Decree No. 20 of 2006 (IV. 5.) KvVM of the Ministry of Environmental Protection and Water Management on certain rules and conditions concerning waste tipping and landfills

20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (2) bekezdése aa) és ad) pontjában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a következőket rendelem el:1 A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed: a)2 Hgt. hatálya alá tartozó, lerakással ártalmatlanítható hulladékra, b)3 a hulladék lerakására, valamint a hulladéklerakó létesítésével, üzemeltetésével, rekultivációjával és utógondozásával kapcsolatos tevékenységre, valamint ezek engedélyezésére, c) a műszaki védelem nélkül létesített hulladéklerakó felülvizsgálatára, üzemeltetésére, rekultivációjára. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) iszap (beleértve a szennyvíziszap külön jogszabály4 szerinti mezőgazdasági felhasználását, a kotrási műveletből származó iszapot és egyéb iszapokat) talajon történő szétterítésére; b) a tereprendezésre vagy építési célokra alkalmas inert hulladéknak hulladéklerakóban történő hasznosítására; c) a külön jogszabály5 szerinti nem veszélyes kotrási iszap vízparti elhelyezésére, amennyiben az iszapot abból a mederből emelték ki, amelynek parti sávjában elhelyezik, továbbá nem veszélyes iszap felszíni vízbe történő elhelyezésére; d)6 az ásványi nyersanyag kutatása, kitermelése, tárolása és feldolgozása során keletkező hulladék elhelyezésére, amennyiben jogszabály eltérően rendelkezik. Értelmező rendelkezések 2. §7 E rendelet alkalmazásában a) alapjellemzés: a hulladék alapvető jellemzőinek meghatározása, azon adatok, információk összegyűjtése, amelyek a hulladék biztonságos lerakásához szükségesek; b) bezárás: a hulladék-átvételi és -lerakási tevékenységek megszüntetése; c) csurgalékvíz: a lerakott hulladéktesten átszivárgó, illetve az ott keletkező minden olyan folyadék, amely a hulladéklerakóban marad, vagy amelyet a hulladéklerakó kibocsát; d) eluátum: a laboratóriumi kioldási vizsgálatok során keletkező oldat; e) föld alatti hulladéklerakó: olyan állandó hulladéktároló létesítmény, amely földtani közegben lévő üregben, különösen sóbányában vagy káliumbányában helyezkedik el; f) hulladéklerakó: olyan hulladékártalmatlanító létesítmény, amely a hulladéknak a földtani közeg felszínén vagy a földtani közegben történő lerakására szolgál, ideértve fa)8 a hulladéktermelő hulladékának a termelés helyén történő ártalmatlanítására szolgáló hulladékgazdálkodási létesítményt, fb)9 a hulladék ideiglenes elhelyezésére szolgáló, egy évet meghaladóan fennálló hulladékgazdálkodási létesítményt, kivéve ahol a hulladékot fba) továbbszállításra készítik elő abból a célból, hogy hasznosításra, előkezelésre vagy más helyen ártalmatlanításra kerüljön, fbb)10 a hasznosítást megelőzően legfeljebb három évig tárolják, fbc) az ártalmatlanítást megelőzően legfeljebb egy évig tárolják; g) hulladéklerakó-gáz: a lerakott hulladék biológiai, kémiai bomlása során a hulladéklerakóban képződő gázkeverék; h) lerakás: a hulladék ártalmatlanítása a földtani közeg felszínén vagy a földtani közegben kialakított hulladéklerakóban; i) lezárás: felső záróréteg rendszer megvalósítása; j) megfelelőségi vizsgálat: azonos termelési, hulladékkezelési technológiából származó, rendszeresen képződő hulladék ellenőrzése az alapjellemzésben meghatározott kritikus paraméterek mért értékeinek összevetésével és értékelésével; k) rekultiváció: a bezárt hulladéklerakó vagy a hulladéklerakó egy része környezeti veszélyességének csökkentése új területhasználat előkészítése érdekében lezárással, műszaki védelem és monitoringrendszer kiépítésével vagy a hulladék felszedésével, továbbá tájba illesztéssel; l) utógondozás: a hulladéklerakó teljes rekultivációját követő olyan összetett tevékenység, amely