Decree No. 253 of 1997 (XII. 20.) of the Government on national urban development and building requirements

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrõl A Kormány az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján meghatározza az országos településrendezési és építési követelményeket (a továbbiakban: OTÉK), és elrendeli azok kötelezõ alkalmazását. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bõvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerûsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és mellékletei, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad. (2) Külön jogszabály alapján védett területet, építményt éritnõ felhasználást, építési munkát engedélyezni és végezni a védett érték figyelembevételével és a védetté nyilvánító rendelkezés szerint szabad. (3) A rendeletben használt fogalmak meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza. (4) 1Az (1) bekezdésben megfogalmazott hatósági engedély kiadása során az OTÉK normáitól eltérni abban az esetben lehet, ha természeti katasztrófa, természeti csapás következtében válik szükségessé az engedélyezési eljárás alá tartozó helyreállítási, illetve újjáépítési tevékenység, és az csak ilyen módon valósítható meg, továbbá a központilag kiadott többször használatos tervek alapján történik. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2. § (1) A területek felhasználásának, a telkek alakításának, továbbá az építésnek a feltételeit és módját az e rendeletben foglaltak szerinti településrendezési tervben (településszerkezeti és szabályozási terv), illetõleg helyi építési szabályzatban kell meghatározni. (2) A fõváros esetében a településrendezési eszközök tekintetében az Étv. 14. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. (3) A településrendezési tervekben, illetõleg a helyi építési szabályzatban az e rendelet 2. számú melléklete szerinti meghatározásokat kell alkalmazni. (4) A településrendezési terveket az e rendelet 2. számú melléklete szerinti jelkulcsok alkalmazásával kell elkészíteni. Ha a helyi adottságok szükségessé teszik az elõírt jelkulcsok további jelkulcsokkal kiegészíthetõk. (5) A településrendezési tervek jóváhagyandó, valamint kötelezõ és egyéb alátámasztó szakági munkarészekbõl állnak. 1 Az 1. § (4) bekezdését a 126/1999. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe. (6) A településrendezési eszközök módosítása során a 3. és a 4. §-ban elõírtakat a módosítás jellegének megfelelõen kell alkalmazni. A településszerkezeti terv 3. § (1) A településszerkezeti tervben – az Étv. 8. és 10. §-ának elõírásainak figyelembevételével – kell meghatározni az Étv. 11. §-ának (3) és (4) bekezdésében elõírtakat. A településszerkezeti tervben a területek tagolására a területfelhasználási egységeket kell alkalmazni. (2) A településszerkezeti terv jóváhagyandó munkarésze a település igazgatási területének felhasználását meghatározó terv és leírás. (3) A településszerkezeti terv kötelezõ alátámasztó szakági munkarésze: 1. a tájrendezési, 2. a környezetalakítási (a települési környezet természeti és mûvi elemei: a víz, a levegõ, a föld, a klíma, az élõvilág és az épített környezet, továbbá azok egymásra hatása), 3. 2a közlekedési (hálózati, csomóponti és keresztmetszeti), 4. a közmûvesítési (víz, szennyvíz, csapadékvíz, energia), és 5. a hírközlési (távközlés, mûsorszórás) javaslat. (4) A településszerkezeti terv egyéb alátámasztó szakági munkarészeit a település sajátos helyi adottságai határozzák meg. A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv 4. § (1) A szabályozási tervben, a helyi építési szabályzatban kell meghatározni, megállapítani az Étv. 12. §-ának (5) bekezdésében és 13. §-ának (2) bekezdésében elõírtakat. A területfelhasználási egységeket az e rendelet rendelkezéseinek megfelelõen építési övezetekre, illetõleg övezetekre kell tagolni. (2) A fõváros esetében a fõváros építési keretszabályzatában és szabályozási kerettervében az Étv. 14. §-ának (2) és (5) bekezdésében foglaltakat kell meghatározni. (3) A helyi építési szabályzat a település igazgatási területén, a helyi sajátosságoknak megfelelõen az építés rendjét – annak feltételeinek és módjainak meghatározásával – megállapító helyi települési önkormányzati rendelet. (4) 3A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni. A szabályozási terven fel kell tüntetni, hogy ,,Készült az állami alapadatok felhasználásával'' (5) A szabályozási terv kötelezõ alátámasztó szakági munkarésze: a) amennyiben azok a településszerkezeti tervvel együtt készülnek, megegyeznek a településszerkezeti terv alátámasztó munkarészeivel, 2 A 3. § (3) bekezdés 3. pontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 3 A 4. § (4) bekezdése a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. b) amennyiben azok nem a településszerkezeti tervvel együtt készülnek, 1. a településszerkezeti tervet megelõzõen készülõk esetében a 3. § (3) bekezdése szerinti munkarészek, 2. 4a településszerkezeti tervet követõen készülõk esetében a 3. § (3) bekezdése szerinti munkarészek közül csak az eltelt idõszakra és a terv által megkövetelt részletezettségre figyelemmel szükséges alátámasztó munkarészek, továbbá a helyi értékvédelmi (természeti és mûvi) javaslat. (6) A szabályozási terv egyéb alátámasztó szakági munkarészei a 3. § (4) bekezdése szerinti munkarészek. A településrendezési eszközök véleményezésében érdekelt államigazgatási szervek 5. § (1) A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek körét a 3. számú melléklet tartalmazza. (2) Az Étv. 9. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti elõzetes véleményezési eljárásba minden esetben be kell vonni az (1) bekezdés szerinti államigazgatási szerveket. Az elõzetes véleményezéshez az államigazgatási szerveket tájékoztatni kell a rendezés alá vont területrõl, a rendezés általános céljáról és annak várható hatásáról. (3) Az Étv. 9. §-ának (3) bekezdése szerinti véleményezési eljárásba azokat az államigazgatási szerveket kell bevonni, amelyek az elõzetes véleményezési eljárásban állásfoglalást tettek, illetve ezt kérték. II. Fejezet TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS 6. § (1) A városok és községek (a továbbiakban együtt: település) igazgatási területét építési szempontból a) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe, amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10%, illetõleg b) beépítésre nem szánt területbe, amelyen belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5% kell sorolni. (2) A település igazgatási területén belüli azonos szerepkörû, jellegû, beépítettségi intenzitású területrészeket – általános és sajátos építési használatuk szerint – azonos területfelhasználási egységbe kell sorolni. (3) Az igazgatási terület a) beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint 1. lakó-, 4 A 4. § (5) bekezdés b) pontjának 2. alpontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 2. § ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 1.1. nagyvárosias lakó-, 1.2. kisvárosias lakó-, 1.3. kertvárosias lakó-, 1.4. falusias lakó-, 2. vegyes-, 2.1. településközpont vegyes-, 2.2. központi vegyes-, 3. gazdasági-, 3.1. kereskedelmi, szolgáltató-, 3.2. ipari-, 4. üdülõ-, 4.1. üdülõházas-, 4.2. hétvégiházas-, valamint 5. különleges-, b) beépítésre nem szánt területeit 1. közlekedési- és közmûelhelyezési, hírközlési-, 2. zöld-, 3. erdõ-, 3.1. védelmi erdõ, 3.2. gazdasági erdõ, 3.3. egészségügyi-szociális, turisztikai erdõ, 3.4. oktatási-kutatási erdõ, 4. 