Act No. XCIX of 2000 amending Act No. CXXI of 1997 on viticulture and the wine industry and Act No. CII of 1994 on winegrowers' assiciations

1994. évi CII. törvény a hegyközségekrõl 1 Az Országgyûlés a hazai szõlõmûvelés érdekeinek elõmozdítása, a bortermelés színvonalának emelése, termékei piacképességének javítása, valamint a korszerû származás- és minõségvédelem meghonosítása célját szolgáló, s az ebben érdekeltek önigazgatásán alapuló szervezetek létrehozása érdekében a következõ törvényt alkotja: I. FEJEZET BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK A törvény tárgya és hatálya 1. § Ez a törvény szabályozza a hegyközségek, a hegyközségi tanácsok és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban együtt: hegyközségi szervezetek) megalakítását, önkormányzatuk szervezetét, mûködését, közcélú feladataikat, valamint az azok ellátásához szükséges jogosítványaikat. 2. § (1) 2 (2) A törvény személyi hatálya a) a szõlõ- és bortermeléssel, illetve az ezekbõl származó termékek felvásárlásával foglalkozó természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, továbbá b) az e törvényben meghatározott feltételekkel a házikertiszõlõ-birtokosokra terjed ki. A hegyközség 3. § (1) 3A hegyközség egy vagy több település termelõi és felvásárlói által e tevékenységükhöz fûzõdõ közös érdekeik elõmozdítására, valamint az általuk elõállított termékek származás-, minõség- és eredetvédelmére létrehozott köztestület. (2) A törvény hatálya alá tartozó településen szõlészeti és borászati árutermelõ tevékenység csak hegyközség tagjaként folytatható. Értelmezõ rendelkezések 4. § E törvény alkalmazásában a) termelõ : aki árutermõ szõlõt mûvel; b) 4felvásárló: aki szõlõt, mustot vagy nem palackozott bort vásárol; c) házikertiszõlõ-birtokos: aki a tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében vagy bármely más jogcímen használatában lévõ, 500 m 2 -nél nem nagyobb területû szõlõültetvényt mûvel; d) árutermõ szõlõ: az 500 m 2 -nél nagyobb területû szõlõültetvény; e) jogszabály : a törvény, a kormányrendelet és a miniszteri rendelet. II. FEJEZET A HEGYKÖZSÉG MEGALAKÍTÁSA A megalakítás feltételei 5. § (1) 5E törvény rendelkezései szerint hegyközséget kell alakítani a borvidéki településen, ha annak közigazgatási területén legalább ötven hektár árutermõ szõlõültetvény van, és ezek az ingatlanok legkevesebb tíz termelõ használatában vannak. 1 A törvényt az Országgyûlés az 1994. december 27-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1994. december 28. 2 A 2. § (1) bekezdését a 2004: XVIII. törvény 58. § (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte. 3 A 3. § (1) bekezdése a 2003: LXXVII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. 4 A 4. § b)–d) pontja az 1997: CXXII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. 5 Az 5. § (1) bekezdése a 2004: XVIII. törvény 58. § (3) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg. (2) 6Azonos településen több hegyközség akkor alakítható, ha azok mindegyikéhez legkevesebb ezer hektár árutermõ szõlõültetvény tartozik és területileg összefüggõ egységet alkot. (3) Ha egy vagy több településen a hegyközség megalakításának az (1) bekezdés szerinti feltételei nincsenek meg, az egymáshoz földrajzilag legközelebb fekvõ szõlõterületekkel rendelkezõ települések termelõinek közös hegyközséget kell alakítaniuk. Ez a kötelezettség kiterjed azon település termelõire is, akik egyébként önálló hegyközséget alakíthatnának, feltéve, hogy részvételük szükséges a közös hegyközség megalakításához. (4) 7Közös hegyközséget csak ugyanazon borvidék települései részvételével lehet létrehozni. (5) Ha vitás, hogy mely településeken kell közös hegyközséget alakítani, azt az érdekeltek kérelmére a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 8határozza meg. Az alakuló közgyûlés elõkészítése 6. § (1) A törvény hatálybalépését követõ hatvan napon belül minden érdekelt (termelõ, házikertiszõlõ-birtokos, felvásárló) köteles magát az ültetvénye fekvése, illetve a 26. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenysége szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõjénél (a továbbiakban: jegyzõ) bejelenteni. (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell az érdekelt nevét (cégét), lakóhelyét (telephelyét, székhelyét), ültetvénye helyrajzi számát, területmértékét és használatának jogcímét. A házikertiszõlõ-birtokos a más településen lévõ ültetvénye adatait is köteles bejelenteni. (3) A jegyzõ az (1) bekezdés szerinti határidõ lejártát követõ tizenöt napon belül összeállítja a bejelentkezettek nevét és lakcímét termelõk és házikerti szõlõbirtokosok szerint csoportosítva tartalmazó jegyzéket, s azt harminc nap idõtartamra az önkormányzat hirdetõtábláján közzéteszi. A hirdetményben tájékoztatni kell az érdekelteket az alakuló közgyûlést elõkészítõ bizottság létrehozásának idõpontjáról és helyérõl. (4) Az érdekeltek maguk közül elõkészítõ bizottságot választanak, s ezt a jegyzõnek bejelentik. A jegyzõ a bejelentkezettek adatait átadja az elõkészítõ bizottságnak. 7. § (1) Az elõkészítõ bizottság gondoskodik a hegyközségi tagok névjegyzéke és az alapszabály tervezetének elkészítésérõl. (2) Az elõkészítõ bizottság az alakuló közgyûlésre határnapot tûz ki, s arról valamennyi, tagként számításba vehetõ érdekeltet írásban, valamint hirdetményi úton, illetve a helyben szokásos más alkalmas módon is értesíti úgy, hogy azok az alakuló közgyûlésrõl legalább nyolc nappal korábban tudomást szerezhessenek. Az alakuló közgyûlés 8. § (1) A hegyközség megalakítása céljából alakuló közgyûlést kell tartani. Ennek feladata a tagok névjegyzékének megállapítása, az alapszabály megalkotása, valamint a tisztségviselõk megválasztása. (2) Az alakuló közgyûlés határozatképes, ha azon a névjegyzék-tervezetbe felvetteknek több mint a fele megjelent. (3) Ha az alakuló közgyûlés nem határozatképes, nyolc nap elteltével, de legkésõbb az eredménytelen közgyûlést követõ tizenöt napon belül új alakuló közgyûlést kell összehívni, amely határozatképes, ha azon a névjegyzék-tervezetbe felvettek közül legkevesebb tíz fõ megjelent. (4) Az alakuló közgyûlés a határozatait — az alapszabály elfogadásáról hozott határozat kivételével — egyszerû szótöbbséggel hozza. A határozathozatalra egyebekben e törvény és — elfogadása után — az alapszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. 9. § (1) Az alakuló közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell felvenni, amelyet a közgyûlés által választott elnök és jegyzõkönyvvezetõ ír alá, s két tag hitelesít. (2) Az alakuló közgyûlés által elfogadott alapszabályt közjegyzõi okiratba, vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Nyilvántartásba vétel 10. § (1) Az alapszabály elfogadását követõen a hegyközség székhelye szerint illetékes megyei bíróságnál kérni kell a hegyközség nyilvántartásba vételét. A hegyközség a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal. 6 Az 5. § (2) bekezdése az 1997: CXXII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. 