Decree No. 33 of 2000 of the Government regarding certain duties related to activities affecting the quality of underground waters

33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minõségét érintõ tevékenységekkel összefüggõ egyes feladatokról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 7. §-ában, 36. §-ában és 110. §-a (7) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a felszín alatti vizek minõségét érintõ tevékenység ellenõrzött körülmények közötti folytatása érdekében a következõket rendeli el: 1. § A rendelet célja: a felszín alatti víz terhelésének lehetõség szerinti elkerülése, a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelõzése, a bekövetkezett határértéket meghaladó szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése, valamint ezek érdekében szabályok megállapítása, mindezeknél törekedve a legjobb elérhetõ technika alkalmazására. 2. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed a felszín alatti vízre és a földtani közegre, a kockázatos anyagokra, valamint azon emberi tevékenységekre, amelyeknek hatására kockázatos anyag kerülhet a felszín alatti vízbe, földtani közegbe, továbbá a rendelet célját szolgáló tevékenységekre. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a) az 5. § szerinti tilalmak kivételével a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységekre, b) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá tartozó anyagokra és tevékenységekre. Alapfogalmak 3. § E rendelet alkalmazásában 1. felszín alatti víz: minden, a föld felszíne alatt a telített zónában elhelyezkedõ víz, amely közvetlen érintkezésben van a földtani közeggel; 2. földtani közeg: a föld felszíne és felszín alatti rétegei (a talaj, a kõzetek, beleértve az ásványokat és ezek természetes és átmeneti formáit); 3. talaj: a földtani közeg legfelsõ rétege, ami ásványi részecskékbõl, szerves anyagból, vízbõl, levegõbõl és élõ szervezetekbõl áll; 4. kockázatos anyag: minden olyan emberi tevékenységbõl származó anyag, amely a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vízbe kerülve a környezetre, az emberi egészségre, a környezethasználatokra kockázatot jelent mérgezõ, rákkeltõ, teratogén, mutagén, szervezetben való felhalmozódása vagy egyéb kedvezõtlen hatása miatt. Ilyen anyagok különösen e rendelet 1. számú mellékletében szereplõ anyagok; 5. szennyezés: felszín alatti víz, földtani közeg kedvezõtlen állapotához vezetõ kibocsátás, amely kockázatos az emberi egészségre, a vizek használatára, az engedélyezett környezethasználatokra, valamint kedvezõtlen az élõvilágra; 6. szennyezettség: szennyezés hatására a felszín alatti vízben vagy a földtani közegben kialakuló kockázatos anyag koncentráció, amely jellemezhetõ szennyezettségi határértékekkel; 7. (B) szennyezettségi határérték: jogszabályban vagy ennek hiányában hatósági határozatban – felszín alatti víznél az ivóvízminõség és a vízi ökoszisztéma igényei, földtani közeg esetében a talajok multifunkcionalitásának és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni érzékenységének figyelembevételével – meghatározott kockázatos anyag koncentráció; 8. (E) egyedi szennyezettségi határérték: a telephelyen a (B) szennyezettségi határérték helyett – a Kt. hatálybalépésekor már folytatott tevékenység esetében, vagy azokon a területeken, ahol az (A b ) bizonyított háttér-koncentráció meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket – a helyzet tényleges ismerete alapján mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodóan, a területhasználat figyelembevételével hatósági határozatban megállapított szennyezettségi határérték. Az (E) egyedi szennyezettségi határérték nem lehet szigorúbb a (B) szennyezettségi határértéknél és nem lehet enyhébb a vizsgálattal megállapított tényleges szennyezettségi koncentrációnál, illetve a (D) kármentesítési szennyezettségi határértéknél; 9. (C i ) intézkedési szennyezettségi határérték: jogszabályban vagy ennek hiányában hatósági határozatban meghatározott kockázatos anyag koncentráció, amelyet meghaladó érték esetén – (E) egyedi szennyezettségi határérték vagy (D) kármentesítési szennyezettségi határérték hiányában – a környezetvédelmi felügyelõségnek intézkednie kell; 10. (D) kármentesítési szennyezettségi határérték: komplex értékelésen, a kockázatos anyagnak a környezeti elemek közötti megoszlására, viselkedésére, terjedésére vonatkozó méréseken vagy modellszámításokon, mennyiségi kockázatfelmérésen alapuló, a területhasználat figyelembevételével, a kármentesítési eljárás keretében, hatósági határozatban elõírt koncentráció, amelyet az emberi egészség és az ökoszisztémák károsodásának megelõzése érdekében a kármentesítés eredményeként el kell érni; 11. (A) háttér-koncentráció: reprezentatív érték, egyes anyagok természetes vagy ahhoz közeli állapotot jellemzõ koncentrációja a felszín alatti vízben, illetve a talajban; 12. (A b ) bizonyított háttér-koncentráció: adott térségre jellemzõ, az (A) háttér-koncentráció helyett alkalmazandó koncentráció, ami a természetes adottságok, továbbá felszín alatti vízen, földtani közegen kívüli más környezeti elemen keresztül történõ terhelés hatására alakult ki; 13. kibocsátás: emberi tevékenység hatására kockázatos anyag felszín alatti vízbe, illetõleg földtani közegbe kerülése; 14. elhelyezés: olyan emberi tevékenység, amelynek célja anyagok lerakása, tárolása (deponálása, ürítése stb.) a földtani közeg felszínén vagy a közegben; 15. közvetlen bevezetés a földtani közegbe: kockázatos anyag földtani közegbe vagy annak felszínére való kerülése, elhelyezése, kivéve a levegõbõl történõ kiülepedést; 16. közvetett bevezetés a felszín alatti vízbe: kockázatos anyag felszín alatti vízbe kerülése a földtani közegbõl azon átszivárogva; 17. közvetlen bevezetés a felszín alatti vízbe: kockázatos anyag felszín alatti vízbe kerülése anélkül, hogy az a földtani közegen átszivárogna. Közvetlen bevezetésnek minõsül az is, ha a kockázatos anyag a felszín alatti vízszint, illetve nyomásszint változása miatt kerül közvetlenül a telített zónába; 18. felszín alatti víz veszélyeztetése: emberi tevékenység vagy mulasztás, amely a felszín alatti vízbe történõ közvetlen vagy közvetett bevezetés, illetve a földtani közegbe való közvetlen bevezetés révén szennyezést okozhat; 19. szennyezõforrás: emberi tevékenység körülhatárolható helye, ahonnan egyszeri, folyamatos vagy szakaszos terhelés éri vagy érheti a felszín alatti vizet, illetõleg a földtani közeget. Lehet: pontszerû, foltszerû, diffúz, illetve tényleges és potenciális; 20. környezetvédelmi megelõzõ intézkedés: a tevékenység során, annak részeként megvalósított mûszaki, gazdasági, szervezési tevékenység, intézkedés – a kármentesítés kivételével –, amelynek célja a veszélyeztetés csökkentése azáltal, hogy kevesebb és kevésbé veszélyes kockázatos anyag keletkezzen, megelõzze, minimalizálja a keletkezõ kockázatos anyagok felszín alatti vízbe, földtani közegbe kerülését, a szennyezõdés terjedését; 21. mûszaki védelem: a környezetvédelmi megelõzõ intézkedések közé tartozó mûszaki intézkedések összessége, amely az emberi tevékenységbõl származó kockázatos anyagok felszín alatti vízbe, földtani közegbe jutását megakadályozza vagy minimalizálja; 22. kármentesítés: mûszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység és intézkedés a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszín alatti víz, illetõleg földtani közeg megismerése, illetõleg a szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá utóellenõrzése érdekében a környezetvédelmi célok érvényesítésére, a köz érdekében; 23. monitoring: a felszín alatti víz, földtani közeg mindenkori állapotának, terhelésének, szennyezésének (beleértve a szennyezõdésterjedést is) és igénybevételének megismerésére, illetõleg az állapotváltozás nyomon követésére szolgáló mérõ-, megfigyelõ-, észlelõ- és ellenõrzõ hálózat az adatok mérésével, gyûjtésével, feldolgozásával, nyilvántartásával és értékelésével, szükség szerint más környezeti elemre is kiterjedõen; 24. érzékenység: a felszín alatti víz, a földtani közeg kockázatos anyagokkal szembeni ellenálló képességét, illetve tûrõképességét jellemzõ természeti adottság. A területek érzékenységi besorolását a 2. számú melléklet tartalmazza; 25. kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõségvédelmi terület: a 2/1. számú melléklet szerint az ,,A'' érzékenységi kategória c) és d) , továbbá a ,,B'' érzékenységi kategória b) , c) , továbbá a ,,B'' érzékenységi kategória d) besorolású területei közül minden olyan terület, ahol a fõ rétegvízadó összlet teteje a felszíntõl számítva 50 m-nél kisebb mélységben van; 26. kockázat: az ökoszisztéma, illetõleg az emberi egészség romlásának, károsodásának várható mértéke és bekövetkezési valószínûsége; 27. mennyiségi kockázatfelmérés: egy adott szennyezett terület tényfeltárásra támaszkodó részletes vizsgálata a kármentesítési célállapot, illetve az (E) egyedi szennyezettségi és (D) kármentesítési szennyezettségi határérték meghatározására, amelynek eredménye egy kockázati hányados formájában kifejezett érték, amely a környezet elemeinek szennyezettségébõl, illetõleg a környezetre, az ökoszisztémára és az emberre elviselhetõ szintek arányából nyerhetõ; 28. tevékenység: valamely létesítmény telepítése, használata, vagy mûvelet megvalósítása, folytatása, valamint meglévõ létesítmény vagy mûvelet felhagyása, bõvítése, illetve technikai és termékváltás, továbbá mindezek módosítása; 29. elérhetõ legjobb technika: az olyan módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások megelõzése és – amennyiben az nem valósítható meg – a kibocsátások csökkentése, valamint azoknak a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátási határértékek megállapításának alapjául szolgál. Ennek értelmezésében: a) a technika fogalmába beleértendõ az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és mûködését megszüntetik, b) az minõsül elérhetõ technikának, amelynek fejlesztési szintje lehetõvé teszi az érintett ipari ágazatokban történõ alkalmazását elfogadható mûszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és elõnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát hazánkban használják vagy állítják elõ, és amennyiben az az üzemeltetõ számára ésszerû módon hozzáférhetõ, c) a legjobb technika azt jelenti, hogy a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintû védelme érdekében. Általános kötelezettségek 4. § (1) A tevékenység a) nem járhat az 5. § szerinti tilalmak megszegésével; b) a (B) szennyezettségi határértéknél kedvezõbb állapotú felszín alatti víz, földtani közeg állapotának lehetõség szerinti megõrzésével végezhetõ; c) nem eredményezheti a felszín alatti víz, a földtani közeg (E) egyedi szennyezettségi határértéknél vagy ennek hiányában (B) szennyezettségi határértéknél kedvezõtlenebb állapotát; d) környezetvédelmi megelõzõ intézkedésekkel végezhetõ a legjobb elérhetõ technika alkalmazásával; e) során kockázatos anyag, illetve lebomlásuk esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezetõ anyagok használata, illetve kibocsátása csak mûszaki védelemmel folytatható; f) ellenõrzött körülmények között történhet, beleértve a monitoring kialakítását, mûködtetését, az adatszolgáltatást; g) részeként végzett bevezetést engedéllyel lehet folytatni; h) e rendeletben meghatározott egyéb követelmények betartásával végezhetõ. (2) A már bekövetkezett határértéket meghaladó szennyezettség esetén kármentesítést kell végezni. A kármentesítésre az köteles, aki a) a tevékenységet folytatta, vagy folytatja; b) a környezeti kárért való felelõsséget átvállalja. (3) Ha a tevékenység folytatója ismeretlen, vagy jogutód nélkül megszûnt, és ha a felszín alatti vizet, földtani közeget veszélyeztetõ, szennyezõ vagy károsító, illetve az elõírások megszegésével járó tevékenység (a továbbiakban: jogsértõ tevékenység) a Kt. a) hatálybalépését