5mezõgazdasági, 4.1. kertes mezõgazdasági, 4.2. általános mezõgazdasági, 5. 6vízgazdálkodási területként (területfelhasználási egységként) lehet megkülönböztetni. (4) 7A területfelhasználási egységekre vonatkozóan meg kell határozni a szintterület sûrûség és a közüzemi közmûvesítettség mértékét. A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA Építési övezetek, övezetek 5 A 6. § (3) bekezdés b) pontjának 4. alpontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 3. § ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 6 A 6. § (3) bekezdés b) pontjának 5. alpontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 3. § ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 7 A 6. § (4) bekezdése a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 7. § (1) A területfelhasználási egységek területeit közterületekre és egyéb (közterületnek nem minõsülõ) területekre, továbbá azokat beépítésre szánt területek esetén építési övezet(ek)be, beépítésre nem szánt területek esetén övezet(ek)be kell sorolni. (2) Az építési övezeteket, övezeteket a meglévõ és/vagy tervezett szerepkörük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján és úgy kell besorolni, hogy az azokon belüli – azonos helyzetben lévõ – telkeket azonos értékû építési jogok és kötelezettségek illessék meg. (3) 8Újonnan beépítésre vagy jelentõs átépítésre kerülõ területek építési övezeteire vonatkozóan meg kell határozni legalább: 1. a kialakítható legkisebb telekterületméretet, 2. a beépítési módot, 3. a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, 4. a megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasságot, 5. a beépítés feltételének közmûvesítettségi mértékét, 6. a zöldfelület legkisebb mértékét, 7. a megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezetségi határértékeket [a továbbiakban: környezetterhelési határértékeket (emisszió és imisszió)], 8. a terepszint alatti építményeket. (4) Az övezetre vonatkozóan az e rendeletben foglaltakon túlmenõen meg lehet határozni: 1. a beépítési módot, 2. a megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasságot. (5) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozóan meg lehet határozni: 1. 9a felhasználás kizárólagosságát, illetõleg korlátozását, 2. a helyi sajátosságok megõrzése vagy kialakítása érdekében a telkek legkisebb szélességi és mélységi méretét, az építészeti karakter jellemzõit, 3. a nyomvonal jellegû építmények és mûtárgyaik kialakítására vonatkozó egyéb elõírásokat. A közmûvesítettség mértéke 8. § (1) Az egyes építési övezetek közmûvesítettségének módját és mértékét helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben kell megállapítani. (2) 10A közmûvesítettség szempontjából a) teljes közmûvesítettségnek minõsül aa) a közüzemi energia szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz vagy távhõ) 8 A 7. § (3) bekezdésének felvezetõ szövege a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 9 A 7. § (5) bekezdés 1. pontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 10 A 8. § (2) bekezdése a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. ab) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, ac) a közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás, továbbá ad) a közterületi nyílt vagy zárt rendszerû csapadékvíz-elvezetés együttes megléte; b) részleges közmûvesítettségnek minõsül ba) a közüzemi villamos energia szolgáltatás, bb) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, bc) az egyedi közmûvel történõ szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, továbbá bd) a közterületi nyílt rendszerû csapadékvíz-elvezetés együttes megléte; c) hiányos közmûvesítettségnek minõsül, ha a részleges közmûvesítettségre elõírt feltételek valamelyike nem áll fenn; d) közmûvesítetlennek minõsül, ha nincs közüzemi közmûhálózat. A település zöldfelületi rendszere 9. § A helyi építési szabályzatban, a szabályozási tervben – a fõváros esetében a szabályozási kerettervben is – gondoskodni kell a település igazgatási területén a klimatikus viszonyok megõrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részébõl, a zöldterületekbõl és az erdõkbõl álló egységes zöldfelületi rendszer kialakításáról, valamint az épített környezet alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeinek a megõrzésérõl. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterület 10. § (1) A lakóterület elsõsorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) 11A lakóterület lehet: 1. nagyvárosias (sûrû beépítésû és 12,5 m feletti megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület, 2. kisvárosias (sûrû beépítésû és 12,5 m-t meg nem haladó megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület, 3. kertvárosias (laza beépítésû és 7,5 m-t meg nem haladó megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület, 4. falusias (7,5 m-t meg nem haladó – a lakóépületre vonatkozó – megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület. Nagyvárosias lakóterület 11. § (1) A nagyvárosias lakóterület sûrû beépítésû, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A nagyvárosias lakóterületen elhelyezhetõ: 11 A 10. § (2) bekezdése a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 1. lakóépület, 2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 4. sportépítmény. (3) A nagyvárosias lakóterületen a 31. § (2) bekezdésében elõírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetõ: 1. szálláshely szolgáltató épület, 2. igazgatási épület, 3. a terület rendeltetésszerû használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény, 4. többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltõ. (4) A nagyvárosias lakóterületen nem helyezhetõ el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármûvek és az ilyeneket szállító jármûvek számára. Kisvárosias lakóterület 12. § (1) A kisvárosias lakóterület sûrû beépítésû, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhetõ: 1. lakóépület, 2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 4. sportépítmény, 5. a terület rendeltetésszerû használatát nem zavaró hatású kézmûipari épület. (3) A kisvárosias lakóterületen a 31. § (2) bekezdésében elõírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetõ: 1. szálláshely szolgáltató épület, 2. igazgatási épület, 3. termelõ kertészeti építmény, 4. üzemanyagtöltõ, 5. a terület rendeltetésszerû használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (4) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhetõ el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármûvek és az ilyeneket szállító jármûvek számára. Kertvárosias lakóterület 13. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésû, összefüggõ nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhetõ: 1. legfeljebb négylakásos lakóépület, 2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 4. a terület rendeltetésszerû használatát nem zavaró hatású kézmûipari épület. (3) A kertvárosias lakóterületen a 31. § (2) bekezdésében elõírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetõ: 1. legfeljebb hatlakásos lakóépület, 2. a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, 3. sportépítmény, 4. üzemanyagtöltõ, 5. a terület rendeltetésszerû használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhetõ el: 1. szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével, 2. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, 3. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármûvek és az ilyeneket szállító jármûvek számára. Falusias lakóterület 14. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezõ- és az erdõgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézmûipari építmények elhelyezésére szolgál. (2) A falusias lakóterületen elhelyezhetõ: 1. lakóépület, 2. mezõ- és erdõgazdasági (üzemi) építmény, 3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 4. szálláshely szolgáltató épület, 5. kézmûipari építmény, 6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 7. sportépítmény, 8. üzemanyagtöltõ. Vegyes terület 15. § (1) A vegyes terület lakó és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történõ elhelyezésére szolgál. (2) A vegyes terület lehet: 1. településközpont vegyes terület, 2. központi vegyes terület. Településközpont vegyes terület 16. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintû igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetõen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A településközpont vegyes területen elhelyezhetõ: 1. lakóépület, 2. igazgatási épület, 3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, 4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsõdleges, 5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 6. sportépítmény, 7. parkolóház, üzemanyagtöltõ, (3) A településközpont vegyes területen a 31. § (2) bekezdésében elõírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetõ: 1. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, 2. termelõ kertészeti építmény. (4) A településközpont vegyes területen nem helyezhetõ el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjármûvek és az ilyeneket szállító jármûvek számára. Központi vegyes terület 17. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsõsorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) A központi vegyes területen elhelyezhetõ: 1. igazgatási épület, 2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, 3. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, 4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 5. sportépítmény, 6. többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltõ, 7. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, 8. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, 9. más lakások a helyi építési szabályzat, szabályozási terv elõírása szerint: – meghatározott szintszám felett csak lakások létesíthetõk, – az épületek szintterületének meghatározott arányát csak lakás létesítésére lehet felhasználni. (3) A központi vegyes területen a 31. § (2) bekezdésében elõírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetõ: 1. a (2) bekezdés 6. pontjában nem szereplõ üzemanyagtöltõ, 2. a (2) bekezdés 8. pontjában nem szereplõ lakóépület. (4) A központi vegyes területen nem helyezhetõ el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármûvek és az ilyeneket szállító jármûvek számára. Gazdasági terület 18. § (1) A gazdasági terület elsõsorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. (2) A gazdasági terület lehet: 1. kereskedelmi, szolgáltató terület, 2. ipari terület. Kereskedelmi, szolgáltató terület 19. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsõsorban nem jelentõs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhetõ: 1. mindenfajta, nem jelentõs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, 2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, 3. igazgatási, egyéb irodaépület, 4. parkolóház, üzemanyagtöltõ, 5. sportépítmény. (3) A kereskedelmi, szolgáltató területen a 31. § (2) bekezdésében elõírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetõ: 1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 2. egyéb közösségi szórakoztató épület. Ipari terület 20. § (1) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetõk el. (2) Az ipari terület lehet: 1. jelentõs mértékû zavaró hatású terület, 2. egyéb terület. (3) A jelentõs mértékû zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tûz-, robbanás-, fertõzõveszélyes), bûzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. (4) Az egyéb ipari terület elsõsorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál. (5) Az ipari gazdasági területen – a jelentõs mértékû zavaró hatású ipari terület kivételével – a 31. § (2) bekezdésében elõírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetõ: 1. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, 2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek. Üdülõterület 21. § (1) Az üdülõterület elsõsorban üdülõépületek elhelyezésére szolgál. (2) Az üdülõterület lehet: 1. üdülõházas (sûrû beépítésû, 6,0 m épületmagasságot meghaladó) terület, 2. hétvégi házas (laza beépítésû, 6,0 m épületmagasságot meg nem haladó) terület. (3) Az üdülõterületen állattartó épület – ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével – és különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhetõ el. Üdülõházas terület 22. § (1) Az üdülõházas területen olyan üdülõépületek, üdülõtáborok és kempingek helyezhetõk el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülõi kör hosszabb tartózkodására szolgálnak. (2) Az üdülõházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetõk el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjármûvek számára parkoló vagy garázs nem helyezhetõ el. Hétvégi házas terület 23. § (1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülõegységes üdülõépületek helyezhetõk el. (2) A hétvégi házas területen a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben elõ lehet írni, hogy az üdülõegységeket csak csoportos formában vagy csak kivételesen csoportos formában lehet elhelyezni. (3) A helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben megengedhetõ általános vagy kivételes jelleggel olyan építmények elhelyezése, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják, valamint sportépítmények elhelyezése. (4) A hétvégi házas területen egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület nem helyezhetõ el. (5) A hétvégi házas területen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjármûvek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetõk el. Különleges terület 24. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendõ építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentõs hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külsõ hatásaitól is védelmet igényelnek) a 10–23. §-ok szerinti területektõl eltérõ területek. (2) A különleges területek célját és használatuk fajtáját, a beépítési elõírásait minden esetben a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben meg kell határozni. (3) A különleges területek lehetnek: 1. nagy bevásárlóközpontok és nagykiterjedésû kereskedelmi célú területek, 2. vásárok, kiállítások és kongresszusok területei, 3. oktatási központok területei, 4. egészségügyi területek (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülõ stb.), 5. nagykiterjedésû sportolási célú területek, 6. a kutatás-fejlesztés, a megújítható energiaforrások építményeinek területei (pl. szél és napenergia), 7. állat- és növénykertek, temetõk területei, 8. nyersanyaglelõhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek területei, 9. honvédelmi területek, 10. hulladékkezelõk, -lerakók területei (települési szilárd és folyékony, egyéb veszélyes, radioaktív stb.), 11. épületnek minõsülõ közlekedési építmények területei, ha azok nem a közlekedési területen belül kerülnek elhelyezésre. A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felsõ határa 25. § A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felsõ határértékeit a következõ táblázat tartalmazza: BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közmûterület 26. § (1) A közlekedési és közmûelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármû várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minõsülõ telkeken megvalósulók kivételével –, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közmûvek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (2) 12A közutak, vasutak elhelyezése céljára – más jogszabályi elõírás, illetõleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában – legalább a következõ szélességû építési területet kell biztosítani: 1. gyorsforgalmi utak (autópálya, autóút) esetén 60 m, 2. fõútak esetén 40 m, 3. országos mellékutak esetén 30 m, 4. helyi gyûjtõutak esetén 22 m, 5. kiszolgáló út esetén 12 m, 6. kerékpárút esetén 3 m, 7. gyalogút esetén 3 m, 8. kétvágányú vasút esetén 20 m, 9. egyvágányú vasút esetén 10 m. (3) A közlekedési területen elhelyezhetõ a közlekedést kiszolgáló: 1. közlekedési építmények, 2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, 3. igazgatási épület, 4. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás. Zöldterület 27. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). 12 A 26. § (2) bekezdésének felvezetõ szövege a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 7. § ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. (2) A zöldterületnek közútról, köztérrõl közvetlenül megközelíthetõnek kell lennie. (3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetõnek és használhatónak kell lennie. (4) A zöldterületen elhelyezhetõ: a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenõhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), b) vendéglátó épület, c) a terület fenntartásához szükséges épület. (5) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetõk el. Erdõterület 28. § (1) Az erdõterület erdõ céljára szolgáló terület. (2) Az erdõterület az erdõ rendeltetése szerint: 1. védelmi (védett és védõ), 2. gazdasági, 3. egészségügyi-szociális, turisztikai, 4. oktatási-kutatási rendeltetésû lehet. (3) A védelmi rendeltetésû erdõterületen épületet elhelyezni nem lehet. (4) A 100 000 m 2 -t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken 1. gazdasági és oktatási-kutatási rendeltetésû erdõterületen 0,5%-os beépítettséggel, 2. egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésû erdõterületen 5%-os beépítettséggel az erdõ rendeltetésének megfelelõ építmények helyezhetõk el. Mezõgazdasági terület 29. § 13(1) A mezõgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás (a továbbiakban: mezõgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetõk el. (2) A mezõgazdasági terület: a) kertes, b) általános mezõgazdasági terület lehet. (3) A mezõgazdasági területen 1. a 720 m 2 -t el nem érõ területû telken építményt elhelyezni nem szabad, 2. a 720–1500 m 2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó mûvelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3%-os beépítettséggel elsõsorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhetõ el, 3. az 1500 m 2 -t meghaladó területû telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhetõ el. 13 A 29. § a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. (4) A mezõgazdasági területen lakóépület szõlõ, gyümölcsös és kert mûvelési ág esetén 3000 m 2 , egyéb mûvelési ág esetén 6000 m 2 telekterület felett helyezhetõ el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet. (5) A mezõgazdasági területen több önálló telekbõl az 1. számú melléklet 55/A. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetõség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m 2 -t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerû használatára nincs korlátozó hatással, illetõleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg. (6) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell – a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan – azt a tényt, hogy az mely helyrajzi számú birtokközponthoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján – a tulajdonos érdekében – azokra a telkekre, amelyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor – egészben vagy részben – beszámításra kerültek. (7) Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítõ központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetõségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetõségi mértéket nem haladhatja meg. (8) A birtokközpont és a kiegészítõ központ kialakításához elõzetesen elvi építési engedélyt kell kérni. Vízgazdálkodási terület 30. § 14(1) A vízgazdálkodással összefüggõ területek: 1. a folyóvizek medre és parti sávja, 2. az állóvizek medre és parti sávja, 3. a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek, 4. a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, 5. a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védõterületeik (hidrogeológiai védõidom), 6. a hullámterek, 7. a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek. (2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet. III. Fejezet ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE … Omissis 14 A 30. § és az azt megelõzõ alcím a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. … ÉPÍTMÉNYEK KÖZMÛELLÁTÁSA Vízellátás 46. § (1) Ha az építmény rendeltetésszerû használatához ivóvíz szükséges és nincs közmûves vízszolgáltatás, az ivóvízellátás szempontjából figyelembe vehetõ az is, ha a telken ivóvíz minõségû vizet szolgáltató kút van vagy a telektõl gyalogúton mérve legfeljebb 150 m-es távolságon belül, egyéb módon biztosított. (2) Közterületen elhelyezhetõ építmény (pl. árusító-, szolgáltatópavilon) esetén – ha annak rendeltetésszerû használatához a személyi szükségleteken kívül víz nem szükséges – megengedhetõ, hogy ivóvíz vételére gyalogúton mérve 150 m-en belül másutt legyen biztosított lehetõség. (3) Az ivóvíz bekötõvezetéket az arra vonatkozó szakmai elõírások szerint kell megvalósítani. Szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés 47. § (1) Építményt elhelyezni, ha annak telke elõtt közmûves szennyvízelvezetõ (közcsatorna) van csak a közcsatornára való rákötéssel lehet. (2) Közcsatorna hiányában kommunális szennyvíz külön jogszabályban foglaltak szerint elszikkasztható. (3) Amennyiben nincs közmûves szennyvízelvezetés és a (2) bekezdés szerinti elszikkasztás sem lehetséges, úgy abban az esetben hatóságilag engedélyezett, korszerû és szakszerû közmûpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására. (4) A zárt szennyvíztárolás (szivárgásmentes kialakítással, rendszeres ürítéssel, ellenõrzött elszállítással) csak végsõ megoldásként alkalmazható. (5) Szennyvíz csak zártszelvényû csatornában vezethetõ. Csapadékvíz, talajvíz és kiemelt bányavíz – a vonatkozó hatósági elõírások megtartásával – nyílt árokban is vezethetõ. (6) A használaton kívül helyezett kútba hulladékot betölteni, szenny- és csapadékvizet bevezetni tilos. (7) A bekötõ csatornavezetéket a vonatkozó szakmai ekõírások szerint kell megvalósítani. (8) A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerû használatot ne akadályozza. (9) A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerû használatát nem veszélyezteti. (10) A telekrõl csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezetõ árokba csak zártszelvényû vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezetõ árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetébõl – a telkekrõl – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelõjének hozzájárulásával történhet. Egyéb közmûvesítés, hírközlés 48. § Az egyéb közmûvesítést (villamos energia, gáz, távhõ stb.) és a hírközlést (távközlés, mûsorszórás) a vonatkozó szakmai elõírások szerint kell megvalósítani. Hulladékelhelyezés 49. § (1) Települési (kommunális) hulladékot csak a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben erre a célra kijelölt területen szabad elhelyezni. (2) Veszélyes, radioaktív hulladékot a vonatkozó jogszabályok szerint szabad elhelyezni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett, továbbá szennyvíziszap elhelyezésére és kezelésére szolgáló építményt hullámtéren, töltésekkel nem védett (nyílt) ártéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett, vízvédelmi, vízbázisvédelmi, sérülékeny földtani adottságú, valamint vízjárásos (mély fekvésû) területeken elhelyezni nem szabad. IV. Fejezet ÉPÍTMÉNYEK LÉTESÍTÉSI ELÕÍRÁSAI … Omissis … V. Fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 110. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követõen indított ügyekben kell alkalmazni. (2) 15A rendelet 6–49. §-ának rendelkezései és e rendelkezésekhez tartozó fogalmak helyett a 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat alapján elkészített és jóváhagyott településrendezési tervek és helyi építési szabályzatok tekintetében 2003. december 31-ig azok vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebben az esetben mint helyi jogszabályi elõírást az Országos Építésügyi Szabályzat 1–78. §-ai, továbbá a 4. számú melléklet rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) 16 (4) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) az Országos Építésügyi Szabályzat közzétételérõl szóló 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet és az azt módosító 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet, az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelet, 15 A 110. § (2) bekezdése a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 14. §–ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 16 A 110. § (3) bekezdését a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. valamint a 23/1994. (VII. 8.) KTM rendelet és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium állásfoglalása gázüzemû berendezések beépíthetõségének egyes kérdéseirõl (K. É. Ért. 6/1992.), b) 17a területfelhasználási engedélyezési eljárásról szóló 1/1968. (I. 11.) ÉVM rendelet, valamint az azt módosító 5/1982. (I. 27.) ÉVM rendelet 2. § c) pontja, a 21/1983. (XII. 28.) ÉVM rendelet 2. § a) pontja, a 15/1992. (VII.10.) KTM rendelet ,,Területfelhasználás'' alcíme és 1–10. §-a, a 21/1994. (VI. 29.) KTM rendelet ,,Területfelhasználás'' alcíme és 1–3. §-a, c) a területrendezési tervek elkészítésének, jóváhagyásának, karbantartásának és módosításának rendjérõl szóló 7/1983. (Ép. Ért. 23.) ÉVM utasítás, és az azt módosító 4/1985. (Ép. Ért. 17.) ÉVM utasítás, valamint a város- és községrendezési tervek elõkészítõ vizsgálataihoz szükséges adatok beszerzésérõl szóló 68/1963. (Ép. Ért. 37.) ÉVM utasítás, d) a területrendezési tervek tartalmi követelményeirõl szóló 9007/1983. (Ép. Ért. 23.) ÉVM közlemény II–III. fejezete, valamint az ezt módosító 9016/1985. (Ép. Ért. 17.) ÉVM közlemény és a 9005/1987. (Ép. Ért. 6.) ÉVM közlemény, továbbá a területrendezési tervek karbantartásáról szóló 7008/1983. (Ép. Ért. 23.) ÉVM irányelv, e) a belterületi határvonal megállapításával, módosításával és nyilvántartásával kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 3/1980. (Ép. Ért. 7.) ÉVM utasítás, f) a sportolási célra szolgáló területek biztosításáról szóló 11/1977. (Ép. Ért. 31.) ÉVM– OTSH együttes utasítás, valamint a 29/1978. ÉVM közlemény hatályát veszti. AZ EGYES ELÕÍRÁSOKTÓL VALÓ ELTÉRÉS FELTÉTELEI 111. § (1) 18Az e rendelet II–III. fejezetében meghatározott településrendezési követelményeknél szigorúbb követelményeket a helyi építési szabályzat, szabályozási terv megállapíthat. (2) 19Az (1) bekezdés szerinti követelményeknél megengedõbb követelményeket a helyi építési szabályzat szabályozási terv akkor állapíthat meg, ha a) azt különleges településrendezési okok vagy a kialakult helyzet indokolja, továbbá b) közérdeket nem sért, valamint c) biztosított, hogy a 31. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek, és ahhoz az Ét. 9. § (6) bekezdése szerinti szakmai véleményében a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hozzájárult. 17 A 110. § (2) bekezdésének b) pontja a Magyar Közlöny 1998. évi 3. számában közzétett helyesbítésnek megfelelõen módosított szöveg. 18 A 111. § (1) bekezdése a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 19 A 111. § (2) bekezdése a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. (3) A rendelet IV. fejezetében foglalt elõírásoktól – az akadálymentes használhatóságra vonatkozó elõírások kivételével – eltérõ megoldásra engedély csak a (7) bekezdésben foglaltak tekintetében és az ott meghatározott feltételekkel adható, akkor, ha a) az élet-, az egészség védelmével, a biztonságos használhatósággal kapcsolatos érdeket nem sért, b) a tervezett megoldás szerinti használat veszélyhelyzetet nem teremt, c) a szomszédos önálló rendeltetési egységekhez fûzõdõ használati jogokat nem korlátozza. (4) A (3) bekezdés szerinti eltérõ megoldás engedélyezésére irányuló kérelmet az ügyben illetékes elsõ fokú építésügyi hatóságnál kell elõterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell az eltérõ megoldás megvalósításának teljes körû elbírálására alkalmas terveket, mûszaki és üzemelési leírást. (5) Az elsõ fokú építésügyi hatóság az eltérõ megoldás engedélyezése iránti kérelmet és mellékleteit – a (7) bekezdés c) pont kivételével – továbbítja az érintett szakhatóság(ok) részére, és szükség szerint tájékoztatást ad a helyi adottságokról és a kérelemre vonatkozó mûszaki véleményérõl. (6) Az eltérõ megoldás engedélyezésérõl vagy megtagadásáról az építésügyi hatóság érdemben az elvi építési, építési, fennmaradási engedélyrõl szóló határozatában dönt. Az eltérésre csak akkor adható engedély, ha ahhoz az érintett szakhatóság hozzájárult. A szakhatósági állásfoglalást az ügy érdemében hozott határozatba kell foglalni. (7) Az eltérõ megoldás a) az egészségvédelem biztosítása szempontjából a 66. § (1) bekezdése, a 70. § (3), (6), (7) bekezdése, a 71. §, a 72. § (7) bekezdése, a 73. § (3) bekezdése, a 77. § (4), (5) bekezdése, a 79. § (2) bekezdésének b) pontja, (5) bekezdése, a 82. § (2) bekezdésének a)–c) pontja, (6) bekezdése, a 85. § (3), (4), (5) bekezdése, a 88. § (3) bekezdése, a 89. § (2) bekezdése, 90. § (2), (3), (4) bekezdése, a 92. § (4), (5) bekezdése, a 99. §, a 102. § (3) bekezdése és a 103. § (1) bekezdése tekintetében a Népjóléti Minisztérium 20Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifõorvosi Hivatala hozzájárulásával és feltételeivel, b) a tûzvédelem biztosítása szempontjából a 64. § (6) bekezdésének a)–d) pontja, a 73. § (1) bekezdése, a 85. § (9) bekezdése, a 88. § (4) bekezdése, a 90. § (2) bekezdése, a 95. § (4) bekezdése, a 96. § (2) bekezdésének b)–d) pontja és a 97. § tekintetében a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság 21hozzájárulásával és feltételeivel, c) az építmények használati biztonsági feltételeinek biztosítása szempontjából a 64. § (4), (7) bekezdése, a 65. § (2), (3) bekezdése, a 68. §, a 82. § (10), (11) bekezdése, a 85. § (2) bekezdésének a)–b) pontja, a 96. § (3) bekezdése, a 98. § (2) bekezdése és a 105. § (2) bekezdése tekintetében az építésügyi hatóság döntési hatáskörében engedélyezhetõ. 