magában foglalja a monitoringrendszer üzemeltetését, a csurgalékvíz és a hulladéklerakó-gáz kezelését, valamint a szükségessé váló karbantartási munkákat; m) üzemeltető: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a hulladéklerakó üzemeltetéséért, rekultivációjáért, utógondozásáért felelős; n) tájbaillesztés: a létesítmény funkcionális és esztétikai szempontok szerinti környezetalakítása a táji adottságok figyelembevételével. A hulladéklerakó tervezése, létesítése, a hulladéklerakás általános szabályai 3. § (1)11 Hulladéklerakó az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben, valamint a létesítés telephelye szerinti területi hulladékgazdálkodási tervekben foglalt célokkal és feladatokkal összhangban, az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt követelmények betartásával létesíthető és üzemeltethető. (2) A hulladéklerakó helyének kiválasztásánál, a külön jogszabályokban megállapított terület és településrendezési, természetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, tájvédelmi, vízvédelmi, levegőtisztaság-védelmi feltételek mellett, a következő szempontokat kell figyelembe venni és mérlegelni: a) a terület földtani és hidrogeológiai tulajdonságait, b) a földtani közeg, különösen a termőföld védelmét, c) a hulladéklerakó határának a lakó- és az üdülőterülettől, a vízi utaktól, a felszíni vizektől és a mezőgazdaságilag művelt területektől való távolságát. (3) Hulladéklerakó nem létesíthető: a) erózió-veszélyes területen, b) a földtani közeg mozgása által veszélyeztetett területen, c) a külön jogszabály12 szerint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen, d) a külön jogszabályban13 rögzített előírás alapján a mezőgazdasági művelésre alkalmas közepes vagy annál jobb minőségű területen, e) árvíz- és belvízveszélyes, továbbá ármentesítéssel nem rendelkező területen, f) a külön jogszabály14 szerinti természeti területen, védett és fokozottan védett természeti területen, valamint az Európai Közösségi jelentőségű területen, g) védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, műemléki ingatlanon, műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területen, h) energiaszállító vezetékek védősávjában, i) működő, illetve felhagyott mélyművelésű bánya felszakadási területén, ha a földtani közeg mozgása még nem konszolidálódott, továbbá bányaművelésre, távlati művelés céljából kijelölt területen, j)15 azon a földrengésveszélyes területen, ahol az 50 évre számított 10%-os meghaladási valószínűség mellett (475 éves gyakoriság) a felszínre számított földrengésből származó vízszintes gyorsulás értéke nagyobb, mint 1,5 m/sec2, k) olyan területen, ahol nem teljesül az a feltétel, hogy a felszín alatti víz maximális nyugalmi, illetve nyomás szintje legalább 1,0 m-rel mélyebben van, mint a lerakó szigetelőrendszerének fenékszintje, l) a külön jogszabályban16 megállapított területen, m)17 földtani közegben lévő üregben. (4) A hulladéklerakó telekhatára és összefüggő lakóterület, lakóépület, valamint más, védendő területek, létesítmények között a védőtávolságot az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: a Felügyelőség) állapítja meg, amely – ha egyéb jogszabály eltérően nem rendelkezik, akkor – nem lehet kevesebb, mint: a) veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén: 1000 m, b) nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén: 500 m, c) inert hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén: 300 m. 4. § (1) A lerakásra kerülő hulladék összetételétől, a helyszín természeti adottságaitól és a tervezett műszaki feltételektől függően a hulladéklerakó lehet: a) inert hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (A kategória); b) nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B kategória), ba) szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B1b