Decree No. 106 of 1997 of the Ministry of Agriculture implementing the Law No. CXXI of 1997 on viticulture and wine industry

106/1997. (XII. 19.) FM rendelet a szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény végrehajtásáról A szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Btv.) 83. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következõket rendelem el: I. Fejezet A borászati termékek elõállításának és kezelésének egyes szabályai A kékderítés 1. § (1) Kékderítés az olyan derítési eljárás, amelynek során sárgavérlúgsót használnak. (2) Az Országos Borminõsítõ Intézet (a továbbiakban: OBI) kérelemre engedélyezheti, hogy laboratórium kékderítési vizsgálatokat végezzen, ha kékderítési vizsgát tett szakembert foglalkoztat, és a vizsgálat elvégzéséhez megfelelõ eszközökkel rendelkezik. A kérelemben meg kell jelölni a laboratórium helyét, a vizsgálatok végzésére javasolt személy(ek) nevét és szakképesítését. Ha a javasolt személy kékderítési vizsgával nem rendelkezik, vizsgára bocsátását kell kérni. (3) Ha az OBI a kérelmezõ laboratóriumát alkalmasnak találja a kékderítési vizsgálatok végzésére a kérelmezõnek igazolást ad ki. Ha kérelmezõ megfelelõ laboratóriummal rendelkezik, az OBI a kékderítési vizsgálatok végzésére bejelentett személyt, kékderítési vizsgára bocsátja, és az eredményes vizsgáról személyre szóló igazolást állít ki. (4) A kékderítési vizsgabizottság 3–5 tagból áll, elnöke az OBI igazgatója. A Bizottság összetételét, a vizsga idõpontját és helyét az elnök határozza meg. A kékderítési vizsgán legalább technikus végzettségû borászati szakember vehet részt. (5) A kékderítést csak az elõvizsgálati eredményre alapozott írásbeli engedély alapján szabad megkezdeni és az engedélyben meghatározott határidõket be kell tartani. A végrehajtásra a mintavételtõl számított 20 napnál hosszabb idõ nem adható. (6) Kékderített bort továbbfeldolgozni csak szûrés után és a vizsgálatokra jogosult laboratórium írásbeli engedélyével lehet. (7) A kiadott írásbeli engedélyekrõl – az OBI által ellenõrizhetõ módon – naplót kell vezetni. Felhasználható anyagok és kezelési eljárások 2. § A borászati termékek elõállításánál és kezelésénél felhasználható kiegészítõ és segédanyagokat, valamint eljárásokat az 1–2. számú melléklet tartalmazza. Az elõállításnál és a kezelésnél csak olyan anyagok használhatók fel, amelyek kielégítik a népjóléti miniszter 1által elõírt tisztasági követelményeket. II. Fejezet A borászati termékek mintavételének rendje 3. § (1) A borászati termékek hatósági ellenõrzése során alkalmazott mintavételre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a hatóság által vett, illetve a termelõ, elõállító vagy forgalmazó által a hatóságnak minõsítés céljára beküldött mintákkal kapcsolatban is. (2) A hatósági mintavétel során jegyzõkönyvet kell felvenni. (3) A termék elõállítója, forgalmazója által beküldött mintáknál a minõsítendõ termékkel való azonosságért a minta beküldõje felel. 4. § E fejezet alkalmazása szempontjából 1. Elemi minta: a halmazból egyszerre kiemelt termékegyed, vagy a halmazban lévõ és az abból egyszerre kivett termékegyedek. 2. Minta: a halmazból, tételbõl minõsítés céljára elkülönített termékmennyiség, az elemi minták összessége. 3. Ellenminta: a halmazból, tételbõl a mintával azonos idõben és módon vett és lezárt minta, melyet a mintaadónál hagynak hátra. 4. Átlagminta: több tartályból álló tétel esetén az egyes tartályokból, azok térfogatának arányában elkülönített és összekevert termékbõl vett minta. 5. Húzott minta : a nagyobb tartályokban lévõ tétel minden rétegébõl, a mintavételhez használt eszköz – csõ – egyenletes mozgatásával, húzásával vett minta. 6. Vizsgálat: a megmintázott termékhalmaz hivatalosan elfogadott módszerrel történõ – érzékszervi, fizikai, kémiai, kiszerelési, jelölési, mikrobiológiai, toxikológiai, radiológiai – vizsgálata a fogyaszthatóság, forgalmazhatóság engedélyezésének érdekében. 