20 Lásd az 1998:XXXVI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontját. 21 A 111. § (7) bekezdésének b) alpontjában az intézmény megnevezése 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez Fogalommeghatározások 1. Alagsori helyiség, helyiségcsoport: amelynek a padlófelülete bárhol legfeljebb 0,70 m rel kerül a terepcsatlakozás alá. 2. Alapterület: helyiség vagy tér teljes járófelületének területe. 3. Állagmegóvás (karbantartás): meglévõ építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelõzése, kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési-szerelési munka. 4. Átalakítás: meglévõ építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének, vagy külsõ megjelenésének, illetõleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelõ építési munka. 5. Áthajtó: építményen átvezetõ, jármûközlekedésre szolgáló tér. 6. Átjáró: építményen átvezetõ, személyi közlekedésre szolgáló tér. 7. Átlagos belmagasság: a helyiség hasznos alapterületéhez tartozó térfogatnak és a hasznos alapterületnek a hányadosa (m 3 /m 2 ). 8. Belmagasság: a padló és mennyezet közötti függõleges távolság. 9. Belsõ fekvésû helyiség: homlokzati nyílászáró nélküli helyiség. 10. Biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcsõházához vagy tûzgátló elõteréhez vagy a szabad térhez kapcsolódó, az épülettûz alatt is mûködtethetõ felvonó. 11. Biztonságos használhatóság: biztonságosan használható az építmény vagy annak része, ha a rendeltetésszerû használókat nem veszélyezteti állékonysági, tûzvédelmi, egészségvédelmi vagy más szempontból nem megfelelõ építményrész, szerkezet, berendezés, építési anyag, sem az építményben folytatott tevékenység, illetve annak hatása. 12. Bõvítés: meglévõ építmény beépített térfogatának vízszintes, és/vagy függõleges irányú növelése érdekében végzett építési munka (toldaléképítés, tetõtér-beépítés, emeletráépítés). 13. 22 22 Az 1. számú melléklet 13. pontjában meghatározott „csoportház” kifejezés a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése alapján hatályát veszti. 14. Elõkert: az építési teleknek a közterület vagy a magánút felõli határvonala (homlokvonala) és az e felé meghatározott építési határvonala (elõkerti határvonal), illetõleg az oldalkerje(i) között fekvõ része. 15. Elõlépcsõ: az építmény bejáratához csatlakozó szabadlépcsõ. 16. Emeletráépítés: meglévõ épület épületmagasítással járó függõleges irányú bõvítése új építményszint létesítése érdekében. 17. Emeletszinti helyiség, helyiségcsoport: amelynek padlófelülete a földszinti helyiség, helyiségcsoport fölött van. 18. Égéstermék-elvezetõ: a füstcsatorna és a kémény (beleértve a zárt kéményrendszereket is). 19. 23Építési határvonal: Építési határvonal: a telek elõkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó vonalak. 20. Építési hely (telek beépíthetõ része): az építési teleknek az elõ-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen – a védõtávolságok megtartásával – az övezeti elõirások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhetõ(k). 21. Építési övezet: a beépítésre szánt (beépített) területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. 22. Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet – homlokzattal és a homlokzati határfal külsõ síkjával – a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelezõen helyezni kell. 23. 24Építménymagasság (,,H''): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendõ építmény-kontúrvonalára állított függõleges síkra vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredõ érték. Az építménymagasság megállapítása során 23 Az 1. számú melléklet 19. pontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 16. §–ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 24 Az 1. számú melléklet 23. pontjának felvezetõ szövege a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. a) 25az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelsõ teljes építményszint záró szerkezetének felsõ síkjának metszésvonala vagy érintõvonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, b) 26az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetõszerelvények, a 0,5 m 2 -t meg nem haladó felületû padlásvilágító ablak és az 1,0 m 2 -t meg nem haladó felületû reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tetõ, tetõrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintõvonalra az építmény irányában legfeljebb 6 m magasságig emelkedõ 45 fok alatt vont sík fölé emelkednek, ezen épületrészeknek az illetõ homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45 fok alatt vont – az elõzõvel párhuzamos – síkkal történõ vetítéssel meghatározott magasságával, c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belsõ udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belsõ oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani. 24. Építményszint: az építménynek mindazon járószintje, amelyen meghatározott rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport (pl. pinceszinti, alagsori, földszinti, emeletszinti) van vagy létesül. 25. Fagyhatár (mértékadó): a terepcsatlakozástól mért azon talajmélység, ahol már a talaj biztonsággal nem fagy át. 26. Felújítás: meglévõ építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség eredeti használhatóságának, üzembiztonságának biztosítása érdekében végzett építési szerelési munka. 27. Felvonulási épület: az építmény(ek) kivitelezése célját szolgáló, annak befejezéséig fenntartható épület. 28. Folyosó: önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére szolgáló közös használatú közlekedõ. 29. Fõhelyiség: az önálló rendeltetési egység rendeltetése szempontjából meghatározó (mellékhelyiségnek nem minõsülõ) helyisége. 25 Az 1. számú melléklet 23. pontjának a) alpontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 26 Az 1. számú melléklet 23. pontjának b) alpontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 30. Földszinti helyiség, helyiségcsoport: amelynek padlófelülete sehol sem kerül a csatlakozó terepszint alá. 31. Hasznos alapterület: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.) 32. Hátsókert: az építési telek hátsó telekhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (hátsókerti határvonal), illetõleg az oldalkertje(i) között fekvõ része. 33. Helyiség: a rendeltetésének megfelelõen minden irányból körülzárt, tartózkodásra alkalmas tér. 34. Helyreállítás (újjáépítés): sérült, nem teljes egészében tönkrement építmény, építményrész, eredetihez hasonló állapotának visszaállítása érdekében végzett építési munka. 35. Homlokzat: az építménynek a terepcsatlakozása felett látható része. 36. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek tervezett rendeltetésszerû használata általában folyamatosan két órát meghaladó idõigényû, vagy amelyben a használatok közötti szünet idõtartama a két órát nem éri el. (Pl. lakószoba, nevelõ-oktató helyiség, étterem). 37. Ikerház: két szomszédos építési telek közös oldalhatárán egymáshoz szerkezetileg független, nyílás nélküli tûzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsõleg egy épület képét mutatja. 38. Korszerûsítés: meglévõ építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség használati értékének, teljesítõképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka. 39. Környezetterhelési határérték: jogszabályban (ideértve a helyi építési szabályzatot is) a terület rendeltetésszerû használhatósága érdekében meghatározott levegõ- (por, fûst, szag), víz- és talajszennyezettség, továbbá a zaj-, a rezgés-, és a sugárterhelés megengedett felsõ határértéke. 