Law No. XCI of 1995 on animal health

1995. évi XCI. törvény az állategészségügyrõl 1 Az Országgyûlés — figyelemmel arra, hogy az állatok tartásának, az állati eredetû termékek, az élelmiszerek, a takarmányok és az állatgyógyászati készítmények elõállításának, tárolásának, felhasználásának, valamint forgalmazásának állategészségügyi biztonságához, az ebbõl eredõ hazai és nemzetközi kötelezettségeink teljesítéséhez nemzetgazdasági érdekek fûzõdnek; — annak érdekében, hogy az állattartásnak, az élelmiszer, az állatgyógyászati készítmény, a takarmány és az állati eredetû termék elõállításának járványügyi, higiéniai, valamint az állategészségügy közegészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi feltétel- és eszközrendszere folyamatosan fejlõdjön; — abból a célból, hogy elõsegítse a nemzetközi szervezetekkel való folyamatos együttmûködést, valamint a részvételt a nemzetközi szabályozási rendszerekkel való harmonizáció feltételeinek megteremtésében, illetõleg megfelelõ jogi keretet nyújtson az állategészségügyi igazgatás és a hatósági állatorvosi tevékenység gyakorlásához a következõ törvényt alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések A törvény hatálya 1. § (1) A törvény hatálya kiterjed: a) az állat — ideértve a vadon élõ állatot is — (a továbbiakban: állat) tartásának, forgalmazásának, az állati eredetû termék elõállításának, tárolásának, felhasználásának, forgalmazásának, az élelmiszer elõállításának, tárolásának, az állati eredetû élelmiszer forgalmazásának, a takarmány elõállításának, tárolásának, forgalmazásának és felhasználásának, a fertõzésközvetítõ anyagoknak és eszközöknek járványügyi és higiéniai szempontból történõ ellenõrzésére, b) az állat egészségi állapotának megõrzésére, vizsgálatára, gyógyítására, c) az állatgyógyászati készítmény elõállítására, forgalomba hozatalára, forgalmazására, tárolására, felhasználására, d) a nyilvános állategészségügyi laboratóriumi tevékenységre, e) az állatbetegségek kórokozóival (a továbbiakban: kórokozó) folytatott egyes tevékenységekre, valamint f) az a) — e) pontban foglalt tevékenységek engedélyezésére és ellenõrzésére. (2) A Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Nemzetbiztonsági Hivatal szervei, valamint intézményeik tulajdonában levõ, az alaptevékenységük ellátásához szolgálati célból tartott állatokra, e törvény járványügyi és higiéniai rendelkezéseitõl a földmûvelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben eltérést állapíthat meg. (3) Az állattenyésztésre, valamint az élelmiszer és takarmány elõállítására, tárolására, felhasználására, forgalmazására, valamint az állategészségügyi szolgáltató tevékenység 1 A törvényt az Országgyûlés az 1995. október 17-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1995. november 4. gyakorlásának feltételeire vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit az e törvényben foglalt elõírások figyelembevételével kell alkalmazni. Értelmezõ rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában 1. állategészségügy: az állattartás, -forgalmazás járványügyi, gyógyászati, állathigiéniai, szaporodásbiológiai, takarmányhigiéniai feladatait, az élelmiszer-elõállítás, tárolás, felhasználás járványügyi, higiéniai feladatait, valamint az állati eredetû élelmiszer forgalmazás járványügyi és higiéniai feladatait, a zoonózisokkal kapcsolatos feladatokat, az állatgyógyászati készítmények elõállításával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával, tárolásával, felhasználásával, engedélyezésével és ellenõrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint a felsorolt feladatok irányítását, szervezését, eszközellátását, továbbá az e feladatokkal összefüggõ kutatást, képzést is magában foglaló tevékenység; 2. 2állatorvosi szolgáltató (magánállatorvosi) tevékenység: a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magánállatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény hatálya alá tartozó tevékenység; 3. állatforgalmazás: állat üzletszerû tevékenység keretében történõ értékesítése; 4. állatgyógyászati készítmény: minden olyan anyag, készítmény, amelyet az élõ állat élettani és kóros állapotának befolyásolására, illetõleg vizsgálatára alkalmaznak, az állatgyógyszerek, állatgyógyászati oltó- és kórjelzõ anyagok, állatgyógyászati gyógyhatású készítmények, az élettani szükségleten felül adott nem nutritív testidegen takarmánykiegészítõ anyagok, telepspecifikus oltóanyagok, magisztrális állatgyógyászati készítmények, állatgyógyászati segédanyagok; 5. állathigiénia: az állat tartásának, az állati eredetû élelmiszer és állati eredetû termék elõállításának, tárolásának és forgalomba hozatalának az állatbetegségekkel összefüggõ követelményrendszere; 6. állatklinika: az egyetemi képzés és kutatás célját is szolgáló állatkórházi intézmény; 7. állatkórház: az állat állatorvosi vizsgálatát, gyógykezelését és átmeneti ideig történõ elhelyezését biztosító és szakállatorvosi végzettséggel irányított állategészségügyi szolgáltató intézmény; 8. állatorvosi laboratórium: az állategészségügyi szolgáltató tevékenységgel összefüggõ klinikai diagnosztikai kiegészítõ vizsgálatokat végzõ laboratórium; 9. állatorvosi rendelõ: az állat vizsgálatára, gyógykezelésére kialakított helyiség; 10. állatorvosi tevékenység: állatorvosi oklevéllel végezhetõ, az állat egészségi állapotának megállapítására irányuló vizsgálat, megelõzõ, illetve gyógyító beavatkozás, az állat részére gyógyszerrendelés, élelmiszer-higiéniai vizsgálat a szakértõi, a szaktanácsadói tevékenység, valamint az állathulla, az állati eredetû és egyéb — az állategészségügy feladatkörébe tartozó — termék vizsgálata, ellenõrzése és a diagnosztikai célú mintaküldés, valamint az ehhez kapcsolódó igazgatási tevékenység; 11. állati eredetû élelmiszer: az emberi táplálkozás céljára szolgáló állat, illetve annak emberi fogyasztásra alkalmas minden ehetõ része, terméke, nyersanyag, félkész vagy késztermék formájában; 12. állati eredetû melléktermék: az állat vagy terméke feldolgozása során keletkezõ, további feldolgozással hasznosítható anyag; 13. állati eredetû termék: élelmiszernek nem minõsülõ, az élõ, a levágott vagy elhullott állatból származó hasznosítható anyag; 2 A 2. § 2. pontja a 2001: XXII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 14. állati hulladék: az állathulla, az állati eredetû melléktermék és a hasznosíthatatlan állati eredetû anyag; 15. 3állati hulladék ártalmatlanná tétele: olyan eljárás, amelynek eredményeként az állati hulladék betegség terjesztésére alkalmatlanná válik, valamint a hulladék okozta környezetterhelés csökken, a környezetet veszélyeztetõ, szennyezõ, károsító hatását megszünteti, kizárja; 16. állati hulladék tulajdonosa: az állattartó, a vadászatot, a halászatot, a horgászatot, az állattenyésztést, az állatszaporítást végzõ, a vágóhidat, az élelmiszer-elõállító, valamint az állati eredetû terméket feldolgozó, illetõleg forgalmazó helyet üzemeltetõ; 17. állatszállítás: az állatok tartózkodási helyének lábon hajtással, jármûvön vagy egyéb módon történõ megváltoztatása; 18. állattartó: az állat tulajdonosa, illetõleg, aki az állatot vagy állatállományt felügyeli; 19. élelmiszer-higiénia: az élelmiszer elõállításának, forgalomba hozatalának a fogyaszthatóságra való alkalmassággal összefüggõ követelményrendszere, az élelmiszer útján terjedõ fertõzés és egyéb ártalom megelõzése és elhárítása; 20. fertõzésközvetítõ: fertõzõ állatbetegség terjesztésére alkalmas élõlény, élõ vagy élettelen anyag; 21. fertõzõ állatbetegség: a kórokozó által kiváltott állatbetegség; 22. gazdaság állategészségügyi laboratóriuma: az állattartó által a saját állatállománya állategészségügyi állapotának tájékozódó jellegû felmérésére fenntartott laboratórium, amely nem végezhet a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek kórokozóival kapcsolatos tevékenységet; 23. hasznosíthatatlan állati eredetû anyag: az állat fogyasztásra és ipari feldolgozásra alkalmatlan része; 24. 