5. § (1) Az ellenõrzött termékbõl az ellenõrzés céljával összhangban, véletlenszerûen, a mennyiségtõl függetlenül úgy kell mintát venni, hogy az a vizsgálat elvégzéséhez elegendõ legyen. Ha a termékbõl a mintavételhez szükséges mennyiség nem áll rendelkezésre, kisebb mennyiségbõl is lehet mintát venni. Ezt a körülményt a mintavételi jegyzõkönyvben rögzíteni kell. A mintába – a csomagolás és jelölés vizsgálata kivételével – csak ép, sérülésmentes csomagolási egységek választhatók. (2) Az ellenõrzött termékhalmazt úgy kell megválasztani, hogy azonos termelõi helyen gyártott, azonos megnevezésû, jelölésû és csomagolású (azonos nap, mûszak, szállítmány) termékbõl álljon. A tárolás és a szállítás során a tartályban lévõ termék minden egysége termékhalmaznak minõsül. 6. § (1) A mintavétel során meg kell állapítani a tétel mennyiségét és a tárolás körülményeit, majd ezt követõen – figyelembe véve, hogy a mintavétel az elõállítónál, 1 Lásd az 1998:XXXVI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontját. forgalmazónál vagy vendéglátóhelyen történik – meg kell határozni a mintavételének módját, az elemi minták, illetve a minták számát és mennyiségét. (2) A mintavételhez csak tiszta eszközt (lopó, mintavevõ csõ, palack, átlag- és húzott mintához alkalmazott edény) lehet használni és azt a mintavétel elõtt a mintázandó termékkel legalább kétszer át kell öblíteni. (3) Tartályban, tartálykocsiban lévõ termékbõl húzott mintát, a szállító hordókból pedig – azonos tétel esetén – átlagmintát kell venni. (4) Vezetékbõl mintát venni nem szabad. (5) A mustból vett mintát, ha a mintavétel célja a cukorösszetétel meghatározása, 140 g/dm 3 -es nátrium-hidroxid oldattal (14% m/m), egyéb esetben 1 g/dm 3 kénes savnak megfelelõ kálium-metabiszulfittal kell tartósítani. A tartósítószer teljes mennyiségét fel kell oldani. A tartósítást, valamint a tartósítószer megnevezését a mérgezés veszélyére való figyelmeztetéssel a minta címkéjén és a mintavételi jegyzõkönyvben fel kell tüntetni. (6) Amennyiben az (1)–(5) bekezdésben leírt feltételek nem állnak fenn, a mintavevõ ezektõl eltérhet, amit jegyzõkönyvben kell rögzíteni. 7. § (1) A hatósági mintát és az ellenmintát úgy kell lezárni (pecsét, viaszpecsét vagy kengyelszerûen elhelyezett ragasztószalag), hogy a mintához a zárás megsértése nélkül hozzáférni ne lehessen. A mintát sorszámmal kell ellátni. (2) A mintán fel kell tüntetni : a) a tulajdonos, az elõállító, a forgalmazó vagy a minta beküldõje megnevezését (név, cégnév, lakcím, székhely, telephely), b) a termék megnevezését, évjáratát, c) a mintavétel helyét, és idõpontját, d) a minta által képviselt mennyiséget, e) a mintavevõ, az ellenõrzött vagy a minta beküldõje aláírását és pecsétjét. 8. § A mintavétel során eljáró személy köteles arról gondoskodni, hogy a vett minta sértetlenül, változás, károsodás nélkül, azonosítható módon, a lehetõ legrövidebb idõ alatt kerüljön a laboratóriumba. A minta minõségéért a vizsgálat elvégzéséig a laboratórium felel. 9. § (1) A hatósági mintavétel során az ellenõrzéssel megbízott személy köteles az ellenõrzöttet figyelmeztetni arra, hogy ellenmintára tarthat igényt. Az ellenminta tárgyi feltételeit az ellenõrzött köteles biztosítani. Az ellenmintát az eljárás befejezéséig az ellenõrzött köteles vizsgálatra alkalmas állapotban megõrizni. Az ellenminta laboratóriumi vizsgálatra történõ szállításáról az ellenõrzöttnek kell gondoskodnia. (2) Ha az ellenõrzött az ellenmintára nem tart igényt, ezt a tényt a mintavételi jegyzõkönyvben fel kell tüntetni. (3) Nem tarthat ellenmintára igényt az ellenõrzött a helyszínen vele egyetértésben megállapított és jegyzõkönyvben felvett hiányosság, valamint közegészségügyi, illetve mikrobiológiai vizsgálatra történõ mintavétel esetén. 10. § (1) A laboratóriumba beérkezett mintákról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban a minta vételének és beérkezésének idõpontját (év, hó, nap), továbbá a minta azonosításához szükséges minden adatot fel kell tüntetni. (2) A vizsgálat eredményérõl a laboratórium elemzési jegyzõkönyvet állít ki, amelyben a mért adatok mellett a meghatározáshoz használt vizsgálati módszert is fel kell tüntetni. (3) A minta vizsgálatát a Magyar Borkönyv Hivatalos Borászati Vizsgálati Módszergyûjteményének megjelenéséig a vonatkozó szabványok elõírásai szerinti módszerrel kell elvégezni. (4) A minta vizsgálatára az elõírttól eltérõ módszer is használható, ha ehhez az ellenõrzött, illetve a vizsgálatot kérõ hozzájárul. 