alkategória), bb) vegyes összetételű (jelentős szerves és szervetlen anyagtartalommal egyaránt rendelkező), nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B3 alkategória); c) veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (C kategória). (2)18 A hulladéklerakó (1) bekezdés szerinti kategóriáját, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén alkategóriáját a Felügyelőség a hulladéklerakó létesítésének engedélyezésekor állapítja meg. (3) A hulladéklerakóban – a külön jogszabály19 figyelembevételével – a következő csoportokba tartozó hulladékok lerakása végezhető, ha a hulladék eleget tesz az e rendelet 2. számú melléklet 2. pontjában felsorolt, az adott hulladéklerakó-kategóriára megállapított átvételi követelményeknek: a) A kategóriájú hulladéklerakóban kizárólag inert hulladék, b) B1b alkategóriájú hulladéklerakóban ba) szervetlen, nem veszélyes hulladék, beleértve az A kategóriájú hulladéklerakóban lerakható hulladékot is, bb) előkezelt, stabil, nem reakcióképes és nem veszélyes hulladékként kezelhető, eredetileg veszélyes hulladék, B3 alkategóriájú hulladéklerakóban bc)20 vegyesen gyűjtött települési hulladék, bd) előkezelt szennyvíziszap, be) egyéb nem veszélyes hulladék, beleértve a B1b alkategóriájú hulladéklerakóban lerakható hulladékot is, c) C kategóriájú hulladéklerakóban veszélyes hulladék. 5. § (1)21 Lerakással kizárólag előkezelt hulladék ártalmatlanítható, kivéve a 2. számú melléklet 2.1.–1. táblázatában felsorolt inert hulladékot, valamint azt a hulladékot, amelynek előkezelés nélkül történő lerakását – olyan kezelési technika hiányában, amely csökkentené a hulladék mennyiségét vagy annak az emberi egészségre vagy a környezetre való veszélyességét – a Felügyelőség engedélyezte. (2) Tilos a hulladék keverése, hígítása abból a célból, hogy az így nyert hulladék megfeleljen a hulladéklerakóban való ártalmatlanítás átvételi követelményeinek. (3) Tilos hulladéklerakóban lerakni: a) folyékony hulladékot; b) nyomás alatt lévő gázt; c)22 a lerakás körülményei között a Ht. 1. melléklete szerinti: ca) robbanásveszélyes (H1), cb) oxidáló (H2), cc) tűzveszélyes (H3-A és H3-B), cd) maró, korrozív (H8), ce) kórházi vagy más humán-egészségügyi, illetve állat-egészségügyi intézményből származó fertőző (H9) hulladékot; d)23 hulladékká vált gumiabroncsot, kivéve a kerékpár-gumiabroncsot és az 1400 mm külső átmérőnél nagyobb gumiabroncsot, továbbá 2006. július 1-je után tilos lerakni az aprított hulladék gumiabroncsot; e) előkezelés nélküli szennyvíziszapot; f) bármely hulladékot, amely nem felel meg az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott átvételi követelményeknek; g)24 olyan vegyi anyagokat, amelyek kutatási és fejlesztési vagy oktatási tevékenységből származnak, amelyek nem azonosítottak, illetőleg újak, és amelyek emberre, illetőleg környezetre gyakorolt hatása nem ismert (pl. laboratóriumi maradék). (4)25 Hulladéknak minősülő fémhigany egy évnél hosszabb ideig történő ideiglenes tárolása az 1. számú melléklet 8. pontjában meghatározott követelmények szerint történhet. Fémhigany a 2. számú melléklet 2.5. pontjában meghatározott összetétel esetén, és csak tanúsítvánnyal ellátott tartályban vehető át. A tanúsítványt a fémhigany termelője, ennek hiányában a fémhigany kezelésért felelős személy állítja ki. 6. §26 A hulladéklerakás díját úgy kell megállapítani, hogy az fedezze a hulladéklerakó létesítésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének teljes költségét, továbbá a hulladéklerakó lezárásának és legalább 30 évig történő utógondozásának becsült költségét. Hatósági hatáskörök, a hulladéklerakó engedélyezése 7. §27 (1) A környezeti hatásvizsgálat, illetőleg egységes környezethasználati engedély köteles hulladéklerakó engedélyezésére a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló külön jogszabályt az e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni. (2)28 Amennyiben a hulladéklerakó létesítéséhez környezeti hatásvizsgálat, illetve egységes környezethasználati engedély nem szükséges, annak engedélyezésére az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. A Felügyelőség az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban adott szakhatósági állásfoglalásában írja elő a hulladékgazdálkodási követelményeket. (3)29 A Felügyelőséghez benyújtott, a hulladéklerakóra vonatkozó környezetvédelmi engedély, illetőleg egységes környezethasználati engedély iránti kérelemnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben előírtakon túl a következőket kell tartalmaznia: a)30 b) abban az esetben, ha a hulladéklerakó termőföld területén létesül, a földhivatalnak a termőföld más célú hasznosítását lehetővé tevő határozatát; c)31 a hulladéklerakó helyének kijelölésére vonatkozó dokumentum; d) a lerakásra kerülő hulladékfajtáknak a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály szerinti megnevezése, kódszáma és tervezett összes mennyisége; e) a lerakás során alkalmazandó műszaki védelem és technológia leírása, a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére alkalmazandó leghatékonyabb megoldások figyelembevételével; f) a hulladéklerakó tervezett teljes kapacitása a tartalékterületek figyelembevételével, valamint a medencék kiépítésének tervezett térfogata és üteme; g) a helyszín hidrogeológiai és geológiai leírása; h) üzemeltetési terv, a 9. § (2) bekezdésében meghatározott tartalommal; i)32 települési hulladék lerakása esetén – a területi hulladékgazdálkodási tervekben meghatározott célok teljesülése érdekében – a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom csökkentésére vonatkozó terv; j) a hulladéklerakó biztonságát ellenőrző monitoring rendszer kialakításának és működtetésének terve; k) a rekultivációra és az utógondozásra vonatkozó előzetes terv (a továbbiakban együtt: előzetes rekultivációs terv), a rekultiváció és az utógondozás becsült költségeinek bemutatásával; l)33 a hulladéklerakó működése során esetlegesen bekövetkező környezetkárosodások felszámolását, valamint a hulladéklerakó rekultivációját és utógondozását szolgáló, külön jogszabály szerinti céltartalék alapját képező pénzügyi források és környezetvédelmi biztosítás meglétének igazolása. 8. §34 (1) A Felügyelőség a hulladéklerakóra vonatkozó környezetvédelmi követelményeket a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg egységes környezethasználati engedély köteles hulladéklerakók esetében a környezetvédelmi engedélyben, illetve az egységes környezethasználati engedélyben írja elő, amelynek az alábbiakat is tartalmaznia kell: a) a hulladéklerakó kategóriáját; b) a hulladéklerakó, illetve az egyes medencék befogadóképességét; c) a hulladéklerakóban lerakható hulladék ca) külön jogszabály szerinti megnevezését és kódszámát, cb) összes mennyiségét, valamint – ahol a hulladéklerakás technológiája szempontjából indokolt – az egyes hulladékfajták maximálisan lerakható mennyiségét; d) a hulladéklerakó műszaki védelmi rendszerének, a hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges kiszolgáló építményeknek és berendezéseknek a leírását; e) a hulladék átvételére és a lerakás technológiájára vonatkozó követelményeket; f) az üzemeltetési terv jóváhagyását; g) a hulladéklerakó monitoringjára vonatkozó követelményeket, beleértve a különböző mintákban vizsgálandó összetevők körét is; h) a rekultivációra és utógondozásra vonatkozó feltételeket, az előzetes rekultivációs terv jóváhagyását; i)35 települési hulladék lerakása esetén – a területi hulladékgazdálkodási tervekben meghatározott célok teljesülése érdekében – a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom csökkentését szolgáló