Decree No. 1 of 1980 of the Ministry of Transport and Postal Services on the construction, extension, utilization, management and closing down of harbours

1/1980. (I. 7.) KPM rendelet a kikötõk létesítésérõl, bõvítésérõl, használatba vételérõl, üzemben tartásáról és megszüntetésérõl A hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejû rendelet 31. §- ában kapott felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörû szervek vezetõivel egyetértésben – a következõket rendelem. 1. § (1) 1A rendelet hatálya — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — a kikötõk építésére, bõvítésére, korszerûsítésére (a továbbiakban: létesítés), minõsítésére, valamint használatbavételére, üzemben tartás'ra és megszüntetésére terjed ki. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a) a fegyveres erõk, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek szolgálati rendeltetésû kikötõire, b) a komp-, illetõleg a révhajó kikötõkre, c) a szükségkikötõkre és a kikötõi létesítménnyel nem rendelkezõ hajórakodókra. 1/A. § 2 2. § 3(1) 4A kikötõk létesítéséhez, használatbavételéhez, üzemben tartásához és megszüntetéséhez – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) engedélye szükséges. (2) Úszómûves kikötõhely (pl. megállóhely, ellátóhely, vízi szolgáltatóhely) létesítéséhez, használatbavételéhez, üzemben tartásához és megszüntetéséhez a külön jogszabályban 5meghatározott, területileg illetékes megyei közlekedési felügyelet engedélye szükséges. 3. § (1) 6A létesítés engedélyezése iránti kérelemhez – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – csatolni kell a) az 1. számú melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott tartalmú engedélyezési tervet, az ott megjelölt mellékletekkel együtt, három példányban, b) a jogerõs területfelhasználási engedélyt, c) az építési jogosultság igazolására alkalmas okiratot, d) a szakhatósági hozzájárulásokat és közmûnyilatkozatokat, e) tervezõi nyilatkozatot arról, hogy a terv megfelel a 2. számú mellékletben foglaltaknak, valamint az egyéb hatósági elõírásoknak. f) 7olyan kikötõhely létesítési kérelméhez, amelyet csak hajózási engedély birtokában üzemeltethetõ úszó létesítmény alkalmazásával kívánnak üzemeltetni, az úszó létesítmény üzemeltetésére kiadott hajózási engedély másolatát. (2) A hajózási hatóság a kérelmezõt az (1) bekezdésben nem említett adat, okirat, nyilatkozat, illetõleg egyéb dokumentáció szolgáltatására is felhívhatja. (3) A létesítési engedélyt általában a létesítmény egészére kell kérni. Több évig tartó, illetõleg több megvalósítási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokra külön-külön is 1 Az 1. § (1) bekezdése a 15/1992. (VI. 19.) KHVM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. 2 Az 1/A. §-t a 15/1992. (VI. 19.) KHVM rendelet 2. §-a iktatta be, és a 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 35.§-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. 3 A 2.§ a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 5.§-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 4 A 2.§ (1)-(2) bekezdése a 46/1999. (XII.28.) KHVM rendelet 16.§-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 5 Egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatáskörérõl szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet melléklete. 6 A 3. § (1) bekezdése a 16/1981. (XII. 28.) KPM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. 7 A 3.§ (1) bekezdésének f) pontját a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 5.