7 Az 5. § (4) bekezdése a 2003: LXXVII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg. 8 A szervezeti változásoknak megfelelõ elnevezés. (2) A bíróság a hegyközség nyilvántartásba vételérõl szóló határozatát a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel 9is közli. (3) A hegyközség nyilvántartásba vételére egyebekben a társadalmi szervezetekre irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az alapszabály 11. § (1) A hegyközség szervezetének és mûködésének rendjét az alapszabályban kell meghatározni. (2) Az alapszabálynak tartalmaznia kell a) a hegyközség elnevezését és székhelyét, b) célját és feladatait, c) a hegyközség képviseletére jogosultak megnevezését, d) a hegyközség szervezetére és szerveinek mûködésére vonatkozó szabályokat, e) a testületi szervek, a tisztségviselõk feladat- és hatáskörét, választásuk módját, megbízatásuk idõtartamát és megszûnésének eseteit, f) a tagsági viszonnyal kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdéseket, g) a hegyközség gazdálkodására vonatkozó alapvetõ szabályokat (költségvetés, járulékkivetés stb.). (3) Az alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyûlésen részt vevõ tagok kétharmadának szavazata szükséges. (4) A hegyközség az alapszabályon felül ügyviteli szabályzatot is alkot. Az alapszabály más szabályzat megalkotásáról is rendelkezhet. A tagok névjegyzéke 12. § (1) A hegyközség tagjairól névjegyzéket kell készíteni, s az abban bekövetkezett változásokat folyamatosan vezetni kell. (2) A névjegyzéket — a hegyközség megalakulását követõen — ki kell egészíteni a tag szõlejének fajtaösszetételére és korára, elõzõ évi termésére, illetve a tag által a hegyközség mûködési területérõl elõzõ évben felvásárolt szõlõ és bor mennyiségére vonatkozó adatokkal. III. FEJEZET A HEGYKÖZSÉG SZERVEZETE A közgyûlés 13. § (1) A hegyközség legfelsõbb önkormányzati testülete a közgyûlés, amely a tagok összességébõl áll. (2) A közgyûlés hatáskörét az alapszabályban kell meghatározni úgy, hogy annak kizárólagos hatáskörébe tartozzék a) az alapszabály és más szabályzat, valamint a hegyközségi rendtartás (40. §) megalkotása és módosítása, b) a hegyközség éves költségvetésének megállapítása és a zárszámadás elfogadása, c) a választmány tagjainak, az elnöknek, a hegybírónak, a hegyközségi tanácsi küldöttnek, továbbá az ellenõrzõ bizottság, valamint az alapszabály által létesített más bizottság tagjainak megválasztása, d) 10döntés egyesülés, szétválás, valamint körhegybíróság alakítása (csatlakozás, kiválás) kérdésében, e) a hegyközségi járulék mértékének meghatározása, f) 11 (3) 12A közgyûlést az alapszabályban meghatározott idõközönként, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Ha a hegyközségnek nem kell választmányt létrehoznia [15. § (2) bekezdés], legkevesebb évi három közgyûlést kell tartani. (4) Közös hegyközség esetében vagy egyébként, ha azt a taglétszám indokolja, az alapszabály lehetõvé teheti a közgyûlésnek részközgyûlések formájában történõ megtartását. 14. § 13A közgyûlésen minden tagot egy szavazat illet meg. A közgyûlés idõpontjáról minden tagot írásban kell értesíteni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a közgyûlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A határozathozatal és a választás rendjét az alapszabályban kell meghatározni. 9 A szervezeti változásoknak megfelelõ elnevezés. 10 A 13. § (2) bekezdésének d) pontja az 1997: CXXII. törvény 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 11 A 13. § (2) bekezdésének f) pontját a 2003: LXXVII. törvény 34. § (2) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte. 12 A 13. § (3) bekezdésének második mondata az 1997: CXXII. törvény 4. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. A választmány 15. § (1) 14A közgyûlés a tagok közül az alapszabályban meghatározott létszámú választmányt, s ennek tagjai közül elnököt választ. A hegyközség elnöke egyben a választmány elnöke is. (2) 15Harminc fõt meg nem haladó taglétszám esetén csak elnököt kell választani. A választmány jogkörét ez esetben az elnök, az alelnök (ha az alapszabály ilyen tisztséget létesít) és a közgyûlés által megbízott egy tag, vagy az elnök és két megbízott tag együttesen gyakorolja. (3) A hegyközséget harmadik személyekkel szemben és a hatóságok elõtt az elnök képviseli. Az alapszabály a képviseletre az elnökön kívül más tagot is feljogosíthat. 16. § (1) A választmány a közgyûlés határozatai szerint irányítja a hegyközség mûködését, dönt minden olyan ügyben, amelyet a törvény vagy az alapszabály nem utal a hegyközség más testületének vagy tisztségviselõjének hatáskörébe. (2) 16A választmány jár el a 41. § szerinti rendtartási ügyekben. (3) A választmány az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább kéthavonta ülésezik. Tevékenységérõl évente beszámol a közgyûlésnek. A hegybíró 17. § (1) 17A hegyközségnek a közgyûlés és a választmány határozatainak végrehajtásáért, valamint a közigazgatási ügyek viteléért felelõs tisztségviselõje a hegybíró. A hegybíró e tisztségénél fogva tagja a választmánynak. (2) A hegybíró a) elõkészíti a közgyûlés és a választmány üléseit, b) 18eljár a névjegyzékbe való felvétellel, illetve törléssel kapcsolatos ügyekben, vezeti a hegyközségi névjegyzéket, c) gyakorolja a munkáltatói jogot a hegyközség alkalmazottai felett, d) eljár a hegyközség részére átadott közigazgatási ügyekben, e) 19az e törvényben, valamint külön jogszabályban meghatározott módon a hegyközség által vezetett nyilvántartásokból adatot szolgáltat, f) 20vezeti az ültetvénykatasztert, valamint a telepítések és kivágások nyilvántartását, g) 21ellátja a számára törvényben, valamint az alapszabályban meghatározott feladatokat. (3) A hegybíró a tevékenységérõl minden választmányi ülésen beszámol. (4) 22A hegybírót pályázat alapján a választmány jelöli, és a közgyûlés választja meg. Hegybíró csak olyan büntetlen elõéletû személy lehet, aki a szõlészet és borászat területén szakmai felkészültséggel és gyakorlati jártassággal rendelkezik, valamint a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy kinevezése esetén a vizsgát a hegyközség által meghatározott határidõn – de kinevezésétõl számított legkésõbb egy éven – belül leteszi. A határidõ elmulasztása vagy sikertelen vizsga esetén a hegybíró munkaviszonya megszûnik. (5) 23A hegybírót munkájáért díjazás illeti meg. 17/A. § 24(1) 25Azok a hegyközségek, amelyek bevétele nem elegendõ ahhoz, hogy hegybírót alkalmazzanak, körhegybíróságot alakíthatnak. A körhegybíróság alakításáról, az ahhoz történõ csatlakozásról és a kiválásról – a választmány elõterjesztése alapján – a közgyûlés dönt. 13 A 14. § az 1997: CXXII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. 14 A 15. § (1) bekezdésének elsõ mondata az 1997: CXXII. törvény 6. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 15 A 15. § (2) bekezdése az 1997: CXXII. törvény 6. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. 16 A 16.§ (2) bekezdése a 2000: XCIX. törvény 33.§-ával megállapított szöveg. 17 A 17. § (1) bekezdése a 2003: LXXVII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 18 A 17. § (2) bekezdésének b) pontja a 2000: XCIX. törvény 34. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 19 A 17. § (2) bekezdésének új e) pontját a 2003: LXXVII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejûleg az eredeti e) pont jelölését g) pontra változtatva. 20 A 17. § (2) bekezdésének f) pontját a 2003: LXXVII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be. 21 A 17. § (2) bekezdése eredeti e) pontjának jelölését g) pontra változtatta a 2003: LXXVII. törvény 12. § (2) bekezdése. 22 A 17. § (4) bekezdése a 2003: LXXVII. törvény 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. 23 A 17. § (5) bekezdését a 2003: LXXVII. törvény 12. § (3) bekezdése iktatta be. 24 A 17/A. §-t az 1997: CXXII. törvény 8. §-a iktatta a szövegbe. 25 A 17/A. § (1) bekezdése a 2003: LXXVII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg. (2) 26A körhegybíróság alakításának és fenntartásának feltételeirõl az érdekelt hegyközségek választmányai állapodnak meg. A megállapodásban rendelkezni kell a körhegybíróság székhelyérõl, a körhegybíró választásáról, feladatellátásának rendjérõl, ennek szervezeti feltételeirõl, valamint a fenntartás költségeihez való hozzájárulásról. A megállapodást meg kell küldeni a hegyközségi tanácsnak, valamint az illetékes megyei földmûvelésügyi hivatalnak. (3) A körhegybírósághoz csatlakozni, vagy abból kiválni a naptári év elsõ napjával lehet. A kiválási vagy csatlakozási szándékról a többi hegyközséget legalább három hónappal korábban értesíteni kell. (4) A körhegybírót az érdekelt hegyközségek közgyûlései választják. A körhegybíró megválasztásához a leadott szavazatok többsége szükséges. (5) A körhegybíró valamennyi hegyközség választmányi ülésén részt vesz és ott a tevékenységérõl beszámol. Az ellenõrzõ bizottság 18. § (1) A közgyûlés a tagok közül legalább három tagú ellenõrzõ bizottságot, vagy ha a taglétszám a harminc fõt nem haladja meg, ilyen feladatkörrel megbízott tisztségviselõt választ, akire az ellenõrzõ bizottságra vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. (2) Az ellenõrzõ bizottság tagjai e tevékenységükért kizárólag a közgyûlésnek felelnek és feladataik ellátása körében részükre utasítás nem adható. 19. § (1) Az ellenõrzõ bizottság feladata a hegyközség mûködése törvényességének, valamint a gazdálkodásnak az ellenõrzése. Ennek érdekében az ellenõrzõ bizottság a hegyközség bármely testületétõl, tisztségviselõjétõl vagy tagjától tájékoztatást kérhet és a hegyközségi iratokba betekinthet. (2) Az ellenõrzõ bizottság az eljárása során tett megállapításait javaslatával együtt írásban közli az érdekelt testülettel vagy tisztségviselõvel; szükség esetén — az alapszabályban meghatározott módon — összehívhatja a közgyûlést. (3) Az ellenõrzõ bizottság legalább ötévenként független könyvvizsgálóval köteles megvizsgáltatni a hegyközség gazdálkodását. (4) A közgyûlés a hegyközség éves költségvetésérõl és a zárszámadásról csak az ellenõrzõ bizottság véleményének ismeretében dönthet. (5) Az ellenõrzõ bizottság egyeztetést végez és állást foglal a hegyközség valamely testületének határozata ellen tett bejelentés ügyében. Egyéb testületi szervek 20. § Az alapszabály további testületi szerveket (bizottságokat) létesíthet. Ez esetben az alapszabálynak meg kell határoznia e testületek feladatkörét, valamint a hegyközség más testületeihez és a tisztségviselõkhöz való viszonyát. A tisztségviselõkre irányadó rendelkezések 21. § (1) A hegyközség tisztségviselõi: az elnök, a hegybíró, az ellenõrzõ bizottság elnöke, valamint az alapszabály által létesített más tisztséget (pl. alelnök) betöltõ személy. (2) 27Nem lehet tisztségviselõ, a) aki nem tagja a hegyközségnek; b) akit a bíróság cselekvõképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett; c) akit szándékos bûncselekmény miatt elítéltek, a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányos jogkövetkezmények alól való mentesüléséig. Az a) pontban foglalt kizáró feltétel a hegybíróra nem vonatkozik. (3) Egyidejûleg nem viselhetnek tisztséget a hegyközségben a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont], valamint az élettársak. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja. A hegyközség megszûnése 22. § A hegyközség megszûnik, ha feloszlatják [57. § (3) bekezdés c) pont], ha más hegyközséggel egyesül, vagy több hegyközségre szétválik. 26 A 17/A. § (2) bekezdésének eredeti harmadik mondatát a 2003: LXXVII. törvény 34. § (2) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte. 27 A 21. § (2) bekezdése az 1997: CXXII. törvény 9. §-ával kiegészített szöveg. 23. § (1) Több hegyközség akkor egyesülhet, ha a) a települések, amelyek területén hegyközség mûködik, egyesülnek, b) a település más településtõl olyan területrészt vesz át, amelyen hegyközség mûködik, vagy c) a településen az önálló hegyközség alakításának feltételei utóbb megszûnnek. (2) Az egyesülésrõl a hegyközségek közgyûlései külön-külön, a jelen lévõ tagok több mint felének szavazatával határoznak. (3) Az egyesülésre a közös hegyközség alakításának szabályait [5. § (3)—(5) bekezdések] megfelelõen alkalmazni kell. 24. § A hegyközség több hegyközségre szétválhat, ha a) mûködési területén új községet alakítanak, b) a korábbi községegyesítést megszüntetik, vagy c) a települési önkormányzat által más település részére területrész átadására kerül sor, és az új települések mindegyikén megvannak az önálló hegyközség alakításának feltételei vagy — e feltételek hiányában — az új települések, illetve az átadott területrész és az azt átvevõ település hegyközségei egyesülnek. 25. § (1) Az egyesüléssel létrejövõ hegyközség az egyesülõ hegyközségek általános jogutódja. (2) A szétválásról hozott közgyûlési határozatban rendelkezni kell a vagyon megosztásáról. A hegyközség jogai és kötelezettségei a vagyonmegosztás arányában a szétválással létrejövõ jogutód hegyközségekre szállnak át. (3) A hegyközségek egyesülése, illetve szétválása nem érinti tagjaik jogait és kötelességeit. IV. FEJEZET HEGYKÖZSÉGI TAGSÁG A hegyközség tagjai 26. § (1) A hegyközség tagja — lakóhelyétõl (telephelyétõl), székhelyétõl függetlenül — a) az a termelõ, aki tevékenységét a hegyközség mûködési területén végzi, valamint b) 28az a felvásárló, aki egy naptári éven belül a hegyközség mûködési területén legalább héttized tonna szõlõt, illetve öt hektoliter bort vásárol, c) 29az a házikerti szõlõbirtokos, aki a termését forgalomba hozza. (2)–(3) 30 (4) A felvásárló minden olyan hegyközségnek tagja, amelynek területérõl olyan mennyiségben vásárol fel, hogy az együttesen eléri az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket. A tagsági viszony keletkezése és megszûnése 27. § (1) A termelõ hegyközségi tagsági viszonya annak a hónapnak az elsõ napjával keletkezik, amelyben a tevékenységét megkezdi. A felvásárló hegyközségi tagsági viszonya annak a hónapnak az elsõ napjával keletkezik, amelyben tevékenysége az e törvényben meghatározott mértéket eléri. (2) 31Új telepítésû szõlõ esetén a termelõ hegyközségi tagsági viszonya a telepítési engedély jogerõre emelkedésével jön létre. (3) A hónap utolsó napjával megszûnik a hegyközségi tagsági viszonya annak, aki a termelõtevékenységgel felhagy, illetve a szõlõültetvény használatát másnak engedi át. A felvásárló hegyközségi tagsági viszonya az év végével megszûnik, ha tevékenysége az adott évben a hegyközség területén nem éri el az e törvényben meghatározott mértéket. (4) Az a házikertiszõlõ-birtokos, aki a hegyközségnek önként tagja, bármikor kérheti írásban a névjegyzékbõl való törlését; a tagsági viszony ez esetben a bejelentés napjával szûnik meg. 28. § (1) A hegyközségi tagsági viszonyt keletkeztetõ vagy megszüntetõ tényt az érdekeltnek — a névjegyzékbe való felvétel, illetve a törlés végett — a hegyközségnél be kell jelentenie. A hegyközség bejelentés híján is köteles eljárni, ha tagsági viszony keletkezésérõl vagy megszûnésérõl egyéb módon tudomást szerez. 