11. § (1) A hatóság köteles az általa vett, vagy hozzá beküldött mintát – ha ez hatáskörébe tartozik – megvizsgálni és a vizsgálat eredményérõl az ellenõrzöttet vagy a vizsgálatot kérõt értesíteni. (2) Az ellenõrzõ hatóságnak a vizsgálat eredményeként hozott határozata csak a mintával azonos jelölésû termékhalmazra, illetve a szállítmány teljes mennyiségére vonatkozhat. III. Fejezet A származási igazolások rendjérõl 12. § 2(1) A szõlõ származási bizonyítványát a Btv. 37–38. §-ában foglaltak szerint a szüret tervezett idõpontjának figyelembevételével, – meghatározott termõhelyrõl származó különleges minõségû bor esetén a szüret megkezdése elõtt legalább hét nappal – a 3. számú melléklet szerinti nyomtatvánnyal kell igényelni. (2) A szõlõ származási bizonyítványát három példányban kell kiállítani és a hegybíró pecsétjével és aláírásával hitelesíteni. Az 1. példány hologrammal ellátott eredeti példány, amely a szõlõt feldolgozó szõlõfelvásárló, illetve a szõlõtermelõ példánya, a hegybíró ez alapján, a szõlõ származási bizonyítványának egyidejû bevonásával, adja ki a bor származási bizonyítványát. A 2. példány a szõlõfelvásárlóé, a 3. példány a szõlõtermelõé, ezt a származási bizonyítványon fel kell tüntetni. (3) A szõlõtermelõ a származási bizonyítvánnyal igazolja a megtermett szõlõ mennyiségét és minõségét az ellenõrzõ hatóságok felé. (4) A bor származási bizonyítványát a Btv. 37–38. §-ában foglaltak szerint a 4. számú melléklet szerinti nyomtatvánnyal kell igényelni. 3 13. § (1) A kérelmeket szõlõ, asztali és táj-, valamint meghatározott termõhelyrõl származó minõségi bor esetében a hegybíró, meghatározott termõhelyrõl származó 2 A 12. § a 43/2001. (VI. 15.) FVM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. 3 A 43/2001. (VI. 15.) FVM rendelet 6. §-a értelmében a 2001. elõtt kiadott szõlõ származási bizonyítványok alapján 2001. június 30-ig lehet bor származási bizonyítványt igényelni. különleges minõségû bor esetében pedig a hegyközségi tanács bírálja el. Utóbbi esetben a hegybíró a kérelmet véleményezi és javaslatával ellátva továbbítja a hegyközségi tanácsnak. (2) Az elbírálás során vizsgálni kell a kérelmezõ jogosultságát, a kérelemben feltüntetett adatok valódiságát, azt hogy melyik tétel alkalmas meghatározott termõhelyrõl származó minõségi, illetve különleges minõségû bor elõállítására. (3) A Btv. 36. § (1) bekezdésében foglalt helyszíni eljárás keretében a hegybírónak a kérelmezõ vagy megbízottja jelenlétében meg kell vizsgálni, hogy az ültetvényen termett szõlõ mennyisége és minõsége megfelel-e meghatározott termõhelyrõl származó minõségi vagy különleges minõségû borra vonatkozó törvényben vagy rendtartásban foglalt elõírásoknak. 14. § (1) Az eljárás eredményeként a hegyközség, illetve a hegyközségi tanács a származási bizonyítványt a 4. számú melléklet szerint kiadja. Ha a kérelemben feltüntetett adatok nem felelnek meg a valóságnak, továbbá ha a hegyközségi tag az adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettségének [1994. évi CII. törvény 30. § (1) bekezdés] nem tett eleget, a származási bizonyítvány kiadását megtagadja. (2) A határozatot közölni kell a kérelmezõvel, valamint a zárt borvidékrõl a kiszállítási engedélyt is tartalmazó származási bizonyítvány esetében az OBI-val is. A származási bizonyítvány kiadásáról a hegybíró, illetve a hegyközségi tanács nyilvántartást vezet. (3) A származási bizonyítványról hiteles másolatot készíteni csak a bizonyítványt kiadó jogosult. A másolatot a bizonyítvány eredeti példányáról kell elkészíteni, s azt aláírással és bélyegzõvel kell ellátni. (4) Amennyiben a tervezett forgalmazástól a szállítás üteme eltér, az eredeti származási bizonyítvány mindegyik példányát vissza kell vonni, és helyette újat kell kiadni. (5) 4A saját és vásárolt szõlõtermésre a szõlõ származási bizonyítványokat november 30-ig kell beszerezni. Ha a szüret kivételesen november 30. utánra esik (pl. jégbor), a hegybíró elõzetes értesítése alapján a szõlõ származási bizonyítványokat a szüret befejezését követõ 8 napon belül kell beszerezni. A szõlõ származási bizonyítvány kiadását követõ év március 31-ig a