követõen folyt vagy folyik, akkor a Kt. 102. §-a alapján a jogsértõ tevékenység helyének tulajdonosa vagy használója, b) hatálybalépését megelõzõen történt, akkor a Magyar Állam nevében feladatkörébe és felelõsségi körébe tartozóan a kormányzati munkamegosztás szerint felelõs miniszter, illetve, ha nincs más felelõs, akkor a környezetvédelemért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a (8) bekezdés szerint kijelölt szervezet kötelezett a kármentesítésre. (4) Ha a (2) és (3) bekezdés alapján az állam köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az Országos Környezeti Kármentesítési Program és annak Alprogramjai (a továbbiakban együtt: OKKP) keretében kell végezni az e rendeletben foglalt tartalmi követelmények betartásával. (5) Az OKKP célja e rendelet alkalmazásában a) a felszín alatti vizek, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, b) a veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése, c) a szennyezett területeken a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elõsegítése. (6) Az OKKP magába foglalja a program irányításához és összehangolt végzéséhez szükséges feladatok ellátását, továbbá a kormányzati munkamegosztás szerint felelõs miniszter irányítása alá tartozó Alprogramokban az állami felelõsségi körbe tartozó egyedi kármentesítési beruházási feladatokat. (7) Az OKKP-val kapcsolatos országos és általános feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik az érintett miniszterekkel együttmûködve. (8) A miniszter, illetve az érintett miniszterek e rendelet kihirdetését követõ 90 napon belül közzéteszik a felelõsségi körükbe tartozó kármentesítések irányításával megbízott szervezet megnevezését. (9) A (8) bekezdés szerinti szervezet a szennyezõforrásokra, szennyezett területekre – az OKKP által kialakított módszer szerint – elõzetes egyszerûsített relatív kockázatbecslés és elõminõsítés alapján meghatározott fontossági sorrend és a források figyelembevételével állítja össze, és évente aktualizálja az érintett miniszter felelõsségi körébe tartozó kármentesítési feladat-végrehajtás ütemtervét. 5. § (1) E rendelet hatálybalépését követõen tilos: a) kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezetõ anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat, továbbá: aa) a geotermikus célokra, ab) a szilárd ásványi nyersanyagok bányászatához kapcsolódó, az ásványi nyersanyagok kitermelésétõl elkülönülõ rendszerben, ac) a mélyépítési munkák során kitermelt felszín alatti vizek ugyanazon vagy azonos célra használt rétegbe történõ visszajuttatását, ha biztosított, hogy a visszasajtolt víz szennyezettségnövekedést nem okoz, illetõleg ad) kis mennyiségben tudományos kutatási célból a felszín alatti vizek állapotának, mennyiségi és minõségi jellemzõinek feltárására, valamint a feltétlenül szükséges legkisebb mennyiségben a felszín alatti vizek védelmét, helyreállítását szolgáló célok érdekében történõ bevezetését, továbbá ae) a felszín alatti vízdúsítást, azaz a víz közvetlen vagy közvetett bevezetését a felszín alatti vízbe a kitermelhetõ felszín alatti víz mennyiségének szennyezés nélküli növelése érdekében; b) kockázatos anyag közvetett bevezetése a felszín alatti vízbe a 2/1. számú melléklet ,,A'' érzékenységi kategória c) és d) pontjaiban meghatározott területeken, kivéve az ae) pont szerinti tevékenységet; c) kockázatos anyagot mélymûvelésû bányában elhelyezni, kivéve az ideiglenes jelleggel a mûszaki üzemi tervben az adott nyersanyag bányászatához engedélyezett anyagot. (2) Felszín alatti vízbe, földtani közegbe – a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén – a 10. § szerint engedélyezhetõ a) olyan anyagokat tartalmazó vizek közvetlen bevezetése – amelyek a szénhidrogén bányászati kitermelésével kapcsolatos tevékenységbõl származnak –, b) természetes összetételû vizek besajtolása a szénhidrogén kitermelés elõsegítésére olyan kockázatos anyagok továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthetõ földtani képzõdményekbe, amelyekbõl a szénhidrogént kitermelik, illetve kitermelték. 1 (3) A (2) bekezdés szerinti engedély kiadására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal bizonyított, hogy a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti visszatáplálás aa) nem tartalmaz a fenti tevékenységbõl származótól eltérõ anyagot, és ab) a felszín alatti vizek szennyezésének megelõzése az elérhetõ legjobb technika alkalmazásával történik; b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti besajtolás nem tartalmaz emberi tevékenységbõl származó kockázatos anyagot; c) a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti közvetlen bevezetések nem veszélyeztetik a környezeti elemek – különösen a felszín alatti vizek – mennyiségi és minõségi viszonyait, a jelenlegi és jövõbeni vízhasználatokat az ökológiai követelményeket is figyelembe véve; d) az a ), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellenõrzött. Eljárási szabályok Általános eljárási szabályok 6. § Az e rendelet szerinti eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezései az irányadók a Kt. 66. §-ában írt eltérésekkel. 1 A Magyar Közlöny 2000. évi 77. számában közzétett helyesbítésnek megfelelõ szöveg. 7. § (1) A környezetvédelmi felügyelõség (a továbbiakban: felügyelõség) a tudomására jutott adatokat, információkat kivizsgálja az adatszolgáltatásban foglaltak valódiságának ellenõrzése, továbbá a hatósági intézkedés igényének megállapítása és a hatósági eljárás megalapozása érdekében. (2) A kivizsgálást, az adat, információ beérkezésétõl számítva a) az 5. § szerinti tilalom megszegésére utaló esetben 60 napon, b) egyéb esetben 90 napon belül meg kell kezdeni, határidejét – az e rendeletben szabályozott esetek kivételével – a felügyelõség a kockázat mérlegelése alapján állapítja meg. (3) A felügyelõség a kivizsgálás keretében elrendelheti a 14–16. § szerinti bejelentés, adatszolgáltatás 30 napon belül történõ benyújtását, amennyiben a felügyelõség tudomására jutott adatok a tevékenység folytatójával kapcsolatosak, annak azonosítását lehetõvé teszik és a tevékenység folytatójának adatszolgáltatási kötelezettségére elõírt határidõ még nem járt le, vagy a tevékenység folytatója nem tartozik a bejelentésre kötelezettek közé. (4) A felügyelõség a tudomására jutott adatok alapján, a kivizsgálás keretében helyszíni szemlét tart, és a szemle eredményérõl az 5. számú melléklet szerinti tartalommal jegyzõkönyvet készít. (5) A szennyezettség valószínûsíthetõ a) a szennyezõforrások, a potenciális szennyezõforrások kibocsátásai, tevékenységének volumene, jellemzõi alapján, illetve b) az elszennyezõdött terület szennyezettségére vonatkozó információk alapján – a c) pontban foglalt eltéréssel –, ha a szennyezettség mértéke talaj esetén 0,2 méter alatt legalább öt mintában, felszín alatti víz és talajnak nem minõsülõ földtani közeg esetén legalább egy mintában meghaladja a (B) vagy (E) szennyezettségi határértéket, c) termõföld talajában legalább öt mintában a kockázatos anyag koncentrációja meghaladja a földtani közegre vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket. (6) A felügyelõség a kivizsgálás és a felszín alatti víz és a talaj védelmével összefüggésben más jogszabályok által közremûködésre feljogosított szakhatóságok állásfoglalása és a rendelkezésére álló adatok alapján mérlegeli, hogy a szennyezettség intézkedést igényel-e. Az (5) bekezdés c) pontja esetében a felügyelõségnek intézkednie kell. (7) A kivizsgálás alapján a felügyelõség dönt a) az adatszolgáltatásban foglalt adatok megfelelõségérõl; b) az ügy engedélyezõ hatósághoz való áttételérõl; c) rendkívüli, elõre nem látható környezeti események vagy rendkívüli mértékû, azonnali beavatkozást igénylõ vízszennyezés esetén szükséges, a vízminõségi kárelhárítással összefüggõ, külön jogszabályok szerinti intézkedésrõl; d) a szükséges környezetvédelmi hatósági intézkedés, eljárás megindításáról, így különösen az e rendelet szerinti engedélyezés alá vonásról, a kármentesítésrõl, valamint a Kt. 73. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálatról vagy arról, hogy e) a felügyelõség tudomására jutott adatok további intézkedést nem igényelnek. 8. § (1) E rendelet alkalmazása keretében a mintavételezéseket és a felszín alatti víz- és földtani közegminõség vizsgálatokat – amennyiben van – a szabványban elfogadott eljárások szerint kell végezni. (2) Az e rendelet alkalmazása során végzett minõségvizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentációban fel kell tüntetni az alkalmazott vizsgálati szabvány megnevezését és számát, szabvány hiányában meg kell adni az alkalmazott eljárás leírását. (3) A minõségvizsgálatot, illetõleg a mintavételeket csak arra jogosultsággal rendelkezõ, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. 9. § A felügyelõség a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg veszélyeztetése, szennyezése, károsodása esetén hozott kötelezettséget megállapító határozatának az érintett részére történõ megküldésével egyidejûleg tájékoztatja a közegészségügyi, valamint a vízügyi hatóságot, védett természeti terület vagy természeti érték esetén a természetvédelmi hatóságot, valamint az eljárásban részt vevõ 7. § (6) bekezdés szerinti érdekelt hatóságot, önkormányzatot, továbbá a terület tulajdonosát. Az engedély 10. § (1) A kockázatos anyag elhelyezése, továbbá felszín alatti vízbe történõ közvetlen és közvetett bevezetése (a továbbiakban: engedélyköteles tevékenység) – az 5. §-ban foglaltakra figyelemmel – a felügyelõség által kiadott engedély, illetõleg a felügyelõség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján történhet. (2) A mezõgazdasági, illetve erdõgazdálkodási tevékenység során a természetes terhelésbõl, továbbá egyes anyagok felhasználásából származó terhelés engedélyezése külön jogszabály szerint történik. (3) Az engedélyköteles tevékenység folytatójának az (1) bekezdésben szereplõ engedély, illetve állásfoglalás megszerzése céljából elõvizsgálatot kell végeznie. (4) Az elõvizsgálat eredményeire támaszkodó, e rendelet 4/1. számú melléklet szerinti kérelem alapján dönt a felügyelõség az (1) bekezdés szerinti engedélyrõl. (5) A 4/1. számú melléklet II. fejezetében meghatározott feladatokat – a környezeti felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekrõl és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeirõl szóló 12/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet szerinti jogosultsággal rendelkezõk – végezhetnek. Az engedély kiadásának feltételei 11. § (1) A felügyelõség a 10. § szerinti engedélyét, illetve állásfoglalását, valamint a Kt. 79. §-a szerinti mûködési engedélyt megadja, ha a környezeti adottságok, az alkalmazott mûszaki védelem, annak ellenõrzöttsége, az elõvizsgálat megállapításai, továbbá a fennálló összes többi körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy az e rendeletben foglalt kötelezettségek betartása biztosított, így különösen a) a felszín alatti víz és a földtani közeg határértéket meghaladó szennyezettsége nem következik be; b) a tevékenység folytatása nem jár az 5. § szerinti tilalmak megsértésével; c) a tevékenység ellenõrzött körülmények között folyik. (2) A felügyelõség az engedélyben, illetve a szakhatósági állásfoglalásban elõírja a tevékenység folytatásának a 4/2. számú melléklet szerinti feltételeit, így különösen a) a bevezetés módjára, a környezetvédelmi megelõzõ intézkedésekre, a mûszaki védelemre, a tevékenység nagyságára, folytatására, továbbá az ellenõrzésre, a dokumentálásra, az adatszolgáltatásra, a monitoringra vonatkozó elõírásokat; b) a kibocsátási paramétereket, továbbá szükség esetén ba) a felszín alatti vízre, a földtani közegre a (C i ) intézkedési szennyezettségi, illetve az (E) egyedi szennyezettségi határértékeket, valamint bb) a (D) kármentesítési szennyezettségi határértékeket. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kibocsátási paraméterek és határértékek megállapításához kötött eljárásokban minden esetben részt vesz szakhatóságként a közegészségügyi hatóság, a vízügyi hatóság, valamint a talajvédelmi hatóság. Az engedély hatálya, ellenõrzése, módosítása, visszavonása 12. § (1) A felügyelõség az engedélyt, állásfoglalását meghatározott idõre, de legfeljebb tizenkét évre adja ki, és azt legalább négyévenként felülvizsgálja. (2) Az engedélyes köteles az engedélyköteles tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített feltételei, illetve annak felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásai változásairól – a változást követõ 30 napon belül – az engedélyezõ hatóságot tájékoztatni. A 14. § (1) bekezdés szerinti alap-adatlap tartalmát érintõ változásokat az alap-adatlapon kell közölni. (3) Az engedély az engedélyes kérelmére módosítható és visszavonható. 13. § (1) Az engedélyt hivatalból módosítani kell, ha az engedély alapjául szolgáló, illetve az engedélyben rögzített feltételek, vagy a tevékenység felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatása megváltozik, továbbá ha természeti vagy egyéb elháríthatatlan ok azt szükségessé teszi. (2) A felszín alatti vizet veszélyeztetõ, a felszín alatti vizet, a földtani közeget szennyezõ, károsító tevékenység gyakorlását a felügyelõség korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja, vagy a szükséges intézkedéseket az erre hatáskörrel rendelkezõ szervnél kezdeményezi, ha a) a szennyezés, károsítás az emberi egészséget súlyosan veszélyezteti, vagy b) a veszélyeztetés, a szennyezés vagy a károsítás az ismétlõdõ intézkedés ellenére is folytatódik, illetve c) az okozó nem teljesíti a kármegelõzés érdekében hatósági határozattal elõírt kötelezettségét vagy kármentesítési, illetve a vízminõségi kárelhárítási kötelezettségét, és a veszélyeztetés, szennyezés vagy károsítás folytatódik, továbbá d) a környezethasználó nem a tõle elvárható gondossággal jár el a kármegelõzés érdekében és emiatt fennáll a szennyezés vagy ismétlõdés veszélye. (3) Az engedélyt vissza kell vonni, ha a) a megváltozott feltételek folytán az engedélyt nem lehetne kiadni, b) a (2) bekezdésben foglaltak azt szükségessé teszik. (4) Az engedély módosításánál, visszavonásánál az engedély kiadására vonatkozó szabályok az irányadók. Bejelentés, adatszolgáltatás 14. § (1) A felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzõit az ,,Alap-bejelentõlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésérõl, terhelésérõl'' megnevezésû bejelentõlapon (a továbbiakban: alap-adatlap), illetve ,,Részletes bejelentõlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésérõl, terhelésérõl'' megnevezésû adatlapon (a továbbiakban: részletes-adatlap), valamint ,,Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésérõl, terhelésérõl'' megnevezésû jelentésben (a továbbiakban: éves jelentés) kell benyújtani az engedélyköteles tevékenység helye szerint illetékes felügyelõséghez (a továbbiakban: bejelentés). 2 (2) Alap-adatlap benyújtására kötelezett a) az engedélyköteles tevékenységet e rendelet hatálybalépését követõen megkezdeni szándékozó, a 10. § (1) bekezdés szerinti engedély vagy szakhatósági állásfoglalás iránt kérelmet benyújtó; b) akit a felügyelõség a 7. § (3) bekezdés szerint kötelez; c) aki a 10. § (1) bekezdés szerint engedélyköteles tevékenységet végez. 2 A Magyar Közlöny 2000. évi 77. számában közzétett helyesbítésnek megfelelõ szöveg. (3) Részletes-adatlap benyújtására kötelezett a) a (2) bekezdés a) pont szerinti kérelmet benyújtó; b) akit a felügyelõség az alap-adatlapban foglaltak alapján arra kötelez; c) e rendelet 3. számú melléklet szerinti tevékenységet folytatói közül az, aki felszín alatti víz veszélyeztetésével járó tevékenységet végez, és tevékenysége során kockázatos anyagot helyez el ca) évi 100 tonna felett, amelynél a felszín alatti vízre vonatkozó (B) szennyezettségi határérték 1 mg/l vagy azon felüli, cb) évi 1 tonna felett, amelynél a felszín alatti vízre vonatkozó (B) szennyezettségi határérték 1 mg/l alatti. (4) Éves jelentést a (2) és (3) bekezdés szerinti azon kötelezettnek kell benyújtani, akit erre a felügyelõség – az alap-adatlap, illetõleg a részletes-adatlap adatainak értékelése alapján – határozattal kötelez. (5) Az alap-adatlapot, illetõleg a részletes-adatlapot a benyújtás idõpontjában érvényes adatok közlésével a) a (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezett az engedély iránti kérelem benyújtásakor, annak részeként, b) a (2) bekezdés b) pontja, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti kötelezett a határozatban megjelölt határidõre köteles benyújtani. (6) Az éves jelentést a tárgyévre vonatkozóan, a tárgyévet követõ év január 31-éig kell benyújtani. (7) Az alap-adatlapon közölt adatokban a tárgyévben bekövetkezett változást, a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal, az illetékes felügyelõségnél be kell jelenteni az éves jelentés részeként vagy új alap-adatlapon. 15. § (1) Az adatlapok és az éves jelentés ûrlapja a Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos értesítõjében kerül közzétételre. (2) A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség a minisztérium vagy kijelölt szerve által közreadott nyomtatványon vagy számítógépes adathordozón teljesíthetõ. Az adatszolgáltatónak gondoskodnia kell a dokumentumok, illetve adatokat elõállító és továbbító eljárások megfelelõ archiválásáról. (3) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörûségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért a bejelentésre kötelezett a felelõs. 16. § (1) A 14. § (1) bekezdése szerint bejelentett adatok helytállóságát a felügyelõség – a 7. § szerint, illetve engedéllyel rendelkezõ tevékenység esetén a 10–13. §-ok szerint eljárva – ellenõrzi. (2) A felügyelõség a bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéseként tudomására jutott adatokat hatósági intézkedéseihez és a 17. § szerinti céljainak eléréséhez hasznosítja. (3) A környezetvédelmi elõírások nem teljesítése esetén, beleértve a bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek elmaradását is – ha az bûncselekménynek nem minõsül – a szabálysértési eljárás szabályai szerint kell eljárni. A rendelettel összefüggõ nyilvántartási rendszer, az információk kezelése A Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszer 17. § (1) A rendelet tárgyával összefüggõ irányítási, hatósági, szabályozási, nyilvántartási, tervezési, ellenõrzési, statisztikai, tájékoztatási, végrehajtási feladatok ellátása érdekében a miniszter az irányítása alatt álló hivatali szervezet és a felügyelõségek útján állami feladatként, a Kt. 64. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendszer részeként, a Kt. 66. § (2) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartási rendszerrel összehangoltan Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszert (a továbbiakban: FAVI) mûködtet. (2) A FAVI központja a minisztérium, regionális központjai a felügyelõségek. (3) A FAVI az adminisztratív, azonosítási jellegû adatokon túlmenõen a felszín alatti víz, a földtani közeg a) veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával járó tevékenységet folytatókra és tevékenységükre, b) veszélyeztetésére, terhelésére, szennyezésére, károsítására, c) állapotára, d) állapotával kapcsolatos követelményekre, e) védelméhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedésekre vonatkozó adatokat, információkat gyûjtõ, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató rendszer. (4) A FAVI adatai e rendeletben szabályozott adatszolgáltatásokból, hatósági intézkedésekbõl, valamint más jogszabályok elõírásainak megfelelõen a minisztérium és a felügyelõségek tevékenysége során keletkezõ, illetve más szervektõl országos vagy regionális szinten átvett adatokból, információkból származnak. (5) A FAVI adatai nyilvánosak és közérdekûek vagy az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény alapján minõsítettek. Az egyedi azonosítókkal nem rendelkezõ adatai statisztikai célra felhasználhatók a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (3) bekezdésére is tekintettel. (6) A FAVI mûködtetéséhez a már mûködõ adatszolgáltatások keretében gyûjtött, a FAVI rendszerébe átvehetõ adatokat adatátvétellel kell biztosítani. (7) A minõsített adatok átadása, átvétele, adatkezelése és szolgáltatása során a minõsített adatok kezelésének rendjérõl szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet elõírásai szerint kell eljárni. (8) A felügyelõség az e rendelet szerint teljesített adatszolgáltatások alapján nyilvántartásba vett, feldolgozott adatokat tájékoztatás és adategyeztetés céljából megküldi az adatszolgáltatónak. Az adatszolgáltató a nyilvántartásba vett adatok pontosítását kezdeményezheti, amennyiben azok az adatszolgáltatásában közöltektõl eltérnek. (9) A felszín alatti vizek és a földtani közeg minõségével kapcsolatos nemzetközi adatszolgáltatásokért az érintett miniszterek bevonásával a miniszter a felelõs. A kármentesítés 18. § (1) A kármentesítés szakaszai a) tényfeltárás, amely felderítõ és részletes vizsgálatból állhat; b) mûszaki beavatkozás; c) utóellenõrzés. (2) A kármentesítés bármely szakasza szükség szerint megismételhetõ. (3) Ha a 4. § (2) és (3) bekezdés alapján az állam köteles a kármentesítésre, akkor a felügyelõség a kármentesítésre vonatkozó határozatok teljesítési határidejének megállapításakor, a 4. § (8) bekezdés szerinti szervezettel köteles egyeztetni, figyelembe véve a 4. § (6) és (9) bekezdés szerinti Alprogramok ütemezését is. (4) A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyezés ne tevõdjön át más környezeti elemre, illetve hogy az a lehetõ legkisebb környezeti veszélyeztetést, környezetkárosodást okozza. (5) A felügyelõség e rendelet 19–28. §-aiban szabályozott eljárásról vagy azok egy részérõl a környezeti kockázatot mérlegelve összevont határozatot is hozhat indokolt esetben. Tényfeltárás 19. § (1) A felügyelõség a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felderítõ és részletes tényfeltárást – a 7. § (7) bekezdés d) pontja alapján – elrendelõ határozatának tartalmaznia kell: a) a felszín alatti víz, a földtani közeg szennyezettség valószínûségének megállapításakor figyelembe vett tényezõket, jellemzõiket, az ezekkel kapcsolatos eljárások, vizsgálatok megjelölésével, a kémiai vizsgálatok esetében megadva a kívánatos kimutatási határértéket is, b) a tényfeltárási záródokumentáció benyújtási határidejét, c) a tényfeltárásra kötelezett megnevezését, d) a valószínû szennyezettség által feltételezhetõen érintett terület megjelölését, e) tényfeltárási terv készítésének elõírását, benyújtási határidejét, ha a szennyezettség kiterjedése, illetve a földtani felépítés és a vízföldtani viszonyok bonyolultsága azt szükségessé teszi. (2) A tényfeltárási tervnek tartalmaznia kell a tényfeltárással kapcsolatos mindazon munkát, s annak havi ütemezését, amely a tényfeltárási záródokumentáció megalapozott összeállításához szükséges, beleértve a tényfeltárás idõtartama alatt üzemelõ monitoring rendszer vagy szükség esetén az utóellenõrzés tervét. (3) A tényfeltárási tervet az (1) bekezdés szerinti határozatban megjelölt határidõre engedélyezésre be kell nyújtani a felügyelõséghez. 20. § (1) A tényfeltárási munkák megkezdését és a tényfeltárás során észlelt bármilyen rendkívüli körülményt haladéktalanul be kell jelenteni a felügyelõségnek. (2) A tényfeltárást dokumentálni kell. A záródokumentációt a 6. számú melléklet szerint kell összeállítani, és be kell nyújtani a felügyelõséghez. (3) A feltárás során észleltek alapján, a tényfeltárásra kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben, a felügyelõség engedélyezi a tényfeltárási tervtõl való eltérést, a terv módosítását. 