Act No. XXIV of 1988 on the investments in Hungary of foreign nationals

1988. évi XXIV. törvény a külföldiek magyarországi befektetéseiről A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, különösen a külföldi működő tőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenésének elősegítése és a magyar gazdaságban a műszaki fejlődésnek ez úton is történő előmozdítása érdekében - a külföldi befektetők részére a hátrányos megkülönböztetéstől mentes és nemzeti elbánást biztosítva - az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) A külföldiek magyarországi befektetései és gazdasági célú letelepedései teljes védelmet és biztonságot élveznek. (2) A külföldi befektetőt a tulajdonát érintő esetleges államosítási, kisajátítási vagy ezekhez hasonló jogi hatással járó intézkedésekből eredő kárért tényleges értéken, haladéktalanul kártalanítani kell. (3) A kártalanításról az állam annak az államigazgatási szervnek az útján gondoskodik, amely az intézkedést hozta. Jogszabálysértés esetén a kártalanításra vonatkozó államigazgatási határozat felülvizsgálatát lehet kérni a bíróságtól. (4) A kártalanítási összeget a befektetés pénznemében kell a jogosult részére kifizetni. 2. § E törvény alkalmazásában; a) külföldi az, akit (amit) a devizajogszabályok külföldinek nyilvánítanak; b) külföldiek magyarországi befektetései: a külföldit belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés, közhasznú társaság vagy szövetkezet vagyonából a tagsági (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján megillető hányad, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének és kereskedelmi képviseletének, valamint az a) pont szerinti külföldi állampolgár önálló vállalkozásának a vagyona; c) külföldiek gazdasági célú letelepedései: olyan gazdasági társaság, egyesülés, közhasznú társaság vagy szövetkezet, amelyben a külföldi részesedéssel rendelkezik (a továbbiakban: külföldi részvétellel működő társaság), továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és kereskedelmi képviselete, valamint az a) pont szerinti külföldi állampolgár önálló vállalkozása; d) külföldiek önálló vállalkozása: a külön törvényben meghatározott külföldi állampolgár üzletszerűen ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen - folytatott gazdasági (termelő vagy szolgáltató), illetőleg jogszabályban meghatározott tevékenysége. 3. § (1) Külföldi Magyarországon saját nevében, jövedelem- és haszonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerint telephely létesítésével is járó üzletszerű gazdasági tevékenységet akkor végezhet a 2. § c) pontjában említett gazdálkodó szervezet, fióktelep, önálló vállalkozás alapítási kötelezettség nélkül, ha az a) nevelési-oktatási intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási tevékenység, b) előadóművészi tevékenység, c) szakértői tevékenység (a könyvvizsgálói, a könyvelői és a számviteli tevékenység, valamint a jogi szolgáltatás kivételével), d) hivatásos sportolói tevékenység, e) külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében végzett építési, szerelési, vevőszolgálati tevékenység, f) olyan tevékenység, amely az általa megszerzett belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik, g) ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása, h) egyéb, olyan üzletszerű gazdasági tevékenység, melynek gazdasági célú letelepedés nélküli végzését törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi. (2) Gazdasági célú letelepedés nélkül a külföldi a) az (1) bekezdés c) pontjában említett tevékenységet naptári évenként legfeljebb 60 napot meg nem haladó időtartamban folytathatja Magyarországon, továbbá b) az (1) bekezdésben említett tevékenység végzéséhez belföldön alkalmazottat nem foglalkoztathat, ideértve a külföldön foglalkoztatott alkalmazott vagy megbízott Magyarországra történő kirendelésének vagy munkaerő kölcsönzésének esetét is. 3/A. § Az Európai Gazdasági Térség államainak állampolgárai, továbbá az ott bejegyzett vállalkozások a 2. § c) pontja szerinti gazdasági célú letelepedés nélkül is nyújthatnak határon átnyúló szolgáltatásokat. A szolgáltatások nyújtásának feltételeit és részletes szabályait külön jogszabályok határozzák meg. 4. § Külföldi részvétellel működő társaság más gazdasági társaság, illetve szövetkezet alapításában részt vehet, társaságot maga is alapíthat és működő társaságban, illetőleg szövetkezetben részesedést szerezhet. Ezekre a társaságokra, illetőleg szövetkezetekre e törvény rendelkezései - a IV. fejezetben foglaltak kivételével - nem vonatkoznak. 