4hatósági állatorvosi tevékenység: az állam állategészségügyi engedélyezõ, ellenõrzõ és igazgatási tevékenysége; 25. járványügy: fertõzésközvetítõ útján vagy egyéb módon terjesztett, az állatra, illetve az emberre veszélyes kórokozó, illetõleg az általa okozott betegségek elleni védekezésre, azok felismerésére, felszámolására hozható intézkedések és azok végrehajtása; 26. járványos állatbetegségek: állatról állatra vagy állományok között gyorsan terjedõ fertõzõ állatbetegség; 27. kényszervágás: a sérült vagy az elhullás közeli veszélyétõl fenyegetett egy-egy beteg állatnak abból a célból történõ sürgõs elvéreztetése, hogy az állat ne hulljon el, illetõleg húsa a betegség súlyosbodása miatt fogyasztásra alkalmatlanná ne váljék; 28. 5területi (regionális) elv alkalmazása: nagy gazdasági kárt okozó, olyan fertõzõ állatbetegség kitörése esetén, amelyekkel kapcsolatban az importõr országok a Magyarországról érkezõ, állategészségügyi vizsgálat köteles szállítmányok esetében korlátozó intézkedéseket alkalmaznak vagy alkalmazhatnak, annak a földrajzi vagy közigazgatási területnek a meghatározása, ahol a fertõzés élõ állattal, állati szaporító anyaggal, állati eredetû termékkel, takarmánnyal, vagy más arra alkalmas áruval történõ terjedésének megakadályozása érdekében speciális állategészségügyi intézkedések foganatosíthatók; 29. maradékanyag: a takarmány vagy az élelmiszer termelése, kezelése, gyártása, tárolása során felhasznált testidegen anyagok, a kártevõk irtására felhasznált, illetve az állatgyógyászati készítmények felhasználása következtében a termékben jelenlévõ kémiai anyagok, ezek biológiailag aktív bomlástermékeinek együttes mennyisége; 3 A 2. § 15. pontja a 2001: XXII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 4 A 2. § 24. pontja a 2001: XXII. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. 5 A 2. § 28. pontja a 2001. évi XXII. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. 30. nem nutritív testidegen takarmánykiegészítõ anyag: tápláló értékkel nem rendelkezõ, maradékképzõ anyag — a hozamfokozókat is ideértve —, az állati testnek nem természetes alkotója, amely a takarmánykihasználás fokozására szolgál; 31. nyilvános állategészségügyi laboratórium: az állatbetegségek megállapítását vagy kizárását, a fertõzöttséget, illetõleg a fertõzéstõl való mentességet bizonyító kiegészítõ diagnosztikai vizsgálatokat, az állatgyógyászati készítmények vizsgálatát, az állatok egészségét károsító kórokozókkal kapcsolatos toxikológiai és egyéb, valamint az élelmiszer és takarmányhigiéniai célú vizsgálatokat állatorvosi megrendelésre, illetve az állategészségügyi hatóság döntésének megalapozására végzõ laboratórium; 32. parazitózis: az élõsködök által más fajokban okozott egészségkárosodás; 33. szaporodásbiológia: az egészséges utódállomány létrehozásának gyakorlata és állategészségügyi feltételei; 34. szennyezõanyag: minden olyan idegen anyag, amely a környezetbõl az állattartás, a termelés, a gyártás, a tárolás vagy a szállítás során, a takarmánnyal vagy élelmiszerrel érintkezõ eszközökbõl, berendezésekbõl juthat a végtermékbe; 35. takarmányhigiénia: a takarmány elõállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának az állatbetegségekkel és az állategészségügyi szempontból való fogyaszthatósággal összefüggõ követelményrendszere, a takarmánnyal terjeszthetõ fertõzés, takarmányártalom, továbbá a termék révén az emberi megbetegedés megelõzése és elhárítása; 36. zoonózis: az állatról emberre vagy az emberrõl állatra terjedõ fertõzés, betegség; 37. 6állati eredetû termék élelmiszer-biztonsága: állategészségügyi és higiéniai feltétel- és eljárásrendszer, amely magában foglalja mindazon tényezõk hatásának megelõzését és megszüntetését, amelyek az állati eredetû élelmiszer-elõállítás folyamatában olyan változásokat idéznek elõ, amelyek veszélyeztetik a fogyasztó egészségét. Ez az élelmiszer biztonsági megítélés alapozza meg az élelmiszerrel kapcsolatos fogyaszthatósági döntést. II. Fejezet Az állat egészségvédelme Az állattartás állategészségügyi követelményei 3. § (1) Az állat tartásánál meg kell tartani az állategészségügyi, a közegészségügyi, a környezetvédelmi, valamint az állatvédelmi elõírásokat; ezeket érvényesíteni kell az állat szállítása, forgalmazása, az állati eredetû élelmiszer és állati eredetû termék elõállítása, feldolgozása, tárolása és forgalmazása során is. (2) Az állat etetésére és itatására csak olyan takarmányt és itatóvizet szabad felhasználni, amely az állat, illetõleg közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. (3) Az állat szaporodási és termelési eredményeinek növelésére vagy más célból tilos — a jogszabályban meghatározott — hormontartalmú, -hatású vagy más olyan anyagot felhasználni, amely az ember vagy az állat egészségére káros. (4) Tilos az állat sport- vagy egyéb teljesítményének — jogszabályban meghatározott — ajzószeres vagy ezzel egyenértékû beavatkozással való fokozása. 4. § (1) Állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelõ, állatorvosi laboratórium létesítéséhez és mûködtetéséhez az állategészségügyi hatóság engedélye szükséges. 6 A 2. § 37. pontját a 2001: XXII. törvény 1. § (5) bekezdése iktatta a törvénybe. (2) Állatmenhely, állatkereskedés, állatkozmetika, állatpanzió, állatkert, vadaspark, állattemetõ (hullaégetõ) az állategészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával létesíthetõ, illetve mûködtethetõ. (3) Az állattartó hely létesítéséhez szükséges engedély az állategészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával adható ki. Az állattartó, illetve az állatorvos kötelezettségei és jogai 5. § (1) Az állattartó köteles a) állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni; b) 7jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány-nyilvántartást vezetni és az állatorvosi ellátást írásbeli szerzõdéssel biztosítani, az állat(ok) állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, illetve a települési önkormányzat jegyzõjét a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyérõl és a fent felsoroltakban bekövetkezett változásról azonnal tájékoztatni; c) állata betegségérõl vagy annak gyanújáról az állatorvost értesíteni, a beteg, betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait — jogszabályban meghatározott esetekben haladéktalanul — végrehajtani; d) állatának az állategészségügyi hatóság által járványügyi, illetve higiéniai okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, védõoltását, elszállítását és leölését tûrni, a feladatot ellátó állatorvos részére segédszemélyzetrõl gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének mértékéig közremûködni; e) az állat elhullását vagy állatorvosi közremûködés nélkül történt kényszervágását az állatorvosnak bejelenteni, és az állatot vizsgálatra bemutatni; f) a jogszabályban meghatározott esetekben a levágott állatát állatorvossal megvizsgáltatni; g) az elhullott állata tetemének, illetõleg az állati eredetû mellékterméknek és hasznosíthatatlan állati eredetû anyagnak az ártalmatlanná tételérõl gondoskodni; h) az állategészségügyi hatóságot — annak felhívására — az állati hulladék ártalmatlanná tételének jogszabályban megengedett módjáról tájékoztatni. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettség vonatkozik a) a vadászatra, halászatra (horgászatra), továbbá állattenyésztésre, -szaporításra jogosult szervezet vezetõjére, illetve megbízottjára, továbbá arra a személyre, aki b) a tulajdonos képviseletében az állattartó telepet (üzemet) vezeti; c) az állatot felügyeli; d) az állatot gondozza, ápolja, takarmányozza, õrzi; e) szállításkor az állatot kíséri. (3) Az állatnak a vágóhídra vagy kényszervágásra, valamint az állat, az állati eredetû termék és az állati eredetû élelmiszer értékesítésre történõ szállítása alkalmával az állattartó köteles az eljáró állatorvost a forgalmazást befolyásoló körülményekrõl, így különösen az állat egészségi állapotáról, gyógykezelésérõl, takarmányozásáról a tényleges helyzetnek megfelelõen tájékoztatni. (4) Az (1) bekezdés c) és e) pontjaiban elõírt tájékoztatási, illetõleg bejelentési kötelezettség vonatkozik az állatorvosi vizsgáló, gyógyító intézmény vezetõjére, valamint minden olyan személyre, aki állatok gyógyításával, mesterséges termékenyítéssel, embrió-átültetéssel, állatkereskedelemmel, állatszállítással, húsvizsgálattal, a levágott, leölt vagy elhullott állatok, illetõleg a belõlük vagy tõlük származó nyerstermékek értékesítésével, feldolgozásával, ártalmatlanná tételével foglalkozik, vagy ezekben közremûködik. 