21. § (1) A (D) kármentesítési szennyezettségi határérték – szükség esetén részterületenként és mélység szerint eltérõ – meghatározásánál figyelembe kell venni a) a terület földtani, vízföldtani viszonyait és a 2/1. vagy a 2/2. számú melléklet alapján megállapított érzékenységét, b) a kockázatos anyagokra vonatkozó (B) szennyezettségi, (E) egyedi szennyezettségi és (C i ) intézkedési szennyezettségi határértéket, c) a szennyezettséget, károsodást megelõzõ korábbi, feltételezhetõ állapotot, továbbá az (A b ) bizonyított háttér-koncentráció értékeit, d) a szennyezett területen és a teljes hatásterületen folyó, illetve tervezett területhasználatokat a településrendezési tervek alapján, és ennek megfelelõen az emberi egészségkockázat mértékét, e) az alkalmazásra javasolt kárenyhítési vagy kárcsökkentési technológiát, f) a kockázatfelmérés eredményét, g) a kármentesítés mûszaki és pénzügyi megvalósíthatóságát, költséghasznosságát. (2) A meghatározott (D) kármentesítési szennyezettségi határérték a) nem lehet alacsonyabb, mint a bizonyított (A b ) háttér-koncentráció (mint alsó határ), b) nem lehet magasabb, mint a területhasználatok figyelembevételével az a legnagyobb koncentráció egy adott területen (térrészben), amely még nem veszélyezteti az emberi egészséget, az élõvilágot, továbbá az engedélyezett vízhasználatokat (mint felsõ határ). 22. § (1) A felügyelõség a tényfeltárási záródokumentáció, valamint az érintett szakhatóságok állásfoglalása – illetõleg a területfelhasználás tekintetében a településrendezési terv – alapján határozattal dönt a záródokumentáció elfogadásáról, valamint a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos további feladatokról a) a tényfeltárás folytatásáról, b) az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetõleg a (D) kármentesítési szennyezettségi határérték megállapításáról, c) ha a szennyezettség meghaladja a (D) kármentesítési szennyezettségi határértéket, a mûszaki beavatkozás elvégzésének szükségességérõl, illetve a mûszaki beavatkozás megvalósítási tervének elkészítésérõl és benyújtásáról, d) a kármentesítés szüneteltetésérõl, e) az utóellenõrzés elrendelésérõl, f) a kármentesítés befejezésérõl, ha minden körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy a szennyezettség alacsony mértéke miatt további kármentesítési munkára nincs szükség. (2) A kármentesítés szükségességének megítélésére, a (D) kármentesítési szennyezettségi határérték megállapítására irányuló eljárásban a közegészségügyi hatóság minden esetben szakhatóságként vesz részt. Mûszaki beavatkozás 23. § (1) A 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mûszaki beavatkozás a 22. § c) pontja szerinti tevékenységekre vonatkozó felügyelõségi határozat alapján kezdõdik. (2) A mûszaki beavatkozási tervnek a 7/1. számú mellékletre való tekintettel tartalmaznia kell különösen: a) a felügyelõség által megállapított (D) kármentesítési szennyezettségi határértéket, b) az a) pontnak megfelelõ mûszaki beavatkozás kiviteli tervét, a munkák ütemezését, c) a mûszaki beavatkozás idõtartama alatt üzemelõ monitoring, továbbá a mûszaki beavatkozást követõ utóellenõrzési rendszer kiviteli tervét és üzemeltetési utasítását, d) a kitermelt kockázatos anyag tárolására, ártalmatlanítására vonatkozó tervet. (3) A felügyelõség a mûszaki beavatkozási terv alapján dönt a mûszaki beavatkozás elrendelésérõl. (4) A mûszaki beavatkozást elrendelõ határozat tartalmi követelményeit a 7/1. számú melléklet tartalmazza. (5) A mûszaki beavatkozási munkák megkezdését be kell jelenteni a felügyelõségnek, amely a munkálatokat köteles ellenõrizni. Az ellenõrzés elõzetes bejelentés nélkül is végrehajtható. A mûszaki beavatkozási munkákat dokumentálni kell. (6) A mûszaki beavatkozás során észleltek alapján, a kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben, a felügyelõség engedélyezi a mûszaki beavatkozási tervtõl való eltérést, a terv módosítását. 24. § (1) A mûszaki beavatkozás befejezését a felügyelõségnek a munkák befejezését követõ 8 napon belül kell jelenteni és biztosítani kell ellenõrzõ mintavétel lehetõségét. (2) Az (1) bekezdés szerinti jelentésnek tartalmaznia kell az elrendelõ határozat számát, tárgyát, a munka építési napló szerinti befejezésének idõpontját, valamint a hatósági ellenõrzõ mintavétel biztosításának módját. (3) A felügyelõség az (1) bekezdés szerinti jelentést nyilvántartásba veszi, errõl tájékoztatja a jelentés benyújtóját. (4) Ellenõrzõ mintavételre a mûszaki beavatkozási záródokumentáció elbírálásáig kerülhet sor. 25. § (1) A 7/2. számú melléklet szerinti tartalmú, mûszaki beavatkozási záródokumentációt a mûszaki beavatkozási munkák befejezését követõ 30 napon belül be kell nyújtani a felügyelõséghez. (2) A felügyelõség a mûszaki beavatkozási záródokumentáció kézhezvételét követõen határoz a) a mûszaki beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, b) a további tényfeltárás elrendelésérõl, vagy c) a mûszaki beavatkozás befejezésérõl a záródokumentáció elfogadásával, továbbá d) a monitoring fenntartásáról, fejlesztésérõl, üzemeltetésérõl és az egyéb utóellenõrzési feladatokról, illetve e) a kármentesítés befejezésérõl. Utóellenõrzés 26. § (1) A kármentesítés 18. § (1) bekezdés a) , illetve b) pontja szerinti szakaszaiban folytatott tevékenység környezetre gyakorolt hatását, eredményességét, a szennyezettség, károsodás mértékét, megszûnését folyamatosan, illetõleg az egyes szakaszok befejezését követõen, a kármentesítésre kötelezett a kármentesítés 18. § (1) bekezdés c) pontja szerinti utóellenõrzés keretében ellenõrzi. (2) Az utóellenõrzés magában foglalja annak a) tervezését, b) mûködtetését, c) felülvizsgálatát. (3) Az utóellenõrzés a 22. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a 25. § (2) bekezdés d) pontja szerinti felügyelõségi határozat alapján folyik, az utóellenõrzés tervének és üzemeltetési rendjének megfelelõen. (4) A kármentesítéssel érintett terület és a hatásterület állapotának megismerésére szolgáló, hatósági határozattal elõírt utóellenõrzés magába foglalja: a) a vizsgált környezeti elemek meghatározott paramétereinek mérését, megfigyelését, észlelését; b) a mérési, megfigyelési és észlelési adatok gyûjtését, feldolgozását, nyilvántartását, rendszeres értékelését; c) az utóellenõrzést elrendelõ felügyelõségi határozat szerinti tartalmú és gyakoriságú adatszolgáltatást, d) értékelõ tanulmány készítését, határozatban megadott gyakorisággal, e) az utóellenõrzés módosítására vonatkozó felülvizsgálatai terv készítését. (5) A monitoring kialakítására vonatkozó utóellenõrzés terv kiterjed: a) a megfigyelendõ területen kialakítandó monitoring rendszer részévé átalakítható objektumok felülvizsgálatára, b) a vizsgálatba vont környezeti elemek, paraméterek, komponensek meghatározására, c) a mérõ-, megfigyelõ-, észlelõ és ellenõrzõ rendszer típusainak meghatározására, a telepítési terv elkészítésére. (6) Az utóellenõrzés üzemeltetési terve környezeti elemenként tartalmazza: a) a vizsgálandó paraméterek, komponensek mérésének, megfigyelésének, észlelésének gyakoriságát, b) a mérések, megfigyelések, észlelésék, továbbá a mintavételezések módszertanát és ezek dokumentálását, c) a mért, észlelt, megfigyelt adatok nyilvántartását és a feldolgozási rendjét, d) a monitoring keretében keletkezett adatokra támaszkodó állapotértékelés módszertanát, illetõleg az értékelés gyakoriságát, e) az adattárolás, adatszolgáltatás rendjét. (7) A monitoring üzemeltetése során jelentkezõ, a tervezettõl eltérõ körülmények esetén az utóellenõrzés módosítására vonatkozó (4) bekezdés e) pont szerinti felülvizsgálatot azonnal el kell rendelni, és az üzemeltetést a (6) bekezdés szerinti módosított üzemeltetési terv szerint kell végezni. (8) Az utóellenõrzést a) a (D) kármentesítési szennyezettségi határérték elérését követõen legalább 4 évig, b) a tartós környezetkárosodás teljes idõtartama alatt folytatni kell. (9) A (8) bekezdés a) pontban foglaltaktól a felügyelõség indokolt esetben eltérhet. (10) Az utóellenõrzési záródokumentáció magába foglalja az (5), (6) és (7) bekezdés szerinti tevékenység bemutatását, továbbá a vizsgált környezeti elemek összefoglaló állapotértékelését. (11) Az utóellenõrzés befejezésével elkészülõ utóellenõrzési záródokumentáció alapján a felügyelõség határozatot hoz: a) mûszaki beavatkozás végzésérõl, esetleges kiegészítésérõl, b) szükség esetén az utóellenõrzés folytatásáról, c) az utóellenõrzés befejezésérõl. A kármentesítéssel összefüggõ rendelkezések 27. § (1) A kármentesítés során a felszín alatti víztõl, földtani közegtõl elválasztásra került kockázatos anyagok, valamint az eredeti környezetébõl (helyérõl) kitermelt és a kívánt mértékig a legjobb elérhetõ technika alkalmazásával sem tisztítható anyag kezelésére, ártalmatlanítására a hulladékokra vonatkozó külön jogszabályok elõírásait kell alkalmazni. (2) A vízminõségi kárelhárítással összefüggõ feladatokról szóló külön jogszabály szerinti 3kárelhárítási feladatok ellátása után hátramaradt szennyezettség vizsgálatára, kármentesítési feladataira e rendelet elõírásait kell alkalmazni. (3) Az engedélyes a felügyelõség jóváhagyását követõ 30. napon belül megküldi adatgyûjtés, további adatszolgáltatás céljából a tényfeltárási, mûszaki beavatkozási, utóellenõrzési záródokumentáció egy példányát a Magyar Geológiai Szolgálatnak. 28. § (1) Ha egy adott mûveletbõl vagy mulasztásból származó, egy adott helyen lévõ (pontszerû) szennyezõ forrásból származó szennyezés tényfeltárása, utóellenõrzése más – a 4. § (2) bekezdés alá nem tartozó – tulajdonában (használatában) álló területet érint, az érintett ingatlan tulajdonosa (használója) tûrni tartozik az államigazgatási határozat alapján végzett kármentesítési tevékenység végzését az ingatlanán. (2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan rendeltetésszerû használatát kizáró kármentesítésre csak akkor kerülhet sor, ha az más módon, más ingatlanról nem végezhetõ el, és ha az csak idõlegesen korlátozza a rendeltetésszerû használatot. 3 A vízminõségi kárelhárítással összefüggõ feladatokról szóló 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet. (3) Az (1) bekezdés szerinti érintett ingatlan területén végzett kármentesítési tevékenység során okozott károkért az ingatlan tulajdonosát (kezelõjét, használóját) kártalanítani kell. A kártalanítás mértékét és módját a kártérítés szabályai szerint kell meghatározni. (4) Az engedélyes a kármentesítési (tényfeltárás,mûszaki beavatkozás, utóellenõrzés) munkák megkezdésének idejét az érintett terület tulajdonosával (kezelõjével, használójával) a tevékenység megkezdése elõtt legalább 30 nappal közölni köteles. 4 (5) Többfajta mûvelethez vagy mulasztáshoz kapcsolódó, egymással összefüggõ hatású pontszerû szennyezõforrások összessége (foltszerû szennyezõ forrás) esetében az (1), (2), (3) és (4) bekezdésben foglaltak mellett a kármentesítést összehangoltan, több felelõs esetében az egyetemleges felelõsség érvényesítésével kell végezni, a Kt. 102. §-a szerint. Tartós környezeti károsodás 29. § (1) Tartós környezeti károsodás esetén a Kt. 52. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint kell eljárni. (2) A felügyelõség a tartós környezetkárosodás tényét a tényfeltárási eredmények alapján, a károsodás jellegének és mértékének meghatározásával, hatósági határozatban állapítja meg, ha a) a károsodás elõtti környezeti állapot csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre; b) a tényfeltárás záródokumentációjának benyújtásától számított meghatározott idõ alatt ba) a tervezett mûszaki beavatkozással, illetve bb) a mûszaki beavatkozás elmaradása vagy késedelme miatt a terület területhasználatnak megfelelõ környezeti állapot 4 éven belül nem érhetõ el. (3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés esetén a tartós környezetkárosodás jellege lehet: a) földtani közeg kockázatos anyag által okozott károsodása, b) felszín alatti víz kockázatos anyag által okozott károsodása, c) az a) és b) pont szerinti károsodás együtt. (4) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzés kiterjed a) a károsodást okozó kockázatos anyag megnevezésére tételesen, vagy az anyagcsoport megjelölésére, valamint b) a tartós környezetkárosodás miatt a határozatban – vagy más jogszabály alapján a tartós károsodással összefüggésben – esetlegesen megállapított területhasználati korlátozásra, továbbá c) az elvégzett kármentesítésre, a (D) kármentesítési szennyezettségi határérték feltüntetésével. (5) A tartós környezetkárosodás tényét a felügyelõség négyévente, illetve az ügyfél kérésére felülvizsgálja és intézkedik a változások ingatlan-nyilvántartásban történõ átvezetésérõl, illetve annak törlésérõl. (6) Ha a károsodott területen több, különbözõ jellegû, illetve eltérõ kockázatos anyag által okozott tartós károsodás fordul elõ, a határozatban valamennyit meg kell jelölni. (7) A tartós környezetkárosodás mértékeként az ingatlan-nyilvántartásba – vázrajzi lehatárolással – bejegyzendõ a tartósan károsodott földterület nagysága, illetve felszín alatti víz károsodása esetén a károsodott térrész felszíni vetületének nagysága, a (5) bekezdés alapján annak változása. (8) A tartósan károsodott területek ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésének kezdeményezésével egyidejûleg a felügyelõség megküldi határozatát a terület tulajdonosának, 4 A Magyar Közlöny 2000. évi 77. számában közzétett helyesbítésnek megfelelõ szöveg. használójának, továbbá az érintett önkormányzatnak és hatóságoknak. E szerint jár el az (5) bekezdés szerinti módosulások esetében is. Jogkövetkezmények A felszínalattivíz-védelmi bírság 30. § (1) A tevékenységet folytató a) az 5. § szerinti tilalmak megszegése, vagy b) jogerõs kármentesítési mûszaki beavatkozásra vonatkozó határozat végre nem hajtása miatt felszínalattivíz-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírságot) köteles fizetni. (2) A bírság a) az (1) bekezdés a) pont szerinti tényállás, az 5. § szerinti tilalmak megszegése esetén a bírság egyenlõ a tilalom megszegési tényezõvel (FAB a ), b) az (1) bekezdés b) pont szerinti tényállás esetén a bírság egyenlõ a szennyezettségi, károsodási tényezõvel (FAB b ). (3) A tilalommegszegési tényezõ (FAB a ) számítását a 8/1. számú melléklet tartalmazza. (4) A szennyezettségi, károsodási tényezõ (FAB b ) a 8/2. számú mellékletben szereplõ képlet szerinti számítás eredménye. (5) A 8/1. számú melléklet I. pontjában és a 8/2. számú mellékletekben meghatározott képletet külön-külön kell alkalmazni a) az egyes kockázatos anyagokra, b) a felszín alatti víz szennyezésére, illetve károsodására, valamint a földtani közeg szennyezésére, amelyek eredményeinek összege adja meg a fizetendõ bírságot. A bírság megállapításának szabályai 31. § (1) A felügyelõség a bírságot e rendelet 8/1. és 8/2. számú mellékletek szerinti számításokhoz szükséges hivatalból rendelkezésére álló és számára az ügyfél által szolgáltatott alapadatok ismeretében állapítja meg. (2) Tilalom megszegése esetén a 30. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bírságot a felügyelõség a tényfeltárás vagy a 33. § szerinti szûkített tényfeltárás elfogadását követõen hatósági határozatban állapítja meg. (3) Ha a felügyelõség kármentesítési mûszaki beavatkozást rendel el, és a kármentesítési kötelezettség teljesítésének idõpontja vagy módja a határozatnak nem felel meg, akkor a felügyelõség e tény megállapítását követõen a 30. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírságot határozatban állapítja meg. 32. § (1) A felügyelõség a bírságot elrendelõ hatósági határozatban a bírság megfizetésére legfeljebb 90 napos határidõt állapít meg. (2) Nem kell a bírságot kivetni, ha mértéke az 50 000 forintot nem éri el. (3) Korábban elszennyezõdött területen, a korábbival azonos kockázatos anyag szennyezés esetében, a korábbi szennyezésért nem felelõs szennyezõre vonatkozó, a 30. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírság megállapításakor a kockázatos anyag koncentrációjának, illetve az érintett terület nagyságának növekményét kell figyelembe venni. (4) A felelõssel szemben ugyanazon a területen a korábban bekövetkezett és az új szennyezésért a bírság ismételten is kivethetõ. (5) A 28. § (5) bekezdés szerinti, több felelõshöz tartozó, egymással összefüggõ hatású foltszerû szennyezõ forrás esetében, a Kt. 102. §-a szerint az egyetemleges felelõsség érvényesítésével kell a 30. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírságot megállapítani. (6) A bírságot a Környezetvédelmi Alap célelõirányzat számlájára kell befizetni a felügyelõség által kivetett környezetvédelmi bírságokra vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával. A bírság elrendelése szûkített tényfeltárás alapján 33. § (1) A felszín alatti vizekbe történõ bevezetésre vonatkozó 5. § szerinti tilalom megszegése esetén, a felügyelõség szûkített tényfeltárást is elrendelhet. (2) A szûkített tényfeltárás a felszín alatti vízbe közvetlenül bevezetett, illetõleg a felszín alatti vizet veszélyeztetõ anyagok minõségének, mennyiségének megállapítására, a felszín alatti vízbe jutó kockázatos anyag lejutási mélységének meghatározására terjed ki. (3) A bírságot a felügyelõség a szûkített tényfeltárás elfogadását követõen hatósági határozatban állapítja meg, függetlenül a kármentesítési mûszaki beavatkozás elrendelésétõl. (4) Ha kármentesítési mûszaki beavatkozás elrendelésére is sor kerül, a szennyezettségi, károsodási tényezõ (FAB b ) szerinti bírság elrendelése a 31. § (3) bekezdésében foglaltak szerint történik. Átmeneti és záró rendelkezések 34. § (1) E rendelet – a (2) bekezdés kivételével – 2000. június 7-én lép hatályba. (2) E rendelet 8. § (3) bekezdésben foglaltak 2001. május 1-jén lépnek hatályba. (3) A rendelet hatálybalépésekor a tilalom megszegésével járó tevékenységet folytatónak az 1. számú melléklet I. listás anyagainak közvetlen bevezetését 2002. december 31-ig meg kell szüntetnie. (4) A rendelet hatálybalépésekor már minõségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg károsodását a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõségvédelmi területeken a 4. § (2) bekezdés szerinti kötelezettnek legkésõbb 2010. december 31-ig kell megszüntetni. (5) A rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévõ, e rendelet szerint engedélyköteles tevékenység folytatójának bejelentését, adatszolgáltatását követõen a felügyelõség a Kt. 73. § (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot rendel el e rendelet hatálybalépésétõl számított három éven belül. (6) A rendelet hatálybalépésekor már meglévõ olyan szennyvíztározók, mesterséges tavak esetében, ahol K1 kockázatos anyag közvetlen bevezetése felszín alatti vízbe nem történik, a felügyelõség az érdekeltet e rendelet hatálybalépésétõl számított két éven belül kötelezi a Kt. 73. § (1) bekezdés szerint környezetvédelmi felülvizsgálatra. Ezek a tevékenységek a felülvizsgálat eredményéig a 30. § (1) bekezdés a) pont szerinti jogkövetkezmények alól mentesülnek. (7) A rendelet hatálybalépésekor e rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet folytató esetében a (5) bekezdés szerint kell eljárni. Ezek a tevékenységek a felülvizsgálat eredményéig a 30. § (1) bekezdés a) pont szerinti jogkövetkezmény alól mentesülnek. (8) A rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévõ tevékenységeknek 2007. október 31-ig meg kell felelni e rendelet elõírásainak a (5), (6), (7) és (8) bekezdésben foglalt eltéréssel. (9) E rendelet 14. § (2) bekezdés c) pontja, illetve a 14. § (3) bekezdés c) pontja szerinti kötelezett e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévõ tevékenységérõl, a hatálybalépést követõ 180 napon belül köteles a felügyelõséghez a 14. § (1) bekezdés szerinti alap-adatlapot, részletes-adatlapot benyújtani, a benyújtás idõpontjában érvényes adatok közlésével. (10) A 2001. március 1-jét követõen jóváhagyásra kerülõ új vagy módosított településrendezési tervekben fel kell tüntetni a területek szennyezõdés érzékenység szerinti besorolását. 35. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a vízügyrõl szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtásáról szóló 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet a) 23. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: 23. § ,,A felszíni vizekbe szennyezõ hatású, de azok fertõzését vagy káros szennyezését elõ nem idézõ anyagokat csak a hatósági engedélyezési jogkörrel rendelkezõk elõírásai szerint lehet elhelyezni.'' b) 27. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet és egyéni vállalkozó, amelynek üzeme) ,, a) folyót, vízfolyást, tavat, tározót, közcélú csatornát (a továbbiakban: befogadó) fertõz vagy károsan szennyez, továbbá elõre nem látható környezeti események (havária) esetén a felszín alatti vizet fertõzõ, vagy károsan szennyezõ cseppfolyós vagy szilárd anyagnak a talajra vagy talajba juttatásával veszélyezteti, szennyvízbírságot'' (köteles fizetni.) (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a szennyvízbírságról szóló 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés 1. § (2) bekezdés b) pontja hatályát veszti. (3) E rendelet végrehajtásáról a környezetvédelmi miniszter gondoskodik. E feladatának ellátása körében megteszi a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket, és kidolgozza, továbbá módosítja a alap-adatlap és az éves jelentés adatlapját, és azokat a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. 36. § Felszín alatti vizekbe történõ határon túlnyúló hatású bevezetések esetében, a bevezetést engedélyezni szándékozó hatóság köteles a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek körérõl és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló – a 172/1999. (XII. 6.) Korm. rendelettel módosított – 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet szabályai szerint eljárni. 37. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz a felszín alatti vizeknek egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésével szembeni védelmérõl szóló 80/68/EGK tanácsi irányelvvel. 1. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez KOCKÁZATOS ANYAGOK JEGYZÉKEI Az Európai Gazdasági Közösség által kiadott ,,Tanács 80/68 (1979. XII. 17.)'' számú irányelv függeléke Az I. Jegyzék a következõkben felsorolt anyagféleségekhez és csoportokhoz tartozó meghatározott anyagokat tartalmazza azok kivételévek, amelyek toxicitás, lebomlás és a szervezetben való felhalmozódás szempontjából kis kockázatot jelentenek és nem sorolandók az I. Jegyzékbe. Azok az anyagok, amelyek a toxicitás, a lebomlás szempontjából a II. Jegyzéknek felelnek meg, a II. Jegyzékbe sorolandók. I. Jegyzék a veszélyességük alapján K1 minõsítésû anyagokra 1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben szerves halogéneket képezhetnek. 2. Szerves foszforvegyületek. 3. Szerves ónvegyületek. 4. Olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben – vagy ezzel terjedõen más szervezetekben – rákkeltõ, mutagén vagy teratogén tulajdonságokat hordoznak. 5. Higany és vegyületei. 6. Kadmium és vegyületei. 7. Ásványolajok és más szénhidrogének. 8. Cianidok. II. Jegyzék a veszélyességük alapján K2 minõsítésû anyagokra A II. Jegyzék a következõkben felsorolt anyagféleségekhez és csoportokhoz tartozó egyes anyagokat és anyagkategóriákat tartalmazza, amelyek a felszín alatti vízre káros hatást fejthetnek ki. 5 1. A következõ félfémek és fémek, valamint vegyületeik: 1. Cink 2. Réz 3. Nikkel 4. Króm 5. Ólom 6. Szelén 7. Arzén 8. Antimon 9. Molibdén 10. Titán 11. Ón 12. Bárium 13. Berillium 14. Bór 15. Urán 16. Vanádium 17. Kobalt 18. Tallium 19. Tellur 20. Ezüst 2. Az I. Jegyzékben nem szereplõ biocidek és származékaik. 5 Amennyiben a II. Jegyzékben egyes anyagok rákkeltõ mutagén, teratogén tulajdonságokkal rendelkeznek, úgy azokat az I. Jegyzék 4. tétele tartalmazza. 