előírásokat. (2)36 A hulladéklerakó üzemeltetése, a hulladék átadása és átvétele 9. § (1) A hulladéklerakó üzemeltetését az üzemeltetési terv szerint kell végezni. (2) Az üzemeltetési tervnek tartalmaznia kell: a) a hulladék átvételi szabályait és nyilvántartásának rendjét; b) a hulladéklerakás technológiai rendjét; c) a hulladéklerakó-gáz, a csurgalékvíz, a kommunális szennyvíz és a szennyvíziszap, valamint a csapadékvíz kezelésének rendjét; d) a biztonsági létesítmények és intézkedések ellenőrzésének, valamint a környezeti monitoring rendszer üzemeltetésének és az észlelt adatok nyilvántartásának rendjét; e) a hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges létszámot és eszközöket. (3) Az üzemeltetési tervhez csatolni kell a külön jogszabályok37 alapján elkészített kárelhárítási tervet, tűzvédelmi szabályzatot. (4) Az üzemeltetőnek a hulladéklerakó működtetéséhez a külön jogszabályban38 meghatározott szakképzettséggel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia, és biztosítania kell a hulladéklerakó dolgozói számára a szakmai továbbképzést, oktatást. 10. § (1) A hulladék átvételi követelményeinek való megfelelés bizonyítása a lerakásra szánt hulladéknak a 2. számú melléklet szerint végrehajtott a) alapjellemzéséből, b) megfelelőségi vizsgálatából, c) helyszíni ellenőrző vizsgálatából áll. (2) Az alapjellemzés, valamint a megfelelőségi vizsgálat elvégzéséről, továbbá azok eredményeinek jegyzőkönyvben történő rögzítéséről a termelő, amennyiben a termelő nem ismert, a hulladék tulajdonosa, birtokosa (együtt: a hulladék átadója) köteles gondoskodni. Az alapjellemzésben, megfelelőségi vizsgálatban rögzített adatok helytállóságáért a hulladék átadója felelős, amit a jegyzőkönyv cégszerű aláírásával igazol. A jegyzőkönyv egy példányát a hulladék átadója köteles a hulladék átvevőjének átadni, illetve – a 2. számú melléklet 1.1. pontjában rögzített információk kivételével – a hulladék előkezelését végző gazdálkodó szervezetnek átadni. A jegyzőkönyvet a külön jogszabály39 szerinti nyilvántartás részeként kell kezelni. (3) Az alapjellemzést – az e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt kivételekkel és eltérésekkel – a lerakásra szánt valamennyi hulladékfajtára el kell készíteni. (4)40 Az (1) bekezdés szerinti alapjellemzéshez, megfelelőségi vizsgálathoz szükséges mintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat erre akkreditált laboratórium végezheti. (5) A hulladék átadója a hulladéknak a hulladéklerakón való átvételét megelőzően – illetve ugyanazon típusú hulladék rendszeres átadása esetén a szerződéskötéskor – az alapjellemzéssel, azt követően megfelelőségi vizsgálattal igazolja az üzemeltető számára, hogy a hulladék az adott hulladéklerakón átvehető. (6) A hulladéklerakó üzemeltetője az engedélyében előírt feltételek mellett azt a hulladékot veheti át, amely megfelel az alapjellemzésnek, rendszeresen keletkező hulladék esetén a megfelelőségi vizsgálatnak. (7) Több létesítményben rendszeresen keletkező hulladék esetében is átvehető a hulladék megfelelőségi vizsgálattal, ha a megfelelés jellemzésére használandó kritikus paramétereknek az egyes létesítményekben keletkező hulladék esetében mért értékei – az ezekből számított átlagértékhez képest – legfeljebb ±20%-kal térnek el. 11. § (1)41 A hulladéklerakó üzemeltetője a telephelyének beléptető pontján és a lerakás helyén a 2. számú melléklet 1.3. pontja szerinti helyszíni ellenőrző vizsgálatot köteles végezni annak megállapítása érdekében, hogy a lerakásra szánt hulladék azonos-e az alapjellemzésben, megfelelőségi vizsgálatban és különösen a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló külön jogszabályban meghatározott kísérő dokumentumokban leírt hulladékkal. A helyszíni ellenőrző vizsgálatokat gyorstesztek is szolgálhatják. A vizsgálati eredményeket