§-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe. lehet létesítési engedélyt kérni; a létesítmény egészének elbírálásához szükséges adatokat azonban ilyen esetben is szolgáltatni kell. (4) 8Az úszómûves kikötõhely engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell: a) az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott engedélyezési tervet; b) a víz tulajdonosának vagy kezelõjének hozzájárulását a vízfelület használatához, továbbá, ha parti területet is igénybe vesz, a jogerõs területfelhasználási engedélyt; c) a környezetvédelmi engedélyt, a szakhatósági hozzájárulásokat és a közmû-nyilatkozatokat. 4. § A hajózási hatóság helyszíni szemlét tart, ha – a kikötõ építése nem kizárólag közterületen, vagy nem kizárólag az építtetõ tulajdonában (kezelésében, használatában) álló területen történik, illetõleg – az egyéb okból szükséges. 5. § (1) Az engedélyezési eljárásban – a (2) bekezdésben említett esetek kivételével – a 3. számú mellékletben felsorolt szakhatóságok mûködnek közre. (2) Ha az általános érvényû hatósági elõírásoktól eltérés szükséges, az érdekelt szakhatóságok hozzájárulását be kell szerezni. (3) A szakhatóságnak a (2) bekezdés szerint szükséges hozzájárulását, valamint az érdekelt víz- és csatornázási mûveknek, gáz-, távhõ- és áramszolgáltató szerveknek, villamosmû üzemben tartójának és postának (a továbbiakban: közmû) a hálózatát és más üzemi létesítményeit érintõ bekötések (csatlakozások), illetõleg építési munkák szakszerû megoldására vonatkozó nyilatkozatát a tervezõ köteles beszerezni. A közmûvekre vonatkozó rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell a közlekedési nyomvonal jellegû építmények kezelõire is. 9 6. § (1) 10A szakhatóságok hozzájárulását általában — a vízjogi engedélyt minden esetben — megkeresés útján, vagy ha ez szükséges, az érdekelt szakhatóságok és az építtetõ bevonásával tartott helyszíni szemle során kell beszerezni. (2) A szakhatóságokhoz intézett megkereséshez, illetõleg a helyszíni szemlére vonatkozó meghívóhoz csatolni kell a hozzájárulás megadásához szükséges mellékleteket (pl. a helyszínrajzot és az építési munka mûszaki terveit). (3) A helyszíni szemlérõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a megjelentek állásfoglalását és a szakhatóságoknak az építési engedély megadására vonatkozó elõírásait. A helyszíni szemlét a meghívottak távollétében is meg kell tartani. (4) 11 7. § A létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során a hajózási hatóságnak meg kell gyõzõdni arról, hogy a) az érintett víz- és partterület alkalmas-e a tervben meghatározott kikötõ létesítésére, b) a kikötõ tervezett vízmélysége megfelel-e a kikötõhöz kapcsolódó hajóúton közlekedõ hajók legmélyebb merülésének, c) a kikötõ létesítményei alkalmasak-e a kikötõ rendeltetésszerû használata során fellépõ követelmények kielégítésére, d) biztosítható-e a tervezett kapcsolat a kikötõ és a közúti, vasúti közlekedés között, e) a kikötõ alkalmas-e a helyi város-, illetõleg községrendezési tervek és szabályok által támasztott követelmények kielégítésére, 8 A 3.§ (4) bekezdése a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 5.§-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. 9 Az 5. § (3) bekezdésének utolsó mondata a 14/1983. (VI. 30.) KPM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg. 10 A 6.§ (1) bekezdése a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 5.§-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. 11 A 6. § (4) bekezdését a 16/1981. (XII. 28.) KPM rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte. f) a kikötõpartok kialakítása – a várható vízszint-ingadozások figyelembevételével – biztosítja-e a hajók és a rakodóberendezések biztonságát, valamint a rakodási mûveletek folyamatosságát, g) a hajózási létesítmények megfelelnek-e a tervezési irányelveknek, valamint a munka-, a tûz-, a környezetvédelmi és az egyéb elõírásoknak, h) 12 8. § (1) 13A hajózási hatóság a létesítési engedélyrõl szóló határozatát írásban közli a tervezõvel is. (2) A határozatnak tartalmaznia kell: a) az építtetõ címét (nevét, lakcímét és telephelyét), b) a kikötõ helyének meghatározását (helység, folyamkilométer, helyrajzi szám), c) a kikötõ kiépítésének, rendeltetésének, a közúti és a vasúti közlekedéssel való kapcsolatának rövid leírását, d) minden olyan hatósági elõírást – a szakhatóságok által hatáskörükben tett elõírásokat is –, amelyeket a kikötõ létesítése során az általános érvényû hatósági elõírásokon túlmenõen alkalmazni kell. 9. § (1) 14A használatbavételi engedély iránti kérelemhez csatolni kell a) a 2. § (2) bekezdésében említett hatósági engedélyeket, vagy azok másolatait, b) a kikötõ tényleges állapotát feltüntetõ terveket, valamint a létesítési tervektõl való esetleges eltérés indokolását, c) a kikötõ üzemeltetõjének címét (nevét, lakcímét, telephelyét), d) a használatbavételi vizsgálati díj befizetésérõl szóló csekkszelvényt. (2) A kikötõ használatba vételre alkalmasságának megállapításához szükséges vizsgálatok elvégzésérõl és esetleges szakvélemények beszerzésérõl az építtetõ köteles gondoskodni. (3) A használatbavétel akkor engedélyezhetõ, ha a kikötõ a létesítéssel kapcsolatos engedélyezési feltételeket és a forgalombiztonsági követelményeket kielégíti, továbbá, ha az engedély kiadásával az illetékes közlekedésrendészeti hatóság egyetért. (4) A hajózási hatóság – szállítási érdekbõl – az építési munka teljes befejezése elõtt, meghatározott idõtartamra ideiglenes engedélyt adhat a kikötõnek vagy a kikötõ egy részének használatbavételére, amennyiben az a forgalombiztonsági és egyéb biztonsági követelményeket kielégíti. 10. § (1) 15 (2) A használatbavétel engedélyezésérõl szóló határozatnak tartalmaznia kell a) kikötõ tulajdonosának (kezelõjének, üzemben tartójának) címét (nevét, lakcímét, telephelyét), b) a kikötõ helyét (helység, folyamkilométer, helyrajzi szám), a kikötõ víz- és partfelülete határának pontos leírását (meghatározását), c) a kikötõ rendeltetését, a közúti és a vasúti közlekedéssel való kapcsolatának leírását, d) a kikötõ vízmélységét, e) a rakodóberendezések teljesítõképességére (emelõ, szállító képesség) vonatkozó adatokat, f) medencés kikötõ esetében – a bejárati csatorna fõméreteire (hossza, szélessége, a csatornában a vízmélység) vonatkozó adatokat, 12 A 7. § h) pontját a 10/1990. (IV. 30.) KöHÉM rendelet 6. §-a hatályon kívül helyezte. 13 A 8. § (1) bekezdése a 16/1981. (XII. 28.) KPM rendelet 3. §-a g) pontjával megállapított szöveg. 14 A 9. § (1) bekezdése a 16/1981. (XII. 28.) KPM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. 15 A 10. § (1) bekezdését a 16/1981. (XII. 28.) KPM rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte. – a kikötõben egyidejûleg elhelyezhetõ hajók számát, a hajóútra jellemzõ hajók fõméreteinek figyelembevételével. (3) A használatbavétel engedélyezhetõ egyes hibák, hiányosságok fennállása esetén is, ha azok a forgalombiztonsági és egyéb biztonsági követelményeket kielégítik. Ilyen esetben a hajózási hatóság ideiglenes használatbavételi engedélyt ad ki, és az errõl szóló határozatban a hibák és a hiányosságok megszüntetésére határidõt ír elõ. Ha az építtetõ a határozatban elõírtakat határidõre nem teljesíti, a hajózási hatóság az ideiglenes engedélyt visszavonhatja vagy a hibák kijavítására, illetõleg a hiányosságok megszüntetésére újabb határidõt tûz ki. 11. § (1) A hajózási hatóság a kikötõk üzemeltetését idõszakonként ellenõrzi (idõszakos vizsgálat): a) a kikötõpontonnal (állóhajóval), kikötõhíddal létesített közforgalmú személy-hajókikötõket (hajóállomásokat) évenként, a hajóforgalom megindulásakor, b) az a) pontban nem említett közforgalmú kikötõket ötévenként, c) az egyéb kikötõket 10 évenként. (2) A hajózási hatóság – a kikötõ mûszaki állapotától és üzemeltetési körülményeitõl függõen – az idõszakos vizsgálatra rövidebb határidõt állapíthat meg. (3) Az idõszakos vizsgálatot a kikötõ üzemben tartójának kell kérnie; a kérelemhez csatolni kell a vizsgálati díj befizetésérõl szóló csekkszelvényt. (4) Az idõszakos vizsgálatról a hajózási hatóság határozatot ad ki. A határozatnak tartalmaznia kell a) a kikötõ tulajdonosának (kezelõjének, üzemben tartójának) nevét és lakcímét (telephelyét), b) a kikötõ üzemképességére vonatkozó megállapításokat, c) a kikötõ üzemképességének elismerése esetében a határozat érvényességének idõtartamát, d) a biztonságot nem veszélyeztetõ hiányosságok kiküszöbölésének határidejét. (5) Ha az idõszakos vizsgálatról szóló határozat érvényessége lejárt, illetõleg az idõszakos vizsgálat során a hajózási hatóság az üzemben tartást megtiltotta, a kikötõ üzemét mindaddig szüneteltetni kell, amíg a hajózási hatóság – újabb idõszakos vizsgálat eredményeként – a kikötõ használatát engedélyezi. (6) Függõleges kikötõpartfal vízfelszín alatti részeit a kikötõ üzemben tartója köteles 10 évenként megvizsgáltatni és a vizsgálat eredményérõl a hajózási hatóságot tájékoztatni. 12. § (1) 16A kikötõ megszüntetésének engedélyezése iránti kérelemben részletesen ki kell térni a kikötõ megszüntetésének indokaira. (2) A kikötõ megszüntetésének kérdésében a hajózási hatóság az érdekelt szakhatóságok meghallgatásával dönt. (3) 17Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a közforgalmú kikötõ egyes létesítményeinek megszüntetése, illetõleg a kikötõ területének csökkentése esetében is. 13. § A kikötõ létesítésével kapcsolatos épületek építésének és használatba vételének engedélyezésére irányuló eljárásokban a hajózási hatóság szakhatóságként mûködik közre. 14. § 18 15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) A rendeletnek a létesítés és a használatba vétel engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseit a már megvalósítás alatt álló, de még használatba nem vett kikötõk tekintetében is alkalmazni kell. 16 A 12. § (1) bekezdése a 16/1981. (XII. 28.) KPM rendelet 3. § g) pontjával megállapított szöveg. 17 A 12. § (3) bekezdése a 14/1983. (VI. 30.) KPM rendelet 11. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. 18 A 14. §-t a 16/1981. (XII. 28.) KPM rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte. (3) A rendelet 11. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint (6) bekezdésében az idõszakos vizsgálatok megtartására megállapított határidõk a rendelet hatálybalépése napjával kezdõdnek. 1. számú melléklet az 1/1980. (I. 7.) KPM rendelethez Az engedélyezési terv tartalmi elõírásai 1. Az engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a) 19kikötõ létesítésének célját, b) a kikötõ vízterületére irányadó legkisebb és legnagyobb hajózási vízszintet (LKHV és LNHV) és a mértékadó árvízszintet, a jeges idõszak tartósságára vonatkozó adatokat, továbbá tavi kikötõ esetében az uralkodó széljárás meghatározását, c) a kikötõ vízterületének, valamint a hozzákapcsolódó víziút 5–5 km hosszú szakaszának hossz- és keresztszelvényét, d) a kikötõt használó hajók fõbb típusainak fõméreteit (hossz, szélesség, legnagyobb merülés, tetõpont magasság), e) a kikötõ várható forgalmára, gyûjtõterületére, a víziútra terelhetõ szállításokra vonatkozó vizsgálat eredményét, f) a kikötõ kapcsolatát, a közúti, vasúti forgalommal, g) a kikötõ hajózási és egyéb létesítményeinek [ 4. számú melléklet b) és c) pont] mûszaki terveit és leírását, h) a vízügyrõl szóló törvény hatálya alá tartozó vízilétesítményekre [ 4. számú melléklet a) pont] vonatkozó átnézetes helyszínrajzot a szükséges hossz- és keresztmetszetekkel, i) a közmûvek (ivóvíz-, ipari vízellátás, csatornázás, elektromos hálózat) leírását. j) 20a kikötõ tervezett beruházási költségét. 