28 A 26. § (1) bekezdésének b) pontja az 1997: CXXII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. 29 A 26. § (1) bekezdésének c) pontját a 2003: LXXVII. törvény 14. §-a iktatta be. 30 A 26. § (2)–(3) bekezdését a 2003: LXXVII. törvény 34. § (2) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte. 31 A 27. § (2) bekezdése a 2003: LXXVII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg. (2) A hegyközségnek a bejegyzésrõl vagy törlésrõl szóló határozatát — a jogorvoslatra való figyelmeztetéssel — írásban közölni kell a taggal. A tag jogai és kötelezettségei 29. § (1) A tag joga, hogy a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyûlésen; b) tisztséget viseljen a hegyközségben; c) igénybe vegye a hegyközség által nyújtott szolgáltatásokat. (2) A tagsági viszonyból eredõ jogok képviselõ útján is gyakorolhatók, a képviselõ azonban csak egy tag nevében járhat el. Természetes személy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogot csak személyesen gyakorolhatja. (3) Aki több hegyközségnek is tagja, tisztséget csak egy hegyközségben viselhet. 30. § (1) 32Kizárólag hegyközségi tag termelõ jogosult arra, hogy a törvény hatálya alá tartozó településen elõállított termékére származási bizonyítvány kiadását kezdeményezze, illetve, hogy a terméket elsõ alkalommal a hegyközségre utaló megjelöléssel hozza forgalomba.Nem tarthat igényt a tag a származási bizonyítvány kiadására, ha hegyközségijárulék fizetési és adatszolgáltatási kötelezettségének határidõre nem tesz eleget. (2) A hegyközség tagját elõvásárlási, valamint elõhaszonbérleti jog illeti meg a szomszédos, a szõlõ termõhelyi kataszterében nyilvántartott földrészletre. 31. § A tag kötelezettsége, hogy a) megfizesse a hegyközségi járulékot; b) megtartsa a hegyközség alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat; c) a termelõtevékenységet a hegyközségi rendtartás szerint végezze; d) 33szõlõterületérõl és szõlõtermelésérõl nyilvántartást, értékesítésre szánt bor termelésérõl, raktározásáról és forgalmazásáról, valamint bor tárolására alkalmas eszközeirõl, tárolóterérõl pincekönyvet vezessen; e) 34a hegyközségnek külön jogszabályban rögzített tartalommal adatot szolgáltasson; f) 35 V. FEJEZET A HEGYKÖZSÉGEK TERÜLETI ÉS ORSZÁGOS SZERVEI A hegyközségi tanács 32. § (1) 36A hegyközségek borvidékenként hegyközségi tanácsot alakítanak. A bortermõhelyi hegyközség a mûködési területéhez földrajzilag legközelebb fekvõ hegyközségi tanácshoz tartozik. (2) A hegyközségi tanács tagjai a hegyközségek elnökei, valamint egy-egy küldöttjük. (3) A hegyközségi tanács az általa elfogadott alapszabály szerint mûködik. (4) 37A hasonló hagyományokkal és természeti adottságokkal rendelkezõ, vagy egymással földrajzilag egységet képezõ borvidékek önkéntes társulással eredetvédelmi célból borvidéki régiót alakíthatnak. (5) A meghatározott termõhelyû vagy védett eredetû minõségi vagy különleges minõségû borok termelésére kevésbé alkalmas bortermõhelyekbõl a hegyközségi tanácsok a (4) bekezdésben foglaltak szerint tájbortermõ-vidéket alakíthatnak ki. (6) A tanácsok a társulás mûködésének feltételeit a társulási megállapodásban határozzák meg. 33. § (1) 38A hegyközségi tanács a tagjai közül igazgatóválasztmányt, s ennek tagjai közül elnököt (alelnököt) választ. Az ügyek viteléért felelõs tisztségviselõ a titkár, akit a választmány pályázat alapján nevez ki. A titkár csak szakirányú végzettséggel rendelkezõ személy lehet. A titkár díjazására a 17. § (5) bekezdése vonatkozik. 32 A 30. § (1) bekezdése az 1997: CXXII. törvény 11. §-ával kiegészített szöveg. 33 A 31. § d) pontja a 2003: LXXVII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg. 34 A 31. § e) pontja a 2003: LXXVII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg. 35 A 31. § f) pontját a 2003: LXXVII. törvény 34. § (2) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte. 36 A 32.§ (1) bekezdésének második mondata a 2000: XCIX. törvény 36.§-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 37 A 32. § (4)-(6) bekezdését a 2000: XCIX. törvény 36. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe. 38 A 33. § (1) bekezdése a 2003: LXXVII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg. (2) Annál a hegyközségi tanácsnál, amelynek létszáma a tizenöt fõt nem haladja meg, nem kell igazgatóválasztmányt létrehozni. Ez esetben az igazgatóválasztmány feladatkörét az elnök, az alelnök és a titkár együttesen gyakorolja. 34. § A hegyközségi tanács ülésén tanácskozási joggal részt vesznek: az illetékes földmûvelésügyi hivatal és állami természetvédelmi hatóság, valamint az Országos Borminõsítõ Intézet képviselõje, továbbá a tanács mûködési területén lévõ szõlészeti, borászati és kertészeti szakoktatási és kutatási intézmények, valamint szakmai érdekképviseleti szervezetek képviselõi. Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 35. § 39(1) A hegyközségek országos szervezete a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: nemzeti tanács), amely a hegyközségi tanácsok egy-egy képviselõjébõl áll, és a fõtitkárral egészül ki. (2) A nemzeti tanács az általa elfogadott alapszabály szerint mûködik. (3) A nemzeti tanács a tagjai sorából elnökséget, ennek tagjai közül elnököt (alelnököt) választ. Az ügyek viteléért felelõs tisztségviselõ a fõtitkár, akit a tanács pályázat alapján nevez ki. A fõtitkár csak felsõfokú szakirányú végzettséggel rendelkezõ személy lehet. 