Decree No. 160 of 1995 of the Government on water management companies

160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási társulatokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a vízgazdálkodási társulatok megalakulásával, mûködésével, megszûnésével és a közcélú érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos szabályokról a Kormány a következõket rendeli el: A vízgazdálkodási társulatok 1. § (1) A vízgazdálkodási társulatok (a továbbiakban: társulat) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: törvény) meghatározott közfeladataikat a törvényben, e rendeletben és az alapszabályban foglaltak szerint látják el. (2) Egy érdekeltségi területen az adott közfeladat ellátására csak egy társulat mûködhet. A társulat megalakulása 2. § (1) A vízgazdálkodási társulat megalakulását elõkészítõ szervezõbizottságot (a továbbiakban: bizottság) a vízgazdálkodási közfeladat megvalósításában érdekeltek (az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkezõ, illetõleg használó természetes vagy jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok és egyéb szervezetek) hozzák létre, illetve annak megalakítását a (2) bekezdésben megjelölt állami és önkormányzati szervek kezdeményezik. (2) 1A társulati közfeladattal érintett érdekeltségi terület meghatározásához a szervezõbizottságnak be kell szereznie az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: KÖVIZIG), továbbá víziközmû-társulat szervezése esetén az illetékes önkormányzat jegyzõjének javaslatát. A javaslatokat a helyszínrajz elkészítésénél figyelembe kell venni. (3) A bizottság tagjainak több, mint a felét a társulat megalakításában érdekelt, az (1) bekezdés szerinti természetes személyek, illetve szervezetek (képviselõi) alkotják. (4) A bizottság megalakul, ha tagjai maguk közül megválasztják annak elnökét és megállapítják a bizottság mûködési rendjét. 3. § (1) A szervezõbizottság feladata a társulat megalakulásához szükséges vízgazdálkodási érdekeltségi és ezzel összefüggõ egyéb feltételek vizsgálata és meghatározása, így különösen: a) a tervezett társulati közfeladat mûszaki, vízgazdálkodási érdekeltségi területének megállapítása, amely a társulat megalakulása esetén a társulat érdekeltségi területét képezi; b) az alapszabály tervezetének elkészítése, ideértve és ahhoz mellékelve a tervezett érdekeltségi területet ábrázoló helyszínrajzot, olyan méretarányban, amelybõl az érdekeltség ténye megállapítható; 1 A 2. § (2) bekezdése a 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. c) a tervezett érdekeltségi területen az ingatlantulajdonosok (használók) tájékoztatása a vízgazdálkodási közfeladatról és annak társulati úton történõ ellátásával járó jogokról és kötelezettségekrõl; d) víziközmû-társulat esetén a pénzügyi, mûszaki számítás elkészítése; e) az alakuló közgyûlés összehívása. (2) A társulati közfeladattal érintett érdekeltségi terület meghatározásához a szervezõbizottságnak be kell szereznie az illetékes vízügyi igazgatóság 2, továbbá víziközmû-társulat szervezése esetén az illetékes önkormányzat jegyzõjének javaslatát. A javaslatokat a helyszínrajz elkészítésénél figyelembe kell venni. (3) A szervezõbizottság a társulat nevében jogokat nem szerezhet, kötelezettségeket nem vállalhat, és mûködése a társulat megalakulásával megszûnik. 