2. Az engedélyezési tervhez mellékelni kell a) általános helyszínrajzot, b) átnézeti térképet, c) talajmechanikai szakvéleményt, d) a létesítéshez szükséges idegen ingatlan földnyilvántartási adatait (telekkönyvi szemléjét), e) 21az elvi vízjogi engedélyt és az illetékes vízügyi hatóság nyilatkozatát a kikötõhöz vezetõ hajóút kijelölésérõl. 3. 22Az úszómûves kikötõhely létesítésére vonatkozó engedélyezési tervnek tartalmaznia kell: a) a létesítés célját; b) az érintett vízterületre irányadó legkisebb és legnagyobb hajózási vízszintet; c) a kikötõhelyet igénybe vehetõ legnagyobb hajó fõ méreteit; d) a kikötõhely részét képezõ hajó, úszómû tervét, illetve üzemben levõ hajó, úszómû esetében annak hajólajstrom (hajójegyzék) számát; e) a hajózási létesítmények mûszaki terveit; f) a létesítmény átnézetes helyszínrajzát. 2. számú melléklet az 1/1980. (I. 7.) KPM rendelethez Tervezési irányelvek 19 Az 1. számú melléklet 1. a) pontja a 10/1990. (IV. 30.) KöHÉM rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 20 Az 1. számú melléklet 1. pontjának j) alpontját a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 5.§-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe. 21 Az 1. számú melléklet 2. pontjának e) alpontja a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 5.§-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg. 22 Az 1. számú melléklet 3. pontja a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 5.§-ának (6) bekezdésével megállapított szöveg. 1. A kikötõt úgy kell tervezni, hogy az megfeleljen a területrendezési és fejlesztési, az építési és biztonsági, a honvédelmi, a vízügyi, a közegészségügyi és a járványügyi, valamint a táj- és környezetvédelmi hatósági elõírásoknak. 2. Téli kikötõ és menedékhely céljára csak olyan medencét, holtágat szabad kijelölni, amelyben a hajó a zajló jégtõl védve van, illetve védelme megfelelõ mûvekkel biztosítható. 3. A téli kikötõ mélységét a nemzetközi elõírások vagy a vízügyi és hajózási hatóságok elõírásai alapján egyedileg kell megállapítani. 4. Téli kikötõ helyét és befogadó képességét a hajóforgalom biztonsága és a hajózási idény teljesebb kihasználhatósága figyelembevételével kell tervezni. 5. A kikötõket és a rakodókat úgy kell kialakítani, hogy azok szerves kapcsolatban legyenek a szárazföldi közlekedés létesítményeivel. 6. Kompkikötõ létesítése során figyelembe kell venni a mederszabályozási követelményeket. 7. A medencés és a folyóparti kikötõ helyét a víziút mentén ott kell kijelölni, ahol a víziúthoz állandó közúti csatlakozás biztosítható. A tavi kikötõ bejárata közvetlenül hajóúthoz, vagy hajózásra alkalmas mederrészhez csatlakozzon. 8. A kikötõ létesítéséhez a mértékadó vízszinteket (legkisebb, legnagyobb hajózási vízszint, árvízszint stb.) a területileg illetékes vízügyi hatóságtól kell beszerezni; a mértékadó hajózási vízszintet a hajózási hatóság és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Fõosztálya együttesen állapítják meg. A kikötõ szelvényére jellemzõ vízállásokat, valamint a jégviszonyokra vonatkozó adatokat a Vízrajzi Évkönyvekbõl kell megállapítani. 9. A tervezésnél figyelembe kell venni a kikötõhöz tartozó víziút hordalékviszonyait, tanulmányozni kell a kikötõbejárat, valamint a kikötõ feliszaposodásának várható mértékét. 10. A medencés kikötõ helyét az uralkodó széljárás figyelembevételével úgy kell kiválasztani, hogy a zajló jég ne hatolhasson be árvízlevonuláskor, a kikötõ a hajónak teljes védettséget nyújtson, a szél- és hullámhatások mértéke a legkisebb legyen. 11. A kikötõmedencében, a bejárati csatornában lerakódott iszap eltávolításáról a fenntartás során gondoskodni kell. 12. A talajkutató fúrásokat lehetõleg 100–150 m-enként, a mederfenék alá 4–5 m-re kell mélyíteni. 