3. A felszín alatti víz ízét és/vagy szagát rontó anyagok, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képzõdését okozzák e vizekben, és ezzel a vizet emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik. 4. Mérgezõ vagy bomlásálló szerves szilíciumvegyületek, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képzõdését okozzák a vízben, kivéve azokat, amelyek biológiailag ártalmatlanok, vagy gyorsan átalakulnak a vízben ártalmatlan anyagokká. 5. Szervetlen foszforvegyületek, valamint az elemi foszfor. 6. Fluoridok. 7. Ammónia és nitritek. 2/1. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez Területek szennyezõdés érzékenységi besorolása ,,A'' Fokozottan érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határérték C i = C 1 a) Külön jogszabályban meghatározott ökológiai (zöld) folyosók, valamint, a Nemzetközi Jelentõségû Vadvizek jegyzékébe felvett területek, b) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévõ felszíni állóvizek mederéltõl számított 0,25 km széles parti sávja, c) azok a karsztos területek, ahol a felszínen vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkõ, dolomit, mész- és dolomitmárga képzõdmények találhatók, d) üzemelõ és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek – külön jogszabály szerint – kijelölt vagy kijelölés alatt álló belsõ, külsõ és ,,A'' hidrogeológiai védõterületei, továbbá a karszt-, talaj- és partiszûrésû ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek esetén a ,,B'' hidrogeológiai védõterület is, e) nemzeti parkok, fokozottan védett természeti területek, bioszféra rezervátumok, f) az ,,A'' kategória e) pontjában meghatározott védettségi kategóriába védelemre tervezett azon területek, amelyeket a környezetért felelõs minisztérium nyilvántartásba vett, és a védetté nyilvánítást elõkészítõ eljárás megindult. ,,B'' Érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határérték C i = C 2 a) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévõ felszíni állóvizek mederéltõl számított 0,25–1,0 km közötti övezete, b) minden olyan ,,A'' kategóriába nem tartozó karsztos terület, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkõ, dolomit, mész- és dolomitmárga képzõdmények találhatók, kivéve, ha lokális vizsgálat azt bizonyítja, hogy kockázatos anyag felszínrõl 100 év alatt sem érheti el a képzõdményt, c) üzemelõ vagy távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek – külön jogszabály szerint – kijelölt vagy kijelölés alatt álló hidrogeológiai védõterületei, ha nem tartoznak a ,,A'' kategóriába, d) minden olyan terület, ahol a fõ porózus-vízadó összlet teteje a felszíntõl számítva 50 m-nél kisebb mélységben van, vagy ha 50–100 m között van, de a fedõképzõdmény kavics vagy homok, és a terület nem tartozik az ,,A'' kategóriába, kivéve, ha lokális vizsgálattal bizonyított, hogy 100 év alatt nem érhet el a felszínrõl szennyezõdés a fõ ivóvízadó képzõdménybe, e) minden olyan terület, ahol nincs fõ ivóvízadó képzõdmény, de a felszín közelében jó (legalább homoknak megfelelõ) vízadó réteg található, f) az ,,A'' kategória a) és e) alpont alá nem tartozó országos, továbbá helyi jelentõségû védett természeti terület, illetve az ,,A'' kategória a) és e) pont szerinti védett természeti területek – külön jogszabály alapján megállapított – védõzónái (pufferzónái), g) a ,,B'' kategória f) pontjában meghatározott védettségi kategóriába védelemre tervezett azon területek, amelyeket a környezetért felelõs minisztérium, illetve helyi jelentõségû védelemre tervezett terület esetében a települési önkormányzat jegyzõje nyilvántartásba vett, és a védetté nyilvánítást elõkészítõ eljárás megindult. ,,C'' Kevésbé érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határérték C i = C 3 Egyéb – az ,,A'' és a ,,B'' kategóriába nem tartozó – területek. 2/2. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez Egyedi lokális érzékenységi vizsgálatok 1. Adott település érzékenysége azoknál a településeknél, ahol a település közigazgatási területének több mint 95%-án az elsõ vízadó telített zónájának alsó határában a függõleges – vízzel együtt mozgó – szennyezõdésterjedés sebessége – a felszín alatti vízháztartás egyensúlyát tartósan fel nem borító maximális megcsapolás mellett – a 0,5 m/évet meghaladja, az érintettek által végzett vagy végeztetett részletes lokális vizsgálat hatóság által elfogadott eredménye alapján pontosítható. 2. Adott hely ismeretében, egy adott lehatárolt területen a település közigazgatási területére vonatkozó – településsoros – minõsítéstõl eltérõ érzékenységi besorolás állapítható meg 2.1. a környezetvédelmi felügyelõségnél lévõ, a területek 1:100 000 méretarányú szennyezõdés érzékenységi térképe (VITUKI Rt.), vagy 2.2. a felelõs által – a 2/1. számú melléklet szempontjai szerint – végzett vagy végeztetett részletes lokális vizsgálat környezetvédelmi felügyelõség által elfogadott eredménye alapján. 3. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez Bejelentésre kötelezett tevékenységek TEÁOR Megnevezés 01.1 Növénytermelés, kertészet 01.2 Állattenyésztés 01.4 Növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás 02.01 Erdõgazdálkodás 05.01 Halászat C BÁNYÁSZAT 15.1 Húsfeldolgozás 15.2 Halfeldolgozás 15.3 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 15.4 Növényi, állati olaj gyártása 15.51 Tejtermék gyártása 15.62 Keményítõ gyártása 15.83 Cukorgyártás 15.84 Édesség gyártása 15.89 Máshova nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása 15.9 Italgyártás (kivéve a 15.98 Üdítõital gyártása) 17.1 Textilszálak fonása 17.2 Textilszövés 17.3 Textilkikészítés 18.30 Szõrmekikészítés, kivéve: szõrmecikk gyártása 19.10 Bõrkikészítés 21.11 Papíripari rostanyag gyártása 21.12 Papírgyártás DF KOKSZGYÁRTÁS, KÕOLAJ-FELDOLGOZÁS, NUKLEÁRIS FÛTÕANYAG GYÁRTÁSA 24 VEGYI ANYAG, TERMÉK GYÁRTÁSA 26 EGYÉB NEMFÉM ÁSVÁNYI TERMÉK GYÁRTÁSA (Kivéve: 26.7 Kõmegmunkálás, 26.8 Máshova nem sorolt egyéb nemfém ásványi termék gyártása) 27 FÉM ALAPANYAG GYÁRTÁSA 28.51 Fémfelület-kezelés 28.52 Fémmegmunkálás 31.40 Akkumulátor, szárazelem gyártása 32 HÍRADÁSTECHNIKAI TERMÉK, KÉSZÜLÉK GYÁRTÁSA 34.1 Közúti gépjármû gyártása 35.20 Vasúti, kötöttpályás jármû gyártása 40 VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GÕZ-, MELEGVÍZELLÁTÁS 41 VÍZTERMELÉS, -KEZELÉS, -ELOSZTÁS 50.20 Gépjármûjavítás 50.40 Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása 50.50 Üzemanyag-kiskereskedelem 51.1 Ügynöki nagykereskedelem (-bõl az üzemanyagé) 51.55 Vegyi áru nagykereskedelme 51.57 Hulladék-nagykereskedelem 52.33 Illatszer-kiskereskedelem 52.46 Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem 52.50 Használtcikk-kiskereskedelem 60 SZÁRAZFÖLDI, CSÕVEZETÉKES SZÁLLÍTÁS 61 VIZI SZÁLLÍTÁS 62 LÉGI SZÁLLÍTÁS 62.20 Nem menetrendszerû légi szállítás (ebbõl a honvédelem, a rendõrség, a tûzoltóság, a polgári védelem, határõrségre vonatkozóan) 90.00 Szennyvíz-, hulladékkezelés, településtisztasági szolgáltatás 4/1. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez Engedélyköteles tevékenység engedélye, állásfoglalása iránti kérelem tartalmi követelményei A 10. § szerinti engedélyköteles tevékenységet megkezdõ, illetve a rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévõ engedélyköteles tevékenységet folytató által benyújtott kérelem következõkben részletezett tartalmi követelményei közül az I. részbe tartozó törzsadatokat bármely engedélyköteles tevékenység engedély, állásfoglalás iránti kérelmének tartalmaznia kell, a II. részben szereplõ kiegészítõ adatokat csak kockázatos anyag felszín alatti vízbe történõ közvetlen vagy közvetett bevezetése esetén kell közölni. Törzsadatok 1. A kérelmezõ neve, székhelye, tevékenységi köre ezen belül kiemelve azt, amelyhez az engedélyköteles tevékenység kapcsolódik. 2. Az engedélyköteles tevékenység folytatásának módja, helye (feltüntetve a hely területi kiterjedését is). Az engedélyköteles tevékenység folytatása helyének (a továbbiakban: érintett terület) tulajdonosa, az érintett terület használata, valamint az érintett területtel közvetlenül szomszédos, annak 500 m-es környezetében lévõ területek használata. 3. Az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, a földtani közegbe kerülõ anyag(ok) fajtája, jellemzõ mennyisége, az anyagfajták kockázatos anyag, s azon belül e rendelet 1. számú melléklete, továbbá az e rendelethez kapcsolódó külön jogszabály 2. és 3. számú mellékletei szerinti kockázatos anyag tartalma (a koncentrációértékek megadásával), és ezek idõbeli változása. 4. Az érintett terület érzékenységi besorolása, illetve annak nem kielégítõ volta, esetleges hiánya esetén az érzékenységre vonatkozó, e rendelet 2/2. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével végzett lokális érzékenységi vizsgálat eredményei. 5. Az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, a földtani közegbe kerülõ anyag(ok), továbbá az ezek lebomlásával, átalakulásával keletkezõ anyag(ok) felszín alatti vízben, földtani közegben való viselkedésére (átalakulására, megkötõdésére, terjedésére) vonatkozó elõrejelzések. 6. Az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, a földtani közegbe kerülõ anyag(ok), továbbá az ezek lebomlásával, átalakulásával keletkezõ anyag(ok) által okozott várható terhelés becsült hatásterületének (a továbbiakban: hatásterület) meghatározása. A hatásterület meghatározása során a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek körérõl és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 3. számú melléklete felszín alatti vízre, földtani közegre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 7. A kérelem benyújtását megelõzõen az engedélyköteles tevékenységre, annak felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatására vonatkozó vizsgálatok eredményeinek ismertetése, a vizsgálati módszerek megjelölésével, amennyiben vizsgálatok elvégzésére sor került. 8. A környezetvédelmi megelõzõ intézkedések terve, ezen belül különösen a) a mûszaki védelem engedélyezési terve, b) a monitoring kialakítási és üzemeltetési terve. 9. ,,Bejelentõlap a felszín alatti víz veszélyeztetésérõl, a felszín alatti víz és a földtani közeg terhelésérõl'' megnevezésû kitöltött adatlap benyújtása. Amennyiben a kérelmezõ bejelentési kötelezettségét a kérelem benyújtása elõtt teljesítette, akkor a bejelentés környezetvédelmi felügyelõség által közölt azonosító számát kell csak feltüntetni. II. Kiegészítõ adatok 1. Az érintett terület és a hatásterület természeti adottságainak, földtani, hidrogeológiai és talajtani viszonyainak, érzékenységének bemutatása, továbbá a talaj és altalaj esetleges tisztító hatásának jellemzése. 2. A felszín alatti víz és a földtani közeg állapotának vizsgálata, az engedélyköteles tevékenység következtében fellépõ hatásokkal szembeni érzékenység jellemzése. 3. Az engedélyköteles tevékenység felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásának elõrejelzése a hatásterületre kiterjedõen. 4. Az engedélyköteles tevékenység következtében fellépõ környezeti és humán-egészségügyi kockázat meghatározása, értékelése. 5. Bevezetés esetén a bevezetésnél hatékonyabb megoldás hiányának indoklása. III. A környezetvédelmi felügyelõség által a kérelem elbírálásához kért egyéb kiegészítõ adatok A környezetvédelmi felügyelõség határozza meg a kérelem elbírálása során. 4/2. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez Engedélyköteles tevékenység engedélyének, illetve állásfoglalásának tartalmi követelményei Az engedélyköteles tevékenységre vonatkozó, a környezetvédelmi felügyelõség által kiadott engedély, illetve állásfoglalás – a hatósági határozatok Áe. szerinti kötelezõ tartalmi elemein túlmenõ – tartalmi követelményei a következõk: 1. Az engedélyköteles tevékenység folytatásának helye (érintett terület) és a tevékenység folytatásának módja. 