a népjóléti miniszter által engedélyezett és a Szõlészeti és Borászati Kutató Intézet által alkalmasnak minõsített más anyag is alkalmazható, ha benne a must vagy bor káros elváltozást nem szenved. (2) Palackozott borok címkéjén és kiegészítõ címkéjén fel kell tüntetni az alábbi adatokat: a) a 18.§ (1) bekezdésében és a 28.§-ban foglalt rendelkezések szerint kötelezõen elõírt megnevezések és jelölések; b) a betöltött bor névleges térfogata; c) a palackozó cégneve és székhelye; d) a bor tényleges alkoholtartalma; e) a cukortartalomnak megfelelõ jelölés; f) a bor színére utaló jelölés; g) a palackozás idõpontja; h) szabványazonosító jelzet; i) vonalkód vagy ETK-jelzet; j) külkereskedelmi forgalomba hozatal esetén a Magyarországra utaló jelölés; k) ha a bor nem Magyarországon szüretelt szõlõbõl származik, a termelõ országra utaló jelölés. (3) Palackozott borok címkéjén és kiegészítõ címkéjén megengedett az alábbi adatok feltüntetése: a) a 18.§ (1) bekezdésében és a 28.§-ban foglalt rendelkezések szerint feltüntethetõ megnevezések és jelölések; b) védjegy; c) az eladásban részt vevõ neve, emblémája; JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] d) a termelõ neve, ha nem azonos a bor elõállítójával (palackozójával); e) ajánlás a fogyasztónak a bor alkalmazására; f) tájékoztatás a fogyasztónak a termelõhelyrõl, készítésmódról, termelõrõl, palackozóról, a termék jellegérõl, összetételérõl, történetérõl. g) a hegyközségre utaló megjelölés. A 17.§ (3) bekezdésének g) pontja 17/1997. (III.5.) FM rendelet 1.§-ával megállapított szöveg. (4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározottakon kívül tilos más adatok, jelölések feltüntetése, azoknak más adatokkal összetéveszthetõ vagy a fogyasztó megtévesztésére alkalmas módon való alkalmazása. Tilos továbbá a fogyasztók megtévesztésére alkalmas bármilyen ábra vagy rajz alkalmazása. (5) Must vagy bor palackozására létesített üzemben más italt vagy folyékony terméket palackozni csak akkor szabad, ha az OBI azt határozatban engedélyezi. Az engedély iránti kérelemben meg kell adni a más ital vagy folyékony termék pontos megnevezését. Az engedélyt meg kell tagadni akkor, ha a más termék palackozása összeegyeztethetetlen a borászati technológiával. Az engedélyt vissza kell vonni, ha e rendelet elõírásainak megsértése kapcsolatban van a más termék engedélyezett palackozásával." A 15.§ (2)-(5) bekezdése a 8/1994. (III.10.) FM rendelet 5.§-ával megállapított szöveg. Az állami ellenõrzõjegy 18.§ (1) Származási hely, fajta, évjárat vagy a készítés módja miatt megkülönböztetésre érdemes palackozott minõségi borok állami ellenõrzõ jeggyel láthatók el. A 28.§ (6) bekezdésében meghatározott "Bikavér" borok és a muzeális borok - akkor is, ha ezek minõségi borok -, valamint a különleges minõségû borok csak állami ellenõrzõ jeggyel hozhatók forgalomba. A 18.§ (1) bekezdése a 8/1994. (III.10.) FM rendelet 6.§-ával megállapított szöveg. (2) Az állami ellenõrzõjegy leírását a 9. melléklet tartalmazza. (3) Az állami ellenõrzõjegy alkalmazásának engedélyezése iránti kérelmet a 10. mellékletnek megfelelõen az OBI hoz kell beadni; a kérelemhez csatolni kell a származási bizonyítványt, egy címkével és egyéb kellékkel ellátott palackot, a címke és egyéb kellék rajzát és leírását, valamint a forgalomba hozni kívánt borból fajtánként három félliteres és két egyliteres átlagmintát. A szõlõ és a bor származási bizonyítványa 19.§ (1) A szõlõ és a bor származási bizonyítványa igazolja, hogy az adott mennyiségû termés meghatározott termõterületrõl (ültetvényrõl) származik. A bor származási bizonyítványa ezen kívül azt is igazolja, hogy a bor megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek; ennek igazolására - állami ellenõrzõjeggyel forgalmazott minõségi és különleges minõségû bor esetében - helyszíni eljárást kell lefolytatni. (2) A származási bizonyítványok, illetve a származási igazolás mintáit e rendelet 11. számú melléklete tartalmazza. A 19.§ és a címe a 17/1997. (III.5.) FM rendelet 2.§-ával megállapított szöveg. 19/A.§ (1) Hegyközségi település esetén csak hegyközségi tag termelõ, illetve felvásárló kérheti a származási bizonyítvány kiadását. A kérelmet az ültetvény fekvése szerint illetékes hegybírónál kell benyújtani. A hegybíró a kérelemben foglaltak valódiságát ellenõrzi, és a kérelmet - javaslatával ellátva - továbbítja a hegyközségi tanácshoz. (2) Hegyközséggel nem rendelkezõ településen a termelõnek, illetve a felvásárlónak a származási bizonyítvány iránti kérelmet az ültetvényhez földrajzilag legközelebb esõ hegyközségi tanácshoz kell benyújtani. A kérelmezõnek hitelt érdemlõen igazolnia kell, hogy a kérelemben szereplõ terméshez (termék elõállításához) szükséges szõlõültetvénnyel rendelkezik, illetve hogy azt olyan személytõl vásárolta, aki e feltételnek megfelel. (3) A termelõ és a felvásárló fogalmán a hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. törvény szerinti fogalmakat kell érteni. A 19/A.§ a 17/1997. (III.5.) FM rendelet 2.§-ával megállapított szöveg. 19/B.§ (1) Ha a termelõ a termését felvásárló részére értékesíti, származási igazolást állít ki. A felvásárló a származási igazolás alapján kérheti a származási bizonyítvány kiadását. JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] (2) A bor származási bizonyítványa iránti kérelemhez mellékelni kell a feldolgozott szõlõre vonatkozó származási bizonyítványt. A 19/B.§ a 17/1997. (III.5.) FM rendelet 2.§-ával megállapított szöveg. 20.§ (1) Az állami ellenõrzõjegy alkalmazását az Országos Borszakértõ Bizottság javaslata alapján az OBI határozatban engedélyezi és kiadja a sorszámozott állami ellenõrzõjegyeket. (2) A beküldött minták közül egy félliteres átlagmintát az engedélyezéstõl számított egy évig meg kell õrizni. (3) Az állami ellenõrzõjegyek elkészítésérõl az OBI gondoskodik és azokat elszámolási kötelezettség mellett kezeli. (4) Az engedély a kiadás keltétõl számított egy évig érvényes. Az engedély érvényességi határidején belül fel nem használt állami ellenõrzõjegyeket a határidõtõl számított 2 héten belül az OBI-nak vissza kell adni. 21.§ (1) Az állami ellenõrzõjegyeket az engedélyben meghatározott borok palackjára sorszám szerint kell elhelyezni úgy, hogy ez részben a palack dugóját lezáró kupakra, részben pedig közvetlenül a palack nyakára simuljon. Az állami ellenõrzõjegyekrõl a felhasználó köteles nyilvántartást vezetni és a felhasználásról kiállított összesítõ kimutatást minden naptári év végén az OBI-nak megküldeni. (2) Az OBI köteles az állami ellnõrzõjegyek felhasználását, valamint - ellenõrzõ minták vételével - a bor azonosságát idõközönként ellenõrizni. Tárolás, nyilvántartás 22.§ (1) Must és bor tárolóedényzetén - palackozott bor esetében a tárolóhelyen - fel kell tüntetni a fajtát, a származási helyet, az évjáratot, a házasítás tényét, azonosító számát és az 1. számú melléklet II. 7-14. pontja szerinti minõség megjelölését. A 22.§ (1)-(2) bekezdése a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 11.§-ával megállapított szöveg. (2) Az 1. számú mellékletben a II. 15-21. sorszám alatt felsorolt termékek megjelölését a tároló edényzeten fel kell tüntetni. (3) A borászati termeléssel kapcsolatos bizonylatokon az (1)-(2) bekezdések szerinti megjelöléseket oly módon kell feltüntetni, hogy a készletek azonosíthatók legyenek. (4) A must és bor elõállításához vagy kezeléséhez meg nem engedett anyagokat ilyen célokra forgalomba hozni vagy must és bor elõállítására, kezelésére, raktározására stb. szolgáló helyiségben tartani tilos. (5) Musttal vagy borral nem szabad egy helyen tárolni más gyümölcsbõl készített gyümölcslevet vagy ebbõl szeszes erjedés útján készült italokat. A 22.§ (5) bekezdése a 23/1992. (XII.17.) FM rendelet 14.§ (1) bekezdésével módosított szöveg. (6) Hamisított bort birtokban tartani tilos. A 22.§ (6) bekezdését a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 11.§-a iktatta be a rendeletbe. IV. A borpárlat elõállítása és kezelése 23.§ A borpárlat elõállítására és kezelésére az e fejezetben és a mezõgazdasági és élelmezésügyi miniszter külön rendeletében foglalt elõírásokat kell alkalmazni. A borpárlat elõállításához felhasználható anyagok 24.§ (1) Magas fokú borpárlat borból, aljborból, párlási célra szolgáló szeszezett borból, borseprõbõl, hibás vagy beteg borból, törkölyborból közvetlen lepárlással, vagy ezekbõl készített párlatok újra- és továbbfinomítása útján állítható elõ. A 24.§ (1) bekezdése a 23/1992. (XII.17.) FM rendelet 3.§-ával megállapított szöveg. (2) Középfokú borpárlat borból, aljborból, párlási célra szolgáló szeszezett borból, törkölyborból vagy borseprõbõl állítható elõ. (3) Fogyasztási borpárlat magas fokú vagy középfokú borpárlatból higítással, vagy borból közvetlen lepárlással készíthetõ. JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] A 24.§ (3) bekezdése a 23/1992. (XII.17.) FM rendelet 3.§-ával megállapított szöveg. (4) Aki borpárlatot jogosultan állít, vagy állíttat elõ a) a magas fokú, a középfokú és a közvetlen lepárlású borpárlat készítésére szánt nyersanyagot - az (1) bekezdésben foglalt borseprõ kivételével - a lepárlás megkezdése elõtt; b) a lepárlás során nyert magas fokú és középfokú borpárlatot felhasználás vagy értékesítés elõtt minõsíttetni köteles. Az OBI a minõsítésrõl határozatot ad ki. A minõsítés iránti kérelmet a 15. számú mellékletben meghatározott adatok közlésével az OBI-hoz kell benyújtani. A kérelemhez tételazonos mintát kell csatolni. A minta számára, vételére, zárására a termékre vonatkozó mintavételi szabvány elõírásai érvényesek. A mintáért ellenérték nem követelhetõ. A minõsítõ vizsgálatért díjat kell fizetni. A 24.§ (4) bekezdése a 8/1994. (III.10.) FM rendelet 7.§-ával megállapított szöveg. A borpárlat kezelése 25.§ (1) A borpárlat kezelésénél felhasználható anyagokat szabvány tartalmazza. (2) Borpárlat kezelésénél alkalmazható eljárás a hígítás és a házasítás. (3) Fogyasztási borpárlat kezelésénél alkalmazható eljárás az ízesítés, a színezés, az érlelés és a derítés. A 25.§ (2) bekezdése a 14/1995. (V.19.) FM rendelet 2.§-ával megállapított szöveg. A borpárlat palackozása és jelölése 26.§ (1) A borpárlat palackozásához üvegpalackot kell használni. (2) Fogyasztási borpárlatot csak "borpárlat" vagy "brandy" termékelnevezéssel lehet megjelölni. Olyan italt, amelyet nem a 23-25.§ elõírásai szerint állítottak elõ, tilos olyan magyar, illetve idegen elnevezéssel jelölni, amely annak borból vagy borpárlatból való származására utal. (3) Különleges megkülönböztetésre érdemes fogyasztási borpárlatot állami ellenõrzõ jeggyel kell ellátni. Az ezzel kapcsolatos eljárásra a 18.§ (3) bekezdése és a 20-21.§-ok elõírásai az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a származási bizonyítványt a 24.