National Waste Management Plan 2021-2027

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 A dokumentumot a Kormány megtárgyalta és a 2021-2027 közötti időszakra szóló Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 1704/2021. (X. 6.) Korm. határozattal elfogadta. Bázisév: 2018 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 2 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS .......................................................................................................................... 5 2 A MAGYARORSZÁGI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZER BEMUTATÁSA .......................... 7 2.1 Jövőkép ................................................................................................................................... 7 2.2 Jogszabályi környezet ........................................................................................................... 8 2.2.1 Európai uniós determinációk ........................................................................................... 8 2.2.2 Hazai jogszabályi környezet .......................................................................................... 26 2.3 Hazai hulladékgazdálkodási rendszer működési modellje .............................................. 28 2.3.1 Hulladékgazdálkodási rendszer fejlődése ...................................................................... 28 2.3.2 A hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása előtti kiindulási állapot........................... 32 2.3.3 A hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása ................................................................ 36 2.3.4 Az új hulladékgazdálkodási rendszer modellje és szereplői.......................................... 39 2.4 Hulladékgazdálkodási rendszer statisztikai adatai .......................................................... 40 3 HULLADÉK KIVITEL, BEHOZATAL ....................................................................................... 46 3.1 Országhatárt átlépő hulladékszállítással kapcsolatos alapelvek ..................................... 48 3.1.1 Korlátozás a nem veszélyes hulladék ártalmatlanítási célú behozatal vonatkozásában 48 3.1.2 Korlátozás a másodlagos tüzelőanyag behozatal vonatkozásában ................................ 48 3.1.3 A szennyvíziszap behozatalra vonatkozó korlátozás ..................................................... 49 4 KIEMELT HULLADÉKÁRAMOK BEMUTATÁSA, ÉRTÉKELÉSE ................................................ 51 4.1 Települési hulladék .............................................................................................................. 51 4.1.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok ....................................................... 51 4.1.2 Előrejelzés ..................................................................................................................... 70 4.1.3 Cselekvési irányok......................................................................................................... 72 4.2 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék ......................................................... 77 4.2.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok ....................................................... 77 4.2.2 Előrejelzés ..................................................................................................................... 82 4.2.3 Cselekvési irányok......................................................................................................... 82 4.3 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék .............................................. 85 4.3.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok ....................................................... 85 4.3.2 Előrejelzés ..................................................................................................................... 91 4.3.3 Cselekvési irányok......................................................................................................... 91 4.4 Építési-bontási hulladék ...................................................................................................... 93 4.4.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok ....................................................... 93 4.4.2 Előrejelzés ................................................................................................................... 101 4.4.3 Cselekvési irányok....................................................................................................... 101 4.5 A Ht. hatálya alá tartozó szennyvíziszap ......................................................................... 103 4.5.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok ..................................................... 103 4.5.2 Előrejelzés ................................................................................................................... 106 4.5.3 Cselekvési irányok....................................................................................................... 106 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 3 4.6 Veszélyes hulladék ............................................................................................................. 108 4.6.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok ..................................................... 108 4.6.2 Előrejelzés ................................................................................................................... 112 4.6.3 Cselekvési irányok....................................................................................................... 113 4.6.4 PCB és PCT tartalmú hulladék .................................................................................... 113 4.6.5 Hulladékolaj ................................................................................................................ 119 4.6.6 Elem-, illetve akkumulátorhulladék ............................................................................ 124 4.6.7 Elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladék ............................... 132 4.6.8 Hulladékká vált gépjárművekből származó hulladék .................................................. 143 4.6.9 Egészségügyi intézményekben képződő hulladék, gyógyszerhulladék ....................... 149 4.6.10 Növényvédő szerekből és csomagolóeszközeikből képződő hulladék ........................ 160 4.6.11 Azbeszthulladék .......................................................................................................... 163 4.7 Biológiailag lebomló hulladék .......................................................................................... 167 4.7.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok ..................................................... 167 4.7.2 Előrejelzés ................................................................................................................... 171 4.7.3 Cselekvési irányok....................................................................................................... 172 4.8 Gumiabroncs ...................................................................................................................... 176 4.8.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok ..................................................... 176 4.8.2 Előrejelzés ................................................................................................................... 180 4.8.3 Cselekvési irányok....................................................................................................... 181 5 CSOMAGOLÁSI HULLADÉK ............................................................................................... 183 5.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok ......................................................... 183 5.1.1 Papír............................................................................................................................. 186 5.1.2 Műanyag ...................................................................................................................... 187 5.1.3 Üveg ............................................................................................................................ 187 5.1.4 Fém .............................................................................................................................. 188 5.1.5 Fa ................................................................................................................................. 188 5.1.6 Társított csomagolás .................................................................................................... 189 5.2 Előrejelzés .......................................................................................................................... 189 5.3 Cselekvési irányok ............................................................................................................. 190 6 NAPRAKÉSZ HULLADÉKGAZDÁLKODÁS TERVEZÉS ........................................................... 195 7 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KIEMELT INFRASTRUKTÚRA ELEMEINEK A BEMUTATÁSA ...... 197 7.1 Energetikai hasznosítók, égetők ....................................................................................... 197 7.2 Hulladéklerakók ................................................................................................................ 199 7.2.1 Hulladéklerakók rekultivációja.................................................................................... 200 7.2.2 Működő hulladéklerakók ............................................................................................. 201 7.3 Hulladékhasznosító művek ............................................................................................... 207 7.4 Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében működő hulladékgazdálkodási infrastruktúra .................................................................................................................................... 213 7.4.1 Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ........................................................................ 213 7.4.2 Infrastruktúra ............................................................................................................... 213 8 CSELEKVÉSI PROGRAM .................................................................................................... 222 9 ORSZÁGOS MEGELŐZÉSI PROGRAM ................................................................................. 240 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 4 9.1 Bevezetés............................................................................................................................. 240 9.1.1 Alapelvek, fogalmak.................................................................................................... 240 9.1.2 Szabályozási háttér, kapcsolódó dokumentumok ........................................................ 243 9.1.3 A megelőzés jelenlegi helyzete és iránya Magyarországon ........................................ 246 9.1.4 Hazai jó gyakorlatok, követendő példák ..................................................................... 263 9.2 Vízió – jövőkép ................................................................................................................... 267 9.3 Átfogó célkitűzések ............................................................................................................ 268 9.4 Cselekvési Program ........................................................................................................... 268 9.4.1 A HKI által javasolt intézkedések értékelése .............................................................. 268 9.4.2 Beavatkozási területek, javasolt intézkedések ............................................................. 268 9.4.3 Az OMP megvalósítása, várható eredmények, indikátorok ........................................ 286 10 ÖSSZEFOGLALÁS .............................................................................................................. 295 Melléklet: 1. számú melléklet: Rövidítések jegyzéke 2. számú melléklet: Ábrajegyzék 3. számú melléklet: Táblázatjegyzék Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 5 1 Bevezetés Magyarország számára kiemelt cél a környezet védelme és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt, tisztább környezetet szeretnénk. Ehhez a Kormány 2020-ban elfogadta a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervet (a továbbiakban: KTA). Ez a fenntarthatóság, a megújuló energia szélesebb körű felhasználása és a klímavédelem területén vállalt feladatok mellett tartalmazza a hulladékcsökkentésre, az országban található jogellenesen elhagyott, elhelyezett hulladékok felszámolására vonatkozó intézkedéseket is. A Kormány célja, hogy hazánk – a KTA-ban foglaltaknak megfelelően – fokozatosan áttérjen a körforgásos gazdaságra és a magyar hulladékgazdálkodási ágazat mintaértékű modell legyen Európában. Ennek érdekében megújítja a hazai hulladékgazdálkodási ágazatot és olyan rendszert vezet be, amely nyersanyagként kezeli a hulladékot. A körforgásos gazdaságra való átállást, az illegális hulladéklerakók felszámolását, a hulladékot illegálisan elhelyezők szigorúbb büntetését, a visszaváltási rendszer és kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer kialakítását, valamint a hulladékgazdasági tevékenység racionalizálását szolgáló jogszabályi módosítások hozzájárulnak ahhoz, hogy megóvjuk a természeti környezetünket, azok értékeit, valamint kincseinket és megtisztuljon az ország. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv elkészítését a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlament és tanácsi irányelv (a továbbiakban: HKI), valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény írja elő. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 7 évre készül az Európai Unió programozási időszakához igazodva. A korábbi hulladékgazdálkodási tervek meglétét már a 2008. november 22-én kihirdetett HKI, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény is előírta. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv I. dokumentum a 2003–2008 közötti időszakra készült és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal került elfogadásra. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv II. dokumentumot a kormány a 2014–2020 közötti időszakra szóló Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 2055/2013. (XII. 31.) Korm. határozattal fogadta el és végrehajtását 2020. december 31-i határidővel rendelte el. A jelen Országos Hulladékgazdálkodási Terv III. (a továbbiakban: OHT) ismerteti hazánk hulladékgazdálkodási helyzetét, hulladékáramonként bemutatja a készítés időpontjára Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 6 vonatkozó helyzetet, az Országos Hulladékgazdálkodási Terv II. alatt elért eredményeket, azonosítja a hiányosságokat és felvázolja az adott hulladékáramra vonatkozó általános és specifikus cselekvési irányokat. Emellett átülteti a gyakorlatba a KTA-ban foglalt célokat, amelyek – egyebek mellett – hozzájárulnak az éves szinten képződő műanyaghulladék mennyiségének csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal történő takarékos gazdálkodáshoz és a másodnyersanyag felhasználás elősegítéséhez. Az OHT részét képezi a Cselekvési Program, amely a konkrét szükséges beavatkozásokat azonosítja, megjelölve az adott beavatkozáshoz kapcsolódó célkitűzést, intézkedést, indikátort, forrásigényt és támogatási lehetőséget. Az OHT részét képezi továbbá az Országos Megelőzési Program (a továbbiakban: OMP) is, amely tartalmazza a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos célkitűzéseket és az ezek elérése érdekében megvalósítandó intézkedéseket. Az OMP egyik fő célja a szükségleteken alapuló, észszerű gazdasági növekedés és a hulladékképződés által okozott környezeti hatások közötti összefüggés megszüntetése. Az OMP átfogó célja olyan intézkedések bevezetése, amelyek elősegítik az erőforrás-használat és a szükségleteken alapuló, észszerű gazdasági növekedés szétválasztását, csökkentik az anyagfelhasználást és a hulladék képződését, hozzájárulnak a hatékonyabb erőforrás-gazdálkodás megvalósításához, és a termékek életciklusának növeléséhez, elősegítik az életciklusuk során a környezetre a lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások alkalmazását és a munkahelyteremtést. Az OHT a vonatkozó jogszabályok, a hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet, az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet, valamint a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével készült. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 7 2 A magyarországi hulladékgazdálkodási rendszer bemutatása 2.1 Jövőkép Az elmúlt években a hulladékgazdálkodási szektor nemzetközi felértékelődésének lehettünk tanúi, köszönhetően a környezetvédelmi előírások és követelmények szigorodásának és a másodnyersanyag felhasználási lehetőségek erősödésének. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer folyamatos fejlődést mutatott az elmúlt évtizedekben, ennek bizonyítéka, hogy a lerakott hulladék mennyisége csökkent, a hasznosított hulladékmennyiség nőtt és jelentősen javult a közszolgáltatás színvonala. A teljes rendszer azonban további lényeges fejlődési és hatékonyságnövelési potenciállal rendelkezik, amelyet mielőbb hatékonyabban ki kell használni és a fejlődési lehetőségeket ki kell aknázni. A hulladékgazdálkodási rendszerrel szembeni legnagyobb kihívások közül a körforgásos gazdasági modellre való átállás és az uniós kötelezettségek teljesítése emelhetők ki. A hulladékgazdálkodás akkor képes hatékonyan elősegíteni a körforgásos gazdaság megvalósítását, ha az a hulladékgazdálkodási folyamatban érintetteket a hulladékhierarchia magasabb szintjeinek alkalmazására – a fogyasztás csökkentésére, a hulladékok keletkezésének megelőzésére, az elhasználódott termékek javítására, újrahasználatára – ösztönzi, azaz önmaga is hozzájárul ahhoz, hogy minél kevesebb és minél alacsonyabb kockázatú hulladék képződjön, ahelyett, hogy a környezetet önmagában is károsító, túlméretezett infrastruktúra kialakítását eredményezné. Ennek módja egy, a teljes költségek számszerűsítésére és érvényesítésére épülő, a tudatosítás különböző formáit használó hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése, amely egyértelmű üzeneteket fogalmaz meg a résztvevői számára. A középtávú stratégiai célkitűzés, hogy a magyar hulladékgazdálkodási ágazat a körforgásos gazdaság egyik mintaértékű modellje legyen Európában. A körforgásos gazdaságra való átállás során olyan modellt kell megvalósítani, amelyben a termékek életciklusát figyelembe véve nem keletkezik olyan hulladék, amely nem hasznosul újra a gazdaságban valamilyen formában. Ebben a rendszerben a termékeket, gazdasági értelemben kihasználjuk, hogy a ma termékei egyben a jövő alapanyagai legyenek. Magyarország versenyképességének a növelése érdekében fontos, hogy a magyar gazdaság is ki tudja használni a hulladékgazdálkodási ágazatban rejlő potenciális lehetőségeket és az innováció ösztönzésével, a minőségi hulladékgyűjtés és feldolgozás új rendszerének kidolgozásával támogatásra kerüljön a gazdaság fejlődése úgy, hogy a hulladékgazdálkodás terén a megelőzés, az újrahasználat és az újrafeldolgozás irányába történő előrehaladással egyúttal környezetünk magas szintű védelme is biztosítva legyen. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 8 2.2 Jogszabályi környezet 2.2.1 Európai uniós determinációk Az Európai Unió szakterületi stratégiáiban és jogszabályalkotásában kiemelt figyelmet kap a globális versenyképesség javulása, a fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása, a természeti erőforrások megőrzését szolgáló innovatív új üzleti modellek, valamint új munkahelyek teremtését célzó, ún. körforgásos gazdaságra vonatkozó, a hulladékgazdálkodási szakterületet érintő jogszabályok és egyéb dokumentumok. Az Európai Bizottság által prioritásként meghatározott körforgásos gazdaságra vonatkozó javaslatcsomag 2015. december 2-án került közzétételre1. A javaslatcsomag részeként a Bizottság „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” című közleményében2 a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervet terjesztett elő. A Bizottság az uniós cselekvési tervben figyelmet fordított a gazdaságba „másodlagos nyersanyagként” visszajuttatott újrafeldolgozott anyagokra is. Az Európai Bizottság a 2015 decemberében kiadott körforgásos gazdaság javaslatcsomag Akciótervéhez kapcsolódóan 2018. január 16-án újabb csomagot terjesztett elő, amelynek tartalma 3 közlemény3,4,5 és két jelentés6,7. A Körforgásos Gazdaság csomag továbbá még hat hulladékgazdálkodási irányelv módosítására vonatkozó javaslatot tartalmaz, amelyek a tárgyalási és uniós döntéshozatali folyamatok lezárásával 2018. július 4-én léptek hatályba. Az Európai Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó javaslatcsomagja a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabály-módosítások mellett egy Akciótervet is tartalmaz. A javaslatcsomag átfogó célja az erőforrás hatékonyság, valamint az üvegházhatású gázkibocsátás mérséklésének elősegítése a nyersanyagok, termékek és hulladékok lehető leghatékonyabb felhasználásának, illetve hasznosításának biztosításával. Magyarország számára lényegi pontot a célszámok képezik, amelyek eléréséhez biztosított ugyan a derogáció igénybevétele, azonban a célszámok teljesíthetősége tekintetében további jelentős lépések szükségesek. 1 https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/MEMO 15 6204; letöltés dátuma: 2021. február 11. 2 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52015DC0614; letöltés dátuma: 2021. február11. 3https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:2df5d1d2-fac7-11e7-b8f5 01aa75ed71a1.0016.02/DOC 1&format=PDF; letöltés dátuma: 2021. február 11. 4 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52018DC0029&from=EN; letöltés dátuma: 2021. február 11. 5 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/?uri=CELEX%3A52018DC0032; letöltés dátuma: 2021. február 11. 6https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip 20 1542; letöltés dátuma: 2021. február 11. 7https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=COM:2018:35:FIN: letöltés dátuma: 2021. február 11. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 9 A körforgásos gazdasági csomag részeként benyújtott irányelvi módosítások jelentősen átalakítják a hatályos szabályozási rendszer definícióit, célszámait és számítási módszertanát. A jogszabályok néhány problémát továbbra sem kezelnek közvetlenül, hanem később kiadandó útmutatóktól várják a megoldást. Módosító irányelvek Módosított irányelvek (EU) 2018/851 1. a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosítása (EU) 2018/850 2. a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv módosítása (EU) 2018/852 3. a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosítása (EU) 2018/849 4. az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK irányelv módosítása 5. az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelv módosítása 6. az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU irányelv módosítása 1. táblázat - 2018. július 4-én hatályba lépett európai uniós irányelv módosítások Számos, egyéb szakterületi szabályozás is meghatározza az elkövetkező időszak hulladékgazdálkodási jogszabályi, engedélyezési, és működési környezetét. Szükséges kiemelni többek között az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: IED irányelv) alapján az elfogadott, hulladékgazdálkodást érintő végrehajtási határozatokat, melyeket mind a hulladékgazdálkodási létesítmények tervezése, kialakítása, üzemeltetése, mind az engedélyezés és a felülvizsgálat során a meghatározott határidőkkel figyelembe kell venni. Az Európai Bizottság 2018. augusztus 17-én tette közzé az IED irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (Best Available Techniques, továbbiakban: BAT) kapcsolatos következtetéseknek a hulladékkezelés tekintetében történő meghatározásáról szóló (EU) 2018/1147 végrehajtási határozatot. Az IED irányelv előírja, hogy az EU-tagállamok meglévő, érintett hulladékkezelő üzemeinek a közzétételtől számított legkésőbb 4 éven belül (azaz 2022. augusztus 17-ig) meg kell felelniük a BAT-következtetéseknek. Az új létesítmények kialakítását már ennek megfelelően kell megvalósítani. Az Európai Bizottság 2019. november 12-én tette közzé az IED irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos következtetéseknek a hulladékégetés tekintetében történő meghatározásáról szóló (EU) 2019/2010 végrehajtási határozatot. Ennek megfelelően szintén 4 éven belül (azaz 2023. november 12-ig) az érintett, üzemelő hulladékégetőknek meg kell felelniük a BAT következtetéseknek. Az új létesítmények kialakítását már ennek megfelelően kell megvalósítani. 2.2.1.1 A hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 10 A HKI jogi keretet biztosít az EU területén végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekre vonatkozóan. A keretrendszer célja a környezet és az emberi egészség védelme azáltal, hogy hangsúlyozza a helyes hulladékgazdálkodási, hulladékhasznosítási és -újrafeldolgozási módszereknek a természeti erőforrásokra nehezedő teher csökkentése szempontjából vett jelentőségét, továbbá javítani kíván e módszerek alkalmazásán. A HKI megerősíti a „szennyező fizet” elvet, amely szerint a hulladék eredeti termelőjének kell megfizetnie a hulladékgazdálkodás költségeit, továbbá a kiterjesztett gyártói felelősség elvének markánsabb érvényesülése érdekében bevezeti a kiterjesztett gyártói felelősség általános követelményeit. A HKI különbséget tesz a hulladékok és a melléktermékek között. Az illetékes nemzeti hatóságoknak hulladékgazdálkodási terveket és hulladékmegelőzési programokat kell kidolgozniuk. Különleges feltételek vonatkoznak a veszélyes hulladékokra, a hulladékolajokra és a biohulladékokra. A HKI hatálya nem terjed ki bizonyos típusú hulladékokra, így a radioaktív hulladékokra, a hatástalanított robbanóanyagokra, a fekáliára, a szennyvízre és az állati tetemekre sem. A hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2018/851 európai parlamenti és tanácsi irányelv a körforgásos gazdaságról szóló intézkedéscsomag részeként módosította a HKI-t. A HKI már meghatározza a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre vonatkozó alapkövetelményeket, melyek közé tartozik többek között a szervezeti felelősség, valamint a hulladékmegelőzéshez, a termékek újrafelhasználhatóságához és újrafeldolgozhatóságához való hozzájárulás felelőssége is. A módosított HKI szigorítja a hulladékmegelőzési szabályokat. A hulladékkeletkezés tekintetében az európai uniós országoknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy: − fenntartható termelési és fogyasztási modelleket támogassanak, − erőforrás-hatékony, tartós, javítható, újrafelhasználható és korszerűsíthető termékek tervezését, gyártását és használatát ösztönözzék, − kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó termékeket célozzanak meg annak megakadályozása érdekében, hogy ezek az anyagok hulladékká váljanak, − ösztönözzék pótalkatrészek, használati utasítások, műszaki információk vagy olyan más eszközök rendelkezésre állását, amelyek lehetővé teszik a termékek javítását és újrafelhasználását anélkül, hogy veszélyeztetnék azok minőségét és biztonságát, − csökkentsék az élelmiszer-pazarlást és hozzájáruljanak az ENSZ fenntartható fejlődési céljához, mely szerint 2030-ig a kiskereskedelmi és fogyasztói szinten 50%-kal csökkenteni kell az egy főre eső globális élelmiszer-pazarlást a termelési és ellátási lánc teljes folyamatában, − előmozdítsák az anyagok és termékek veszélyesanyag-tartalmának csökkentését, valamint a HKI 9. cikk (1) bekezdés i) pontja szerinti információk Európai Vegyianyag-ügynökséghez történő eljuttatását, − megszüntessék a tengeri hulladék keletkezését. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 11 A települési hulladékokkal kapcsolatosan a HKI módosítással nem érintett célérték alapján 2020-ig legalább a háztartásokból származó papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék, és egyéb forrásból származó, ezekhez hasonló hulladék esetében az újrahasználatra előkészítést és újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50%-ra kell növelni. 2020-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék – a föld és a kő kivételével, de ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére használt hulladékot – újrahasználatra előkészítésének, újrafeldolgozásának és egyéb, anyagában történő hasznosításának együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 70%-ra kell növelni. A HKI alapján a tagállamoknak elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kellett felállítaniuk legalább a papír, a fém, a műanyag és az üveg esetében. A HKI módosításával az összes (tehát a módosított definíció szerinti) települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozóan új célértékek kerültek rögzítésre: célszám derogációval 2025-ig 55% 50% 2030-ig 60% 55% 2035-ig 65% 60% 2. táblázat - Európai uniós célértékek települési hulladék tekintetében Az új számítási módszertant figyelembe véve 2018. évben nagyságrendileg 37% újrafeldolgozás történt települési hulladék tekintetében. A fenti táblázat alapján 2025-re a célszám 55%. Magyarország a derogációs feltételeknek megfelel, így a derogációs kérelem benyújtható. A derogációs jogosultság megszerzéséhez a HKI IV. melléklete szerinti végrehajtási tervet kell készíteni és benyújtani a Bizottság részére 24 hónappal a kötelezettség határidejének lejárta előtt. További előírások, amelyek tagállami beavatkozást igényelnek: − textil hulladék kötelező elkülönített gyűjtése 2025. január 1-től, − biohulladék kötelező elkülönített gyűjtése 2023. december 31-től (vagy keletkezés helyén történő gyűjtése és hasznosítása), − háztartási veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése 2025. január 1-től, − megelőzés: 2030-ig az egy főre jutó globális élelmiszer-hulladék kiskereskedelmi és fogyasztói szinten 50%-kal való csökkentése, valamint az élelmiszer-veszteségek a termelési és ellátási láncok mentén történő csökkentése (ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzés), − kiterjesztett gyártói felelősség – a települési hulladékáramban található, gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó hulladékok esetén a tagországoknak biztosítaniuk kell, hogy a 2018. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 12 július 4. előtt létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek 2023. január 5-ig megfeleljenek a HKI követelményeinek. A Bizottság a fentiek mellett számos útmutató – például a gyártói felelősségi rendszerekkel kapcsolatos útmutató – kidolgozását is vállalta, melyek az Európai Unió tagállamai számára az egységes joggyakorlatot teszik lehetővé. A Bizottság 2028. december 31-ig felülvizsgálja a települési hulladék tekintetében 2035-re meghatározott célértékeket, és fenntartja az ezekre vonatkozó módosítás lehetőségét is, amely a célértékek emelését jelentheti. 2.2.1.2 A hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv A hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 1999/31/EK irányelv) célja a hulladéklerakásnak a felszíni vizekre, talajvízre, talajra, levegőre és emberi egészségre gyakorolt valamennyi negatív hatásának megelőzése vagy a lehető legkisebb mértékűre való csökkentése. Ezt szigorú műszaki követelmények bevezetése révén kívánja elérni. Az 1999/31/EK irányelv fő elemei: − Az uniós kormányoknak nemzeti stratégiákat kell végrehajtaniuk a hulladéklerakókba kerülő biológiailag lebontható hulladékok mennyiségének progresszív csökkentése érdekében. − A hulladéklerakó létesítmények nem vehetnek át használt gumiabroncsokat, valamint folyékony, tűzveszélyes, robbanásveszélyes vagy maró hulladékokat, illetve kórházakból és orvosi vagy egészségügyi szolgáltatóktól származó hulladékokat. − Hulladéklerakóban csak kezelésen átesett hulladékot helyezhetnek el. − A települési hulladék nem veszélyes hulladékként átvehető a hulladéklerakó helyeken. − A nemzeti hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az üzemeltetők által a hulladéklerakásért kiszabott díjak valamennyi költséget fedezzenek, kezdve a lerakó megépítésétől egészen a lerakó lezárásáig. A hulladékok hulladéklerakókban történő átvételét a hulladékok hulladéklerakókban történő átvételének kritériumairól és eljárásairól az 1999/31/EK irányelv II. mellékletének 16. cikke alapján a 2003/33/EK tanácsi határozat határozza meg. Az 1999/31/EK irányelvben meghatározott európai uniós kötelezettség volt, hogy a települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget az 1995 ben országos szinten képződött települési hulladék részét képező, biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35%-ra kell csökkenteni. Az 1995. évi bázisadat alapján Magyarországnak 2016. július 1-ig 820 000 tonna alá kellett csökkenteni a tárgyévben hulladéklerakóban lerakott biológiailag lebontható települési hulladék mennyiségét. Az adatgyűjtés szervezeti hátterét a tagállami környezetvédelmi hatósági szervezetrendszer Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 13 biztosítja. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerbe (a továbbiakban: OKIR) a vonatkozó jogszabályok alapján jelentett adatokat a hatóság ellenőrzi és fogadja el. A gyűjtött adatok ellenőrzését szolgálta a 2017. és 2018. évben végzett két évszakos települési hulladék analízis is. Az 1999/31/EK irányelv módosítása során előírt maximum 10%-os települési hulladék lerakási arány 2035-re (derogációval 2040-re) történő teljesítése további jelentős lépéseket igényel, mivel a települési hulladék nagy része még mindig lerakásra kerül. A célérték teljesítéséhez (amellett, hogy hazánk derogációra lesz jogosult) a települési hulladék hasznosítási arányának drasztikus emelésére van szükség, melyhez további fejlesztések, beruházások indokoltak a hulladékgazdálkodási területen. A derogációval teljesítendő célérték: 2035-re legfeljebb 25%, a derogációs feltételeknek Magyarország megfelel, a 10 %-os célértéket így 2040-re kell teljesítenünk. Elmondható hogy hazánk szempontjából az Európai Unió részéről ambiciózus célszám került megállapításra. A 2018. évi adatok alapján 49,6% a lerakott települési hulladék mennyisége az összesen képződött hulladékmennyiséghez viszonyítva, ezért a célértékek teljesítése céljából új hulladékgazdálkodási modell kerül bevezetésre. A tagállamoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy 2030-tól a hulladéklerakókban ne lehessen újrafeldolgozásra vagy egyéb hasznosításra alkalmas hulladékot, különösen települési hulladékot elhelyezni – kivéve, ha ez biztosítja a legjobb környezeti eredményt. 2.2.1.3 A csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló 94/62/EK irányelv A csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: CSKI) meghatározza a csomagolásra és a csomagolási hulladékokra, azok kezelésére vonatkozó európai uniós szabályokat. A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2018/852 európai parlamenti és tanácsi irányelv új intézkedéseket határoz meg, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy: − megelőzzék a csomagolási hulladék képződését és − előmozdítsák a csomagolási hulladék újrafelhasználását, újrafeldolgozását és a hasznosítás más formáit, azok végleges ártalmatlanítása helyett, ily módon hozzájáruljanak a körforgásos gazdaságra való áttéréshez. A módosított CSKI hatálya kiterjed valamennyi, az európai piacon forgalomba hozott csomagolásra, valamint csomagolási hulladékra, függetlenül attól, hogy az ipari, kereskedelmi, hivatali, üzleti, szolgáltatási, háztartási vagy bármilyen más szinten keletkezik, tekintet nélkül azok anyagára. A CSKI szerint az uniós országoknak intézkedéseket kell hozniuk, hogy a Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 14 nemzeti programok, kezdeményezések, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek és más gazdasági eszközök révén megelőzzék a csomagolási hulladék keletkezését, valamint minimalizálják a csomagolás környezeti hatását. Az uniós országoknak ösztönözniük kell a forgalomba kerülő újrafelhasználható csomagolás részarányának növelését, valamint a csomagolás újrafelhasználását biztosító rendszerek alkalmazását, az élelmiszer-biztonság veszélyeztetése nélkül. Ezen támogató eszközök lehetnek többek között: − betétdíj-visszatérítési rendszerek, − célszámok, − gazdasági ösztönzők, − minimális százalékos arányok előírása a forgalomba hozott újrafelhasználható csomagolás minden egyes fajtájára. A módosított CSKI alapján 2025-ig az EU tagállamoknak gondoskodniuk kell a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek kialakításáról, minden csomagolás számára. A gyártói felelősségi rendszereknek biztosítaniuk kell a használt csomagolás és/vagy csomagolási hulladék újbóli felhasználását vagy gyűjtését, valamint az összegyűjtött csomagolás és/vagy csomagolási hulladék újrafelhasználását vagy hasznosítását, és a csomagolás újrafeldolgozását. Ezeknek a rendszereknek meg kell felelniük bizonyos előírt minimumkövetelményeknek a HKI értelmében. Ezeknek a rendszereknek ösztönözniük kell az olyan csomagolás előállítását, amelyet úgy terveznek meg, gyártanak és forgalmaznak, hogy az lehetővé tegye a csomagolás újrafelhasználását vagy hasznosítását, és minimális hatást gyakoroljon a környezetre. A CSKI-ben a módosítással új újrafeldolgozási célértékek kerültek rögzítésre hulladékfajtánként, valamint az összes csomagolási hulladék tekintetében: Újrafeldolgozási célértékek 2025. december 31-ig 2030. december 31-ig derogációs lehetőségek műanyag 50% 55% a derogációs eltérés legfeljebb 15% lehet egy vagy két alcél között megosztva az egyes célértékre vonatkozó újrafeldolgozási arány nem csökkenhet 30% alá az üveg és a papír esetében a célszám nem lehet 60%-nál kisebb fa 25% 30% vasfém 70% 80% alumínium 50% 60% üveg 70% 75% papír és karton 75% 85% összes csomagolási hulladék 65% 70% 3. táblázat - CSKI által meghatározott újrafeldolgozási célértékek A módosított CSKI-ben meghatározott, összes csomagolás újrafeldolgozása tekintetében 2030 ra előírt célszám 70%. Ezen belül az egyes hulladékáramok tekintetében megjelölt célszámok, Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 15 különösen a műanyag és az üveg csomagolásra 2030-ra előírt 55%, illetve 75%-os célértékek meglehetősen ambiciózusak Magyarország számára, ezért a célértékek teljesítése céljából indokolt a visszaváltási rendszer bevezetése. További kihívást jelent, hogy energetikai hasznosítással már nem teljesíthetőek a 2030-ra előírt újrafeldolgozási célértékek a csomagolási hulladék tekintetében. 2.2.1.4 Az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK irányelv, az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelv, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU irányelv A fenti irányelvek az egyes hulladékáramokra vonatkozóan különböző célszámokat határoznak meg a tagállamok részére. Az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2000/53/EK irányelv) 7. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint legkésőbb 2015. január 1-jéig minden elhasználódott jármű tekintetében az újrahasználat és hasznosítás mértéke el kell, hogy érje az átlagos járműsúlyhoz viszonyított 95%-ot egy évre vetítve. Ugyanezen időre az újrahasználatot és visszanyerést legalább 85%-ra kell növelni átlagos járműsúlyra vetítve. A 2000/53/EK irányelv az elhasználódott járművekből és alkatrészeikből keletkező hulladék keletkezésének megelőzésére és korlátozására irányuló intézkedéseket határoz meg, továbbá biztosítja, hogy ezek újrahasználatára, hasznosítására vagy visszanyerésére – amennyiben lehetséges – sor kerüljön. A 2000/53/EK irányelv a személygépkocsikra és a kisteherautókra vonatkozik, hatálya nem terjed ki azonban a nagyteherautókra, a veteránjárművekre és az egyedi felhasználási célú járművekre. Magyarországnak az Európai Unió felé az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006/66/EK irányelv (a továbbiakban: 2006/66/EK irányelv) alapján az elem- és akkumulátorhulladék gyűjtésére és hasznosítására teljesítési kötelezettsége van. A 2006/66/EK irányelv célja a környezetbe bekerülő veszélyes – különösen a higany-, a kadmium- és az ólomtartalmú – anyagok mennyiségének csökkentése. E célt pedig a veszélyes anyagok elemekben és akkumulátorokban történő felhasználásának csökkentése, valamint a felhasznált anyagok újrafelhasználása révén kell elérni. A 2006/66/EK irányelv az elemek és akkumulátorok valamennyi típusára alkalmazandó, kivéve a tagállamok biztonságának védelmére szolgáló eszközökhöz való, illetve katonai célokra vagy a világűrben való felhasználásra tervezett berendezésekben használt elemeket és akkumulátorokat. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 16 A 2006/66/EK irányelv szerint a tagállamoknak a hulladékká vált szárazelemek és akkumulátorok nagyarányú újrafeldolgozásának biztosítása céljából meg kell hozniuk az elkülönített hulladékgyűjtés előmozdítására és maximalizálására, valamint az elemek és akkumulátorok vegyes települési hulladékként történő ártalmatlanításának megakadályozására irányuló szükséges intézkedéseket (ideértve a gazdasági eszközöket is). Olyan rendelkezéseket kell hozniuk, amelyek lehetővé teszik a végfelhasználók számára, hogy a hulladékká vált elemeket és akkumulátorokat a közelben található gyűjtőhelyen adják le, valamint azokat a gyártók díjmentesen visszavegyék. Gyűjtési kötelezettségek: − 2012. szeptember 26-ig a minimális gyűjtési arány (hároméves átlag alapján) 25%, − 2016. szeptember 26-a után a minimális gyűjtési arány (hároméves átlag alapján) 45%. Hasznosítási kötelezettségek: − a savas ólomelemek és -akkumulátorok az átlagos tömeget tekintve 65%-os újrafeldolgozása, beleértve az ólomtartalom technikailag lehetséges legteljesebb újrafeldolgozását is, a túlzott költségek egyidejű elkerülése mellett, − nikkel-kadmium elemek és akkumulátorok az átlagos tömeget tekintve 75%-os újrafeldolgozása, beleértve a kadmium tartalom technikailag lehetséges legteljesebb újrafeldolgozását is, a túlzott költségek egyidejű elkerülése mellett, és − egyéb hulladékelemek és- akkumulátorok az átlagos tömeget tekintve 50%-os újrafeldolgozása. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2012/19/EU irányelv) már a körforgásos gazdasági javaslatcsomaggal összefüggésben végrehajtott módosítást megelőzően, 2016-tól kezdődően is tartalmazott 45%-os minimális gyűjtési arányra vonatkozó előírást, valamint a gyűjtési arány növelésére irányuló rendelkezést, amely szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 2016-tól 2019-ig tartó időszakban az elektromos és elektronikus berendezések gyűjtési aránya folyamatosan növekedjen a 2019-től meghatározott értékekig. 2019-től az évente elérendő minimális gyűjtési arány a tárgyévet megelőző három évben az érintett tagállamban forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések átlagos tömegének 65%-a, vagy az elektromos és elektronikus berendezések ezen tagállam területén keletkezett hulladékainak 85%-a. A 2012/19/EU irányelv célja, hogy védje a környezetet és az emberek egészségét azzal, hogy fenntartható termelésre és fogyasztásra bátorít. A 2012/19/EU irányelv alapján az EU országainak a következőket kell tenniük: − bátorítani a gyártók és újrafeldolgozók közötti együttműködést olyan elektromos berendezések tervezése céljából, hogy azok újrafelhasználhatók, szétszedhetők és Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 17 visszanyerhetők legyenek, a környezetbarát tervezésről szóló irányelvvel (2009/125/EK irányelv) összhangban, − minimalizálni az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak vegyes települési hulladékként történő ártalmatlanítását, − engedélyezni a háztartások és a forgalmazók számára az elektromos és elektronikus hulladékok ingyenes leadását, − megszüntetni az olyan hulladékok elhelyezését, amelyeket elkülönítve gyűjtöttek be, de megfelelő kezelésük nem történt meg. Az (EU) 2018/849 irányelvvel végrehajtott módosítás alapján a körforgásos gazdasági javaslatcsomag keretében a vonatkozó irányelvek tekintetében a jelentéstételi, nyilvántartási és tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályok módosításai történtek meg. 2.2.1.5 Az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló (EU) 904/2019 irányelv Az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló (EU) 904/2019 irányelv (a továbbiakban: SUP irányelv) fő célja az egyszer használatos műanyagtermékekből és műanyagot tartalmazó halászeszközökből származó tengeri műanyaghulladék megelőzése és csökkentése az EU műanyag-stratégiája keretében már előirányzott intézkedések kiegészítésével. A Bizottság „A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia” (a továbbiakban: Műanyag Stratégia) című, 2018. január 16-i közleményében arra a következtetésre jutott, hogy kezelni kell a műanyaghulladék folyamatosan növekvő keletkezése és a műanyaghulladék környezetbe, különösen a tengeri környezetbe jutása jelentette problémát. A műanyag, gazdaságunk és hétköznapi életünk szempontjából fontos és mindennapi anyag. Változatos funkciói révén számos társadalmi kihívás kezelését segíti. Ugyanakkor a műanyagok előállításának, használatának és hulladékként való kezelésének jelenlegi módja miatt a „körforgásos” jelleget jobban előtérbe helyező megközelítésben rejlő gazdasági hasznok sajnos gyakran nem jelentkeznek, és a környezet is károsodik. Sürgősen kezelni kell azokat a környezeti problémákat, amelyek ma beárnyékolják a műanyagok előállítását, alkalmazását és felhasználását. E problémák egyik leglátványosabb és legriasztóbb jele az évente a tengerekben és utak mentén, utcákon megjelenő több millió tonnányi műanyaghulladék, amely egyre nagyobb aggodalmat kelt az emberekben. A tengeri elhagyott hulladék a határokon átívelő jellege miatt egyre növekvő globális problémának számít. A tengeri elhagyott hulladék csökkentése kulcsfontosságú lépés az ENSZ 14. fenntartható fejlesztési céljának teljesítéséhez. Ezt a jelenséget súlyosbítja, hogy évről évre egyre több műanyaghulladék keletkezik, és egyre növekszik az olyan egyszer használatos műanyagok – például a csomagolások és más Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 18 fogyasztási cikkek – felhasználása, amelyeket egyetlen rövid használat után eldobunk, ritkán kerül sor az újrafeldolgozásukra és gyakran tengeri hulladékként végzik. Ilyenek többek között a kisebb-nagyobb hordtasakok, az egyszer használatos poharak, fedők, szívószálak és evőeszközök, amelyek gyakran készülnek műanyagból annak kis súlya, alacsony költsége és praktikus tulajdonságai miatt. Egyes műanyagtermékek jelentős negatív környezeti, egészségügyi és gazdasági hatással bírnak. A Műanyag Stratégia az egyszer használatos termékek helyett a fenntartható és nem káros, újrahasználható termékeket helyezi előtérbe, valamint a keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére irányul. Az Európai Bizottság a Műanyag Stratégia keretében 2018. május 28-án terjesztette elő a SUP irányelv javaslatát, mely 2019. július 2-án lépett hatályba. A kezdeményezés fő célja az egyes egyszer használatos műanyagtermékekből és műanyagot tartalmazó halászeszközökből származó tengeri műanyaghulladék megelőzése és csökkentése. A SUP irányelv a tengeri műanyaghulladék-kibocsátásnak csak egy – bár meglehetősen jelentős – részét kezeli. Az Európai Unióban a tengerparti hulladékszámlálás alapján a tengeri hulladék 80-85%-a műanyag, ebből az egyszer használatos műanyag tételek aránya 50%-ot, a halászattal kapcsolatos tételek pedig 27%-ot tesznek ki. A SUP irányelv hatálya csak az Unió tengerpartjain leggyakrabban előforduló egyszer használatos műanyagtermékekre, valamint a műanyagot tartalmazó halászeszközökre és oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékekre terjed ki. A SUP irányelvben meghatározott intézkedések: − a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, hogy az ételtárolók és italpoharak esetében alacsonyabb fogyasztást érjenek el 2022-höz képest 2026-ra; − az irányelv forgalomba hozatali korlátozást határoz meg 2021. július 3-tól az oxidatív úton lebomló műanyagokra, a fültisztító pálcikákra, evőeszközökre, tányérokra, szívószálakra, italkeverőkre, léggömb tartó pálcikákra, expandált polisztirolból készült étel- és italtárolókra és italpoharakra; − a legfeljebb 3 liter űrtartalmú italtárolókra vonatkozóan kötelezően előírja a kupakok rögzítését 2024. július 3-tól, a kompozit italtárolókra vonatkozóan is; − 2025-től a legfeljebb 3 liter űrtartalmú italpalackok 25%-ban újrafeldolgozott anyagból kell, hogy készüljenek. 2030-tól 30%-ban újrafeldolgozott másodnyersanyagot kell, hogy tartalmazzanak; − 2021. július 3-tól jelölési előírást kell alkalmazni az egészségügyi betétek, tamponok, tampon-applikátorok, nedves törlőkendők, cigarettaszűrők és italpoharak esetében. Jelölés során a termék vagy hulladék megfelelő kezelése, a benne lévő műanyag és annak káros környezeti hatásai, valamint megfelelő kezelése kerül feltüntetésre; Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 19 − kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer keretei között a hulladékeltakarítási költség is fedezve lesz. A rendszer megalkotásának határideje 2024. december 31., a cigarettaszűrőkre vonatkozóan 2023. január 5.; − a legfeljebb 3 liter űrtartalmú italpalackokra vonatkozóan 2025-re 77%-os, 2029-re 90%-os visszagyűjtést kell elérnie a tagállamoknak vagy betétdíj rendszerrel vagy kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel; − 2021. július 3-tól szemléletformálást kell végrehajtani az összes, tiltás alá nem tartozó, de a SUP irányelv hatálya alá tartozó egyszer használatos műanyagtermék esetén. Ennek a költségeit a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből befolyó díjból kell fedezni. A Bizottság végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és útmutatókat dolgoz ki folyamatosan a SUP irányelv végrehajtásának elősegítése érdekében. A KTA 2. pontja szerinti cél az, hogy megtiltsuk bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek forgalmazását. A KTA a SUP irányelv 5. cikkében foglalt korlátozó intézkedésnél ambiciózusabb célkitűzéseket tett. A törvényi szintű szabályozás 2020. július 15 én kihirdetésre került az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló 2020. évi XCI. törvénnyel, a részletszabályok, továbbá a tiltott termékek köre kormányrendeleti szinten, az egyes egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról szóló 301/2021. (VI. 1.) Korm. rendelettel kerültek meghatározásra. A törvénymódosítás alapján jelentősen megemelkedett 2021. július 1-től a betiltásra nem kerülő műanyag hordtasakok környezetvédelmi termékdíja: a 15 mikron falvastagság alatti műanyag hordtasakokra vonatkozóan 57 Ft/kg-ról 1 900 Ft/kg ra, a biológiai úton lebomló műanyagból készült hordtasakok esetén a korábbi termékdíj mentességhez képest 500 Ft/kg a fizetendő termékdíj. 2.2.1.6 Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer A bemutatott irányelvek számos új követelményt határoznak meg a tagországok részére (többek között például többfajta hulladék elkülönítetten történő gyűjtését, módosítják az adatszolgáltatás szabályait), továbbá jelentős mértékben növelik meg a tagországokra háruló újrafeldolgozási célértékeket és a hulladék lerakással történő ártalmatlanításának minimalizálását írják elő. A módosítások a hulladékgazdálkodás és az ezzel összefüggő szakterületek jövőbeni irányaira meghatározó jelentőséggel bírnak, ennek megfelelően a hazai jogrendbe történő átültetésük és végrehajtásuk összetett feladat, a meghatározott kötelezettségek teljesítése a szakterület kiemelt feladata. A körforgásos gazdaságra való áttérés a hulladékok jelenlegi gyűjtési és kezelési rendszerének átalakítását igényli. Az átalakítás alapjait és az átalakítás majdani eredményeit, azaz Magyarország elkövetkezendő 10-15 éves hulladék újrafeldolgozási teljesítményének európai uniós elvárások függvényében történő alakulását az irányelvek hazai jogrendbe történő átültetése, és a végrehajtás részletszabályainak meghatározása, és betartása határozza meg. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 20 Az irányelvi implementáció egyik legnagyobb horderejű és legösszetettebb pontja a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (a továbbiakban: EPR8) követelményeknek történő megfelelés, miután a hulladékká vált gépjárművek, az elektromos és elektronikus berendezések és az elemek és akkumulátorok hulladékairól szóló irányelvek már alkalmazták, a 2008-ban kihirdetett HKI-ban9 is megjelent az ún. kiterjesztett gyártói felelősség, mint hulladékgazdálkodási elv. Rögzítésre került, hogy a gyártó nemcsak a tervezéstől a hulladékká válásig felelős a termékért, hanem a hulladékká válást követően annak gyűjtéséért és kezeléséért is. Tíz évvel később, 2018-ban módosításra került a HKI, amelyben azonban már markánsabban jelenik meg a gyártók felelőssége. E módosítás az EPR rendszereket a korábbiakhoz képest jelentősen átalakítja, amelynek a tagországok rendszereinek meg kell felelnie. Az EPR rendszer definíciója a következő: „a tagállamok által hozott olyan intézkedések együttese, amelyek célja annak biztosítása, hogy a termékek gyártói viseljék a pénzügyi felelősséget, illetve a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során a hulladékká válást követően a hulladékkezelésért”. Az irányelvekben korábban, illetve egyes esetekben a 2018. évi módosítások során szigorított újrafeldolgozási célértékek kerültek rögzítésre, amelyek elérésének eszközeként és pénzügyi forrásaként az EPR rendszert jelöli meg. A HKI a célértékek eléréséhez egyéb gazdasági szabályozóeszközöket is felsorol, ugyanakkor ezekre vonatkozóan közösségi szabályrendszert, egységes követelményrendszert nem tartalmaz. A HKI 8. és 8a. cikkében az EPR rendszerekre előírt általános minimumkövetelményeknek a költségek csökkentését, a teljesítmény fokozását, többek között a kis- és középvállalkozások és az e-kereskedelmi vállalkozások számára is egyenlő versenyfeltételek biztosítását, valamint a belső piac zökkenőmentes működése előtt álló akadályok elhárítását kell szolgálniuk. Emellett biztosítaniuk kell, hogy a gyártók viseljék az életciklus végi hulladékgazdálkodási költségeket és arra kell ösztönözniük a gyártókat, hogy a termékek tervezése során fordítsanak nagyobb figyelmet az újrafeldolgozhatóság, újrahasználhatóság és javíthatóság szempontjaira, valamint a veszélyes anyagok jelenlétére. Az EPR rendszerre vonatkozóan a HKI 8a. cikke az alábbi alapkövetelményeket határozza meg, amelyeknek való megfelelést a tagállamoknak biztosítaniuk kell, illetve a gyártóknak meg kell felelniük: − az összes érintett szereplő, a feladatok, szerepek és felelősségi körök egyértelmű lehatárolása, − nemzeti célértékek meghatározása, minimum az irányelvben előírt mennyiségi célértékek elérésének mértékéig, − jelentéstételi rendszer biztosítása, 8 Extended Producer Responsibility 9 Az Európai Parlament és Tanács 2008/98/EK irányelve a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 21 − egyenlő bánásmód biztosítása, − a hulladékbirtokos tájékoztatására vonatkozó követelmény:  a hulladékbirtokos tájékoztatásának biztosítása a hulladékképződés megelőzéséről,  hulladékbirtokos ösztönzése gazdasági vagy szabályozási eszközökkel arra vonatkozóan, hogy felelősséget vállaljanak a hulladékaiknak a meglévő, elkülönített gyűjtési rendszerbe történő szállításért. − Gyártókra vagy azok képviselőire vonatkozó követelmény:  érintett gyártók meghatározása: egyértelműen meghatározott földrajzi területi lehatárolás és termékkörök meghatározása,  a hulladékgyűjtő rendszer megfelelő elérhetőségének biztosítása a lehatárolt területeken,  annak biztosítása, hogy a gyártó rendelkezzen az EPR kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzeszközökkel, vagy pénzügyi és szervezési eszközökkel,  megfelelő ellenőrzési vagy önellenőrzési mechanizmus bevezetése. − Nyilvános információkhoz való hozzáférés biztosítása:  a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni kollektív teljesítés esetén a gyártó vagy szervezet tulajdonosi körét és tagjait,  a gyártott vagy forgalomba hozott termékek mennyiség alapján a fizetett pénzügyi hozzájárulás mértékét,  a hulladékgazdálkodási szereplők kiválasztására irányuló eljárást. − A gyártók által fizetendő pénzügyi hozzájárulás összetevőire vonatkozó követelmény:  fedeznie kell a tagállam piacán forgalomba hozott termékek alábbi költségeit:  a hulladék elkülönített gyűjtésének, szállításának és kezelésének költségeit ideértve a célértékek eléréséhez szükséges kezelés költségeit, figyelembe véve az újrahasználatból, a másodnyersanyagok értékesítéséből és a nem igényelt betétdíjakból befolyó bevételeket,  a hulladékbirtokos tájékoztatásából eredő költségek,  adatgyűjtés és adatszolgáltatás költsége,  a termék tartósságát, javíthatóságát, újrahasználhatóságát, újrafeldolgozhatóságát és a veszélyes anyagok jelenlétét életciklus-alapú megközelítést alkalmazva figyelembe kell venni,  nem haladhatja meg a szolgáltatások költséghatékony módon történő nyújtásához szükséges költségeket,  a költségeket az érintett szereplők között átlátható módon kell meghatározni. − Nyomon követési és végrehajtási rendszerre vonatkozó követelmények:  megfelelő nyomon követési és végrehajtási rendszer kiépítése az EPR kötelezettségek megfelelő teljesítésének, a pénzügyi eszközök felhasználásának és az adatok megbízhatóságának biztosítása érdekében,  nyilvántartásba vételi, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek meghatározása. − Az érdekelt felek bevonására vonatkozó követelmény: rendszeres párbeszéd biztosítása az EPR rendszer működtetésében részt vevő érdekelt felek között. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 22 A CSKI előírása szerint a tagállamok biztosítják, hogy 2024. december 31-ig a HKI 8. és 8a. cikke szerint kiterjesztett gyártói felelősségen alapuló rendszert hoznak létre valamennyi csomagolásra vonatkozóan. A HKI rendelkezése ugyanakkor az, hogy a 2018. július 4. előtt létrehozott EPR rendszerek esetében a tagállamoknak meg kell tenni a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy 2023. január 5-ig megfeleljenek a felsorolt minimumkövetelményeknek. Tekintettel arra, hogy Magyarországon már 1996 óta létezik a kiterjesztett gyártói felelősség elvű gazdasági szabályozóeszköz, amely a csomagolásokra is kiterjed, ezért a csomagolásokra előírt későbbi határidő Magyarország számára nem választható. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) szerint az alábbi kilenc termékkör után a gyártónak vagy az importőrnek Magyarországon termékdíjat kell fizetnie: − akkumulátor, − csomagolószer, − egyéb kőolajtermék, − elektromos, elektronikus berendezés, − gumiabroncs, − reklámhordozó papír, − egyéb műanyag termék, − egyéb vegyipari termék, − irodai papír. A termékdíj rendszer kettős szereppel bír. Egyrészt forrást teremt az európai uniós célértékeknek történő megfeleléshez szükséges hulladékgazdálkodási feladatok ellátására (a csomagolás, elektromos, elektronikus berendezések, akkumulátor, gumiabroncs), másrészt a fogyasztói szokások környezetvédelmi szempontú megváltoztatására ösztönöz. A termékdíjköteles termékek közül számos termék esetében a termékdíj mindkét szerepet egyszerre betölti (műanyag bevásárló-reklámtáska). A gépjárművek, az orvostechnikai berendezések, a lámpatestek, gyógyszerek és a növényvédő szerek csomagolása tekintetében a képződő hulladékok mennyisége és speciális kezelési módja miatt a környezetvédelmi termékdíjköteles termékektől elkülönített szabályozás van hatályban. A gyártói felelősségvállalás nonprofit közvetítő szervezeteken keresztül valósul meg. E termékekre a közvetítő szervezetek országos lefedettségben gyűjtőhálózatokat alakítottak ki. Az új uniós minimumkövetelmények okán a hazai szabályozás felülvizsgálata és jelentős átalakítása szükséges. Az irányelvi előírások és a hazai szabályozás eredőjeként legalább a következő anyagáramokban az új minimumkövetelményeknek megfelelő EPR rendszer kialakítása szükséges 2023. január 5-től: csomagolás, elektromos és elektronikus berendezés, akkumulátor, gépjármű, gyógyszer, gumiabroncs. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 23 2.2.1.7 Európai Zöld Megállapodás Az Európai Bizottság elkötelezett az éghajlat- és környezetvédelmi kihívások kezelése iránt, amely e generáció meghatározó feladata. Az Európai Zöld Megállapodás10 ezekre a kihívásokra ad választ. Az Európai Bizottság a 2019. december 11-én kiadott közleményében mutatta be az Európai Zöld Megállapodást, amelynek célja az Európai Unió jövőjét érintő kihívások hatékony és gyors kezelése, valamint a 2050-es klímasemlegességi cél jogszabályba foglalása. Az Európai Zöld Megállapodás új növekedési stratégiaként olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyekkel az Európai Unióban igazságos és virágzó társadalom alakulhat ki, modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, továbbá ahol a gazdaság növekedése nem függ az erőforrásoktól. Az EU természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése, valamint a környezeti kockázatokkal szemben a polgárok egészségének és jólétének védelme továbbra is az alapvető célkitűzések között jelenik meg. A Zöld Megállapodásban foglalt intézkedési csomag rendeltetése annak a biztosítása is, hogy az új szemlélet szerinti modellre történő átállás méltányos legyen és senki se maradhasson ki az átalakulás folyamatából. A közlemény nagyságrendileg 50 intézkedést helyez kilátásba a jogalkotás, stratégia alkotás és a társadalom intenzívebb bevonása terén. A csomagnak a klímaváltozás elleni harc mellett számos környezetvédelmi és finanszírozási eleme van, illetve többnyire minden gazdasági ágazatot lefed. A közleményben a Bizottság megerősíti elkötelezettségét az éghajlat- és környezetvédelmi kihívások kezelése iránt. Az Európai Zöld Megállapodás intézkedéscsomagról szóló közlemény szerint a zöld átállás és a digitális transzformáció elősegítése érdekében az új európai ipari stratégia11, valamint a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv jelentik, az Európai Unió gazdasága korszerűsítésének kulcsfontosságú megalapozását. A bizottsági kommunikáció kezdeti ütemtervet is tartalmaz az egyes szakpolitikai területekre vonatkozóan az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez. Figyelemmel arra, hogy a javasolt intézkedések szorosan összefüggnek, szoros koordinációra lesz szükség a szinergiák lehető legjobb kihasználása és az akadályok elkerülése érdekében. 2.2.1.8 A körforgásos gazdaság új cselekvési terve 10 Az Európai Zöld Megállapodásról szóló bizottsági közlemény: https://eur-lex.europa.eu/legal content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52019DC0640&from=EN; letöltés: 2020. december 9. 11 COM(2018) 763 final https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1593086905382&uri=CELEX%3A52020DC0102; letöltés: 2020. december 9. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 24 A körforgásos gazdaságnak az első címzettekről a fő gazdasági szereplőkre való kiterjesztése döntő mértékben fog hozzájárulni a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósításához és a gazdasági növekedésnek az erőforrás-felhasználástól való elválasztásához, miközben biztosítja az Európai Unió hosszú távú versenyképességét, valamit gondoskodik arról, hogy egyik gazdasági szereplő se maradjon le. E törekvés megvalósítása érdekében az Európai Uniónak fel kell gyorsítania az áttérést egy olyan regeneratív növekedési modellre, amellyel többet teszünk bolygónk megóvásáért, mint amennyi kárt okozunk neki. E célból lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy erőforrás fogyasztásunkat bolygónk tűrőképességének határain belül tartsuk, és ezért arra kell törekednie, hogy a következő évtizedben csökkentse nyersanyagfogyasztását és megduplázza körforgásos anyag felhasználási arányát. Az Európai Bizottság 2020. március 11-én adta ki a tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervről szóló közleményét12, amely a 2015-ben kiadott körforgásos gazdasági javaslatcsomag keretében kiadott cselekvési terv megújítása. A cselekvési terv képezi az alapját az Európai Unió középtávon tervezett intézkedéseinek, amelyek megvalósítása a tagállamok feladata. A cselekvési terv következő fókuszpontját azok a kulcsfontosságú termékláncok jelentik, amelyek a fenntarthatóság szempontjából kihívást jelentenek, ezért sürgősen átfogó és összehangolt intézkedések meghozatalát igénylik. Ide tartoznak az elektronika és az információs és kommunikációs technológiák, az akkumulátorok és a járművek, a csomagolások, a műanyagok, a textilipar, az építőipar és épületek, az élelmiszerek, víz és tápanyagok. A cselekvési terv a „Kevesebb hulladék, több érték” című fejezetben teret szentel a hulladékképződés megelőzésére és a körforgásos gazdaságra irányuló megerősített hulladékpolitika részét képező intézkedéseknek, mivel a törekvések ellenére a keletkező hulladék mennyisége nem csökken, és a hulladékképződés gazdasági növekedéstől való függetlenítése további jelentős erőfeszítést igényel. Ennek érdekében a Bizottság további hulladékcsökkentési célokat javasol, valamint erősíti a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek követelményeinek végrehajtását annak érdekében, hogy 2030-ra a felére csökkenjen a települési maradék hulladék mennyisége. A magas minőségű újrafeldolgozás érdekében a Bizottság javaslatot fog tenni az elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek harmonizálására a helyi körülmények és a fogyasztók helyzetét könnyítő megoldások figyelembevételével. 12 COM(2020) 98 final https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52020DC0098; letöltés: 2020. december 9. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 25 A cselekvési tervben kiemelt hangsúlyt kapnak a mérgező anyagoktól mentes környezet biztosítására irányuló intézkedések, így a magas minőségű hulladékválogatást, a szennyező anyagok eltávolítását lehetővé tevő megoldások kifejlesztése, az újrafeldolgozott anyagokban az egészségügyi vagy környezeti problémákat okozó anyagok azonosítása és csökkentése, az ezzel kapcsolatos szabályozás felülvizsgálata, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia13 kidolgozása. A másodlagos nyersanyagok jól működő piacának megteremtését a termékekben felhasznált újrafeldolgozott anyagokra vonatkozó követelmények bevezetése hivatott biztosítani. Emellett a hulladékstátusz megszűnésére irányuló uniós kritériumok felmérése, a szabványosítás, a különös aggodalomra okot adó anyagok árucikkekben való jelenlétének korlátozása, és piaci megfigyelőpont létrehozása is szerepel a Bizottság tervezett intézkedései között. Az EU-ból származó hulladékexport kapcsán kiemelt hangsúlyt kap annak a biztosítása, hogy az EU ne exportálja a hulladékokkal kapcsolatos problémáit harmadik országokba és az Unióban történő újrafeldolgozás minőségi másodlagos nyersanyagokat biztosítson. A környezeti vagy egészségügyi kockázattal járó vagy az EU-n belül is kezelhető hulladékok kivitelének korlátozása és a környezeti bűnözés visszaszorítása érdekében a Bizottság a hulladékszállítás szabályozásának felülvizsgálatát tervezi. A több területet érintő intézkedések között a Bizottság a klímasemlegességet emeli ki, amelynek a körforgásosság az előfeltétele. Ennek érdekében a Bizottság elemzi a körforgásosság klímaváltozásra gyakorolt hatását és modelleket dolgoz ki, valamint elősegíti a nemzeti klíma- és energia tervek körforgásos szemléletének erősítését. A megfelelő gazdaság kialakítása céljából a körforgásos elvek az uniós taxonómia rendeletben is megjelennek, előkészítésre került a pénzügyi termékek uniós ökocímkéje, és továbbra is működik a körforgásos gazdaság finanszírozását biztosító platform. A Bizottság a 2021-27 közti időszakra szóló uniós költségvetésében a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék mennyiségén alapuló új saját forrást vezetett be. 2.2.1.9 Országjelentés Az Európai Bizottság 2019. évre és 2020. évre vonatkozóan is elkészítette Magyarországról szóló jelentését, amelyben több pontban is hulladékgazdálkodással kapcsolatos javaslatok fogalmazódtak meg. 13 Az Európai Bizottság 2020. október 14-én adta ki „A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért” című közleményét: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52020DC0667&from=EN Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 26 Az Európai Bizottság 2019. évi Magyarországról szóló jelentésében kiemeli, hogy a gazdaság környezetbaráttá tételéhez az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség és a hulladék újrafeldolgozása terén van szükség beruházásokra. Magyarországon a körforgásos gazdaság felé való elmozdulás kezdeti szakaszában, a környezetvédelmi kihívások több beruházást és kapacitásépítést igényelnek. A 2019. évben közölt, az Európai Bizottság Magyarországnak szánt, 2021–2027 közötti kohéziós politika finanszírozással kapcsolatos beruházási iránymutatása szerint a körforgásos gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében szükséges:  a hulladékgazdálkodási hierarchiában a legmagasabb szintű lépések irányába történő elmozdulás támogatása, a hulladékkeletkezés megelőzése, az újrafeldolgozás, valamint az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer bővítése;  a kapacitásépítést célzó beruházások megvalósítása a körforgásos gazdaságra való áttérésben részt vevő valamennyi érdekelt fél számára, valamint a körforgásos gazdaság előmozdítása a kis- és középvállalkozásokban;  a nyersanyagok alternatíváinak kifejlesztése és az újrafeldolgozott anyagok használatának ösztönzése (pl. az újrafeldolgozott tartalom iránti kereslet növelését célzó intézkedések, a másodnyersanyag-visszanyerés előmozdítása). A 2020. évben az Európai Bizottság a jelentésben leírta, hogy korlátozott haladás tapasztalható a hazai hulladékgazdálkodásban. Az uralkodó hulladékkezelési módszer továbbra is a hulladéklerakás. Ennek eredményeként fennállhat a kockázata annak, hogy Magyarország kis mértékben elmarad a települési hulladék újrafeldolgozására vonatkozóan 2020-ra kitűzött 50 %-os céltól. Az elemzések azt mutatják, hogy Magyarország 2012–2018-ban elmaradt a csomagolási hulladék újrafeldolgozására vonatkozó célértékektől, azonban 2018 óta érvényben vannak intézkedések az üvegcsomagolások újrafeldolgozási arányának javítására. Javaslata, hogy a gazdaság környezetbaráttá tételéhez az energiahatékonyság, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség és a hulladék-újrafeldolgozás terén szükség van további beruházásokra. Az Európai Bizottság által tett javaslatokat Magyarország a 2021-2027 időszakra vonatkozó tervezése során figyelembe veszi és céljait, beruházásait annak mentén alakítja ki. 2.2.2 Hazai jogszabályi környezet A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény biztosította a törvényi szintű szabályozási keretet 2012. december 31-ig. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) és a kapcsolódó végrehajtási jogszabályok (rendeletek) elfogadásával a HKI átültetése megtörtént, a 2018. július 4-én hatályba lépett módosítások átültetésére is sor került. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 27 A Ht. elfogadása óta eltelt időszakban számos olyan intézkedés került bevezetésre, amelyek a körforgásos gazdaság megteremtését célozzák. Ezek közül kiemelhető például a hulladéklerakási járulék 2013. január 1-i bevezetése, majd a 2017. január 1-jei Ht. módosítással hatályba lépett változás, amely alapján a hulladéklerakási járulékkal érintett hulladékok köre kibővült. A hulladéklerakási járulék, mint gazdasági szabályozó eszköz, hatékonynak bizonyult a lerakással történő ártalmatlanítás visszaszorítása érdekében. Az ágazati célkitűzések alapvetően az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (OHT), az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben (a továbbiakban: OHKT), valamint a Ktdt. által előírt Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervben (a továbbiakban: OGYHT) jelennek meg. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 28 2.3 Hazai hulladékgazdálkodási rendszer működési modellje 2.3.1 Hulladékgazdálkodási rendszer fejlődése A Ht. 2013-tól a hulladékgazdálkodás új alapjait fektette le, amely a lakossági és a nemzetgazdasági célokat együttesen szolgálja. A hulladékgazdálkodási szabályozás 2013. január 1-jétől a korábban hulladéknak tekintett állati anyagokat állati melléktermék státuszú anyagokként kezeli, melyekre teljes körű állategészségügyi szabályozás vonatkozik uniós (1069/2009/EK és 142/2011/EU rendeletek), valamint nemzeti [45/2012. (V. 8.) VM rendelet] szinten is. A Ht. ezen anyagokra kizárólag akkor alkalmazandó, ha azok hulladékként kerülnek ártalmatlanításra. A hatástalanított robbanóanyagok, a szennyvizek kikerültek a Ht. hatálya alól. A Ht.-vel bevezetésre került a kereskedelem és a közvetítés, mint hulladékgazdálkodási tevékenység fogalma, mely tevékenységek részben már egyszerűsített formában, hatósági engedély helyett csupán nyilvántartásba vétel alapján is végezhetők. A tárolás, mint önálló hulladékgazdálkodási tevékenység megszüntetésével (kivéve a D12-es kódú tartós tárolást) megszűntek a csupán tárolásra jogosító engedéllyel rendelkező, a hulladékok három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezésére szolgáló „tárolótelepek”, mint hulladékgazdálkodási létesítmények. A lerakással történő ártalmatlanításhoz kapcsolódóan a mechanikai-biológiai hulladékkezelő technológiák jelentős térnyerése vált megfigyelhetővé, ahogyan az a 4.1.1.3 alfejezetben a másodlagos tüzelőanyag hulladékok kapcsán is bemutatásra kerül. A hulladékkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módja, informatikai háttere is jelentősen átalakult az elmúlt időszakban. Hazánkban elsőként a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség került meghatározásra. 1982 – 2003 között a veszélyes hulladékokra vonatkozó adatgyűjtés (VEHUR, V szám) volt ennek az első állomása. 2004-2014 között a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) fogadta a kötelezettek adatszolgáltatásait, jellemzően papír alapon. 2007-től vonalkódos technikai megoldással, illetve kitöltő program támogatással működött az adatszolgáltatási rendszer. 2015-től kezdte meg a működését az Egységes Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (a továbbiakban: EHIR), amely az Általános Nyomtatványkitöltő Programot (ÁNYK) használta az adatszolgáltatások elektronikus teljesítéséhez. A 2020. január 1-jével indult OKIRkapu rendszer – amely felváltotta az ÁNYK-t – egy új mérföldkő az adatgyűjtésben, mivel az adatszolgáltatók már online felületen keresztül teljesítik az adatszolgáltatást. A hulladék adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése terén eljutottunk tehát a papír alapú adatszolgáltatástól a jelenlegi, elektronikusan teljesíthető formához. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 29 2013. január 1-jétől a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása állami és önkormányzati közös szervezésbe került, azaz hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt (2015. július 1-jétől minősítési engedélyt) csak az a hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet kaphat, amelyben az állam, a települési önkormányzat vagy a települési önkormányzatok társulása a szavazatok többségével tulajdoni hányada alapján közvetlenül vagy közvetve rendelkezik, és a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja. A közszolgáltatók – a vonatkozó törvényi előírások alapján – minősítésre kerülnek. A Ht. 91. §-a szerint 2013. július 1-jétől került sor a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjak befagyasztására és a rezsicsökkentés bevezetésére, ami az időszakos díjemelést nem teszi lehetővé. A többlépcsős rezsicsökkentés a lakossági díjat a 2012. április 14-i szinten befagyasztotta, egyszeri 4,2%-os emelést lehetővé téve, majd 10%-kal csökkentette azt. A 2014 előtti települési hulladékgazdálkodási ISPA-projektek célja volt olyan regionális mértékű, komplex hulladékgazdálkodási rendszerek létrehozása, ahol a hulladékgazdálkodás prioritásainak megfelelően (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás) – az elkülönített hulladék kezelésének alkalmazásával – a hulladék gazdaságos és környezetkímélő módon egyre nagyobb mértékben hasznosításra kerül, a végleges lerakásra (ártalmatlanításra) kerülő mennyiség pedig a lehető legkisebb lesz. A hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításával párhuzamosan a projektek területén bezárásra és rekultiválásra kerültek a műszakilag nem megfelelő hulladéklerakók. Az Európai Bizottság elsősorban a nagyszámú, gazdaságos ISPA-projekteket preferálta, ami a hulladékgazdálkodási projektek esetén nagy regionális beruházásokat jelentett. Jogszabályi rendelkezések alapján 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszer került kialakításra a háztartásokban keletkező üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék vonatkozásában. Ezáltal nőtt az anyagában hasznosítható hulladékok aránya, kevesebb hulladék került hulladéklerakókba. Az elkülönített hulladékgyűjtés ösztönzésére a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban 2016. január 1-jétől a lakossági egyéni ingatlanhasználók tekintetében általánosan alkalmazható 60 és 80 literes gyűjtőedény méretekre vonatkozó kedvező közszolgáltatási díjrendszer került bevezetésre, amely az elkülönített hulladékgyűjtésben való aktív részvétel útján biztosítja a lakosság számára a rezsiterhek további csökkentésének lehetőségét. Átalakításra került a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás rendszere, amelynek célja – a fenntartható, hosszú távon működőképes és egységes, magas színvonalú szolgáltatás biztosítása mellett – a költséghatékony működés megteremtése volt. Az átalakítást indokolta, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás rendszere veszteséges, fenntarthatósága folyamatos költségvetési pótlást igényelt, hazánk nem teljesítette az Európai Unió által támasztott, elsősorban újrafeldolgozási kötelezettségek egy részét, illetve a lerakott hulladékban jelentős Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 30 mennyiségű kiaknázható energia vész el. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás finanszírozási rendszerének átalakításával elérni kívánt cél volt a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, a közszolgáltatók költségeinek megtérítésével működésük fenntartható pályára állítása. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás rendszere a hajdani közműolló kinyílásához hasonlóan – ahol az olló egyik szára a kötelezettségek, elvárások, a szolgáltatási színvonal, költség növekedésével, míg a másik szára az ehhez biztosított működési források folyamatos csökkenésével – a települési önkormányzatokat szinte teljesíthetetlen feladat elé állította. Az átalakított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer 2016. április 1-jétől kezdte meg működését. Az átalakítással a hulladékgazdálkodási közfeladat szétvált állami és önkormányzati közfeladatra. Az önkormányzat alapvető feladatai a közszolgáltató kiválasztása, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötése, valamint a helyi közszolgáltatásra vonatkozó rendeletalkotás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás helyi szintű részletszabályainak meghatározása. Az állami feladatok ellátására az állam koordináló szervezetet hozott létre NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NHKV Zrt.) néven. Az NHKV Zrt. feladata lett a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás működése, színvonala országosan egységes feltételeinek biztosítása, az országos fejlesztések összehangolása, a rezsicsökkentett közszolgáltatási díj beszedése és egységes elvek szerinti elosztása, a közszolgáltatás keretében ellátandó feladatok jellegének, feltételeinek, a kapcsolódó elkülönített hulladékgyűjtési, hasznosítási célok, irányok, feladatok meghatározása. Az átalakítás főbb célkitűzései voltak: a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzése, a lehető legkevesebb hulladék lerakással történő ártalmatlanítása, az unió által előírt hasznosítási célok teljesítése, a házhoz menő elkülönített hulladékgyűjtési rendszer teljes körű működtetése, amely biztosítja a területileg optimalizált közszolgáltatás ellátását, a lakosság részére közel egységes (helyi sajátosságokat figyelembe vevő) színvonalú szolgáltatás biztosítása, az ellátás biztonságának javítása, a rendszerben fennálló veszteség kivezetése, az önkormányzatiegyüttműködés, társulás erősítése. Kormányzati cél volt az átgondolt, optimalizált területi elrendezés alapján a hulladékgazdálkodási régiók kialakítása, lehetőleg úgy, hogy régiónként egy társulásba tömörülve lássák el az érintett önkormányzatok a hulladékgazdálkodási feladataikat. A megfelelő színvonalú feladatellátást az önkormányzatok társulásai méretgazdaságosan régiós méretű rendszerekben képesek megvalósítani, egyrészt a szükséges fejlesztéseket lehetővé tevő pályázati források felhasználásával, másrészt a már megvalósult beruházások üzemeltetése útján. Az integráció eredményeképpen kialakultak azok a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási régiók, amelyeken belül (régiónként) egy közszolgáltató – szükség szerint közszolgáltatói alvállalkozók közreműködésével – végzi a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást. Az NHKV Zrt. 2017. április 1-jétől a megfelelőségi vélemény kiadásával, Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 31 illetve a nem megfelelő működés esetén a közszolgáltatótól történő visszavonásával hajtotta végre az integrációt. Míg 2015 áprilisában még 148 közszolgáltató működött, addig 2019. december 31. napján 26 db megfelelőségi véleménnyel rendelkező, illetve 1 db14 szükségellátás keretében működő közszolgáltató végzett hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet. Az uniós szintű hulladékgazdálkodási kötelezettségek, célok teljesítése érdekében a települési hulladékgazdálkodás fejlesztését célzó projektek kerültek és kerülnek megvalósításra mind a Környezet és Energia Operatív Program (a továbbiakban: KEOP), mind a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (a továbbiakban: KEHOP) forrásainak terhére. Köszönhetően az európai uniós fejlesztési források felhasználásának, folyamatosan növekedett a települési önkormányzatok, illetve társulásaik hulladékgazdálkodási közszolgáltatáshoz kapcsolódó vagyona, amely a közszolgáltatás-szervezési, -ellátási feladatok mellett komoly vagyongazdálkodási kötelezettséget és felelősséget rótt a tulajdonosokra. A hulladékgazdálkodási fejlesztések az elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek kiépítését, az eddig már kiépült elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztését és hatékonyságának javítását, a települési hulladékgazdálkodási rendszerek eszközparkjának, kezelőlétesítményeinek fejlesztését célozták. A KEOP keretében 2015. december végéig 60 hulladékgazdálkodási projekt valósult meg, mintegy 138,85 Mrd Ft támogatás felhasználásával. A projektek a közszolgáltatási körbe tartozó hulladékgazdálkodás alapvető gyűjtési, szállítási és ártalmatlanítási kezelő elemei mellett kiemelten szolgálták az elkülönített hulladékgyűjtést, a hasznosítás érdekében történő válogatást, a lerakást megelőző előkezelés fejlesztését, emellett a megelőzés és szemléletformálás kiterjedt feladatainak megvalósítását. Mindemellett a 2014-2020 közötti fejlesztési időszakban a KEHOP nyújt forrásokat a hulladékgazdálkodási fejlesztésekre több mint 100 Mrd Ft értékben. A KEHOP hulladékgazdálkodási fejlesztéseinek kedvezményezettjei az önkormányzatok és társulásaik, valamint a közszolgáltatók. Ebből az összegből az elkülönített hulladékgyűjtés fejlesztése, valamint a meglévő komplex térségi települési hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése valósul meg a közösségi irányelvekben megfogalmazott követelményeknek való megfelelés érdekében az elkülönített gyűjtéshez szükséges gyűjtőeszközök, szállítójárművek beszerzésével, a hasznosítható anyagáramok utóválogatásához szükséges kezelőlétesítmények kiépítésével. A tervezett fejlesztések megfelelnek az OHKT követelményeinek, összhangban vannak annak célkitűzéseivel és hozzájárulnak az uniós célok teljesítéséhez. A jelenlegi rendszer eredményét mutatja, hogy mostanra a kormányzatnak teljes rálátása lett a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra, ami által láthatóvá vált, hogy a közszolgáltatás további fejlesztése állami felügyelet mellett értéket képes eredményezni a nemzetgazdaság számára, 14 2020. november 1-jén megszűnt a szükségellátás és visszaállításra került a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 32 amit az értékes, újrafeldolgozható haszonanyagok visszagyűjtése, kiválogatása tesz lehetővé. Ezt a felismerést tovább erősíti a kormányzat körforgásos gazdaság melletti elköteleződése. A 2016. április 1-jén megkezdett integráció során elért számos, fentiekben ismertetett eredmény mellett azonban meg kell említeni, hogy az integrációs folyamat nem fejeződött be, a régiós rendszerben a társulások keretében történő működés nem egyszerűsödött, ami által csak korlátozott mértékben alakult ki a szükségszerűen fontos költség kontrollt és bevétel maximalizálást eredményező menedzsment (tulajdonosi) szemlélet a hatékonyság és a gazdaságosság elősegítésére. További fontos eddig el nem ért cél, a közszolgáltatók motivációjának megteremtése a haszonanyagok kinyerése érdekében a hatékonyabb válogatás működtetése által. Ehhez nagymértékben szükséges a motiváltság és a menedzsment szemlélet kialakulását lehetővé tevő feltételrendszer kialakítása, melyben az állam irányító szerepköre meghatározó a siker érdekében. Az elmúlt évek tapasztalatai és új célok elérése érdekében szükségessé vált a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszer további átalakítása, amely révén az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény (a továbbiakban: Törvény) az Országgyűlés által elfogadásra és 2021. február 25-én kihirdetésre is került. 2.3.2 A hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása előtti kiindulási állapot A hulladékgazdálkodási rendszer kapcsán beszélhetünk közszolgáltatási rendszerről, amely a települési hulladék nagy részének gyűjtését és kezelését hivatott ellátni, valamint piaci alapon működő egyéb gyűjtési rendszerekről, amelyek jellemzően az ipari és egyéb gazdálkodói, az építési és bontási, mezőgazdasági és élelmiszeripari, valamint a veszélyes hulladékok gyűjtését és kezelését végzik. A modell felépítését az alábbi ábra szemlélteti: Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 33 1. ábra - Hazai hulladékgazdálkodási modell (OHT készítés időpontja) 1516 A Ht. értelmében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer alapvetően négyszereplős (ingatlanhasználó, önkormányzat, közszolgáltató és az NHKV Zrt.). A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer jogi kereteit meghatározó jogszabályokat, terveket a kormányzati felelősségi rendszer alapján az Innovációs és Technológiai Minisztérium (a továbbiakban: ITM) készíti elő. A Ht. szerint ingatlanhasználó az, aki az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére köteles és akinek (amelynek) a közszolgáltató rendelkezésére áll. Az ingatlanhasználók – eltekintve egyes, a gazdálkodó szervezetek esetében előírt kivételtől – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a települési hulladék tekintetében kötelesek igénybe venni. Ingatlanhasználói, lakossági oldalról azonosítható fejlesztési lehetőségek: magas a vegyes gyűjtés aránya (65%), ezért fejleszteni, bővíteni szükséges az elkülönített gyűjtési rendszert a visszaváltási rendszer kiépítésével párhuzamosan, illegális hulladék elhelyezés megakadályozása érdekében szigorítani kell a hatósági ellenőrzéseket és a szankciórendszert bővíteni kell, elő kell segíteni a lakossági hulladékégetés visszaszorítását, 15 Az összegyűjtött és kezelt hulladék mennyiségbeli különbsége az export mennyiségből adódik, amely az ábrán nem kerül feltüntetésre. 16 Forrás: saját szerkesztés Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 34 a jelenlegi árazás és gyűjtési mód nem ösztönöz kellőképpen az elkülönített gyűjtésre (Pay as you throw elv nem érvényesül), ezért a lakosság körében folyamatos szemléletformálási tevékenység végzése és a megfelelő ösztönzőrendszer kialakítása szükséges, visszaváltási rendszer kiépítése szükséges a szigorodó hulladék visszagyűjtési- és újrafeldolgozási arányok elérése érdekében, a gyűjtési infrastruktúra és kapacitás hiányos, területileg változóan elérhető, ezért ennek további fejlesztése indokolt, a kommunikáció, szemléletformálás hatékonyságát javítani kell. A Ht. szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a települési önkormányzatok (vagy azok társulása) kötelessége megszervezni az ingatlanhasználók számára a települési hulladék tekintetében. Ez magában foglalja a közszolgáltató kiválasztását, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötését és a helyi hulladékgazdálkodási rendszer részletszabályainak meghatározását. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy az ipari, valamint a termelési hulladékra a közszolgáltatás nem terjed ki, így azt nem kötelező igénybe venni. Az ilyen hulladékok tekintetében a piaci szereplők bármelyike végezheti a hulladékok elszállítását, kezelését. A Ht. szerint, hulladékgazdálkodási közszolgáltatást csak a megfelelő engedéllyel és az NHKV Zrt. által kiadott megfelelőségi véleménnyel rendelkező közszolgáltató nyújthat. A közszolgáltató csak olyan gazdasági társaság lehet, amely többségi önkormányzati és vagy állami tulajdonban áll. Az önkormányzati többségi tulajdonban álló közszolgáltatókban jellemzően nem egy, hanem több önkormányzatnak is van tulajdonrésze. A rendszerre jellemző az is, hogy a közszolgáltató az önkormányzat tulajdonában álló, a közszolgáltatás ellátásához szükséges vagyonelemeket üzemeltetésbe veszi, amelynek használatáért bérleti díjat fizet a tulajdonosnak. Önkormányzatok és közszolgáltatók oldaláról azonosítható fejlesztési lehetőségek: alacsony a gyűjtési és válogatási hatékonyság, a közszolgáltató nem kellőképpen érdekelt a minőségi haszonanyag kiválogatásban (kevés anyagáramnak van valós piaci értéke jelenleg), a finanszírozási rendszer módosítása szükséges, hogy a hulladékgazdálkodási szolgáltatási díj teljes mértékben fedezetet nyújtson a közszolgáltatók indokolt költségeire, érdekeltté kell tenni a közszolgáltató társaságokat tevékenységeik további optimalizálása érdekében, bővíteni, illetve fejleszteni szükséges a közszolgáltatók eszközparkját, létesítményeit kiemelten a hulladékgyűjtő pontok és hulladékgyűjtő udvarok hálózatát, Növelni kell a management hatékonyságát, mivel sok esetben, amikor a közszolgáltatást önkormányzati társulások szervezik olyan eszköz nélküli (azonban költséget termelő) szervezeti egységek jöttek létre, melyek csökkentik a közszolgáltató hatékonyságát. Az állam az állami hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátására létrehozta az NHKV Zrt.-t. Az NHKV Zrt. 100%-os állami tulajdonban áll, amely felett a tulajdonosi jogokat a nemzeti Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 35 vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter gyakorolja és gondoskodik a működéséhez és a közszolgáltatók működéséhez szükséges anyagi források rendelkezésre állásáról. Az NHKV Zrt. az állami hulladékgazdálkodási közfeladatait az ITM szakmai irányítása mellett látja el. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás során az ingatlanhasználó igénybe veszi a közszolgáltató által nyújtott hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amelyért cserébe közszolgáltatási díjat fizet az NHKV Zrt. részére. A közszolgáltatási díjról a számlát az NHKV Zrt. állítja ki az ingatlanhasználó részére a közszolgáltató által szolgáltatott adatok alapján. A közszolgáltató az elvégzett tevékenységéről adatot szolgáltat az NHKV Zrt. felé, amely az adatok alapján az ITM rendeletében meghatározottak szerint kiszámítja a tevékenység ellentételezéséért járó szolgáltatási díjat. A szolgáltatási díj a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljes közvetlen költségét (gyűjtéstől a kezelésig) hivatott fedezni. A közszolgáltatók hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenysége során keletkező hasznosítható anyagok hasznosításáról az NHKV Zrt. által meghatározott keretek között gondoskodnak. A hasznosításból származó bevétel az NHKV Zrt.-t illeti meg. A közszolgáltatók tevékenysége során keletkező hasznosításra nem kerülő anyagok ártalmatlanítását is az NHKV Zrt. koordinálja. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggésben fontos szerep jut még a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalra (a továbbiakban: MEKH) és a hulladékgazdálkodási hatóságra. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tekintetében a MEKH tevékenysége kettős: díjelőkészítés és díjfelügyelet. A MEKH a díjelőkészítő feladatkörében eljárva évente egyszer megküldi a közszolgáltatási díj mértékére vonatkozó, a közszolgáltatók költségeinek elemzésével (benchmark) készített díjjavaslatát az ITM részére. A MEKH díjfelügyeleti jogkörében, mint hatóság jár el és a közszolgáltatás során alkalmazott közszolgáltatási díj törvényben előírtaknak való megfelelőségét ellenőrzi, felügyeli, jogsértés megállapítása esetén szankcionál. Az NHKV Zrt. a MEKH részére az egész hulladékgazdálkodási ágazat nevében felügyeleti díjat fizet. A hulladékgazdálkodási hatóság szerepe többrétű. A területi vagy országos szerv adja ki a hulladékgazdálkodási engedélyt. Ez a hulladékgazdálkodási – nem közszolgáltatási – tevékenység végzéséhez szükséges, amely az első feltétele annak, hogy egy gazdálkodó szervezet a későbbiekben akár közszolgáltatást is nyújthasson. A hulladékgazdálkodási engedélyt követően a közszolgáltatóvá váláshoz szükséges, hogy az országos hulladékgazdálkodási hatóság a tevékenység végzésére minősítési engedélyt adjon. Ezt követően a közszolgáltatónak az NHKV Zrt.-től megfelelőségi véleményt kell kérnie. A megfelelőségi vélemény megszerzését követően már jogosult arra, hogy a települési önkormányzattal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kössön és hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtson. Másrészt a hulladékgazdálkodási hatóság joga Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 36 és kötelessége, hogy a közszolgáltatók hulladékgazdálkodási tevékenységének jogszerűségét ellenőrizze és hatósági jogkörében eljárva jogsértés esetén megtegye a szükséges intézkedést a jogszerű állapot helyreállítása érdekében. A települési hulladék körén kívüli hulladékáramok jellemzően a gazdálkodó szervezeteknél keletkeznek, amelyek kezelése a szennyező fizet elve mentén történik. Az elv alapján a hulladéktermelők kötelesek gondoskodni a hulladékuk megfelelő – lehetőség szerint a hulladékpiramis legmagasabb szintjén álló – kezeléséről. Ez minden esetben hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező piaci cég (vagy közszolgáltató) szolgáltatásainak szerződés útján történő igénybevételével történik. Amennyiben értékes hulladékról van szó, a gyűjtők/kereskedők/feldolgozók gyakran fizetnek is az átvételért, kevésbé értékes, és/vagy speciális kezelést igénylő hulladékok esetén viszont a fizetési irány fordított – ekkor a hulladéktermelő fizet a hulladékgazdálkodó szolgáltatónak a hulladék jogszabályok szerinti kezeléséért, ártalmatlanításáért. A kezelendő főbb problémák is – érthető okokból – leginkább ez utóbbi esetben jelentkeznek:  hulladék illegális lerakása vagy helyszínen történő „ártalmatlanítása” (pl. égetés),  nem megfelelő (környezetre ártalmas, szabálytalan) kezelési módszerek,  jelentési szabálytalanságok, csalások – csak éves jelentési kötelezettségek teljesítése, így a hulladék útja sok esetben nem, vagy nehezen követhető. A piaci alapú rendszerek működése sokrétű és szerteágazó, számos egy-egy anyagáramra specializálódott vállalat működik a piacon, de vannak kvázi monopol/oligopol helyzetben lévő hasznosítók is. A gyártói felelősség elve alapján a hatályos szabályok egyes termékek (például akkumulátor, gumiabroncs, csomagolószer) forgalomba hozatala esetében környezetvédelmi termékdíj fizetését írják elő. A termékdíjat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) részére kell megfizetni, amely az ezzel kapcsolatos ellenőrzési tevékenységet is ellátja. A NAV által beszedett termékdíj a központi költségvetésbe kerül. A központi költségvetés az ITM részére forrást biztosít a termékdíjjal érintett termékek gyűjtésére és kezelésére, pályázati rendszerben. A pályázati rendszer szabályait és kereteit az ITM az évente elfogadott OGYHT alapján határozza meg. Az ITM által kiírt pályázaton az adott termékből keletkező hulladék gyűjtésével vagy kezelésével foglalkozó piaci szereplők vehetnek részt. A bevallott termékek mennyiségéről és a termékdíjról a NAV adatokat szolgáltat az ITM részére. 2.3.3 A hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása Középtávú stratégiai célkitűzés, hogy a magyar hulladékgazdálkodási ágazat a körforgásos gazdaság egyik mintaértékű modelljévé válhasson Európában. E folyamat egyik alappillére a hazai hulladékgazdálkodási ágazat megújítása, egyúttal megfelelő módon történő előmozdítása a méretgazdaságos, optimális és végül, de nem utolsósorban fenntartható működés felé. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 37 A hulladékgazdálkodási ágazat átalakítását elsődlegesen a körforgásos gazdaságra való átállásból fakadó hulladékgazdálkodási célok teljesítése elmaradásának veszélye teszi indokolttá, másodlagosan a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer hatékonysága növelésének szükségessége. A körforgásos gazdaságra történő átállás során az államnak a piaci szereplők bevonására és a kölcsönös együttműködésre kell helyeznie a hangsúlyt. Elsődleges cél, hogy az egyre szigorodó EU-s hulladékgazdálkodási célértékek teljesítését az állam országos szinten kontrollálni tudja. Cél, hogy az átalakított rendszerben egyes hulladékgazdálkodási feladatok ellátása és koordinálása kizárólagos állami tevékenységgé váljon és ezzel párhuzamosan szükséges olyan intézkedések bevezetése, melyek lehetővé teszik a kizárólagos állami hulladékgazdálkodási tevékenységek ellátásának koncesszió útján történő megszervezését. Az új modellben az állam megszünteti a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezésével kapcsolatos feladatait és azokat az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei közé sorolja. A hulladékgazdálkodási koncesszió tárgya az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei közé tartozó állami hulladékgazdálkodási közfeladat. Ez magában foglalja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységeket, és ennek keretében a települési hulladék, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladékának és a visszaváltási díjas rendszer hulladékának gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását, továbbá a fentiekre létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereknek a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátását és a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetését. Ennek megfelelően a hulladék birtokosa a jogszabályban meghatározott hulladékát az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó szervezet részére lesz köteles átadni. A visszaváltási rendszer bevezetése és részletei a „Csomagolási hulladék” fejezetben kerülnek bemutatásra. A felsorolt hulladékáramok állami hulladékgazdálkodási közfeladat alá vonásának elsődleges indoka az, hogy az azokra vonatkozóan jogszabályban előírt – igencsak ambiciózus célokban megfogalmazott – kötelezettségek címzettje a tagállam, amelyek nem teljesülése esetén a hátrányos jogkövetkezmények is a tagállamot terhelik. A hulladékgazdálkodási ágazatban kezdeményezett intézkedések biztosíthatják a körforgásos gazdaságra való átállással elérni kívánt európai uniós célokat, különösen a magas arányú hulladék újrafeldolgozást, valamint az alacsony lerakási értékeket. A kizárólagos állami hulladékgazdálkodási tevékenységek koncesszió útján történő megszervezésével a koncessziós tevékenység végzésére jogosult felelőssége, hogy a célszámok teljesítését biztosítsa, ehhez találja meg a megfelelő műszaki megoldásokat, ösztönzőket, végezze el a szükséges fejlesztéseket. A magánfél bevonásának célja az, hogy a koncessziós Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 38 rendszer a változó környezethez gyorsabban tudjon alkalmazkodni, továbbá lehetővé váljon az innovatív megoldások alkalmazása a hatékonyság növelése érdekében. Az állam a koncesszió jogosultját nyilvános pályázaton választhatja ki a legjobb ajánlat elfogadása érdekében. A koncesszor 35 évre szerez kizárólagos jogosultságot az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására az egész ország területén, amely kellő biztosítékot jelent a körforgásos gazdaságra való átálláshoz szükséges jelentős anyagi forrásokat igénylő beruházások koncesszor általi megvalósításához. A szükséges beruházások elvégzésében a koncesszornak mindenképpen szerepet kell majd vállalnia, hiszen a koncessziós szerződésben a koncesszornak vállalnia kell az egyes, az állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó hulladékáramokra jogszabályokban meghatározott uniós célértékek határidőre történő teljesítését. Ehhez kapcsolódóan az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával összefüggő fejlesztések megvalósításában is részt kell vennie. Az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot alkotó két résztevékenység gyakorlásának joga kizárólag együttesen, egy eljárásban, egy és ugyanazon koncesszor részére engedhető át. A koncesszor az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához alvállalkozót vehet igénybe. A koncessziós modellben a hulladékhasznosítás és ártalmatlanítás nem képezi a koncesszió tárgyát, az továbbra is a jelenlegi szabályok alapján végezhető. A koncesszióval nem érintett hulladékáramok tekintetében valamennyi hulladékgazdálkodási tevékenység – tehát nem csak a hulladékhasznosítás és ártalmatlanítás – változatlan keretek között végezhető tovább. A koncessziós rendszerben a koncesszió tárgyát képező hulladékot a koncesszornak kell és lehet kizárólag átadni, amely azon az átadással tulajdonjogot szerez. A tulajdonjog változására tekintettel az értékkel bíró hulladék átvételéért a koncesszor kompenzációt kell, hogy nyújtson az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet részére. A koncesszor a koncessziós szerződésben vállalja a koncessziós alapfeltételek teljesítését: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tekintetében a rezsicsökkentett díjak változatlan fenntartását és az állami hulladékgazdálkodási közfeladatba tartozó hulladékáramokra vonatkozó uniós célértékek teljesítését. Az ágazat átalakítása során figyelemmel kell lenni a kialakításra kerülő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó alapvető szabályokra, amelyek rendezésére az új hulladékgazdálkodási koncessziós modell létrehozásával egyidejűleg szükség van. Az új modellben a koncesszor által létrehozott koncessziós társaság látja el a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladék tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer közvetítő szervezeti feladatait beleértve:  a meghatározott visszagyűjtési és újrafeldolgozási célértékek teljesítéséhez szükséges hulladékgazdálkodási tevékenységeket,  a kapcsolódó kommunikációt, pénzügyi koordinációt és elszámolást, valamint Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 39  a jelentéstételi rendszer működtetését. A koncesszor e feladatainak ellátásába mást szerződéssel bevonhat. A koncesszor a fentiek szerint történő, közvetítő szervezetté történő kijelölésére elsődlegesen a költséghatékonyság elve miatt van szükség. A koncessziós rendszer tervezett beindulásával egyidejűleg – azaz 2023. július 1-jétől – szükséges az EPR rendszerekre vonatkozó új szabályozás bevezetése annak érdekében, hogy a rendszer finanszírozhatósága biztosítható legyen. 2.3.4 Az új hulladékgazdálkodási rendszer modellje és szereplői A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedése nyilvános pályázat útján történik. Az új szabályozás és a kialakításra kerülő rendszer a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer jövőbeli működését is meghatározza. A koncesszió alapításával megszüntetésre kerülnek az önkormányzatok feladatellátásra vonatkozó kötelezettségei és megszűnnek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződések is. A jelenleg a piaci szereplők által végzett, nem a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó tevékenységek egy része is koncesszió hatálya alá kerül. Hatósági árszabályozás alá fognak tartozni a koncessziós társaság bevételei közül a következők: a közszolgáltatási díj (rezsicsökkentett), valamint a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásáért szedhető díj. Ezeket az ellentételezési elemeket az innovációs és technológiai miniszter rendeletben határozza meg a MEKH javaslata alapján. Az előbbiekben meghatározott díjakat a koncessziós rendszerben már nem az NHKV Zrt., hanem a koncessziós társaság szedi be, és kezeli az ezzel kapcsolatban felmerülő kintlévőségeket. A hatósági díjszabás alá eső ellentételezéseken túl a koncessziós társaság bevétele a tulajdonába kerülő hulladék értékesítéséből származó árbevétel is. A Törvénnyel egy megújult hulladékgazdálkodási hatóság kerül felállításra. Az ITM-en belül működő minisztériumi hulladékgazdálkodási hatóság feladatai három részre oszthatók, úgymint a körforgásos gazdasággal, a koncessziós rendszerrel kapcsolatos, és az illegális hulladéklerakással összefüggő feladatokra. Ezen kívül külön szervezeti egységként felállításra kerül még az országos és területi hulladékgazdálkodási hatóság a megyei kormányhivatalokon belül a feladatok elvégzésére. Az NHKV Zrt. és a MEKH hatáskörei is átrendeződnek. A MEKH feladata kibővül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő egyes szerződések jóváhagyásával, valamint egyes díjak megállapításával, továbbá a megfelelőségi vélemény kiadásával. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 40 2.4 Hulladékgazdálkodási rendszer statisztikai adatai A Magyarországon képződött hulladék összmennyisége 2004 és 2007 között folyamatosan csökkent. A 2008-ban bekövetkező hirtelen csökkenést a következő ábra alatt részletezett szakmai módszertani változás okozta. Ezen módszertani változás nélkül a 2008-as adat a 2007 eshez hasonló lett volna, kismértékű csökkenéssel. Ezután azonban részben a 2008-as gazdasági világválság hatására 2009-ben és 2010-ben jelentősebb csökkenés következett be. 2010 és 2016 között kisebb ingadozások mellett a hulladékok mennyisége lényegében nem változott, a 2016 os mennyiség nagyjából megegyezik a 2010-essel. 2017-ben jelentős növekedés következett be, majd a 2018-as összmennyiség kismértékben meghaladta az előző évit. A 2017-ben kezdődő növekedésre a következő ábra ad magyarázatot. 2.ábra - A Magyarországon keletkezett hulladék kiemelt hulladékáramok szerinti megoszlása (ezer tonna) 17 A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok mennyisége 2008-ban rendkívül nagymértékben lecsökkent. Ennek oka azonban csupán szakmai módszertani változás, 2008-tól kezdve ugyanis csak a trágya, valamint az állati és növényi melléktermékek számítanak ténylegesen hulladéknak, és csak ezek mennyisége szerepel a kimutatásokban. Az 2. ábrán látható, hogy a 2017-18 évi mennyiségi növekedést kizárólag az építési-bontási hulladékok okozták. Ez összhangban van azzal, hogy Magyarországon az építőipari termelés 2016-ot követően hatalmas növekedésnek indult, és 2017-ben, 2018-ban valamint 2019-ben is az előző évi növekedést mindig túlszárnyalva az építőipar a magyar gazdaság egyik húzóágazata volt. 17 Forrás: OKIR EHIR, saját szerkesztés 0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Veszélyes Települési Építési-bontási Ipari és egyéb gazdálkodói Mezőgazdasági és élelmiszeripari Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 41 3. ábra - A Magyarországon keletkezett hulladék 1 főre eső mennyiségének változása (kg/fő) 18 Mivel a hazai népesség csökkenése lassú és kismértékű, ezért a keletkezett hulladék 1 főre eső mennyiségének változása a trendjében is nagyon hasonló a keletkezett hulladék abszolút értékének változásához. 4. ábra - A kiemelt hulladékáramok megoszlása a kezelés módja szerint Magyarországon, 2018-ban 19 18 Forrás: OKIR EHIR, saját szerkesztés 19 Forrás: OKIR EHIR, saját szerkesztés 2 5 1 8 2 3 3 6 2 1 9 3 2 1 5 5 1 8 6 4 1 6 1 9 1 5 3 3 1 5 7 0 1 5 2 7 1 4 9 0 1 5 9 3 1 5 7 6 1 5 7 2 1 8 2 6 1 8 6 5 0 500 1 000 1 500 2 000 2 500 3 000 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mezőgazdasági és élelmiszeripari Ipari és egyéb gazdálkodói Építési-bontási Települési Veszélyes egyéb módon kezelt lerakással ártalmatlanított energiahasznosítás nélküli égetés energetikailag hasznosított anyagában hasznosított Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 42 5. ábra - Az anyagában hasznosított hulladék aránya Magyarországon 20 6. ábra - A lerakással ártalmatlanított hulladék aránya Magyarországon 21 Az anyagában hasznosított hulladékok aránya 2007-től kezdve trendjében folyamatosan emelkedik: a 2007. évi 24,6%-ról 2018-ra már 60,9%-ra nőtt. Mindez látszik a kiemelt hulladékáramok 2010-es és 2018-as részletező ábrájából is: mindegyik hulladéktípus esetében javult az anyagában történő hasznosítás, kivéve természetesen a veszélyes hulladékot, mely esetében az egyéb módon történő kezelés aránya növekedett meg. Emellett trendjében folyamatosan csökken a megfigyelt teljes időtávban a lerakással ártalmatlanított hulladék aránya az összes hulladékkezelési mód között. Ez utóbbi a 2007-es évtől kezdődően összhangban van az anyagában hasznosított hulladékok növekvő arányával: a lerakás csökkenése és az anyagában történő hasznosítás növekedése együtt adják ki a kedvező irányt. 20 Forrás: OKIR EHIR, saját szerkesztés 21 Forrás: OKIR EHIR, saját szerkesztés 3 5 ,3 % 3 3 ,0 % 3 0 ,3 % 2 4 ,6 % 3 2 ,8 % 2 8 ,2 % 3 6 ,9 % 3 1 ,8 % 4 4 ,3 % 4 4 ,4 % 5 1 ,1 % 5 0 ,1 % 5 1 ,2 % 5 8 ,0 % 6 0 ,9 % 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 5 8 ,5 % 5 6 ,8 % 6 0 ,0 % 5 1 ,9 % 5 1 ,1 % 5 2 ,6 % 4 8 ,7 % 5 4 ,7 % 4 6 ,0 % 4 3 ,5 % 3 7 ,7 % 4 0 ,3 % 3 7 ,7 % 3 0 ,4 % 2 7 ,7 % 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 43 Az energetikailag hasznosított hulladék a megfigyelt időszak kezdetén, 2004-ben volt a legalacsonyabb arányú, ezt követően azonban a trend folyamatos emelkedést mutat amellett, hogy rövid időszakos emelkedések és csökkenések is megfigyelhetők voltak. Az energiahasznosítás nélkül elégetett hulladék aránya a 2010-es évet követően a 0,4-0,6%-os arányt képviseli az összes hulladékkezelési mód között. Az egyéb módon kezelt hulladékok aránya 2007 óta folyamatosan csökkent egészen 2015-ig, ezt követően azonban – az utóbbi néhány évben – kisebb emelkedésbe kezdett. A jelenlegi helyzet tekintetében megállapítható, hogy a hulladékok kezelésében kimagasló jelentőséggel bír az anyagában történő hasznosítás. Ezt követi a hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása, majd ezeknél sokkal kisebb arányban az energetikai hasznosítás, illetve az energiahasznosítás nélküli elégetés és az egyéb hulladékkezelési módok. 7. ábra - A települési hulladék és az ebből közszolgáltatás keretében elszállított hulladék, valamint a kettő aránya Magyarországon 22 A települési hulladék összmennyisége 2006 és 2015 között – kisebb ingadozások mellett – lényegében folyamatosan csökkent. A csökkenés ekkor megállt és egészen minimális növekedésbe váltott át. A közszolgáltatás keretében elszállított hulladék mennyisége – melynek része a lakosságtól elszállított vegyes hulladék és az elkülönítetten gyűjtött hulladék, az egyéb szervezetektől elszállított vegyes és az elkülönítetten gyűjtött (lakosságihoz hasonló) hulladék, a közterület tisztításból származó hulladék, és a közterületen elkülönítetten gyűjtött hulladék – eközben kilengések nélkül folyamatosan csökkent 2013-ig. Ezt követően azonban a csökkenés 22 Forrás: OKIR EHIR, KSH STADAT (KSH STADAT, A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék keletkezése: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat eves/i ur009b.html (2020.03.30.); saját szerkesztés 4 7 1 1 4 5 9 4 4 5 5 3 4 3 1 2 4 0 3 3 3 8 0 9 3 9 8 7 3 7 3 8 3 7 9 5 3 7 1 2 3 7 2 1 3 7 6 8 3 7 4 6 4 5 0 0 3 9 7 3 3 8 2 6 3 5 8 2 3 3 1 0 3 1 9 8 2 8 9 0 2 7 8 3 2 8 2 7 2 8 6 1 2 9 5 6 3 0 5 5 3 1 2 6 9 5 ,5 % 8 6 ,5 % 8 4 ,0 % 8 3 ,1 % 8 2 ,1 % 8 4 ,0 % 7 2 ,5 % 7 4 ,5 % 7 4 ,5 % 7 7 ,1 % 7 9 ,4 % 8 1 ,1 % 8 3 ,4 % 50,0% 55,0% 60,0% 65,0% 70,0% 75,0% 80,0% 85,0% 90,0% 95,0% 100,0% 2 000 2 500 3 000 3 500 4 000 4 500 5 000 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 A települési hulladék (ezer tonna) A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék (ezer tonna) Arány (elszállított / összes) (%) Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 44 átváltott egyenletes növekedésbe. 2012-től a közszolgáltatás keretében elszállított és az összes települési hulladék mennyiségének aránya újból növekedésnek indult hazánkban. A hulladékstátusz megszűnésének lényege, hogy azon hulladékok (anyagok, tárgyak, alkatrészek) esetében, amelyek egy bizonyos feldolgozottsági szintet elérve teljesíteni tudnak bizonyos minőségi kritériumokat és alkalmasak valamely gyártási vagy termék-előállítási technológiában való közvetlen felhasználásra (pl. fémek, papír, üveg), e szint elérése után ne legyen szükség arra, hogy a hulladékgazdálkodási előírások hatálya alá tartozzon, hanem mint termék legyen felhasználható. Ez csak meghatározott szigorú feltételek esetén lehetséges. A hulladékstátusz megszűnésének fontos előfeltétele, hogy az anyagot vagy tárgyat (ill. alkatrészt) általánosan, meghatározott rendeltetéssel használják, legyen piaca, feleljen meg a termékekre vonatkozó műszaki előírásoknak, és felhasználása ne idézzen elő káros környezeti vagy egészségügyi hatásokat. Európai uniós hulladékstátusz megszűnésére előkészített kritériumokat meghatározó jogszabályok:  vas-, acél- és alumíniumtörmelék: 333/2011/EU rendelet  tört üveg: 1179/2012/EU rendelet  réztörmelék: 715/2013/EU rendelet Jelenleg a legnagyobb mennyiségben Pest és Fejér megyében történik egyes hulladékok hulladékstátuszának megszűnése és másodnyersanyaggá, alapanyaggá történő minősítése, hasznosítása. Leggyakrabban pedig az építési-bontási hulladékok, csomagolási hulladékok, települési hulladékok tekintetében. A hulladékstátusz megszűnésével hasznosított hulladékok egyre nagyobb mennyiségével is számolni kell az elkövetkező időszakban, mivel az Európai Unió is egyre nagyobb hangsúlyt fordít a hulladékok ily módon történő hasznosítására, így csökkentve akár a végső hulladékmennyiséget is. Az új európai uniós hulladékgazdálkodási adatok számításának módszertana alapján a hulladékstátusz megszűnésével hasznosított hulladék mennyiségre is szükséges adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás során a hulladékgazdálkodási tevékenységet végzők a hulladékvége státusznál megjelölik az adott hulladék előkezelése során képződött, hulladék vége státusszal rendelkező anyagok összes mennyiségét. Az OKIR-EHIR adatszolgáltatásnak lehetőséget kell biztosítania a hulladék státusz megszűnésével kapcsolatos adatok jelentésére, amelynek nem csak a végleges, hanem az előkezelési műveletekre is ki kell terjednie. Informatikai fejlesztést követően a hulladék vége státusz mezők bevezetése után, az adatok összesítésével országos szinten származtatható lesz előkezelési/kezelési kódonként, hogy mely hulladékokból mekkora mennyiség kerül ki a hulladék státuszból. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 45 Ez a megoldás arra biztosít lehetőséget, hogy a kikerült anyagok fajtája szerint részletezzük a mennyiségeket. A hulladék vége státuszra vonatkozó összegeket a kezelés „bemeneti oldala” vagyis a kezelt hulladékkódok szerint lehet majd megbontani. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 46 3 Hulladék kivitel, behozatal A hazai hulladékgazdálkodási számsorokat vizsgálva a 2010-2018 évek közötti időszakban a hulladék export mennyisége kismértékű csökkentést követően a 2016. évtől növekedett. A hulladék export tekintetében – az OKIR EHIR-be érkező alapadatok alapján – a mennyiség a vizsgált időszakban az alábbiak szerint alakult: Év 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Összes mennyiség 1 442 646 1 580 389 1 586 385 1 458 001 1 414 345 1 204 242 1 369 869 1 440 200 1 433 598 4. táblázat - Hulladék export mennyiségi alakulása (tonna) 23 A legjellemzőbb célországok a hulladék mennyiségét tekintve a következők: Olaszország, Ausztria, Németország, Szlovákia, Románia, Szlovénia, Csehország. Hulladékazonosító kód Megnevezés 17 04 05 vas és acél 19 12 02 fém vas 200101 papír és karton 12 01 01 vasfém részek és esztergaforgács 15 01 01 papír és karton 19 10 01 vas- és acélhulladék 5. táblázat - Hulladék kivitellel érintett főbb hulladéktípusok A hulladék behozatal mennyiségi adatai a vizsgált időszakban folyamatos növekedést mutatnak. Magyarország területére hulladék behozatal azonban jellemzően csak hasznosítás céljából történik. Az OKIR EHIR adatgyűjtés alapján az elmúlt években az alábbiak szerint alakult a hulladék import mennyisége. Év 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Import mennyisége 665 091 748 691 656 840 702 516 781 242 884 873 1 004 996 1 226 978 1 330 778 6. táblázat - Hulladék import mennyiségi alakulása (tonna)24 A hulladék import tekintetében a legjelentősebb küldő országok az elmúlt években Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Olaszország, Románia, Lengyelország. A hulladék behozatallal érintett főbb hulladéktípusok az elmúlt évek adatai alapján az alábbiak: 23 Forrás: OKIR EHIR 24 Forrás: OKIR EHIR Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 47 Hulladékazonosító kód Megnevezés 15 01 01 papír és karton 10 02 10 hengerelési reve 19 12 10 éghető hulladék (pl. keverékből készített tüzelőanyag) 20 01 01 papír és karton 19 08 05 települési szennyvíz tisztításából származó iszap 19 12 01 papír és karton 7. táblázat - Hulladék behozatallal érintett főbb hulladéktípusok Az egyes kiemelt hulladékáramokkal összefüggő hulladék behozatallal és kivitellel kapcsolatos releváns információkat a vonatkozó fejezetek tartalmazzák. Év 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Zöldlistás hulladékimport szállítmányok száma 19 359 21 051 23 022 24 513 25 953 27 076 29 194 34 344 38 595 Zöldlistás hulladék export szállítmányok száma 26 982 31 373 36 448 35 162 34 919 34 671 41 000 43 638 45 332 8. táblázat - Zöldlistás szállítmányok száma(db)25 Az általános tájékoztatási követelmények alá tartozó zöldlistás hulladék szállítmányok száma évről évre növekszik, az import esetében például a 2010-2018. évek között megduplázódott, de hasonló ütemű növekedést mutat az export is, amely 2018. évben a 45 ezer szállítmányt is meghaladta. Év 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Import hozzájárulások száma 32 55 22 20 39 62 72 90 115 Export hozzájárulások száma 84 101 59 40 60 76 56 65 50 9. táblázat - Sárga listás szállítmányok száma(db)26 Az előzetes írásbeli bejelentés és engedélyezés alá tartozó hulladékok esetében a hozzájárulások száma az import esetében – a 2012-2013. évi visszaesést követően – növekvő tendenciát mutat. 25 Forrás: Pest Megyei Kormányhivatal 26 Forrás: Pest Megyei Kormányhivatal Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 48 A fentieken túl meg kell jegyezni, hogy hazánkban igen jelentős hulladék tranztiforgalom halad át. 3.1 Országhatárt átlépő hulladékszállítással kapcsolatos alapelvek A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt Egyezmény Magyarországon a 101/1996 (VII. 12.) Korm. rendelettel került kihirdetésre. Hulladék Magyarország területére a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1013/2006/EK rendelet), valamint az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII.3.) Korm. rendeletben, valamint a Ht. 19. §-ban előírtak szerint hozható be. Az 1013/2006/EK rendelet végrehajtásának értelmezésére az 57. cikkben meghatározott EU Megbízottak Gyűlésén szakmai iránymutatások (Correspondent’s Guideline) készültek és kerültek jóváhagyásra a hatóságok, hulladékgazdálkodási szereplők, hulladékbirtokosok részére, amelyek az Európai Bizottság honlapján27 elérhetőek. Tekintve, hogy az iránymutatások az érintett országok egységes álláspontját képviselik, ezek alkalmazása az országhatárt átlépő hulladékszállításban résztvevők tekintetében alkalmazandó. 3.1.1 Korlátozás a nem veszélyes hulladék ártalmatlanítási célú behozatal vonatkozásában Nem engedélyezett – a Ht. 19. § (2) bekezdésében foglaltakon túl – a nem veszélyes hulladék ártalmatlanítási célú behozatala, valamint továbbra sem engedhető meg a hulladék lerakásra történő importja, vagy olyan, még előkezelést igénylő hulladék behozatala, amelynek tényleges hasznosítása nem biztosított. 3.1.2 Korlátozás a másodlagos tüzelőanyag behozatal vonatkozásában A közszolgáltatás körébe tartozó települési hulladékból előállított másodlagos tüzelőanyagból (RDF hulladék) az NHKV Zrt. adatszolgáltatása alapján 2018-ban 122 000 tonna minősíthető RDF-ként került lerakásra. A Ht. alapján az NHKV Zrt. tulajdonában lévő hulladék energetikai hasznosításáról az NHKV Zrt. közbeszerzési eljárás keretében gondoskodik. Az eddigi tapasztalatok alapján a közbeszerzési eljárások idejének gyorsítása érdekében további intékedések szükségesek, emellett a haszonanyag minőségét javítani kell, a tárolási kapacitások hiánya miatt pedig a termelés és szállítás, és a hasznosítói átvétel összhangját növelni 27https://ec.europa.eu/environment/topics/waste-and-recycling/waste-shipments/waste-shipments correspondents-guidelines en Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 49 szükséges. Ellenkező esetben, a közszolgáltatási rendszerben előállított, energetikai hasznosításra előkészített RDF hulladék hasznosítása csak részben megoldható. Az NHKV Zrt. által 2019-ben összesen 81 256 tonna másodlagos tüzelőanyag került értékesítésre (utóaprított RDF/SRF/válogatási maradék). Ennek nagy része a 2019 tavaszán zárult közbeszerzés keretében került kiszállításra, ahol csak a kapacitások töredékére érkezett igény. A korábbi rendelkezésnek köszönhetően nőtt a hazai közszolgáltatás keretében képződött RDF energetikai hasznosításra történő értékesítésének mennyisége. Az OHT III. célja, hogy a hazai hasznosítás elősegítése érdekében – a hulladékhierarchia érvényre juttatása céljából – a külföldről történő behozatalra kizárólag akkor kerüljön sor a 2021-2027 közötti időszakban, ha a hazai közszolgáltatásban előállított RDF hulladék hasznosítása mennyiségi és minőségi oldalról nem megoldott. Ennek érdekében az országos hulladékgazdálkodási hatóság közigazgatási eljárás során keresi meg az NHKV Zrt.-t, kérve állásfoglalását arra vonatkozóan, hogy a külföldi eredetű RDF hulladék behozatala veszélyezteti-e a belföldi eredetű RDF hulladék hasznosítását, a hulladékhierarchiának megfelelő kezelését. Amennyiben a behozni kívánt hulladék a Magyarország területén képződött hulladék hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal össze nem egyeztethető módon történő kezelését eredményezné, a hatóság a hazai szabad kapacitások, valamint a meghatározott minimum minőségi paraméterek figyelembevételével korlátozhatja a hulladékok beszállítását vagy kifogást emelhet a szállítmányok ellen. Az SRF („szilárd másodlagos tüzelőanyag”) országhatárt átlépő szállítása során – a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó kritériumokat tartalmazó egységes európai uniós jogszabály elfogadásáig – az 1013/2006/ EK rendelet 4. cikkében előírt előzetes bejelentés és hozzájárulás szükséges. 3.1.3 A szennyvíziszap behozatalra vonatkozó korlátozás Hazánkban az elmúlt években a külföldről beérkező szennyvíziszap hulladék mennyisége jelentősen megnőtt. A hulladékjegyzék szerinti 19 08 05, 19 08 11*, 19 08 12, 19 08 13* és 19 08 14 azonosító kódú szennyvíziszap hulladék külföldről történő behozatala környezetvédelmi szempontból nem indokolt, ezért a beérkezett kérelmekkel szemben az országos hulladékgazdálkodási hatóság kifogással él, korlátozva a szennyvíziszap behozatalát. A behozatali korlátozás nem érinti azt a pl. Szentgotthárdon végzett gyakorlatot, ahol a hazai szennyvíz tisztítását külföldön végzik és az abból származó szennyvíziszap hasznosítás céljára kerül visszaszállításra Magyarország területére. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 50 Magyarországon keletkező szennyvíziszap szinte teljes mértékben hasznosításra kerül, azonban ennek közel fele rekultivációs célú hasznosítás. A barnamezős területek hasznosítása várhatóan a közeljövőben be fog fejeződni, ezért a külföldi szennyvíziszap hulladék a hazai hasznosítás hosszú távú fenntarthatóságát veszélyezteti. Életciklus elemzési oldalról tekintve elektromos áram előállítása vagy hőszolgáltatás biztosítása, a keletkező áram vagy hő széndioxid egyenérték számítás szempontjából ellensúlyozni képes a nagyobb szállítási távolságot. A hazai engedélyezett tevékenységek esetében – szennyvíziszap energetikai hasznosítása hiányában – ez nem áll fenn. Szakmai szempontból a víztelenített szennyvíziszap optimalizált szállítási távolsága országonként különböző, jellemzően 75 km körül mozog. Több száz kilométeres szállítási távolság szükségtelen környezeti terhelést és kockázatot jelenthet. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 51 4 Kiemelt hulladékáramok bemutatása, értékelése 4.1 Települési hulladék 4.1.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok A települési hulladék az egyik legismertebb hulladékáram. Jellemző, hogy a közbeszédben a hulladék kifejezés kizárólag ezt a hulladékáramot jelenti, ugyanakkor a települési hulladék a teljes hulladék mennyiségének az elmúlt években összesen mintegy 20-26%-át jelentette. A települési hulladékra vonatkozó fogalom meghatározás alapján, hulladékstatisztikai szempontból is ezen hulladékáram részét képezi a használt sütőolaj (a 20 01 25 hulladékazonosító kódú, étolaj és zsír megnevezésű hulladék), amely hulladékáram bemutatását is jelen fejezet tartalmazza. Továbbá, ebben a fejezetben kerül bemutatásra a jellemzően települési hulladékból előállított, a közszolgáltatás működéséhez szervesen kapcsolódó másodlagos tüzelőanyaggal kapcsolatos témakör is. A települési hulladék a HKI fogalmi meghatározása alapján: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék, amely nem foglalja magában a termelésből, a mezőgazdaságból, az erdészetből, a halászatból származó hulladékot, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet, a szennyvízhálózatból és a szennyvízkezelő művekből származó hulladékot, így különösen a szennyvíziszapot, továbbá az elhasználódott járműveket, és az építési-bontási hulladékot. Háztartási hulladék: a háztartásban, ideértve a lakó-, üdülő, vagy hétvégi házas ingatlanban, valamint a háztartásokhoz tartozó közös használatú helyiségekben képződő vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely magában foglalja a papír- és kartonpapír, üveg-, fém-, és műanyaghulladékot, biohulladékot, fa- és textilhulladékot, csomagolási hulladékot, elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, elem és akkumulátor hulladékot, továbbá a lomhulladékot, így különösen a matracokat és bútorokat; Háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartáson kívül képződik, és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló, így különösen a kiskereskedelemből, közigazgatásból, oktatásból, egészségügyi szolgáltatásokból, szállásadásból, étkeztetésből valamint egyéb hasonló szolgáltatásokból és tevékenységekből származó hulladék; A fentiekből is következik, hogy a települési hulladék részét képezi a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék, de nem egyezik meg teljesen azzal. A fogalommeghatározásból az is Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 52 követezik, hogy a csomagolási hulladékok azon része, amelyet a települési hulladék fogalom meghatározás nem zár ki szintén a települési hulladék részét képezik. A csomagolási hulladékokkal külön fejezet foglalkozik. A települési hulladék mintegy 60-65%-a a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék (mintegy 3 millió tonna)28, a fennmaradó része az egyéb hulladék (pl. nem a közszolgáltatás körébe tartozó csomagolási hulladék, kiemelt hulladékok – gyógyszerhulladék, elem-akkumulátor hulladékok, elektromos és elektronikus berendezések hulladékai, étolaj, textil, stb.). A jellemzően vállalkozásoknál keletkező (nem termelési) települési hulladékok gyűjtését piaci feltételek mellett lehet végezni, nem tartoznak a közszolgáltatás hatálya alá. Ezek gyűjtését alapvetően piaci alapon működő vállalkozók végzik, a közszolgáltatást ellátó vállalkozások nem tudnak versenybe szállni ezen a piacon. A nem közszolgáltatás keretében gyűjtött települési hulladék általában válogatott, viszonylag jól hasznosítható hulladékot jelent, így az anyagáram számításokban ezek gyakorlatilag teljes körű hasznosításával számolhatunk. A 2018. évi adatok alapján a közszolgáltatás összesen mintegy 3 millió tonna hulladékot gyűjtött, ebből 2,4 millió tonna volt a vegyesen gyűjtött hulladék, és 586 ezer tonna az elkülönítetten gyűjtött hulladék. Az elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyiségén belül jelenik meg a lomhulladék és az egyéb, elkülönítetten gyűjtött hulladékáramok. A települési hulladék mennyiségére vonatkozó adatgyűjtést az OKIR EHIR rendszerbe érkező alapadatok alapján állítja elő a szakterület. A települési hulladékon belül a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékok tekintetében egyéb adatgyűjtések is vannak (NKHV Zrt., Központi Statisztikai Hivatal, MEKH). Hulladékstatisztikai szempontból hulladékképződés oldalon a települési hulladék a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) alapján a 20-as főcsoportba29, valamint a 15 01 alcsoportba30 tartozó hulladékok egy része tartozik jelenleg. A HKI módosításával a települési hulladék fogalmának meghatározása – és így a hulladékstatisztikai szempontból beszámításra kerülő hulladékok köre is - változik. 28 A közszolgáltatás a települési hulladék (ideértve a zöld, a vegyesen és elkülönítetten gyűjtött hulladékot) ingatlanhasználóktól történő elszállítása, a lomhulladék elszállítása, gyűjtőpontok, hulladékudvarok üzemeltetése, az elhagyott hulladék összegyűjtése és elszállítása, valamint ezen hulladékok kezelése, vagy kezeléséről való gondoskodás. 29 Települési hulladék (háztartási és háztartási hulladékhoz hasonló kereskedelmi, ipari és intézményi hulladék), ideértve az elkülönítetten gyűjtött frakciót is 30 Csomagolási hulladék (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékot) Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 53 Képződött települési hulladék mennyisége (év) tonna 2010 4 033 106 2011 3 808 878 2012 3 987 496 2013 3 737 799 2014 3 794 764 2015 3 711 969 2016 3 720 912 2017 3 767 876 2018 3 745 724 10. táblázat - Települési hulladék képződött mennyisége 2010-2018 között31 A képződött települési hulladék mennyisége 2010-2018 között 3,7-4 millió tonna között változott. A termékdíj változása – amelynek díjtétele tömeg alapú – indukálhatja a csomagolási technológia olyan irányú változását, amely a könnyebb csomagolás irányába hat. Hulladékstatisztikai szempontból a csomagolási hulladék tekintetében nehéz meghatározni, hogy az adott csomagolás lakossági fogyasztást követően vagy ipari csomagolást követően vált hulladékká, amely szintén oka lehet a mennyiségi változásnak. Az új fogalommeghatározás alapján a csomagolási hulladék nem termelésből származó része a települési hulladék fogalom meghatározás alá fog esni. Annak meghatározása, hogy a csomagolási hulladék termelési eredetű-e, a hulladékbirtokos feladata. A hulladék eredetét – tehát azt, hogy termelésből származik-e vagy sem – a nyilvántartásban és az adatszolgáltatásban szükséges rögzíteni. A képződött települési hulladék aránya az összes hulladék mennyiségéhez képest az elmúlt években 20-26% között változott. Az arányváltozás a 2017. és 2018. évek tekintetében egyértelműen magyarázható az összes képződött hulladék mennyiségének jelentős növekedésével, amit az építőipar volumenindexének változása, és így a képződött építési bontási hulladékok mennyiségének növekedése okozott. 31 Forrás: OKIR EHIR Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 54 Tárgyév 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Képződött összes hulladék mennyisége (tonna) 18 621 265 18 596 009 15 166 914 14 766 241 15 731 133 15 526 080 15 453 309 17 889 721 18 232 631 képződött települési hulladék mennyisége (tonna) 4 033 106 3 808 878 3 987 496 3 737 799 3 794 764 3 711 969 3 720 912 3 767 876 3 745 724 Képződött települési hulladék mennyiségének aránya (%) 21,66% 20,48% 26,29% 25,31% 24,12% 23,91% 24,08% 21,06% 20,54% 11. táblázat - Települési hulladék képződött mennyiségei összes képződött hulladék mennyiségéhez képest 2010-2018 között (tonna, %)32 Az elmúlt évek változásai – mind a bemutatott szervezeti, mind jogszabályi, mind egyéb változások tekintetében – e hulladékra vonatkozóan gyökeresek voltak. A 2010-2018 közötti időszakra vonatkozóan a települési hulladék mennyisége jellemzően stagnált, kezelésének módja azonban jelentősen megváltozott. A települési hulladék tekintetében a jellemző kezelési mód az anyagában hasznosítás, a lerakás és az energetikai hasznosítás. Egyéb kezelési mód ebben a hulladékáramban – eltérően pl. az ipari hulladékoktól vagy a veszélyes hulladékoktól – nincs. Települési hulladék 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Anyagában történő hasznosítás 788 786 837 312 1 015 067 986 823 1 158 632 1 193 698 1 291 810 1 319 370 1 393 808 Energetikai hasznosítás 406 426 408 103 364 047 335 879 373 067 525 327 554 463 607 633 501 289 Lerakással történő ártalmatlanítás 2 837 894 2 563 461 2 608 382 2 415 097 2 180 628 1 990 536 1 888 046 1 824 811 1 850 627 Összesen 4 033 106 3 808 876 3 987 496 3 737 799 3 712 327 3 709 561 3 734 319 3 751 814 3 745 724 12. táblázat - Települési hulladék kezelésre vonatkozó adatok 2010-2018 között (tonna)33 A települési hulladék kezelésének elmúlt években történő változása pozitív irányba mutat. 32 Forrás: OKIR EHIR 33 Forrás: OKIR EHIR Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 55 A települési hulladék lerakással történő ártalmatlanítási aránya jelentősen csökkent, a 2010. évi 70%-ról, 2018-ra 49,5%-ra. Jelentős a változás mértéke a 2013. évet – a hulladéklerakási járulék bevezetését – követő időszakban. A lerakás arányának csökkenésével párhuzamosan jelentősen növekedett az anyagában hasznosított települési hulladék mennyisége. A 2010. évi 19,5%-ról 2018-ban már 37%-os volt ennek a kezelésnek az aránya. Az anyagában történő hasznosítás arányát azonban a következő években dinamikusan növelni szükséges annak érdekében, hogy a HKI-ban előírt, 2025-re meghatározott 50%-os újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott települési hulladék arányt teljesíteni lehessen. A települési hulladék energetikai hasznosítással történő kezelésének aránya 2010-2018 között 10-16% között változott. 2014-től jellemzően növekedett ez a mennyiség, ami a települési hulladék előkezelést, mechanikai-biológiai kezelését szolgáló létesítmények működésével van összefüggésben. A vegyes települési hulladék tekintetében égetéssel történő ártalmatlanítás hazánkban nem történik, települési hulladék tekintetében pedig elenyésző mennyiségben. Hazánkban jelenleg egy, a vegyes települési hulladékot energetikai hasznosítással kezelő mű (a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű, HUHA) működik. A HUHA éves kapacitása mintegy 350 400 ezer tonna hulladék energetikai úton történő hasznosítása. A települési hulladék lerakására szolgáló korszerű, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő műszaki védelemmel ellátott és kialakított hulladéklerakók létesültek. 8. ábra - Települési hulladék kezelésének megoszlása 2010 – 2018 között (tonna) 34 34 Forrás: OKIR-EHIR 20% 22% 25% 26% 31% 32% 35% 35% 37% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 500 000 1 000 000 1 500 000 2 000 000 2 500 000 3 000 000 3 500 000 4 000 000 4 500 000 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Anyagában hasznosított Energetikailag hasznosított Lerakással ártalmatlanított Anyagában történő hasznosítás aránya Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 56 A komposztálásra kerülő hulladék mennyisége az elmúlt időszakban növekedett a települési hulladék körében. A teljes kezelt települési hulladék mennyiségéhez képest a komposztálással kezelt települési hulladék mennyiségének az aránya a 2010. évi 3,67%-ról 2018-ra 8,29%-ra növekedett. Szakmai becslés alapján a házi komposztálás mennyisége is jelentősen növekedett az elmúlt években. A települési hulladék export jellemzően az elkülönítetten gyűjtött frakciók (papír, műanyag, fém stb.) tekintetében jelentősebb. A kezelt települési hulladék mennyiségéhez képest az exportált hulladék mennyisége 2012-2015 között jelentősen csökkent, majd ismét növekedett. A 2018. évi adatok alapján az export mennyisége 10,6 %. A Ht. 92. § (1) bekezdése alapján „2020. december 31-ig a háztartási, valamint a háztartásihoz hasonló hulladék részét képező papír-, fém-, műanyag-, és üveghulladék újrahasználatra előkészítésének és újrafeldolgozásának együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 50%-ra kell növelni”. A 2018. évi jelentés alapján, Magyarországon 46,93% volt az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott települési hulladék aránya. A 2020. évi validált adatok még nem ismertek. Az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségének 2025-re el kell érnie az 55%-ot (derogációval az 50%-ot). A lerakott települési hulladék mennyisége 2035-re a képződött települési hulladék összmennyiségének 10%-a (derogációval 25%-a) alá kell, hogy csökkenjen. A fentiek szerinti képződött mennyiséget és ebből az újrahasználtra előkészítés és újrafeldolgozás mennyiségét évente kell jelenteni az Európai Unió felé. Az adatszolgáltatás metodikáját és a számítási módszertant a 2008/98/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében rögzített célok teljesítésének igazolására szolgáló szabályok és számítási módszerek megállapításáról szóló, 2011. november 18-i bizottsági határozat (a továbbiakban: Határozat) rögzíti. A Határozat I. mellékletének 2. számítási módszertana alapján jelent hazánk, ami képlet alapján az alábbit jelenti: A háztartási hulladék és hasonló hulladék újrafeldolgozási aránya = a háztartási papír-, fém-, műanyag-, üveg- és más egyedi hulladékáramok vagy hasonló hulladékáram újrafeldolgozott mennyisége -/- a keletkezett háztartási papír-, fém-, műanyag-, üveg- és más egyedi hulladékáramok vagy hasonló hulladék összmennyisége. Ez alapján a 2018. évi adatok (tájékoztatásul az előző évek adatai is): Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 57 Év Keletkezett mennyiség a négy hulladékáram tekintetében (t) Újrahasználtra előkészítés és újrafeldolgozás mennyisége (t) %-os érték a Bizottsági határozat 2. számítási módszere alapján 2010 1 666 736 570 824 34,2 2011 1 650 975 657 581 39,8 2012 1 573 700 605 271 38,5 2013 1 497 461 583 298 39 2014. 1 363 204 554 107 40,65 2015. 1 331 028 559 615 42,04 2016. 1 443 303 625 305 43,3 2017. 1 480 750 670 402 45,27 2018. 1 523 453 714 981 46,93 13. táblázat - HKI alapján jelentett települési hulladék mennyisége 2010-2018 között35 A fentiekből is kitűnik, hogy a négy kiemelt frakció esetében az újrahasználatra előkészítés és újrafeldolgozás együttes mértéke növekszik, köszönhetően többek között az elkülönített gyűjtési kötelezettség előírásának és a házhoz menő elkülönített gyűjtés fejlesztésének. Fontos azonban jelezni, hogy a 2020-as célszám eléréséhez a közszolgáltatásnak is nagyobb mértékben hozzá kell járulnia a célérték eléréséhez a jövőben. A közszolgáltatási rendszer oldaláról vizsgálva a számokat látható, hogy a vegyesen gyűjtött hulladék minimális arányban kerül hasznosításra és legnagyobb része közvetlenül lerakásra kerül. Az újrafeldolgozást elsősorban az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladék és a csomagolási hulladék adja. Zöldhulladék: Vegyes hulladék részeként képződő mennyiség (tonna/év) 120 000 Elkülönítetten gyűjtés részeként képződő hulladék (tonna/év) 360 000 közszolgáltatásból (tonna/év) 296 000 nem közszolgáltatásból (tonna/év) 64 000 Összes zöldhulladék (tonna/év) 480 000 A KTA-val összhangban 2020-ban megkezdődött az illegálisan lerakott hulladékok felszámolása. A projekt célja, hogy az elmúlt években, évtizedekben felhalmozódott, illegálisan lerakott hulladék több ütemben felszámolásra kerüljön. Ennek érdekében meghirdetésre került a „Tisztítsuk meg az Országot!” Projekt, amelynek keretében korábban nem látott állami és önkormányzati együttműködés eredményeként kísérletet teszünk az évtizedek alatt tanúsított jogellenes hulladék elhelyezés eredményeként az erdőkben, a folyók mentén, a vasúti és közúti létesítmények mentén, valamint az önkormányzati közterületen fellelhető hulladékok felszámolására. Ezzel összefüggésben felállításra kerül a hulladékgazdálkodási hatóság, amelynek elsődleges feladata – együttműködésben az önkormányzatokkal – az illegálisan elhelyezett hulladék felszámolása, eltávolításának biztosítása és az elkövetők megbüntetése. 35 Forrás: OKIR EHIR Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 58 Ezen felül a hulladékgazdálkodási hatóság ellátja a teljes hulladékgazdálkodási ágazat felügyeletét. Összhangban az Alaptörvénnyel a Ht. alapelvi rendszere is kiegészült azzal, hogy mindenki köteles minden tőle elvárhatót megtenni az elhagyott hulladék megelőzése és jelentős csökkentése érdekében, valamint az Alaptörvény XXI. cikkével összhangban mindenkit fokozott felelősség terhel az egészséges környezethez való jog biztosítása érdekében a jogellenes hulladéklerakás megelőzése, felszámolása, az ilyen tevékenység bejelentése és azzal kapcsolatos hatósági eljárásban való együttműködés során. A „Tisztítsuk meg az Országot!” Projekt az illegálisan lerakott hulladék felszámolásán túl az újraképződés megelőzése érdekében is számos intézkedést tartalmaz és támogat. Ilyen – többek között – az ingatlanvédelmi eszközök (így különösen kamera, sorompó, drón) beszerzésére vonatkozó pályázati lehetőség is. A Projekt részeként a Hulladék Radar applikáció került kifejlesztésre. Az applikációban 2020. július 22-tól lehet bejelentést tenni a felhasználóknak. A bejelentés adatai ütemezett módon kerülnek továbbításra az illetékes szerveknek abból a célból, hogy a bejelentéssel érintett terület mihamarabb megtisztításra kerüljön. E témakört érinti a Tisza folyón és mellékfolyóin érkező települési hulladék (legjellemzőbb a PET palack) szennyezés problémája, a rendszeres szennyezés megelőzése. 2004 évtől rendszeres a külföldi eredetű települési hulladékszennyezés a Felső-Tisza-vidék folyóin. Ennek oka, hogy a lakosság a hullámtéren rakja le a hulladékot, amelyet már a kisebb árhullámok is magukkal ragadnak és hazánkba szállítanak. A Tisza, különösen a Felső-Tisza, Szamos, Kraszna, Bodrog települési hulladék (legjellemzőbben PET palack) szennyezése nem új keletű probléma. A probléma alapvetően a szomszédos ország hulladékgazdálkodása hiányából, vagy nem megfelelő mértékéből adódik. A folyóvizek szállító közegként funkcionálnak és a felvízi országok vízgyűjtőjén tapasztalható környezeti problémákat közvetítik az alvízi országba. Egyes folyószakaszokon (Északkelet-Magyarország, Tisza) a környezeti káresemények közel felét a külföldi eredetű települési hulladékszennyezés teszi ki. A szennyezés intenzitását az adott szelvényen percenként áthaladó palackok számával lehet meghatározni. A Felső-Tiszán az elmúlt bő egy évtizedben a szennyezés mértéke esetenként elérte 300-500 palack/perc intenzitást. A szennyezés erőssége időben változó, de a hulladékcsóva napokon keresztül érkezhet egy-egy árhullám alkalmával, így annak összes mennyisége is jelentős. Magyarország érdemi intézkedéseket tett a vízről történő hulladékmentesítés érdekében (Felső tiszai hulladékmentesítési projekt). A települési hulladék okozta vízszennyezés elleni hazai védekezés feltételeit javítja a felső-tiszai települési hulladék fizikai eltávolításához szükséges beruházások forrásigényének biztosításáról szóló 1519/2018. (X. 17.) Korm. határozat alapján – költségvetési forrásból – megvalósított beruházás. Az 1,3 milliárd forint összegű fejlesztést a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és négy másik tiszai vízügyi igazgatóság valósította meg, az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinációjával. A beruházás célja, hogy a vízügyi Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 59 szolgálat már az árvizek idején be tudjon avatkozni és a hulladékot koncentráltan a folyóról tudja eltávolítani. Ehhez a folyó medrét hajókkal kell elzárni, majd az érkező hulladékot és uszadékot a part felé kell terelni, ahonnan a munkagépek segítségével kitermelhető. A beruházás az egész Tisza-völgy védelmét szolgálja. A határhoz viszonylag közel elvégzett hulladékmentesítés jelentősen csökkenti vagy szükségtelenné teszi a hulladékgyűjtést az alsóbb Tisza-szakaszokon. A KTA 3. pontja értelmében meg fogjuk védeni a folyóinkat a külföldről ide érkező hulladéktól. 4.1.1.1 Vegyesen gyűjtött települési hulladék analízise A vegyesen gyűjtött települési hulladék rendszeres analízisének szükségessége számos esetben felmerülő indokolt szakterületi igény. A hulladékgazdálkodás közép- és hosszú távú stratégiai céljainak meghatározásához, a hulladékkezelési létesítmény típusok és kapacitások megtervezéséhez elengedhetetlenül szükséges tudni a vegyesen gyűjtött települési hulladék pontos összetételét. Az elmúlt évek során a vegyesen gyűjtött települési hulladék országos, átfogó reprezentatív analízise a 2007. évi országos mérést követően 2017-2018 során valósult meg. A mérések során a hazánkban vegyesen gyűjtött hulladékból történő mintavételezés és összetétel jellemzés valósult meg. A települési hulladék összetételének reprezentatív vizsgálatára az alábbi két szabvány előírásai szerint került sor:  MSZ 21420-28: Hulladékok jellemzése. Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Mintavétel. (2005)  MSZ 21420-29: Hulladékok jellemzése. Települési szilárd hulladékok vizsgálata. A minta előkészítése, az anyagi összetétel meghatározása anyagfajtákra történő válogatás útján. (2005) Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 60 9. ábra - Vegyesen gyűjtött települési hulladék mennyiség nedves összetevők arányainak megoszlása a 2017/2018. tél-tavaszi felmérés alapján [%]36 Az elmúlt években a gyűjtött települési hulladék összetétele jelentős mértékű változáson ment át, egyrészt a fogyasztói szokások, másrészt a gyűjtési rendszerek átalakulása miatt. A települési hulladék egyes frakcióinak elkülönített gyűjtésével ezen hulladékok részben kikerültek a vegyesen gyűjtött hulladékból, illetve a mennyiségi arányok is változtak a korábbi országos összetétel elemzéshez képest. 10. ábra - 2007. és 2018. évi vegyesen gyűjtött települési hulladék mennyiségének változása hulladékanalízis alapján [%] 36 Forrás: Hulladékanalízis 18,53 10,13 2,53 1,39 3,52 6,89 14,99 3,74 3,8 3,33 2,33 1,23 27,26 0,33 2018 Biológiailag lebomló hulladék Papírok Kartonok Kompozitok Textíliák Higiéniai hulladékok Műanyagok Nem osztályozott éghető hulladék Üvegek Fémek Nem osztályozott éghetetlen inert hulladék Veszélyes hulladékok Kis szemcseméretű hulladék Idegen anyag 0 5 10 15 20 25 30 2018 2007 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 61 A 2017-2018. téli és tavaszi időszakra vonatkozó (két évszakos) mérések eredménye is megmutatta a vegyes települési hulladék összetételnek eltérését mind területi, mind évszakos vonatkozásokban. Az elemzés során a vegyesen gyűjtött települési hulladék csomagolási hulladék tartalma anyagfajtánkénti meghatározása (papír, fém, műanyag és üveg csomagolási hulladékok mennyiségének meghatározása a vegyes települési hulladékban) is megtörtént. A vegyesen gyűjtött települési hulladékban legnagyobb arányban a biológiailag lebomló hulladék található meg. Ez a teljes mennyiséghez képest mintegy 17% volt (itt érdemes azonban hangsúlyozni, hogy a két évszakos (téli és tavaszi) mérés miatt szakmai becslés alapján a négy évszakos vegyesen gyűjtött települési hulladék biológiailag lebomló hulladék tartalma ennél kis mértékben magasabb lehet). A vegyes települési hulladék összetétele rendkívül változatos, alapvetően a fogyasztási szokások, a gyűjtési infrastruktúra és a környezetvédelmi tudatosság, attitűd befolyásolja. Emiatt a részletes eredmények számos társadalmi – szociológiai – gazdasági kérdés tekintetében is hasznosíthatók. A 2017-2018. évi két évszakos vegyesen gyűjtött hulladék analízisének az eredményei és a részletes módszertani leírás a web.okir.hu, valamint kormany.hu honlapon is publikálásra került. A részletes és rendszeres hulladékanalízis biztosíthatja a jövőben az új EPR rendszer díjainak részleges megalapozását, valamint az egyes elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek értékelését, tervezését. A vegyesen gyűjtött települési hulladék analízisével párhuzamosan az elkülönítetten gyűjtött hulladékáramok elemzését is javasolt lenne elvégezni annak érdekében, hogy ezen gyűjtési módok hatékonysága és a gyűjtött hulladék idegenanyag tartalma számszerűsíthető legyen, ezzel párhuzamosan az egyes régiókban történő különböző gyűjtési módok értékelése és hatékony rendszerszintű összehangolása is megtörténhessen. 4.1.1.2 A használt sütőolaj A használt sütőolaj kiemelt hulladékáram, tekintettel arra, hogy jellemzően közcsatornába, illetve a vegyes települési hulladékba kerül, ami számos műszaki – az infrastruktúra tisztítása és karbantartása kapcsán mind a hulladéklerakó térben, mind a szennyvíztisztító műben –, illetve környezeti problémát jelent. A csatornába kerülő sütőolaj komoly dugulási problémákat idéz elő, melegvízzel és detergenssel kezelve pedig szennyvíztisztítás hatásfokot ront. Mindkét eset komoly költségekkel jár. Elkülönített gyűjtéssel azonban jól hasznosítható, pl. üzemanyagként, vagy biogáz üzemben. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 62 A hazai margarin és olajfogyasztás meghaladja a 200 ezer tonnát, amely 20-40%-a jelenik meg hulladékként. Tehát a használt sütőolaj volumen 40-80 ezer tonnára tehető. Ezen hulladékáram esetén a termékként értékesített mennyiség és a hulladékká vált mennyiség természetszerűen nem egyenlő, így a képződött hulladék teljes mennyiségére elsősorban becslések állnak rendelkezésre. Az elkülönítetten gyűjtött és kezelt mennyiségekre vonatkozóan állnak csak rendelkezésre tényadatok. A használt sütőolaj a VM rendelet alapján jellemzően a ,,Települési hulladék (háztartási hulladék és a háztartási hulladékhoz hasonló kereskedelmi, ipari és intézményi hulladék), ideértve az elkülönítetten gyűjtött frakcióit is” megnevezésű 20-as főcsoportba tartozó 20 01 25, valamint a 20 01 26* hulladékazonosító kódú hulladéknak feleltethető meg. A használt sütőolaj tekintetében külön gyűjtési, illetve hasznosítási kötelezettség nem kerül nevesítésre, azonban mivel a használt sütőolaj részét képezi mind a települési hulladéknak, mind a biohulladéknak, illetve az élelmiszer-hulladéknak is, így a HKI-ben előírt, az ezen hulladékáramokra vonatkozó elkülönített gyűjtési kötelezettség – a biohulladék tekintetében – és hasznosítási kötelezettség – a települési hulladék tekintetében – teljesítése kapcsán érintett a használt sütőolaj hulladék is. A használt sütőolaj felhasználásának leggazdaságosabb módja a biodízel előállítás. Az üzemanyagokba történő bekeverés 8,2%-os bekeverési arányának betartása a biodízelnél mintegy 10%-os bekeverést jelent A használt sütőolaj gyűjtésével jelenleg több cég is foglalkozik, ezeknél azonban jellemzően a vendéglátásból, közétkeztetésből származó sütőolaj gyűjtése a jellemző. Alapvető környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási érdek, hogy a használt sütőolaj minél nagyobb arányban és szélesebb körben kerüljön elkülönítetten visszagyűjtésre és ne a vegyesen gyűjtött települési hulladékba, vagy közcsatornába kerüljön. Az éttermekből, étkezdékből elszállított sütőolaj-gyűjtés szempontjából a már meglévő gyűjtőhálózat 99%-os lefedettséget biztosít. A lakosság jelenleg a hulladékgyűjtő udvarokban és benzinkutakon válhat meg használt sütőolajától, illetve néhány cég speciális gyűjtőhelyet (hulladékgyűjtő pontot) is üzemeltet. A hulladékgyűjtő pont üzemeltetője adott esetben pénzügyi ösztönzővel (pl. levásárolható kupon) is ösztönzi a lakosságot a hulladék átadására. Pilot projekt keretében hazánkban mintaprogram is indult már a használt sütőolaj házhoz menő gyűjtésére vonatkozóan. A használt sütőolaj gyűjtésére más kezdeményezés is működik. Egyes Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 63 településeken megvalósított gyűjtési rendszer gazdaság fenntarthatósága is biztosított azáltal, hogy a sütőolaj nem a közcsatornába kerül, így a szennyvízelvezető rendszer meghibásodásából, karbantartásából származó költségek csökkentek. Ez is jó példa arra, hogy komplex szemlélettel egy „költségesnek tűnő” hulladékgazdálkodást érintő intézkedés rendszerszinten gazdaságos is lehet. Az országban mintegy 350 MOL kúton van lehetőség a használt sütőolaj leadására. Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet) alapján speciális gyűjtőhelyeken történik a visszagyűjtés, aminek létesítése és fenntartása nem engedélyköteles. Kezelt mennyiség 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Anyagában történő hasznosítás 9 560 10 937 4 175 6 040 3 315 7 714 8 863 15 162 24 394 Energetikai hasznosítás 1 023 724 1 550 1 795 339 277 208 370 381 Egyéb kezelés 1 078 964 1 197 1 168 885 324 338 234 230 Összesen 11 661 12 625 6 922 9 003 4 539 8 315 9 409 15 766 25 005 14. táblázat - A 2010-2018 évek közötti időszakban kezelt használt sütőolaj mennyiségek, jellemzőbb kezelési módonként (tonna)37 Az elmúlt évek adatai alapján látható, hogy 2014-től a kezelt sütőolaj mennyisége dinamikusan növekedett. A 2018. évi adatok alapján mintegy 25 000 tonna sütőolaj kezelése valósult meg. A legnagyobb kezelők jellemzően R3 kezelési kóddal38 hasznosítják az elkülönítetten gyűjtött használt sütőolajat. 4.1.1.3 Másodlagos tüzelőanyag hulladék Az RDF gazdasági jelentőségét adja, hogy fontos energiahordozóként, ami a hulladék lerakástól való eltérítésének eszközeként is alkalmazható. A visszaváltási és az elkülönített gyűjtési rendszerek fejlődésével a települési hulladék vegyesen gyűjtött részének a fűtőértéke jelentősen csökkenhet, ezért erre specializált kapacitásokra van szükség. Olyan megoldást kell kialakítani, amely a távhőrendszerre építve a kiserőművek kapacitásnövelését eredményezi. A hazai hulladékgazdálkodási közszolgáltatási 37 Forrás: OKIR EHIR 38 Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a komposztálást, más biológiai átalakítási műveleteket, továbbá a gázosítást és a pirolízist is, ha az összetevőket az utóbbiaknál vegyi anyagként használják fel. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 64 rendszerben keletkező, anyagában nem hasznosítható RDF hulladékban kiaknázható termikusan hasznosítható energia van, amely villamos energia, valamint hő előállítására alkalmas. A hazai közszolgáltatási modell szerint többnyire a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók végzik a hulladékok előkezelését. A keletkező haszonanyag és RDF az NHKV Zrt. tulajdonát képezi, aki közbeszerzés keretében értékesíti azokat. A közszolgáltatók emiatt kevésbé motiváltak a jó minőségű haszonanyag és RDF előállításában, valamint azok minőségének javításában. Emellett jelentős problémát okoz a külföldről behozni kívánt RDF árfelhajtó hasznosítási költsége. A közszolgáltatásból származó, energetikai hasznosításra alkalmas RDF hulladéknak csupán mintegy felét veszik át hasznosításra a hulladékkezelők, emiatt, valamint a korlátozott tároló kapacitások miatt nagyobb mennyiségű RDF lerakására kényszerült a közszolgáltatási ágazat. A 2007-2013 közötti programozási időszakban a KEOP és a 2014-2020 közötti időszakban a KEHOP keretében megvalósult/megvalósuló, a települési hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére irányuló projektek mechanikai(-biológiai) hulladékkezelő létesítmények létesítését is tartalmazták, így ezen létesítmények száma 2019-re 34-re nőtt, emellett további létesítmények építése van még folyamatban. A mechanikai(-biológiai) hulladékkezelő létesítmények – a technológiából eredően és a technológia fejlettségétől függő minőségben – alkalmasak a vegyesen gyűjtött települési hulladék anyagában nem hasznosítható részéből energetikai hasznosításra alkalmas hulladék frakciókat is leválasztani. E hulladékfrakciók leválasztása és további energetikai célú hasznosítása alapvető hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi cél, amely a hulladékhierarchia érvényre juttatását, a hulladékban rejlő energia kinyerését, a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentését szolgálja. Rendelkezésre álló létesítmények Létesítmény típusa Száma (db) Létesítmény helye Optikai válogató-MBH* 2 Békéscsaba, Som MBH 15 Marcali, Kökény, Kerepes, Nógrádmarcal, Királyszentistván, Győr, Vaskút, Felgyő, Kiskunhalas, Bodrogkeresztúr, Hejőpapi I, Hejőpapi II, Jánossomorja, Jásztelek, Salgótarján Mobil MBH 11 Kecskemét, Nagykőrös, Nyíregyháza, Kisvárda, Nagyecsed, Pusztazámor, Adony, Cikó, Polgárdi, Hatvan, Sárbogárd MH** 6 Tatabánya, Kaposvár, Paks, Sajókaza, Csér, Zalaegerszeg Összesen: 34 db *MBH: mechanikai-biológiai hulladékkezelő **MH: mechanikai hulladékkezelő 15. táblázat - KEOP, KEHOP projektek által eddig megvalósult létesítmények39 39 Forrás: NHKV Zrt. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 65 A fentiekben szereplő létesítmények éves összes bemenő kapacitása 2 148 205 tonna. A táblázatban megjelenített 11 db mobil MBH éves befogadó kapacitása 434 700 tonna, aminek a kihasználtsága alacsony. Tapasztalatok azt mutatják, hogy egy jól működő MBH/MH létesítménybe bemenő hulladékmennyiség 25-30%-a lesz hulladékból előállított másodlagos tüzelőanyag. 11. ábra - KEOP, KEHOP projektek által eddig megvalósult létesítmények A fentieken túl, további korszerű (optikai válogatási technológiával felszerelt) mechanikai( biológiai) hulladékkezelők megvalósítása, illetve több meglévő üzem technológiájának fejlesztése tervezett a már megvalósítás alatt álló KEHOP finanszírozású projektek keretében. A projektek fizikai befejezésének végső határideje jellemzően 2022-2023. Ezek a létesítmények alkalmasak lesznek az anyagában hasznosítható hulladékfrakciók kiválogatására, hozzájárulva ezáltal – az uniós célkitűzésekkel összhangban – a települési hulladékok újrafeldolgozási arányának növeléséhez. A fejlesztések kapcsán azt kell figyelembe venni, hogy a települési hulladék kezelési és feldolgozási rendszerének a hasznosítást kell elősegítenie, vagyis elsősorban hatékony válogató és másodsorban pedig energetikai hasznosításra alkalmas tüzelőanyag előkészítő technológiákra van szükség. Az elkülönített gyűjtési rendszerek fejlődésével (tekintettel az elkülönítetten gyűjtött hulladék arányának növekedésére és ezzel párhuzamosan a vegyesen gyűjtött hulladék arányának csökkenésére) az MBH-kba és (a visszaváltó rendszerek várható bevezetésével) a válogató művekbe bekerülő hulladékmennyiség várhatóan nem fog növekedni (inkább csökkenni fog), ezért új MBH-k létesítése nem, csak a meglévőek fejlesztése indokolt. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 66 kapacitás (tonna/év) előállítható RDF mennyiség (tonna/év) Energetikai hasznosító kapacitás (tonna/év) MBH/MH 1 713 505 428 376 570 000-600 000 mobil MBH 434 700 204 309 összesen: 2 148 205 632 685 Fejlesztés és új MBH/MH beruházással összesen n.a. 750 000 16. táblázat - A hazai MBH/MH, mobil MBH névleges és a kapcsolódó energetikai hasznosítási kapacitások A létesítményekből a kezelést követően másodlagos hulladékként kikerülő hulladékáram minősége azonban nem minden esetben alkalmas energetikai célú hasznosításra. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat fontos megjegyezni: Európai uniós cél, hogy a települési hulladék lerakással történő ártalmatlanítása 2035-re 10% (derogációval 25%) legyen. Előírja azt is az Európai Unió, hogy a tagállamok éves adatszolgáltatásának elkészítése során a D10 ártalmatlanítási művelettel kezelt teljes települési hulladék bemenő mennyisége lerakott mennyiségként számítandó. Magyarországon az RDF hasznosítását jellemzően az erőművek és a cementipar végzi. A hazai nagyobb erőművi és cementipari szereplők, amelyek RDF hasznosításra alkalmas berendezéssel rendelkeznek az alábbiak: − Duna-Dráva Cement Kft.: váci cementgyár 134 ezer tonna/év; beremendi cementgyár 158 ezer tonna/év kapacitással, − Lafarge Magyarország Kft.: 156 ezer tonna/év kapacitással, − Mátrai Erőmű Zrt. (Geosol Kft.): 120-150 ezer tonna/év kapacitással. Duna-Dráva Cement Kft. Lafarge Magyarország Kft. Mátrai Erőmű Zrt. (Geosol Kft-vel) Beremendi cementgyár Váci cementgyár elméleti kapacitás (tonna/év) 2018. évben kezelt mennyiség (tonna) elméleti kapacitás (tonna/év) 2018. évben kezelt mennyiség (tonna) elméleti kapacitás (tonna/év) 2018. évben kezelt mennyiség (tonna) elméleti kapacitás (tonna/év) 2018. évben kezelt mennyiség (tonna) 158 000 102 000 134 700 (keret mennyiség több hulladékkal) 54 001 156 000 32 500 120-150 000 55 000 17. táblázat - A hazai RDF energetikai hasznosítás 2018. évben40 40 Forrás: hulladékgazdálkodási engedélyek és éves adatszolgáltatás Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 67 Hulladékhasznosítási szempontból további kisebb energetikai hasznosító létesítménynek minősülnek az alábbiak: Bakonyi Erőmű, Pécsi Erőmű, Hamburger Hungária Erőmű, NHSZ Polgári Erőmű. Szakmai becslés alapján, várhatóan mintegy 1-1,2 millió tonna vegyesen gyűjtött hulladék (a képződött hulladék maradék 25%-a) kerülhet energetikai hasznosításra 2035-2040-re. A kapacitások vizsgálata szempontjából fontos, hogy ez a mennyiség kiegészül majd az ipari és egyéb gazdálkodói szektorból származó (jelenleg kb. 500 ezer tonna) hulladékkal. A települési hulladék feldolgozása során keletkező válogatási maradék kezelésére is alkalmas, energetikai hasznosítást célzó további, összesen 5-600 ezer tonna/év mennyiségre vonatkozó kapacitásfejlesztés (beleértve a már bejelentett fejlesztéseket is) megvalósítása szükséges, tekintettel arra, hogy a válogató létesítményekből kikerülő, anyagában hasznosítható hulladékok mellett keletkező válogatási maradék hasznosítását is biztosítani kell a jövőben, annak érdekében, hogy a 10%-os lerakási cél teljesíthető legyen. A települési hulladék energetikai hasznosítását szolgáló beruházás előkészítését jelen tervezési időszakban szükséges megkezdeni. 4.1.1.4 Textil hulladék A VM rendelet alábbi főcsoportjai tartalmaznak textil vagy ahhoz hasonló hulladéktípust: − 04-es főcsoport – Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok (Ipari és egyéb gazdálkodói hulladék kategória) − 15-ös főcsoport – Csomagolási hulladék – textil csomagolási hulladék − 19-es főcsoport – Hulladékkezelő létesítményekből, a szennyvizet képződésének telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, valamint az ivóvíz és ipari víz szolgáltatásból származó hulladék – textíliák − 20-as főcsoport – Települési hulladék (háztartási hulladék és a háztartási hulladékhoz hasonló kereskedelmi, ipari és intézményi hulladék), ideértve az elkülönítve gyűjtött frakciót is – textíliák Jelen fejezet elsősorban a települési hulladékon belül megjelenő textilhulladékra vonatkozóan mutatja be a jelenlegi helyzetet. A textil és ruhaipar a világgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Évenként világszerte mintegy 100 millió tonna textilszál gyártása történik, évi 3-4%-os növekedés mellett. Ennek oka egyrészt a Földön élő emberek létszámának, másrészt a megnövekedett középosztály fizetőképes keresletének folyamatos és erőteljes növekedése. A teljes textil ágazat kb. 60%-át jelenti a ruhaipar, a fennmaradó kb. 40%-ot a lakástextil és különféle műszaki textíliák (agrár, építőipar, vegyipar, gyógyászat, környezetvédelem, csomagolás, sport stb.) adják. A száltermelés 60%-a mesterséges szál, 40%-a természetes szál. Ez az arány folyamatosan a műszál javára tolódik el. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 68 Egy tonna textiltermék előállítása 15-35 tonna szén-dioxid kibocsátását eredményezi. Az EU ban felhasznált ruházati cikkek, lábbelik és háztartási textíliák értéklánca az ötödik legmagasabb üvegházhatású gázkibocsátást eredményező kategória, ezzel megelőzi többek között a kommunikációs és egészségügyi kategóriát is. A becslések szerint a globális vízszennyezés kb. 20%-át textiltermékek festése és kikészítése okozza. A szennyezés tovább folytatódik a fogyasztónál, aki a mosással vegyszereket és mikroműanyagokat bocsát a szennyvízbe. A becslések szerint évente körülbelül fél millió tonna műanyag mikroszál végzi az óceánokban a műanyagalapú textíliák mosása révén. Az elsődleges nyersanyagok felhasználása tekintetében – az EU fogyasztásának ellátási láncában – a ruházati, lábbeli és háztartási textil előállítás a negyedik legterhelőbb kategória. A ruházat, lábbeli és háztartási textilt előállító iparág a vízfelhasználás szempontjából szintén a negyedik helyen áll. Bár a hazai textil- és ruházati ipar egyidős a magyar iparral, és volt olyan hosszabb időszak, amikor Európa élvonalába tartozott, az 1945 utáni időszak gazdaságpolitikai döntései, az elmaradt korszerűsítés, majd a rendszerváltást követő átrendeződés, így például a korábbi felvevőpiacok elvesztése, távol-keleti tömegtermékek és a márkás termékek távol-keleti gyártásának megjelenése, és elsősorban az iparági vízió és átgondolt márkaépítés hiányának következtében az iparág súlya jelentősen lecsökkent a korábbihoz képest. Magyarországon becslések szerint évente 60-80 ezer tonna ruhát dobnak ki az emberek, amelynek 90%-a hulladéklerakóba kerül. Ezt támasztja alá a 2017/2018. évi települési hulladék vizsgálatát célzó hulladékanalízis, amely szerint a vegyesen gyűjtött települési hulladék kb. 3,5%-a textília, ami évente 80-85 ezer tonna textilhulladékot jelent. Ezen felül 7-8 ezer tonna használt ruha kerül gyűjtésre Magyarországon (0,7-0,8 kg/fő/év), ami arányait tekintve elmarad a nyugat-európai átlagtól (6-10 kg/fő/év). Magyarországon ugyanis a textil- és divattermékek vásárlásának éves átlaga is jóval elmarad a nyugat-európai átlagtól. Tehát nem a nyugat európaival azonos mennyiségű textilárú fogyasztásához párosul a jóval elmaradó mennyiségű gyűjtés. Feldolgozási technológiák az elkülönítetten gyűjtött textíliák esetén: − Magyarországon évente kb. 30-40 ezer tonna használt ruha feldolgozása történik (nagy része import); − újrahasználat: 60-70 %, legjelentősebb az összegyűjtött ruhák, lakástextilek válogatása és újrahasználata ismételten ruhaként, öltözék kiegészítőként vagy lakástextilként, játékként, kreatív kézműves termékként stb. ; − hasznosítás: 15-20%, géprongyként, kárpitos termékként, ipari szabászati hulladékok, geotextíliák feldolgozása, vattaként, szűrőként stb.; − energetikai hasznosítás: 6-8 % részben a vegyesen gyűjtött települési hulladék energetikai hasznosítása során (Budapesti Hulladékhasznosító Mű), részben cementgyári erőműben; − lerakás: 1% alatt. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 69 Az uniós országok textil gyűjtési és hasznosítási rendszereit vizsgálva megállapítható, hogy meghatározó szerepe van az adományozásnak és az újrahasználatnak. A magas gyűjtési és hasznosítási arányokat elérő országokban számos helyi kezdeményezés és erős központi ösztönzők a jellemzők. Az eddig megtett kormányzati intézkedések közül kiemelendő, hogy a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján a hulladékgyűjtő udvarokban is van már lehetőség a textilhulladék leadására. A gyűjtési rendszer része a nagyjából 1500 darab konténer a kereskedelmi láncok területein, és önkormányzati közterületeken. Bár sok helyen van üveg-, fém-, műanyagpalack-gyűjtő konténer, a legtöbb helyen hiányzik a textilhulladék-gyűjtőedény. Jelenleg a fővárosban főként a hulladékgyűjtő udvarokban lehet elhelyezni a használt ruhát, cipőt a konténerekben. A lakosság körében ez nem megfelelően kommunikált. A nem megfelelő kommunikáció okozta nehézségeken túl továbbá felmerül a meglévő gyűjtési rendszer hatékonyságának kérdésköre is, különös tekintettel az ürítési gyakoriságra. A gyűjtés és előkezelés sajátossága, hogy elsősorban használtruha importra épül. Tárgyév 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Mennyiség 1 950 1 913 1 457 5 128 8 569 10 920 13 613 13 527 17 608 18. táblázat - A települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött import textilhulladék mennyisége (tonna) 41 Az adatokból látható, hogy a textilhulladék import az elmúlt években dinamikusan növekedett. A települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött textilhulladék export mennyisége elhanyagolható. A textilhulladék újrafeldolgozásának hagyományos módszere a tépési és vágási folyamatok alkalmazása a textilszálak visszanyerése érdekében. Ezeket a visszanyert textilszálakat majdnem kizárólag nemszőtt termékekhez használják: szigetelő-, kárpit- és autótextilekhez vagy egyéb ipari, mezőgazdasági felhasználásra. Fizikai vagy kémiai hasznosítás: − A fizikai-mechanikai (reciklizáció) hasznosítás megoldható a hőre lágyuló anyagok esetében, amikor a hulladékot újragranulálják és ismét nyersanyagként használhatóvá válik. 41 Forrás: OKIR EHIR Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 70 − Kémiai folyamatokat, mint például depolimerizációt, hidrolízist, hidrogénezést vagy újra polimerizációt alkalmaznak a nem kevert szintetikus textilhulladék hasznosításához. A kémiai hasznosítás polimer-specifikus. Mindkét hasznosítási módszer hátránya az, hogy magas az idő-, energia- és költségráfordítása. Magyarországon nincs komplex újrafeldolgozó üzem (részfeladatokat végző cégek vannak). A 2010-2018 közötti időszakban a hulladékgazdálkodási létesítményből kikerülő textíliák (19 12 08 hulladékazonosító kód), valamint a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött textilhulladék (20 01 10 és 20 01 11 hulladékazonosító kód) kezelés módja szerinti mennyiségi adatai az alábbiak szerint alakultak: Kezelt mennyiség 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Anyagában történő hasznosítás 2 191 2 352 1 754 5 749 5 601 7 052 5 750 7 214 7 265 Energetikai hasznosítás 958 1 099 1 794 2 539 2 776 3 853 8 413 11 409 12 172 Lerakással történő ártalmatlanítás 1 917 1 920 1 852 2 322 1 917 1 585 2 194 1 896 1 490 Összesen 5 066 5 371 5 400 10 610 10 294 12 490 16 357 20 519 20 927 19. táblázat - Textil hulladék kezelésének alakulása (tonna) 42 A kezelési adatok alapján is megállapítható, hogy az elmúlt években dinamikusan növekedett az energetika hasznosítással kezelt, valamint az anyagában hasznosított textilhulladék aránya. A lerakással ártalmatlanított textilhulladék mennyisége a teljes kezelt mennyiséghez képest csökkent. A vegyesen gyűjtött települési hulladékba kerülő textilhulladék hasznosítása kapcsán jelenleg az energetikai hasznosítás a legjellemzőbb. Az elkülönített gyűjtés biztosíthatja a magasabb minőségű feldolgozás lehetőségét. 4.1.2 Előrejelzés Települési hulladék: A települési hulladék volumenét több tényező is érdemben befolyásolja, egyrészről a gazdasági növekedés, amellyel párhuzamosan növekszik az egy főre jutó hulladék kibocsátás is. Ezzel ellentétes irányba hat a gyártók tudatosabb termék tervezése („ecodesign”) és a körforgásos 42 Forrás: OKIR EHIR Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 71 gazdaságra való átállás, valamint az egyszer használatos csomagolóanyagok visszaszorulása. Mindezek együttes hatása nehezen modellezhető, de a várakozások enyhe növekedést vetítenek előre. A vizsgált 2027-ig terjedő időszakban a települési hulladék mennyisége a jelenlegi 3,8 millió tonnáról hozzávetőleg 4-4,2 millió tonnára nőhet. Ennek egyik oka a HKI szerinti települési hulladék fogalommeghatározás, amely – értelmezésében – a korábbi fogalomhoz képest módosul. 2019-ben közel 36%-os volt a települési hulladék anyagában történő hasznosítása, 2025-re derogációval 50%-át, 2030-ra 55%-át kell újrafeldolgoznunk a képződött települési hulladéknak. Előzetes becslés alapján – számítási módszertani változást is figyelembe véve – 4,2 millió tonna képződött hulladékkal számolhatunk (2025: 2,1 millió tonna, 2030: 2,31 millió tonna feldolgozása). 2025-re 740 000 tonna hulladékkal, 2030-ra 950 000 tonna hulladékkal kell többet feldolgoznunk. Az ambíciózus cél teljesíthetősége érdekében a Cselekvési Tervben megjelölt intézkedések megvalósítása elengedhetetlen. Használt sütőolaj: Az elkülönített gyűjtési rendszer, valamint a szemléletformálás erősítésével a gyűjtött mennyiség növekedése várható. A mennyiség növekedésével párhuzamosan a kezelési kapacitás biztosítása is szükséges. Másodlagos tüzelőanyag hulladék: A hazai hasznosítás elősegítése érdekében – a hulladékhierarchia érvényre juttatása céljából – indokolttá vált, hogy a külföldről történő behozatalra kizárólag akkor kerüljön sor, ha a hazai közszolgáltatásban előállított RDF hulladék hasznosítása mennyiségi és minőségi oldalról megoldott. Évente hazánkba mintegy 1-1,2 millió tonna hulladék behozatal történik. RDF behozatal kizárólag hasznosítási céllal történik, jellemzően R1 (Elsődlegesen tüzelő- vagy üzemanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása) és R3 (Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a komposztálást, más biológiai átalakítási műveleteket, továbbá a gázosítást és a pirolízist is, ha az összetevőket az utóbbiaknál vegyi anyagként használják fel) kezelési művelet elvégzése céljából. Legnagyobb mennyiség az elmúlt években Olaszországból és Szlovéniából érkezett. A 2010-2018 közötti időszakban a vizsgált két hulladékazonosító kódon behozott hulladék mennyiségi adatai az alábbiak szerint változtak. Hulladékazonosító kódonkénti mennyiségek (kg) Tárgyév 191210 191212 Összesen 2010 52 113 504 10 698 040 62 811 544 2011 56 881 200 5 230 270 62 111 470 2012 43 792 860 14 295 660 58 088 520 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 72 2013 34 732 080 29 921 860 64 653 940 2014 48 995 850 30 467 820 79 463 670 2015 82 901 780 21 389 350 104 291 130 2016 91 815 670 37 185 840 129 001 510 2017 101 805 360 54 975 120 156 780 480 2018 127 710 220 68 818 890 196 529 110 20. táblázat - Import RDF hulladékmennyiség 43 A táblázatból is látható, hogy a behozott RDF mennyiség az elmúlt években folyamatosan növekedett. Az RDF kivitel a behozott mennyiséggel összehasonlítva nem jelentős, gyakorlatilag Szlovákiába történik RDF export hazánkból. Hulladékazonosító kódonkénti mennyiség (kg) Tárgyév 191210 191212 Összesen 2013 404 170 2 856 390 3 260 560 2014 905 660 11 312 030 12 217 690 2015 6 713 360 8 127 240 14 840 600 2016 7 231 600 6 701 450 13 933 050 2017 17 859 890 11 566 800 29 426 690 2018 20 977 860 11 309 683 32 287 543 21. táblázat - Export RDF hulladékmennyiség 44 Életciklus elemzési szempontból a hazai hulladék felhasználása nyilvánvalóan előnyösebb a hasonló tulajdonságú külföldihez képest. A bevezetett intézkedés nem oldotta meg a hazai RDF hulladék teljes körű hasznosítását, hanem csak elősegítette a hulladékhierarchia érvényre juttatását. A behozatali korlátozásra irányuló intézkedés a közelség elvével összhangban van, és figyelembe veszi, hogy a körforgásos gazdaságra való áttérés miatt a meglévő hasznosító kapacitásokat kell elsődlegesen kihasználni. Textilhulladék: A textilhulladék jelentős része jelenleg a vegyesen gyűjtött települési hulladék részeként jellemzően lerakásra kerül. A textilhulladék tekintetében – különösen a textilhulladék elkülönített gyűjtésének bevezetésére való tekintettel – jelentős mennyiségi növekedés várható. A jó minőségű, elkülönítetten gyűjtött textilhulladék tekintetében az anyagában hasznosítás további lehetőségét – és szükség szerint – a kezelői kapacitásokat szükséges megteremteni. 4.1.3 Cselekvési irányok A HKI által előírt célok teljesítése: 43 Forrás: OKIR EHIR 44 Forrás: OKIR EHIR Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 73 − Az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségének 2025 re el kell érnie az 55%-ot (derogációval 50%-ot). − A lerakott települési hulladék mennyiségét folyamatosan és dinamikusan csökkenteni szükséges annak érdekében, hogy a távlati, 2035-re előírt, a képződött települési hulladék összmennyiségének 10%-a alá történő csökkentés hazánkban is megvalósulhasson (derogációval 2035-re 25 %-ot kell elérni). − Az élelmiszer-hulladék képződésének minél nagyobb arányú csökkentése szükséges. A települési hulladék energetikai hasznosítását szolgáló beruházás előkészítését – többek között a lerakási arány csökkentése érdekében - jelen tervezési időszakban szükséges megkezdeni. A Kormány 2020 februárjában meghirdette a KTA-t, amelynek egyik központi eleme az illegális hulladéklerakók felszámolása 2020-tól. Az illegális hulladék felszámolása és megelőzése érdekében tervezett intézkedések megteremtik a hulladékok megfelelő leadásának lehetőségét, hulladékudvarok, gyűjtőpontok létesítésével és kellő szigorral büntetik azokat, akik a hulladékgazdálkodási rendszerből kivonva a hulladékot, azt illegális úton felhasználják vagy jogellenesen elhelyezik. A nemzeti vagyon részét képező ingatlanok tekintetében az illegális hulladékképződés megelőzésének, az elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége a tulajdonos, az elszállításának kötelezettsége pedig az ingatlan vagyonkezelők, kezelők, hasznosítók felelősségébe kerül azzal, hogy ha a hulladék elhagyó személye beazonosítható, akkor az elszállítás költségeit köteles megtéríteni. Magántulajdonú ingatlan esetében – ha az elhagyó személye nem állapítható meg – beáll egy vélelem: annak az ingatlannak a tulajdonosa köteles helyt állni, akinek az ingatlanán a jogellenes lerakás vagy elhelyezés történt. Az ingatlan tulajdonosa mentesül a felelősség alól, ha megtett minden tőle elvárható intézkedést, hogy a hulladék elhelyezését vagy elhagyását megakadályozza és a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása során ezt bizonyítja. Vegyesen gyűjtött települési hulladék analízise: A vegyesen gyűjtött települési hulladék analízisével párhuzamosan az elkülönítetten gyűjtött hulladékáramok elemzését is javasolt elvégezni annak érdekében, hogy ezen gyűjtési módok hatékonysága és a gyűjtött hulladék idegenanyag tartalma számszerűsíthető legyen, ezzel párhuzamosan az egyes régiókban történő különböző gyűjtési módok értékelése és hatékony rendszerszintű összehangolása is megtörténhessen. Használt sütőolaj: − Elsődlegesen a visszaváltási rendszer keretében (lásd 5.3 fejezet) javasolt a használt sütőolaj visszagyűjtés megvalósítása (visszaváltási díj vagy prémium mellett). Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 74 − Opcionálisan decentralizált gyűjtőhálózat kiépítése lakossági használt sütőolaj hasznosításához, amely esetében szükséges:  személyi és tárgyi feltételek biztosítása (háztartási gyűjtőedények, gyűjtőkonténerek, átmeneti tárolótartályok, szállító járművek, átfejtésre alkalmas ingatlanok, és működtető személyzet az adminisztrációhoz, szállításhoz, anyagmozgatáshoz),  nagyvárosokban ingatlanállományhoz, illetve lakosságszámhoz viszonyított gyűjtőedények kihelyezése kukatárolókban,  kisebb településeken frekventált helyen elhelyezett, de ellenőrizhető gyűjtő pontok, lakosság arányosan, az érdekelt felek bevonásával (bevásárló központ, parkolók, üzletek, benzinkutak, hulladékudvarok). − A már működő jó gyakorlatok integrálása, átvétele és a helyi viszonyokra vonatkozó adaptációja, a „Lakossági eredetű használt sütőolaj gyűjtésének fejlesztése Kaposváron” elnevezésű, KEHOP-3.1.1.-17-2018-00002 azonosítószámú projekt tapasztalatainak felhasználása. − A rendszer kiépítéséhez kapcsolódó ismeretterjesztés, reklám, propaganda tevékenység, a fogyasztási szokásokra vonatkozó lakossági felmérés. − A rendszer működésére vonatkozó szabályozás kidolgozása. − Monitoring és folyamatos költséghaszon elemzés és környezeti hatásvizsgálat. − Tesztüzemi tapasztalatok alapján a modell széleskörű elterjesztése. Másodlagos tüzelőanyag hulladék: A legnagyobb hasznosító erőművek és cementgyárak együttes kapacitása meghaladja az 1 millió tonnát. Ahhoz, hogy csak a települési hulladékra vonatkozóan teljesíteni tudjuk a 10% os lerakási és a 65%-os újrafeldolgozási arányt egy stagnáló vagy enyhe növekedési pályát feltételezve 0,9-1 millió tonna települési hulladék energetikai hasznosítását szükséges megoldani. Célunk, hogy növeljük a hulladékban rejlő energia felhasználását, csökkentsük a hulladék lerakást. Energetikai hasznosításra vonatkozó javaslatok: − A települési hulladékból előállított RDF minőségének javítása céljából a jelenlegi közszolgáltatási rendszer szervezeti és technológiai fejlesztése. − A visszaváltási és az elkülönített gyűjtési rendszerek fejlődésével a települési hulladék vegyesen gyűjtött részének a fűtőértéke jelentősen csökkenhet, ezért erre specializált kapacitásokra van szükség, mivel a jelenlegi égető kapacitások (kivéve HUHA) erős érzékenységet mutatnak a hulladék összetételére. − Az energetikai hasznosító kapacitások földrajzi eloszlásának megfelelően kis kapacitású hőerőművek fejlesztése javasolt (települési hulladék és abból képződő válogatási maradék hasznosítására alkalmas 3-6 db, összesen ~600 ezer tonna/év kapacitású erőmű) olyan helyen, ahol a termelt hő és akár a villamosenergia helyben hasznosításra kerülhet. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 75 Hulladék besorolásának (19 12 10, 19 12 12) szakmai elősegítése és felügyelete A közszolgáltatás körébe tartozó települési hulladék előkezeléséből származó másodlagos hulladék hulladéktípus szerinti besorolásával kapcsolatosan számos kérdés felmerült az elmúlt időszakban. A Ht. 63. § (1) bekezdése alapján a hulladék termelője a hulladékot típus és jelleg szerint a VM rendelet alapján besorolja. A besorolás a jelenlegi gyakorlat szerint a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékok mechanikai-biológiai előkezelését követően – többek között – az előkezelésből származó éghető hulladék megnevezésű 19 12 10, illetve az előkezelésből származó egyéb, mechanikai kezeléssel nyert hulladék megnevezésű 19 12 12 hulladékazonosító kódra történik. A besorolás nem egységes a közszolgáltatói ágazatban, így nem különíthető el egyértelműen a hulladék minősége, besorolása alapján a ténylegesen éghető hulladék mennyisége és az egyéb, előkezelésből származó hulladék mennyisége. A jövőben az energetikai hasznosításra ténylegesen is alkalmas hulladék mennyiség besorolása a 19 12 10 hulladékazonosító kódra, míg az egyéb, mechanikai kezelésből nyert hulladék besorolása a 19 12 12 hulladékazonosító kódra kell, hogy történjen. Textilhulladék:  Elkülönített gyűjtési rendszer kialakítása – A HKI előírásai alapján az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer felállítását 2025. január 1-jéig el kell végezni. Az elkülönítetten gyűjtött textilhulladék minél nagyobb arányú anyagában hasznosítása érdekében a szükséges kezelő kapacitásokat szükséges kiépíteni.  Hasznosítási technológia fejlesztése, kapacitások növelése – A divatiparral együttműködve, a kelmekészítési technológia fejlesztésével a hulladékká vált textíliák anyagában hasznosítási lehetőségeit növelni szükséges, javasolt a hulladékgyűjtő udvarok fejlesztését és újak létesítését támogatni, valamint a nagylakossági ellátórendszereknél elkülönített hulladékgyűjtési rendszer kiépítése.  Szemléletformálás – A textilhulladék képződésével összefüggésben a szemléletformálás, tudatos vásárlásra való ösztönzés, kiemelt feladat. A textilhulladék feldolgozása, valamint a textil termékek vásárlása, valamint tisztítása során jelentkező környezeti terhelés mérséklése érdekében javasolt részletesebb mosási és szárítási információk biztosítása a termékeken, valamint a megfelelő tájékoztatás a releváns forgalmazási helyeken a textilhulladék gyűjtésére vonatkozóan. A fenntarthatóbb lehetőség kiválasztását megkönnyítheti a környezetbarát termékek világos és szabványos címkézése.  Életciklus növelés – Ösztönözni szükséges a ruházati termékek életciklusának meghosszabbítását különböző módszerekkel. Ennek lehetővé tétele érdekében a termékeket több életciklusra kell megtervezni (pl. a rendeltetésszerű felhasználáshoz igazított újrahasznosítható anyagokkal, időtlen stílussal), így is elkerülve a hulladékká válást, továbbá Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 76 jogszabályi rendelkezés szükséges a termék és hulladék közötti átmenetről, valamint a „hulladékvége” státusz meghatározásáról. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 77 4.2 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék 4.2.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok Az ipari tevékenységhez közvetlenül, vagy közvetetten hozzákapcsolható hulladékok képződésének vizsgálata, a hulladékkezelés optimalizálása napjainkra már a legtöbb hulladéktermelő elsődleges érdeke kell, hogy legyen. A hulladékgazdálkodásban napjainkra már egyértelművé vált, hogy a megelőzés a legjobb eszköz, de a hasznosítás bármely fajtája is csökkenti, csökkentheti a képződő hulladékok kezelésének költségeit. A hulladékok képződése és mennyisége ágazatfüggő. A hazai ipar fejlődését és a képződő hulladékok mennyiségét összehasonlítva olyan megállapítások is tehetők, melyek a hulladékgazdálkodás jövőképének meghatározásához is hozzájárulhatnak. Az ipari és egyéb gazdálkodói hulladékokat többféle szempont szerint lehet csoportosítani. A hazai adatgyűjtési rendszer alapján (OKIR EHIR) e hulladékáramba tartozik minden hulladék a települési, a mezőgazdasági és élelmiszeripari, a veszélyes és az építési-bontási hulladékok kivételével. Jellemzően tehát a VM rendelet szerinti 01, 03-14, részben a 15, a 16-18 és részben a 19-es főcsoportba sorolható nem veszélyes hulladékok tartoznak ebbe a körbe. A KSH és az EUROSTAT a tevékenységi körök szerint végzi jellemzően (TEÁOR ág) az ezen hulladékáramba tartozó hulladékok csoportosítást. 2018-ban Magyarország minden régiójában nőtt az ipari termelés. Az előző évihez viszonyított legnagyobb mértékű, 9,5%-os növekedést a közel egytized súlyt képviselő Pest régióban regisztrálták (2017-ben még 5,6%-os volt a csökkenés). A legkisebb súlyú Dél-Dunántúlon 7,7%-kal nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben Somogy megye kibocsátása emelkedett (10,8%), de Baranya és Tolna megyében is bővült a volumen, 7,4, illetve 5,3%-kal. Budapest régióban 7,3%-kal nőtt az ipari termelés. A 2017-ben legmagasabb dinamikát nyújtó Észak Alföldön 2018-ban 3,3%-os volt a növekedés. Dél-Alföld termelése tavaly 2,8%-kal bővült, a régión belül a legnagyobb súlyú Bács-Kiskun megye kibocsátása – jelentős autóiparának köszönhetően – 3,0%-kal nőtt. Az ipari termelés legnagyobb hányadát (20%-át) adó Közép Dunántúlon a kibocsátás 2,4%-kal haladta meg az előző évit, elsősorban az elektronikus fogyasztási cikkek, valamint a járműipar gyártóinak köszönhetően. Az előző évhez viszonyítva 2018-ra lassult a növekedés üteme Észak-Magyarországon, a termelés volumene 2,3%-kal emelkedett nagyrészt a műanyag-alapanyag gyártása, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya, a híradástechnikai berendezés, illetve a közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártásában működő cégek kibocsátásának eredményeképpen. A második legnagyobb súlyú Nyugat-Dunántúlon nőtt a legkevésbé az ipari termelés (0,5%-kal). A régió mintegy kétharmadát adó Győr-Moson-Sopron megye kibocsátása 0,7%-kal csökkent, míg Vas és Zala megyében emelkedett a volumen.45 45 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jelipar/jelipar18.pdf Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 78 2018-ban az ipari termelés növekedése folytatódott. A képződés 3,6%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, elsősorban a feldolgozóipar legnagyobb súlyú alágai közül az élelmiszer, ital, dohánytermék és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának köszönhetően. Jelenleg Magyarországon az alábbi termelő és szolgáltató szektorokban képződik a legnagyobb mennyiségben termelési hulladék: − Energetikai ipar46 − Kohászat − Gépipar − Vegyipar − Építőanyag gyártás − Bőripar − Fa-, és bútoripar − Papíripar − Nyomdaipar − Textilipar − Közlekedés, szállítás, gépjárműjavítás szolgáltató szektor − Vendéglátás, szálláshely szolgáltató szektor Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok mennyisége – a fentiekben bemutatott ipari termelés növekedésével szemben – az elmúlt években jellemzően stagnált. Ez környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból jelentős siker, ami azt is jelenti, hogy az ipari termelés bővülésével a hulladékszegény technológiák és a fenntartható anyaghasználat került előtérbe. Az adatokból megállapítható, hogy az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok mennyisége hazánkban az elmúlt években a képződő összes hulladék mintegy 33%-a volt. Az ipari és egyéb gazdálkodói hulladékok mennyisége tehát az elmúlt években nagyságrendileg nem változott, kisebb mennyiségi változásoknak oka pl. a 2014. és 2015. években az állami kármentesítési program során kitermelt nem veszélyes hulladékok miatti kismértékű növekedés. Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok képződésének régiós megoszlása az egyes iparágak területi vetületét képezi le. Legnagyobb mennyiségben az Észak-Magyarországi és a Közép-Dunántúli régióban képződik ez a hulladékáram. 46 Hőerőművekből, megújuló energiaforrásokból származó hulladék, nem ideértve az atomenergia ipart Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 79 12. ábra - Az ipari és egyéb gazdálkodói hulladék kezelésének megoszlása 2010 - 2018 között (tonna) 47 Ipari és egyéb gazdálkodói hulladék kezelése 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Anyagában történő hasznosítás 1 486 1 331 2 106 2 080 3 251 2 736 2 478 2 963 3 193 Energetikai hasznosítás 136 98 140 187 192 191 461 616 497 Égetés (energetikai hasznosítás nélkül) 9 9 13 4 11 9 6 5 6 Lerakással történő ártalmatlanítás 3 331 3 674 3 445 3 223 2 616 2 922 2 825 2 286 1 994 Egyéb módon történő kezelés 843 815 94 265 119 42 47 81 276 Összesen képződött 5 806 5 928 5 797 5 759 6 189 5 900 5 818 5 951 5 965 22. táblázat - Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék képződött mennyiségei és kezelésük 2010-2018 között (ezer tonna) 48 Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok képződött mennyisége 2018-ban 5 965 ezer tonna volt. A képződött hulladék kezelése a hulladék hierarchiának megfelelő irányba mozdult el. Az elmúlt években növekedett az anyagában hasznosított hulladék mennyisége, ezzel párhuzamosan csökkent a lerakással ártalmatlanított hulladék mennyisége. (A lerakott hulladék jelentős mennyiségét az erőművi salak, pernye hulladék mennyisége jelenti.) A fejlődéséhez hozzájárultak: − a Ht., illetve a megjelent végrehajtási jogszabályok előírásai, azok betartatása, 47 Forrás: OKIR-EHIR 48 Forrás: OKIR-EHIR 0 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 6 000 7 000 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Anyagában történő hasznosítás Energetikai hasznosítás Égetés (energetikai hasznosítás nélkül) Lerakással történő ártalmatlanítás Egyéb módon történő kezelés Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 80 − a termelői fegyelem erősödése, jogkövető magatartásuk, − a feldolgozóipar termelési technológiáinak fejlődése, − a hulladék „termelést” minimalizáló technológiák, hulladékszegény technológiák elterjedése, − az új hulladékhasznosítási technológiák alkalmazása, − a K+F+I megerősödése, − a pályázati források, − a társadalmi elvárások felerősödése, szemléletváltozás pozitív hatása. A hasznosítás növelése és az elkülönített gyűjtés fejlesztése – az ipari termelés volumenének folyamatos növekedése mellett az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék mennyiségének jellemző stagnálását figyelembe véve – az elmúlt időszakban teljesült. A hasznosítási arány a 2010. évi 25,6%-ról 2019-re 55,4%-ra, tehát jelentősen növekedett. Ezzel a növekedéssel teljesült az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020 dokumentumban szereplő, a hasznosítási arány 46 %-ra történő növelésére vonatkozó célkitűzés is. Igaz ez a trend az energetikai hasznosítással történő hulladékkezelés összes kezelt hulladékhoz viszonyított arányára is, ami a 2010. évi 2,3%-ról 2019-ra 5,2%-ra növekedett. Ezzel párhuzamosan a lerakással ártalmatlanított ipari és egyéb nem veszélyes hulladék mennyisége a 2010. évi 57,4%-ról 2018-ra 33,4%-ra csökkent. A hulladékhasznosítás különösen az ipari hulladékok területén Magyarországon is egyre jobban a közgondolkodás részévé vált. Az ipari hulladékok, de más jellegű hulladékok hasznosításának mozgató rugója elsősorban annak felismerése, hogy a hulladék termelése növeli a költségeket. A hulladék érték, alapanyag, melynek hasznosítása gazdaságilag is megtérülő lehetőség. A 23. táblázatban bemutatásra kerülnek a 2018. évi adatok alapján a legnagyobb mennyiségben képződött ipari hulladékok, jelölve a képződésért felelős szektor besorolását és a mennyiséget is. A korábbi években is ugyanezen hulladékok köre jelentette a képződött ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok között a legnagyobb mennyiségben képződött hulladékokat. Az adatokban megjelennek a 19-es főcsoportba sorolható, hulladékkezelő létesítményből származó hulladékok is, amik jellemzően egy adott hulladéktípus (elő) kezeléséből származnak, végső kezelésük már ezen főcsoport szerinti azonosító kódon történik meg. A hulladékgazdálkodás egyre erőteljesebb fejlődésével, a hulladékok előkezelésével a hulladékhierarchiának megfelelő hasznosítás megteremtése érdekében egyre jellemzőbb, hogy egy adott hulladéktípus az előkezelés után másodlagos hulladékként hulladékazonosító kódot vált és így kerül végső kezelésre. Hulladékstatisztikai szempontból a 19 08 05 hulladékazonosító kódú, „települési szennyvíz tisztításából származó iszap” megnevezésű hulladék mennyiségileg az ipari és egyéb Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 81 gazdálkodói nem veszélyes hulladékok közé tartozik, azonban ezt a kiemelt hulladékáramot jelen dokumentum vonatkozó fejezete külön is tárgyalja, tehát az alábbi felsorolásban a szennyvíziszap nem szerepel. Azonosító kód Fő előállító szektor Hulladéktípus Mennyiség [t] 10 01 02 Energetikai ipar Széntüzelés pernyéje 1 497 268 12 01 01 Gépipar Vasfém reszelék és esztergaforgács 192 528 12 01 99 Kohászat, vegyipar Közelebbről meg nem határozott hulladék 192 234 10 01 05 Energetikai ipar Füstgáz kéntelenítésének kalcium alapú reakcióiból származó hulladék 143 331 19 10 01 Több szektor (előkezeléséből, shredderezésből származó hulladék Vas- és acélhulladék 120 404 16 01 17 Hulladékká vált gépjárművek kezelése Vasfémek 106 658 19 01 12 Energetikai ipar Kazánhamu és salak, amely különbözik az 19 01 11-től 88 777 19 07 03 Hulladékkezelés Hulladéklerakóból származó csurgalékvíz, amely különbözik a 19 07 02-től 76 322 07 02 13 Műanyagipar Hulladék műanyag 66 995 10 02 02 Energetikai ipar Kezeletlen salak 65 427 23. táblázat - Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Az adatokból is egyértelműen látszik, hogy ebben a hulladékáramban az energetikai ipar hulladékai – különös tekintettel a széntüzelés pernyéjére – jelennek meg a legnagyobb mennyiségben. Ez a hulladéktípus azért is kiemelendő, mert jelenleg ennek jelentős része lerakással kerül ártalmatlanításra. A széntüzelésű pernye kezelésével kapcsolatosan említést érdemel, hogy néhány, a témakörhöz kapcsolódó korábbi projekt vizsgálta egyrészt a hazai kőszén, másrészt az erőművi salak és pernye tekintetében vizsgálta a kritikus elem és ritkaföldfém tartalmat. Ezen vizsgálatok eredményei említésre méltóak a következő kritikus elemekre nézve: hafnium (Hf), nióbium (Nb), tantál (Ta), cirkónium (Zr) és ritkaföldfémek. Tekintettel az EU nyersanyag stratégiájára és a ritkafém-keresletben látható globális jövőbeli trendekre, új kutatási irány lehet a széntüzelés pernyéjében lévő ritkaföldfémek kutatása és azok kinyerésének lehetősége. A hazai szénvagyon felhasználásának jövőbeli módja, stratégiai iránya jelentősen és több szálon is kapcsolódik a hulladékképződéshez és kezeléshez. A szénfelhasználásra vonatkozó komplex Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 82 tervek szervesen kell, hogy tartalmazzák a hulladékgazdálkodási aspektusokat is, különös tekintettel a klímavédelem és a körforgásos gazdálkodás alapelveire. 4.2.2 Előrejelzés Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék mennyiségét befolyásolja a gazdasági szerkezet, a vizsgált időszakban létesítésre kerülő gyárak és technológiák, valamint ezek hulladék kibocsátása. A gazdasági várakozások a pandémia helyzet miatti visszaesés után alapvetően növekedést mutatnak. A hazai gazdaság legnagyobb bruttó hozzáadott értéket a feldolgozóipar, a kereskedelem és egyéb, jellemzően szolgáltatási szektorok adják. Amennyiben a hagyományosan nagy hulladékkibocsájtó ágazatok, mint az energiaipar terén megvalósulnak a tervezett jelentős átalakulások (Mátrai Erőmű megújuló energiatermelés tekintetében tervezett átalakítás), az érdemi hatással lehet a hulladék kibocsátásra is. Mindezen tényezők és a korábbi évek tendenciáit is figyelembe véve az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék mennyisége terén nem várható jelentős változás. 4.2.3 Cselekvési irányok Az általános cselekvési irányokat meghatározzák az iparfejlesztés tekintetében megfogalmazott átfogó és ágazati stratégiák célkitűzései. Az innovatív iparfejlesztés irányainak meghatározásáról szóló Irinyi Terv is kiemeli, hogy az elmúlt időszakban megvalósult hazai fejlesztések lehetővé teszik számos hulladéknak a képződés helyén történő olyan hasznosítását, amelynek eredményeként értékes termékek állíthatóak elő. Fontos nemzetgazdasági és környezetvédelmi cél az ún. körforgásos gazdaság irányába történő fejlődés. Törekedni kell a nulla hulladékkal járó termelésre, a hulladék minél hasznosabb felhasználására, a hulladék elsősorban anyagában történő hasznosításának fejlesztésére. A Nemzeti Ipari Szimbiózis Program kiterjesztésével az ipari szimbiózis a munkahelyteremtés, a zöld gazdaság, az öko-innováció és az erőforrás-hatékonyság egyik legfontosabb hajtóereje. Az említett szimbiózis egyik tulajdonsága, hogy a termelési rendszereket a biológiai rendszerekhez hasonlóvá alakítja. Ezekben a rendszerekben jellemzően nem képződik hulladék, minden anyagnak, erőforrásnak „van helye”. A hagyományos ipari termelés során jelentős mennyiségű hulladék képződik, ezzel szemben az ipari szimbiotikus rendszerekben a résztvevő vállalatok melléktermékei, hulladékai hasznosulnak. Ennek is köszönhető, hogy a termelés erőforrás- és energiahatékonysága növekszik. Az általános cselekvési irányok kijelölésével – az ipari termelés volumenének további folyamatos növekedése mellett – az elmúlt évek mennyiségi adataihoz hasonló szinten célszerű meghatározni a képződött hulladék mennyiségét azzal, hogy a lerakással ártalmatlanított Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 83 hulladék mennyiségét folyamatosan csökkenteni szükséges. A hulladékképződés csökkentése a korszerűbb ipari technológiák terjedésének előmozdításával, valamint gyártásoptimalizálással történhet meg. Kiemelten fontos a hasznosítási lehetőségekre irányuló kutatómunka támogatása, valamint a kutatások eredményeinek és az alkalmazható hasznosítási módok gyakorlatba történő átültetésének támogatása, illetve a kutatási eredmények elérhetővé tétele az ipari szereplők részére. Ezek támogatására forrás biztosítása szükséges. Kapcsolódó terület a kiemelt K+F+I támogatás. Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék esetében a szakterületek sokrétűsége megkívánja a hatékony társadalmi, kormányzati együttműködést. A cselekvési irányok meghatározásánál elengedhetetlen a felelős hatóságok, szakmai szervezetek, ipari szereplők hathatós, összehangolt közreműködése. Ennek egyik kulcsterülete a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata, „korszerűsítése” az egyszerűbb engedélyeztetés, de ezzel párhuzamosan a gyakoribb, következetes helyszíni ellenőrzés megvalósítása. További kiemelt szakmai szempont a hulladék újrafeldolgozásának növelése, különös tekintettel a nagy mennyiségű, homogén hulladékok hasznosításának megoldására. Az innováció irányára és ütemére jelentős hatással vannak a jogszabályok és az azokban foglalt követelmények. A folyamatosan szigorodó környezetvédelmi elvárásoknak való megfelelés, a gyártói felelősség folyamatos kiterjesztése mind-mind innovatív megoldások alkalmazását segíti elő (kibocsátási értékek szabályozása, termékekre vonatkozó szigorodó előírások, stb.) További javasolt cselekvési irányok:  adórendszer zöldítése, ezzel a szennyező fizet elv érvényesítése,  azokon a gazdálkodási területeken, amelyeken a magasabb újrafeldolgozási arány vagy a kevesebb hulladékképződés a kívánt nemzeti cél, a kiterjesztett gyártói felelősség és a szennyező fizet elvek érvényesülése jegyében javasolt gazdasági szabályozóeszközök alkalmazásával motiválni a gazdaság szereplőit,  támogatási rendszerek kiírásainak, értékelési és feltétel rendszerének összehangolása szükséges, mert a környezettechnológiai innováció terén a sikeres hazai pályázók aránya a többi EU-s országhoz képest alacsonynak tekinthető,  hulladékszegény alternatív termékek piaci bevezetésének támogatása,  szankció: legfontosabb az illegális lerakás büntetése, melyre vonatkozóan a Kormány konkrét döntést is hozott a KTA keretében,  termékek környezetvédelmi szempontú innovációjának ösztönzése, továbbá az eredmények bemutatása: alacsony szennyezőanyag- és zajkibocsátású termékek tervezése, életciklus szemlélet alkalmazása, termékélettartam növelése, termékjavíthatóság elősegítése,  szolgáltatások környezetvédelmi szempontú innovációja (erőforrás-hatékony szolgáltatás, kis környezeti terhet jelentő eljárások alkalmazása, monitoring rendszerek és eszközök kiépítése, fejlesztése), Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 84  szennyezéskezelési technológiai innováció (hulladékkezelésre irányuló innovációk, légszennyezés csökkentésére irányuló beruházások támogatása),  a másodnyersanyagok szabályozásának és felvevő piacának finomhangolása, és a másodnyersanyag használatának előnybe részesítése állami beavatkozások révén, azok elterjedési lehetőségeinek elősegítése. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 85 4.3 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék 4.3.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok A nem veszélyes mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék körébe – a hazai általános hulladékstatisztikai adatgyűjtést figyelembe véve – a VM rendelet szerinti, 02-es „Mezőgazdasági, kertészeti, akvakultúrás termelésből, erdőgazdálkodásból, vadászatból, halászatból, élelmiszer-előállításból és feldolgozásból származó hulladék” főcsoportba sorolható hulladékok tartoznak. Ezen hulladékok nagy része biológiailag lebomló hulladék, de természetesen ide sorolhatók még a feldolgozási technológiában képződő, biológiailag nem lebomló hulladékok (pl. iszapok, tartósítószer hulladék) is. Alcsoport szám Megnevezés 02 01 mezőgazdaság, kertészet, akvakultúrás termelés, erdőgazdálkodás, vadászat és halászat hulladéka 02 02 hús, hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó hulladék 02 03 gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítéséből és feldolgozásából, konzervgyártásból, élesztő és élesztőkivonat készítéséből, melasz feldolgozásból és fermentálásból származó hulladék 02 04 cukorgyártási hulladék 02 05 tejipari hulladék 02 06 sütő- és cukrászipari hulladék 02 07 alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladék, konzervgyártásból, élesztő és élesztőkivonat készítéséből, melasz feldolgozásból és fermentálásból származó hulladék (kivéve kávé, tea és kakaó) 24. táblázat - A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok hulladékazonosító kód alcsoportszám szerinti bontásban A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok jelentős része a biológiailag lebomló hulladékok körébe tartozik a hatályos jogszabályi meghatározás alapján. A biológiailag lebomló hulladék a Ht. 2. § (1) bekezdése alapján „minden szervesanyag tartalmú hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható, ideértve a biohulladékot is”. A biohulladék fogalommeghatározás alá tartozik a biológiailag lebomló, parkokból származó vagy kerti hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőkben és kiskereskedelmi tevékenységet folytató létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az ezekhez hasonló, élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hulladék is, például a fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 86 A biológiailag lebomló hulladékokkal, illetve az élelmiszer-hulladékkal jelen dokumentum vonatkozó fejezete részletesen foglalkozik. A Ht. hatálya nem terjed ki a szalmára, valamint a mezőgazdasági termelőtevékenység, az erdőgazdálkodás, továbbá a fafeldolgozás során képződő egyéb nem veszélyes természetes anyagra, amelyet a mezőgazdaságban, az erdészetben vagy biomasszaként energia előállítására használnak a környezetre és az emberi egészségre veszélytelen eljárással vagy módszerrel. A Ht. hatálya – amennyiben EU-s jogszabály a HKI-től eltérően rendelkezik – nem terjed ki az állati melléktermékekre, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket, kivéve, ha azokat hulladéklerakóban történő lerakásra, égetésre, valamint biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják. Ugyanígy nem terjed ki a Ht. hatálya a nem vágás következtében elpusztult és ártalmatlanításra kerülő állatokra, ideértve a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemeit is. Ezen hulladékáram tekintetében gyakorlati kérdésként merül fel, hogy az adott anyag mellékterméknek vagy hulladéknak tekinthető-e. Hulladék és melléktermék esetén ugyanis más-más eljárásjogi szabályokat szükséges alkalmazni, illetve más szakterület, hatóság érintett. Itt szükséges megjegyezni, hogy az állati melléktermékek kezelése esetében ezen anyagok magas környezeti és egészségügyi kockázata miatt a hazai és az EU-s állategészségügyi szabályok az irányadók. A gyakorlatban a mezőgazdaságból és az élelmiszeriparból származó anyagoknak csak kis hányada kerül hulladékként kezelésre. Ezen anyagok döntő többsége ugyanis hasznosítható értékes anyagnak, azaz mellékterméknek tekinthető, nem hulladéknak. A melléktermék elnevezés a hazai jogszabályokban is megjelenik. A Ht. alapján valamely anyagot vagy tárgyat, amely olyan előállítási folyamat során képződik, amelynek elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása, a következő feltételek együttes teljesülése esetén nem hulladéknak, hanem mellékterméknek lehet tekinteni:  további felhasználása biztosított,  előállítását követően – a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül – közvetlenül felhasználható,  az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő,  a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti, és  további használata jogszerű, azaz meghatározott módon történő felhasználása tekintetében az anyag vagy tárgy megfelel a termékre, a környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes jogszabályi előírásnak. A fenti szempontokat figyelembe véve megállapítható, hogy a hulladék és a melléktermék kategóriák elkülönítése sokszor nem egyszerű feladat. A könnyebb elhatárolás érdekében az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 87 Európai Bizottság tájékoztató közleményt adott ki „a hulladékról és melléktermékekről” címmel49, amely néhány szemléletes példán keresztül értelmezi a kérdést. A hulladék és melléktermék kategória nem választható el élesen egymástól, azonban a környezetvédelmi jogszabályok helyes alkalmazása érdekében meg kell húzni a határt e két jogi kategória között. Egyes ágazatokban pl. az élelmiszer vagy az italágazatban is egy anyag hasznosításánál alapvető fontosságú lehet a hulladék és a termék közti különbségtétel. A Bizottság közleménye szerint amennyiben az egyes tagállamok a hulladék fogalmát túl széleskörűen értelmezik, az indokolatlanul súlyos költségeket róhat a vállalkozásokra, ezzel áttételesen visszavetheti ezen anyagok felhasználását. A túl szűk meghatározás azonban környezeti károkat okozhat aláásva az egységes közösségi normák hatékonyságát. Összegezve tehát nem az a fő kérdés, hogy valami melléktermék vagy hulladék, hanem az, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve mit lehet vagy kell tenni, illetve mindazt hogyan. A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok képződési és kezelési adatainak a 2010-2018. években történt változásait több tényező is befolyásolta. A Ht. 2013. január 1-jei hatályba lépésével a hulladékgazdálkodási ágazat tekintetében számtalan változás történt, különös tekintettel a fogalommeghatározásokra és a már fentiekben is említett hulladék és melléktermék kérdéskörre. A mezőgazdasági termelés kibocsátásának elmúlt években tapasztalt növekedése – különös tekintettel a mezőgazdaság pozitív hozzájárulására a GDP-hez (elsősorban a szántóföldi növények és a gyümölcsfélék kedvező termésmennyiségének köszönhető) folyamatos volt. Nőtt az állattenyésztés kibocsátása is – főként a sertés-, a baromfi-, a juh- és a tej-ágazatoké – , és szintén nőtt a szarvasmarha-, a sertés-, a tyúk-, a kacsa- és a pulykaállomány is. 2018-ban az ipari termelés növekedése folytatódott. A kibocsátás 3,6%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, elsősorban a feldolgozóipar legnagyobb súlyú alágai közül az élelmiszer, ital, dohánytermék és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának köszönhetően. 2018-ban a feldolgozóipari termelés mintegy 11%-át képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,9%-kal emelkedett. Hasonlóan az elmúlt öt évhez, a termelés bővülésével párhuzamosan mindkét értékesítési irányban növekedés történt.50 Az ágazatban képződő hulladék mennyiségére azonban ez – köszönhetően a szabályozási környezetnek, a gazdasági és egyéb ösztönzőknek – nem volt negatív hatással. Az iparági termelés növekedésével nem járt együtt a képződött hulladék mennyiségének növekedése. 49 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52007DC0059&from=HU 50 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jelipar/jelipar18.pdf Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 88 A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékokra vonatkozó képződési és kezelési adatokat az alábbi táblázat mutatja be. Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék kezelése [ezer tonna] 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Anyagában történő hasznosítás (újrafeldolgozás, komposztálás, stb.) 285 293 319 252 240 194 267 254 247 Energetikai hasznosítás 252 293 454 657 627 469 372 352 331 Égetés (energetikai hasznosítás nélkül) 104 2 1 1 1 1 1 1 1 Lerakással történő ártalmatlanítás 9 7 7 4 4 4 3 4 4 Egyéb módon történő kezelés 124 150 16 18 18 13 2 3 40 Összesen képződött 773 744 797 933 890 681 645 613 623 25. táblázat - A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék képződött mennyiségei és kezelésük 2010-2018 között (ezer tonna) 51 Elemezve a fenti táblázat adatait, amely a mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék kezelt mennyiségét és a kezelés módját mutatja be, megállapítható, hogy a képződő mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék mennyisége csökkenő tendenciát mutat. A mennyiség az elmúlt négy évben mintegy 600-700 ezer tonna között mozgott, azt megelőzően a képződött mennyiségük magasabb volt. A képződött mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok mennyiségének területi eloszlását vizsgálva megállapítható, hogy legnagyobb mennyiségben az észak-alföldi és a dél-dunántúli régióban képződik ez a típusú hulladék. Ez összhangban van a működő vállalkozások nemzetgazdasági ág szerinti megoszlásával, amely szerint ezekben a régiókban működik a legtöbb, mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással, halászattal foglalkozó vállalkozás. A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok főcsoportján belüli alcsoport kódok hulladékmennyiségeit vizsgálva megállapítható, hogy legnagyobb mennyiségben jellemzően a 02 01 alcsoportba sorolható hulladékok52 képződnek. Ebből a legjelentősebb mennyiséget –a teljes hulladékáram mintegy 50 %-át – az elmúlt években a 02 01 06 hulladékazonosító kódú53 hulladék jelentette. A 02 05 alcsoportba sorolható tejipari hulladék és a 02 07 alcsoportba tartozó alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladék (kivéve kávé, tea és kakaó) jelenik meg jelentősebb mennyiségben a képződés oldalon. 51 Forrás: OKIR EHIR 52 mezőgazdaság, kertészet, akvakultúrás termelés, erdőgazdálkodás, vadászat és halászat hulladéka 53 állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 89 A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok jelentős részét tehát a mezőgazdasági termelésből származó hulladékok adják, kisebb mennyiséget az élelmiszer feldolgozó ipar hulladékai. A hazai élelmiszeripar lassú, de kiegyensúlyozottnak nevezhető növekedési pályát járt be az elmúlt években, ami azt eredményezi, hogy éves szinten 1-4% volumennövekedést mutatnak a belföldi és az export értékesítési adatok. Megjegyzendő, hogy az élelmiszerlánc mentén a klasszikus mezőgazdasági és alapanyag termelési ágak, valamint az értékesítés és kereskedelem között a feldolgozóipar helyzete a legkevésbé előnyös, a jövedelmezőség javulása ebben a szektorban a legkisebb. A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok közé hulladékstatisztikai szempontból nem tartozik, de érdemes megemlíteni, hogy az élelmiszeripar az egyik legnagyobb csomagolóanyag felhasználó iparág. Az itt alkalmazott csomagolóanyagok jelentősen befolyásolják a csomagolási hulladékok képződött mennyiségét, anyagfajtáját és hasznosíthatóságát is. A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék mennyisége függ a hazai mezőgazdasági területek méretétől, valamint az élelmiszeripari feldolgozó kapacitások nagyságától. Az elmúlt években a mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok képződött mennyisége mintegy 600 – 700 ezer tonna között állandósult. 14. ábra - A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék kezelésének megoszlása 2010 – 2018 között (tonna) 54 54 Forrás: OKIR EHIR 0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Anyagában történő hasznosítás Energetikai hasznosítás Égetés (energetikai hasznosítás nélkül) Lerakással történő ártalmatlanítás Egyéb módon történő kezelés Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 90 Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék kezelése [ezer tonna] 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Anyagában történő hasznosítás (újrafeldolgozás, komposztálás, stb.) 285 293 319 252 240 194 267 254 247 Energetikai hasznosítás 252 293 454 657 627 469 372 352 331 Égetés (energetikai hasznosítás nélkül) 104 2 1 1 1 1 1 1 1 Lerakással történő ártalmatlanítás 9 7 7 4 4 4 3 4 4 Egyéb módon történő kezelés 124 150 16 18 18 13 2 3 40 Összesen képződött 773 744 797 933 890 681 645 613 623 26. táblázat - A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék képződött mennyiségei és kezelésük 2010-2018 (ezer tonna) 55 A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék 2018. évi mennyisége 623 ezer tonnát tett ki. A kezelés tekintetében, az anyagában történő hasznosítás (komposztálás, újrafeldolgozás stb.), valamint az energetikai hasznosítás a legjellemzőbb kezelési mód. Az energetikai hasznosítás jellemzően két nagyobb (Nyírbátor, Hajdúböszörmény) és több kisebb (pl. Kaposszekcső, Bicsérd, Szeged, Tiszaszentimre, Solt) kezelőműben valósult meg az elmúlt években. Ezen hulladékáram tekintetében az anyagában hasznosítás a képződött hulladék mennyiségének mintegy 40%-a körül alakult az elmúlt években. Az energetikai hasznosítás ezen hulladékáramon belül a 2010. évi 32%-ról 2018-ra 53%-ra nőtt. A lerakással és égetéssel történő ártalmatlanítás nagyon csekély mértékű. Az élelmiszer-hulladék fogalommeghatározása magába foglalja a hulladékká vált élelmiszer életciklusának egészét a tejes élelmiszerellátási lánc mentén, az előállítástól a fogyasztásig. Ez azt is jelenti, hogy az ebbe a hulladékáramba tartozó, az elsődleges termelésből, feldolgozásból és gyártásból származó élelmiszer-hulladékok tekintetében is irányadó követelmény az élelmiszer-hulladék megelőzés, valamint az élelmiszer-hulladék mérés. A HKI, valamint a kapcsolódó bizottsági határozatok56 a tagállami, élelmiszer-hulladékra vonatkozó adatgyűjtési és adatszolgáltatási kötelezettségeket részletesen meghatározzák. Az élelmiszer-hulladékokra vonatkozó részletes elemzést a jelen dokumentum részeként – a HKI előírásainak megfelelően – elkészült Élelmiszer-hulladék Megelőzési Program mutatja be. 55 Forrás: OKIR EHIR 56 A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó közös módszertan és minimális minőségi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. május 3-i (EU) 2019/1597 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat (a továbbiakban: (EU) 2019/1597 bizottsági végrehajtási határozat) A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban az élelmiszer-hulladékra vonatkozó adatok jelentéséhez és a minőség-ellenőrzési jelentés benyújtásához használandó formátum megállapításáról szóló, 2019. november 28-i (EU) 2019/2000 bizottsági végrehajtási határozat (a továbbiakban: (EU) 2019/2000 bizottsági végrehajtási határozat) Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 91 4.3.2 Előrejelzés A mezőgazdasági hulladék volumene az utóbbi években érdemben nem változott. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott értéke enyhe növekedést mutat, de a teljes GDP-n belüli részaránya enyhén csökken. Ezen ágazatokban jelentős változás nem várható (művelt területek, technológia stb.), ezért a hulladék mennyisége terén sem várható jelentős változás. A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék mennyisége függ a hazai mezőgazdasági területek méretétől, valamint az élelmiszeripari feldolgozó kapacitások nagyságától. Az elmúlt években a mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok képződött mennyisége mintegy 600-700 ezer tonna között állandósult. Ez várhatóan a jövőben sem fog jelentősen változni, 600-800 ezer tonna éves képződés prognosztizálható, azonban a jövőbeni agráriumi beruházások ezt befolyásolhatják. Tekintettel arra, hogy a pontos intézkedések még nem ismertek, ezért nem lehet előre jelezni, hogy a hulladékképződést érinti e és ha igen, milyen mértékben. 4.3.3 Cselekvési irányok Fontos kiemelni, hogy az élelmiszer-hulladék képződésének megelőzése a jövőben kiemelt feladat lesz. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (a továbbiakban: ENSZ) fenntartható fejlődési céljaihoz való hozzájárulásként az elsődleges termelésben, a feldolgozásban és a gyártásban, az élelmiszerek kiskereskedelmében és egyéb forgalmazásában, az éttermekben és az élelmiszerellátásban, valamint a háztartásokban képződő élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésére célszámok kerültek meghatározásra az alábbiak szerint:  2030-ig az egy főre jutó élelmiszer-hulladék csökkentése a kiskereskedelem és a fogyasztók szintjén, és  az élelmiszer-veszteség a termelési és ellátási láncok mentén csökkenjen. A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok esetében a következő jelentős környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási célok fogalmazhatók meg:  A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék hasznosításának előtérbe helyezése a lerakással szemben.  A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékból előállított komposztok mezőgazdasági felhasználásának elősegítése.  A hulladékkezelést biztosító infrastruktúra (kezelő létesítmények) és kapacitás kialakítása.  A mezőgazdasági fóliahulladékok országos szintű gyűjtésének és hasznosításának megvalósítása. Ugyanakkor számos további intézkedési (jogalkotás, ösztönzőrendszer kidolgozás) feladatot jelent a biológiailag lebomló hulladékból előállított komposzt mezőgazdasági Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 92 felhasználásának növelése. Ehhez megfelelő komposzt minősítési rendszer kialakítása is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a jelenleg hatályos, a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet) felülvizsgálata, és a biológiailag lebomló hulladék képződésének megelőzéséről, az egyes biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló új kormányrendelet előkészítése szükséges. Az új jogszabály elsődleges célja, hogy a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és hasznosítását elősegítse annak érdekében, hogy a szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, ezzel is csökkentve az ártalmatlanítással – különös tekintettel a lerakással – történő hulladékkezelést. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 93 4.4 Építési-bontási hulladék 4.4.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok Az építési-bontási hulladékkal kapcsolatos jogszabályi előírások kereteit a Ht., illetve az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: ÉBH rendelet) tartalmazza. Az ÉBH rendelet alapján építési bontási hulladék az építmények építőipari kivitelezése során keletkező kitermelt talaj, betontörmelék, aszfalttörmelék, fahulladék, fémhulladék, műanyag hulladék, vegyes építési-bontási hulladék, valamint az ásványi eredetű építőanyag-hulladék. A Ht. fogalommeghatározása alapján az építési bontási hulladék az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti építési tevékenységből származó hulladék. Az építési-bontási hulladékkal kapcsolatos jogszabályi környezet nem képez egységes egészet a hazai szabályozásban. Nem egy, hanem több jogágba és minisztérium hatáskörébe tartozó kormányrendelet is tartalmaz az építési-bontási hulladékkal kapcsolatos szabályokat. Az egyes sajátos építményfajták építésügyi hatósági eljárásának szabályait is külön rendeletek szabályozzák. Amíg az általános szabályokat a Ht. tartalmazza, addig az építési-bontási hulladékkal közvetlenül összefüggő egyes szabályokat az ÉBH rendelet határozza meg. 27. táblázat - Jellemző építési-bontási hulladékok köre Megnevezés Összetételi jellemzők Kitermelt föld Építési munkáknál keletkező természetes ásványi anyagokból álló maradékanyagok, a talaj felső humuszos rétegén kívüli talaj (altalaj, de lehet feltöltés is), melyek nem tartalmaznak követ. Részarányuk az építési hulladékok között a legnagyobb. Építési törmelék Az építmények építése során és részleges, vagy teljes elbontásukkor keletkező szilárd anyagok, melyek alkotórészei főként ásványi eredetűek, továbbá a magas- és mélyépítésben alkalmazott építőanyagok. Összetételük az építés módja, kora és az építmény rendeltetése szerint erősen változó. Útbontási törmelék Közlekedési felületeken végzett építési, bontási tevékenységnél keletkező maradékanyagok, melyek szilárd ásványi anyagokból állnak. Összetevői lehetnek hidraulikus kötőanyagú beton, bitumenkötésű anyagok, aszfaltok, burkoló és szegélykövek. Kevert építési és bontási hulladékok Minden olyan hulladék, amely az építés, épület felújítás különböző tevékenységei során képződik, és anyagát tekintve keverten képződik. Összetevői nagy részét könnyű anyagok (főként papír, karton, fólia, csomagolóanyagok, fa- és műanyag hulladékok, gyakran festékmaradványok, estenként azbeszt szigetelőanyagok) ásványi eredetű vegyes törmelékkel keverve. Rendszerint vegyes települési hulladékkal együtt kezelik, leggyakoribb gyűjtési-szállítási módja a konténeres megoldás. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 94 Az építési-bontási hulladék éves képződött mennyisége szoros összefüggést mutat az építőipari ágazat fejlődésével vagy válságával. Ha az építőiparban kevesebb a megrendelés, akkor az a képződött hulladék mennyiségében is érezteti hatását. Az építőipar a teljesítményét tekintve a 2018. évben is kiemelkedően teljesített, az ágazat termelése 2017-ben 29,7 %-os, 2018-ban 21,3 %-os bővülést ért el. Az ÉBH rendelet az Országos Hulladékgazdálkodási Terv I. időszakára (2003 és 2008 között) készült el és vált hatályossá, meghatározva az építési-bontási hulladék kezelésével kapcsolatos szabályokat. A rendelet azóta több módosításon esett át, felülvizsgálata azonban a Ht. hatályba lépésével vált igazán időszerűvé. A Ht. 88. § (1) bekezdés 15. pontja alapján a Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy az építési-bontási hulladék képződésének megelőzésével kapcsolatos tevékenységek, az építési-bontási törmelék újrahasználatának, valamint az építési bontási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait kormányrendeletben állapítsa meg. Az ÉBH rendelet 2010. január 1-je óta hatályos változata előírja, hogy a mellékletében meghatározott küszöbérték feletti mennyiségben képződő építési-bontási hulladékot – a hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében – a többi csoporthoz tartozó hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot az építtető – amennyiben az műszakilag lehetséges – az építés során felhasználhatja, illetőleg hulladékkezelőnek adja át. A helyszínen vagy más egyéb arra engedéllyel rendelkező létesítményben hasznosításra nem kerülő hulladékok ártalmatlanításáról megfelelő hulladéklerakóban kell gondoskodni. Az építési-bontási tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról a bontási hulladék nyilvántartó lapot. A bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a területileg illetékes hatóságnak benyújtani. Az építési naplóra, valamint az építési hulladék és a bontási hulladék nyilvántartó lapra vonatkozó szabályokat az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet tartalmazza, amely előírja azt, hogy a vállalkozó kivitelező feladata az építési munkaterületen képződött építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának az építési naplóban történő folyamatos vezetése. Az építési napló vezetése 2013. október 1-től elektronikus alapon történik, amely jelentős mértékben hozzájárult az ügyintézéssel kapcsolatos adminisztrációs terhek csökkentéséhez. Az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően a fővállalkozó kivitelező az építési napló összesítő lapján arról nyilatkozik, hogy az építési munkaterületen képződött építési-bontási hulladék mennyisége Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 95 elérte-e az ÉBH rendelet szerinti mértéket, azt az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről megfelelően elszállították. Az építésügyi terület törvényi szintű szabályozását is vizsgálva megállapítható, hogy már a szakterület keretszabályait lefektető jogszabály, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) is rendelkezik az építési-bontási hulladékról. Az Étv. kimondja, hogy az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot – a külön jogszabályban meghatározott módon – elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse. A fentieken túlmenően a szabályozási oldalhoz kapcsolódóan meg kell említeni az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendeletet is, mely az építési-bontási hulladék feldolgozásával előállított másodlagos építőanyagok felhasználását érinti. Az építési tevékenységből származó hulladék nyilvántartásához és a hulladék keletkezéséhez, gyűjtéséhez, kezeléséhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségekről a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet) rendelkezik. A rendelet szerint az adatszolgáltatást a hulladéktermelő telephelyenként és hulladéktípusonként teljesíti a telephelyén képződött hulladékról. Nem veszélyes építési-bontási hulladék keletkezése esetén a hulladéktermelőnek abban az esetben keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége, ha a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt nem veszélyes építési-bontási hulladék mennyisége meghaladja az 5000 kg-ot. Az építési-bontási hulladék mennyisége a 2010–2014-es időszakban gyakorlatilag stagnált, 2012-2013-ban kisebb mértékű csökkenés figyelhető meg az előző évi adatokhoz képest. 2015 2016-ban a 2014. évi mennyiséghez képest mintegy 13%-kal nőtt az építési-bontási hulladék keletkezett mennyisége, majd 2017-ben nagymértékű (47%-os) növekedés következett be a hulladékok mennyiségében, melyet 2018-ban további kismértékű növekedés követett. Ez összhangban van azzal, hogy Magyarországon az építőipari termelés 2016-ot követően hatalmas növekedésnek indult, és 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is az előző évi növekedést mindig túlszárnyalva a magyar gazdaság növekedési húzóágazata volt. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 96 Építési-bontási hulladék 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Anyagában történő hasznosítás 2 934 2 339 3 051 3 063 3 165 3 475 3 651 5 694 6 133 Energetikai hasznosítás 0 0 0 0 0 0 1 10 0 Égetés (energetikai hasznosítás nélkül) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Lerakással történő ártalmatlanítás 1 233 2 076 758 709 1 039 1 262 1 066 1 237 1 107 Összesen képződött 4 167 4 415 3 809 3 772 4 205 4 738 4 718 6 942 7 240 28. táblázat - Építési-bontási hulladék (17-es főcsoport) képződött mennyiségei és kezelésük 2010 2018 között (ezer tonna) 57 13. ábra - Az építési-bontási hulladék kezelésének megoszlása 2010 – 2018 között (tonna) 58 Az építési-bontási hulladék 2018. évi mennyisége 7 240 ezer tonnát tett ki. Az építési-bontási hulladék keletkezett, anyagában hasznosított, energetikailag hasznosított, égetett, valamint lerakott mennyiségeire vonatkozó adatok a statisztikai régiókra vonatkozóan külön is rendelkezésre állnak. A 2017. évtől a közép-magyarországi régióra vonatkozó adatok megbontásra kerültek, az adatok külön rendelkezésre állnak Budapestre és Pest megyére vonatkozóan. A keletkezett mennyiségeket elemezve megállapítható, hogy a 2010-2016 közötti időszakban jellemzően a Közép-Magyarországi régióban keletkezett az építési-bontási hulladék mintegy 30-40%-a. 2017-ben az országban összesen keletkező építési-bontási hulladék 56%-a 57 Forrás: OKIR EHIR 58 Forrás: OKIR-EHIR 0 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 6 000 7 000 8 000 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Anyagában történő hasznosítás Energetikai hasznosítás Égetés (energetikai hasznosítás nélkül) Lerakással történő ártalmatlanítás Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 97 Budapesten és Pest megyében keletkezett (26%-os, illetve 30%-os megoszlásban), 2018-ban ez az arány 54% volt (Budapesten a hulladék 28%-a, Pest megyében 26%-a keletkezett). Kiemelkedő eredményként kell értékelni az építési-bontási hulladék vonatkozásában, hogy a teljes, 17-es azonosító kódú főcsoportba tartozó nem veszélyes építési-bontási hulladékok vonatkozásában a lerakási arány folyamatosan, 2019-re 14,1%-os értékre csökkent. A lerakásra kerülő építési-bontási hulladékoknak ugyanakkor még mindig jelentős része települési hulladék ártalmatlanítására szolgáló hulladéklerakóba kerül. Részben a lerakási technológiák igénylik az ilyen típusú hulladékok lerakását (állékonyság javítása, technológiai utak biztosítása), de sok esetben a települési hulladéklerakók sűrűbb elhelyezkedése miatt szállítják ide az építési-bontási hulladékot. Ezzel csökkentik a szállítási költségeket, ugyanakkor a lerakókban elfoglalják a helyet a valóban oda való hulladékoktól. Ez a helytelen gyakorlat jelentős mértékben csökkenti a lerakók tervezett élettartamát. Jellemző gyakorlat az is, hogy a szükségesnél nagyobb mértékben kerül be a lerakókba technológiai céllal építési bontási hulladék. 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Képződött hulladék 4 167 4 415 3 809 3 772 4 205 4 738 4 718 6 942 7 240 Anyagában hasznosított mennyiség aránya 70% 52,9% 80% 81,1% 75,2% 73,3% 77,4% 82% 84,7% Lerakással ártalmatlanított mennyiség aránya 29,5% 47% 19,9% 18,8% 24,7% 26,6% 22,5% 17,8% 15,2% 29. táblázat - Az építési-bontási hulladék hasznosított és ártalmatlanított mennyiségei 2010-2018 között 59 A csökkenő lerakási aránnyal párhuzamosan az építési-bontási hulladék anyagában történő hasznosítási aránya évről évre növekszik. Az anyagában hasznosított mennyiségben ugyanakkor megjelennek a feltöltés hasznosításnak minősülő mennyiségei is. A Ht. 2. § (1) bekezdés 12. pontja értelmében a feltöltés olyan hasznosítási művelet, amelynek során meghatározott célra alkalmas hulladék felhasználásával hulladéknak nem minősülő anyagokat helyettesítenek kitermeléssel érintett területek helyreállításakor vagy tájrendezéskor. A 2017 téli és a 2018 tavaszi időszakra vonatkozóan került sor a hulladékgazdálkodási szakterületért felelős minisztérium megbízásából és koordinálásával a gyűjtött települési hulladék összetételének reprezentatív vizsgálatára (lásd 3.1.1.1 fejezet). A vizsgálat megállapította, hogy a vegyesen gyűjtött hulladékon belül a nem osztályozott éghetetlen inert hulladék (mely a köznyelvben az építési-bontási hulladék) aránya (száraz hulladék összetétel) országos szinten a téli időszakban 2,37%, a tavaszi időszakban 3,24%. Mindkét évszakban 59 Forrás: OKIR EHIR Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 98 alacsony az aránya az Észak-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon, míg a legmagasabb arányt télen Észak-Magyarország és Közép-Magyarország, míg tavasszal Közép-Dunántúl képviseli. Az építési-bontási hulladék feldolgozását a hatóság által a 17-es főcsoportban szereplő hulladék kódokra kiadott engedélyek alapján végzik a hulladékkezelők. Az engedélyek tartalmát tekintve jellemzően R3, R4, R5, R10, R11, R12, R13 hulladékkezelési kódokra, illetve különböző hulladék előkezelési kódokra vonatkozó engedélyek kerültek kiadásra. Az engedélyekben szereplő engedélyezett hasznosítási mennyiségek sok esetben nem feleltethetőek meg közvetlenül a tényleges kiépült kezelési kapacitásnak. Az építési-bontási hulladék hasznosításával kapcsolatban alapvetően két különböző eset különböztethető meg. Az egyik esetben a hulladék a képződés helyén kerül felhasználásra, a másik esetben kikerül az építési tevékenység területéről és hulladékkezelő létesítménybe szállítják. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Ht. hatálya a kitermelés helyén felhasználásra kerülő szennyezetlen talajra nem terjed ki, tehát az az anyag nem tekinthető hulladéknak. Feldolgozott hulladék Forrás Újrafeldolgozott termékek Felhasználási lehetőségek Betontörmelék utak, hidak, ipari létesítmények aprított betontörmelék Kötés nélküli útlapok, alacsonyabb rendű útlapok. Cementkötésű útlapok. Mezőgazdasági utak, adalékanyag beton előállításához, töltőanyag, vízelvezető rétegek. Aszfalttörmelék utak aprított aszfalttörmelék Kötőanyag nélküli felső útalap, alsó útalap. Kötőanyaggal ellátott útalap. Mezőgazdasági utak. Adalékanyag aszfalt előállításához. Aszfalt és betontörmelék utak, hidak, közterületek, térburkolatok aprított keverék: beton, aszfalt, természetes kövek Kötőanyag nélküli felső útalap, kötőanyaggal ellátott felső útalap, mezőgazdasági utak. Építési törmelék építmények, ipari létesítmények építési homok, építési apríték (téglatartalom 25%-nál kevesebb) Stabilizált feltöltések és alapozások. Sportpályák alapozásai. Téglatörmelék építmények építési homok, építési apríték (téglatartalom 25% felett) Adalékanyag falazóblokkok előállításához. Beton és könnyűbeton adalékanyag. Stabilizálások. Töltés, alapozás. Padlóburkolatok. Kevert ásványi eredetű építési törmelék építmények, ipari létesítmények ásványi építési zúzalék Feltöltések, alapozások, sportpályák alsó rétegén, vízelvezetések. 30. táblázat - Hasznosításra kerülő építési-bontási hulladékok Az építési-bontási hulladék ártalmatlanítására jellemzően „A” és „B3” kategóriájú hulladéklerakókban kerül sor. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 99 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet) szerint „A” kategóriájú hulladéklerakóban kizárólag inert hulladék ártalmatlanítható, ha a hulladék eleget tesz a rendelet mellékletében az adott hulladéklerakó-kategóriára megállapított átvételi követelményeknek. A jogszabály lehetővé teszi inert hulladék lerakását „B1b” alkategóriájú hulladéklerakóban is. A 2018-ban érvényes engedélyek alapján 7db „B1b” alkategóriájú hulladéklerakó és 9 db „A” kategóriájú hulladéklerakó üzemelt az országban. A „B3” alkategóriájú hulladéklerakóban történő ártalmatlanítás esetén az építési-bontási hulladék a települési hulladékkal együtt kerül lerakásra. Amennyiben az építési-bontási hulladék megfelel a jogszabályban meghatározott vonatkozó átvételi követelményeknek, akkor törekedni szükséges arra, hogy kifejezetten inert hulladék ártalmatlanítására létesített lerakóban kerüljön elhelyezésre, így nem foglalja feleslegesen a szabad kapacitást a magasabb műszaki védelemmel létesült, jellemzően települési hulladék lerakását szolgáló hulladéklerakókban. A Ht. 92. § (3) bekezdése előírja, hogy 2020. december 31-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék – a föld és a kő kivételével – újrahasználatra előkészítésének, újrafeldolgozásának és egyéb, anyagában történő hasznosításának – ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére használt hulladékot – együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 70%-ra kell növelni. Ezt a HKI-ben meghatározott tagországi kötelezettséget a Határozat alapján kell Magyarországnak igazolnia. A Határozat értelmében építési-bontási hulladék a 2000/532/EK bizottsági határozat mellékletének 17-es főcsoportjába tartozó kódoknak megfelelő hulladék a veszélyes hulladékok és a 17 05 04 kategóriában meghatározott, természetesen előforduló anyagok kivételével. A hasznosítási arányt az építési-bontási hulladék anyagában történő hasznosításon átesett mennyisége és a képződött építési-bontási hulladék összmennyisége hányadosaként kell megadni. A fentiek szerinti hulladékhasznosítási kötelezettség teljesítése a HKI alapján a 2010-2018. közötti időszakban az alábbiak szerint alakult. Tárgyév Anyagában hasznosított mennyiség (t) Feltöltés (t) Összes anyagában hasznosított mennyiség (t) Keletkezett mennyiség (t) Hasznosítási arány (%) 2010. 1 589 742 125 329 1 715 071 3 053 144 56,2 2011. 1 632 841 161 975 1 794 816 3 269 451 54,9 2012. 1 665 995 175 601 1 841 596 3 161 398 58,3 2013. 1 619 020 219 645 1 838 665 3 004 355 61,2 2014. 1 761 542 - 1 761 542 2 806 918 62,76 2015. 1 844 562 - 1 844 562 2 897 854 63,7 2016. 1 970 550 - 1 970 550 3 020 992 65,2 2017. 2 547 459 - 2 547 459 3 795 210 67,1 2018. 2 382 175 - 2 382 175 3 475 503 68,5 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 100 31. táblázat - Építési-bontási hulladékok hasznosítási aránya a HKI 11. cikkében rögzített célok vonatkozásában 2010-2018 között 60 A HKI 11. cikk (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hasznosítási célérték kiszámítási módja szerint a feltöltés is hasznosítás, de a képződött hulladék mennyiségébe nem számít bele a 17 05 04 azonosító kódú föld és kövek hulladéktípus. Előfordul, hogy a feltöltések nem valós igénnyel jelentkeznek, nem valódi hasznosítások, inkább a hulladék lerakásához kapcsolódó díjak, illetve a lerakás egyéb költségeinek megfizetését kívánják elkerülni ezzel a tevékenységgel. A művelésből kivont bányatavak rekultivációja az elpárolgás megakadályozásával, a vízbázis védelmével azonban környezetvédelmi célokat is szolgálhat. Ilyenkor különös figyelemmel kell lenni a felhasznált anyagok talajmechanikai, és hidrogeológiai tulajdonságaira. Az építési-bontási hulladékkal kapcsolatosan a VM rendeletben meghatározottak szerinti besorolás – különös tekintettel az egyes fémhulladékok anyagminőség szerinti besorolására – számos gyakorlati problémát felvet. A VM rendelet alapján a 17-es főcsoporton belüli azonosító kódok adnak lehetőséget arra, hogy a különböző fém hulladékok anyagtípus szerint elkülöníthetőek legyenek. Azonosító kód Hulladéktípus megnevezése 17 04 01 vörösréz, bronz, sárgaréz 17 04 02 alumínium 17 04 03 ólom 17 04 04 cink 17 04 05 vas és acél 17 04 06 ón 32. táblázat - Építési-bontási hulladékok fémhulladékai Minden egyéb, fém hulladékok besorolására alkalmas azonosító kódhoz csak olyan általános megnevezés társul, mint pl. a „nemvas fém”, „vasfém”, illetve „fémek” (pl. 12 01 01 vasfém részek és esztergaforgács, 12 01 03 nemvas fém reszelék és esztergaforgács, 16 01 17 vasfémek, 16 01 18 nemvas fémek, 20 01 40 fémek). A fentiek miatt a gyakorlatban rendszeresen előfordul, hogy nem építési-bontási tevékenységből származó fémhulladék, valamint előkezelt fémhulladék is a 17-es főcsoport adott hulladékazonosító kódjára kerül besorolásra. A VM rendelet értelmében a jogszerű hulladék besorolás alapja azonban nem az anyagtípus szerinti differenciálás, hanem az adott hulladék forrása, vagyis a hulladékképződést eredményező tevékenység. Erre tekintettel hulladéktermelőként, a hulladékgazdálkodási tevékenység végzése során, valamint hatóságként törekedni kell a megfelelő hulladékazonosító kódra történő besorolás megvalósítására. 60 Forrás: OKIR EHIR, EUROSTAT Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 101 Az építési-bontási hulladékok körébe tartozik a vonatkozó jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén a 17 05 04 hulladékazonosító kódú (föld és kövek) hulladéktípus. A kitermelt földdel kapcsolatos hulladékgazdálkodási kérdéskör jogszabályi, hatósági és szakmai szempontú felülvizsgálata az elkövetkező időszak egyik feladata. 4.4.2 Előrejelzés Az építőipari konjunktúra időszak után egy enyhe visszaesés vagy stagnálás várható, ami a hulladékképződésre is várhatóan hatással lesz. Az építőipart élénkítő intézkedések és a nagyberuházások alakulása is jelentősen befolyásolják a hulladékképződést. Mivel az építőipar fejlesztése továbbra is kiemelt nemzetgazdasági cél, ezért a hulladékképződés terén is folyamatos növekedés várható. A HKI módosítása egyrészt új definíciót vezet be az építési-bontási hulladékra, másrészt definiálja a feltöltési művelet fogalmát is. Ezek a változások kihathatnak az építési-bontási hulladékkal kapcsolatos országos adatokra is. Különösen érinthetik majd ezek a változások az építési-bontási hulladék hasznosítási arányának számítását is, tekintettel arra, hogy jelenleg a hasznosított mennyiségben jelentős arányt képvisel a feltöltési művelettel hasznosított hulladék mennyisége. A feltöltés definíciójának szigorodása így befolyással lehet a jövőbeli adatokra.61 A Bizottság 2024. december 31-ig dönt arról, hogy az építési-bontási hulladékok esetében a hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozóan új célérték kerüljön-e meghatározásra. 4.4.3 Cselekvési irányok A hulladékgazdálkodási szabályozásban megjelenő, az építési-bontási hulladékokra vonatkozó célkitűzések:  2020. december 31-ig a nem veszélyes építési és bontási hulladékok újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és az egyéb, anyagában történő hasznosítását, ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére történő használatot, tömegében minimum 70%-ra kell növelni, melyet időközben Magyarország teljesített. A kötelezettség teljesítése a 2014-2020-as időszak hulladékgazdálkodási feladataihoz kapcsolódik, de a kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó tagállami adatszolgáltatásra már a 2021-2027-es tervezési időszakban kerül sor. Továbbá – tekintettel arra, hogy 2020-at követően új célszám nem került megállapításra – a 70%-os célt a további években is fent kell tartani.  A feldolgozási arány folyamatos növeléséhez a helyszíni hasznosítást elősegítő beruházások fokozott támogatása szükséges, valamint az EU-s hasznosítási követelmények szigorodása esetén megvizsgálható a regionális hasznosító központok létrehozásának létjogosultsága. 61 A HKI módosítása egyértelművé teszi, hogy az építkezésből és bontásból származó hulladék ki van zárva a települési hulladék hatálya alól. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 102  HKI módosítása alapján a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az elkülönített bontás támogatására az anyagok elkülönített eltávolításán keresztül a veszélyes anyagok eltávolítása és biztonságos kezelése, valamint az újrahasználat és a magas minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy létrehozzák az építési-bontási hulladék válogatási rendszereit legalább a fa, ásványi eredetű anyagok (beton, tégla, cserép és kerámiák, kövek), fém, üveg, műanyag és gipsz esetében. Továbbá az építési helyszínen és az inert feldolgozókban történő hatékony válogatás ösztönzését javasolt elősegíteni.  A lakosságnál keletkező építési-bontási hulladék leadásának lehetőségét bővíteni szükséges (pl. hulladékgyűjtő udvarok fejlesztésével, számuk növelésével).  Továbbra is feladat az építési-bontási hulladék eltérítése a hulladéklerakóktól hazánk meglévő lerakó kapacitásainak megóvása érdekében.  A másodnyersanyag felhasználásának erőteljes ösztönzése szükséges, valamint az útügyi műszaki előírások felülvizsgálata az újrahasznosított anyagok és másodlagos építési anyagok széles körű felhasználhatósága érdekében, továbbá a funkciójukat vesztett épületek és építmények élettartama növelésének és funkcióinak vizsgálata.  Épületbontásból származó építési–bontási hulladék energiahatékonyságot szolgáló hasznosításának növelése.62  Ellenőrzés, felügyelet, minőség-ellenőrzés (laborvizsgálatok) fejlesztése:  kamerarendszer és hídmérleg (mérlegprogram, mérlegjegyek) előírása és támogatása a kezelőknél,  hulladék nyomon követési és monitoring rendszer fejlesztése,  hulladékgyűjtő telephelyek és lerakók online ellenőrző rendszerének kiépítése,  akkreditált laborok kijelölése,  építési-bontási hulladék illegális lerakásának szigorú törvényi szankcionálása,  hulladékstátusz megszűnéséhez a jogszabályi háttér biztosítása. 62 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (a továbbiakban: NÉS-2) Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 103 4.5 A Ht. hatálya alá tartozó szennyvíziszap 4.5.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok A HKI szerint a kommunális eredetű települési folyékony hulladék a korábbi szabályozástól eltérően 2010. december 12-től nem minősül hulladéknak, hanem a háztartási szennyvizek egy speciális csoportjának tekintendő. Szennyvíziszap: a települési szennyvíz tisztítása során keletkező és az ehhez hasonló összetételű szennyvizeket kezelő egyéb szennyvíztisztító művekből, szennyvízkezelő berendezésekből származó iszap vagy települési folyékony hulladék. Kezelt szennyvíziszap: olyan szennyvíziszap vagy települési folyékony hulladék, amelyet biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel vagy más megfelelő eljárással vagy legalább 6 hónapig tartó tárolással kezeltek. Mezőgazdasági felhasználásra alkalmas szennyvíziszap: a növények tápanyagellátásának, illetve a talaj tápanyag-szolgáltató képességének javítására szolgáló kezelt szennyvíziszap, melynek minősége megfelel a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet) előírásainak. Szennyvíziszap komposzt: folyékony vagy víztelenített települési szennyvíziszapból és a C:N arány beállítására hozzáadott szerves anyagból, ellenőrzött körülmények között, oxigén jelenlétében történő autotermikus és termofil biológiai lebontás által, azaz komposztálással előállított szerves anyag. Mezőgazdasági felhasználásra alkalmas hulladékstátuszú szennyvíziszap komposzt: a növények tápanyagellátásának, illetve a talaj tápanyag-szolgáltató képességének javítására szolgáló, komposztálás útján előállított szerves anyag, melynek minősége megfelel az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet előírásainak. Mezőgazdasági felhasználásra alkalmas termék minőségű szennyvíziszap komposzt: a növények tápanyagellátásának, illetve a talaj tápanyag-szolgáltató képességének javítására szolgáló, komposztálás útján előállított szerves anyag, melynek minősége megfelel a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet előírásainak. Bár szigorú értelemben a termék minőségű szennyvíziszap komposzt nem tartozik a hulladék kategóriába, annak tárgyalása elengedhetetlen a szennyvíziszap hasznosítása során. Ennek a fejezetrésznek nem tárgya az ipari szennyvíztisztítókban, előkezelőkben keletkező iszapok kezelése, hasznosítása és ártalmatlanítása. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 104 A kommunális szennyvíziszap éves mennyisége jelenleg kb. 230 000 tsza. A kommunális szennyvíziszapok kezeléstől függően jelentős mennyiségű vizet tartalmazhatnak. A szennyezők iszapba majd komposztba jutását több tényező befolyásolhatja. Óhatatlanul a lakosság életviteléből és bizonyos fegyelmezetlenségi magatartásból is származhat, illetve illegális formában előfordulhatnak ipari szennyezések esetében is. Fontos megjegyezni azonban, hogy egy mezőgazdasági felhasználásra alkalmas szennyvíziszapnál, komposztnál döntően nem a szennyezők jelenléte, hanem a nitrát érzékeny területekre vonatkozó 170 kg/ha/év kijuttatható szerves nitrogén határozza meg a felhasználható mennyiséget. A hulladéklerakási járulék bevezetésével a szennyvíziszap lerakása is nehezebbé válik, ezért a szennyvíziszap energiatartalmának kinyerése után komposztként a hulladéklerakón takarórétegként lerakási járulék megfizetése nélkül elhelyezhető. A szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználhatóságához szükséges határértékek tervezett szigorítása a szennyvíziszap, illetve a szennyvíziszap komposztok által okozott környezeti kockázatok csökkentését és a termőföld fokozott védelmét szolgálja. A mezőgazdaságban így csak megfelelő minőségű szennyvíziszap komposzt helyezhető el a jogszabályban meghatározott módon, mértékben és területen.63 Év Terhelés (LE) Keletkező iszap (tsza/év) 2013 8 750 148 179 378 2016 10 992 712 225 351 2023 11 603 418 237 870 2027 12 214 124 250 390 33. táblázat - Az agglomerációk szennyvízterhelésének emelkedésére és az iszaptömeg felfutására vonatkozó előrejelzés64 Jelenlegi helyzetben a kezelt települési szennyvíziszapok még a nagyobb városok koncentráltabb szennyezései esetében is megfelelnek mezőgazdasági és rekultivációs célokra. Hasznosításuk az 50/2001. (IV.3) Korm. rendelet szerint engedélyezett mezőgazdasági művelésű területen csak a hasznosítási határértékek teljesítése esetén lehetséges, a termékkomposzt minősítés az engedélyezett mezőgazdasági hasznosításnál is szigorúbb határértékekkel (36/2006. (V. 18.) FVM rendelet) teljesíthető. A felhasználást ezért távlatban csak a határértékek esetleges szigorodása, a vizsgált paraméterek bővülése, illetve a gazdálkodók felhasználási hajlandóságának csökkenése korlátozhatja. A rekultivációs célú felhasználásnál a fedőrétegek alkalmazása eseti engedélyekhez kötött, itt a szennyvíziszapok hasznosítását jelenleg szintén nem akadályozzák a határértékek. A későbbiekben a rekultiválandó területek csökkenése mellett, az általános talajminőségi szempontokból történő esetleges határérték szigorodás szintén korlátozó tényező lehet. A szennyvíziszapok égetésénél 63 Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Stratégia 2014-2023 64 Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Stratégia 2014-2023 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 105 a szennyezőanyag koncentrációk nem korlátozó tényezők, a szerves komponensek a technológiai folyamatban elégnek, természetesen a levegővédelmi előírásokat és kibocsátási határértékeket be kell tartani. A szervetlen mikroszennyezők a salakban és pernyében feldúsulnak, de itt a végleges elhelyezhetőség követelményeit betartva csak költségmódosulást okozhatnak. Magyarországon a települési szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosításának igen nagy jelentősége van. A teljes mennyiség 38%-át, 68 000 tonna iszap szárazanyagnak megfelelő iszapmennyiséget hasznosítanak a mezőgazdaságban iszapként, komposztként vagy termékkomposztként. A jelenlegi hasznosítási módok közül másik fontos megoldás a tájsebek kezelésénél, a rekultiváció során szükséges biológiai fedőréteg kialakítása. A települési szennyvíziszapok energetikai hasznosításának – ide nem értve a rothasztás melléktermékeként keletkező biogáz hasznosítását – Magyarországon jelenleg még igen csekély szerepe van.65 A hasznosítás, ártalmatlanítás belső megoszlását meghatározó tényezők: − Környezetvédelmi szempontok: ezeket szükségszerűen a jogszabályi háttér testesíti meg. − Költséghatékonyság: A mezőgazdasági hasznosítás és a rekultiváció költsége kedvezőbb. Amíg lehet, azt fogják alkalmazni az üzemeltetők, nem pedig a költségesebb energetikai hasznosítást. − Biztonság: Álljon rendelkezésre mindig annyi – lehetőleg területi és technológiai szempontból is diverzifikált – hasznosító kapacitás, ami váratlan helyzetekben is lehetővé teszi az iszapok környezet- és költségkímélő hasznosítását. Mezőgazdasági hasznosítás A szennyvíziszapok és szennyvíziszap komposztok mezőgazdasági hasznosításához alkalmas területek rendelkezésre állnak. Évről-évre egyre nagyobb a nyomás a szennyvíziszap termőföldön történő kijuttatásának növelésére. Ám az engedélyezési adatokon is látszik, hogy a kijuttatási kedv egyre csökken hulladékstátuszú anyagok esetében. Rekultivációs hasznosítás Nagyságrendileg 800-1000 ha területen lehetséges a szennyvíziszap rekultivációs célú felhasználása. Ilyen területeken hektáronként 1500 tsza iszap felhasználására van lehetőség. Az ezek rekultivációjára hasznosítható összes iszaptömeg tehát 1200000-1500000 tsza nagyságrendű. Emellett a hulladéklerakók mellé telepített komposztáló létesítmények is jelentős mennyiségű szennyvíziszap rekultivációs célú hasznosítását tehetnek lehetővé. Hosszú távon a szennyvíziszapok rehabilitációs célú hasznosítása szükségképpen csökkenő tendenciát fog mutatni. Energetikai hasznosítás 65 Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Stratégia 2014-2023 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 106 Az iszapok energetikai hasznosítása elsősorban akkor indokolt, ha az anyagában történő hasznosítás (mezőgazdasági vagy rekultivációs hasznosítás) nem lehetséges. A szennyvíziszapok egy részének energetikai hasznosítására hosszú távon elkerülhetetlenül szükség lesz. Jelenleg csak a Mátrai Erőmű, három cementgyár és néhány veszélyes hulladékégető, illetve egy-két kisebb szennyvíziszap égető üzemel az országban. Az amúgy is gyenge fűtőértékű szennyvíziszap energetikai hasznosításának lehetősége behatárolt, mivel az elégetéséből származó hőenergia jelentős mértékben a szárításra fordítódik. Gazdasági és energetikai szempontból fontos a szennyvíziszapból származó metán befogása és energetikai hasznosítása. A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia is támogatja azon hulladékgazdálkodási elveket, hogy ha nem kerülhető el a hulladék képződése, akkor azt a hulladékot a lerakás helyett hasznosítani szükséges az ÜHG kibocsátás csökkentésének érdekében. Végleges lerakás A szennyvíziszap végleges lerakóban történő ártalmatlanítása Magyarországon az utóbbi évtizedben jelentősen visszaszorult. A hulladéklerakók jelentős részénél a hatósági engedélyek kis mennyiségű szennyvíziszap lerakását, ártalmatlanítását engedélyezik 250-500 t/év nagyságrendben. 4.5.2 Előrejelzés A szennyvíziszapok mennyisége a jelenlegi évi 180 000 tsza-ról, 2023-ra várhatóan 237 000 tsza-ra, majd 2027-re évi 250 000 tsza-ra nő. A megnövekvő mennyiség ártalmatlanítási és hasznosítási szerkezete jelentősen átalakul. Ennek elsődleges oka, hogy a rekultivációs hasznosítás lehetőségei fokozatosan beszűkülnek, csökken a rekultiváció szempontjából figyelembe vehető terület nagysága. A rekultivációs hasznosítás csökkenésével és a keletkező éves iszapmennyiség növekedésével jelentkező többlet hasznosítási igény a mezőgazdasági és az energetikai hasznosításra terhelődik.66 4.5.3 Cselekvési irányok − A szennyvíziszapban hasznosítható energia és növényi tápanyagok minél nagyobb arányú kinyerése és visszaforgatása, a környezeti kockázatok csökkentése, a talajok fokozott védelme. Komposztálótelepek fejlesztésével a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása fokozható, amely mellett javasolt a minőségbiztosítási rendszer kidolgozása. − A biológiailag lebomló hulladékokhoz hasonlóan a laborvizsgálatok, a minőségbiztosítási rendszerek és folyamatos minőség biztosításával növelhető a termék iránti bizalom és felhasználás. 66 Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Stratégia 2014-2023 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 107 − Az energetikai hasznosító kapacitás fejlesztéseket javasolt úgy kialakítani, hogy a szennyvíziszap hasznosításra is alkalmas, valamint a szennyvíziszapból származó metán befogása és energetikai hasznosítása megoldott legyen. − Jelen terv 3.1.3 fejezetében foglalt, behozatalra vonatkozó előírás. Ezen cselekvési irányok célja a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának, valamint energetikai hasznosításának fokozása. A Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Stratégia 2014-2023 által javasolt célok: − az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó szintjének elérése, − az iszapkezelés hatékonyságának növelése, − a mezőgazdasági hasznosítás szinten tartása, növelése, hatékonyságának növelése, − a rekultivációs hasznosítás hatékonyságának növelése, − a szükséges energetikai hasznosítási kapacitások biztosítása, a mezőgazdasági és a rekultivációs hasznosítás után fennmaradó iszapmennyiség hasznosítására, − szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok kezelése. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 108 4.6 Veszélyes hulladék 4.6.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó szabályokat alapvetően a Ht., valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet) írja elő. Általánosságban veszélyes hulladék a Ht. hatályos szabályozása szerint meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék. Hulladékgazdálkodási szempontból nagyon fontos annak eldöntése, hogy egy hulladék veszélyes jelleggel bír-e vagy sem. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekre, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekre jellemzően szigorúbb a szabályozás, tekintettel a veszélyes hulladékok környezeti, egészségügyi és egyéb kockázataira. A Ht. szerint veszélyesnek kell tekinteni a hulladékot, ha legalább egy veszélyességi jellemzővel rendelkezik. A veszélyes hulladékokat hulladékstatisztikai szempontból a hatályos VM rendelet alapján az un. „*”-os hulladékazonosító kódokra besorolt hulladékokat tekintjük. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység tekintetében kiemelendő, hogy a veszélyes hulladékot hulladékgazdálkodási engedély nélkül más hulladékkal, illetve anyaggal összekeverni vagy hígítani nem lehet. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos jogi szabályozás egyik legfontosabb és sarkalatos eleme a veszélyes hulladékok hígítására vonatkozó, a HKI-ben is megjelenő [7. cikk (4)], a Ht. 56. § (2) bekezdésében következőképpen megfogalmazott tilalom: „Veszélyes hulladékot nem lehet hígítani vagy összekeverni annak érdekében, hogy a veszélyes anyagok eredeti koncentrációja a hulladékot veszélyes hulladékká minősítő határérték szintje alá csökkenjen.” A legtöbb veszélyes hulladékot termelő iparág közé tartozik a gyógyszergyártás, fémfeldolgozás, hulladékgazdálkodás, közúti járműgyártás, fémalapanyag gyártás, vegyi anyag és termék gyártása. A veszélyes hulladékok közé tartozó kiemelt hulladékáramokat az OHT III. releváns alfejezetei részleteiben is bemutatják. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 109 Az elmúlt évek veszélyes hulladék képződési adatait vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb mennyiségben a 19-es főcsoportba67, a 07-es főcsoportba68 és a 13-as főcsoportba69 tartozó hulladékok képződtek. A 2010-2018 közötti időszak éves adatait elemezve megállapítható, hogy a keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége összességében csökkenő tendenciát mutat. A 2010-2018 évek közötti adatokat elemezve megállapítható, hogy az országban képződött veszélyes hulladékok mennyisége a teljes képződött hulladék mennyiségnek 3-5%-a. 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Összes képződött nem veszélyes hulladék 14 779 14 896 14 391 14 201 14 995 15 028 14 823 17 274 17 575 Összes képződött veszélyes hulladék 569 777 776 565 653 498 551 616 658 Veszélyes hulladék aránya az összes hulladék mennyiségéhez viszonyítva 3,71% 4,96% 5,12% 3,83% 4,17% 3,21% 3,58% 3,44% 3,61% Összes képződött hulladék 15 348 15 673 15 167 14 766 15 648 15 526 15 374 17 890 18 233 34. táblázat - Veszélyes hulladék aránya az összes képződött hulladék mennyiségéhez viszonyítva 2010-2018 között (ezer tonna) 70 Az adott években képződött mennyiségek ugyanakkor jelentős eltérést mutatnak, ami egy-egy nagyobb kármentesítés során képződött, jelentősebb mennyiségű veszélyes hulladék megjelenése miatt is történhet. A 2010. október 4-én történt ajkai vörösiszap katasztrófa kármentesítéséből származó hulladékok adatai a 2011. évi veszélyes hulladék képződési adatokban jelentek meg. A 2015. évi selypi azbesztszennyezéssel összefüggő kármentesítési munkák ugyanakkor az országos összesített adatokban nem jelentettek kiugró mennyiséget. A képződött veszélyes hulladékok típusa nagyon széles körű, így a kezelési módjuk is nagyon változatos, számos technológiát alkalmaznak a veszélyes hulladékok kezelése érdekében. A kezelések a hagyományos csoportosítást alkalmazva (anyagában hasznosított, energetikailag 67 Hulladékkezelő létesítményekből, a szennyvizet a képződésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, valamint az ivóvíz és ipari víz szolgáltatásból származó hulladék 68 Szerves kémiai folyamatból származó hulladék 69 Olajhulladék és a folyékony üzemanyag hulladéka - kivéve az étolaj, valamint a 05 és a 12 főcsoportban meghatározott hulladék 70 Forrás: OKIR-EHIR Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 110 hasznosított, energiahasznosítás nélküli égetés, lerakással ártalmatlanított, egyéb módon kezelt) az alábbiak szerint történtek hazánkban a 2010-2018. évek között. Veszélyes hulladék kezelése 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Anyagában történő hasznosítás 170 747 18 582 230 682 178 676 227 366 177 352 217 766 135 279 146 057 Energetikai hasznosítás 29 430 23 767 21 079 11 361 23 210 26 498 21 353 31 282 33 244 Égetés (energetikai hasznosítás nélkül) 46 678 79 465 78 102 81 597 82 870 79 522 85 420 63 611 69 710 Lerakással történő ártalmatlanítás 64 092 259 232 161 047 74 815 92 252 77 721 56 381 93 864 93 934 Egyéb módon történő kezelés 258 401 229 002 285 469 218 312 226 843 137 153 170 441 291 873 316 544 Összesen képződött 569 348 777 287 776 379 564 761 652 541 498 246 551 361 615 909 658 489 35. táblázat - Veszélyes hulladék képződött mennyiségei és kezelésük 2010-2018 között (tonna) 71 14. ábra - A veszélyes hulladék kezelés szerinti megoszlása 2010-2018 között (tonna) 72 Az adatokból is látható, hogy az egyes kezelések esetében a hulladék mennyiségek tekintetében jellemző irány nem határozható meg. Az anyagában hasznosítás lehetőségét a veszélyes hulladékok tekintetében a képződött veszélyes hulladék típusa egyértelműen meghatározza, ezért az elmúlt években az anyagában 71 Forrás: OKIR EHIR 72 Forrás: OKIR-EHIR 100 000 200 000 300 000 400 000 500 000 600 000 700 000 800 000 900 000 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Anyagában hasznosított Energetikailag hasznosított Energiahasznosítás nélküli égetés Lerakással ártalmatlanított Egyéb módon kezelt Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 111 hasznosítás aránya jellemzően stagnált az összes képződött veszélyes hulladék mennyiségéhez képest. Az égetéssel ártalmatlanított és hasznosított veszélyes hulladékok százalékos megoszlása érdemben és trendszerűen nem változott. Ugyanakkor a lerakással ártalmatlanított veszélyes hulladék mennyisége jellemzően csökkent az elmúlt években. Különösen igaz ez a 2012. és 2013. évi kezelési adatok összehasonlításakor, ami egyértelműen a hulladéklerakási járulék bevezetésének köszönhető. A hulladéklerakási járulék, mint gazdasági szabályozó eszköz hatékonynak bizonyult a lerakással történő ártalmatlanítás visszaszorítása érdekében. Az „egyéb” kezelési mód nagyon sok, elsősorban fizikai-kémiai, vagy biológiai ártalmatlanítási, vagy hasznosítási technológiát jelent. Kezelés tekintetében ezek a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet (a továbbiakban: FM rendelet) alapján kerülnek meghatározásra. A veszélyes hulladékok képződése régiós megoszlásának évenkénti elemzése utal egyrészt a nagyobb, veszélyes hulladék képződéssel járó ipari tevékenységek területi megoszlására, másrészt – a maghatározott években – a kármentesítéssel érintett területek földrajzi elhelyezkedésére. A hazai veszélyes hulladék lerakók és égetők elhelyezkedését az alább táblázatok mutatják be. A lerakó elhelyezkedése (megye) A lerakó elhelyezkedése (település) Heves Apc Hajdú-Bihar Debrecen Fejér Dunaújváros Fejér Dunaújváros Pest Galgamácsa Somogy megye Marcali Győr-Moson-Sopron Mosonmagyaróvár Borsod-Abaúj-Zemplén Sajóbábony Pest Százhalombatta Borsod-Abaúj-Zemplén Szuhogy Veszprém Várpalota 36. táblázat - Veszélyes hulladéklerakók Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 112 Az égető elhelyezkedése (megye) Az égető elhelyezkedése (település) Borsod-Abaúj-Zemplén Sajóbábony Borsod-Abaúj-Zemplén Tiszaújváros Komárom-Esztergom Dorog Győr-Moson-Sopron Győr Pest Százhalombatta Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tiszavasvári 37. táblázat - Legjelentősebb veszélyes hulladékégetők A lakosságnál képződő veszélyes hulladékok gyűjtése és kezelése az egyes speciális hulladékáramok tekintetében eltérő, azonban az elmúlt években jelentős előrelépés történt ezen infrastruktúrák kialakítása és a lakosság által történő igénybevétele tekintetében. A közszolgáltatók által működtetett hulladékgyűjtő udvarokban a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján meghatározott veszélyes hulladékok átvétele kötelező. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020 dokumentumban meghatározott, valamennyi hulladékáramra vonatkozó, a hasznosítási arányok növelését célzó célkitűzés a veszélyes hulladékok tekintetében – tekintettel arra, hogy ezek kezelése bizonyos hulladékok esetében kizárólag ártalmatlanítás lehet – nem valósulhatott meg minden esetben. Ugyanakkor technológia-változással bizonyos esetekben a veszélyességi jellemzők és a veszélyes anyag tartalom csökkenthető. Ezen lehetőségeket a vonatkozó jogszabályok elő is írják. A legnagyobb hangsúlyt ezen hulladékáram tekintetében az elkülönített gyűjtés hatékonyságának növelése és az elérhető legjobb technikának megfelelő kezelés kell hogy kapja a jövőben is. 4.6.2 Előrejelzés Az ipari termelés volumenének változása – mint ahogyan az elmúlt évek adataiban láthattuk – nem feltétlenül kell, hogy együtt járjon a veszélyes hulladékok mennyiségének növekedésével. A körforgásos gazdasági modellre való átállás, a hulladékszegény technológiák, a megelőzés mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ezen hulladékáram tekintetében ne növekedjen a képződött hulladék mennyisége. A fentiek alapján várhatóan ezen hulladékáram tekintetében a képződött mennyiség jelentősen nem fog változni. 2025-től elkülönített gyűjtési rendszereket kell létrehozni az európai uniós tagállamoknak a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékfrakciók számára, amelynek következtében a gyűjtött mennyiség növekedhet. Szükséges ugyanakkor, hogy a hulladékkezelés tekintetében a hulladékhierarchiának megfelelően a kezelési módok aránya hasznosítás tekintetében javuljon. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 113 4.6.3 Cselekvési irányok A HKI előírásai alapján 2025. január 1-ig elkülönített gyűjtési rendszert kell létrehozni a háztartásokban képződő veszélyes hulladékok tekintetében annak érdekében, hogy azok ne szennyezzék az egyéb hulladékáramokat. Előzetes becslések alapján – tekintettel arra, hogy a nem lakossági eredetű hulladék visszagyűjtése jelenleg is megoldott – a lakosságnál képződött és begyűjtött veszélyes hulladék elszállításához további ~150 jármű beszerzése szükséges. A 2014-2020 időszakra szóló Országos Hulladékgazdálkodási Terv dokumentumban megfogalmazott célok továbbra is aktuálisak:  veszélyes hulladékképződés megelőzés fejlesztése (technológiaváltás, szemléletformálás, gazdasági ösztönzők),  lakossági szemléletformálás, lakosságnál képződő veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtési rendszerének kialakítása,  szükség szerint a jogi szabályozás módosítása (gyártók, hasznosítók ösztönzése). További cselekvési irányok veszélyes hulladékok esetében:  az országos adatbázis megbízhatóságának növelése informatikai fejlesztéssel (veszélyes hulladék nyilvántartása tekintetében elektronikus nyilvántartási felület biztosítása),  a technológia fejlesztés és a hazai hasznosítói kapacitások kiépítésének fokozott támogatása. Az új hasznosítási technológiák kidolgozása és megvalósítása nagyon fontos cél a hazai feldolgozóipar fejlődése szempontjából. Mindezek megvalósításáért jogszabályi és gazdasági ösztönzőket kell bevezetni, támogatni kell az új hasznosítási technológiák kutatás-fejlesztését.  Elkülönített hulladékgyűjtési rendszer kialakítása, a meglévők fejlesztése,  a hulladékgyűjtő udvarok számának és jelentőségének fejlesztése a komplex hulladékgyűjtés és gazdálkodás érdekében,  hatósági ellenőrzés fokozása (a hatóság ellenőrző szerepének erősítése). A veszélyes hulladékok közé tartozó kiemelt hulladékáramok a továbbiakban külön is bemutatásra kerülnek. 4.6.4 PCB és PCT tartalmú hulladék 4.6.4.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok A PCB – poliklórozott bifenilek – olyan kémiai vegyületek, amelyekben a klóratomok részben vagy teljesen átveszik a hidrogénatomok helyét a bifenil molekulán, amely egyszeres kötéssel összekapcsolt két benzolmolekulából áll. A PCB-k csoportjába 209 különböző úgynevezett kongener bifenil vegyület tartozik, melyek a klóratomok számában és pozíciójában térnek el egymástól. A PCB-k akkumulációs képességük és mérgező hatásuk miatt a környezetben tartósan megmaradó (perzisztens) szerves szennyezők Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 114 (POP anyagok) közé tartoznak. Az ember szervezetében a PCB-k elsősorban szennyezett levegővel, szennyezett élelmiszerrel, valamint bőrön át régi elektronikai cikkek érintése útján kerülhetnek. A PCB-k toxikussága illetve bomlása a klóratomok számától és helyétől függ, toxikusak, mutagének és mérgezőek a reprodukcióra nézve. A környezetben található PCB-k lebomlása a klórtartalom mértékétől függ, a perzisztencia általában a klórtartalom mértékével növekszik. A mikroorganizmusok a mono-, di-, és triklórozott bifenileket viszonylag gyorsan, a tetraklórozottakat lassan képesek lebontani, a magasabban klórozottak szinte teljesen ellenállóak a biodegradációval szemben. A PCB-k mérgezőek, az akkumulációs képességükkel együtt komoly veszélyt jelentenek az emberi egészségre. A PCB-k szerves oldószerekben, szénhidrogénekben, zsírokban, olajokban nagyon jól oldódó, azonban vízben rosszul oldódó vegyületek, ezért képesek az élőlények szöveteiben felhalmozódni. Ily módon a PCB-k a POP anyagok gyártását, használatát, környezeti kibocsátását korlátozó Stockholmi Egyezmény (a Stockholmi Egyezmény a PCB-gyártást erős mérgező volta miatt a 2004-es hatályba lépése óta tiltja), a POP rendelet, valamint a Nagy Távolságra Jutó Határokon Átterjedő Levegőszennyezésről szóló Genfi Egyezmény Aarhusi POP Jegyzőkönyvének hatálya alá tartoznak. Korábban széles körben alkalmazták a PCB-ket transzformátorokban és kondenzátorokban, hőátadó folyadékként, hidraulikus rendszerekben, kenőanyagokban, festékekben, ragasztókban, tömítő- és szigetelőanyagokban, valamint lágyító anyagként műanyagokban, ugyanis jó a hőállóságuk és stabilak. Azonban nagyon magas hőmérsékleten éghetőek, égéstermékük pedig akár a kiindulási vegyületnél is veszélyesebb lehet. Égési melléktermékei többek között a hidrogén-klorid és a poliklórozott dibenzodioxinok/dibenzofuránok. Jogszabályi háttér  A Tanács 96/59/EK irányelve (1996. szeptember 16.) a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek (PCB/PCT) ártalmatlanításáról (a továbbiakban: 96/59/EK irányelv)  A Bizottság határozata (2001. január 16.) a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek (PCB/PCT) ártalmatlanításáról szóló 96/59/EK tanácsi irányelv 10. cikkének a) pontja szerinti PCB-mérések két referenciamódszerének megállapításáról  A PCB, valamint a PCB-t tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 144/2012. (XII. 27.) VM rendelet (a továbbiakban: 144/2012. (XII. 27.) VM rendelet) 96/59/EK irányelv Az 1996. szeptember 16. napjától hatályos irányelv magába foglalja, hogy az uniós országoknak a PCB-k és PCT-k tekintetében mely dolgokról szükséges gondoskodniuk. Ilyen többek között az elhasználódott PCB-k és PCT-k, valamint az azokat tartalmazó berendezések lehető leghamarabb történő ártalmatlanítása, illetve szükséges a PCB-ket és PCT-ket, valamint Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 115 az azokat tartalmazó berendezéseket érintő tűzveszély elhárítására megtenni az óvintézkedéseket. Minden tagállamnak nyilvántartásba kellett vennie a nagy méretű, 5 dm3-nél több PCB-t tartalmazó berendezéseit és tervet kellett készíteniük ezen nyilvántartásban szereplő berendezések ártalmatlanítására. A nyilvántartást a Bizottság részére az irányelv hatályba lépésétől számított 3 éven belül kellett megküldeni. A kis, 0,05 tömegszázalék feletti PCB-t tartalmazó transzformátoroknál az irányelv a PCB koncentráció 0,05 tömegszázalék alá, lehetőség szerint 0,005 tömegszázalék alá történő csökkentését írja elő. A nagyméretű berendezések ártalmatlanítását 2010 végéig kellett a tagállamoknak elvégezniük. 144/2012. (XII. 27.) VM rendelet E rendelet hatálya az elhasználódott PCB-re és PCB-t tartalmazó hulladékká vált berendezésekre, a használatban levő, PCB-t tartalmazó anyagokra, a PCB-t tartalmazó berendezésekre, valamint ezek kezelésére terjed ki. A 144/2012. (XII. 27.) VM rendelet általánossá teszi az 5 dm3-nél kisebb töltetű berendezésekre is a nyilvántartási és bejelentési kötelezettséget és ezzel együtt az ártalmatlanítási kötelezettséget is a 96/59/EK irányelvtől eltérően. 96/59/EK irányelv végrehajtása 2011 decemberében az Európai Bizottság az Európai Unióban kérdőív keretein belül mérte fel a 96/59/EK irányelv végrehajtásának szintjét. Hazánk a 2010. december 31-i határidőig nem tudta teljes körűen teljesíteni a 96/59/EK irányelvben foglalt kötelezettségeket. 2010-ben a bizottsági kérdőív alapján felmért adatok szerint 2010-ben összesen 11,91 tonna PCB tartalmú hulladék képződött, melynek 2,78 tonna PCB tartalma volt. A kötelezettségeket az érintett vállalatok vélhetően anyagi nehézségek miatt nem tudták határidőre teljesíteni. 2011. december 31-ei határidővel, az egy évvel későbbi állapotokat egy újabb kérdőívben mérték fel. Az újabb, 2011. december 31-i állapotot vizsgáló kérdőívre adott válaszokból kiderült, hogy az 5 dm3-t meghaladó mennyiségben PCB-t tartalmazó berendezésekből származó hulladék mennyisége 0,36 tonna, melynek PCB tartalma pedig csupán 0,18 tonna volt. Mivel azonban jellegüket és felhasználásukat tekintve ezek múzeumi berendezések, megállapították, hogy 2011-re hazánknak sikerült megfelelnie a 96/59/EK irányelvnek. Jelenlegi hazai helyzet A PCB tartalmú hulladékokra is vonatkozó általános adatszolgáltatási kötelezettség alapján jól beazonosítható az ilyen jellegű keletkezett és kezelt hulladék mennyisége. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 116 Hulladék azonosító kódja Hulladék megnevezése − 130101* − PCB-ket tartalmazó hidraulika olajok − 130301* − PCB-ket tartalmazó szigetelő és hő-transzmissziós olajok − 160109* − PCB-ket tartalmazó alkatrészek − 160209* − PCB-ket tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok − 160210* − PCB-ket tartalmazó vagy azzal szennyezett, használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09-től − 170902* − PCB-ket tartalmazó építkezési és bontási hulladékok (pl. PCB-ket tartalmazó szigetelőanyag, PCB-ket tartalmazó gyanta-alapú padozat, PCB ket tartalmazó leszigetelt ablak, PCB-ket tartalmazó kondenzátorok) 38. táblázat - PCB tartalmú hulladékok köre Azonosító kód 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 130101* 90 15 745 130301* 28 320 1 205 1 396 996 15 291 942 650 3 191 160109* 299 5 078 208 3 090 4 825 1 255 2 396 160209* 244 499 51 775 24 289 12 031 16 345 22 530 20 020 11 941 10 136 160210* 188 4 741 148 8 170902* 188 720 324 040 2 371 1 099 5 505 7 837 1 931 1 016 Összesen 273 584 58 782 350 689 18 636 22 284 29 581 31 195 15 267 14 351 39. táblázat - A 2010-2018 között keletkezett PCB-t tartalmazó hulladék éves mennyisége (kg) 73 A keletkezett hulladék mennyisége alapján megállapítható, hogy csökkenő tendenciát mutat, valamint a kiugró adatok az adott évben nagyobb mennyiségű transzformátor cserére engednek következtetni. A PCB-t tartalmazó hulladék kezelése az alábbi hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek szerint történt 2010 és 2018 között:  D10 Hulladékégetés szárazföldön  D5 Lerakás műszaki védelemmel (elhelyezés fedett, szigetelt, a környezettől és egymástól is elkülönített cellákban stb.)  R1 Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása  R9 Olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata D10 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 13 01 01* 290 13 03 01* 14 329 16 384 39 300 742 28 427 180 16 01 09* 310 0 710 73 Forrás: OKIR EHIR Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 117 16 02 09* 186 357 141 918 12 798 21 666 15 389 7 087 33 124 2 288 2 680 16 02 10* 110 412 22 184 17 09 02* 440 2461 1980 Összesen 201106 158714 12859 22406 18592 7561 33152 5405 2860 D5 2010 2012 2016 2017 17 09 02* 3 441 321 145 738 20 R1 2010 13 03 01* 1 797 40. táblázat - A PCB-tartalmú hulladék kezelt mennyiségeinek (kg) alakulása 74 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Keletkezett PCB hulladék mennyisége 273,6 58,8 350,7 18,6 22,3 29,6 31,2 15,3 14,4 Kezelt PCB hulladék mennyisége 206,3 158,7 334 22,4 18,6 7,6 33,9 18,6 2,9 41. táblázat - A keletkezett és kezelt PCB-tartalmú hulladékok mennyisége 2010-2018 között (tonna)75 Feltehetően a PCB-tartalmú hulladék tárolási követelményeit betartva, valamint az átadástól számított kezelési időt tekintve bizonyos hulladékmennyiségek a képződésük idejéhez képest későbbi időpontban kerülnek kezelésre. A régi időkben gyártott, életidejük végéhez az elmúlt (és bizonyos berendezések esetében az elkövetkező) években érkezett PCB-tartalmú berendezések leszerelése is növelheti a kezelendő hulladék mennyiségét. A 96/59/EK irányelv a kis, 0,05 tömegszázalék feletti PCB-t tartalmazó transzformátoroknál a PCB koncentráció 0,05 tömegszázalék alá, lehetőség szerint 0,005 tömegszázalék alá történő csökkentését írja elő. A nagyméretű berendezések ártalmatlanítását 2010 végéig kellett a tagállamoknak elvégezniük. E kötelezettségek végrehajtása miatt volt jelentős 2010-ben a keletkezett, valamint a kezelt PCB-tartalmú hulladék mennyisége. Kiugró értéket mutat a 2012. év, ugyanis az összes keletkezett PCB hulladék mennyisége 350 689 kg volt, melyből a 17 09 02* hulladékazonosító kódú PCB-t tartalmazó építési-bontási hulladék 324 040 kg-ot tett ki. Ez a mennyiség egy bizonyos telephelyen keletkezett a cég felszámolása során, ezzel magyarázható az előző évhez képest majdnem hatszoros mennyiség. Továbbá megjegyzendő, hogy a 144/2012. (XII. 27.) VM rendelet szerint a PCB-t tartalmazó transzformátor a rendeletben foglalt előírások betartásával történő megtisztításáig, üzemen kívül helyezéséig vagy ártalmatlanításáig abban az esetben üzemeltethető és szervizelhető, ha 74 Forrás: OKIR EHIR 75 Forrás: OKIR EHIR R9 2017 13 03 01* 13 170 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 118 a cél annak biztosítása, hogy a benne lévő PCB eleget tegyen a dielektromos követelményekre vonatkozó műszaki előírásoknak, feltéve, hogy az ilyen transzformátor jól működik, és nem szivárog. A PCB-tartalmú hulladék szállítása a veszélyes hulladékok szállítására vonatkozó előírásoknak megfelelően történik. Az elhasználódott PCB, továbbá a PCB-t tartalmazó hulladék, vagy ilyen hulladékot tartalmazó berendezés gyűjtése, szállítása, kereskedelme, közvetítése, tárolása, valamint kezelése a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően történik. A fenti táblázatokban szereplő adatok alapján az alábbi hulladékmérleg mutatja a keletkezett és kezelt PCB-tartalmú hulladék kezelési mód szerinti megoszlását 2010 és 2018 között: Keletke zett hulladék (t) Kezelt hulladék (t) Hasznosítás Ártalmatlanítás R1 R9 D10 Égetés D5 Lerakás t/év % t/év % t/év % t/év % 2010 273,6 206,3 1,8 0,9 - - 201,1 97,5 3,4 1,6 2011 58,8 158,7 - - - - 158,7 100 - 2012 350,7 334 - - - - 12,9 3,9 321,1 96,1 2013 18,6 22,4 - - - - 22,4 100 2014 22,3 18,6 - - - - 18,6 100 2015 29,6 7,6 - - - - 7,6 100 2016 31,2 33,9 - - - - 33,2 97,9 0,7 2,1 2017 15,3 18,6 - - 13,2 71 5,4 29 - 2018 14,4 2,9 - - - - 2,9 100 - 42. táblázat - Hulladékmérleg, keletkezett és kezelt PCB-tartalmú hulladék megoszlása a kezelés szerint 2010-2018 között76 A legtöbb keletkezett PCB-tartalmú hulladékot csaknem 100%-ban D10-es kezelési kódon, azaz égetéssel ártalmatlanítanak. Az említett rendeleteknek és a jogilag kötelező határidőnek köszönhetően a lakosság tájékoztatása is szélesebb körűvé vált a korábbinál. A Ht. 19. § (2) bekezdésében megtiltja veszélyes hulladékok behozatalát – „Magyarország területére ártalmatlanításra szánt veszélyes hulladékot, valamint ártalmatlanításra szánt háztartási hulladékot és a háztartási hulladék égetéséből származó maradékanyagot behozni tilos”. Ez a PCB-tartalmú hulladékokra vetítve szintén kiemelt környezeti és egészségügyi jelentőséggel bír. 4.6.4.2 Előrejelzés 76 Forrás: OKIR EHIR Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 119 Míg a PCB hulladék jelentős része egyre kisebb mértékben képződik, számolnunk kell bizonyos PCB-t tartalmazó hulladékáramok esetleges mennyiségbeli növekedésével, ideértve főként a 17 09 02* azonosító kód alatti építési-bontási hulladékot. A hőszigetelő ablakok korszerűsödésével a korábbi, PCB-tartalmú szigetelőanyagokkal ellátott ablakok lecserélése várható az elkövetkező években, ezek hulladékáramban történő jövőbeli megjelenésével. A PCB-t tartalmazó folyadék lecserélése esetében annak ártalmatlanításáról gondoskodni kell. A 0,05 és 0,005 tömegszázalék közötti koncentrációtartományban PCB-t tartalmazó transzformátorokat szintén meg kell tisztítani, vagy hasznos élettartamuk végén ártalmatlanítani. Mivel az ezekből a berendezésekből származó PCB-t illetően a rendelet (sem a 96/59/EK irányelv) nem ír elő határidőt – ellentétben az 5 dm3-nél több PCB-t tartalmazó berendezésekkel –, a hulladékáramban PCB tartalmuk esetleges további, egyre csökkenő megjelenésére lehet számítani. A Stockholmi Egyezmény távlati célja minden PCB-tartalmú berendezés kivezetése 2025-re, valamint PCB-tartalmuk ártalmatlanítása 2028-ra. 4.6.4.3 Cselekvési irányok A PCB-k és POP anyagok vonatkozásában a lakosság és a foglalkozásukból eredően esetleges expozíciónak kitett munkavállalók folyamatos szemléletformálása, környezeti és egészségügyi tájékoztatása szükséges. A PCB-tartalmú kondenzátorok, katalizátorok, transzformátorok (és egyéb alkatrészek) országhatárt átlépő szállítása, a vonatkozó nemzetközi ajánlások figyelembevételével előzetes írásbeli bejelentéshez és hozzájáruláshoz kötött tevékenység. 4.6.5 Hulladékolaj 4.6.5.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok Hulladékolaj: bármely ásványi vagy szintetikus kenőolaj vagy ipari olaj, amely az eredeti rendeltetési célra tovább nem használható, így különösen a használt motorolaj és sebességváltó olaj, kenőolaj, turbinaolaj és hidraulikaolaj. A hulladékokkal kapcsolatos adatoknak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően való kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére vonatkozó szabályok megállapításáról és a C (2012) 2384 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 7-i (EU) 2019/1004 bizottsági végrehajtási határozat (a továbbiakban: 2019/1004 végrehajtási határozat) VI. melléklete alapján a tagországi adatszolgáltatási kötelezettség az ásványi és szintetikus kenőolajokra és ipari olajokra, valamint a hulladékolajokra terjed ki. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 120 Ezek közé a VM rendelet alapján az alábbi hulladékazonosító kóddal rendelkező hulladékok érhetőek: Motor és sebességváltó olajok: Beleértve a motor- és sebességváltó olajokat (gépjárműipari, légiközlekedési, tengeri, ipari és egyéb ágazatok), de a zsírok és a hajózásban keletkező olajos hulladék nélkül. Azonosító kód Hulladéktípus megnevezése − 13 02 04* − ásványolaj alapú, klórvegyületet tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj − 13 02 05* − ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj − 13 02 06* − szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolaj − 13 02 07 − biológiailag könnyen lebomló motor-, hajtómű- és kenőolaj − 13 02 08* − egyéb motor-, hajtómű- és kenőolaj 43. táblázat - Motor és sebességváltó olajok Ipari olajok: Beleértve a gépolajokat, a hidraulikaolajokat, a turbinaolajokat, a transzformátorolajokat, a hőtranszmissziós olajokat, a kompresszorolajokat, az alapolajokat, de az emulziós zsírok és olajok nélkül. Azonosító kód Hulladéktípus megnevezése − 13 01 01* − PCB-t tartalmazó hidraulikaolaj − 13 01 09* − klórozott szerves vegyületeket tartalmazó, ásványolaj alapú hidraulikaolaj − 13 01 10* − klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj alapú hidraulikaolaj − 13 01 11* − szintetikus hidraulikaolaj − 13 01 12* − biológiailag könnyen lebomló hidraulikaolaj − 13 08 99* − közelebbről meg nem határozott hulladék − 12 01 06* − ásványi alapú, halogénelemeket tartalmazó gépolaj (kivéve az emulziót és az oldatot) − 12 01 07* − halogénmentes, ásványi alapú gépolaj (kivéve az emulziót és az oldatot) − 12 01 10* − szintetikus gépolaj − 12 01 19* − biológiailag lebomló gépolaj 44. táblázat - Ipari olajok Ipari olajok (csak emulziók): Beleértve a fémmegmunkáló olajokat; amennyiben a nemzeti szintű jelentéstétel nem tesz különbséget az emulziókban más módon használt ipari olajok Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 121 között, az ipari olajokra vonatkozóan az „ipari olajok” sorban feltüntetve megadhatók összesített adatok. Azonosító kód Hulladéktípus megnevezése − 12 01 08* − halogénelemeket tartalmazó hűtő-kenő emulzió és oldat − 12 01 09* − halogénmentes hűtő-kenő emulzió és oldat − 13 01 04* − klórozott szerves vegyületeket tartalmazó emulzió − 13 01 05* − klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó emulzió − 13 08 01* − sótalanítási iszapok, emulziók − 13 08 02* − egyéb emulziók 45. táblázat - Ipari olajok (csak emulziók) Elválasztásból származó olaj és koncentrátumok Azonosító kód Hulladéktípus megnevezése − 19 02 07* − elválasztásból származó olaj és koncentrátum 46. táblázat - Elválasztásból származó olaj és koncentrátumok A Magyarországon forgalomba hozott kenőanyagok részben hazai gyártásból, részben importból származnak. Magyarországon a legnagyobb kenőanyag gyártó a MOL Nyrt. 100% tulajdonú leányvállalata, a MOL-LUB Kft., emellett néhány kisebb, speciális kenőanyagot gyártó cég működik. Az importból, EU beszállításból származó kenőanyagok belföldi forgalmazása jelentős részben a MOL-on kívül más külföldi központú kenőanyag forgalmazó cégeken (Total, Lukoil, Prista, Orbico, ENI stb.) keresztül történik, emellett kisebb forgalmazók is léteznek, sok esetben webshopon keresztül értékesítve. A hulladék képződése tekintetében az alábbi, jelentősebb forrásokat szükséges megemlíteni:  lakosság, kistermelők (motorolaj, mezőgazdasági kisgépolajok),  mezőgazdasági cégek (mezőgazdasági gépolaj),  fuvarozó vállalatok, közlekedési vállalatok, közhasznú társaságok (motorolajok, hajtóműolajok),  ipari cégek (ipari technológiák, hajtóműolajok stb.),  erőművek (turbinaolaj, hőközlő olajok stb.),  szolgáltatási szféra (autószervizek, szerelőműhelyek, autóklub stb.),  kiskereskedelem (autóalkatrész boltok, speciális olajforgalmazók),  nagykereskedelem (továbbforgalmazók, viszonteladók). A fentiek alapján, a képződött - és potenciálisan gyűjthető - hulladékolaj mennyiségének mérése nehézségekbe ütközik, azonban becslések szerint 60-70 ezer tonna évente. Problémát okoz továbbá, hogy az egyes felhasználások más-más arányban eredményeznek hulladékká váló kenőolajat (pl. a lánckenőolajak nem eredményeznek hulladékot), de a felhasználás módja Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 122 is befolyásolja, hogy a hulladékolaj gyűjthető lesz-e (szivárgások, karbantartás minősége, stb.). Az iparágban így durva becslésként a teljes felhasználás 50%-ára teszik a gyűjthető mennyiséget, ennek kb. 70%-a közlekedési kenőolaj. A képződött hulladékolaj gyűjtésére jól működő rendszer alakult ki. A kenőanyag forgalmazó cégek a környezetvédelmi termékdíjas jogszabály alapján (a használt olaj anyagában történő hasznosítása után a termékdíj ugyanis visszaigényelhető), a vevői igények kielégítése, valamint a környezettudatosság érdekében a megfelelő hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gyűjtő/szállítóvállalkozások bevonásával végzik a tevékenységet. A MOL-LUB Kft., mint magyarországi piacvezető kenőanyaggyártó és -forgalmazó cég komplett veszélyes hulladék gyűjtő hálózatot üzemeltet. Ennek keretében kenőanyag vásárlói partneri szerződésében vállalja, hogy a kenőolaj felhasználás során képződő hulladékolajat (fáradt olaj) és egyéb olajos veszélyes hulladékot (olajos felitatóanyag, olajos csomagolóanyagok, olajszűrő stb.) összegyűjteti környezetvédelmi engedélyes, szerződött fuvarozóival. A lakosságnak a MOL töltőállomásokon van lehetősége leadni a hulladékolajat (fáradtolajat). A hazai gyakorlat alapján a gyűjtött hulladékolaj anyagában történő hasznosítása elsősorban bitumengyártási alapanyagként (fluxálóolaj) kerül sor. Ez a felhasználási mód környezetvédelmi szempontból optimálisabbnak tekinthető, hiszen a hulladék anyagában hasznosul, környezetterhelést nem jelent, és fosszilis alapanyagot (kőolajat) helyettesít. Az egyéb olajos, éghető hulladékok energetikai hasznosítása valósul meg. Az egyéb nem éghető hulladékok (pl. fém csomagolás, hordók) tisztítást, előkezelést követően szintén anyagában hasznosításra kerülnek erre szakosodott hulladékkezelő vállalkozások bevonásával. A MOL gyűjtőhálózatán kívül más olajtársaságok is foglalkoznak saját vevőiktől történő fáradtolaj és egyéb hulladékolaj gyűjtésével, azonban a partnerszám és a hulladék mennyisége ezekben az esetekben jelentősen alacsonyabb. Lakossági felhasználók (ingatlanhasználók) számára a hulladékudvarokban is mód van a hulladékolaj (fáradtolaj) leadására, sok esetben azonban időben korlátozott módon. Az elmúlt évek adatait vizsgálva a hulladékolaj képződés tekintetében a jövőben jelentős változás nem várható. Iparági becslés alapján a kenőanyag-felhasználás a jelenlegi szinten marad, vagy legfeljebb kis mértékben csökkenhet. Hosszabb távon a motorolajokból származó hulladék mérséklődéséhez vezethet az elektromos járművek elterjedése (az elektromotor kenéséhez nem kell motorolaj). Az elektrifikáció alakulására (mérték, időbeliség) azonban jelenleg ellentmondó becslések vannak, és inkább 10 20 éves időtávon lehet jelentős hatása a hulladékolajok mennyiségére. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 123 Tárgyév 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Mennyiség 64 306 67 214 60 331 67 978 70 213 74 703 75 777 89 987 83 279 47. táblázat - 2010-2018 évek közötti időszakra vonatkozóan a 13-as főcsoportú hulladékok kezelt mennyiségei (az adatok tartalmazzák az esetleges import adatokat is de nem tartalmazzák a hazai export adatokat) (ezer tonna)77 A fentiek szerinti, 2018. évben kezelt hulladékolaj mennyiség 13-as főcsoporton belüli megoszlását alcsoportonként az alábbi táblázat mutatja be: Hulladék azonosító alcsoport szám Hulladéktípus megnevezése 2018-ban átadott mennyiség (kg) 2018-ban kezelt mennyiség (kg) 2018-ban kezelt mennyiség (%) 13 01 hidraulika olaj hulladéka 390 920 277 439 1,33% 13 02 motor-, hajtómű- és kenőolaj hulladék 27 098 213 19 203 500 23,06% 13 03 szigetelő és hőtranszmissziós olaj 778 062 586 288 0,70% 13 04 hajófenéki olajhulladék 38 553 99 793 0,12% 13 05 olaj-víz szeparátorokból származó hulladék 83 295 093 58 894 869 70,72% 13 07 folyékony üzemanyagok hulladéka 323 690 299 806 0,36% 13 08 közelebbről meg nem határozott olajhulladék 2 455 846 3 916 951 4,70% Összesen: 114 380 377 83 278 646 100% 48. táblázat - A 13-as főcsoportszámú hulladékok egyes alcsoportjaiba tartozó hulladékok összes kezelt mennyiségének megoszlása a 2018-as évben 78 A kenőolajokat környezetvédelmi termékdíjkötelezettség terheli. A gyűjtés alapvetően a nagykereskedelmi hálózaton keresztül valósul meg, akik érdekeltek is a hulladékká vált olaj visszavételében és annak hasznosításában a termékdíj visszaigénylés miatt. A gyűjtés a vállalati szegmensben jól megoldott, a lakossági szektor rejt magában jelentős fejlődési potenciált. A termékdíjbevallások szerint a 2018. évi kibocsátott mennyiség 67 512 147 kg volt. A hulladékolaj előkezelést követően fluxálóolajkent, egyéb kenőolajkent vagy fűtőolajkeént hasznalható. A lakossági gyűjtési rendszer fejlesztése elsősorban a hulladékudvarok számának növelésével és az átvételi helyek aktív kommunikációjával érhető el. 4.6.5.2 Előrejelzés A képződött ásványi eredetű hulladékolaj mennyiség az elmúlt években enyhe csökkenés után 2018-ban kis mértékben növekedett. Az elkövetkező években további kis mértékű növekedés prognosztizálható, különös tekintettel arra, hogy a gyűjtési rendszer további fejlesztésének szükségessége a gyűjtött mennyiség növekedését fogja várhatóan okozni. A hulladékolajra 77 Forrás: OKIR EHIR 78 Forrás: OKIR adatbázis: http://web.okir.hu/sse/?group=EHIR Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 124 vonatkozó adatgyűjtés fejlesztését és az adatok további pontosítását biztosítja a 2019/1004 végrehajtási határozat tagállami végrehajtása is. 4.6.5.3 Cselekvési irányok Összességében megállapítható, hogy a hulladékolajok esetében kiépített rendszer és finanszírozás biztosított, ugyanakkor a hulladékolaj gyűjtött mennyiségének növelése érdekében további fejlesztések szükségesek. A hulladékolaj hulladékáram tekintetében a gyűjtést nehezítő körülmény, hogy egy-egy hulladéktermelő esetében csak kis mennyiség képződik. Különösen igaz ez a lakossági eredetű hulladékolajnál (pl. kerti kisgépek kenőanyaga). Jellemző sajnos, hogy a hulladéktermelő nem megfelelő módon gondoskodik a hulladékolaj átadásáról, kezeléséről. A probléma megoldását a gyűjtőhálózat fejlesztése és az ösztönző rendszer kialakítása jelentheti. Kiemelt célként kell kezelni a lakossági és kiskereskedelmi gyűjtési rendszer fejlesztését és az ezekhez kapcsolódó szemléletformáló kampányok lefolytatását. További célként kell kitűzni, hogy csak olyan gazdasági társaságok vehessenek részt a forgalmazásban, amelyek tevékenységük részeként biztosítják az elhasználódott termék visszagyűjtését. Jelentős iparfejlesztési célként kell megjelölni a hasznosítás kérdését. A gyűjtőrendszer bővítésével egyidejűleg vizsgálni szükséges, hogy a meglévő kezelői kapacitások a várhatóan növekvő gyűjtött mennyiségek kezelése tekintetében elegendőek-e. 4.6.6 Elem-, illetve akkumulátorhulladék 4.6.6.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok A 2006/66/EK irányelv előírásainak való megfelelést szolgálja a 2013. január 1. napjától hatályos, az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet), amely hatálya kiterjed az elemre és az akkumulátorra, az elem- és akkumulátorhulladékra, az elem- és akkumulátorhulladék átvételére, gyűjtésére, szállítására, valamint kezelésére. A 2006/66/EK irányelv alapvetően különbözően kezeli a hordozható elemeket és akkumulátorokat, valamint az ipari és gépjármű elemet és akkumulátort. A 2006/66/EK irányelv megtiltja minden olyan elem vagy akkumulátor forgalomba hozatalát, amely több mint 0,0005 tömegszázalék higanyt tartalmaz – ugyanígy rendelkezik a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/852 európai parlamenti és Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 125 tanácsi rendelet is –, valamint azok a hordozható elemek vagy akkumulátorok, amelyek több mint 0,002 tömegszázalék kadmiumot tartalmaznak szintén nem forgalmazhatók. Ezen túlmenően a 2006/66/EK irányelv előremozdította a hulladékká vált elemek és akkumulátorok nagyarányú gyűjtését és újrafeldolgozását, valamint az elemek és akkumulátorok életciklusában – többek között az újrafeldolgozás és az ártalmatlanítás során – közreműködő valamennyi szereplő jobb környezeti teljesítményét. Célja a környezetbe bekerülő veszélyes – különösen a higany-, a kadmium- és az ólomtartalmú – anyagok mennyiségének csökkentése, e célt pedig a veszélyes anyagok elemekben és akkumulátorokban történő felhasználásának csökkentése, valamint a felhasznált anyagok újrafelhasználása révén kell elérni. Elem- és akkumulátorhulladék esetén teljes körű átvételi kötelezettség van jogszabályban előírva. Ennek értelmében a gyártónak az elem- és akkumulátorhulladékot a hulladékbirtokostól át kell vennie. 2009. július 1-től valamennyi ilyen áramforrást forgalmazó kereskedelmi egységben kötelező az átvétel biztosítása. A gyártó az elem- és akkumulátorhulladék átvételét átvételi helyen, illetve speciális gyűjtőhelyen biztosítja. A gyártó az átvételért ellenszolgáltatást nem követelhet, azonban a hulladék átadásának ösztönzése érdekében díjat fizethet. A vonatkozó jogszabályok szerint a hulladékká vált gépjárműelemet vagy -akkumulátort, az ipari elemet vagy akkumulátort, valamint a kémiai összetétele alapján azonosítható, hulladékká vált hordozható elemet és akkumulátort hulladéklerakóban lerakni, valamint termikus módon ártalmatlanítani – az újrafeldolgozási eljárás alkalmazása során képződő maradványhulladék kivételével – tilos. A visszavett elemeket, illetve akkumulátorokat teljes egészében, de típustól függően 50-75% os hatékonysággal kell újrafeldolgozni. A hulladékká vált savas, ólomtartalmú elem, akkumulátor esetében 65%-os, a hulladékká vált nikkel-kadmium tartalmú elem, akkumulátornál 75%-os, míg az egyéb hulladékká vált elem, akkumulátorok esetében 50%-os újrafeldolgozási hatékonysági mutatókat kell, hogy megvalósítsunk. Ez a kötelezettség a hulladékká vált gépjármű- és ipari elem, akkumulátorokra 2008. szeptember 26-tól, míg a hulladékká vált hordozható elem, akkumulátorokra 2011. szeptember 26-tól hatályos, azaz ettől az időponttól a begyűjtött valamennyi azonosítható elem és akkumulátornak át kell esnie kezelésen és újrafeldolgozáson olyan rendszerekben, amelyek megfelelnek legalább a közösségi jogszabályoknak, különösen az egészség, a biztonság és a hulladékgazdálkodás tekintetében, azaz tilos a használt áramforrások hulladéklerakóban történő elhelyezése. Ennek megfelelően 2011 szeptemberétől az összes átvett és gyűjtött azonosítható elemet és hordozható áramforrást a gyűjtő szervezetek már nem a hazai veszélyes-hulladéklerakóban helyezik el, hanem hazai vagy külföldi hasznosító üzemeknek adják át, figyelembe véve a 1013/2006/EK rendelet rendelkezéseit. Ez alól természetesen kivételt képeznek a nem azonosítható Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 126 áramforrások, amelyek – a 2006/66/EK irányelvvel egyezően – továbbra is elhelyezhetőek veszélyes-hulladék lerakókban. 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Hulladékká vált savas, ólomtartalmú elem, akkumulátor (%) 119 96 96 85 97,8 91,2 94,7 96,3 99,3 Hulladékká vált nikkel kadmium tartalmú elem, akkumulátor (%) 0 0 75 75 85,8 0 75 53,7 75 Egyéb hulladékká vált elem, akkumulátor (%) 7 24 56 56 62,9 60,2 97,7 79,5 85,5 49. táblázat - Az átvett és gyűjtött elem- és akkumulátorhulladék tömegéhez viszonyított újrafeldolgozási hatékonysági mutató alakulása 2010-2018. között79 A hordozható elemek és akkumulátorok hulladéka esetében a 2006/66/EK irányelv alapján a gyűjtési kötelezettség 2016-tól 45%. A vonatkoztatási alap a tárgyév és az azt megelőző kettő (azaz az elmúlt három) évben forgalomba hozott mennyiség számtani átlaga. 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 EU-s előírá s 2016 tól Forgalomba hozott mennyiség (t) 1 858 1 798 1 046 1 192 1 726 1 804 1 683 2 357 2 795 Gyűjtési kötelezettség (%) 21 23 25 30 35 40 45 45 45 Gyűjtött mennyiség (t) 434 451 527 520 607 746 922 990 1 069 Teljesített gyűjtési arány (hároméves átlag alapján számolva) (%) 23 24 34 39 37 43,7 53,1 50,8 47,4 45 50. táblázat - Hordozható áramforrásokkal kapcsolatos forgalomba hozatali és gyűjtési adatok80 2016-ig a folyamatosan növekvő gyűjtési arányokat hazánk teljesítette, valamint a 2016. évtől stagnáló gyűjtési arányt is sikerült Magyarországnak évről évre tartania, így megállapíthatjuk, hogy a rendszer kezdetektől fogva hatékonyan, napjainkra optimalizáltan működik. Első olvasatra a 45% alacsonynak tűnhet, azonban tudnunk kell, hogy egy jellemzően kisméretű termékről van szó, aminek gyűjtése egész Európában hasonló. Magyarország azonban jól teljesített a hulladékká vált hordozható elem és akkumulátor gyűjtési arányát tekintve, ugyanis 2016-ban az Európai Unió 27 tagállama közül csak Norvégia, Belgium és Luxemburg teljesített magasabb gyűjtési arányt. 79 Forrás: Pest Megyei Kormányhivatal 80 Forrás: Pest Megyei Kormányhivatal Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 127 Hazánkban a 2006/66/EK irányelvben meghatározott gyűjtési arányok, a teljesítés mindenkori biztosítása érdekében az elmúlt években lakosságarányosan a németországinál is sűrűbb gyűjtőrendszert hoztak létre. A 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet értelmében azokon a településeken, ahol a lakosság száma a 100 főt meghaladja, ott a gyártónak a hulladékká vált hordozható elem és akkumulátor elkülönített gyűjtése céljából közforgalmú, gyalogosan könnyen megközelíthető helyen legalább egy speciális gyűjtőhelyet kell kialakítania, és annak folyamatos rendelkezésre állását kell biztosítania. Hazánkban a speciális gyűjtőhelyek száma jelenleg megközelíti a 35 000 darabot, az ország gyakorlatilag minden településén kialakításra kerültek gyűjtőpontok, még a 100 fő alatti lakosságszámúakban is. 15. ábra - A speciális gyűjtőhelyek száma a legnagyobb közvetítő szervezet hálózatában 2008-2020. között81 Hazánkban a legjellemzőbb akkumulátor fajta a savas ólomakkumulátor, ugyanis ezeket elsősorban a gépjárművekben, riasztóberendezésekben, távközlési bázisállomások berendezéseiben, illetve szünetmentes tápegységekben alkalmazzák. Azonban az elektromobilitás folyamatos fejlődésével, az elektromos autók térnyerésével a jövőben a lítium ion akkumulátorok jelentős növekedésével is számolnunk kell. Az akkumulátorok igen nagy hányadának esetében termékdíj-kötelezettség van életben, melyet 2012. január 1. napjától a Ktdt. tartalmaz. Itt szükséges megemlíteni, hogy azokra a hordozható áramforrásokra, amelyek nem tartoznak a Ktdt. hatálya alá, azokra is vonatkozik a 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint gyűjtési kötelezettség. 81Forrás: RE’LEM Nonprofit Kft. 12 139 19 300 23 702 28 650 30 772 34 328 0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 35 000 40 000 2008 2009 2010 2011 2012 2020 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 forgalomba hozatal (t) elektrolittal töltött 20 736 21 002 23 762 28 029 29 460 29 926 31 982 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 128 51. táblázat - Környezetvédelmi termékdíjjal érintett akkumulátorok adatai a termékdíj-bevallások alapján Savas ólomakkumulátor Az elhasznált savas ólomakkumulátorok a hatósági engedéllyel rendelkező hulladékgyűjtőkkel szerződésben álló kereskedelmi egységekben, a termékdíj-kötelezett gyártók forgalomba hozatali helyein, továbbá a gyűjtési engedéllyel rendelkező vállalkozások ipari gyűjtési pontjain kerülnek gyűjtésre, a veszélyes hulladékok tárolási követelményeinek megfelelő, 1 m³-es zárt, saválló műanyag konténerekben. Mint ismeretes, jelenleg Magyarországon egy savas ólomakkumulátort hasznosító cég található, ezért a hazai akkumulátorhulladék egy részét külföldi hasznosító üzemek dolgozzák fel, jellemzően Ausztriában, Bulgáriában, Csehországban, Szlovéniában és Romániában. Hazánk legnagyobb savas ólomakkumulátor feldolgozó cége 2018-ban már több mint 11 500 tonna savas ólomakkumulátort dolgozott fel. A savas akkumulátorok közel 100%-ban visszagyűjtésre kerülnek, ez a magas visszagyűjtési arány valószínűleg annak tudható be, hogy szerte az országban számos helyen leadhatóak a hulladékká vált savas ólomakkumulátorok, valamint az akkumulátorhulladék visszaadásáért járó, az új termék árából levonható esetleges kedvezmények, illetve a hulladék megvételéért adott összeg is ösztönzőleg hat. A hordozható elemek és akkumulátorok begyűjtését követően kézi válogatáson esnek át, majd mechanikai és hidromechanikai kezelésre és szeparálásra kerülnek. A mágnesezhető fémeket, mint például a vasat és acélt kohászati célokra értékesítik termékként, ugyanis a kezelést követően kilép a hulladék státuszból. A nem mágnesezhető cink alapú fémek és ötvözetek kinyerésük után szintén kohászati célokra kerülnek értékesítésre. Fontos kiemelni, hogy a kezelést követően keletkező vas, acél, cink, műanyag, papír és grafit hazánkban kerül értékesítésre. Egyedül a válogatás során kinyert lítium, lítium-ion és NiMh elemek kerülnek exportálásra. Lúgos akkumulátorok A termékdíjköteles akkumulátorok egy részét képezi az ún. nagyméretű lúgos akkumulátorok csoportja, melynél a forgalomba hozott mennyiség és a gyűjtött/kezelésre átadott mennyiség között az áramforrások igen hosszú élettartama miatt nincs összefüggés. Ezen áramforrások ebből kollektív kibocsátás 12 162 11 988 14 315 23 351 24 036 24 767 26 592 elektrolittal fel nem töltött 1 712 1 288 546 1 169 1 052 318 395 ebből kollektív kibocsátás 1 654 1 218 462 1 169 984 246 317 kollektív (ÁHKSZ) gyűjtés és hasznosítás (t) 12 933 13 261 11 200 13 727 14 638 18 658 20 675 egyéni gyűjtés és hasznosítás (t) 8 299 6 487 7 098 4 632 4 725 4 725 4 717 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 129 felhasználói elsősorban a vasúttársaságok, a honvédség, valamint egyes közlekedési vállalatok. A magyarországi legnagyobb használók a MÁV, BKV és a Magyar Honvédség, melyek az akkumulátor-hulladék forrás mintegy 90-95%-át lefedik. Ennek értelmében mindössze néhány vállalkozás foglalkozik az ilyen típusú akkumulátorok gyártásával vagy importjával. Megfelelő karbantartás mellett az élettartamuk elérheti a 25-30 évet is. A nagyméretű – azaz termékdíjban érintett – lúgos akkumulátorok magyarországi hasznosítása, illetve hasznosításra történő előkészítése a hazánkban jelenleg működő egyetlen feldolgozónak, a Metalloglobus Területi Kft.-nek köszönhetően megoldott. Ennek a hulladéktípusnak a gyűjtését jellemzően a veszélyes hulladék gyűjtési engedéllyel rendelkező vállalkozások végzik, mivel a hulladék koncentráltan, az országban mindösszesen néhány helyen képződik. Az ipari felhasználók a hulladék elszállítására a begyűjtőket általában pályáztatás útján választják ki. A következőkben ismertetésre kerülnek a korábbi években begyűjtött és hasznosított nagyméretű lúgos áramforrások mennyiségi adatai, melyet a feldolgozó bocsátott rendelkezésünkre. Időszak Nagyméretű lúgos akkumulátor hulladék (kg) Gyűjtött mennyiség Nyitókészlet Kezelt mennyiség Előkezelést követően hasznosításra átadott mennyiség 2010. év 109 115 8 040 97 275 107 863 2011. év 247 608 19 880 230 715 190 072 2012. év 33 008 36 773 69 781 84 670 2013. év 240 644 0 200 000 203 473 2014. év 193 396 40 644 200 000 201 047 2015. év 149 249 34 040 173 489 163 527 2016. év 224 154 9 800 193 379 180 929 2017. év 115 077 40 575 149 132 155 740 2018. év 168 288 6520 1748 1 854 52. táblázat - Nagyméretű lúgos akkumulátor hulladék gyűjtött, kezelt és előkezelést követően hasznosításra átadott mennyiségi adatai82(kg) A forgalomba hozott és a hasznosított mennyiségek ismeretében kijelenthető, hogy a nagyméretű lúgos akkumulátorokkal kapcsolatos országos terv teljesítéséhez szükséges kapacitások rendelkezésre állnak. Mint a fenti táblázat is mutatja, a lúgos nikkel-kadmium akkumulátor hulladék mennyisége az elmúlt években alacsony szinten stabilizálódott és hektikus hullámzást mutat, ami a hasznosíthatóság gazdaságosságát rendkívüli mértékben rontja. 82Forrás: Metalloglobus Területi Kft. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 130 A nikkel-kadmium tartalmú akkumulátor hasznosítás egyetlen érdemi piaci bevétele a nikkel tartalmú cellák értékesítéséből származik. 2018-ban megközelítőleg 175 tonna lúgos akkumulátort előkezelt, majd az előkezelés során keletkezett nikkel tartalmú cellákat hasznosítás céljából Hollandiába exportálta. Az akkumulátorok bontása során keletkező fadobozok (az áramforrások kalodái) termikus hasznosítására kerülnek. A nikkel speciális állaga és elhelyezkedése miatt a kibontott termék kizárólag külföldön és ott is korlátozottan piacképes. Sajnos jelenleg a kadmium hasznosítása nem megoldott, így a kadmiumot veszélyes hulladéklerakóban ártalmatlanítják. Ennek megfelelően azonban a 2006/66/EK irányelvben meghatározott 75%-os hasznosítási arány a nikkel-kadmium tartalmú elem, akkumulátorok vonatkozásában nehezen tartható. A 75%-os hasznosítási arány fenntartását az is nehezíti, hogy a jelenleg használatban lévő lúgos nikkel-kadmium akkumulátorok már döntően műanyag házas termékek, azaz könnyített súlyúak. A hordozható áramforrások kategóriájába tartozó nikkel-kadmium akkumulátorokat hasznosítás céljából külföldi feldolgozóba szállítják. E kisméretű nikkel-kadmium áramforrásokra méretüknél fogva és a képződő mennyiségükre tekintettel hazai kezelő nincs. Lítium-ion akkumulátor Az lítium-ion akkumulátor hulladékok az elmúlt években jelentek meg egyre növekvő mennyiségben az elektromobilitás folyamatos fejlődésével, az elektromos autók térnyerésével. Az e-mobilitás (és a megújuló energiák) terjedésével a fejlődés különösen a nagyobb fajlagos energiasűrűség, a nagyobb fajlagos teljesítmény és a hosszabb élettartam (újratöltések számának növekedése) elérése irányába mutat, amit a különböző gyártók lítium-nikkel mangán-kobalt (LiNiMnCoO2), illetve lítium-nikkel-kobalt-alumínium (LiNiCoAlO2) katód kombinációk, valamint lítium-titán-oxid (Li2TiO3) katód alkalmazásával törekszenek elérni. Az egységes besorolás hiánya miatt a lítium-ion akkumulátorok hulladékainak mennyiségéről a meglévő nyilvántartások nem adnak pontos képet. 4.6.6.2 Előrejelzés A 2020-ra vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv 34 554,5 tonna hulladék akkumulátor kibocsátásával és annak mintegy 85%-os visszagyűjtési és hasznosítás arányával83 számolt. Eszerint 2020-ban várhatóan 29 705,9 tonnát gyűjtenek be és hasznosítanak. Ez jó aránynak tekinthető, köszönhetően a termékdíjas rendszerből gazdaságilag megfelelően motiváló gyűjtést és hasznosítást finanszírozó díjaknak. 83 Forrás: Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv 2020 alapján: https://www.kormany.hu/download/2/69/b1000/2019 11 14 OGyHT 2020.pdf#!DocumentBrowse Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 131 Az elemek és akkumulátorok iparága átalakulóban van, mivel annak technológiája és felhasználás típusai is folyamatosan bővülnek, ezért ebben a szektorban jelentős kibocsátás növekedés várható, amelyek feldolgozását támogató technológiák korlátosan állnak még rendelkezésre. Az Európai Bizottság által 2020. december 10-én került kiadásra az elemekről és hulladékelemekről, illetve a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről és a (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló rendelettervezet. Az elektromobilitás terén kialakulóban lévő akkumulátor-értéklánc fenntarthatóságának gyors fokozása és az összes akkumulátor körforgásos potenciáljának növelése érdekében a Körforgásos Gazdaság új Cselekvési Tervének keretében került kidolgozásra a tervezet, amely az alábbiakat fogja magában foglalni: − A szabályozás hatálya ki fog terjedni az elektromobilitás szempontjából fontos lítium (gépjárműipar) és más hordozható akkumulátorokra is. − A forgalomba hozatal műszaki feltételekhez lesz kötve. − Új hulladék visszagyűjtési és hasznosítási célértékek lesznek meghatározva. Cél a hulladék, a másodlagos nyersanyag közel 100%-os hasznosítása. − Meg lesz határozva a jármű akkumulátorok kötelező „második élete” a hulladékként történő hasznosítása előtt; pl. energia tárolóként esetleg épületekben. − Kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszer alkalmazása lesz kötelező. Az új rendelet hatására várhatóan a hulladékáram nyomon követhetősége javul, az újrahasználat növekszik. Az ipari ágazatok növekedésével a hulladék képződés növekedésére kell számítani. 4.6.6.3 Cselekvési irányok A gyűjtőhelyek darabszámát a következő években is valamelyest tovább kell növelni, ennek ellenére azonban megjegyzendő, hogy a gyűjtési célok kitűzését és elérését jelentősen befolyásolja a forgalom évről évre tapasztalható változása, a termékek egyre növekvő élettartama és az áramforrásoknak a háztartásokban való felhalmozása. A savas akkumulátorok feldolgozására vonatkozóan további fejlesztések valósulnak meg a jövőben, ami elsősorban a hasznosítási arány növelését célozza meg. A lítium-ion akkumulátorok országhatárt átlépő szállítása előzetes írásbeli bejelentéshez és hozzájáruláshoz kötött tevékenység kell, hogy legyen a jobb ellenőrizhetőség és nyomonkövethetőség érdekében. Lítium-ion akkumulátor hulladékának feldolgozását megelőző „kisütési-rendszer” (discharging) automatizálása és működését biztosító üzem kialakítása, valamint lítium– ionfeldolgozói kapacitás biztosítása szükséges. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 132 A lítium-ion akkumulátor feldolgozása mellett a hordozható elem és akkumulátorok feldolgozását célzó kapacitás felülvizsgálata is szükséges majd, tekintettel az Európai Unióban tervezett nagyobb gyűjtési arány bevezetésére és a hiányzó hazai kapacitásokra. A felülvizsgálat az új célszámok ismeretét követően kezdhető meg. Az Európai Unió a körforgásos gazdaságról szóló intézkedéscsomagjának részeként 2018-ban a HKI módosításában meghatározta az EPR fogalmát, és egységes, részletes szabályokat határozott meg az EPR rendszerekre. Ezek a minimumkövetelmények a hatályos hazai szabályozás – és annak részeként a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó szabályok – alapvető átalakítását igénylik. Az elem és akkumulátorra vonatkozóan is javasolt az új EPR rendszer kiterjesztése. Önkéntes típusú visszavételi rendszer kialakításának elősegítése hozzá tudna járulni a magasabb visszagyűjtési arány fokozásához, ezáltal a hasznosítási arányok növeléséhez. Az önkéntes rendszerben a gyártók/forgalmazók a lakosság által visszavitt termék után pl. vásárlási utalványt adnának. 4.6.7 Elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladék 4.6.7.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok A legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, valamint legfeljebb 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezést, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőtől vagy elektromos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező vagy elektromos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket nevezzük elektromos és elektronikus berendezésnek (EEB). Az elektromos és elektronikai termékekből képződő hulladékoknak a környezetet kevésbé terhelő gyártását és kezelését két módon biztosítja az uniós jogi szabályozás. Egyrészt a termékek veszélyes anyag tartalmának korlátozásával, egyes anyagok esetén tiltásával. Ennek értelmében a képződő hulladék ne tartalmazzon meghatározott, a környezetre kiemelten veszélyes és káros komponenseket és ezáltal a termék-életciklus végén a berendezések hasznosítása könnyebb és kevésbé kockázatos legyen. Másrészt a képződött hulladék gyűjtésének és hasznosításának számszerűsített előírásával. Ugyancsak az ebből az anyagáramból származó hulladékok mennyiségének csökkentését és a kezelés egyszerűsítését szolgálja a környezetbarát terméktervezésre való ösztönzés is. Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló, 2003. január 27-i 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: RoHS irányelv) legfontosabb rendelkezése, hogy egyes termékáramoknál tilalmat rendelt el az ólom, a higany, a kadmium, a hat vegyértékű króm, a polibrómozott bifenilek (PBB) és a polibrómozott difenil-éterek (PBDE) alkalmazására a 2006. július 1-jétől Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 133 forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezésekben. A gyors technológiai fejlődés és a magasabb szintű tudományos ismeretekhez való igazítás, valamint a jobb áttekinthetőség érdekében szükségessé vált a RoHS irányelv átdolgozása és 2011. június 8-án elfogadásra került az RoHS irányelvet felváltó, az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásáról szóló, 2011. június 8-i 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: RoHS-2 irányelv). Az irányelvek mellett, közvetlenül alkalmazandó jogszabályként a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet is tartalmaz rendelkezést higanyt tartalmazó elektromos és elektronikus termékek kiviteléről, behozataláról és gyártásáról. A RoHS-2 irányelvet a hazai jogba átültető, az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet) 2013. január 3-án lépett hatályba. A RoHS-2 irányelv hatályának kiterjesztése növelte a szabályozás környezeti előnyeit, ugyanakkor egyes alkalmazások esetében a veszélyes anyagok korlátozása vagy helyettesítése jelenleg sem tudományosan, sem műszakilag nem kivitelezhető, ezért ezen alkalmazásoknak meghatározott időtartamra mentességet kell kapniuk. Egyes rész-termékcsoportok és alkalmazások esetében a RoHS-2 irányelv hatályának kiterjesztése elhanyagolható környezeti vagy egészségügyi előnyökkel járna, viszont megoldhatatlan megfelelési problémákat, vagy jelentős piactorzulásokat vonna maga után, így ezek kivétele indokolt a RoHS-2 irányelv hatálya alól. A RoHS-2 irányelv III. mellékletének az egyes nem közúti, szakmai használatra szánt berendezésekben alkalmazott csapágyakban és csapágybélésekben lévő ólomra vonatkozó mentesség tekintetében, a tudományos és a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2018. november 16-i (EU) 2019/178 bizottsági felhatalmazáson alapuló irányelv alapján szükségessé vált a 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet módosítása. A 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendeletben a teljes termékcsoport tekintetében tapasztalattal és megfelelő szakmai háttérrel rendelkező piacfelügyeleti ellenőrző hatóságok lettek kijelölve a következő termékkategóriák esetében: Fogyasztóvédelmi hatóság: 1. Háztartási nagygépek 2. Háztartási kisgépek 3. Információs technológiai (IT)- és távközlési berendezések 4. Szórakoztató elektronikai berendezések 5. Világítótestek 6. Elektromos és elektronikus szerszámok 7. Játékok, szabadidős- és sportfelszerelések Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 134 Állami Egészségügyi Ellátó Központ: 8. Orvostechnikai eszközök Budapest Főváros Kormányhivatala: 9. Felügyeleti és vezérlő eszközök, beleértve az ipari felügyeleti és vezérlő eszközöket 10. Adagoló automaták A 11. termékcsoport (1-10. pont szerinti kategóriák egyikébe sem tartozó egyéb elektromos és elektronikus berendezések) esetében a piacfelügyeleti hatóság a feladat- és hatásköréről szóló jogszabályban meghatározott esetekben végzi az e termékcsoportba tartozó berendezések ellenőrzését. 2013. január 1-től hatályba lépett az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet. A nevezett termékáramban azonban új, a kiépült rendszerekre alapozó, megvalósításában, megközelítésében érdemi változásokat hozó uniós irányelv született meg. 2012. augusztus 13 án hatályba lépett a 2012/19/EU irányelv, amellyel változtak az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak (az úgynevezett „e-hulladékoknak”) a gyűjtésére és hasznosítására vonatkozó szabályok az Európai Unión belül. A korábbihoz képest egységesebb rendszert vezet be azzal, hogy a tagállamok, mint kötelezettek számára nem a népességhez viszonyítottan azonos gyűjtési arányokat ír elő, hanem a gazdasági szempontokat is figyelembe véve, tagállami döntés alapján vagy a piacon lévő gyártók előző három éves termék kibocsátási mennyiségének átlagához mérten határozza meg az elérendő gyűjtési minimumot, vagy az éves keletkező hulladékmennyiség meghatározott százalékában minimálja azt. A 2012/19/EU irányelv lehetővé teszi, hogy Magyarország infrastrukturális hiányosságai és az elektromos és elektronikus berendezések felhasználásának alacsony szintje miatt a kitűzött célokat nagy biztonsággal teljesítse, miközben az erre a hulladékkörre szakosodott iparág fejlesztése is időben megkezdődhet. A 2012/19/EU irányelv átültetésére Magyarországon az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet) elfogadásával került sor. Az Európai Uniós előírásoknak megfelelően az elektromos és elektronikus berendezések gyártóinak regisztrációja és a hulladékok kibocsátás arányos szervezett gyűjtése és hasznosítása is 2005-ben kezdődött meg Magyarországon. A korábbi gyűjtési és hasznosítási tevékenységek – jogszabályban meghatározott minimum célok és önálló finanszírozás hiányában – csak az erre szakosodott gazdálkodó szervezetek munkájának eredményeként valósultak meg, míg 2005-től a gyártók és forgalmazók is bekapcsolódtak a gyűjtésbe, amely gyűjtési növekményt és a hasznosító ipar fejlődését vonta maga után. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 135 A regisztrált gyártók száma 2020. év tavaszán elérte az 1780-at. A bejelentkezett gyártók 2004 2007 között évente kb. 120-130 ezer tonna elektromos berendezést helyeztek piacra. A 2008 2012 közötti gazdasági válság következtében a mennyiség jelentősen lecsökkent, majd újra emelkedni kezdett, végül 2018. augusztus 15-től a 2012/19/EU irányelv korábbi zárt hatálya nyílt hatállyá változott, azaz ettől az időponttól fogva a 2012/19/EU irányelv valamennyi elektromos, elektronikus berendezésre kiterjed. Ez a módosítás a forgalomba hozott mennyiség nagyságán is érzékelhetővé vált. év EU Magyarország tonna kg/fő tonna kg/fő 2010 9 449 221 18,76 124 178 12,42 2011 9 147 749 18,17 119 335 11,97 2012 9 053 491 17,94 84 176 8,49 2013 8 726 158 17,24 79 974 8,08 2014 9 219 819 18,15 93 055 9,43 2015 9 806 917 19,25 103 993 10,57 2016 10 099 077 19,77 115 590 11,78 2017 10 521 995 20,56 133 608 13,65 2018 10 270 111 20,02 230 027* 23,543* 53. táblázat - EU-ban és Magyarországon forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések mennyisége (* -nyitott hatály)84 A csomagolószereket követően a forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések után vallják be a gazdálkodó szervezetek a Ktdt. alapján összegszerűen a második legtöbb termékdíjat. A bevallott termék mennyiség és díj eltérő mértékű változása mögött a díjtételek 2015. január 1-jei növelése (50/100 Ft/kg-ról 57/114 Ft/kg-ra), majd csökkenése (egységesen 57 Ft/kg-ra) és a hatályban bekövetkezett egyes kisebb változások állnak. A mennyiség és a bevallott díj éves növekedése évek óta két számjegyű, ez várhatóan a következő években sem változik. 84 Forrás: VM, FM, ITM nyomán Eurostat Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 136 0 5 000 10 000 15 000 0 100 200 300 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Bevallott termék mennyiség Hasznosított hulladék Bevallott termékdíj ezer tonna millió Ft 16. ábra - A környezetvédelmi termékdíjjal érintett termékekből hasznosított hulladék mennyisége a termékdíjhoz mérten 85 A 2012/19/EU irányelv a gyártói felelősség körébe rendeli egyrészt, hogy a gyártó köteles állni a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések elszállításának költségét abban az esetben, ha a hulladékká vált terméket új helyettesítő termékekkel vagy azonos funkciót betöltő új termékekkel váltanak fel, másrészt a 2005. augusztus 13-át követően forgalomba hozott termékek esetén a gyártók felelősek a gyűjtőhelyeken elhelyezett elektromos és elektronikai hulladékok gyűjtésének, kezelésének, hasznosításának és környezetvédelmi szempontból megfelelő ártalmatlanításának finanszírozásáért a saját termékükből származó hulladék tekintetében. A 2012/19/EU irányelv értelmében az elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladékok esetében 2015. december 31-ig volt szükséges elérniük a tagállamoknak a legalább 4 kg/fő, vagy – amennyiben az nagyobb – az elektromos és elektronikus berendezéseknek a tárgyévet megelőző három évben gyűjtött hulladékainak átlagos tömegét. Magyarország a határidőt megelőzően, 2012-re teljesítette a 4 kg/fő/év hulladékká vált háztartási elektromos és elektronikai berendezés gyűjtésére és annak megfelelő arányú hasznosítására vonatkozó uniós követelményt. 2016. évtől kezdődően a minimális gyűjtési arány 45%, amely az elektromos és elektronikus berendezések egy adott évben összegyűjtött hulladékai össztömegének a tárgyévet megelőző három évben az adott tagállamban forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések átlagos tömegéhez viszonyított százalékos aránya. A tagállamoknak biztosítani kellett, hogy az elektromos és elektronikus berendezések összegyűjtött hulladékainak mennyisége a 2016-tól 2019-ig tartó időszakban a 65%-os gyűjtési arány eléréséig folyamatosan növekedjen. 85 Forrás: termékdíj bevallás, Pest Megyei Kormányhivatal, ITM Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 137 2019. évtől az évente elérendő minimális gyűjtési arány a tárgyévet megelőző három évben az érintett tagállamban forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések átlagos tömegének 65%-a, vagy az elektromos és elektronikus berendezések ezen tagállam területén keletkezett hulladékainak 85%-a. 2018. évig a 45%-os gyűjtési arány teljesítése nem okozott gondot. 2018 után a gyűjtött mennyiség továbbra is évente növekedett, de a 2012/19/EU irányelvben rögzített, 2019-től elérendő megemelt gyűjtési arány eléréséhez szükséges mértékű növekedést – amelynek alapja a Ktdt. szerinti költségvetési forrás mértékének jelentős emelése – csak részben sikerült elérni. A használt berendezések és hulladékok gyűjtését a koordináló szervezetek és a szerződött gyűjtő partnereik több módszer együttes alkalmazásával végzik. A fogyasztók számára legelérhetőbb módon megközelítőleg 3 000 kereskedelmi egységben lehet – a visszavételre/átvételre vonatkozó forgalmazói kötelezettség teljesítésével – leadni a hulladékká vált berendezést új berendezés vásárlása esetén, amelyet a gyártók és forgalmazók többször a vásárláshoz kapcsolódó kedvezményekkel és a vásárlást meghaladó mennyiségű elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak leadhatóságával ösztönöznek. Az önkormányzatokkal együttműködve a lomtalanításhoz kapcsolódóan, de attól függetlenül elektromos és elektronikus berendezés hulladékgyűjtő napok kerültek megrendezésre, amelyekhez tudatformálási akciókat is kapcsolnak az érintettek. Továbbra is elérhetők a hulladékgyűjtő udvarok, szervizek, de szintén jellemzően tudatformálással egybekötve iskolai és egyéb akciók is megszervezésre kerülnek. Az elektromos és elektronikus hulladék hozzávetőleg 70%-a a lakossági szektorban keletkezik, amely a kereskedelmi gyűjtés és a hulladékgyűjtő udvarok által kerül gyűjtésre. A hulladék átvételét és előkezelését piaci alapon működő gazdálkodó szervezetek, hulladékgyűjtő telepek is végzik. 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Európai Unió összes gyűjtött 3 526 156 3 553 521 3 474 180 3 523 987 3 484 286 3 888 202 4 532123 4 626 974 4 790 491 ebből magán háztartás okból gyűjtött n. a. 3 085 559 3 019 731 3 067 005 3 151 139 3 521 715 4 100 091 4 148 377 3 911 026 Magyar ország összes gyűjtött 40 521 37 053 44 266 49 778 51 775 52 120 58 615 63 197 69 858 ebből magán háztartás okból gyűjtött 38 646 34 594 42 488 47 936 49 951 51 731 57 776 62 527 65 174 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 138 54. táblázat - EU-ban és Magyarországon gyűjtött elektromos és elektronikus berendezések mennyisége (tonna)86 Jelenleg a legtöbb hulladék gyűjtése új berendezés vásárlásakor történik, ilyenkor a kereskedő köteles ingyen átvenni a régi berendezést. Kis háztartási gépek vásárlása esetén ez elterjedt, de például egy hűtőgép esetén ez ritkábban történik meg. Elektronikai hulladékokat utcára kihelyezni szabálytalan, mivel veszélyes anyagokat tartalmazhatnak, azonban hagyományos lomtalanítással jelenleg nem lehet elektronikai eszközöket begyűjteni. A hagyományos lomtalanítás helyett egyre több város vezette be a házhoz menő lomtalanítást. Itt egyeztetett időpontban lehet kihelyezni az utcára lomokat, de a jelenleg hatályos szabályok mellett elektronikai hulladékot most sem lehet elhagyni közterületen. Az elektromos és elektronikus hulladékok feldolgozása elkülönített gyűjtésük után az egyes veszélyes összetevők (akkumulátor, üzemanyag stb.) eltávolításával történik. Alapvetően kétféle feldolgozása létezik az elektromos és elektronikus hulladékoknak. Az elsőben egy láncos törőben feltárják az általában műanyag ház burkolatot, majd egy manuális/kézi leválogatással kiszedik a hasznos részeket (réztartalmú-, NYÁK-, motor-, kábel , öntvény-darabok), a maradékot kompaktáló őrléssel 2-3 cm-es darabokra hozzák, amelyeket utána mágnesdobbal és örvényáramú szeparátorral kezelnek a maradék fémtartalom kinyerésére. A maradék műanyag- és gumifrakciók égetésre, vagy lerakóba kerülnek. A másik megoldás, hogy előtörés nélkül rögtön darálóba kerülnek, az őrleményt pedig az előző módszerhez hasonlóan mágnesdobbal és örvényáramú szeparátorral kezelik a fémek kiválasztása céljából. A maradék itt is égetésre vagy lerakóba kerül. 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 kezelt 39 764 36 972 42 002 49 708 51 732 52 047 58 544 63 192 68 472 újrahasznosított (újrafeldolgozott, újrahasznált és energetikailag hasznosított) 35 236 33 037 36 593 44 079 46 073 46 405 50 399 54 185 58 704 újrahasznosítás aránya (a kezelt mennyiséghez viszonyítva) 87% 89,2% 82,7% 88,6% 89% 89% 86% 85,7% 85,73% újrafeldolgozott és újrahasznált 33 351 32 496 36 095 43 637 45 034 43 415 49 216 53 228 58 319 újrafeldolgozás és újrahasználat aránya (a kezelt 82,3% 87,7% 81,5% 87,7% 87% 83,3% 84% 84,2% 85,17% 86 Forrás: EUROSTAT Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 139 mennyiséghez viszonyítva) 55. táblázat - EU-ban és Magyarországon kezelt elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak mennyisége (tonna)87 A HKI végrehajtásához kapcsolódó változtatások, az országos tervezés, az átláthatóság fokozásának és a minimális gyűjtési szintről való elmozdulás igénye, valamint az elkövetkezendő időszak gyűjtési kötelezettségében bekövetkező növekedés miatt a korábbi rendszer gyökeres átalakítására került sor 2012-től. A korábbi koordináló szervezetek szerepét 2012-től valamennyi anyagáramban az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet vette át, amely az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai megfelelő – kibocsátásra, gyűjthetőségre és az irányelvben rögzített gyűjtési arányra figyelemmel meghatározott – mennyiségű gyűjtését és kezelését közbeszerzés útján rendelte meg, és annak költségeit a gyártók által fizetett termékdíjból számára a központi költségvetésen keresztül biztosított forrásból finanszírozta. A mindenkori állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet – törvényi kötelezettségeinek eleget téve – a nemzetközi, uniós és magyar trendeket is figyelembe véve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai gyűjtésének és hasznosításának fejlesztési irányait is kidolgozza, a gyűjtést pedig szemléletformáló tevékenységével támogatja. Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet felállításával és ellenőrzési jogkörrel történő felruházásával párhuzamosan az adó- és vámhatóság termékdíj-kötelezettséggel kapcsolatos ellenőrzési hatásköre is kibővült. A jogszabályok által kialakított rendszer 2005. évi bevezetésével speciális hasznosítási iparág alakult az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésére Magyarországon. Így a gyűjtött hulladékok legnagyobb hányadát az előkezelést követően jellemzően nem hazánkban hasznosítják, hanem az Európai Unió tagországaiban, ugyanakkor az elektromos és elektronikus berendezések előkezelését követő, az Európai Unión kívül történő hasznosítás – a 2017 júliusában bevezetett kínai importtilalom következtében – elhanyagolható mértékű. A hasznosításban nehézséget jelent, hogy egyes hulladékáramok esetében, a gazdaságos üzemméret kialakítását lehetővé tévő mennyiségek nincsenek meg az országban, valamint hogy a technológiai fejlődés és termékfejlesztés ezt az anyagáramot kiemelten érinti. Az elektromos és elektronikus berendezések kezelés utáni, nem újrafeldolgozható hulladékai kisebb mértékben energiatermelés melletti égetéssel kerülnek ártalmatlanításra, nagyobb mértékben lerakással. 2018. évben 230 026 tonna volt a forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések mennyisége Magyarországon és 69 857 tonna a gyűjtött, elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladék. A 2012/19/EU irányelvi kötelezettségből adódó, 87 Forrás: VM, FM, ITM nyomán EUROSTAT Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 140 teljesítendő gyűjtési arány a tárgyévet megelőző 3 év forgalomba hozott mennyiségének átlaga alapján számítandó, amely 2018-ban az előírt 45%-hoz képest 59,34% lett. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak gyűjtésére vonatkozó uniós célértékek és azok hazai teljesülése határidő 2016. december 31. 2018. évi teljesítés 2019. december 31. A megelőző három évben forgalomba hozott mennyiség átlagához viszonyított érték 45% 59,34% 65%* A keletkezett hulladékhoz viszonyított érték 85%* 56. táblázat - Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak gyűjtésére vonatkozó uniós célértékek és azok teljesülése (*a két érték közül az egyik teljesítendő) Elektromos és elektronikus hulladék-feldolgozó több is működik Magyarországon, együttes előkezelői kapacitásuk meghaladja a 300 000 tonna/év mennyiséget. Az elektromos és elektronikus eszközök legértékesebb részei a magas nemesfém tartalommal rendelkező kábelek, NYÁK lapok, érintkezők, kártyák és meghajtók. A feldolgozóüzemekben kézzel távolítják el ezen értékes alkatrészeket és továbbítják külön gyűjtve rézkohászatokhoz (Belgium, Svédország), ahol hidro-metallurgiai eljárással nyerik vissza a nemesfémtartalmat. A nyersanyagból származó bevétel viszont nem ellensúlyozza a bontásából származó költségeket, valamint az elektronikai termékekben előforduló – egyre nagyobb mennyiségű – különböző műanyag kezelési költségét. Az elektronikai termékek műanyag tartalmát (jellemzően monitor- vagy készülékház) égésgátló bevonattal látják el, hogy egy esetleges rövidzárlat esetén ne terjedjen tovább a tűz, viszont az égésgátlók poliklórozott bifenileket (PCB) tartalmaznak, amelynek elégetése során káros rákkeltő anyagok keletkezhetnek. A hazai elektronikai hulladékkezelők részére szükség lenne egy olyan műanyagfeldolgozó kapacitást létesíteni, ahol ezen (többnyire vegyes) műanyag tartalmú anyagok anyagában történő hasznosítására lenne mód. Erre vonatkozólag több innovációs projekt is elindult már, többek között a Pannon Egyetemen. Termékdíjköteles termékek Hőcserélő berendezések Képernyők, monitorok és olyan berendezések, amelyek 100 cm2-nél nagyobb felszíni képernyőt tartalmaznak Nagygépek (bármely külső méret meghaladja az 50 cm-t) Kisgépek Kisméretű számítástechnikai berendezések és távközlési berendezések (egyik külső méretük sem haladja meg az 50 cm-t) Összesen termékdíjas E+E mobiltelefon Összesen Gyűjtés és előkezelés összesen, 2019 (kg) 5 735 000 10 439 793 41 780 207 13 840 000 5 037 000 153 000 5 190 000 76 985 000 ebből gépjármű E+E berendezés (kg) 76 500 57. táblázat - Az állami hulladékhasznosítást közvetítő szervezet által szerződött mennyiségek 2019 ben88 88 Forrás: ITM Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 141 Az elektromos és elektronikus berendezések forgalomba hozott mennyisége a 2011-2013 közötti visszaesés után a háztartások fogyasztásának átlagos változását jelentősen meghaladóan, évente 15-20%-kal növekedett. A növekedés mögött nagyrészt a háztartási nagygépek megnövekedett értékesítése (2016-ban 35%, 2017-ben 13% az előző évhez képest), valamint a szórakoztató elektronika, az ellenőrző és vezérlő berendezések és az adagoló automaták kibocsátásának növekedése állt (2017-ben valamennyi 50% fölött). Ehhez a növekedéshez kismértékben hozzájárult a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, majd az ITM Zöld Beruházási Rendszer Otthon Melege programja is: ennek keretében a háztartások 2014-ben és 2016-ban hűtő- és fagyasztógépeket, 2015-ben mosógépeket, 2017-ben kazánokat, 2017-ben és 2018-ban hűtő-, fagyasztó-, mosó- és mosó-szárítógépeket cserélhettek le állami támogatással. A 2018. évi program során lecserélt elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésére 2019-ben került sor. A kétszámjegyű növekedés az évtized végére azonban az előzetes adatok alapján lelassul, bár várhatóan továbbra is meghaladja majd a háztartások fogyasztásának növekedési átlagát. 4.6.7.2 Előrejelzés A tervezési időszak egyik komoly kihívása a gyártók környezettudatos terméktervezésre való ösztönzésének vonatkozásában a leghatékonyabb módszer kidolgozása és gyakorlatba ültetése, amely anyagszegény, hosszú élettartamú, energiatakarékos, könnyen javítható és könnyen hasznosítható termékek gyártására ösztönöz, a fogyasztói társadalom és a gazdasági érdekek összeegyeztetése mellett. Tovább árnyalja a képet, hogy az elektromos és elektronikus berendezések esetén a felhasználókat, mint energiafogyasztókat a sokszor még drágább, de energiahatékonyabb berendezések vásárlására kell ösztönözni annak érdekében, hogy az össz-energiafogyasztásban kimutatható legyen a csökkenés. Ehhez a felhasználókban tudatosítani kell az elektromos és elektronikus berendezések vásárlásánál a hosszabb távú anyagi és környezeti szempontokat is. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szólva fontos ismét hangsúlyozni, hogy a technológia dinamikus fejlesztése a termékek gyártási oldalán kihívást jelent, ugyanakkor lehetőséget is teremt a hasznosítási ipar fejlesztésére. A magyar kutatás-fejlesztés és innováció megoldásokat kereshet és találhat is ezekre a kihívásokra, amelyek már középtávon alkalmasak lehetnek a magyar elektromos és elektronikus berendezések hulladékait hasznosító ipart az uniós ipar zászlóshajójává tenni, exportálható technológiák bevezetésével és elterjesztésével hozzájárulva hazánk nemzetgazdasági teljesítményének növeléséhez. Az elektromos és elektronikai hulladékok kezeléséből keletkező másodnyersanyagok hasznosításának földrajzi megoszlása folyamatos változásban van. Egyre több ország tekint úgy az elektronikai hulladékokra, mint hasznos alapanyagokra, például a ritka fémek Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 142 alapanyagforrására, de megoldásra vár az égésgátló adalékkal kezelt vegyes elektronikai hulladékokból származó műanyag hulladékok hasznosítása is. Ezen változásokat kiaknázva, befektetéseket indukálva ezen a piacon a hasznosítási ipar magasabb szintre emelhető. A tervezési időszakban az előrejelzések szerint – a nyitott hatályra is tekintettel – a forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések mennyiségi növekedésére lehet számítani. 4.6.7.3 Cselekvési irányok A tervezési időszak alapkövetelménye, hogy a 2012/19/EU irányelvben rögzített gyűjtési, hasznosítási, újrahasználatra előkészítési és újrafeldolgozási arány teljesítve legyen. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai esetén is olyan országos tervezésre van szükség, amely figyelembe veszi a nemzetközi trendeket, regionális alapokon tervez, de egységes országos gyűjtési és finanszírozási rendszer épül ki a tervezés alapján. Az országos rendszer tervezésénél a pénzügyi tervezési, valamint a pályázati támogatási oldalnak is kiemelt jelentősége van abban, hogy életképes, versenyképes és hosszú távú befektetések születhessenek. Fogyasztóvédelem és a termékforgalmazás terén fokozni kell az ellenőrzést a RoHS-2 irányelv szerint, a termékek szennyezőanyag-tartalma, a termék élettartamának növelése, valamint a javítóhálózat működése és a minőségbiztosítás vonatkozásában. A 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendeletben kijelölt piacfelügyeleti hatóságok új ellenőrzési jogkört kaptak, amelyhez biztosítani kell az ellenőrzések hatékonyságát és az ellenőrzésekhez szükséges műszaki, laboratóriumi hátteret. Legfőképpen a Ktdt. és annak végrehajtási rendelete módosításával erősíteni kell az EPR elvének érvényre juttatását a HKI-vel összhangban, különösen a megelőzés, a termék szennyezőanyag tartalmának korlátozása, élettartamának növelése, és a termékből képződött hulladék bonthatósági feltételeinek javítása érdekében, egyéb szabályozási és ösztönző lépéseket kell megvizsgálni és megtenni. Az Európai Unió a körforgásos gazdaságról szóló intézkedéscsomagjának részeként 2018-ban a HKI módosításában meghatározta az EPR fogalmát, és egységes, részletes szabályokat határozott meg az EPR rendszerekre. Ezek a minimumkövetelmények a hatályos hazai szabályozás – és annak részeként a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó szabályok – alapvető átalakítását igénylik. Az elektromos és elektronikus berendezésekre vonatkozóan is javasolt az új EPR rendszer kiterjesztése. Az EPR rendszer mellett a prémium utalvány jellegű ösztönzők bevezetése szükséges. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 143 Az újrahasználat elterjedésének elősegítéséhez szükséges jogi eszközöket, annak elszámolhatóságára vonatkozó rendelkezéseket meg kell teremteni, ösztönözni kell az újrahasználati központok létrehozását. Szükség van a környezettudatos terméktervezés ösztönző rendszerének kiépítésére a tervezési időszakban, valamint a K+F+I fokozására. Az uniós kötelezettségből eredő nyitott hatály bevezetésével a gyűjtési hálózat fejlesztése és a hasznosítási kapacitások növelése érdekében közép és hosszú távú országos szintű tervezésre van szükség, amelyek alapján a szükséges pénzügyi támogatásokat biztosítani kell. A nyitott hatály mellett – mely az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak növekedését indukálja – további problémát jelent az, hogy az elektromos és elektronikus berendezések bontásából képződő, súlyarányban egyre növekvő vegyes műanyag hulladékok értékesíthetősége gyakorlatilag megszűnt a hazai feldolgozóipar szinte teljes hiánya, az európai piac rendkívüli telítettsége és a kínai piac beviteli korlátozásai miatt. A készülékekben a műanyaghulladékok növekvő aránya a hasznosítási célértékek teljesülését is veszélyezteti, a hasznosítási lehetőségek kiépülése itt egyre sürgetőbb. A 2012/19/EU irányelvben megkívánt magasabb újrafeldolgozási arányok elérése érdekében az előkezelő létesítmények többlépcsős utóválogatási technológiával való ellátottsága a jövőben a versenyképesség záloga lesz. A feldolgozói kapacitás fejlesztése során előtérbe kell helyezni az elsődleges nemesfém tartalom kinyerését biztosító technológiák létesítését. 4.6.8 Hulladékká vált gépjárművekből származó hulladék 4.6.8.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok Magyarország 2004. évi EU-csatlakozásával kötelezettséget vállalt a 2000/53/EK irányelv előírásainak való megfelelésért, melynek a 2014. december 30-án kihirdetett a hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet) tesz eleget. Hatálya kiterjed a gépjárművekre – ideértve azok alkatrészeit és anyagait, függetlenül attól, hogy utóbbiakat a gépjárművek karbantartása, javítása során építették-e be a gépjárműbe, és azok az eredeti vagy más gyártótól származnak e –, valamint a hulladékká vált gépjárművekre. Magyarország azonban nemcsak a jogharmonizációra, hanem a végrehajtásra is kötelezettséget vállalt. A 2000/53/EK irányelvben rögzített intézkedések célja elsősorban a járművekből származó hulladék keletkezésének megakadályozása, emellett az elhasználódott járművek és alkatrészeik újbóli használata, visszanyerése és más módon történő hasznosítása annak érdekében, hogy csökkenjen az ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyisége, valamint javuljon a járművek életciklusában részt vevő valamennyi gazdálkodó szervezet – különösen az elhasználódott járművek feldolgozásában közvetlenül résztvevők – környezeti teljesítménye. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 144 A 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet értelmében a gyártónak kötelezettsége a forgalomból kivonni szándékozott gépjárművet a tulajdonostól vagy az üzemeltetőtől átvenni (átvételi kötelezettség), és gondoskodik annak a bontóhoz történő eljuttatásáról, a bontási átvételi igazolás kiállítását követően a hulladékká vált gépjármű kezeléséről, valamint a hasznosítási arányok teljesítéséről (kezelési kötelezettség). A gyártónak a hulladékká vált gépjármű kezelését úgy kell végeznie, hogy elérje 2015. január 1. napját követően az összes hulladékká vált gépjármű  újrahasználatra előkészítésének és hasznosításának együttes aránya legalább az évi 95 % ot;  újrahasználatra előkészítésének, újrafeldolgozásának és visszanyerésének együttes aránya legalább az évi 85 %-ot. A gépjárműgyártás Magyarország egyik kiemelt stratégiai iparága, a szektor ipari termelési értéke 2019-ben meghaladta a 9 500 milliárd Ft-ot89. Ma Magyarországon éves szinten kb. 130 000-150 000 hulladékká vált gépjármű (M1 és N1 kategória) képződik. Magyarország 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 leadott jármű (db) 13 043 15 357 14 897 15 283 16 788 15 141 15 573 19 280 leadott jármű (tonna) 14 959 14 388 14 865 13 887 13 380 12 527 14 249 15 925 hasznosított (tonna) 12 622 12 141 13 486 12 545 12 652 11 953 13 606 15 137 hasznosítás (%) 84,4 84,4 90,7 90,3 94,6 95,4 95,5 95,1 58. táblázat - Kivonásra került hulladékká vált gépjárművek száma és mennyisége 90 Hulladékká vált gépjárművek uniós kezelési célértékei és azok hazai teljesülése határidő 2015. január 1. 2018. évi teljesítés Újrahasználat, hasznosítás 95% 95,81% Újrahasználat, visszanyerés 85% 95,05% 59. táblázat - A hulladékká vált gépjárművekre vonatkozó irányelvi célértékek és azok teljesülése 91 Hulladékká vált gépjárművekre vonatkozó adatok 2014 2015 2016 2017 2018 újrahasználat és hasznosítás 90,34 % 95,24 % 95,76 % 96,90 % 95,81 % újrahasználat és visszanyerés 90,34 % 94,56 % 95,4 % 95,49 % 95,05 % 60. táblázat - Európai uniós cél teljesítésének bemutatása 89 Forrás: (KSH, 2020) 90 Forrás: VM, FM ITM nyomán EUROSTAT 91 Forrás: VM, FM ITM nyomán EUROSTAT Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 145 A hulladékká vált gépjárművek kezelésében ma elsődlegesen a fémtartalmú részek feldolgozása/hasznosítása eredményez bevételt. Az úgynevezett „problematikus frakciók”, a legalább 20-25 tömeg% mennyiséget kitevő „könnyűfrakció” (műanyag-, gumi- üveg-, textil-) kezelése viszont halmozottan költségnövelő tényezőt jelent. A hulladékká vált gépjárművek leadásakor a bontóhoz kerülnek, aki elvégzi a jármű „szárazra fektetését”, az akkumulátor kibontását, valamint a pirotechnikai eszközök ártalmatlanítását és a további hasznosítható elemek kiszerelését (de ez sok esetben nem történik meg). A személyautók 70-75%-nyi fémtartalma jelenleg a bevételt termelő rész. A többi, főleg a műanyag-, gumi-, üveg alkatrész előzetes kibontása, kezeltetése többlet költséget eredményez. Minden folyamat – szabályszerűen – a bontási átvételi igazolás kiállításával kezdődik. A gépjárművekben több részegység termékdíj köteles. Ilyen az akkumulátor, a gumiabroncsok, a kenőolaj, az elektromos/elektronikus termékek. A használt autó importban (átlag életkor 14,5 év) behozott autók hazai forgalomba helyezésekor nem történik termékdíj befizettetés, ami indokolatlan előnyhöz juttatja azokat. A gyártónak a célok elérése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával átvevő- és kezelőhálózatot kellett/kell kialakítania és működtetnie. Az átvevő- és kezelőhálózatot úgy kell kialakítani és a gépjármű átvételét biztosítani, hogy közúton haladva 50 kilométeren belül legalább 1 olyan hely – átvételi hely vagy hulladékkezelő létesítmény – legyen kialakítva, ahol a tulajdonos a gépjárművet a gyártónak vagy a forgalmazónak kezelés céljából átadhatja. A 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet értelmében az érintett gazdasági szereplőknek gyűjtőrendszert kellett felállítaniuk a kiselejtezett járművek, illetve a javítás során eltávolított járműalkatrészek gyűjtésére. Biztosítaniuk kell, hogy a gyűjtött elhasznált járművek ellenőrzött és bejegyzett kezelő létesítményekbe (ún. bontókhoz) kerüljenek. A 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet értelmében a gyártók eleget tettek a jogszabályokban előírt kötelezettségeiknek, ennek megfelelően az alábbi gyűjtőrendszerek jöttek létre:  ~ 40 db regisztrált gyártó  1 közvetítő szervezet (CAR-REC Nonprofit Kft.)  ~ 145 db gépjármű bontó tevékenységet folytató  ~ 5 db egyéni teljesítő Magyarországon tehát már 2004 óta létezik önálló, a hulladékká vált gépjárművekre vonatkozó szabályozás, azonban további teendő van a gazdaság kifehérítése, a roncsok legális vállalkozások felé terelése tekintetében. Az illegális gépjárműbontás komoly környezeti és gazdasági problémát jelent, ezek visszaszorítása, felszámolása – a hulladékgazdálkodásra gyakorolt hatása és jelentős környezetvédelmi kockázata miatt – kiemelt feladat. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 146 Magyarországon egyetlen regisztrált hulladékká vált gépjármű közvetítő szervezet van, amelynél a bontási átvételi igazolással évente átvett autók darabszáma 2010 óta az alábbiak szerint alakult: Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 147 61. táblázat - A tárgyévben országosan forgalomba hozott, bontási igazolással átvett, gyűjtött és kezelt elhasználódott gépjárművek száma (db)92 62. táblázat - Bontási átvételi igazolás kiadását megelőző vizsgálat darabszámban megadva 93 A Közlekedési Hatóság által kibocsátott bontási-átvételi igazolások darabszámát vizsgálva növekvő tendencia rajzolódik ki, ami azt jelenti, hogy 2011 óta ~ 13.000 darabról, mint egy duplájára ~ 27.000 darabra növekedett a kivonást kötelezően kísérő, a forgalomból történő végleges kivonáshoz nélkülözhetetlen okirat kibocsátott darabszáma. A hulladékká vált gépjárművek végső feldolgozási helye általában a shredderüzemekben (forgókalapácsos aprítókban) található. A shredderek az őrlést követően mágnesezhető vas- és acélhulladékra, nem mágnesezhető fémre (alumínium és réz főként), könnyű- és porfrakcióra osztályozzák az őrleményt. A shreddervasat, színes- és nemesfémet irányvonatokban szállítják általában külföldi acélkohókba. Alapvetően jellemző, hogy a fémhulladékot általában (a shredder-vasat leszámítva) alacsony feldolgozottsági fokon (kis tisztaság) szállítják ki az országból. A por- és könnyűfrakció lerakásra kerül. A műanyagban-, gumiban feldúsult válogatási végtermék cementműbe, égetőbe kerül magas energiatartalmú fűtőanyagként, ha éppen van rá kereslet, ha ez nem áll fenn, ez is lerakóra kerül. Az országban 3+1 legkisebb méretkategóriájú (1.250-1.400 LE-s) shredderüzem található, kettő Budapesten, egy Fehérvárcsurgón és egy Miskolcon. Az országban rendelkezésre álló 92 Forrás: OKIR EHIR, EUROSTAT 93 Forrás: ITM – Közlekedési hatóság Év Forgalomba hozott mennyiség (db) A közvetítő szervezet hálózatában bontási igazolással átvett roncsautók száma (db) Országosan gyűjtött és kezelt gépjárművek összesen (db) 2010. 64 411 3 200 15 907 2011. 68 312 2 500 13 043 2012. 70 003 2 300 15 357 2013. 68 396 - 14 897 2014. 84 155 2 336 15 283 2015. 96 028 2 119 16 788 2016. 115 734 1 990 15 141 2017. 134 584 2 418 15 573 2018. 162 533 2 959 15 357 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Bontási átvételi igazolás kiadását megelőző vizsgálat (db) 13 152 15 624 15 435 16 528 16 866 14 168 21 366 23 612 26 870 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 148 shredderkapacitás – ha csak a hulladékká vált gépjárművekre vonatkozó szükségességet nézzük – 2,5-3-szoros, a 150 000 autóhoz elegendő lenne 1-1,5 legkisebb teljesítményű shredderberendezés is. A fejlett országokban fiatalabb életkorban „roncsnak” minősített járművek nagy részét más, fejlődő országokban még hosszú éveken keresztül járműként használják tovább, emiatt a fejletlenebb országok járműparkja még inkább elöregedő félben van. Magyarországon például ma 15 éves átlagéletkorú személyautó parkról beszélhetünk, amely a fejlődő országok öregedő járműállományához hasonlóan környezetvédelmi (elsősorban légszennyezési) és közlekedésbiztonsági problémákat vet fel. 4.6.8.2 Előrejelzés Nagy különbségek tapasztalhatóak a környezetvédelmi követelmények betartása/betartatása tekintetében az egyes országokban. Az életszínvonalban, életviteli szokásokban, az egyes országok polgárainak környezettudatosságában is óriási különbségek mutatkoznak. Így ennek következményeként – teljesen természetes módon – zajlik a hulladékká vált gépjárművek áramlása a fejlett országokból a fejletlenebbek felé, ezzel egy elöregedő félbe hozva. A környezetvédelmi hatóságok az illegális gépjárműbontások felszámolásának nehézségeit elsősorban a hiányos vagy nem megfelelő jogi háttérszabályozásban látják. Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt folytatott a hulladékká vált gépjárművek európai uniós szabályozásának felülvizsgálata tárgyában, amelyet követően az Európai Unióban a 2000/53/EK irányelv felülvizsgálata várható. 4.6.8.3 Cselekvési irányok A hulladékká vált vagy forgalomból véglegesen kivont gépjárművek (beleértve az N3 gépjármű kategóriába tartozó tehergépjárműveket is) országhatárt átlépő szállítása esetén igazolni kell a gépjárművek "szárazra fektetését", a veszélyes anyagok eltávolítását. Amennyiben a szállítás során nem tudják igazolni, hogy a gépjármű nem tartalmaz veszélyes összetevőket, abban az esetben az adott hulladék veszélyes hulladéknak minősül, szállítása előzetes írásbeli bejelentéshez és hozzájáruláshoz kötött tevékenység. A hulladéknak nem minősülő, forgalomból ideiglenesen kivont gépjárművek országhatárt átlépő szállítása esetén igazolni kell azok működőképességét/üzemképességét (további használatának módját) az Európai Unió tagállamai által elfogadott 9. számú útmutató (Correspondent’s Guideline no: 9) 3. melléklete szerint. A becslések alapján akár a több százat is elérheti a nem jogszabályi kereteknek megfelelően üzemelő gépjárműbontásra specializálódott szolgáltatók száma. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 149 Az Európai Unió a körforgásos gazdaságról szóló intézkedéscsomagjának részeként 2018-ban a HKI módosításában meghatározta az EPR fogalmát, és egységes, részletes szabályokat határozott meg az EPR rendszerekre. Ezek a minimumkövetelmények a hatályos hazai szabályozás – és annak részeként a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó szabályok – alapvető átalakítását igénylik. A hulladékká vált gépjárművekre vonatkozóan is javasolt az új EPR rendszer kiterjesztése. A lakosság hiányzó környezettudatosságának növelése szükséges. A folyamatosan fejlődő, de még mindig csak elégséges szinten lévő társadalmi környezettudatosságot jelenleg még a kényelmi és anyagi lehetőségek határozzák meg. A vonatkozó lakossági tájékoztatás nem teljes körű és lefedettsége nem éri el a motorizált lakosság teljes vertikumát – miszerint hulladékká vált gépjárművet csak regisztrált bontónak/hulladékkezelőnek lehet le-/átadni –, ezért a tulajdonosok a roncsért legtöbbet ígérő piaci szereplőknek adják át a birtokukban levő elhasználódott gépjárművet. A szemléletformálás esetén az önkéntes visszavételi rendszer ösztönzését (önkéntes visszavétel esetén jutalmazási rendszer kialakítása a lakosság részére) kell elősegíteni, emellett az átvételi helyek számának növelése is szükséges. Önkéntes típusú visszavételi rendszer kialakításának elősegítése hozzá tudna járulni a magasabb visszagyűjtési arány fokozásához, ezáltal a hasznosítási arányok növeléséhez. Az önkéntes rendszerben a gyártók/forgalmazók a lakosság által visszavitt termék után pl. vásárlási utalványt adhatnának. 4.6.9 Egészségügyi intézményekben képződő hulladék, gyógyszerhulladék 4.6.9.