36. § 40A nemzeti tanács ülésén tanácskozási joggal részt vesznek a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Országos Borminõsítõ Intézet, az Országos Borszakértõ Bizottság, az országos szõlészeti-borászati oktatási, kutatási intézmények, valamint szakmai érdek-képviseleti szervezetek képviselõi. A tanács ülésére meg kell hívni a napirend szerint érdekelt minisztérium képviselõjét. Közös szabályok 37. § (1) A hegyközségi tanács és a nemzeti tanács egyaránt köztestület. (2) Mindkét szervezet nyilvántartásba vételére, létrejöttére, alapszabályára, szervezetére és mûködésére e törvénynek a hegyközségre irányadó szabályait kell megfelelõen alkalmazni. (3) A hegyközségi tanács, valamint a nemzeti tanács ügyintézõ szervezetet hoz létre, s arra vonatkozóan szervezeti és mûködési szabályzatot készít, amelyet az igazgatóválasztmány, illetve az elnökség fogad el. Az ügyintézõ szervezet vezetõje hegyközségi tanácsnál a titkár, a nemzeti tanácsnál a fõtitkár. (4) 41A hegyközségi tanács, valamint a nemzeti tanács közigazgatási ügyben eljáró tisztségviselõje, illetve ügyintézõje csak olyan büntetlen elõéletû személy lehet, aki a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy kinevezése esetén a vizsgát a hegyközség által meghatározott határidõn – de kinevezésétõl számított legkésõbb egy éven – belül leteszi. A határidõ elmulasztása vagy sikertelen vizsga esetén a tisztségviselõ, illetve ügyintézõ munkaviszonya megszûnik. VI. FEJEZET A HEGYKÖZSÉGI SZERVEZETEK FELADATAI A hegyközség feladatai 38. § A hegyközség a) a minõségvédelem érdekében összehangolja tagjai szõlészeti és borászati szakmai tevékenységét; b) 42gondoskodik – a helyi önkormányzattal együttmûködve – a mûködési területéhez tartozó szõlõk õrzésérõl; c) 43a számítógépes nyilvántartásában foglalt adatokat rendszerezi és összegezi, s azokat – egyedileg nem azonosítható módon – a hegyközségi tanácshoz továbbítja; d) 44a szõlõültetvényekkel kapcsolatos támogatások igénybevételével összefüggõ adatokat szolgáltat a támogatást folyósító szervnek; e) 45szolgáltatásokkal és szaktanácsadással segíti tagjai gazdálkodását; 39 A 35. § a 2003: LXXVII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg. 40 A 36. § a 2003: LXXVII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg. 41 A 37. § (4) bekezdése a 2003: LXXVII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg. 42 A 38. § b) pontja a 2003: LXXVII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. 43 A 38. § c) pontja a 2003: LXXVII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. 44 A 38. § új d) pontját a 2002: XXIII. törvény 36. §-a iktatta a szövegbe, egyidejûleg az eredeti d)–g) pontok jelölését e)–h) pontokra változtatva. A d) pont a 2003: LXXVII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. f) 46a szõlõtermelõnek a szõlõterületére, szõlõfajtáira, a tárgyévi termésmennyiségére és a szõlõfelhasználására vonatkozó adatokat egyedileg azonosítható módon, jövedéki ellenõrzés elõsegítése céljára mágneses adathordozón vagy elektronikus úton továbbítja a vámhatóságnak; g) 47védi a település termelõinek érdekeit; h) 48feltárja a település termékeinek származásvédelmét sértõ cselekményeket; i) 49ellenõrzi tagjainál a rendtartásra vonatkozó jogszabályok betartását; j) 50rendezvényeket, helyi borversenyeket szervez. A hegyközség jogosítványai 39. § A hegyközség — feladatainak ellátása körében — a) a szõlõ- és bortermelésre vonatkozó jogszabályban meghatározott keretek között a mûködési területén kötelezõ érvényû szakmai szabályokat állapít meg, s ellenõrzi azok betartását; b) eljár a törvény által hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben; c) javaslattételi és véleményezési jogkörrel részt vesz a szõlõ- és borgazdálkodással kapcsolatos közigazgatási ügyekben. Hegyközségi rendtartási ügyek 40. § 51(1) 52A hegyközség a hegyközségi rendtartás (hegyszabályok) keretében meghatározza a célszerû telepítés és mûvelés, az ültetvények rendje, a szõlõkárosító elleni egységes növényvédelem, a szüretelés, a feldolgozás, valamint a bor helyi sajátosságoknak megfelelõ készítése szabályait, továbbá más, a minõségvédelem szempontjából fontosnak ítélt szakmai követelményeket. Ennek során figyelembe kell venni a természet- és tájvédelemre vonatkozó jogszabályokat is. A rendtartásban meg kell határozni a hegyszabályokat sértõ cselekmények e törvény szerinti jogkövetkezményeit. (2) A hegyközségi rendtartás a szõlõkataszteri besorolás alapján borvidéknek és bortermõhelynek minõsülõ határrészekre (szõlõhegy) kiterjedõ hatállyal határozza meg az ingatlanok, az utak, vízelvezetõ árkok állapotára és növényvédelmére, valamint az ingatlanok rendeltetésszerû használatával kapcsolatos létesítmények karbantartására vonatkozó szabályokat. A rendtartás ezen elõírásait a szõlõhegy területébe esõ, más mûvelési ágú külterületi ingatlanok használóinak és az utak kezelõinek is be kell tartaniuk. (3) Azok a hegyközségek, amelyek mûködési területéhez egybefüggõ szõlõterületek tartoznak, közös hegyközségi rendtartást készítenek. A közös rendtartás elfogadásáról az érdekelt hegyközségek közgyûlései külön határoznak. A rendtartás elfogadásához az összes szavazat többsége szükséges. (4) Az elfogadott rendtartást meg kell küldeni a hegyközségi tanácsnak, amely kifogást emelhet a rendtartás ellen, ha az törvénysértõ, vagy nyilvánvalóan szakszerûtlen rendelkezést tartalmaz. A hegyközségnek a kifogásolt rendelkezést újra kell tárgyalni. A rendtartás – kifogás híján – a hegyközségi tanácsnak történõ megküldését követõ harmincadik napon válik érvényessé és kihirdethetõvé. Az a hegyközség, amelynek nincs érvényes rendtartása, a közfeladatok ellátásáért költségtérítésben nem részesülhet. (5) Az érvényes rendtartást hirdetményi úton, valamint a helyben szokásos más alkalmas módon is közzé kell tenni, továbbá a hegyközség székhelyén kívül lakó tagoknak meg kell küldeni. A közzététellel egyidejûleg a rendtartást meg kell küldeni a települési önkormányzatnak, valamint a megyei földmûvelésügyi hivatalnak is. A rendtartás a hirdetményként való közzététele napját követõ harmincadik napon lép hatályba. 41. § (1) A hegyközség ellenõrzi a hegyszabályok betartását. Az ellenõrzés eredményeként határozattal megállapítja a szabályszegés tényét, a tagot a jogellenes állapot megszüntetésére, meghatározott cselekvés teljesítésére, valamitõl való tartózkodásra kötelezheti vagy — a rendtartásban meghatározott esetekben és mértékig — bírsággal sújthatja. (2) A hegyközség a bort hamisító vagy hamis termékjelölést alkalmazó tagját határozattal eltilthatja a településre vagy termõhelyre utaló származásmegnevezés, illetve a ,,különleges minõségû bor'', a ,,minõségi bor'', valamint a ,,tájbor'' minõségmegjelölés alkalmazásától. 45 A 38. § eredeti d) pontjának jelölését e) pontra változtatta a 2002: XXIII. törvény 36. §-a. 46 A 38. § eredeti e) pontjának jelölését f) pontra változtatta a 2002: XXIII. törvény 36. §-a, szövegét újonnan a 2003: LXXVII. törvény 21. §-a állapította meg. 47 A 38. § eredeti f) pontjának jelölését g) pontra változtatta a 2002: XXIII. törvény 36. §-a. 48 A 38. § eredeti g) pontjának jelölését h) pontra változtatta a 2002: XXIII. törvény 36. §-a. 49 A 38. § i) pontját a 2003: LXXVII. törvény 21. §-a iktatta be. 50 A 38. § j) pontját a 2003: LXXVII. törvény 21. §-a iktatta be. 51 A 40. § az 1997: CXXII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg. 52 A 40. § (1) bekezdésének elsõ mondata a 2003: LXXVII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg. (3) 53Azt, aki nem hegyközségi tagként vét a rendtartás szabályai ellen, a hegyközség felszólítja a jogellenes állapot megszüntetésére vagy a rendtartás szerinti cselekvésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a hegyközség bíróságtól kérheti a rendtartásba ütközõ cselekményt elkövetõ személynek a felszólításnak megfelelõ kötelezését. 