bor származási bizonyítvány kiadására fel nem használt szõlõ származási bizonyítványokat a hegybírónak át kell adni, aki azokat érvényteleníti, és ezekrõl a felhasználás elmaradásának okát tételesen tartalmazó jegyzõkönyvet készít. (6) 5A nem hegyközségi tag termelõ, illetve felvásárló részére kiadott szõlõ, illetve bor származási bizonyítványokért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (7) 6 A szõlõ származási bizonyítványt a hegybírónak, a szõlõt feldolgozó szõlõfelvásárlónak és a szõlõtermelõnek 5 évig meg kell õriznie. (8) 7 A bor továbbfeldolgozása esetén a továbbfeldolgozás helye szerint illetékes hegybíró a továbbfeldolgozásra átvett bor származási bizonyítványának hiteles 4 A 14. § (5) bekezdését a 43/2001. (VI. 15.) FVM rendelet 2. §-a iktatta a szövegbe. 5 A 14. § (6) bekezdését a 43/2001. (VI. 15.) FVM rendelet 2. §-a iktatta a szövegbe. 6 A 14. § (7) bekezdését a 43/2001. (VI. 15.) FVM rendelet 2. §-a iktatta a szövegbe. 7 A 14. § (8) bekezdését a 43/2001. (VI. 15.) FVM rendelet 2. §-a iktatta a szövegbe. másolatával köteles tájékoztatni a bor származási bizonyítványát kiadó hegybírót, akinek az adatok valóságát ellenõriznie kell. Jogsértés gyanúja esetén a hegybíró a bor származási bizonyítványát határozattal visszavonja, és errõl az OBI-t és a hegyközség Áe. szerinti felettes szervét tájékoztatja. 15. § A Btv. 57. §-ának (2) bekezdése szerinti engedélyezés tényét – az 5–6. számú melléklet szerint – a származási bizonyítványhoz csatoltan a hegyközségi tanács titkára aláírásával, illetve bélyegzõjével igazolja. 16. § A szõlõ származási bizonyítványára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a mustnak a Btv. 47. §-ának (3) bekezdésében foglalt forgalmazása esetében is. IV. Fejezet A nem palackozott borok kiszerelése és forgalmazása 17. § 8(1) Ez a fejezet szabályozza a belföldön elõállított, nem palackozott asztali, táj és üdítõ jellegû borok kis- és nagykereskedelmi, valamint vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek részére történõ kiszerelését és forgalmazását (a továbbiakban: nem palackozott kiszerelés). E fejezet rendelkezései nem terjednek ki a saját elõállítású bor közvetlen fogyasztási célú értékesítésére. (2) Meghatározott termõhelyrõl származó minõségi bor nem palackozott formában csak vendéglátóipari üzlet számára értékesíthetõ 18. § 9Nem palackozott kiszerelésû az a hordós bor, amelyet két liternél nagyobb, de legfeljebb huszonöt liter ûrtartalmú edénybe töltenek. 19. § 10(1)Nem palackozott kiszerelést 2003. január 1-jétõl csak engedélyezett helyen lehet végezni Az engedélyt a megyei (fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomás adja ki. Az engedélyezõ hatóság a kiadott engedélyekrõl az OBI-t értesíti, amely arról nyilvántartást vezet. (2) Aki nem palackozott kiszerelést végez, e tevékenységét be kell jelentenie a pince fekvése szerint illetékes hegybírónak, hegyközséggel nem rendelkezõ településen a pincéhez földrajzilag legközelebb esõ település hegybírójának, valamint az (1) bekezdésben foglalt határnapig az OBI-nak. 19/A. § 11Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell: a) a kiszerelést végzõ telephely nevét, címét, b) gazdasági társaság esetén a cégbíróságon bejegyzett nevet, székhelyet, c) az illetékes hegyközség nevét és címét, 8 A 17.§ a 15/2000.(IV. 6.)FVM rendelet 1.§-ával megállapított szöveg. 9 A 18.§ a 15/2000.(IV. 6.)FVM rendelet 2.§-ával megállapított szöveg. 10 A 19. § a 103/1999. (XII. 20.) FVM rendelet 1. §-ával, az (1) bekezdés elsõ mondata a 15/2000. (IV.6.)FVM rendelet 3.§-ával megállapított szöveg. 11 A 19/A–19/B. §-okat a 103/1999. (XII. 20.) FVM rendelet 2. §-a iktatta a szövegbe. d) a szakmai tevékenységért felelõs személy nevét, címét, e) a telephelyen végzett tevékenységi körök felsorolását. 