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok A Ht. felhatalmazása alapján miniszteri rendeletben kerültek szabályozásra  a humán gyógyszer hulladékká válását megelőző tevékenységek és a gyógyszerhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek végzésének szabályai, valamint a gyógyszergyártók biztosítékadására és tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályok,  az egészségügyi intézményekben képződő hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek végzésének részletes szabályai,  a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények. Rendeletek Hatályon kívül helyezett rendeletek Hatályos rendeletek A humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről szóló 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet A lakossági gyógyszerellátás során képződött gyógyszerhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 11/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 150 Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről szóló 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet Az egészségügyi szolgáltatónál képződő hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 12/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 13/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet Az új rendeletekre azért volt szükség, mert a korábbi hulladékgazdálkodási törvényt felváltva, 2013. január elsején hatályba lépett a Ht. A jelenleg hatályos törvény olyan jelentős változást jelentett a korábbi szabályozáshoz képest, ami új részletszabályozás megalkotását tette szükségessé, többek között az egészségügy területén is. A lakossági gyógyszerellátás során képződött gyógyszerhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 11/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet (a továbbiakban: 11/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet) a gyógyszerhulladékok kezelésére vonatkozó szabályozásban néhány lényegi változást eszközölt. A hulladékok gyűjtésére, a gyűjtés megszervezésére, a kezelésre vonatkozó előírások részletesebbek és jobban követik az új hulladékokra vonatkozó jogszabályi előírásokat. A 11/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet rendelkezései alapján a lakosságnál keletkező gyógyszerhulladéknak két típusát különböztetjük meg. Az első típusba az eddig is ismert, és már jelenleg is gyűjtött hagyományos gyógyszerhulladék tartozik, míg a második típusba kerülnek az injekciós tűk, az injekciós fecskendők, a tűvel ellátott injekciós fecskendők, és az infúziós szerelékek. Részletesen szabályozva vannak a gyógyszerhulladékok gyűjtésének és elszállításának a körülményei. Magyarországon egy koordináló szerv alakult, amely több mint 4000 gyűjtőponttal látja el a gyógyszerhulladék gyűjtési tevékenységét. Évente több, mint 1500 tonna gyógyszerhulladék gyűjtéséről gondoskodik. Az egészségügyi szolgáltatónál képződő hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 12/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet (a továbbiakban: 12/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet) hatálya kiterjed minden egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi szolgáltatóra. Új elnevezést kaptak az egészségügyi hulladékok fajtái, ennek megfelelően vannak egészségügyi veszélyes és speciális egészségügyi veszélyes hulladékok is. Emellett a 12/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet bevezeti a speciális gyűjtőhely és az üzemi gyűjtőhely fogalmát is. Pontos, részletes előírások vannak az éles vagy hegyes eszközöket tartalmazó hulladékok, a fertőző hulladékok és a speciális egészségügyi veszélyes hulladékok gyűjtési körülményeire, a gyűjtőedényekre, ezen hulladékok telephelyi mozgatására és elszállítására is. Ugyanakkor az egészségügyi intézményekben keletkező fertőzésveszélyes hulladékok közúti szállítási követelményeit az ADR (Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás) tartalmazza. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 13/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet 2018. július 1. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 151 napjával hatályon kívül helyezte a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendeletet. A VM rendelet alapján az alábbi hulladékok tartoznak ezen hulladékáramba. Azonosító kód Hulladéktípus megnevezése 18 EMBEREK VAGY ÁLLATOK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSÁBÓL ÉS/VAGY AZ AZZAL KAPCSOLATOS KUTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK (kivéve a konyhai és éttermi hulladékot, amely nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származik) 18 01 szülészeti vagy az emberi betegségek diagnosztizálásából, kezeléséből, megelőzéséből származó hulladék 18 01 01 éles, hegyes eszközök (kivéve a 18 01 03) 18 01 02 testrészek és szervek, a vértároló zacskókat és konzervált vért is beleértve (kivéve a 18 01 03) 18 01 03* egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében 18 01 04 hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében (pl. kötszerek, gipszkötés, rongyok, eldobható ruházat, pelenkák) 18 01 06* veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszer 18 01 07 vegyszer, amely különbözik a 18 01 06-tól 18 01 08* citotoxikus és citosztatikus gyógyszer 18 01 09 gyógyszer, amely különbözik a 18 01 08-tól 18 01 10* fogászati célokra használt amalgám hulladék 18 02 állatbetegségek kutatásából, diagnosztizálásából, kezeléséből, megelőzéséből származó hulladék 18 02 01 éles, hegyes eszközök (kivéve a 18 02 02) 18 02 02* egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében 18 02 03 hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében 18 02 05* veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszer 18 02 06 vegyszer, amely különbözik a 18 02 05-től 18 02 07* citotoxikus és citosztatikus gyógyszer 18 02 08 gyógyszerek, amelyek különböznek a 18 02 07-től 63. táblázat - Egészségügyi szolgáltatóknál keletkező hulladékok Azonosító kód 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 18 01 03* 9539 9520 9914 9669 9892 10 130 10 335 11 646 11 727 18 01 06* 189 200 188 218 217 240 253 266 291 18 01 08* 139 128 129 86 96 62 120 114 138 18 01 10* 5 2 Összesen 9867 9848 10 236 9973 10 205 10 432 10 710 12 026 12 156 18 02 02* 12 548 11 377 9775 5781 3107 2262 1869 1953 1919 18 02 05* 8 6 7 3 4 3 4 5 1 18 02 07* 5 8 3 2 3 9 1 2 2 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 152 Összesen 12 561 11 391 9785 5786 3114 2274 1874 1960 1922 Mindösszesen 22 428 21 239 20 021 15 759 13 319 12 706 12 584 13 986 14 078 64. táblázat - A 2010-2018. évben emberi és állati egészségügyi ellátásában képződött veszélyes hulladékok mennyiségei (tonna)94 Az emberek egészségügyi ellátásából keletkező veszélyes hulladékok azonosító kódjai közül a 18 01 03* azonosító kód alatt képződő hulladék mennyisége a meghatározó, azt követi a 18 01 06* és a 18 01 08* kódszámú hulladékok képződése, amelyek aránya között 1-2 nagyságrend tapasztalható. Várhatóan a veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek és citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek alkalmazásának területén – tekintve az évről-évről növekvő tendenciát – további növekedés prognosztizálható, figyelembe véve, hogy majdnem a kétszeresére nőhet a rákos esetek száma a világon húsz év alatt az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) nemzetközi rákkutatási szervezete (IARC) friss jelentése95 alapján. 2018-ban a világon 18,1 millió embernél állapítottak meg rákot, közülük 9,6 millióan haltak meg. 2040-ben várhatóan mintegy 29-37 millió embernél alakul ki rosszindulatú daganat – állapította meg a szervezet jelentése, melyet 2020. február 4-én, a rákellenes küzdelem világnapján tettek közzé. Az amalgám hulladék (18 01 10*) képződésének mennyiségi részaránya elenyésző. Ennek egyik okaként tudható be, hogy az amalgámtömések használata96 évek óta visszaszorulóban van. Korábban főként azért használták szívesen, mert olcsón előállítható, jól formázható és viszonylag tartós anyagnak bizonyult, ugyanakkor több kutatás (pl. a mágneses magrezonanciás képalkotó vizsgálat (MR) higanyt szabadíthat fel az amalgámtömésekből) alapján is bebizonyosodott, hogy az amalgámból higany oldódhat ki, amely a szervezetben felhalmozódva súlyos egészségügyi kockázatokat okozhat. Előbbiekre tekintettel Európában 2018 júliusától új szabályozás lépett életbe: terhes nőknél, szoptató anyáknál és 15 év alatti fiataloknál tilos a higanyos amalgámtömés használata. Az életbe lépő szabályozás még csak az első lépés, a higany toxikus hatásai miatt 2030 ra az amalgámos töméseket teljesen ki akarják vonni a fogorvosi használatból az EU-ban. Az állati egészségügyi ellátásában keletkező veszélyes hulladékok azonosító kódjai közül a 18 02 02* azonosító kód alatt képződő hulladék mennyisége a meghatározó, amely az évek során jelentős mértékben csökkent mintegy 10 millió kg-mal. Szintén csökkenés tapasztalható a 18 02 05* és a 18 02 07* kódszámú hulladékok képződése esetében is. Azonosító kód 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 18 01 01 30 24 29 29 29 27 5 2 4 18 01 02 12 6 15 20 16 38 11 9 1 94 Forrás: OKIR EHIR 95 https://hirado.hu/tudomany-high-tech/orvostudomany/cikk/2020/02/04/egyre-tobb-a-rakos-megbetegedes 96https://www.hazipatika.com/taplalkozas/fog es szajapolas/cikkek/betilthatjak az amalgamtomest/201807091 60716?autorefreshed=1 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 153 18 01 04 3854 3918 3709 4778 5750 6520 6250 8408 8282 18 01 07 2 419 6 1 2 1 1 1 1 18 01 09 30 19 19 16 11 72 52 80 56 Összesen 3928 4386 3778 4844 5808 6658 6319 8500 8344 18 02 01 2 18 02 03 116 55 40 79 4 16 27 16 13 18 02 06 1 1 18 02 08 5 29 28 26 8 9 17 34 87 Összesen 123 84 68 105 12 26 44 50 101 Mindösszesen 4051 4470 3846 4949 5820 6684 6363 8550 8445 65. táblázat - A 2010-2018. évben emberi és állati egészségügyi ellátásában képződött nem veszélyes hulladékok mennyiségei (tonna) 97 Az emberi és állati egészségügyi ellátásában képződött nem veszélyes hulladékok közül azon hulladékok mennyisége meghatározó, amelyeknek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében (pl. kötszerek, gipszkötés, rongyok, eldobható ruházat, pelenkák). A 2020-ban kialakult COVID-19 járványügyi helyzetben is a 12/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet alapján kell végezni az egészségügyi szolgáltatóknál keletkezett veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását. A fertőzött, szennyezett védőeszközöket folyadékzáró, a mechanikai sérüléseknek ellenálló zsákokban, légmentesen záródó tartályokban kell gyűjteni és tárolni. Tekintettel a megbetegedések számára számítani kell arra, hogy az intézményben a szokásosnál jóval több veszélyes hulladék keletkezik, amely majd a 2020. évi adatszolgáltatás során lesz számszerűsíthető. Azonosító kód Hulladéktípus megnevezése 20 TELEPÜLÉSI HULLADÉK (HÁZTARTÁSI HULLADÉK ÉS A HÁZTARTÁSI HULLADÉKHOZ HASONLÓ KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉK), IDEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT FRAKCIÓT IS 20 01 elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve a 15 01) 20 01 31* citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek 20 01 32 gyógyszerek, amelyek különböznek a 20 01 31-től 66. táblázat - A lakosságnál keletkező hulladékok Azonosító kód 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 20 01 31* 1 1 1 13 1 6 10 6 7 20 01 32 143 151 144 49 10 172 191 156 1 Végösszeg 144 152 145 62 11 178 201 162 8 67. táblázat - A 2010-2018. évben a lakosságnál képződött gyógyszerhulladék mennyiségi adatai (tonna)98 97 Forrás: OKIR EHIR 98 Forrás: OKIR EHIR Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 154 A lakosságnál keletkező gyógyszerhulladékok mennyisége képződési oldalon nem tekinthető teljes körűnek figyelembe véve, hogy számos gyűjtőponton, patikában, és egyéb más gyógyszerárusító helyen találhatók meg a zöld konténerek, amelyekbe a háztartásban keletkezett, lejárt szavatosságú vagy feleslegessé vált gyógyszereket le lehet adni. A gyógyszergyártónak a gyógyszerhulladékok vonatkozásában visszagyűjtési, elszállíttatási és kezelési kötelezettsége van, melyből kifolyólag adatszolgáltatásra is kötelezett. A lakosságnál keletkező gyógyszerhulladékok mennyisége tehát az átvételi oldalon mutatkozik meg. A nagy mennyiségű gyógyszerhulladékot99 a vényköteles gyógyszerek adják, mivel előfordul, hogy az orvos egy új terápiát rendel el a betegnek, és már első alkalommal több havi mennyiséget ír fel. A beteg kiváltja a teljes mennyiséget, de rövidesen kiderül, hogy egy mellékhatás miatt nem tudja szedni a gyógyszereket. Mivel a beteget át kell állítani egy másik készítményre, azonnal keletkezik több hétre való felhasználhatatlan gyógyszer. Az is gyakran előfordul, hogy a betegek nagy mennyiségű vényköteles gyógyszert tartanak otthon a biztonság kedvéért, attól tartva, hogy nem tudják majd időben felíratni az orvossal a recepteket. A beteg állapotának változása miatt más gyógyszerekre van szükség, átállítják más terápiára, és a felhalmozott készlet feleslegessé válik. Emellett sok fogyasztó felíratja és kiváltja az összes gyógyszerét, függetlenül az otthon felhalmozott mennyiségtől. Ez főleg azokra a betegekre jellemző, akik több készítményt is szednek egyszerre, nem ritkán akár tíznél több fajtát is. A fel nem használt gyógyszerek mennyiségének csökkentése a környezetünk védelme mellett a gyógyszerellátás szempontjából is fontos. A fel nem használható, támogatott készítmények esetében nem csak a készítmények vesznek el, hanem a hozzájuk adott támogatás is kárba vész. A gyógyszertári tapasztalatok alapján elmondható, hogy évről évre nő a gyógyszertárakban és más gyűjtőpontokon leadott gyógyszerhulladék mennyisége. Ennek oka, hogy egyre többen figyelnek oda a környezetükre, azaz nő a lakosság környezettudatos szemlélete és egyre többen értesülnek a gyógyszerhulladék-gyűjtő rendszer működéséről, valamint a folyamatos gyógyszer áremelkedés miatt a lakosság jobban odafigyel a gyógyszerek kiváltására, a felesleges gyógyszerfelhalmozás elkerülésére. A települési vegyes hulladék egy bizonyos részét képezik a háztartásokban keletkező egészségügyi hulladékok (pl. használt kötszerek, gipszkötés, ragtapasz, gyermek és felnőtt pelenkák, papír zsebkendő, intim betétek és tamponok, kondomok, fültisztító pálcikák, egyéb otthoni szépségápolásnál használt egészségügyi hulladékok, stb.). Korábban már volt kezdeményezés a hulladékgazdálkodási szakterület részéről a lakosságnál keletkezett egészségügyi hulladékok elkülönített gyűjtésére, azonban az egyeztetések folyamata során az egészségügyi hulladék fogalmába végül nem került bele a lakosoknál 99 https://www.marketingpirula.hu/cikkek/gyogyszerhulladek-fogyasztoi-tudatossag/ Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 155 keletkezett elkülönítetten gyűjtött egészségügyi hulladékok köre. Erre figyelemmel a lakosok az ilyen hulladékot a vegyes hulladékok közé teszik. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a háztartásban gyógyszerhulladéknak nem minősülő fertőző és veszélyesnek tekintendő hulladékok is képződhetnek (lásd korábbiakban felsorolva), szükség volna egy speciális gyűjtési rendszer kialakítására. Megjegyzendő, hogy az irányelvi követelmények teljesítését követően (textil hulladék kötelező elkülönített gyűjtése 2025. január 1-től, biohulladék kötelező elkülönített gyűjtése 2023. december 31-től (vagy keletkezés helyén történő gyűjtése és hasznosítása), háztartási veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése 2025. január 1-től) ezen hulladéktípus arányának jelentős megemelkedésére lehet számítani a vegyes települési hulladékáramban. A 2020-ban kialakult COVID-19 járványügyi helyzet következtében számottevő növekedés várható a háztartásokban keletkező egészségügyi hulladékok (pl. kesztyű, szájmaszk, álarc, stb.) tekintetében. A mennyiségi adatok alakulása majd a 2020. évi adatszolgáltatás során lesz számszerűsíthető. A 2020. márciusi megkeresésünkre a COVID-19 fertőzötteket fogadó kórházak adatszolgáltatása alapján a COVID-19 fertőzött hulladék szállítási időpontjai, és az elszállított mennyiségek fokozatos meredek növekedést mutattak. A fertőzésveszélyes egészségügyi hulladék gyűjtéséhez a közúti szállítás szabályait kielégítő műanyag badellákat használnak, amelynek száma az egyik intézmény adati alapján 2020 januárjáról márciusra megduplázódott. A fertőzött veszélyes hulladékok kezelésében fennakadás nem volt tapasztalható. Tekintettel arra, hogy az első hullámot követően még két hullám is volt, így előre jelezhető a megnövekedett mennyiség. A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet szerint tilos a kórházi vagy más humán-egészségügyi, illetve állat-egészségügyi intézményből származó fertőző hulladék lerakóban történő ártalmatlanítása. Az egészségügyben zömmel keletkező speciális kezelést igénylő veszélyes hulladékoknál (fertőző hulladék) a kezelés égetéssel és fertőtlenítéssel történik. A gyógyszerhulladékoknál az égetés a leggyakoribb kezelési módszer. A gyógyszerhulladékot a települési hulladéktól elkülönülten, zárt rendszerben kell gyűjteni és termikusan ártalmatlanítani. A gyógyszerhulladékok gyűjtése, illetve kezelése a gyártó felelősségi körébe tartozik, amelynek következtében a közforgalmú és fiókgyógyszertárak, valamint a gyógyszertáron kívüli gyógyszer forgalmazására engedéllyel rendelkező üzletek visszafogadják a gyógyszerhulladékot, majd azok gyűjtését követően hulladékégetőbe szállítják. A fertőtlenítéses kezelés eredményeként kapott, már nem veszélyesnek minősülő hulladékokat vagy égetőbe viszik, vagy lerakással ártalmatlanítják. Amennyiben tehát az egészségügyi Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 156 hulladék nem tartalmaz egyéb veszélyes összetevőt, fertőtlenítés után ártalmatlanítására B3100 kategóriájú lerakóban is sor kerülhet. Kezelési kód Veszélyes (igen/nem) 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 D10 igen 7593 6906 3616 2655 2824 3135 6626 6975 7219 nem 446 433 382 447 381 385 180 304 270 Összesen 8039 7339 3998 3102 3205 3520 6806 7279 7489 D5 igen 14 nem 1094 1056 1234 1876 4056 7182 7690 8177 8366 Összesen 1094 1056 1248 1876 4056 7182 7690 8177 8366 D8 igen 508 1112 1078 1351 1788 1941 D9 igen 2597 2710 2222 2805 2480 3482 5608 5746 5425 nem 11 1 4 3 3 6 D9 Összesen 2597 2710 2233 2806 2484 3485 5610 5752 5425 R1 igen 122 166 nem 8 2 14 10 136 145 Összesen 8 2 14 10 258 311 Végösszeg 12 246 12 217 8557 9135 11 535 16 142 20 116 21 466 21 591 68. táblázat - Az egészségügyi intézményekben képződő hulladékok, valamint a lakosságnál keletkező gyógyszerhulladékok kezelt mennyiségei (tonna)101 Az egészségügyi intézményekben képződő hulladékok, valamint a lakosságnál keletkező gyógyszerhulladékok kezelési módjait tekintve a táblázat adataiból megállapítható, hogy az utóbbi években az égetéssel (D10) történő ártalmatlanítás részaránya folyamatosan nő a fertőtlenítés utáni lerakással (D5) történő ártalmatlanítással szemben. A fizikokémiai (D9) és biológiai (D8) kezelés, valamint a termikus hasznosításon alapuló égetés (R1) nem számottevő. Az előbbi hulladékkezeléseken kívül még különböző előkezelések is történnek ebben a hulladékáramban, azonban azok mennyiségi adatai elenyészők. Az emberek vagy állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó (18-as hulladékazonosító főcsoportba tartozó) hulladékok kezelt mennyisége 2018 ban az előkezeléssel együtt 23 400 tonna volt, a teljes képződött veszélyes hulladék (mintegy 550-650 ezer tonna) mennyiségének 3,6 %-a. Fontos megjegyezni azonban, hogy az egészségügyi hulladék egy része nem veszélyes hulladék. Kezelés tekintetében a képződött 23 400 tonna hulladékból közel 7 500 tonna égetéssel, 8 400 tonna lerakással került ártalmatlanításra. A fennmaradt hulladék tekintetében egyéb kezelés (szárítás, kiégetés, stb.) valósult meg. A 23 400 tonna hulladékból 5 300 tonna képződött közvetlenül egészségügyi intézményben. Ezek jellemző kezelési módja az égetéssel történő ártalmatlanítás, melyet 14 létesítmény végezett, ezek közül a legjelentősebbek: 100 vegyes összetételű, jelentős szerves és szervetlen anyagtartalommal egyaránt rendelkező, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó 101 Forrás: OKIR EHIR Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 157 Üzemeltető Település 2018. évi jelentett kezelt mennyiség (tonna) Kezelési kapacitás (tonna) SARPI Dorog Környezetvédelmi Kft. Dorog 47 695 50 000 ÉMK Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Kft. Sajóbábony 18 554 20 600 MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Százhalombatta 16 775 26 000 Fűzfői Hulladékégető Kft. Királyszentistván 7 896 9 600 ECOMISSIO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Tiszavasvári 5 116 6096 Győri Hulladékégető Kft. Győr 4 761 12 000 Septox Kft. Budapest XII. 3 260 3260 69. táblázat - A veszélyes hulladék égetéssel, illetve energetikai hasznosítással történő kezelési adatai a 2018. évben hazánkban A kiadott engedélyek alapján az engedélyezett kapacitás a 2018. évben mintegy 125 000 tonna volt a veszélyes hulladék égetés, illetve energetikai hasznosítással történő kezelés tekintetében. A jelenlegi veszélyes hulladékot fogadó lerakók összes szabad kapacitása nagyságrendileg 400 000 m3. A fővárosban a Septox Kft. XII. kerületi veszélyes hulladék égetője áll rendelkezésre a képződő, nagyobb mennyiségű egészségügyi ellátásból származó veszélyes hulladék kezelésre. Az engedélyezett kapacitás jelenleg 3 260 tonna/év, 0,4 tonna/óra (illetve 9,6 tonna/nap). A 2018. évi hulladékgazdálkodási létesítményekre vonatkozó felmérés alapján mintegy 127 556 tonna engedélyezett kapacitás állt rendelkezésre hazánkban veszélyes hulladék égetésére vonatkozóan. E kapacitással mintegy 104 057 tonna veszélyes hulladék termikus kezelésére került sor. A veszély hulladék import nem jelentős, a 2018. évben a SARPI Dorog Kft. fogadott összesen 3 000 tonna import hulladékot kezelésre. A fentiek alapján megállapítható, hogy jelenleg a kezelési kapacitás megfelelő, az import mennyiség pedig nem jelentős, így az nem befolyásolja érdemben a hazánkban képződő hulladék kezelésének lehetőségét. A 2014-2020 közötti időszakra szóló Országos Hulladékgazdálkodási Terv fő célkitűzése az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék és gyógyszerhulladék esetében a képződés csökkentése volt 1675 tonnával a 2011-es évben képződött mennyiséghez képest. Ez a célkitűzés megvalósult, hiszen 2014-2016-ban a kívánt mennyiségi szintre, illetve az alá csökkent a képződő veszélyes hulladékok mennyisége. 2017-2018-ban ebben visszaesés tapasztalható. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 158 17. ábra - A 2010-2018. évben az emberi és állati egészségügyi ellátásban képződött veszélyes hulladékok mennyiségi adatai Hiányosságok:  A hulladékégetés során képződő égetési maradékok (salak, pernye) nagyrészt továbbra is veszélyes hulladékként lerakásra kerülnek. Az esetleges felhasználási módok (primer nyersanyagforrások helyettesítése) terén még további erőfeszítések szükségesek a lerakás visszaszorítása érdekében.  Háziorvosoknál és az egyéb magánrendelések során keletkező hulladékok megfelelő kezelésének további fejlesztése szükséges.  Környezetvédelmi szempontból lényeges előrelépés lenne a lakossági egészségügyi hulladékok (egyszer használatos gyógyászati eszközök, pelenkák, stb.) és gyógyszerhulladékok megfelelő gyűjtésének népszerűsítése. 4.6.9.2 Előrejelzés A hulladékok képződésében kettős hatás érvényesül, a környezetvédelmi megfontolások a hulladékképződés növekedése, míg a hulladékgazdálkodási előírások a hulladékképződés csökkentése irányában hatnak. A vizsgált időszakban a hulladékképződés először csökkenő tendenciát mutatott, majd a 2016. évben ismét növekedésnek indult. A hulladékképződést nagyon sok tényező befolyásolja, de az egészségügyi szolgáltatók hulladékgazdálkodási tevékenységének következetes és komplex ellenőrzése, valamint a cselekvési irányokban bemutatott megelőzési javaslatok megvalósításával a hulladékképződés csökkenthető. A HKI előírása alapján a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk, hogy 2025. január 1-től biztosítani tudják a háztartási veszélyes hulladék elkülönített gyűjtését. Ezen intézkedés 22428 21239 20021 15759 13319 12706 12584 13986 14078 0 5000 10000 15000 20000 25000 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 M e n n y is é g ( to n n a ) Időintervallum (év) Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 159 hozzájárulhat a lakosságnál keletkező gyógyszerhulladékok még hatékonyabb gyűjtéséhez, megfelelő módon történő kezeléséhez, ártalmatlanításához. Mindemellett fontos ismételten hangsúlyozni, hogy a 2020-ban kialakult COVID-19 járványügyi helyzetből adódóan az egészségügyi intézményekben a szokásosnál jóval több veszélyes hulladék fog keletkezni, amely majd a 2020. évi adatszolgáltatás során lesz számszerűsíthető. 4.6.9.3 Cselekvési irányok A 2021-2027 időszakra szóló OHT az alábbiakban bemutatott cselekvési irányokat határozza meg az egészségügyi és gyógyszerhulladékok tekintetében, melyek célja továbbra is a keletkező hulladékok mennyiségének a csökkentése, valamint annak hatékonyabb visszagyűjtése, kezelése, ártalmatlanítása. Hasznosítás Ebben a hulladékáramban képződő veszélyes hulladékok legnagyobb részt fertőző hulladékok, amelyek közvetlen hasznosíthatósága nem megvalósítható. Először el kell végezni a sterilizálást, majd ezt követheti egy olyan előkezelési folyamat, mely során megtörténik a teljes hulladékmennyiség szétválasztása anyagminőség szerint. A válogatásnak olyan módon kell történnie, hogy a kapott frakciók alkalmasak legyenek anyagában történő hasznosításra (üveg, fém, műanyag), égetéssel történő hasznosításra vagy ártalmatlanításra, illetve a maradék pedig nem veszélyes hulladéklerakóban történő lerakásra. Hulladékcsökkentés, a nem-égetéses eljárások fejlesztése A veszélyes hulladékégetők azon túlmenően, hogy környezetszennyező hatásúak, másik problémája, hogy a keletkező salak és pernye is veszélyes hulladéknak minősül és azok megfelelő ártalmatlanítása további költségekkel jár. A nem-égetéses eljárások esetén egy nem veszélyes hulladék mennyiséget kapunk, amelynek a megfelelő kezelése, hasznosítása biztosítja az anyagkörforgást, ezáltal a hulladékcsökkentés irányába hat (ld. előző bekezdés). Hulladékgyűjtő udvarok A lakossági hulladékgyűjtő udvaroknak környezetvédelmi szempontból van óriási jelentősége, hiszen a lakosságnál számos olyan veszélyes hulladék képződik, amelyek jelenleg a közszolgáltatás keretében elszállított kommunális hulladékok közé keverednek. Jelen hulladékáram hulladékai is ezek közé sorolhatók. Jelenleg a lakosságnak nincs – vagy csak aránytalanul magas szállítási költség mellett van – lehetősége a háztartásokban keletkező egészségügyi hulladék elhelyezésére. A jelenlegi hulladékgyűjtő udvarok rendszerét fejleszteni Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 160 szükséges, valamint újak létesítése is szükséges, amely legjobban a közszolgáltatók ez irányú motiválásával hajtható végre a legegyszerűbben, hiszen a hulladékudvarok működtetésében a jogi szabályozás is a közszolgáltatókat nevesíti. Speciális gyűjtőhelyek Növelni kell a lakosságnál képződő gyógyszerhulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló speciális hulladékgyűjtő helyek számát. Szemléletformálás A lakosság környezettudatos szemléletének kialakításában először létre kell hozni és működtetni kell azt a rendszert (pl. hulladékudvaron elkülönített veszélyes hulladék gyűjtés), amibe be kívánjuk vonni az egyes embereket, ezt követően van csak értelme hasznos célként láttatni a rendszert, majd elkezdődhet a lakosság megnyerésének folyamata is különböző kampányokon, reklámokon keresztül. Az a tapasztalat ugyanis, hogy az emberek az értelmes és kimutathatóan hasznos célokért képesek és akarnak is tenni, természetesen csak abban az esetben, ha mindez nem támaszt velük szemben aránytalanul nagy elvárásokat. Kiterjesztett gyártói felelősség rendszere Az új uniós minimumkövetelmények okán a hazai szabályozás felülvizsgálata és jelentős átalakítása szükséges. Az irányelvi előírások és a hazai szabályozás eredőjeként gyógyszerhulladékokra az új minimumkövetelményeknek megfelelő EPR rendszert szükséges alkalmazni 2023. január 5-től. Az új rendszer bevezetésének vizsgálata ezen hulladékáramra elengedhetetlen. 4.6.10 Növényvédő szerekből és csomagolóeszközeikből képződő hulladék 4.6.10.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok A forgalomba került növényvédő szer készítmények egy része a mezőgazdasági nagyüzemek megszűnése, átalakulása miatt nem került felhasználásra, időközben szavatosságuk lejárt, illetve egyes készítmények felhasználását jogszabály tiltotta meg. A lejárt szavatosságú növényvédő szerek mennyisége – részben a korábbi években meghirdetett gyűjtési akcióknak köszönhetően – csökkent, de az átvételre eddig nem került növényvédő szer hulladék még mindig jelentős környezeti és egészségi kockázatot jelenthet. A növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezését, valamint a növényvédő szerek csomagolását, jelölését, tárolását és szállítását a többször módosított 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet szabályozza. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 161 A hulladékgazdálkodási szakterület 2017-ben megbízta a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarát, hogy végezze el a lejárt szavatosságú növényvédő szerek országos felmérését. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elvégezte az ország minden megyéjében és Budapesten a felmérését. A lejárt szavatosságú növényvédő szerek mennyiségei az alábbi kategóriák szerint kerültek felmérésre: rendszerváltás előttről származó mennyiségek, rendszerváltás és az európai uniós csatlakozási időpont közötti időszakból származó mennyiségek, az európai uniós csatlakozási időszakból származó mennyiségek. A felmérés során a fentiek szerint megadott kategóriák tekintetében összesen 132 961,65 kg szilárd halmazállapotú, valamint 167 719,17 liter folyékony halmazállapotú lejárt szavatosságú történelmi növényvédő szert rögzítettek. A felmérésben rögzített csomagolóanyagok meghatározása nem releváns, ugyanis kevés helyen került feltüntetésre a csomagolás fajtája (jellemzően a következők szerint: kannában, alumínium hordóban, flakonokban, műanyag hordókban). 70. táblázat - Felmérés alapján a lejárt szavatosságú növényvédő szerek mennyisége a 2017. évben Magyarországon évente nagyságrendileg 2500 tonna, növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz, zömében műanyag kanna, továbbá szennyezett papírzsák, társított hulladék és minimális üveghulladék képződik. Jelenleg ez stagnáló helyzet, de amint jelentősen növekszik a mezőgazdasági iparág növénytermesztési ágazata, ez a mennyiség növekedhet. A növényvédő szerrel szennyezett csomagolások esetében a gyógyszermaradványokkal szennyezett csomagoláshoz hasonlóan egyszerre követelmény az ártalmatlanítás és a minél magasabb fokú hasznosítás. Újrafeldolgozás legfeljebb a garantáltan nem szennyezett, Rendszerváltás előttről származó tételek Ismert, azonosított tételek Szilárd halmazállapotú 33 365,93 kg Folyékony halmazállapotú 24 679,62 liter Ismeretlen, azonosítatlan tételek Szilárd halmazállapotú 48 816,5 kg Folyékony halmazállapotú 33 612,5 liter Rendszerváltás és az európai uniós csatlakozási időpont közötti időszakból származó tételek Ismert, azonosított tételek Szilárd halmazállapotú 22 037,06 kg Folyékony halmazállapotú 38 491,06 liter Ismeretlen, azonosítatlan tételek Szilárd halmazállapotú 5 269,58 kg Folyékony halmazállapotú 13 732,61 liter Az európai uniós csatlakozás utáni időszakból származó tételek Ismert, azonosított tételek Szilárd halmazállapotú 16 103,11 kg Folyékony halmazállapotú 47 275,17 liter Ismeretlen, azonosítatlan tételek Szilárd halmazállapotú 7 369,47 kg Folyékony halmazállapotú 9 928,21 liter Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 162 elkülönített másodlagos vagy harmadlagos csomagolásnál, illetve az égetési maradékból elkülönített fémeknél jöhet szóba. A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyagok, göngyölegek gyűjtését és ártalmatlanítását – a növényvédő szereket gyártók/elsődlegesen forgalmazók finanszírozásával – 2003 óta közvetítő szervezet szervezi meg. A Ktdt., valamint a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladékok kezeléséről szóló 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet alapján Magyarországon egy közvetítő szervezet van jelenleg, aki több mint 160 gyűjtőhelyen végzi a növényvédő szerrel szennyezett, kiöblített csomagolóeszközök és csávázott vetőmagos zsákok visszavételének koordinációját. Tárgyév Képződött csomagolási hulladék összesen (tonna) Összes anyagában történő hasznosítás (tonna) Hulladékégető műben energetikai hasznosítással történő elégetés és ártalmatlanítás (tonna) Összes hasznosítás és hulladékégető műben energetikai hasznosítással történő elégetés és ártalmatlanítás (tonna) 2013 2 034 - 1403 1 403 2014 2 260 - 1 403 1 403 2015 2 320 - 1 470 1 470 2016 2 250 - 1 674 1 674 2017 2 262 - 1 783 1 783 2018 2 225 - 1 536 1 536 71. táblázat - Közvetítő szervezet összesített adatai 4.6.10.2 Előrejelzés A növényvédő szerek, valamint a növényvédőszeres csomagolóanyag mennyiségének jelentős növekedésével nem kell számolnunk, csak a mezőgazdasági termelés ugrásszerű növekedése esetén. Ennek ellenére a gyűjtésben nem megoldott hulladékokról minél hamarabb gondoskodni szükséges. 4.6.10.3 Cselekvési irányok A társadalmi, politikai, élelmiszerlánc-biztonsági kockázatok mellett hulladékgazdálkodási szakmai szempontból indokoltnak tartjuk a történelmi növényvédő szer hulladék gyűjtését és kezelését. A több évtizede húzódó problémát az érintett lakosság környezet-egészségügyi állapota érdekében meg kell oldani, különösen az országnak azon a részein, ahol a mezőgazdasági tevékenység jelentős, és korábban forrás hiány miatt elmaradt a történelmi növényvédő hulladékok kampányszerű gyűjtése, melynek mielőbbi pótlása szükséges. A képződött szennyezett csomagolási hulladékok jól működő elkülönített visszagyűjtését az EPR rendszer 2023-ban történő átalakítása után is fenn kell tartani, a kialakított hálózatot tovább kell fejleszteni, a visszagyűjtési arány növelése érdekében. Amennyiben a mezőgazdasági fóliák gyűjtésére az Agrárminisztériumi támogatásával létrehozott Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 163 gyűjtőpontok más mezőgazdasági eredetű hulladékok gyűjtésére is kibővítésre kerülnek, a gyűjtőpontokon a növényvédőszerek csomagolásai is elkülönített gyűjthetőek. Az anyagában újrahasznosítási lehetőségeket fejleszteni szükséges. A magasabb visszagyűjtési arányok elérése érdekében a megkezdett szemléletformáló kampányokat folytatni, kiterjeszteni szükséges. 4.6.11 Azbeszthulladék 4.6.11.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok Az azbeszt a természetben előforduló szálas szerkezetű ásvány, és mivel nagy szakítószilárdságú, ellenáll a hőnek, illetve a legtöbb vegyi anyagnak, előszeretettel alkalmazták az építőiparban: remek szigetelőanyag, de tetőfedésre is alkalmas. Főbb alkalmazási területei: palatetők (hullámpala, síkpala), szigetelések épületeken. Magyarországon szakmai becslések szerint jelenleg 100-120 millió m2 azbesztpala van a házak tetején, illetve 150-200 ezer m2 úgynevezett szórt azbeszt szigetelőanyagként beépítve, főleg panelházakban és középületekben (óvodákban, iskolákban, sportcsarnokokban). Az azbeszt minden formája veszélyes az emberi szervezetre. 1999-ben megindult és 2002 végéig folyt a szórt azbesztet tartalmazó épületek országos felderítése és nyilvántartásba vétele. Azbesztszennyezéssel érintett városok: Tata, Tatabánya, Esztergom, Nyergesújfalu, Komárom, Ajka, Pétfürdő, Oroszlány, Veszprém, Siófok, Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár, Budapest XI. ker., Százhalombatta. Magyarországon két gyárban (selypi, nyergesújfalui) működésük ideje alatt több mint 350 millió m2 hullám- és síkpala készült. Azóta számos ingatlanon történt tetőcsere, sok ingatlant elbontottak, de még mindig jelentős az olyan épületek száma, amelyeket azbesztes pala borít. További jelentős mennyiség a 86 millió folyóméter hosszúságúnak becsült azbeszt tartalmú cső bontásával képződő, várhatóan mintegy 900 ezer m3 hulladék. Mivel 2005. január 1-től hazánkban az azbeszt rostot tartalmazó termékek forgalmazásának és felhasználásának tiltása teljes körűvé vált, az azbeszt tartalmú potenciális hulladékok mennyisége végessé vált. Több program is indult a lakó- és középületekben található azbeszt-tartalmú szigetelések biztonságos eltávolításának és ártalmatlanításának támogatására. Három településen összesen közel 37 000 m2 azbeszttartalmú vakolatot távolítottak el, ami több mint 20%-a a lakóépületekben felmért összes azbeszt-szigetelésnek. A magántulajdonban lévő ingatlanok azbesztmentesítéséhez szükséges támogatások hiánya következtében a folyamat lelassult majd megállt. Az érintett lakóépületek tulajdonosai önerőből jellemzően nem képesek az azbesztmentesítés teljes költségét finanszírozni. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 164 Az építési-bontási tevékenységekből képződő azbeszthulladékon túl további hat hulladékkódon (06 07 01*, 06 13 04*, 10 13 09*, 15 01 11*, 16 01 11*, 16 02 12*) tartanak nyílván azbeszt tartalmú hulladékokat, bár mennyiségük a bontási hulladék mennyiségéhez képest igen csekély. Azonosító kód 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 06 13 04* 0 0 0 0 0 0 2 3 0 10 13 09* 1 0 0 0 0 0 0 0 0 15 01 11* 209 671 333 426 336 326 357 416 554 16 01 11* 15 14 10 6 10 2 6 4 4 16 02 12* 13 10 10 6 3 2 3 7 1 17 06 01* 198 195 298 140 208 191 126 128 142 17 06 05* 3 696 3 900 6 332 2 776 2 025 2 822 2 805 2 911 3 232 Összes 4 132 4 789 6 983 3 353 2 582 3 345 3 299 3 469 3 933 72. táblázat - Képződött azbeszthulladék mennyisége 2010-2018 között (tonna)102 A Ht. szerinti hulladékgazdálkodási hierarchia értelemszerűen nem érvényesülhet. Japánban ugyan voltak kísérletek és technológia-fejlesztések a termikus, izzításos eljárásokra vonatkozóan, de e technológiák széleskörű elterjedése a magas energiaigény miatt nem várható. Tekintettel az azbeszt nagyfokú veszélyességre és az anyag tulajdonságaira, nem lehet újrahasználatot, újrafeldolgozást, egyéb hasznosítási lehetőségeket alkalmazni, ezért az azbeszt tartalmú hulladékok esetében jelenleg szinte egyetlen kezelési mód a „Lerakás műszaki védelemmel (elhelyezés fedett, szigetelt, a környezettől és egymástól is elkülönített cellákban)”. Főleg egészségügyi szempontból kívánatos minél előbb nagy mennyiségben az azbeszt eltávolítása és az így keletkező hulladék hulladéklerakóban történő ártalmatlanítása. Kezelési kód 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 D10 150 186 287 376 271 187 237 157 117 D5 8 485 7 172 7 550 5 348 5 643 34 888 7 204 8 119 9 800 D9 0 0 14 257 214 276 381 340 726 R1 39 0 0 1 0 0 0 0 0 R10 0 0 0 0 0 1 469 0 0 0 R11 0 0 0 0 0 0 0 0 0 R12 3 2 4 3 9 0 0 0 0 R4 0 0 0 0 41 67 82 116 128 Összes 8 677 7 361 7 855 5 985 6 178 36 888 7 904 8 732 10 770 73. táblázat - Kezelt azbeszthulladék mennyisége 2010-2018 között (tonna)103 Mivel a képződő hulladékok zöme a VM rendelet alapján várhatóan továbbra is a 17 főcsoportba tartozó 17 06 01* (azbeszttartalmú szigetelőanyag), illetve 17 06 05* (azbesztet tartalmazó építőanyag) kódú, azaz építési-bontási hulladék lesz, aminek jelenleg más reálisan, nagy volumenben alkalmazható kezelése más országokban sem megoldott, a lerakás további 102 Forrás: OKIR EHIR 103 Forrás: OKIR EHIR Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 165 dominanciája várható. Az azbeszt tartalmú veszélyes építési-bontási hulladékok lerakással történő ártalmatlanítására alkalmas kezelőből 9 db van hazánkban. Veszélyes hulladéklerakót üzemeltető Kapacitás Cirkont Neo Zrt. 40 000 t/év (keretmennyiség) Saubermacher Magyarország Kft. Galgamácsa 80 000 t/év (keretmennyiség) Saubermacher-Marcali Kft.-Marcali 20 000 t/ év (keretmennyiség) Depónia Nonprofit Kft. -Székesfehérvár 1000 t/év Motim Zrt. - Mosonmagyaróvár 5000 t/év FCC Hódmezővásárhely Kft. 2000 t/év (keretmennyiség) Nyírflop Kft. - Ibrány 3650 t/év Design Kft. – Debrecen 700 t/év Design Kft. - Dunaújváros 1990 t/év 74. táblázat - Az azbeszt tartalmú veszélyes építési-bontási hulladékok lerakással történő ártalmatlanítására alkalmas lerakók A hatályos hazai jogi szabályozás, a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet szerint az „Azbesztet tartalmazó építési-bontási hulladék B1b alkategóriájú hulladéklerakón vizsgálat nélkül átvehető, ha a hulladék az azbeszten kívül más veszélyes összetevőt nem tartalmaz és az azbeszt polimerrel burkolt, vagy szálait kötőanyag tartja össze. Azbesztet tartalmazó építési-bontási hulladék kizárólag az azbeszthulladék számára kialakított külön medencében rakható le”. A Ht. 2018. március 1-vel hatályba lépett, a lakosságnál képződött azbeszthulladék hulladékgyűjtő pontokon történő átvételére, szállítására, bejelentésére vonatkozó szabályok megteremtették a törvényi hátterét egy lakosságot célzó azbesztmentesítési programnak. A program megvalósítása az elkövetkező évek feladata. 4.6.11.2 Előrejelzés Figyelmet kell fordítani az azbesztcement termékek anyagminőség-romlására, mivel azok egy része már elérte, vagy hamarosan eléri a műszakilag becsült életkor (30-50 év) felső határát. 4.6.11.3 Cselekvési irányok Jelenleg a lakosságnál az azbesztet tartalmazó veszélyes építési-bontási hulladék legnagyobb arányban az azbesztet tartalmazó sík-, vagy hullámpala tetőfedés elbontása során képződik. Ezen hulladéktípus az európai hulladékjegyzék szerinti 17 06 05* azonosító kódú, azbesztet tartalmazó építőanyag megnevezésű veszélyes hulladék. Az azbeszt tartalmú építési anyagok bontási hulladékát (pl. tetőelemként, kerítéselemként felhasznált, hulladékká vált sík- vagy hullámpalát stb.) veszélyes hulladékként kell kezelni, Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 166 ezen anyagok bontási hulladékának ártalmatlanítása a lakosságra aránytalanul nagy anyagi terhet ró. Előbbiek okán egyre több ilyen hulladék kerül illegális elhelyezésre vagy bekeverésre a nem veszélyes pl. a települési vegyes hulladék közé, ami magában hordozza akár az emberi egészséget és a környezet épségét is veszélyeztető helyzetek kialakulásának kockázatát. Tovább rontja a helyzetet, hogy az ország több térségében az ilyen típusú hulladékok kezelésére jogosult szervezetek földrajzilag is jelentős távolságra helyezkednek el, ezért az ilyen típusú hulladékok kezelése a szállítással együtt nagyon költséges. Számos ingatlanon történt tetőcsere, sok ingatlant elbontottak, de még mindig jelentős az olyan épületek száma, amelyeket azbesztes pala borít. Megoldatlan problémát jelent a főleg kertvárosi lakóövezetekben elterjedt palatetők cseréje. A cél elsődlegesen az azbesztet tartalmazó veszélyes hulladék (palahulladék) szakszerű elhelyezésének, ártalmatlanításának biztosítása. A jelentős egészségügyi kockázatok miatt a jelenlegi helyzeten változtatni kell, a képződés és a kezelés mennyiségét, a mentesítés intenzitását fokozni kell a jövőben. A lakosságnál nagy mennyiségben képződő azbeszt tartalmú hulladék megfelelő kezelése érdekében 3 éven belül (2023-ig) javasolt pályázati program kidolgozása, valamint megvalósítása. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 167 4.7 Biológiailag lebomló hulladék 4.7.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok A 2013. január 1-jén hatályba lépett Ht. tartalmazza a biológiailag lebomló hulladék és a biohulladék fogalmát. Az alapvető különbséget a két fogalom között a Ht. értelmező rendelkezései adják meg, miszerint:  biohulladék: a biológiailag lebomló, parkokból származó vagy kerti hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőkben és kiskereskedelmi tevékenységet folytató létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az ezekhez hasonló, élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hulladék  biológiailag lebomló hulladék: minden szervesanyag-tartalmú hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható, ideértve a biohulladékot is A fenti fogalommeghatározásból következik, hogy a biohulladék is biológiailag lebomló hulladék. A biológiailag lebomló hulladékok körét az alábbi ábra szemlélteti, amely alapján a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban képződő szerves hulladék, a szennyvíziszap, valamint a települési hulladék szerves összetevői is ezen hulladékáram részét képezik. 18. ábra - Biológiailag lebomló hulladékok köre A Ht. a biológiailag lebomló hulladék és a biohulladék fogalmának meghatározásán túl további fontos előírásokat tartalmaz a biológiailag lebomló hulladék kezelésével kapcsolatban. A biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve szerint elő kell segíteni a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és hasznosítását annak érdekében, hogy a hasznosítás után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 168 vissza, valamint a hulladéklerakókon lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen. A fentiekből adódóan ugyanis európai uniós kötelezettség, hogy a települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35%-ra kell csökkenteni. Az 1995. évi bázisadat alapján Magyarországnak 2016. július 1-jéig 820 000 tonna alá kellett csökkenteni a tárgyévben hulladéklerakóban lerakott biológiailag lebontható települési hulladék mennyiségét. Az adatgyűjtés szervezeti hátterét a tagállami környezetvédelmi hatósági szervezetrendszer biztosítja. Az OKIR-ba a vonatkozó jogszabályok alapján jelentett adatokat a hatóság ellenőrzi és fogadja el. A gyűjtött adatok ellenőrzését szolgálta a 2017. és 2018. évben végzett két évszakos gyűjtött települési hulladék analízise. A vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy a hulladéklerakók által jelentett összetétel adatok a vegyesen gyűjtött települési hulladék országos összetétel adataival korrelálnak. A lenti táblázat alapján a települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló hulladék arányára előírt kötelezettséget Magyarország teljesítette. Tárgyév keletkezett biológiailag lebontható települési hulladék (tonna) hulladéklerakóban lerakott biológiailag lebontható települési hulladék (tonna) hulladéklerakóban lerakott biológiailag lebontható települési hulladék (%) 1995 2 340 000 2016 631 434 26,98% 2017 631 567 26,99% 2018 640 327 27,36% 75. táblázat - Hulladéklerakóban lerakott biológiailag lebontható települési hulladék aránya104 A 1999/31/EK irányelv módosítása során előírt maximum 10%-os (derogációval 25%-os) települési hulladék lerakási arány 2035-re történő teljesítése további jelentős lépéseket igényel, mivel a települési hulladék nagy része még mindig lerakásra kerül. A célérték teljesítéséhez (amellett, hogy hazánk derogációra lesz jogosult) a települési hulladék hasznosítási arányának drasztikus emelésére van szükség, melyhez további fejlesztések, beruházások indokoltak a hulladékgazdálkodási területen. A 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet határozza meg a biológiai hulladékkezelés fontosabb szabályait, valamint a kapcsolódó fogalmakat. A VM rendelet alapján a biológiailag lebomló hulladékról elsődlegesen az alábbi két területen beszélhetünk: 104 Forrás: EUROSTAT Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 169 − 20-as települési hulladékok főcsoportján belül kiemelten kell foglalkoznunk az elkülönítetten gyűjtött biohulladékokkal, amelyek elsősorban 20 02 01 (kertekből és parkokból származó biológiailag lebomló hulladék), és 20 01 08 (elkülönítetten gyűjtött biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék) hulladékazonosító kód alá tartoznak. − 02-es főcsoportba tartozó mezőgazdasági, kertészeti, akvakultúrás termelésből, erdőgazdálkodásból, vadászatból, halászatból élelmiszer-előállításból és feldolgozásból származó hulladékok közül azokkal foglalkozunk kiemelten, amelyek hulladékként jelennek meg. Mindkét főcsoport már bemutatásra került a korábbi fejezetekben, de mivel ezen két főcsoporton belül keletkező biológiailag lebomló anyagáramok közös megoldásokat és fejlesztéseket igényelnek, ezért jelen fejezet külön is vizsgálja. A fentieken túl továbbá kiemelt figyelmet kell fordítani a vegyesen gyűjtött hulladék biológiailag lebomló részére, ugyanis HKI kötelezettségként jelenik meg a biohulladék kötelező elkülönített gyűjtése (vagy keletkezés helyén történő gyűjtése és hasznosítása) 2023. december 31-től. A vegyesen gyűjtött települési hulladék összetételének nagy részét a vegyesen gyűjtött települési hulladék analízisének vizsgálata során a biológiailag lebomló hulladék (2007-ben 19,3%, 2018-ban 17,15%) adta. A biológiailag lebomló hulladék mennyisége jellemzően egyrészt a zöldhulladék, másrészt az élelmiszer-hulladék mennyiségéből áll. A zöldhulladék mennyisége a 2018. évi települési hulladékra vonatkozó összesített adatok alapján csökken a vegyesen gyűjtött hulladékban, tekintettel arra, hogy az egyre inkább kiépülő elkülönített zöldhulladék gyűjtési rendszer már érezteti a hatását. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a házi komposztálás is nagy mértékben hozzájárulhat ezen hulladékáram vegyes települési hulladékból való kikerüléséhez. A teljes élelmiszer-hulladék mennyisége átlagosan mintegy 12%, ez azt jelenti, hogy a 2018-ban keletkezett 2,6 millió tonna vegyes hulladékból mintegy 320000 tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, ami fejenként évente 32,7 kg élelmiszer hulladékot jelent (ebben nincs benne a közcsatornába juttatott élelmiszer-hulladék mennyisége, ami további mintegy 15 kg/fő/év mennyiség lehet víz nélkül). - Ez azt jelenti, hogy becslések szerint az éves átlagos élelmiszerfogyasztásra vonatkoztatva kizárólag a vegyes hulladékban évente átlagosan fejenként 32 000 Ft-ot dobunk ki. Ennek egy jelentős része megelőzhető lenne a vásárlási, fogyasztói szokások változtatásával. Jellemzően a téli időszakban – különösen az ünnepek idején – az élelmiszer-hulladék mennyiség a jelentősebb, míg a tavaszi kerti munkák megkezdésével a zöldhulladék mennyisége növekszik. Az élelmiszer-hulladék kezelésében növekszik a komposztálás szerepe. A Nemzeti Élelmiszerlánc biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) vonatkozó mérése alapján 2019-ben ennek egy főre vetített mennyisége 15,15 kg/fő volt. Emellett jelentős az állati (társ- és haszonállat) takarmányozásra fordított élelmiszer-hulladék mennyisége is, amely 10,41 kg/fő/év. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 170 A biológiailag lebomló hulladékáram a mezőgazdaságból és a feldolgozóiparból (élelmiszeriparból) származik, amelynek egy része jelenik meg a lakosságnál a települési hulladék részeként. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat bruttó hozzáadott értéke meghaladja az 1 500 milliárd Ft-ot és a teljes GDP több mint 4%-át adja. E hulladékáram specialitása, hogy nagy része meg sem jelenik hulladékként, közvetlenül hasznosításra kerül. A mezőgazdasági hulladék volumene az utóbbi években meghaladta a 600 ezer tonnát és szinte teljes egészében hasznosításra került. A települési hulladékon belül a mintavételes eljárások alapján, 20-30%-ot képvisel a biológiailag lebomló hulladék, vagyis hozzávetőleg 1 millió tonna hulladékról beszélhetünk. A települési hulladék főcsoportba tartozó zöldhulladék és konyhai, étkezési hulladék a közszolgáltatói gyűjtési rendszerbe kerül. Az OKIR EHIR adatai alapján a 20 02 01 hulladékazonosító kódú, a biohulladékon belül a gyakorlatban zöldhulladéknak nevezett hulladékból 360 ezer tonna került 2018-ban hulladékkezelés folyamatába. A kezelt 20 02 01 hulladékazonosító kódú hulladék legnagyobb része R3 kezelési kód alatt, elsősorban komposztálásra került (286 ezer tonna). A közszolgáltatók által begyűjtött biohulladék mennyisége 2018-ban 217 ezer tonna volt, amely mellett 275 ezer tonna volt a komposztált mennyiség, ami azt jelzi, hogy a begyűjtött biohulladékok komposztálása elsősorban erre a hulladékáramra épül. Kedvező statisztikai adat, hogy a komposztált biohulladék mennyisége évről évre növekszik. A 20 01 08 hulladékazonosító kódú, a biohulladékon belül a gyakorlatban konyhai hulladéknak nevezett hulladékból a 2018-as évben mindösszesen 4 ezer tonna elkülönített gyűjtése történt meg. Ezen anyagáram elsősorban a vegyesen gyűjtött települési hulladékba kerül, amely csak nagyon kis mértékben kerül hasznosításra. A jelenlegi elkülönített biohulladék-gyűjtés elsősorban a lakosságtól a kertekben, valamint a közterületeken, a parkokban keletkező biológiailag lebomló szerves hulladékokra, az úgynevezett zöldhulladékokra korlátozódik (hulladékjegyzék szerinti azonosító kód: 20 02 01). A településeken ezek a kertekben és parkokban képződő hulladékok azok, amelyek gyűjtése a keletkezésük jellege miatt is elkülönítetten történik (közterületek gondozása), illetve viszonylag egyszerű a lakossági elkülönített gyűjtés bevezetése és működtetése. Az előállított, szeparált nagy tisztaságú szerveshulladék feldolgozásának két iránya lehet: − a biológiailag nem lebontható szervesanyagok feldolgozása nyersanyaggá és energiahordozóvá (fűtőolaj, szintézisgáz), − a biológiailag lebontható szervesanyagok feldolgozása komposzttá, amely alkalmas a növénytermesztés számára biológiailag tiszta, szennyezőanyagoktól (patogénektől, csírázásra képes gyommagvaktól, mikotoxinoktól, stb.) mentes, talajmelioráló, terméshozam növelő, tápanyagpótló készítmények előállításához, magas beltartalmú szerves alapanyagként. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 171 A komposztálás történhet a hulladék keletkezésének helyén, valamint a közszolgáltatási rendszer részeként komposztáló telepeken. A fenntartható fejlődés szempontjából alapvető környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi érdek is, hogy a termőföldekről elszállított nagymennyiségű biológiailag lebomló szervesanyag minél nagyobb hányada megfelelő minőségben és módon visszakerüljön a termőföldbe. 4.7.2 Előrejelzés Ahogy az a 4.3 fejezetben bemutatásra került, a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék kapcsán jelentős változás nem várható, míg a települési hulladékon belüli, elsősorban a lakosságnál keletkező biológiailag lebomló hulladék mennyisége elvileg növekedhet a fogyasztás emelkedésével párhuzamosan, de mivel ezzel kapcsolatban számos megelőző intézkedés várható (pl. élelmiszer hulladék képződésének megelőzése), ezért ennek csökkenése prognosztizálható. A biológiailag lebomló hulladékok esetében egyértelmű cél a hasznosítás. Az időarányos hulladékgazdálkodási cél megvalósult, a lerakóra kerülő biohulladék mennyisége csökkent, nőtt a hasznosítás aránya, ennek ellenére még mindig komoly hiányosságok vannak ezen a területen. Előbbiek előmozdítása érdekében, további grandiózus intézkedések megtétele szükséges. Ezt erősíti a HKI, amely meghatározza a jövőbeni intézkedések alapjait: Magyarország a HKI-val összhangban cselekvési tervet dolgoz ki annak érdekében, hogy csökkentse az elsődleges termelésben, a feldolgozásban és a gyártásban, az élelmiszerek kiskereskedelmében és egyéb forgalmazásában, éttermekben és az élelmiszerellátásban, valamint a háztartásokban képződő élelmiszer-hulladék mennyiségét az ENSZ fenntartható fejlődési céljához való hozzájárulásként annak érdekében, hogy 2030-ig az egy főre jutó globális élelmiszer-hulladék kiskereskedelmi és fogyasztói szinten 50%-kal csökkenjen, valamint az élelmiszerveszteségek a termelési és ellátási láncok mentén csökkenjenek. Az Európai Bizottság 2023. december 31-ig megvizsgálja a tagállamok által az élelmiszer hulladékra vonatkozó adatokat annak megfontolása érdekében, hogy a tagállamok által megállapított közös módszertannak megfelelően bejelentett adatok alapján 2030-ig megvalósítható-e egy, az élelmiszer-hulladék csökkentésére vonatkozó uniós szintű célérték meghatározása. Az előbbiek tekintetében fontos megjegyezni, hogy az Európai Bizottság elfogadta az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó közös módszertannal kapcsolatos és minimális minőségi követelményeket. A HKI arra kötelezi a tagállamokat, hogy kövessék nyomon az élelmiszer-hulladék keletkezését, és hozzanak intézkedéseket a hulladékképződés korlátozására. Ugyanakkor még mindig nincs harmonizált módszer az élelmiszer-hulladék Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 172 mérésére az EU-ban, ami megnehezíti a hatóságok számára, hogy felmérjék annak nagyságrendjét, eredetét, és időbeli trendjeit. A mérési kérdés megoldása fontos lépés a probléma jobb megértése, a koherens nyomon követés és jelentéstétel, valamint az összehangolt uniós szintű politika, különösen az élelmiszer-hulladék csökkentésére vonatkozó lehetséges mennyiségi célok meghatározása felé. 4.7.3 Cselekvési irányok A stratégiai szinten kezelendő problémák, fejlesztési irányok: − a szerves, biológiailag lebomló települési hulladék nagy részben lerakásra kerül, a komposztálásra kerülő mennyiség mindössze 200-300 ezer tonna/év (hozzávetőleg 700-800 ezer tonna hasznosítható lenne), − zárt rendszerű komposztálási technológia megfelelő kapacitásban nem áll rendelkezésre, így azok fejlesztése is szükséges, tekintettel arra, hogy a hulladékgazdálkodásból származó metánkibocsátás jelenleg 8%-áért a nem megfelelő komposztálás felel, − a jelenleg meglévő biohulladék hasznosító kapacitás karbantartása, felújítása, az amortizálódott gépek, berendezések cseréje, igény szerint technológiai fejlesztése szükséges, − a biohulladék kötelező elkülönített gyűjtése (vagy keletkezés helyén történő gyűjtése és hasznosítása) 2023. december 31-től, − az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó módszertan kidolgozása, − házi és közösségi komposztálás elősegítése, − országos szemléletformálási tevékenység. Elkülönített gyűjtési rendszer kiépítése A települési hulladék összetevői között a papír, műanyag, fém és üveg hulladék mellett a biohulladék (20 01 08 azonosító kódú hulladék) jelenik meg anyagában hasznosítható összetevőként, ezért ezen hulladékáram elkülönített gyűjtését a települési hulladékon belül meg kell valósítani, a jelenleg már kiépült rendszereket fejleszteni szükséges. Előbbi intézkedések révén lehetővé válik az így begyűjtött hulladékok hasznosítása és a lerakásra kerülő hulladék szervesanyag-tartalmának csökkentése, amely hozzájárul a hulladéklerakók üvegházhatású gáz kibocsátásának mérsékléséhez. A 20 01 08 azonosító kódú hulladék, elsősorban nedvességtartalma és bomlóképessége miatt csak edényzetben gyűjthető, zsákokban nem. Ennél a hulladéknál is csak a házhozmenő gyűjtés (door-to-door rendszer) hatékony, amelyet az európai gyakorlat alapján a családi házas övezetben 120 literes vagy annál kisebb (a legtöbb esetben barna színű) gyűjtőedényben valósíthatunk meg. A társasházaknál a nagyobb méretű gyűjtőedények használata is jellemző. A gyűjtéshez szükséges logisztikai fejlesztéseket, a szállítójárművek és a gyűjtőedények mennyiségének meghatározását el kell végezni. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 173 Továbbá rendkívül fontos a lakosság tájékoztatása, szemléletformálása a megfelelő módon történő hulladék gyűjtését illetően, hiszen nélkülözhetetlen, hogy a lakosság felismerje, hogy a felelősségteljes lakossági hulladékgyűjtésnek fontos szerepe van a további hulladékkezelés- és hasznosítás tekintetében. A Ht. előírja, hogy 2015. január 1-től elkülönítetten kell gyűjteni a települési hulladék részét képező zöldhulladékot. Előbbiekre tekintettel a 20 02 01 hulladékazonosító kódú hulladék gyűjtés nagy lefedettséggel működik hazánkban. A legtöbb helyen zsákos gyűjtés valósult meg. A hazai hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszerben a minél jobb minőségű és nagyobb mennyiségű zöldhulladék gyűjtésének egyik lehetősége a közszolgáltatók motiválása a szolgáltatási díjon keresztül lehetne, míg a lakosság együttműködésének ösztönzését a szemléletformáló kampányok segítségével lehetne előmozdítani. Előzetes becslések alapján több száz hulladékgyűjtő jármű beszerzése szükséges, valamint nagyságrendileg 4,2 millió háztartáshoz szükséges hulladékgyűjtő edényzetet eljuttatni. Az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó módszertan kidolgozása A hulladékra vonatkozó, jelenleg gyűjtött adatok – különösen a hulladékra vonatkozó statisztikákhoz szükséges adatok – nem tartalmaznak az élelmiszer-hulladék mennyiségére vonatkozó részletes információkat. Ennek az az oka, hogy az élelmiszer-hulladékot nagyon gyakran más hulladékkal együtt gyűjtik össze. Házi/közösségi koposztálás A megelőzési tevékenység érdekében a házi/közösségi komposztálás fejlesztése is javasolt, melynek kapcsán komposztáló edények beszerzése szükséges. Házi komposztálásnak számít az iskolák, óvodák kertjében végzett komposztálás is. Kiemelten fontos annak megvizsgálása, hogy a klímavédelmi célokat is szem előtt tartva a házi, közösségi vagy telepi komposztálás fejlesztése indokolt, figyelembe véve a földrajzi viszonyokat. Marketing stratégia kidolgozása és szemléletfomálás a közszolgáltatás keretében gyűjtött biohulladékból előállított komposzt piaci helyzetének megteremtésére − A potenciális célcsoport(ok) igényeinek ismerete (növénytermesztési követelmények, biogazdálkodók tevékenységének ismerete, különböző felhasználási területek és a főbb alkalmazási kondíciók ismerete). − Honlapok, szórólapok, hirdetések, reklámok, termék prospektusok készítése. − Különböző projektek, vállalatok szponzorálása, pl. Állat- és Botanikus Kert, Debreceni Virág Karnevál. − A komposzt forgalmazása esetén a forgalmazási név megválasztása (rövid, hangzatos), a csomagolás megnyerő legyen, amelyen fel kell tüntetni a minőségi jellemzőket, használati Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 174 utasítást, zöldszámot, amelyen a gyártó szakképzett dolgozója az esetlegesen felmerülő kérdések esetében kielégítő válasszal tud szolgálni. − Komposztáló üzemekben nyílt nap szervezése, ahol a szakmában jártas munkaerő információval szolgálhat. − Új és meglévő vevőknek kedvezmények, törzsvásárlói kártya bevezetése. − Szimpátiát kelthet, jó reklámnak minősülhet a táj-és városépítészetben, illetve a közterület fenntartásban való alkalmazás, parkok létesítésénél, zöldterületek kialakításánál és gondozásánál, kármentesítésben (bioszűrőként), erdőtelepítésnél, talajjavításban (eróziócsökkentésre), fesztiválok és rendezvények utáni rekultivációban (tereprendezésben). Kapacitások fejlesztése − A mechanikai-biológiai hulladékkezelő telepek biológiai kezelő kapacitását és kihasználtságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mert az elkülönített biohulladék gyűjtés elindulása után, az európai tapasztalatok alapján várhatóan ezek is részben át fognak állni a biohulladékok kezelésére. − Széleskörű felmérést, kutatást kell végezni a megépült komposztáló kapacitás tényleges kapacitásának és kihasználtságának felmérésére. − További lakossági zöldhulladék komposztáló kapacitás kiépítése szükséges, ezek előkészítését el kell kezdeni. − A zöldhulladék komposztáló kapacitások kapcsán érdemes decentralizált modellekben gondolkodni. A decentralizáció azt jelenti, hogy lehetőleg ott épüljön ki a kapacitás, ahol a hulladék képződik. − Élelmiszerek esetében anaerob kezelő kapacitások fejlesztése, azok kapcsán az energetikai hasznosítás elősegítése. A vegyes települési hulladékból (~ 2,4 millió tonna) képződött biohulladék a 2018. évben elvégzett hulladék összetétel vizsgálat alapján 411 600 tonna/év, amelyből a képződött élelmiszer hulladék mennyisége 288 000 tonna/év. A tervezés során azonban számolni kell azzal a céllal, hogy a képződési mennyiség 50%-os csökkentését kell elérni 2030-ra. A biohulladék másik jelentős része a vegyes települési hulladékon belül a zöldhulladék mennyisége, amely mintegy 120 000 tonna/év. A vegyes hulladékban található zöldhulladék mennyiségen túl, még képződik további 296 000 tonna/év (közszolgáltatás körében) és 64 000 tonna/év (nem közszolgáltatás körében). A képződött zöldhulladék mennyiségből ~285 000 tonna kerül komposztálás keretében hasznosításra. A fentiekre tekintettel előre láthatóan a következő tervezési ciklusban további 200 000 tonna/év zöldhulladék mennyiség kezelését kell megoldani házi/közösségi, telepi és ipari komposztálással. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 175 Élelmiszer-hulladékra vonatkozóan – számolva a kötelezően előírt csökkentési követelménnyel – 160 000 tonna/év képződött mennyiség kezelésére szükséges további fejlesztéseket megvalósítani, leginkább anaerob kezelést biztosító, energiahatékonyságot elősegítő beruházással. Mezőgazdasági hasznosítás elősegítése, minőségbiztosítási rendszer kidolgozása Elő kell segíteni gazdasági és jogi eszközökkel a komposztok mezőgazdasági hasznosítását, hogy ezáltal a talajok szervesanyag-tartalmának a növeléséhez és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlathoz hozzájárulhassanak. Komposzt minőségbiztosítási rendszer kialakítása szükséges, amely növeli a termék iránti bizalmat és garantálja az állandó minőséget. Meg kell határozni azokat a tényezőket, amelyek akadályozzák a meglévő kapacitások jobb kihasználását. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján ezek egyfelől gazdasági jellegű okok (a komposztálás üzemeltetési költségei magasabbak, mint a lerakásé), illetve a komposztok felhasználása sok helyen nem megoldott, annak minősége nem megfelelő.  A komposzt műtrágyával szembeni előnyben részesítéséhez a gazdáknak olyan támogatásban kellene részesülniük, ami nem csak a komposzt átvételét támogatná, hanem támogatást nyújtana a komposzt termőföldekhez történő elszállításához, a tárolásához, a komposzt termőföldekre történő kijuttatásának költségeihez is. Problémát jelent, hogy jelenleg a műtrágya fajlagosan olcsóbb (kisebb mennyiség kell belőle, pl. 1 tonna műtrágya kb. 15 tonna komposzttal válható ki), egyszerűbben beszerezhető, könnyebben szállítható, kezelhető, tárolható, könnyebben kihelyezhető.  Minőségi komposzt előállítása, melynek tekintetében elő kell segíteni gazdasági és jogi eszközökkel annak mezőgazdasági hasznosítását, hogy ezáltal a talajok szervesanyag tartalmának a növeléséhez és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlathoz hozzájárulhassanak.  A hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság kapcsolatának erősítése (mind szakpolitika mind gyakorlati megvalósítás). Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 176 4.8 Gumiabroncs 4.8.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok Egy modern gumiabroncs közel százféle összetevőből épül fel, melyek egy részét – és főleg az arányait – a gumiabroncs gyártók nem hozzák nyilvánosságra. Belülről a gumiabroncs szilárdsága vázas szerkezetből épül fel, amelyet szövet-textilbetétek – gumírozott kordszövet rétegek – alkotnak és attól függően, hogy a gumiabroncs diagonális vagy radiális szerkezetű, körbefutó szövet- vagy acél és egyre gyakrabban műanyag szálas betéteket is tartalmaz. A gumiabroncs merev vázát a – nagy szakítószilárdságú, gumibevonatú acélszálakból álló – peremek adják, amelyek használat közben a gumiabroncsot biztonsággal a tárcsához szorítják. A gumiabroncsot vegyi összetevői ellenállóvá teszik az elhasználódással, a hővel és az elöregedéssel szemben. A gumihoz kevert összetevők és vegyi anyagok típusa és mennyisége attól függ, hogy a gumiabroncs melyik részén használjuk ezeket. A gumiabroncs két alapvető részből áll: a futófelületnek – amely az úttal közvetlenül érintkezik – kell biztosítania a megfelelő tapadást, miközben ellenállónak kell lennie a kopással szemben. A másik alkotóelem a karkasz, vagyis a gumiabroncs oldalfala, váz szerkezete, amely a gumiabroncs szilárdságát és rugalmasságát biztosítja. Gumihulladék keletkezhet a gumiáruk gyártása során vagy, mint elhasználódott termékek. A gyártásközi vulkanizálatlan hulladékot a gumi gyártók jellemzően saját üzemeikben dolgozzák fel újra, a használat során elhasználódott műszaki gumitermékek vagy abroncsok hasznosítását pedig hulladékhasznosító üzemekben végzik. A gumiabroncs hulladékok tekintetében nincs megállapított európai uniós hasznosítási célérték (kg/fő/év), az EU joggyakorlatának megfelelően hazánkban is az ún. indirekt szabályozás érvényesül, azaz 2003. július 1. napjától tilos a használt gumiabroncsok hulladéklerakóban történő elhelyezése. Az 1999/31/EK irányelv rendelkezik a hulladéklerakókban át nem vehető hulladékokról, mely tartalmazza a hulladék gumiabroncsot is. A tilalom 2006. július 16-tól már az aprított hulladék gumiabroncsokra is kiterjed, melynek következtében elkerülhetetlenné vált a hulladékká vált gumiabroncsok elkülönített gyűjtése és teljes mértékű hasznosítása. A fenti rendelkezéseket a magyar jogrendbe a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet ültette át. Ennek megfelelően 2006. július 1. után tilos lerakni a hulladékká vált gumiabroncsot, illetve az aprított, darabolt hulladék gumiabroncsot, kivéve a kerékpár-gumiabroncsot és az 1400 mm külső átmérőnél nagyobb gumiabroncsot. Ráadásul a Ktdt. a hasznosítási eljárás fajtáját is szabályozza, termék- és anyagáramonként az energetikai hasznosítás aránya nem haladhatja meg a 45%-ot. A gumiabroncs hasznosításának alapja az országszerte többezres számban szétszórtan elhelyezkedő gumiabroncs forgalmazó, javító és szerelő kisebb és nagyobb vállalkozásoktól történő gyűjtés (ideértve a gépjármű forgalmazóknál és márkakereskedéseknél is képződő Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 177 hulladék gumiabroncsokat), valamint a hazai, jelentős kapacitásfelesleggel rendelkező hasznosítói háttéripar. A gumiabroncsok lerakási tilalmának következtében az átvett hulladék abroncsok hasznosítása újrafutózás, újrafeldolgozás, műszaki alkalmazás, pirolízis és energetikai hasznosítás útján valósul meg, az alábbiak szerint:  Újrafutózás: a gumiabroncsok esetében e művelet tulajdonképpen az újrahasználat egyik esete, amikor az abroncs elkopó futófelületét felújítják. Az eljárás során a lekopott, de sértetlen vázszerkezetű gumiabroncsok futófelületét lehorzsolják, majd új, a közúti forgalomnak alkalmas futófelülettel ellátva kerülnek újra forgalomba. Ezáltal meghosszabbítják a gumiabroncsok élettartamát, melyek így nem válnak hulladékká. Az újrafutózott abroncsok minden tekintetben megfelelnek a biztonságtechnológiai eljárásoknak, ellenben áruk lényegesen kedvezőbb az újakénál. A rendelkezésre álló információk szerint a magyarországi gumiabroncs újrafutózási kapacitás évi 1800-2000 tonna. Manapság a személyautó gumiabroncs újrafutózása nem jellemző, újrafutózásra általában a nagyobb méretű, teherautó abroncsokat viszik.  Újrafeldolgozás – termékgyártás: a termékgyártás alapanyaga a hulladék gumiabroncs kezelése során előállított gumiőrlemény, vagy gumiliszt. Az eljárások során a hulladékká vált gumiabroncsot jellemzően mechanikai darabolásnak, aprításnak, őrlésnek vetik alá, amelynek során az abroncsokból különböző szemcseméretű gumiőrleményt állítanak elő, a gumiabroncsban található acélt- és textilt elkülönítik. A granulálás lényege az, hogy az aprítást egy olyan speciális gépsor végzi, mely során fém-, textil- és ásványi anyagoktól 99,99%-ban megtisztított különböző szemcseméretű (jellemzően 0,1-1 mm; 1-2 mm és 2-4 mm) gumi granulátumot állítanak elő. Az így nyert őrlemény (vagy gumiliszt) számos termék, például játszótéri esésvédő gumilapok, sportpályák, vagy műfüves focipályák, istállószőnyegek alapanyagául szolgál. Az előállított alapanyagokat általában színezik és ragasztóanyaggal keverve a kívánt formába préselik. A késztermékek körét behatárolja, hogy az emberi bőrrel érintkező gumitermékek policiklikus aromás szénhidrogén tartalma - amint azt a REACH rendelet rögzíti - csak nagyon kis mértékű lehet, ami újrahasznosított gumiból sok esetben nem teljesíthető. Újrafeldolgozás – műszaki alkalmazás: a műszaki alkalmazás egyik esete az építőipari felhasználás, amikor alacsonyabb rendű utak, vagy térburkolatok alépítményeiben váltják ki a hagyományosan alkalmazott zúzott kő, vagy kavicsréteget. Az eljárás során az abroncsokat 10 30 cm-es darabokra aprítják (kezelés), majd a megfelelő rétegrendben az adott műszaki létesítmény alapozásánál használják fel. A módszer előnye, hogy az aprított gumiabroncs réteg vízáteresztő képessége, rugalmassága, fagytűrése a hagyományosan alkalmazott kő-kavics rétegnél lényegesen magasabb. Szintén a műszaki alkalmazások sorába tartozik a Magyarországon jelenleg bevezetés alatt álló finomított gumiőrlemény alkalmazása aszfaltmodifikáló szerként, ami megfelelő körülmények között bitumenekhez keverve nemcsak a gumiabroncsok környezetkímélő hasznosítását, hanem egy igen jó minőségű útépítési gumibitumen előállítását is jelenti. Az anyagában történő hasznosítás további alapesete az, amikor nem veszélyes hulladéklerakók mechanikai védelmének kialakítására – jogszabály Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 178 alapján és megfelelő hatósági engedélyek birtokában – egész hulladék gumiabroncsokat használnak fel. A késztermékek körét behatárolja, hogy az emberi bőrrel érintkező érintkező gumitermékek policiklikus aromás szénhidrogén tartalma - amint azt a REACH Rendelet rögzíti - csak nagyon kis mértékű lehet, ami újrahasznosított gumiból sok esetben nem teljesíthető.  Pirolízis: az eljárás során az előkészített gumiabroncs hulladék zárt térben, oxigéntől elzártan magas hőmérsékleten hevítve pirokokszra (pirokorom), gázfrakcióra (pirogáz), valamint piro-olajra és a vázszerkezetét alkotó acélszálakra bomlik. A keletkező frakciók termék státuszba kerülnek, a piroolaj petrolkémiai és finomítói alapanyag, 100% anyagában hasznosul és fosszilis nyersolajat vált ki, a pirokorom gumigyártás és műanyaggyártás alapanyagául szolgál, a pirogáz megtisztítva pedig gondoskodik a rendszer energiaellátásáról, így külső energiaforrást nem kell igénybe venni a reaktorok felfűtéséhez. Több hazai gumipirolízis üzem működik, ebből a dunaharaszti (New-Energy Kft.) tekint vissza a legrégebbi múltra. Itt korábban egy szakaszos működésű pirolizátor volt, amelyet idővel folyamatos működésűre alakítottak át. A képződő gumipirolízis olajat egy helyben telepített, 2000 LE-s Cummins belsőégésű motoros aggregáton keresztül villamos energiává alakítják.  Cementgyári hasznosítás: az eljárás előnye, hogy a gumiabroncs acéltartalma vasoxid formájában beépül a cementbe, így gyakorlatilag nem képződik maradék salak a technológia során. Ennek megfelelően az elégetett abroncs egy része beépül a klinkerbe, és így anyagában hasznosul. Ez jellemzően az acél és a kén, mely az abroncs tömegének 16-25%-a, illetve 1% a. Tehát a cementgyári égetés egyrészt energetikai-, másrészt anyagában történő hasznosításnak minősül. −  Energetikai hasznosítás: a gumiabroncsokat alkotó anyagok magas szervesanyag tartalma miatt jelentős, 32-36 000 kJ/kg fűtőértékkel rendelkeznek, így a lerakás elkerülése érdekében az egyéb módon nem hasznosított gumiabroncsok energetikai hasznosítása valósítható meg. Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet 2011. évi létrehozását megelőzően a gyűjtés és hasznosítás finanszírozásának fő pénzügyi forrása a gyártói felelősségüket kollektíven teljesítők által a kezelést koordináló szervezeteknek befizetett hasznosítási díj volt. A termékként tovább nem használható gumiabroncsok gyűjtésére és hasznosítására a Ktdt. hatályba lépéséig három koordináló szervezet működött, a társaság kezelésében álló gyűjtőpontok száma a gumiabroncs értékesítéssel és szereléssel foglalkozó gazdálkodók nagy száma miatt országszerte meghaladta a több ezret. A környezetvédelmi hatóság adatai szerint a korábbi termékdíjas rendszerben forgalomba hozott gumiabroncsok mennyiségének 75-76%-át – az előírt minimális gyűjtési arányt teljesítve – gyűjtötték be az engedélyekkel rendelkező gyűjtő vállalkozások, és adták át hazai hasznosító partnereknek. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 179 A Ktdt. hatályba lépésével a törvény hatálya alá tartozó, termékként tovább nem használható gumiabroncsok kezelését koordináló szervezetek 2012. január 1. napjával befejezték tevékenységüket, szerepüket a Ktdt.-ben rögzített állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet vette át, amely közbeszerzési eljárások során, kiválasztott vállalkozásokkal szerződik le a gyűjtési és hasznosítási tevékenység elvégzésére. A magyarországi gumiabroncs forgalomba hozatal a 2010-es években jellemzően 40-45 ezer tonna körül mozgott, majd az évtized végére folyamatos emelkedés mellett elérte a 70-75 ezer tonnát. VTSZ 4011 és 4012 (tonna) év kibocsátott mennyiség 2010 42 028 2011 43 542 2012 49 345 2013 46 713 2014 61 314 2015 66 491 2016 71 825 2017 74 890 2018 78 463 76. táblázat - Kibocsátott mennyiségek 105 kezelt mennyiség (tonna) év újrafeldolgozott energetikailag hasznosított ártalmatlanított összesen 2010 14 964 17 104 28 32 096 2012 15 955 10 320 40 26 314 2014 14 074 8 594 306 22 974 2016 31 740 9 731 234 41 705 2018 45 493 9 009 178 54 680 77. táblázat - Kezelt gumihulladék106 Magyarországon természetesen nem kizárólag a környezetvédelmi termékdíj köteles gumiabroncsokból keletkezik hulladék, azaz a fenti táblázatban ismertetett gyűjtött és hasznosított mennyiségen felül további forrásból is keletkezhet és keletkezik is elhasznált, hasznosításra váró gumiabroncs. Ezek egy része a Ktdt. értelmében keletkező mennyiség, tekintettel arra, hogy nem keletkezik termékdíj-kötelezettség természetes személy esetén, a termékdíjköteles termék személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségű saját célú felhasználása során. Ennek értelmében a személygépjárművek magánimportja után termékdíj bevétel nem keletkezik, ugyanakkor a magánimportot követően Magyarországon forgalomba helyezett gépjárművekről lekerülő hulladék gumiabroncsok kezelése egyaránt 105 Környezetvédelmi termékdíj-bevallások alapján 106 Forrás: VM, FM ill. ITM alapján Eurostat (adatszolgáltatás kétévenként) Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 180 szükséges, ezek a finanszírozása nem megoldott. A termékdíjas rendszeren kívül keletkezett mennyiség egy másik esete az illegális termékimport keretében Magyarországra érkezett és az abból keletkezett hulladékból tevődik össze. A nem termékdíjas rendszerből származó elhasznált gumiabroncsok mennyisége – iparági forrásokra hivatkozva – éves szinten megközelíti a 10-12 ezer tonna mennyiséget, melynek egy része után vagy nem kell termékdíjat fizetni vagy nem vallják be a termékdíjas rendszerben, de több ezer tonnára tehető az a mennyiség, amely után a termékdíj nem került megfizetésre, ugyanakkor a gumiabroncsok hulladékká válását követően e mennyiség kezeléséről is gondoskodni szükséges. A jelenleg meglevő újrafeldolgozói kapacitásokkal kapcsolatban elmondható, hogy azok többszörösen lefedik az igényeket, abból újabbak létrehozása csak a végtermék (ha ebből a korábbiakhoz képest újabb, nagyobb piaci potenciállal rendelkező jönne létre) oldaláról lehet indokolt, az alapanyag (gumiabroncs-hulladék feldolgozó) kapacitás létrehozása oldaláról már nem. A feldolgozó kapacitások 110 ezer tonna/évre tehetők, amely elegendő a jelenlegi mennyiség feldolgozásához (ezen felül több 10 ezer tonna/év az energetikai hasznosítási kapacitás). Az építőipari alkalmazás terén várható nagyobb arányú fejlődés (gumibitumen útépítésben történő alkalmazása). A hagyományos, bitumen alapú útépítés során a bitumenhez kevert gumi kedvezően befolyásolja az aszfalt tartósságát, a rugalmassági és zajelnyelési tulajdonságait, valamint a jobb vízelvezetést és tapadást. Az ökölszabály szerint az a működtetési tapasztalat, hogy a gumibitumen alkalmazásával nagyjából 1,5-2-szeres létesítési költséggel körülbelül háromszoros élettartam érhető el ilyen aszfaltok létrehozásával. 4.8.2 Előrejelzés A használat során mintegy 25%-t veszítenek a tömegükből az abroncsok, hazánkban így egész gumiabroncsból évente mintegy 50-55 000 tonna hulladék képződik, amely a legális kibocsátásból, továbbá az illegális forgalomba-hozatalból származik. A hazánkban meglévő hasznosító kapacitások több mint 150 000 tonnányi gumiabroncs hulladék kezelését teszik lehetővé. Az Európai Gumiabroncsgyártók Szövetsége (European Tyre and Rubber Manufacturer's Association) által végzett felmérés szerint az azonos lélekszámú, fejlettebb motorizációval rendelkező országokban kb. 50%-kal több gumiabroncs hulladék keletkezik, mint hazánkban, azaz hasonló változásokra számíthat Magyarország is az OHT ezen időszakában, 2020-ra mintegy 65-70 000, míg 2027-re megközelítőleg 70-75 000 tonna gumiabroncs hulladék képződése várható. A keletkező hulladék mennyiségre azonnal érzékelhető hatása van az EU autógyártói kapacitások változásának, valamint a lakosság pénzügyi helyzetének, az abroncsok Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 181 csereperiódusai ennek megfelelően csökkennek vagy éppen tolódnak ki a lakosság és az ipari szereplők körében. 4.8.3 Cselekvési irányok Várhatóan már középtávon is csak a gumiabroncs feldolgozásából a gumiőrleten, acélon, egyéb anyagokon keresztüli újrafeldolgozás, illetve a gumipirolízis olajok és gázok vegyipari termékben végződő hasznosítása kerül majd befogadásra a hasznosítási eljárások közül, tehát ezek működtetése/megteremtése/támogatása lehet a jövőbeli célkitűzés. A HKI a hulladékstátusz megszűnése tekintetében konkrét kritériumok kidolgozásának megfontolását írja elő több anyagáram esetén, köztük a gumiabroncsokét is. Fontos megjegyezni, hogy a gumiabroncsból előállított termékek forgalomba hozatalára a REACH határértéket állapít meg a termékben található veszélyes anyagok mennyiségére vonatkozóan. Az OHT 2021-2027-ig terjedő időszakára vonatkozóan – a vonatkozó irányelvi és a hazai szabályozás betartása mellett – az alábbi általános cselekvési irányok jelölhetők ki:  a lerakási tilalmak folyamatos ellenőrzése,  az újrahasználat előnyben részesítése, illetve elősegítése, az arra alkalmas gumiabroncsok újrafutózás útján történő hasznosítása azoknál a gumiabroncs típusoknál, ahol ez a közlekedési szabályok szerint lehetséges,  a hulladékká vált gumiabroncsok teljes körű gyűjtése és hasznosítása,  a gyártók és a forgalmazók számára a visszavételi kötelezettség jogszabályi úton történő elrendelése,  a használt gumiabroncsok visszavételének ösztönzése figyelemfelkeltő intézkedések, környezettudatos szemléletformálás útján. Megelőzés  A hulladékképződés megelőzése alapvetően kiemelkedő fontosságú feladat, ugyanakkor a gumiabroncsok specialitása, hogy azok valamilyen berendezés működtetéséhez szükséges kiszolgáló elemek, így a megelőzési szempontok elsősorban az alapberendezések – jellemzően járművek, gépjárművek – szintjén értelmezhetők,  erősíteni kell az EPR-t a HKI-val összhangban, különösen az újrahasználatra való előkészítés, a termék szennyezőanyag tartalmának korlátozása és a termékből képződött hulladék hasznosíthatóságának javítása érdekében,  az újrahasználat, azaz az újrafutózás elősegítéséhez szükséges eszközöket, meg kell jeleníteni a körforgásos gazdaságra való áttéréssel összefüggő jogalkotási feladatok során,  a fogyasztóvédelem és a termékforgalmazás terén fokozni kell az ellenőrzést a termék szennyezőanyag tartalma, a termék élettartamának növelése, valamint az újrafutózás működése és a minőségbiztosítás vonatkozásában, Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 182  szükséges továbbá a hulladékszállításokkal kapcsolatos ellenőrzési tevékenység fejlesztése. Hulladékkezelés  A visszavételi kötelezettséget célszerű lenne bevezetni az OHT 2021-2027-ig terjedő időszaka alatt. A bevezetéssel ugyan valószínűsíthető az illegális lerakás növekedése, azonban megoldást jelenthet a kibocsátás területén a szigorú ellenőrzés, valamint a hulladékkezelési támogatások összegének pontos meghatározása, amely a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer követelményeinek történő megfelelés miatt egyébként is megoldandó feladat.  Biztosítani kell a gyártói felelősség alapján az elkülönített gyűjtés, feldolgozás és az illegálisan lerakott gumiabroncs hulladékok felszámolásának megfelelő mértékű költségeit,  a gyártói felelősség körébe tartozó hulladékok átvételi rendszerét tovább kell bővíteni és működtetni, az önkormányzatokkal és a közszolgáltatókkal, illetve a kereskedelemmel együttműködve,  a lakosságot tájékoztatni kell a hulladékok visszavételének módjáról, valamint a gyűjtőhelyek elérhetőségeiről, az elhasznált gumiabroncsokkal kapcsolatos szemléletformálás az egyéni hulladékkezelést teljesítő gazdálkodó szervezeteknek és az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezetnek egyaránt feladata. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 183 5 Csomagolási hulladék 5.1 Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok A csomagolási hulladékokat a CSKI-t átültető, a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, valamint a Ktdt. és végrehajtási rendelete szabályozza. A kormányrendelet alapján a gyártói felelősség elve érvényesül. 2012-től a termékdíj alapja csomagolás helyett a csomagolószer, alanya a csomagolószer gyártója, ill. az importált csomagolt termék előállítója vagy ún. saját célú felhasználója. Ez a belföldi előállító termékdíj-kötelezettek számát jelentősen csökkentette. A csomagolási hulladék tekintetében széles az anyagtípusok palettája, amely nagy kihívást jelent a gyűjtési és feldolgozási rendszerek tekintetében. A csomagolási anyagok vonatkozásában az alábbi anyagtípusokról beszélhetünk: − papír, − műanyag - PET (polietilén-tereftalát); HDPE (nagysűrűségű polietilén); LDPE (kissűrűségű polietilén); PP (polipropilén); PS (polisztirol); EPS (expandált polisztirol); Egyéb műanyagok: Polikarbonát, melamin, PVC; valamint az egyre inkább megjelenő biodegradábilis (biológiailag lebomló) műanyagok, − üveg, − fém, − fa, − társított, − egyéb (kerámia, textil, bőr, stb.) A csomagolási hulladékok egy része a települési hulladék részeként került gyűjtésre és kezelésre. A települési hulladék fogalom meghatározása a vonatkozó fejezetben bemutatásra került. A lakossági elkülönített hulladékgyűjtés esetében a hulladékgyűjtő szigeteken történő gyűjtést többségében a házhoz menő gyűjtés váltotta fel. Utóbbi nem csak a gyűjtött mennyiségeket, de az elkülönítetten gyűjtött hulladék szennyezettségét is növelte. A csomagolóipar 2018. évi forgalma mintegy 630 Mrd Ft-ot tett ki és a hazai GDP nagyjából 1,7%-át adja.107A csomagolószerek kibocsátásának növekedése európai tendencia, főbb okai a következők:  a háztartások fogyasztásának növekedése: a növekedés üteme csökken, a COVID-19 hatásainak elmaradása után várhatóan 3% körül alakul, 107 Forrás: (CSAOSZ , 2019) Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 184  a fokozódó városiasodás, az egyszemélyes háztartások számának növekedése (kisebb kiszerelések, nagyobb arányú csomagolás),  a csomagolt zöldség-gyümölcs, hús-, sajt- és pékáruk valamint italok térnyerése a csomagolatlannal szemben,  a szállítási költségek csökkenésével a nagy távolságból érkező, többszörös csomagolást igénylő élelmiszerek mennyiségének növekedése,  a távértékesítés növekedése (többszörös csomagolás),  utcai fogyasztásra szánt („to-go”) termékek térnyerése,  az egyutas italcsomagolások térnyerése az újratölthető, többutas csomagolásokkal szemben. 2018-ban a gyártók által bevallott környezetvédelmi termékdíjak alapján számított keletkezett 1,3 millió tonna csomagolási hulladékból 218 ezer tonna került exportálásra, ebből 201 ezer tonna újrafeldolgozásra. Ezen felül 492 ezer tonna került behozatalra és újrafeldolgozásra. A közszolgáltatási rendszerben 2019-ben mindösszesen 230 ezer tonna papír, műanyag, fém és üveg (PMFÜ) hulladék – csomagolás és nem csomagolás - került elkülönítetten gyűjtésre. A 2017-2018-ban elvégzett vegyes települési hulladék analízis alapján a vegyesen gyűjtött települési hulladékon belül átlagosan 26% a csomagolási hulladék aránya. Ez alapján társított, fém és műanyag csomagolások esetében jelentősen magasabb a keletkezett csomagolási hulladék mennyisége, mint a gyártók bevallásai alapján számítva. A keletkezett hulladék mennyiségének gyártói bevallások szerinti számítása az Eurostat alapján is alsó (pl. a nem legális forgalomba hozatalból keletkező hulladékot nem számba vevő), a hulladék összetételből számított mennyiség felső becslés, az eltérések okait az uniós adatszolgáltatási előírások szerint is a jövőben vizsgálni szükséges. A vegyes települési hulladék csomagolási eredetű részének jelentős része elkülönítetten gyűjtve esetén hasznosítható lenne. Ezen hulladékáram kapcsán elmondható, hogy a piaci árat jelentősen befolyásolja a gyártott termékek iránti kereslet és a hulladék kereslet-kínálati viszonyai, de mindezek ellenére a fémhulladék mellett ezen anyagáram iránt van a legnagyobb piaci kereslet. 0 200 000 400 000 600 000 800 000 1 000 000 1 200 000 1 400 000 1 600 000 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Papír Műanyag Fa Üveg Fém Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 185 19. ábra - Keletkezett csomagolási hulladékok mennyisége Magyarországon (tonna) 108,109 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Papír 276 533 409 208 388 618 454 506 442 424 466 131 498 150 522 827 Műanyag 208 662 256 912 275 500 258 560 299 790 308 994 315 526 340 621 Fa 181 896 172 801 185 763 205 951 222 425 221 357 241 029 257 213 Fém 60 165 66 540 70 387 68 000 73 109 69 142 74 651 87 931 Üveg 109 641 106 508 101 577 96 680 118 231 127 697 129 780 141 785 Egyéb 1 552 855 517 1 687 2 391 1 853 1 738 2 078 Összesen 836 897 1 011 969 1 021 845 1 083 697 1 155 979 1 193 321 1 259 136 1 352 455 78. táblázat - Keletkező csomagolási hulladékok mennyisége Magyarországon (tonna) 110 Hulladék típus 2012 óta hatályos célszámok 2025-ig elérendő célszámok (derogáció nélkül) 2030-ig elérendő célszám (derogáció nélkül) 2018 évi teljesítés Hasznosítási arány 60% 56,3% Újrafeldolgozási arány 55% 65% 70% 46,6% Papír 60% 75% 85% 67,5% Műanyag 22,5% 50% 55% 30,0% Üveg 60% 70% 75% 35,3% Alumínium 50% 50% 60% 71,2% Vasfém 70% 80% Fa 15% 25% 30% 24,5% 79. táblázat - Uniós célszámok 2018. évi teljesítés státusza 111 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Újrafeldolgozási arány 59,3% 48,5% 49,2% 52,3% 50,1% 49,7% 49,7% 46,6% Uniós előírt újrafeldolgozási arány 55,0% 55,0% 55,0% 55,0% 55,0% 55,0% 55,0% 80. táblázat - Újrafeldolgozási cél teljesítése 112 A hasznosítási célértékek többek között a gyűjtésre és hasznosításra fordított állami közvetítő szervezeti ráfordításoknak a keletkezett hulladékok mennyiségének növekedése mellett is közel változatlan mértéke valamint a közbeszerzési forma adta rugalmatlanság okán jelenleg elmaradnak az elvárt értékektől, ezért a célértékek teljesítése céljából új hulladékgazdálkodási modell kerül bevezetésre. 