4. § (1) A szervezõbizottság az alakuló közgyûlést akkor hívja össze, ha a) a 3. § szerint meghatározott területen az érdekeltek érdekeltségi egység aránya szerint számított többsége elõzetes szándéknyilatkozat aláírásával tanúsítja, hogy a vízgazdálkodási közfeladatot társulat útján kívánja megvalósítani; b) rendelkezésre állnak azok az okiratok, amelyek a társulat megalakulásához szükségesek. (2) A közfeladat társulati úton történõ ellátásához a vízügyi hatóság engedélyét – mint építtetõ – a vízgazdálkodási közfeladatot társulat hiányában ellátó állami vagy önkormányzati szerv, a társulat megalakulását megelõzõen is beszerezheti. A társulat megalakulását követõen az engedélyes személyében történt változás átvezetését az engedélyes kezdeményezi. (3) A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó társulati közfeladat tervezéséhez kérhetõ elvi vízjogi engedélyre a (2) bekezdésben foglaltak irányadók, azzal a kiegészítéssel, hogy azt az ott megjelölt állami vagy önkormányzati szerv megbízásából az engedélyt a tervezõ is kérheti. 5. § (1) Az alakuló közgyûlés idõpontját, helyét és napirendjét tartalmazó értesítést – a tervezett érdekeltségi terület szerint megállapított összes érdekelteknek – a közgyûlés megtartására kitûzött idõpontot legalább 15 nappal megelõzõen meg kell küldeni és a helyben szokásos módon közzé kell tenni. (2) Az érdekelteket az alakuló közgyûlésen – két tanú által aláírt – írásbeli meghatalmazással ellátott személy is képviselheti. A képviselõ legfeljebb száz érdekeltet képviselhet. (3) A társulatot megalakító határozat akkor érvényes, ha az érdekeltek érdekeltségi egység aránya szerint számított, legalább kétharmados többsége – az alapszabály elfogadásával – dönt a társulat megalakításáról. 6. § (1) Az alakuló közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen: a) az alakuló közgyûlés helyét, idejét, 2 A 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése alapján, ahol a vízügyi igazgatóságot említ azon a KÖVIZIG-et kell érteni. b) a jelenlevõ, illetõleg a képviselt érdekeltek számát, az érdekeltség jogcímét, mértékét és arányát, c) a hozott határozatokat, annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent (képviselt) érdekeltek milyen érdekeltségi arányban hozták, d) a jegyzõkönyvvezetõ és a hitelesítõk nevét. (2) A határozatképességet igazoló iratokat a jegyzõkönyvhöz mellékelni kell, ideértve az érdekeltek képviseletére adott meghatalmazást is. (3) A jegyzõkönyvet a jegyzõkönyvvezetõn kívül az alakuló közgyûlés által megválasztott két hitelesítõnek is alá kell írnia. (4) A jegyzõkönyv másolatát a tagok részére meg kell küldeni. Az alapszabály ettõl eltérõen rendelkezhet. A társulat szervezete és mûködése 7. § (1) A törvény szerinti testületi szervek mellett a társulat alapszabálya ügyviteli és egyéb szervezeti egységekrõl is rendelkezhet. (2) A társulat alapszabályában kell meghatározni, hogy a társulat legfõbb szerve közgyûlésként vagy küldöttgyûlésként mûködik. A küldötteket az alapszabály szerint a tagok maguk közül választják. A társulat tisztségviselõi tisztségüknél fogva küldöttek. (3) A közgyûlés, illetõleg a küldöttgyûlés (a továbbiakban együtt: taggyûlés) hatáskörébe tartozik: a) alapszabály módosítása; b) a társulat megszüntetésének, szétválásának, illetõleg egyesülésének elhatározása; c) a differenciált érdekeltségi hozzájárulás elveinek kialakítása és a tagok fizetési kötelezettségének megállapítása; d) a Szervezeti és Mûködési Szabályzat elfogadása, módosítása; e) a tisztségviselõk megválasztása, beszámoltatása, visszahívása, díjazásának megállapítása; f) a társulat közfeladatainak éves – és ezen belüli – ütemezése, területi sorrendjének, valamint az ár- és belvízvédekezési tartalék mértékének meghatározása; g) a közfeladatok ellátásához szükséges – a törvényben meghatározott mértékû – elkülönített vagyon meghatározása; h) az éves beszámoló, illetõleg egyszerûsített éves beszámoló jóváhagyása; i) az egyesülési törvény szerinti érdekképviseleti szervezetben való tagság elhatározása; j) gazdasági társaságba való belépés, vagy gazdasági társaság alapítása; k) amit jogszabály vagy az alapszabály a taggyûlés hatáskörébe utal. (4) Rendkívüli taggyûlést kell tartani, ha a) az intézõ- vagy az ellenõrzõ bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken; illetõleg b) az intézõbizottság vagy annak elnöke szükségesnek tartja; illetve c) a tagok érdekeltségi egység szerint számított legalább egyharmada azt az ok megjelölésével kéri; illetõleg d) az ellenõrzõ bizottság vagy a cégbíróság indítványozza. (5) A taggyûlés jegyzõkönyvére a 6. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni. (6) A taggyûlési jegyzõkönyvekrõl nyilvántartást kell vezetni, és a jegyzõkönyveket a nyilvántartás mellékleteként kell megõrizni. (7) A taggyûlésre tanácskozási joggal meg kell hívni a társulat ügyvezetõjét, az ellenõrzõ bizottság elnökét, továbbá a 2. § (2) bekezdése szerinti szerveket, valamint azt, akinek a meghívását az alapszabály elõírja. 8. § (1) Az intézõbizottság gondoskodik a taggyûlés határozatainak végrehajtásáról, és dönt a társulat, illetõleg a társulat közfeladatait érintõ olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a taggyûlés hatáskörébe. (2) Az intézõbizottságot a taggyûlés a tagok közül legfeljebb 5 évre választja. Az alapszabály ettõl eltérõen rendelkezhet. (3) Az intézõbizottság tagjainak számát a törvény keretei között az alapszabály állapítja meg. (4) Az intézõbizottság elnöke az ügyrendben, illetõleg az alapszabályban meghatározott módon, de legalább negyedévenként a bizottságot összehívja. (5) Az intézõbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon tagjainak kétharmada jelen van. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. (6) Az intézõbizottság üléseirõl jegyzõkönyvet kell készítni, amelyet az intézõ bizottság elnöke (illetõleg az ülést levezetõ elnök) és a jegyzõkönyvvezetõ ír alá. (7) Az intézõbizottság üléseire az ügyvezetõt és az ellenõrzõ bizottság elnökét meg kell hívni. (8) Az intézõbizottság gondoskodik arról, hogy a társulat tagjairól nyilvántartást vezessenek, és a változást az éves taggyûlést követõ 30 napon belül az illetékes cégbírósághoz benyújtsák. 9. § (1) Az ellenõrzõ bizottságot a taggyûlés legfeljebb 5 évre választja. Az alapszabály ettõl eltérõen rendelkezhet. (2) Az ellenõrzõ bizottság tagjainak számát a törvény keretei között az alapszabály állapítja meg. (3) Az ellenõrzõ bizottság a társulat tevékenységére vonatkozó megállapításairól a taggyûlésnek évente beszámol. A taggyûlés a társulat éves beszámolójáról, illetõleg egyszerûsített éves beszámolójáról csak az ellenõrzõ bizottság megállapításainak ismeretében határozhat. (4) Az ellenõrzõ bizottság az intézõbizottsághoz fordul, ha annak a 8. §-ban meghatározott hatáskörét az ellenõrzése kapcsán tett megállapítása érinti. (5) Az ellenõrzõ bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. (6) Az ellenõrzõ bizottság elnöke, vagy a bizottságnak az elnök által megbízott tagja az intézõbizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt. 10. § (1) A társulat tisztségviselõi: a) az intézõbizottság elnöke, tagjai, b) az ellenõrzõ bizottság elnöke, tagjai. (2) Tisztségviselõ csak a társulat tagja – jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdálkodó szervezet esetén annak képviselõje – lehet. Egy tag két tisztségre nem választható. (3) A társulat ügyvezetõje tisztségviselõ nem lehet és a tag képviseletét nem láthatja el. A tisztségviselõk és az ügyvezetõ nem lehetnek egymásnak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói. 3 (4) A tisztségviselõt fel kell menteni, ha a) a tisztségérõl lemondott, b) a tisztség betöltését kizáró ok következett be, c) a jogszabályban, illetõleg az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenség áll fenn és azt az érintett felhívásra nem szüntette meg, d) a tisztség betöltésére