§ (4) bekezdésében meghatározott minõsítõ határozat helyettesíti." A 26.§ (2)-(3) bekezdése a 8/1994. (III.10.) FM rendelet 8.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 26.§ (2) bekezdés szövege 1995. január 1-jén lép hatályba, további rendelkezéseket lásd: 8/1994. (III.10.) FM rendelet 16.§ (2) bekezdése. (4)-(7) A 26.§ (4)-(7) bekezdését a 14/1995. (V.19.) FM rendelet 8.§-a hatálytalanította. (7) A termelõ (palackozó) az állami zárszalagot kizárólag a forgalomba hozatali engedély szerint minõsített mintával azonos tétel eredetjelölésére használhatja sorszám szerint. Az állami zárszalagról a termelõ (palackozó) sorszám szerint köteles folyamatos nyilvántartást vezetni, és a felhasználásról összesítõ kimutatást küldeni az OBI-nak. A minõsített tételre fel nem használt állami zárszalagot az OBI-nak kell visszaszolgáltatni a minõsített tétel letöltésének befejezésétõl számított két héten belül." V. A must, a bor és a borpárlat forgalomba hozatala Forgalomba hozatal közfogyasztás céljára 27.§ (1) Közfogyasztásra forgalomba hozott az a must, bor és borpárlat (a továbbiakban: ital), amelyet a termelõ vagy az elõállító közvetlenül a fogyasztónak vagy kereskedelmi szervnek ad el (értékesít). A 27.§ (2)-(3) bekezdése a 30/1983. (XII.30.) MÉM rendelet 1.§-ával, (5) bekezdése pedig a 14/1983. (IX.8.) MÉM rendelet 4.§-ával megállapított szöveg. (2) Italmérésre, italárusításra, termelõi borkimérésre, szeszes ital alkalmi értékesítésére külön jogszabály alapján kiadott engedélyekrõl az engedélyezõ hatóság az OBI-t értesíti. Az OBI az értesítés alapján a forgalomba hozott bor JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] minõségét e rendelet, a szabvány, ennek hiányában egyéb minõségi elõírások alapján rendszeresen ellenõrzi. (3) A borok és borpárlatok közfogyasztásra csak akkor hozhatók forgalomba, ha azokat az OBI e rendelet, valamint szabvány, ennek hiányában egyéb minõségi elõírások alapján elõzetesen megvizsgálta, minõségét megállapította, és megfelelõnek minõsítette. Az OBI a minõsítésrõl határozatban dönt. A 27.§ (3) bekezdése a 8/1994. (III.10.) FM rendelet 9.§-ával megállapított szöveg. (4) A minõsítés iránti kérelmet az OBI-hoz írásban kell benyújtani; a kérelemhez csatolandó minták számát, a mintavétel módját és a további eljárást szabvány tartalmazza. A mintáért ellenérték nem jár. A minõsítõ vizsgálatért díjat kell fizetni. (5) Közfogyasztásra tilos forgalomba hozni a) olyan mustot, bort és borpárlatot, amely a szabvány vagy e rendelet elõírásainak nem felel meg; b) a hibás, romlott, beteg, hamisított vagy olyan bort, amelyet a megengedett anyagoknak meg nem engedett mértékû felhasználásával állítottak elõ, illetõleg kezeltek; c) a törkölybort; továbbá d) a 3. számú mellékletben nem szereplõ szõlõfajtából készült mustot és bort, kivéve, ha az a 4.§ (3) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó, vagy a telepítés idején érvényes jogszabály szerint engedélyezhetõ szõlõfajta termésébõl készült." A 27.§ (5) bekezdése a 8/1994. (III.10.) FM rendelet 9.§-ával megállapított szöveg. (6) Hamisított mustot, bort és borpárlatot forgalomba hozni tilos. 28.§ (1) Aki bor forgalomba hozatalával foglalkozik, köteles a pincéjében, a raktárában és a kimérõ helyiségében tárolt italok termõhelyét, fajtáját, minõségi kategóriáját, évjáratát, illetve a jogszabályi elõírásoknak megfelelõ elnevezését és jelölését a tárolóedény címkéjén vagy a raktározási egységén, valamint a kimérõhelyiségben az ártáblán ks feltüntetni. Aki nem palackozott bort közfogyasztás céljára forgalomba hoz, annak rendelkeznie kell a bor származását, minõségét tanúsító bizonylattal. A 28.§ (1) bekezdése a 8/1994. (III.10.) FM rendelet 10.§-ával kiegészített szöveg. (2) A különbözõ termõhelyekrõl, szõlõfajtákból és évjáratokból származó természetes bor, ezekre külön-külön vagy együttesen utaló elnevezéssel és jelöléssel akkor hozható forgalomba, ha a különleges minõségû bor 100%-ban, a minõségi bor legalább 85%-ban, az egyéb természetes bor legalább 70%-ban az elnevezésének, jelölésének megfelelõ származású, fajtájú, minõségû és évjáratú. Szénsavas bor elnevezésben a termõhelyre vagy a szõlõfajtára utaló jelölés akkor alkalmazható, ha az alapbor legalább 85%-ban a jelzett termõhelyrõl és szõlõfajtából származik. (3) A származási helyre utaló elnevezést a tájbor, a minõségi bor és a különleges minõségû bor esetében fel kell tüntetni. a) Tájbor megnevezésében alkalmazható a 2. számú melléklet I. 1-4. pontjában meghatározott szõlõtermõ táj földrajzi, gazdaságföldrajzi vagy közigazgatási egységének neve, továbbá a borvidék, vagy a borvidéki, borhelyi település "-vidéki", "-környéki", "-táji", "-térségi" toldatokkal kiegészített neve. b) Minõségi és különleges minõségû bor megnevezésében alkalmazható a borvidék, a borvidéki körzet, továbbá a 2. számú melléklet II-III. pontjában felsorolt települések, valamint ezek határában levõ hegyek, dûlõk neve. Nem alkalmazható a borvidék határán - a hegy kivételével- túlterjedõ terület neve. (4) Asztalibor származási helyének megjelölésére - a tájbor kivételével - nem alkalmazható a borvidék, illetve a 2. számú mellékletben felsorolt települések, vagy azok határán belüli dûlõk és egyéb földrajzi helyek neve, de alkalmazható a szõlõtermõ táj, vagy a szõlõ termõ táj földrajzi, gazdaságföldrajzi, vagy közigazgatási egységének borvidékre, borhelyre nem utaló neve. (5) Szõlõfajtára utaló elnevezés csak a 3. számú mellékletben felsorolt, valamint a 4.§ (3) bekezdése c) pontjának hatálya alá esõ fajták esetében alkalmazható az egyes minõségi kategóriákra vonatkozó rendelkezések szerint. A tájbor, a minõségi bor és a különleges minõségi bor elnevezésében a szõlõfajta nevét - a (6) bekezdésben említett kivétellel és a 39.§ (1) bekezdése b) pontjában felsorolt borok kivételével - fel kell tüntetni. Természetes bor elnevezésében legfeljebb két szõlõfajta neve szerepelhet, ha a két fajta külön-külön legalább 15%-ban, együttesen pedig a (2) bekezdésben meghatározott arányban alkotórésze a bornak, valamint - a minõségi és a különleges minõségû bor esetében - mindkét fajta minõségi kategóriára az 1. számú mellékletben elõírt fogalom meghatározásnak megfelel. Tilos szõlõfajtára utaló elnevezést alkalmazni a likõrborok esetében. Több szõlõfajta JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] felhasználásával készült bor esetében a szõlõfajták neve mellett feltüntethetõ a "küvé" vagy "cuvée" kifejezés. A 28.§ (5) bekezdésének utolsó mondata a 17/1997. (III.5.) FM rendelet 3.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg. (6) A szõlõfajta neve helyett alkalmazható az Egri borvidéken és a Szekszárdi borvidéken termelt vörösborok elnevezésében a "Bikavér" kifejezés, valamint a Villány-Siklósi borvidéken, a Kiskunsági borvidéken és a Csongrádi borvidéken termelt, sajátos színárnyalatú borok elnevezésében a "Siller" kifejezés. Az itt említett kifejezések kizárólag a megjelölt borvidéken a 3. számú melléklet A) pontja szerint telepíthetõ szõlõfajtákból készített borok elnevezésében alkalmazhatók, de nem alkalmazhatók az asztali borok elnevezésében. Ez a rendelkezés nem korlátozza a "Siller" kifejezés használatát a bor színének jelölésére. (7) Az asztali bor elnevezésében - a tájbor kivételével - használható a minõségi kategóriára, a bor színére utaló kifejezés külön-külön vagy együttesen, a termõhely vagy a fajta mellett, vagy azok mellõzésével. Az asztali bor, a likõrbor és a szénsavas bor elnevezésben fantázianév, továbbá a pezsgõ és a likõrbor elnevezésében az elõállító neve is alkalmazható. (8) A természetes borok elnevezésében fel kell tüntetni a minõségi kategóriát, az 1. számú melléklet II. 7/a)-d) pontjában foglaltak szerint. (9) A minõségi és különleges minõségû bor jelölésében fel kell tüntetni az évjáratot. A forgalomba hozott asztali bor jelölésében az évjárat feltüntethetõ. (10) Egri Bikavér bort és Szekszárdi Bikavér bort belföldön közfogyasztás céljára kizárólag palackozva szabad forgalomba hozni. A palackozási kötelezettség nem vonatkozik az Egri Borvidék és a Szekszárdi borvidék területén a termelõk által forgalomba hozott saját termésû, valamint a vendéglátó helyek által közvetlenül a termelõktõl átvett és forgalomba hozott Egri Bikavér és Szekszárdi Bikavér borokra. A 28.§ (10) bekezdése a 17/1997. (III.5.) FM rendelet 3.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg. (11) A 28.§ a 23/1992. (XII.17.) FM rendelet 5.§-ával megállapított szöveg. A 28.§ (11) bekezdését a 8/1994. (III.10.) FM rendelet 16.§ (1) bekezdése hatálytalanította. 28/A.§ (1) Fogyasztási borpárlat 27.§ (3) bekezdésében elõírt minõsítése iránti kérelemben fel kell tüntetni a gyártáshoz felhasznált terméknek a 24.§ (4) bekezdésében elõírt minõsítésérõl kiállított határozat számát. A minõsítés iránti kérelmet a 15. számú melléklet szerint kell benyújtani. A 28/A.§ a 8/1994. (III.10.) FM rendelet 11.§-ával megállapított és a Magyar Közlöny 1994. évi 49. számával helyesbített szöveg. (2) Tilos magas fokú és középfokú borpárlatot közfogyasztás céljára forgalomba hozni. (3) A nem palackozott fogyasztási borpárlat kiszerelési egységének címkéjén (függõ címkéjén) a termék megnevezése mellett az OBI betûjel és a forgalomba hozatalt engedélyezõ határozat számát fel kell tüntetni." A 28/B.§ a 8/1994. (III.10.) FM rendelet 11.§-ával megállapított szöveg. 29.§ (1) Borra és borpárlatra vonatkozó elnevezések és megjelölések használatához az OBI hozzájárulása szükséges. (2) Közfogyasztás céljából forgalomba hozott bort és borpárlatot kísérõ okmánnyal (számla, szállítólevél) kell ellátni. A kísérõ okmányon fel kell tüntetni az OBI betûjelet és a forgalomba hozatalt engedélyezõ határozat számát. A 29.§ (2) bekezdése a 8/1994. (III.10.) FM rendelet 12.§-ával megállapított szöveg. Forgalomba hozatal továbbfeldolgozás céljából 30.§ (1) Továbbfeldolgozás céljából forgalomba hozott az a szõlõ és ital, amelyet termelõtõl vagy elõállítótól borgazdasági tevékenység folytatására, illetõleg borpárlat elõállítására jogosult szervezet feldolgozás, tárolás, érlelés, kezelés, palackozás céljából vásárol meg. (2) Továbbfeldolgozás céljából forgalomba hozott szõlõt vagy italt fajta, származási hely és évjárat megjelölésével csak akkor szabad ellátni, ha annak teljes egészében megfelel. (3) A továbbfeldolgozás céljából történõ forgalomba hozatal során e rendelet elõírásainak megtartásáért az eladó és a vevõ egyetemlegesen felelõs. JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] (4) Továbbfeldolgozás céljából mustot forgalomba hozni tilos. A 30.§ (4) bekezdése a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 14.