Decree No. 29 of 1997 of the Ministry of Agriculture on forests and their protection

1996. évi LIV. törvény az erdõrõl és az erdõ védelmérõl 1 (a végrehajtásáról szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelettel egységes szerkezetben) [A vastag betûs szedés a törvény (továbbiakban Tv. ), a normál a végrehajtási rendelet (továbbiakban: Vhr. ) szövege.] Az erdõ a szárazföld legösszetettebb természeti (ökológiai) rendszere, amelynek léte a környezetre gyakorolt hatásaiból eredõen az egészséges emberi élet egyik alapvetõ feltétele. Az erdõ a termõtalaj, a légkör és a klíma védelmében, a vizek mennyiségének és minõségének szabályozásában betöltött meghatározó szerepe mellett – meghatározza a táj jellegét, szebbé teszi a környezetet, – testi, lelki felüdülést ad, – õrzi az élõvilág fajgazdagságát, – megújítható természeti erõforrásként a környezeti állapot folyamatos javítása mellett nyersanyagot, energiahordozót és élelmet termel. Erdeink jelenlegi területe, állapota több évszázados emberi tevékenység során alakult ki. Területi széttagoltságuk és a rájuk ható környezeti ártalmak miatt az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradására, védõhatására és termékeire (hozamaira) csak akkor számíthatunk, ha szakszerûen kezeljük és megóvjuk a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtõl, biztosítjuk növény- és állatvilágának sokféleségét és megfelelõ összhangját, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységét. Az erdõ fenntartása és védelme az egész társadalom érdeke, jóléti szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdõvel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni. Mindezekre figyelemmel az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja: Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: tv.) 106. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az érintett miniszterekkel egyetértésben – a következõket rendelem el: I. Fejezet BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK A törvény célja és alapelvei Tv. 1. § E törvény célja: 1 A törvényt az Országgyûlés az 1996. június 18-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1996. július 3. a) annak elõsegítése, hogy az erdõ, mint a természeti tényezõktõl és az emberi beavatkozásoktól függõ életközösség és élõhely, a természeti környezet nélkülözhetetlen része, és egyben mint megújuló természeti erõforrás, folyamatosan fennmaradjon és gyarapodjon, b) azoknak a kereteknek a meghatározása, amelyekben a fenti célok együttesen megvalósulhatnak, továbbá c) az erdõvagyon hosszú távon való fennmaradásának és a tulajdonosi, valamint a gazdálkodói érdek közötti összhang megteremtésének biztosítása. Tv. 2. § (1) Az erdõt olyan módon és ütemben lehet használni, igénybe venni, hogy a gazdálkodási lehetõségek a jövõ nemzedékei számára is fennmaradjanak, [a továbbiakban: tartamos (fenntartható) erdõgazdálkodás], úgy, hogy az erdõ megõrizze biológiai sokféleségét, természetközeliségét, termõképességét, felújuló képességét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levõ védelmi és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló szerepét. (2) E törvény rendelkezéseit a természet védelmére, a termõföld védelmére, a talajvédelemre, a növényvédelemre, valamint a vadászati jog gyakorlására, hasznosítására vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. (3) Védett természeti területen lévõ erdõ esetén e törvény rendelkezéseit a természet védelmérõl szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (4) Az állami tulajdonban levõ és a kincstári vagyon részét képezõ erdõ esetében e törvény rendelkezéseit az államháztartási törvénynek a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni. Tv. 3. § (1) Az állam a nemzeti erdõvagyon gyarapítása és egyben a környezet állapotának javítása érdekében támogatja az új erdõ telepítését, a meglévõ erdõ fenntartását és védelmét. (2) Az állam az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásáról a tulajdonában lévõ erdõk esetében a külön jogszabályban meghatározottak szerint, a közérdek fokozottabb érvényesítésével gondoskodik. (3) A közérdeknek az erdõgazdálkodásban való érvényesítése érdekében az állam az e törvényben írt feladatok ellátására alkalmas intézményrendszert mûködtet. (4) Az erdõgazdálkodási tevékenység szakszerûségének biztosítása érdekében az állam támogatja az erdõtulajdonosok társult erdõgazdálkodási tevékenységét. Vhr. 1. § Az állam a tulajdonában levõ erdõkben a közérdek fokozottabb érvényesülésérõl tulajdonosi képviselete útján, az erdõvagyon-kezelés szabályainak meghatározásával és betartásával gondoskodik. A törvény hatálya Tv. 4. § (1) E törvény hatálya kiterjed: a) az erdõre, annak élõ és élettelen alkotóelemeire, területére és a vele természetben összefüggõ, az erdei életközösség fennmaradását, és az erdõgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, továbbá az e törvény alapján idõlegesen igénybe vett földterületre; b) a külterületen található fára, fasorra, facsoportra és fás legelõre (a továbbiakban együtt: fásítás); c) az erdõgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló helyhez kötött létesítményre (a továbbiakban: erdészeti létesítmény). (2) E törvény hatálya nem terjed ki a faállománnyal borított földrészletek közül: a) a belterületi élõfagyûjteményre (arborétum); b) a közparkra; c) az üzem-, major-, valamint tanyafásításra; d) az erdõtömbön kívüli karácsonyfa-, díszítõgally-, vadgyümölcs- és vesszõ termelését szolgáló földrészletre; e) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fásított területre; f) az út, a vasút, valamint az egyéb mûszaki létesítmény tartozékát képezõ fásításra, g) a folyó medrében, a mederben keletkezett zátonyon, továbbá – ha önálló földrészletnek minõsül – a patak, a csatorna medrében lévõ facsoportra, illetve azokat szegélyezõ fásításra. Vhr. 2. § (1) 2A tv. alkalmazásában üzem-, major-, valamint tanyafásításnak minõsül: a) a gyárak, üzemek és egyéb ipari létesítmények bekerített területén levõ, erdei fafajokkal ötven százalékot meghaladó mértékben fedett, egy hektárnál kisebb terület vagy a fák tõnél mért távolsága szerint a húsz méternél nem szélesebb terület, fasor; b) a majorokhoz tartozó bekerített területen levõ erdei fafajokkal ötven százalékot meghaladó mértékben fedett, egy hektárnál kisebb terület vagy a fák tõnél mért távolsága szerint a húsz méternél nem szélesebb terület, fasor; c) a tanyák területéhez csatlakozó, erdei fafajokkal ötven százalékot meghaladó mértékben fedett egy hektárnál kisebb terület vagy a fák tõnél mért távolsága szerint a húsz méternél nem szélesebb terület, fasor. (2) Erdõtömbön kívülinek kell tekinteni azokat az önálló földrészletként vagy alrészletként nyilvántartott karácsonyfa, díszítõgally, vadgyümölcs és vesszõ termelését szolgáló területeket, melyek kerületük ötven százalékát meg nem haladó mértékében erdõterülettel határosak, és rendeltetésszerû használatukhoz az erdõterületen való áthaladásra nincs szükség. (3) Út, vasút, valamint egyéb mûszaki létesítmény tartozékának kell tekinteni azt az erdei fafajokkal ötven százalékot meghaladó mértékben fedett, egy hektárnál kisebb területet, vagy a fák tõnél mért távolsága szerint a húsz méternél nem szélesebb faállománnyal borított területet és fasort, amely az adott létesítménnyel azonos földrészleten van vagy annak rendeltetésszerû használatához, megóvásához szükséges, illetve azt elõsegíti. (4) Zátonynak kell tekinteni a folyó medrében keletkezett, idõszakosan vízzel borított egy hektárnál kisebb földterületet. 2 A 2. § (1)-(5) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. (5) Patakot, csatornát szegélyezõ fásításnak kell tekinteni az erdei fafajokkal ötven százalékot meghaladó mértékben fedett, egy hektárnál kisebb területet vagy a fák tõnél mért távolsága szerint a húsz méternél nem szélesebb területet és fasort, amely az adott vízfolyással azonos földrészleten van. (6) Szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya csak azon a fásított területen helyezhetõ el, amelyen faállományt igazolhatóan e célból telepítettek, illetve amelynek termelésbõl való kivonását – a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával – az Állami Erdészeti Szolgálat elsõ fokú hatósági feladatokat ellátó igazgatósága (a továbbiakban: erdészeti hatóság) elõzetesen engedélyezte. Mûvelés alól kivett területnek kell tekinteni azt a faállománnyal fedett területet, amely a szennyvíz elhelyezését, szikkasztását szolgálja. Az erdõ meghatározása Tv. 5. § E törvény alkalmazásában erdõnek kell tekinteni a földmûvelésügyi miniszter 3(a továbbiakban: miniszter) által rendeletben meghatározott fajú fás növényekbõl és a társult élõlényekbõl kialakult életközösséget (a továbbiakban: erdei életközösség) annak talajával együtt, függetlenül attól, hogy a faállomány vagy az életközösség valamelyik más eleme átmenetileg hiányzik. Vhr. 3. § (1) 4Erdõnek kell tekinteni azt a tv. 5. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelõ életközösséget a) melynek faállományát ötven százalékot meghaladó mértékben az 1. számú mellékletben felsorolt fafajok (a továbbiakban: erdei fafajok) vagy azok természetes hibridjei alkotják, és a faállomány a talajt ötven százalékot meghaladó mértékben fedi, valamint b) amely a talajt legalább harminc százalékos mértékben takaró, erdei fafajokból vagy azok természetes hibridjeibõl és cserjékbõl áll, és a legfontosabb szerepe a talaj és a természetes élõvilág védelme. (2) Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt fafajokból álló faállományt akkor kell erdõnek tekinteni, ha az elsõsorban faanyagtermelés, vagy erdészeti kutatás céljából erdõfelújításként, vagy erdõtelepítésre fordítható állami támogatás igénybevételével létesült. A fasor, a facsoport és a fás legelõ meghatározása Tv. 6. § (1) E törvény alkalmazásában: a) fasornak kell tekinteni a miniszter által rendeletben meghatározott fajú, egy sorban lévõ fák összességét, ahol a fák tõtávolsága nem nagyobb a fák idõs korában várható korona átmérõjének a kétszeresénél; b) facsoportnak kell tekinteni a miniszter által rendeletben meghatározott fajú fák idõs korára várható korona vetülete által legalább hatvan százalékban fedett, ezerötszáz négyzetméternél kisebb földterületet; 3 Lásd az 1998:XXXVI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének d) pontját. 4 A 3. § (1) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. c) fás legelõnek kell tekinteni az olyan legelõterületet, amely a miniszter által rendeletben meghatározott fajú fák idõs korára várható korona vetülete által egyenletes elosztásban legalább harminc százalékban fedett [az a)–c) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: fásítás]. (2) Fásítás esetében – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – e törvény rendelkezései közül csak a telepítésre, a felújításra, valamint a fakitermelésre vonatkozó rendelkezéseket a miniszter által rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A természet védelmérõl szóló törvény szerint védetté nyilvánított egyes fa, valamint fasor természetes állapotának megváltoztatásához, fakitermeléshez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A természetvédelmi hatóság az engedélyrõl tájékoztatja az erdészeti hatóságot. Az erdõgazdálkodási tevékenység meghatározása Tv. 7. § E törvény alkalmazásában erdõgazdálkodásnak minõsül az erdõ 2. §-ban foglaltak szerinti fenntartására, közcélú funkcióinak biztosítására, õrzésére, védelmére, az erdõvagyon bõvítésére, valamint az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége. Az erdõterület meghatározása Tv. 8. § (1) E törvény alkalmazásában erdõterületnek kell tekinteni: a) az erdõ által elfoglalt ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb kiterjedésû földterületet – ideértve a beerdõsült, valamint az idõlegesen igénybe vett földterületet is – a benne található nyiladékokkal és tûzpásztákkal együtt; b) az olyan ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb kiterjedésû földterületet, melyen az erdõ telepítését (magvetést, csemeteültetést, dugványozást) elvégezték; c) az e törvény hatálybalépése után, egy termelési ciklusra, de legfeljebb harminc évre, állami támogatás igénybevétele nélkül, az ország természetföldrajzi környezetében nem õshonos fafajokkal borított ezerötszáz négyzetméter, vagy ennél nagyobb kiterjedésû faültetvény területét (a továbbiakban: faültetvény). (2) Faültetvény esetében e törvény rendelkezései közül csak az erdõtervezésre, az erdõtelepítésre, az erdõ nyilvántartására, valamint a károsító hatások elleni védekezés szabályaira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Az ötezer négyzetméternél kisebb, és nem erdõ mûvelési ágban nyilvántartott ingatlannal körülvett erdõterület esetén a fásításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Vhr. 4. § A legalább három sor erdei fával fedett ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb területet (erdõsávot) a tv. 8. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakra is figyelemmel, erdõterületnek kell tekinteni. Vhr. 5. § (1) Az erdõtelepítés elsõ kiviteli munkáinak az erdészeti hatóság által igazolt sikeres elvégzése (erdei fák magjának elvetése, a csemete- és dugványültetés végrehajtása) az ingatlan-nyilvántartás szempontjából a telepítés befejezésének minõsül. (2) A tv. 8. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek szerinti telepítés esetén faültetvénynek kell tekinteni az akác és fajtái, az európai és az Európán kívüli nyár- és fûzfajok nemesítésébõl és keresztezésébõl származó vegetatív úton szaporított fajtái, hibridjei, a fenyõfajok és -fajták, valamint az 1. számú mellékletben fel nem sorolt fafajok és cserjefajok által borított területet. (3) 5A fásításra vonatkozó szabályokat – az erdõterület igénybevételének és mûvelési ága megváltoztatásának szabályai kivételével – azokra az erdõterületekre kell alkalmazni, amelyek ötezer négyzetméternél kisebb kiterjedésûek és más erdõterülettel nem érintkeznek, valamint azokra a erdõterületekre, amelyek a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény hatálybalépéséig zártkertnek minõsültek. Erdõgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület meghatározása Tv. 9. § E törvény alkalmazásában az erdõgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minõsül: a) az erdészeti szaporítóanyag-termelést szolgáló földterület; b) a tisztás (gyepterület), a kopár; c) az erdei farakodó és készletezõ hely; d) a nem állandó jellegû erdészeti magánút; e) az erdészeti létesítményhez tartozó terület; f) a vadföld; g) az erdei vízfolyás, az erdei tó, amennyiben az az erdõterületen belül található. Vhr. 6. § (1) Erdõgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minõsül, mûvelési ágától függetlenül, az erdõterülettel körülzárt, vagy kerületének ötven százalékát meghaladó mértékben erdõterülettel határolt a) erdészeti szaporítóanyag-termelést szolgáló földterületet (csemetekert, dugványtelep), b) 6erdei tisztás és cserjés, c) erdei farakodó és készletezõ hely, d) nem állandó jellegû erdészeti magánút, e) erdészeti létesítményhez tartozó terület, valamint f) vadföld. (2) Az erdõgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek a tv. 65. § ának b), c) és d) pontjaiban foglaltak szerinti igénybevétele esetén az erdõterület igénybevételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) 7 (4) Az erdõgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet a körzeti erdõtervben és az üzemtervben fel kell tüntetni. 5 Az 5. § (3) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. 6 A 6. § (1) bekezdésének b) pontja a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. 7 A 6. § (3) bekezdését a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 45. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Az erdészeti létesítmény meghatározása Tv. 10. § (1) E törvény alkalmazásában erdészeti létesítménynek minõsül a legalább részben erdõterületen található, vagy ahhoz csatlakozó a) állandó jellegû erdészeti magánút, valamint annak mûtárgyai és tartozékai (a továbbiakban együtt: erdészeti magánút); b) erdei vasúti pálya és annak tartozékai (a továbbiakban együtt: erdei vasút); c) az erdõgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdõ védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdõ rendeltetését szolgáló mûtárgy, kerítés, erdei épület és egyéb létesítmény. (2) Az erdészeti létesítmények megvalósítására, vagy azok mûködtetésére a külön jogszabályban foglalt feltételek szerint az állam támogatást nyújt. Vhr. 7. § (1) Az erdészeti magánút és annak tartozékát képezõ mûtárgy és – a (2) bekezdés kivételével – egyéb erdészeti létesítmény építését, korszerûsítését, értéknövelõ felújítását, használatba vételét, megszüntetését az erdészeti hatóság engedélyezi. (2) Az erdei vasút, az állandó jellegû erdészeti kötélpálya és épület építését, korszerûsítését, megszüntetését az illetékes hatóság, az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulásával engedélyezi. (3) 8Védett erdõterületen az erdészeti létesítmény építéséhez, korszerûsítéséhez, értéknövelõ felújításához, használatba vételéhez, megszüntetéséhez be kell szerezni a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását is. (4) Az erdõgazdálkodás érdekében az erdõterületen létesített csatorna és tározó erdészeti létesítménynek minõsül. (5) Az erdészeti létesítmény építésének és korszerûsítésének engedélyezése során az erdõterület igénybevételére vonatkozó szabályokat is be kell tartani. Vhr. 8. § Erdészeti magánút a közforgalom számára az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulásával nyitható meg. Vhr. 9. § Az erdészeti létesítmény – különösen az erdészeti magánút – tervezése és építése során tekintettel kell lenni az erdei életközösség megóvására, ezen belül a talaj vízgazdálkodására, a fényviszonyokra és a vadon élõ állatok mozgására, valamint a tájkép védelmére. Vhr. 10. § (1) Erdészeti magánutat a külön jogszabályban meghatározott tervezési jogosultsággal rendelkezõ személy tervezhet. (2) 9Az erdészeti magánút tervezésének, valamint az erdészeti hatósági engedély kiadásának feltételeit a 9. számú melléklet tartalmazza. Az erdészeti igazgatási és az erdõgazdálkodási egységek kialakítása 8 A 7. § (3) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg. 9 A 10. § (2) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. Tv. 11. § (1) Az ország erdõterületeit e törvény alapján erdészeti tervezési körzetekre (a továbbiakban: körzet) kell felosztani. (2) A körzeteket az erdõ ökológiai viszonyainak, valamint a tartamos erdõgazdálkodási tevékenység lehetõségeinek figyelembevételével a miniszter alakítja ki, és a Földmûvelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában teszi közzé. (3) A körzetek a tartamos erdõgazdálkodási tevékenység tervezésének és ellenõrzésének alapegységei. Vhr. 11. § 10Az erdészeti tervezési körzeteket, illetve a körzeteket alkotó helységek jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza. Tv. 12. § (1) Az erdészeti nyilvántartás és a térbeli rend kialakítása érdekében az erdõt erdõtagokra és erdõrészletekre kell felosztani. (2) Az erdõtag a helységhatáron belül az erdõ területi rendjét, kellõ áttekintését, az erdõgazdálkodási tevékenység alapegységeinek tartós szerkezetbe foglalását biztosító területi egység. (3) Az erdõrészlet az erdõgazdálkodási tevékenység és az erdészeti nyilvántartás olyan alapegysége, amely a rajta található erdei életközösség, valamint a tartamos erdõgazdálkodási tevékenység jellemzõi alapján egységesnek tekinthetõ. (4) Az erdõtagot és az erdõrészletet a (2)–(3) bekezdésben foglaltakra is tekintettel a körzeti erdõterv készítése során kell kijelölni. Vhr. 12. 11A körzeti erdõterv készítése során a földrészlethatárok közül az egyes erdõgazdálkodók erdõterületének terepen állandósított vagy természetben fellelhetõ határvonalát egyúttal erdõrészlethatárnak kell tekinteni. Az erdõgazdálkodó fogalma Tv. 13. § (1) E törvény alkalmazásában erdõgazdálkodó: az erdõ tulajdonosa vagy az erdõgazdálkodási tevékenységet folytató jogszerû használó (a továbbiakban: erdõgazdálkodó). (2) Az erdõgazdálkodó nevét (cégét), székhelyét, valamint képviselõjének nevét az erdõgazdálkodó székhelye szerinti erdészeti hatóság nyilvántartásba veszi. Az adatokban bekövetkezett változást az erdõgazdálkodó a változás idõpontjától számított harminc napon belül köteles az erdészeti hatóságnak bejelenteni. Az erdõgazdálkodó felel azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat valótlanságából, illetve a bejelentés elmulasztásából származnak. (3) Az erdõgazdálkodó a nyilvántartásba vétel nélkül is köteles e törvénynek az erdõ védelmére, valamint fenntartására vonatkozó elõírásainak eleget tenni. (4) Amennyiben a természetben összefüggõ erdõterületnek több tulajdonosa van, a tulajdonosok 10 A 11. § a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg. 11 A 12. § a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg. a) a miniszter által rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén, az erdészeti hatóság határozata alapján kötelesek azon társult erdõgazdálkodási tevékenységet folytatni, és e feladatok ellátására erdõgazdálkodót megbízni, b) az erdõ védelmével, valamint fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért – erdõgazdálkodó hiányában – egyetemleges felelõsséggel tartoznak. (5) Jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában az erdõgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó állami támogatást csak az erdészeti hatóság által nyilvántartásba vett erdõgazdálkodó vehet igénybe. Az erdõgazdálkodót megilletõ – jogszabályban, hatósági vagy bírósági határozatban, valamint szerzõdésben egyébként meghatározott – jogok és kötelezettségek nem érintik az erdõterület tulajdonosának tulajdonosi jogosítványait és kötelezettségeit. (6) Az erdõgazdálkodó személyének változásához – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – az erdészeti hatóság engedélye szükséges. Az engedély kiadása nem tagadható meg, ha az új erdõgazdálkodónál a szakszerû erdõgazdálkodás feltételei biztosítottak, és egyúttal a természetben összefüggõ erdõterület megosztására a gazdálkodó-változással összefüggésben nem kerül sor. (7) Az állami tulajdonban levõ és a kincstári vagyont képezõ erdõ esetében az erdészeti hatóság erdõgazdálkodóként a kincstári vagyon kezelõjét veszi nyilvántartásba. (8) Az erdõgazdálkodó az erdõ elsõdleges rendeltetésének megváltoztatását, az erdõtelepítést, a fásítást, valamint az erdõterület igénybevételét a terület tulajdonosával kötött külön megállapodásban foglaltak szerint kezdeményezheti. Vhr. 13. § (1) 12Ha az erdõgazdálkodó nem csak a székhelye szerinti erdészeti hatóság illetékességi területén folytat erdõgazdálkodást, a többi, általa használt erdõterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatóságnál is kérnie kell a nyilvántartásba vételét. (2) Az erdõ használatának jogszerûségét mint az erdõgazdálkodói jogosultság feltételét az erdészeti hatóság köteles vizsgálni, és ezzel kapcsolatban a kérelmezõt határidõ kitûzésével felhívhatja a használat jogcímének igazolására. Az igazolás elmulasztása esetén az erdészeti hatóság a kérelmet elutasítja. (3) 13Erdészeti igazgatási szempontból természetben összefüggõnek kell tekinteni azt az erdõterületet, amelyet a település közigazgatási határa, az erdõgazdálkodás célját közvetlenül nem szolgáló más mûvelési ágú terület, közút, vasút, folyó vagy más, mûvelés alól kivett földrészlet nem szakít meg. Vhr. 14. § (1) A tv. 13. § (4) bekezdésében meghatározott társult erdõgazdálkodói tevékenységet az erdészeti hatóság az alábbi feltételek esetén köteles elõírni: a) ha a természetben összefüggõ erdõterület egy földrészletbõl áll és több tulajdonosa van, vagy 12 A 13. § (1) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 9. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 13 A 13. § (3) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 9. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. b) 14ha a természetben összefüggõ erdõterület több földrészletbõl áll és az egyes földrészletek tulajdonosai – tulajdonrészük szerint számítva – többségükben azonosak. (2) 15Ha a természetben összefüggõ erdõ több földrészletbõl áll és az egyes földrészletek tulajdonosai többségükben nem azonosak, a társult erdõgazdálkodást a több földrészletre vonatkozóan abban az esetben lehet elõírni, ha a) a földrészletek határai, valamint az erdõrészletek határai nem esnek egybe, vagy b) az egyes földrészletek közúton való megközelítése nem biztosított. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egyes földrészletek tulajdonosai a földrészlet határral való egyezõség megteremtése érdekében a 94. §-ban foglaltak szerint kérhetik az erdészeti hatóságtól az erdõrészletek határának az üzemtervezés során történõ megváltoztatását. (4) Társult erdõgazdálkodásnak kell tekinteni, ha a tulajdonosok az erdõterületüket erdõgazdálkodó szervezet vagy személy használatába, haszonbérletébe adják, vagy az erdõgazdálkodói tevékenység ellátásával ilyen szervezetet vagy személyt bíznak meg. (5) 16A tv. 13. § (4) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a tulajdonosoknak az erdõ védelmével, valamint fenntartásával kapcsolatos kötelezettségei különösen: a) az erdõ õrzésérõl, b) a károsító hatások és a káros tevékenységek elleni védekezésrõl, c) a bekövetkezett károsítások megszüntetésérõl és hatásainak felszámolásáról, valamint d) az erdõ szakszerû felújításáról és nevelésérõl való gondoskodás. Vhr. 15. § (1) 17Az erdõterület erdõbirtokossági társulat használatába adása külön jogszabályban meghatározott módon, más erdõgazdálkodó használatába, haszonbérletébe adása és az erdõgazdálkodó megbízása pedig írásba foglalt szerzõdés szerint történik. (2) A szerzõdésben rögzíteni kell, hogy az a tv. 14. §-ában meghatározott erdõgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos jogok és kötelezettségek átruházására vonatkozik. (3) 18A szerzõdésben fel kell tüntetni az erdõterület ingatlan-nyilvántartási adatait. Vhr. 16. § 19Egyéni erdõgazdálkodó az, aki a kizárólagos tulajdonában, haszonélvezetében vagy vagyonkezelésében levõ és az erdészeti hatóság által önálló erdõgazdálkodásra alkalmasnak minõsített erdõterületen maga gazdálkodik. 14 A 14. § (1) bekezdésének b) pontja a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 10. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 15 A 14. § (2)-(3) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 10. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. 16 A 14. § (5) bekezdését a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 10. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe. 17 A 15. § (1) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 11. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 18 A 15. § (3) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 11. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. 19 A 16. § a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg. 17. § 20Az erdõgazdálkodónak – ha nem azonos az erdõ tulajdonosával – az erdõ elsõdleges és további rendeltetésének megváltoztatására, és az erdõterület igénybevételére vonatkozó kérelméhez csatolnia kell a tulajdonos hozzájárulását. Az erdõgazdálkodó jogai és kötelezettségei Tv. 14. § (1) Az erdõgazdálkodó az erdõgazdálkodási tevékenysége keretében jogosult, illetve köteles gondoskodni a) az üzemterv, valamint az éves erdõgazdálkodási terv elkészítésérõl; b) az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségek elszámolásának elkészítésérõl, a befizetés teljesítésérõl; c) az erdõgazdálkodót jogszabály szerint megilletõ állami támogatás igénylésérõl, felhasználásáról, valamint a juttatott támogatás elszámolásáról; d) jogszabály, illetõleg megállapodás eltérõ rendelkezésének hiányában az erdõgazdálkodási tevékenységgel összefüggõ hatósági, illetve bírósági eljárásban az erdõterület tulajdonosának képviseletérõl; e) az e törvényben, valamint az erdészeti hatóság határozatában foglaltak szakszerû végrehajtásáról; f) az erdõ védelmérõl, az egyes erdõgazdálkodási munkák elvégzésérõl, valamint az erdõ õrzésérõl; g) az erdõ közcélú funkcióinak biztosítását szolgáló tevékenység teljesítésérõl, a miniszter által rendeletben meghatározott feltételek szerint. (2) Ha az erdõterület tulajdonosa, jogszerû használója, illetõleg az erdõgazdálkodó az erdészeti hatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget e törvény szerinti erdõgazdálkodási kötelezettségének, és ezáltal az erdõ fennmaradását vagy fejlõdését veszélyezteti, az erdészeti hatóság az állami tulajdonban levõ erdõ esetében a tulajdonosi jogokat gyakorló szervet errõl értesíti, egyebekben javaslatot tesz arra, hogy a miniszter – az érintett költségére – a szükséges munkák elvégzése céljából más erdõgazdálkodó szerv kijelölésérõl gondoskodjon, illetõleg állami tulajdonban levõ erdõ esetében a vagyonkezelõ személyének megváltoztatását kezdeményezze. A felszólítás hirdetményi úton is kézbesíthetõ. (3) Amennyiben az erdõgazdálkodót a (2) bekezdésben foglaltak alapján jelölik ki, a miniszter az így kijelölt erdõgazdálkodót – elszámolási kötelezettség mellett – feljogosíthatja a ténylegesen felmerült és igazolt költségeinek az erdei haszonvételekbõl való kielégítésére. E rendelkezés nem alkalmazható a kincstári vagyon kezelõjére. Vhr. 18. § 21Az erdõgazdálkodó – a tv. 14. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott erdõgazdálkodási feladatok ellátása érdekében – köteles az erdejének külsõ és belsõ határvonalai fõbb töréspontjaira jól látható és idõtálló határjeleket elhelyezni, ezek fenntartásáról, megsemmisülésük esetén pótlásukról gondoskodni. 20 A 17. § a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 13. §-ával megállapított szöveg. 21 A 18. § a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 14. §-ával megállapított szöveg. Vhr. 19. § (1) Az erdészeti hatóság a tv. 14. §-ának (2) bekezdése alapján akkor köteles erdõgazdálkodó kijelölésére javaslatot tenni, ha a) a társult erdõgazdálkodás megvalósítására vonatkozó – határidõt is megállapító – felszólítása a határidõ lejártáig eredménytelen marad, és az erdõgazdálkodó hiánya, vagy b) erdõgazdálkodó esetén annak mulasztása vagy szakszerûtlen tevékenysége az erdõ fennmaradását vagy fejlõdését veszélyezteti, és emiatt az erdészeti hatóság az erdõgazdálkodó jogosultságának felfüggesztésérõl, vagy indokolt esetben megszüntetésérõl intézkedik. (2) Az erdészeti hatóság az erdõgazdálkodó kijelölésére vonatkozó javaslatának a miniszterhez való felterjesztése elõtt felszólítja az erdõterület tulajdonosát, hogy teljesítse a tv. szerinti erdõgazdálkodási kötelezettségét, gondoskodjon az erdõgazdálkodó pótlásáról, melynek teljesítésére határidõt állapít meg. (3) A tv. 14. §-ának (2) bekezdése alapján olyan erdõgazdálkodó szervezet (személy) kijelölésére lehet javaslatot tenni, aki/amely a szükséges munkák elvégzését, illetve az erdõgazdálkodói jogok érvényesítését és kötelezettségek teljesítését az erdészeti hatóság elõtt tett nyilatkozatban elõzetesen vállalja. A nyilatkozatot az erdészeti hatóságnak a javaslatához csatolni kell. (4) A miniszter által kijelölt és a haszonvételek gyakorlására felhatalmazott erdõgazdálkodó az erdõgazdálkodói feladatokat és a haszonvételeket az erdészeti hatóság által a tv. 29. §-a szerint jóváhagyott erdõgazdálkodási terv szerint gyakorolhatja. (5) 22A kijelölés alapján végzett erdõgazdálkodási tevékenység esetén a kijelölt erdõgazdálkodó részére az állam – külön jogszabályban meghatározott módon és mértékben – támogatást nyújt. II. Fejezet AZ ERDÕ ELSÕDLEGES RENDELTETÉSE Az erdõ elsõdleges rendeltetésének megállapítása Tv. 15. § (1) Az erdõ elsõdleges rendeltetése szerint a) védelmi, b) gazdasági, c) egészségügyi-szociális, turisztikai, d) oktatás-kutatási célokat szolgáló lehet. (2) A körzeti erdõterv és az üzemterv az erdõ elsõdleges rendeltetése mellett meghatározhatja az erdõ további rendeltetését, melyeket az erdõgazdálkodási tevékenység során az elsõdleges rendeltetés mellett fokozottan figyelembe kell venni. (3) Az állam az erdõ elsõdleges rendeltetéséhez kapcsolódó elõírások érvényesülésének elõsegítése érdekében a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást nyújt. 22 A 19. § (5) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 15. §-ával megállapított szöveg. Tv. 16. § (1) Az erdõ egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdõgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejûleg kell tekintettel lenni. (2) Az erdõ elsõdleges rendeltetését erdõrészletenként kell megállapítani. (3) Új erdõ telepítésekor – az erdõgazdálkodó javaslata figyelembevételével – az erdõtelepítési terv jóváhagyásakor a feltételek vizsgálata alapján – az elsõdleges rendeltetés szerint illetékes hatóság szakhatósági hozzájárulásával – az erdészeti hatóság állapítja meg az erdõ elsõdleges rendeltetését. Ennek során az állami támogatás igénybevétele nélkül jogszerûen telepített erdõ gazdasági rendeltetésének jóváhagyását az erdészeti hatóság nem tagadhatja meg. Tv. 17. § (1) A természet- és környezetvédelmi, valamint egyéb védelmi szempontok megvalósítása érdekében védelmi rendeltetésû az a védett, illetve védõ erdõ, amely különleges kezelést igényel, és ezért abban az erdõgazdálkodási tevékenység korlátozására lehet szükség. (2) A védõ erdõ elsõsorban a természeti környezet, a létesítmények védelmét vagy egyéb védelmi célokat szolgálja. Ennek megfelelõen védõ erdõnek minõsül: a) a meredek hegyoldalon, a sekély termõtalajon, az erodált területeken levõ, valamint a víz és a szél káros hatásának kitett talajok védelmét szolgáló talajvédelmi erdõ; b) a szomszédos mezõgazdasági terület védelmét szolgáló mezõvédõ erdõ; c) a honvédelmi miniszter által kijelölt honvédelmi érdekeket szolgáló erdõ; d) a határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló erdõ; e) az erdei vadállomány védelmét, életkörülményeinek javítását szolgáló vadvédelmi erdõ; f) a talaj vízháztartását szabályozó, a források vízbõségét és tisztaságát, víztározók és egyéb víznyerõhelyeknél a víz tisztaságát biztosító vízvédelmi erdõ; g) az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló erdõ, a csatorna, a folyó, a tó és holtág partszakaszait védõ partvédelmi erdõ; h) a városok, a községek, a lakótelep és más települést védõ településvédelmi, valamint belterületi erdõ; i) a természeti táj szépségének megõrzését, vagy a tájban történt káros beavatkozás takarását szolgáló tájképvédelmi erdõ; j) az utak és mûtárgyaik, a vonalas vízilétesítmények, a vasutak és tartozékaik védelmét, takarását – a közlekedés biztonságát – szolgáló mûtárgyvédelmi erdõ. (3) Védett erdõnek minõsül a különleges védelmet igénylõ, természeti értéknek minõsülõ erdõ, illetõleg az az erdõ, amely különlegesen alkalmas a természetközeli erdei életközösség, a biológiai sokféleség megõrzésére, valamint az erdõfejlõdés kutatására, továbbá az erdõterületen lévõ történelmi emlékhely területe. Ennek megfelelõen védett erdõnek minõsül: a) a fokozottan védett természeti területen lévõ erdõ; b) a védett természeti területen lévõ erdõ; c) az erdei génkészletek, az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás biológiai alapjainak megõrzését szolgáló erdei génrezervátum; d) a természetközeli erdei életközösség megõrzését, fejlõdésének kutatását szolgáló erdõrezervátum; e) a történelmi emlékhely területén levõ erdõ. (4) Az erdõ elsõdleges rendeltetését az erdészeti hatóság a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a talajvédelmi hatóság, b) a (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben a vadászati hatóság, c) a (2) bekezdés f) , g) pontjai szerinti esetben a vízügyi hatóság, d) a (2) bekezdés h) pontja szerinti esetben az építésügyi hatóság, e) a (2) bekezdés i) pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti esetben a természetvédelmi hatóság, f) a (2) bekezdés j) pontja szerinti esetben a közlekedési hatóság kezdeményezésére, illetõleg szakhatósági hozzájárulása alapján; továbbá g) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a honvédelmi miniszter, h) a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a belügyminiszter kijelölése alapján állapítja meg. Tv. 18. § Gazdasági rendeltetésû erdõnek minõsül az az erdõ, amelyben a gazdálkodás elsõdleges célja az erdei termékek elõállítása és hasznosítása, így különösen: a) a faanyagtermelést szolgáló erdõ, b) a szaporítóanyag-termelést szolgáló erdõ, c) az intenzív vadgazdálkodásra kijelölt bekerített erdõ (a továbbiakban: vadaskert), d) az erdõterületen létesített karácsonyfatelep, e) bot, vesszõ és diszítõgally termelését szolgáló erdõ. Tv. 19. § Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésû erdõnek minõsül: a) a gyógyintézet területén, valamint annak környezetében levõ erdõ (gyógyerdõ); b) a sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt üdülõerdõ (parkerdõ). Tv. 20. § Oktatás-kutatás célját szolgáló erdõnek minõsül: a) a szakoktatási tevékenység célját szolgáló tanerdõ; b) az erdészeti kutatás, kísérlet céljára kijelölt kísérleti erdõ; c) az erdõterületen a külön jogszabály rendelkezései szerint kialakított vadaspark. Vhr. 20. § (1) Az erdõ elsõdleges és további rendeltetését vagy rendeltetéseit a tv. 105. § a figyelembevételével annak 17–20. §-aiban foglaltak szerint, a körzeti erdõtervben, erdõrészletenként kell megállapítani. (2) Arról, hogy a tv. hatálybalépése elõtt készült tíz évre szóló erdõgazdasági üzemtervben megállapított elsõdleges rendeltetés a törvény alapján melyik elsõdleges rendeltetésnek felel meg, indokolt esetben az erdészeti hatóság – az érintett hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával – határozatban dönt. (3) 23 23 A 20. § (3) bekezdését a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 45. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Vhr. 21. § (1) 24Az erdõ elsõdleges rendeltetése mellett erdõrészletenként – a tv. 15. § ának (2) bekezdésében foglaltak keretei között – további rendeltetés vagy rendeltetések állapíthatók meg, így különösen a) védett erdõ esetén, b) ha az erdõ többféle védõhatásának biztosítása azt indokolja, és ezáltal az erdõgazdálkodás feltételeinek megállapítása során több hatóság is rendelkezik szakhatósági jogkörrel. (2) 25A körzeti erdõterv készítése során indokolt esetben egyes összefüggõ nagyobb erdõterület erdõrészleteire azonos további rendeltetés állapítható meg, amennyiben azokban az eltérõ elsõdleges rendeltetés mellett azonos erdõgazdálkodási szempontokat is érvényesíteni kell. (3) A körzeti erdõterv készítését megelõzõen az erdõ további rendeltetésének megállapításáról az erdészeti hatóság kérelemre, szakhatósági megkeresésre vagy indokolt esetben hivatalból dönt. Vhr. 22. § Új erdõ telepítésekor az erdõ további rendeltetését az erdészeti hatóság a tv. 16. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint állapítja meg. Vhr. 23. § (1) 26A külön jogszabály szerinti védetté nyilvánítási eljárással érintett erdõre a védetté nyilvánítási eljárás befejezéséig, az erdõ elsõdleges rendeltetéseként annak korábban megállapított elsõdleges rendeltetését kell figyelembe venni. (2) A nem fokozottan védett természeti területen lévõ erdõre, a korábbi, tízéves erdõgazdasági üzemtervben megállapított gazdasági elsõdleges rendeltetést, a továbbiakban a tv. által megállapított további rendeltetésnek kell tekinteni. Vhr. 24. § (1) A körzeti erdõtervben és az üzemtervben megállapított – elsõdleges és további rendeltetésektõl eltérõ – rendeltetés megállapítására, az erdõ elsõdleges rendeltetésének megváltoztatására vonatkozó szabályok szerint kerülhet sor. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az üzemterv készítése során további rendeltetés megállapítására kerül sor. Az erdõ elsõdleges rendeltetésének megváltoztatása Tv. 21. § (1) Az erdõ elsõdleges rendeltetésének megváltoztatását – a 17. § (2) bekezdésének c) és d) pontja kivételével – az erdészeti hatóság engedélyezi. (2) A tájképvédelmi, valamint a védett erdõ elsõdleges rendeltetésének megváltoztatásához be kell szerezni a természetvédelmi hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulását. (3) A védõ erdõ elsõdleges rendeltetésének megváltoztatására a 17. § (4) bekezdése szerinti szakhatóság döntése, illetve hozzájárulása alapján történhet. 24 A 21. § (1) bekezdése a 31/1998. (V. 6.) FM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. 25 A 21. § (2) bekezdése a 31/1998. (V. 6.) FM rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg. 26 A 23. § (1) bekezdése a 31/1998. (V. 6.) FM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. (4) Az erdõ elsõdleges rendeltetésének közérdekbõl történõ megváltoztatását kezdeményezheti a) a miniszter, b) a természetvédelemért felelõs miniszter, c) az oktatásért felelõs miniszter, d) az egészségügyért felelõs miniszter, e) a honvédelemért felelõs miniszter, f) a belügyminiszter, g) a vízgazdálkodásért felelõs miniszter, h) a közlekedésért felelõs miniszter, továbbá i) az érintett települési önkormányzat jegyzõje. Az erdõ rendeltetésének közérdekbõl történõ megváltoztatásából eredõ többletköltség megtérítésérõl a kezdeményezõ köteles gondoskodni. (5) Erdõ, valamint fásítás külön törvény alapján történõ védetté nyilvánításához a miniszter egyetértése szükséges. Tv. 22. § Amennyiben – a gazdasági rendeltetés kivételével – az erdõ elsõdleges rendeltetésének meghatározására, illetõleg megváltoztatására közérdekbõl kerül sor, az erdõgazdálkodó az ebbõl eredõ ténylegesen felmerült termelési többletköltségének és kárának megtérítésére jogosult, melynek biztosításáról a kezdeményezõ szerv az elsõdleges rendeltetés fennállása alatt köteles folyamatosan gondoskodni. Vhr. 25. § (1) Az erdõ további rendeltetésének megváltoztatására az elsõdleges rendeltetés megváltoztatásának szabályait kell alkalmazni. (2) Az erdõ elsõdleges rendeltetésének megváltozása maga után vonhatja az erdõ további rendeltetésének megváltozását is. (3) Az erdõ elsõdleges rendeltetésének a tv. 22. §-a szerinti megváltoztatása esetén az erdõgazdálkodó termelési többletköltségének megállapítása – megegyezés hiányában – a bíróság hatáskörébe tartozik. III. Fejezet AZ ERDÕTERVEZÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS RENDSZERE Az erdõgazdálkodási tevékenység folytatásának tervszerûsége Tv. 23. § (1) A tartamos (fenntartható) erdõgazdálkodási tevékenység tervszerûségét a) tíz évre szóló körzeti erdõterv (a továbbiakban: körzeti erdõterv), b) tíz évre szóló erdõgazdálkodási üzemterv (a továbbiakban: üzemterv), c) éves erdõgazdálkodási terv (a továbbiakban: erdõgazdálkodási terv) készítésével, valamint az d) Országos Erdõállomány Adattár (a továbbiakban: Adattár) fenntartásával és az abban foglalt egyes adatok kötelezõ felhasználásával kell biztosítani. (2) E törvényben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak alapján a miniszter az érintett miniszterekkel egyetértésben köteles gondoskodni a körzeti erdõterv és a hosszú távú körzeti vadgazdálkodási terv összhangjának megteremtésérõl. (3) A faültetvények és a hat hektár terület alatti elsõdlegesen gazdasági rendeltetésû szórvány erdõk esetében egyszerûsített üzemtervet kell készíteni. (4) A körzeti erdõterv, az üzemterv, az egyszerûsített üzemterv és az erdõgazdálkodási terv készítésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. A körzeti erdõterv Tv. 24. § (1) A körzeti erdõterv az erdõ rendeltetésének betöltését, folyamatos fenntartásának, szolgáltatásainak, haszonvételeinek, hozadékának biztosítását és javítását, az erdõhöz fûzõdõ közérdek érvényesülését szolgáló adatállomány, valamint hosszú távú erdõállomány-gazdálkodási elõírás és iránymutatás. (2) A körzeti erdõtervet elsõ ízben az érintett erdõterületre korábban készített hosszú távú erdõállomány-gazdálkodási tervek érvényességének figyelembevételével kell elkészíteni. (3) A miniszter állami feladatként gondoskodik a körzeti erdõterv elkészítésérõl. (4) A körzeti erdõtervet – az erdõ elsõdleges rendeltetése szerint illetékes miniszterekkel egyetértésben, valamint a természetvédelemért felelõs miniszter véleménye alapján – a miniszter állapítja meg, és gondoskodik az erdõterv Adattáron való átvezetésérõl és kiadásáról. Tv. 25. § (1) A körzeti erdõterv tartalmazza az adott térségre vonatkozóan a) az e törvény hatálya alá tartozó erdõtagok és erdõrészletek erdõgazdasági azonosítóját, területét; b) az erdõrészletek termõhelyi viszonyainak és az erdõállományok jellemzõ adatainak leírását; c) erdõrészletenkénti felsorolásban az erdõ elsõdleges, illetõleg szükség szerint a további rendeltetésének megfelelõ erdõfelújítási, erdõnevelési feladatokat, a fakitermelési lehetõségeket és gazdálkodási korlátozásokat; d) az erdei haszonvételek mértékét, gyakorlásának lehetséges és ajánlott módját; e) az erdõgazdálkodási tevékenységgel összefüggõ átfogó adatokat, valamint azok elemzését; f) az erdészeti üzemi térképeket. (2) A körzeti erdõterv készítése során a) az erdõfelújítási feladatok meghatározásánál elõnyben kell részesíteni a természetes (õshonos) és természetközeli erdõtársulások visszaállítását; b) az erdõnevelési feladatok meghatározásánál törekedni kell a természetes elegyfajok megõrzésére. (3) A körzeti erdõterv készítése során biztosítani kell, hogy a körzetben érintett erdõgazdálkodók és önkormányzatok a tervben foglaltakat még annak kiadása elõtt a rájuk vonatkozó mértékben megismerhessék, és ahhoz javaslatot tehessenek. A körzeti erdõtervet az erdõgazdálkodók és önkormányzatok javaslatainak figyelembevételével – ha azok az e törvényben meghatározott célokat és elõírásokat nem sértik – kell elkészíteni. Az üzemterv Tv. 26. § (1) Az erdõgazdálkodó erdõgazdálkodási tevékenységet csak a gazdálkodási területére vonatkozó üzemterv alapján folytathat. (2) Az erdõgazdálkodó az üzemterv elkészítésérõl a körzeti erdõtervnek a erdõgazdálkodó területére vonatkozó adatai, iránymutatásai és elõírásai felhasználásával köteles gondoskodni. (3) Az üzemtervet – a hullámtéren lévõ erdõ esetében a vízügyi hatóság, védett természeti területet érintõ rész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával, illetõleg honvédelmi érdekeket szolgáló terület vonatkozásában a Honvédelmi Minisztérium elõzetes hozzájárulásával – a területileg illetékes erdészeti hatóság hagyja jóvá. (4) Az üzemterv elõírásai érvényben maradnak, ha az erdõgazdálkodó személyében változás következik be. Az új erdõgazdálkodó köteles az üzemtervben foglalt elõírások végrehajtásáról gondoskodni. (5) Az üzemterv elkészítéséhez az állam a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást nyújt. (6) Üzemtervet csak felsõfokú erdészeti képesítésû szakember készíthet. Tv. 27. § Az üzemterv tartalmazza: a) az erdõterület ingatlan-nyilvántartási adatait, az erdõtagok és erdõrészletek erdõgazdasági azonosítóit, valamint a hozzátartozó erdõtervi térkép kivonatos másolatát (üzemtervi térkép); b) az egyes erdõrészletekre vonatkozóan ba) a termõhelyi és erdõállomány adatokat, bb) az erdei életközösség állapotának leírását, bc) az erdõ elsõdleges rendeltetésének megfelelõ erdõnevelési feladatokat, bd) az erdõgazdálkodási tevékenységet érintõ korlátozásokat, be) a gyakorolható fakitermelés módját és fafajonkénti mértékét, bf) az erdõ felújításával kapcsolatos feladatokat, bg) az egyes erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit; c) a erdõgazdálkodási tevékenység tartamosságának tervezéséhez és ellenõrzéséhez szükséges értékelési és szabályozási munkarészeket; d) az erdõben végzett tevékenységekrõl és az erdõ állapotában bekövetkezett változásokról évente vezetett nyilvántartást. Vhr. 26. § (1) Az erdõgazdálkodás tartamosságát biztosító, a tv.