7 Az 5. § (1) bekezdésének b) pontja a 2001: XXII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. (5) Az állattartó jogosult eldönteni, hogy az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet mely arra jogosulttól veszi igénybe. (6) Az állatorvos köteles az állattartó részére az állat tartásával, takarmányozásával, egészségi állapotával, a megteendõ intézkedésekkel, ezek várható anyagi és jogi kihatásával kapcsolatos teljes körû felvilágosítást adni. (7) Az állatorvos köteles elsõsegélyt nyújtani és az állattartót a további állategészségügyi szolgáltatás igénybevételének lehetõségérõl, illetve kötelezettségérõl tájékoztatni. Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség gyanúja esetén köteles az adott helyzetben elvárható sürgõsségi ellátást nyújtani, egyidejûleg a hatósági intézkedésre jogosultat tájékoztatni. Járványügyi intézkedések 6. § (1) Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség (a továbbiakban: bejelentendõ állatbetegség) gyanúja vagy megállapítása esetén az eljáró hatósági állatorvos köteles jelentést tenni a kerületi fõállatorvosnak, jogszabályban meghatározott betegségekrõl pedig a területileg illetékes megyei (fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenõrzõ állomásnak (a továbbiakban: állomás) is. (2) A bejelentendõ állatbetegségeket a törvény 1. számú melléklete tartalmazza. (3) A hazai állatállományt súlyosan veszélyeztetõ és a nemzetközi kereskedelmet akadályozó vagy emberre is veszélyes, újonnan felfedezett fertõzõ állatbetegségre a miniszter — ideiglenes jelleggel — bejelentési kötelezettséget írhat elõ. (4) Bejelentendõ állatbetegség megelõzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az állategészségügyi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben az alábbi járványügyi intézkedéseket rendelheti el: a) elkülönítés, b) hatósági megfigyelés, c) forgalmi korlátozás, d) helyi zárlat, e) községi zárlat, f) marhalevél kezelési tilalom, g) védõkörzet létesítése, h) diagnosztikai vizsgálat és ilyen célú leölés, i) védõoltás, j) gyógykezelés, k) elkülönített vagy zárt vágás, l) állatleölés (leöletés), m) fertõzésközvetítõ-anyag, -eszköz, -tárgy, -élelmiszer, -takarmány, állathulla lefoglalása, ártalmatlanná tétele, n) fertõtlenítés. (5) A járványügyi intézkedések közül egyszerre több is elrendelhetõ. Az elrendelõ határozat — fellebbezésre tekintet nélkül — azonnal végrehajtandó. (6) A (4) bekezdés a) — g) pontjaiban foglalt járványügyi intézkedésekrõl a települési önkormányzat jegyzõjét, fõvárosban a fõjegyzõt is egyidejûleg értesíteni kell. (7) 8Nagy gazdasági kárt okozó, illetve nemzetközi kereskedelmet akadályozó fertõzõ állatbetegség kitörésekor a minisztérium a területi elv alkalmazásával megtilthatja az élõ állatok, állati szaporítóanyagok, állati eredetû élelmiszerek és termékek, takarmány és más, 8 A 6. § (7) bekezdését a 2001: XXII. törvény 3. §-a iktatta a szövegbe. járványos állatbetegség terjesztésére alkalmas áru kivitelét és/vagy további állategészségügyi intézkedéseket foganatosíthat. 7. § (1) 9Az állatorvosi szolgáltató (magánállatorvosi) tevékenységet folytató magánállatorvos járványos állatbetegség gyanúja esetén köteles a járványveszély elhárítása érdekében, az adott helyzetben tõle elvárható módon a szükséges intézkedéseket megtenni, valamint a további intézkedésre jogosult szervet haladéktalanul értesíteni. (2) 10Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség vagy annak gyanúja esetén, a magánállatorvos köteles haladéktalanul jelentést tenni a területileg illetékes kerületi fõállatorvosnak, továbbá a 36. § a) pontja szerint eljárni, és az állattartót a szükséges utasításokkal ellátni. (3) 11A magánállatorvos, az illetékes megyei állategészségügyi állomás vezetõje által, a külön jogszabályban elõírt kötelezettségek teljesítése esetén, a 36. §-ban meghatározott hatósági feladatokra – díjfizetés és költségtérítés ellenében – a Magyar Állatorvosi Kamarával egyeztetve igénybe vehetõ. (4) Az állat tartójának egyetértésével sürgõsségi ellátás keretében az állatorvos elrendelheti, illetve jóváhagyhatja a sérült, beteg vagy nem szállítható állat kényszervágását. 8. § (1) 12A 6. § (4) bekezdésének h)–n) pontjaiban felsorolt járványügyi intézkedések elrendelése esetében az 1. számú mellékletben megnevezett állatbetegségben elhullott, leölt állat, megsemmisített anyag, eszköz és tárgy tulajdonosa – a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az államtól kártalanításra jogosult. (2) A miniszter és a pénzügyminiszter a kártalanításhoz és az állati hulladék ártalmatlanná tételéhez szükséges pénzügyi fedezetet évente a központi költségvetésben tervezi és biztosítja. (3) A kártalanítás alapja az állat, az anyag, az eszköz vagy a tárgy forgalmi értéke. A kártalanítás mértékét a 2. számú mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani. A kárbecslés és a kifizetés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. A kártalanítás folyósításáról az elrendelõ határozatban kell rendelkezni. [(3) 13A kártalanítás az állat, az anyag, az eszköz vagy a tárgy forgalmi értéke. A kárbecslés és kifizetés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. A kártalanítás folyósításáról az elrendelõ határozatban kell rendelkezni.] (4) Nem jár kártalanítás: a) az országba tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott állatokért, valamint a tartásukkal kapcsolatos anyagokért, eszközökért és tárgyakért; b) ha az állat betegségre gyanús állapotát a tulajdonos vagy megbízottja nem jelentette, illetõleg az elõírt rendszabályokat megszegte; c) ha a tulajdonátruházással szerzett állat betegségérõl, fertõzöttségérõl a tulajdonosnak az állat megszerzésekor tudomása volt; d) ha a járványügyi intézkedésre az állattartó egyéb felróható magatartása miatt került sor; 9 A 7. § (1) bekezdése a 2001: XXII. törvény 4. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. 10 A 7. § (2) bekezdése a 2001: XXII. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 11 A 7. § (3) bekezdése a 2001: XXII. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 12 A 8. § (1) bekezdése a 2001: XXII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 13 A 8. § (3) bekezdése a 2001: XXII. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, amely e módosító törvény 25. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. e) a vadon élõ állatokért, kivéve az engedéllyel befogott, legalább hat hónapja zárt körülmények között (vadasparkban, vadaskertben, röptetõben) tartott vagy tenyésztett vadon élõ haszonállatokat és a védett állatokat; f) 14 g) trágyáért, alomért; h) az állategészségügyi jogszabályok megsértésével tartott, illetõleg forgalmazott állatért és termékért. Az állati hulladék kezelése 15 9. § (1) Az állati hulladékot ártalmatlanná kell tenni. (2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételérõl — a (3) bekezdésben foglalt kivétellel — annak tulajdonosa, illetõleg, ha a tulajdonos ismeretlen az állati hulladék helye szerint illetékes települési, fõvárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni. (3) 16Az 1. számú mellékletben megnevezett állatbetegségek megelõzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati hulladék ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtása iránt az állati hulladék helye szerint illetékes állomás intézkedik. 