alkalmatlanná vált. (5) A tisztségviselõt a taggyûlés visszahívja, ha a közügyektõl jogerõsen eltiltották. (6) Az intézõbizottság elnöke a jogszabályoknak, az alapszabálynak és más belsõ szabályzatnak, valamint a taggyûlés és az intézõbizottság határozatainak megfelelõen irányítja a társulatot, az intézõbizottság ülései közötti idõszakban dönt azokban az ügyekben, amelyek jogszabály vagy az alapszabály rendelkezései szerint nem tartoznak a taggyûlés, illetõleg az intézõbizottság hatáskörébe. (7) Az intézõbizottság elnöke tevékenységérõl a taggyûlésnek évente beszámol. 11. § (1) Az ügyvezetõ személyét pályázat útján kell kiválasztani. A pályázatot az intézõbizottság írja ki és bírálja el. (2) A társulat ügyvezetõje felett a munkáltatói jogokat az intézõbizottság elnöke gyakorolja. A tag joga és kötelezettsége 12. § (1) A tag joga különösen, hogy a) személyesen, képviselõje vagy küldöttje útján résztvegyen a társulati feladatok meghatározásában; b) a társulatban személyesen – ha kizáró ok, illetõleg összeférhetetlenség nem áll fenn – tisztséget viseljen; c) a tisztségviselõktõl, a küldöttjétõl a társulatot vagy a saját érdekeltségét, egyéb jogait vagy kötelezettségeit érintõ ügyben felvilágosítást kérjen. (2) A tag kötelessége különösen, hogy a) az érdekeltségi hozzájárulást a taggyûlés által megállapított mértékben és határidõre megfizesse; b) személyesen vegyen részt a társulat minden olyan szervének tevékenységében, amelybe választották és azt elvállalta. (3) Ha a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló érdekeltsége megszûnik, azt köteles a társulat intézõbizottságának írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a tagsági jogviszony megszûnésének alapjául szolgáló okiratot, illetõleg annak másolatát, valamint – ha abból nem állapítható meg – a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépõ új tag nevét, lakhelyét (székhelyét). (4) A tag a részére megállapított érdekeltségi hozzájárulást annak a hónapnak az utolsó napjáig köteles megfizetni, amelyben a (3) bekezdés szerinti bejelentést megtette. A bejelentés alapján a tag személyében bekövetkezett változást a tagnyilvántartásban 3 Lásd az 1959: IV. törvény 685. §-ának b) pontját. rögzíteni, és errõl a régi és az új tagot a bejelentést követõ 60 napon belül írásban értesíteni kell. A társulat gazdálkodása 13. § (1) Az alapszabály szerinti érdekeltségi hozzájárulás alapját jelentõ érdekeltségi egység a) víziközmû-társulat esetén 1. az érdekeltségi területen lévõ ingatlannak az érdekeltséget megalapozó jogcímen ténylegesen használt részére esõ vízfogyasztás vagy szennyvízkibocsátás alapszabályban meghatározott mennyisége, vagy 2. belterületi vízelvezetés esetében az érdekeltségi terület – m 2 -ben meghatározott – egységnyi része; b) vízitársulat esetén az érdekeltségi terület – hektárban meghatározott – egységnyi része. (2) Az érdekeltségi hozzájárulás mértékét az alapszabályban meghatározott érdekeltségi egységre esõ hozzájárulásnak és az érdekeltségi egységek számának a szorzata adja. Az érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos taggyûlési határozatról a tagot az intézõbizottság elnöke írásban értesíti. Az értesítésben meg kell jelölni: a) a fizetési kötelezettség jogalapját; b) a taggyûlési határozat számát; c) az érdekeltségi egységre esõ hozzájárulás mértékét; d) a tag érdekeltségi egységeinek számát; e) az érdekeltségi hozzájárulás összegét; f) a befizetés módját; g) a befizetés határidejét; h) a befizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit; i) a jogorvoslati lehetõséget. (3) A határidõre be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulást az intézõbizottság elnökének megkeresésére az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzõ – az adózás rendjérõl szóló jogszabályok szerint – hajtja be, a befolyt összeget pedig a behajtási költségek levonása után negyedévenként a társulat számlájára utalja át. (4) Az (3) bekezdés szerinti megkeresésben közölni kell a behajtáshoz szükséges adatokat, különösen: a) a tag nevét; b) lakóhelyét, székhelyét; c) a tagsági jogviszonnyal összefüggõ ingatlannak az ingatlan-nyilvántartás szerinti adatait; d) az érdekeltségi hozzájárulás összegét, a követelést megalapozó taggyûlési határozat számát és az abban foglalt határidõt. (5) A víziközmû-társulat a lakossági hozzájárulás megelõlegezésére – a teljesítés szakaszos visszafizetésére figyelemmel – külön jogszabály szerint kedvezményes kamatfeltételek mellett hitelt vehet fel. A törlesztõ részletek megfizetésének végsõ határideje az új tagok esetében sem haladhatja meg a társulat tagjaira érvényes fizetési határidõt. (6) Vízitársulat esetében az alapszabály – különös tekintettel a település belterületére – meghatározhatja azt az érdekeltségi egységben mért értéket, amelynél kisebb érdekeltségi egység után nem kell érdekeltségi hozzájárulást fizetni. 14. § (1) A vízitársulat közfeladatának ellátását szolgáló elkülönített vagyon nem terhelhetõ meg, azt a társulat – a tárgyévben juttatott pénzeszközök kivételével – mértékének és értékének csökkenése nélkül használhatja. (2) A vízitársulat elkülönített vagyonáról [a törvény 42. § (3) bekezdése] a taggyûlés által jóváhagyott tételes és évente aktualizált nyilvántartást köteles vezetni. (3) A víziközmû-társulat az általa létrehozott (bõvített) víziközmûvet elkészülte (próbaüzem, mûszaki átadás-átvétel befejezése) után legkésõbb 30 napon belül a tulajdonos önkormányzat(ok)nak adja át. A társulat megszûnése 15. § (1) Azonos jellegû közfeladatokat ellátó társulatok külön-külön tartott taggyûlésen elhatározhatják egyesülésüket. (2) Az új társulat tervezett érdekeltségi területének megállapítása után az egyesülõ társulatok együttes taggyûlésen fogadják el az érdekeltségi területet, az egyesülés idõpontját, az új társulat alapszabályát és megválasztják a tisztségviselõket. (3) Az egyesülésre a megalakulás szabályait kell megfelelõen alkalmazni, és a társulatok vagyonát – elõzetesen elkészített vagyonmérleg alapján – egyesíteni kell. A társulatok jogai és kötelezettségei a jogutód társulatra szállnak át. 16. § (1) A szétválással létrejövõ új társulatok megalakítására a megalakulás szabályait kell megfelelõen alkalmazni. (2) A szétválást kimondó taggyûlési határozatban a társulat vagyonát az elõzetesen elkészített vagyonmérleg alapján kell megosztani. A társulat jogai és kötelezettségei a jogutód társulatokra, az érdekeltségi terület megosztásának megfelelõen szállnak át. A víziközmû-társulat megszûnésére vonatkozó külön rendelkezések 17. § (1) Ha a víziközmû-társulat az alapszabályban meghatározott közcélú feladatait végrehajtotta, és a létrehozott közmûvet – szolgáltatásra alkalmas állapotban – a külön törvény szerinti tulajdonos önkormányzat részére átadta, az e rendeletben meghatározott elszámolási eljárást kell lefolytatnia. (2) Az elszámolási eljárás megindításáról a közmû átadástól számított 30 napon belül a taggyûlés határoz, és tagjai közül háromtagú elszámoló bizottságot választ. (3) Ha a taggyûlés nem tud a (2) bekezdésben meghatározott határidõn belül elszámoló bizottságot választani, abban az esetben annak tagjait – az intézõbizottság kérelmére – a cégbíróság jelöli ki. Az ellenõrzõ bizottság az elszámolás alatt mûködését tovább folytatja, de a taggyûlés hatásköre – az elszámolás alatt – csak a beszámolóról szóló elõterjesztés elfogadására terjed ki. (4) Az elszámolási eljárás során az elszámoló bizottság az intézõbizottság hatáskörét