-ben meghatározott új, hosszú távú tervezési rendszer alkalmazását 2006. december 31-ig kell teljeskörûen megvalósítani. (2) Az Állami Erdészeti Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) a rendelet hatálybalépését követõ hatvan napon belül kidolgozza a körzeti erdõtervek készítésének 2006. december 31-ig szóló ütemtervét (a továbbiakban: erdõtervezési ütemterv). (3) Az erdõtervezési ütemtervet a tv. 24. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel úgy kell összeállítani, hogy a körzeti erdõterv készítésének idõpontja és a körzetbe tartozó erdõkre a tv. hatálybalépése elõtt készített erdõgazdasági üzemtervek lejárati idõpontja lehetõség szerint ne térjen el. (4) A körzeti erdõterv és körzeti vadgazdálkodási terv összhangjának céljából a körzeti vadgazdálkodási tervben az erdõ vonatkozásában a körzeti erdõterv adatait kell felhasználni. Ennek biztosítása érdekében a körzeti vadgazdálkodási terv készítésének ütemtervét egyeztetni kell az erdõtervezési ütemtervvel. Vhr. 27. § A körzeti erdõterv készítésének részletes szabályait az Erdõrendezési Szabályzat tartalmazza. Vhr. 28. § (1) A körzeti erdõterv elõkészítésérõl, a jóváhagyott körzeti erdõterv Országos Erdõállomány Adattáron (a továbbiakban: Adattár) történõ átvezetésérõl és kiadásáról a miniszter a Szolgálat útján gondoskodik. (2) A körzeti erdõtervek készítése az erdõtervezési ütemterv alapján történik. Az ütemtervtõl eltérni csak különlegesen indokolt esetben, a Földmûvelésügyi Minisztérium 27(a továbbiakban: minisztérium) mint országos erdészeti hatóság engedélye alapján lehet. (3) 28Ha a tv. hatálybalépése elõtt készített üzemterv megújítása az erdõtervezési ütemterv alapján nem biztosítható, az erdészeti hatóság az üzemterv lejártának idõpontját a körzeti erdõterv kiadásának idõpontjáig határozattal meghosszabbítja. (4) A körzeti erdõterv kiadásával egyidejûleg a körzetben lévõ erdõterületekre korábban készített erdõgazdasági üzemtervek és az azokból készített üzemtervi kivonatok hatályukat vesztik. Vhr. 29. § A körzeti erdõterv az erdõgazdálkodási feladatokat és lehetõségeket tíz évre meghatározza, emellett tartalmaznia kell a tervezés idejében meghatározható, a gazdálkodás tartamossága szempontjából szükséges olyan adatokat is, melyek a tervidõszakon túlmutatnak. A körzeti erdõterv állapotadatai a terv érvénybelépésének idõpontjára vonatkoznak, azonban egyes adatok elõrevetítettek. Vhr. 30. § (1) A körzeti erdõterv készítése során a tv. hatálya alá tartozó erdõterületek meghatározásánál az ingatlan-nyilvántartás adatait és térképét kell alapul venni. (2) Amennyiben az ingatlan-nyilvántartás adatai a természetbeni állapottól vagy a tényleges birtoklási és használati viszonyoktól eltérnek, az erdészeti hatóság az erdõ mûvelési ág megfelelõ nyilvántartása érdekében a tv. 73. §-ában foglaltaknak megfelelõen jár el, vagy indokolt esetben, az erdõgazdálkodó útján, felhívja a tulajdonosokat az eltérések felszámolásának kötelezettségére. (3) Az erdõgazdasági üzemi térkép tartalmát is érintõ erdészeti hatósági ügyekben csak a Szolgálat által hitelesített körzeti erdõtervi, illetve üzemtervi térképmásolat, vagy kivonat használható fel. A hitelesített másolat érvényességi ideje hat hónap. 27 Lásd az 1998:XXXVI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének d) pontját. 28 A 28. § (3) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 16. §-ával megállapított szöveg. Vhr. 31. § (1) A körzeti erdõterv készítésérõl, a terepi munkák megkezdése elõtt, a körzetben érintett erdõgazdálkodókat értesíteni kell. Az értesítésben a munkák várható idõpontja mellett tájékoztatni kell az erdõgazdálkodókat a törvényben foglalt jogaikról és kötelezettségeikrõl is. (2) A körzeti erdõterv elõkészítése során a Szolgálat, az érintett erdõgazdálkodók vagy azok képviselõi, a hatáskörrel rendelkezõ szakhatóságok, az érdekképviseleti szervek és a települési önkormányzatok értesítésével elõzetes egyeztetõ tárgyalást tart. (3) A Szolgálat az elõzetes egyeztetõ tárgyalásról, annak helyszínérõl és idõpontjáról – a tárgyalást megelõzõ tizenöt nappal – értesíti az érdekelteket. (4) Az elõzetes egyeztetõ tárgyaláson hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ közremûködõ szakhatóságok, az érdekelt erdõgazdálkodók, érdekképviseleti szervek és települési önkormányzatok képviselõi megismerhetik a tervezés alapjául szolgáló adatokat, valamint véleményt nyilváníthatnak a tervezés irányelveivel kapcsolatosan. Az értesítettek távolmaradása az egyeztetõ tárgyalás megtartását nem akadályozza meg, és eredményét nem hiúsítja meg. (5) Az elõzetes egyeztetõ tárgyalásról a Szolgálat jegyzõkönyvet vesz fel, amelyet az irányelvek jóváhagyása céljából megküld a minisztériumnak. Vhr. 32. § (1) A Szolgálat az elkészült körzeti erdõterv ismertetése céljából az elõzetes egyeztetõ tárgyaláson érintettekkel azonos körben és módon zárótárgyalást hív össze. A zárótárgyalás megtartására az elõzetes egyeztetõ tárgyalás szabályait kell alkalmazni. (2) A zárótárgyalás elõtt tizenöt napon keresztül biztosítani kell, hogy a körzetben érintett erdõgazdálkodók és a zárótárgyalásra meghívottak a rájuk vonatkozó adatokba betekinthessenek annak érdekében, hogy a zárótárgyaláson véleményt nyilváníthassanak. (3) A zárótárgyalásról zárójegyzõkönyvet kell felvenni, melyet a Szolgálat a minisztérium útján a miniszterhez terjeszt fel jóváhagyásra. (4) 29A miniszter jóváhagyási záradék aláírásával megállapítja a körzeti erdõtervet és dönt annak kiadásáról. Ha a zárójegyzõkönyvet véleményeltéréssel terjesztik fel, a miniszter a döntését a tv. 24. §-a (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével hozza meg. Vhr. 33. § (1) A körzeti erdõtervet három példányban kell elkészíteni. A körzeti erdõterv egy példánya a minisztériumnál marad, két példányát a Szolgálat kapja meg. (2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt további érintett hatóságok kérésére a Szolgálat a körzeti erdõtervbõl térítés ellenében kivonatot készít. A kivonat a körzeti erdõterv átfogó részét teljeskörûen tartalmazza. Vhr. 34. § (1) A körzeti erdõterv érvénybe lépése után a körzetben található erdõgazdálkodók kötelesek üzemtervük elkészítésérõl gondoskodni. (2) Az üzemterv érvényességének lejárati éve megegyezik a körzeti erdõterv érvényességének lejárati évével. 29 A 32. § (4) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 17. §-ával megállapított szöveg. (3) Az erdõgazdálkodó üzemtervének elkészítéséig, az erdõgazdálkodási feladatok meghatározása tekintetében az érvényben lévõ körzeti erdõterv vonatkozó részét kell üzemtervnek tekinteni. Vhr. 35. § 30(1) Az egyes erdõgazdálkodók üzemtervét körzetenként három példányban kell elkészíteni, s annak egy példányát az erdõgazdálkodó, további két példányát a Szolgálat kapja. (2) Az üzemterv készítése során el kell végezni az ingatlan-nyilvántartással való összevetést. Az esetleges eltérések rendezésérõl az erdõtulajdonos, vagy felhatalmazása birtokában az erdõgazdálkodó köteles gondoskodni. Vhr. 36. § (1) 31Az erdõgazdálkodó nyilatkozhat arra nézve, hogy a körzeti erdõtervnek a területére vonatkozó részét minden vonatkozásban elfogadja, és a Szolgálattól kérheti annak üzemtervként vagy egyszerûsített üzemtervként való kiadását. (2) Az erdõfenntartás hosszú távú érdekeinek és a tartamos gazdálkodás szakmai alapelveinek maradéktalan érvényesülése érdekében az állam, a tulajdonában álló területeken, az erdõtervben elõírtak végrehajtását írja elõ, ezért ezeken a területeken a körzeti erdõtervek vonatkozó részét kell üzemtervnek tekinteni. Az állam tulajdonában álló területekre vonatkozó üzemterveket a rendelet hatálybalépésének napját követõen, elsõ alkalommal 1997. évben kell kiadni. Vhr. 37. § (1) A Szolgálat, ha az üzemterv elkészítésével bízzák meg – térítés ellenében – köteles azt elvállalni. (2) Amennyiben az erdõgazdálkodó üzemtervét nem a Szolgálattal készítteti (vagy maga készíti), kérésére az üzemterv elkészítése céljából a Szolgálat – a rendeletben meghatározott díj megfizetése ellenében – átadja az erdõtervnek az erdõgazdálkodóra vonatkozó részeit – külön kérésre mágneses adathordozón is –, az üzemi térkép másolatát vagy kivonatát, valamint szöveges tájékoztatást ad a területet érintõ irányelvekrõl, korlátozásokról. Igény szerint szolgáltatja a segédleteket és nyomtatványokat. Vhr. 38. § (1) Ha az erdõgazdálkodó az üzemterv elkészítésére vonatkozó kötelezettségének a 35. és 36. §-okban foglaltak szerint, a körzeti erdõterv érvénybelépésének évében tesz eleget, úgy – a külön jogszabályban meghatározott módon és mértékben – támogatásra tarthat igényt. (2) A külön jogszabályban foglaltak szerint csökkentett összegû támogatás igényelhetõ, ha az üzemterv elkészítésérõl az erdõgazdálkodó nem a körzeti erdõterv érvénybelépésének évében gondoskodik. Vhr. 39. § (1) 32Ha az üzemtervbe felvett erdõterület egy része az üzemtervi idõszakon belül más erdõgazdálkodó használatába kerül, a Szolgálat az érintett részrõl az 30 A 35. § a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 18. §-ával megállapított szöveg. 31 A 36. § (1) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 19. §-ával megállapított szöveg. erdõgazdálkodó kérésére térítés ellenében hitelesített kivonatot ad. A kivonat – kérelemre – az átvevõ erdõgazdálkodó üzemtervével egybeszerkeszthetõ. (2) Ha az üzemtervbe felvett összes terület új erdõgazdálkodó használatába megy át és egyúttal az üzemterv is átadásra kerül, az üzemterv csak az erdészeti hatóság erre vonatkozó záradékolása után tekinthetõ az új gazdálkodó üzemtervének. (3) Az erdészeti hatóság csak az elõírt nyilvántartásokat tartalmazó üzemterveket záradékolja. Vhr. 40. § Ha az erdõgazdálkodó az üzemterv készítése során a körzeti erdõterv tervjavaslatától el kíván térni, az általa választott erdõgazdasági tevékenységet érvényesítheti üzemtervében, amennyiben az a tv.-ben foglalt elõírásokat nem sérti. Vhr. 41. § (1) Az üzemterv és az egyszerûsített üzemterv készítésének részletes szabályait az Erdõrendezési Szabályzat tartalmazza. (2) A tv. 27. §-ának d) pontjában elõírt nyilvántartást saját üzemtervében köteles az erdõgazdálkodó vezetni, melyet az erdészeti hatóság ellenõrizhet. Tv. 28. § Amennyiben az erdõ állapotában bekövetkezett, az üzemterv elkészítésekor elõre nem látott változás ezt indokolja, az erdészeti hatóság kérelemre vagy hivatalból – az érintett szakhatóság elõzetes hozzájárulásával – az üzemtervtõl eltérõ gazdálkodási feladatokról és lehetõségekrõl határozatban dönt. Vhr. 42. § (1) 33Az üzemtervtõl eltérõ gazdálkodás engedélyezésérõl az erdõgazdálkodó kérelmére az erdészeti hatóság külön eljárás keretében, az érintett szakhatóság bevonásával az éves gazdálkodási terv engedélyezését megelõzõen dönt. (2) 34A kérelmet az Erdõrendezési Útmutató (a továbbiakban: Útmutató) szerinti formanyomtatvány felhasználásával, vagy annak megfelelõ tartalmi és formai követelmények szerint, az éves erdõgazdálkodási tervvel azonos példányszámban kell benyújtani. (3) Az üzemtervtõl eltérõ gazdálkodást hivatalból akkor kell elõírni, ha az erdõ fenntartása, fejlõdése vagy védelme érdekében szükséges, és a gazdálkodó azt nem tervezte meg vagy megtervezte, de nem hajtotta végre. Az éves erdõgazdálkodási terv Tv. 29. § (1) Az erdõgazdálkodó e törvény keretein belül köteles erdõgazdálkodási tervet készíteni, amelyben maga határozza meg, hogy az üzemtervben az egyes 32 A 39. § (1) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 20. §-ával megállapított szöveg. 33 A 42. § (1) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 21. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 34 A 42. § új (2) bekezdését a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 21. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejûleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta. erdõrészletekre megállapított feladatait és haszonvételi lehetõségeit melyik évben kívánja végrehajtani, illetve gyakorolni. (2) Az erdõgazdálkodási tervnek erdõrészletenként tartalmaznia kell az erdõfelújítási, erdõnevelési feladatokat, valamint az elvégezni kívánt fakitermelési munkákat. (3) Az erdõgazdálkodási tervet – a hullámtéren lévõ erdõ esetében a vízügyi hatóság, védett természeti területet érintõ rész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával, illetõleg honvédelmi érdekeket szolgáló terület vonatkozásában a Honvédelmi Minisztérium elõzetes hozzájárulásával – az erdészeti hatóság hagyja jóvá. (4) Az erdõgazdálkodó személyében bekövetkezett változás esetén az erdõgazdálkodási terv érvényességére a 26. § (4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni. Vhr. 43. § (1) 35Éves erdõgazdálkodási tervet szakirányú közép- vagy felsõfokú végzettséggel rendelkezõ szakember készíthet. (2) Az éves erdõgazdálkodási tervet az Útmutató szerinti nyomtatvány felhasználásával, vagy annak megfelelõ tartalmi és formai követelmények szerint kell elkészíteni. A tervet az éves gazdálkodási tevékenység megkezdésének tervezett vagy szükséges idõpontját legalább 30, a szakhatóság vagy a Honvédelmi Minisztérium hozzájárulását igénylõ esetben legalább 45 nappal megelõzõen, védett természeti terület esetén négy, egyébként pedig három példányban kell az erdészeti hatósághoz benyújtani. Az éves erdõgazdálkodási tervet az erdõgazdálkodón vagy képviselõjén kívül a tervezõnek és a végrehajtásért felelõs szakembernek (szakszemélyzet) is alá kell írnia. (3) Az erdõrészlet részterületére vonatkozó éves erdõgazdálkodási tervhez az Erdõrendezési Szabályzatban foglaltak szerint vázrajzot kell csatolni a részterület feltüntetésével az üzemtervi térkép alapján. (4) 36 (5) 37Az éves erdõgazdálkodási terv felülvizsgálata során az erdészeti hatóság jogosult megvizsgálni, hogy a feladatok és haszonvételek ütemezése az üzemtervi idõszakon belül megfelel-e a tv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek. (6) Ha az éves erdõgazdálkodási terv az (1)–(3) és (5) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, az erdészeti hatóság a terv jóváhagyását megtagadja, és a haszonvételek gyakorlását nem engedélyezi. (7) Az éves erdõgazdálkodási terv teljes vagy részbeni jóváhagyásáról és a munkák végrehajtásának engedélyezésérõl a tv. 29. §-ának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az erdészeti hatóság határozatban dönt. A jóváhagyási záradékkal ellátott terv egy példányát visszaküldi az erdõgazdálkodónak. 35 A 43. § (1)-(3) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 22. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 36 A 43. § (4) bekezdését a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 45. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. 37 A 43. § (5)-(8) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 22. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. (8) Ha a jóváhagyott éves erdõgazdálkodási tervet év közben meg kell változtatni, a változást az éves erdõgazdálkodási terv készítésével azonos formai követelmények szerint kell megtervezni, és jóváhagyására az éves erdõgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (9) Amennyiben egy erdõterületre a törvény hatálybalépése elõtt nem készült erdõgazdálkodási üzemterv, a körzeti erdõterv elkészítéséig az éves erdõgazdálkodói feladatokat és haszonvételi lehetõségeket kérelemre vagy hivatalból az erdészeti hatóság a tv. 2. §-ának (1) bekezdésére és az erdõ elsõdleges rendeltetésére figyelemmel állapítja meg. (10) 38Az erdõgazdálkodó személyében történt változás jóváhagyása esetén az erdészeti hatóság az éves erdõgazdálkodási tervet záradékolja. Tv. 30. § (1) Ha az üzemterv erdõállomány szerkezet-átalakítást ír elõ, az erdõgazdálkodó köteles az üzemtervi elõírások figyelembevételével erdõsítési tervet (a továbbiakban: erdõsítési tervet) készíteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti erdõsítési terv készítésére és jóváhagyására az éves erdõgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az erdészeti hatóság jóváhagyását követõen az erdõsítési terv az üzemterv részét képezi. Vhr. 44. § 39(1) Az erdõszerkezet-átalakítást az éves erdõgazdálkodási tervben kell megtervezni, és az érintett erdõrészleteknél a szerkezetátalakítás tényét fel kell tüntetni. (2) Az erdõszerkezet-átalakítás tervezése esetén az éves erdõgazdálkodási terven kívül be kell nyújtani a külön jogszabály szerinti állami támogatás igényléséhez szükséges költségvetést az abban elõírt határidõig és formában. Az Országos Erdõállomány Adattár Tv. 31. § (1) Az erdõgazdálkodás országos szintû szabályozása érdekében a miniszter az országos erdészeti hatóság útján állami feladatként Adattárat mûködtet. (2) Az Adattár tartalmazza: a) az erdõrészleteknek az erdõtervekben szereplõ adatait; b) az erdõben évente végzett erdõgazdálkodási tevékenységeket; c) az erdõ faállományának mennyiségében és minõségében bekövetkezett változásokat; d) az erdõt alkotó fafajok ismert genetikai jellemzõit. (3) Az Adattárban a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti változásokat évente át kell vezetni. 38 A 43. § (10) bekezdését a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 22. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe. 39 A 44. § a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 23. §-ával megállapított szöveg. Vhr. 45. § A Szolgálat felelõs az Adattár üzemeltetéséért és karbantartásáért, az adatok védelméért, az információs rendszer számítógépparkjának és programjainak folyamatos fejlesztéséért. Vhr. 46. § (1) Az Adattár adatai közül a tv. 31 § (2) bekezdésének a) pontjában szereplõ adatokat a Szolgálat erdõtervezési feladatot ellátó részlegei, a b) pontjában foglaltak szerinti adatokat a hatósági feladatot ellátó részlegek, a c) pontjában foglaltak szerinti adatok közül az erdõvédelmi mérõ- és megfigyelõrendszerbõl származókat a rendszert üzemeltetõ szervezeti egységek, illetve az üzemeltetésben közremûködõ megbízott szervezetek, fennmaradó részét pedig a hatósági feladatot ellátó szervezeti egységek szolgáltatják. (2) Az Adattárba adatot szolgáltató szervezetek az adatok hitelességéért felelõsséggel tartoznak. (3) Az Adattár adatainak frissítése évente egy alkalommal történik. Az adatok vonatkozási idõpontja mindig a tárgyév január elsõ napja. (4) Az Adattár tárgyévi állapotának elõállítása után az elõzõ évi állapotú Adattárat archiválni kell. Tv. 32. § (1) Az erdõgazdálkodási tevékenységgel összefüggõ tervezés, irányítás, ellenõrzés és tájékoztatás az Adattár adatainak felhasználásával történik. (2) Az Adattár adatairól kiállított igazolás közokiratnak minõsül. (3) Az Adattár az erdõterület tulajdonosa, jogszerû használója, valamint az erdõgazdálkodó részére – a rájuk vonatkozó adatok tekintetében – nyilvános. A miniszter az Adattárból való adatszolgáltatást rendeletben feltételhez, illetõleg díj fizetéséhez kötheti. (4) A miniszter az adatgyûjtés alapján évenként tájékoztatót tesz közzé az ország erdõállományának helyzetérõl. Vhr. 47. § (1) Az Adattár adatainak a tervezésben, irányításban, ellenõrzésben és tájékoztatásban történõ felhasználása módját, a felhasználandó adatok körét az Erdõrendezési Szabályzat tartalmazza. (2) Az ország erdõállomány állapotára vonatkozó adatok közül csak a miniszter által közzétett adatok nyilvánosak. (3) A (2) bekezdésben foglalt nyilvános adatokkal kapcsolatban a miniszter által meghatározott példányszámon felül igényelt másolatok elõállítási költségét a szolgáltatást igénylõ köteles megtéríteni. Vhr. 48. § (1) Az Adattárban a nyilvános adatokba való betekintés díjmentes, azonban az Erdõrendezési Szabályzatban meghatározott szolgáltatási kötelezettségen túl felmerült igények esetén a szolgáltatás rendeletben meghatározott díját az igénylõ köteles megfizetni. (2) Az erdõterület tulajdonosa, jogszerû használója, valamint az erdõgazdálkodó hozzájárulása nélkül a Szolgálat nem adhat ki harmadik fél részére adatokat. Amennyiben ilyen adatok igénylésére közérdekbõl kerül sor, úgy a szolgáltatást igénybe vevõ köteles a jogosultságot igazolni. Vhr. 49. § A Szolgálat az Erdõrendezési Szabályzatban foglaltak figyelembevételével térítés ellenében jogosult adatot szolgáltatni: a) a körzeti erdõtervekbõl, b) az Adattárból, c) a körzeti erdõterv térképeibõl, és d) külön jogszabályban foglaltak alapján a tervezésben felhasznált légifénykép állományból. Tv. 33. § (1) Az erdõgazdálkodás tartamosságának és fejlesztésének érdekében az állam az erdészeti kutatást támogatja. (2) A tartamos (fenntartható) erdõgazdálkodási tevékenység feltételeinek folyamatos biztosítása (a továbbiakban: erdõvagyon-védelem) érdekében a miniszter gondoskodik az országos, illetõleg a körzeti hozamszabályozás elkészítésérõl. Vhr. 50. § Az Adattár mûködtetésének, valamint az országos és a körzeti hozamszabályozás elkészítésének módját az Erdõrendezési Szabályzat tartalmazza. IV. Fejezet AZ ERDÕTELEPÍTÉS ÉS A FÁSÍTÁS Tv. 34. § (1) Erdei faállomány korábban más mûvelési ágú ingatlanon való telepítése (a továbbiakban: erdõtelepítés), valamint a fásítás telepítése az ország környezeti állapotának javítását, a természeti értékek és a táj, a termõföld, a vizek és az egyes emberi létesítmények védelmét, a természeti erõforrások bõvítését, valamint a telepítõk gazdasági érdekeit szolgálja. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel az állam az erdõtelepítésekhez és a fásítások létesítéséhez a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást nyújt. Tv. 35. § (1) Az erdõtelepítés, valamint a fásítás szakszerûségének, valamint a talajra és a környezetre gyakorolt kedvezõ hatásának biztosítása érdekében az erdõgazdálkodó erdõ telepítését – ha e törvény másként nem rendelkezik – csak jóváhagyott telepítési-kivitelezési terv alapján végezhet. (2) Ahol a termõhelyi viszonyok lehetõvé teszik, a telepítési-kivitelezési terv készítésénél õshonos fafajok alkalmazásával elõnyben kell részesíteni a természetközeli erdõtársulások létrehozását. (3) Az erdõtelepítés, valamint a fásítás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a faállomány függõleges koronavetülete növekedésével arányosan a földrészlet határán belül maradjon, továbbá, hogy a faállomány szomszédos ingatlan hasznosítását az indokolt mértéket meghaladó módon ne korlátozza, illetve azt ne veszélyeztesse. (4) Az erdõtelepítési-kivitelezési tervet az erdészeti hatóság – az érintett hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulása alapján – hagyja jóvá. (5) Az erdõtelepítéshez, valamint a fásításhoz csak a külön jogszabályban meghatározott és igazolt minõségû szaporítóanyagot szabad felhasználni. Tv. 36. § (1) Az erdõtelepítési-kivitelezési tervnek tartalmaznia kell: a) az érintett földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatait; b) a földrészlet termõhelyi adatait; c) a telepítésre kerülõ faállomány tervezett adatait; d) a felhasználni tervezett szaporítóanyag jellemzõ adatait; e) a tervezõ, valamint a kivitelezés szakmai irányításáért felelõs személy nevét és címét. (2) Az erdõtelepítési-kivitelezési terv elkészítésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. Vhr. 51. § (1) Erdõtelepítési kivitelezési tervet csak szakirányú felsõfokú végzettséggel rendelkezõ személy (erdõmérnök) vagy ilyen személyt foglalkoztató szerv készíthet. (2) Az erdõtelepítési kivitelezési tervnek tartalmaznia kell: a) az erdõgazdálkodó nevét, címét, b) 40az erdõtelepítéssel érintett terület ingatlan-nyilvántartási adatait és az ingatlan nyilvántartási térkép kivonatos másolatát, c) a körzeti erdõterv térképkivonatát, amelyen fel kell tüntetni a telepítendõ területet és a talajmintavételek helyét, d) az erdõtelepítéssel érintett terület tulajdonosainak az egyetértõ nyilatkozatát, e) a terület termõhelyi adatait, f) az erdõ javasolt rendeltetését, g) a telepíteni tervezett fõ- és elegyfafajokat, illetve fajtákat, azok elegyarányát, az elegyítés módját, az ültetési hálózatot (magvetés esetén a sortávolságot és a felhasználni kívánt szaporítóanyag mennyiséget), a talaj-elõkészítés, valamint az ültetés vagy magvetés módját, h) a telepítés kezdésének és várható befejezésének tervezett idõpontját. (3) Az erdõtelepítési kivitelezési tervhez csatolni kell a termõhelyi adatok meghatározása alapjául szolgáló termõhelyvizsgálati jegyzõkönyvet, melynek mintáját az Erdõrendezési Szabályzat tartalmazza. (4) Elsõdlegesen nem gazdasági rendeltetésû erdõ telepítése esetén az erdészeti hatóság a (2) és (3) bekezdésben foglaltakon felül további tartalmi elõírásokat tehet. (5) 41 Vhr. 52. § 42Az erdõtelepítés elsõ kiviteli, pótlási és ápolási munkáit az erdõgazdálkodónak az éves erdõgazdálkodási tervében kell megtervezni, és arra a külön jogszabályban meghatározottak szerint költségvetést kell benyújtani. Tv. 37. § (1) A fásítás-telepítés tervének – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 36. § (1) bekezdésének a) , c) és e) pontjaiban meghatározott adatokat kell tartalmazni. 