19/B. § (1) A kiszerelés helyének, valamint az ott végzett tevékenységnek meg kell felelnie a szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény 77–78. §-ában foglalt rendelkezéseknek, valamint az élelmiszerek elõállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl szóló 17/1999. (II. 10.) FVM–EüM együttes rendelet a) vízre és szennyvízre, b) a felhasználható anyagokra, eszközökre, c) a késztermékek kezelésére, tárolására, szállítására, d) a hulladékok és a szemét gyûjtésére, tárolására, e) a helyiségek és eszközök tisztítására, mosására, fertõtlenítésére, f) a személyi higiéniára, valamint g) a védõfelszerelésekre és a védõruhára vonatkozó elõírásainak. (2) A kiszerelés helyén külön helyiség biztosítása szükséges az edények, kannák mosásához és a bor töltéséhez. A kiszerelést végzõnek rendelkeznie kell az edények, kannák pontos töltéséhez és hiteles lezárásához szükséges eszközökkel. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén az engedélyt ki kell adni.' 20. § A borok kiszerelésére üveg, fa, korrózióálló acél, valamint a népjóléti miniszter által engedélyezett más anyagból készült edényzet is alkalmazható. A kiszerelés csak ép, tiszta edénybe történhet. 21. § 12Az edényt, figyelemmel a zárjegy alkalmazásáról szóló külön jogszabály rendelkezéseire, úgy kell lezárni, hogy a zárjegy megsértése nélkül az abban lévõ borhoz ne lehessen hozzáférni. 22. § (1) A borok címkéjén fel kell tüntetni: a) a bor pontos megnevezését az OBI forgalomba hozatali határozata szerint, b) a bor minõségi kategóriáját, c) a bor színét, d) a bor cukortartalom szerinti kategóriáját, e) a töltött bor névleges térfogatát, f) a bor tényleges alkoholtartalmát, g) a bor forgalomba hozatali engedélyének számát, h) a töltés idõpontját, i) a töltést végzõ pincészet, üzem megnevezését és telephelyét, j) a forgalmazhatóság idõtartamát. (2) A borok címkéjén fel lehet tüntetni: a) a termelõ nevét, b) az eladásban résztvevõ nevét, 12 A 21. § a 43/2001. (VI. 15.) FVM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. c) a hegyközségre utaló megjelölést, d) a vonalkódot. (3) A nem palackozott kiszerelésû bort a pincészetbõl vagy az élelmiszeripari üzembõl csak lezárt és címkével ellátott edényben szabad kiszállítani. 23. § (1) A nem palackozott kiszerelésû bor addig tartható forgalomban, amíg minõségét eredeti állapotában megõrzi, de ez 60 napon túl nem terjedhet. (2) A nem palackos kiszerelésû borokat úgy kell szállítani és tárolni, hogy a bor ez alatt hátrányos elváltozást külsõ tényezõ hatására ne szenvedjen el. V. Fejezet A tájbor megnevezésének szabályai 24. § A Btv. 29. § b) pontja szerinti tájbor a) e rendelet 7. számú melléklete szerinti szõlõtermõ táj nevével, b) borvidék nevére nem utaló földrajzi, gazdaságföldrajzi egység nevével, c) bortermõhelyre utaló elnevezéssel, hozható forgalomba. 25. § Bortermõhelyre utaló elnevezés a Btv. mellékletében megnevezett bortermõhelyi települések nevének ,,-környéki'', ,,-vidéki'' toldattal való használata. 26. § Tájbor megnevezésében a földrajzi nevek mellett szõlõfajta neve is alkalmazható. Olyan kifejezést, amelyet csak meghatározott termõhelyrõl származó minõségi vagy különleges minõségû bor megnevezésében lehet használni (pl. Bikavér, Siller), a tájbor megnevezése nem tartalmazhat. 27. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba, a 18–19. § és 21. §-át 1998. július 1-jétõl, a 24–26. §-ait 1998. november 1-jétõl és 3–6. számú mellékletét pedig 1998. augusztus 1-jétõl kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a szõlõ- és gyümölcstermesztésrõl, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejû rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet (a továbbiakban: R.) – a 28. § (3) bekezdésének a) pontja és a 11. számú melléklete kivételével – hatályát veszti. Az R. 11. számú melléklete 1998. július 31-én, a 28. § (3) bekezdésének a) pontja 1998. október 31-én veszti hatályát. Dr. Nagy Frigyes s. k., földmûvelésügyi miniszter 1. számú melléklet a 106/1997. (XII. 19.) FM rendelethez A borászati termékek elõállítása és kezelése során alkalmazható eljárások 1. A szõlõ válogatása Nemesrothadt, aszús, töppedt szemek, fürtök kiválogatása, nem egészséges, rothadt bogyók, fürtök kiválogatása, éretlen fürtök, másodtermések kiválogatása kézzel 2. A szõlõ zúzása Cefre nyerésére, illetve szõlõbogyó feltárása érdekében, a kocsány eltávolítása nélkül 3. A szõlõ bogyózása A szõlõszemek elválasztása a kocsánytól szõlõlé vagy must nyerése céljából 4. A cefre és a must hûtése A megfelelõ erjedési hõmérséklet szabályozása céljából 5. Léelválasztás