40. Környezõ terepszint: a telekhez csatlakozó szomszédos telkek terepszintje. 41. Középfolyosó: olyan zártfolyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségek, helyiségcsoportok határolják. 42. Középmagas építmény: amelyben a legfelsõ építményszint szintmagassága 13,65 és 30,0 m között van. 43. Közmûpótló: a vezetékes közmûellátást helyettesítõ mûtárgy (pl. kút, szennyvíztároló, agregátor). 44. Köztárgy: közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló mûvészeti-, kegyeleti szobor, emlékmû, díszkút, szökõkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti mûtárgy, illetõleg geodéziai jel, utcabútor, önálló reklámhordozó. 45. Közvetett természetes megvilágítás: közvetlen természetes megvilágítású helyiségen, helyiségrészen keresztül történõ megvilágítás. 46. Közvetlen természetes megvilágítás: közvetlenül a szabadba nyíló, bevilágításra szolgáló felületen keresztül történõ megvilágítás. 47. Közvetlen természetes szellõzés: közvetlenül a szabadba nyíló nyilászárón vagy szellõzõkürtõn, szellõzõcsatornán keresztül történõ gravitációs légcsere. 48. Légakna: közel azonos légszennyezettségû mellékhelyiségek közvetlen természetes szellõzésére szolgáló, épületszerkezetekkel körülhatárolt, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér. 49. Légudvar: helyiségek közvetlen természetes szellõzésére és megvilágítására szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt belsõ udvar, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér. 50. Lépcsõ: a lépcsõfokokból álló lépcsõkar(ok) és a lépcsõpihenõ(k) összefüggõ együttese. 51. Lépcsõkar szabad szélessége: a lépcsõkorlátok, illetõleg a korlát és a fal között mért legkisebb vízszintes távolság. 52. Magasépítmény: melyben a legfelsõ építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja. 53. Magastetõ: olyan tetõ, amelynek lejtése a 10%-ot meghaladja és általában tetõteret képez. 54. Melléképítmény: az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhetõ: a) közmübecsatlakozási mûtárgy, b) közmûpótló mûtárgy, c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), e) kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökõkút, pihenés és játék céljára szolgáló mûtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedõ lefedés nélküli terasz), f) kerti víz- és fürdõmedence, -napkollektor, g) kerti épített tûzrakóhely, h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetõ legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, i) háztartási célú kemence, húsfüstölõ, jégverem, zöldségverem, j) állatkifutó, k) trágyatároló, komposztáló, l) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, m) kerti szabadlépcsõ (tereplépcsõ) és lejtõ, n) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. 55. Mellékhelyiség: az önálló rendeltetési egység fõhelyiségeinek rendeltetésszerû használatához szükséges vagy azt kiegészítõ, általában közlekedõ, tároló, tisztálkodó, üzemeltetési rendeltetésû (pl. fûtõ-, épületgépészeti, hulladéktartály-tároló) helyiség, illemhely, teakonyha stb., továbbá a lakás- és üdülõegység fõzõhelyisége. 55/A. 27Mezõgazdasági birtoktest: egy mezõgazdasági birtokközponthoz tartozó, attól – a közigazgatási egységtõl függetlenül – legfeljebb 20 km-es távolságon belüli, az ingatlan nyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett és azonos családi mezõgazdasági vállalkozás tagjainak tulajdonában álló termõföldterületek és a mûködéshez szükséges üzemi és lakó építmények elhelyezésére szolgáló kivett területek összessége. 56. Oldalkert: az építési teleknek a szomszédos telekkel közös oldalhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (oldalkerti határvonal) között fekvõ része. 57. Önálló rendeltetési egység: helyiség, vagy egymással belsõ kapcsolatban álló fõ- és mellékhelyiségek mûszakilag is összetartozó együttese, amelynek a szabadból vagy az épület közös közlekedõjébõl nyíló önálló bejárata van. Meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas és függetlenül üzemeltethetõ (pl. üzlethelyiség, egy lakás vagy egy szállodaépület). 58. Övezet: a beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. 59. Pinceszinti helyiség, helyiségcsoport: amelynek padlófelülete több mint 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá. 60. Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül. 61. Rendeltetés-módosítás: az építmény használati céljának, üzemeléstechnológiájának olyan megváltoztatása, amely az állékonyság, a tûzbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, az energiafelhasználás, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében változást eredményez a megelõzõ használathoz képest. 27 Az 1. számú melléklet 55/A. pontját a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 16. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 62. Rehabilitáció: elavult, de értéket képviselõ városrész, tömb olyan felújitása, amely során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerûsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történõ pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak megfelelõ színvonalra emelése. 63. Rekonstrukció: zömében avult városrész olyan korszerûsítése, amelynél az épületek nagy része bontásra kerül és szükség szerint az úthálózat és a tömbosztás is módosul a jelen igényszintnek megfelelõ állapot elérése érdekében. 64. Revitalizáció: a különösen értékes, elsõsorban sok mûemléki adottsággal rendelkezõ, elavult, élettelen városrész ,,újraélesztése'', a történeti érték megtartásával, mininális kiegészítõ, nagyrészt helyreállító beavatkozással. 65. Szabad belmagasság: elõírt legkisebb belmagasság, amelybe a határoló faltól vízszintesen mért 0,20 m-es sávon belül, a padlótól mért 1,90 m magasságig beálló épületszerkezet vagy rögzített vezeték figyelmen kívül hagyható. 66. Szabad keresztmetszet, szabad méret: amelybe a világítótest kivételével épületszerkezet, szerelvény vagy más szerkezet nem állhat be. 67. Szabad lépcsõ: csapadéktól nem vagy csak részben védett lépcsõ. 68. Szennyvízszikkasztó mûtárgy: szakszerû talaj-abszorpciós csatornapótló létesítmény (oldóakna és drénezett talajszûrõ). 69. Szintkülönbség: két szint vagy építményszint (járó)felülete közötti függõleges távolság. 70. Szintmagasság (padlószintmagasság): az építmény fõbejárata – bejárati elõlépcsõje – elõtti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függõleges távolság. 71. 28Szintterület: az épület – egy padlószintjéhez tartozó – épületszerkezetek által elfoglalt területtel növelt alapterülete. 72. 29Szintterület-sûrûség: a beépítésre szánt terület egyes területfelhasználási egységein elhelyezhetõ épületek összes szintterületének és a területfelhasználási egység területének viszonyszáma. 28 Az 1. számú melléklet 71. pontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 16. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 29 Az 1. számú melléklet 72. pontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 16. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 73. Telek aktív zöldterülete: a telek azon növényzettel borított területe, amelynek talaja szerves (vertikális) kapcsolatban van az eredeti talajszelvénnyel és így az élõvilág számára potenciális élõhely. 