108 Forrás: VM, FM ITM nyomán EUROSTAT 109 Egyéb csomagolási hulladékok nélkül. Társított csomagolások a fő alkotó szerinti anyagáramban. 110 Forrás: VM, FM ITM nyomán EUROSTAT 111 Forrás: VM, FM ITM nyomán EUROSTAT 112 Forrás: VM, FM ITM nyomán EUROSTAT Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 186 A vizsgált anyagáramokból a lakossági eredetű mennyiségek legnagyobb része a közszolgáltatási rendszerben kerül gyűjtésre, a vegyes hulladéktól elkülönítve, házhoz menő rendszerben, illetve ezt kiegészítik további gyűjtőpontok és hulladékgyűjtő udvarok. Az italcsomagolások közül újratölthető üveg italpalackokra és műanyag italos ballonokra és hordókra betétdíjas, fém italdobozokra önkéntes visszaváltási rendszer működik. A csomagolástechnika területén számos technológiai újdonság tart a bevezetés fázisában, vagy már alkalmazásra is került:  Papírok esetében a nanotechnológia révén a rostok átlagos 6-8-szori újbóli felhasználási lehetősége 10-11-szeri alkalomra emelkedik, ami a körforgásban tartásuk lehetőségét emeli.  Műanyagok esetében egyelőre ipari alkalmazások az elterjedtek. A nanotechnológia révén könnyebb, ugyanakkor nagyobb szilárdságú műanyag csomagolóeszköz állítható elő. Ez az anyagtakarékosság irányába mutat.  A komposztálható műanyag csomagolóanyagok térnyerése lassan megkezdődött. E téren több megoldandó feladat is van:  a komposztálható anyagok ma már nem csak növényi eredetűek lehetnek, miközben a vonatkozó MSZ:13432 szabvány előírásainak maradéktalanul megfelelnek.  A komposztálható műanyagoknak két változata ismert, a házi és az ipari körülmények között lebomló. Uniós szinten folyamatban van az egyes típusokra eltérő, egységes jelölések kialakítása a fogyasztók tájékozódását elősegítendő. Miután a hasznosítható anyagok lerakása tiltott és komposztálható anyagok a tömegműanyagok áramába sem keverhetők, térnyerésükkel idővel önálló gyűjtőáramra lehet szükség. A legtöbb esetben zöldhulladék közé keverésük sem kívánatos megoldás, mert a lebomláshoz szükséges tartózkodási idők nem biztosítottak.  A társított csomagolóanyagok esetében a lamináláshoz használt ragasztóanyagok üzemi kísérletei olyan irányt vettek, hogy megfelelő hulladékkezelési technológia esetén az anyagtársítás komponensei (pl. eltérő műanyagok, műanyag-alumíniumfólia) egymástól elválaszthatóvá válnak és önálló anyagáramban hasznosíthatók maradnak, amely gazdasági szempontból vizsgálandó. 5.1.1 Papír A papír csomagolási hulladékok kapcsán az iparágat ma nagy vállalatcsoportok uralják, nemzetközi értékesítési és hulladékbeszerzési hálózattal. A termelő gyárak versenyképes üzemmérete meghaladja az 500 000 tonnát, de léteznek 1 millió tonna kapacitású gyárak is a tisztán csomagolási hulladékot feldolgozó csomagolópapír-gyárak között. A legnagyobb hazai szereplő dunaújvárosi papírgyár kapacitása jelenleg eléri a versenyképes szintet (évi 750 ezer tonna). Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 187 5.1.2 Műanyag A műanyag csomagolóanyagok feldolgozásának kihívása, hogy az eltérő típusú anyagok más más technológia segítségével dolgozhatók fel hatékonyan. A könnyen hasznosítható műanyagok közé tartozik a PET, PE, PP, PA, PS. Az újrafeldolgozási technológiák kapcsán beszélhetünk mechanikai és kémiai feldolgozásról. A mechanikai újrafeldolgozás régebb óta működő technológia, de csak jó minőségű termékek esetében hatékony. 20. ábra - Műanyag csomagolási hulladékok hasznosítása113 A hazai engedélyezett műanyag újrafeldolgozói kapacitás 242 ezer t/év, a ténylegesen működő ennél kisebb, de az export melletti hazai igényeket az is kellőképpen kielégíti, számos vállalkozás hulladékot importál is. 5.1.3 Üveg Az üveg csomagolási hulladék feldolgozására rendelkezésre állnak hazai kapacitások, de a tört üvegeket felhasználó hazai öblösüveg gyár csak áttetsző (fehér) üveget gyárt és használ fel. Zalaegerszegen, Orosházán és Csörögön működik a három legnagyobb kapacitású üveghulladék újrafeldolgozó üzem. A hazai újrafeldolgozó kapacitás meghaladja a 180 000 tonnát, de kihasználtsága a kevés gyűjtött mennyiség miatt évek óta alacsony. 113 Forrás: ITM saját szerkesztés 0 50 000 100 000 150 000 200 000 250 000 300 000 350 000 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 terv Újrafeldolgozás Keletkezett csomagolási hulladék Összes hasznosítás (újrafeldolgozás és energetikai hasznosítás) Újrafeldolgozási EU-cél 55% (2030-) Újrafeldolgozási EU-cél 50% (2025-) Újrafeldolgozási EU-cél 22,5% (2012-) NEM HASZNOSULT (LERAKOTT) ÚJRAFELDOLGOZOTT tonna Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 188 A Ht. módosítását követően 2018. január 1-től a korábbi 500 m2 helyett már a legalább 300 m2 alapterületű üzlettel rendelkező forgalmazó is köteles a forgalmazás helyén az általa forgalmazott termékcsoportból származó termék üveg csomagolása hulladékának a hulladékbirtokostól történő átvételére, elkülönített gyűjtésére. Az intézkedés biztosítja a lakosság számára az üveghulladék leadásának korábbinál szélesebb körű lehetőségét. A szabályozás hatására 1,1%-kal nőtt 2018-ban az üveg csomagolási hulladék újrafeldolgozási aránya, 8%-kal pedig a visszagyűjtés aránya a korábbi stagnáláshoz képest. Az üveg csomagolási hulladékok gyűjtése területén szükséges a jövőben jelentős fejlesztéseket végrehajtani, tekintettel arra, hogy a gyűjtőhálózat nem kellő sűrűségű, melyet más európai országokkal való összevetés egyértelműen mutat. A fővárosban 2010-ben még 900 darab feletti üveggyűjtő-sziget mennyisége 2020-ban 230 db alá csökkent. 21. ábra - Üveg csomagolási hulladékok újrafeldolgozási aránya Az önkéntes visszaváltási rendszer keretében egy sörös üveg átlagos betétdíja 25 Ft (a kézműves söröké drágább). A borok, szeszes italok, szörpös üvegek betétdíja nagyon eltérő, 10 és 100 Ft között mozog. 5.1.4 Fém A tiszta fém csomagolási hulladék kohókba kerül. Magyarországon a legnagyobb vas- és acél hulladékfeldolgozók Dunaújvárosban és Ózdon működnek. Hazánkban a fém italos dobozok közül az alumínium dobozok bizonyos helyeken, önkéntes alapon visszaválthatóak, ide tartoznak az üdítős, energiaitalos és sörös dobozok. Ezek visszavételi ára dobozonként 2-5 Ft között mozog. A fém csomagolások újrafeldolgozási aránya 71% körül stagnált az utóbbi években. 5.1.5 Fa A facsomagolások jelentős része többszörös használatra kifejezetten alkalmas, így számottevő újrahasználat jellemzi a szektort (főleg raklap). A tovább nem használható, nem javítható mennyiség anyagában történő vagy energetikai hasznosításra kerülhet. Az anyagában történő 0% 20% 40% 60% 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Újrafeldolgozási arány Előírt újrafeldolgozási arány Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 189 hasznosítás ebben a hulladékkörben a bútorlap-iparban történő feldolgozás, amelynek legjelentősebb üzeme Szombathelyen létesült. 5.1.6 Társított csomagolás A kompozit anyagok, röviden kompozitok vagy társított anyagok olyan összetett anyagok, amelyek két vagy több különböző szerkezetű anyagkombinációkból épülnek fel a hasznos tulajdonságok kiemelése és a káros tulajdonságok csökkentése céljából. A gyakorlatban a kompozitoknak több előnye is van. Elsősorban lehetővé teszik, hogy az eltérő tulajdonságoknak egy különleges kombinációját hozzuk létre. Másrészt ezek a tulajdonságok egy adott tartományon belül folyamatosan változhatnak. A kompozitok harmadik lényeges sajátsága, hogy olyan fizikai tulajdonsággal is rendelkezhetnek, melyek nem érhetők el külön külön egyik alkotójával sem. Ez is az oka annak, hogy a csomagolóipar is jelentős mértékben használ kompozit anyagokat (pl. italos karton). A hulladékká vált kompozit csomagolások hasznosítása azonban – tekintettel arra, hogy a kompozit csomagolásnak számos formája létezik – már technológiai szempontból is nehezebb feladat. A vegyesen gyűjtött települési hulladékban a kompozit aránya a hulladékanalízis alapján 1,4%, amely szinte teljes egészében csomagolási hulladékot jelent. Budapesten és Győrben az elkülönített gyűjtési rendszer úgy került kialakításra, hogy egyes kompozit csomagolásokat – pl. a már említett italos kartont – anyagminőség alapján a papír elkülönített gyűjtési rendszer keretében gyűjtik és hasznosításra is a papír hulladékkal együtt kerül. 5.2 Előrejelzés A keletkező csomagolási hulladékok mennyisége töretlenül emelkedik évről évre, megoszlása is nagyjából állandónak mondható. A csomagolás gyártók számos tényezőre optimalizálnak (funkcionalitás, marketingjellemzők, súly, kapcsolódó adóterhek), amelyek könnyen befolyásolják az egyes csomagolóanyagok alkalmazását. A teljes volumen tekintetében a gazdasági növekedéssel párhuzamosan további növekedés várható, de a belső szerkezetben lehetnek változások. A nemzetközi tendenciákat figyelembe véve az üveg, fém és papír csomagolóanyagok szerepe enyhén növekedhet az elkövetkezendő években. Az Európai Unió 2021-2027 közötti költségvetésébe új tagállami befizetéseket vezetett be. Az egyik új tagállami befizetés, ún. saját forrás alapja a tagállamban nem hasznosított műanyag csomagolási hulladék mennyisége, mely után 2021. január 1-től a tagállamoknak 0,8 EUR/kg fizetési kötelezettsége keletkezik. Minél kevesebb a tagországban az újrafeldolgozásra nem kerülő műanyag csomagolási hulladék mennyisége, a tagország fizetési kötelezettsége annál kevesebb. A 2017-ben az EU átlaga alatti bruttó nemzeti jövedelemmel rendelkező tagországok a számítás alapját adó nem újrafeldolgozott hulladék mennyiségét 3,8 kg/lakos értékkel csökkenthetik. Ez hazánk esetében 30 millió euró/év csökkentést jelent. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 190 Műanyaghulladékoknál szakértői számítások szerint a hazánk által – 2018-as bázison számítva – fizetendő összeg 2021-ben mintegy 166,4 millió euró, 2022-ben mintegy 171,1 millió euró. Magyarország 2021. évi költségvetésének tervezéséhez 2020 májusában használt 356 Ft/euró árfolyamon számolva ez 2021-ben 59,2 Mrd Ft, 2022-ben 61,1 milliárd Ft saját forrás befizetést jelent. 2021-ben várakozásaink szerint az összes csomagolási hulladék mennyisége is nőni fog, a forgalomba hozott mennyiség a 2020. évi csökkenés után a 2019. évi szintet meghaladja. A csomagolószerek kibocsátásának növekedése ugyanis európai tendencia, főbb okai: – a háztartások fogyasztásának növekedése, bár Magyarországon évek óta csökkenő ütemben, – a fokozódó városiasodás, az egyszemélyes háztartások számának növekedése (kisebb kiszerelések, nagyobb arányú csomagolás), – az előre csomagolt zöldség-gyümölcs, hús-, sajt- és pékáruk valamint italok térnyerése a kimérttel szemben, – a távértékesítés növekedése (többszörös csomagolás), különösen a COVID-19 nyomán, – utcai fogyasztásra szánt („to-go”) termékek térnyerése, – az egyutas csomagolások és különösen italcsomagolások térnyerése az újratölthető, többutas csomagolásokkal szemben. Csomagolásoknál 2025-től és 2030-tól a minimálisan elérendő újrafeldolgozási arányok számottevően emelkednek (65%-ra illetve 70%-ra), miközben továbbra is előírás a legalább 60%-os összes hasznosítás. Ugyancsak nő a minimálisan újrafeldolgozandó összes települési hulladék aránya (2025: 55%, 2030: 60%, 2035: 65%, illetve derogációval 50%, 55% és 60%), valamint elérendő cél, hogy 2035-re a települési hulladékok legfeljebb 10%-a (derogációval 25%-a) kerüljön lerakásra. A csomagolási hulladékoknak – mint jól újrafeldolgozható hulladékoknak – ezeknek a települési hulladékokra vonatkozó célértékeknek a teljesüléséhez is fokozottan hozzá kell járulniuk.114 5.3 Cselekvési irányok A hazai keletkezett hulladékmennyiségek alapján az összes csomagolási hulladék újrafeldolgozására vonatkozó uniós célértékek előzetes számítások szerint csak úgy érhetőek el, ha legalább néhány anyagáramban az újrafeldolgozás az anyagáramra vonatkozó – derogáció nélkül számított – uniós célértéket túlteljesíti. Műanyag csomagolási hulladékoknál a saját forrás fizetési kötelezettség csökkentése céljából is javasolt a CSKI által előírt újrafeldolgozási célérték meghaladását megcélozni. A nagyértékű vagy magas visszagyűjtési kötelezettséggel rendelkező anyagáramok (műanyag és üveg italpalackok, alumínium italdobozok) esetében javasolt kötelező visszaváltási rendszer bevezetése. Továbbá a SUP irányelv visszaváltási díj (betétdíj) bevezetését vagy a gyártói felelősségi rendszerben önálló gyűjtési célérték meghatározását javasolja a magas 114 2021. évre szóló OGYHT Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 191 visszagyűjtési arány teljesítése érdekében. Csak lakossági elkülönített gyűjtéssel, illetve nem ösztönzött, passzív áruházi visszavétellel – különösen a magyarországi tapasztalatok alapján – a SUP irányelv tervezett célértékei nem érhetők el. A tervezett visszaváltási rendszer magában foglalja mind az újratölthető (többutas), mind az egyszer használatos (egyutas) italcsomagolások visszavételi rendszerét, így az a vásárlók felé egy egységes rendszerként jelenik meg. Tervezetten az italcsomagolási hulladékok gyűjtőpontról történő elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását a közszolgáltatást is végző koncesszor által létrehozott koncessziós társaság fogja végezni. A koncessziós társaság végzi továbbá a visszaváltó berendezések üzemeltetését is. A visszaváltási rendszer előnyeinek és infrastruktúrájának hatékony kihasználása érdekében a későbbiekben az első ütemben meghatározottakon túl további hulladékáramok bevonását is javasolt megvizsgálni, amellyel e rendszer nagyobb hatásfokkal tud majd hozzájárulni a körforgásos gazdaság irányába történő elmozduláshoz. A visszaváltási rendszerben további ütemek során a társított csomagolások, illetve a használt sütőolaj visszaváltása valósulhat meg. A visszaváltási rendszer részletszabályainak megalkotására 2021-ben kerül sor. A visszaváltási rendszer részletszabályainak megalkotása magában foglalja majd – többek között – az alábbiakat:  a visszaváltási rendszerbe bevonandó termékek körét, mind űrtartalom, mind az italcsomagolások beltartalma alapján,  a visszaváltási díj mértékének megállapítását,  a visszaváltási pontok létesítésére vonatkozó követelmények meghatározását,  a visszaváltáshoz szükséges azonosításra vonatkozó követelmények rögzítését,  a visszaváltási rendszer szervezetrendszerének meghatározását, felelősségi körök lehatárolását,  a visszaváltási rendszer anyag-, pénz- és adatáramlásának meghatározását,  a visszaváltási rendszerre vonatkozó ellenőrzési és szankciórendszer kidolgozását. A visszaváltási rendszer kialakítása mellett biztosítani szükséges az újratölthető italcsomagolások használatának megfelelő ösztönzését is. Közszolgáltatási rendszerben (kiemelten üveg tekintetében) a hulladékudvarok és gyűjtőpontok számának növelése szükséges. A közszolgáltatók lecsökkent érdekeltségét a kellő mennyiségű és minőségi válogatott haszonanyag előállításában újfent meg kell teremteni. A házhoz menő elkülönített gyűjtést ott is szükséges bevezetni, ahol erre eddig még nem került sor. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 192 A papír, fém és műanyag csomagolási hulladékok lakossági elkülönített gyűjtése által befogadott hulladékok körét bővíteni szükséges, például a PET, PP, PE csomagolásokon túli csomagolások hulladékával és a csomagolásokkal anyagazonos nem csomagolási lakossági hulladékokkal (háztartási fém- és műanyagtermékek hulladékai). A nagy lakossági ellátórendszerek (pl. közlekedés, egészségügy, oktatás) olyan közösségi területein, ahol még nem biztosított, ki kell építeni az elkülönített gyűjtést. Normatív vagy gazdasági szabályozóeszközök vagy a gyártókkal kötött megállapodások révén el kell érni, hogy az újrahasználható italcsomagolások – melyeknek Magyarországon jelentős hagyományai vannak – kínálata ne csökkenjen és lehetőség szerint növekedésnek induljon. Válogató és előkezelő kapacitások fejlesztése, valamint a lakossági tájékoztatás és szemléletformálás, motiváció fokozása, bővítése szükséges. Piaci beruházások ösztönzése szükséges az alábbi területeken:  társított csomagolóanyag feldolgozás,  barna csomagolópapír gyártó kapacitás,  műanyagfeldolgozás (élelmiszeripari felhasználásra alkalmas minőség biztosítása, feldolgozó kapacitások a PET, PP, PE anyagokon túli műanyagoknak is).  kémiai hasznosítás: A kémiai hasznosítás kisebb molekulájú vegyületekké, monomerekké történő átalakítást jelent, amely alapanyagként szolgálhat új vegyületek szintézise során. A kémiai hasznosítás történhet depolimerizációval, oldószeres kezeléssel, bontással és hidrogénezéssel. Az eljárás különösen szennyezett, illetve vegyes, heterogén összetételű hulladékok kezelése esetén bír kiemelt jelentőséggel. A CSKI-ban és HKI-ban előírt hasznosítási célszámok, valamint a körforgásos gazdasági célkitűzések teljesítése érdekében a mechanikai eljárással nem kezelhető hulladékok tekintetében szükség van az egyéb technológiai megoldások, így a kémiai hasznosítási eljárások szélesebb körű elterjesztésére is, amelyet új projekt megvalósítása szolgálhat. A technológia beruházás keretében sor kerülhet a települési és ipari műanyag hulladékok újrafeldolgozását célzó gyűjtésére, válogatására és előkészítésére, valamint újrafeldolgozására, komplex vegyipari és hidrogén értékláncon keresztül a feldolgozott anyagok körforgásos gazdaságba való visszavezetése céljából. Tekintettel arra, hogy a vegyes települési hulladéknak a hulladék összetétel vizsgálat alapján 14%-át műanyag hulladék teszi ki. Ez rendszerint a szennyezett, elkülönített csomagolási hulladék közé nem tehető frakciót jelenti. Kiterjesztett gyártói felelősség rendszere: az új uniós minimumkövetelmények okán a hazai szabályozás felülvizsgálata és jelentős átalakítása szükséges. Az irányelvi előírások és a hazai szabályozás eredőjeként csomagolásokra az új minimumkövetelményeknek megfelelő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szükséges alkalmazni 2023-tól. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 193 Fogyasztás csökkentési intézkedés, és a csomagolási hulladékokat érintő egyéb rendelkezések a SUP irányelv alapján A SUP irányelv előírja, hogy a tagállamoknak a 2022. évhez képest csökkentést kell elérniük bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek fogyasztására vonatkozóan és ezt tartósan fent is kell tartaniuk 2026-ig. A fogyasztáscsökkentés hozzájárul az egyszer használatos műanyagtermékek okozta környezetszennyezés csökkentéséhez. Ugyanezt a célt szolgálják a SUP irányelvben előírt egyes egyéb rendelkezések, mint a jelölési követelmények, figyelemfelkeltő intézkedések, elkülönített gyűjtésre vonatkozó előírások, termékkövetelmények, valamint egyes egyszer használatos műanyagtermékek forgalomba hozatalának tilalmára vonatkozó rendelkezések. A SUP irányelv 4. cikke alapján a tagállamok 2021. július 3-ig elkészítik az általuk elfogadott fogyasztás csökkentésére irányuló intézkedések leírását és megküldik a Bizottság részére, valamint nyilvánosságra hozzák azt. Magyarországon a SUP irányelv implementációját a 2021. június 1-jén megjelent és 2021. július 1-jén hatályba lépett, az egyes egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról szóló 301/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: SUP I. rendelet), valamint a 2021. június 22-én megjelent és 2021. július 3-án hatályba lépett, az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló 349/2021. (VI. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: SUP II. rendelet) valósította meg. A SUP II. rendelet alapján a fogyasztás csökkentésére irányuló intézkedések keretében 2023. január 1-től tilos lesz meghatározott ételtároló edényeknek a fogyasztó részére történő díjmentes rendelkezésre bocsátása az értékesítéskor. Figyelemfelkeltő intézkedéseket kell alkalmazni a SUP II. rendeletben meghatározott műanyagtermékek (pl. ételtárolók, italtárolók, könnyű műanyag hordtasakok) esetében, a termékekből származó hulladékelhagyás csökkentése érdekében. A figyelemfelkeltő intézkedések keretében a gyártó tájékoztatja a fogyasztót az érintett termékekből származó hulladékelhagyás környezeti hatásairól, a hasznosítási lehetőségekről. A jelölési követelmények alapján 2021. július 3-tól a gyártó gondoskodik egyes egyszer használatos műanyagtermékek – köztük a csomagolási hulladékként érintett italtartó poharak – meghatározott jelöléséről, amely a fogyasztót tájékoztatja a termékre vonatkozó hulladékgazdálkodási lehetőségekről, a hulladék elhagyásának környezetre gyakorolt hatásáról. Az elkülönített gyűjtésre vonatkozó rendelkezés szerint a legfeljebb 3 liter űrtartalmú italpalackok esetében az újrafeldolgozás biztosítása érdekében el kell érni 2025-re az adott évben forgalomba hozott termékek 77 tömegszázalékának, 2029-re 90 tömegszázalékának Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 194 megfelelő mennyiségű, az ilyen műanyagtermékekből keletkező hulladékok elkülönített gyűjtését. A legfeljebb 3 liter űrtartalmú italtárolók termékkövetelménnyel is érintettek, mely szerint 2024. július 3-tól a kupakkal és fedéllel ellátott ilyen termékeket csak akkor lehet forgalomba hozni, ha a kupakok és fedelek az italtárolókhoz rögzítve maradnak a termék rendeltetésszerű használata során. A SUP irányelv 5. cikkének átültetését biztosító SUP I. rendelet 2021. július 1-től forgalomba hozatali tilalmat állapít meg egyes egyszer használatos műanyagtermékek, köztük a csomagolási hulladékkal érintett, meghatározott expandált polisztirolból készült ételtároló, italtároló és italtartó pohár esetében. A SUP előírásain túl a SUP I. rendelet szerinti tiltás kiterjed a 15 mikron és afeletti falvastagságú könnyű műanyag hordtasakokra (a biológiailag lebomló műanyagból készült kivételével), továbbá 2023. január 1-től az italtartó poharakra is. Magyarországon a Ktdt.-nek köszönhetően megfelelő tapasztalat áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy az alacsonyabb fogyasztást elérjük a megjelölt egyszer használatos műanyagtermékek esetében gazdasági szabályozóeszköz alkalmazásával. Tapasztalataink alapján a gazdasági szabályozóeszköz egy jól bevált szabályozásnak tekinthető, amely a fogyasztói szokások környezetvédelmi szempontú megváltoztatására képes ösztönözni. A gazdasági szabályozóeszközt oly módon szükséges meghatározni, hogy a fogyasztás csökkentési céllal érintett egyszer használatos műanyagtermékek éves felhasználását évről évre fokozatos és jelentős mértékben mérsékelje, elősegítve a környezetvédelmi szempontból előnyösebb megoldások alkalmazását. Ezt szolgálja a termékdíjtétel jelentős mértékű emelése a SUP I. rendelet alapján forgalomba hozatali tilalommal nem érintett műanyag hordtasakok esetében. 2021. július 1-től a 15 mikron falvastagság alatti műanyag hordtasakokra vonatkozóan 57 Ft/kg-ról 1900 Ft/kg-ra, a biológiai úton lebomló műanyagból készült hordtasakok esetén a jelenlegi termékdíj mentességhez képest 500 Ft/kg-ra emelkedett a termékdíj. A termékdíj emelés célja a műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése és az alternatív, környezetvédelmi szempontból kedvezőbb megoldások megtalálásának ösztönzése. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 195 6 Naprakész hulladékgazdálkodás tervezés Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv napra késszé tétele érdekében két évenkénti felülvizsgálatot látunk indokoltnak, tekintettel a hulladékokban és infrastruktúrákban bekövetkező változásokra. Annak érdekében, hogy a rendszeres felülvizsgálat megvalósulhasson további lépések megtétele szükséges, így a létesítmények rendszeres felmérése, az adatszolgáltatások felülvizsgálata és fejlesztése indokolt. Az ITM éves szinten rendszeres felmérést végez a hatóságok bevonásával Magyarországon található hulladékgazdálkodási létesítményekről, amelyet továbbra is rendszeresíteni kíván annak érdekében, hogy a beruházások és fejlesztések terén a meglévő infrastruktúrákról ismerettel rendelkezzen. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 49. §-a alapján a környezetvédelemért felelős miniszternek a környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérésére, igénybevételi és terhelési adatainak mérésére, gyűjtésére, feldolgozására és nyilvántartására mérő-, észlelő-, ellenőrző (monitoring) hálózatot kell létesítenie és működtetnie, amely az OKIR. Ebben számos szakterület helyet kapott, köztük a hulladékgazdálkodás is. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatokat az OKIR részét képező EHIR tartalmazza, aminek szakmai működtetéséért az ITM a felelős. A hazai hulladékgazdálkodási adatok gyűjtése a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján az adatszolgáltatásra kötelezettek adatszolgáltatása során beküldött és a területileg illetékes hatóság által ellenőrzött, hulladékgazdálkodási funkcionalitásában gyűjtött alapadatokon nyugszik. Az EHIR a hulladékgazdálkodási ágazati jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségek jelentős részét fogadja. Az adatszolgáltatásokat a kötelezettek teljesítik, azokat az illetékes hatóság ellenőrzi és fogadja el, így kerülnek az alapadatok a rendszerbe. Az EHIR alapadatok biztosítják a hulladékgazdálkodásért felelős szakterület számára a telephelyi hulladékgazdálkodási alapadatokat, a hulladékstatisztikai alapadatokat, illetve az EHIR biztosítja hazánk számára a hazai, európai uniós és egyéb nemzetközi ágazat specifikus hulladékgazdálkodási adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését is. Az EHIR folyamatos szakmai támogatása és fejlesztése elengedhetetlen a szakterület működőképessége és a kötelezettségek teljesítése érdekében. A beérkezett és hatóság által elfogadott adatok alapján számos hazai, európai uniós és nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére kerül sor az adatbázisból. Az EHIR adatai számos szakstratégia, terv megalapozásához is alapadatokkal szolgál. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 196 Az európai uniós előírásokkal összefüggésben – a kapcsolódó adatgyűjtési, adatszolgáltatási, célérték számítási előírások figyelembevételével – a nyilvántartás vezetés, valamint az adatszolgáltatás adatszerkezetének az átalakítása vált indokolttá. Az ITM megkezdte a szakmai tartalom kidolgozását, amely több egyéb változást is magában foglal, így elősegítve a naprakész hulladékgazdálkodás tervezést, a hulladékkezelők esetében a naprakész hulladékgazdálkodási adatokat, illetve elősegítve a bürokráciacsökkentést a hulladéktermelők nyilvántartás vezetése útján. További integrált informatikai fejlesztések fognak megvalósulni, amelynek köszönhetően a jelenlegi több adatgyűjtés egy helyen tud összpontosulni, ezzel a hulladékgazdálkodási tevékenységet végzők számára adminisztráció csökkenés lesz tapasztalható, a hatóság oldaláról pedig az adatok tekintetében könnyebb ellenőrizhetőség. A HKI előírásának megfelelően a veszélyes hulladék termelőknek és a veszélyes hulladékot foglalkozásszerűen gyűjtő és szállító, vagy a veszélyes hulladék kereskedőként és közvetítőként eljáró létesítményeknek és vállalkozásoknak időrendben vezetett elektronikus nyilvántartással kell rendelkeznie. Ehhez kapcsolódóan a jelenlegi, veszélyes hulladékokra vonatkozó nyilvántartás és adatszolgáltatás jogszabályi és informatikai, adatgyűjtési rendszerének átalakítása a következő időszak feladata. A fenti intézkedések alapján az Európai Unió naprakész hulladékgazdálkodás tervezésére előírt követelményét teljesítjük majd. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 197 7 Hulladékgazdálkodás kiemelt infrastruktúra elemeinek a bemutatása A területileg illetékes hatóságoktól egyedi módon bekért adatok alapján készül el évente a magyarországi létesítményeket összesítő táblázatunk. Az adatok alapja az adott létesítményre vonatkozó érvényes hulladékgazdálkodási engedély és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos éves adatszolgáltatás. A vonatkozó jogszabályok (a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet és a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet) alapján az engedélyekben és adatszolgáltatásokban a hulladék mennyiségét tömeg mértékegységgel kell megadni tonnában, illetve kilogrammban kifejezve. Hazánk a hulladékgazdálkodás szempontjából egy egységes meghatározott földrajzi rendszerként vizsgálható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy – tekintettel a hulladékgazdálkodás alapelveire, így különösen az önellátás, a közelség, valamint a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának alapelvére – egy adott hulladékgazdálkodási létesítmény földrajzi elhelyezésének vizsgálata és meghatározása számos változótól függhet. Az ágazat szabályozási és szervezeti hátterének átalakítása folyamatban van. Az átalakítás során olyan új elemek is megjelennek, amik a jövőbeni naprakész hulladékgazdálkodási tervezést valamint a szükséges infrastruktúra elemek számára, kapacitására és földrajzi elhelyezésére vonatkozó jelenlegi szempontrendszert módosíthatja. Annak érdekében, hogy az OHT III. szakmai tartalmában is folyamatosan megfeleljen a tervezéssel szemben támasztott követelményeknek, a dokumentum felülvizsgálata, szükség szerinti kiegészítése meg fog történni a vonatkozó releváns adatok, információk teljes körű rendelkezésre állását követően. Jelen tervben azonosításra kerülnek azon hulladékáramok, amelyek esetében többlet kezelői kapacitásra van szükség, amelyek előkészítése, több esetben megvalósítása már a 2021-2027 időszakban szükséges. Az egyes hulladékáramok várható mennyisége és a jelenleg meglévő kapacitások figyelembevételével egy országos terv készült. Az OHT nem területi terv, hanem egy országos terv, továbbá az ország kis mérete miatt is országos viszonylatban vizsgálja a szükséges beruházási igényeket. A tervezett új létesítmények természetesen a közelség elvének figyelembevételével kerülnek kialakításra. A közelség elve mellett fontos szempont lesz a helyszínek kiválasztása során az adott térségben várhatóan képződő hulladék mennyisége. 7.1 Energetikai hasznosítók, égetők Az energetikai hasznosítók jellemzően az FM rendelet 2. melléklete szerinti, R1 valamint az R3 hasznosítási műveletre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező létesítmények. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 198 A hulladékégetők az FM rendelet 1. melléklete szerinti, D10 ártalmatlanítási műveletre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező létesítmények. Az energetikai hasznosítók, valamint az égetők településenkénti, jelleg és tevékenység típus szerinti összefoglaló táblázatát az engedélyezett éves kapacitás megadásával az alábbi táblázat mutatja be. A telephely elhelyezkedése (településnév) Égető jellege Tevékenység típusa Kezelési kód (R1/D10/R3) Engedélyezett kapacitása (t/év) Királyegyháza nem veszélyes energetikai hasznosítás R1 265.000 Beremend nem veszélyes energetikai hasznosítás R1 522.000 Sajóbábony veszélyes és nem veszélyes égetés D10 25.800 Sajóbábony veszélyes és nem veszélyes energetikai hasznosítás R1 20.600 Tiszaújváros veszélyes és nem veszélyes égetés D10 veszélyes és nem veszélyes: 12.288 veszélyes: 7.196 Dunaújváros nem veszélyes energetikai hasznosítás R1 572.000 Székesfehérvár nem veszélyes energetikai hasznosítás R1 30.235 Fehérvárcsurgó nem veszélyes energetikai hasznosítás R1 9.500 Győr veszélyes és nem veszélyes energetikai hasznosítás R1 4.800 (4.200 veszélyes hulladék, 600 nem veszélyes hulladék) Győr veszélyes és nem veszélyes égetés D10 7.200 Dorog veszélyes és nem veszélyes energetikai hasznosítás és égetés R1, D10 50.000 Kisbér nem veszélyes energetikai hasznosítás R3 3.500 Bátonyterenye nem veszélyes energetikai hasznosítás R3, R12 10.000 Zamárdi nem veszélyes energetikai hasznosítás R1 5.000 Siófok nem veszélyes energetikai hasznosítás R2 401 Mátészalka nem veszélyes energetikai hasznosítás R1 10 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 199 Kisvárda nem veszélyes energetikai hasznosítás R1 310 Nyíregyháza nem veszélyes energetikai hasznosítás R1 624 Tiszavasvári veszélyes égetés D10 6.750 Királyszentistván veszélyes és nem veszélyes égetés D10 8.000 Pétfürdő veszélyes égetés D10 11.380 Százhalombatta veszélyes és nem veszélyes energetikai hasznosítás R1 24.200 Budapest XV. kerület nem veszélyes energetikai hasznosítás R1 426.400 Budapest XII. kerület veszélyes égetés D10 3.260 Dunaharaszti nem veszélyes energetikai hasznosítás R1, R3 20.000 Vác veszélyes és nem veszélyes energetikai hasznosítás R1 301.000 Budapest XXII. kerület nem veszélyes energetikai hasznosítás R1 30 81. táblázat - Hulladék égetést és energetikai hasznosítást végző létesítmények115 Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a hulladékégetés tekintetében történő meghatározásáról szóló, 2019. november 12-i (EU) 2019/2010 bizottsági végrehajtási határozat alapján elfogadásra kerültek a hulladékégetésre vonatkozó elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések. A következtetések a hulladékok ártalmatlanítását vagy hasznosítását végző hulladékégető, valamint hulladék-együttégető művekre vonatkozóan határoz meg paramétereket. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább az engedély kiadásától vagy legutolsó felülvizsgálatától számított ötévente a Kvt.-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során a hatóság minden, monitoringból vagy ellenőrzésből származó információt, továbbá az engedély kiadása vagy legutolsó felülvizsgálata óta kihirdetett vonatkozó elérhető legjobb technikakövetkeztetést felhasznál. 7.2 Hulladéklerakók 115 Forrás: Kormányhivatalok Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 200 7.2.1 Hulladéklerakók rekultivációja Magyarországon a hulladéklerakókkal kapcsolatos országos felmérés 2002-ben valósult meg a PHARE program támogatásával. Akkor 2 667 különböző állapotú hulladéklerakó került részletesen is felmérésre. 2002-ben még hozzávetőleg 1000 hulladéklerakó üzemelt, és 1600 felhagyott, bezárt hulladéklerakó volt. A hulladéklerakók – különösen már az 1990-es években is működők – a helyi önkormányzatok tulajdonában álltak és az üzemeltetést is ők maguk végezték, tehát a rekultivációs kötelezettséget is nekik kell teljesíteniük. A rekultiváció alapját jelentő biztosíték vagy céltartalék képzés kötelezettsége 2001-től került hangsúlyosan előírásra. A felmérés alapján a lerakók egy része hazai (KKA – Központi Környezetvédelmi Alap, illetve KAC - Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat) forrásból, egy része pedig európai uniós forrásból (PHARE, ISPA, KA) került bezárásra (felszámolásra), illetve rekultiválásra. A rekultivációra vonatkozó kötelezést a területileg illetékes hatóság adta ki. Ezekben az ügyekben jellemzően az önkormányzat a kötelezett. A KEOP a 2007-2013 programozási időszakban jelentős forrásokat biztosított a települési szilárdhulladék lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzésére. Ennek eredményeképpen közel 1 000 lerakó végleges, szakszerű lezárása történt meg. Az 1999/31/EK irányelv előírja, hogy azokat a lerakókat, amelyek nem az 1999/31/EK irányelvben meghatározott előírásoknak megfelelően kerültek kialakításra, illetve működtek, az irányelv átültetésétől számított nyolc éven belül be kellett zárni. Magyarország az irányelvet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelettel ültette át a magyar jogrendbe, amelyet a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet váltott fel. A 2018. évi felméréseink alapján mintegy 214 rekultivációs kötelezettséggel érintett hulladéklerakó volt hazánkban. A megyei megoszlás tekintetében a legtöbb rekultivációs kötelezettséggel érintett terület Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Pest megyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Tolna megyében, Vas megyében és Veszprém megyében található. A forráshiányos hulladéklerakók rekultivációjára vonatkozóan a 2018. évi felmérés három kategóriát állapított meg az alábbiak szerint:  1 prioritás, azonnali forráshiány – rövid táv;  2 prioritás, forráshiány (kisebb hulladéklerakók esetén) – középtáv;  3 prioritás, jövőben (1,5-3 éves időintervallumban) a rekultiváció II. üteme kapcsán forráshiány léphet fel – hosszú táv. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 201 A felmérés alapján országosan 95 első prioritású (azaz rövid távon megvalósítandó) hulladéklerakó rekultivációjának a szükségessége került nevesítésre a szakmai szempontok alapján. (További 31 második prioritású – középtávú – és 88 harmadik prioritású – hosszabb távú – helyszínt jelöltek meg a hatóságok). 7.2.2 Működő hulladéklerakók Jelenleg hazánkban a hatályos jogszabályoknak megfelelően 100 különböző kategóriájú hulladéklerakó működik. A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet alapján az alábbi kategóriákat különböztetjük meg a hulladéklerakók esetében. A lerakásra kerülő hulladék összetételétől, a helyszín természeti adottságaitól és a tervezett műszaki feltételektől függően a hulladéklerakó lehet:  inert hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (A kategória),  nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B kategória),  szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B1b alkategória),  vegyes összetételű (jelentős szerves és szervetlen anyagtartalommal egyaránt rendelkező), nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B3 alkategória),  veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (C kategória). A hulladékgazdálkodás szempontjából az egyik legjelentősebb ÜHG kibocsátás – a hulladékszállítás, égetés, szennyvízkezelés és komposztálás során történő kibocsátás mellett – a hulladéklerakókban képződő depóniagáz, amelynek ÜHG-potenciálja lényegesen magasabb a szén-dioxidénál. Ennek oka, hogy a szerves anyagok lerakóban történő spontán bomlása során a depóniagázt 40-60%-ban alkotó metán is képződik. A klímavédelmi szempontokon túl gazdasági és energetikai megfontolásokból is lényeges szempont a depóniagáz befogása és égetés útján történő energetikai hasznosítása.116 Az európai uniós célok alapján 2024-től a biohulladékot elkülönítetten kell majd gyűjteni, amely alapján a begyűjtött hulladék lerakásából származó depóniagáz képződés elkerülhető. A hulladékgazdálkodás önmagában kevésbé érintett az éghajlatváltozás hatásai által, az alkalmazkodás szempontjából a legnagyobb kihívást a meglévő infrastruktúra, különösen a hulladéklerakók biztonságos üzemeltetése jelenti. Az éghajlatváltozás következtében módosuló csapadékviszonyok a hulladéklerakók és a szennyvíztisztítók működését is befolyásolják. A hulladékgazdálkodás vonatkozásában az egészség- és járványügyi kockázat jelentős mértékben megnőhet. Speciális problémakört jelentenek továbbá a különféle zagy- és iszaptározók, valamint meddőhányók, ahol a tárolt nagy mennyiségű – sok esetben veszélyes – hulladék a tárolók sérülései esetén súlyos problémákat, akár katasztrófát is okozhatnak. A veszélyes hulladéklerakók kapcsán szintén megállapítható, hogy főként a meglévő létesítmények 116 NÉS-2 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 202 infrastruktúráját érinti a klímaváltozás. A lerakók szigetelése a tervezés idején adott környezeti viszonyoknak megfelelően történt. Azonban az éghajlatváltozás hatására a csapadék okozta erózió erősödhet, a talajvíz szintjének megváltozása talajmechanikai változásokat, mozgásokat okozhat, aminek következtében a lerakók szigetelése, stabilitása sérülhet. A szél sebességének és irányának változásával, illetve a maximális szélsebesség várható növekedésével fokozódhat a szállópor-terhelés a lerakók környezetében. A megoldás minden esetben a kockázatok felmérése, és a szükséges egyedi beavatkozások megvalósítása, a fizikai védelem javítása, továbbá a monitoring rendszerek fejlesztése.117 További cél a működő hulladéklerakók csurgalékvíz elvezetésének és kezelésének támogatása. A csurgalékvíz gyűjtő berendezés telepítésének támogatása tehát indokolt, és amennyiben nem áll rendelkezésre elérhető távolságban szennyvíztisztító telep, akkor mobil tisztító berendezések telepítésének támogatása válhat indokolttá. Az egyes kategóriáknak megfelelő hulladéklerakók elhelyezkedését (településenként), valamint az engedélyezett összes kapacitást az alábbi táblázatok mutatják be. (A lerakásra engedélyezett összes kapacitás adat a létesítmény engedélyében meghatározott összes engedélyezett kapacitás, míg a táblázatok utolsó oszlopában szereplő adat a 2018. december 31-ig kiépített és még rendelkezésre álló szabad kapacitás mértékét mutatja.) A lerakó elhelyezkedése (település) Lerakásra engedélyezett összes kapacitás (m3) 2018. december 31 i állapot szerinti kiépített szabad kapacitás (m3) Balatonújlak 53 000 43 584 Hajdúszoboszló 55 375 22 688 Kaposvár 46 000 26 977 Kiskunhalas 166 000 96 000 Mohács 40 000 32 788 Pécs 416 930 1 946 251 Sótony 105 000 Vönöck 74 900 Zamárdi 82 000 71 663 82. táblázat - Inert hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakók (A kategória) 117 NÉS-2 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 203 A lerakó elhelyezkedése (település) Lerakásra engedélyezett összes kapacitás (m3) 2018. december 31 i állapot szerinti kiépített szabad kapacitás (m3) Ajka 11 919 997 1 024 665 Demecser 270 000 270 000 Ibrány 220 000 220 000 Kővágószőlős 120 000 48 242 Múcsony 160 800 160 316 Szakoly 300 000 300 000 Visonta 26 980 000 12 844 257 83. táblázat - Szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakók (B1b alkategória) A lerakó elhelyezkedése (település) Lerakásra engedélyezett összes kapacitás (m3) 2018. december 31 i állapot szerinti kiépített szabad kapacitás (m3) Adony 216 100 77 532 Bátonyterenye 820 000 180 000 Békéscsaba 1 612 800 Kiépített kapacitás: 1 411 398; 2018 év végén a szabad kapacitás: 406 294 Berettyóújfalu 311 950 87 818 Bodrogkeresztúr 1 125 000 319 060 Cegléd 846 206 539 436 Cikó 1 200 000 902 169 Csepreg 118 679 23 000 Csér 91 792 172 043 Csomád 560 000 119 895 Csömör 1 730 000 1 000 000 Dabas 266 500 38 087 Debrecen 3 130 828 620 106 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 204 Dömsöd 292 341 Felgyő 372 000 tömör + tervezett 500 000 125 547 Fertőszentmiklós 38 461 259 214 Galgamácsa n.a. n.a. Görcsöny** 481 091 86 385 Gyál 3 530 108 2 220 877 Gyomaendrőd 539 544 179 848 Győr 106 484 890 325 Hajdúböszörmény 780 000 n.a Harasztifalu 552 500 Hatvan 120 000 68 600 Hejőpapi 1 800 000 307 500 Hejőpapi 1 980 000 962 818 Hódmezővásárhely 2 814 295 az engedélyezett húsz ütemre vonatkozóan 30 m maximális depómagasság mellett 285 438 Izsák 267 950 25 206 Jánossomorja 110 898 199 670 Jásztelek 1 500 000 931 245 Jobbágyi 5 675 000 960 000 Kaposmérő 230 000 82 401 Kaposvár 1 320 000 1 243 579 Karcag 1 000 000 244 134 Kecskemét 1 338,51 387 259 Kerepes 604 555 604 555 Kétpó 3 299 040 384 195 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 205 Királyszentistván 536 321 500 423 Kiskunhalas 740 000 445 878 Kisvárda 574 880 574 880 Kökény II/A 725 000 40 744 Kökény RHK 850 000 566 500 Kőszeg 148 850 33 220 Marcali 586 300 182 520 Nádudvar 305 584 111 839 Nagyecsed 560 000 560 000 Nagykanizsa 684 000 234 550 Nógrádmarcal 320 000 320 000 Nyíregyháza 1 425 000 1 425 000 Ordacsehi 475 000 357 634 Oroszlány 400 000 35 960 Paks 130 000 101 728 Polgárdi 160 000 14 526 Pusztazámor 20 000 000 I. ütem 4,33 millió beleértve a napi takaróanyagot is, II. ütem 3,5 millió tömörített hulladék Répcelak 53 000 Sajókaza 2 140 000 2 140 000 Salgótarján 1 835 000 530 670 Sárbogárd 295 000 28 384 Sirok 10 000 6 000 Som 1 125 000 770 927 Százhalombatta 340 200 358500 ebből a IV. ütem: 22 000 Szeged – 301 537 Székesfehérvár 1 450 000 471 300 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 206 Szelevény 364 456 43 923 Szigetvár* 30 000 6 100 Szombathely 1 500 000 507 575 Tatabánya 1 000 000 97 800 Tatabánya 730 000 606 047 Tiszafüred 687 690 404 391 Tura na na Várpalota 630 433 82 325 Vaskút 735 209 150 320 Zalabér 1 000 000 720 504 Zalaegerszeg - 600 000 Zalahaláp 95 000 44 080 *A Kormányhivatal 2019. évi adatszolgáltatása alapján bezárt, rekultivációja még nem kezdődött meg **A Kormányhivatal 2019. évi adatszolgáltatása alapján bezárt, rekultivációja folyamatban van 84. táblázat - Vegyes összetételű, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakók (B3 alkategória) A lerakó elhelyezkedése (település) Lerakásra engedélyezett összes kapacitás (m3) 2018. december 31 i állapot szerinti kiépített szabad kapacitás (m3) Apc 455 800 123 160 Debrecen 17 070 2 600 Dunaújváros 33 711 30 505 Dunaújváros 25 520 800 Galgamácsa na na Marcali 400 000 60 525 Mosonmagyaróvár 28 108 159 419 Sajóbábony 23 000 21 560 Százhalombatta 29 000 29 000 Szuhogy 300 000 10 091 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 207 Várpalota 17 500 1 557 Jobbágyi Kormányhivatal tájékoztatása alapján a C kategóriájú lerakó vélhetően nem üzemel 85. táblázat - Veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (C kategória) A hulladéklerakó engedélyezési eljárása és működtetése során a hasznosítási céllal fogadott hulladékok mennyiségét minimalizálni szükséges a lerakó kapacitás megfelelő kihasználhatósága érdekében. Kizárólag olyan típusú és olyan mennyiségű hulladék vihető a lerakóba hasznosítási céllal, ami a lerakó engedélyezett működtetéséhez feltétlenül szükséges. Fontos megjegyezni, hogy az 1999/31/EK irányelv alapján a lerakott települési hulladék mennyiségére vonatkozóan új számítási szabályokat határoztak meg. Ezek alapján:  az adatszolgáltatás során a lerakásra került települési hulladék mennyiségébe bele kell számítani a települési hulladék újrafeldolgozását vagy egyéb hasznosítását megelőzően végrehajtott hulladékkezelési műveletekből, például válogatásból vagy mechanikai-biológiai kezelésből származó, később lerakásra kerülő hulladék mennyiségét;  hulladéklerakóban lerakott hulladékként kell bejelenteni a hulladékégetési műveletek révén ártalmatlanított települési hulladék mennyiségét, valamint a települési hulladék biológiailag lebomló részének stabilizálására irányuló műveletek során keletkezett, később hulladéklerakóban elhelyezendő hulladék mennyiségét. A fentiek alapján a hulladék ártalmatlanítással történő lerakásának műszaki és természettudományos feltételrendszerének szabályozásán túl, a területet érintő jogszabályi környezet teljes körű áttekintése szükséges. 7.3 Hulladékhasznosító művek A hulladék hasznosítását végző létesítmények hazánkban az egészen kis volumenű, néhány tonna hulladék kezelését végző telephelytől az akár több százezer tonna hulladék hasznosítását is megvalósító üzemekig terjed. A hasznosítás tekintetében a leggyakrabban és legnagyobb mennyiségben hasznosított hulladékok közül kiemelhető a papír-, a műanyag- és fémhulladékok, valamint a biológiailag lebomló hulladékok hasznosítása. A hulladékok tekintetében több hulladékfajtára (pl. a települési hulladék részét képező papír-, műanyag-, fém- és üveghulladékok), valamint kiemelt hulladékáramra (pl. csomagolási hulladékok, elektromos és elektronikai berendezések hulladékai, elemek és akkumulátorok hulladékai, elhasználódott gépjárművek hulladékai) hasznosítási célértékek kerültek meghatározásra. A kiemelt hulladékáramokra vonatkozó jelenleg rendelkezésre álló Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 208 engedélyezett kapacitásokat, valamint az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv alapján a 2018. évi hazai hasznosítói teljesítést az alábbi táblázat mutatja be. Hulladék anyagáram Hasznosítói kapacitás (tonna/év) 2018. évi hazai hasznosítói teljesítés (Magyarországon keletkezett hulladék hasznosított mennyisége összesen) (tonna) Megjegyzés 1. fa csomagolási hulladék 438 305 55 595 2. műanyag csomagolási hulladék 241 796 77 081 3. papír csomagolási hulladék 825 000 220 203 4. üveg csomagolási hulladék 183 000 38 613 5. akkumulátor hulladék 20 320 9 993 20 000 tonna savas ólomakkumulátor hasznosítási és 320 tonna ipari lúgos akkumulátor előkezelési kapacitás 6. elektromos és elektronikus berendezések hulladékai 308 690 58 704 az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai esetében részben hasznosítói, részben hasznosítást közvetlenül lehetővé tevő előkezelői kapacitás van 7. gumiabroncs hulladék 188 095 49 888 ebből energetikai hasznosítás: 32 245 tonna villamosenergia termelés, 45 000 tonna cementgyári hasznosítás 86. táblázat - Hazai feldolgozói kapacitás118 A hulladékgazdálkodási létesítmények összesített alapadatait a 2016. és a 2018. évek vonatkozásában az alábbi táblázat, valamint egyes hulladékgazdálkodási létesítmények tekintetében (biohulladék kezelését végző telephelyek, komposztáló művek, válogatóművek, átrakó állomások, hulladékgyűjtő udvarok) az alábbi térképek mutatják be: 118 Forrás: OKIR EHIR, Kormányhivatalok Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 209 2016 energetikai hasznosító (db) energetikai hasznosító (tonna/év) égető (db) égető (tonna/év) energetikai hasznosításon felüli hasznosító (kivéve feltöltés) (db) energetikai hasznosításon felüli hasznosító (kivéve feltöltés) (tonna/év) lerakó (db) lerakó (tonna/év) Magyarország 28 1998629 12 108644 782 59 105 50382223 Közép-Magyarország 6 769834 1 3260 176 0 14 6548452 Budapest 2 426400 1 3260 53 0 0 0 Pest 4 343434 0 0 123 0 14 6548452 Dunántúl 15 762572 5 56860 262 43 46 12143433 Közép-Dunántúl 5 136077 3 47380 116 28 14 3818137 Nyugat-Dunántúl 2 12593 2 9480 101 12 14 3598878 Dél-Dunántúl 8 613902 0 0 45 3 18 4726418 Alföld és Észak 7 466223 6 48524 344 16 45 31690338 Észak-Magyarország 2 300045 6 48524 92 2 18 23071522 Észak-Alföld 4 153281 0 0 122 6 17 5031209 Dél-Alföld 1 12897 0 0 130 8 10 3587607 2018 Magyarország 28 2864632 11 120847 766 84 105 47 240 574 Közép-Magyarország 7 782473 1 3260 180 0 13 6 713 412 Budapest 3 426430 1 3260 36 0 0 Pest 4 356043 0 0 144 0 13 6 713 412 Dunántúl 10 1581160 4 65580 271 53 47 12 227 541 Közép-Dunántúl 3 388480 3 62380 126 28 14 3 015 904 Nyugat-Dunántúl 4 400680 1 3200 89 17 15 4 124 253 Dél-Dunántúl 3 792000 0 0 56 8 18 5 087 384 Alföld és Észak 11 500999 6 52007 315 31 45 28 299 621 Észak-Magyarország 3 330600 5 45257 63 1 18 18 989 335 Észak-Alföld 7 169899 1 6750 137 14 17 6 590 506 Dél-Alföld 1 500 0 0 115 16 10 2 719 780 87. táblázat - 2016. és 2018. évi létesítmények adatai119 A „Biológiailag lebomló hulladék” fejezetben bemutatott további fejlesztések szükségesek a komposztálótelepek és biohulladék kezelése tekintetében. A meglévő létesítményeket az alábbi két ábra mutatja be. 119 Forrás: EUROSTAT Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 210 22. ábra - Biohulladék kezelését végző telephelyek térképes ábrázolása (2018. évi állapot)120 23. ábra - Komposztáló telepek térképes ábrázolása (2018. évi állapot)121 Több válogatómű automatizálása, valamint fejlesztése szükséges, hogy a másodnyersanyag mennyiségének növelése és piacra juttatása elősegítésre kerüljön. A hulladékgazdálkodásban a körforgásos gazdaság céljainak eléréséhez vezető egyik technológiai lehetőség az elkülönítetten gyűjtött anyagáramok számának fokozása és az egyes 120 Forrás: Kormányhivatalok 121 Forrás: Kormányhivatalok Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 211 anyagfajták mennyiségének növelése. Azonban a házhoz menő gyűjtéssel megnövelt mennyiségű haszonanyag válogatása már nem lehetséges a gyakran 10-15 éves technológiát alkalmazandó kézi válogatókkal. Országos viszonylatban 56 db válogatómű működik, amelyből 2 db esetében a fejlesztés megvalósult. A technológia-fejlesztéssel csökkenthetők a működési költségek és akár 2-3-szorosára növelhető a létesítmények kapacitása, vagyis fajlagosan, egy tonnára vetítve nagyon hatékonyan lehetne növelni az újrafeldolgozott hulladék mennyiségét. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyisége (papír, műanyag, fém, üveg) közel 200 millió tonna körül alakul, amelynek szennyezettsége jelenleg rendkívül magas, egyes esetekben a 40%-ot is elérni. A gyűjtött hulladékok szennyezettségének csökkentése a visszaváltási díj bevezetésével, valamint a Tervben bemutatott elkülönített gyűjtési módok ütemezett bevezetésével jelentősen mérsékelhető. A meglévő válogatóművek fejlesztése során a gépi válogatás megvalósítása a cél, amelynek keretében zsákfeltépő, új szállítószalagok, ballisztikus szeparátor, optikai válogatók kerülnének beszerzésre. A felmérések alapján az esetek többségében szükség van teljes gépi válogatás (~12 db) megvalósítására, egyes esetekben részleges gépi válogatás megvalósítása szükséges (~2 db). A kitűzött célok között szerepel még további olyan válogatóművek létesítése, valamint a meglévő válogatóművek fejlesztése, amelyek majd mind az elkülönítetten gyűjtött hulladék, mind a vegyesen gyűjtött hulladék előkezelésének végzésére is alkalmasak. 24. ábra - Válogatóművek térképes ábrázolása (2018. évi állapot)122 122 Forrás: Kormányhivatalok Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 212 25. ábra - Átrakóállomások térképes ábrázolása (2018. évi állapot) A hulladékgyűjtő udvarok területi eloszlása nem egységes, továbbá számos település még nincs megfelelően ellátva hulladékgyűjtő udvarokkal. A következő finanszírozási időszak tekintetében nagy hangsúlyt kap ennek fejlesztése. Több kisebb, megfigyelőrendszerrel felszerelt hulladékgyűjtő udvar létesítése szükséges. A tervezés során a kisebb lélekszámú településekre is figyelmet kell fordítani. A meglévő infrastruktúrát pedig olyan irányba kell fejleszteni, hogy a területi adottságokat, valamint a lakossági igényeket figyelembe véve olyan hulladékok átvételére is sor kerülhessen, amelyre eddig nem volt lehetőség. 26. ábra - Hulladékgyűjtő udvarok térképes ábrázolása (2018. évi állapot)123 123 Forrás: MEKH, NHKV Zrt., Kormányhivatalok Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 213 7.4 Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében működő hulladékgazdálkodási infrastruktúra 7.4.1 Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás Az elmúlt három évtized alatt a közszolgáltatás infrastrukturális háttere sokat fejlődött, azonban a közfeladat megszervezése hatékonyságának növelése tekintetében további intézkedések meghozatal szükséges annak érdekében, hogy országosan egységesen, magas színvonalú közszolgáltatás álljon rendelkezésre. A közszolgáltatói rendszer keretében létrejött központosított működés a számos pozitív hatás mellett kihívások elé is állította a szolgáltatást nyújtó szervezeteket. A jövőbeni működés során a következő problémák megoldása szükséges: − az elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtési arányának növelése, ezért szükség van ellenőrzési, és kommunikációs, szemléletformálási feladatokat aktívan ellátó szereplőkre, − a jelenlegi közszolgáltatási rendszer szervezetileg még mindig széttagolt, jelentős infrastrukturális fejlesztéseket igényel, amely hatékonyság-központú koordinációt igényel (hol és milyen fejlesztések kerüljenek végrehajtásra),  a jelenlegi szereplők ösztönzési rendszerét fejleszteni szükséges, mert a kívánt célt nem éri el, nincs eredményorientált menedzsment szemlélet (bevétel maximálás, költség optimalizálás, pénzügyi és operatív kontroll). A közszolgáltatási rendszer tekintetében szükségesek az átfogó változtatások, amelyek egyszerre érintik a finanszírozást, működtetést, a haszonanyag elérhetőséget és ezáltal az alkalmazott gyűjtőrendszereket, valamint a hatósági felügyeletet, kontrollt. Megoldást jelenthet a tömeg alapú elszámolás megvalósítása a közszolgáltatókkal, valamint a gyűjtési-szállítási rendszer további optimalizálása javasolt. 7.4.2 Infrastruktúra Az országban, a közszolgáltatás keretében igénybe vett ártalmatlanító, kezelő létesítményekről, illetve a hulladékgyűjtéshez használt járművekről, eszközökről az NHKV Zrt. 2020. június 30 ra vonatkozó, 2020. novemberben véglegesített vagyonkatasztere ad friss információt. A felmérés során a közszolgáltatóktól kérték a saját maguk, illetve alvállalkozóik által a hulladék gyűjtéséhez, szállításához használt járművek és edényzet főbb adatainak megadását. Az adatok értékelése alapján megállapítható, hogy az alkalmazott járműpark átlagos életkora a KEOP/KEHOP keretében lezajlott beszerzések ellenére magas, az adatszolgáltatásban szereplő közel 1800 gyűjtőjármű átlagos életkora 10 év. Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt időszakban rendelkezésre álló pályázati források hatására az EU támogatással beszerzett Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 214 járművek életkora alacsonyabb a saját forrásból beszerzetteknél. Ennek megfelelően a pályázati forrásokból részesült közszolgáltatók járműparkja általában fiatalabb, mint az alvállalkozóként bevont kisebb cégek hulladékgyűjtő gépjárműparkja. A konténerszállító járműveknél (összesen 467 darab) hasonló tendenciák figyelhetők meg, átlagos életkoruk a gyűjtőjárműveknél valamivel magasabb, közel 11 év. Fentiek mellett a közszolgáltatás ellátásához közel 500 további jármű (pl. kisteherautó, személyautó), illetve 600 egyéb munkagép (rakodó, árumozgató gép, kompaktor, egyéb önjáró technológiai gép) szerepel a vagyonkataszterben. A közszolgáltatási körbe tartozó hulladék gyűjtéséhez, tárolásához alkalmazott gyűjtőedények köre igen szerteágazó. Összesen több mint 2,6 millió edény, konténer van használatban az ingatlanhasználóknál, gyűjtőpontokon, vagy hulladékudvarokban. A paprír-műanyag-fém frakciók tekintetében a házhoz menő elkülönített gyűjtés az ország legtöbb településén bevezetésre került (hulladékgazdálkodási régiónként 1-2 kisebb településen nem alakítottak ki mindeddig megfelelő rendszert). Kivételt jelent ez alól a győri és dél dunántúli régió, ahol nagyobb számban maradtak ki az ilyen típusú rendszerekből települések. Az elkülönített gyűjtés módja és gyakorisága változó (csomagolóanyagok esetében heti, kétheti, vagy havi gyakoriság jellemző, zöldhulladék esetében a legtöbb helyen havonta történik elszállítás), bár egyre nagyobb területen (elsősorban EU-s projektekben történt beszerzések eredményeként) szilárd falu gyűjtőedényben történik a gyűjtés. A felmérés során összesen 521 létesítményt lehetett azonosítani az alábbi megoszlásban és kapacitásokkal. Létesítmény típus Darabszám Kapacitás (t/év) Átrakó 41 1 028 610 Egyéb létesítmény 2 Hulladékhasznosító mű 1 420 000 Hulladéklerakó* 51 11 241 126 Hulladékudvar 262 1 539 489 Inert kezelő 12 429 790 Komposztáló 56 664 752 MBH 14 1 118 050 MH 6 445 455 Mobil MBH 11 434 700 Újrahasználati központ 5 12 724 Válogató 58 869 401 Válogató-MBH 2 150 000 * A lerakó kapacitás esetében az éves adatok nem értelmezhetők, teljes rendelkezésre álló kapacitásra vonatkozik az adatszolgáltatás Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 215 88. táblázat - Hulladék ártalmatlanító és kezelő létesítmények és kapacitásai a közszolgáltatásban, 2020. június 30.124 A közszolgáltatáshoz igénybe vett létesítmények döntő többsége (85%-a) önkormányzatok, vagy önkormányzati társulások tulajdonában van. 11% van nonprofit vállalkozások (általában a közszolgáltató) tulajdonában és mindössze négy százalék van profitorientált vállalkozások, illetve egy alapítvány tulajdonában. 27. ábra - A létesítmények tulajdonosainak megoszlása125 A vagyonkataszterben csak a jelenleg üzemelő létesítmények kerültek feltűntetésre, a KEHOP projektek megvalósításával további kapacitások kiépítése fog megtörténni a következő egy három év során (ennek részletes bemutatása a következő fejezetben történik meg). A KEHOP projektekben tervezett kapacitásokat is figyelembe véve számszerűen a jelenleg kezeltnél jelentősen nagyobb kapacitás áll majd rendelkezésre a vegyes és az elkülönítetten gyűjtött (csomagolási és zöld) hulladék kezelésére is. A létesítmények területi megoszlása nem egyenletes, illetve nem minden esetben követi a hulladék keletkezésének eloszlását (jó példa erre a főváros környékén hiányzó előkezelő kapacitás hiánya). Az egyes hulladéktípusok esetében más-más gyűjtési módszerek jelenthetik a legalkalmasabb megoldást (figyelembe véve az elkülönített gyűjtést követő hasznosítási célokat, módszereket is), ezen módszerek előnyeinek és hátrányainak összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza. 124 Forrás: NHKV Zrt. 125 Forrás: NHKV Zrt. alapítvány 0% for-profit vállallkozás 4% nonprofit vállalkozás 11% önkormányzat 85% Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 216 Anyagáram Gyűjtés mód Gyűjthető mennyiség Gyűjtési költség Kezelési költség Szükséges beruházás További hatások Csomagolási műanyag, fém házhoz menő a jelenlegihez képest kismértékben növelhető a gyűjtött mennyiség növelésével jelentősen nő optikai vá logatók te lepítésével csökkenthető optikai vá logatók te lepítésével növelhető a hatékonyság, kapacitás visszaváltási rendszer kiter jesztése magas magas (gyakori elszállítás, más jár művekkel, de kevesebb gyűjtőpontról) viszonylag alacsony, kis szen nyezettség jelentős (visszaváltó infrastruktúra, gyűjtő járművek) kérdéses a kialakított válogatóinfras truktúra hasznosítási lehetősége beruházás, üzemeltetés összekapcsolh ató az EPR rendszer kiter jesztésével Csomagolási papír, társított házhoz menő a jelenlegihez képest kismértékben növelhető a gyűjtött mennyiség növelésével jelentősen nő optikai vá logatók te lepítésével csökkenthető optikai vá logatók te lepítésével növelhető a hatékonyság, kapacitás visszaváltási rendszer kiter jesztése kismértékben növelhető, mivel kevés cso magolástípusr a terjeszthető ki magas (gyakori elszállítás, más jár művekkel, de kevesebb gyűjtőpontról) viszonylag alacsony, kis szen nyezettség jelentős (visszaváltó infrastruktúra, gyűjtő járművek) kérdéses a kialakított válogatóinfras truktúra hasznosítási lehetősége beruházás, üzemeltetés összekapcsolh ató az EPR rendszer kiter jesztésével Csomagolási üveg gyűjtőpontos nem növel hető jelentő sen alacsony viszonylag magas a nagy szennye zettség miatt házhoz menő a jelenlegihez képest kismértékben növelhető a gyűjtött mennyiség növelésével jelentősen nő viszonylag alacsony, kis szen nyezettség Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 217 visszaváltási rendszer kiter jesztése magas magas (gyakori elszállítás, más jár művekkel, de kevesebb gyűjtőpontról) viszonylag alacsony, kis szen nyezettség jelentős (visszaváltó infrastruktúra, gyűjtő járművek) beruházás, üzemeltetés összekapcsolh ató az EPR rendszer kiter jesztésével Zöldhulladék házhoz menő nem növel hető jelentő sen magas magas házi/közösségi komposztálás megelőzhető a hulladék egy részének keletkezése csökkenthető csökkenthető eszközbe szerzés igényfelmérés szükséges annak megállapí tására, hogy mekkora potenciál áll rendelkezésre Konyhai hulladék gyűjtőpontos viszonylag alacsony viszonylag magas, gyakori gyűjtés szükséges nagy szennye zettség miatt magas komposztálás, rothasztás, válogatás kérdéses a begyűjtött hulladék kezelésének, hasznosításán ak módja házhoz menő (esetleg zöldhul ladékkal kombinált) magas magas, de a zöldhul ladékkal való kombinálással csökkenthető nagy szennye zettség miatt magas, zöld hulladék kezelési költségét is növeli komposztálás, rothasztás, válogatás kérdéses a begyűjtött hulladék kezelésének, hasznosításán ak módja házi/közösségi komposztálás megelőzhető a hulladék egy részének keletkezése nincs nincs eszközbe szerzés kérdéses a lakossági hajlandóság Textil gyűjtőpontos közepes alacsony nagyobb szennye zettség miatt magas gyűjtőpontok kialakítása házhoz menő (kombinálva pl. műanyaggal) viszonylag magas alacsony alacsonyabb nincs jelentős igény eseti, zsákos gyűjtés (pl. lom talanításhoz kapcsolva) közepes alacsony alacsony nincs jelentős igény Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 218 Sütőolaj visszaváltási rendszer kiter jesztése magas magas, gyakori gyűjtés szükséges alacsony, viszonylag jól hasznosítható gyűjtőpontok kialakítása beruházás, üzemeltetés összekapcsolh ató az EPR rendszer kiter jesztésével gyűjtőpontos (pl. benzinkutak) alacsony alacsony nincs további feladat gyűjtőpontok kialakítása 89. táblázat - Egyes közszolgáltatás körében előforduló hulladékáramok gyűjtése kapcsán szükséges beavatkozás126 Egyes csomagolási hulladék frakciók visszagyűjtésére alkalmas a visszaváltási rendszer bevezetése. A rendszer fő előnye, hogy anyagilag érdekeltté teszi a használót a csomagolóanyag gyűjtésére, a megfelelő minőségben és tisztaságban történő leadásra. Hátrányai a magas kiépítési és üzemeltetési költsége, valamint a jelenleg házhoz menő elkülönített gyűjtésre tervezett rendszer elemeinek átalakítása (pl. válogató kapacitásokat műszakilag szükséges átépíteni). 30. ábra - Házhoz menő elkülönített gyűjtéssel ellátott települések száma szerinti arány További kiemelt feladat, hogy az uniós előírásokkal összhangban ki kell terjeszteni az elkülönített gyűjtési rendszert a konyhai, textil és háztartási veszélyes hulladékokra is, ahol mind a házhozmenő (adott esetben más anyagokkal kombinált), mind a gyűjtőpontokon történő gyűjtés megfelelő módszer lehet. Hasznosításuk lehetőségei főként a konyhai hulladékok esetében jelenleg igen szűkösek, komposztálással, rothasztásos technológiákkal, esetleg energetikai hasznosítással történhet meg. A textilhulladékok alapvetően jól hasznosíthatóak, gyűjtőpontokon piaci alapon működő szervezetek jelenleg is végeznek hulladékgyűjtést. 126 Forrás: NHKV Zrt. 0 100 200 300 400 D é l A lf ö ld D é l B a la to n D é l D u n á n tú l D é l P e st D u n a T is za k ö ze D u n a V é rt e s É sz a k A lf ö ld É sz a k B a la to n É sz a k P e st F e jé r F ő v á ro s G y ő r H a jd ú sá g H e v e s H o m o k h á ts á g K a p o sm e n te K a rc a g T is za fü re d K ö zé p D u n a M is k o lc Z e m p lé n N y u g a t D u n á n tú l S ze g e d S zo ln o k Z a g y v a t é rs é g e Z a la D é l Z a la É sz a k Nem lefedett Lefedett Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 219 Kezelési tevé kenység Technológia Kezelhető anyagáramok Kezelési hatékonyság Kezelési költség Szükséges beruházás További hatások, összefüggések Válogatómű Kézi válogatás Papír, műanyag, fém, ezen áramokkal együtt gyűjtött textil kb. 45% haszonanyag nyerhető, jelentősen kisebb kapacitás mellett magas a jelenleginél több kézi válogató kiépítése nem javasolt betétdíjas rendszer bevezetésével az azzal érintett anyagok jelentős része valószínűleg kikerül a válogatási rendszerből a jelenleg nehezen, vagy nem hasznosítható anyagok piacának változásától függ, hogy ezeket érdemes-e válogatni Részben gépesített kb. 60% haszonanyag nyerhető alacsony kézi válogatók továbbfejleszté se Gépesített kb. 60% haszonanyag nyerhető, nagyobb kapacitás mellett alacsony kézi válogatók továbbfejleszté se (átlagosan 4 5szörös beruházás a részleges gépesítéshez képest) Kom-posztá lás zöldhulladék a keletkező komposzt felhasználása kérdéses, jelentős része lerakókon takaróföldként hasznosul változatlan nem szükséges jelentős kapacitás bővítés házi/közösségi komposztálás csökkentheti a komposztálókb a jutó mennyiséget egyéb biológiailag lebomló (konyhai) a vegyes összetétel miatt válogatás, több maradék képződik, a komposzt hasznosíthatósá ga nem javul a jelenleginél magasabb a válogatási költségek miatt a jelenleginél több komposztá-ló kapacitás, illetve a nem komposz tálható anyagok kiválasztása szükséges Haszno sítónak közvet-len átadás visszaváltási rendszerben begyűjtött PET, fém, egyéb anyagok jó tisztaságú anyag nyerhető a visszaváltási ponton külön tárolás költsége magas lehet jelentős, a visszaváltási hálózathoz kapcsolódóan Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 220 Kezelési tevé kenység Technológia Kezelhető anyagáramok Kezelési hatékonyság Kezelési költség Szükséges beruházás További hatások, összefüggések üveg házhoz menő gyűjtéssel tisztább lehet a bemenő anyag a hasznosítási kapacitások függvényében textil külön történő gyűjtés esetén alacsony sütőolaj jól hasznosítható, de mennyiség növekedésével növekvő szennyezettség alacsony Mechanikai előkezelés mobil MH-k vegyesen gyűjtött hulladék jelenleg nincs piaca a leválasztott anyagnak alacsony a mobil előkezelők leállítása indokolt PVC leválasztás nélküli MH vegyesen gyűjtött hulladék alacsony, cementművi alkalmazásra nem alkalmas RDF magas további MH-k építése a jelenlegi piac, illetve az újrafeldolgozás ra vonatkozó célkitűzések miatt csak ott indokolt, ahol kezelés nélküli lerakás történik meglévő MH-k technológiai fejlesztése a jobb hasznosíthatósá g érdekében indokolt lehet energetikai hasznosítási, illetve újrafeldolgozás i kapacitások függvényében kell megfontolni fenntartásukat, fejlesztésüket Optikai leválasztóval felszerelt MH vegyesen gyűjtött hulladék jelentős költséggel hasznosítható RDF magas Komplex optikai rendszerrel felszerelt MH vegyesen gyűjtött hulladék mellett elkülönített válogatásra is alkalmazható jelentős költséggel hasznosítható RDF, újrafeldolgozás lehetősége magas mechanikai előkezelés nélküli lerakás gázkinyeréssel vegyesen gyűjtött hulladék csak gázkinyerés alacsony gázkinyerő, hasznosító berendezések lerakási, újrafeldolgozás i célkitűzések teljesítése kérdéses Biológiai kezelés stabilizálás mechanikai előkezelés maradéka, elkülönítetten gyűjtött biológiai hulladék csak térfogatcsökke nés magas Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 221 Kezelési tevé kenység Technológia Kezelhető anyagáramok Kezelési hatékonyság Kezelési költség Szükséges beruházás További hatások, összefüggések rothasztás mechanikai előkezelés maradéka, elkülönítetten gyűjtött biológiai hulladék térfogatcsökke nés mellett gázkinyerés lehetősége magas jelenleg nincsenek ilyen rendszerek telepítve stabilizálás nélküli lerakás mechanikai előkezelés maradéka alacsony lerakási célkitűzéshez nincs hozzájárulás 90. táblázat - Egyes közszolgáltatás körében előforduló hulladékáramok kezelése kapcsán szükséges beavatkozás127 A gyűjtött hulladékok kezelését alapvetően a technológiai lehetőségek, a gyűjtés módja (az ennek eredményeként elérhető tisztaság), valamint a későbbi hasznosítási lehetőségek, igények kell, hogy meghatározzák. Emiatt az optimális kezelési módot jelentősen befolyásolják a hulladékgazdálkodási rendszer egyéb tényezői, így az egyes lehetőségek részletes műszaki és pénzügyi vizsgálata csak a hasznosítási és gyűjtési célok és lehetőségek pontosítása után történhet meg. 127 Forrás: NHKV Zrt. 8 Cselekvési Program A következő táblázat az Országos Hulladékgazdálkodási Terv cselekvési irányait mutatja be. A Cselekvési Program beavatkozási területeit a táblázat első oszlopa tartalmazza. Az egyes beavatkozási területek célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Cselekvési Program feladatokat és intézkedéseket határoz meg és feltünteti a megvalósításhoz szükséges forrásigényt. Csak a jelentősebb célokhoz kerültek megjelölésre az igénybe vehető lehetséges források. A főbb célokhoz azonban a megvalósítás nyomonkövethetőségének érdekében minden esetben indikátorok is kijelölésre kerültek. A táblázat a tervezési időszakra vonatkozóan a legtöbb hulladékáram esetében további célokat is kijelöl, melyek megvalósítására a rendelkezésre álló források függvényében nyílik lehetőség. A hulladék kezelésének racionalizálása és hatékonyságának növelése érdekében a Cselekvési Program meghatározza:  hulladékképződés csökkentését szolgáló rövid és hosszú távú intézkedéseket;  a gyűjtési és szállítási rendszerek fejlesztését szolgáló rövid és hosszú távú intézkedéseket;  a hasznosítással és az ártalmatlanítással kapcsolatos célkitűzések megvalósítását biztosító fejlesztéseket, intézkedéseket, figyelemmel az egyes hasznosítási és ártalmatlanítási rendszereknek a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programokban, a területfejlesztési koncepciókban és programokban, a településfejlesztési koncepcióban és integrált településfejlesztési stratégiában, valamint terület- és településrendezési eszközökben foglaltakkal való összehangolásának követelményére;  az egyes célkitűzések, fejlesztések, beruházások megvalósításhoz szükséges eszközöket, előkezelő, hasznosítási és ártalmatlanítási eljárásokat, berendezéseket és létesítményeket;  az egyes fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendjét, továbbá a fejlesztések, beruházások, intézkedések végrehajtásának, megvalósításának sorrendjét;  az egyes célkitűzések megvalósításához szükséges becsült költségeket. A támogatások az állami támogatási szabályok figyelembevételével kerülnek majd megállapításra. Általánosan minden beavatkozási terület esetében szükséges K+F+I intézkedések megvalósítása is a cselekvési program részeként. Ennek keretében szükséges a hulladékok gyűjtési rendszerének optimalizálását, az egyes hulladékáramok újrafeldolgozási arányának növelését, a nem Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 223 hasznosítható hulladékok környezetkímélő ártalmatlanítását lehetővé tevő korszerű technológiák kialakítását szolgáló kutatási-fejlesztési tevékenység megvalósítása. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 224 Cselekvési irányok beavatkozási területenként: Beavatkozási terület Célkitűzés Intézkedés Indikátor Minimális forrásigény Indikatív támogatási lehetőség128 Települési hulladék körforgásos gazdaságra történő átállás gyűjtés és újrafeldolgozás arányának növelése a rendszer hatékonyságának növelése és ezt támogató működési modell kialakítása lerakási arány csökkentése illegálisan elhagyott hulladék lerakásának megelőzése hulladékgazdálkodási tevékenységek hatékonyabb ellenőrzése szemléletformálás erősítése élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentése hazai feldolgozói kapacitások hatékonyabb kihasználása, azok előnyben részesítése rendszeres négyévszakos hulladékanalízis elkészítése a vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladékokra vonatkozóan illegálisan lerakott hulladék felszámolásának támogatása hulladékgazdálkodási hatóság ágazati felügyeletének megteremtése illegálisan elhagyott hulladék szankciórendszerének szigorítása hulladéklerakók rekultivációjának támogatása környezettudatos tervezés ösztönzése nem veszélyes hulladék ártalmatlanítási célú behozatalának korlátozása korlátozás a hulladék lerakásra történő importra, vagy olyan, még előkezelést igénylő hulladék behozatalra, amelynek tényleges hasznosítása nem biztosított válogató kapacitások fejlesztése újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott települési hulladék aránya 55% 2025-re (derogációval 50%) lerakásra kerülő települési hulladék aránya (%) illegálisan elhagyott hulladékok felszámolt mennyisége (m3) képződött élelmiszer-hulladék mennyiség (tonna) 100 Mrd Ft KEHOP KEHOP Plusz GINOP Plusz RRF Hazai forrás 128 Az operatív programok tárgyalása a terv készítésének időpontjában még folyamatban volt, így a források sem tekinthetőek véglegesnek. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 225 Beavatkozási terület Célkitűzés Intézkedés Indikátor Minimális forrásigény Indikatív támogatási lehetőség128 hulladékgyűjtő udvarok számának növelése biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtési rendszerének a kialakítása háztartási veszélyes hulladék elkülönített gyűjtési rendszer kialakítása csurgalékvíz tisztító berendezés telepítésének támogatása válogatóművek további fejlesztése Csomagolási hulladék körforgásos gazdaságra történő átállás gyűjtési és újrafeldolgozási arány növelése másodnyersanyag tartalom növelése feldolgozó kapacitások növelése válogató és előkezelő kapacitás fejlesztése egyes egyszer használatos termékek esetén fogyasztáscsökkentési intézkedés megtétele CSKI által előírt újrafeldolgozási célok meghaladása visszaváltási rendszer kiépítése a nagy lakossági ellátórendszereknél elkülönített hulladékgyűjtési rendszer kiépítése termékek gyártása során felhasználható másodnyersanyag használatának ösztönzése, ökodesign előírásokba, környezetbarát termék védjegy kritériumokba emelése újrafeldolgozási kapacitásbővítés: műanyag csomagolás, társított csomagolások, barna csomagolópapír gyártás újrafeldolgozott csomagolási hulladék aránya (%) egyszer használatos műanyag italpoharak és ételtároló edények fogyasztásában elért csökkenés (%) 72-80 Mrd Ft KEHOP GINOP GINOP Plusz KEHOP Plusz Hazai forrás Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 226 Beavatkozási terület Célkitűzés Intézkedés Indikátor Minimális forrásigény Indikatív támogatási lehetőség128 K+F+I: műanyaghulladékok kémiai hasznosításának vizsgálata és támogatása lakossági szemléletformálás, motiváció lakossági elkülönített gyűjtési rendszerben több anyagtípus gyűjtése hulladékgyűjtő udvarok fejlesztése és újak létesítése 2023-tól új EPR rendszer kialakítása jogszabályi előírás a fogyasztáscsökkentés eléréséhez Biológiailag lebomló hulladék körforgásos gazdaságra történő átállás gyűjtési és újrafeldolgozási arány növelése hulladékképződés megelőzése (elsősorban élelmiszer-hulladék és a környezetben nem lebomló egyszer használatos termékek használatának csökkentése) feldolgozó kapacitás fejlesztése minőségbiztosítási rendszer kialakítása lakosságnál képződött biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtése 2023. december 31-től házi és közösségi komposztálás fejlesztése komposztálási kapacitások és technológiák fejlesztése komposzttelepek felújítása élelmiszer-hulladékok egységes mérési módszertanának kidolgozása élelmiszer-hulladékok kezelésére anaerob kezelő létesítmények kialakítása (helyben történő hő- és energiahasznosítás) képződött élelmiszer-hulladék mennyisége (tonna) elkülönítetten gyűjtött élelmiszer és zöldhulladék mennyisége komposzt mezőgazdasági felhasználásának mennyisége (tonna) lerakásra kerülő biológiailag lebomló hulladék mennyisége (tonna) 75 Mrd Ft (ideértve a mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék fejlesztési igényeit) RRF KEHOP Plusz Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 227 Beavatkozási terület Célkitűzés Intézkedés Indikátor Minimális forrásigény Indikatív támogatási lehetőség128 energetikai hasznosítói kapacitás fejlesztéseket javasolt úgy kialakítani, hogy szennyvíziszap égetésre is alkalmasak legyenek a biológiailag lebomló hulladék kezelése mellett mezőgazdasági hasznosítás elősegítése komposzt minőségbiztosítási rendszer kialakítása biológiailag lebomló hulladékok lebomlásának vizsgálata Hulladék energetikai hasznosítása hulladékban rejlő energia felhasználása lerakásának minimalizálása energetikai hasznosítási kapacitás fejlesztése további MBH/MH létesítmények kiépítésének korlátozása a közszolgáltatás keretében előállított RDF hasznosításának előnybe részesítése (behozatallal szemben) energetikai hasznosító kapacitások földrajzi eloszlásának megfelelően kis kapacitású hőerőművek fejlesztése (3-6 db, összesen 600 ezer tonna/év kapacitással) többek között a válogatási maradékhulladék kezelésére is jelenlegi MBH/MH infrastruktúra felülvizsgálata hulladék besorolásának (19 10 10, 19 10 12) szakmai elősegítése és felügyelete hazai RDF minőségének javítása RDF behozatalának korlátozása energetikailag hasznosított hulladék (tonna) 50 Mrd Ft KEHOP Plusz Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 228 Beavatkozási terület Célkitűzés Intézkedés Indikátor Minimális forrásigény Indikatív támogatási lehetőség128 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék hulladékképződés (elsősorban élelmiszer-hulladék) megelőzése lerakott hulladék mennyiségének további csökkentése kezelő létesítmények kialakítása hasznosítás elősegítése – kiemelten mezőgazdasági hasznosítás szemléletformálás erősítése az élelmiszer-hulladék csökkentése érdekében komposztálási kapacitások és technológiák fejlesztése komposzttelepek felújítása élelmiszer-hulladék egységes mérési módszertanának kidolgozása komposzt mezőgazdasági hasznosításának elősegítése komposzt minőségbiztosítási rendszerének kialakítása élelmiszer-hulladék kezelésére anaerob kezelők létesítése, meglévők fejlesztése (hő- és villamos energia helyben hasznosítása) a mezőgazdasági fóliahulladékok országos szintű gyűjtésének és hasznosításának megvalósítása képződött élelmiszer-hulladék mennyiség (tonna) komposzt mezőgazdasági felhasználásának mennyisége (tonna) lerakásra kerülő mennyiség (tonna) (lásd biológiailag lebomló hulladék) Használt sütőolaj gyűjtési és kezelési kapacitások biztosítása és fejlesztése visszaváltási rendszer kialakítása vagy decentralizált gyűjtőhálózat kiépítése, személyi és tárgyi feltételek megteremtése, jogszabályi környezet megalkotása lakossági szemléletformálás használt sütőolaj visszagyűjtött mennyisége (liter) (lásd biológiailag lebomló hulladék) Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 229 Beavatkozási terület Célkitűzés Intézkedés Indikátor Minimális forrásigény Indikatív támogatási lehetőség128 folyamatos költség-haszon elemzés és környezeti hatásvizsgálat Veszélyes hulladék (általánosságban) elkülönített gyűjtés fejlesztése K+F+I hulladék képződésének megelőzése 2025. január 1-ig háztartásokban keletkező veszélyes hulladék gyűjtési rendszer felállítása lakossági szemléletformálás erősítése informatikai fejlesztések az adatbázis megbízhatósága érdekében hazai hasznosítói kapacitások kiépítése hasznosítási technológiák kidolgozásának támogatása hulladékgyűjtő udvarok létesítése, meglévők fejlesztése hatósági ellenőrzés fokozása lakosságtól visszagyűjtött veszélyes hulladék mennyisége (tonna) 7,5 Mrd Ft (veszélyes hulladék gyűjtése) 20 Mrd Ft (hulladékgyűjtő udvarok) KEHOP KEHOP Plusz RRF Textil hulladék gyűjtés és újrafeldolgozás arányának növelése szemléletformálás erősítése hulladékképződés csökkentése anyagában történő hasznosítás növelése 2025. január 1-től textilhulladék hulladékgyűjtési rendszer felállítása környezettudatos terméktervezés, ökocímke használata figyelemmel a mikroműanyag tartalomra lakossági szemléletformálás a textilhulladék elkülönített gyűjtésének és újrahasználatának ösztönzésére lakosságtól elkülönítetten gyűjtött textilhulladék mennyisége (tonna) textilhulladék újrafeldolgozási aránya (%) 17 Mrd Ft GINOP Plusz Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 230 Beavatkozási terület Célkitűzés Intézkedés Indikátor Minimális forrásigény Indikatív támogatási lehetőség128 textilgyűjtő konténerek beszerzése és kihelyezése, gyűjtőpontok létrehozása országosan textilhulladék feldolgozó technológia fejlesztés, K+F+I projektek jogszabályi rendelkezés a termék és hulladék közötti átmenetről, valamint a hulladékvége státusz meghatározásáról hulladékgyűjtő udvarok fejlesztése és újak létesítése a nagy lakossági ellátórendszereknél elkülönített hulladékgyűjtési rendszer kiépítése Azbeszthulladék az azbesztet tartalmazó anyagok eltávolítása, összegyűjtése és ártalmatlanítása lakosság részére azbesztet tartalmazó sík- és hullámpala gyűjtésére és ártalmatlanítására pályázat kiírása a lakosságtól gyűjtött azbesztet tartalmazó hulladék mennyisége (tonna) 3 Mrd Ft Hazai forrás Elem- és akkumulátorhulladék gyűjtési és hasznosítási arány növelése körforgásos gazdaságra történő átállás gyűjtés és újrafeldolgozás arányának növelése az új EPR rendszer kialakítása önkéntes visszavételi rendszer ösztönzése (önkéntes visszavétel esetén jutalmazási rendszer kialakítása lakosság részére (pl. vásárlási utalvány) gyűjtőhelyek számának növelése lítium-ion akkumulátor K+F+I fejlesztés újrafeldolgozás aránya (%) visszagyűjtés aránya (%) (a célszámok felülvizsgálata folyamatban az EU-ban) GINOP Plusz KEHOP Plusz Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 231 Beavatkozási terület Célkitűzés Intézkedés Indikátor Minimális forrásigény Indikatív támogatási lehetőség128 lítium-ion akkumulátor, valamint hordozható elem/akkumulátor feldolgozási kapacitás fejlesztése lítium-ion akkumulátor országhatárt átlépő szállítása előzetes írásbeli bejelentéshez és hozzájáruláshoz kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálata elem- és akkumulátor hulladék feldolgozói kapacitás felülvizsgálata figyelembe véve az EU Cselekvési Terv keretében megállapított új irányvonalait Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék képződött hulladék mennyiségének csökkentése körforgásos gazdaságra történő átállás hulladék hasznosításának elősegítése lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése hasznosításra irányuló K+F+I szennyező fizet elv érvényesítése illegálisan elhagyott hulladék lerakásának megelőzése szennyezőanyag-tartalom csökkentése hulladékmentes termelés ösztönzése ipari szimbiózis kialakítása erőforrás-hatékonyság növelése, másodnyersanyag használatának elősegítése hatóságok, szakmai szervezetek, ipari szereplők összehangolt működésének elősegítése adórendszer zöldítése széntüzelésű pernye hasznosítása jogszabályi környezetének megteremtése illegálisan elhagyott hulladék szankciórendszerének szigorítása lerakásra kerülő ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék mennyisége (tonna) 60 Mrd KEHOP Plusz (7 Mrd Ft) Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 232 Beavatkozási terület Célkitűzés Intézkedés Indikátor Minimális forrásigény Indikatív támogatási lehetőség128 azokon a gazdálkodási területeken, amelyeken a magasabb újrafeldolgozási arány vagy a kevesebb hulladékképződés a kívánt nemzeti cél ott a kiterjesztett gyártói felelősség és a szennyező fizet elvek érvényesülése jegyében javasolt gazdasági szabályozóeszközök alkalmazásával motiválni a gazdaság szereplőit hulladékszegény alternatív termékek piaci bevezetésének támogatása Építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítés és újrafeldolgozás arányának növelése szelektív bontás és helyszíni hasznosítás támogatása lerakott hulladék mennyiség csökkentése lakosság számára leadási lehetőségek növelése ellenőrzés, felügyelet, minőség ellenőrzés fejlesztése anyagok szelektív válogatása, veszélyes anyagok eltávolítása, biztonságos kezelés szelektív válogatási rendszer kialakítása a fa, ásványi eredetű anyagok, fém, üveg, műanyag és gipsz tekintetében az építési helyszínen és az inert feldolgozókban történő hatékony válogatás ösztönzése helyszíni hasznosítást elősegítő beruházások támogatása regionális hasznosító központok szükség szerinti létrehozása építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítés, újrafeldolgozás aránya elérje a 70% ot (ez felülvizsgálandó a Bizottság 2024-ig meghozott döntése függvényében)(%) lerakott építési-bontási hulladék aránya (%) Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 233 Beavatkozási terület Célkitűzés Intézkedés Indikátor Minimális forrásigény Indikatív támogatási lehetőség128 nyomon követési és monitoring rendszer kiépítése (kamerarendszer, hídmérleg, online ellenőrzési rendszer, akkreditált laboratóriumok kijelölése) hulladékgyűjtő udvarok fejlesztése másodnyersanyag felhasználás elősegítése, útügyi műszaki előírások felülvizsgálata építési-bontási hulladék illegális lerakásának szigorú törvényi szankcionálása hulladékstátusz megszűnésének jogszabályi meghatározása épületbontásból származó építési– bontási hulladék energiahatékonyságot szolgáló hasznosításának növelése Növényvédőszer és csomagolási hulladéka történelmi növényvédő szer hulladék gyűjtésének és kezelésének támogatása pályázati felhívás a történelmi növényvédő szer hulladék gyűjtésének és kezelésének támogatására pályázat keretei között felszámolt növényvédő szer mennyisége (kg, liter) 300 M Ft Hazai forrás Hulladékolaj gyűjtőhálózat fejlesztése lakossági és kiskereskedelmi szemléletformálási kampányok hulladékolaj hasznosításának növelése a hulladékolajokra vonatkozó adatszolgáltatási rendszer fejlesztése szemléletformálási kampányok lefolytatása gyűjtési rendszer fejlesztése hulladékolajok gyűjtési és újrafeldolgozási aránya (%) Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 234 Beavatkozási terület Célkitűzés Intézkedés Indikátor Minimális forrásigény Indikatív támogatási lehetőség128 hulladékregenerálás fejlesztése Szennyvíziszap szennyvíziszap hasznosításának növelése hazai hasznosítás előnybe részesítése rekultivációs hasznosítás hatékonyságának növelése szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának elősegítése az energetikai hasznosító kapacitás fejlesztéseket javasolt úgy kialakítani, hogy szennyvíziszap égetésre is alkalmasak legyenek a biológiailag lebomló hulladék kezelése mellett, valamint a szennyvíziszapból származó metán befogása és energetikai hasznosítása megoldott legyen szennyvíziszap behozatalának korlátozása minőségbiztosítási rendszerek növelése mezőgazdasági célra hasznosított szennyvíziszap mennyiség (tonna) KEHOP Plusz Elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladék gyűjtési és hasznosítási arány növelése körforgásos gazdaságra történő átállás környezettudatos termékfejlesztés ösztönzése újrahasználat ösztönzése másodnyersanyag használatának fokozása gyűjtési arány növelése az új EPR rendszer kialakítása prémium utalvány jellegű ösztönzők bevezetése pályázati támogatások elősegítése javítóhálózat működésének bővítése és a minőségbiztosítási rendszerek hatékonyabb ellenőrzése ellenőrzések hatékonyságának biztosítása gyártók ösztönzése a terméktervezés során, ezzel a gyűjtési arány forgalomba hozott mennyiséghez viszonyítva (%) GINOP Plusz KEHOP Plusz Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 235 Beavatkozási terület Célkitűzés Intézkedés Indikátor Minimális forrásigény Indikatív támogatási lehetőség128 termékellenőrzés-, feldolgozói kapacitásfejlesztés feldolgozói technológia innovatív átalakulásának elérése, a szennyezőanyag tartalom csökkentése, a felhasznált másodnyersanyag tartalom és a termékélettartam növelése. Kritériumok ökodesign előírásokba, környezetbarát termék védjegy kritériumokba emelése. újrahasználat ösztönzése, jogi eszközök megalkotása szemléletformálás és K+F fejlesztés a felhasznált másodnyersanyagok mennyiségének fokozására gyűjtési hálózat fejlesztése és feldolgozói kapacitás létesítése, elsősorban elsődleges nemesfémtartalom kinyerése előkezelő/utóválogató létesítmények kiegészítő berendezéseinek támogatása a jobb újrafeldolgozhatóság érdekében K+F+I fokozása Hulladékká vált gépjármű újrahasználat, hasznosítás és visszanyerés arányának növelése körforgásos gazdaságra történő átállás gyűjtési arány növelése átvételi helyek számának növelése az új EPR rendszer kialakítása önkéntes visszavételi rendszer ösztönzése (önkéntes visszavétel esetén jutalmazási rendszer újrahasználat és hasznosítás aránya (%) újrahasználat és visszanyerés aránya (%) Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 236 Beavatkozási terület Célkitűzés Intézkedés Indikátor Minimális forrásigény Indikatív támogatási lehetőség128 illegális gépjármű-behozatal elkerülése, nyomon követhetőség javítása szemléletformálás erősítése kialakítása a lakosság részére (pl. vásárlási utalvány) hatékony hatósági ellenőrzés támogatása lakossági szemléletformálás növelése forgalomból ideiglenesen kivont gépjárművek országhatárt átlépő szállítása esetén igazolni kell azok működőképességét/üzemképességét forgalomból véglegesen kivont gépjárművek esetén a hasznosítást igazolni kell, illetve veszélyes hulladék országhatárt átlépő szállítása esetén előzetes írásbeli bejelentést kell tenni és hozzájárulást kell kérni gépjárművek és alkatrészeik gyártása során felhasználható másodnyersanyag használatának ösztönzése, ökodesign előírásokba, környezetbarát termék védjegy kritériumokba emelése Gyógyszerhulladék gyűjtési rendszer hatékonyságának növelése kezelési technológiájának fejlesztése szemléletformálás erősítése 2025. január 1-től a lakosságnál képződött – beleértve a gyógyszerhulladékokat is – veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtési rendszerének üzemeltetése a lakosságtól visszavett, elkülönítetten gyűjtött gyógyszerhulladékok mennyisége (tonna) Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 237 Beavatkozási terület Célkitűzés Intézkedés Indikátor Minimális forrásigény Indikatív támogatási lehetőség128 hulladékgyűjtő udvarok fejlesztése és újak létesítése gyógyszerhulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló speciális hulladékgyűjtő helyek számának növelése nem égetéses eljárások vizsgálata lakossági szemléletformálás erősítése egészségügyi hulladékok hasznosítási technológiájának elősegítése új EPR rendszer kialakításának vizsgálata Gumiabroncs hulladék visszagyűjtési és újrafeldolgozási arány növelése körforgásos gazdaságra történő átállás visszavételi kötelezettség jogszabályának kidolgozása gumiabroncs hulladék képződés megelőzésének ösztönzése szemléletformálás a képződés csökkentésére és a visszavétel erősítésére termék szennyezőanyag tartalmának csökkentése (EU Cselekvési Terv célkitűzés mikroműanyagok tekintetében) új EPR rendszer kialakítása lerakási tilalom erősítése újrahasználat és újrafutózás erősítése A visszagyűjtött és hasznosított hulladék aránya (%) Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 238 Beavatkozási terület Célkitűzés Intézkedés Indikátor Minimális forrásigény Indikatív támogatási lehetőség128 PCB és PCT tartalmú hulladék a káros-anyag kibocsátás minimalizálása a lakosság és foglalkozásukból eredő expozíciónak kitett lakosság szemléletformálása a behozatali korlátozás hatékonyabb felügyelete a PCB-tartalmú kondenzátorok, katalizátorok, transzformátorok (és egyéb alkatrészek) országhatárt átlépő szállítása, a vonatkozó nemzetközi ajánlások figyelembevételével előzetes írásbeli bejelentéshez és hozzájáruláshoz kötött tevékenység Prioritási sorrenden felüli beavatkozások Naprakész hulladékgazdálkodás tervezése az OHT végrehajtása támogatások célirányos felhasználása informatikai rendszer támogatása OHT-ben foglaltak folyamatos nyomon követése OHT 2 évente történő felülvizsgálata EU adatszolgáltatásokhoz az adatok tisztaságának elérése hulladék besorolásának szakmai támogatása és ellenőrzése hulladékgazdálkodási eszközök és infrastruktúra naprakész állása informatikai rendszer folyamatos fejlesztése a veszélyes hulladékokra vonatkozó nyilvántartás és adatszolgáltatás jogszabályi és Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 239 Beavatkozási terület Célkitűzés Intézkedés Indikátor Minimális forrásigény Indikatív támogatási lehetőség128 informatikai, adatgyűjtési rendszerének átalakítása bürokrácia csökkentés az adatszolgáltatások tekintetében Behozatali korlátozás a hazai kapacitások kihasználása közelség elve nem veszélyes hulladék ártalmatlanítási célú behozatalának tilalma tilos a hulladék lerakásra történő importja, vagy olyan, még előkezelést igénylő hulladék behozatala, amelynek tényleges hasznosítása nem biztosított szennyvíziszap behozatalának korlátozása RDF behozatalának korlátozása 9 Országos Megelőzési Program 9.1 Bevezetés A környezet minőségének védelme, megőrzése és javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások körültekintő, hatékony és ésszerű hasznosítása és a körforgásos gazdaság elveinek előmozdítása érdekében javítani kell a hulladékgazdálkodás színvonalát és a hulladékgazdálkodást fenntartható anyaggazdálkodássá kell alakítani. A ténylegesen körforgásos gazdaság kialakítása érdekében a fenntartható termelésre és fogyasztásra vonatkozó kiegészítő intézkedésekre van szükség, amelyek a termékek teljes életciklusára összpontosítanak, megőrizve az erőforrásokat és megvalósítva az anyagkörforgást. E törekvések irányába mutató intézkedések keretét az Európai Unió 2018-ban irányelvben rögzítette, amely kereteken belüli intézkedéseket a tagországoknak – köztük Magyarországnak – szükséges a jelenlegi sajátos adottságaihoz mérten a lehető leghatékonyabb módon megtenni. A körforgásos gazdaságra történő áttérés nem csak az ipar, mint termelő szektor feladata. A lakosságnak, a szolgáltatási szektornak és a kereskedelemnek egyaránt szerepet kell vállalnia annak érdekében, hogy a szolgáltatói és fogyasztói oldalon is környezeti szempontból kedvező változások menjenek végbe. Az első Országos Megelőzési Program 2013 végén készült el, és azóta számos kedvező folyamat indult el a fenntarthatóság felé történő átmenet érdekében, de a fenntartható termelés és fogyasztás széles körű gyakorlati megvalósulásához még további intézkedésekre van szükség. Az Országos Megelőzési Programban (a továbbiakban: OMP) foglalt jövőkép, a kitűzött célok és a javasolt intézkedések úgy kerültek meghatározásra, hogy a kívánt állapot megvalósulását a lehető leghatékonyabban segítsék elő. Az OMP arra törekszik, hogy átfogó képet adjon a hulladék képződés megelőzésére vonatkozó hazai gyakorlat aktuális helyzetéről és bemutasson néhány követendő jó gyakorlatot is. Az OMP a meghatározott jövőkép elérése érdekében célokat tűz ki, intézkedéseket és eszközöket javasol, valamint a nyomonkövethetőség érdekében indikátorokat állít fel. 9.1.1 Alapelvek, fogalmak Hulladékhierarchia: A hulladékhierarchia rendszere előírja, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységek gyakorlása során meghatározott elsőbbségi sorrendet kell biztosítani. Ez azt Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 241 jelenti, hogy – bizonyos kivételektől eltekintve – a legjobb megoldás a megelőzés, azonban ha ez bizonyos körülmények között nem lehetséges, akkor a lehető legtöbb hulladék esetében alkalmazni kell az újrahasználatot, valamint az újrafeldolgozást, és csak legvégső esetben lehet a hulladékot elégetni vagy lerakni. Megelőzés: A megelőzés az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott olyan intézkedés, amely csökkenti a) a hulladék mennyiségét, többek között a termékek újrahasználata vagy a termékek élettartamának meghosszabbítása révén, b) a képződött hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, vagy c) az anyagok és a termékek veszélyes anyag tartalmát. A Ht. egyik legfontosabb célkitűzése a hulladékképződés megelőzése, illetve csökkentése. Ennek érdekében jelen dokumentum részét képezi az OMP. A hulladékképződés megelőzése, illetve csökkentése többek között úgy érhető el, hogy a gyártókat olyan alapanyagok, minőségi termékek gyártására ösztönözzük, amelyek biztosítják azt, hogy az anyag vagy termék élettartama – belső tulajdonságai révén – hosszabb legyen, avagy újra lehessen használni, illetve javítani és így később váljon hulladékká. Ezt a célt segíti elő a gyártó felelősségének kiterjesztése. Újrahasználatra történő előkészítés: Az újrahasználatra történő előkészítés tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel végzett hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újrahasználható legyen. Újrafeldolgozás: Az újrafeldolgozás során a hulladékot annak eredeti használati céljára, vagy más célokra termékké vagy anyaggá alakítják át. Az eredményes hasznosítás előfeltétele a hulladék megfelelő gyűjtése, valamint a hasznosítók felé terelése. A hulladék elkülönítetten történő gyűjtésének ösztönzése elősegítheti azt, hogy a lakosok több hulladékot vigyenek az elkülönített, és kevesebbet a vegyes hulladék gyűjtését szolgáló gyűjtőedényekbe. Ennek révén a hasznosítókhoz nagyobb mennyiségben kerülhet hasznosítható hulladék, ugyanakkor kevesebb hulladék juthat a lerakókra. Egyéb hasznosítás: Hazánkban a 2011-ben képződött hulladék 4,4%-át hasznosították energetikailag. A klór tartalmú hulladék égetésekor (pl. PVC), valamint a füstgáz lehűlése közben képződő dioxinvegyületeknek számos egészségre káros hatása ismert. A hulladékégetés nem egyeztethető össze a hulladékgazdálkodás, illetve a körforgásos gazdaság céljaival (megelőzés, hasznosítási arányok növelése). Az égetők potenciális nyersanyagát képező települési hulladék hasznosítható része (pl. a papír és a műanyag) 2015-től a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében elkülönítetten kerül gyűjtésre, megteremtve a lehetőséget a nagyarányú, anyagában történő hasznosításnak. Ugyanez a megállapítás érvényes a (magas fűtőértékű) szerves hulladék esetében is. E hulladékáram további útja a biológiai hulladékkezelés felé vezet. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 242 Jelenleg a hulladék energetikai hasznosítása az energetikai hasznosítás során felszabaduló égéstermékek határértékei révén került szabályozásra. Az égéstermékek tekintetében történő szabályozás nem tekinthető elegendőnek a környezet védelme szempontjából, ezért az energetikai hasznosításra felhasználható hulladék beltartalmára vonatkozó határértékek meghatározása is szükséges. Hosszú távú szakmapolitikai célkitűzés, hogy a hulladék energetikai hasznosítása során megfelelő határértékekkel rendelkező hulladék-alapanyag kerüljön a hulladékégetőkbe. Ez az alapanyag lehet égetésre előkezelt hulladék, amely legalább 5 MJ/kg energiatartalommal rendelkező szilárd, állandó minőségű, fosszilis tüzelőanyagot helyettesítő nem veszélyes hulladék, vagy energetikailag hasznosítható hulladékból hasznosítási művelet útján előállított, állandó minőséggel rendelkező, fosszilis tüzelőanyagot helyettesítő, terméktanúsítvánnyal ellátott termék. Ártalmatlanítás: Ártalmatlanításnak minősül minden olyan kezelési művelet, amely az FM rendelet 1. mellékletében meghatározásra került. Ártalmatlanítási műveletek közé tartozik a hulladéklerakás, valamint a hulladékégetés is. Ipari szimbiózis: Az ipari szimbiózis lényege, hogy egy adott iparág melléktermékei átforgatásra kerülnek egy másik iparág nyersanyagává. Azaz a helyben esetlegesen hasznosíthatatlan hulladék másutt kerül hasznosításra anélkül, hogy az feleslegesen terhelné a hulladékgazdálkodási rendszert, közvetlen kapcsolatot biztosítva az ipari szereplők között. Ezáltal az ipari szimbiózis túlmutat a hagyományos hulladékgazdálkodási módszereken, a keletkező melléktermékeket gazdasági értékké alakítja, amely más vállalkozások számára másodlagos nyersanyagként szolgálhat. Ez egy tudatosan szervezett, több iparági szereplő bevonásával, zárt körforgáson alapuló folyamat. Melléktermék: Az olyan termelési eljárásból származó anyag vagy tárgy, amelynek elsődleges célja nem ezen anyag vagy tárgy előállítása. A HKI meghatározza, hogy milyen feltételek alapján nem tekinthető ez az anyag vagy tárgy hulladéknak. Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek: Egy, az uniós országok által tett intézkedésekből álló csomag, amely biztosítja, hogy a termékgyártók pénzügyi felelősséget vagy pénzügyi és szervezeti felelősséget vállaljanak a termékekből keletkezett hulladékok kezeléséért. Települési hulladék: Olyan szilárd hulladék, amely a lakossági, fogyasztási, intézményi, szolgáltatási, kereskedelmi és vendéglátási tevékenységből, közterületek tisztántartásából származik. REACH Rendelet: Európai Uniós vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals). Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 243 POP vegyület: Környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP– persistent organic pollutants). IPPC irányelv: Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés (Integrated Pollution Prevention and Control). Biztosítja, hogy a környezethasználó az elérhető legjobb technikák alkalmazásával gondoskodjon a hulladék képződésének megelőzéséről, a képződött hulladék hasznosításáról, valamint a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezést, illetve károsítást kizáró módon történő ártalmatlanításáról. BAT: Elérhető legjobb technikák (Best Available Techniques). A termelési folyamatok (tervezés, engedélyeztetés, megvalósítás, üzemeltetés, tevékenység felhagyása) során a kibocsátásoknak már eleve a forrásnál történő csökkentésére és a természeti erőforrások hatékony felhasználására kell törekedni. Jó gyakorlat: Egy akut, aktuális helyzetre, szituációra dolgozzák ki, mindig az adott egyéni/közösségi/helyi sajátosságokra formálva. Meglévő és új erőforrásból, az eddigiekhez képest innovatív utat adnak, amely eszközök alkalmazását, módszerek kidolgozását jelenti. Konkrét célt kitűzve, de inkább folyamatorientáltan állnak a problémához, melynek megoldásában transzdiszciplináris szemlélettel jobb eredmény születhet. Zöld közbeszerzés: olyan közbeszerzés, amelynek alkalmazásakor az ajánlatkérők azoknak az áruknak, szolgáltatásoknak és építési beruházásoknak a beszerzését részesítik előnyben, amelyek más, azonos rendeltetésű árukhoz, szolgáltatásokhoz és építési beruházásokhoz képest kisebb mértékben terhelik a környezetet. 9.1.2 Szabályozási háttér, kapcsolódó dokumentumok 9.1.2.1 Európai uniós jogi háttér A HKI olyan alapfogalmakat határoz meg, mint a hulladék, a hasznosítás és az ártalmatlanítás, és meghatározza a hulladékgazdálkodás alapvető követelményeit, mindenekelőtt a hulladékgazdálkodási műveleteket végző létesítmény, vagy vállalkozás engedélyezésének vagy nyilvántartásba vételének kötelezettségét, valamint a tagállamok hulladékgazdálkodási terv készítésére vonatkozó kötelezettségét. A HKI megállapít olyan főbb elveket is, mint például a hulladék olyan módon történő kezelésének kötelezettségét, amely nem gyakorol kedvezőtlen hatást a környezetre és az emberi egészségre, valamint egy a hulladékhierarchia alkalmazására való ösztönzést, továbbá a szennyező fizet elvvel összhangban azt a követelményt, hogy az adott hulladék ártalmatlanításának költségeit a hulladék birtokosának vagy korábbi birtokosának, vagy a hulladékot előidéző termék előállítójának kell viselnie. Minden hulladékgazdálkodási politika elsődleges célja a hulladékkeletkezés és -gazdálkodás emberi egészségre és környezetre gyakorolt negatív hatásainak minimalizálása kell, hogy Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 244 legyen. A hulladékpolitikának az erőforrások felhasználásának csökkentésére kell törekednie, és előnyben kell részesítenie a hulladékhierarchia alkalmazását. A hulladékhierarchia általában prioritási sorrendet állapít meg a legjobb általános környezeti választási lehetőségek között a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok és politikák területén, ugyanakkor egyes hulladékáramok esetében szükséges lehet az ilyen hierarchiától való eltérés, amennyiben azt többek között a műszaki kivitelezhetőség, a gazdasági életképesség és a környezetvédelem indokolja. A HKI szerint a hulladékképződés megelőzése a legfontosabb, ezt követi az újrahasználatra való előkészítés, újrafeldolgozás, energetikai és egyéb hasznosítás, végezetül pedig az ártalmatlanítás. Jogszabályi áttekintés és kapcsolódó stratégiák, fejlesztési programok a hulladékgazdálkodás területén A korábbi fejezetekben megismert HKI és SUP irányelvi előírások mellett további szabályozási környezet is vonatkozik a megelőzésre. A jelenlegi tervezési, megelőzési, stratégiai dokumentumok alapvetően 2020-ig tartalmaznak és határoznak meg célokat és feladatokat. A HKI 8a. cikk (7) bekezdése előírja, hogy a tagállamoknak meg kell tenni a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 2018. július 4. előtt létrehozott EPR rendszerek 2023. január 5-ig megfeleljenek a 8a. cikknek, azaz a minimumkövetelményeknek. A csomagolásra vonatkozóan ugyanakkor a CSKI 2024. december 31-ig írja elő az EPR rendszer bevezetését valamennyi csomagolásra. A termékdíj rendszer kettős szereppel bír. Egyrészt forrást teremt az európai uniós célértékeknek történő megfeleléshez szükséges hulladékgazdálkodási feladatok ellátására (csomagolás, elektromos, elektronikai berendezések, akkumulátor, gumiabroncs), másrészt a fogyasztói szokások környezetvédelmi szempontú megváltoztatására ösztönöz. A termékdíjköteles termékek közül számos termék esetében a termékdíj mindkét szerepet egyszerre betölti (pl. csomagolások). Az Európai Unió 6. Közösségi Környezetvédelmi Akcióprogramjának (1600/2002/EK határozat) fő céljai közt szerepel az erőforrások felhasználásának és a hulladék képződésének az elválasztása a gazdasági fejlődés mértékétől. Az Akcióprogram rendelkezett egy tematikus stratégia kidolgozásáról, ami 2005-ben jelent meg. Az EU tematikus stratégiája a hulladékkeletkezés megelőzéséről és a hulladékok újrafeldolgozásáról, illetve a 2006-os Fenntartható Fejlődési Stratégiája elérendő célként említi a hulladékképződés megelőzését, és a hatékony erőforrás-használatot támogató életciklus-szemlélet valamint az újrahasználat előmozdítását. A 7. EU Környezetvédelmi Akcióprogramot (1386/2013/EU határozat) 2013-ban hagyta jóvá az Európai Unió. Az Akcióprogram 2020-ig rögzíti az EU környezetvédelmi célkitűzéseit. Megközelítése erősen gazdasági jellegű, a környezetvédelem egyik fő célkitűzésének az erőforrás-hatékonyság növelését, az ipari innováció elősegítését és a munkahelyteremtést tekinti. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 245 A 7. Akcióprogram a 2020-ig terjedő időre szól, preambulumának legfontosabb elemei: „(1) Az Európai Unió azt a célt tűzte maga elé, hogy 2020-ig intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési pályára állítja a gazdaságot, és különböző politikai eszközök és fellépések révén elmozdul az alacsony szén-dioxid-kibocsátás és az erőforrás-hatékonyság irányába.” „(16) Az Európai Unió arra törekszik, hogy teljes mértékben függetlenítse egymástól a gazdasági növekedést és a környezetkárosítást.” Az akcióprogram érdemi része a melléklet − „Jólét bolygónk felélése nélkül” (Cselekvési program 2020-ig) −, ami kilenc kiemelt célkitűzést tartalmaz a természeti tőke védelmétől a városok fenntarthatóbbá tételéig. A 8. EU Környezetvédelmi Akcióprogram célja, hogy felgyorsítsa az átmenetet egy klíma semleges, erőforrás-hatékony és regeneráló gazdaság felé annak alapján, hogy az emberi jólét kulcsa az egészséges ökoszisztémák működése. Az európai zöldmegállapodásra építve került meghatározásra a hat kiemelt célkitűzés. Az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet rendelkezik többek között arról, hogy az élelmiszert a termelés, feldolgozás és a forgalmazás minden szakaszában óvni kell bármilyen szennyeződéstől, amely az élelmiszert emberi fogyasztásra alkalmatlanná, egészségre ártalmassá vagy olyan módon szennyezetté teheti, hogy az előállt állapotban ésszerűtlen volna fogyasztását elvárni. Az Európai Uniós vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendelet, a REACH (Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals) (1907/2006/EK) számos eszközzel rendelkezik a vegyi anyagok által jelentett kockázatok kezelésére. Ezek közül a két legfontosabb az engedélyezési eljárás, amelynek célja az egyes anyagokból eredő kockázatok megfelelő ellenőrzése és az ún. különös aggodalomra okot adó anyagok biztonságosabb anyagokkal történő felváltásának és helyettesítések elősegítése, valamint a korlátozási eljárás, amelynek célja az emberi egészség és a környezet szempontjából elfogadhatatlan kockázatot jelentő anyagok gyártásának, importálásának, forgalmazásának, valamint felhasználásának korlátozása, illetve betiltása. Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelvet (IED – Industrial Emissions Directive), mely az Unió kiemelkedő fontosságú környezetvédelmi jogszabálya és a korábbi, 2008/1/EK „IPPC” irányelvet váltotta ki, amely rendelkezik és alapjául veszi az integrált szennyezés megelőzést és csökkentést (a továbbiakban: IPPC – Integrated Pollution Prevention and Control). Az IPPC biztosítja, hogy a BAT alkalmazásával gondoskodjon a hulladék képződésének megelőzéséről, a képződött hulladék hasznosításáról, valamint a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezést, illetve -károsítást kizáró módon történő ártalmatlanításáról. Mivel a hulladék képződésének megelőzése és mennyiségének minimalizálása az IPPC és az IED általános alapelve, minden hazai BAT útmutatóban is megjelenik. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 246 Az egyik útmutató szerint a hulladékminimalizálás „rendszerszerű megközelítés a keletkező hulladéknak a forrásnál történő csökkentésére”, melynek lényege, hogy az egyes folyamatokat és tevékenységeket megismerjük, és úgy változtatjuk meg őket, hogy ezáltal a hulladék keletkezése megelőzhető, vagy a lehető legkisebb mennyiségre csökkenthető legyen. Az integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés iparban történő minél eredményesebb megvalósulása érdekében szükséges a BAT referenciadokumentumok folyamatos felülvizsgálata és alkalmazása minél több IPPC-köteles tevékeny esetén. 9.1.3 A megelőzés jelenlegi helyzete és iránya Magyarországon Magyarország csakúgy, mint a többi Európai Uniós tagállam, olyan fogyasztói társadalommá vált, ahol a lakosság fogyasztói magatartásának csak az anyagi lehetőségek szabnak korlátot. A technikai fejlődés hatására egyre nehezebbé vált ellenállni a kínálatnak, az innovatív új eszközöknek, a fogyasztók értékrendje pedig az egyéni jólét hajszolása felé tolódott el. Ma már a háztartások nagy részében számos elektronikai eszköz található, amelyek gyors technikai avulása komoly problémát jelent és ezek negatív környezeti hatásaival csak most kezdenek szembesülni az emberek. A megnövekedett termékkínálat, az erőteljes marketing sokszor felesleges vásárlásokba hajszolják a vásárlókat, amelynek esetenként az az eredménye, hogy már a fogyasztás előtt lejár egy élelmiszeripari termék szavatossága, vagy sokszor nem is használnak egy feleslegesen beszerzett terméket. A mai fogyasztói, materiális kultúra egyes tárgyaknak túl nagy jelentőséget tulajdonít (státuszszimbólummá válnak egyes termékek), másokat az elfogyasztás után gondolkodás nélkül eldobnak és hulladékká válnak. Az állandó fogyasztás állandó termelést igényel és a tárgyak, szolgáltatások „elfogyasztása” óriási mennyiségű hulladékot eredményez. 9.1.3.1 A termékből történő hulladékképződés rövid áttekintése a főbb hulladékáramok esetében Mivel a megelőzés célja, hogy minél kevesebb termék, anyag és ezáltal erőforrás váljon hulladékká, az OMP igyekszik a termékáramokra koncentrálni, azonban néhány esetben elkerülhetetlen, hogy hulladékáramokról is beszéljünk. Ilyen például a települési hulladék illetve a csomagolási hulladékok köre. A HKI alapján a települési hulladékok újrafeldolgozási célkitűzései: 2025-ig 55% (derogációval 50%), 2030-ig 60% (derogációval 55%), 2035-ig pedig 65% (derogációval 60%). A csomagolási hulladékok képződése közvetlenül nagyrészt a kereskedelemhez és az iparhoz, kisebb részben a lakossági fogyasztáshoz köthető. A magyar Országgyűlés 2020. július 3-án fogadta el az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló 2020. évi XCI. törvényt, ezt követően Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 247 kormányrendeleti szinten került kidolgozásra a konkrét intézkedés a forgalomba hozatali korlátozásról. A gyártók és a forgalmazók a gyártói felelősség elv értelmében egyre nagyobb figyelmet fordítanak a termékeik csomagolásának csökkentésére és környezetbarátabbá tételére. Egyes áruházakban már megjelent az újratölthető tisztálkodó szerek vásárlásának a lehetősége is. Azonban továbbra is nagy felelőssége van a fogyasztóknak, ugyanis az általuk generált kereslet közvetett módon kihathat a gyártás, szállítás során képződő csomagolási hulladékok mennyiségére is. A COVID-19 járványra való tekintettel Magyarország Kormánya meghirdette a „Vedd a hazait! Védd a hazait” című kampányát, amelynek keretében arra hívták fel a lakosság figyelmét, hogy az itthon előállított termékeket és szolgáltatásokat helyezzék előtérbe döntéseiknél. A kampány pozitív hatással volt a termelői-, bio- és regionális élelmiszer piacok és alternatív értékesítési formák erősödésére, a rövid kereskedelmi láncok miatt a csomagolási hulladék mennyiségének csökkenése felé hat. Részesedésük a teljes értékesítésen belül ugyanakkor továbbra is marginális. Az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet II. melléklet IX. fejezetének 3. pontja rendelkezik arról, hogy az élelmiszert a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás minden szakaszában óvni kell bármilyen szennyeződéstől, amely az élelmiszert emberi fogyasztásra alkalmatlanná, az egészségre ártalmassá vagy olyan módon szennyezetté teheti, hogy az előállt állapotban ésszerűtlen volna fogyasztását elvárni. A mindennapi életben gyakran tapasztalhatjuk a különböző termékek, fogyasztási cikkek túlzott mértékű csomagolását, főként a nagy mennyiségben felvásárlásra kerülő élelmiszerek esetén, holott a jogszabály nem ezt követelné meg. Az ésszerű és környezettudatos csomagolástechnológia megválasztása az élelmiszervállalkozó felelőssége, ezért különböző ipari ösztönzők és rendszerek szolgálhatnák ezek elterjesztését, például: a Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása (CSR), illetve a Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS) szélesebb körben való elterjedése. Az elemek és az akkumulátorok esetében megállapítható, hogy az irányelvekben és a hazai jogszabályokban a veszélyes-anyag tartalomra vonatkozó előírásokat az érintett gyártók átvették, és azokat az előállítás során alkalmazzák. A jelenlegi szakmai álláspont szerint mind az elemek és az akkumulátorok, mind pedig a gumiabroncsok olyan alkatrészek, amelyeknél el lehet érni mennyiségi csökkenést, ha ezekkel a termékekkel meghajtott eszközökből kevesebb kerül a forgalomba (elemes falióra, akkumulátoros fúrógép, gépjárművek stb). A 2006/66/EK irányelv előírja, hogy 2016-ra minden tagállam az eladott elemek és akkumulátorok legalább 45%-át visszagyűjtse. Hazánkban jól kiépült a visszagyűjtési rendszer, amelynek keretében nemcsak az akkumulátorokat, de a háztartásban használt elemeket is több Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 248 helyen adhatjuk le országszerte. A rendszerhez kapcsolódó szemléletformálást és az elkülönített gyűjtésre való ösztönzést számos iskolai verseny támogatja. Magyarország évek óta élen jár az elemek és akkumulátorok visszagyűjtésében (2016-ban: 53%, EU28 között 3. legnagyobb visszagyűjtési arány). A visszagyűjtött savas ólomakkumulátorok, több mint 95%-ban kerülnek hasznosításra, a nikkel-kadmium akkumulátorok több mint 75%-ban, míg az egyéb akkumulátorok is 95%-ban kerültek hasznosításra.129 Azonban a gyártóknak a környezetvédelmi és természetvédelmi elvárásokat szem előtt tartva továbbra is törekedniük kell az egyes alkatrészek veszélyes anyag összetevőinek csökkentésére, az élettartam, kapacitás és teljesítmény értékek megtartása vagy növelése mellett. Kizárólag a környezetet nem károsító, a természetre nem ártalmas alkatrészek forgalomba kerülését szabad támogatni, engedélyezni a jövőben. Az ilyen határértékek megszabását célzó rendeletek, szabályok is ez irányba mozdulnak, megalapozva a kutatás-fejlesztési feladatok egyik alapvető sarokkövét. A gépjármű gumiabroncsok fejlesztési feladatainak is követnie kell a környezetvédelmi elvárásokat, azaz törekednie kell a minimális anyag és energiafelhasználásra, illetve a nehézfém-koncentráció minimalizálására, nullára csökkentésére. A minőségi megelőzés terén a gumiabroncsok esetében nincs a termékre, illetve a gumihulladékra vonatkozó jogszabály, azonban a veszélyes anyag tartalomra vonatkozó előírásokat a gyártók átvették, melyeket a termék előállítása során alkalmaznak. A gumiabroncsok hulladéklerakóra történő kihelyezése két lépcsőben tiltásra került. Napjainkban gépjármű gumiabroncsot darált állapotában sem szabad lerakón elhelyezni. A gumiabroncs hulladék alternatív hasznosítására egyre több megoldás lehetséges. (Például: gumiőrleményből készült járólapok használta játszótereken, aszfalt alapanyag, termikus hasznosítás.) Az elektromos és elektronikus berendezések más fogyasztási termékáramokhoz képest szélesebb lehetőséget kínálnak a hulladékká válás megelőzésére a termékek újrahasználata révén:  a felgyorsult digitális technológiai fejlődés miatt számos elektronikus termék válik hulladékká, mivel pár év alatt technológiailag elévülnek, „kimennek a divatból”, miközben az eredeti funkciójukat továbbra is képesek ellátni,  minimális belső teljesítményi és működési (szoftver csere) adatok, környezet módosításával az eredeti funkciók bővíthetősége biztosítható. A háztartási berendezések piacán a gazdasági válság következtében a használt berendezések javító-szolgáltatásai iránt megnőtt az igény, kitolódott a berendezések élettartama, csökkent a készülékcsere. A tendencia ugyanakkor a rendszerváltás óta a műszaki javító-szerviz szolgáltatások iránti igény csökkenése a fogyasztói árak esése, a készülékek gyors erkölcsi avulása és kompakt felépítésük miatti nehezebb javíthatóságuk miatt. A használt termékek kereskedelme elsősorban az interneten keresztül bonyolódik, a használt berendezéseket kínáló 129 Forrás: https://europapont.blog.hu/2018/11/29/akkumulatorok elemek Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 249 üzletek a mobiltelefonok és a nagy háztartási berendezések esetében jellemző, számuk utóbbiban jelentősen kevesebb. A megfelelő erőforrás-gazdálkodás kialakításának szempontjából megoldandó környezeti problémát jelent a hulladéklerakókra kerülő, a települési hulladék részét képező biohulladék, amely megfelelő odafigyelés (pl. elkülönített gyűjtés) és kezelés mellett hasznos anyaggá válhatna. A biológiailag lebomló hulladék nagy részének kezelése komposztálással vagy biogáz előállítás útján valósul meg. Az EU-s célkitűzések megvalósításához átfogó intézkedések szükségesek. A háztartásokban képződő biológiailag lebomló hulladék kezelése családi házas övezetben akár helyben, komposztálással is megvalósítható. Ez a tevékenység a kertes házak esetében a házi komposztálás, lakóközösségek esetében közösségi komposztálásként végezhető. Az ily módon előállított komposzt a kiskertekben, virágládákban felhasználható. Annak érdekében, hogy ez valóban felhasználásra kerüljön, ösztönzése kiemelt feladatot jelent. Napjainkban egyre több civil szervezet tart figyelemfelhívó kampányt a háztáji komposztálás mellett. Egyre több hulladékszolgáltató biztosítja a lakossági biológiai hulladék elszállítását is. Az otthon előállított komposzt minősége szempontjából azonban nem elhanyagolható, hogy a kezelés megfelelően történt-e (pl. az alapanyagok előkészítése megfelelő volt-e, a komposzt elérte-e a higienizációhoz szükséges hőmérsékletet, elégséges volt-e az átforgatások száma). Minderre tekintettel szükséges felhívni a figyelmet a helyes alapanyaggyűjtés fontosságára, az alapanyagok gondos előkészítésére (darabolás), és a helyes komposztálási gyakorlat kialakítására. A hazai biogáz üzemek elsősorban a mezőgazdaságban jelentek meg, a mezőgazdasági hulladékok feldolgozására. 9.1.3.2 Minőségi megelőzés A mennyiségi megelőzés mellett beszélni kell a minőségi megelőzésről is. A 2000-es évek végén számos vegyi anyag került mind nemzetközi, mind EU-s, így hazai szinten is betiltásra, korlátozásra adott fogyasztási cikkekben, termékekben. Ennek eredményeként ezen termékek hulladékká válását követően, az elhelyezés/ártalmatlanítás tekintetében is csökkent a környezeti és egészségügyi kockázat. A 2009 óta született szabályozások az emberi egészség és a környezet fokozottabb védelmét hivatottak biztosítani, egyes vegyi anyagok csökkentett mértékű felhasználásán, vagy ezek biztonságosabb anyagokkal való helyettesítésén keresztül. A munka folyamatosnak tekinthető és a legátfogóbb képet minderről a REACH nyújtja. A REACH harmonizálása más vegyianyag-relevanciájú jogszabályokkal szintén folyamatos. A REACH számos eszközzel rendelkezik a vegyi anyagok által jelentett kockázatok csökkentésére. Az egyik a korlátozás, melynek célja az, hogy azon anyagokra, melyeknél a gyártás, felhasználás és a forgalmazás során egészségügyi és/vagy környezeti kockázatok merülnek fel, a szükséges mértékig korlátozást vezetnek be. A REACH másik fontos eszköze az engedélyezés. Az ilyen anyagok esetében egyes különös aggodalomra okot adó anyagok Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 250 megadott időpontot követően, melyet folyamatosan végzett vizsgálatok fényében minden anyag tekintetében egyenként állapítanak meg és tesznek közzé, engedélykötelessé válnak. A REACH második 2018-as értékelése összességében megállapítja, hogy képes kezelni a polgárok kémiai biztonsággal kapcsolatos jelenlegi aggályait. A REACH hatékonynak bizonyul, de vannak lehetőségek a további javulásra, egyszerűsítésre és a terhek csökkentésére, amelyeket a jelentésben körvonalazott intézkedések megvalósításával lehet elérni. Az értékelés során megállapítást nyert, hogy a jogi követelmények és kötelezettségek megfelelően szolgálják a szükségletek kielégítését és a kitűzött célok elérését. Jelenleg nincs szükség a rendelkező rész módosítására, valamint nem kerültek további vegyi anyagok a rendelet hatálya alá. A környezetben tartósan megmaradó POP szerves szennyező anyagok kiemelt kockázatot jelentenek mind egészségügyi, mind környezeti szempontból. Ilyen anyagok döntően növényvédő szerekben és ipari anyagokban fordulnak elő (például: növényvédőszer-hatóanyag, vagy égésgátló anyagok, transzformátor olajok, textil- és bőriparban alkalmazott segédanyagok, fertőtlenítők). A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény – gyártásra, felhasználásra vonatkozóan – megszüntetést célzó “A” melléklete 2009-ben és 2011-ben számos POP vegyülettel bővült. Ehhez képest a Stockholmi Egyezményt az annál szigorúbban átültető 850/2004/EK rendelet már korábban betiltotta egyes anyagok gyártását és felhasználását. 2017. augusztus 16-án lépett hatályba a higanyról szóló nemzetközi Minamata Egyezmény. Hazánkkal együtt akkor 74 ország ratifikálta az egyezményt és 182 ország helyezte letétbe aláírását az ENSZ New York-i székházában. A magyar Országgyűlés 2017. május 18-án a 2016. évi CLII. törvény felhatalmazása nyomán ratifikálta az egyezményt az Európai Unióval és több EU tagállammal egy időben. A nemzetközi összefogás mellett az EU már 2005-ben megalkotta a saját higanyra vonatkozó stratégiáját (“Higany Stratégia”), mely 2010-ben került felülvizsgálatra. A Stratégia átfogó jelleggel minden olyan területet felölel – és e tekintetben a nemzetközi egyezmény előtt jár –, ahol higany-kibocsátás, -kereslet vagy -szennyezés léphet fel. A Minamata Egyezmény megtiltja új higanybányák (cinóber érc kitermelés) nyitását, továbbá hatékony szabályozást nyújt a higany és higanytartalmú anyagok importjára és exportjára. A higanyt alkalmazó technika kiváltása az egyik legfőbb célja az egyezménynek, melyet az e témára szakosodott több, nem kormányzati szervezet (NGO) is segít a célországokban. 9.1.3.3. Kiterjesztett gyártói felelősség Magyarországon 1996-tól létezik EPR elvű jogi szabályozás, amelyet kezdetben a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény valósított meg. A szakterület szabályozásának jelentős átdolgozása 2011-ben történt meg, a Ktdt. révén. Az új, rendszerszemléletű szabályozás az anyagáramok és a kötelezettségek pontos azonosítását tette lehetővé. E szabályozás az egyes anyagáramokban Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 251 tevékenykedő, egyetlen, kizárólagos jogosultsággal felruházott közvetítő szervezet jogi alapjait fektette le, alapvető elvként kezelve az elérhető legnagyobb gyűjtési arány elérésének elvét. Bár e rendszer jelenleg lényegében támogatja a hulladékgazdálkodási célok elérését, ugyanakkor a szigorodott közösségi követelmények eléréséhez mérten rugalmatlan, szükséges források célok elérésére történő allokálását nem biztosítja. Az Európai Unió ambiciózus intézkedéseket fogadott el annak érdekében, hogy a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok az EU körfogásos gazdaságpolitikájának részeként megfeleljenek a jövőbeli kihívásoknak. A 2018 júliusában hatályba lépett új uniós szabályok elősegítik a hulladékképződés megelőzését, jelentősen növelik a települési és a csomagolási hulladék újrafeldolgozását. Magyarországnak az Európai Unió tagállamaként kötelessége a körfogásos gazdaság irányába történő elmozdulás, azaz a fenntartható anyaggazdálkodás, a fenntartható termelés és fogyasztás tendenciáinak követése, valamint a közösségi szintű stratégiai célok eléréséhez történő hozzájárulás. A Magyarországon működő EPR rendszer átalakítása, azon belül a környezetvédelmi termékdíj szabályozás megváltoztatása a hulladékgazdálkodással összefüggő közösségi jogszabályok módosítása miatt időszerű és szükséges.130 Az újraszabályozásnak közösségi jogból eredő szükségességén túl számos olyan gyakorlati indoka van, amellyel a hulladékgazdálkodás hazai rendszere hatékonyabbá tehető, az országos hulladék újrafeldolgozási teljesítmény fokozható. 9.1.3.4 Élelmiszer hulladék megelőzés Magyarország elkötelezett az élelmiszerpazarlás csökkentésében, amely törekvést szociális, gazdasági, valamint klímavédelmi, fenntarthatósági szempontok egyaránt motiválják. Magyarországon évente hozzávetőlegesen 1,8 millió tonna élelmiszer válik hulladékká. A NÉBIH mérései alapján fejenként 68 kg élelmiszer-hulladék keletkezik Magyarországon. A fenti mennyiség a teljes élelmiszer-hulladék mennyiségét tükrözi, ennek hozzávetőlegesen 50%-a megelőzhető, a másik 50% nem elkerülhető hulladék. Az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésében elsődleges fontosságú a szemléletformálás és a megelőzés, azonban a feleslegek hatékony összegyűjtésén és elosztásán keresztül is jelentős mennyiségű élelmiszer menthető meg, miközben ezek az élelmiszerek a rászorulók mindennapi étkezésében töltenek be alapvető fontosságú szerepet. A fentieken túl továbbá megjegyzendő, hogy fejlesztési források biztosításával (K+F projektek keretén belül), amelyek az élelmiszerüzemek korszerűsítését, modernizálását célozná, a hatékony technológiák kifejlesztésével/alkalmazásával, csökkenthető lenne az élelmiszer hulladékok keletkezése a feldolgozásban. 130 a kiterjesztett gyártói felelősség a korábbi fejezetekben, valamint egyes hulladékáramoknál bemutatásra került már Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 252 Az élelmiszer-hulladék megelőzését a NÉBIH 2015 óta stratégiai feladatként tartja számon, ezen belül a következő tevékenységeket látta és látja el:  lakossági szemléletformáló programot indított és tart fent „Maradék nélkül” címmel (http://maradeknelkul.hu). A program legfontosabb üzenetei azok a gyakorlatias tanácsok, amelyek révén eredményesen csökkenthető az élelmiszerpazarlás a háztartásokban. A szemléletformáló kampány médiaelérése 90 millió főnél jár, vagyis egy átlagos magyar állampolgár legalább 9 alkalommal találkozott már a „Maradék nélkül” program üzeneteivel. A programot az Élelmiszer Érték Fórum 2020-ban, mint nemzeti élelmiszer-hulladék megelőzési kampányt javasolta folytatni.  Oktatási és gyermekkori szemléletformáló programot épített fel és működtet. A „Maradék nélkül” oktatási program anyagai több mint 400.000 gyerekhez jutottak el, és több mint 800 pedagógus vett és vesz részt közvetlenül a programban. Az anyagok szabadon elérhetők a http://nebihoktatas.hu/ honlapon.  Jó gyakorlatokat gyűjtött össze és adott közre az élelmiszeripar, az élelmiszerkereskedelem és a vendéglátás területén az ágazati szereplőkkel közösen. A jó gyakorlatok elérhetők a maradeknelkul.hu honlapon.  Konferenciákat, műhelyvitákat szervezett az élelmiszerpazarlás témakörében, amelyeken a hazai kormányzati szereplők, ágazati vezetők és tudományos szakemberek mellett két európai uniós biztos is szerepelt.  Kutatási tevékenységet folytat az Európai Bizottság által ajánlott FUSIONS módszertannal, amely eredményeképpen eddig 2 alkalommal, 2016-ban és 2020-ban közöltünk adatokat a magyar lakosság háztartási élelmiszer hulladék-előállításával és élelmiszerpazarlásával kapcsolatban, amelyeket rangos tudományos folyóiratok is leközöltek. Ezeket az adatokat széles körben elfogadják és használják a hazai szakemberek, és gyakran szerepelnek kormányzati döntés-előkészítő anyagokban, kommunikációban is. E felmérést a jövőben is folytatni kívánjuk, hogy azonosíthatók és hatékonyabban alakíthatók legyenek a lakossági élelmiszer hulladékkal kapcsolatos trendek. Célunk, hogy az Európai Unió részére tett élelmiszer hulladékkal kapcsolatos nemzeti adatszolgáltatás is ezeket az eredményeket használja fel.  Az élelmiszer-előállítóknál, valamint a kereskedelemben keletkező élelmiszerfeleslegek felkutatásában, összegyűjtésében, és a rászorulókhoz a helyi partnerszervezeteken keresztül történő eljuttatásában Magyarországon évek óta meghatározó szerepet tölt be a Magyar Élelmiszerbank Egyesület (a továbbiakban: Élelmiszerbank). Az Élelmiszerbank (www.elelmiszerbank.hu) nonprofit szervezet, amelynek fő célja, hogy eljuttassa a Magyarországon felhalmozódó élelmiszerfelesleget a rászorulókhoz. Elősegítik az élelmiszerpazarlás csökkenését Magyarországon, ezzel csökkentve az élelmiszerek megsemmisítése okozta környezetterhelést is. Az Élelmiszerbank 2005-ben kezdte meg működését és csatlakozott az Európai Élelmiszerbankok Szövetségéhez is. Az Élelmiszerbank az élelmiszerfelesleget ingyenesen veszi át a felajánló élelmiszeripari cégektől és kereskedelmi Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 253 láncoktól, majd az 555 szervezetet számláló partnerhálózaton keresztül ingyenesen juttatja el az adományokat az arra rászorulóknak. A partnerhálózathoz szabadon csatlakozhat bármely jótékonysági szervezet, beleértve az egyházi és önkormányzati, illetve önkormányzati fenntartású szervezeteket is. Az élelmiszerfeleslegek felkutatása, és szétosztása a rászorulók részére jelenleg egy jól szervezett és jól működő, önkéntességen alapuló rendszer keretein belül történik. A felajánlott élelmiszerek elsődlegesen élelmiszer-előállítóktól, illetve élelmiszer kiskereskedelmi láncoktól származnak. A felajánlók közül az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok általában napi szinten adományoznak az élelmiszer-előállítók pedig általában alkalomszerűen, amikor valamilyen ok miatt ilyen készletük keletkezik (pl. a lejárat közeli vagy esztétikai hibás termékek, illetve pl. karácsonyi, húsvéti szezonális termékek). Az átvett és kiosztott élelmiszerek típus szerinti bontását az alábbi ábra szemlélteti: 28. ábra - Átvett és kiosztott élelmiszerek típus szerinti bontása 131 Az élelmiszerek elosztása kétféle módon történhet, az egyik egy centralizált folyamat, a másik pedig a direkt kiszállítás. A centralizált logisztikai folyamat esetén az előállítók által felajánlott, fogyasztásra alkalmas élelmiszerek egy részét az Élelmiszerbank központi raktára veszi át, és innen szállítják el a későbbiekben a partnerszervezetek. Ebben az esetben általában néhány naptól néhány hétig terjed az az időszak, ameddig az élelmiszer eljut a végső felhasználókhoz. Az élelmiszerek raktárba történő beszállítását vagy az élelmiszer felajánlója, vagy az Élelmiszerbank végzi, a 131 Forrás: Élelmiszerbank Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 254 központi raktárból az osztás helyszínére történő kiszállítást pedig többnyire a partnerszervezetek valósítják meg. Az Élelmiszerbank 2500 m2-es, hűtő és fagyasztó kapacitással is rendelkező központi raktára Budapesten a XVII. kerületben található és itt működik az adminisztrációs központ is. A direkt kiszállításos logisztikai folyamat ennél sokkal gyorsabb, ezt akkor alkalmazzák, amikor a kiskereskedelmi egységekből történő élelmiszermentés során, a felajánlott élelmiszerek nagyon közeli lejárata megköveteli, hogy az élelmiszereket még a felajánlás napján eljuttassák a rászorulókhoz. Ez azért különösen fontos, mivel a lejárt fogyaszthatósági, vagy minőségmegőrzési idejű élelmiszer a hatályos jogszabályok szerint nem hozható forgalomba élelmiszerként (az ingyenes adományozás is forgalmazásnak minősül). Ilyenkor részben az árumennyiség kis mennyisége, részben pedig a közeli Élelmiszerbank raktár hiánya miatt egy az átadó közelében működő partnerszervezet közvetlenül szállítja el az üzletből a felajánlott terméket, és osztja ki azt a rászorulók részére. Jelenleg Budapesten kívül csak egy helyi Élelmiszerbank raktár működik, Debrecenben, amely a Hajdú-Bihar megyében működő Élelmiszerbank partnerszervezeteket szolgálja ki 2018 óta. A többi megyében jelenleg nincsenek Élelmiszerbank raktárak, ezért ezekben a megyékben csak a budapesti központi raktárból tudnak szállítani vagy a direkt kiszállításos logisztikai folyamat működhet, amely sok esetben nem a leghatékonyabb megoldás. A hosszú távú hatékony működés és a kiosztott mennyiségek növelése érdekében szükséges a raktárbázisok megyei szintű jelenléte is. Az élelmiszer elosztásban résztvevő partnerszervezetek kiválasztása pályázati úton történik, a pályázaton olyan civil szervezetek, egyházi, illetve önkormányzati intézmények vehetnek részt, amelyek szociális vagy integráló munkát végeznek. Az osztásban résztvevő partnerszervezetek célcsoportjáról, tevékenységéről és logisztikai kapacitásairól az Élelmiszerbank már a pályázati folyamat során felmérést végez, az élelmiszerek osztása során törekszik arra, hogy lehetőség szerint az arra rászorultabbakat priorizálva, egyenletesen ossza el a rendelkezésre álló készleteket. Tekintettel arra, hogy az előállítók által felajánlott, fogyasztásra alkalmas, de valamilyen okból kereskedelmi forgalomba hozni nem kívánt élelmiszerek fele zöldség illetve gyümölcs, lehetőségként merül fel azok feldolgozott formában (lekvárként, savanyúságként, lefagyasztva) bizonyos körök, pl. népkonyhák, közkonyhák, szociális szövetkezetek kisüzemei által történő felhasználása. Az ilyen módon előállított késztermék magasabb értéket képvisel, emellett hozzájárulhat a rászorulók költségeinek csökkentéséhez is. A kiosztott élelmiszerek útját az Élelmiszerbank a kiosztásig nyomonköveti. Ez főként minőségbiztosítási célokat szolgál, egyrészt élelmiszerbiztonsági szempontból, másrészt az adományokkal történő visszaélések elkerülése érdekében. A partnerszervezetek is szigorú szabályok szerint végzik az élelmiszerek kiosztását, a kiosztásról elszámolnak, amelyet végül Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 255 az Élelmiszerbank ellenőriz. A rendszer működtetését koordináló Magyar Élelmiszerbank Egyesület működését támogatások, adományok, és önkéntes felajánlások biztosítják. Az átvett és kiosztott élelmiszerek mennyiségének növekedését az alábbi ábra szemlélteti. 29. ábra - Átvett és kiosztott élelmiszerek mennyisége Az ábrán látható folyamatos növekedés elsődleges motorja az élelmiszer átadók számának folyamatos növekedése, amely jelenleg önkéntes alapon történik. A mennyiség növekedési ütemének csökkenése és az utóbbi két évben történt stagnálása mögött a fő ok jelenleg az élelmiszerosztásban résztvevő szervezetek kapacitásainak korlátja. Az élelmiszert felajánló vállalatok további felajánlásainak fogadásához szükséges az elosztó hálózat kapacitásainak bővítése. 9.1.3.5 Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés, elérhető legjobb technikák Az integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről az Európai Parlament és a Tanács ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelve (Industrial Emissions Directive - IED) rendelkezik, amely irányelv az EU kiemelkedő fontosságú környezetvédelmi jogszabálya. Az irányelv rendelkezik és alapjául veszi az IPPC-t. Az IPPC – amely hazánkban is hosszú évek óta eredményesen működik – biztosítja, hogy a hulladék birtokosa a BAT alkalmazásával gondoskodjon a hulladék képződésének megelőzéséről, a képződött hulladék hasznosításáról, valamint a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezést, illetve károsítást kizáró módon történő ártalmatlanításáról. Az integrált megközelítés érvényre juttatását a jogszabály által előírt elérhető legjobb technika alkalmazása biztosítja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a folyamatok (tervezés, engedélyeztetés, megvalósítás, üzemeltetés, tevékenység felhagyása) során a kibocsátásoknak Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 256 már eleve a forrásnál történő csökkentésére és a természeti erőforrások hatékony felhasználására kell törekedni. Mivel a hulladék képződésének megelőzése és mennyiségének minimalizálása az IPPC és az IED általános alapelve, minden hazai BAT útmutatóban is megjelenik. Az IPPC tehát szabályozza a kibocsátásokat, de ennél messzebb is megy, és foglalkozik energiahatékonysággal, a hulladékok keletkezésének minimalizálásával, a környezeti következményekkel járó balesetekkel és felhagyáskor a telephely környezeti állapotának helyreállításával. A szennyező hatást szélesebb körben vizsgálja, nemcsak egy egyedi technológiai folyamat vagy tevékenység, hanem az egész létesítmény környezetre gyakorolt hatása képezi a szabályozás tárgyát. Az alábbi szakterületeken hozott az EU új BAT-következtetéseket az előző OMP óta:  2014/687/EU: Az EB végrehajtási határozata (2014. szeptember 26.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a cellulóz, a papír és a karton gyártása tekintetében történő meghatározásáról  (EU) 2015/2119: Az EB végrehajtási határozata (2015. november 20.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a fa alapanyagú lemezek gyártása tekintetében történő meghatározásáról  2014/738/EU: Az EB végrehajtási határozata (2014. október 9.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az ásványolaj- és gázfinomítás tekintetében történő meghatározásáról  (EU) 2016/1032: Az EB végrehajtási határozata (2016. június 13.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a nem vasfémipar tekintetében történő meghatározásáról  (EU) 2016/902: Az EB végrehajtási határozata (2016. május 30.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáztisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében történő meghatározásáról  (EU) 2017/302: Az EB végrehajtási határozata (2017. február 15.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés tekintetében történő meghatározásáról  (EU) 2017/1442: Az EB végrehajtási határozata (2017. július 31.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a nagy tüzelőberendezések tekintetében történő meghatározásáról  (EU) 2017/2117: Az EB végrehajtási határozata (2017.11.21.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 257 (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok előállítása tekintetében történő meghatározásáról  (EU) 2018/1147: Az EB végrehajtási határozata (2018. augusztus 10.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a hulladékkezelés tekintetében történő meghatározásáról  (EU) 2019/2031: Az EB végrehajtási határozata (2019. november 12.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az élelmiszer-, ital- és tejipar tekintetében történő meghatározásáról  (EU) 2019/2010: Az EB végrehajtási határozata (2019. november 12.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a hulladékégetés tekintetében történő meghatározásáról A Bizottság (EU) 2018/1147 végrehajtási határozata (2018. augusztus 10.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a hulladékkezelés tekintetében történő meghatározásáról: A határozatban összesen 53 BAT-következtetés került elfogadásra az alábbi kategóriákban: Általános BAT-következtetések:  Átfogó környezeti teljesítmény (5 db)  Ellenőrzés (6 db)  Levegőbe történő kibocsátások (5 db)  Zaj és rezgés (2 db)  Vízbe történő kibocsátások (2 db)  A balesetekből és váratlan eseményekből származó kibocsátás (1 db)  Az anyagfelhasználás hatékonysága (1 db)  Hatékony energiafelhasználás (1 db)  A csomagolás újrafelhasználása (1 db)  A hulladék mechanikai kezelésére vonatkozó BAT-következtetések (7 db)  A hulladék biológiai kezelésére vonatkozó BAT-következtetések (7 db)  A hulladék fizikai-kémiai kezelésére vonatkozó BAT-következtetések (13 db)  Vízalapú folyékony hulladékok kezelésére vonatkozó BAT-következtetések (2 db) A Bizottság (EU) 2019/2010 végrehajtási határozata (2019. november 12.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a hulladékégetés tekintetében történő meghatározásáról: A határozatban összesen 37 BAT-következtetés került elfogadásra az alábbi kategóriákban:  Környezetközpontú irányítási rendszerek (1 db)  Nyomon követés (7 db) Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 258  Általános környezeti és égetési teljesítmény (10 db)  Energiahatékonyság (2 db)  Levegőbe történő kibocsátások (11 db)  Vízbe történő kibocsátások (3 db)  Az anyagfelhasználás hatékonysága (2 db)  Zaj (1 db) 9.1.3.6 A közbeszerzések zöldítésének lehetőségei a körforgásos gazdasági modell megteremtésében A zöld közbeszerzés (Green Public Procurement, GPP) fontos eszköze az éghajlatváltozási, az erőforrás-felhasználási és a fenntartható fogyasztási és termelési környezetvédelmi célok megvalósításának, elsősorban az európai közszféra által az áruk és szolgáltatások beszerzésére költött összegek fontosságából adódóan. A zöld közbeszerzési eljárást az Európai Bizottság a Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés című közleményében olyan eljárásként határozza meg, „amelynek alkalmazásakor a hatóságok azoknak az áruknak, szolgáltatásoknak és munkálatoknak a beszerzését részesítik előnyben, amelyek más, azonos rendeltetésű árukhoz, szolgáltatásokhoz és munkálatokhoz képest kisebb mértékben terhelik a környezetet”132. A fenntarthatóság életünk minden területén megjelenő igény, amelyet a közbeszerzésben sem hagyhatunk figyelmen kívül. Különösen azért nem, mert az állami szükségletek keresleti oldalon megjelenő nagy volumenű kielégítése irányíthatja a termelők, kereskedők és fogyasztók figyelmét az új kihívásokra. A fenntarthatóság három pillére (társadalom, környezet, gazdaság) a közbeszerzés világában értelmezve a közbeszerzések zöldítése, a szociális szempontok érvényesítése a közbeszerzésben, valamint a hatékony közpénzköltés. A fenntartható közbeszerzés innovatív, figyelembe vesz alapvető zöld szempontokat és társadalmilag felelős. Az EU tagállamok számára a közbeszerzés a kormányzati politika végrehajtásának és a nemzeti stratégiai célkitűzések teljesítésének nélkülözhetetlen eszköze. A jól működő közbeszerzési piac fokozza az ország versenyképességét, mivel hatékonyabbá teszi az államháztartás működését, valamint jobb beruházásokat és színvonalasabb szolgáltatásokat eredményez, többek között az infrastruktúra és az e-kormányzat terén. A koronavírus járvány több ágazatban is felhívta a figyelmet a globális ellátási láncok sérülékenységére, a hazai és európai önellátás nagyobb hangsúlyára. A konzultáció több olyan ágazatot is azonosított, amelyek szinte azonnal és hosszabb időre leálltak, ugyanakkor fenntartható irányba terelhetőek lennének zöld beruházások kivitelezésével. Ilyenek például a turizmus, közlekedés és az autógyártás, amely ágazatok épületenergia-hatékonyság, megújuló energia, helyi élelmiszeripari beszerzések, elektromos közlekedés, tömegközlekedés 132COM (2008) 400, Forrás: https://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/handbook hu.pdf Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 259 elektrifikációja és más intézkedések révén zöldíthetőek. A jelenlegi hazai zöld iparágak (megújuló energia, épületenergetika) főbb beszállítói relációi európai vagy ázsiai illetékességűek, új hazai gyártókapacitások kiépítése, az elektrifikáció, energiatárolás innovatív megoldásainak támogatása erősítheti a hazai zöld iparágak terjedését és csökkentheti a globális ellátási láncoktól való függőséget és munkahelymegtartó/- teremtő hatással is bírhat. A gazdasági növekedés, a környezetvédelem és a társadalmi egyenlőség hármas kapcsolatrendszerében a fenntartható fejlődéshez a hulladékgazdálkodás területén a leghatékonyabban a hulladék képződésének megelőzése járulhat hozzá, a termékek előállítása során felhasznált veszélyes anyagok kiváltása, az anyagtakarékos és hulladékszegény technológiák alkalmazása révén, ami egyúttal a hulladékkezelési igények és költségek csökkenésével is jár. A hulladékban megjelenő anyag- és energiapotenciál kihasználása, a hasznosítás szükségessége következtében a hulladékgazdálkodás a globális anyag- és termék életciklus részévé, az integrált termék- és termeléspolitika, valamint a tervezés, a fenntartható fogyasztás és termelés egyik meghatározó elemévé válhat. A közbeszerzés környezeti hatása Az állam és az önkormányzatok a beszerzési piacon ma Európában a legnagyobb fogyasztónak számítanak. A közbeszerzés jelentős piaci erőt képvisel, Magyarországon a 2019-es adatok alapján a közbeszerzések értéke a GDP 7,3%-át tette ki. Nem véletlen, hogy a környezetbarát közbeszerzés szerte a világon egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen a fenntartható termelés és fogyasztás, azaz a körforgásos gazdaságra való áttérés elősegítésének fontos eszköze. A közszféra beszerzéseinek környezetbaráttá tétele helyet kapott az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának és az OECD Környezetvédelmi Igazgatóságának a programjában. Az Európai Unió 5. környezetvédelmi akcióprogramja támogatta a "zöld" közbeszerzést vizsgáló kutatásokat, a 6. akcióprogramban pedig a zöld közbeszerzés az Integrált Termék Politikák kapcsán prioritásként is megjelent. A zöld közbeszerzés kiterjesztését szorgalmazzák emellett az Unió fenntartható fejlődéssel foglalkozó programjai, így az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiája, valamint a Fenntartható Városi Fejlődés keretprogram is. A beszerző hatóságok sok éven keresztül nem igazán vették figyelembe a termékek, szolgáltatások és építési beruházások környezeti értékét. A globális gazdasági és politikai háttér azonban megváltozott, a fenntartható fejlődés koncepciójának felmerülésével, valamint – a gazdasági és szociális megfontolások mellett – a környezetvédelmi megfontolások valamennyi egyéb politikai téren való figyelembevételének szükségességével. A közbeszerzési piacban rejlő nemzetgazdasági erő, hatásos eszközt jelenthet a közintézmények számára, hiszen vásárlási döntéseikkel a piaci változásoknak lendületet Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 260 adhatnak. A nagy tételben vásárlók – ha környezettudatosak – nemcsak közvetlenül, az általuk megvásárolt környezetbarát termékek kedvezőbb környezeti hatása révén járulhatnak hozzá a környezet védelméhez, hanem közvetve, a piacra gyakorolt befolyásuk révén is: azzal, hogy nagy mennyiségű környezetbarát terméket vásárolnak, a gyártókat ösztönözhetik az ilyen termékek termelésének növelésére. A közintézmények beszerzési tevékenysége nagy szerepet játszhat a szállítók és vevők összekapcsolásában annak érdekében, hogy a szállítók az innováció forrásaként működjenek. A közbeszerzések megvalósításában kiemelkedő szerep juthat az önkormányzatoknak és a helyi szintű közüzemi vállalatoknak is. A környezettudatos település-üzemeltetés hatékony végrehajtása, a lakosság szemléletváltását is magával hozhatja. A sok fogyasztót kiszolgáló és sok munkavállalóval együtt dolgozó állami és önkormányzati tulajdonú szolgáltatók közbeszerzési zöldítés iránti elköteleződése, és ezáltal a fenntartható működésükre való törekvés jelentős hozzájárulással bírhat a biodiverzitás megőrzésében és a karbonszegény, körforgásos gazdasági modell elterjedésében. A közbeszerzések zöldítése során alkalmazott főbb hulladékkezelési, környezeti szempontok lehetnek: – a körforgásos gazdaság megoldásainak előmozdítása, (A körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósítása helyben szorosan összefügg a hulladékkezelés hatékonyságával. A lerakókra szállított hulladék új termelési folyamatok kezdőpontját jelenti másodlagos nyersanyagként. A hasznosítási folyamatokat ezért rendszerbe kell szervezni és hatékonnyá tenni, hogy bezáródhasson a kör, amin a körforgásos gazdaság alapul.) – kiterjesztett élettartamú termékek és garantált cserealkatrészek előírása, – kevesebb vagy újrahasználható csomagolás előírása, – a hasznosítható anyagok felhasználásának előmozdítása. A közbeszerzések zöldítése során az alábbi szempontok vehetőek figyelembe: – Rendelés racionalizálása, az anyag- és erőforrás-szükséglet és fogyasztás újragondolása révén; – Javítható, újratölthető termékek preferálása az eldobható termékekkel szemben; – Újrafelhasználható termékek előnyben részesítése; – A szállítással járó környezetterhelés minimalizálása; – Újrafelhasznált anyagból vagy megújuló erőforrásból (anyagból) készült termékek vásárlása; – Minimális csomagolóanyaggal rendelkező termékek preferálása; – Víz-, és energiahatékony termelési eljárások, technológiák alkalmazása, a fogyasztás csökkentése céljából; Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 261 – Veszélyes anyagok használatának csökkentése, illetve elkerülése; – ISO 14001-es szabvánnyal, vagy EMAS minősítéssel rendelkező beszállítók választása. A beszerzések zöldítésének egyik fő akadálya a beszerzések zöldítésével kapcsolatos téves nézetek mellett mindenekelőtt az információ és a "know-how" hiánya. A környezetbarát termékek beszerzése manapság már nem feltétlenül jelent magasabb költséget, továbbá a hiteles termékminősítés (EU ökocímke, nemzeti ökocímkék) életciklus elemzésen alapulva egyértelmű iránymutató lehet bárki számára a beszerzések során. A zöld közbeszerzés lehetősége biztosított, ugyanakkor a gyakorlatban mégsem működik az elvárt módon. A beszerzések zöldítésének további előmozdításához szükséges a környezetbarát közbeszerzés propagálása, az ajánlatkérők számára fontos környezetbarát termékekre, hozzáférhetőségükre, a beszerzés során alkalmazandó eljárásokra vonatkozó információk, tudnivalók összegyűjtése, közzététele, továbbá a beszerzések zöldítése iránt érdeklődő intézményeknek nyújtott szakmai segítség nyújtása. Magyarországon tehát jelenleg is biztosított a lehetőség a közbeszerzések „zöldítésére”, így a Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: KH) kiemelt célja, hogy információkkal segítse az ajánlatkérőket és ajánlattevőket annak tényleges megvalósulása érdekében. A közbeszerzési irányelvek lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy környezetvédelmi megfontolásokat is figyelembe vegyenek. Ez vonatkozik a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásra, valamint a szerződés teljesítésére is. Az ajánlatkérők számára olyan technikák állnak rendelkezésre, mint az életciklusköltség-számítás, a fenntartható gyártási folyamatok meghatározása és a környezetvédelmi értékelési szempontok alkalmazása, amelyek elősegítik a környezeti szempontból kedvezőbb ajánlatok azonosítását. A KH évek óta figyelemmel kíséri a fenntarthatóság és a közbeszerzések kapcsolatát, mind a nemzetközi trendek, mind a hazai szabályok alakulása vonatkozásában. Az új közbeszerzési irányelveknek megfelelően a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény is megerősítette azt a korábbi tendenciát, hogy a közbeszerzésekben egyre jelentősebb szerepet kell szánni a fenntarthatóságot szolgáló megfontolásoknak (társadalom, környezet, körforgásos gazdaság). A zöld közbeszerzési eljárások száma és értéke 2017-ről 2018-ra emelkedett, 2018-ban 1080 zöld szempontokat is tartalmazó közbeszerzést folytattak le 136,8 milliárd forint értékben, míg 2017-ben 102,9 milliárd forint értékben 831 zöld közbeszerzési eljárás volt133, ugyanakkor a zöld közbeszerzési eljárások számának tendenciája 2019-ben és 2020-ban erős csökkenést mutatott (898 és 474 darab). A nemzeti eljárásrendben lebonyolított összes eljárás darabszámához viszonyítva pedig ezek mindössze 12,7%-os (2019), valamint 10,4%-os (2020) részarányt jelentenek134. 133 Forrás: Közbeszerzési Hivatal 134 Forrás: Elektronikus Közbeszerzési Rendszer Szerződéstár Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 262 A téma fontosságára és aktualitására tekintettel, a KH 2018-ban „A fenntartható közbeszerzések éve” című programot hirdette meg, amelynek célja a jövő generációkért felelős közbeszerzési gyakorlat elterjesztése. Az egész éves programsorozat keretében a zöld, szociális, illetve innovatív közbeszerzés, valamint a körforgásos gazdaság témáiban számos szakmai konferencia zajlott, valamint a fenntartható közbeszerzési gyakorlati példák elismerése érdekében a Hatóság Közbeszerzési Nívódíjat alapított. Létrejött egy fenntarthatósággal kapcsolatos közbeszerzési honlap és megjelent egy fenntartható közbeszerzést népszerűsítő kiadvány is. A KH meghirdette a "Fókuszban az innovatív közbeszerzések 2019-2020" elnevezésű programját, amellyel a színvonalas, innovációs szempontokra is hangsúlyt fektető teljesítmények szakmai elismerése és megismertetése a cél. A Közbeszerzési Hatóság 2020 szeptemberétől együttműködik a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvánnyal annak érdekében, hogy közreműködjenek a fenntartható, zöld- és innovációs tárgyú közbeszerzések elterjesztésében. Elsődleges céljuknak tekintik a jogalkalmazók munkájának támogatását a közbeszerzések terén, melynek keretében nagy hangsúlyt fektetnek a közbeszerzésekben érintett szervezetekkel, állami szervekkel való szoros szakmai együttműködésre. A két szervezet megállapodott abban, hogy a közös célok megvalósítása érdekében a fenntartható, zöld- és innovációs tárgyú közbeszerzéseket érintő jogszabályok értelmezésével, valamint joggyakorlatának alakulásával kapcsolatban konzultációkat tarthatnak, valamint közösen szerveznek a témában képzéseket és szakmai rendezvényeket is. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény az Országos Hulladékgazdálkodási Terv és annak részét képező OMP fő célkitűzéseivel összhangban több ponton is foglalkozik a közbeszerzések környezeti hatásaival. 9.1.3.7 Újrahasználat A termékek újrahasználata és élettartamának meghosszabbítása hatalmas potenciált rejt a hulladékképződés megelőzése szempontjából. Az újrahasználat számos területen hagyományokkal rendelkezik, egyes termékcsoportok (pl. bútor, gyermekjáték, ruházat) esetében kifejezetten népszerű. Az újrahasználati központok lehetővé teszik, hogy a már nem használt, de még jó állapotban lévő és használható tárgyakat a lakosság itt ingyenesen elhelyezze, és csekély tárolási összeg megfizetése után bárki újra használatba veheti. Jelenleg Budapest területén két ilyen központ működik, a XV. és XVIII. kerületben, és széleskörű szemléletformálási feladatokat is ellátnak amellett, hogy az újrahasználható tárgyakat raktározzák. Annak érdekében, hogy a lakosság minél szélesebb rétegéhez eljussanak, már internetes adatbázisban is elérhetővé teszik az itt található tárgyak listáját. A környezettudatos életforma, ezzel együtt az újrahasználat főként a fiatalabb generációk esetében egyre népszerűbb, így már meghaladottá vált az a nézet, hogy használt termékeket Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 263 csak a szegényebb rétegek vásárolnak, sok esetben tehetősebb rétegek is élnek ezzel a lehetőséggel. Hazánkban jelentős a használt termékek iránti kereslet (és növekvő tendenciát mutat a vásárlási hajlandóság), számos lakossági kezdeményezés is létezik ebben a témában (pl. karitatív gyűjtőakciók, garázsvásárok, cserebere börzék, adományboltok, használt ruha vásárok). Az egymástól elszigetelten létező akciók összekapcsolására jó példa a „Zöld Térkép” (www.greenguide.hu) amely olyan helyeket, illetve programokat mutat be, amelyek a fenntarthatóságot, az egészséges életvitelt és a hulladékok minimalizálását tartják szem előtt. Az újrahasználatra alkalmas tárgyak felajánlhatók adományként a ”Túl sok cucc” (www.tulsokcucc.hu) oldalon, így karitatív célokat is szolgálnak ezzel. Az újrahasználati központok mellett számos egyéb, újrahasználattal kapcsolatos tevékenység is jelen van hazánkban:  „Lomizás” (nem hazai képződésű lomtalanítási hulladék behozatala): illegális tevékenység, amelynek visszaszorítása fontos, mind gazdasági, mind környezeti szempontból. A tevékenység során jelentős mennyiségű hulladék kerül Magyarország területére külföldről, amelyet termékként értékesítenek, illetve a maradék kezelése nem megoldott. Emellett költséget, gazdasági kárt is okoz a külföldi hulladék Magyarországra hozatalával, amelynek kezelési költségei itt jelentkeznek.  Újrahasználattal is foglalkozó kereskedések: hasznos gazdasági tevékenység, esetenként egyszerűbb javítási tevékenységgel összekötve (számítógépek esetében igen elterjedt, a javítás gyakorlatilag hibás alkatrészek cseréjét jelenti; más esetekben több termékcsoport is bevont, pl. ruhák, bútorok, könyvek stb.).  Ipari szintű újrahasználatra előkészítés, szervezett újrahasználat: főleg ruházatra kialakult hasznos gazdasági tevékenység, magánszektorban elterjedt, jól szervezett.  Az újrahasználattal kapcsolatos kezdeményezések többségére jellemző, hogy azok elszigetelten, egymástól függetlenül végzik a tevékenységüket. 9.1.4 Hazai jó gyakorlatok, követendő példák "A környezet nem más, mint az a hely, ahol mindannyian élünk, a "fejlődés" nem más, mint valamennyiünk arra irányuló törekvéseinek összessége, amellyel szüntelenül javítani akarjuk életünket. A két fogalom elválaszthatatlan egymástól."135 A jó gyakorlatok (best practice) fogalmának nincs egyetlen, általánosan elfogadott definíciója. Viszont az alapelve szerint egy probléma megoldására kitűzött cél érdekében működik. Az érzékenyítés és a tájékoztatás egy nélkülözhetetlen lépés, mert ezzel az érintettek információt szerezhetnek az elkülönített hulladékgyűjtés lehetőségéről, és a fontosságáról. A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége 2017-ben kiadott egy Hulladékhasznosítás című 135ENSZ világkonferencia előkészítésében, 1983 decemberében hangzott el Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 264 kiadványt azzal a céllal, hogy tájékoztassa a teljes lakosságot a környezettudatosság erősítése, a hulladékhasznosítás jelentőségének bemutatása érdekében.136 A KÖVET Egyesület 2017-ben készített Ablakon Bedobott Pénz (továbbiakban: ABP) című tanulmányában összegyűjtötte azokat az intézkedéseket, beruházásokat, amelyekkel egyrészt költségmegtakarítást értek el, másrészt nyersanyag és erőforrás hatékonyság növeléssel csökkentették a vállalkozások környezetre gyakorolt hatásukat és ezzel egyben jelentős lépést is tettek a fenntartható fejlődés irányába. Ezek a vállalkozások példaértékűek mindannyiunk számára, mivel a gyakorlatban bizonyítják a környezettudatos és eredményes gazdálkodás együttes megvalósíthatóságát (KÖVET, 2017). A 2016-2017. évben meghirdetett ABP program összesen 10 esettanulmányt foglal magába, amelyek gyakorlati megvalósításában 49 ezer munkatárs dolgozott. A 32 intézkedés környezeti és gazdasági haszonnal is járt. Összesen 4,28 milliárd Ft megtakarítást mértek az intézkedések bevezetésével, a 9 szervezet éves minimum csökkentett erőforrás mennyiségével. Többek között 18044 m3 vízfogyasztástól, 18404 tonna nem veszélyes, és 1900 tonna veszélyes hulladéktól és 36174 tonna szén-dioxid kibocsátásától óvták meg a környezetet. Ezeken kívül az éves energia- és az anyagfelhasználást is csökkentették, amelyek közül egy példát említve 74 ezer db fával kevesebbet vágtak ki (KÖVET, 2017). A „Zöld Kampusz Zalaegerszeg” keretein belül különböző fenntarthatósági programok valósultak meg (elkülönített hulladékgyűjtés, komposztálás, esővíz-hasznosítás, kerékpározás népszerűsítése), az eredmények változatos formában kerülnek elterjesztésre. Törekednek a „zöld közbeszerzés”alkalmazására. A Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg „Fenntarthatósági jelentést” adott ki, amelyből kiderül, hogy többek között a települési hulladék kibocsátásával éves szinten 10651 kg-ot, fosszilis ivóvízből 5648 m3-t csökkentettek, gépjármű helyett kerékpárral közlekedtek, az épületet energetikailag felújították, és napelem használatával 49,98 kWh energiát termeltek. (KÖVET, 2017). A CSR Hungary 2006-tól működik, amely ma már a vállalati felelősség és fenntarthatóság vezető fóruma. Fő célja, hogy a CSR-hez (vállalati felelősség és fenntarthatóság) kapcsolódó szakmai ismereteket közvetítse az üzleti szektor egyes szereplői felé, továbbá, hogy támogassa eszközeivel a közintézményeket és a civil szektort, ezzel is hozzájárulva a fenntartható és felelős üzleti megoldásokhoz Magyarországon. Magyarország 2012-ben csatlakozott az Európai Bizottság által kezdeményezett Európai Hulladékcsökkentési Hét kampányához. Az eseményen minden évben egyre többen vettek részt akció szervezőként, 2019-ben összesen 411 akciót regisztrált hazánk. Célja, hogy mindenütt és 136https://www.hosz.org/hulladekhasznositas/book/4/1?page=1 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 265 mindenki figyelmét felhívjuk arra, hogy felfedezze a saját és környezete lehetőségeit a hulladékok keletkezésének megelőzésére.137 2020-ban elindult a „Tisztítsuk meg az Országot!” elnevezésű projekt, melynek célja, hogy az elmúlt évtizedekben felhalmozódott, illegálisan lerakott hulladék felszámolását megszűntessék, és a jövőben megelőzzék. A program megvalósításához segítséget nyújt a már elérhető HulladékRadar mobiltelefonos alkalmazás.138 A Nulla hulladék mintatelepülések programja 2008-ban indult. A csatlakozott településeken a lakossági felmérést, és a hulladékgazdálkodási adatok gyűjtését követően nulla hulladék tervnek készültek, amelyeket határozatban fogadtak el a jövőbeni tervezésekhez. Jelentős eredményeket értek el azóta a civil rendezvényekkel, komposztálási programokkal. A környezettudatos szemléletformálás elengedhetetlen része a nulla hulladék tervnek139 A hulladékképzés megelőzésére az egyik jó példa a hazánkban működő bevásárló közösségek. A bevásárló közösségek személyes kapcsolatba lépnek a környékbeli termelőkkel, és tőlük szerzik be élelmük jelentős részét. A csomagolóanyag mennyiség, és a CO2 kibocsátás csökkentésével, a környezetkímélő mezőgazdasági gyakorlatok ismertetésével, valamint főzőtanfolyamokkal és környezetbarát háztartásvezetési gyakorlatokkal mutatnak példát.140 A képződő hulladék mennyiségének csökkentését eredményező intézkedések és beruházások a környezeti haszon mellett sokszor jelentős gazdasági megtakarítást is eredményeznek. A KÖVET Egyesület 2019 tavaszán csatlakozott tagvállalataival együtt a Jane Goodall Intézet, az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet közösen meghirdetett „Passzold vissza Tesó!” elnevezésű, használt mobiltelefon visszagyűjtő kampányához. 2018 óta több mint 600 helyszínen, összesen 2,5 tonna mobiltelefont gyűjtöttek a résztvevők.141 A Hulladékvadász környezetvédelmi szervezet az emberek aktivizálását tűzte ki célul, hogy a következő generációk érdekében fogjunk össze a tiszta, egészségesebb környezetért. Egyik fő célkitűzése az illegális hulladéklerakás megszüntetése, amelynek elérése érdekében elkészítették a „Hulladékvadász by Zeewa”rendszerüket, amelyen keresztül bárki bejelentheti, ha az országban valahol illegális hulladék lerakást észlel. Az applikáció szolgált alapul a „Tisztítsuk meg az országot! Program” keretében elindított „HulladékRadar” applikációhoz is. A Jövő Öko-Nemzedéke Alapítvány (JÖN Alapítvány) az elmúlt években több országos szemléletformáló kampányt is szervezett. A „Cigicsikkmentes Magyarország” kampány keretében felhívják a lakosság figyelmét az eldobott cigaretta csikkek 137https://hulladekcsokkentesihet2019.hu/ 138https://kifu.gov.hu/content/elindul-tiszt%C3%ADtsuk-meg-az-orsz%C3%A1got-projekt 139https://humusz.hu/nullahulladek/megelozes/nulla-hulladek-mintatelepulesek/9448 140https://www.nfft.hu/jo-gyakorlatok-hazankban 141https://kovet.hu/passzold-vissza-teso-a-gorillak-vilagnapjan-indul-ujra-a-kampany/ Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 266 környezetszennyezésének problémájára. A kihívással egybekötött egy hónapos esemény célja felhívni a figyelmet a dohányzásból származó hulladékok környezetszennyező hatására, hiteles tájékoztatást nyújtani a dohányzó lakosságnak, valamint felhívni a figyelmüket ezen hulladék környezettudatos elhelyezésének módjaira. A „Füst Öl!” kampány keretében a cél a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatása a hulladék égetésének a veszélyeiről. A lakossági jogellenes hulladékégetés által a légtérbe kerülő mérgező anyagok súlyos megbetegedéseket okozhatnak. A települési hulladék képződésének csökkentése terén jó gyakorlati példák közé sorolhatóak a civil csoportok, mint például a Humusz Szövetség kezdeményezései. A Humusz egyik fő célja a hulladék képződésének megelőzése, ennek lehetséges módjairól folyamatosan tájékoztatják a lakosságot is. Ugyanilyen jelentős szemléletformáló tevékenységet végez a 2002-ben alakult Tudatos Vásárlók Egyesülete. Népszerűsíti az etikus, környezetileg és társadalmilag tudatos vásárlást, életmódot, célja, hogy a környezeti és társadalmi szempontok – köztük a hulladék képződésének megelőzése – minél nagyobb szerephez jussanak az egyéni döntéshozatalban. A 2010-es években ismét megjelentek a csomagolásmentes kisboltok, azonban Magyarországon csupán 2019-től kezdődően nyílt egyre több csomagolásmentes üzlet. A boltok kínálata a termékcsoportokat tekintve nagyon hasonló, a legtöbb helyen megtalálhatóak a tészták, lisztek, fűszerek, teák, aszalványok, magvak, müzlik, míg máshol elérhetőek tejtermékek, pékáruk, olajok, szörpök, lekvárok, tisztítószerek, háztartási eszközök is. A kisboltok mellett egyes nagyobb áruházláncok is elkezdtek átállni egyes termékeknél a csomagolásmentes termékekre. A PET Kupa a Tiszai hulladékszennyezés óriási környezet-, és természetvédelmi problémájának felszámolására létrejött non-profit, civil kezdeményezés. A PET Kupa szervezői rendezvényeket, hónapokon átívelő hulladékszedési akciót, csapatépítő tréningeket, kiállításokat és szakmai egyeztetéseket szerveznek. Három fő céljuk: élő vizeink védelme, a vízi sportok (kajak, kenu) népszerűsítése és a közösségépítés. Eddigi 8 éves működésük alatt összesen 89 tonna szennyezőanyagtól tisztították meg a felső Tiszát, a Tisza-tavat, valamint a Bodrogot. 2019-ben a VII. PET Kupán 16 hajóval összesen 320 önkéntes vett részt. A PET Kupa célja, hogy minél gyorsabban, hatékonyabban és egyre nagyobb területek tisztuljanak meg, ezért több embert, helyi közösségeket is szeretnének bevonni a jövőben a szennyezés felszámolására. A „Fűts okosan!” figyelemfelhívó kampány (http://www.futsokosankampany.hu/) – többek között – az illegális lakossági hulladékégetés elleni fellépést tűzi ki céljául. Ma Magyarország egyik legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája a lakossági fűtés okozta levegőszennyezés. A PM10 Program keretében a Földművelésügyi Minisztérium 2015-ben elindította a „Fűts okosan!” lakossági szemléletformáló kampányt, amely az egyes szilárd Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 267 tüzelőanyagok helytelen használatának, illetve a hulladékok háztartási tüzelőberendezésben történő elégetésének veszélyeire és káros hatásaira hívja fel a lakosság figyelmét és ad megoldási javaslatokat. A „TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért” országos hulladékgyűjtő akció, amely a környezettudatos szemlélet formálásán túl a környezet terhelését is csökkenteni kívánja – több mint százezer önkéntes bevonásával – ráirányítva a figyelmet a környezet értékeinek megbecsülésére, védelmére. A 2019-ben 8. alkalommal megszervezett kampány népszerűsége évről évre növekszik. 2019-ben közel 300 ezer önkéntes vett részt az akcióban és 3240 helyszínen összesen 2,4 tonna hulladékot gyűjtöttek össze. A résztvevők több mint 1,7 Mrd Ft értékű munkát végeztek el az esemény keretében. (www.teszedd.hu). A KUKAkulTÚRA – Hulladékkezelők Nyílt Napja – keretében országszerte megnyitották kapuikat a hulladékkezelő- és hasznosító üzemek. Az üzemlátogatások során a résztvevő látogatók (iskolai, munkahelyi csoportok, családok) hiteles információkat kaphattak a hulladékkeletkezés megelőzésének fontosságáról, a feleslegessé vált anyagok elkülönített gyűjtésének módjáról, hasznosságáról. A résztvevő fiatalok ezen kívül a továbbtanulást, pályaválasztást segítő információkhoz is juthattak. A KUKAkulTÚRA rendezvényben évről évre 10-12 ezer embert vesz részt. A KukaLand – www.szelektalok.hu – egy ismeretterjesztő és attitűdformáló multiplatform játék, amely a fiatal célcsoport digitális játékok iránti elköteleződésére alapoz. A játék alapvetően nem arra fókuszált, hogy melyik kukába milyen hulladékot kell dobni, hanem az elkülönített hulladékgyűjtés helyes módját (kiürítés, lapítás, válogatás) segít rögzíteni a gyerekekben. Az Ötkukás játékok akció környezettudatos hazai élsportolók bevonásával népszerűsítette a környezetkímélő életmódot az ország több nagyvárosában szervezett ifjúsági rendezvényeken. A lakossági szemléletformálást segítette a HUMUSZ Szövetség „Nulla Hulladék” programja (http://www.humusz.hu/nh). Az oktatási intézmények, önkormányzatok, szolgáltatók közötti párbeszéd erősítésével, konferenciák, találkozók, tréningek szervezésével egyre több fogyasztót győznek meg a hulladékminimalizálás fontosságáról, illetve információkkal látják el az érdeklődőket a hulladékgazdálkodás témakörében. 9.2 Vízió – jövőkép Magyarország 2030-ra Európa azon országai közé kerüljön, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni biztonságos és tiszta környezetben. A Tiszta Ország koncepció megvalósításához elengedhetetlen a hulladékok minél nagyobb arányú gyűjtése és hasznosítása. A Kormány 2020 februárjában fogadta el a KTA-t, amelyben kifejezte határozott szándékát az egyes egyszer használatos műanyagtermékek forgalomba hozatalának tiltására, továbbá az üveg és a műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltásának biztosítására. A hazai törekvésekkel összhangban, az OMP olyan jövőképet kíván meghatározni, amelynek elérése előrelépést jelent a körforgásos gazdasági modell, valamint ahhoz kapcsolódóan az ipari Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 268 ökológia, ipari szimbiózis és a Zero Waste (Nulla Hulladék) elveinek minél szélesebb körű gyakorlati megvalósítása felé. Az OMP által meghatározott vízió eredményeként az emberek várhatóan tájékozottabbak és elkötelezettebbek lesznek a megelőzés fontosságát illetően, amely környezeti szempontból pozitívan befolyásolja viselkedésüket. 9.3 Átfogó célkitűzések Az OMP a megvalósítani kívánt jövőkép eléréséhez több szintű célrendszert dolgozott ki. Jelen fejezetben az OMP átfogó célkitűzései kerülnek bemutatásra. Az intézkedéscsomagok által elérni kívánt, adott beavatkozási területekhez kapcsolódó célokat a Cselekvési Program tartalmazza. Az OMP átfogó célja olyan intézkedések bevezetése, melyek:  elősegítik az élelmiszer-hulladék csökkentést,  elősegítik az erőforrás-használat és a szükségleteken alapuló, fenntartható gazdasági fejlődés szétválasztását,  csökkentik az anyagfelhasználást és a hulladék képződését,  hozzájárulnak egy hatékonyabb erőforrás-gazdálkodás megvalósításához,  hozzájárulnak a termékek életciklusának növeléséhez;  elősegítik az életciklusuk során a környezetre a lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások alkalmazását és  elősegítik a körforgásos gazdaság megvalósulását. Az OMP minél eredményesebb megvalósulása érdekében fontos a célkitűzéseinek beépítése a szabályozási és a többszintű ösztönző rendszerekbe. 9.4 Cselekvési Program 9.4.1 A HKI által javasolt intézkedések értékelése A HKI 29. cikk (2) bekezdése szerint a tagállamok megvizsgálják és értékelik a direktíva IV. számú mellékletben foglalt intézkedési példákat abból a szempontból, hogy azok relevánsak-e az általuk alkotott nemzeti Megelőzési Programok szempontjából. Az értékelést a 92. táblázat tartalmazza. 9.4.2 Beavatkozási területek, javasolt intézkedések 9.4.2.1 Élelmiszer-hulladék megelőzés Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 269 A HKI 9. cikk (1) bekezdés h) pontja alapján a tagállamoknak ösztönözniük kell az élelmiszeradományozást és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyéb újraosztását, amelyek során az állati takarmányozással és a nem élelmiszer jellegű termékekké való feldolgozással szemben elsőbbséget kell biztosítani az emberi fogyasztásra való felhasználásnak. Az Élelmiszerbank és partnerszervezetei 2019-ben mintegy 11 ezer tonna élelmiszert juttattak el a rászorulókhoz, összesen kb. 7,5 Mrd Ft értékben. Ez a mennyiség az elmúlt években folyamatosan növekedett, további jelentősebb mértékű bővülése azonban a jelenlegi kapacitások korlátai miatt nem várható. Az elosztott élelmiszermennyiség az Élelmiszerbank becslései szerint rövidtávon (3-5 éven belül) 20-30 ezer tonnára növelhető, amennyiben az elosztási kapacitások rendelkezésre állnak. Ehhez további élelmiszer-előállítók és kereskedelmi láncok bevonása, valamint az elsődleges termelői szint aktivizálása szükséges. Az Agrárminisztérium a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közösen megvizsgálta annak a lehetőségét is, hogy a termék előállítója a minőségmegőrzési idővel jelölt élelmiszerek lejárati idejét jogszerűen miként hosszabbíthatná meg. Az élelmiszerek minőség-megőrzési idejét az élelmiszer-előállítójának kell meghatároznia, annak lejáratáig az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért elsődleges felelősség terheli. Ez alapján helyénvaló, hogy az élelmiszer előállítója – és kizárólag az előállítója – indokolt esetben, a lejáratot megelőzően meghosszabbíthassa az általa előállított, közvetlen emberi fogyasztásra, vagy feldolgozott élelmiszer előállításához alapanyagként történő felhasználásra még teljes mértékben alkalmas, biztonságos élelmiszer minőségmegőrzési idejét, ezzel elkerülve annak forgalomképtelenné, és így élelmiszer-hulladékká válását. Az élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelő, de lejárt minőségmegőrzési idejű, illetve csökkent minőségű élelmiszerek felhasználásának jogszabályi elősegítése az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításával folyamatban van. A rászorulókhoz eljuttatható élelmiszer mennyiségének növelése két alapvető feltétel mentén lehetséges: álljon rendelkezésre kellő mennyiségű felajánlott élelmiszerfelesleg, továbbá az elosztóhálózat rendelkezzen az ehhez szükséges kapacitással. Az élelmiszer-hulladék további csökkentéséhez és a rászorulókhoz eljuttatott élelmiszer mennyiségének növeléséhez az alábbi intézkedések szükségesek:  Az élelmiszer adományozás ösztönzése szabályozási eszközökkel.  Célzott kommunikáció az élelmiszer feleslegek átadásában még nem aktív vállalatok irányába. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 270  Az élelmiszeradományozáshoz kapcsolódó módszertani útmutatók elkészítése és tesztelése a potenciális élelmiszer átadók, azaz az elsődleges termelés, feldolgozóipar, kereskedelem számára.  Annak megelőzése, hogy az élelmiszer az értékpiramis alsóbb szintjeire (takarmány, komposztálás, hulladék) kerüljön, az ilyen termékek keletkezésének büntetése.  A megyei szintű élelmiszerbankok és raktárak kiépítésével egy hosszú távon hatékonyan működő, háromszintű elosztási rendszer létrehozása (központi élelmiszerbank, megyei élelmiszerbankok, elosztó partnerszervezetek) az elosztási kapacitások növelése érdekében.  A kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálata az élelmiszerek hulladékká válásának megelőzése érdekében. 