10. § (1) Az állati hulladék ártalmatlanná tételét az végezheti, aki erre engedélyt kapott (a továbbiakban: vállalkozó). Az engedély kiadásának feltétele az állati hulladék ártalmatlanná tételére vonatkozó állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi elõírások megtartása, továbbá elõzetes kötelezettségvállalás az engedély iránti kérelemben megjelölt területen az állati hulladék teljes körû ártalmatlanná tételére, valamint a 9. § (3) bekezdése alapján elrendelt intézkedés teljesítésére. (2) 17Az engedélyt a vállalkozó részére a telephelye szerint illetékes állomás – a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával – adja ki. Több állomás illetékességi területérõl történõ állati hulladék begyûjtés, illetõleg több telephellyel rendelkezõ vállalkozó esetén az engedély kiadásához a begyûjtési terület és a telephely szerint illetékes állomás és a környezetvédelmi hatóság hozzájárulása is szükséges. (3) A vállalkozó az állati hulladék ártalmatlanná tételére irányuló tevékenységet csak az (1) bekezdésben foglalt engedély birtokában kezdheti meg és folytathatja. 11. § (1) Az állati hulladékot az állategészségügyi, a közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi elõírások megtartásával kell ártalmatlanná tenni. (2) A járványügyi intézkedés során az állomás az állati hulladék ártalmatlanná tételével, alkalmas technikával és kapacitással rendelkezõ vállalkozót bíz meg. (3) Amennyiben a vállalkozó az elõzetes kötelezettség-vállalásában foglaltakat nem teljesíti, az állomás a kiadott engedélyt visszavonja, és arról — az e tevékenységre szóló vállalkozói igazolvány visszavonása, illetõleg a tevékenységi kör törlése iránti intézkedés céljából — értesíti a vállalkozói igazolványt kiadó szervet, az engedélyezésben szakhatóságként közremûködõ környezetvédelmi hatóságot, illetõleg a törvényességi felügyeletet ellátó megyei bíróságot mint cégbíróságot. 14 A 8. § (4) bekezdésének f) pontját a 2001: XXII. törvény 25. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. 15 A 2000: XLIII. törvény 58. §-ának (2) bekezdése módosította. Hatályos 2001 január 1. napjától. 16 A 9. § (3) bekezdése a 2001: XXII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg. 17 A 10. § (2) bekezdése a 2001: XXII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. 12. § (1) Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — az állati hulladék tulajdonosa, illetve, ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni. (2) Az állomás által járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanná tétel díja a központi költségvetést terheli. A marhalevél 13. § (1) 18Az állattartó – jogszabályban meghatározott esetekben – a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett, vadon élõ, hasított körmû haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, õz, szarvas, muflon) tulajdonjogának, illetõleg az állat állategészségügyi forgalomképességének igazolására köteles marhalevelet vagy a külön jogszabály szerinti, annak megfelelõ okiratot (a továbbiakban: marhalevél) váltani. (2) A marhalevél kiváltása elõtt az állatot az állategészségügyi és állattenyésztési jogszabályokban elõírtak szerint tartósan meg kell jelölni. (3) 19A marhalevelet díjfizetés ellenében a tartás, szerzés vagy elidegenítés helye szerint illetékes települési önkormányzat, a fõvárosban a kerületi önkormányzat jegyzõje (a továbbiakban: jegyzõ), illetve a külön jogszabályban meghatározott szerv/szervezet állítja ki. (4) A díjfizetési kötelezettség kiterjed a jogszabályban felsorolt igazgatási szolgáltatásokra, így az elsõ ízben, illetõleg másodlat, vagy pótlásként kiállított marhalevélre, az irányítási intézkedések és tulajdonosváltozások rávezetésére, az állategészségügyi igazolások érvényesítésére, illetõleg a lejegyzésekre (a továbbiakban együtt: marhalevél-kezelés). (5) A marhalevél kezeléséért a 3. számú mellékletben megállapított mértékû díjat kell fizetni. (6) 20A marhalevél-kezelésért fizetendõ díjat az állattartó készpénzben köteles a marhalevél kezelését végzõ szervnek megfizetni. A befizetett díj a marhalevelet kezelõ szerv saját bevétele. (7) 21Amennyiben egy eljárásban ugyanazon a marhalevélen, illetve ugyanazon állat vonatkozásában azonos alkalommal több igazgatási szolgáltatást végeznek (pl. marhalevél kiállítása és irányítási intézkedés) a fizetendõ díjat csak egyszer, a tényleges intézkedésekre megállapított legmagasabb díjtétel szerint kell megfizetni. Az állatforgalmazás és -szállítás állategészségügyi szabályai 14. § Állatforgalmazási tevékenységet végezni, illetve állatkiállítást, állatbemutatót — ideértve az állattal történõ mutatványos tevékenységet is —, állatversenyt tartani, a települési (a fõvárosban a kerületi) önkormányzat jegyzõje által engedélyezett helyen és idõben, az illetékes állategészségügyi szakhatóság hozzájárulásával és felügyelete mellett szabad. 15. § Aki állatforgalmazási tevékenységet folytat, az általa forgalmazott állatokról köteles — a jogszabályban meghatározott tartalmú — nyilvántartást vezetni, és azt az illetékes hatóságoknak az ellenõrzés alkalmával bemutatni. 18 A 13. § (1) bekezdése a 2001: XXII. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 19 A 13. § (3) bekezdése a 2001: XXII. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 20 A 13. § (6) bekezdése a 2001: XXII. törvény 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. 21 A 13. § (7) bekezdése a 2001: XXII. törvény 8. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. 16. § (1) Állatokat összegyûjteni, szállítani, lábon hajtani csak az állatok egészségének veszélyeztetése nélkül, a jogszabályban elõírt módon szabad. (2) Jogszabály határozza meg azokat az eseteket, amikor csak állategészségügyi engedéllyel és hatósági állatorvosi ellenõrzéssel szabad állatot szállítani. 17. § Idegen állományból származó, illetve az országba behozott állatot állategészségügyi hatósági megfigyelés céljából — jogszabályban meghatározott feltételekkel, kivételekkel és idõtartamra — el kell különíteni. 18. § (1) Állatot, állati szaporítóanyagot, állati eredetû élelmiszert és terméket, takarmányt és más, járványos állatbetegség terjesztésére alkalmas anyagot, eszközt és tárgyat, valamint kórokozók törzseit (a továbbiakban együtt: áru) az országba behozni, átszállítani vagy kivinni — jogszabályban meghatározott kivétellel — elõzetes állategészségügyi engedély alapján, állategészségügyi határállomáson át, a feladás helye szerint illetékes hatósági állatorvos által kiállított érvényes származási és egészségügyi bizonyítvánnyal (a továbbiakban: állatorvosi bizonyítvány) szabad. (2) Beteg, betegségre gyanús, fertõzött vagy fertõzöttségre gyanús, valamint elhullott állatot, illetõleg ilyen állattól származó terméket az országba behozni, átszállítani vagy kivinni tilos. Amennyiben az állat vagy az állati eredetû termék rendeltetési állomása Magyarországon van, e tilalom alól a miniszter rendeletben eltérést engedélyezhet. (3) Az országba behozott árut annak birtokosa köteles — a kísérõ okmányokkal együtt — a határállomáson, ezt követõen pedig az elsõ hazai kirakás és a betárolás helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak ellenõrzésre bemutatni. (4) Az (1)—(3) bekezdésben foglalt elõírások megsértésével behozott árut az illetékes állategészségügyi hatóság köteles lefoglalni, és ártalmatlanná tételét elrendelni. Az eljárással kapcsolatos összes költség az áru birtokosát terheli. [(5) 22Az állategészségügyi ellenõrzést minden esetben a származási helyen, a szúrópróbaszerû ellenõrzést pedig a rendeltetési helyen kell elvégezni. (6) Az Európai Unió külsõ határát jelentõ magyarországi határátkelõhelyeken – az egységes piac szabályainak megfelelõen – az állategészségügyi ellenõrzést el kell végezni. Ezt követõen a szállítmány az egységes belsõ piac területén szabadon szállítható. (7) Az (5)–(6) bekezdésekben foglalt ellenõrzések részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.] 