§-ával megállapított szöveg. (5) Aki magas fokú vagy középfokú borpárlatot továbbfeldolgozás céljából másnak értékesít, az értékesített termékkel együtt köteles az OBI minõsítõ határozatát (másolatát) - az értékesített mennyiség rávezetésével - átadni, egyidejûleg köteles az értékesítésrõl a minõsítõ határozatra hivatkozva és a hektoliterfokban kifejezett mennyiség közlésével az OBI-t haladéktalanul értesíteni. (6) Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezést értelemszerûen alkalmazni kell a fogyasztási borpárlat átdolgozása vagy nem közfogyasztási célú értékesítés esetén is." A 30.§ (5)-(6) bekezdése a 8/1994. (III.10.) FM rendelet 13.§-ával megállapított szöveg. 30/A.§ A bor elõállítása során keletkezõ borászati melléktermékek közül a borseprõ, a derítési alj, az aljbor, valamint a seprõtészta kizárólag jövedéki engedéllyel rendelkezõ vagy szeszelõállításra jogosult részére hozható forgalomba. A 30/A.§ a 17/1997. (III.5.) FM rendelet 4.§-ával megállapított szöveg. A 30/A.§ a Magyar Közlöny 1997. évi 28. számával helyesbített szöveg. A külkereskedelmi forgalomba hozatal 31.§ (1) A külkereskedelmi forgalomba kerülõ italokra a közfogyasztásra forgalomba hozott italokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szõlõfajtára utaló elnevezésben alkalmazható a nemzetközileg elfogadott, vagy a fogadó országban honos szinonímanév, indokolt esetben a hivatalos magyar fajtanév zárójelbe fogott, kisebb betûmérettel való feltüntetése mellett. A 31.§ (1) bekezdése a 23/1992. (XII.17.) FM rendelet 6.§-ával megállapított szöveg. (2) A külkereskedelmi szerv a palackozatlanul exportált minõségi bor esetében - az OBI hozzájárulásával - kikötheti, különleges minõségi bor esetében köteles kikötni, hogy a külföldi forgalmazó a bort csak palackozva hozhatja forgalomba, a címkén az állami ellenõrzõjegy helyett azonos értékû megjelölést alkalmazzon és nyújtson biztosítékot arra, hogy az általa forgalomba hozott bor az exportált mennyiséggel és minõséggel megegyezik. (3) A külföldön palackozott bor megjelölése a minõségre utaló rövidítésbõl (MB = minõségi bor; KMB = különleges minõségi bor) és az OBI hozzájárulását - az állami ellenõrzõjegyre vonatkozó szabályok szerint - a külkereskedelmi szervezet köteles megszerezni. (4) Magyarországra utaló megjelölés csak olyan italok esetében alkalmazható, amelynek elõállításához külföldrõl származó szõlõt vagy italt nem használtak fel. (5) Az országból e rendelet hatálya alá tartozó termékeket kiszállítani az OBI tételes minõsítése alapján, szállítmányonként, kizárólag az OBI által kiadott minõségi tanúsítvánnyal szabad. A minõségi tanúsítvány egy példányát a vámhatóságnak át kell adni. A 31.§ (5) bekezdése az 59/1997. (IX.5.) FM rendelet 1.§-ával megállapított szöveg. (6) A külkereskedelmi forgalomba kerülõ palackozott borok címkéjén nem kötelezõ feltüntetni a 17.§ (2) bekezdésének e)-i) pontjaiban meghatározott adatokat és jelöléseket. A 31.§ (6) bekezdése a 8/1994. (III.10.) FM rendelet 14.§-ával megállapított és a Magyar Közlöny 1994. évi 49. számával helyesbített szöveg. (7) Egri Bikavér bort és Szekszárdi Bikavér bort az 1996. év elsõ napjától kizárólag palackozva szabad külkereskedelmi forgalomba hozni. A 31.§ (7) bekezdése a 14/1995. (V.19.) FM rendelet 3.§-ával megállapított szöveg. Külföldi származású bor és borpárlat forgalomba hozatala 32.§ (1) Külföldi származású bort és borpárlatot akkor szabad továbbfeldolgozásra, fogyasztásra vagy bérmunka JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] céljából behozni, ha annak minõsége a származási helyén hatályos jogszabályoknak és e rendelet elõírásainak megfelel, továbbá ha azt az OBI minõsítette. A 32.§ (1) bekezdése a 17/1997. (III.5.) FM rendelet 5.§-ával megállapított szöveg. (2) Külföldi származású palackozott bor forgalomba hozatal elõtti minõsítését, hordós bor felhasználás vagy forgalomba hozatal elõtti minõsítését szállítmányonként, a külkereskedelmet bonyolítónak a külön jogszabályban foglalt szervektõl, továbbá az OBI-tól kell kérni. Az OBI által kiadott minõségi tanúsítvány egy példányát át kell adni a vámhatóságnak és a forgalomba hozó vagy felhasználó szervnek. A 32.§ (2) bekezdése az 59/1997. (IX.5.) FM rendelet 2.§-ával megállapított szöveg. (3) Külföldi származású palackozott bort és borpárlatot az eredeti állapotban kell forgalomba hozni. A hordós bor és borpárlat kezelésére, forgalmazására - az állami ellenõrzõjegyre vonatkozó rendelkezések kivételével - a Tvr., valamint e rendelet rendelkezései az irányadók. (4) Külföldi származású szõlõbõl készített borra az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket értelemszerûen alkalmazni kell. (5) A külföldi származású borpárlat forgalomba hozatal vagy felhasználás elõtti minõsítésére a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. E rendelkezés alkalmazásában borpárlatnak kell tekinteni - a termék megnevezésétõl függetlenül - minden olyan italt, amely e rendelet értelmében borpárlatnak minõsül. A 32.§ (5) bekezdése a 23/1992. (XII.17.) FM rendelet 7.§-ával megállapított szöveg. A borpárlat forgalombahozatalára vonatkozó egyéb szabályok 33.§ Borpárlatnak fogyasztói és termelõi forgalomba hozatalára mind az e rendeletben, mind a külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. A 33.§ a 14/1995. (V.19.) FM rendelet 4.§-ával megállapított szöveg. VI. Zárt borvidékre vonatkozó külön rendelkezések Zárt területû borvidék kijelölése 34.§ Zárt területté olyan borvidéket lehet kijelölni, ahol kiemelkedõ és arra a borvidékre jellemzõ minõségû bor rendszeresen termelhetõ. Zárt területen termett must és bor elõállítása 35.§ Zárt területû borvidéken termett szõlõt, szõlõbõl származó cefrét, mustot és bort - a 36.§ (4) bekezdésben foglalt kivétellel - tilos más helyen termett szõlõvel, szõlõbõl származó cefrével, musttal és borral keverni (házasítani). Zárt területen bor és egyes anyagok forgalmazása 36.§ (1) Zárt területû borvidékre 75 kilogrammot meghaladó borszõlõt, cefrét, valamint 50 litert meghaladó mustot és bort más termõhelyrõl bevinni csak a megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hivatal elõzetes engedélyével szabad. Az engedély mintáját a 12. melléklet tartalmazza. A 36.§ (1) bekezdése a 44/1991. (III.14.) Korm. rendelet 15.§ (2) bekezdésével módosított szöveg. (2) A 36.§ (2) és (3) bekezdését a 44/1991. (III.14.) Korm. rendelet 27.§-a hatályon kívül helyezte. (3) (4) Zárt területû borvidékrõl szõlõt, mustot, bort és seprõt kiszállítani csak a megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hivatal engedélyével lehet. Az engedélyben a kiszállítás céljától függõen a bor házasítás nélküli palackozására vagy JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] feldolgozás esetén a végtermék visszaszállítási kötelezettségére vagy tilalmára vonatkozóan is rendezni kell. Házasítás céljából történõ kiszállítás esetén a borvidékre utaló elnevezés használatát a tétel felhasználásával készített borra meg kell tiltani. A kiszállítási engedély egy példányát az OBI-nek meg kell küldeni. A 36.§ (4) bekezdése a 44/1991. (III.14.) Korm. rendelet 15.§ (2) bekezdésével módosított szöveg. (5) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a palackozott borra. (6) Zárt területû borvidékre idegen területrõl származó mustból készített sûrített mustot, továbbá mazsolaszõlõt, aszú szõlõt, ezen kívül borhamisításra alkalmas déligyümölcsöt, valamint ízesítõanyagokat tartalmazó vegyi készíményeket a borgazdasági tevékenységet nem folytató gazdálkodó szervezetek és a háztartások szükségletét meghaladó mennyiségben bevinni vagy ott készletben tartani tilos. (7) Zárt területû borvidékrõl származó must, bor és seprõ feldolgozásából nyert sûrített must, töményített must és bor, valamint borpárlat visszaszállítását - elszámolási kötelezettség mellett - az alapanyag kiszállítását engedélyezõ megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hivatalnak be kell jelenteni. A 36.§ (7) bekezdése a 44/1991. (III.14.) Korm. rendelet 15.§ (2) bekezdésével módosított szöveg. Zárt területen bor tárolása 37.§ A más terület termésébõl származó mustot és bort a zárt területû borvidékrõl származó musttól és bortól elkülönítve, külön helyiségben kell tartani, és tároló edényét (hordóját) olyan megjelöléssel kell ellátni, amely a must, illetõleg a bor származását kétséget kizáró módon feltünteti. A kizárólag házi fogyasztás céljára bevitt idegen eredetû must és bor a zárt borvidékrõl származó musttal és borral egy helyiségben is tartható, származását azonban a tároló edényen (hordón) ilyen esetben is fel kell tüntetni. A tokajhegyaljai borvidék zárt területére vonatkozó különleges elõírások 38.§ A tokajhegyaljai borvidék zárt területén a must és a bor készítése, kezelése és forgalomba hozatala tekintetében e rendeletnek a zárt területû borvidékre és a tokajhegyaljai borvidékre vonatkozó szabályait együttesen kell alkalmazni. 39.§ (1) A tokajhegyaljai borvidékre jellemzõ borok a következõk: a) minõségi borok a tokaji furmint, a tokaji hárslevelû; b) különleges minõségû borok a tokaji máslás, a tokaji fordítás, a tokaji szamorodni, a tokaji aszú puttonyszám megjelölésével, a tokaji aszúeszencia és a tokaji eszencia. A 39.§ (1) bekezdés a) pontja a 14/1983. (IX.8.) MÉM rendelet 8.§-ának megfelelõen módosított szöveg. (2) A tokajhegyaljai minõségi borok a minõségi borokra vonatkozó általános elõírások hatálya alá tartoznak. (3) A tokajhegyaljai különleges minõségi borokra e rendeletnek a különleges minõségû borokra vonatkozó általános elõírásait is alkalmaznia kell. 40.§ (1) A tokaji szamorodni a tõkén aszúsodott szõlõbogyókat is tartalmazó túlérett, válogatás nélkül szedett szõlõfürtök feldolgozásával nyert mustból származó tokaji bor, mely jellemzõ ászkolási illattal és zamattal rendelkezik. A 40.§ (1) bekezdése a 23/1992. (XII.17.) FM rendelet 8.§-ával megállapított szöveg. (2) Tokaji aszú a tõkén aszúsodott és szüretkor külön szedett szõlõbogyónak tésztaszerûvé feldolgozott anyagára öntött must vagy bor szeszes erjedése útján készült, jellegzetes aszú- és ászkolási illattal, valamint zamattal rendelkezõ tokaji bor, mely - puttonyszámtól függõen - a szabványnak megfelelõ természetes cukrot és cukormentes vonadékanyagot tartalmaz. (3) Tokaji aszúeszencia a kiemelkedõ minõségû, kiválóan alkalmas területrõl és évjáratból származó aszúbor. (4) Tokaji eszencia a tõkén aszúsodott és szüretkor külön szedett szõlõbogyókból préselés nélkül kiszivárgó mustból szeszes erjedés útján keletkezõ tokaji bor, mely legalább 0,6 térfogatszázalék természetes szeszt, literenként legalább 250 gramm természetes cukrot és 50 gramm cukormentes vonadékanyagot tartalmaz, ezen kívül az aszúra jellemzõ különleges illattal és zamattal rendelkezik. (5) Tokaji máslás a szamorodni vagy az aszú seprõjére felöntött mustból vagy borból készült tokaji bor, amely jellegzetes ászkolási illattal és zamattal rendelkezik. (6) Tokaji fordítás az aszútésztára vagy a szamorodni törkölyére felöntött mustból vagy borból készült tokaji bor, JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] amely jellegzetes ászkolási illattal és zamattal rendelkezik. (7) A (2)-(3) és (5)-(6) bekezdésben említett különleges minõségû borok elõállításához kizárólag olyan must, illetve bor használható fel, amely legalább 19,0 tömegszázaléknyi természetes eredetû cukrot tartalmaz, illetve amely legalább 19,0 tömegszázaléknyi cukrot tartalmazó mustból készült a különleges minõségû borokra elõírt szabályok szerint. A felhasznált borra és a (2)-(6) bekezdésben meghatározott különleges minõségû borokra azonban a 13/A.