és a mintákat legalább egy hónapig meg kell őrizni. (2)42 Ha az alapjellemzés, a megfelelőségi vizsgálat, továbbá a helyszíni ellenőrző vizsgálat alapján a hulladék eleget tesz a hulladéklerakó átvételi követelményeinek, a hulladék az adott hulladéklerakóban lerakható, ellenkező esetben a hulladék átvételét a hulladéklerakó üzemeltetőjének meg kell tagadnia. A hulladéklerakó üzemeltetője az átvett hulladék megnevezéséről, kódszámáról és mennyiségéről elismervényt állít ki. (3) Az üzemeltető a hulladék átvételének megtagadását – az indoklást alátámasztó adatokat, információkat, valamint a szükség szerint elvégzett mérések eredményeit is tartalmazó – jegyzőkönyvben köteles rögzíteni, a jegyzőkönyv egy példányát a hulladék átadójának, valamint a hulladéklerakó helye szerint illetékes Felügyelőségnek megküldeni. (4)43 Ha a hulladéklerakó üzemeltetője a hulladék átvételét a (2) bekezdés alapján megtagadja, a hulladék átadója köteles a hulladékot az arra engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba, illetve más hulladékkezelő létesítménybe vagy a saját telephelyére szállítani. Nyilvántartás 12. § (1) Az üzemeltető köteles az általa átvett hulladékról a külön jogszabályban44 meghatározott nyilvántartás részeként az alapjellemzés, valamint a megfelelőségi vizsgálat jegyzőkönyvét megőrizni. (2) Veszélyes hulladék átvétele esetén a hulladéklerakó üzemeltetője köteles nyilvántartani a hulladéklerakón belül a lerakott hulladék pontos helyét. 13. § (1)45 A hulladéklerakó üzemeltetője köteles ellenőrizni és nyilvántartani az engedélyben és az üzemeltetési tervben foglaltak betartását, továbbá köteles elvégezni a 3. számú mellékletében előírt ellenőrzéseket és megfigyeléseket az üzemeltetés, a bezárás, a rekultiváció és az utógondozás időszakában is. (2)46 A 3. számú mellékletben előírt mintavételezéseket és a minták elemzését erre akkreditált laboratórium végezheti. (3) Az ellenőrzési és megfigyelési eljárások során észlelt környezetszennyezésről az üzemeltető köteles a Felügyelőséget 8 napon belül értesíteni. A hulladéklerakó bezárása 14. § (1) Az üzemeltető a hulladéklerakó ideiglenes vagy végleges bezárására irányuló döntését a hulladék átvételi tevékenységének megszüntetését megelőző 30 nappal köteles bejelenteni a Felügyelőségnek. (2) Az üzemeltető döntése alapján ideiglenesen bezárt hulladéklerakó üzemeltetője a tevékenységét akkor folytathatja tovább, ha a Felügyelőség – helyszíni ellenőrzést követően – a hulladéklerakó további működését jóváhagyta. (3)47 Engedély nélkül működő hulladéklerakó üzemeltetőjét, ennek hiányában a terület tulajdonosát a Felügyelőség a hulladéklerakó bezárására kötelezi. (4)48 Engedélytől eltérően működtetett hulladéklerakó üzemeltetőjét a Felügyelőség az engedélyben foglaltak teljesítésére kötelezi, és erre határidőt állapít meg. Amennyiben az üzemeltető a Felügyelőség által előírt követelményeket határidőn belül nem teljesíti, a Felügyelőség az üzemeltetőt a hulladéklerakó bezárására kötelezi. (5)49 Amennyiben a Felügyelőség a (3)–(4) bekezdés szerinti bezárást követően a hulladéklerakó rekultivációjának szükségességét állapítja meg, az üzemeltetőt, ennek hiányában a terület tulajdonosát rekultivációra és utógondozásra kötelezi. A hulladéklerakó rekultivációja, utógondozása50 15. §51 (1)52 A hulladéklerakó rekultivációjára és utógondozására akkor kerülhet sor, ha a külön jogszabály szerinti beavatkozásra nincsen szükség. A hulladéklerakó egészének vagy egy részének rekultivációját és utógondozását a Felügyelőség engedélyezi. (2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 4. számú mellékletben meghatározott követelmények szerint elkészített rekultivációs tervet. (3) Amennyiben a hulladéklerakó környezetre gyakorolt hatásának feltárására, továbbá megismerésére a rekultiváció és az utógondozás