19. § Amennyiben a járványügyi helyzet azt indokolttá teszi, törvény, kormányrendelet, illetõleg miniszteri rendelet az állatok, az állati eredetû termékek, az élelmiszerek, a takarmányok forgalmára és szállítására a 14—18. §-okban foglaltakon túl további állategészségügyi feltételeket is megállapíthat. Az állatgyógyászati készítmények 20. § (1) Állatgyógyászati készítményt — jogszabályban meghatározott kivétellel — belföldön elõállítani, laboratóriumon kívül kipróbálni csak engedéllyel, az országba behozni, forgalomba hozni, forgalmazni és felhasználni csak Magyarországon történt törzskönyvezési eljárás után, forgalomba hozatali, illetõleg forgalmazási engedéllyel szabad. 22 A 18. § (5)–(7) bekezdését a 2001: XXII. törvény 9. §-a iktatta a törvénybe, e módosító törvény 25. § (2) bekezdése alapján a rendelkezések a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lépnek hatályba. (2) 23Géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó állatgyógyászati készítményt csak a külön jogszabály elõírásai szerint lehet elõállítani, kipróbálni, az országba behozni, forgalmazni, illetve felhasználni. (3) Az állatgyógyászati készítmény törzskönyvezésének, elõállításának, forgalomba hozatalának, forgalmazásának és felhasználásának feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg. (4) Az állatorvos a szakmai és jogszabályi elõírások megtartásával jogosult a törzskönyvezett, valamint a Magyar Gyógyszerkönyvben szereplõ készítmények és anyagok rendelésére. 21. § (1) A törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények hazai elõállítóinál, forgalmazóinál és felhasználóinál, behozatal esetén az elsõ hazai tárolás helyén az állomás — külön jogszabályban foglaltak szerint — végez ellenõrzést. (2) Az állomás az eljárása során térítésmentesen mintát vehet. A készítmény birtokosa ellenminta vételére tarthat igényt. 22. § 24A 26. § (1) bekezdés h) és a 29. § f) pontjában meghatározott betegség-felszámolási és mentesítési programok végrehajtásához szükséges anyagokat csak a kerületi fõállatorvos rendelhet. III. Fejezet Az állategészségügyi igazgatás szervezete 23. § (1) Az állategészségügyi igazgatást ellátja a) a miniszter; b) a Földmûvelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium); c) 25állategészségügyi területi szervként az állomás, az állati eredetû élelmiszerek elõállításának biztonságához kapcsolódó feladatokban az állomás és az arra e törvény felhatalmazása alapján létrehozandó intézmény; d) az állomás szerveinél közszolgálati jogviszonyban alkalmazott állatorvos; e) az állategészségügy feladatkörébe tartozó tevékenységet folytató intézetek [a b) — e) pontokban felsoroltak együtt: állami állategészségügyi szolgálat]; f) a települési önkormányzat képviselõ-testülete, illetõleg jegyzõje (a fõvárosban a fõvárosi közgyûlés és a fõvárosi kerületi képviselõ-testület); valamint g) a Magyar Állatorvosi Kamara (a továbbiakban: kamara). (2) Az (1) bekezdés a) , b) , c) , d) , f) pontjaiban megjelölt szervek állategészségügyi hatósági jogkörrel rendelkeznek (a továbbiakban: állategészségügyi hatóságok). (3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti állatorvosnak minõsül a) a kerületi fõállatorvos, valamint b) 26az állomás vezetõje által az állomás illetékességi területére, illetve feladat elvégzésére; c) az élelmiszer-elõállító, illetõleg -forgalmazó helyen mûködõ kirendeltségre (a továbbiakban: élelmiszer-higiéniai kirendeltség); d) az állategészségügyi határállomásra 23 A 20. § új (2) bekezdését az 1998: XXVII. törvény 33. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejûleg az eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatta. Hatályos 1999. január 1. napjától. 24 A 22. § a 2001: XXII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. 25 A 23. § (1) bekezdés c) pontja a 2001: XXII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg. 26 A 23. § (3) bekezdés b) pontja a 2001: XXII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg. kinevezett állatorvos [a továbbiakban a) — d) együtt: hatósági állatorvos]. (4) A (3) bekezdés b) — c) pontjában említett hatósági állatorvos illetékességi területét az állomás vezetõje állapítja meg. (5) 27Az állomás vezetõje állategészségügyi kerületeket alakít ki, az ott mûködõ hatósági állatorvosok tevékenységét a kerületi fõállatorvosok irányítják. (6) 28Az állomás vezetõje jogosult az 1. számú mellékletben meghatározott, bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek megelõzése és leküzdése érdekében tett intézkedések végrehajtására – díjfizetés és költségtérítés ellenében – magánállatorvost igénybe venni, aki köteles a kirendelésnek eleget tenni. (7) A kamara feladatait külön törvény állapítja meg. (8) Az állami állategészségügyi szolgálat e törvény szerinti feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetésbõl, valamint az igazgatási szolgáltatási díjbevételekbõl kell biztosítani. Az állategészségügyi hatósági intézkedések 24. § (1) Az állategészségügyi hatósági eljárás során az államigazgatási eljárás általános szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel, illetõleg kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) Az állategészségügyi hatóság illetékességi területén járványügyi intézkedésként a) megtilthatja, korlátozhatja, feltételhez kötheti valamely területre, helyiségbe való belépést; b) elrendelheti — utólagos térítési kötelezettség terhe mellett, külön jogszabályban meghatározottak szerint — jármû, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevételét; c) külön jogszabályban meghatározottak szerint elrendelheti eszköz, tárgy, anyag elkobzását, ártalmatlanítását; d) az eljárást közhírré tétel útján is megindíthatja; e) a székhelyén kívül lakó magánszemélyt székhelyére idézheti; f) a határozatot közszemlére tétel útján is közölheti. (3) Az állategészségügyi hatóság, a hatósági vizsgálatok végzéséhez szükséges mértékben állatból és termékbõl térítésmentes mintát vehet, és elrendelheti az eljárás tárgyát képezõ élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítmény újrafeldolgozását vagy ártalmatlanná tételét, az állat további vizsgálatát, illetõleg járványügyi intézkedésként a kötelezõ gyógykezelését, védõoltását vagy leölését. (4) Amennyiben az állategészségügyi hatóság járványügyi intézkedést rendel el, valamint az árunak az országba való behozatalát, átszállítását vagy kivitelét megtiltja, a határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. (5) Az eljáró állategészségügyi hatóság az ügyfél kezdeményezésére indult eljárást azt követõen folytatja le, hogy az ügyfél igazolja igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettségének teljesítését. (6) Az állatgyógyászati készítmény üzemi méretû elõállításának engedélyezésérõl, törzskönyvezésérõl, forgalomba hozataláról, illetõleg forgalmazásáról szóló határozat harminc napon túl is meghozható. Az állategészségügyi hatóságok fórumrendszere 25. § (1) A hatósági állatorvos, valamint a kerületi fõállatorvos által hozott elsõ fokú határozatok ellen benyújtott fellebbezést felettes szervként az állomás vezetõje bírálja el. 27 A 23. § (5) bekezdése a 2001: XXII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg. 28 A 23. § (6) bekezdése a 2001: XXII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg. (2) Az állomás vezetõje által hozott elsõ fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést felettes szervként a minisztérium bírálja el. (3) A minisztérium által hozott elsõ fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést a miniszter bírálja el. A miniszter állategészségügyi feladat- és hatásköre 26. § (1) A miniszter az állategészségügy irányítási, szervezési feladatainak keretében a) meghatározza és szabályozza az állategészségügy szakmai feladatait; b) állomásokat hoz létre, megállapítja illetékességi területüket, jóváhagyja a szervezeti és mûködési szabályzatukat; c) kijelöli az állategészségügyi