40 Az 51. § (2) bekezdésének b)-c) pontja a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 24. §-ával megállapított szöveg. 41 Az 51. § (5) bekezdését a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 45. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. 42 Az 52. § a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 25. §-ával megállapított szöveg. (2) A fásítás egyes módjainál a miniszter rendeletben e törvény szerinti telepítési kivitelezési terv helyett az erdõgazdálkodó bejelentési kötelezettségét vagy egyszerûsített erdõtelepítési-kivitelezési terv készítését írhatja elõ. Vhr. 53. § (1) 43Fásítás telepítésének tervezése esetén a tv. 36. és 37. §-ában meghatározott tervet csak állami támogatás igénylése esetén kell az erdészeti hatósághoz benyújtani. A terv tartalmi és formai követelményeit az Útmutató tartalmazza. (2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a fásítás telepítését az erdészeti hatóság a terv jóváhagyásával engedélyezi. Egyéb esetben a fásítás telepítését elõzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak. Az erdészeti hatóság a fásítás telepítését határozatban megtilthatja. (3) 44Védett területen történõ fásítás telepítésének feltételeirõl külön jogszabály rendelkezik. Tv. 38. § (1) Amennyiben az erdõgazdálkodó engedély nélkül, vagy az engedélytõl eltérõen telepíti az erdõ faállományát, annak fennmaradásáról az erdészeti hatóság az illetékes szakhatóságok elõzetes hozzájárulásával határozatban dönt. (2) A telepítés felszámolását az erdészeti hatóság abban az esetben rendelheti el, ha az engedély nélkül vagy az engedélytõl eltérõen telepített faállomány a termõhelyre, vagy a környezõ erdõterületekre káros hatással lenne. Vhr. 54. § 45(1) Az erdészeti hatóság a tv. 38. §-ának (1) bekezdése szerinti fennmaradási engedély kiadását feltételekhez kötheti, egyúttal a természetben bekövetkezett mûvelésiág-változásról tájékoztatja a földhivatalt. (2) Az erdészeti hatóság a tv. 38. §-ának (2) bekezdése alapján hozott határozatában határidõ megállapításával dönt az erdõtelepítés felszámolásáról. Ha a kötelezett a felszámolásnak határidõre nem tesz eleget, az erdõtelepítés felszámolását az erdészeti hatóság a kötelezett költségére elvégezteti. Tv. 39. § (1) Az erdõtelepítés és fásítás megkezdésének idõpontját az erdõgazdálkodó köteles a teljesítés helye szerint illetékes erdészeti hatóságnak elõzetesen bejelenteni. (2) Az erdészeti hatóság az erdõtelepítés szakszerûségét ellenõrzi. (3) Az erdõtelepítést – védett természeti területet érintõ rész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával – az erdészeti hatóság határozatban befejezetté nyilvánítja, ha az erdõtelepítési tervben meghatározott fafaj egyedei megfelelõ számban, arányban és minõségben jelen vannak, és a faállomány további pótlást nem igényel. 43 Az 53. § (1) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 26. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 44 Az 53. § (3) bekezdését a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 26. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe. 45 Az 54. § a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 27. §-ával megállapított szöveg. Vhr. 55. § 46Az erdõtelepítés elsõ kivitelének végrehajtása után az erdõgazdálkodó az erdõ mûvelési ágának megváltoztatásához szükséges, az erdészeti hatóság által záradékolt adatokat a külön jogszabályban meghatározott tartalommal és határidõig köteles megküldeni az illetékes földhivatal részére. Az erdõtelepítés és fásítás közérdekbõl történõ elrendelése Tv. 40. § (1) Közérdekbõl erdõtelepítés, illetõleg fásítás elrendelhetõ a) a városok, községek, lakótelepek, ipartelepek, hulladéklerakó-helyek, kórházak, üdülõhelyek körül; b) ahol a termõtalaj pusztulása vagy eltávolítása folytán várható károk csak erdõtelepítéssel vagy fásítással mérsékelhetõk, vagy szüntethetõk meg; c) ahol a felszíni és a felszín alatti vizek védelme ezt indokolja; d) árvízvédelmi töltések védelmére. (2) Közérdekbõl az erdõtelepítést, valamint a fásítást a települési önkormányzat képviselõ-testülete, a környezetvédelmi, a természetvédelmi, az építésügyi, a közegészségügyi, a talajvédelmi, valamint a vízügyi hatóság határozatban rendelhet el az erdészeti hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával. (3) Az ingatlanra az (1) bekezdésben meghatározott közérdekû célok megvalósítása érdekében a települési önkormányzat, az állami vízügyi szerv, valamint az (1) bekezdésben felsorolt közérdekû célok megvalósításáért felelõs más állami szerv javára a (2) bekezdés szerinti hatóság határozatával használati jog alapítható. (4) A közérdekbõl elrendelt erdõtelepítés, illetõleg fásítás pénzügyi fedezetének biztosításáról az azt kezdeményezõ szerv köteles gondoskodni. (5) A közérdekû erdõtelepítést, valamint fásítást az állam a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatja. (6) A közérdekû erdõtelepítés, valamint fásítás elrendelése nem helyettesíti az elrendelést kezdeményezõ szerv, valamint az igénybe vett földterület tulajdonosa közötti, a földterület tulajdoni, illetõleg használati viszonyait érintõ megállapodást, a külön jogszabály szerinti kisajátítási eljárást, valamint a használati jog e törvény szerinti alakítását. Vhr. 56. § A közérdekbõl elrendelt erdõ-, illetve fásítás telepítés tervezésére és hatósági ellenõrzésére az erdõtelepítés tervezésének és ellenõrzésének szabályait kell alkalmazni. V. Fejezet AZ ERDÕFELÚJÍTÁS, AZ ERDÕNEVELÉS, VALAMINT AZ ERDÕSZERKEZET ÁTALAKÍTÁSA Az erdõfelújítás 46 Az 55. § a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 28. §-ával megállapított szöveg. Tv. 41. § (1) Az erdõ felújításának minõsül az erdõ kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli létrehozására irányuló tevékenység. (2) Az erdõ felújítása történhet: a) természetes módon aa) a kitermelésre kerülõ faállomány talajra hulló magjáról (mageredetû természetes felújítás), valamint ab) a kitermelt faállomány gyökerérõl vagy tuskójáról kihajtott sarjakról (sarj eredetû természetes felújítás), ac) a vegyes korú faállomány kialakítását és folyamatos fennmaradását biztosító szálalással; b) mesterséges módon, melynek során a letermelt vagy kipusztult és eltávolított faállomány helyén magvetéssel, csemete- vagy dugványültetéssel gondoskodnak a faállomány újbóli létrehozásáról. (3) Ahol a termõhelynek megfelelõ õshonos fafajok magról történõ természetes felújításának feltételei adottak, azt kell alkalmazni. Mesterséges erdõfelújítás esetén csak a körzeti erdõtervben elõírt fafajú, és a külön jogszabályban meghatározott minõségû szaporítóanyagot szabad felhasználni. (4) A véghasználat befejezését követõen – továbbá, ha az erdõ faállománya összefüggõen ötezer négyzetmétert meghaladó területen bármilyen okból kipusztult, illetve a faanyagtermelést szolgáló erdõben a fák koronavetülete által fedett terület hatvan százalék alá csökken – az erdõgazdálkodónak az erdõfelújítást két éven belül meg kell kezdenie, és azt a miniszter által rendeletben meghatározott határidõre be kell fejeznie. (5) Az erdõ felújítását – a védett természeti területet érintõ részre vonatkozóan a természetvédelmi hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával – az erdészeti hatóság határozatban befejezetté nyilvánítja, ha a körzeti erdõtervben meghatározott fafajok egyedei megfelelõ számban, arányban és minõségben jelen vannak és a faállomány további pótlást nem igényel. (6) Ha az erdõgazdálkodó az e törvény szerinti erdõfelújítási kötelezettségének határidõn belül nem tesz eleget, az az erdõgazdálkodási szabályok megsértésének minõsül. Vhr. 57. § (1) 47A faállomány tarvágását vagy kipusztulását követõen a) a mesterséges erdõsítést a tárgyév végétõl számított második, a síkvidéki erdõterület mezõgazdasági elõhasználata esetén a harmadik év május 31-ig el kell végezni; b) a sarjadztatás sikerességét a tarvágást követõ második évben az erdõsítések mûszaki átvételéig kell biztosítani; c) sarjadztatással – az erdészeti hatóságnak a tv. 17. §-a (2) bekezdésének a) pontjában részletezett elsõdleges rendeltetésû területekre hozott eltérõ döntése kivételével – az éger, az akác és a hazai nyár fafajú erdõterületek újíthatók fel. Az éger felújítása tuskó sarjadztatással, míg az akác és a hazai nyár gyökér sarjadztatással történhet. (2) Az erdõsítés elvégzését (elsõ kivitel) követõen – a külön jogszabályban gazdaságtalannak minõsített erdõk felújítását kivéve – a sikeresen erdõsült területnek az 47 Az 57. § (1) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 29. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. erdõsítési kötelezettség alá esõ terület hetven százalékát, gyorsan növõ állományok esetén két, lassan növõ állományok esetén három év alatt el kell érni. (3) Felújító vágással történõ természetes, mageredetû erdõfelújítás esetén az idõs faállomány és a természetes újulat együttes fedettsége (záródás) nem csökkenhet hetven százalék alá. Ha az idõs állomány záródása harminc százalék alá csökken, akkor a természetes újulatnak – az esetleg végzett kiegészítõ mesterséges erdõsítés eredményével együtt – kell a hetven százalékos fedettséget elérni. Ha a természetes újulat részben vagy teljesen elpusztul, hiányát mesterséges erdõsítéssel kell pótolni. (4) 48A tarvágást vagy a faállomány pusztulását követõen a kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy és bükk fõfafajú erdõsítést tíz, fenyõ és az egyéb kemény lombos fõfafajú erdõsítést nyolc, az akác és a lágy lombos fõfafajú erdõsítést hat év alatt be kell fejezni. Az erdészeti hatóság által engedélyezett sarjról történõ felújításokat legkésõbb a tarvágást követõ ötödik évben kell befejezni. (5) Magról történõ természetes felújítás esetén a kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy és bükk fõfafajú erdõfelújítást a végvágás utáni nyolcadik, a többi fafaj esetében a hatodik évben be kell fejezni. (6) Az erdõsítésekben az erdõgazdálkodónak fel nem róható okból bekövetkezett, jelentõsebb – különösen árvíz, belvíz, továbbá honvédelmi, határrendészeti és nemzetbiztonsági célú korlátozás miatt – káros hatás esetén az erdészeti hatóság az (1)– (5) bekezdésben megállapított határidõket indokolt mértékben módosíthatja. Vhr. 58. § Az erdõfelújítások és erdõtelepítések (a továbbiakban együtt: erdõsítés), valamint az állami támogatással létesített fásítások ellenõrzését és értékelését az erdészeti hatóság az Erdõrendezési Szabályzatban foglaltak szerint végzi. Vhr. 59. § (1) Fásításból való fakitermelés vagy a fásítás faállományának pusztulása esetén a felújításról csak akkor és olyan módon kell gondoskodni, ahogy az erdészeti hatóság azt határozatban elõírta. (2) Ha a fásítás tulajdonosa vagy jogszerû használója a fásítás felújítását az erdészeti hatóság által elõírt módon és e rendelet szerint elõírt határidõre nem hajtja végre, a mulasztóra az erdõfelújítási kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) 49Védett természeti területen lévõ fásításból való fakitermelés feltételeirõl külön jogszabály rendelkezik. Az erdõnevelés Tv. 42. § (1) A befejezett erdõtelepítések és erdõfelújítások (a továbbiakban együtt: befejezett erdõsítés) további fejlõdését ápolással, felszabadító és elegyarány szabályozó tisztítással, valamint törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítéssel (a továbbiakban együtt: erdõnevelés) kell biztosítani. 48 Az 57. § (4)-(6) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 29. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. 49 Az 59. § (3) bekezdését a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 30. §-a iktatta a szövegbe. (2) Az erdõnevelés során biztosítani kell, hogy a fiatal, vagy az idõsebb faállomány minõsége és fejlõdési lehetõsége javuljon, az erdõ élõfakészlete csak átmenetileg csökkenjen, továbbá hogy az erdõ talaja és az erdei életközösség maradandó kárt ne szenvedjen. (3) Az erdõfelújítás és az erdõnevelés részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg. Vhr. 60. § Amennyiben az erdõgazdálkodó az elsõdlegesen gazdasági rendeltetésû erdõ faállományának megfelelõ fejlõdéséhez szükséges nevelõvágásokat nem tervezte meg, az erdészeti hatóság a szükséges beavatkozások végrehajtását hivatalból elrendelheti. Az így elrendelt munkák elmulasztása esetén erdõgazdálkodási bírság kiszabásának van helye. Vhr. 61. § (1) Az üzemtervben vagy az erdészeti hatóság által a tv. 28. §-a alapján hivatalból elõírt erdõnevelési feladatokat az erdõgazdálkodónak az éves erdõgazdálkodási tervében kell megtervezni. Ha az erdõgazdálkodó elmulasztja az erdészeti hatóság határozatában elõírt erdõnevelési feladatokat az éves tervben feltüntetni, továbbá azokat végrehajtani, az erdészeti hatóság az államigazgatási eljárás szabályai szerint jár el. (2) Az engedélyezett erdõnevelési munkák végrehajtásának ellenõrzését és értékelését az erdészeti hatóság a munkák befejezésének bejelentését követõen az Erdõrendezési Szabályzatban foglaltak szerint végzi el. Vhr. 62. § Az erdõ nevelése során a 81. § fakitermelésekre meghatározott elõírásait figyelembe kell venni. A befejezett erdõsítés felülvizsgálata Tv. 43. § (1) Az erdészeti hatóság az erdõsítés befejezetté nyilvánítását követõ öt év elteltével felülvizsgálja az erdõ állapotát, és amennyiben az erdõ minõsége romlott – védett természeti területet érintõ rész esetében a természetvédelmi hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával – elrendelheti az erdõsítés megismétlését. Amennyiben a befejezett erdõsítés megismétlésére gazdálkodási hiba miatt került sor, a minõségromlással érintett erdõre elszámolt állami támogatás jogtalanul igénybe vett állami támogatásnak minõsül. (2) Amennyiben az erdõ minõségének védelme ezt indokolja, az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot az ott írt idõpontnál korábban is megtarthatja vagy késõbb is megismételheti. Ennek során az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, és egyúttal rendelkezik a jogtalanul igénybe vett állami támogatás visszafizetésérõl. Vhr. 63. § (1) A befejezett erdõsítés felülvizsgálata során az erdõ minõségi romlásának minõsül, ha az erdõsítés a) fejlõdése valamilyen károsítás vagy gazdálkodási hiba miatt nem felel meg a termõhelyi adottságoknak; b) fafajösszetétele a befejezéskori állapothoz képest a termõhelyi adottságokat és az erdõ elsõdleges rendeltetését tekintve kedvezõtlenül megváltozott. (2) Ha az erdõsítés faállománya elpusztult, vagy további megfelelõ fejlõdése erdõgazdálkodási beavatkozással nem biztosítható, valamint a megváltozott fafaj összetételû faállomány a területen a tv. 2. §-ában és 41. §-ában foglaltakra való tekintettel nem tartható fenn, az erdészeti hatóság elrendeli a területen levõ faállomány letermelését, és az erdõsítés megismétlését. Ha az erdõsítés megismétlésének elrendelésére az erdõgazdálkodónak felróható okból kerül sor, rendelkezik az erdõgazdálkodó által az erdõsítésre igénybe vett állami támogatásnak az (5) bekezdés elõírásai szerinti visszafizetésérõl. (3) Amennyiben az erdõ minõsége az (1) bekezdés szerint romlott, de erdõvédelmi vagy állománynevelési eljárással helyrehozható, az erdészeti hatóság az erdõt folyamatos erdõsítéssé visszaminõsíti, és határidõ megállapításával elrendeli a szükséges munkák elvégzését. Egyúttal rendelkezik a gazdálkodó által az erdõsítésre igénybe vett állami támogatás (5) bekezdés elõírásai szerinti részleges visszafizetésérõl. (4) Ha a felülvizsgálatnál talált erdõ fafajösszetétele a harminc százalékot meghaladó mértékben helyrehozhatatlanul leromlott, de fejlõdése megfelelõ és a megváltozott összetételû faállomány a területen a tv. 2. §-ában foglaltak figyelembevételével fenntartható, az erdészeti hatóság gondoskodik a változásnak az Adattárba való átvezetésérõl, és intézkedik a gazdálkodó által az erdõsítésre igénybe vett állami támogatás (5) és (6) bekezdés elõírásai szerint megállapított részének visszafizetésérõl. (5) Az erdészeti hatóság az alábbiak szerint rendelkezik az erdõgazdálkodó által jogtalanul igénybe vett állami támogatás visszafizetésérõl. Ha a visszafizetés elrendelésére a) a (2) bekezdés elõírása alapján kerül sor, a visszafizetendõ összeg a befejezéskor átvett erdõsítésre és a befejezett erdõsítés ápolására igénybe vett, a felülvizsgálat évében nyújtható állami támogatás együttes összege, b) a (3) bekezdés elõírása alapján kerül sor, a visszafizetendõ összeg a befejezett és a folyamatos erdõsítésre a felülvizsgálat évében nyújtható állami támogatás különbözetének, és a befejezett erdõsítés kétszeri ápolására nyújtható támogatás együttes összege, c) a (4) bekezdés alapján kerül sor, a visszafizetendõ összeg a befejezéskori és a felülvizsgálatkor talált faállomány szerinti befejezett erdõsítésre nyújtható állami támogatás különbözetének, és a befejezett erdõsítés kétszeri ápolására nyújtható támogatás együttes összege. (6) Ha a visszafizetési kötelezettség megállapítására az erdõszerkezet-átalakítással létrehozott erdõsítés vagy gazdaságtalan erdõ felújítása esetében került sor, a visszafizetendõ összeg megállapításánál a felülvizsgálat idején igényelhetõ többlettámogatási összeget is figyelembe kell venni. Az erdõszerkezet átalakítása Tv. 44. § (1) Ha az erdõ faállományának eredete, fajösszetétele és szerkezete nem a termõhelyi adottságoknak megfelelõ természetközeli állapotú, úgy az erdõfelújítás során a megfelelõ állapotú erdõ kialakításáról gondoskodni kell (a továbbiakban: erdõszerkezet átalakítás). (2) A körzeti erdõterv elõírásainak megfelelõ erdõszerkezet átalakításért az erdõgazdálkodó a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel állami támogatást vehet igénybe. A támogatásnál elõnyben kell részesíteni az õshonos erdõtársulások visszaállítását. (3) Az erdõszerkezet átalakítást – védett természeti területet érintõ rész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával – az erdészeti hatóság által jóváhagyott terv alapján kell végrehajtani. (4) Az erdõszerkezet-átalakítási terv készítésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. VI. Fejezet AZ ERDÕT KÁROSÍTÓ HATÁSOK ELLENI VÉDEKEZÉS Az erdõvédelem általános szabályai Tv. 45. § (1) Az erdõt veszélyeztetõ és a faanyag értékét csökkentõ károsító hatásnak minõsül: a) a külön jogszabály szerinti növényi és állati károsítók károkozása; b) a vadállomány károsítása; c) az erdõt veszélyeztetõ káros tevékenység; d) az erdõ talaját veszélyeztetõ tevékenység; e) az erdõtûz; f) az erdõt ért káros természeti hatás. (2) Az erdõ fejlõdésének, egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése és ellenõrzése céljából az állam – az erdõt károsító hatások megfigyelésére, valamint az erdészeti növényvédelmi elõrejelzés készítésére – erdõvédelmi mérõ- és megfigyelõ rendszert tart fenn és mûködtet. (3) Az erdõvédelmi mérõ- és megfigyelõ rendszer feladata: a) a faállomány egészségi állapotának és fejlõdésének folyamatos megfigyelése; b) az erdõben keletkezett károk országos szintû becslése; c) az erdei talajok állapotváltozásának vizsgálata; d) az erdõre ható káros külsõ- és belsõ tényezõk, valamint az erdei életközösség és annak termõ-, és élõhelyének változása közötti összefüggések vizsgálata; e) a károsítók elszaporodásának elõrejelzése, valamint az ellenük való védekezés tervezése. (4) Az erdõvédelmi mérõ- és megfigyelõ rendszer mûködésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. Vhr. 64. § (1) Az erdõvédelmi mérõ- és megfigyelõrendszer mûködtetését a Szolgálat – a törvényben foglalt feladatok ellátása érdekében – az alábbi alrendszereken keresztül valósítja meg: a) nagyterületû egészségi állapotfelmérés 4 ö 4 km-es hálózata a kapcsolódó növedékmérési hálózattal; b) az egészségi állapot változásának intenzív vizsgálati hálózata; c) ökológiai bázisterületek; d) országos fénycsapda hálózat; e) erdõvédelmi elõrejelzõ rendszer. (2) Indokolt esetben a minisztérium meghatározott erdõvédelmi feladat ellátására önálló megfigyelõrendszer létrehozását és idõleges mûködtetését rendeli el a Szolgálat számára. Vhr. 65. § (1) A nagyterületû egészségi állapotfelmérés adatokat szolgáltat: a) a levélvesztés, a levél-elszínezõdés és a koronaelhalás mértékérõl; b) a mintafák testtájain elõforduló kár- és kórokozókról, az okozott károsítás erõsségérõl; c) a mintafák magassági és vastagsági növekedésérõl; d) a mintaterületeken található talajok fõ paramétereirõl. (2) A vizsgálatokat az (1) bekezdés a)–b) pontja esetében a július 15-tõl augusztus 31-ig terjedõ idõszakban, egy hónap alatt, évente, a c) pontja esetében vegetációs idõn kívül, legalább ötéves visszatérési idõvel, a d) pontja esetében az év tetszõleges idõszakában, legalább ötéves visszatérési idõvel kell elvégezni. Vhr. 66. § (1) Az egészségi állapot változásának intenzív vizsgálati hálózata ismereteket szolgáltat: a) a levélzet kémiai összetételérõl, b) a légkörbõl kiülepedõ szennyezõanyagokról, c) a károsodási (kárláncolat) folyamatokról, d) a mintavételi helyek környezetének meteorológiai paramétereirõl. (2) A vizsgálatokat az (1) bekezdés a) és c) pontjai esetében július–augusztus hónapban, a b) és d) pontja esetében folyamatosan, évente kell elvégezni. Vhr. 67. § Az ökológiai bázisterületeken folyó megfigyelés és kutatás az erdei ökoszisztémák mûködésének és a bennük lezajló folyamatoknak a megismerését szolgálja. A kutatás programját a 73. § (1) bekezdés szerinti útmutatóval összhangban, folyamatosan kell kidolgozni. Vhr. 68. § A Szolgálat az országos fénycsapdahálózat és az erdõvédelmi jelzõlapok alapján készített elõrejelzések felhasználásával tájékoztatást nyújt a tömeges elszaporodásra hajlamos károsítók várható megjelenésérõl, indokolt esetben kezdeményezi a védekezés megszervezését. Az elõrejelzésekrõl hivatalból tájékoztatja a növényvédelmi hatóságot. Vhr. 69. § (1) A 64. § (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti alrendszerek kialakítása során a hatályos nemzetközi egyezményeket és kötelezettségvállalásokat figyelembe kell venni, így különösen: a) a Nagy Távolságra Ható Légszennyezésre vonatkozó 1979-es Genfi Konvenció keretében mûködõ ENSZ Európai Gazdasági Bizottság által koordinált nemzetközi együttmûködési program útmutatóját, b) az Európai Erdõk Védelmének I. Miniszteri Konferenciájának I. határozatát. (2) Részben az (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség, részben az Európai Unióhoz való társult tagsági jogviszonyból fakadóan az Unió országain belül hatályos (EEC) No. 3528/86. számú rendeletben, valamint a végrehajtására kiadott (EC) No. 1091/94. számú rendeletben, és annak kiegészítéseiben foglaltakat, mint ajánlást kell alkalmazni. Vhr. 70. § (1) Az erdõvédelmi mérõ- és megfigyelõrendszer mûködtetése során a Szolgálat gondoskodik: a) az egyes alrendszerekben folyó adatgyûjtésrõl; b) az adatok feldolgozásáról és elemzésérõl; c) a tájékoztatásról; d) az adatok tárolásáról; e) a rendszer szolgáltatta eredmények alapján a szükségessé váló intézkedések kezdeményezésérõl; f) indokolt esetben kezdeményezi önálló megfigyelõrendszer létesítését. (2) A Szolgálat ellátja a 69. §-ában foglaltak szerinti nemzetközi adatszolgáltatási feladatokat. Ennek keretében gondoskodik: a) az elõírt jelentések határidõre történõ megküldésérõl; b) az együttmûködésbõl származó információ szétosztásáról, az országos erdészeti hatóság, a mérõ- és megfigyelõrendszer mûködtetésében közremûködõ szervezetek és a szakközönség tájékoztatásáról; c) ellátja az együttmûködési programokban meghatározott nemzeti koordinációs központ feladatait. (3) A vizsgálati adatokat és eredményeket tartalmazó adatállományok az Adattár önálló alrendszereit képezik. Vhr. 71. § (1) A Szolgálat az erdõvédelmi mérõ- és megfigyelõrendszer mûködtetése során gondoskodik a tudományos és kutatómûhelyek megfelelõ szintû közremûködésérõl. (2) Az erdõgazdálkodó köteles az erdõvédelmi mérõ- és megfigyelõrendszer munkáját segíteni: a) az ,,Erdõvédelmi jelzõlapok'' évente négy alkalommal, a Szolgálat által meghatározott módon történõ megküldésével; b) az erdõ egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésével. Vhr. 72. § (1) Az erdõgazdálkodó köteles tûrni, hogy erdõterületén az erdõvédelmi mérõ és megfigyelõrendszerbe tartozó mintavételi pont létesüljön, s azt észlelési idõszakban, a honvédelmi határrendészeti és nemzetbiztonsági erdõ esetében elõzetes egyeztetést követõen, a rendszert üzemeltetõ felkeresse. (2) A mintavételi pont a gazdálkodást nem befolyásolhatja, a gazdálkodó jogosult a mintafákat a tv.