42. § 54A hegyközség – a jogszabályok keretein belül – a mûködési területére kiterjedõen meghatározhatja a telepíthetõ szõlõfajtákat, továbbá fajtánként az egységnyi területen termelhetõ szõlõ, must és bor mennyiségét, valamint a legalacsonyabb szüretelési mustfokot. Közigazgatási ügyek 43. § 55(1) A hegyközség a külön törvényben meghatározott módon részt vesz a szõlõtelepítéssel és kivágással kapcsolatos engedélyezési eljárásban. (2) A szõlõ, az asztali bor és a meghatározott termõhelyrõl származó minõségi bor származási bizonyítványát a hegybíró, a meghatározott termõhelyrõl származó különleges minõségû bor, a védett eredetû bor és a meghatározott termõhelyrõl származó tokaji borkülönlegesség származási bizonyítványát pedig a hegyközségi tanács titkára adja ki. 44. § 56A hegybíró a mûveletlenül hagyott ültetvény használóját megfelelõ határidõ biztosításával felszólítja, hogy a szükséges talaj- és növényvédelmi munkákat végezze el, illetve a szõlõt mûvelje meg. Ha a felszólítás eredménytelen, a hegybíró a határidõ lejártát követõ nyolc napon belül köteles errõl tájékoztatni az illetékes körzeti földhivatalt. 45. § (1) A borászati üzem létesítésének és mûködtetésének engedélyezése ügyében eljáró hatóság köteles beszerezni az üzem helye szerint illetékes hegyközség véleményét. (2) 57Szõlõ mûvelési ágban nyilvántartott termõföld esetében a mûvelési ág megváltoztatásához a hegyközség engedélye szükséges. Engedély nélküli kivágás esetén a mûvelési ág változás az ingatlan-nyilvántartásba nem vezethetõ át. A mûvelési ág változására egyebekben a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 42. §-ában foglaltakat kell azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy a földhivatal a mûvelési ág visszaállításáról a hegyközség megkeresése alapján határoz. (3) A hegyközség jogosult kezdeményezni a szõlõ termõhelyi kataszterének kiegészítését és módosítását. (4) 58A szõlõ termõhelyi kataszterébe felvett területeken erdõt, gyümölcsöst telepíteni csak a hegyközség elõzetes hozzájárulásával lehet. (5) A hegyközség a szõlõkataszterbe tartozó területekre a tulajdonosok képviseletében jogosult vadászati jogot kérni, valamint a földtulajdonosokat a vad védelmérõl és a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvénynek a jegyzõre vonatkozó szabályai szerint képviselni. A területi és az országos szervezet feladatai 46. § (1) A hegyközségi tanács a) összehangolja a borvidék hegyközségeinek tevékenységét; b) meghatározza a borvidéki rendtartást; c) 59szakmai szempontból felülvizsgálja a hegyközségi rendtartásokat; d) rendszerezi és összegzi a hegyközségeknek a termelésre és az értékesítésre vonatkozó adatszolgáltatását, s az adatokat a nemzeti tanácshoz továbbítja; e) tájékoztatja tagjait a gazdasági együttmûködési és a piaci lehetõségekrõl; f) 60intézi a borvidék származás-, minõség- és eredetvédelmi ügyeit; g) 61képviseli a borvidék termelõit az õket érintõ szakmai ügyekben; h) elbírálja a hegyközség közigazgatási ügyben hozott határozata ellen benyújtott fellebbezést; 53 A 41. § (3) bekezdését az 1997: CXXII. törvény 13. §-a iktatta a szövegbe. 54 A 42. § a 2003: LXXVII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg. 55 A 43. § a 2003: LXXVII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg. 56 A 44. § a 2003: LXXVII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg. 57 A 45.§ (2) bekezdése a 2000: XCIX. törvény 38.§-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 58 A 45.§ (4) és (5) bekezdését a 2000: XCIX. törvény 38.§-ának (2) bekezdése iktatta be. 59 A 46. § (1) bekezdésének új c) pontját az 1997: CXXII. törvény 14. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe és egyidejûleg az eredeti c)–h) pontok jelölését d)–i) pontra változtatta. 60 A 46. § (1) bekezdésének f) pontja a 2003: LXXVII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg. 61 A 46. § (1) bekezdésének g) pontja a 2003: LXXVII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg. i) külön jogszabályban meghatározott módon részt vesz a szõlõ- és borgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok betartásának ellenõrzésében; j) 62hatósági ellenõrzést végez az illetékességi területéhez tartozó hegyközségeknél; k) 63borvidéki, regionális rendezvényeket, borversenyeket szervez. (2) 64A különleges minõségû bor származási bizonyítványának kiadásával kapcsolatos ügyekben elsõ fokon a hegyközségi tanács jár el. 47. § A nemzeti tanács a) segíti a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok tevékenységét; b) összegzi és elemzi a hegyközségi tanácsok adatszolgáltatását, s ennek alapján javaslatokat dolgoz ki az esetleges agrárpiaci beavatkozásra; c) a termékek piacra jutását elõsegítõ szolgáltatásokat szervez; d) 65képviselheti a hegyközséget a származás-, minõség- és eredetvédelemmel kapcsolatos ügyekben; e) elbírálja a hegyközségi tanács közigazgatási ügyben hozott elsõfokú határozata ellen benyújtott fellebbezést; f) együttmûködik a szõlõ- és bortermeléssel kapcsolatban feladatokat ellátó hatóságokkal és intézményekkel; g) kapcsolatot tart a nemzetközi eredetvédelmi szervezetekkel; h) kiállításokat, borversenyeket, konferenciákat szervez. 48. § A hegyközségi szervezetek részére további feladatot csak törvény állapíthat meg, annak ellátásával kapcsolatos szabályokat azonban kormányrendelet vagy miniszteri rendelet is meghatározhat. Közigazgatási ügyekkel kapcsolatos szabályok 49. § (1) A hegyközségi szervezetek közigazgatási ügyekben való eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A hegyközségi szervezetek határozata ellen, ha az eljárás elsõ fokon a) hegyközségnél indult, a hegyközségi tanácshoz; b) hegyközségi tanácsnál indult, a nemzeti tanácshoz lehet fellebbezni. (3) 66Közigazgatási ügyekben a) hegyközségnél a hegybíró, b) hegyközségi tanácsnál, illetve a nemzeti tanácsnál a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott ügyintézõ jár el. A b) pont szerint eljáró személynek a hegybíróval azonos személyi feltételekkel kell rendelkeznie. (4) Alapszabályban, illetve szervezeti és mûködési szabályzatban kell meghatározni a közigazgatási ügyben eljáró személy kizárás (Áe. 19. §) miatt vagy bármely más okból való akadályoztatása esetére a feltételeknek megfelelõ másik személy kijelölésére vonatkozó szabályokat. VII. FEJEZET A HEGYKÖZSÉGI SZERVEZETEK MÛKÖDÉSE Kapcsolatrendszer 50. § (1) A hegyközségek a hegyközségi tanácsokat, ez utóbbi pedig a nemzeti tanácsot rendszeresen tájékoztatják tevékenységükrõl. A nemzeti tanács évente egy alkalommal értékeli a hegyközségi szervezetek tevékenységét és arról tájékoztatja a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési minisztert. 67 (2) A hegyközségi szervezetek együttmûködnek az agrárkamara területi és országos szervezeteivel, valamint a gazdasági és szakmai érdekképviseleti szervezetekkel. 62 A 46. § (1) bekezdésének j) pontját a 2003: LXXVII. törvény 26. §-a iktatta be. 63 A 46. § (1) bekezdésének k) pontját a 2003: LXXVII. törvény 26. §-a iktatta be. 64 A 46. § (2) bekezdése az 1997: CXXII. törvény 14. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. 65 A 47. § d) pontja a 2003: LXXVII. törvény 27. §-ával megállapított szöveg. 