5. § A külföldi részvétellel működő társaság felett a törvényességi felügyeletet a cégjegyzéket vezető bíróság (a továbbiakban: cégbíróság) látja el. 6. § Ha a nemzetközi szerződés e törvénytől eltérően rendelkezik, a nemzetközi szerződést kell alkalmazni. II. Fejezet Külföldi részvétellel működő társaság alapítása, részesedés szerzése működő társaságban 7. § 8-9. § 10-11. § 12-13. § III. Fejezet A társaságok működési feltételei 14. § 15-16. § 17. § 18. § 19-22. § 23. § 24-28. § 29. § 30. § 31. § (1) (2) (3) 32-33. § 34-36. § IV. Fejezet Vámszabad területi társaságok 37. § (1) Külföldi által vagy külföldi részvétellel társaság vámszabad területen is alapítható, ilyen társaságban külföldi részesedést szerezhet. Egyesülés és szövetkezet vámszabad területen nem alapítható. (2) Vámszabad területi társaság alapítására, ilyen társaságban részesedés szerzésére és a társaság működésére - az e fejezetben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel - e törvény rendelkezései az irányadóak. (3) A vámszabad terület technikai elhatárolásának, a vámszabad területen létesítmények létrehozásának és tevékenységek folytatásának feltételeit, a vámszabad területen lebonyolódó személy- és áruforgalom szabályait a vámjogra és a vámeljárásra vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. 37/A. § 38. § A vámszabad terület a vám-, a devizajogszabályok és - a 39. §-ban szabályozott eltérésekkel - a külkereskedelmi jogszabályok alkalmazása szempontjából külföldnek, a vámszabad területi társaság az említett jogszabályok alkalmazásában külföldinek minősül. Ennek megfelelően a vámszabad területi társaságra nem alkalmazhatók az árszabályozásra, továbbá az állami ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok. 39. § (1) A Magyar Köztársaságra kötelező nemzetközi szerződések külkereskedelemre vonatkozó rendelkezései, valamint az egyes viszonylatokra vagy árukra megállapított kiviteli és behozatali előírások a vámszabad területi társaságra is kiterjednek. (2) A vámszabad területi társaság a kereskedelemért felelős miniszter engedélyével folytathat külkereskedelmi tevékenységet olyan árukkal és olyan országok viszonylatában, amely árukra és viszonylatokban a Magyar Köztársaságnak a kivitelre vagy a behozatalra kerülő áruk fajtáját vagy mennyiségét meghatározó nemzetközi szerződése van. 40. § (1) Vámszabad területi társaságoknak a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a vámszervezet központi szervének határozatát be kell csatolni arról, hogy azt az ingatlant, amelyen a társaság székhelye található és működését tervezik, vámszabad területté nyilvánították. (2) A vámszabad terület létesítésére adott engedély visszavonásáról, illetve lejártáról a társaság az ebben a tárgyban hozott jogerős határozat csatolásával vagy a lejárat bejelentésével köteles értesíteni a cégbíróságot nyolc napon belül. 41. § (1) A vámszabad területi társaság a könyveit - a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel - a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott konvertibilis pénznemben vezeti. (2) (3)-(4) 42-43. § V. Fejezet Záró rendelkezések 44. § A külföldi részvétellel működő társaságnak a társasági szerződésével kapcsolatos jogvitákban belföldi vagy külföldi, rendes vagy választott bíróság jár el, ha a társaság alapítói, illetve tagjai ezt írásban kikötötték. 45. § Ez a törvény az 1989. évi január hó 1. napján lép hatályba. 46. § (1) A törvény rendelkezéseit a) a törvény hatálybalépésekor külföldi részvétellel már működő társaságokra is alkalmazni kell, az engedélyezésre vonatkozó szabályok (10-11. §) kivételével; b) a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy az engedély iránti kérelem kilencven napos elintézési határideje [9. § (2) bek.] 1989. január 1. napján kezdődik. (2) A törvény hatálybalépése előtt kiadott engedélyezési okiratok érvényben maradnak. (3) A törvény hatálybalépése előtt külföldi részvétellel működő társaság részére engedélyezett adókedvezmények lejáratukig a számított adóból - annak összege erejéig - visszatarthatók. 47. § Ez a törvény nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek a pénzintézet és a biztosítóintézet külföldi részvétellel történő alapítására, vagy belföldi pénzintézetben és biztosítóintézetben történő külföldi részesedés szerzésére vonatkoznak. Melléklet a törvény 15. §-a (2) bekezdésének c) pontjához