13. A kikötõ elhelyezése szempontjából számításba vehetõ területrõl 1 : 25 000 vagy 1 : 50 000 méretarányú rétegvonalas térképet kell készíteni; a térképen, vázlatrajzon fel kell tüntetni a tervezett kikötõi épületek (igazgatás, forgalmi, gazdasági épületek, raktárak, tárházak stb.), valamint a meglevõ és lebontásra tervezett épületek helyét. 14. A folyami medencés kikötõ hajózható csatornájának tengelye és a folyó sodorvonala által bezárt szög legfeljebb 30°, nagyobb vízsebesség esetében 15° legyen. 15. Medencés kikötõ bejárati csatornájáról és a folyóparti kikötõnél a hajó mozgása és várakozása akadálytalan legyen. 16. Medencés kikötõ bejárati csatornájának torkolatában a folyón a torkolat felett 300 m és a torkolat alatt 500 m körzetben mederkábelt, medercsövet vagy hasonló mûtárgyat csak alagútban, vagy olyan mélységben szabad elhelyezni, hogy az a hajók horgonyainak használatát ne akadályozza; a fektetési mélységet az ott közlekedõ hajótípusoktól, valamint a meder talajától függõen a hajózási hatóság állapítja meg. 17. A medencés kikötõ bejárati csatornája és a közvetlenül csatlakozó kikötõrész mélységének meghatározásakor figyelembe kell venni a mértékadó legkisebb hajózási vízszintet (LKHV). 18. A bejárati csatorna fenékmélysége – figyelembe véve az iszapteret – a kikötõmedence fenékmélységénél legalább 0,5 m-rel mélyebb legyen. 19. A bejárati csatorna szélességét – a legkisebb hajózási vízszint (LKHV) alatt a legnagyobb hajómerülés 1,3-szorosának megfelelõ mélységben – legalább 40 m-ben kell megállapítani. 20. Medencés kikötõben mederbe fektetett mûtárgyat elhelyezni nem szabad; hidat és légvezetéket is csak indokolt esetben szabad létesíteni. A híd és a légvezeték alatt a kikötõhöz kapcsolódó hajóútra megállapított ûrszelvényt kell biztosítani. 21. A kikötõ méreteit úgy kell megállapítani, hogy a rakodópart mellé egyidejûleg annyi hajó állhasson, amennyi a csúcsforgalom lebonyolításához szükséges, és hogy a kikötõben a hajóközlekedés zavartalan legyen. A rakodópart hossza a rakodóhoz egyszerre álló uszályok teljes hosszának legalább 1,2-szerese kell legyen. 22. A kikötõ fenékmélységét úgy kell meghatározni, hogy a folyószakaszra, illetve tóra mértékadó, teljesen megterhelt, legnagyobb merülésû hajó feneke és a kikötõ mederfenékszintje között az LKHV idején is legalább 0,6 m vízréteg maradjon. 23. Tavi kikötõ kikötésre szolgáló partszéleit partfalszerûen kell kiképezni, a móló hullámverésnek kitett részeit rézsûburkolattal kell ellátni. 24. A kikötõi partfal kialakításának tervezésénél célszerû figyelembe venni a MÉLYÉPTERV „Gazdaságos kialakítású partfal” címû tanulmánytervét. (III. Iroda 41–1400–26/I–1965.) 25. A rakpart szintmagasságát a mértékadó árvízszint, a ki- és berakodásra kerülõ áruk figyelembevételével kell kialakítani. 26. A móló, illetve rakpart felsõ szintjének megállapításakor a hajózási idényben elõforduló legnagyobb vízszinten kívül a legnagyobb hullámmagasságot is figyelembe kell venni. Balatoni kikötõben a rakpart felsõ szintje legalább 1,8 m-rel a siófoki vízmérce „0” pontja felett legyen. 27. Közforgalmú kikötõnél az átcsapó hullámok elsodródó hatása ellen hullámtörõ falat kell létesíteni. 28. Csatornakikötõk, valamint duzzasztott szakaszokon létesített kikötõk partmagasságát a legmagasabb duzzasztási vízszint felett legalább 0,8–1,0 m-re kell kiépíteni. 29. Függõleges kikötõfal felsõ élébõl párkány, konzol vagy egyéb létesítmény –, amely a hajókat veszélyeztetheti – nem állhat ki; rakodóberendezés pályája vagy más eleme és a part között legalább 1,0 m távolságot, az ott elhelyezett kikötõbak vagy tartóoszlop és a part éle között legalább 0,8 m távolságot kell biztosítani. 