9.4.2.2 Építési-bontási hulladék képződés csökkentése Az összes képződött hulladék jelentős részét teszi ki az építési-bontási hulladék, így a terület kiemelt kezelése különösen indokolt. Az épített környezet alakításával együtt jár az épületek bontása, felújítása, az építés. Ezek környezeti szempontból káros kísérője az építési-bontási hulladék képződése. Az építési bontási hulladékok nem csak épületekből, hanem hidakból, utakból, ivóvízvezetékekből, gyárakból, és egyéb olyan épített létesítményekből származnak, amelyeket mindennapi életünk megkönnyítése, komfortosabbá tétele érdekében hozunk létre. Jellemzően 20-50 évre vagy még annál is hosszabb időszakra tervezik az adott építményeket. A hulladékok nagy része az adott kor építészi, építési és műszaki megoldásait tartalmazza, amely jellemzi az adott kor anyagismereti és hasznosítási szokásait. Tanulságos példát mutat ilyen tekintetben az azbeszt, amely az 1980-as évek előtt reneszánszát élte. Olcsó, jól alakítható anyagnak tartották, fizikai és kémiai tulajdonságai megfelelően ellenállónak bizonyultak, majd kiderült, hogy komoly egészségkárosító anyag került folyamatosan felhasználásra olyan épített terekben, ahol huzamosabb emberi tartózkodással kellett számolni. Az egykor kedvelt és olcsó építőanyag ma egészségkárosító, mentesítése, illetve hulladékának kezelése jelentős kiadásokkal terheli az építkezéseket. A fentiekből látható, hogy bár az OMP a 2021-2027 évekre vonatkozik, de a szóban forgó anyagok jelentős részének életciklusában csak töredék részt képvisel ez az időintervallum. Célunk egy olyan alap kialakítása, amely akár 20-25 éves távlatban is iránymutatást nyújt az anyagok fejlesztőinek és felhasználóinak, majd a képződött hulladékok kezelőinek. Vállalt kötelezettséget jelent a HKI 11. cikk b. pontja, amely alapján 2020-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék (a föld és a kő kivételével) újrahasználatra való előkészítésének, újrafeldolgozásának és egyéb, anyagában történő hasznosításának – ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére használt hulladékot – együttes mértéke a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében minimum 70% kell, hogy legyen. Ennek Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 271 megvalósításához is hozzájárul az OMP Cselekvési Programjának ezen fejezete és a benne kitűzött célok és meghatározott intézkedések. A Program felhívja a figyelmet a funkciójukat vesztett épületek és építmények alternatív hasznosítási lehetőségeire. Érdekes és hasznos nemzetközi trendek jelentek meg Magyarországon is a használaton kívüli ipari és egyéb nagy belső terű építmények hasznosításának újragondolása területén. Az egykor termelési színhelyül szolgáló területek most lakhatást, raktározást, kulturális célokat szolgálnak ki, úgy, hogy az építmények fő szerkezeti jellemzői megmaradnak, de funkciójukban átalakulnak. Az épületek bontásának elkerülését kell előkészíteni a panel épületek élettartam növelésével kapcsolatban is. Itt a felújítások során a fő hangsúly az energetikai hatékonyság és szerkezeti állékonyság újraépítésén, megújításán van. Megelőzés szempontjából fontos egy koordinációs szervezet létrehozása. A szervezet feladata lenne a kereslet-kínálat összehangolása, műszaki irányelvek és szabványok létrehozásában, megalkotásában való segítségnyújtás, kutatás-fejlesztési feladatok támogatása, szemléletformálási feladatok ellátása. A szervezetnek kellene ellátnia az anyagáramhoz kapcsolódó ipari és gazdasági szereplők érdekképviseletét és fórumot kellene biztosítania a közigazgatás, valamint az építőipar szereplői között. A Program fontosnak tartja az elkülönített bontás gyakorlatának széles körű elterjedését, mely nagyban növelné az újrahasználható egységek kinyerését, funkcióinak megújítását a bontási folyamatok során. A nyílászárók és egyes épületgépészeti elemek, tetőfedő elemek, égetett agyag alapú falazó anyagok és termékek körültekintő bontásával értékes anyagok/termékek nyerhetők vissza. Ahhoz, hogy az intézkedéscsomag céljai megvalósulhassanak, egyértelmű, fenntartható, gazdaságos minősítési rendszer kiépítésére is szükség van, úgy, hogy az újrahasználatra kerülő anyagok műszaki engedélyezése átlátható, gazdaságos és mindenekelőtt az egészségügyi, környezeti és műszaki biztonságot kell, hogy középpontba helyezze. Fontos lenne a jövőben egy, az új építőanyagokra vonatkozó ökológiai minősítési rendszer kidolgozása is, amely kiterjed az anyag energetikai, környezetvédelmi, és hasznosíthatósági/használhatósági paramétereire. Szükséges továbbá az építési-bontási hulladékra vonatkozó szakterületi jogszabály megalkotása, amely elősegíti és egyértelművé teszi az „end of waste” állapotra vonatkozó kritériumokat, illetve útmutatóként szolgál a hatóságok és gazdasági szereplők számára az újrahasználati eljárások során. Fontos továbbá a hulladék átadás-átvételi rendszer ösztönzése, úgy, hogy előtérbe kerüljön annak elkülönítése. Célszerűen a beszállításra kerülő hulladékok és anyagok elkülönítettségétől Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 272 és tisztaságától kellene függővé tenni az átadás – átvétel premizálási rendszerét. Szükséges ingyenes hulladék átvételi helyek és lehetőségek biztosítása a lakosság számára. Az építésgazdasági beszerzések zöldítése érdekében szükséges lenne a kötelező beépítési százalék meghatározása, amely az állami és önkormányzati eljárások során előnyt biztosít azon gazdasági szereplők számára, akik vállalják az építési-bontási hulladék újrahasználati és hasznosítási lehetőségeit. A célok elérésének megvalósítása érdekében elengedhetetlen a kutatás-fejlesztés (K+F) támogatása és ösztönzése, hogy a felsőoktatási intézmények, piaci szereplők és az állami kutatóintézetek működjenek együtt. Szükséges továbbá külföldi BAT vizsgálatok és a nemzetközi együttműködések erősítése. Az intézkedéscsomaggal elérni kívánt célok: – Épületek bontásának elkerülése, lehetőség szerint új funkcióval/funkciókkal való ellátása. – Primer nyersanyaghasználat mennyiségi csökkentése építőipari termékek és építmények előállítása, kivitelezése, fenntartása, állagmegóvása, és felszámolása során. – Építőipari termékek életciklusának növelése. – A kommunális lerakókra kerülő építési-bontási hulladék mennyiségének drasztikus csökkentése. Az intézkedéscsomag céljainak elérése érdekében tervezett intézkedések:  Funkciójukat vesztett épületek és építmények élettartamának növelése, funkcióinak újradefiniálása.  Koordinációs szervezet létrehozása.  Az elkülönített bontás gyakorlatának széles körű elterjesztése.  Az építőanyag minősítési rendszer átalakítása.  Hulladék átadás-átvételi rendszer kialakítása.  Az építésgazdasági beszerzések zöldítése érdekében az építési-bontási hulladék újrahasználati és hasznosítási lehetőségeinek bővítése érdekében a kötelező minimális beépítési százalék meghatározása.  Az építési-bontási hulladékokra vonatkozó szakterületi jogszabály megalkotása. 9.4.2.3 Újrahasználat Az újrahasználat növelése jelentősen csökkentheti az erőforrás-felhasználást, amely az erőforrás-gazdálkodás fő célja. Fontos azonban, hogy az újrahasználat megfelelően szabályozott keretek között történjen, mivel sajnálatos módon összekapcsolódhat az illegális hulladékszállítással is, ami környezeti szempontból káros tevékenységnek tekinthető. Az újrahasználatra szánt dolgok (termékek, újrahasználatra előkészítésen átesett hulladékok) esetében a teljes életciklus figyelembe vételével szükséges mérlegelni, hogy környezeti Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 273 szempontból az újrahasználat-e a legjobb alternatíva. A döntés alapja minden esetben a további használat által okozott környezeti terhelés, illetve az alacsonyabb szintű hulladékkezelési eljárások és a gyártás által okozott környezeti hatás viszonya kell, hogy legyen. Amennyiben a további használat túlzott környezeti terhelést jelent, úgy attól el kell tekinteni. Az újrahasználat széles körű elterjedésének legfontosabb eleme a megfelelő újrahasználati rendszer kialakítása. Szükséges az újrahasználati központok számának bővítése, a meglévő újrahasználati központok hálózatba szervezése. Fontos az is, hogy minél szélesebb körben megismerje a lakosság az újrahaszanálati központok szerepét, minél többen aktívan vegyék igénybe a központok szolgáltatásait. Az újrahasználat mennyiségi potenciálja elmarad a hasznosításétól, ellenben a termékek és termékcsoportok sokfélesége lényegesen nagyobb. Emiatt az újrahasználat megvalósítása specializált szakértelmet igényel az újrahasználati központokban dolgozóktól. A hitelesített újrahasználati központokban alkalmazott dokumentált eljárásoknak le kell fedniük a logisztika, a felújítás/újrahasználatra előkészítés, értékesítés/újrahasználatba adás folyamatait. Az újrahasználat kérdéskörében fontos alapelv, hogy a felújítás, illetve az újrahasználatra előkészítés megfelelő keretek között történjen, biztosítva ezáltal az élet- és egészségvédelmet, továbbá a fogyasztók számára fontos termékfunkciók megfelelő ellátását.  Az újrahasználati törekvések kapcsolódhatnak szociális intézkedésekhez is. Ezen intézkedések egyrészt foglalkoztatáspolitikai intézkedések lehetnek, melyben a munkanélküliek átképzését, munkához jutását biztosítják e rendszerben (korlátozott időtartamra), másrészt  biztosíthatják egyes kisjövedelmű rétegek eszközökhöz jutását, használt termékek felújítása révén. (Ez esetben a szociális alapú elosztás rendszerét is ki kell dolgozni.) Európában gyakori a foglalkoztatáspolitika és az újrahasználat összekapcsolása (pl. Ausztria, Németország), emellett egyes országokban önkéntesek tevékenységére is építenek (pl. Svédország). Magyarország számára kiemelten jó példának tekinthető az Ausztriában már kialakult újrahasználati gyakorlat. Ennek keretében több kialakult újrahasználati központ működik, több közülük hálózati rendszerben. A központokba a felújításra/újrahasználatra való előkészítésre alkalmas berendezések vagy saját logisztika megvalósításával, vagy hulladék/használtcikk gyűjtőkön keresztül jutnak el mind lakossági, mind vállalati, mind intézményi forrásból. A központok, mint felújító helyek működhetnek, amelyekhez az újrahasználatra megfelelő keretek között előkészített termékeket forgalmazó boltok, illetve internetes értékesítés kapcsolódik. A vásárlók a termékeket megfelelően végrehajtott és dokumentált felújítás, újrahasználatra előkészítés után vásárolhatják meg. A rendszer védjeggyel ellátott termékeket értékesít, amely védjegy biztosíték a biztonságosan működő termékre, az elvárt minőségre, a megfelelő eljárások használatára és környezeti szempontból megfelelő felújításra, újrahasználatra való Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 274 előkészítésre. A központok hálózatba szervezhetők, ahol a hálózati elemek egymás között megosztják a felújítási tevékenységet (pl. terméktípusonként), illetve közös értékesítést valósítanak meg, akár országos szinten is. A Ht. az újrahasználat terén jelentős szerepet szán a gyártóknak. Egyéb jogszabályok hatáskörébe utalva nyitva hagyja a gyártók által kötelezően működtetett újrahasználati hálózat kialakítására vonatkozó kötelezés lehetőségét. Emellett kimondja az alkalmas gyűjtőhelyen újrahasználatra történő visszavétel gyártói kötelezettségét meghatározott termékcsoportok esetére. Ezek alapján a gyártók bevonása az újrahasználat megvalósításába célszerű és elengedhetetlen. A gyártók bevonása első közelítésben történhet a lakossági szemléletformálás keretein belül, a pótalkatrész-ellátás vonatkozásában, szakmai tanácsadás formájában, illetve a gyártó garanciális javítóhálózatán keresztül is. Az újrahasználati rendszerek kialakításának fő pontjai tehát:  Források biztosítása: Támogatáshoz források biztosítása további újrahasználati központok létrehozásához, az újrahasználati hálózat kialakításához, logisztika kialakításához, a hálózatokban szociális alapon alkalmazott munkavállalók foglalkoztatásához, a szociális alapú elosztás, illetve a kommunikációs kampány finanszírozására. Célszerű, hogy a források ne csak önkormányzati központok számára legyenek hozzáférhetőek, hanem a magánszféra által kialakított központok számára is. Technikai megvalósítás – Forrásoldali logisztika rendszerének kialakítása: A hulladék- és/vagy használtcikk-gyűjtők bevonása az újrahasználatra alkalmas dolgok elkülönített gyűjtésének megvalósításába, olyan módon, hogy a gyűjtés során a termékek/hulladékok ne sérüljenek, újrahasználatra alkalmas állapotban kerüljenek az újrahasználati központokba. – További újrahasználati központok létesítése: Az újrahasználati központok körének bővítése szükséges annak érdekében, hogy minél közelebb kerüljön a potenciális felhasználókhoz, így többen tudják használni az itt elérhető szolgáltatásokat is. – Újrahasználati hálózat kialakítása: A kialakított újrahasználati központok hálózatba szervezése. A hálózat működésében fontos szerepet kaphat az „újrahasználati védjegy” kialakítása a hálózat azonosítására, arculatának megvalósítására. (Ez Nyugat-Európában bevett gyakorlat, ld. pl. „de kringwinkel”, Komosie, Belgium, http://www.dekringwinkel.be.) Célként jelölhető meg az újrahasználati központok működésének hálózaton belüli időszakos auditálásának kidolgozása és periodikus megvalósítása a minőségbiztosítás ellenőrzésére.  Újrahasználatra alkalmas termékek szociális alapú szétosztási feltételeinek kidolgozása: Meg kell határozni azon gazdasági és szociális kereteket, amelyek alkalmasak a szociális alapú szétosztás megvalósítására. Ezen keretek meg kell határozzák, hogy milyen termékek oszthatók így szét, milyen feltételekkel és kik részesülhetnek szociális alapon a termékekből, illetve ehhez mekkora mértékben részesülhetnek támogatásban. A támogatás forrását meg kell határozni. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 275  Kommunikációs kampány: az újrahasználat, a környezeti előnyök, az erőforrásgazdálkodás feladatainak széleskörű ismertetésére kommunikációs kampány indítása. A kampány keretében az újrahasználat fontossága, az újrahasználati központok, hálózatok szerepe, a felújításra történő lakossági átadás fontossága kell, hogy népszerűsítésre kerüljön a lakosság körében. A kampány folyamatosan megvalósítandó a tervezett időszakban.  Koordinációs szerepvállalás: Célként fogalmazható meg az újrahasználati központok számának bővítése, illetve a kialakított újrahasználati központok hálózatba szervezése. Ezen túlmenően a hulladék- és/vagy használtcikk-gyűjtők bevonása az újrahasználatra alkalmas dolgok elkülönített gyűjtésének megvalósításába, olyan módon, hogy a gyűjtés során a termékek/hulladékok ne sérüljenek, újrahasználatra alkalmas állapotban kerüljenek az újrahasználati központokba. E feladatok ellátása nem szükségszerűen állami feladat, de az állam koordinációs szerepet vállalhat e tevékenységek kialakulásában. Ennek formája lehet a szakmai csoportok kialakítása, szakmai szerepvállalás és források biztosítása a hálózat kialakítása érdekében. Emellett az egyes feladatok elláthatók nagyobb állami szerepvállalás keretében is, így például a hálózat kialakítása történhet államilag is. Az intézkedéscsomaggal elérni kívánt célok:  Az újrahasználat széleskörű elterjesztése a lakosság körében.  Hitelesített újrahasználati és felújító központokon és hálózaton alapuló hazai újrahasználati rendszer kialakítása. A célok elérése érdekében tervezett intézkedések:  Újrahasználati központok számának bővítése.  Források biztosítása, megnyitása.  Újrahasználatra alkalmas termékek szociális alapú szétosztási feltételeinek kidolgozása.  Kommunikációs kampány szervezése a témában.  Koordinációs szerepvállalás. 9.4.2.4 A közbeszerzések zöldítése142 A közbeszerzések zöldítése fontos eszköze lehet az éghajlatváltozási, az erőforrás-felhasználási és a fenntartható fogyasztási és termelési környezetvédelmi célok megvalósításának, elsősorban a közszféra által az áruk és szolgáltatások beszerzésére költött összegek fontosságából adódóan. A közbeszerzések zöldítésének célja, hogy a fenntarthatóbb áruk és szolgáltatások irányába mozdítsa el a piacot. Ezzel hozzájárulhat a körforgásos gazdaság térnyeréséhez, a nyersanyagok minél nagyobb irányú visszanyerése és a termékek, anyagok minél hosszabb időn át értékláncban való tartása, az előállított hulladék újrafelhasználása, újrafeldolgozása vagy másodlagos anyagként történő kereskedelme révén. 142 Forrás: A Bizottság szolgálatainak tájékoztató jellegű kiadványa, a Zöld közbeszerzés Kézikönyv a környezetbarát közbeszerzésről 3. kiadás alapján (https://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/handbook hu.pdf) Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 276 Az árukra, szolgáltatásokra és munkálatokra irányuló kormányzati kiadások nagy volumene nagymértékben hozzájárulhatnak a helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi fenntarthatósági célkitűzések eléréséhez, amennyiben vásárlóerejük olyan árukra, szolgáltatásokra és munkálatokra irányul, amelyeknek kevésbé jelentős a környezeti hatása. A közbeszerzések zöldítése az innováció jelentős motorja lehet a piacon, mivel a környezetbarát termékek és szolgáltatások fejlesztéséhez valódi ösztönzőket biztosíthat. Ez különösen azokban az ágazatokban igaz, ahol a közbeszerzők a piac jelentős részét képviselik (pl. építőipar). A közbeszerzések zöldítése a költségvetési szerveknél erőteljes eszköz lehet a környezetvédelmi szakpolitikai célkitűzések megvalósítása során. A zöld szempontok érvényesítése a közbeszerzésekben, a gazdasági növekedés egyik eszköze, a hazai gazdaság zöldgazdasággá való átalakulásának motorja lehet a hulladékgazdálkodás terén is. Az intézkedéscsomag céljainak elérése érdekében tervezett intézkedések:  a közbeszerzések hatékonyságának javítása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1027/2021. (II. 5.) Korm. határozat 7. pontja szerint a közbeszerzésekért felelős miniszter – a feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával – a környezetvédelmi célok közbeszerzésekben történő figyelembevételének elősegítésére kidolgozza Magyarország zöld közbeszerzési stratégiáját. Ennek során szükséges figyelemmel lenni a hulladékgazdálkodás, illetve a körforgásos gazdaságra történő átállás céljaira is. 9.4.2.5 Környezettudatos termelés és fenntartható vállalati működés A fenntartható vállalati működés a hulladékképződés megelőzése szempontjából rendkívül fontos. Ennek érdekében szükséges, hogy a vállalatok működésük során olyan technológiákat alkalmazzanak, amelyek a lehető legkisebb környezeti terheléssel járnak, és úgy szervezzék a gyártási folyamatokat, hogy azzal elősegítsék a körforgásos gazdaság, az ipari szimbiózis, illetve a Zero Waste megvalósulását. Kiemelt figyelmet kell fordítani az élelmiszer-hulladékok képződésének megelőzésére, ami azért is kritikus jelentőségű, mert 2014 óta világszinten lassú emelkedés tapasztalható az éhezésnek kitett személyek arányában. A megtermelt élelmiszer 14%-a már azelőtt kárba vész, mielőtt a kereskedelembe kerülne, ami tovább növeli a termelők és élelmiszergyártók szerepét az élelmiszerpazarlás megelőzésében. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai között szerepel, hogy 2030-ig a kiskereskedelmi és fogyasztói szinten 50 %-kal csökkenteni kell az egy főre eső globális élelmiszer-pazarlást a termelési és ellátási lánc teljes folyamatában. Az élelmiszer-pazarlás megfékezésére eszköz lehet egyrészt a fenntartható fogyasztás – azon belül is különösen a tudatos vásárlás –, valamint Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 277 a vállalatok gyakorlatainak átalakítása. Az élelmiszer előállítás és kereskedelem területén nagy mennyiségű olyan nem gyorsan romló élelmiszer képződik illetve áll rendelkezésre, amely bizonyos esetekben ugyan csökkent minőségű/lejárt minőségmegőrzési idejű, azonban élelmiszerbiztonsági szempontból fogyasztása még megfelelő. A jelenlegi szabályozás mellett ezek az élelmiszerek megsemmisítésre kerülnek, holott a (mély)szegénységben élők számára komoly segítséget nyújthatnának a létfenntartáshoz. A nemzeti szabályozás és a rendszer körültekintő, átgondolt, élelmiszerbiztonsági szempontból is megfelelő átalakítására van szükség ahhoz, hogy a továbbiakban ne kerüljenek olyan élelmiszerek megsemmisítésére, amelyek élelmiszerbiztonsági szempontból nem kifogásolhatók és emberi fogyasztásra alkalmasak. A vállalatok fenntartható működésének támogatására számos környezettechnológia elérhető. Környezettechnológia minden olyan megoldás, amely kisebb környezeti terheléssel jár, mint a hagyományos/létező eljárások. Ezek magukban foglalják a szennyezést kezelő technológiákat, eljárásokat, a kevésbé szennyező, kevésbé erőforrás-igényes termékeket, szolgáltatásokat, valamint azokat a módszereket és szervezeti innovációkat, amelyek az erőforrás-felhasználást hatékonyabbá teszik.”143 Újabb értelmezések szerint a környezettechnológiák már nem csak a „csővégi” szennyezés kezelésére terjednek ki, hanem sokkal inkább a megelőzésre igyekeznek megoldásokat, alternatívákat nyújtani, minden iparágban illetve ágazatban. A környezettechnológiák fejlesztésében kiemelt szerepe van az öko-innováció támogatásának. Öko-innováció „az innováció minden olyan formája, amelynek eredménye vagy célja a fenntartható fejlődés irányába történő jelentős és igazolható előrelépés a környezeti hatások csökkentése, a környezetterheléssel szembeni ellenálló képesség növelése, vagy a természeti erőforrások hatékonyabb és felelősségteljesebb felhasználásának megvalósítása révén”144. Az öko-innováció nem korlátozódik egy-egy specifikus iparra, ágazatra, hanem kiterjed az innovációs lánc valamennyi elemére, a termékre, technológiára, szolgáltatásra és irányításra, de emellett az életmódra és a társadalmi viselkedésre egyaránt. Ezért fontos a környezetvédelmi célú K+F+I, és kiemelten az ökoinnováció támogatása. Annak érdekében, hogy a termékek, szolgáltatások és folyamatok úgy kerüljenek kialakításra, hogy azok teljes életciklusuk során a lehető legkisebb terhet jelentsék a környezetre, fontos támogatást jelent az öko-design azaz a környezetbarát, fenntartható terméktervezés. A környezetbarát terméktervezés nagymértékben segíti a hulladék képződésének megelőzését, hiszen a termékek megtervezése/kialakítása alapvetően meghatározza a felhasználás módját, a termék élettartamát, valamint a hulladékkezelési lehetőségeket. Általában gazdasági megtakarítással is jár egy környezetbarát termék/szolgáltatás kialakítása és ilyen folyamatok tervezése, amelyre számos jó példát láthatunk a gyakorlatban. Annak érdekében, hogy az öko design szélesebb körben is elterjedjen, biztosítani kell a vállalatok számára a legújabb 143Forrás: NKIS, 2011 144Forrás: EU Bizottság, 2011 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 278 információkhoz való hozzáférést, a megfelelő szabályozást, a politikai támogatást és a fogyasztók tájékoztatását. Az OMP keretében cél a szolgáltatások környezetvédelmi szempontú innovációja, materialista társadalmi megközelítés felváltásának ösztönzése, és a fogyasztás eltolása a szolgáltatás típusú eszközlízingelés irányába (erőforrás-hatékony szolgáltatás, kis környezeti terhet jelentő eljárások alkalmazása, monitoring rendszerek és eszközök kiépítése, fejlesztése). Az Európai Unió ambiciózus intézkedéseket fogadott el annak érdekében, hogy a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok az EU körfogásos gazdaságpolitikájának részeként megfeleljenek a jövőbeli kihívásoknak. Az új szabályok elősegítik a hulladékképződés megelőzését, jelentősen növelik a települési és a csomagolási hulladék újrafeldolgozását. A fenntartható terméktervezés ösztönzése céljából a 2008/98/EK rendelet bevezette a kiterjesztett gyártói felelősség fogalmát, melyet az (EU) 2018/851 módosító irányelv kiegészített a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre vonatkozó minimális üzemeltetési követelményekkel. Ide tartozhat a szervezeti felelősség, valamint a hulladékmegelőzéshez, a termékek újrafelhasználhatóságához és újrafeldolgozhatóságához való hozzájárulás felelőssége is. A körforgásos gazdaságra való áttérés a hulladékok jelenlegi gyűjtési és kezelési rendszerének átalakítását igényli. E rendszer átalakítás alapjait és az átalakítás majdani eredményeit, azaz Magyarország elkövetkezendő 10-15 éves hulladék újrafeldolgozási teljesítményének EU-s elvárások függvényében történő alakulását a jelenleg folyamatban lévő, az irányelvek hazai jogrendbe történő átültetésének módja határozza meg. Ehhez azonban szükséges a privát szféra együttműködése is. Környezetileg fenntartható vállalatirányításról akkor beszélhetünk, ha a vállalatvezetés integrálja a környezetvédelmi szempontokat a vállalat működési folyamataiba. Gyakorlati eszközei közé tartozik például a Környezetközpontú Irányítási Rendszer (a továbbiakban: KIR). A KIR „összefogja azokat a tervezett és rendszeres intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szervezet tevékenysége, terméke vagy szolgáltatása kielégítse a környezetvédelmi követelményeket.”145 A legismertebb és legelterjedtebb KIR-ek az ISO 14 001 és az EMAS. Az EU 1993-ban fogadta el az EMAS-t, a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) 1996-ban vezette be a jól ismert ISO 14 000 szabványsorozatot a környezetirányítási rendszerek fejlesztése érdekében. Mindkét rendszer célja, hogy alkalmazásukkal csökkenjen a vállalatok anyag- és energiafelhasználása, szennyezőanyag-kibocsátása, hulladék képződése, illetve környezeti kockázata. 145 Forrás: Bakosné, 2012 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 279 A hulladék képződésének megelőzése szempontjából fontos mind az ISO 14001 szabvány, mind pedig az EMAS rendszer további, még szélesebb körben történő elterjesztése, hiszen mindkét rendszer támogatja az OMP célkitűzéseit. A közbeszerzési eljárások és egyéb pályázatok során is szükséges lenne a két rendszer közti különbségtétel, hiszen jelenleg az ISO 14001 és az EMAS ugyanolyan súllyal szerepel, holott az utóbbi jóval nagyobb elkötelezettséget és legtöbb esetben jobb környezeti teljesítményt követel. A kis- és közepes vállalatok (a továbbiakban: KKV) számára sok esetben többletköltséget jelent egy KIR bevezetése és működtetése, így ezen a téren különösen fontos lenne a KKV-k támogatása. Az elmúlt évtized globális folyamatai rávilágítottak arra is, hogy a környezeti felelősségvállaláson túl egy sokkal holisztikusabb megközelítésre van szükség, ami a fenntartható fejlődés mindhárom célterületére – társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatóság – kiterjed. A mai globalizált világban, ahol az üzleti életben gyakran elmosódnak a földrajzi határok, a vállalatvezetőknek lépést kell tartaniuk az anyavállalatok és a partnerek elvárásaival, a piac és társadalom felmerülő igényeivel. A vállalati döntéshozóknak a profitorientáltságon túl a környezeti és társadalmi kihívásokra is reagálniuk kell a versenyképesség megőrzése érdekében. A közös értékteremtés és az érintettek bevonása, mint a jelenkori stratégiai menedzsment kiemelt témakörei, a CSR filozófia meghatározó elemei. A cégeknek fel kell ismerniük azt a tényt, hogy a vállalatot nem önmagában, hanem szűkebb és tágabb környezetével együtt kell értelmezni. A fenntartható fejlődést támogató szemlélet a vállalatirányítás új útja kell, hogy legyen. A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) egy olyan menedzsment stratégia, amelyben a vállalatok önként vállalják, hogy a társadalmi és környezeti szempontokat, és tevékenységük következményeit is figyelembe véve működnek. A CSR alapgondolata az etikus és felelős magatartás az összes érdekelttel szemben, miközben tiszteletben tartjuk a környezeti értékeket is. Az intézkedéscsomaggal elérni kívánt célok:  A termeléshez és vállalati működéshez kapcsolódó hulladékképződés megelőzését, illetve csökkentését segítő elvek és módszerek széles körű alkalmazása.  Környezetközpontú irányítási rendszert bevezető és alkalmazó vállalkozások számának növekedése.  A kutatás-fejlesztés és innováció terén hangsúlyos szerepet kapjon a hulladékképződés megelőzése.  A körforgásos gazdaság elvei mentén működő vállalatok számának növelése Az intézkedéscsomag céljainak elérése érdekében tervezett intézkedések:  A vállalatok környezettudatosabb működését biztosító eszközök, rendszerek fejlesztése, alkalmazásának ösztönzése.  A kutatás-fejlesztés, öko-innováció és öko-design támogatása. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 280 9.4.2.6 Szemléletformálás A hulladékképződés megelőzésének sarkalatos tényezője a környezettudatos vásárlói magatartás kialakítása, azaz a szemléletformálás. A fenntarthatóság és a körforgásos szemlélet elterjedésével a materiális kultúrában egyre nagyobb mértékben jelenik meg a természeti környezetre gyakorolt hatás. A társadalom egyre nagyobb rétegét képezik a magukat környezettudatosnak, zölden gondolkodónak nevezők, akik a hulladékmentesség, vagy a hulladékhasznosítás elvei szerint élnek, vagy szeretnének élni, átlátva tevékenységeik környezetre, embertársaikra, más élőlényekre és a jövőre gyakorolt hatását. A magyar társadalom, akárcsak az EU más társadalmai, szemlélet- és attitűdváltozáson megy keresztül. Az életciklus- és rendszerszemlélet egyre szélesebb körben terjed el a lakosság körében. E gondolkodás teszi lehetővé a fogyasztói magatartás végtermékeként keletkező hulladék egyre nagyobb arányú megelőzését, újrafeldolgozását, hasznosítását. Számos civil érdekvédelmi szervezet, szakmai és környezeti egyesület foglalkozik a hulladékmegelőzési szemléletformálással és a mértékletes fogyasztói magatartás elterjesztésével. A KSH adatai szerint ma kb. kétezer olyan civil szervezet működik Magyarországon, amely a környezetvédelmet jelöli meg fő tevékenységeként. Számos civil szervezet alakult az emberek aktivizálásának céljával, az egészségesebb tiszta környezetért a következő generációk érdekeit is védendő. Ilyenek például a hulladekvadasz.hu, a Felelős Gasztrohős, az Átalakuló Közösségek, és a különböző kerékpáros mozgalmak. Továbbá legújabb trendként megjelentek a nemzetközi ifjúsági klímamozgalmak (Fridays for Future, Extinction Rebellion) hazai szervezetei is, akik szintén foglakoznak a hulladékmegelőzés kérdésével. A helyi civil szervezetek a mindennapi élet problémáira koncentrálva (elkülönített hulladékgyűjtés, közösségi komposztálás, garázsvásár stb.) foglalkoznak a környezeti, fenntarthatósági problémákkal kistérségi, majd régiós hálózatot kiépítve. A lakosság körében egyre népszerűbbek a közösségi kert kezdeményezések, amelyek az elszállítandó zöldhulladék mennyiségének csökkenése, valamint a komposztálás és a hasznosítás révén szintén hozzájárulnak a városban élők hulladékcsökkentéséhez. A fenntarthatóság, környezettudatosság egyre inkább előtérbe kerül, nem csupán egyéni szinten, de közösségek, így települések esetében is. Már több mint 200 magyar település csatlakozott a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségéhez, ahol kötelezettséget vállaltak arra, hogy Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervet készítenek és az alkalmazkodási elgondolások érvényesítését a vonatkozó politikák, stratégiák és tervek részévé teszik. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 281 Az akciótervek egy kiindulási kibocsátásleltáron és az éghajlattal kapcsolatos kockázatokra és sebezhetőségekre vonatkozó értékelésen alapulnak, amelyek az aktuális helyzetet elemzik. Ezek az elemek alapját képezik egy átfogó intézkedéssorozat meghatározásának, amely magában foglalja a hulladék különféle formáinak, például a szilárd vagy nem szilárd ipari, illetve települési hulladéknak, valamint a szennyezett területeknek a kezelését is (ideértve az összegyűjtést, a kezelést és az ártalmatlanítást). A családok spirituális életében szerepet játszó vallási felekezetek szintén fontos környezeti fenntarthatósági szemléletformálási tevékenységet folytatnak. Több egyházi felekezet, vallásos csoport, civil szervezet dolgozik együtt a Teremtés hete programokon és készít segédanyagokat az érdeklődőknek, lelki úton járóknak, akik számára a fenntarthatóság és a teremtett világ egyaránt fontos. A teremtésvédelem fogalma kiemelkedő a családot érintő fenntarthatósági minták megalapozásában. A család a nemzedékek közötti ismeretátadás legfontosabb helyszíne és közössége, és mint nevelő, értékátadó nélkülözhetetlen szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában. A CIMULACT – Jövőképalkotás Európának hazai projektjében, a GreenDependent Egyesület szervezésében folytattak vizsgálatokat a családok jövőjének 2050-es víziójáról Magyarországon. A résztvevő önkéntes családok jövőképei közösségibb, és sokkal inkább a lakóhely értékeihez kapcsolódó életmódot vázolnak, ahol a természet és társadalom harmóniában van egymással. A Médiatörvény előírásai szerint a közszolgálati médiaszolgáltatásnak egyik célja az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet elősegítő ismeretek terjesztése. Ennek következtében mind a közszolgálati médiában mind a kereskedelmi csatornákon számos televízió- és rádióműsor foglalkozik környezeti neveléssel. A tudományos műsorokon kívül a reggeli beszélgetős műsorokban, sőt a napi sorozatokban is megjelenítik a zöld témákat, annak érdekében, hogy minél nagyobb közösségeket érjenek el. Számos megbízható weboldal informálja a lakosságot környezeti ügyekről, a hagyományos online sajtótermékek mellett az egy-egy szerzőre vagy egy-egy szakterületre épülő blogok is sikeresen vállalnak szerepet a szemléletformálásban és a tájékoztatásban. Számos környezeti tudatosságot hirdető civil szervezetnek is van internetes oldala, amelyek a szemléletformálásban is élen járnak (pl. Humusz Szövetség, Tudatos Vásárlók Egyesülete, Követ Egyesület, stb.). Hazánkban is egyre „divatosabbá” váltak olyan, a jellemzően a közösségi médiában és a videómegosztókon zajló kezdeményezések, amelyek az egyéni cselekvés, a zöld életmód felől közelítenek a fenntarthatóság, környezettudatos fogyasztás kérdésköréhez. Számos influencer foglalkozik a nulla hulladék, a Zero Waste életmód és a csomagolásmentes termékek népszerűsítésével. Egyre többen érdeklődnek a hulladékmentes életmód iránt, azonban sajnos még mindig sok a tennivaló. A siker érdekében a gazdasági felfogásban is drasztikus Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 282 szemléletváltásra van szükség annak érdekében, hogy a fenntartható, egészséges és hulladékmentes életmód minden ember számára elérhető legyen. A hazai irodalmi, képzőművészeti és design alkotók is egyre szélesebb körben fordulnak a hulladékhasznosítás témája felé. Számtalan Recycling Art, Öko-Design, avagy Do It Yourself (DIY - Csináld magad!) alkotóművész fordult az alkotásokon keresztül a XXI. század hulladékproblémája felé, felhívva ezzel a figyelmet fogyasztási szokásaink árnyoldalaira. A hulladék feldolgozásának ez egy érdekes és sokszínű formája, ami által a haszontalan tárgyak és hulladék anyagok újra termékként, vagy éppen művészeti alkotásként öltenek újra formát. A Kormány ezt kihasználva számos pályázati lehetőséggel támogatja a hulladékmegelőzés ezen formáját is. A Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál által alapított Trash Art Magyarország minden évben megrendezi fesztiválját, amelynek elsődleges célja, hogy a szobrokkal, a kiegészítő szemléletformáló információkkal, kiadványokkal és ismeretterjesztő előadásokkal minél több ember figyelmét felhívja a hasznosítható hulladékban rejlő értékre, amit meg kell becsülni és minél magasabb szinten vissza kell juttatni a körforgásos gazdaságba. Ezzel lehetőséget kínálva a hasznos másodnyersanyagot kínáló cégeknek a hulladék újrafeldolgozásra. A Trash Art ezeket a cégeket (hulladékfeldolgozók, hasznosítók, hulladékgazdálkodási közszolgáltatók) is bemutatja a fesztivál során, hogy az emberekhez közelebb kerüljön a téma, és lássák, mi-hova kerül és mi is készül belőle Magyarországon. Az egyre bővülő Zöld Óvoda és Ökoiskola hálózat következtében egyre több közoktatási intézményben folyik környezettudatos nevelés, és ehhez kapcsolódóan a hulladékmegelőzés és az elkülönített hulladékgyűjtés is előtérbe kerül. A diákok ismerik a hulladékszelektálás, hulladékhasznosítás, komposztálás, veszélyes hulladék fogalmát és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. A programban részt vevő gyerekek pedig formálják saját családjuk hulladék megelőzési szemléletét. Az átalakult szakképzés tananyagaiba a körforgásos gazdaság szakspecifikus módszertani elemeinek beépítése folyamatban van. Cél a környezettudatosság és a fenntarthatósági szempontok további erősítése, jó szakspecifikus megoldások elterjedése. A felsőoktatás tekintetében a képzési és kimeneti követelményeket meghatározó miniszteri rendelet értelmében az alap- és mesterképzési szakokon, felsőoktatási szakképzésekben az elsajátítandó szakmai kompetenciák részét képezik a fenntartható fejlődési alapismeretek, amelyek magukban foglalják a környezetvédelem – így a hulladékkezelés – alapismereteit is. Összességében elmondható, hogy a 2020-ig lefolytatott szemléletformálási programok, projektek megalapozták a környezeti tudatosságot és a hulladék megelőzéssel kapcsolatos gyakorlati eljárások elterjesztését, így hozzájárulnak a magyar társadalom szemléletformálásához. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 283 A hulladékgazdálkodással kapcsolatos környezettudatos szemléletformálási kiemelten hangsúlyos feladat az OMP-n belül. A szemléletformálás fő célja, hogy a magyar lakosság megismerje a környezettudatos hulladékgazdálkodás alapjait és a tudatos fogyasztás lehetőségeit, a fenntartható és követendő viselkedésformákat, illetve megteremtse a belső motivációt a cselekvésre. Ma már kényszerhelyzetben vagyunk, hiszen gyorsan, minél többünknek egyre tudatosabban, egyre felkészültebben kell cselekednünk emberhez méltó, tiszta környezetünk megtartásáért. Mindehhez felkészült, aktív, természet- és környezettudatos szemléletű állampolgárokra van szükség, akik egyénként, családként, nevelőként, döntéshozóként tudatában vannak, mit kell tenniük, mit tehetnek többek között a hulladékmegelőzés érdekében. A közüzemi, közösségi szolgáltatásokat igénybe vevő „fogyasztók” egy szűk felületen keresztül találkoznak a szolgáltatóval, például amikor átadják hulladékaikat. A hulladék jövőbeni sorsát, kezelését, a szükséges üzemeltetési hátteret már kevésbé látják. Számukra a szűk találkozási felületek, átadási pontok testesítik meg a hulladékok kezelését. A háztartásokon kívül a munkában és a szabadidős tevékenységek során szintén képződik hulladék, és mindezek mögött is egyéni döntések állnak, tehát a hulladékmegelőzés ezen területeken is összefügg a környezettudatossággal, a fenntarthatóságról alkotott képpel. Ebből következik a szemléletformálás azon feladata, hogy az értékek kommunikálása mellett az egyén felelősségére kell fókuszálni. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás esetében az optimális működés feltétele, hogy a szolgáltatás valamennyi szereplője, igénybe vevője – a fogyasztótól az önkormányzaton és a szolgáltatón át – önként kövesse és betartsa a környezetünk védelmét szolgáló jogszabályokat, illetve a szolgáltatás folyamatos, zavartalan működését szolgáló előírásokat. Az önkéntes jogkövetés nagymértékben függ az egyes személyek, jogalanyok ismeretétől, környezettudatosságától, a rendelkezésre bocsátott lehetőségektől, a mintaadástól, valamint a hulladékgazdálkodásról alkotott szemléletétől. Az eszközrendszer egyes pillérei között fontossági sorrend nem állapítható meg. Bármelyik pillér hiánya vagy elégtelen működtetése az eredmények romlásához, elmaradásához vezethet, az eszközrendszer összehangolt működése, a szemléletformálás rendszerszemléletű megvalósítása, és a rendelkezésre álló források összehangolt felhasználása együttesen hozzájárul a hulladékmegelőzési hatékonyság növeléséhez. A körforgásos gazdaság hulladékgazdálkodási szakterületi közép- és hosszú távú céljai társadalmi, fogyasztói szintű támogatása csak összehangolt kommunikáció, szemléletformálás mellett valósítható meg. A szakpolitikai és cselekvési programok által megfogalmazott elérendő célok mellé biztosítani kell a szemléletformáláshoz tartozó módszereket és eszközöket. A környezeti nevelés, mint komplex tudományág, következetes alkalmazása eredményezheti a leghatékonyabb szemlélet- és attitűdváltozást a társadalomban. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 284 A környezettudatos gondolkodás a technológiai innovációk és a társadalmi, gazdasági változások következményeképp eddig soha nem tapasztalt sebességgel változik, fejlődik, ezért a szemléletformálás célja kettős. Egyfelől fel kell készíteni a célcsoportokat a már elérhető, hulladékmegelőzés szempontjából kedvező lehetőségek alkalmazására (hagyományos szemléletformálás), másfelől képessé kell tenni őket az újonnan kialakuló megoldások befogadására és fel kell hívni a figyelmet a veszélyekre, következményekre. Cselekvési mintákat kell adni a negatív események bekövetkezésének kezelésére is, és ami talán még ezeknél is fontosabb, képessé kell tenni az egyéneket az új, hulladékgazdálkodással kapcsolatos fenntartható társadalmi, technikai, gazdasági megoldások kidolgozásában való cselekvő részvételre. A környezettudatosságot és hulladékmegelőzést szolgáló gondolkodás és életvitel, az ehhez kapcsolódó cselekedetek kialakításához, egy meglévő állapot megváltoztatásához biztosítani kell a megismerés, megértés, szokássá válás folyamatát. Akkor várható egy szemléletformálási tevékenységtől, hogy egy viselkedés szokássá alakul, ha folyamatosan megvalósítható, egyben elvárt is, és folyamatosan pozitív eredményekkel jár. A sikeres szemléletformálás közvetlen eredményeképp létrejön a pozitív viselkedési szándék. A folyamat következő lépése, hogy ez a viselkedési szándék a szemléletformálási tevékenység hatására megvalósul. A kívánatos környezeti hatás fennmaradásához azonban az szükséges, hogy ez a viselkedés hosszú távon fennmaradjon, vagyis a pozitív viselkedés integrálódjon a szokásrendszerbe. Ezért kulcsfontosságú a hulladékmegelőzéssel kapcsolatos szemléletformáló tevékenységek folyamatosságának biztosítása, mivel a rövid, kampányjellegű kezdeményezések csak kismértékben alkalmasak a szokások befolyásolására. Bár számos eredményt tudunk felmutatni, mégis érezhető, hogy egyedül senki sem képes lépést tartani a felgyorsult világ technikai fejlődésével, a környezeti kihívásokkal. A közös célhoz vezető utat, lépéseket, együttműködve kell megtenni és a társadalom minél szélesebb rétegét is rávenni erre. Nem várható jelentős szemléletváltozás a fenntarthatósággal kapcsolatos gondolkodásban, ha a hulladékgazdálkodás különböző területein különböző üzenetekkel találkoznak az emberek. Biztosítani kell, hogy a hulladékmegelőzéssel kapcsolatos üzenetek koherens módon jelenjenek meg az állampolgárok számára. Az intézményrendszer összes folyamatát a hulladékmegelőzés, azaz a körforgásos gazdaság alapelvei szerint kell tervezni, kialakítani. A szemléletformálás egyes célcsoportjai nagyon eltérő csatornákon és üzenetekkel érhetők el. A jelenlegi zajos világunkban a programokat a marketing és a fogyasztást, vásárlást támogató kommunikációs csatornahálózatban egyfajta versenyben kell eljuttatni. Az egyes célcsoportok eltérő megismerési folyamatokon keresztül építik be a kapott információkat, továbbá az attitűdváltozás, és a hulladékmegelőzési szempontok alapján végzett tudatos cselekedet, egy hosszabb nevelési folyamat eredményeként tud megvalósulni. Ehhez az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 285 átadandó információt, üzenetet a mindenkori célcsoporthoz igazodva kell megfogalmazni, strukturálni, ütemezni és célzott csatornákon eljuttatni. A hulladékmegelőzés központi gondolatának megalapozásához – a „környezeti polgárrá” nevelés (felelősség a jövő generációkért), és a fenntartható fogyasztás érdekében szükséges magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása – a módszer és eszköztár kialakítása alapvetően az ITM szakpolitikai területeihez tartozó szemléletformálási tevékenységek feladata. Ehhez a körforgásos gazdaság és a hulladékmegelőzési témájú marketingkommunikáció, a társadalmi célú kommunikáció, a környezetpszichológia legfrissebb eredményeinek felhasználása és az egyes szakterületek gyakorlati kommunikációjának összehangolása szükséges. A hulladékgazdálkodással, -megelőzésssel kapcsolatos szemléletformálás egy összetett tanulási folyamat támogatása, amely olyan helyesen informált és tevékeny állampolgárokat nevel, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodással rendelkeznek, eligazodnak a természet- és környezettudomány, a körforgásos gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös intézkedésekben. Mindehhez az OMP-ben megfogalmazott, hulladékgazdálkodásra és körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiai célokhoz igazodó intézkedések biztosíthatják a szakpolitikai célok teljesülését és ezen keresztül az egészséges környezetet és a hatékony gazdaságot a jövő számára. Az intézkedéscsomaggal elérni kívánt célok:  2030-ra váljon alapkészséggé a hosszabb távú, a jelen fontosságát a jövő érdekében relativizáló, tudatos és etikus környezeti gondolkodás képessége, valamint ennek gyakorlatban való alkalmazása a fogyasztói szokásokban.  Kevesebb hulladék képződése a fogyasztás és termelés során.  A kisebb környezeti terhelést jelentő alternatívák széles körben történő elérhetővé válása. Az intézkedéscsomag céljainak elérése érdekében tervezett intézkedések:  A megelőzés hangsúlyosabban történő beépítése a környezeti nevelésbe, szakirányú továbbképzésekbe, a vállalati politikákba, a közoktatásba és a lakosság mindennapjaiba.  Könnyen érthető és könnyen elérhető tájékoztatás nyújtása a társadalom széles körében a hulladékképződés megelőzésének aktuális helyzetéről, lehetőségeiről.  A hulladékhasznosítás, az elkülönített hulladékgyűjtés, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés jelentőségével és alternatíváival foglalkozó ismeretátadás kibővítése a hulladék képződésének megelőzésével. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 286 9.4.3 Az OMP megvalósítása, várható eredmények, indikátorok Az OMP jelen fejezete összefoglalja azokat az eszközöket, amelyek hozzájárulhatnak a Cselekvési Program sikeres megvalósításához, felhasználva az Európai Környezetvédelmi Iroda megelőzési programok elkészítéséhez adott tippjeit, tanácsait összefoglaló kiadványában foglaltakat146. Jogi eszközök Piaci eszközök Nevelési célzatú eszközök  hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos célkitűzések  tilalmak, korlátozások  ösztönzők, támogatások, jutalmazás  termékekkel kapcsolatos előírások  „Pay as you throw” rendszerek  EPR  adók  ösztönzők, támogatások, jutalmazás  figyelemfelkeltő kampányok  termékinformációk  újrahasználatra ösztönző promóciók  szemléletformálás, oktatás 91. táblázat - Európai Környezetvédelmi Iroda tanácsai Az OMP a hazai hulladékképződés megelőzési gyakorlatának fő irányvonalát hivatott kitűzni. A Cselekvési Program mindhárom intézkedéscsoportra tartalmaz példákat. Az egyes intézkedésekhez javasolt eszközök és ösztönzők listáját a következő táblázat mutatja be. Beavatkozási terület Tervezett intézkedések Lehetséges eszközök, ösztönzők Építési-bontási hulladék képződésének megelőzése Funkciójukat vesztett épületek és építmények élettartamának növelése, funkcióinak újradefiniálása.  Panel épületek felújítására vonatkozó pályázati lehetőségek kibővítése (szerkezeti élettartam növelése, azbesztmentesítés, felvonók élettartam növelése, stb.).  Korabeli építészeti emlékek funkcióbővítésének támogatása  Rozsdaövezetek újrahasznosítása: Ipari (gyár)épületek kreatív központtá, lakónegyedekké vagy közösségi területté való átalakítása. Az elkülönített bontás gyakorlatának széles körű elterjesztése.  Az építési-bontási hulladékra vonatkozó szakterületi jogszabály megalkotása. Az építőanyag minősítési rendszer átalakítása.  Az építőanyag minősítési rendszer kiterjesztése az újrahasználatra.  Építőipari termékek ökológiai minősítése. 146Forrás: Lobry & Arditi, 2012 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 287 Hulladék átadás-átvételi rendszer megalkotása.  Átvételi helyek kialakítása.  Anyagi és/vagy ösztönzők újrahasznosítható építési hulladék leadása esetén (pl. építési hulladékért építőanyag). A közbeszerzések zöldítése érdekében kötelező beépítési százalék meghatározása. Újrahasználat Újrahasználati központok számának növelése.  A hitelesítési rendszer kidolgozása állami feladat lehet.  A hitelesítési rendszer kötelezővé tétele az engedélyezési rendszerhez kapcsolódhat. A hazai visszaváltási rendszer teljes kiépítése és üzemeltetése. Források biztosítása, megnyitása.  Források megnyitása újrahasználati központok megvalósításához, munkahelyek támogatásához. Újrahasználatra alkalmas termékek szociális alapú szétosztási feltételeinek kidolgozása.  A feltételrendszer kidolgozása állami feladat.  A működtetés forrásoldalának biztosítása ösztönző. Kommunikációs kampány szervezése a témában.  Finanszírozás biztosítása a kampány megvalósítására. Koordinációs szerepvállalás.  Hálózatok támogatása.  Szakmai csoportok felállítása.  Szakmai rendezvények. Zöld közbeszerzés Zöld közbeszerzési stratégia kidolgozása.  hulladékszegény technológiával működő mintacégek eljárásainak népszerűsítése. Fenntartható termelés és vállalati működés A vállalatok fenntartható működését biztosító eszközök, rendszerek fejlesztése, alkalmazásának ösztönzése.  Környezetvédelmi szolgáltatást nyújtó közszolgáltatók (hulladék, szennyvíz) számára környezetközpontú irányítási rendszer alkalmazásának kötelezővé tétele.  A közbeszerzési és egyéb pályázatokban az ISO 14001 és az EMAS különböző súllyal való figyelembe vétele.  Az EMAS rendszerrel rendelkező vállalatoknak bizonyos hatósági kedvezmények biztosítása.  KKV kategóriában adókedvezmények biztosítása. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 288  Adókedvezmények környezetvédelmileg elkötelezett és eredményt felmutató cégeknek.  Fenntarthatósági értékelő rendszer felállítása. A Kutatás-fejlesztés, öko innováció és öko-design támogatása. Élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelő, de lejárt minőségmegőrzési idejű illetve csökkent minőségű élelmiszerek karitatív célú felhasználásának jogszabályi elősegítése.  Új rendelet megalkotása.  Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása. Az ipari ökológia és ipari szimbiózis elősegítése.  Ipari innovációs központok létesítése. Vállalati CSR tudatosság erősítése.  CSR stratégia megalkotása.  CSR kiválósági értékelőrendszer felállítása. Szemléletformálás A megelőzés beépítése a környezeti nevelésbe, szakirányú továbbképzésekbe, a vállalati politikákba, a közoktatásba és a lakosság mindennapjaiba.  Oktatási fenntarthatósági kampányok indítása.  Fenntarthatóság tantárgyként való oktatása vagy más tantárgyba való intenzív beépítése (pl. környezetismeret), akár érettségi tárgyként való bevezetése.  Vállalati szemléletformáló kampányok indítása munkavállalók számára. A hulladék képződésének megelőzése terén az érintett szakemberek közti kapcsolatok kialakulásának ösztönzése.  Konferenciák, jó gyakorlatokat bemutató workshopok szervezése.  Hálózatépítés ösztönzése.  Publikációk megjelentetése a témában. Könnyen érthető és könnyen elérhető tájékoztatás nyújtása a társadalom széles körében a megelőzés aktuális helyzetéről, lehetőségeiről.  Országos és területi kampányok.  Kormányzati szemléletformáló honlap létrehozása. A hulladékhasznosítás, az elkülönített hulladékgyűjtés, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés jelentőségével és alternatíváival foglalkozó ismeretátadás kibővítése a hulladék képződésének megelőzésével.  A hulladékhasznosítás, az elkülönített hulladékgyűjtés, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés jelentőségével és alternatíváival foglalkozó rendezvények, programok tematikájának kiegészítése a megelőzéssel. 92. táblázat - Az egyes intézkedésekhez javasolt eszközök és ösztönzők listája Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 289 Az OMP a megvalósulásának nyomon követhetősége érdekében általános és specifikus indikátorokat határoz meg, melyeket évente célszerű mérni. Az általános indikátorok a jövőkép és az átfogó célkitűzések megvalósulásának ellenőrzését, míg a specifikus indikátorok a Cselekvési Program által kitűzött célok elérését hivatottak szolgálni. Általános indikátorok:  az évente képződő települési hulladék mennyisége (t)  az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék arányának növekedése az összes képződött települési hulladékhoz képest (%)  illegális hulladéklerakók számának változásának nyomon követése (db) Specifikus indikátorok:  Az építési-bontási hulladékból kikerült anyagok újrahasználatának aránya (%)  Hitelesített újrahasználati központok száma (db), ellátott lakosság nagysága (fő)  Hitelesített újrahasználati központokba kerülő használt termékek mennyisége (db)  Hitelesített újrahasználati központokba került és azok közül értékesített termékek aránya (%)  Textil, elektromos és elektronikus berendezések, bútorok, építőanyagok és építési termékek, egyéb termékek (tonna)147  A közbeszerzések „zöld” elemeinek aránya az összes kritériumhoz képest (%)  Az ISO 14001-et bevezető és alkalmazó vállalkozások száma (db)  Az EMAS-t bevezető és alkalmazó vállalkozások száma (db)  CSR kiváló vállalatok száma (db)  Fenntarthatósági értékeléssel rendelkező vállalatok száma (db)  Ipari innovációs központok száma (db)  A hulladékképződés megelőzéséről oktatott diákok száma (fő)  A hulladékképződés megelőzéséről szóló események száma (db) Az indikátorok mérését évente szükséges elvégezni annak érdekében, hogy a Program folyamatos megvalósulása nyomonkövethető és ellenőrizhető legyen. A Program részben Európai Uniós és nemzetközi támogatásokból, illetve a kapcsolódó hazai társfinanszírozásokból, részben pedig a lerakási járulék és a termékdíjak bevételeiből kerül megvalósításra. 147 az újrahasználattal kapcsolatos adatszolgáltatás közös módszertanának és formátumának a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő meghatározásáról szóló 2021/19 végrehajtási határozata alapján Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 290 A HKI IV. mellékletében foglalt megelőzési intézkedések értékelése Intézkedések Magyarországon létező példa rá Lehet konkrét intézkedés, jogszabályi keret, ösztönző, stb., amely az adott intézkedés megvalósulását szolgálja. Távlati lehetőségek Lehet konkrét intézkedés, jogszabályi keret, ösztönző, stb., amely az adott intézkedés megvalósulását szolgálja A hulladékképződéssel kapcsolatos keretfeltételeket érintő intézkedések 1. Tervezési intézkedések vagy az erőforrások hatékony felhasználását előmozdító egyéb gazdasági eszközök használata.  Tervezési Intézkedések:  5. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2021 2026  A 2018-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050 ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia  Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia  Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024  Tisztítsuk meg az országot! Projekt  Nemzeti Klíma ás Természetvédelmi Akcióterv  Gazdasági eszközök:  lerakási járulék  termékdíj  betétdíj  Az OMP Cselekvési Programja javasol olyan tervezési intézkedéseket, melyek a kijelölt beavatkozási területek fejlesztésén keresztül hozzájárulnak a hulladékképződés megelőzéséhez.  Az erőforrás-felhasználás csökkentése érdekében az életciklus-elemzés (LCA) szélesebb körben való alkalmazása, elterjesztése.  5. Nemzeti Környezetvédelmi Program (tervezés alatt) 2. A tisztább és kevesebb hulladék képződését eredményező termékek és technológiák területén végzett kutatás és fejlesztés előmozdítása, valamint az ilyen témájú kutatás és fejlesztés által elért eredmények terjesztése és használata.  Zöld gazdaságfejlesztés  Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia  Tisztább Termelés Magyarországi Központja  Életciklus-elemzés (LCA – Life Cycle Assessment) hazai alkalmazásának szélesítése Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia (tervezete, kidolgozás alatt) 3. A hulladékképződés megelőzéséhez való hozzájárulás céljából a hulladékképződés által a környezetre nehezedő nyomást leíró hatékony és jellemző mutatók kidolgozása minden szinten, a termékek közösségi szintű összehasonlításától a helyi hatóságok tevékenységén  Civil kezdeményezések, pl. KÖVET, Humusz, JÖN Alapítvány, PET Kupa  LCA Center - Magyar életciklus elemzők szakmai Egyesülete  Nemzeti Fejlesztési Ügynökség fenntarthatósági útmutatói (Útmutató a fenntartható fejlődés érvényesítéséhez)  „Zöld Béka” díj (Közép-európai Fenntarthatósági Jelentés Díj)  Országos Megelőzési Program Életciklus-elemzés (LCA – Life Cycle Assessment) hazai alkalmazásának szélesítése  Vállalati CSR rendszerek kialakítása Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 291 át a nemzeti intézkedésekig. A tervezési, gyártási és forgalmazási szakaszt befolyásoló intézkedések 4. Az öko-tervezés előmozdítása (a környezetvédelmi vonatkozásoknak a terméktervezésbe való módszeres beépítése a termék környezetvédelmi teljesítményének az egész életciklusra kiterjedő javítása érdekében).  Nemzeti Klíma ás Természetvédelmi Akcióterv  Zöldkötvény bevezetése  Vállalati termékfelelősség  Országos Megelőzési Program 5. A hulladék képződésének megelőzési technikáival kapcsolatos tájékoztatás nyújtása az elérhető legjobb technikák ipari bevezetésének megkönnyítése érdekében.  A hazai BAT útmutatók elérhetőek a http://ippc.kormany.hu/hazai-bat-utmutatok2 weboldalon  A magyar nyelvű BAT következtetések közzététele a készülő www.ippc.kormany.hu weboldalon. 6. Az illetékes hatóságok számára szervezett képzés a hulladékképződés megelőzésére vonatkozó követelményeknek a Ht. és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet értelmében kiadott engedélyekbe való beépítésével kapcsolatban.  A kormányhivatalok munkatársainak képzése.  Többnapos továbbképzés szervezése az illetékes hatóságok számára IPPC és a hulladékképződés megelőzésének témakörében. 7. Intézkedések az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá nem tartozó létesítményekben való hulladékképződés megelőzése érdekében. Adott esetben ezek az intézkedések lehetnek a hulladékképződés megelőzésének vizsgálatai vagy tervei.  Civil szervezetek által szervezett kampányok  Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia tervezete  Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig  Országos Megelőzési Program 8. Figyelemfelkeltő kampányok alkalmazása vagy a vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi, döntéshozatali vagy egyéb támogatás. Az ilyen intézkedések nagy valószínűséggel különösen hatékonynak bizonyulnak, ha azokat a megcélzott kis- és középvállalkozásokhoz igazítják, és a már működő vállalkozási hálózatokra támaszkodnak. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 292 9. Az önkéntes megállapodások, a fogyasztói vagy termelői bizottságok vagy az ágazati tárgyalások igénybevétele annak érdekében, hogy az érintett vállalkozások vagy ipari ágazatok meghatározzák a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos terveiket vagy célkitűzéseiket, illetve javíthassanak a túlzott mértékű hulladék képződését eredményező termékeken vagy csomagolásokon.  A keletkező élelmiszer hulladékok mennyiségének csökkentése, lásd.: Országos Megelőzési Program Hitelesített újrahasználati és felújító központok és hálózatok kialakítása, lásd: Országos Megelőzési Program  Hulladékgazdálkodási Stratégia, 2020–2030 (előkészítés alatt)  Országos Hulladékgazdálkodási Terv (2021– 2027) 10. A megbízható környezetgazdálkodási rendszerek előmozdítása, beleértve az EMAS-t és az ISO 14001-et is.  Az EMAS érdekeltek (Agrárminisztérium, Pest Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Akkreditáló Hatóság, EMAS minősített szervezetek és hitelesítők) részvételével létrehozott, és évente ülésező EMAS Kerekasztal a résztvevők folyamatos tájékoztatását, a rendszeres  kommunikációt és a tapasztalatcserét szolgálja.  Jelenleg 29 szervezet és 53 telephelye rendelkezik EMAS minősítéssel Magyarországon.  2014-ben módosításra került a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet. Az új szabályozás központi célkitűzése továbbra is a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése.  Országos Megelőzési Program A fogyasztási és használati szakaszt befolyásoló intézkedések 11. Gazdasági eszközök, mint például a környezetet nem terhelő termékek vásárlására való ösztönzés vagy a fogyasztók által kötelezően fizetendő díj bevezetése egy olyan adott árucikkre vagy csomagolási összetevőre, amelyhez egyébként ingyen hozzájuthatnának.  Anyagáramonként eltérő környezetvédelmi termékdíj.  Újrahasználható csomagolás esetén felmentés a teljes környezetvédelmi termékdíj alól 2012 től.  SUP irányelv 4. cikkében szereplő fogyasztáscsökkentési intézkedés elősegítése.  Szigorúbb előírások a termékek jelölésére, az összetevők és hatásaik feltüntetésére.  Betétdíj bevezetési lehetőségeinek vizsgálata  Hulladékgazdálkodási Stratégia, 2020–2030 (előkészítés alatt)  Országos Hulladékgazdálkodási Terv (2021– 2027) Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 293 12. Figyelemfelkeltő kampányok alkalmazása és az általános közvéleményt vagy egy adott fogyasztói csoportot célzó tájékoztatás.  KEHOP Plusz a KEHOP folytatása, a klímasemleges gazdaság eléréséhez kíván hozzájárulni.  A KEHOP Plusz 2. prioritás a körforgásos gazdaság és a fenntarthatósági fejlesztések támogatását célozza (430 Mrd Ft). Itt az irányelveknek való megfelelés az elsődleges cél, így a vízi-közmű fejlesztések, benne az ivóvíz és szennyvíztisztítás/elvezetés, hálózati rekonstrukciók és fejlesztések, hatékonyság növelés technológiai fejlesztésekkel.  A hulladékkezelés területén a jogharmonizációs célú fejlesztések a fontosak, például a visszaváltási rendszerek kialakításával.  PET Kupa  Vedd a hazait! Védd a hazait!  Passzold vissza, tesó! kampányok  A 2021-2027-es időszakban ennek folytatása várható, a 2014 2020-ban szerzett tapasztalatokra alapozva. A környezetügyi szemléletformálásra jutó támogatás mértéke az európai uniós források elosztásának függvénye.  Az újrahasználat széleskörű ismertetésére kommunikációs kampány indítása országosan és lokálisan.  Szemléletformálási Stratégia kidolgozása 13. A megbízható ökocímkézés előmozdítása.  Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.  Környezetbarát Védjegy, Környezetbarát Termék, Környezetbarát Csomagolás vagy Környezetbarát Szolgáltatás védjegy, Európai Ökocímke  Bővebb tájékoztatás a lakosság számára az ökocímkézésről. 14. Az iparral kötött megállapodások az integrált termékpolitika keretében megvalósított termékbizottságokhoz hasonlóan, vagy a kiskereskedőkkel a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos információk és a kisebb környezeti hatású termékek rendelkezésre bocsátásáról kötött megállapodások.  A hazai ipar fejlesztéséről szóló Irinyi terv  Hazai visszaváltási rendszer bevezetése 15. A közbeszerzés és a vállalati beszerzés vonatkozásában a környezetvédelmi és a hulladékképződés megelőzésére vonatkozó kritériumok beépítése az ajánlati felhívásokba és a szerződésekbe az Európai Bizottság által 2004. október 29-én közzétett, a „Környezetbarát közbeszerzésről szóló kézikönyvvel” összhangban.  A közbeszerzésekről szóló törvény lehetőséget ad zöld szempontok érvényesítésére. A tendencia elterjedőben van. Számos önkormányzat él ezzel a gyakorlattal és készít Zöld Közbeszerzési Szabályzatot.  Újrahasznált termékek bevezetése a közbeszerzési eljárásokba  A Nemzeti Környezetvédelmi Program kiterjesztése a 2021 utáni időszakra, melynek stratégiai célja az erőforrás-takarékosság és –hatékonyság növelése és a közbeszerzések zöldítésének kiterjesztése 16 A még felhasználható eldobott termékek vagy azok összetevői újrahasználatának, illetve megjavításának előmozdítása,  A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció részeként a fenntartható hulladékgazdálkodás  Országos Megelőzési Program  Hazai visszaváltási rendszer bevezetése Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 294 nevezetesen az olyan oktatási, gazdasági, logisztikai vagy egyéb intézkedések alkalmazása révén, mint például a hitelesített javító és újrahasználati központok és hálózatok támogatása vagy létesítése, különösen a sűrűn lakott régiókban. (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás) feltételeinek megteremtése  Adományközpontok támogatása ingyenes önkormányzati bérleményekkel Budapesten a XI. és XII. kerületben.  Civil szervezetek által szervezett gyűjtések, csere-bere börzék  Bevásárló központoknál kihelyezett ruhagyűjtő konténerek  A kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó modell kidolgozása 93. táblázat - HKI IV. mellékletében foglalt megelőzési intézkedések értékelése Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 295 10 Összefoglalás A középtávú stratégiai célkitűzés, hogy a magyar hulladékgazdálkodási ágazat a körforgásos gazdaság egyik mintaértékű modellje legyen Európában. A hulladékgazdálkodásban évről évre növekszik a képződött hulladékmennyiség. A hulladékhierarchia érvényre juttatása érdekében mind európai uniós mind hazai célkitűzés a hulladék képződésének megelőzése. A tervezési időszak során elsődleges cél az újrafeldolgozás növelése minden hulladékáram tekintetében, valamint a hulladék lerakással történő ártalmatlanításának csökkentése. A beruházásokat és fejlesztéseket az európai uniós hasznosítási célszámok, a KTA-ban foglalt célkitűzések és további szakmai célok figyelembevételével szükséges megvalósítani. A körforgásos gazdaságra történő átállás során az államnak a piaci szereplők bevonására és a kölcsönös együttműködésre kell helyeznie a hangsúlyt. Elsődleges cél, hogy az egyre szigorodó EU-s hulladékgazdálkodási célértékek teljesítését az állam országos szinten kontrollálni tudja. Az átalakítás során figyelemmel kell lenni a kialakításra kerülő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre, valamint a bevezetésre kerülő visszaváltási rendszerre vonatkozó alapvető szabályokra. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 296 1. számú melléklet Rövidítések jegyzéke Jegyzék 1013/2006/EK rendelet a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet a lakossági gyógyszerellátás során képződött gyógyszerhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 11/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet 12/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatónál képződő hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 12/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet 144/2012. (XII. 27.) VM rendelet a PCB, valamint a PCB-t tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 144/2012. (XII. 27.) VM rendelet 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet 1999/31/EK irányelv a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK tanácsi irányelv 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 2000/53/EK irányelv az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2006/66/EK irányelv az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2012/19/EU irányelv Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 297 2019/1004 végrehajtási határozat a hulladékokkal kapcsolatos adatoknak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően való kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére vonatkozó szabályok megállapításáról és a C (2012) 2384 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/1004 bizottsági végrehajtási határozat 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet 246/2014 (IX. 29.) Korm. rendelet az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet BAT legjobb elérhető technika CSKI a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ÉBH rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet EHIR Egységes Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 298 Élelmiszerbank Magyar Élelmiszerbank Egyesület ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete EPR kiterjesztett gyártói felelősség Étv. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény FM rendelet a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet Határozat a Bizottság határozata (2011. november 18.) a 2008/98/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében rögzített célok teljesítésének igazolására szolgáló szabályok és számítási módszerek megállapításáról HKI A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlament és tanácsi irányelv Ht. a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény IED az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlament és tanácsi irányelv IPPC Integrated Pollution Prevention and Control ITM Innovációs és Technológiai Minisztérium KEHOP Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program KEOP Környezet és Energia Operatív Program KH Közbeszerzési Hatóság KIR Környezetközpontú Irányítási Rendszer KKV kis- és középvállalkozások KTA Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv Ktdt. a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény KTK. Környezettudományi Központ Kvt. a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény MEKH Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal NAV Nemzeti Adó- és Vámhivatal NÉBIH Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 299 NHKV Zrt. NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság OGYHT Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv OHKT Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv OKIR Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer OMP Országos Megelőzési Program POP környezetben tartósan megmaradó (perzisztens) szerves szennyezők REACH a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet RoHS az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv SUP irányelv az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló (EU) 904/2019 európai parlamenti és tanácsi irányelv VM rendelet a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 300 2. számú melléklet Ábrajegyzék 1. ábra - Hazai hulladékgazdálkodási modell (OHT készítés időpontja) ............................................. 33 2.ábra - A Magyarországon keletkezett hulladék kiemelt hulladékáramok szerinti megoszlása (ezer tonna) ..................................................................................................................................................... 40 3. ábra - A Magyarországon keletkezett hulladék 1 főre eső mennyiségének változása (kg/fő) ........... 41 4. ábra - A kiemelt hulladékáramok megoszlása a kezelés módja szerint Magyarországon, 2018-ban 41 5. ábra - Az anyagában hasznosított hulladék aránya Magyarországon ................................................ 42 6. ábra - A lerakással ártalmatlanított hulladék aránya Magyarországon .............................................. 42 7. ábra - A települési hulladék és az ebből közszolgáltatás keretében elszállított hulladék, valamint a kettő aránya Magyarországon ............................................................................................................... 43 8. ábra - Települési hulladék kezelésének megoszlása 2010 – 2018 között (tonna) ............................. 55 9. ábra - Vegyesen gyűjtött települési hulladék mennyiség nedves összetevők arányainak megoszlása a 2017/2018. tél-tavaszi felmérés alapján [%] ........................................................................................ 60 10. ábra - 2007. és 2018. évi vegyesen gyűjtött települési hulladék mennyiségének változása hulladékanalízis alapján [%] ................................................................................................................. 60 11. ábra - KEOP, KEHOP projektek által eddig megvalósult létesítmények ........................................ 65 12. ábra - Az ipari és egyéb gazdálkodói hulladék kezelésének megoszlása 2010 - 2018 között (tonna) ............................................................................................................................................................... 79 13. ábra - Az építési-bontási hulladék kezelésének megoszlása 2010 – 2018 között (tonna) ............... 96 14. ábra - A veszélyes hulladék kezelés szerinti megoszlása 2010-2018 között (tonna) .................... 110 15. ábra - A speciális gyűjtőhelyek száma a legnagyobb közvetítő szervezet hálózatában 2008-2020. között ................................................................................................................................................... 127 16. ábra - A környezetvédelmi termékdíjjal érintett termékekből hasznosított hulladék mennyisége a termékdíjhoz mérten ............................................................................................................................ 136 17. ábra - A 2010-2018. évben az emberi és állati egészségügyi ellátásban képződött veszélyes hulladékok mennyiségi adatai ............................................................................................................. 158 18. ábra - Biológiailag lebomló hulladékok köre ................................................................................ 167 19. ábra - Keletkezett csomagolási hulladékok mennyisége Magyarországon (tonna), ...................... 185 20. ábra - Műanyag csomagolási hulladékok hasznosítása ................................................................. 187 21. ábra - Üveg csomagolási hulladékok újrafeldolgozási aránya ...................................................... 188 22. ábra - Biohulladék kezelését végző telephelyek térképes ábrázolása (2018. évi állapot) ............. 210 23. ábra - Komposztáló telepek térképes ábrázolása (2018. évi állapot)............................................. 210 24. ábra - Válogatóművek térképes ábrázolása (2018. évi állapot) ..................................................... 211 25. ábra - Átrakóállomások térképes ábrázolása (2018. évi állapot) ................................................... 212 26. ábra - Hulladékgyűjtő udvarok térképes ábrázolása (2018. évi állapot) ....................................... 212 27. ábra - A létesítmények tulajdonosainak megoszlása ..................................................................... 215 28. ábra - Átvett és kiosztott élelmiszerek típus szerinti bontása ........................................................ 253 29. ábra - Átvett és kiosztott élelmiszerek mennyisége ....................................................................... 255 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 301 3. számú melléklet Táblázatjegyzék 1. táblázat - 2018. július 4-én hatályba lépett európai uniós irányelv módosítások ................................ 9 2. táblázat - Európai uniós célértékek települési hulladék tekintetében ................................................ 11 3. táblázat - CSKI által meghatározott újrafeldolgozási célértékek ...................................................... 14 4. táblázat - Hulladék export mennyiségi alakulása (tonna) .................................................................. 46 5. táblázat - Hulladék kivitellel érintett főbb hulladéktípusok .............................................................. 46 6. táblázat - Hulladék import mennyiségi alakulása (tonna) ................................................................. 46 7. táblázat - Hulladék behozatallal érintett főbb hulladéktípusok ......................................................... 47 8. táblázat - Zöldlistás szállítmányok száma(db) .................................................................................. 47 9. táblázat - Sárga listás szállítmányok száma(db) ................................................................................ 47 10. táblázat - Települési hulladék képződött mennyisége 2010-2018 között ........................................ 53 11. táblázat - Települési hulladék képződött mennyiségei összes képződött hulladék mennyiségéhez képest 2010-2018 között (tonna, %) ...................................................................................................... 54 12. táblázat - Települési hulladék kezelésre vonatkozó adatok 2010-2018 között (tonna) ................... 54 13. táblázat - HKI alapján jelentett települési hulladék mennyisége 2010-2018 között ....................... 57 14. táblázat - A 2010-2018 évek közötti időszakban kezelt használt sütőolaj mennyiségek, jellemzőbb kezelési módonként (tonna) ................................................................................................................... 63 15. táblázat - KEOP, KEHOP projektek által eddig megvalósult létesítmények .................................. 64 16. táblázat - A hazai MBH/MH, mobil MBH névleges és a kapcsolódó energetikai hasznosítási kapacitások ............................................................................................................................................ 66 17. táblázat - A hazai RDF energetikai hasznosítás 2018. évben .......................................................... 66 18. táblázat - A települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött import textilhulladék mennyisége (tonna) ............................................................................................................................... 69 19. táblázat - Textil hulladék kezelésének alakulása (tonna) ................................................................ 70 20. táblázat - Import RDF hulladékmennyiség ...................................................................................... 72 21. táblázat - Export RDF hulladékmennyiség ...................................................................................... 72 22. táblázat - Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék képződött mennyiségei és kezelésük 2010-2018 között (ezer tonna)............................................................................................................... 79 23. táblázat - Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok.................................................... 81 24. táblázat - A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok hulladékazonosító kód alcsoportszám szerinti bontásban .................................................................................................................................. 85 25. táblázat - A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék képződött mennyiségei és kezelésük 2010-2018 között (ezer tonna) .............................................................................................. 88 26. táblázat - A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék képződött mennyiségei és kezelésük 2010-2018 (ezer tonna) ......................................................................................................... 90 27. táblázat - Jellemző építési-bontási hulladékok köre ........................................................................ 93 28. táblázat - Építési-bontási hulladék (17-es főcsoport) képződött mennyiségei és kezelésük 2010-2018 között (ezer tonna) ................................................................................................................................. 96 29. táblázat - Az építési-bontási hulladék hasznosított és ártalmatlanított mennyiségei 2010-2018 között ............................................................................................................................................................... 97 30. táblázat - Hasznosításra kerülő építési-bontási hulladékok ............................................................. 98 31. táblázat - Építési-bontási hulladékok hasznosítási aránya a HKI 11. cikkében rögzített célok vonatkozásában 2010-2018 között ...................................................................................................... 100 32. táblázat - Építési-bontási hulladékok fémhulladékai ..................................................................... 100 33. táblázat - Az agglomerációk szennyvízterhelésének emelkedésére és az iszaptömeg felfutására vonatkozó előrejelzés .......................................................................................................................... 104 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 302 34. táblázat - Veszélyes hulladék aránya az összes képződött hulladék mennyiségéhez viszonyítva 2010 2018 között (ezer tonna) ...................................................................................................................... 109 35. táblázat - Veszélyes hulladék képződött mennyiségei és kezelésük 2010-2018 között (tonna) .... 110 36. táblázat - Veszélyes hulladéklerakók ............................................................................................ 111 37. táblázat - Legjelentősebb veszélyes hulladékégetők ..................................................................... 112 38. táblázat - PCB tartalmú hulladékok köre ....................................................................................... 116 39. táblázat - A 2010-2018 között keletkezett PCB-t tartalmazó hulladék éves mennyisége (kg) ...... 116 40. táblázat - A PCB-tartalmú hulladék kezelt mennyiségeinek (kg) alakulása .................................. 117 41. táblázat - A keletkezett és kezelt PCB-tartalmú hulladékok mennyisége 2010-2018 között (tonna) ............................................................................................................................................................. 117 42. táblázat - Hulladékmérleg, keletkezett és kezelt PCB-tartalmú hulladék megoszlása a kezelés szerint 2010-2018 között ................................................................................................................................. 118 43. táblázat - Motor és sebességváltó olajok ....................................................................................... 120 44. táblázat - Ipari olajok ..................................................................................................................... 120 45. táblázat - Ipari olajok (csak emulziók) .......................................................................................... 121 46. táblázat - Elválasztásból származó olaj és koncentrátumok .......................................................... 121 47. táblázat - 2010-2018 évek közötti időszakra vonatkozóan a 13-as főcsoportú hulladékok kezelt mennyiségei (az adatok tartalmazzák az esetleges import adatokat is de nem tartalmazzák a hazai export adatokat) (ezer tonna) .......................................................................................................................... 123 48. táblázat - A 13-as főcsoportszámú hulladékok egyes alcsoportjaiba tartozó hulladékok összes kezelt mennyiségének megoszlása a 2018-as évben ...................................................................................... 123 49. táblázat - Az átvett és gyűjtött elem- és akkumulátorhulladék tömegéhez viszonyított újrafeldolgozási hatékonysági mutató alakulása 2010-2018. között ................................................... 126 50. táblázat - Hordozható áramforrásokkal kapcsolatos forgalomba hozatali és gyűjtési adatok ....... 126 51. táblázat - Környezetvédelmi termékdíjjal érintett akkumulátorok adatai a termékdíj-bevallások alapján ................................................................................................................................................. 128 52. táblázat - Nagyméretű lúgos akkumulátor hulladék gyűjtött, kezelt és előkezelést követően hasznosításra átadott mennyiségi adatai(kg) ....................................................................................... 129 53. táblázat - EU-ban és Magyarországon forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések mennyisége (* -nyitott hatály) ............................................................................................................. 135 54. táblázat - EU-ban és Magyarországon gyűjtött elektromos és elektronikus berendezések mennyisége (tonna) ................................................................................................................................................. 138 55. táblázat - EU-ban és Magyarországon kezelt elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak mennyisége (tonna) ............................................................................................................................. 139 56. táblázat - Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak gyűjtésére vonatkozó uniós célértékek és azok teljesülése (*a két érték közül az egyik teljesítendő) ............................................ 140 57. táblázat - Az állami hulladékhasznosítást közvetítő szervezet által szerződött mennyiségek 2019-ben ............................................................................................................................................................. 140 58. táblázat - Kivonásra került hulladékká vált gépjárművek száma és mennyisége .......................... 144 59. táblázat - A hulladékká vált gépjárművekre vonatkozó irányelvi célértékek és azok teljesülése . 144 60. táblázat - Európai uniós cél teljesítésének bemutatása .................................................................. 144 61. táblázat - A tárgyévben országosan forgalomba hozott, bontási igazolással átvett, gyűjtött és kezelt elhasználódott gépjárművek száma (db) ............................................................................................. 147 62. táblázat - Bontási átvételi igazolás kiadását megelőző vizsgálat darabszámban megadva .......... 147 63. táblázat - Egészségügyi szolgáltatóknál keletkező hulladékok ..................................................... 151 64. táblázat - A 2010-2018. évben emberi és állati egészségügyi ellátásában képződött veszélyes hulladékok mennyiségei (tonna).......................................................................................................... 152 65. táblázat - A 2010-2018. évben emberi és állati egészségügyi ellátásában képződött nem veszélyes hulladékok mennyiségei (tonna).......................................................................................................... 153 66. táblázat - A lakosságnál keletkező hulladékok .............................................................................. 153 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027 Oldal 303 67. táblázat - A 2010-2018. évben a lakosságnál képződött gyógyszerhulladék mennyiségi adatai (tonna) ............................................................................................................................................................. 153 68. táblázat - Az egészségügyi intézményekben képződő hulladékok, valamint a lakosságnál keletkező gyógyszerhulladékok kezelt mennyiségei (tonna) ............................................................................... 156 69. táblázat - A veszélyes hulladék égetéssel, illetve energetikai hasznosítással történő kezelési adatai a 2018. évben hazánkban ....................................................................................................................... 157 70. táblázat - Felmérés alapján a lejárt szavatosságú növényvédő szerek mennyisége a 2017. évben 161 71. táblázat - Közvetítő szervezet összesített adatai ............................................................................ 162 72. táblázat - Képződött azbeszthulladék mennyisége 2010-2018 között (tonna) .............................. 164 73. táblázat - Kezelt azbeszthulladék mennyisége 2010-2018 között (tonna) ..................................... 164 74. táblázat - Az azbeszt tartalmú veszélyes építési-bontási hulladékok lerakással történő ártalmatlanítására alkalmas lerakók .................................................................................................... 165 75. táblázat - Hulladéklerakóban lerakott biológiailag lebontható települési hulladék aránya ........... 168 76. táblázat - Kibocsátott mennyiségek ............................................................................................... 179 77. táblázat - Kezelt gumihulladék ...................................................................................................... 179 78. táblázat - Keletkező csomagolási hulladékok mennyisége Magyarországon (tonna) ................... 185 79. táblázat - Uniós célszámok 2018. évi teljesítés státusza ............................................................... 185 80. táblázat - Újrafeldolgozási cél teljesítése ...................................................................................... 185 81. táblázat - Hulladék égetést és energetikai hasznosítást végző létesítmények ................................ 199 82. táblázat - Inert hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakók (A kategória) ................................ 202 83. táblázat - Szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakók (B1b alkategória) ............................................................................................................................................................. 203 84. táblázat - Vegyes összetételű, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakók (B3 alkategória) .......................................................................................................................................... 206 85. táblázat - Veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (C kategória) .......................... 207 86. táblázat - Hazai feldolgozói kapacitás ........................................................................................... 208 87. táblázat - 2016. és 2018. évi létesítmények adatai ........................................................................ 209 88. táblázat - Hulladék ártalmatlanító és kezelő létesítmények és kapacitásai a közszolgáltatásban, 2020. június 30. ............................................................................................................................................. 215 89. táblázat - Egyes közszolgáltatás körében előforduló hulladékáramok gyűjtése kapcsán szükséges beavatkozás ......................................................................................................................................... 218 90. táblázat - Egyes közszolgáltatás körében előforduló hulladékáramok kezelése kapcsán szükséges beavatkozás ......................................................................................................................................... 221 91. táblázat - Európai Környezetvédelmi Iroda tanácsai ..................................................................... 286 92. táblázat - Az egyes intézkedésekhez javasolt eszközök és ösztönzők listája ................................ 288 93. táblázat - HKI IV. mellékletében foglalt megelőzési intézkedések értékelése .............................. 294