gyakorolja, az ellenõrzõ bizottság pedig mûködését tovább folytatja. (5) Az elszámolási eljárás kezdõ idõpontja az eljárás megindításáról szóló taggyûlési határozat kelte. (6) A társulat az eljárás megindításáról szóló taggyûlési határozatot legkésõbb a határozat meghozatalától számított 8 napon belül köteles megküldeni: a) a törvényességi felügyeletét ellátó cégbíróságnak; b) az általa létrehozott közmû helye szerint illetékes települési önkormányzatnak; c) a számláját vezetõ pénzintézetnek; d) a székhelye szerint illetékes adó- és vámhatóságnak, illetékhivatalnak, valamint társadalombiztosítási igazgatási szerveknek; e) a b) pont szerint illetékes vízügyi igazgatóságnak 4. (7) Az elszámolási eljárás megindításáról értesíteni kell továbbá a társulat hitelezõit. Az értesítésnek tartalmaznia kell a) az elszámolási eljárás alatt álló társulat nevét, székhelyét; b) az elszámolás elrendelésérõl szóló taggyûlési határozat számát és a határozathozatal idõpontját; c) az elszámoló bizottság tagjainak nevét és címét; d) a hitelezõknek szóló felhívást, hogy követeléseiket – az érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos bankhitel kivételével – a közzétételtõl számított 30 napon belül az elszámoló bizottságnak jelentsék be. 18. § Az elszámolás megindításának napjával a társulat valamennyi tartozása – a bankhitelt és járulékait kivéve – lejárttá válik. 19. § (1) Az elszámoló bizottság ellátja a társulat megszûnésével összefüggõ feladatokat, így különösen: a) elkészíti a társulat önkormányzati tulajdonba kerülõ ingó és ingatlan vagyontárgyainak, valamint vagyoni jogainak jegyzékét; b) az a) pontban foglaltaktól elkülönítve elkészíti a tagok által az elszámolási eljárás megindításáig, illetõleg az annak során befizetett, valamint a még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások – érdekeltenkénti és összesített jegyzékét (a továbbiakban: érdekeltségi állomány); c) kimutatást készít az egyes tagok érdekeltségi egységeinek számáról; d) elkészíti a társulat hiteltartozásainak egyenlegét; e) jegyzéket készít a társulat ügyiratairól; f) érvényesíti a társulat követeléseit és rendezi tartozásait, kivéve az érdekeltségi hozzájárulásokat és a bankhiteleket; g) értékesíti az értékesíthetõ vagyontárgyakat, illetõleg szükség esetén selejtezést végez; h) átutalja a társulat bankszámlájára a házipénztárban lévõ, a nyilvántartásokkal egyeztetett pénzkészletet; i) intézkedik a társulat számlájának lezárásáról, annak egyenlegösszegét átutalja a létrehozott víziközmû helye szerint illetékes települési önkormányzat újonnan nyitott víziközmû elnevezésû elkülönített számlájára (víziközmû-számla); j) megsemmisíti a társulat bélyegzõjét. 4 A 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése alapján, ahol a vízügyi igazgatóságot említ azon a KÖVIZIG-et kell érteni. (2) Az elszámoló bizottság az eljárás lefolytatása során szakértõket vehet igénybe. (3) Az elszámolási eljárás költségeit az (1) bekezdés f) pontjában említett tartozások között kell elszámolni. 20. § (1) A társulat követeléseinek érvényesítése és tartozásainak kiegyenlítése után az elszámoló bizottság elszámolási zárómérleget (a továbbiakban: zárómérleg) készít. (2) A társulat véglegesített érdekeltségi állományáról [19. § (1) bekezdés b) pont] készült, valamint az egyes tagok érdekeltségi egységeinek számát tartalmazó kimutatásokat [19. § (1) bekezdés c) pont] a zárómérleghez csatolni kell. (3) A még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások nyilvántartásával és beszedésével, valamint a hiteltörlesztéssel kapcsolatos ügyvitel költségeinek éves összegére – a közmû helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõjével egyetértésben – számítást kell készíteni, amelyet a (2) bekezdés szerinti kimutatáshoz kell csatolni. 