66 A 49. § (3) bekezdésének második mondata az 1997: CXXII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg. 67 A szervezeti változásoknak megfelelõ elnevezés. (3) A hegyközség a területét érintõ településrendezési és -fejlesztési feladatokban együttmûködik az illetékes önkormányzat képviselõ-testületével. (4) A hegyközségi, valamint a szõlõ- és borgazdálkodás területén ellenõrzésre jogosult más szervezetek kötelesek együttmûködni, ellenõrzéseik tapasztalatairól egymást kölcsönösen tájékoztatni. 51. § (1) 68A települési önkormányzatok, a területi és a központi közigazgatási szervek kötelesek együttmûködni a hegyközségi szervezetekkel. Ennek során részükre a tevékenységükhöz szükséges tájékoztatást kötelesek megadni. (2) A hegyközségeket érintõ jogi szabályozást, illetve más kormányzati döntést vagy települési önkormányzati rendelet meghozatalát megelõzõen kellõ idõben ki kell kérni az illetékes hegyközségi szervezet véleményét és észrevételeire érdemi választ kell adni. (3) A bortermeléssel kapcsolatos agrárpiaci beavatkozás elõtt ki kell kérni a nemzeti tanács véleményét. Gazdasági tevékenység 52. § (1) Hegyközségi szervezet gazdasági tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban részesedést nem szerezhet. (2) A hegyközségi szervezet — tagjainak szolgáltatásokkal való ellátása céljából vagy más, gazdasági tevékenységet is igénylõ feladata ellátása érdekében — közhasznú társaságot alapíthat. Pénzügyi források 53. § (1) A hegyközség a mûködéséhez szükséges költségeket a bevételeibõl fedezi. A hegyközség bevételei: a) a hegyközségi járulék, b) az általa nyújtott szolgáltatásért fizetendõ díjak, c) 69a részére törvény által átadott feladatok ellátásához szükséges, költségvetési pénzeszközök, d) 70 e) a tagokra kiszabott pénzbírságokból származó bevételek, f) az adományok, g) egyéb, az alapszabályban meghatározott bevételek. (2) 71A hegyközségi járulékot évente a közgyûlés határozza meg. A kivetett járulékot és annak esedékességét a taggal írásban, a határozat reá vonatkozó részének kézbesítésével kell közölni. A hegyközségi járulékot szõlõtermelõ esetén termõültetvényeinek területe vagy termésmennyisége, illetve szõlõterületének aranykorona-értéke alapján; házikerti szõlõbirtokos esetén a termésének mennyisége; felvásárló esetén a felvásárolt szõlõ, must vagy bor mennyisége alapján kell meghatározni. (3) Az újonnan telepített szõlõterület után a telepítéstõl számított négy évig nem kell járulékot fizetni. (4) A hegyközségi járulékot a tag az adózás szempontjából költségként számolhatja el. Meg nem fizetés esetén a járulékot — a hegyközség javára — közadók módjára kell behajtani. (5) Adományt, valamint más vagyoni elõnyt csak olyan személytõl lehet elfogadni, aki a hegyközség tevékenységében érdektelen. 54. § (1) A hegyközségi tanács mûködésének költségeit a hegyközségek által befizetett hegyközségi tanácsi járulékból és a tanács egyéb bevételeibõl kell fedezni. (2) A hegyközségi tanácsi járulék számításának módját a tanács alapszabályában kell meghatározni. 55. § (1) A nemzeti tanács fenntartásának költségeit a) a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok hozzájárulásaiból, b) 72jogszabályban, illetve az állammal kötött szerzõdésekben rögzített, valamint pályázat alapján kapott forrásokból, c) 73adományokból, d) 74a rendezvények bevételeibõl, és 68 Az 51. § (1) bekezdésének elsõ mondata a 2003: LXXVII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg. 69 Az 53. § (1) bekezdésének c) pontja a a 2003: LXXVII. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 70 Az 53. § (1) bekezdésének d) pontját a 2003: LXXVII. törvény 34. § (2) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte. 71 Az 53. § (2) bekezdése a 2003: LXXVII. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 72 Az 55. § (1) bekezdésének új b) pontját a 2003: LXXVII. törvény 30. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejûleg az eredeti b)–d) pont jelölését c)–e) pontra változtatva. 73 Az 55. § (1) bekezdése eredeti b) pontjának jelölését c) pontra változtatta a 2003: LXXVII. törvény 30. § (1) bekezdése. e) 75egyéb, az alapszabályban meghatározott bevételekbõl kell fedezni. (2) 76A hegyközség a járulékbevétele három százalékát, a hegyközségi tanács pedig járulékbevételének hat százalékát fizeti a nemzeti tanácsnak fenntartási hozzájárulásként. 55/A. § 77(1) A hegyközségi szervezetek által ellátott közigazgatási feladatok költségét az állam megtéríti. Ennek fedezetét elkülönítetten, fejezeti kezelésû célelõirányzatként kell az éves költségvetésben megtervezni. (2) A hegyközségi szervezeteket a közigazgatási ügyekben való eljárásukért – a származási bizonyítvány ügyek kivételével – igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. Az egyes eljárások díjait, valamint a díjfizetés rendjét a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 78a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza. 79 A hegyközségi szervezetek megalakításával járó költségek 56. § (1) 80Az új hegyközségi szervezetek megalakításával járó költségek fedezésére a központi költségvetésbõl támogatás igényelhetõ. (2) A támogatást a jegyzõnek a 6. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott feladataival járó költségek fedezésére az önkormányzat, a hegyközség megalakításával összefüggésben felmerülõ költségekre az elõkészítõ bizottság képviselõje igényelheti. (3) Az elõkészítõ bizottságok tagjai a támogatás felhasználása során az ilyen ügyben általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni; a felhasználással kapcsolatos kötelezettségeik megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelõsség általános szabályai szerint felelnek. A támogatás felhasználásáról az elõkészítõ bizottság elszámolást készít, amit az alakuló közgyûlés hagy jóvá. VIII. FEJEZET A HEGYKÖZSÉGEKKEL KAPCSOLATOS ÁLLAMI TEVÉKENYSÉG Törvényességi felügyelet 57. § (1) A hegyközségi szervezetek mûködése felett a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 81törvényességi felügyeletet gyakorol. (2) 82A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 83ellenõrzi, hogy az alapszabály és más szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a hegyközségi szervezetek határozatai nem ütköznek-e ezek valamelyikébe. A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 84e jogkörébe tartozó feladatait a hegyközségek esetében a megyei földmûvelésügyi hivatalok útján látja el. (3) 85A megyei földmûvelésügyi hivatal a hegyközség mûködésével kapcsolatban észlelt törvénysértés esetén törvényességi felügyeleti intézkedést kezdeményez a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszternél. 86 (4) Ha a hegyközség mûködésének törvényessége másképp nem állítható helyre, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 87keresettel fordulhat a bírósághoz. A bíróság a) megsemmisíti a hegyközségi szervezet jogsértõ határozatát és — szükség szerint — új határozat hozatalát rendeli el; 74 Az 55. § (1) bekezdése eredeti c) pontjának jelölését d) pontra változtatta a 2003: LXXVII. törvény 30. § (1) bekezdése. 75 Az 55. § (1) bekezdése eredeti d) pontjának jelölését e) pontra változtatta a 2003: LXXVII. törvény 30. § (1) bekezdése. 76 Az 55. § (2) bekezdése a 2003: LXXVII. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 77 Az 55/A. §-t az 1997: CXXII. törvény 16. §-a iktatta a szövegbe. 78 A szervezeti változásoknak megfelelõ elnevezés. 