határállomásokat; d) közremûködik a nemzetközi állategészségügyi egyezmények elõkészítésében és végrehajtásában; e) közremûködik az állatorvosképzés és -továbbképzés fejlesztési terveinek kidolgozásában, kijelöli azokat a szervezeteket és személyeket, ahol az Állatorvostudományi Egyetemen (a továbbiakban: egyetem) végzett állatorvosok gyakornoki idejüket tölthetik, gondoskodik a gyakornokok képzéséhez szükséges anyagi eszközökrõl; f) elõírja a hatósági állatorvosok szakmai továbbképzésének szabályait és biztosítja az ehhez szükséges feltételeket; g) a Magyar Tudományos Akadémiával, más tudományos intézményekkel, az egyetemmel és az érdekelt miniszterekkel együttmûködve segíti az állatorvostudományok mûvelését, a hazai és külföldi kutatások eredményeinek széles körû gyakorlati alkalmazását; h) nagy nemzetgazdasági kárt okozó vagy közegészségügyileg veszélyes állatbetegségek felszámolására — a Kormány jóváhagyásával — állami pénzeszközökkel támogatott mentesítési programot rendelhet el, továbbá kihirdeti a rendkívüli járványveszélyhelyzetet; i) rendkívüli járványveszély esetén feladatainak eredményes végrehajtására — a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter útján — a Kormány által külön biztosított térítés ellenében igénybe veheti a fegyveres erõknek és rendvédelmi szerveknek — kivéve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot — a veszélyeztetett területen állomásozó vagy javaslatára odavezényelt alakulatait; j) a nemzetközi állategészségügyi helyzet függvényében megteszi a szükséges intézkedéseket; k) az állami állategészségügyi szolgálat keretébe tartozó intézeteket hoz létre és szüntet meg, jóváhagyja az intézetek szervezeti és mûködési szabályzatát; 29 l) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. (2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátása során együttmûködik az érintett miniszterekkel, országos hatáskörû szervek vezetõivel, valamint a kamarával. 27. § (1) A miniszter állategészségügyi hatósági jogkörében a) 30 b) rendkívüli járványveszély esetén a veszélyeztetett területen elrendelheti a térítés ellenében történõ közcélú munkavégzést, létesítmény, szállító- és más eszköz, valamint anyag igénybevételét; c) engedélyezi az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalát. 29 Lásd a 82/2000. (X. 13.) FVM rendeletet. 30 A 27. § (1) bekezdésének a) pontját a 2001: XXII. törvény 25. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. (2) 31A miniszter az (1) bekezdés c) pontja szerinti engedélyt — az állati testbe nem kerülõ kórjelzõ anyagok kivételével — az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifõorvosi Hivatalával (a továbbiakban: ÁNTSZ OTH) egyetértésben adja ki. Az Országos Állategészségügyi Tanács 28. § (1) A miniszternek az állategészségügy irányításával kapcsolatos tevékenységét a kilenc fõbõl álló tanácsadó és véleményezõ testületként mûködõ Országos Állategészségügyi Tanács (a továbbiakban: Tanács) segíti. (2) A Tanács tagjait az egyetem, az állami állategészségügyi szolgálat és az állatorvosi szakmai érdekképviseletek által javasolt szakemberek közül a miniszter kéri fel. (3) A Tanács szervezeti és mûködési szabályzatát, éves munkatervét maga állapítja meg, és a miniszter hagyja jóvá. (4) A Tanács mûködési feltételeirõl a miniszter gondoskodik. A minisztérium állategészségügyi feladat- és hatásköre 29. § A minisztérium az állategészségügy irányítási, szervezési feladatainak keretében a) a miniszter által meghatározott körben ellátja az állami állategészségügyi szolgálat irányításával kapcsolatos egyes feladatokat; b) intézkedik az ez idáig ismeretlen betegség közvetlen veszélye esetén annak megelõzésére, felderítésére, felszámolására, valamint ilyen betegség esetén a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével az állami kártalanításról; c) meghatározza a kórokozókkal kapcsolatos tudományos, diagnosztikai és egyéb tevékenység feltételeit, és engedélyezi a tevékenység folytatását; d) egyes állatbetegségek területenkénti vagy országos elõfordulásának és a fertõzöttség mértékének tisztázására, továbbá élelmiszerekben és takarmányokban elõforduló maradékanyagok vizsgálatára felmérõ rendszert mûködtet, valamint ellenõrzõ vizsgálatokat végeztet; e) járványos állatbetegségek elleni védekezéshez szükséges elõzetes katasztrófatervet készít; f) gondoskodik a járványos állatbetegség megelõzéséhez, illetõleg felszámolásához szükséges ingyenes oltó- és kórjelzõ anyagokról; g) gondoskodik az állami állategészségügyi feladatok végrehajtásának megszervezésérõl; h) meghatározza a nemzetközi részvétellel tartott állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny feltételeit; i) vezeti az állatgyógyászati készítmények törzskönyvét és a kizárólag állatgyógyászati készítményt forgalmazók nyilvántartását; j) ellátja a jogszabályokban meghatározott radiológiai vizsgálati, ellenõrzési feladatokat; k) létrehozza és mûködteti a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges információs rendszert; l) vezeti az állatorvosok országos nyilvántartását; m) 32országosan szervezi a magánállatorvosok közcélú igénybevételét a Magyar Állatorvosi Kamara közremûködésével; [ n) 33járványveszély esetén annak megelõzésére, illetve felszámolására az ország egész területén irányítja a védekezést, melynek keretében az e törvényben foglalt feladatok ellátását 31 A 27. § (2) bekezdése a 2001: XXXIV. törvény 8. § a) pontja szerint módosított szöveg. 32 A 29. § m) pontja a 2001: XXII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg. 33 A 29. § n) pontját a 2001: XXII. törvény 15. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 25. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ az állategészségügyi hatóságok és az állategészségügyi szolgálat egyes szervei között az e törvényben foglaltaktól eltérõen is megállapíthatja. Intézkedését az Európai Unió Állandó Állategészségügyi Bizottsága felülvizsgálhatja.] 30. § A minisztérium állategészségügyi hatósági jogkörében a) engedélyezi az áruk országba való behozatalát, az országon való átszállítását és kivitelét; b) engedélyezi az állatgyógyászati készítmények üzemi méretû elõállítását, gyakorlati kipróbálását, továbbá engedélyezi azok forgalmazását; c) engedélyezi az állatgyógyászati készítmények behozatalát; d) megállapítja a takarmányokba keverhetõ állatgyógyászati készítmények körét; e) engedélyezi a testidegen takarmánykiegészítõket tartalmazó új takarmányok forgalomba hozatalát; f) 34engedélyezi — a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint az ÁNTSZ OTH hozzájárulásával — génmanipuláció útján elõállított állat behozatalát, valamint azon takarmány és állatgyógyászati készítmény elõállítását, kipróbálását, forgalmazását és behozatalát, amely genetikailag módosított organizmusok felhasználásával készült. 31. § A 26. § (1) bekezdés, h) , i) és a 27. § (1) bekezdés a) , b) pontjaiban meghatározott állami feladatok ellátásának költségeire a központi költségvetésben évenként járványvédelmi célelõirányzatot kell elkülöníteni. A célelõirányzat felhasználásáról a miniszter a költségvetési gazdálkodásról szóló jogszabályok szerint intézkedik. Az állomás állategészségügyi feladatai 32. § Az állomás az állategészségügy irányítási, szervezési feladatainak keretében a) illetékességi területén szervezi az állatbetegségek megelõzését, felderítését és felszámolását, továbbá a 26. § (1) bekezdés h) pontja alapján elrendelt mentesítési programok végrehajtását; b) 35laboratóriumot mûködtethet a hatósági döntések megalapozására; c) elrendeli a jogszabályokban elõírt állategészségügyi akciókat (kötelezõ védõoltások, diagnosztikai vizsgálatok, parazitózisok elleni védekezés stb.); d) az illetékes intézetek bevonásával kivizsgálja az oltási baleseteket, mérgezéseket, az állatgyógyászati készítmények hatása elmaradásának okát és intézkedik megelõzésükre, illetve megszüntetésükre; e) az e törvényben foglalt feladatainak ellátása során folyamatosan kapcsolatot tart az illetékességi területén levõ települési, a fõvárosban a fõvárosi önkormányzattal, a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatallal, az ÁNTSZ területi intézeteivel (a továbbiakban: Területi Intézet), a területileg illetékes környezetvédelmi hatósággal, valamint a kamara területi szerveivel; f) hatósági feladatai ellátására ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez; g) kijelöli a hatósági állatorvos székhelyét, mûködési területét és a 36., 37., 38. §-ok szerint meghatározza a feladatait; h) szükség esetén az illetékes hatósági állatorvos útján gondoskodik az állategészségügyi szolgáltatás nyújtásáról; csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. 