30. A hajók kikötésére szolgáló partfalakra és fogadó pillérekre kikötõbakokat, kikötõkarikákat kell elhelyezni olyan számban, hogy a hajók kikötése minden vízállásnál biztonságosan legyen elvégezhetõ. A bakok egymástól való távolsága a nagyhajózás által használt kikötõkben 25–30 m; egyéb kikötõkben a kikötõt használó hajók kötélbak elosztása szerint kell a baktávolságot megválasztani. Függõleges kikötõpartfalakon a parti bakok irányában függõlegesen 1,6–2,0 méterenként kikötõhorgokat, bakokat kell elhelyezni. 31. A hajószemélyzet, valamint a rakodást végzõ személyek részére a függõleges partfalakba lépcsõt kell beépíteni; hágcsó csak szükségmegoldásként, a hajózási hatóság elõzetes hozzájárulásával létesíthetõ. 32. A kikötõbakokat öntöttvasból vagy acélköpennyel ellátott vasbetonból kell készíteni és a talajtól függõen legalább 2 m 3 -es alaptömbbe kell elhelyezni. Feltöltött talaj esetében a kikötõbakokat ki kell horgonyozni. A bakok tengelye függõleges partfal esetében 60–80 cm, rézsûs partnál 80–100 cm távolságra legyen a partéltõl. 33. Nemzetközi forgalomra szolgáló kikötõt úgy kell tervezni, hogy a közúti, vasúti be- és kilépõ helyek száma a lehetõ legkevesebb legyen. 34. A kikötõben és a kikötõ bejáratában a Hajózási Szabályzat elõírásai szerinti jelzõeszközöket el kell helyezni. 35. A kikötõben a hajók kikötési helyeit, a közlekedési utakat és a munkahelyeket (munkaterületeket) az egyéb jogszabályokban és szabályzatokban elõírt erõsségû fénnyel kell megvilágítani. 36. Személyhajó-kikötõben (hajóállomáson) az utasok részére legalább az esõ és a szél ellen védõ váróhelyiséget és WC-t kell építeni, hulladékgyûjtõ ládákat kell elhelyezni és ivóvízellátást kell biztosítani. 37. Olyan személyhajó-kikötõben (hajóállomáson), ahol a hajó kikötõponton (állóhajó) mellé köt ki, a bejáróhíd parti végén záróláncot és „A hajó kikötése elõtt a hídra lépni tilos!” feliratú táblát kell elhelyezni. 38. A kikötõben a hajók részére ivóvízvételezõ helyet és a hajószemélyzet részére WC-t kell biztosítani. 39. A kikötõkben a hajókon összegyûlt hulladék tárolására és a használt olaj, olajjal szennyezett víz, fekália stb. elhelyezésére tárolóhelyet (tartályt) kell biztosítani. 40. Gyúlékony folyadék rakodására szolgáló kikötõben a) a parti vezetéknek a tartályhajóhoz való biztonságos csatlakoztatása érdekében függõleges partfalat, pilléres megoldást vagy kikötõpontont kell alkalmazni, b) a csõcsatlakozást – vízszennyezés megakadályozása céljából – a hajón vagy a parton kell elhelyezni, c) a parti rakodóhely és a rakodó irányító központja között hírközlõ kapcsolatot kell kiépíteni, d) a part és a hajók közötti közlekedés céljára szolgáló járókat éghetetlen anyaggal kell bevonni. (A gyúlékony folyadék rakodására szolgáló kikötõ tervezésénél az egyéb jogszabályokban, szabályzatokban, szabványokban a tûzvédelemmel kapcsolatos elõírásokat meg kell tartani.) 41. A hajórakodó feletti és alatti csatlakozó folyószakaszon megfelelõ hajólekötõ helyet kell létesíteni. 42. Keskeny folyón vagy folyószakaszon a hajórakodó közelében fordulóhelyrõl, esetleg várakozó- és kitérõhelyrõl is gondoskodni kell. 43. A személyforgalmú kikötõül is szolgáló hajórakodónál a személyforgalom lebonyolításához szükséges berendezéseket is biztosítani kell. A hajórakodón alkalmazott rakodási technológiáról a rakodó üzemeltetõje a rakodó használóit (hajóengedélyes, fuvarozó) tájékoztatni köteles. 