Préselés nélküli lékinyerés a cefrébõl 6. Sajtolás Egész fürt, zúzott, zúzott-bogyózott vagy erjedõ és kierjedt cefre esetén 7. Vákuumos lényerés Kíméletes lényerés 8. A szõlõ áztatása Macerálás céljából, szénsavas térben is 9. A cefre melegítése Kékszõlõnél a színanyag kinyerése, penészes termés esetén az oxidáció ellen 10. A cefre áztatása Illat-, zamatanyagok feltárása céljából 11. Kénezés 12. A must és a bor ülepítése Tisztító mûvelet fizikai úton 13. A must flotálása Az adalékanyaggal és inert gázzal való telítéssel kombinált fizikai tisztítási módszer 14. Az alkoholos erjedés és biológiai almasavbontás megindítása és aktiválása 15. A must és pezsgõ erjedési hõmérséklet szabályozása 16. A must és a bor fejtése A must és bor üledéktõl való elválasztása 17. A must tartósítása Az engedélyezett fizikai vagy kémiai eljárásokkal 18. A fojtott must kéntelenítése 19. A must sûrítése (elpárologtatással) 20. A must töményítése (fagyasztással, fordított ozmózissal) 21. A must és a bor levegõztetése 22. A cefre, a must és a bor enzimkezelése 23. A must és a bor savtartalmának növelése A Btv. 22. §-a szerint 24. A must és a bor savtompítása 25. A must és a bor szeparálása 26. A szõlõ, a must és a bor házasítása A Btv. 19. §-a szerint 27. A must és a bor szûrése 28. A must és a bor derítése 29. A must és a bor hidegkezelése Fehérje – borkõstabilizálás céljából 30. A must és a bor melegkezelése Fehérje – mikrobiológiai stabilizálása céljából 31. A must és a bor védõgáz alatti tárolása Az oxidáció elleni és mikrobiológiai védelem céljából 32. Szaturálás A szénsavas borok (pezsgõ kivételével) telítése szén-dioxiddal 33. Pezsgõ töltõbor összeállítás A Btv. 25. § (5) bekezdése szerint tartalmaz alapbort, tirázslikõrt (cukor, élesztõ, alkoholos erjedést aktiváló anyagokat) 34. Pezsgõsítés Töltõbor vagy must zárt tartályban való erjesztése 35. Pezsgõ seprõvel való együttartása 36. Pezsgõ seprõtlenítése degorzsálással 37. Pezsgõ seprõtlenítése szûréssel és szeparálással Transvasier eljárás Tartályos erjesztés után 38. A pezsgõ likõrözése (expedicionálás) A cukortartalom és ízhatás beállítása a Btv. 25. § (5) bekezdése szerint 39. A technológiai berendezések elõfeszítése inert gázokkal vagy széndioxiddal. 2. számú melléklet a 106/1997. (XII. 19.) FM rendelethez A borászati termékek elõállítása és kezelése során felhasználható anyagok A borászati termékek elõállítása és kezelése során felhasználható valamennyi anyagnak élelmiszeripari tisztaságúnak kell lennie. 1. Kiegészítõ anyagok a) Sûrített must Mustjavításra a Btv. 20. §-a szerinti mértékben A bor cukortartalmának kialakítására a Btv. 21. §-a szerint b) Töményített must Mustjavításra a Btv. 20. §-a szerinti mértékben A bor cukortartalmának kialakítására a Btv. 21. §-a szerint c) Töményített bor Likõrborok készítéséhez d) Finomszesz Kizárólag fûszerezett borhoz (vermuthoz) e) Magas fokú borpárlat Likõrborokhoz, szeszezett musthoz, párlási célra szolgáló ,,szeszezett'' borhoz, fogyasztási borpárlat készítéséhez, borecet gyártására szolgáló borhoz f) Középfokú borpárlat Likõrborokhoz, párlási célra szolgáló szeszezett borhoz, fogyasztási borpárlat készítéséhez g) Fogyasztási borpárlat Kizárólag likõr készítéshez a ,,k'' szerint h) Szeszezett must Kizárólag likõrborokhoz i) Szén-dioxid (élelmiszeripari tisztaságú) Szénsavas borokhoz (pezsgõ kivételével) j) Drogok és drogkivonatok (gyógy- és fûszernövény kivonatok) Kizárólag ürmös és fûszerezett borhoz az élelmiszertörvény által elõírt feltételek és ellenõrzés után a Btv. 24. § (1) bekezdése szerint k) Likõrök Habzóborokhoz és pezsgõkhöz a Btv. 25. § (4)–(5) bekezdése szerint l) Aromák Fûszerezett borokhoz (vermuthoz), habzóborokhoz a Btv. 23. §-a szerint pezsgõkhöz a Btv. 24. § (1) bekezdése feltételei mellett m) Cukor (répacukor, nádcukor) Mustjavításra a Btv. 20. §-a szerint Szénsavas borhoz a Btv. 25. §-a szerint brandyhez n) Cukorszirup (répacukor, nádcukor) Fûszerezett bor elõállításához a Btv. 23. § (4) bekezdése szerint, és üdítõ jellegû szénsavas borhoz a Btv. 25. § (2) bekezdése szerint o) Tartósított must (édestartalék) Borok cukortartalmának kialakítására a Btv. 21. §-a szerint p) Borkõsav A Btv. 22. §-a