§ rendelkezései nem alkalmazhatók. A 40.§ (7) bekezdése a 23/1992. (XII.17.) FM rendelet 8.§-ával megállapított szöveg. 41.§ (1) A tokajhegyaljai borvidéken termett szõlõbõl származó törkölyös mustra, borseprõre vagy törkölyre csak az e borvidéken termett szõlõbõl származó mustot vagy bort szabad önteni. (2) A tokaji aszú, a tokaji aszúeszencia és a tokaji eszencia elõállítója a felhasználásra kerülõ (szüretelt, felvásárolt) aszúsodott szõlõbogyó mennyiségét a megyei szakigazgatási szervnek köteles bejelenteni. (3) A tokajhegyaljai borvidék zárt területén csemegebort, ürmösbort, fûszerezett bort, valamint gyümölcsbõl szeszes italt készíteni és tárolni tilos. 42.§ (1) Tokaji szamorodnit, tokaji máslást, tokaji fordítást, tokaji aszút, tokaji aszúeszenciát és tokaji eszenciát kizárólag palackozva és állami ellenõrzõjeggyel ellátva szabad fogyasztás céljára forgalomba hozni. A palackozáshoz csak tokaji alakú, színtelen palackot szabad felhasználni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alól a mezõgazdasági és élelmezésügyi miniszter különleges esetekben felmentést adhat. (3) A palackozási kötelezettség nem vonatkozik a tokajhegyaljai borvidék területén a termelõk által forgalomba hozott saját termésû, valamint a vendéglátó üzemek által forgalomba hozott termelõi tokaji szamorodni, tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji aszú, tokaji aszúeszencia és tokaji eszencia borokra. 43.§ (1) A tokajhegyaljai borvidékre, s ezen belül községre (városra) dûlõre utaló vagy "Tokaji", "Hegyaljai" elnevezéssel csak a tokajhegyaljai borvidék jellemzõ borait lehet forgalomba hozni, ha e jellemzõ borok egyébként megfelelnek a vonatkozó szabványoknak, illetve e rendelet elõírásainak. (2) A tokajhegyaljai borvidékre utaló elnevezéssel tilos fogyasztói forgalomba hozni mustot, továbbá olyan bort, amelyet más termõhelyrõl származó musttal vagy borral házasítottak. (3) A palackozási kötelezettség alá vont tokaji borokat poharanként csak palackból szabad kimérni. VII. Ellenõrzés Az ellenõrzés szervei 44.§ (1) Az ellenõrzés feladatát a következõ szervek látják el: a) a megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hivatal a Tvr. és e rendelet rendelkezései tekintetében; b) az OBI a Tvr. II. fejezete és e rendelet III-VI. fejezetének rendelkezései tekintetében; c) d) a Kereskedelmi Minõségellenõrzõ Intézet a Tvr. II. fejezetének és e rendelet V-VI. fejezetének rendelkezései tekintetében a közfogyasztásra forgalomba hozott borok körében; e) a Megyei, (Fõvárosi) Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenõrzõ Állomás a Tvr. II. fejezetének és az e rendelet V VI. fejezetének rendelkezései tekintetében, az a) pont alatti szerv írásban foglalt megbízása alapján, a közfogyasztásra forgalomba hozott borok körében; f) A 44.§ (1) bekezdése a 44/1991. (III.14.) Korm. rendelet 15.§ (2) bekezdésével módosított szöveg. A 44.§ (1) bekezdésének b) pontja a 23/1992. (XII.17.) FM rendelet 9.§-ával megállapított szöveg. A 44.§ (1) bekezdés c) pontját a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 19.§ (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 44.§ (1) bekezdés f) pontját a 44/1991. (III.14.) Korm. rendelet 27.§-a hatályon kívül helyezte. (2) A megye területén az ellenõrzés összehangolása, irányítása a megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hivatal feladata. A megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hivatal az ellenõrzést végzõ szervek mûködésérõl a tárgyévet követõ év március hó 1-jéig a Földmûvelésügyi Minisztérium részére összefoglaló jelentést ad. A 44.§ (2) bekezdése a 44/1991. (III.14.) Korm. rendelet 15.§ (2) bekezdésével módosított szöveg. (3) Az ellenõrzõ szervek képviselõi jogosultak az ültetvényekben, illetve minden olyan helyiségben, amely must és bor elõállítására, elhelyezésére, kezelésére, átvételére és forgalomba hozatalára szolgál, vagy arra alkalmas, szemlét JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] tartani, az üzemi számvitelt és nyilvántartásokat, a feljegyzéseket, a számadásokat és az egyéb iratokat megtekinteni, azokról másolatot igényelni vagy készíteni. Ültetvények ellenõrzése 45.§ (1) A szõlõ- és gyümölcsös ültetvények létesítésének, mûvelésének és kivágásának ellenõrzése eljárás során az ellenõrzõ szerv - ha szabálytalanságot észlel vagy annak gyanúja merül fel - köteles jegyzõkönyvet felvenni és abban szükség szerint elõzetes intézkedést is tehet. A jegyzõkönyvet az ellenõrzöttnek vagy képviselõjének kell aláírnia. Egyébként az ellenõrzõ szerv a helyszíni ellenõrzés eredményét az 5.§ (5) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásba bejegyzi. (2) Az ellenõrzõ szerv eljárása során növény-, talaj- vagy egyéb mintát vehet részletes vizsgálat céljára. A mintavételt jegyzõkönyvbe kell foglalni. (3) Az ellenõrzõ szerv - amennyiben saját laboratóriummal nem rendelkezik - a mintát bármely arra alkalmas laboratóriumban megvizsgáltathatja. Borgazdálkodás körébe tartozó ellenõrzés 46.§ (1) Az ellenõrzõ hatóság feladatkörében a) a termék elõállítóját, forgalmazóját figyelmeztetésben részesíti; b) az elõállító üzem, vendéglátóhely, kereskedelmi egység, gép, felszerelés, berendezés mûködését, csomagolóanyag felhasználását, tárolóhely vagy szállítóeszköz használatát megtilthatja, az újbóli mûködést, használatbavételt, használatban tartást feltételhez kötheti; c) nyersanyagot, adalékanyagot, készterméket közfogyasztásra alkalmatlannak, csökkent minõségûnek nyilváníthatja, felhasználását, forgalomba hozatalát korlátozhatja, feltételhez kötheti, illetõleg megtilthatja, megsemmisítését elrendelheti; d) szabálysértési eljárást kezdeményezhet és külön jogszabályokban meghatározott esetekben helyszíni bírságot szabhat ki; e) gazdasági bírság kiszabását kezdeményezheti; f) büntetõ eljárást kezdeményezhet. A 46.§ a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 16.§-ával megállapított szöveg. (2) A hatóság az elõállítónál vagy kereskedelemben feltárt hiányosságokért való személyi felelõsség megállapítása céljából fegyelmi eljárás megindítását indítványozhatja. Az eljárás eredményérõl az indítványozó hatóságot tájékoztatni kell. (3) A hamisított termék forgalomba hozatalát megtiltó határozat, valamint az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt jogkövetkezményt alkalmazó határozat fellebbezésére tekintet nélkül végrehajtható. 47.§ (1) Az ellenõrzõ hatóság a 44.§-ban meghatározottak tekintetében a következõ feladatokat látja el: a) vizsgálja és ellenõrzi a must és a bor minõségét (összetételi és érzékszervi tulajdonságok, térfogat, csomagolás és jelölés), a minõségcsökkenés mértékét, továbbá a szállítás és a tárolás során a minõséget befolyásoló körülményeket; b) vizsgálja és ellenõrzi az adalékanyagok minõségét; c) vizsgálja és ellenõrzi a borászati termékek csomagolása során felhasznált csomagolóanyag minõségét és mûszaki alkalmasságát; d) vizsgálja és ellenõrzi a gyártástechnológia mûszaki feltételeit; e) ellenõrzi a minõségbiztosító intézkedések hatékonyságát; f) megkeresésre, illetve megbízás alapján vizsgálatot tart, szakvéleményt vagy szaktanácsot ad a borászati termékek minõségét érintõ kérdésekben; g) vizsgálja és ellenõrzi az exportra kerülõ borászati termékek minõségét; h) vizsgálja és ellenõrzi az importált borok minõségét. A 47.§ a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 17.§-ával megállapított szöveg. (2) A borászati termékek ellenõrzését termék-szabvány alapján a vizsgálati szabványokban elõírt módszerek alkalmazásával kell végezni. Szükség esetén a területi felügyelõ betekinthet a borászati termékelõállítással összefüggõ egyéb iratanyagokba is. 48.§ (1) Ha a közfogyasztásra szánt borászati termék - az elõállítónál végzett vizsgálat eredménye szerint - hibás, akkor az ellenõrzõ hatóság köteles JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] a) a minõségcsökkenés mértékét megállapítani, b) a hamisított vagy a fogyasztásra alkalmatlanná vált termék forgalomba hozatalát megtiltani. A 48.§ a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 17.§-ával megállapított szöveg. (2) A forgalomba hozatal megtiltásáról határozatot kell hozni. A határozatban - fellebbezésre tekintet nélkül - el kell rendelni az azonnali végrehajtást. A forgalomba hozatali tilalmat elrendelõ szerv köteles lehetõvé tenni, hogy a tulajdonos (kezelõ) a termék további romlásának megakadályozása céljából a szükséges intézkedéseket megtehesse. (3) Az ellenõrzõ hatóság a minõségellenõrzési feladatainak ellátása során szerzett tapasztalatairól, az elõállított és forgalomba hozott termékek minõségének alakulásáról az érdekelt szerveket tájékoztatja. 48/A.§ A termékre vonatkozó minõsítõ vizsgálat az engedélyezési eljárás és az ellenõrzés során a hatóságok tudomására jutott adatok üzemi titoknak minõsülnek, megõrzésükrõl gondoskodni kell. A 48/A-D.§-okat a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 18.§-a iktatta be a rendeletbe. 48/B.§ (1) Az ellenõrzõ hatóság területi felügyelõi feladatuk teljesítése céljából a vizsgálathoz szükséges mértékben térítésmentes mintát vehetnek és azt elszállíthatják. Az eljárásról jegyzõkönyvet kell felvenni (13. számú melléklet). A mintavétel szabályait szabvány állapítja meg. A kimérõ helyiségben (söntésben) levõ italból vett mintán felül az azzal azonosnak jelzett, pincében tárolt italból mintát kell venni. Ha az italból a mintavételhez szükséges mennyiség nem áll rendelkezésre, kisebb mennyiségbõl is lehet mintát venni, ezt a körülményt azonban a jegyzõkönyvben fel kell tüntetni. (2) A mintavételhez szükséges italokat, palackokat és egyéb anyagokat a mintaadásra kötelezett díjtalanul köteles rendelkezésre bocsátani. Megfelelõ palackok hiányában azok beszerzésérõl a mintaadásra kötelezett költségére kell gondoskodni. (3) A mintavétel során a hatóság ellenõrzést végzõ munkatársa köteles az ellenõrzöttet figyelmeztetni arra, hogy ellenmintára igényt tarthat. Az ellenmintát - az esetleges többletköltségek megtérítése mellett - a mintára vonatkozó elõírások szerint kell lezárni, lepecsételni és az ellenõrzöttnek átadni. (4) Ha az ellenõrzött ellenmintára nem tart igényt, ezt a körülményt a jegyzõkönyvben fel kell tüntetni. (5) Nem tarthat ellenmintára igényt a helyszínen ellenõrzött, a vele egyetértésben megállapított és jegyzõkönyvbe felvett hiányosság esetén. Az ellenminta mellõzését és ennek indoklását a jegyzõkönyvben fel kell tüntetni. 