3. számú melléklet az 1/1980. (I. 7.) KPM rendelethez 23 Az engedélyezési eljárásban közremûködõ szakhatóságok I. Minden esetben közremûködnek: 1. a területileg illetékes vízirendészeti kapitányság a Duna, a Tisza és a Balaton kikötõinél, illetve a rendõrkapitányság egyéb vízterületek kikötõinél a vízi közlekedésrendészet, 2. elsõ fokon a megyei Polgári Védelmi Törzsparancsnokság, másodfokon a Belügyminisztérium Tûzvédelmi és Polgári Védelmi Országos Parancsnoksága a polgári védelem, 3. elsõ fokon a jegyzõ (a fõváros területén a fõjegyzõ), másodfokon a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje a tûzvédelem, 4. az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a közegészségügy és a járványügy, 5. a Honvédelmi Minisztérium a honvédelem, 6. a területileg illetékes vízügyi hatóság 23 A 3. számú melléklet a 8/1994. ( II. 11.) KHVM rendelet 2. számú mellékletével megállapított szöveg. a vízügy, 7. az önkormányzat területfelhasználás engedélyezésére hatáskörrel rendelkezõ építésügyi hatósága a területrendezés és -fejlesztés, 8. a területileg illetékes környezet-, valamint természetvédelmi hatóság a környezet-, természet- és tájvédelem, követelményeinek érvényre juttatása céljából. II. Esetenként mûködnek közre: 1. a Belügyminisztérium Határõrség Országos Parancsnoksága a határõrség mûködési területén, illetve az államhatártól számított 1 km-en belüli területen a határõrizet, 2. a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága a vámelõírások, 3. elsõ fokon az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal Mûemlékfelügyeleti Igazgatósága, másodfokon az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal a mûemlékvédelem, 4. elsõ fokon a földhivatal (a fõvárosban a kerületi földhivatal), másodfokon: a megyei (fõvárosi) földhivatal, mezõ- vagy erdõgazdasági mûvelés alatt álló földet vagy alaphálózati pontot érintõ területfelhasználás esetében a mezõ- és erdõgazdaságok, 5. az illetékes szakhatóságok, meglevõ vagy tervezett nyomvonal jellegû létesítményeket vagy a távközlés szabadon tartandó sávjait érintõ területfelhasználás esetében a biztonság, 6. a Fõpolgármesteri Hivatal, Budapest területén a fõváros árvízvédelme követelményeinek érvényre juttatása céljából. 4. számú melléklet az 1/1980. (I. 7.) KPM rendelethez A kikötõk létesítésével és használatával kapcsolatos fogalommeghatározások I. A rendelet alkalmazásában a kikötõ a hajóút mentén a hajók kikötésére kijelölt, a rendeltetésnek megfelelõ hajózási és mûszaki létesítményekkel (berendezésekkel) ellátott víz- és partterület; 1. 24A kikötõ a) kiépítése szerint: aa) medencés ab) nyílt vízi; b) rendeltetése szerint: ba) kereskedelmi, bb) téli, bc) sport- és kedvtelési célú, bd) komp- és rév kikötõ lehet 2. A kikötõ létesítményei és berendezései (a továbbiakban együtt: létesítmények) lehetnek: a) vízilétesítmények: – partburkolat, partvédõmû, 24 A 4. számú melléklet 1. pontja a 46/1999. (XII.28.) KHVM rendelet 16.§-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. – árvízvédelmi mû, – hullámtörõ, hullámvédõ (móló, gát), – kikötõpartfal, kikötõmóló, lejárólámpa, – kikötõmedence és annak bejárati csatornája: b) hajózási létesítmények: – hajózást szolgáló mûtárgy (kikötõbak, kikötõhorog, kikötõkarika, hídfészek, támasz fenyõfészek, lépcsõ, hágcsó, terelõkorlát, sorompó), – kikötõponton, állóhajó, kikötõtutaj, rendezõhajó, – utasok és a hajószemélyzet közlekedésére szolgáló híd, járó, – vízi mentõeszközök és berendezés, – a parton és a vízen elhelyezett hajózási jelzõeszköz és berendezés, – hajózási hírközlõ létesítmény, – medencés kikötõ belsõ hajóútja, hajófordítóhelye, c) a kikötõ partterületén való közlekedés céljára szolgáló létesítmények: – út, járda, térburkolat és ezek mûtárgyai, – vasúti létesítmények, – csõvezeték, kötélpálya, d) emelõ- és rakodólétesítmények: – rakodódaru, szállítószalag, görgõsor, – elevátor, felvonó, – kocsibuktató, – rakodó- és szállítótargonca, e) kikötõi közmûvek: – villamos elosztó, erõátviteli és világítási létesítmény, – vízellátási, vízelvezetési rendszer, – hírközlõ és tûzvédelmi berendezés.