-ben meghatározott feltételek mellett kitermelni. (3) A látható módon megjelölt mintavételi helyek létesítésérõl a Szolgálat a gazdálkodót értesíti. A gazdálkodó köteles az értesítésben felsorolt jeleket és eszközöket óvni, megsemmisülésük esetén a Szolgálatot értesíteni. (4) A jelek és eszközök megrongálása vagy megsemmisítése az erdõgazdálkodási szabályok megsértésének minõsül. Vhr. 73. § (1) Az erdõvédelmi mérõ- és megfigyelõrendszer és annak egyes alrendszerei mûködésének részletes szabályait a miniszter a Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Értesítõben teszi közzé.(2) A Szolgálat köteles gondoskodni az (1) bekezdés szerint szabályozott rendszernek a 69. §-ban foglalt kötelezettségvállalásokkal való összhangjáról, és szükség esetén kezdeményezi a minisztériumnál a szabályozás korszerûsítését. Tv. 46. § Az erdei életközösség védelme érdekében az erdõgazdálkodó köteles a) az erdõ egészségi állapotát folyamatosan figyelemmel kísérni; b) az erdõt veszélyeztetõ káros hatások kártételének megelõzéséhez és az ellenük való védekezéshez szükséges intézkedéseket megtenni; c) amennyiben az erdõt károsító hatást észlel, azt az erdészeti hatóságnak haladéktalanul bejelenteni. Védelem a károsítók károkozása ellen Tv. 47. § (1) A növényvédelemrõl szóló jogszabályokban meghatározott növényi, állati vagy fertõzést okozó egyéb szervezetek (a továbbiakban együtt: károsítók) erdõterületen történõ tömeges elszaporodása esetén az erdészeti hatóság – a növényvédelmi hatóság, valamint védett természeti területet érintõ rész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával – határozatban kötelezi az erdõgazdálkodót a szükséges védekezés elvégzésére. (2) A külön jogszabály szerinti zárlati (karantén) és veszélyes károsítók elleni védekezést – az erdészeti hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával – a növényvédelmi hatóság rendeli el. (3) Ha az erdõgazdálkodó az erdészeti hatóság határozatában foglaltaknak nem tesz eleget, a szükséges munkálatokat – az erdészeti hatóság, valamint a védett természeti területet érintõ részre vonatkozóan a természetvédelmi hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával – a növényvédelmi hatóság az erdõgazdálkodó költségére elvégezteti (közérdekû védekezés). (4) A (2) bekezdés alapján hatóságilag elrendelt védekezés költségeinek megtérítésére a külön jogszabályban foglaltak szerint állami támogatás vehetõ igénybe, kivéve, ha az erdõgazdálkodó elmulasztotta a növényvédelemrõl szóló jogszabályban elõírt, illetve az erdészeti hatóság határozatában elrendelt védekezési kötelezettségét. Tv. 48. § (1) A károsítók elszaporodásának megelõzése érdekében az erdõterületen tárolt erdei fa és egyéb termék kezelésérõl a termék tulajdonosa vagy az erdõgazdálkodó egyetemlegesen köteles gondoskodni. (2) Amennyiben a tárolt erdei fa és egyéb termék kedvezõ feltételeket teremt a károsítók elszaporodásához, az erdészeti hatóság a termék tulajdonosát, valamint az erdõgazdálkodót egyetemlegesen kötelezi annak kezelésére, illetve elszállítására. (3) Ha az erdei fa és egyéb termék tulajdonosa vagy az erdõgazdálkodó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, az erdészeti hatóság a szükséges munkálatokat a termék tulajdonosa és az erdõgazdálkodó költségére elvégeztetheti. (4) Ha káros természeti hatás miatt az erdõ állapotában jelentõs romlás következik be, a károsítók elszaporodásának megakadályozása érdekében az erdõgazdálkodó köteles a veszélyforrást jelentõ beteg és elhalt fákat az egészségügyi fakitermelésre vonatkozó szabályok alapján eltávolítani. Az erdõgazdálkodó kérelmét az erdészeti hatóság köteles – védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával – legalább tizenöt napon belül elbírálni. (5) A káros természeti hatások miatt bekövetkezett erdõkárok enyhítéséhez, illetõleg felszámolásához az erdészeti hatóság véleményét, vagy javaslatát is figyelembe véve – a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel – állami támogatás vehetõ igénybe. Vhr. 74. § (1) Az erdõt károsító hatások megelõzése érdekében a Szolgálat az erdõvédelmi mérõ- és megfigyelõrendszer mûködtetése során nyert adatok és információk felhasználásával évente értékeli az erdõk egészségi állapotát. (2) A Szolgálat az éves értékelést követõen és annak alapján elõrejelzi a várható, erdõt érintõ károsítások lehetõségét és valószínûségét. (3) A Szolgálat az évente elkészített elõrejelzést a területi szervei útján az erdõgazdálkodók számára hozzáférhetõvé teszi. Vhr. 75. § (1) 50Az erdõgazdálkodó az elõrejelzés és saját megfigyelési adatai ismeretében, a rendes gazdálkodás körében köteles a várható káros hatásokra felkészülni, a szükséges megelõzõ intézkedéseket megtenni, és ezt az erdészeti hatóságnak haladéktalanul bejelenteni. (2) Amennyiben az erdõgazdálkodó a kár megelõzésére az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket elmulasztja, úgy az erdészeti hatóság az erdõt érõ káros hatás megelõzésére teendõ intézkedéseket elrendeli. Indokolt esetben az erdõgazdálkodó, annak hiányában az erdõ tulajdonosa terhére a szükséges munkát elvégezteti. (3) Amennyiben az erdõt érõ káros hatás megelõzésére tett gazdálkodói tevékenységet az erdészeti hatóság a rendes gazdálkodás körét meghaladó mértékûnek minõsíti, az erdõgazdálkodó jogosult költségeinek mérséklése céljából állami támogatást igényelni a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint. Vhr. 76. § (1) Az erdõt érõ azonosítható káros hatások mérséklése és az erdõkárok felszámolása céljából állami támogatás igényelhetõ a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, amennyiben az erdõkárok megelõzésére tett intézkedéseket az erdõgazdálkodó végrehajtotta. (2) A támogatás az alábbiakban felsorolt azonosítható biotikus és abiotikus eredetû erdõkárok mérséklése és felszámolása címén igényelhetõ a) biotikus: aa) vírus, ab) baktérium, ac) gomba, ad) rovar, ae) vadászható állatfajnak nem minõsülõ vadon élõ emlõs, b) abiotikus: ba) hó, bb) jég, bc) szél, bd) tûz, 50 A 75. § (1) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 31. §-ával megállapított szöveg. be) légszennyezés, bf) árvíz, bg) talajvízszint változása, bh) fagy, bi) aszály. Vhr. 77. § (1) Az erdõgazdálkodó jogosult támogatást igényelni a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a környezeti hatásokkal közvetlen összefüggésben, de nem azonosítható okok miatt bekövetkezett faegyedek elhalásából keletkezõ kára mérséklése céljából. (2) 51 Védelem a vadállomány károsítása ellen Tv. 49. § (1) Az erdõterületen – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –, illetve az erdõterülettel közvetlenül határos vadászterületen a) az erdei életközösség tagjainak fennmaradását, b) az erdõ talajának épségét, c) az erdõsítés állapotát, d) az erdõ faállományának termõhelye szerint várható mennyiségi és minõségi fejlõdését veszélyeztetõ, valamint e) az erdõ természetes felújítását akadályozó létszámú és fajösszetételû vadállomány nem tartható fenn. (2) Az erdészeti hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával létesített vadaskertben és vadasparkban olyan mértékû vadlétszám is fenntartható, amely az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában foglaltak érvényesülését nem biztosítja. (3) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt veszélyeztetõ tényezõk észlelése megjelölésével köteles kezdeményezni a vadászati hatóságnál a vadállomány apasztására, illetve a veszélyeztetés egyéb módon való megszüntetésére teendõ intézkedés elrendelését. Az erdészeti hatóság megkeresésére a vadászati hatóságnak tizenöt napon belül kell határozatot hoznia. (4) Az erdõgazdálkodó a vadállomány károsítása elleni védekezése során köteles figyelemmel lenni a vad természetes élõhelyének védelmére. Védelem a káros tevékenységek ellen Tv. 50. § (1) Tilos erdõterületen a) legeltetni és makkoltatni; b) bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni; c) az erdei élõfáról, a cserjérõl gallyat, díszítõ lombot gyûjteni, kivéve a bot, vesszõ, diszítõgally termelését szolgáló erdõt, és a minõségi törzsnevelést elõsegítõ nyesést; valamint 51 A 77. § (2) bekezdését a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 45. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. d) erdészeti szaporítóanyagot gyûjteni, ha az az erdõfelújítás sikerességét veszélyezteti. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak megszegése az erdõgazdálkodási szabályok megsértésének minõsül. Az erdõ talajának védelme Tv. 51. § (1) Az erdõ talajának védelmét a káros folyamatok megelõzésére alkalmas erdõgazdálkodási tevékenységgel, valamint talajvédõ létesítményekkel kell biztosítani. (2) Az erdõ talajának védelmérõl – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az erdõgazdálkodó köteles gondoskodni. (3) Az erdõ talaját a szomszédos területekrõl ért károsító hatások megszüntetésérõl és következményeinek felszámolásáról a kár elõidézõje köteles gondoskodni. (4) Az erdõ talajának védelméhez az állam a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást nyújt. Tv. 52. § (1) Az erdõ talajának védelme érdekében az erdõgazdálkodó köteles: a) a külön jogszabályokban meghatározott termõföldvédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi és vízvédelmi követelményeknek is megfelelõ erdõgazdálkodási tevékenységet folytatni; b) az erdõfelújítás, az erdõnevelés, a fakitermelés, a faanyag mozgatása, valamint a feltáró úthálózat kiépítése során az erdõ talajának erózió és tömörödés elleni védelmérõl gondoskodni. (2) Az erdõ talaja szennyezésének megakadályozása céljából az erdõterületen szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya vagy egyéb talajszennyezõ anyag elhelyezése tilos. (3) Az erdõterületrõl az erdei avar és a talaj humuszos termõrétegének összegyûjtése és elszállítása tilos. (4) Az erdõben szakszerûtlen gazdálkodás következtében keletkezett talajkárosodás, valamint az erdõterülettel szomszédos mezõgazdasági vagy egyéb rendeltetésû területek erdõbõl továbbterjedõ károsítása esetén az erdõgazdálkodónak kell gondoskodnia a kár okának megszüntetésérõl. (5) Az erdõterületen a talajvédelmi hatósági jogkört az erdészeti hatóság gyakorolja. (6) Az erdõ talajának védelmére e törvény rendelkezéseit a talajvédelemre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseivel együttesen kell alkalmazni. Védelem a tûz ellen Tv. 53. § (1) Az erdõ tûz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtésérõl az erdõgazdálkodó köteles gondoskodni. (2) Az erdõ tûz elleni védelméhez az állam a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást nyújt. Tv. 54. § (1) Tilos tüzet gyújtani erdõterületen, valamint annak kétszáz méteres körzetében, ha a tûz továbbterjedésének feltételei különösen kedvezõek. Ugyancsak tilos az erdõterületen tüzet közvetlenül vagy közvetve okozó tárgyak elhelyezése, tárolása és eldobása. Védett természeti területen lévõ erdõben tûz gyújtására a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. (2) Erdõterületen tûz gyújtására és fenntartására – az erre a célra kijelölt helyek kivételével – csak az erdõgazdálkodó, illetve az erdõgazdálkodó írásbeli engedélye birtokában levõ személy jogosult. Az erdõterület határától számított kétszáz méteres távolságon belül levõ ingatlanon csak az ingatlan tulajdonosa, vagy annak megbízottja gyújthat és tarthat fenn tüzet a tûzvédelmi rendelkezések betartásával. (3) A vágástéri hulladék égetése az erdõgazdálkodó által arra kijelölt területeken és csak abban az esetben megengedett, ha a tûz az újulatot és a környezetében lévõ erdõt, az erdõn kívüli területek élõvilágát, valamint a természeti képzõdményeket és egyéb mûtárgyakat nem veszélyezteti. (4) Az erdõgazdálkodó a parkerdõ területén turisztikai célból és tûzvédelmi szempontból állandó és biztonságos tûzrakó helyet köteles kialakítani. A kialakított tûzrakóhelyen a tûzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni. (5) Az erdõgazdálkodó az erdõterületen létesített mészégetõt, illetve faszénégetõt az erdészeti hatóságnak, továbbá az illetékes önkormányzati tûzoltóságnak köteles bejelenteni. Tv. 55. § (1) A tûz õrzésérõl, valamint annak – a helyszínrõl való távozás elõtti – biztonságos eloltásáról a tûzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni. (2) Aki erdõtüzet vagy tûzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles az illetékes tûzoltóságot, vagy a települési önkormányzat polgármesteri hivatalát, és az erdõgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatni, és a tûz oltásában a tõle elvárható módon közremûködni. Tv. 56. § (1) Fokozott tûzveszély esetén a miniszter – a belügyminiszterrel való egyeztetés mellett – az ország egészére vagy meghatározott területén lévõ erdõre, valamint az erdõterület határától számított kétszáz méteren belüli területre – átmeneti idõre – általános tûzgyújtási tilalmat rendelhet el. A tûzgyújtási tilalom kihirdetésérõl, annak feloldásáról a miniszter a Magyar Közlönyben való közzététel, továbbá a sajtó, rádió, televízió útján vagy egyéb módon gondoskodik. (2) A fokozott tûzveszély miatti tûzgyújtási tilalom esetére tûzjelzõ szolgálatot kell szervezni. A tûzjelzõ szolgálatot az erdõgazdálkodók a területileg illetékes tûzvédelmi hatóság és az erdészeti hatóság közremûködésével kötelesek megszervezni és mûködtetni, illetõleg a mûködést ellenõrizni. (3) Az általános tûzgyújtási tilalom elrendelése esetén, annak feloldásáig az erdõgazdálkodó az erdõbe való belépést és az ott tartózkodást korlátozhatja, illetve megtilthatja. Védelem a káros természeti hatások ellen Tv. 57. § (1) Az erdõt veszélyeztetõ káros természeti hatásnak minõsül a) a vadászható állatfajnak nem minõsülõ, vadon élõ állatfajok túlszaporodásából eredõ károkozás, b) a hó, a jég vagy a szél okozta fadöntés és -törés, a légszennyezés, az árvíz, a talajvízszint változása, a fagy, az aszály, valamint c) az ismeretlen eredetû károkozás. (2) Az erdõt veszélyeztetõ káros természeti hatások kártételeinek mérsékléséhez a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel állami támogatás vehetõ igénybe. VII. Fejezet ERDEI HASZONVÉTELEK Az erdei haszonvételek általános szabályai Tv. 58. § E törvény alapján erdei haszonvételnek minõsül: a) a fakitermelés; b) az erdészeti szaporítóanyag gyûjtése; c) a vadászati jog hasznosítása; d) elhalt fekvõ fa és gally gyûjtése; e) a kidöntött fáról történõ fenyõgally, toboz és díszítõlomb gyûjtése; f) a gomba, a vadgyümölcs, moha, virág, illetõleg a gyógynövény gyûjtése; g) a bot, a nád, a sás, a gyékény termelése és a fû kaszálása; h) a méhészeti tevékenység; i) a fenyõgyanta gyûjtése. Tv. 59. § (1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdõ felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, felújítását, valamint az erdei életközösséget. (2) Az erdõgazdálkodó az erdei haszonvételeket e törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja. A védett természeti területen levõ erdõ esetén a haszonvételek gyakorlásának engedélyezéséhez a természetvédelmi hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulása szükséges. (3) Az erdei haszonvételnek minõsülõ vadászati jog hasznosítására a külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (4) Az 58. § b) és d)–i) pontjai szerinti erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az erdõgazdálkodó jogosult meghatározni. Vhr. 78. § (1) Az erdészeti hatóság engedélye alapján szabad gyakorolni az alábbi erdei haszonvételeket: a) a fakitermelést (élõ vagy még tövön álló, elhalt fák tõrõl való leválasztása); b) erdészeti szaporítóanyag gyûjtését felújítás alatt álló erdõrészletekben; c) a fenyõgyanta gyûjtését (gyantázás). (2) A vadászati jog hasznosítására és gyakorlására vonatkozó külön rendelet elõírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (3) Az elhalt fekvõ fa és gally gyûjtését, kidöntött fáról történõ fenyõgally, toboz és díszítõlomb gyûjtését, valamint a bot, nád, sás, gyékény termelését és a fû kaszálását az erdõgazdálkodó gyakorolhatja, illetve e jogát elõzetes írásbeli engedéllyel más személyre átruházhatja. (4) Gomba, vadgyümölcs, moha, virág, illetõleg gyógynövény gyûjtése az állami erdõben, az egyéni szükségletet meg nem haladó mértékben, szabadon végezhetõ. A magánerdõ területén bármilyen mértékû, állami területen az egyéni szükségletet meghaladó mennyiségû gyûjtés csak az erdõgazdálkodó elõzetes írásbeli engedélyével gyakorolható. (5) A méhészeti tevékenység (a méhcsaládok elhelyezése nektár gyûjtés céljából) nem állami tulajdonú erdõben, az erdõgazdálkodó elõzetes beleegyezésével, az állami tulajdonú erdõben szabadon gyakorolható, azonban a méhcsaládok elhelyezését és letelepedési helyét az erdõgazdálkodónak minden esetben be kell jelenteni. Különösen indokolt esetben az erdõgazdálkodó meghatározhatja a méhészeti tevékenység gyakorlásának feltételeit. (6) A méhészeti tevékenység az erdõgazdálkodási tevékenységet és az erdei turizmust nem zavarhatja. Különösen indokolt esetben az erdõgazdálkodó meghatározhatja a méhészeti tevékenység gyakorlásának feltételeit. (7) Védett természeti területen a) az (1) bekezdés szerinti engedélyt az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával adja ki, b) a (3)–(6) bekezdés szerinti haszonvételekhez a természetvédelmi hatóság hozzájárulását az erdõgazdálkodó, illetve a méhészeti tevékenység gyakorlója köteles beszerezni. Fakitermelés Tv. 60. § (1) Az erdõ faállományának kitermelését – a faültetvény kivételével – az üzemtervi elõírásokkal összhangban is csak az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet végezni. A faültetvénybõl történõ fakitermelést az erdészeti hatóságnak elõzetesen be kell jelenteni. (2) A fakitermelés módja lehet a) ápoló vágás: az erdõsítés befejezését követõ tíz éven belüli fakitermelés; b) tisztító vágás: a fiatal erdõ nevelése céljából végzett fakitermelés; c) gyérítés: az erdõ faállománya minõségének javítását és a fahozam növelését szolgáló fakitermelés; d) véghasználati fakitermelés: a természetes úton magról történõ felújulásra nem alkalmas, vagy nem a termõhelynek megfelelõ faállomány letermelése (a továbbiakban: tarvágás), valamint a termõhelynek megfelelõ és magról történõ természetes felújulásra alkalmas faállományban végzett fakitermelés (a továbbiakban: felújító vágás); e) szálalás: folyamatos borítottságot és készletgazdálkodást biztosító fakitermelés; f) egészségügyi fakitermelés: az elhalt, súlyosan sérült, vagy a veszélyes károsítók elszaporodását elõidézõ beteg fák kitermelése. (3) A fa kitermelésekor figyelemmel kell lenni a források védõterületére, a védett élõ szervezetek élõhelyére, az élettelen természeti értékek védelmére, a tájképre, valamint az értékes emberi alkotások környezetére. Vhr. 79. § (1) Az erdõ faállományának kitermelését az erdészeti hatóság az erdõgazdálkodó éves erdõgazdálkodási tervének jóváhagyásával, határozatban engedélyezi. (2) Ha az egyes erdõrészletekben a kitermelésre tervezett fatérfogat mennyisége eltér az üzemterv szerinti kitermelési lehetõségtõl, úgy az éves tervhez fatérfogat becslési jegyzõkönyvet kell csatolni. (3) 52Kulturális örökségi védelem alatt álló területen fakitermelés engedélyezéséhez ki kell kérni a kulturális örökségvédelmi hatóság hozzájárulását is. Vhr. 80. § (1) 53Fásításban az Útmutató szerinti tartalommal és formában történõ bejelentés alapján végezhetõ fakitermelés. A fakitermelés tervezett idõpontját legalább harminc nappal megelõzõen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak. (2) Az erdészeti hatóság a bejelentés tudomásul vételét határozatban megtagadhatja, és a fakitermelés elvégzését megtilthatja, vagy feltételhez kötheti. (3) 54 (4) (5) 55A faültetvénybõl történõ fakitermelést az Útmutató szerinti tartalommal és formában kell bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az erdészeti hatósági eljárás során felmerült költség az erdõgazdálkodót terheli. Vhr. 81. § (1) Az ápoló vágás (felszabadító tisztítás) az erdõsítés befejezését követõ erdõnevelési munka. Célja a fõ fafaj és az értékes kísérõ fajok megfelelõ tõszám eloszlásának és fejlõdési feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében a sarjak (kivéve az arról való felújítás esetét), a nem kívánatos cserjék, mellékfajok visszaszorítása szükséges. (2) 56A tisztítóvágás célja a kedvezõ állományszerkezet rendeltetésszerû kialakítása, ezen belül az elegyarány szabályozása. A munka során a beteg, sérült, elhaló egyedeket el kell távolítani. (3) A törzskiválasztó gyérítéssel biztosítani kell az erõteljes magassági növekedést, a megfelelõ nagyságú korona kialakítását, az állomány minõségi jellemzõinek javulását, a kedvezõ állományszerkezet kialakítását. Ennek érdekében el kell végezni a minõségi válogatást, elõ kell segíteni a javafák fejlõdését. (4) A növedékfokozó gyérítés célja a faállomány-szerkezet végsõ kialakítása, a minõségi faanyagtermesztés elõsegítése. Lassan növõ kemény, lombos fafajok esetében a 52 A Vhr. 79. §-ának (3) bekezdését a 190/2001. (X. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának (5) bekezdése iktatta a szövegbe. 53 A 80. § (1) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 32. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 54 A 80. § (3)-(4) bekezdését a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 45. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. 55 A 80. § (5) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 32. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. 56 A 81. § (2) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 33. §-ával megállapított szöveg. véghasználatot megelõzõen húsz évvel növedékfokozó gyérítés csak különlegesen indokolt esetben végezhetõ. (5) A véghasználati fakitermelések közül a) tarvágásnak minõsül az a véghasználati fakitermelés, amelyet követõen az erdõfelújítás mesterséges erdõsítéssel vagy sarjaztatással történik; b) felújító vágásnak minõsül a véghasználati fakitermelés, ha az erdõfelújítás az idõs állomány talajra hulló magjáról történik. A felújító vágás végrehajtására az idõs állomány természetes újulatának megtelepülését, vagy a már megtelepült újulat továbbfejlõdését segítõ bontóvágások, majd az újulat megerõsödését követõ végvágás alkalmazásával kerülhet sor. A rendelet alkalmazásában felújító vágásnak minõsül a szálaló vágás is; c) a rendelet alkalmazásában felújító vágásnak minõsül az idõs állomány alatt végzett mesterséges erdõsítést (alátelepítést) követõ véghasználat is abban az esetben, ha a faállomány kitermelése az erdõsítés fejlõdését biztosító, elõsegítõ módon történik; d) egyéb termelésnek minõsül az a véghasználati jellegû fakitermelés, amely után erdõfelújítási kötelezettség nem keletkezik. (6) A szálalással végzett fakitermelés során évente legfeljebb a fakitermeléssel érintett terület faállománya folyónövedékének megfelelõ famennyiség termelhetõ ki. A szálalás során az érintett erdõ faállományának szerkezete nem romolhat és átlagos minõsége nem csökkenhet. Ha az erdõgazdálkodó a szálalást nem évente végzi, az erdészeti hatóság engedélyezheti két évnél nem hosszabb visszatérési idõ esetén a kimaradt év folyónövedékének megfelelõ mennyiség kitermelést is. (7) Készletgondozó használatnak minõsül a véghasználati kor elérése elõtt a fakészlet megõrzését biztosító, a szálalás (6) bekezdésben meghatározott szabályai szerint végrehajtott fakitermelés. (8) Egészségügyi fakitermelés során csak az elhalt, vagy további fejlõdésre alkalmatlanná vált sérült, beteg, valamint a károsítók elszaporodását elõidézõ lábon álló fák termelhetõk ki. A tv. 60. § (2) bekezdésének f) pontja alkalmazásában egészségügyi fakitermelésnek kell tekinteni az elemi károk (vihar, hó, jég, árvíz stb.) által ledöntött fák tõrõl való leválasztását is. Vhr. 82. § A fakitermelés engedélyezése során az erdészeti hatóság a források védõterületén, védett élõ szervezetek élõhelyén, élettelen természeti vagy tájképi értékek környezetében, kirándulóhelyeken egyes fák vagy facsoportok kitermelését megtilthatja. Tv. 61. § (1) A gyérítés és a felújító vágás során a miniszter által – a természetvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben – rendeletben meghatározott, az adott termõhelyre jellemzõ õshonos mellékfajokat az erdõ rendeltetésének figyelembevételével, az erdészeti hatóság által elõírt mértékig meg kell hagyni. (2) A gyérítés és felújító vágás végrehajtását az erdészeti hatóság csak akkor engedélyezheti, ha a kivágásra tervezett fák szakszerû megjelölése elõzetesen már megtörtént. (3) A vegetációs idõszakban a felújító vágással történõ fakitermelésre az engedély csak különösen indokolt esetben adható ki, illetve ezen idõszak alatt az erdészeti hatóság a fa kitermelését megtilthatja. (4) Az erdészeti hatóság a fa kitermelését korlátozhatja vagy megtilthatja, amennyiben az erdõgazdálkodó az erdõfelújítás pénzügyi, valamint szakmai kötelezettségének és feltételeinek e törvényben, illetve külön jogszabályban megszabott módon, illetve határidõre nem tett eleget. (5) Az erdészeti hatóság határidõ kitûzésével elrendelheti a fa kitermelését, ha az az erdõ egészségi állapotának megõrzése, javítása vagy az erdõ felújítása érdekében szükséges. Vhr. 83. § (1) Az erdõ nevelését szolgáló felszabadító tisztítás, tisztítóvágás, gyérítések és a természetes felújítás érdekében végzett bontóvágások során, amennyiben a biológiai változatosság tartamossága, valamint az erdõ ökológiai stabilitásának biztosítása ezt szükségessé teszi, az adott termõhelynek megfelelõ erdõtársulás mellékfafajait – az erdészeti hatóság által az éves erdõgazdálkodási terv jóváhagyása során meghatározott mértékig – meg kell hagyni. (2) A szakszerû erdõnevelés és felújítás – ezen belül az (1) bekezdésben meghatározott követelmény – megvalósításának biztosítása érdekében az erdészeti hatóság a fakitermelésnek az éves erdõgazdálkodási terv jóváhagyásának engedélyezése elõtt jogosult meggyõzõdni arról, hogy a kivágásra tervezett fák kijelölése megfelelõ módon megtörtént-e. A jelölés szakszerû végrehajtása hiányában a fakitermelést az erdészeti hatóság nem engedélyezheti. (3) 57A fakitermelést a tv. 61. §-ának (4) bekezdése alapján akkor lehet korlátozni vagy megtiltani, ha az erdõgazdálkodó a) az erdõfenntartási járulék vagy erdõgazdálkodási bírságfizetési kötelezettségét határidõre nem teljesítette; b) a szakszerû és tartamos erdõgazdálkodást jelentõsen veszélyeztetõ engedély nélküli, engedélytõl eltérõ vagy szakszerûtlen fakitermelést végzett; c) az erdõfelújítási kötelezettségét a rendeletben megállapított határidõre neki felróható okból nem teljesítette; d) az erdészeti hatóság által elrendelt erdõvédelmi munkákat nem végezte el. (4) Amennyiben az erdõgazdálkodó a tv. 61. §-ának (5) bekezdése szerinti hatósági rendelkezésnek nem tesz eleget, és e mulasztásával az erdõ egészségi állapotát veszélyezteti, vagy abban kárt okoz, a tv. 102. § (1) bekezdésének e) pontja alapján erdõgazdálkodási bírság kiszabásának van helye. Tv. 62. § (1) A tarvágáshoz az erdészeti hatóság akkor járulhat hozzá, ha: a) síkvidéki és dombvidéki erdõterületeken tíz hektárnál nagyobb, b) hegyvidéki erdõterületen öt hektárnál nagyobb, c) hullámtéri erdõterületen a töltés és a folyó között egybefüggõ felújítatlan vágásterület nem keletkezik, de hegyvidéki erdõterületen – kivételesen indokolt esetben – öt hektárnál nagyobb területen történõ tarvágás is engedélyezhetõ. (2) Az erdészeti hatóság a területi kiterjedéstõl függetlenül nem járulhat hozzá a tarvágáshoz, ha az az erdõ talajának 57 A 83. § (3) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 34. §-ával megállapított szöveg. a) termékenységét rontja; b) vízháztartását károsan megváltoztatja; illetõleg c) fennmaradását veszélyezteti. (3) Az erdészeti hatóság a tarvágás engedélyezésekor természeti területen elõírhatja a faállomány tíz százalékának mértékéig fák (hagyásfák) visszahagyását. (4) Az erdészeti hatóság a hozzájárulást az erdõ talajának védelmét szolgáló feltétel teljesítéséhez kötheti. Vhr. 84. § (1) A tv. 62. §-a alkalmazásában felújítatlan vágásterületnek minõsül az üres vágásterületen felül a folyamatban levõ erdõfelújítás területe is, amíg az erdészeti hatóság – védett erdõ esetén a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával – az erdõfelújítást befejezetté nem nyilvánítja. (2) Jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában tarvágás hegyvidéki területen öt hektárnál nagyobb területen szerkezetátalakítás vagy más állományalkotó fõfafaj cseréje esetén és csak akkor engedélyezhetõ: a) ha az az erdõ talaját, értékes felszíni képzõdményeit, valamint az erdei életközösség tagjainak fennmaradását nem veszélyezteti, és a b) a szakszerû erdõfelújítás feltételeit nem rontja. Erdészeti szaporítóanyag gyûjtése Tv. 63. § Erdészeti szaporítóanyagot az 50. § (1) bekezdésében foglalt tiltó rendelkezésekre is figyelemmel az üzemtervi elõírásokkal összhangban – védett természeti területen lévõ erdõ esetén a természetvédelmi hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával – és az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet gyûjteni. Vhr. 85. § (1) A tv. 63. §-a alkalmazásában erdészeti szaporítóanyag gyûjtésének minõsül az erdei fafajok magjának a faállomány alatt megtelepült csemetéinek gyûjtése, valamint a dugványozás céljából végzett hajtás szedés. (2) Az erdészeti szaporítóanyag erdõterületen való gyûjtéséhez nincs szükség az erdészeti hatóság engedélyére ha a) a szaporítóanyag gyûjtése az illetékes hatóság által e célra kijelölt erdõben történik, b) az erdõterületen a faállomány vágásérettségi kora szerint tíz éven belül nem kezdhetõ meg az erdõfelújítás. Fenyõgyanta gyûjtése Tv. 64. § Fenyõgyantát csak az üzemterv szerinti véghasználati fakitermelést megelõzõ öt éven belül lehet gyûjteni. Vhr. 86. § Az üzemterv szerinti véghasználati fakitermelést megelõzõ öt évnél korábban megkezdett fenyõgyanta gyûjtés a tv. 102. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti szakszerûtlen állománynevelésnek minõsül, és erdõgazdálkodási bírság kiszabását vonja maga után. VIII. Fejezet AZ ERDÕTERÜLET IGÉNYBEVÉTELE ÉS MEGOSZTÁSA, VALAMINT AZ ERDÕ MÛVELÉSI ÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA Erdõterület igénybevétele Tv. 65. § Az erdõterület igénybevételének minõsül: a) az erdõterület mezõgazdasági mûvelésbe vonása; b) az erdõterület termelésbõl való kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: termelésbõl kivonás); c) az erdõterület termelésbõl való idõleges kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: idõleges igénybevétel); d) az erdõterület termelésbõl való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerû használatát idõlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása – ide nem értve a vadaskert, illetõleg a vadaspark fenntartását –, így különösen: villamos vezeték, gázvezeték, távközlõ- vagy más közmûvezeték, sí- és egyéb sportpálya létesítése és fenntartása (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerû használatot akadályozó igénybevétel). Tv. 66. § (1) Az erdõterület igénybevételéhez – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az erdészeti hatóság elõzetes engedélye szükséges. Az erdõterületet kizárólag az engedélyben meghatározott célra lehet igénybe venni. (2) Védett természeti területen lévõ erdõ igénybevételét az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság, védõ erdõ területének igénybevételét a rendeltetés szerinti hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulása alapján engedélyezi. (3) Az erdõterület honvédelmi célra történõ igénybevételét a honvédelemért felelõs miniszter, a nemzetbiztonsági és határrendészeti célra történõ igénybevételét az e célokért felelõs miniszter javaslatára a miniszter engedélyezi. Tv. 67. § (1) Az erdõterület igénybevételéhez adott hozzájárulást az erdészeti hatóság az erdõterület csökkenésével, illetve az erdõ rendeltetésszerû használatának akadályozásával járó kedvezõtlen környezeti változások megszüntetése vagy mérséklése érdekében feltételekhez kötheti. (2) Az erdõterület igénybevétele esetén – azzal egyidejûleg – az erdõgazdálkodó köteles az erdészeti hatóságtól az üzemterv módosítását is kérni. (3) Az erdõterület tervezett igénybevételéhez – kérelemre – az erdészeti hatóság – az érintett szakhatóságok bevonásával – elvi hozzájárulást adhat. Ez esetben a kérelemnek nem feltétele az erdõterületre vonatkozó tulajdonon vagy más jogcímen fennálló rendelkezési jog igazolása. Vhr. 87. § (1) Az erdõterület igénybevételére vonatkozó, az erdészeti hatósághoz benyújtandó kérelemhez mellékelni kell a tervezett igénybevétel által bekövetkezõ változásnak az Adattárban, a körzeti erdõtervben és az üzemtervben való átvezetéséhez szükséges, az üzemtervi térkép kivonatának felhasználásával készült 1:10 000 méretarányú vázrajzot, az üzemtervi területkimutatást, továbbá az ingatlan nyilvántartásban való átvezetéshez szükséges, külön rendeletben meghatározott vázrajzot és területkimutatást, valamint az erdõ tulajdonosának hozzájárulását. A kérelemben pontosan meg kell határozni a tervezett igénybevétel célját. (2) Az erdõ igénybevételének az erdészeti hatóság által történt engedélyezése nem mentesíti az engedélyest és az érdekelteket más, az igénybevétel célja szerint hatáskörrel rendelkezõ szerv hozzájárulásának, illetve engedélyének megszerzésére a külön jogszabályban elõírt kötelezettsége alól. A kérelem mellékleteit védett vagy védõ erdõ tervezett igénybevétele esetén négy, egyébként három példányban kell benyújtani az erdészeti hatósághoz. Vhr. 88. § (1) Az erdõterület honvédelmi vagy határrendészeti célra történõ igénybevétele iránti kérelmet a területileg illetékes erdészeti hatóságnál kell elõterjeszteni, aki azt véleményezve felterjeszti a miniszterhez. (2) Az erdõterület igénybevételéhez való elvi hozzájárulás iránti kérelemben fel kell tüntetni az érintett erdõ ingatlan-nyilvántartási és üzemtervi adatait, ezen felül a terület beazonosítására alkalmas 1:10 000 méretû vázrajzot kell csatolni. A kérelemben meg kell jelölni a tervezett igénybevétel célját. (3) A tv. 67. § (3) bekezdése szerinti elvi hozzájárulást meg kell kérni abban az esetben, amikor nyomvonalas létesítmény, bányatelek kialakítása vagy erdõterület belterületbe vonása miatt az erdõterület igénybevételére várhatóan öt éven belül sor kerül. Tv. 68. § (1) Gazdasági rendeltetésû erdõ mezõgazdasági mûvelésbe vonását az erdészeti hatóság a talajvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével engedélyezi. (2) Védelmi rendeltetésû erdõ mezõgazdasági mûvelésbe vonását csak kivételesen indokolt esetben, és az illetékes hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulása alapján engedélyezheti az erdészeti hatóság. (3) A faültetvény területének a telepítési engedélyben megjelölt határidõn belüli mezõgazdasági mûvelési ágba vonását az erdészeti hatóságnak be kell jelenteni. (4) Nem minõsül az erdõterület mezõgazdasági mûvelésbe vonásának a síkvidéki erdõterület tarvágását és kituskózását követõ két évben a felújítás érdekében végzett szántóföldi mûvelés (a továbbiakban: mezõgazdasági elõhasználat). Ez a rendelkezés nem vonatkozik a védett természeti területen lévõ erdõre. (5) Az erdészeti hatóság az erdõterület mezõgazdasági mûvelésbe vonásának engedélyezését határidõhöz kötheti. Az engedélyes az erdõterület mezõgazdasági mûvelésbe vonását harminc napon belül köteles bejelenteni az engedélyezõ hatóságnak. Amennyiben a megadott határidõn belül az engedélyezett nagyságú erdõterület mezõgazdasági mûvelésbe vonása nem történt meg, az engedély a mezõgazdasági mûvelésbe nem vont részre érvényét veszti és a területen továbbra is e törvény elõírásai, valamint az üzemterv szerinti erdõgazdálkodást kell folytatni. Vhr. 89. § (1) 58 58 A 89. § (1) bekezdését a 3/2001. (I. 10.) FVM rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte. (2) A faültetvény területének mezõgazdasági mûvelésbe vonásának az erdészeti hatósághoz való bejelentése nem mentesíti a gazdálkodót más jogszabályban elõírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól. Tv. 69. § Erdõterületet termelésbõl kivonni kivételes esetben és csak akkor lehet, ha az erdõterületre tervezett létesítmény elhelyezésre vagy tevékenység gyakorlására az adott térségben nem található más arra alkalmas földterület. Tv. 70. § (1) Az erdõterület erdõgazdálkodási tevékenységétõl eltérõ célra történõ idõleges igénybevételét – védett természeti területet érintõ rész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával – az erdészeti hatóság egy alkalommal és legfeljebb öt évi idõtartamra engedélyezheti. (2) Az erdõterület idõleges igénybevétele esetén az igénybevételért évenként az igénybe vett erdõterület aranykorona értékének ötezerszeresét, de hektáronként legalább húszezer forintot kell a külön jogszabály szerinti számlára befizetni. (3) Az idõlegesen más célra hasznosított területen – a határidõ lejártát követõen – az erdõgazdálkodó az erdészeti hatóság határozatában foglaltak szerint köteles gondoskodni az erdõterület erdõgazdálkodási tevékenységbe történõ visszaállításáról, valamint az erdõ talajának erdõgazdálkodási termelés céljára történõ alkalmassá tételérõl. (4) Amennyiben az erdészeti hatóság megállapítása szerint az erdõterület termelésbe való visszaállítására nincs lehetõség, az erdõgazdálkodó köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított erdõfelújítás és erdõnevelés normatív támogatása befejezett értékének kétszeres összegét (a továbbiakban: újraerdõsítési költség) a külön jogszabály szerinti számlára befizetni. (5) Ha az erdõ termelésbe való visszaállítására az igénybe vevõnek felróható okból nincs lehetõség, az újraerdõsítési költség kétszeresének megfelelõ összegû erdõgazdálkodási bírságot kell a külön jogszabály szerinti számlára befizetni. Vhr. 90. § (1) 59Az erdõfelújítás és erdõnevelés normatív támogatásának befejezett értéke alatt az erdõfelújítás befejezéséig, majd az ezt követõ egyszeri ápolásra igényelhetõ normatív támogatások együttes összegét kell figyelembe venni, az igénybevétel évében érvényes összeggel. (2) Az erdõgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület igénybevétele esetén a tv. 70. §-ának (4) bekezdése szerinti újraerdõsítési költséget a termõhelyi adottságoknak megfelelõen választható õshonos faállomány figyelembevételével kell megállapítani. (3) Az erdõterület idõleges igénybevétele miatt az erdõgazdálkodó által a külön jogszabály szerinti számlára teljesítendõ fizetési kötelezettség összegét és a befizetés határidejét és módját az erdészeti hatóság határozatban állapítja meg. (4) Az erdõgazdálkodó által a tv. 70. § (4) bekezdése szerint fizetendõ újraerdõsítési költség, a tv. 70. § (5) bekezdése szerinti erdõgazdálkodási bírság, valamint a tv. 71. §-a 59 A 90. § új (1)-(2) bekezdését a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 35. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejûleg az eredeti (1)-(2) bekezdés számozását (3)-(4) bekezdésre módosította. szerint az idõleges igénybevételért fizetendõ összeg megfizetésének határidejét és módját az erdészeti hatóság határozatban állapítja meg. Tv. 71. § (1) Amennyiben az erdõterületnek a rendeltetésszerû használatot akadályozó igénybevételére kerül sor, és ezáltal az erdõterületen hat méternél szélesebb és ötezer négyzetméternél nagyobb összefüggõ területen faállomány nem tartható fenn, akkor az erdõterület idõleges igénybevétele esetére megállapított összeget kell a külön jogszabály szerinti számlára befizetni. (2) Ha az erdõterület igénybevételére erdei sí- vagy szánkópálya kialakítása céljából kerül sor, az erdészeti hatóság javaslatára a miniszter az (1) bekezdés szerinti összeg megfizetése alól felmentést adhat. Vhr. 91. § (1) 60Az erdõterület rendeltetésszerû használatát akadályozó és öt évet meghaladó igénybevétele esetén kérelemre az újraerdõsítési költség megfizetése is elõírható. (2) A tv. 71. §-ának (2) bekezdése alapján a miniszter által adható felmentés iránti kérelmet két példányban az erdészeti hatósághoz kell benyújtani. Az erdõterület igénybevétele esetén újraerdõsítés Tv. 72. § (1) Az erdõterület mezõgazdasági mûvelésbe vonása, termelésbõl való kivonása, valamint idõleges igénybevétele esetén az erdõgazdálkodó köteles az igénybe vett erdõnek megfelelõ értékû erdõt létesíteni (a továbbiakban: újraerdõsítés), vagy az erdészeti hatóság határozata alapján az újraerdõsítés költségét az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott mértékben és módon megfizetni. (2) Nem kell újraerdõsítési költséget fizetni, amennyiben az erdõ területét erdészeti létesítmény elhelyezésére, vagy a hullámtéri véderdõt árvízvédelmi célokra vették igénybe. (3) Erdõterület engedély nélküli, vagy attól eltérõ igénybevétele esetén az erdészeti hatóság kezdeményezi az erdõ mûvelési ág visszaállítását, és elrendeli a terület újraerdõsítését. Amennyiben az erdészeti hatóság megállapítása szerint az erdõterület termelésbe való visszaállítására és az újraerdõsítés elrendelésére nincs lehetõség, kötelezi az erdõgazdálkodót az igénybe vett erdõnek megfelelõ értékû erdõ telepítésére, vagy az újraerdõsítés költségének megfizetésére. (4) Erdõterület engedély nélküli, vagy attól eltérõ igénybevétele esetén a (3) bekezdésben meghatározottakon túl erdõgazdálkodási bírságot kell fizetni. Vhr. 92. § Amennyiben az erdõgazdálkodó az erdõterület mezõgazdasági mûvelésbe vonásának engedélyezése során az újraerdõsítési költség megfizetése helyett más mûvelési ágú területen vállal újraerdõsítést, úgy az újraerdõsítés tervezésére az erdõtelepítés, egyéb feltételeire az erdõfelújítás szabályai vonatkoznak. 60 A 91. § új (1) bekezdését a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 36. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejûleg az eredeti (1) bekezdés számozását (2) bekezdésre módosította. Az erdõ mûvelési ágának megállapítása Tv. 73. § (1) Erdõ mûvelési ágban csak a 8. § (1) bekezdése szerinti erdõterület tartható nyilván. (2) A nem erdõ mûvelési ágban nyilvántartott, a miniszter által rendeletben meghatározott erdei fafajok megtelepülésével beerdõsült földterületre: a) az erdészeti hatóság a változás ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzése iránt megkeresi az illetékes földhivatalt; b) a földhivatal az erdészeti hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulása alapján hivatalból is kezdeményezheti a földterület mûvelési ágának erdõ mûvelési ágra történõ megváltoztatását; c) az állam tulajdonában lévõ és a törvény hatálybalépésekor mûvelés alól kivettként nyilvántartott terület erdõ mûvelési ágba vonásához az a)–b) pontban foglalt engedélyeken kívül az érintett miniszter elõzetes hozzájárulása is szükséges. (3) Az erdõgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet – amennyiben az nem minõsül alrészletnek – erdõ mûvelési ágban kell nyilvántartani. (4) Amennyiben az ingatlannyilvántartásban erdõként nyilvántartott földterület nem felel meg e törvény elõírásainak, az erdészeti hatóság – a védett természeti területet érintõ részre vonatkozóan a természetvédelmi hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával – a földhivataloknál kezdeményezi a földterület más mûvelési ágban való nyilvántartását. (5) A földhivatal az erdõterület mûvelési ágának, továbbá az erdõ mûvelési ágban nyilvántartott földrészlet tulajdoni változásának bejegyzésérõl szóló határozatát köteles tájékoztatásul az illetékes erdészeti hatóságnak megküldeni. Vhr. 93. § (1) 61Azt a nem erdõ mûvelési ágban nyilvántartott földrészletet vagy alrészletet, amelyet az ingatlan-nyilvántartás szerinti mûvelési ágban már nem hasznosítanak, és a faállományának fedettsége az ötven százalékot eléri vagy meghaladja, erdõterületnek kell minõsíteni. A földhivatal a terület mûvelési ágát – az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulása vagy megkeresése alapján, illetve védett természeti területen a természetvédelmi hatóság egyetértésével – az ingatlan-nyilvántartásban erdõmûvelési ágra változtatja. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a feltételek a földrészlet vagy alrészlet egyezerötszáz négyzetméterén vagy annál nagyobb részterületén állnak fenn. Az erdõterület megosztása Tv. 74. § (1) Az erdõterületet két vagy több földrészletre az erdészeti hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával csak abban az esetben lehet megosztani, ha az a tartamos (fenntartható) erdõgazdálkodást nem veszélyezteti. (2) Az erdõterület megosztásával egyidejûleg módosítani kell az üzemtervet, amennyiben a megosztás az erdõrészlet határát is érinti. 