szerint savtartalom növelésre 2. Segédanyagok a) Enzimkészítmények – pektinbontó enzimek Must és cefre kezelése (pektinázok, polisacharázok, hemicellulázok) – aroma feltárása († glükozidázok) – szûrést elõsegítõ enzimek (glükanázok, pektinázok) b) Oltóanyag – fajélesztõ (aktív szárított, folyékony szuszpenzió) 40 g/hl-ig – tejsavbaktérium (liofilizált, aktív szárított, folyékony szuszpenzió) c) Alkoholos erjedést aktiválók – thiaminklórhidrát Legfeljebb 60 mg/hl mennyiségben (thiaminban kifejezve) – diammonium foszfát vagy ammonium foszfát vagy ammonium tartarát 30 g/hl mennyiségben – ammonium szulfit vagy biszulfit 20 g/hl mennyiségben vagy foszfátokkal együtt legfeljebb 30 g/hl mennyiségben – élesztõhéj Legfeljebb 40 g/hl mennyiségben – inaktív élesztõ Legfeljebb 50 g/hl mennyiségben d) Élesztõautolizátum Szénsavas borokhoz a gyöngyözõ bor kivételével e) 13Derítõ és ülepítõ szerek – vizahólyag – zselatin (étkezési) – cserzõanyag (borászati tannin) – tojásfehérje (friss és szárított) – kazein (kálium kazeinát) – tej (fölözött) – kovasav szol – bentonit – kaolinföld – sárgavérlúgsó – divergánt A Btv. 18. §-a szerint alkalmazva – aktív szén Színtelenítés illat- és ízhiba javítására – polivinilpolipirrolidon (PVPP) Legfeljebb 80 g/hl mennyiségben – Kalciumfitát Vas eltávolítására vörösboroknál f) Rézszulfát Legfeljebb 1,0 g/hl mennyiségben kénhidrogénes borok javításához g) Allil-izotiocianáttal átitatott paraffin (floorstop) Több mint 25 l-es térfogatú tárolók borfelszínének mikrobiológiai védelméhez h) Gumiarabicum Stabilizáláshoz legfeljebb 30 g/hl mennyiségben i) Szûrõanyagok – kovaföld – perlit – szûrõ membránok – celluóz alapúak j) Nitrogén Védõgázként tárolásra, vagy berendezések elõfeszítésére k) Argon Védõgázként tárolásra, vagy berendezések elõfeszítésére l) Szén-dioxid 13 A 2. számú melléklet 2.e) pontja a 43/2001. (VI. 15.) FVM rendelet 4. §-a szerint kiegészített szöveg. Védõgázként és berendezések elõfeszítésére 3. Adalkényagok a) Kénezõ anyag – elemi kén (elégetve) – ammónium-hidrogén-biszulfit – cseppfolyósított kén-dioxid – kálium-metabiszulfit (kálium-piroszulfit) b) Szorbinsav és kálium szorbát Legfeljebb 60 g/hl mennyiségben musthoz, 20 g/hl mennyiségben borhoz, szorbinsavra számítva c) Metaborkõsav Borkõstabilizáláshoz Legfeljebb 10 g/hl mennyiségben d) Karamell Legfeljebb 30 g/hl mennyiségbenl ikõrborokhoz és brandyhez e) Aszkorbinsav Legfeljebb 15 g/hl mennyiségben f) Citromsav A késztermék citromsavtartalma 1 g/l-t nem haladhatja meg g) Kalcium-karbonát Savtompításhoz h) Káliumtartarát, kálium-bitartarát Kettõs sós savtompításhoz, hidegkezeléses borkõstabilizáláshoz 3. számú melléklet a 106/1997. (XII. 19.) FM rendelethez 14 Szõlõ/must származási bizonyítvány/kérelem 15 Hegyközségi Tanács: .................. Hegyközség: .......................... A termelõ azonosítószáma: ............ Neve: ................................ Címe: ................................ A termelõ adószáma/adóazonosító jele: ............................. Aláírása: ................. A felvásárló azonosítószáma: ......... Neve: ................................ Címe: ................................ 14 A 3. számú melléklet a 43/2001. (VI. 15.) FVM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg. 15 A nem kívánt szövegrész törlendõ. A felvásárló adószáma/adóazonosító jele: ............................. Aláírása: ................. A kérelem aláírásával a termelõ azt igazolja, hogy a felvásárlásra felkínált termés a kérelemben feltüntetett ültetvény(ek)rõl származik, és a feltüntetett minõségi kategóriának megfelel. Tétel | Település dûlõ/helyrajzi szám | Terület (ha) | Szõlõfajta | Mustfok | Minõségi kategória | Mennyiség (q/hl 16) 1. 2. 3. 4. 5. Bizonyítvány A fenti tételekre a ....... számú szõlõ származási bizonyítványt kiadtam és nyilvántartásba vettem. A ......... számú tétel(ek) esetén a bizonyítványt bejelentés, a .......... számú tétel(ek) esetén helyszíni szemle alapján adtam ki. Egyúttal igazolom, hogy a ...... számú tétel(ek) minõségi, a ........... számú tételek különleges minõségû bor készítésére alkalmasak. Kelt: ........, ..... év ...... hó .... nap. P. H. ................... a hegybíró aláírása 16 A nem kívánt szövegrész törlendõ. 