48/C.§ (1) A hatóság köteles az általa vett vagy hozzá beküldött mintát - ha az hatáskörébe tartozik - megvizsgálni és a vizsgálat eredményérõl tájékoztatást adni. (2) A mintát olyan idõtartamon belül kell megvizsgálni, hogy az alatt minõsége ne változzon. (3) A vizsgálat eredményérõl nyilvántartást kell vezetni és annak alapján - hiba megállapítása esetén szakvéleményt kell adni a) az ellenõrzöttnek, b) más intézkedésre jogosult szervnek, illetve c) kérelem alapján az egyéb értekelteknek. (4) Ha a vizsgálatot megbízás alapján végezték, a szakértõi véleményben fel kell tüntetni a kérelmezõt és azt a körülményt, hogy a vizsgálatot az elõírásoknak megfelelõ ellenminta vagy más minta alapján végezték el. A szakvéleményt kérelem hiányában csak a megbízónak kell kiadni. 48/D.§ (1) A hatósági minõségellenõrzõ tevékenység során kezdeményezett vizsgálatot - feltéve, hogy a termék nem hibás - az ellenõrzõ szerv díjmentesen végzi el. (2) Ha az ellenõrzõ szerv más hatóság megbízása alapján végzett ellenõrzés során laboratóriumi vizsgálatot végez, a költségeket az ellenõrzést elrendelõ, megbízó hatóság megtéríti. (3) A minõségellenõrzés során szükségessé vált laboratóriumi vizsgálatok költségeit a termék elõállítója vagy forgalmazója viseli, ha a vizsgálat szabványtól való eltérést állapított meg. A 48/D.§ (3) bekezdése a 17/1997. (III.5.) FM rendelet 6.§-ával megállapított szöveg. VIII. Vegyes rendelkezések Egészségügyi elõírások 49.§ Mustot és bort az élelmezés-egészségügyi követelményeknek megfelelõen kell elõállítani, csomagolni, tárolni, szállítani és forgalomba hozni úgy, hogy az ital szennyezõdésnek, fertõzésnek, romlásnak ne legyen kitéve. 50.§ (1) Szõlõ feldolgozására, must és bor elõállítására, átvételére, kezelésére, forgalombahozatalára, csomagolására, tárolására szolgáló épületeket, helyiségeket, azok berendezéseit (gépeit), valamint az árusító helyeket az JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] egészségügyi követelményeknek megfelelõen szabad létesíteni, átalakítani vagy használatba venni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeknél használt eszközt, edényt és gépet csak olyan anyagból és úgy szabad elõállítani, hogy az a vele érintkezésbe kerülõ termékben egészségre káros elváltozást ne okozzon, ne tartalmazzon kioldható anyagot olyan mennyiségben, amely a vele érintkezésbe kerülõ terméket az egészségre károssá teszi, illetõleg az ital minõségét, valamint tulajdonságait hátrányosan befolyásolja. 51.§ Italt nyílt árusítású üzletben vagy árusítás céljára szolgáló egyéb helyen az élelmezés-egészségügyi követelményeknek megfelelõen úgy kell elhelyezni, hogy az szennyezõdéstõl, fertõzéstõl, romlástól vagy minõségi értékcsökkenéstõl védve legyen. 52.§ Az italmérési, italárusítási és termelõi borkimérési tevékenység gyakorlásának módját külön jogszabály tartalmazza. Egyéb rendelkezések 53.§ Az Országos Borszakértõ Bizottság jogállását, feladatkörét, összetételét és a mûködésével kapcsolatos egyes kérdéseket a 14. melléklet tartalmazza. 54.§ A gyümölcslevekre, gyümölcsborokra, gyümölcsvermutokra, továbbá a szõlõlé (must) felhasználásával készített italokra az élelmiszerekre vonatkozó általános rendelkezések az irányadók. 55.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejûleg a 25/1970. (XI. 26.) MÉM, az 5/1971. (IV. 1.) MÉM rendelet, az 1/1973. (I. 8.) MÉM rendelet 30.§-a, továbbá a 13/1973. (VIII. 25.) MÉM rendelet 13.§- ának (3) bekezdése hatályát veszti. (2) A 25/1970. (XI. 26.) MÉM rendeletben meghatározott állami ellenõrzõjegy 1978. december 31-ig alkalmazható. 1. számú melléklet a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelethez Fogalommeghatározások Az 1. számú melléklet a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 1. számú mellékletével megállapított szöveg. I. A) A gyümölcstermesztéssel kapcsolatos egyes fogalmak 1. Gyümölcsös az a földterület, amelyen a termesztett fõnövény valamely gyümölcsfa vagy gyümölcstermõ bokor. Gyümölcsös a legalább két gyümölcsfasorból álló pászta, valamint a gyümölcsfaiskolai termelést szolgáló alany, szemzõhajtás, oltóvesszõ és magtermõ ültetvény is. 2. Házikerti gyümölcsös az a gyümölcsös, amelynek területe a 3000 négyzetmétert nem haladja meg. A házikert méreteket meghaladó gyümölcsös árutermõ gyümölcsösnek minõsül. 3. Gyümölcsfa az alma-, körte-, birs-, naspolya-, cseresznye-, meggy-, szilva-, kajszi-, õszibarack-, mandula-, dió és gesztenyefa. Gyümölcstermõbokor a mogyoró-, füge-, köszméte-, ribiszke-, ribiszkeköszméte-, málna-, málnaszeder-, szeder-, bodza-, feketeberkenye-, homoktövis-, áfonya- és kiwibokor, illetõleg oltvány. I. B) A szõlõtermesztéssel kapcsolatos egyes fogalmak 1. Szõlõ - szövegkörnyezettõl függõen -: a) az a földterület, amelyet kizárólag vagy elsõsorban szõlõtermesztéssel hasznosítanak, b) a zárt rendszerben telepített szõlõültetvény, c) a szõlõnövény, beleértve az alany szõlõt is, d) a szõlõnövény termése. 2. Házikerti szõlõ: az a szõlõ, amelynek területe egy tulajdonos kezelésében - a földrészletek számától függetlenül és a rendelet alkalmazása szempontjából a tervezett telepítés beszámításával együtt - az 1500 négyzetmétert nem haladja meg. 3. Árutermõ szõlõ: a házikerti méretet meghaladó szõlõ. 4. Törzsszõlõ: a szaporító alapanyag termelése céljából létesített, termõre fordítás után a MMI tanúsítványával is ellátott, szabványnak megfelelõ ültetvény. A rendelet alkalmazása szempontjából törzsszõlõ a törzskönyvezett szõlõ állomány, a központi és az üzemi törzsültetvény. 5. Telepítés: a földterület beültetése szõlõvel. Tágabb értelemben a telepítés fogalomkörébe tartozik a terület elõkészítése, a támberendezés létesítése és az ültetvény ápolása termõre fordításig. 6. Pótlás: a hiányzó tõkék helyének beültetése, ideértve a döntést és a bujtást is. 7. Szõlõ termõhelyi katasztere: a termõhelyek egységes nyilvántartási rendszere, a szõlõtermesztésre való alkalmasság szempontjából ökológiailag minõsített, osztályozott és lehatárolt határrészek nyilvántartása földmérési alaptérképek átnézeti térképszelvényein. JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] 8. Szõlõtermõ táj: az ország gazdaságföldrajzi egysége, amelyeken belül borvidékek, borhelyek és egyéb szõlõtermõ helyek helyezkednek el. 9. Borvidék: az a termõhely, amely több szomszédos település közigazgatási területére kiterjedõen azonos éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemzõ fajtaösszetételû, mûvelésû ültetvényekkel, szõlõ- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, sajátos jellegû borokat termel, és településenként a borvidéki besorolásra elõírt termõhelyi kataszteri osztályú terület legalább 7%-kal, a szõlõültetvények területe pedig legalább 4%-kal részesedik a mezõgazdaságilag mûvelt területbõl. Kivételesen besorolhatók a borvidékbe azok a települések is, amelyek alacsonyabb arányú termõhelyi és ültetvény-területtel közvetlenül csatlakoznak a borvidékhez. 10. Körzet: a borvidéknek egyes ismérvek szerint határozottan elkülöníthetõ része. 11. Borhely: az a termõhely, amely a borvidékre jellemzõ környezeti adottságaival, termelési hagyományaival, jellemzõ borminõségével, termõhelyi és ültetvény-területi arányaival elszigetelten helyezkedik el. 12. Zárt borvidék: az a termõhely, amelynek termékei megkülönböztetett védelemre érdemesek, a szõlõ termelésére, a bor készítésére, kezelésére, forgalomba hozatalára vonatkozóan különleges szabályokat igényelnek. 13. Egyéb szõlõtermõ hely: az a termõhely, amelyet a szõlõ termõhelyi kataszter borvidéken, borhelyen kívül az elõírt osztályba sorol. 14. Ökotop: a szõlõ termõhelyi kataszterének ökológiai ismérvek szerint azonosnak minõsített felvételezési alapegysége. 15. Ajánlott fajta: a meghatározott termõhely szõlõtermésének hasznosítási irányát meghatározó, de különösen borainak sajátos jellegét megalapozó, államilag minõsített szõlõfajta. 16. Kiegészítõ fajta: a meghatározott termõhely ökológiai adottságait jól hasznosító, de a termõhely borainak sajátos jellegében nem meghatározó szerepet betöltõ, államilag minõsített szõlõfajta. II. Borgazdálkodással kapcsolatos egyes fogalmak 1. Friss szõlõ: a szõlõtõke közvetlen fogyasztásra, borászati vagy egyéb feldolgozásra alkalmas érett vagy túlérett termése. 2. Szõlõcefre (törkölyös must vagy törkölyös bor): a zúzott szõlõ, mely a szõlõ erjedésmentes, erjedõ vagy kierjedt levét részben vagy egészében, továbbá a szõlõfürt szilárd részeit tartalmazza. 3. Must (szõlõmust): a friss szõlõfürtnek a szilárd részeitõl elválasztott erjedésmentes leve. Nem tekinthetõ mustnak a sûrített vagy töményített mustból visszahígított szõlõlé. A rendelet alkalmazása szempontjából must a 6. sz. mellékletben felsorolt tartósítóanyagokkal és eljárásokkal erjedésében megakadályozott tartósított must is. 4. Szõlõtörköly (törköly): a friss szõlõ vagy a cefre kisajtolása után visszamaradó, héjat, magvat, esetleg kocsányt tartalmazó anyag. 5. Erjedõ must vagy erjedõ cefre: az a must vagy cefre - tekintet nélkül a benne keletkezett szesz, illetve visszamaradt cukor mennyiségére - amelyben az erjedés megindult, de a zajos erjedés nem fejezõdött be. 6. Bor: a szõlõbõl származó must vagy a cefre szeszes erjedése, vagy ennek továbbfeldolgozása útján nyert e melléklet II. 7-9. pontja szerint meghatározott ital. 7. Természetes bor: az asztali, a minõségi vagy a különleges minõségû bor, melyet a rendelet 10-13. és 40.§-ában szabályozott módon állítottak elõ az alábbi megkötésekkel: a) asztali bor a legalább 13 tömegszázalék természetes eredetû cukrot tartalmazó mustból készült bor; b) tájbor: az az asztali bor, amely egy, a 2. számú melléklet I/1-4. pontjában meghatározott szõlõtermõ táj termésébõl származik, és teljes egészében a 3. számú melléklet A)-B) pontjában felsorolt államilag minõsített szõlõfajták legalább 15 tömegszázalék természetes eredetû cukrot tartalmazó mustjából készül; c) minõségi bor: a legalább 15 tömegszázalék természetes eredetû cukrot tartalmazó, a 3. számú melléklet A)-B) pontjában a termõhelyre meghatározott szõlõfajta termésének mustból készült bor, mely meghatározott borvidék vagy borhely legfeljebb 12,00 t/ha termésû ültetvényeibõl származik, továbbá a termõhelyre és fajtára, esetleg a készítésmódra, vagy az évjáratra jellemzõ, határozottan felismerhetõ illet-, íz- és zamatanyagokat tartalmaz; d) különleges minõségû bor: meghatározott borvidék vagy borhely legfeljebb 10,0 t/ha termésû ültetvényeibõl származó, a 3. számú melléklet A)-B) pontjában a termõhelyre meghatározott szõlõfajta érett vagy tõkén túlérett, esetleg töppedt vagy aszúsodott termésének legalább 19,0 tömegszázaléknyi természetes eredetû mustot tartalmazó mustjából készült bor, amely termõhelyre, fajtára, illetõleg meghatározott készítésmódra jellemzõ illat-, íz- és zamatanyagokat tartalmaz, származási helye és évjárata miatt különleges megkülönböztetésre érdemes. e) muzeális bor az a minõségi vagy különleges minõségû bor, amely legalább 5 évi érlelés után a termõhelyre, a szõlõfajtára, a készítési módra, a hordóban és palackban érlelésre jellemzõ különleges illat-, íz- és zamatanyagokat tartalmaz, évjárata és jellege miatt megkülönböztetésre érdemes. 