79 Lásd a 61/1998. (XII. 17.) FVM rendeletet. 80 Az 56. § (1) bekezdése a 2003: LXXVII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg. 81 A szervezeti változásoknak megfelelõ elnevezés. 82 Az 57. § (2) bekezdése az 1997: CXXII. törvény 17. §-ának (1) bekezdésével kiegészített szöveg. 83 A szervezeti változásoknak megfelelõ elnevezés. 84 A szervezeti változásoknak megfelelõ elnevezés. 85 Az 57. § új (3) bekezdését az 1997: CXXII. törvény 17. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe és egyidejûleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta. 86 A szervezeti változásoknak megfelelõ elnevezés. 87 A szervezeti változásoknak megfelelõ elnevezés. b) a mûködés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a hegyközségi szervezet legfõbb önkormányzati szervét; c) a hegyközségi szervezet tevékenységét felfüggesztheti, vagy ha a törvényes mûködés nem állítható helyre, a hegyközségi szervezetet feloszlathatja. 58. § (1) Az 57. § (3) bekezdés c) pontja szerinti esetekben a hegyközség feladatait — a felfüggesztés idõtartama alatt, illetve az új hegyközség megalakulásáig — a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 88által kijelölt más hegyközség látja el. (2) Ha a hegyközséget feloszlatták, azt az ítélet jogerõre emelkedését követõ hatvan napon belül újból meg kell alakítani. (3) Ha a felfüggesztést vagy feloszlatást követõ öt éven belül a bíróság a hegyközséget ismételten feloszlatja vagy tevékenységét felfüggeszti, a település borvidéki vagy bortermõhelyi besorolása — e törvény erejénél fogva — az ítélet jogerõre emelkedésének napjával megszûnik. A testületi határozatok felülvizsgálata 59. § (1) A jogsértõ testületi határozat felülvizsgálatát a hegyközségi szervezet bármely tagja kérheti a bíróságtól. (2) A hegyközségi választmánynak a névjegyzékkel kapcsolatos, valamint rendtartási ügyben hozott határozatának felülvizsgálatát az a tag kérheti, akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat sérti. (3) Perindítás elõtt a sérelmet szenvedett tag köteles a jogsértést bejelenteni a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül az ellenõrzõ bizottságnak, amely további tizenöt napon belül állást foglalt, s errõl a tagot, valamint a határozatot hozó testületet írásban értesíti. (4) A keresetet az ellenõrzõ bizottság állásfoglalása kézhezvételétõl számított harminc napon belül a sérelmes döntést hozó hegyközségi szervezet ellen kell megindítani. A keresetindításra nyitva álló határidõ jogvesztõ. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti. (5) A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános szabályait kell alkalmazni. IX. FEJEZET VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A hegyközségi szervezetek megalakulásának határideje 60. § (1) E törvény hatálybalépését követõ négy hónapon belül meg kell alakítani településenként az elõkészítõ bizottságokat, és a hegyközségek alakuló közgyûléseit 1995. szeptember 30-ig meg kell tartani. (2) A települési önkormányzat képviselõ-testülete az elõkészítõ bizottság megalakítása, valamint az alakuló közgyûlés megtartása céljára az érdekelteknek helyiséget biztosít. 61. § (1) A hegyközségi tanácsok alakuló üléseit 1995. november 30-ig kell megtartani. (2) A hegyközségi tanács az alakuló ülésén megválasztja a nemzeti tanácsi küldöttet. (3) Az utolsó hegyközségi tanácsi alakuló ülését követõ harminc napon belül, de legkésõbb 1995. december 31. napjáig meg kell tartani a nemzeti tanács alakuló ülését. 62. § Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött, ,,hegyközség'' elnevezést viselõ társadalmi szervezet a jegyzõnél tett bejelentéssel vállalhatja az e törvény rendelkezéseinek megfelelõ alakuló közgyûlés elõkészítését. Ilyen esetben a jegyzõnek, illetve az elõkészítõ bizottságnak e törvényben meghatározott jogait az elõkészítést végzõ társadalmi szervezet gyakorolja. Névhasználat 63. § (1) A hegyközség elnevezés használatára csak az e törvény rendelkezései szerint megalakult szervezet jogosult. (2) Az a társadalmi szervezet, amely a törvény hatálya alá nem tartozó településen mûködik és elnevezése a ,,hegyközség'' szót tartalmazza, a törvény hatálybalépését követõ kilencven napon belül köteles alapszabályának az egyesület nevére vonatkozó rendelkezését — az (1) bekezdésre figyelemmel — módosítani. 88 A szervezeti változásoknak megfelelõ elnevezés. Átmeneti rendelkezések 64. § (1) A 12. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettséget a megalakulás évében december 31-ig kell teljesíteni. (2) 89 Felhatalmazás 65. § Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, 90hogy a) a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a hegyközségek megalakulásához nyújtott költségvetési támogatás igénybevétele feltételei és elszámolása, 91 b) a hegyközségi tagok, a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok adatszolgáltatása, 92 c) a származási bizonyítvány kiadása, valamint d) a belügyminiszterrel együttes rendeletben a törvény által meghatározott közigazgatási feladatoknak a hegyközségek részére történõ átadása 93 rendjét szabályozza. Hatálybalépés 66. § (1) Ez a törvény — a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseinek kivételével — az 1995. évi március hó 1. napján lép hatályba. (2) A törvény 3. §-ának (2) bekezdése, 40—45. §-ai, 46. §-a (1) bekezdésének g) és h) pontja, valamint (2) bekezdése, 47. § ának c) pontja az 1996. év elsõ napjával lép hatályba. (3) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: (A törvény hatálya nem terjed ki) ,, c) hegyközség által megállapított termõhelyi védõárra.'' b) a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 36. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § (4) bekezdéssel egészül ki: ,,A használó — ha e törvény másként nem rendelkezik, választása szerint — köteles a termõföldet mûvelési ágának megfelelõ termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatás nélkül a talajvédelmi elõírásokat betartani (hasznosítási kötelezettség). (4) Szõlõt és gyümölcsöst a mûvelési ágnak megfelelõ termeléssel kell hasznosítani.'' (4) Az 1996. évi elsõ napjával a) a szõlõ- és gyümölcstermesztésrõl, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejû rendelet 1. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) Szõlõ és gyümölcs telepítését, szõlõ kivágását a telepítés helye szerint illetékes jegyzõ, hegyközségi településen a szõlõtelepítést és a kivágást a hegybíró engedélyezi.'' b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségû szervek feladat és hatásköreirõl szóló 1991. évi XX. törvény 41. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti. 1–2. számú melléklet az 1994. évi CII. törvényhez 94 89 A 64. § (2) bekezdését a 2003: LXXVII. törvény 34. § (2) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte. 90 A szervezeti változásoknak megfelelõ elnevezés. 91 Lásd a 17/1995. (VI. 1.) FM rendeletet. 92 Lásd a 34/1997. (V. 9.) FM rendeletet. 93 Lásd az 52/1995. (XII. 29.) FM- BM együttes rendeletet. 94 Az 1. és 2. számú mellékletet az 1997: CXXII. törvény 18. §-a (3) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.