engedélyezését megelőzően környezetvédelmi felülvizsgálat készült, és azt követően a hulladéklerakó állapotában lényeges változás nem történt, a rekultivációs tervet a környezetvédelmi felülvizsgálat alapján – a 4. számú mellékletnek megfelelően – kell kidolgozni. (4) Ha a hulladéklerakó egészének vagy egy részének rekultivációjára a Felügyelőség hivatalból indít eljárást, az üzemeltetőt, ennek hiányában a terület tulajdonosát részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezi. A részleges környezetvédelmi felülvizsgálatot a rekultiváció követelményeire tekintettel kell elvégezni, és a rekultivációs tervet a részleges környezetvédelmi felülvizsgálat alapján, a 4. számú mellékletben meghatározott követelmények szerint kell elkészíteni. (5) A Felügyelőség a hulladéklerakó rekultivációjára és utógondozására vonatkozó környezetvédelmi követelményeket határozatban írja elő, amelynek a következőket is tartalmaznia kell: a) a hulladéklerakó rekultivációjával kapcsolatos technológiai követelményeket, b) a rekultiváció műszaki kivitelezésének a követelményeit, c) a rekultivációhoz felhasználható anyagok megnevezését és mennyiségét, d) a 4. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével meghatározott utógondozási időszakot, e) az üzemeltető megnevezését az utógondozási időszakban. (6) A Felügyelőség az (5) bekezdés d) pontja szerinti utógondozási időszak meghatározásakor figyelembe veszi azt az időtartamot, ameddig a hulladéklerakó még kockázatot jelenthet a környezetre. (7) Az utógondozási időszakban a rekultivált hulladéklerakó karbantartásáért, megfigyeléséért és ellenőrzéséért az üzemeltető felelős a 3. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével. Az üzemeltető köteles az utógondozás időszakában észlelt környezetszennyezésről a Felügyelőséget – az észleléstől számított 8 napon belül – értesíteni. (8) A hulladéklerakót átmeneti felső záróréteg rendszerrel kell lezárni, amíg a hulladéktest biológiailag lebomló szerves összetevőinek stabilizálódása be nem következik, valamint intenzív gázképződés vagy a lerakó süllyedése várható. A végleges felső záróréteg rendszer akkor építhető ki, ha a stabilizálódási folyamat a hulladéktestben gyakorlatilag befejeződött. 16–17. §53 Jelentéskészítés és adatszolgáltatás 18. § (1)54 A hulladéklerakó üzemeltetése, bezárása, rekultivációja és utógondozása alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről, valamint a gyűjtött vizsgálati eredményekről az üzemeltető az engedélyben előírt gyakorisággal, de legalább évenként egyszer összefoglaló jelentést készít a 3. számú mellékletben foglaltak szerint. Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell a 6. § szerinti becsült költség időarányos részének rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat is. (2) Az üzemeltető köteles az (1) bekezdésben meghatározott összefoglaló jelentést legkésőbb a tárgyévet követő év április 30-áig a Felügyelőségnek megküldeni. Záró rendelkezések 19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2)55 (3) Az e rendelet hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (4)56 Azt a hulladéklerakót, amely nem felel meg az e rendeletben előírtaknak, 2009. július 16-ig be kell zárni. (5)57 Ez a rendelet a) a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelvnek, továbbá b) az 1999/31/EK tanácsi irányelvnek a hulladéknak minősülő fémhigany tárolására vonatkozó különös követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. december 5-i 2011/97/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (6)58 Ez a rendelet a hulladékok hulladéklerakókban történő átvételének kritériumairól és eljárásairól az 1999/31 EK irányelv II. mellékletének 16. cikke alapján című, 2002. december 19-i 2003/33/EK tanácsi határozatnak végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.