2. Az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, illetve a földtani közegbe kerülõ egyes anyag(ok) engedélyezett legnagyobb mennyisége egy vagy több meghatározott idõszak során, az anyagfajták, s azon belül e rendelet 1. számú melléklete, továbbá az e rendelethez kapcsolódó külön jogszabály 2. és 3. számú mellékletei szerinti kockázatos anyag tartalma [kibocsátási paraméterek), illetve ezen anyagok koncentrációjára vonatkozó követelmények (B) szennyezettségi határérték vagy (E) egyedi szennyezettségi határérték]. 3. A tevékenység folytatásának feltételeként meghatározott környezetvédelmi megelõzõ intézkedések, amelyekkel megakadályozható a felszín alatti víz veszélyeztetése, a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezettségének bekövetkezése, e rendelet 5. §-a szerinti tilalmak megsértése, különös tekintettel az engedélyköteles tevékenység során a felszín alatti vízbe, illetve a földtani közegbe kerülõ anyagok jellegére és koncentrációjára, a befogadó környezet adottságaira, és elsõsorban az ivó-, ásvány- és gyógyvizek, termálvizek beszivárgási területeinek közelségére: a) a mûszaki védelem fajtája, jellemzõi, b) az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, illetve a földtani közegbe kerülõ, valamint a térszínen elfolyó vizek rendszeres észlelését, továbbá a felszín alatti víz és a földtani közeg állapotának megfigyelését lehetõvé tevõ monitoring létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos követelmények. 4. A tevékenység mennyiségi jellemzõire, a tevékenység folytatására vonatkozó követelmények. 5. Az ellenõrzés és dokumentálás, valamint a környezetvédelmi felügyelõség részére történõ adatszolgáltatás szabályai. 6. Az engedély, állásfoglalás érvényességi ideje. 7. Változások, amelyeket – az engedélyben meghatározott adatszolgáltatáson túlmenõen, annak bekövetkezését követõ 30 napon belül – az engedélyes e rendelet 14. § (1) bekezdése szerint köteles bejelenteni a környezetvédelmi felügyelõségnek: a) a tevékenység folytatójának változása; b) a tevékenység helyének változása; c) a tevékenység folytatásának módjában bekövetkezõ, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás; d) a tevékenység mennyiségi jellemzõiben, folytatásának körülményeiben bekövetkezõ, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás; e) az engedélyben meghatározott kibocsátási paramétereket meghaladó kibocsátás, a (B) szennyezettségi határértéket meghaladó felszín alatti víz, földtani közeg állapot; f) a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg állapotában tapasztalható fa) trendszerû, egyirányú változás, fb) ugrásszerû változás, fc) új kockázatos anyag által okozott szennyezettség észlelése, fd) más – az ismerten kívüli – környezeti elem szennyezettségének észlelése; g) a környezetvédelmi megelõzõ intézkedések engedélyben foglalt feltételektõl való lényeges eltérése, a változás hatása az engedély szerinti egyéb feltételekre. 5. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez A felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének megállapítására tartott helyszíni szemle jegyzõkönyvének tartalmi követelményei A felszín alatti víz, illetve a földtani közeg szennyezettség valószínûségének megállapítására tartott helyszíni szemle jegyzõkönyvének – az Áe.-ben elõírtakon túlmenõ – tartalmi követelményei: 1. Az okozó (felelõs) neve, címe, ha ezek egyértelmûen megállapíthatóak, illetve az ezzel kapcsolatos nyilatkozatok, az okozó (felelõs) ismertségének hiányában e rendelet 19. §-a alapján tényfeltárásra kötelezhetõ (a továbbiakban: tényfeltárásra kötelezhetõ) neve, címe. 2. 6A helyszín leírása, beleértve a természetes és a mûvi környezet jellemzését, valamint a terület használatát. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elõzetes megkeresésével tisztázandó az érintett terület régészeti jelentõsége, illetõleg mûemléki védelme. 3. A felszín alatti víz, illetve a földtani közeg szennyezettség valószínûségének megállapítását alátámasztó tényezõk, azaz – a szennyezõforrások, a potenciális szennyezõforrások kibocsátásai, tevékenységük volumene, jellemzõi, illetve – az elszennyezõdött terület szennyezettségére vonatkozó információk, ezen belül különösen = a szennyezettség mértékére vonatkozó, mérési eredményeken alapuló információk, = szennyezettség, károsodás látható jeleire és becsült mértékére vonatkozó információk figyelemmel az élõvilág esetleges károsodására is. 4. A felszín alatti víz, illetve a földtani közeg szennyezettség valószínûségének megállapításakor feltételezhetõ okokat, külön rögzítve, ha rendkívüli esemény történt. 5. Az ellenõrzés megállapításai, kitérve a szennyezettség mértékére vonatkozó, mérési eredményeken alapuló információk és a (B) szennyezettségi, illetve a (C i ) intézkedési szennyezettségi határérték és a mért értékek összevetésére. 6. A kockázatos anyag lehetséges mennyiségére vonatkozó információk, adatok és becslések, megjelölve ezek forrását. 7. A kárenyhítést szolgáló intézkedések az okozó (felelõs), illetve a tényfeltárásra kötelezhetõ, illetve a hatóság részérõl. 8. Az okozó (felelõs), illetve a tényfeltárásra kötelezhetõ nyilatkozata a kármentesítés, illetve a külön jogszabály szerinti kárelhárítás végrehajtását illetõen. 9. A környezetvédelmi felügyelõséggel az okozó (felelõs), illetve a tényfeltárásra kötelezhetõ részérõl kapcsolatot tartó személy neve és elérhetõségének adatai. 10. A mintavételezés helyét, módját és egyéb körülményeit jellemzõ adatok. 11. A kontrollmintákra vonatkozó igény és ennek részletezése azzal, hogy csak akkreditált laboratórium elemzései fogadhatóak el. 12. A felelõsségi kör pontos meghatározása, illetve a tényfeltárás során ennek meghatározásakor figyelmet igénylõ körülmények. 6. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalmi követelményei A záródokumentációnak szöveges formában, valamint térkép, ábra, fotó mellékletekkel kiegészített módon tartalmaznia kell a kármentesítéshez szükséges információkat. 6 Az 5. számú melléklet 2. pontjának második mondata a 190/2001. (X. 18.) Korm. rendelet 3. §-ának g) pontja szerint módosított szöveg. Szükséges információk: a) az érintett terület és a hatásterület földtani, vízföldtani, régészeti vagy épített mûemléki adottságai, érzékenysége, b) a szennyezettség jellemzõi, a kockázatos anyagok minõsége, összetétele, térbeli elhelyezkedése, mozgása, illetve viselkedése, c) a szennyezettség környezetre gyakorolt hatása, d) a szennyezettség kockázata, mennyiségi kockázatfelmérési vizsgálatra támaszkodóan, e) a szennyezettség megszüntetésének, csökkentésének lehetséges megoldásai, azok mûszaki, gazdasági jellemzõi, kihatásuk a terület egyéb (régészeti, mûemléki) értékeire, f) a szennyezett terület használata, g) a (D) kármentesítési szennyezettségi határértékre vonatkozó javaslat, h) a szennyezettség, károsodás eredete, a szennyezõforrás jellemzõi, i) a kármentesítésre kötelezett jellemzõ adatait. A tényfeltárási záródokumentáció részletes tartalmi követelményei: 1. A szennyezõforrás és a szennyezett, károsodott terület helyének pontos azonosítása, lehatárolása, megjelölve az ingatlanok tulajdonosait, kezelõit, használóit. 2. A szennyezõdésért, károsodásért felelõs, a kármentesítésre kötelezett és a kármentesítést finanszírozó megnevezése, jelezve az esetleges állami szerepvállalást is. 3. A tényfeltárást végzõ, a dokumentációt készítõ (ez lehet maga a vizsgált szervezet is) neve, mûködési, szakértõi engedélyek száma, érvényessége. 4. A szennyezõforrás és a szennyezett, károsodott terület helyén és az érintett ingatlanokon a területhasználatok és vízhasználatok bemutatása, a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott természeti, környezeti és mûvi elemek felsorolása. 5. A szennyezõdésrõl, károsodásról a feltárás megkezdésekor rendelkezésre álló információk, megfigyelési, mérési adatok. 6. A szennyezett, károsodott terület földtani, talajtani és vízföldtani viszonyai, megadva a terület e rendelet 2. számú melléklete szerinti szennyezõdésérzékenységi besorolását is. 7. A tényfeltárás során készült létesítmények, elvégzett munkák, beavatkozások bemutatása. 8. Az elvégzett mérések, mintavételezések, helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok leírása (a vizsgálati szabványok megadásával, a vizsgálatot végzõ megjelölésével), és az ezek során nyert eredmények, továbbá a területre vonatkozóan beszerzett adatok, információk hivatkozásokat is bemutató tételes felsorolása. Azokat a tényfeltárást érintõ más vizsgálatokat is be kell mutatni indokolással, amelyek adatait, információit nem vették figyelembe. 9. A tényfeltárási eredmények és minden egyéb beszerzett adat, információ feldolgozása alapján a szennyezettség, károsodás okának, eredetének, körülményeinek, a kockázatos anyag minõségének, összetételének, veszélyességének, fizikai tulajdonságainak, mennyiségének (megadva a meghatározás módszerét is), a földtani közegben és a felszín alatti vízben való elhelyezkedésének, mozgásának tér- és idõbeli bemutatása (beleértve azt, hogy milyen anyagból mennyi, mióta, honnan és hova mozog, mi, hol és mennyi marad vissza és milyen formában), a szennyezés, illetve szennyezettség környezetre gyakorolt hatása. 10. A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezettségi szintjének értékelése az (A) háttér koncentráció, illetve az (A b ) bizonyított háttér-koncentráció, a (B), illetõleg az (E) egyedi szennyezettségi, továbbá a (C i ) intézkedési szennyezettségi határértékekhez történõ viszonyítással, továbbá a környezeti kockázat meghatározása, figyelembe véve a kockázatot növelõ és csökkentõ tényezõket is. 11. Javaslat a mennyiségi kockázatfelmérési vizsgálat szerinti (D) kármentesítési szennyezettségi határérték(ek)re, erre támaszkodva a mûszaki beavatkozás szükségességével kapcsolatos állásfoglalás, a mûszaki beavatkozás módjára, reális idõ- és költségszükségletére vonatkozó becslés, a javasolt mûszaki beavatkozással várhatóan elérhetõ szennyezettségi szint leírása, valamint a beavatkozás következtében a kockázat mértékének várható csökkenése, a beavatkozást követõ területhasználati javaslat, a régészeti, illetõleg mûemlékvédelmi értékek megóvásának biztosítottságával. 12. Ha a tényfeltárás során történt szennyezõ- és egyéb anyag eltávolítása, akkor ezen anyagok mennyisége, tárolása, ártalmatlanításuk módja (csatolva az erre vonatkozó, külön jogszabály szerinti bizonylatokat). 13. Az utóellenõrzés terve, beleértve a tényfeltárás során létesített, a további megfigyelésekre alkalmas létesítmények kialakításának és javasolt üzemeltetésének leírását, az értékelés és adatszolgáltatás rendjét, s csatolva a külön jogszabály szerinti dokumentációkat is. 14. A már elvégzett kármentesítési szakasz(ok), illetve a külön jogszabály szerinti kárelhárítás költségeinek részletes felsorolása, és az esetlegesen még fennmaradt, várhatóan jelentkezõ (részletes) tényfeltárási munkák becsült költségei. A költségekrõl szóló tájékoztatástól el kell tekinteni, ha a munkálatokat az okozó (felelõs) teljes mértékben saját forrásból fedezte. 15. A dokumentációhoz csatolni kell a tényfeltárást elrendelõ határozatot, továbbá a feltárások megkezdésével, elvégzésével kapcsolatos hatósági engedélyeket és egyéb, a munkálatokhoz kapcsolódó hivatalos iratok felsorolását. 7/1. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez Mûszaki beavatkozást elrendelõ határozat tartalmi követelményei A határozatnak – az Áe.-ben elõírt tartalmi követelményeken túlmenõen – tartalmaznia kell, az okozó (felelõs) által benyújtott mûszaki beavatkozási tervre alapozottan: 1. A szennyezett, károsodott terület megnevezését, azonosítóit, a (D) kármentesítési szennyezettségi határértéket a mûszaki beavatkozási terv készítését elrendelõ határozatnak megfelelõen, továbbá a terület szennyezõdésérzékenységi besorolását figyelembe véve e rendelet 2. számú mellékletében foglaltakat. 