4. számú melléklet a 106/1997. (XII. 19.) FM rendelethez 17 Bor származási bizonyítvány/kérelem* Hegyközségi Tanács: ............... Hegyközség: ....................... A termelõ azonosító száma: ........ Neve: ............................. Címe: ............................. Aláírása: ......................... A felvásárló azonosító száma: ..... Neve: ............................. Címe: ............................. Aláírása: ......................... A KÉRELMEZETT TÉTEL MEGNEVEZÉSE: …………………………………………………………………… Évjárat: Szín: Minõség: Mennyiség: hl A tárolás helye: ……………………………………………………… Tétel | Szõlõ szárm. biz. száma | Település dûlõ/hrsz. | Szõlõfajta | Minõség | Mennyiség (hl) 1. 2. 3. 4. 5. 6. A táblázat pótlapon folytatható. A kérelemhez mellékelni kell a felsorolt szõlõ származási bizonyítványokat is. Bizonyítvány A fenti tételre a ………………………/……………………… sorszámú bor 17 A 4. számú melléklet a 26/1998. (IV. 17.) FM rendelet 3. §-ával, illetve 2. számú mellékletével megállapított szöveg. származási bizonyítvány kiadását javaslom/ származási bizonyítványt kiadtam és nyilvántartásba vettem.* Kelt: ……………………………, ……… év …………………………… hó …… nap. P. H. ………………………………………… a hegybíró aláírása A hegyközség javaslatával egyetértek, jogkörömnél fogva a származási bizonyítványt kiadtam, és nyilvántartásba vettem. Kelt: ……………………………, ……… év …………………………… hó …… nap. P. H. ………………………………………… hegyközségi tanács titkára * A nem kívánt szövegrész törlendõ. 5. számú melléklet a 106/1997. (XII. 19.) FM rendelethez Szõlõ/must zárt borvidékrõl történõ kiszállításának kérelme, illetve engedélyezése A származási bizonyítvány kérelemmel, illetve a származási bizonyítvánnyal együtt érvényes! Kérem az illetékes hegyközségi tanácsot, hogy a ………………… tételszámú termék(ek) esetében a zárt borvidékrõl történõ kiszállítást engedélyezze. Egyúttal bejelentem, hogy a kiszállított termék(ek) közül a ………………… tételszámú termék(ek) feldolgozás után vissza kívánom szállítani.* ……………………………, ……… év …………………………… hó …… nap. ………………………………………… a kérelmezõ aláírása Az illetékes ……………………… hegyközségi tanács engedélyezi a ……………………… számú származási bizonyítványon lévõ ……………………… tétel(ek) zárt borvidékrõl történõ kiszállítását. Egyúttal a ……………………… számú tétel(ek)bõl készült termék(ek) visszaszállításához is hozzájárul.* * A nem kívánt szövegrész törlendõ. ……………………………, ……… év …………………………… hó …… nap. P. H. ……………………………………………… hegyközségi tanács titkárának aláírása 6. számú melléklet a 106/1997. (XII. 19.) FM rendelethez Bor zárt borvidékrõl történõ kiszállításának kérelme, illetve engedélyezése A származási bizonyítvány kérelemmel, illetve a származási bizonyítvánnyal együtt érvényes! Kérem az illetékes hegyközségi tanácsot, hogy a bortétel zárt borvidékrõl történõ kiszállítását engedélyezze. Egyúttal bejelentem, hogy a bort házasítás céljából*, házasítás nélküli palackozás céljából* tervezem kiszállítani. ……………………………, ……… év …………………………… hó …… nap. ………………………………………… a kérelmezõ aláírása Az illetékes …………………………… hegyközségi tanács engedélyezi a …………………………… származási bizonyítványon lévõ bortétel zárt borvidékrõl történõ kiszállítását. Egyúttal hozzájárul a kiszállított bor házasítás nélküli palackozásához.* * A nem kívánt szövegrész törlendõ. ……………………………, ……… év …………………………… hó …… nap. P. H. ……………………………………………… hegyközségi tanács titkárának aláírása 7. számú melléklet a 106/1997. (XII. 19.) FM rendelethez Szõlõtermõ tájak 1. Alföldi szõlõtermõ táj Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék közigazgatási területe, valamint Pest megyének és Budapest fõvárosnak a 30. számú mûúttól délre esõ területe. 2. Észak-Dunántúli szõlõtermõ táj Fejér, Gyõr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megyék közigazgatási területe, valamint Pest megyének és Budapest fõvárosnak a Dunántúlhoz tartozó területe. 3. Dél-Dunántúli szõlõtermõ táj Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék közigazgatási területe. 4. Észak-Magyarországi szõlõtermõ táj Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék közigazgatási területe, valamint Pest megyének és Budapest fõvárosnak a 30. számú mûúttól északra esõ területe.