74. Telek beépített területe: a telken álló, a környezõ terepszinthez képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedõ építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni – az árnyékszék, a növénytermesztés céljára szolgáló, legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor, a terepszint alatti építmény és a melléképítmények, – a terepcsatlakozástól legalább 2 m-rel magasabban lévõ és az építmény tömegétõl legfeljebb 1,50 m-re kiálló erkély, függõfolyosó, ereszpárkány, elõtetõ, továbbá az építményhez tartozó elõlépcsõ vízszintes vetületét. 75. Telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének a telek teljes – nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökentett – területéhez viszonyított megengedett mértéke. 76. Terepcsatlakozás: az építmény, építményrész és a közvetlenül hozzá csatlakozó rendezett terep (járda) érintkezési vonala. 77. Terepszint alatti építmény: olyan, szerkezetileg önálló építmény, amely földdel fedve is legfeljebb 1,0 m-rel emelkedik ki a környezõ (szomszédos) és a csatlakozó terepszintbõl, és legfeljebb bejárati vagy tereplejtõ felõli homlokzatfelülete van, és legfeljebb a tereplejtõ felõli és az olyan oldalhomlokzati felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez a terepbevágásban közvetlenül kerti szabadlépcsõ vagy lejtõ csatlakozik (pl. pince, támfalgarázs). 78. Területfelhasználási egység: a település igazgatási területének a jellemzõ rendeltetés szerint megkülönböztetett területegysége, amely a jellemzõ vagy kijelölt településfunkciónak biztosít területet. 79. Tetõfelépítmény: a tetõ fölé emelkedõ, az épület rendeltetésszerû használatát biztosító épületrész, a kémények, a szellõzõk és a tetõablakok kivételével. (Pl. felvonó gépház, lépcsõház tetõkijárata). 80. Tetõtér: az épület legfelsõ építményszintje feletti födém padlófelülete és a magastetõ közötti – minden irányból épületszerkezettel körülzárt – tér (padlás). 81. Tetõtér-beépítés: tetõtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása. 82. Többszintes épület: amelyben a legfelsõ építményszint szintmagassága legfeljebb 13,65 m. 83. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség vagy tér van. 84. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejûleg 300 személynél nagyobb befogadóképességû helyiség. 85. Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merõleges átláthatósága 50% nál nagyobb mértékben korlátozott. 86. Tûzfal: az épületnek – általában a teleknek a szomszédos telekkel közös telekhatárán álló – olyan nyílás nélküli határfala, amelynek tûzállósági határértéke megfelel a tûzvédelmi elõírás követelményeinek és amely a tetõhéjazat fölé emelkedik. 87. Vegyes rendeltetésû épület: amelyben az egyes önálló rendeltetési egységek biztonsági feltételrendszere egymástól eltérõ. A II. fejezetben használt rendeltetés megnevezések alatt a TEÁOR szerinti alágazatokat kell érteni. 30 2. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez 31 A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK JELKULCSA 3. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek 1. 32FVM – FVM Terület- és településrendezési Fõosztály településrendezés 30 Az 1. számú melléklet 87. pontját követõ mondata a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 16. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 31 A 2. számú melléklet a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 32 A 3. számú melléklet 1. pontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 18. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. – területileg illetékes területi fõépítész 2. 33területileg illetékes környezetvédelmi felügyelõség környezetvédelem 3. területileg illetékes ÁNTSZ – megyei (fõvárosi) intézete közegészségügy – megyei jogú városok, fõváros, több ÁNTSZ ill. ter. érintõ terv esetében – városi (fõv. kerületi) intézete – egyéb település esetében 4. 34tûzvédelem, polgárvédelem – Fõvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, Fõvárosi Tûzoltó Parancsnokság – fõváros, fõvárosi kerület esetében – Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság – egyéb település esetében 5. 35közlekedés – Közlekedési Fõfelügyelet – városok településszerkezeti terve esetében – Megyei (Fõv.) Közl. Felügyelet – városok helyi építési szabályzata és szabályozási terve, egyéb település településrendezési tervei és helyi építési szabályzata esetében vízgazdálkodás 6. 36 – Országos Vízügyi Fõigazgatóság – megyei jogú városok esetében területileg illetékes vízügyi igazgatóság 33 A 3. számú melléklet 2. pontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 18. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 34 A 3. számú melléklet 4. pontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 18. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 35 A 3. számú melléklet 5. pontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 18. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 36 A 3. számú melléklet 6. pontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 18. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. – egyéb település esetében 7. Magyar Geológiai Szolgálat ter. ill. Területi Hivatal geológia, morfológia, csúszásveszély stb. 8. 37 9. 38Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mûemlékvédelem 10. 39területileg illetékes Nemzeti Park természet-, tájvédelem Park Igazgatóság 11. 40megyei (fõvárosi) földhivatal földvédelem 12. ter. ill. erdõfelügyelõség erdõrendezés, -védelem 13. megyei földmûvelésügyi hivatal mezõgazdasági területek rendezése 14. megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás, ter. ill. környezetvédelmi felügyelõség talajvédelem 15. Honvédelmi Minisztérium (Honvéd Vezérkar) honvédelem 16. BM Határõrség Országos Pk.* határvédelem 17. 41 37 A 3. számú melléklet 8. pontját a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. 38 A 3. számú melléklet 9. pontja a 190/2001. (X. 18.) Korm. rendelet 3. §-ának e) pontjával megállapított szöveg. 39 A 3. számú melléklet 10. pontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 18. §–ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 40 A 3. számú melléklet 11. pontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 18. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 18. rendõrség – Budapesti Rendõrfõkapitányság – Kerületi Rendõrkapitányság – Városi Rendõrkapitányság – Községi Rendõrállomás, -örs, KMB iroda közlekedés-, vagyonbiztonság – fõváros esetében – fõvárosi kerület esetében – városok esetében – egyéb települések esetében 19. 42Belügyminisztérium településfejlesztés 20. megyei munkaügyi központ munkaügy 21. 43Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészet 22. 44Magyar Bányászati Hivatal területileg illetékes bányakapitánysága bányászat 23. Légügyi Igazgatóság légi közlekedés 24. HM Katonai Légügyi Hivatal légi közlekedés, állami repülés 25. Hírközlési Fõfelügyelet, ter. ill. hírközlési felügyelet hírközlés 26. 45 41 A 3. számú melléklet 17. pontját a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. 42 A 3. számú melléklet 19. pontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 18. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 43 A 3. számú melléklet 21. pontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 18. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 44 A 3. számú melléklet 22. pontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 18. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követõen indított ügyekben kell alkalmazni. 27. Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága* nukleáris biztonság * Csak abban az esetben, ha érintett. … Omissis … 45 A 3. számú melléklet 26. pontját a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.