8. Likõrbor: az a csemege-, ürmös vagy fûszerezett bor, amelynek cukor- és szesztartalmát, valamint egyéb jellemzõ tulajdonságait az a)-c) pontokban meghatározott módon alakították ki. JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] a) Csemegebor: az a természetes borból készült likõrbor, amelynek cukortartalmát sûrített must vagy töményített must, a szesztartalmát borpárlat, a színét - a szükséghez képest - karamell vagy karamellizált sûrített must hozzáadásával, és/vagy a különleges értékeit pedig érleléssel alakították ki. b) Ürmösbor az a természetes borból készült likõrbor, amelyet az a) pontban meghatározott anyagokon és eljárásokon kívül élelmiszerelõállítás céljára alkalmazható növényi eredetû adalékanyagok, vagy ezekbõl készített szeszes kivonatok felhasználásával állítottak elõ. c) Fûszerezett bor (vermut) az a természetes bor felhasználásával készült likõrbor, amelynek cukortartalmát cukorszirup, szesztartalmát borpárlat vagy finomszesz, különleges illat-, íz- és zamatanyagait élelmiszerelõállítás céljára alkalmazható növényi eredetû vagy egyéb ízesítõ és zamatosító adalékanyagok felhasználásával alakították ki. 9. Szénsavas bor: az az üdítõ jellegû, gyöngyözõ, habzóbor vagy pezsgõ, amelynek szénsavtartalmát erjedésbõl származó széndioxid megõrzésével, esetleg visszajuttatásával, vagy élelmiszerelõállítás céljára alkalmazható ásványi eredetû széndioxid felhasználásával biztosítják. a) Üdítõ jellegû bor az a szénsavas bor, amelynek üdítõ hatását a szénsavtartalom mesterséges dúsításával, a szesz és cukortartalmát cukorszirup felhasználásával alakították ki és legalább 70% természetes bort tartalmaz. b) Gyöngyözõ bor az a szénsavas bor, amelyet széndioxiddal mesterségesen dúsítottak, egyébként az asztali minõségû természetes borokra vonatkozó elõírások szerint állítottak elõ. c) Habzóbor az a természetes borból készült szénsavas bor, amelyet széndioxiddal mesterségesen telítettek, borban oldott cukorból, borpárlatból és élelmiszerelõállítás céljára felhasználható ízesítõ vagy zamatosító adalékanyagból készült likõrrel ízesítettek. d) Pezsgõ az a szénsavas bor, amely természetes borhoz adott cukorból zárt palackban vagy zárt tartályban képzõdött szénsavat tartalmaz és amelyet borban oldott cukorból, borpárlatból, természetes borból és a szükséghez képest élelmiszerelõállítás céljára felhasználható ízesítõ vagy zamatosító adalékanyagból készült likõrrel ízesítettek. "Minõségi" megjelöléssel látható el az a pezsgõ, amelyet bizonyíthatóan legalább 6 hónapig palackban vagy tartályban érleltek. 10. Borseprõ: a must és a bor anyagaiból kierjedés után származó üledék. 11. Derítési alj: a derített mustnak és bornak az üledéke. Kékderítési alj a sárgavérlúgsóval derített bor üledéke. 12. Aljbor: a 13 tömegszázaléknál kevesebb természetes eredetû cukrot tartalmazó mustból vagy a cefre utópréselésébõl, valamint a borseprõ vagy a derítési alj színelésébõl és préselésébõl származó melléktermék. Aljbor telepítés idején érvényes jogszabály szerint nem engedélyezhetõ szõlõfajta termésébõl származó vagy az ilyent tartalmazó bor is. 13. Seprõtészta: a borseprõ vagy a derítési alj préselése után visszamaradó szilárd anyag. 14. Törkölybor (csigerbor, lõre): a vízzel felöntött vagy kilúgozott szõlõtörköly levébõl készült szeszes folyadék. 15. Sûrített must: a must víztartalmának meghatározott mértékû elpárologtatásával elõállított termék. 16. Töményített must, illetve töményített bor: az a must, illetve bor, amelynek természetes víztartalmát fagyasztás útján vagy egyéb fizikai módszerekkel csökkentették. A töményített bor alkoholtartalma a 22,5 térfogatszázalékot nem haladhatja meg. 17. Szeszezett must (misztella): az erjedésben vagy a továbberjedésben magas fokú borpárlat hozzáadásával megakadályozott must, legfeljebb 22,5 térfogatszázalék alkoholtartalommal; 18. Párlási célra szolgáló szeszezett bor (brennwein): a borból vagy az aljborból magas fokú vagy középfokú borpárlat hozzáadásával készült, legfeljebb 22,5 térfogatszázalék alkoholtartalmú termék. 19. Borecet gyártására szolgáló bor: a borból magas fokú vagy középfokú borpárlat vagy finomszesz hozzáadásával készült termék, melynek az alkohol ecetsavas erjedésébõl származó ecetsavtartalma legalább 3,0 g/l, vagy ecetsav hozzáadásával kiegészített ecetsavtartalma legalább 15 g/l. 20. Hibás vagy beteg az a rendellenes színû, illatú, ízû vagy zamatú must, illetve bor, amely e rendelet szerint megengedett eljárások alkalmazásával és anyagok használatával megjavítható vagy meggyógyítható. Hibás, illetve beteg bor az ecetesedésnek indult olyan bor is, amelynek illósavtartalma ecetsavban kifejezve literenként aszúbornál a 2,0 grammot, vörös- és sillerbornál az 1,4 grammot, fehér- és rozébornál pedig az 1,2 grammot meghaladja, de 3,0 grammot nem éri el. 21. Romlott az a must vagy bor, amely az e rendelet szerint megengedett eljárások alkalmazásával és anyagok használatával nem javítható vagy nem gyógyítható meg. III. Borpárlattal kapcsolatos egyes fogalmak 1. Magasfokú borpárlat az a legalább 92,0 térfogatszázalék szesztartalmú párlat, amelyet e rendelet 24.§ (1) bekezdésében meghatározott alapanyagokból és a 25.§ elõírásai szerint állítottak elõ. 2. Középfokú borpárlat az a legalább 50,0 térfogatszázalék szesztartalmú párlat, amelyet e rendelet 24.§ (2) JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] bekezdésében meghatározott alapanyagokból és a 25.§ elõírásai szerint állítottak elõ. 3. Fogyasztási borpárlat (brandy) az a legalább harminchat térfogatszázalék szesztartalmú ital, amelyet e rendelet 24.§-a (3) bekezdésének és 25.§-ának rendelkezései szerint állítottak elõ. 2. számú melléklet a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelethez A 2. számú melléklet a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 2. számú mellékletével megállapított szöveg. Szõlõtermõ tájak, borvidék, borhelyek I. SZÕLÕTERMÕ TÁJAK 1. Alföldi szõlõtermõ táj Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék közigazgatási területe, valamint Pest megyének és Budapest fõvárosnak az Alföldhöz tartozó területe. 2. Észak-Dunántúli szõlõtermõ táj Fejér, Gyõr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém megyék közigazgatási területe, valamint Pest megyének és Budapest fõvárosnak a Dunántúlhoz tartozó területe. 3. Dél-Dunántúli szõlõtermõ táj Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék közigazgatási területe. 4. Észak-Magyarországi szõlõtermõ táj Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék közigazgatási területe, valamint Pest megyének Észak Magyarországhoz tartozó területe. II. BORVIDÉKEK 1. Csongrádi borvidék a) Csongrádi körzet: Csongrád; b) Kisteleki körzet: Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer; c) Pusztamérgesi körzet: Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés; d) Mórahalmi körzet: Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Mórahalom, Zákányszék településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei, valamint a Csongrádi körzet III. osztályú területei. 2. Hajós-Vaskúti borvidék Baja, Bátmonostor, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 3. Kiskunsági borvidék Akasztó, Ágasegyháza, Ballószög, Balotaszállás, Bácsalmás, Bácsszõlõs, Bócsa, Borota, Csengõd, Csikéria, Csólyospálos, Felsõlajos, Fülöpháza, Fülöpjakab, Fülöpszállás, Harkakötöny, Harta, Helvécia, Hercegszántó, Imrehegy, Izsák, Jakabszállás, Jánoshalma, Jászszentlászló, Kaskantyú, Kecel, Kecskemét, Kerekegyháza, Kéleshalom, Kiskõrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunbaja, Kunbaracs, Kunfehértó, Kunszentmiklós, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Móricgát, Nyárlõrinc, Orgovány, Páhi, Pirtó, Solt, Soltszentimre, Soltvadkert, Szabadszállás, Szentkirály (Lászlófalva), Tabdi, Tázlár, Tiszaalpár, Tiszakécske, Tompa, Városföld, Zsana településeknek a szõlõkataszter szerint I., II. és III. osztályú határrészei. 4. Ászár-Neszmélyi borvidék a) Bársonyos-Császári körzet: Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Vérteskethely b) Tatai körzet: Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Mocsa, Neszmély, Szomód, Tata, Vértesszõlõs településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 5. Badacsonyi borvidék Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kõvágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 6. Balatonfüred-Csopaki borvidék Alsóörs, Aszófõ, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatoncsicsó, Balatonfüred, Balatonszõlõs, Balatonudvari, Csopak, Dörgicse, Felsõörs, Lovas, Mencshely, Monoszló, Óbudavár, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Vászoly, Zánka településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] 7. Balatonmelléki borvidék Balatonederics, Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Lesencfalu, Lesencistvánd, Lesencetomaj, Mindszentkálla, Monostorapáti, Nemesvita, Szentbékálla, valamint Balatongyörök, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Rezi, Várvölgy, Vonyarcvashegy településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 8. Etyeki borvidék Bicske, Etyek, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vál településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 9. Móri borvidék Csákberény, Csókakõ, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 10. Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék Écs, Felpéc, Gyõrság, Gyõrszemere, Gyõrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Tényõ településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 11. Somlói borvidék Doba, Somlójenõ, Somlószõlõs, Somlóvásárhely településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 12. Soproni borvidék Fertõboz, Fertõendréd, Fertõrákos, Fertõszentmiklós, Fertõszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Sopron településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 13. Dél-Balatoni borvidék Andocs, Balatonberény, Balatonboglár, Balatonkeresztúr, Balatonlelle, Balatonendréd, Balatonszemes, Karád, Kéthely, Kõröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Marcali, Ordacsehi, Somogysámson, Somogytúr, Szólád, Szõlõsgyörök, Visz, Zamárdi településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 14. Mecsekaljai borvidék a) Pécsi körzet: Cserkút, Hosszúhetény, Kõvágószõlõs, Pécs, Pécsvárad b) Versendi körzet: Babarc, Bár, Dunaszekcsõ, Hásságy, Lánycsók, Mohács, Monyoród, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 15. Szekszárdi borvidék a) Szekszárdi körzet: Alsónyék, Báta, Bátaszék, Bonyhád, Decs, Mõcsény, Õcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba; b) Völgységi körzet: Aparhant, Bonyhádvarasd, Duzs, Györe, Izmény, Lengyel, Mucsfa, Mucsi településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 16. Villány-Siklósi borvidék Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kisharsány, Márfa, Nagyharsány, Nagytótfalu, Siklós, Villány, Villánykövesd településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 17. Bükkaljai borvidék Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Emõd, Harsány, Kács, Kisgyõr, Kistokaj, Mályi, Mezõkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szomolya, Tard, Tibolddaróc, Vatta településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 18. Egri borvidék Andornaktálya, Aldebrõ, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Feldebrõ, Felsõtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Verpelét településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 19. Mátraalja borvidék Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 20. Tokajhegyaljai borvidék Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdõbénye, Erdõhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezõzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] III. BORHELYEK (BORTERMÕ HELYEK) Csongrád megyében: Hódmezõvásárhely, továbbá - 1994. december 31-ig - Szeged Hajdú-Bihar megyében: Monostorpályi Jász-Nagykun-Szolnok megyében: Cibakháza, Cserkeszõlõ, Csépa, Jászberény, Jászszentandrás, Nagyrév, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: Barabás Pest megyének az Alföld szõlõtermõ tájhoz tartozó területén: Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemõ, Hernád, Inárcs, Kakucs, Nyársapát, Örkény, Újlengyel, az Észak-Dunántúli szõlõtermõ tájhoz tartozó területén: Budajenõ, Budakeszi, Pilisborosjenõ, Telki, Tök, Üröm, az Észak-Magyarországi szõlõtermõ tájhoz tartozó területén: Bénye, Gomba, Monor, Pilis, Kisnémedi, Mogyoród, Õrbottyán, Szada, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyháza; Fejér megyében: Igar, Szabadhidvég, valamint - 1994. december 31-ig - Székesfehérvár, Velence; Komárom-Esztergom megyében: Esztergom, Kesztölc; Vas megyében: Bérbaltavár, Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Kõszeg, Mesteri, Sitke, Vaskeresztes; Veszprém megyében: Balatonfõkajár, Balatonkenese, Csabrendek, Sümeg, Tihany; Baranya megyében: Helesfa, Szigetvár; Somogy megyében: Böhönye, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Szabadi; Tolna megyében: Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Felsõnyék, Györköny, Kölesd, Magyarkeszi, Nagyszokoly, Ozora, Paks, Pincehely, Simontornya, Tamási, Tengelic; Zala megyében: Dióskál, Egeracsa, Galambok, Kallósd, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Szentgyörgyvár, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszentgrót; Nógrád megyében: Pásztó; Heves megyében: - 1994. december 31-ig - Kompolt településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 3. számú melléklet a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelethez Termõhelyeken telepíthetõ szõlõfajták A 3. számú melléklet A) jelû táblázatát a 14/1995. (V.19.) FM rendelet 7.§-a módosította. 4. számú melléklet a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelethez A telepítési (pótlási, átoltási) engedély iránti kérelem tartalma 1. A kérelem tárgya (telepítés, pótlás, átoltás) 2. A jelenlegi ültetvény-terület ismertetése a fajták felsorolásával, megjelölve a) a terület nagyságát b) a törzsszõlõ területének nagyságát c) az a) és b) pont alattiakból a pótlásra, átoltásra kerülõ ültetvény területét. 3. A kérelem tárgyának ismertetése a) a telepítendõ ültetvény fajtája alanya sor- és tõtávolsága mûvelésmódja, törzsmagassága területének nagysága helye (település, helyrajzi szám) területének termõhelyi kataszteri osztálya földterületének mûvelési ága telepítés elõtt és után b) a pótláshoz, átoltáshoz felhasználandó fajta c) az a) pont alattiból a törzsszõlõ megjelölése (terület) d) a telepítés (pótlás, átoltás) ideje (év, évszak) e) telepítés esetében a termõre fordítás határideje. 4. Nyilatkozat - telepítés esetén - állami támogatás igénybe vételének vagy mellõzésének szándékáról. JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] 5. Üzemi fajtakísérlet esetén mellékelendõ az MMI nyilatkozata. A 4. számú melléklet a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 4. számú mellékletével megállapított szöveg. 5. számú melléklet a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelethez A kivágási engedély iránti kérelem tartalma 1. A kérelem tárgya. 2. A jelenlegi szõlõ területe a) fajtabontás nélkül összesen; b) az a) pont alattiból a törzsszõlõ területe. 3. A kérelem tárgyának ismertetése a) a kivágandó ültetvény fajtája alanya sor- és tõtávolsága mûvelésmódja, törzsmagassága területének nagysága helye (település, helyrajzi szám) földterületének mûvelési ága kivágás elõtt és után b) az a) pont alattiból a törzsszõlõ megjelölése c) a kivágás ideje (év, évszak). Az 5. számú melléklet a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 5. számú mellékletével megállapított szöveg. 6. számú melléklet a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelethez A must és bor készítése és kezelése során felhasználható anyagok és alkalmazható eljárások Megnevezés Megjegyzés A) Adalékanyagok 1. Kiegészítõ anyagok a) Sûrített must b) Töményített must és bor c) Finomszesz (kizárólag fûszerezett borhoz) d) Magasfokú borpárlat (kizárólag likõrborokhoz, szeszezett musthoz és párlási célra szolgáló szeszezett borhoz) e) Középfokú borpárlat (Kizárólag likõrborokhoz és párlási célra szolgáló szeszezett borhoz) Kizárólag a j) pont alatti likõr készítéséhez f) Fogyasztási borpárlat g) Szeszezett must h) Szén-dioxid (cseppfolyósított) i) Drogok és drogkivonatok Kizárólag ürmös és fûszerezett borhoz j) Likõrök és aromák Kizárólag fûszerezett borhoz, illetõleg gyöngyözõbor kivételével a szénsavas borokhoz k) Cukor (répacukor), cukorszirup (répacukorból) Kizárólag fûszerezett borhoz, illetõleg - a gyöngyözõbor kivételével - a szénsavas borokhoz, továbbá a 13.§ szerint asztali és minõségi bor készítésére alkalmas szõlõbõl származó must cukortartalmának kiegészítésére. l) Tartósított must (édestartalék) 2. Segédanyagok a) Enzimkészítmények pektinbontó színanyagokat kioldó szûrést elõsegítõ (glukanáz) b) Oltóanyag fajélesztõ tejsavbaktériumok JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] c) Alkoholos erjedést aktiválók thiamin Legfeljebb 60 mg/hl mennyiségben ammónium-ion tartarát, klorid, szulfát vagy foszfát vegyület alakjában élesztõhéj d) Élesztõautolizátum Szénsavas borokhoz a gyöngyözõ bor kivételével e) Kénezõanyag elemi kén (elégetve) cseppfolyósított kén-dioxid kálium-metabiszulfit (káliumpiroszulfit) f) Derítõ és ülepítõ szerek vízhólyag zselatin cserzõanyag (borászati tannin) tojásfehérje kazein Megnevezés Megjegyzés tej (fölözött) kovasav (15-30%-os oldat) bentonit és egyéb derítõföldek sárgavérlúgsó polivinilpolipirrolidon (PVPP) Legfeljebb 80 g/hl mennyiségben g) Szorbinsav és kálium-szorbát Legfeljebb 60 g/hl mennyiségben musthoz, 20 g/hl mennyiségben borhoz, szorbinsavra számítva h) Metaborkõsav Legfeljebb 10 g/hl mennyiségben i) Aszkorbinsav Legfeljebb 10 g/hl mennyiségben j) Citromsav Kezelés után a bor citromsavtartalma nem haladhatja meg az 1 g/l mennyiséget k) Szénsavas mész l) Rézszulfát Legfeljebb 1,0 g/hl mennyiségben kénhidrogénes borokhoz m) Aktív szénkészítmények n) Karamell Legfeljebb 30 g/hl mennyiségben, kizárólag likõrborokhoz o) Szûrõanyagok azbeszt kovaföld perlit cellulóz alapú szûrõanyag szûrõmembrán p) Borkõsav Rendkívüli évjáratban a földmûvelésügyi miniszter külön rendelete szerint. B) Eljárások 1. A szõlõ válogatása 2. A szõlõ zúzása 3. A szõlõ bogyózása 4. Léelválasztás 5. Sajtolás 6. A szõlõ áztatása (szénsavas térben is) 7. A cefre melegítése 8. A cefre áztatása 9. Kénezés 10. A must és a bor ülepítése JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] 11. Az erjedés megindítása és aktiválása 12. Az erjedési hõmérséklet szabályozása 13. A biológiai almasavbontás elõsegítése 14. A must és a bor fejtése 15. A must kéntelenítése 16. A must és a bor levegõztetése 17. A must és a bor enzimkezelése 18. A must és a bor savazása 19. A must és a bor savtompítása 20. A must és a bor szeparálása 21. A must és a bor házasítása 22. A must és a bor szûrése 23. A must és a bor derítése 24. A must és a bor hidegkezelése 25. A must és a bor melegkezelése (pasztõrözés) 26. A must és a bor védõgáz alatti tárolása. C) Újabb adalékanyagok és eljárások alkalmazására a földmûvelésügyi miniszter adhat engedélyt. Adalékanyagok tekintetében az erre irányuló kérelemhez csatolni kell az Állami Közegészségügyi és Járványügyi Fõfelügyelõségnek az OÉTI szakvéleményére alapozott hozzájárulását. A 6. számú mellékletet A/2 fejezet p) pontja a 8/1994. (III.10.) FM rendelet 1. számú mellékletének 5. pontjával megállapított szöveg. 7. számú melléklet a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelethez A kékderítési vizsga 1. Kékderítési vizsgabizottság 3-5 tagból áll, elnöke az OBI igazgatója. A Bizottság összetételét, a vizsga idõpontját és helyét az elnök határozza meg. 2. A kékderítési vizsgán legalább technikus végzettségû borászati szakember vehet részt. A vizsgán a kékderítéssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekben való jártasságról kell számot adni. 3. A 7. számú melléklet a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 7. számú mellékletével megállapított szöveg. A 7. számú melléklet 3. pontját a 23/1992. (XII.17.) FM rendelet 14.§ (1) bekezdése hatálytalanította. 8. számú melléklet a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelethez Termék javítására, elõállítására vonatkozó bejelentés, illetve engedély iránti kérelem tartalma 1. A bejelentés, illetve kérelem tárgya 2. A javítandó, illetve felhasználandó alapanyag (must, bor, minõségi kategória megjelölésével) adalékanyag mennyisége (mértékegység: hl), alkoholtartalma (térfogat %) és cukortartalma (tömeg %, illetve g/l) 3. A javított, elõállított termék szabványos megnevezése (a minõségi kategória megjelölésével), mennyisége, alkohol- és cukortartalma. 4. A technológiai mûvelet végrehajtásának helye és ideje. 5. Az elõállított termék tárolásának helye. 