61 A 93. § (1) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 37. §-ával megállapított szöveg. (3) Az erdõterület megosztása során ezerötszáz négyzetméternél kisebb földrészletek nem alakíthatók ki. Tv. 75. § Amennyiben az erdõterület megosztása az erdõtag határát is érinti, az erdészeti hatóság a módosított üzemterv jóváhagyásának feltételeként elõírhatja az egyes erdõtagok határa mentén út, nyiladék, árok stb. létesítését, továbbá azt, hogy megfelelõ módon biztosítani lehessen az erdészeti termékek szállítását. Vhr. 94. § (1) 62Az erdõterület két vagy több földrészletre történõ megosztásához az erdészeti hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulását az érdekelt ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas méretarányú megosztási vázrajz, illetve helyszínrajz és a tulajdoni lap hiteles másolata benyújtásával kérelmezi az erdészeti szakhatóságtól. (2) Az erdõterület megosztásának engedélyezése esetén az üzemterv módosításáról és a tv. 75. §-a alapján az erdészeti hatóság által elõírt intézkedések végrehajtásáról az engedélyes köteles gondoskodni. IX. Fejezet AZ ERDÕTERÜLET SZÁLLÍTÁS CÉLJÁRA TÖRTÉNÕ IGÉNYBEVÉTELE, ILLETVE AZ ERDÕ LÁTOGATÁSA Az erdészeti termékek szállítása Tv. 76. § Az erdõgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó erdészeti szállítási tevékenységnek minõsül: a) az erdészeti erõ- és munkagép, valamint egyéb jármû erdõterületen való közlekedése; b) az erdei haszonvételbõl származó termékek készletezése, valamint azok jármûvel történõ elszállítása. Vhr. 95. § (1) Az erdei haszonvételbõl származó termékek készletezése, valamint azoknak a jármûvekkel való elszállítása csak az erdõ és az erdészeti létesítmény védelmére vonatkozó elõírások maradéktalan megtartása mellett történhet. Amennyiben a védelem indokolja, az erdészeti szállítást és az erdõterületen való nem közérdekû közlekedést az erdészeti hatóság azonnal végrehajtható határozattal korlátozhatja vagy megtilthatja. (2) Az erdészeti hatóság képviselõje az erdõ és erdészeti létesítmény védelme érdekében, halasztást nem tûrõ esetben a helyszínen intézkedhet az erdészeti szállítás vagy az erdõn való nem közérdekû közlekedés korlátozására, illetve kizárására. A helyszíni intézkedés idõbeli hatálya nem terjedhet túl a hetvenkét órán. A hetvenkét óra leteltével – amennyiben az erdészeti hatóság fellebbezés halasztó hatályát kizáró határozatot nem hoz az erdészeti szállítás vagy az erdõn való közlekedés korlátozására vagy kizárására – az 62 A 94. § új (1) bekezdését a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 38. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejûleg az eredeti (1) bekezdés számozását (2) bekezdésre módosította. intézkedés hatályát veszti. A kizáró vagy korlátozó hatósági intézkedésben vagy határozatban foglaltak megsértése az erdõgazdálkodásra vonatkozó szabályok megsértésének minõsül. Tv. 77. § (1) Az erdõterületen, valamint az erdészeti magánúton való közlekedésre a közúti közlekedésre vonatkozó szabályokat e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) Az erdõgazdálkodó az erdõ és az erdészeti létesítmény védelme érdekében jármûnek az erdõterületen, valamint a közforgalom elõl elzárt erdészeti magánúton való közlekedésére a közúti közlekedés szabályaitól eltérõen – a közlekedési hatóság véleményének figyelembevételével – forgalmi korlátozást határozhat meg. A forgalom korlátozásának módját és idõtartamát – figyelmeztetõ tábla elhelyezésével – az erdõgazdálkodónak a helyszínen jeleznie kell. (3) Az erdészeti hatóság jogosult ellenõrizni, hogy az erdõgazdálkodó intézkedése megfelel-e a (2) bekezdésben foglalt elõírásoknak. Erdészeti termékek szállítása más használatában lévõ erdõterületen Tv. 78. § (1) Az erdõgazdálkodó a más használatában levõ, közúti közlekedésre nem szolgáló erdõterületet az erdõgazdálkodási tevékenysége folytatásához igénybe veheti, amennyiben az erdészeti termékek elszállítását alkalmas út hiánya miatt nem, vagy csak aránytalanul nagy költséggel lehetne elvégezni. Az igénybevételre a Polgári Törvénykönyvnek az átjárási szolgalomra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (2) Megszûnik a szolgalom, ha az annak alapítására vonatkozó feltételek is megszûntek. (3) Az erdõgazdálkodó vagy megbízottja kizárólag az erdõgazdálkodási tevékenysége folytatásához a más tulajdonában levõ erdészeti magánutat is igénybe veheti. (4) Amennyiben az erdõterületet, valamint az erdészeti magánutat erdõgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben veszik igénybe, a szolgalommal terhelt erdõterület erdõgazdálkodója, illetõleg az erdészeti magánút kezelõje követelheti kárának és költségének megtérítését. (5) Honvédelmi, nemzetbiztonsági és határrendészeti célú erdõterületen lévõ magánút az illetékes minisztérium vagy az országos határõrizeti szerv engedélyével vehetõ igénybe. Vhr. 96. § Az erdészeti haszonvételbõl származó termékek szállítása más használatában levõ erdõterületen csak a már meglevõ erdészeti feltáró út, erdészeti kötélpálya vagy állandó jellegû közelítõ nyomok igénybevételével történhet. Az erdészeti termékek származásának igazolása Tv. 79. § (1) Az erdõgazdálkodó az erdei fa és egyéb erdei termék (a továbbiakban: erdészeti termék) erdõterületrõl történõ elszállítása alkalmával köteles annak származását igazolni. Az igazolásnak tartalmaznia kell: a) az erdõgazdálkodó nevét, székhelyét; b) az erdészeti termék fajtáját, annak természetes mértékegységben megjelölt mennyiségét, továbbá a külkereskedelmi forgalomba kerülõ termék esetén a nemzetközi kötelezettségvállalásnak megfelelõ tanúsítványt; c) az erdészeti termék származásának helyét; d) a szállítás idõpontját. (2) Amennyiben az erdõgazdálkodó az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, az az erdõgazdálkodási szabályok megsértésének minõsül. Vhr. 97. § Az erdei fa és egyéb erdei termék (a továbbiakban: erdészeti termék) származásának igazolásáról az erdõgazdálkodó az erdészeti szakszemélyzet útján rendelkezik. Az igazolást az erdõgazdálkodónál rendszeresített nyomtatvány igénybevételével kell kiállítani. Vhr. 98. § (1) Az erdészeti hatóság képviselõje és az erdészeti szakszemélyzet jogosult ellenõrizni az erdei termék származása igazolását. (2) Az erdészeti terméket birtokló, illetve annak szállítását végzõ köteles bemutatni a származási igazolást az ellenõrzésre jogosult hatóság képviselõje, illetve a szakszemélyzet felhívására. A feldolgozatlan (erdei) fa osztályozása Vhr. 98/A. § 63(1) Ha a Magyar Köztársaság területén forgalomba hozatalra, valamint az Európai Közösség tagállamaiba kivitelre szánt feldolgozatlan fát e rendelet elõírásainak megfelelõen osztályozzák, ezt követõen annak kísérõokmányán az ,,EGK osztályozott'' jelzést fel kell tüntetni. (2) A rendelet alkalmazásában a) feldolgozatlan (erdei) fa : a fakitermelés során ledöntött, koronájától elválasztott és legallyazott, kéregben lévõ vagy kérgezett, továbbá a feldarabolt, illetve hasított fa; b) osztályozott feldolgozatlan fa : az egyed fafaj szerinti megjelölése, mérése, méret szerinti csoportosítása és minõségi osztályba sorolása a rendeletben foglaltaknak megfelelõen. Az osztályozás részletes követelményeit a 11. számú melléklet tartalmazza. (3) Az osztályozott feldolgozatlan fán ,,A'' minõségi osztály esetén az ,,A/EGK'', ,,B'' minõségi osztály esetén ,,B/EGK'', ,,C'' minõségi osztály esetén pedig ,,C/EGK'' jelzést kell – el nem távolítható módon – elhelyezni. A ,,B'' minõségû osztály esetén a jelzés elhelyezése nem kötelezõ. (4) A feldolgozatlan fa ,,EGK osztályozott'' minõsítéssel nem hozható piaci forgalomba, ha azt nem e rendelet szerint osztályozták, vagy az ,,A'' és ,,C'' minõségi osztályba tartozó terméken elmulasztották az osztályazonosító jelzés feltüntetését. Az osztályozásra 63 A Vhr. 98/A. §-át és az elõtte lévõ címet a 6/2002. (I. 15.) FVM rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe. vonatkozó szabályok megsértése esetén a tv. 79. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Vhr. 98/B. § 64(1) Az erdõgazdálkodó köteles igazolni, ha a feldolgozatlan fát e rendelet elõírásainak megfelelõen osztályozta. (2) Az Európai Unió tagállamaiból származó feldolgozatlan fa újraosztályozása szükségtelen, ha azt e rendeletben foglalt követelményeknek megfelelõen már osztályozták. Az erdõterület üdülés és sportolás céljából történõ látogatása Tv. 80. § (1) Az erdõterületen – annak rendeltetésétõl függetlenül – üdülés és sportolás céljából gyalogosan bárki saját felelõsségére ott tartózkodhat, melyet az erdõgazdálkodó tûrni köteles, kivéve, ha az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte. A fokozottan védett természeti területen levõ erdõben való tartózkodásra a természetvédelmi jogszabályok az irányadók. (2) Amennyiben az erdõterületet az (1) bekezdésben meghatározott célból látogatják, az erdõgazdálkodó ezért díjat nem kérhet, azonban jogosult ténylegesen felmerült költségének és kárának megtérítésére. (3) Az erdõterület látogatója az erdei életközösségben, az erdõ talajának és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat, az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerû erdõgazdálkodási tevékenységet nem zavarhatja. (4) Az erdõgazdálkodó köteles tûrni – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, virág és díszítõlomb állami tulajdonban levõ erdõterületen való gyüjtését. Tv. 81. § Az erdõterület üdülési, illetõleg sportolási célból – a kijelölt út kivételével – nem vehetõ igénybe, amennyiben az a) az erdõsítés területe, amíg a rajtalévõ faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri; b) az erdészeti szaporítóanyag termelését szolgáló földterület (csemetekert); c) az erdõrezervátum területe; továbbá d) ha az erdõterületre való belépést az erdészeti hatóság erdõvédelmi, a természetvédelmi hatóság természetvédelmi okból, illetõleg az illetékes katonai, határrendészeti vagy nemzetbiztonsági szerv megtiltotta. Tv. 82. § (1) Az erdõgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdõterületen: a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetõleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni, lakókocsit felállítani; b) turistaútvonalat kijelölni és létesíteni; c) turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani; d) ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni; e) sportversenyt rendezni. 64 A Vhr. 98/B. §-át a 6/2002. (I. 15.) FVM rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe. (2) Az erdõterületen kerékpározni és lovagolni, motorral, illetõleg gépkocsival közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad. (3) Az erdõgazdálkodó köteles az erdõgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott turistautat, turisztikai berendezést, létesítményt haladéktalanul az eredeti állapotában helyreállítani, illetve rendeltetésszerû használatra alkalmassá tenni, mely azonban nem érinti az arra jogosult kárigényének a károkozóval szembeni érvényesítését. Vhr. 99. § Az erdõgazdálkodó a gyalogos turizmus érdekeinek figyelembevételével jelölhet ki kerékpározásra és lovaglásra erdészeti magánutat. Kerékpározásra és lovaglásra az arra alkalmas erdészeti magánút jelölhetõ ki, amelynek szélessége legalább két méter. Tv. 83. § (1) Az erdõgazdálkodó – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – átmenetileg korlátozhatja, illetve feltételhez kötheti az erdõterület egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott tartózkodás a) másnak életét vagy testi épségét, vagyoni biztonságát, valamint b) az egyes erdõgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza. Amennyiben a korlátozással érintett erdõterületet külön megállapodás alapján természetjáró szervezet is gondozza, az erdõgazdálkodó a korlátozás elrendelését megelõzõen köteles kikérni e szervezet véleményét. (2) A vadászati jog gyakorlására jogosult az erdõgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdõterület egyes részeinek a látogatását, amennyiben az a) a vadászati jog gyakorlását lényegesen akadályozza, illetõleg b) a vadállományt különösen veszélyezteti. Tv. 84. § (1) Az erdõgazdálkodó az erdõterület egyes részei látogatásának három hónapot meghaladó korlátozását köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak. A bejelentéshez mellékelni kell a korlátozással érintett földrészlet vázrajzát és a látogatás korlátozásának indokát, illetve feltételhez kötésének módját és idejét. (2) Az erdészeti hatóság a látogatás korlátozásának indokoltságát felülvizsgálhatja, és kötelezheti az erdõgazdálkodót a törvényben foglalt elõírások betartására, illetve az általa elrendelt korlátozás megszüntetésére. Tv. 85. § Aki az erdõterület látogatását korlátozza, az köteles a helyszínen a megfelelõ tájékoztatásról gondoskodni. X. Fejezet AZ ERDÉSZETI MUNKÁK SZAKIRÁNYÍTÁSA, AZ ERDÕ ÕRZÉSE Az erdészeti munkák szakirányítása Tv. 86. § (1) Az erdõgazdálkodó erdõgazdálkodási tevékenysége szakszerûségének biztosítása érdekében köteles a szakirányítási feladatok ellátásához a miniszter által rendeletben megállapított képzettséggel, vagy képesítéssel rendelkezõ személyt, vagy ilyen személyt alkalmazó szervezet (a továbbiakban: erdészeti szakszemélyzet) közremûködését önállóan vagy más erdõgazdálkodóval közösen igénybe venni. (2) Erdészeti szakszemélyzet igénybevételének minõsül, ha az erdõgazdálkodó megfelelõ képesítéssel rendelkezik, és arról az erdészeti hatóságot tájékoztatja. (3) Amennyiben az erdõgazdálkodó háromszáz hektár vagy annál nagyobb területen folytat erdõgazdálkodási tevékenységet, saját maga köteles gondoskodni az erdészeti szakszemélyzet igénybevételérõl. (4) Az erdészeti szakszemélyzet, valamint az erdõgazdálkodási tevékenységgel foglalkozó szaktanácsadó igénybevételét az állam a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatja. Tv. 87. § Az erdészeti szakszemélyzet e feladatokat ellátó tagja a mûködési helye szerint illetékes erdészeti hatóság elõtt esküt tesz. Az eskü letételét követõen az erdészeti hatóság az erdészeti szakszemélyzet tagját nyilvántartásba veszi, részére szolgálati igazolványt és azzal azonos sorszámú jelvényt, valamint hitelesített szolgálati naplót ad át. Tv. 88. § Az erdészeti szakszemélyzet tagját e tevékenységének gyakorlása során megilleti a Büntetõ Törvénykönyv 230. §-ának c) pontjában meghatározott közfeladatot ellátó polgári õrként a Büntetõ Törvénykönyv 229. §-a szerinti büntetõjogi védelem. Tv. 89. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet tagja – az erdõgazdálkodó megbízása alapján – jogosult az erdõ õrzésével, valamint az erdészeti termékek származásának ellenõrzésével összefüggõ feladatok ellátására. (2) Az erdõgazdálkodó köteles az erdészeti szakszemélyzet igénybevételét – a munkavégzés helyének megjelölésével – az erdészeti hatóságnak haladéktalanul bejelenteni. (3) Amennyiben az erdõgazdálkodó az erdészeti szakszemélyzet igénybevételére vonatkozó kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívására nem, vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget, e törvény alapján helyette más erdõgazdálkodó jelölhetõ ki. Az erdõ õrzése Tv. 90. § Az erdõgazdálkodó az e törvényben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak szerint gondoskodik az erdõ õrzésérõl. Tv. 91. § Az erdõ õrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagjának szolgálati területén, amennyiben egyébként megfelel a külön jogszabályban írt egyéb feltételeknek, jogosult a) azt a személyt, aki az erdõterületen tartózkodik és az erdõ védelmére vonatkozó rendelkezéseket megszegi, a rendeltetésszerû erdõgazdálkodási tevékenység és a tulajdon biztonságát veszélyezteti, személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására és az erdõterület elhagyására felszólítani; b) az erdõterületen tartózkodó személyt a birtokában lévõ vagy az általa szállított, erdõgazdálkodásból vagy erdészeti szállításból eredõ erdészeti termék származásának igazolására felszólítani, igazolás hiányában pedig a terméket – elismervény ellenében – visszatartani; c) szabálysértés vagy bûncselekmény alapos gyanúja esetén a személyt személyazonosságának igazolására felszólítani, illetõleg a személyazonosság megállapítását követõen az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezni; d) egyenruhát, valamint szál és marok szolgálati lõfegyvert viselni; e) a vagyonõröket a külön jogszabály alapján egyébként megilletõ intézkedések megtételére. XI. Fejezet AZ ERDÉSZETI IGAZGATÁS Tv. 92. § (1) Az erdészeti igazgatással összefüggõ egyes irányítási, szervezési, valamint hatósági feladatokat a) a miniszter, b) az országos erdészeti hatóság, c) az országos erdészeti hatóság területi szerve (a továbbiakban: állami erdészeti szolgálat) látják el. (2) Az erdészeti igazgatási feladatokat ellátó személyek részére igazolványt és egyenruhát, a hatósági feladatokat ellátó személyek részére az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és szolgálati fegyvert is biztosítani kell. (3) Az erdészeti igazgatás e törvényben meghatározott hatásköre az erdõ tulajdonviszonyaitól és rendeltetésétõl függetlenül kiterjed a Magyar Köztársaság területének erdõire. (4) Az országos erdészeti hatóság feladatait a minisztérium látja el. Vhr. 100. § (1) Az erdészeti munkák szakirányítását, az erdõ õrzését ellátó erdészeti szakszemélyzet tagjának igénybevételével, továbbá a minisztériumnál mint országos erdészeti hatóságnál, valamint a szolgálatnál igazgatási és hatósági feladatokat ellátó személyek részére biztosítandó szolgálati igazolvány, jelvény, egyenruha, valamint fegyverviselés részletes szabályait a 7. számú melléklet szerinti Erdészeti Szolgálati Szabályzat tartalmazza. (2) Az erdészeti képzettségek, illetve képesítések jegyzékét a 8. számú melléklet tartalmazza. Eljárási szabályok Tv. 93. § (1) Az e törvény szerint indult hatósági eljárás során az államigazgatási eljárás általános szabályait az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) Védett természeti területen lévõ erdõt érintõ, e törvényben meghatározott eljárások esetén a természetvédelmi hatóság az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulás megadása iránti megkeresésének tizenöt napon – a 48. § (4) bekezdésében meghatározott esetben nyolc napon – belül köteles eleget tenni. Amennyiben a természetvédelmi hatóság e határidõn belül nem nyilatkozik, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. (3) Az állami erdészeti szolgálat hatáskörébe tartozó ügyben felettes szervként az országos erdészeti hatóság jár el. (4) Az állami erdészeti szolgálat szerveinek illetékességi területét a miniszter rendeletben határozza meg. (5) Amennyiben az erdõgazdálkodó az állami erdészeti szolgálat két vagy több szervezetének illetékességi területén folytat erdõgazdálkodási tevékenységet és az erdõterület összefüggõ, akkor az a területi szerv az illetékes az eljárásra, amelynél nagyobb az erdõterület kiterjedése. Vita esetén az eljáró szervezetet az országos erdészeti hatóság jelöli ki. Tv. 94. § Amennyiben e törvény másként nem rendelkezik, erdészeti hatósági ügyben elsõ fokon az állami erdészeti szolgálat hatósági feladatokat ellátó szervei járnak el. Tv. 95. § (1) Az erdészeti hatóság eljárása során jogosult a) külön térítés fizetése nélkül az erdészeti magánúton közlekedni, az erdõt és a fásítást bejárni, ott vizsgálatot, mérést, megfigyelést, valamint az azok elvégzéséhez szükséges mértékig térítésmentesen vizsgálati mintát venni; b) az erdõ állapotát veszélyeztetõ károsodott élõfa vagy károsító eltávolítását elrendelni; c) az erdõt és a fásítást veszélyeztetõ tevékenység beszüntetését, illetve az attól való tartózkodást elrendelni; d) a természetben összefüggõ erdõterületre – ha annak több tulajdonosa van – a miniszter által rendeletben meghatározott szakmai feltételek megléte esetén határozatban elõírni, hogy azon csak társult erdõgazdálkodási tevékenység folytatható. (2) Az e törvény alapján indult erdészeti hatósági eljárásokban – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a miniszter által rendeletben megállapított összegû igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjat a miniszter által megállapított számlára kell befizetni. (3) Azok a miniszter által kijelölt szervek, amelyek az e törvény szerinti állami feladatok végrehajtásával összefüggõ egyes feladatokat látnak el, jogosultak az erdõ és a fásítás területére belépni, az erdészeti magánúton külön térítés fizetése nélkül közlekedni, az erdõgazdálkodótól, az erdészeti hatóságtól, valamint más szervektõl a feladataik ellátásához szükséges adatokat és felvilágosítást kérni, iratokat megtekinteni, a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mértékig térítésmentesen vizsgálati mintát venni. Vhr. 101. § 65 65 A 101. §-t az 56/1999. (VI. 16.) FVM rendelet 6. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. A miniszter feladatai Tv. 96. § (1) Az erdõgazdálkodási tevékenység – beleértve az erdõvagyon védelmét – , valamint az elsõdleges fafeldolgozás szakmai, irányítási, szabályozási és egyes hatósági feladatait a kormányzati munkamegosztás keretében – az érdekelt miniszterekkel együttmûködve – a miniszter látja el. (2) A miniszter hatósági jogkörében eljárva a) amennyiben az erdõgazdálkodó elmulasztja az erdõ védelmére és mûvelésére vonatkozó, e törvényben írt kötelezettségek teljesítését, erdõgazdálkodót jelöl ki; b) engedélyezi az erdõterület honvédelmi, nemzetbiztonsági és határrendészeti célra történõ igénybevételét. Tv. 97. § A miniszter irányítási, szervezési feladatkörében a) kidolgozza az erdõgazdálkodási tevékenység hosszú távú fejlesztési irányelveit, és gondoskodik az erdészeti célkitûzések megvalósításáról; b) az erdõvel, az erdõgazdálkodási tevékenység végzésével, valamint az elsõdleges fafeldolgozással összefüggésben jogszabályokat készít elõ és rendeletet ad ki; c) az erdészeti irányelvekkel összhangban kidolgozza az erdõgazdálkodási tevékenységgel összefüggõ támogatások rendszerét, és gondoskodik a támogatások jogszabályban foglaltak szerinti felhasználásáról; d) mûködteti, illetõleg irányítja az állami erdészeti igazgatás egyes szervezeteit; e) létrehozza az állami erdészeti szolgálat szervezési, valamint hatósági feladatokat ellátó szerveit, és meghatározza részletes feladatkörüket; f) javaslatot tesz, illetve dolgoz ki az erdészeti oktatás és kutatás irányelveire; g) gondoskodik a tartamos (fenntartható) erdõgazdálkodási tevékenység szakmai feltételeinek biztosításáról; h) szabályozási, irányítási feladatainak végrehajtása során gondoskodik az erdõgazdálkodási tevékenység, valamint a vadászati jog hasznosításának egymással összhangban történõ szabályozásáról; i) kialakítja az erdõtervezési körzeteket és gondoskodik a körzeti erdõterv, valamint a körzeti vadgazdálkodási terv közötti összhang megteremtésérõl; j) az érdekelt miniszterekkel egyetértésben megállapítja a körzeti erdõterveket és gondoskodik azok kiadásáról; k) gondoskodik a körzeti erdõtervben az országos, illetõleg körzeti hozamszabályozás elkészítésérõl; l) ellátja a nemzetközi erdészeti egyezményekbõl adódó kormányzati feladatokat és kapcsolatot tart a nemzetközi erdészeti szervezetekkel; m) ellátja az állami erdei vasutak mûködésével kapcsolatos ellenõrzési feladatokat; n) ellátja a Kormány által megállapított vagy külön jogszabályban részére meghatározott feladatokat; o) gondoskodik az Adattár mûködtetésérõl; p) tûzgyújtási tilalmat rendel el; r) gondoskodik az erdõvédelmi mérõ-, megfigyelõ rendszer fenntartásáról és mûködtetésérõl; s) az állami erdészeti szolgálat szerveinek bevonásával elõsegíti az erdõvel kapcsolatos jogszabályokban foglalt erdészeti szakmai és jogi elõírások, feladatok megismertetését és azok összhangolt megvalósítását; t) az állami erdészeti szolgálat szerveinek bevonásával folyamatosan elemzi az erdõgazdálkodási tevékenységet. Az állami erdészeti szolgálat feladatai Tv. 98. § Az állami erdészeti szolgálat szervezési feladatai keretében a) gondoskodik a körzeti erdõtervek készítésérõl; b) a jogszabályban meghatározott módon ellátja az erdõgazdálkodással kapcsolatos ellenõrzési, pénzügyi, elszámolási feladatokat; c) az Adattár részére a szükséges adatokat összegyûjti, elemzi; d) a miniszter megbízása alapján gondoskodik az erdõvédelmi mérõ- és megfigyelõ rendszer mûködésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; e) ellátja a külön jogszabályban részére meghatározott feladatokat; f) nyilvántartja az erdõgazdálkodókat; g) amennyiben az erdõterület tulajdonosa, használója, illetõleg az erdõgazdálkodó a törvényben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az új erdõgazdálkodó kijelölését megelõzõen felhívja a kötelezettségének teljesítésére; h) javaslatot tesz a károsítók elleni védekezéshez adható állami támogatásra; i) nyilvántartást vezet az erdészeti szakszemélyzet tagjairól; j) közremûködik az erdõgazdálkodási tevékenységhez nyújtott állami támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárásban; k) együttmûködik az illetékes települési önkormányzat képviselõ-testületével a településrendezési és -fejlesztési feladatok ellátásában. Az Országos Erdészeti Tanács Tv. 99. § (1) A miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó erdészetet érintõ kérdésekben véleményezõ, javaslattevõ tevékenységet ellátó Országos Erdészeti Tanácsot hozhat létre. (2) Az Országos Erdészeti Tanács tevékenységével elõsegíti az erdõgazdálkodói érdekeltség és az erdõhöz fûzõdõ közérdek közötti összhang megteremtését. (3) Az Országos Erdészeti Tanács a miniszter felkérése alapján véleményt nyilvánít a) az erdészetet érintõ jogszabálytervezetekrõl; b) az erdészet gazdasági, szabályozási, valamint hosszú távra szóló fejlesztési irányelveirõl; c) az erdõk vagyonkezelésével összefüggõ egyes kérdésekrõl; d) a miniszter által meghatározott erdészeti témakörökben. Tv. 100. § Az Országos Erdészeti Tanács tagjait az illetékes kormányzati, az erdõtulajdonosok, erdõgazdálkodók érdekképviseleti és más szakmai szerveinek, valamint a tudomány képviselõibõl a miniszter kéri fel, és gondoskodik az Országos Erdészeti Tanács mûködtetési feltételeirõl. XII. Fejezet AZ ERDÕFENNTARTÁSI JÁRULÉK, AZ ERDÕGAZDÁLKODÁSI BÍRSÁG ÉS AZ ERDÕVÉDELMI BÍRSÁG Az erdõfenntartási járulék Tv. 101. § (1) Az erdõgazdálkodó az erdészeti hatóság engedélye alapján kitermelt bruttó fatérfogat mennyisége után a véghasználatok, valamint a növedékfokozó gyérítések esetében a törvény mellékletében foglalt mértékek szerint erdõfenntartási járulékot köteles a külön jogszabályban meghatározott számlára befizetni. (2) Amennyiben az erdõgazdálkodó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, az erdészeti hatóság határozata alapján a) az erdõgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó állami támogatást nem vehet igénybe, b) fakitermelésre engedélyt nem kaphat, vagy c) a fakitermelési engedély hatálya meghatározott feltétel bekövetkezéséig felfüggeszthetõ. Vhr. 102. § (1) A faállomány kora alapján az erdõtervben növedékfokozó gyérítésre vagy véghasználatra tervezhetõ állományokban végzett egészségügyi fakitermelés után is meg kell fizetni az erdõfenntartási járulékot, ha a fák kitermelésére az erdõ faállományát ért (vihar, hó, jég, árvíz stb.) károsítás miatt került sor, és az erdészeti hatóság megállapítja, hogy a károsítás a faanyag felhasználhatóságát lényegesen nem befolyásolta. (2) Nem kell erdõfenntartási járulékot fizetni a növedékfokozó gyérítések és véghasználatok során kitermelt elhalt faanyag után, ha annak mennyisége az erdészeti hatóság részérõl a fakitermelés engedélyezése vagy ellenõrzése során egyértelmûen megállapítható volt, és mennyisége meghaladja az erdõrészlet élõfakészletének öt százalékát. (3) 66A koruk szerint növedékfokozó gyérítésre vagy véghasználatra tervezhetõ állományokban az erdõterület igénybevételével járó, véghasználati jellegû egyéb termelés az erdõfenntartási járulék fizetési kötelezettség szempontjából véghasználatnak minõsül. (4) 67Az erdõfenntartási járulék mértékének a tv. 101. § (1) bekezdése, illetve melléklete alapján történõ megállapításához, a tájegységekhez tartozó erdészeti tervezési körzetek jegyzékét a 10. számú melléklet tartalmazza. (5) Az erdõfenntartási járulék elszámolásának és megfizetésének részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. Az erdõgazdálkodási bírság 66 A 102. § új (3) bekezdését a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 39. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejûleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre módosította. 67 A 102. § új (4) bekezdését a 3/2001. (I. 10.) FVM rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejûleg az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtata. Tv. 102. § (1) Az erdõgazdálkodó az erdészeti hatóság határozata alapján erdõgazdálkodási bírságot köteles a határozat jogerõre emelkedésétõl számított harminc napon belül a külön jogszabályban meghatározott számlára befizetni, ha a) erdejében neki felróható okból engedély nélküli fakitermelés történik; b) az erdõ faállományának nevelése és egészségügyi kitermelése során az engedélyben meghatározott mértéket meghaladóan, illetõleg az erdõ faállományának szerkezetét károsan befolyásoló mértékben termel ki fát; c) megszegi a törvény 50. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezést; d) ha az erdõ faállományának szerkezetét, egészségi állapotát károsan befolyásoló módon hajtja végre az állomány nevelését; e) túllépi az erdõ felújítására az erdészeti hatóság által megállapított határidõt, vagy a szükséges beavatkozás elmulasztásával kárt okoz; f) az erdõterületet engedély nélkül vagy az engedélytõl eltérõ módon veszi igénybe; g) az 50. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt eset kivételével az erdõgazdálkodási szabályok megsértése esetén. (2) Az erdõgazdálkodási bírság mértéke a) az (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti esetben az élõfa engedély nélküli, vagy az engedélyezett mértéket meghaladó kitermelése esetén az erdõfenntartási járulék tízszerese, de legalább bruttó köbméterenként tízezer forint, elhalt fa esetén pedig bruttó köbméterenként négyezer forint; b) az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetekben hektáronként az újraerdõsítési költség húsz százaléka; c) az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetekben évente és hektáronként az újraerdõsítési költség húsz százaléka; d) az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben az újraerdõsítési költség háromszorosa; e) az (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben legalább ötvenezer forint, legfeljebb ötszázezer forint. A bírság ismételten is kiszabható. Vhr. 103. § (1) Az erdõgazdálkodó az erdejében neki fel nem róható okból történt engedély nélküli fakitermelés esetén nem kötelezhetõ erdõgazdálkodási bírság fizetésére, ha a tõle elvárható módon eleget tett az erdõ õrzésére vonatkozó elõírásoknak. (2) Az illetéktelenek által végzett fakitermelés esetén az erdõgazdálkodó haladéktalanul köteles a falopásról bejelentést tenni az illetékes rendõri szerv és az erdészeti hatóság felé. A bejelentés elmulasztása az erdõgazdálkodási bírság megfizetésének elrendelését vonja maga után. (3) 68Ha az erdõgazdálkodó az erdejében szakszerûen és legfeljebb száz köbmétert meg nem haladó mértékben végrehajtott fakitermelésre hatósági jóváhagyást nem kért, vagy az engedélyezett mértéket túllépte, kérelmezheti erdõgazdálkodási tervének pótlólagos benyújtásával az erdõgazdálkodási bírság kiszabása alóli mentesítését. Az erdészeti hatóság a felmentést az erdõgazdálkodási terv jóváhagyásával egyidejûleg és a 68 A 103. § (3)-(4) bekezdése a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 40. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. minisztérium állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezheti. Ez esetben az erdõgazdálkodó a kitermelt faanyag után erdõfenntartási járulékot köteles fizetni. (4) A tv. 102. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti engedélytõl eltérõ fakitermelés esetén a bírság alapjául szolgáló bruttó fatérfogat mennyiségét a körzeti erdõterv adatai alapulvételével vagy indokolt esetben helyszíni felmérés alapján az erdészeti hatóság állapítja meg. (5) A tv. 102. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti, illetve a tv. 50. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt elõírás megszegése esetén csak a tevékenységgel érintett területre kell az erdõgazdálkodási bírságot megállapítani. (6) A tv. 102. § (1) bekezdésének d) pontja alapján erdõgazdálkodási bírság fizetését az erdészeti hatóság akkor rendeli el, ha – az állománynevelés céljából engedélyezett fakitermelés végrehajtása során nem az engedély szerinti faegyedek kitermelésére kerül sor, és ezáltal a faállomány szerkezete romlik, vagy – a visszamaradó faállomány egyedeinek tíz százaléka vagy annál nagyobb hányada megsérül, – az erdõgazdálkodó megszegi a fenyõgyanta gyûjtésének a tv. 64. §-ában elõírt feltételét. (7) A tv. 102. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt erdõgazdálkodási szabályok megszegése esetén az erdõgazdálkodási bírság összegét a tiltott tevékenység által okozott kár jellegének és mértékének figyelembevételével az alábbiak szerint kell megállapítani. Ha a tevékenység a faállomány, illetve az erdei életközösség más elemeit lényegesen nem károsítja, vagy veszélyezteti és nem nagy területre terjed ki, a bírság legkisebb mértékét lehet megállapítani. Különösen nagy kárt okozó tevékenység esetén a legmagasabb vagy ahhoz közelálló bírság megállapításának van helye. A bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése esetén ismételten ki lehet szabni. (8) 69A tv. 102. §-a (1) bekezdésének a) , c) , e) és f) pontja alkalmazásában a természetben összefüggõ erdõterület tulajdonosai erdõgazdálkodó hiányában kötelezettségeikért egyetemleges felelõsséggel tartoznak, ezért az erdõgazdálkodási bírság megfizetésére az erdészeti hatóság a tulajdonosokat egyetemlegesen kötelezi. Vhr. 104. § 70Az erdõfelújításra az e rendelet 57. §-ában foglaltak szerint megállapított határidõ túllépése esetén az erdõgazdálkodási bírság számításánál a területi adatokat a következõ a) – d) pontban foglaltak szerint kell figyelembe venni: a) az e rendelet 57. §-ának (1) bekezdésében megállapított határidõ túllépése esetén a bírság alapja a be nem erdõsített vagy szakszerûen nem sarjadztatott terület nagysága; b) az e rendelet 57. §-ának (2) bekezdésében megállapított határidõ túllépése (sikeresség elmaradása) esetén a bírság alapja a felújítási kötelezettség alatt álló terület és a sikeresen erdõsült terület különbözete; c) az e rendelet 57. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltétel nem teljesítése esetén a bírság alapja a kötelezettség alatt álló terület és a sikeresen erdõsült (az újulat és az esetleg azt kiegészítõ mesterséges erdõsítés által fedett) terület különbözete; 69 A 103. § (8) bekezdését a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 40. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe. 70 A 104. § a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 41. §-ával megállapított szöveg. d) az 57. §-a (4) és (5) bekezdésében az erdõfelújítás befejezésére megállapított határidõ túllépése esetén a bírság alapja a be nem fejezett (folyamatos) erdõfelújítási kötelezettség alatt álló terület nagysága. Az erdõvédelmi bírság Tv. 103. § (1) Amennyiben az erdõ látogatója az erdõ védelmére, a haszonvételek gyakorlására, valamint az erdõ látogatására vonatkozó, e törvényben megállapított elõírásokat megszegi, az erdészeti hatóság határozata alapján erdõvédelmi bírságot köteles a külön jogszabályban meghatározott számlára a határozat jogerõre emelkedésétõl számított harminc napon belül befizetni. Az erdõvédelmi bírság legkisebb mértéke kétezer forint, legnagyobb mértéke ötvenezer forint. (2) Az (1) bekezdés alapján kiszabott bírság ismételhetõ. (3) Az erdészeti hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság, illetõleg az erdõ tulajdonosának, használójának kezdeményezésére a természetvédelmi, valamint a vadászati hatóság egyetértésével hozott határozata alapján a vadászatra jogosult erdõvédelmi bírságot köteles fizetni, ha vadászterületén a vad olyan hosszú távra kiható kárt okoz, amely a külön törvényben szabályozott kártérítési eljárás során nem érvényesíthetõ. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában a) a bírság hektáronkénti legalacsonyabb összege húszezer forint, legmagasabb összege kétszázezer forint; b) folyamatos károkozás esetén a bírság évenként ismételten kiszabható. Vhr. 105. § (1) A tv. 103. § (1) bekezdése alkalmazásában a) az erdõ védelmére vonatkozó elõírás megszegésének minõsül a tv. 50. § (1) bekezdésében, 52. § (2) és (3) bekezdésében, 54. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 55. §-ában foglalt elõírások be nem tartása, b) az erdei haszonvételekre vonatkozó elõírások megszegésének minõsül azoknak az erdõ látogatója által történõ – az erdei életközösség károsítását eredményezõ – jogosulatlan gyakorlása, c) az erdõ látogatására vonatkozó szabályok megszegésének minõsül a tv. 80. § (3) bekezdésében, valamint 81. §-ában foglalt elõírások be nem tartása. (2) A tv. 103. §-a szerinti erdõvédelmi bírságot az erdészeti hatóság hivatalból, a természetvédelmi hatóság megkeresésére vagy az erdõgazdálkodó kérelme alapján állapítja meg, és határozatban rendelkezik a befizetésrõl. (3) Az erdõvédelmi bírság – az erdei életközösség veszélyeztetése vagy károsítása miatt – a szabálysértési vagy büntetõeljárástól függetlenül kiszabható. Vhr. 106. § (1) A tv. 103. §-ának (3) bekezdése alapján az erdészeti hatóság abban az esetben köteles az erdõvédelmi bírság megfizetése iránt intézkedni, ha a vadállomány a) a termõhelyi adottságoknak megfelelõ természetes erdei életközösség kialakulását, illetve fennmaradását veszélyezteti vagy megakadályozza, b) az erdõ talaját, illetve az erdei életközösség más fontos elemét tartósan veszélyezteti vagy károsítja, különösen ha a faállomány fejlõdését, minõségét vagy egészségi állapotát hosszabb távra kihatóan károsan befolyásolja, c) az erdõ természetes felújítását megakadályozza. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a vadászati hatóság az erdõvédelmi bírság kiszabásához a tv.-ben elõírt egyetértését csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a károsítást nem a vadászható vadállomány okozta. Vhr. 107. § A 2. § (6) bekezdésében meghatározott mûvelési ág változás átvezetésérõl legkésõbb a területen álló faállomány tervek szerint végrehajtott véghasználatát követõ kilencven napon belül gondoskodik az erdészeti hatóság. XIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés Tv. 104. § Ez a törvény 1997. január 1. napján lép hatályba, egyidejûleg a) 71a 32–36. § kivételével az erdõkrõl és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: EVT.), valamint az azt módosító 1970. évi 28. törvényerejû rendelet és az 1981. évi 31. törvényerejû rendelet; a mezõgazdasági és élelmezésügyi ágazathoz tartozó egyes hatáskörök módosításáról szóló 1979. évi 3. törvényerejû rendelet 1. §-a; a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépésérõl és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 60. §-ának 2. pontja; az erdõbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 40. §-ának az EVT. 6. §-át és 6/A. §-át megállapító rendelkezései; az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény, az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény, a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény, valamint ezekkel összefüggõ más törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítésérõl szóló 1995. évi XXI. törvény 21–26. §-ai, b) az EVT. végrehajtása tárgyában kiadott 73/1981. (XII. 29.) MT rendelet, valamint az azt módosító 33/1987. (IX. 1.) MT rendelet és a 116/1990. (XII. 25.) Korm. rendelet; a megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hivatalokról és egyes földmûvelésügyi szakigazgatási feladatokat megállapító jogszabályok módosításáról szóló a 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 9. §-a hatályát veszti. Vhr. 108. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1997. január 1. napjától indult és a rendelet hatálybalépése napjáig el nem bírált ügyekben alkalmazni kell. Az 1997. január 1. napját megelõzõen indult és folyamatban lévõ ügyekben a korábban érvényes jogszabályok szerint kell eljárni. (2) E rendeletet az egyes állami tulajdonú és honvédelmi kezelésben lévõ, honvédelmi érdekeket is szolgáló erdõk és fásítások esetén a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: 71 A 104. § a) pontja az 1996: CXXIV. törvény 80. §-ával megállapított szöveg. a) az erdõkrõl és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény és a végrehajtásáról szóló 73/1981. (XII. 29.) MT rendelet végrehajtására kiadott 27/1981. (XII. 29.) MÉM rendelet 1–2. §-a, 3. §-ának (2) bekezdése, 4–18. §-a, 18/A–18/B. §-a, 19–23. §-a, 24. § ának (1)–(2) és (4) bekezdése, 25–31. §-a, 34–40. §-a, 41. §-ának (1) bekezdése, 47–53. §-a és 1–4. melléklete, valamint a módosítására kiadott b) 9/1987. (IX. 1.) MÉM rendelet 1–6. §-a, 8. §-a, 9. §-ának (2) bekezdése és a 36/1995. (XI. 9.) FM rendelet. (4) 72 Átmeneti rendelkezések Tv. 105. § (1) Az egyes erdõrészletekre e törvény hatálybalépése elõtt megállapított elsõdleges rendeltetést az e törvényben foglaltak megfelelõ alkalmazásával kell elsõdleges rendeltetésûnek tekinteni. A törvény hatálybalépésétõl számított egy éven belül – az erdõtulajdonos kérelmére – az erdészeti hatóság felülvizsgálhatja a korábban megállapított elsõdleges rendeltetést és megállapíthatja e törvényben foglaltaknak megfelelõen. Az erdészeti hatóságnak az erdõtulajdonos kérelmére hozott határozata nem minõsül az erdõ elsõdleges rendeltetése közérdekbõl való megváltoztatásának. (2) Az e törvény hatálybalépésekor érvényes tíz évre szóló erdõgazdasági üzemtervet e törvény alapján készült üzemtervnek kell tekinteni. Felhatalmazások Tv. 106. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat, így különösen 73 1. az erdõt és fásítást alkotó fafajok jegyzékét, 2. az erdészeti létesítményekre vonatkozó szabályokat, 3. a körzeti erdõterv, az üzemterv, az egyszerûsített üzemterv és az erdõgazdálkodási terv készítésének részletes szabályait, 4. az Országos Erdõállomány Adattárból történõ adatszolgáltatás rendjét, a díjfizetés szabályait és a díj mértékét, 5. az erdõtelepítési-kivitelezési terv készítésének részletes szabályait, 6. az erdõfelújítás és az erdõnevelés részletes szabályait, 7. az erdõsítési terv készítésének részletes szabályait, 8. az erdõtelepítések, a fásítások, az egészségügyi-szociális, turisztikai, parkerdei közjóléti beruházások és az erdõszerkezet-átalakítások részletes szabályait, 9. az erdészeti szakszemélyzet tagjának képzettsége feltételeivel, valamint a szakszemélyzet hatósági nyilvántartásával kapcsolatos részletes szabályokat, 10. az erdészeti képzettségre vonatkozó szabályokat, 72 A 108. § (4) bekezdését a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 45. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. 73 Végrehajtására lásd a 29/1997. (IV. 30.) FM rendeletet, a 31/1998. (V. 6.) FM rendeletet. 11. az állami erdészeti szolgálat hatósági feladatot ellátó szerveinek illetékességi területét, 12. az erdészeti hatósági eljárásban fizetendõ igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, 74 13. az erdõfenntartási járulék, az erdõgazdálkodási bírság és az erdõvédelmi bírság megfizetésének részletes szabályait, 14. az erdõvédelmi mérõ- és megfigyelõ rendszer mûködésének részletes szabályait, 15. az erdõt károsító hatások megelõzésének és mérséklésének részletes szabályait, 16. a kötelezõen elõírt társult erdõgazdálkodási tevékenység szakmai követelményeit rendeletben határozza meg. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy kijelölje az erdõtervezési körzeteket, valamint az erdõ elsõdleges rendeltetése szerint érintett miniszterekkel egyetértésben megállapítsa a körzeti erdõterveket és gondoskodjon azok kiadásáról. Melléklet az 1996. évi LIV. törvényhez Az erdõfenntartási járulék mértéke 1. számú melléklet a 29/1997. (IV. 30.) FM rendelethez Az erdei fafajok jegyzéke A) 75LOMBOS FAFAJOK Acer campestre mezei juhar Acer negundo zöld juhar Acer platanoides korai juhar Acer pseudoplatanus hegyi juhar Acer saccharinum ezüst juhar Acer tataricum feketegyûrû juhar Ailanthus altissima bálványfa Alnus glutinosa mézgás éger Alnus incana hamvas éger Betula pendula bibircses nyír Betula pubescens szõrös nyír Carpinus betulus gyertyán Carpinus orientalis keleti gyertyán Cerasus avium (Prunus avium) madárcseresznye Elaeagnus angustifolia keskenylevelû ezüstfa, Fagus sylvatica bükk 74 Lásd az 56/1999. (VI. 16.) FVM rendeletet. 75 Az 1. számú melléklet A) pontja a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 42. §-a és 45. §-a (2) bekezdésének a) pontja, valamint 1. számú melléklete szerint kiegészített, illetve módosított szöveg. Fraxinus angustifolia ssp. pannonica magyar kõris Fraxinus excelsior magas kõris Fraxinus ornus virágos kõris Fraxinus pennsylvanica ameriaki (fehér) kõris Gleditsia triacanthos lepényfa Juglans nigra feketedió Malus sylvestris vadalma Padus serotina (Prunus serotina) kései meggy Platanus X acerifolia (Platanus hybrida) juharlevelû platán Populus alba fehérnyár Populus canescens szürkenyár Populus nigra feketenyár Populus tremula rezgõnyár Pyrus pyraster (P. communis) vadkörte Quercus cerris cser Quercus frainetto (Q. conferta) magyar tölgy Quercus palustris amerikai mocsártölgy Quercus petraea (Q. sessiliflora) kocsánytalan tölgy Quercus pubescens molyhos tölgy Quercus robur (Q. pedunculata) kocsányos tölgy Quercus rubra (Q. borealis) vörös tölgy Quercus virgiliana olasz molyhos tölgy Robinia pseudoacacia fehér akác Salix alba fehér fûz Salix caprea kecskefûz Salix fragilis törékeny fûz Sorbus aria lisztes berkenye Sorbus aucuparia madárberkenye Sorbus semiincisa budai berkenye Sorbus torminalis barkócaberkenye Tilia cordata (T. parviflora) kislevelû hárs Tilia platyphyllos (T. grandifolia) nagylevelû hárs Tilia tomentosa (T. argentea) ezüst hárs Ulmus glabra (Ulmus montana, Ulmus scabra) hegyi szil Ulmus laevis vénic szil Ulmus minor (Ulmus campestris) mezei szil Ulmus procera érdeslevelû mezei szil Ulmus pumila var. arborea turkesztáni szil B) 76TÛLEVELÛ FAFAJOK (FENYÕK) Abies alba jegenyefenyõ 76 Az 1. számú melléklet B) pontja a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 42. §-a, illetve 1. számú melléklete szerint kiegészített szöveg. Juniperus communis közönséges boróka Larix decidua európai vörösfenyõ Larix kaempferi (L. leptolepis) japán vörösfenyõ Picea abies (Picea excelsa) lucfenyõ Picea omorica szerb luc Picea orientalis keleti luc Picea sitchensis szitkafenyõ Pinus sylvestris erdeifenyõ Pinus nigra feketefenyõ Pinus strobus simafenyõ Pseudotsuga menziesii (P. taxifolia) duglászfenyõ Taxodium distichum mocsárciprus Taxus baccata tiszafa 2. számú melléklet a 29/1997. (IV. 30.) FM rendelethez 77 Az erdészeti tervezési körzetekhez tartozó helységek jegyzéke 77 A 2. számú melléklet a 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet 43. §-ával, illetve 3. számú mellékletével megállapított szöveg.