2. Indokolt esetben kötelezést a szennyezett, károsodott területtel összefüggésben a mûszaki beavatkozási terv benyújtásáig végzett munkálatok dokumentálására, és annak a környezetvédelmi felügyelõségre való benyújtására, kivéve, ha az ügyfél már ezt megtette. 3. Kötelezést a szennyezett, károsodott, illetve a kármentesítési munkálatokkal érintett területnek a kármentesítés céljából történõ szabaddá tételére. 4. A kockázatos anyag mennyiségének, minõségének meghatározására vonatkozó elõírásokat. 5. A mûszaki beavatkozás(ok) kiviteli tervére, a munkák ütemezésére vonatkozó elõírásokat. 6. A kárenyhítés, illetve kárfelszámolás megkezdésének és végrehajtásának határidejét. 7. A mûszaki beavatkozás idõtartama alatt üzemelõ ideiglenes vagy végleges monitoring kiviteli és üzemeltetési tervére vonatkozó elõírásokat. 8. A kitermelt kockázatos anyag tárolási, ártalmatlanítási tervére vonatkozó elõírásokat. 9. Az utóellenõrzés tervére vonatkozó elõírásokat. 10. Az ügy szempontjából fontos egyéb feladatok elrendelését, a szennyezett terület figyelmeztetõ táblákkal való megjelölése. 7/2. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez Mûszaki beavatkozás záródokumentációjának tartalmi követelményei A záródokumentációnak szöveges formában, valamint térkép, továbbá ábra és fotó mellékletekkel illusztrált módon – a mûszaki beavatkozást elrendelõ határozatra való utaláson túlmenõen – a következõket kell tartalmaznia: 1. A szennyezõforrás, a szennyezett, károsodott terület és a mûszaki beavatkozás helyének, a hely kiterjedésének pontos megadását, megjelölve az ingatlan tulajdonosának, kezelõjének, használójának, továbbá a szennyezettséggel, illetve a mûszaki beavatkozással érintett ingatlanok tulajdonosainak, kezelõinek, használóinak nevét. 2. A szennyezettségért, károsodásért felelõs, mûszaki beavatkozásra kötelezett és a mûszaki beavatkozást finanszírozó megnevezését, jelezve az esetleges állami szerepvállalást is. 3. A mûszaki beavatkozást végzõ és a dokumentációt készítõ nevét, jogosultságuk igazolását. 4. A mûszaki beavatkozás megkezdésekor a szennyezettségrõl, károsodásról rendelkezésre álló ismeretek tömör bemutatását. 4.1. A szennyezettség, károsodás keletkezésének, megismerésének bemutatását, a hatósági állásfoglalások, határozatok szerinti (B) szennyezettségi, (E) egyedi szennyezettségi, (C i ) intézkedési szennyezettségi, (D) kármentesítési szennyezettségi határértékek és a szennyezettséget okozó tevékenységre megállapított kibocsátási paraméterek, az esetleges területhasználati korlátozások (a védõövezet meghatározásával), illetve az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett tartós környezeti kár ismertetését. 4.2. A tényfeltárási munka és eredményeinek áttekintését, a tényleges és potenciális szennyezõforrások megjelölését (hely, típus, idõtartam, ismétlõdés), a kockázatos anyag minõségének, összetételének, veszélyességének, fizikai tulajdonságainak, a szennyezettség felszín alatti vízben, illetve földtani közegben való elhelyezkedésének, koncentrációjának, háttér-koncentrációnak, a kockázatos anyag mennyiségének, a szennyezõdött, károsodott felszín alatti víz, földtani közeg térfogatának és területének, elhelyezkedésének és nagyságának bemutatását, a szennyezettség környezetre gyakorolt hatását. 4.3. A mennyiségi kockázatfelmérés eredményeinek bemutatását. 5. A szennyezõdött, károsodott felszín alatti víz, földtani közeg, a tartósan károsodott területek, továbbá a mûszaki beavatkozási munkákkal érintett helyszínek területhasználatainak bemutatását, az érintett védett természeti, környezeti és mûvi elemek felsorolását, a terület e rendelet 2. számú melléklete szerinti érzékenységének ismertetését. 6. A mûszaki beavatkozás kiviteli tervének vázlatos ismertetését, az alkalmazott kármentesítési technológia bemutatása, indoklással. 7. A kármentesítéssel összefüggõ hatósági állásfoglalások, határozatok, engedélyek, kötelezések ismertetését, a határozatokban rögzített határértékek, követelmények felsorolását, azok meghatározását szolgáló vizsgálatok bemutatását. 8. A mûszaki beavatkozás során készült létesítmények, elvégzett munkák, beavatkozások részletes, térben és idõben követhetõ módon történõ bemutatását. 9. A megvalósult mûszaki beavatkozás mûszaki adatainak, mûtárgyainak, gépészetének, tisztítási, ártalmatlanítási technológiáinak, ütemezésének, megkezdésének, üzemvitelének, folyamatszabályozásának, szüneteltetésének, ellenõrzésének, munka- és egészségvédelmi feltételrendszerének, befejezésének ismertetését. 10. A mûszaki beavatkozás alatti monitoring és a mûszaki beavatkozás keretében végzett mérések, mintavételezések, helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok leírását és a kapott eredményeket. A minõségvizsgálati eredmények közlésekor meg kell adni a vizsgálati szabvány megnevezését és számát, valamint a vizsgálatot végzõ laboratórium pontos megnevezését. 11. A (D) kármentesítési szennyezettségi határértéknek megfelelõ állapot, illetve a visszamaradt szennyezettség részletes bemutatását a mûszaki beavatkozás befejezésének idõszakában, megadva az esetleg hátrahagyott szennyezettség minõségét, mennyiségét (koncentrációban és becsült tömegben egyaránt), a felszín alatti vízben és a földtani közegben való elhelyezkedését, a szennyezett térfogatokat, az általa okozott környezeti kockázatot, értékelve szennyezettség környezetre gyakorolt hatását, figyelemmel a jelenlegi és jövõbeni területhasználatokra, továbbá a kockázatot növelõ és csökkentõ tényezõkre is. 12. A mûszaki beavatkozás eredményességének, költségeinek részletes bemutatását, költséghaszon elemzést, valamint a kármentesítés során felmerült esetleges nehézségek rövid ismertetését. Amennyiben szükséges a munkák folytatása, azt indokolni kell, javaslatot adva a további kármentesítési munkálatokra. 13. A további munkák várható költségkihatásait. A költségekrõl szóló tájékoztatástól el lehet tekinteni, ha a munkálatokat a felelõs teljes mértékben saját forrásból fedezte. 14. A kármentesítés keretében kitermelt szennyezõ- és egyéb anyagok mennyiségét, üzemközi tárolásának, elhelyezésének, ártalmatlanításának módját, valamint az ez utóbbiakról szóló külön jogszabály szerinti bizonylatokat. 15. Az utóellenõrzés részletes feladattervét; a fennmaradó monitoring kialakítását, az esetleges fejlesztési igényeket, valamint az üzemeltetés, az értékelés és az adatszolgáltatás rendjét, csatolva a monitoring külön jogszabály hatálya alá tartozó részeire vonatkozó engedélyeket. 16. Az utóellenõrzéstõl el lehet tekinteni, ha részletes kockázati értékelések alapján megalapozottan bizonyítható a kárfelszámolás teljeskörûsége, a környezet természetes vagy a szennyezést megelõzõ állapotának visszaállítása. 8/1. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez A felszín alatti vízvédelmi bírság (FAB) tilalom megszegési tényezõjének (FAB a ) meghatározása I. Felszín alatti vizekbe történõ közvetlen bevezetésre vonatkozó tilalom megszegése [5. § (1) bekezdés a) pont, illetve 5. § (2) és (3) bekezdés] esetén FAB a = Y x T a x Tv x M a x V a Y: alapbírság , amelynek értéke 2000 Ft. T a : területi szorzó: a szennyezett terület sérülékenységétõl függ T a = 3, ha a szennyezett terület a Kr. 2/1. melléklete szerinti fokozottan érzékeny, T a = 2, ha a szennyezett terület a Kr. 2/1. melléklete szerinti érzékeny, T a = 1, ha a szennyezett terület a Kr. 2/1. melléklete szerinti kevésbé érzékeny. Tv: területi vertikális szorzó: nagysága attól függ, hogy a felszíntõl milyen mélységben történik a közvetlen bevezetés. Ha, az a mélység < 10 m, akkor Tv=100. Ha, az a mélység > 10 m, akkor Tv=1000. M a : mennyiségi szorzó: a felszín alatti vizekbe közvetlenül bejuttatott kockázatos anyag mennyisége, kg. V a : veszélyességi szorzó: a kockázatos anyag minõségétõl függõ érték. V = 5, ha a kockázatos anyag K2 csoportba tartozik, V = 10, ha a kockázatos anyag K1 csoportba tartozik. II. Felszín alatti vizekbe történõ közvetett bevezetésre, elhelyezésre vonatkozó tilalom [5. § (1) bekezdés b) – c) pont] megszegése esetén FAB a =Y x T a x M a x V a Y: alapbírság, amelynek értéke 2000 Ft. T a : területi szorzó: a szennyezett terület sérülékenységétõl függ T a = 3, ha a szennyezett terület a Kr. 2/1. melléklete szerinti fokozottan érzékeny, T a = 2, ha a szennyezett terület a Kr. 2/1. melléklete szerinti érzékeny, T a = 1, ha a szennyezett terület a Kr. 2/1. melléklete szerinti kevésbé érzékeny. M a : mennyiségi szorzó: a felszín alatti vizeket és a földtani közeget veszélyeztetõ összes anyag mennyisége (tonna). V a : veszélyességi szorzó: a felszín alatti vizeket és a földtani közeget veszélyeztetõ összes anyag legveszélyesebb kockázatos anyagától függõ érték. V = 5, ha a kockázatos anyag K2 csoportba tartozik, V = 10, ha a kockázatos anyag K1 csoportba tartozik. 7 8/2. számú melléklet a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelethez A felszín alatti vízvédelmi bírság (FAB) szennyezettségi, károsodási tényezõjének (FAB b ) meghatározása FAB b = Y x (M x T+T h x SZh) Y: alapbírság, amelynek értéke 2000 Ft. M: mulasztási szorzó: a mûszaki beavatkozási határozat teljesítésének szintjét mutatja, értéke 0–1 közötti; a határozat tökéletes teljesítése esetén értéke 0, a határozat egyáltalán nem teljesítése esetén értéke 1. M = 1 x F h , ha van kármentesítési mûszaki beavatkozás T: területi szorzó: a mûszaki beavatkozás elõtti feltárás során megállapított szennyezett terület kiterjedésétõl és sérülékenységétõl függ, értéke 0 és 15 000 között változhat. T = 5000 x [1–5000/(5000+V)] x S i ahol V: az adott kockázatos anyaggal elszennyezett földtani közeg, illetve felszín alatti víz mennyisége, m 3 . S i : a terület sérülékenysége. S 1 = 3, ha a szennyezett terület a Kr. 2/1. melléklete szerinti fokozottan érzékeny terület, S 2 = 2, ha a szennyezett terület a Kr. 2/1. melléklete szerinti érzékeny terület, S 3 = 1, ha a szennyezett terület a Kr. 2/1. melléklete szerinti kevésbé érzékeny terület. T h : hátrahagyott területi szorzó: a szennyezett terület – mûszaki beavatkozást követõen megállapított – kiterjedésétõl és sérülékenységétõl függ, értéke 0 és 15 000 8között változhat. T h = 5000 x [1–5000/(5000+V h )] x S i ahol V h : az adott kockázatos anyaggal elszennyezett földtani közeg, illetve felszín alatti víz mennyisége, amelyben az utóellenõrzés szerint, a kockázatos anyag mérhetõ, maradó koncentrációja meghaladja a (D) kármentesítési szennyezettségi határértéket, m 3 . SZ h : hátrahagyott szennyezettségi szorzó: a kármentesítési mûszaki beavatkozást követõen megállapított – a kockázatos anyagok veszélyességét és mennyiségét tükrözõ – kockázatos anyag faktortól függ, értéke 0 és 20 között változhat. SZ h = 20 x [1–20/(20+F h )], ahol F h : hátrahagyott kockázatos anyag faktor F h = (K h –D)/(K–D), 7 A Magyar Közlöny 2000. évi 77. számában közzétett helyesbítésnek megfelelõ szöveg. 8 A Magyar Közlöny 2000. évi 77. számában közzétett helyesbítésnek megfelelõ szöveg. ha a kockázatos anyag a K1 csoportba tartozik, fele, ha a kockázatos anyag a K2 csoportba tartozik. K h : az utóellenõrzés szerinti hátrahagyott kockázatos anyag koncentráció, az adott kockázatos anyagnak, a kármentesítési határozatban elõírt kármentesítés elvégzését (esetleg annak el nem végzését) követõen, a földtani közegben, illetve felszín alatti vízben mérhetõ, maradó koncentrációja, ha az meghaladja a (D) kármentesítési szennyezettségi határértéket. A K h -t abban a mértékegységben kell megadni, amely az adott anyagra vonatkozó (B) szennyezettségi határérték mértékegysége. K: az adott kockázatos anyagnak az elszennyezett földtani közegben, illetve felszín alatti vízben a tényfeltárás során megállapított koncentrációja, az adott anyagra vonatkozó (B) szennyezettségi határérték mértékegységében. 9 9 A Magyar Közlöny 2000. évi 77. számában közzétett helyesbítésnek megfelelõ szöveg.