6. Mellékletek a) Ürmös- és fûszerezett bor elõállítása esetén az OÉTI javaslata b) az alapborból - javítás esetét kivéve - egy db 1/1 l-es minta. A 8. számú melléklet a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 8. számú mellékletével megállapított szöveg. 9. számú melléklet a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelethez JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] Az állami ellenõrzõjegy leírása Az állami ellenõrzõjegy: szalagcímke, közepén köralakban kiképezve. Az állami ellenõrzõjegy méretei: a befoglaló méretek: 110x28 mm a szalagcímke teljes hosszúsága: 110 mm a szalagrész szélessége: 18 mm a kör alakú rész átmérõje: 28 mm. Az állami ellenõrzõjegy alakja, rajzolata és színezése: a kör alakú rész középpontja és a szalagrész tengelyeinek metszéspontja egybeesik; a kör alakú rész fehér mezõben a Magyar Köztársaság címerét foglalja magában. A korábbi címert tartalmazó még meglévõ ellenõrzõjegyek külön engedély nélkül felhasználhatók; a szalagrészben - a kör kerületétõl jobbra és balra - a szalag hossztengelyével párhuzamosan felül 4,5 mm széles piros, alul 4,5 mm széles zöld, középen 9 mm fehér sáv húzódik. Az állami ellenõrzõjegy felirata: a szalag baloldali fehér sávjában az alábbi feliratok helyezkednek el: MARQUE DE CONTROLE D'ETAT; ÁLLAMI ELLENÕRZÕJEGY a szalag jobboldali fehér sávjában az ellenõrzõjegy sorozat- és sorszáma található; a szalag két végétõl 8 mm mélységben a szalagmezõben felirat nem lehet. A 9. számú melléklet a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 9. számú mellékletével megállapított szöveg. 10. számú melléklet a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelethez Az állami ellenõrzõjegy alkalmazása iránti kérelem mintája 1. Az állami ellenõrzõjeggyel ellátni kívánt bor adatai: a) az elõállításnál felhasznált szõlõfajta b) termõhely c) évjárat d) a bor színe e) alkoholtartalom (térf. %) f) cukortartalom (g/l) g) mennyiség (hl) 2. A forgalomba hozatal során alkalmazni kívánt elnevezés 3. A palackozásra felhasználni kívánt palackok adatai: a) mennyiség (db) b) alak, szabványszám c) egyedi ûrtartalom (l) 4. Termelõi adatok a) az elõállításnál felhasznált szõlõ termelõje b) a bor elõállítója c) a bor palackozója, a palackozás helye. 5. Az alkalmazni kívánt zárási mód, a lezáró anyagok ismertetése. 6. A felhasználni kívánt állami ellenõrzõjegy mennyisége (db) 7. Melléklete a) származási bizonyítvány b) felhasználandó címkék 1-1 példánya c) db borminta, legalább egy db teljes kiszerelésû palackkal A 10. számú melléklet a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 10. számú mellékletével megállapított szöveg. 11. számú melléklet a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelethez A származási bizonyítvány tartalma 1. A szõlõ termelõje 2. A termelõ szõlõjének JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] a) borvidéki (borhelyi) elhelyezkedése b) település szerinti elhelyezkedése (település, hrsz.) c) termõhelyi kataszteri osztálya d) fajtája e) területe (ha, m2) f) termése a meghatározott évben (kg) g) minõsége természetes eredetû cukortartalom szerint 3. A bor mennyisége a 2/f) pont alatti termésbõl (hl) A 11. számú melléklet a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 11. számú mellékletével megállapított szöveg. 12. számú melléklet a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelethez Zárt borvidék területére szõlõ, bor bevitelének engedélye iránti kérelem tartalma és záradékolása I. 1. A beszállítandó termék a) megnevezése (szõlõ, cefre, must, bor) b) mennyisége c) fajtajelölése d) minõségi kategóriája e) cukor-, illetve alkoholtartalma f) származási helye (termõhely, település) 2. A beszállítás célja (saját felhasználás, értékesítés, bérmunka stb.) 3. A beszállítás dátuma 4. A beszállított termék tárolási helye II. Az engedélyezõ szerv záradéka 1. A döntés nyilvántartási száma 2. Az engedély megadása vagy a kérelem elutasítása 3. Különleges kikötések A 12. számú melléklet a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 12. számú mellékletével megállapított szöveg. 13. számú melléklet a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelethez Jegyzõkönyv-minta Készült az 1970. évi 36. törvényerejû rendelet és a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet 48/B.§-a alapján ...... 19..... évi ..... hó ..... nap ..... megtartott borellenõrzési szemle alkalmával, alulírottak jelenlétében. 1. Az ellenõrzött termelõ, vállalat, bolt megnevezése és címe: 2. Az ellenõrzött vállalat, bolt vezetõjének és csaposának (kimérõjének) neve és lakóhelye: 3. A mintavétel oka: 4. A megmintázott ital mennyisége: 5. A megmintázott ital minõsége: 6. A megmintázott ital fajtája: 7. A megmintázott ital származása: 8. A megmintázott ital hordójának (tartályának) elhelyezése és ûrtartalma, számozása: 9. A vett minták mennyisége: .. db á .. liter [kimérés esetében külön mintát kell venni a söntésben talált és külön mintát a vele azonosnak mondott pincebeli (raktári) italból, valamint külön kell leírni a körülményeket]. 10. A mintákat ..... jelzésû pecséttel zártuk le. 11. Az ellenõrzött .. db á .. literes mintát átvette. 12. Az ellenõrzött az italt literenként .. Ft-ért árusította. 13. Az ellenõrzés során történt egyéb megállapítás (szõlõterület fekvése, nagyság, szüret ideje, a szõlõ állapota, fajtája, a must cukorfoka, musttermés mennyisége:) 14. Az ellenõrzött nyilatkozata: 15. Megjegyzés: A jegyzõkönyvet felolvasás után aláírtuk. JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] k. m. f a termelõ, illetõleg az ellenõrzõ(k) aláírása, a vállalat boltvezetõjének munkahelye aláírása és beosztása A 13. számú melléklet a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 13. számú mellékletével megállapított szöveg. 14. számú melléklet a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelethez Az Országos Borszakértõ Bizottság 1. Az Országos Borszakértõ Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az FM szakmai tanácsadó, véleményezõ testülete. 2. A Bizottság feladata: a) a közfogyasztási és a külkereskedelmi forgalomba hozatalra elõállított különleges minõségû borok minõségének érzékszervi bírálata és ellenõrzése; b) javaslattétel az állami ellenõrzõjegy alkalmazásának engedélyezésére; c) vitás vagy egyéb borászati ügyekben szakvélemény adása a bíróság, egyéb hatóság vagy mások megkeresésére vagy felkérésére; d) a minisztérium által hatáskörébe utalt teendõk ellátása; e) általában a Tvr. és e rendelet elõírásainak érvényesítése. 3. A Bizottság létszáma 13-15 fõ. A Bizottság tagjait - ideértve annak elnökét, elnökhelyettesét és titkárát is - a szõlõtermesztés és a borászat tekintélyes szakemberei közül a földmûvelésügyi miniszter bízza meg és hívja vissza. 4. A Bizottság tagjait tevékenységükért díjazás illeti meg. 5. A Bizottság határozatképességéhez legalább 7 tag jelenléte szükséges; szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. 6. A Bizottság mûködési feltételeit az OBI biztosítja; a Bizottság mûködésének rendjét maga állapítja meg. A 14. számú melléklet a 7/1990. (XII.25.) FM rendelet 14. számú mellékletével megállapított szöveg. 15. számú melléklet a 40/1977. (XI.29.) MÉM rendelethez A minõsítés iránti kérelem tartalma 1. A minõsítendõ termék megnevezése és ITJ száma. 2. A minõsítendõ termék elõállításához felhasznált anyagok megnevezése, mennyisége (hektoliterfokban), ITJ száma és az OBI minõsítõ határozatának száma. 3. A minõsítendõ termék mennyisége (hektoliterfokban). 4. A minõsítendõ termék forgalomba hozatalához használandó palack ûrmérete és mennyisége. 5. A minõsítendõ termék palackozásához igényelt zárszalag mennyisége (db). A 15. számú mellékletet a 8/1994. (III.10.) FM rendelet 15.§-ával megállapított szöveg. 16. számú melléklet a 40/1977. (XI.29.) MÉM rendelethez Az állami zárszalag leírása Alakja: téglalap Mérete: 130 x 13 mm Színezése: lila világos árnyalatai, rozettázva, középsõ kör alakú mezõben az állami címerrel Feliratozás: a bal oldali szalagmezõben: CONTROLE D'ETAT HONGRIE a jobb oldali szalagmezõben: ÁLLAMI ZÁRSZALAG, alatta betûjel és évszámjel, 7 számjegyû egyedi sorszámmal." A 16. számú mellékletet a 14/1995. (V.19.) FM rendelet 8.§-a hatálytalanította. a) Egri körzet: Adnornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsõtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, b) Debrõi körzet: Aldebrõ, Feldebrõ, Verpelét településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. JURIX - 1998.01.05. file:///D/HTML/hun5436.htm[15.01.2025 17:44:53] A 2. számú melléklet II/18. pontja a 17/1997. (III.5.) FM rendelet 7.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg. Csongrád megyében: Hódmezõvásárhely, továbbá - 1994. december 31-ig - Szeged Hajdú-Bihar megyében: Monostorpályi Jász-Nagykun-Szolnok megyében: Cibakháza, Cserkeszõlõ, Csépa, Jászberény, Jászszentandrás, Nagyrév, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: Barabás Pest megyének az Alföld szõlõtermõ tájhoz tartozó területén: Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemõ, Hernád, Inárcs, Kakucs, Nyársapát, Örkény, Újlengyel, az Észak-Dunántúli szõlõtermõ tájhoz tartozó területén: Budajenõ, Budakeszi, Pilisborosjenõ, Telki, Tök, Üröm, az Észak-Magyarországi szõlõtermõ tájhoz tartozó területén: Bénye, Gomba, Monor, Pilis, Kisnémedi, Mogyoród, Õrbottyán, Szada, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyháza; Fejér megyében: Igar, Szabadhidvég, valamint - 1994. december 31-ig - Székesfehérvár, Velence; Komárom-Esztergom megyében: Esztergom, Kesztölc; Vas megyében: Bérbaltavár, Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Kõszeg, Mesteri, Sitke, Vaskeresztes; Veszprém megyében: Balatonfõkajár, Balatonkenese, Csabrendek, Sümeg, Tihany; Baranya megyében: Helesfa, Szigetvár; Somogy megyében: Böhönye, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Szabadi; Tolna megyében: Alsónána, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Felsõnyék, Györköny, Kölesd, Magyarkeszi, Nagyszokoly, Ozora, Paks, Pincehely, Simontornya, Tamási, Tengelic; Zala megyében: Dióskál, Egeracsa, Galambok, Kallósd, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Szentgyörgyvár, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszentgrót; Nógrád megyében: Pásztó, Szendehely; Heves megyében: - 1994. december 31-ig - Kompolt településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. A 2. számú melléklet III. pontjának Tolna és Nógrád megyére vonatkozó része a 17/1997. (III.5.) FM rendelet 7.§ (2) bekezdésével kiegészített szöveg. 11. számú melléklet a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelethez A 17/1997. (III.5.) FM rendelet 7.§ (3) bekezdése új 11. számú mellékletet állapított meg. A melléklet a Magyar Közlöny 1997/20. számának 1408-1412. oldalán található. A mellékletet az adatbázis csak kép formájában tartalmazza.