21. § (1) Az elszámolás körébe tartozó feladatok elvégzése után az elszámoló bizottság összehívja a taggyûlést és elõterjeszti a zárómérleget. Ha a zárómérleget a taggyûlés elfogadja, egyben az elszámolási eljárást határozattal befejezettnek nyilvánítja. (2) Az elszámoló bizottság a taggyûlési határozatot és a zárómérleget a cégbíróságnak megküldi, amely a társulatot törli a cégnyilvántartásból. 22. § (1) 5A megszûnt társulat vagyonát – ideértve a társulati úton létrehozott közcélú vízilétesítménnyel kapcsolatos vagyoni jogot és kötelezettséget, továbbá az érdekeltségi hozzájárulással összefüggõ követelést és tartozást – a közfeladatokat ellátó víziközmû tulajdonos települési önkormányzat részére kell átadni. Amennyiben az érdekeltségi hozzájárulás meghatározott részének megfizetését a kötelezettõl harmadik személy polgári jogi szerzõdés alapján átvállalta, úgy a társulat által felvett hitel ezen része visszafizetésének kötelezettsége a harmadik személyt terheli. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott átadás során a még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulásból származó követeléseket és a hitelállományt az ahhoz csatolt zárómérleg mellékletek és okiratok alapján kell a víziközmû tulajdonosának átadni. (3) A (2) bekezdés szerint még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulást a létrehozott víziközmû tulajdonosa részére kell teljesíteni, annak víziközmû elnevezésû elkülönített számlájára [19. § (1) bekezdés i) pont]. A teljesítés elmaradása esetén a hozzájárulás behajtásáról a megszûnt víziközmû-társulat érdekeltségi területe szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõje gondoskodik. (4) A települési önkormányzat csak az átvett vagyon és a hozzá befizetett érdekeltségi hozzájárulás erejéig felel a társulat megszûnéséig keletkezett, de késõbb felmerülõ követelésekért. A társulatok érdekeinek védelme 5 A 22. § (1) bekezdése a 109/2002. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-a szerint kiegészített szöveg, e módosító rendelet 2. §-a alapján rendelkezéseit a 2002. május 22. napját követõen létrejött polgári jogi szerzõdésekre kell alkalmazni. 23. § (1) A társulati közös érdekek védelmére – az egyesülési jogról szóló törvény szerint – létrehozott érdekképviseleti szervezet mûködését alapszabályában foglaltak szerint tagjai hozzájárulása biztosítja. (2) A vízgazdálkodási társulatok az érdekképviseleti szervezetnek fizetett hozzájárulást egyéb költségeik között számolhatják el. A közcélú érdekeltségi hozzájárulás 24. § (1) Ha a vízgazdálkodási közfeladatok ellátásával összefüggõ – a törvény és e jogszabály szerint megállapított – érdekeltségi területen vízitársulat nem mûködik, az állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló vizek és közcélú vízilétesítmények kezelõje, illetve tulajdonosa – a törvény 8. § (2) bekezdése alapján – közcélú érdekeltségi hozzájárulás megállapítását kezdeményezi. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt vizeket érintõ – a törvény 35. § (1) bekezdés b) pontja szerint közfeladatot képezõ – közcélú vízilétesítmények és vízimunkák érdekeltségi területének meghatározásáról, annak határait tartalmazó helyszínrajz elkészítésérõl, a vizek vagy a közcélú vízilétesítmények tulajdonosa, illetõleg kezelõje gondoskodik. (3) A megállapított érdekeltségi területen a (2) bekezdésben megjelölt közcélú vízilétesítmények és vízimunkák közérdek mértékéig terjedõ költségeire figyelemmel az érdekelteket terhelõ költségviselés arányát (érdekeltségi arányt) a) az egységnyi érdekeltségi hozzájárulás összege, valamint b) a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti érdekeltségi egységben mért ingatlantulajdon, ingatlanhasználat határozza meg. (4) A közcélú érdekeltségi hozzájárulás egységnyi összegét az érdekeltségi területen levõ ingatlan használatának jellegét, az érdekeltségi területen levõ földterület mûvelési ágát, a vízimunkáknak és a vízilétesítményeknek az ingatlanra gyakorolt hatását és kölcsönhatását alapul véve kell megállapítani. 25. § (1) A közcélú érdekeltségi hozzájárulás kivetését a 24. § (1) bekezdésben megjelölt állami szerv, illetõleg helyi önkormányzat az érdekeltségi ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõje megkeresésével a tárgyévet megelõzõ évben november 30-ig kezdeményezi. (2) A megkereséshez, illetve a hozzájárulás kivetésének kezdeményezéséhez csatolni kell a) az érdekeltségi területet meghatározó helyszínrajzot, amelybõl a tervezett vízgazdálkodási közfeladatokra figyelemmel, az érdekeltség ténye megállapítható, továbbá b) a költségviseléssel, annak mértékével kapcsolatos, a 24. § (3) bekezdés a) pontja szerint meghatározott adatokat. (3) A jegyzõ a rendelkezésre álló adatok alapján, illetve hivatalból gondoskodik a közcélú érdekeltségi hozzájárulás megállapításához, kivetéséhez szükséges, a település közigazgatási területén levõ ingatlanok ingatlan-nyilvántartási adatainak, a tényleges ingatlantulajdonnal és használattal összefüggõ tények megállapításáról. (4) A közcélú érdekeltségi hozzájárulást évente kell megállapítani, illetõleg kivetni. A befizetés határidejét – a közfeladat ellátásának ütemezésére – az ahhoz rendelkezésre álló egyéb pénzeszközök felhasználására is figyelemmel – egy összegben vagy évente több részletben úgy kell meghatározni, hogy az fedezze a közcélú vízimunkák megvalósításának, a vízilétesítmények megépítésének költségeit. (5) A közcélú érdekeltségi hozzájárulást a kivetésrõl szóló határozatban megjelölt önkormányzathoz kell befizetni. A befizetett hozzájárulást a kivetéssel kapcsolatos költségek levonása után az eljárást kezdeményezõ bankszámlájára kell átutalni. (6) A kivetéssel kapcsolatos költségek fedezetére a közcélú érdekeltségi hozzájárulás 10%-a számítható fel. (7) Az (5) bekezdés szerint átutalt összeg, az érdekeltségi területen a vízgazdálkodási közfeladatokkal járó közcélú vízimunkákra, illetve vízilétesítmények megvalósítására, fenntartására használható fel. Záró rendelkezések 26. § (1) E rendelet 1996. január 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejûleg a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977. évi 28. törvényerejû rendelet végrehajtásáról szóló 41/1977. (XI. 3.) MT rendelet és az azt módosító 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. számú mellékletének 15. pontja, a 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 8. §-a, a 18/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 15–22. §-a és 23. §-ának (3) bekezdése, a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977. évi 28. törvényerejû rendelet végrehajtására kiadott 41/1977. (XI. 3.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 4/1978. (XII. 12.) OVH rendelkezés, valamint a módosításáról szóló 10/1990. (IV. 30.) KVM rendelet, a víziközmû-társulatok megszûnésével kapcsolatos feladatokról szóló 2/1983. (VI. 26.) OVH rendelkezés és az azt módosító 11/1990. (IV. 30.) KVM rendelet hatályát veszti. (2) E rendelet hatálybalépésekor mûködõ vízitársulatok, illetõleg a szervezõbizottságban részt vevõ 2. § (2) bekezdésében megjelölt szervek részére az alapszabály mellékletét képezõ, a törvény 37. § (2) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a vonatkozó területrészek nagyságát az arról nyilvántartással rendelkezõ szervek vagy szervezetek megkeresésre kötelesek 90 napon belül – ha jogszabály másként nem rendelkezik – díjtalanul rendelkezésére bocsátani.