34 A 30. § f) pontja a 2001: XXXIV. törvény 8. § b) pontja szerint módosított szöveg. 35 A 32. § b) pontja a 2001: XXII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg. i) ellátja a jogszabályban meghatározott élelmiszer- és takarmány-minõségellenõrzési feladatokat; j) részt vesz az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerének kialakításában és mûködtetésében. 33. § Az állomás elsõ fokú állategészségügyi hatósági jogkörében a) elrendeli a járványveszély esetén szükséges — jogszabályban meghatározott — hatósági intézkedéseket, ideértve a magánállatorvos és gazdálkodó szervezet (pl. vágóhíd, állathulla feldolgozó üzem) közcélú igénybevételét is; b) elrendeli az emberre is veszélyes betegségben elhullott vagy leölt állatok hullái és melléktermékei, a fertõzött anyagok, eszközök ártalmatlanná tételét és meghatározza annak módját, egyidejûleg értesíti a területileg illetékes települési önkormányzat jegyzõjét, a környezetvédelmi hatóságot, a vízügyi hatóságot, valamint a Területi Intézetet, amennyiben az ártalmatlanná tételre az erre hatóságilag engedélyezett helyen kívül vagy más módszerrel kerül sor; c) meghatározza — külön jogszabályban meghatározott esetekben — az idegen állományból származó állatok állategészségügyi megfigyelési célú elkülönítésének módját és idejét; d) elbírálja a külföldrõl érkezõ állatok fogadására kiválasztott, illetõleg kijelölt elkülönítõ alkalmasságát; e) állategészségügyi szempontból ellenõrzi a piac, az állatvásár, állatfelvásárlás, állatkereskedés, állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny, állatpanzió, állatmenhely, állatkert, vadaspark mûködését; f) engedélyezi az állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelõ, állatorvosi laboratórium létesítését és ellenõrzi azok mûködését; g) illetékességi területén ellenõrzi a hatósági állatorvosok, a települési önkormányzatok jegyzõje állategészségügyi hatósági tevékenységét; h) hatósági ellenõrzést gyakorol az illetékességi területén mûködõ magánállatorvosok tevékenysége felett, jogszabálysértés esetén saját hatáskörében eljár, vagy etikai eljárást kezdeményez a kamaránál, indokolt esetben a tevékenységet felfüggesztheti; i) engedélyezi a vágóhely, a vágóhíd, a húsbolt és egyéb élelmiszer-elõállító hely, a hatósági húsbolt mûködését, valamint az export állatrakodók létesítését, szállítóeszköz használatát; j) a nemzetközi elõírásoknak megfelelõen folyamatosan ellenõrzi az élelmiszer-elõállító hely export termelésre való alkalmasságát; k) járványügyi szempontból korlátozza, illetve megtiltja az állati eredetû élelmiszer, nyersanyag, kész élelmiszer felhasználását, forgalomba hozatalát, meghatározza a további eljárást, és szükség esetén értesíti az illetékes hatóságokat; l) az állati hulladék ártalmatlanná tétele keretében engedélyezi az állatifehérje-feldolgozó tevékenység folytatását. A több megye területén folytatott tevékenység engedélyezésérõl, a vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet székhelye (telephelye) szerint illetékes állomás — a tevékenységgel érintett állomások szakhatósági véleménye alapján — dönt; m) engedélyezi és ellenõrzi az élelmiszert elõállító üzemekbõl származó, takarmányként felhasználható melléktermékek felhasználását, továbbfeldolgozását vagy kezelését; n) ellenõrzi az állatgyógyászati készítmények elõállításának, forgalmazásának és felhasználásának feltételeit; o) elõzetes helyszíni ellenõrzést végez az állatgyógyászati készítmények forgalmazására jogosító engedély kiadása elõtt; p) ellenõrzi a takarmányokba keverhetõ állatgyógyászati készítmények felhasználását és forgalmazását; r) állategészségügyi szempontból ellenõrzi a takarmány-elõkeverékeket és -keverékeket gyártó üzemeket, valamint azok forgalmazását; s) intézkedik az elõírt engedéllyel, illetõleg bizonyítvánnyal érkezõ, de az azonossági vagy egyéb vizsgálatok során állategészségügyi kifogás alá esõ, e törvény hatálya alá tartozó áruk állategészségügyi hatósági felügyelet alá vételérõl; t) ellenõrzi az állatgyógyászati készítmények elõállítását, a végterméket, a forgalmazást és a felhasználást; u) járványügyi okok miatt elkülönített vágást rendelhet el; v) elrendeli az állategészségügyi szempontból külön eljárást igénylõ állati hulladék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét, meghatározza annak módját, és errõl tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot; z) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. 34. § Az állomás az állategészségügyi követelmények érvényesítése érdekében szakhatóságként a) járványügyi és higiéniai szempontból elõzetesen minõsíti az állattartási, állattenyésztési, szaporítási technológiákat, gépeket, eszközöket, berendezéseket, tenyésztõtelepeket; b) hozzájárul vagy megtagadja a hozzájárulást ba) 36a járványügyi felügyelet alá tartozó helyek (pl. állati eredetû nyerstermék- és hulladékgyûjtõ, -tároló, -feldolgozó, -forgalmazó hely, baromfikeltetõ, legelõ, úsztató) kialakításához, bb) 37állatvásár, állatrakodó, állatfelvásárló hely, állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny, állatmenhely, állatpanzió, állatkert, állatkereskedés, vadaspark, hullaégetõ létesítéséhez, bc) az állattartó és -forgalmazó hely, az élelmiszert elõállító és az állati eredetû élelmiszert forgalmazó hely, a takarmányelõállító, -forgalmazó és -tároló hely, a mesterséges termékenyítõ-, embrióátültetõ-, baromfi- és halkeltetõ állomás, a méhanyanevelõ telep létesítéséhez, átalakításához, bd) az állatkereskedelmi és -forgalmazási tevékenység foglalkozásszerû végzéséhez. A kerületi fõállatorvos feladatai 35. § 38A kerületi fõállatorvos illetékességi területén a) szervezi, irányítja és ellenõrzi a hatósági és hatósági feladatokat ellátó állatorvosok munkáját; b) állatleölési és kártalanítási ügyekben elsõ fokú hatóságként jár el. A hatósági állatorvos feladatai 36. § 39A hatósági állatorvos a) állatbetegség vagy annak gyanúja bejelentésekor, észlelésekor ellátja a járványügyi feladatokat, megteszi a járvány megelõzéséhez és felszámolásához szükséges mindazokat az intézkedéseket, amelyeket e törvény a feladat-, illetve a hatáskörébe utal; b) bejelentendõ állatbetegség gyanúja esetén bejelentést tesz az állomáshoz; c) elbírálja az idegen állományból származó állatok fogadásának helyén az állategészségügyi elkülönítés alá vétel feltételeit, illetve azokra javaslatot tesz; d) járványügyi szempontból ellenõrzi az állatrakodó és felvásárló helyek mûködését; 36 A 34. § ba) pontja a 2001: XXII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg. 37 A 34. § bb) pontja a 2001: XXII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg. 38 A 35. § a 2001: XXII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg. 39 A 36. § bevezetõ mondata a 2001: XXII. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. e) 40irányítja és ellenõrzi a jogszabályokban elõírt állategészségügyi feladatok (kötelezõ védõoltás, diagnosztikai vizsgálat, parazitózisok elleni védekezés stb.) végrehajtását, illetõleg indokolt esetben (külön jogszabályban meghatározottak szerint) részt vesz a végrehajtásban; f) 41külön jogszabályban foglaltak szerint elvégzi, illetve ellenõrzi a közfogyasztásra, illetve az egyéb okból levágott állat húsvizsgálatát; g) 42külön jogszabályban foglaltak szerint engedélyezi, illetve ellenõrzi az e törvény hatálya alá tartozó áruk belföldi szállítását; h) elvégzi az e törvény hatálya alá tartozó áruk nemzetközi forgalmának jogszabályban elõírt ellenõrzését, és kiállítja a szükséges állategészségügyi bizonyítványokat; i) 43külön jogszabályban foglaltak szerint ellenõrzi az országba behozott, e törvény hatálya alá tartozó áruk belföldi forgalmát és ellátja annak állategészségügyi felügyeletét; j) ellenõrzi az állategészségügyi szempontból külön eljárást igénylõ állati hulladék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét; k) ellenõrzi ka) az állattartónál, -forgalmazónál az állategészségügyi szabályok megtartását, az állatok egészségi állapotát, kb) az állategészségügyi szabályok megtartását az állatvásáron, piacon, felvásárlóhelyen, állatkiállításon, állatbemutatón, vadasparkban, állatversenyen, állatpanzióban, állatmenhelyen, állatkereskedésben, valamint az állatok állati eredetû termékek forgalmazásában, kc) a jogszabályban elõírt vizsgálatok, kezelések végrehajtását, kd) az állati eredetû élelmiszereknek feldolgozásra és emberi fogyasztásra való alkalmasságát, ke) az állatok szaporításának körülményeit, kf) az élelmiszer-elõállítóknál, -forgalmazóknál a járványügyi és élelmiszer-higiéniai elõírások megtartását, kg) a takarmány-elõállítóknál, -felhasználóknál, -forgalmazóknál a járványügyi és takarmányhigiéniai elõírások megtartását, kh) állategészségügyi és takarmányhigiéniai szempontból az állatok etetésére felhasználandó takarmányt, a legelõt, az itatóvizet, az állatok elhelyezésére szolgáló épületet, az állattartás során használt gépet, a berendezést, valamint az alkalmazott technológiát, ki) az állatgyógyászati készítmény forgalmazását és felhasználását; l) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat; [ m) 44külön jogszabályban meghatározott módon ellenõrzi: 1. a harmadik országból érkezõ szállítmányokat az EU külsõ határain, 2. a harmadik országba exportra kerülõ szállítmányokat – a feladás helyén, 3. az EU tagországokba exportra kerülõ szállítmányokat – a feladás helyén, 4. az EU tagországokból vagy harmadik országból érkezõ szállítmányokat a rendeltetési helyen, szúrópróbaszerûen.] 37. § (1) Az állategészségügyi határállomáson mûködõ hatósági állatorvos (a továbbiakban: határállomási állatorvos) 40 A 36. § e) pontja a 2001: XXII. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 41 A 36. § f) pontja a 2001: XXII. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 42 A 36. § g) pontja a 2001: XXII. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 43 A 36. § i) pontja a 2001: XXII. törvény 19. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. 44 A 36. § m) pontját a 2001: XXII. törvény 19. § (4) bekezdése iktatta a törvénybe, e módosító törvény 25. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. a) az országhatáron átmenõ forgalomban ellenõrzi az állategészségügyi rendelkezések megtartását, ellátja az országba behozott, kivitt és átszállított áruk állategészségügyi ellenõrzését; b) állategészségügyi ellenõrzés alá tartozó árunál ellenõrzi az elõírt elõzetes állategészségügyi engedély (a továbbiakban: engedély) meglétét és érvényességét, valamint az állatorvosi származási és egészségügyi bizonyítványt; c) ellenõrzi az áru azonosságát, a szállítóeszközt, az élõ állat egészségi állapotát és szállításra való alkalmasságát; d) megtiltja da) a beteg, a betegségre és a fertõzöttségre gyanús állatnak, illetõleg az ilyen állattól származó terméknek az országba való behozatalát, átszállítását vagy kivitelét, kivéve, ha jogszabály a behozatal esetében eltérõen rendelkezik, db) az elõírt engedély, illetõleg bizonyítvány nélkül érkezõ áru behozatalát, vagy Magyarországon való átszállítását, dc) az elõírt engedéllyel, illetõleg bizonyítvánnyal érkezõ, de a benne foglalt feltételeknek meg nem felelõ áru országba való beléptetését; e) az elõírt engedéllyel, illetõleg bizonyítvánnyal érkezõ, de az azonossági vagy egyéb vizsgálatok során állategészségügyi szempontból kifogás alá esõ árut, ha ea) közvetlenül szomszédos országból vagy átszállítási céllal érkezett, visszairányítja, eb) nem közvetlenül szomszédos országból, de magyarországi rendeltetéssel érkezett, az országba belépteti, egyidejûleg további intézkedés céljából értesíti a szállítmány rendeltetési helye és a határállomás helye szerint illetékes állomást és a minisztériumot; f) az áru beléptetésével egyidejûleg, értesíti a célállomás helye szerint illetékes állomást; g) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. (2) Az állategészségügyi ellenõrzés alá tartozó áru vámokmányainak kezelése és az országba való beléptetése csak a határállomási állatorvos által igazolt, jogszabályban meghatározott díjköteles vizsgálat elvégzése után történhet meg. (3) A határállomási állatorvos feladatainak ellátása során — a területileg illetékes állomás egyidejû tájékoztatásával — közvetlenül együttmûködhet a minisztériummal, valamint a vele azonos szintû szomszédos külföldi állategészségügyi szervekkel, a vám- és pénzügyõri szervekkel, a növényegészségügyi hatósággal, valamint a határõrizeti és egyéb szervekkel. 38. § (1) Az élelmiszer-higiéniai kirendeltségen mûködõ hatósági állatorvos (a továbbiakban: élelmiszer-higiénikus állatorvos) a) ellenõrzi az üzemre, a termelési technológiára és folyamatra, a tárolásra, a forgalmazásra, valamint az ezekben részt vevõ személyek számára elõírt élelmiszer-higiéniai feltételek megtartását; b) ellenõrzi a közfogyasztásra szánt állatokat kísérõ bizonyítványokat; c) elvégzi a vágóállat vizsgálatot és a levágott (elejtett, kifogott, gyûjtött) állatok húsvizsgálatát, az állati eredetû élelmiszerek vizsgálatát és elbírálja azok fogyaszthatóságát; d) érzékszervi és mûszeres vizsgálatot, mintavételt és kiegészítõ vizsgálatot végezhet, illetõleg laboratóriumi vizsgálatot végeztethet; e) igazolja az állati eredetû élelmiszerek fogyaszthatóságát; f) folyamatosan ellenõrzi az állatok, az állati eredetû élelmiszerek és -termékek forgalmazását; g) ellenõrzi a gyógyszergyártás céljára alkalmas állati szövetek és szervek gyûjtését; h) ellátja a 36. § f) , g) , h) , i) , j) , kb) , kc) , kd) , kf) pontja szerinti egyes feladatokat; i) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. (2) Az élelmiszer-higiénikus állatorvos együttmûködik a közegészségügyi, a környezetvédelmi hatóságokkal, valamint a fogyasztóvédelmi szervekkel. Az állategészségügy feladatkörébe tartozó tevékenységet folytató intézetek 39. § (1) Az országos, illetve a területi felelõsséggel mûködõ állategészségügyi intézetek nyilvános állategészségügyi laboratóriumként a) elsõsorban diagnosztikai és más szakmai vizsgálatokkal közremûködnek az állatbetegségek okainak megállapításában, a fertõzöttség felderítésében, a helyi és országos mentesítési és betegség-felszámolási programok végrehajtásában; b) közremûködnek a diagnosztikai módszerek folyamatos korszerûsítésében; c) a nemzetközi követelményekkel összhangban álló vizsgáló módszerek alkalmazása érdekében diagnosztikumokat és eszközöket állítanak elõ, illetve szereznek be; d) a minisztérium megbízása alapján tételes felmérõ és célvizsgálatokat végeznek, együttmûködve az állomásokkal; e) a minisztérium kijelölése alapján ellátják a referencia-laboratóriumi feladatokat; f) részt vesznek a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állategészségügyi szakemberek képzésében; g) vizsgálati eredményeiket az országos hatáskörû állategészségügyi intézet által mûködtetett országos diagnosztikai adattárban kezelik; h) együttmûködnek az illetékes egészségügyi szervekkel. (2) Az országos hatáskörû állategészségügyi intézet vizsgálja az állategészségügyi laboratóriumok szakmai mûködését. 40. § Az élelmiszervizsgálati feladatot ellátó intézet a szakterületén országos hatáskörrel a) tételes, felmérõ és célvizsgálatokat végez a mikrobiológia, a kémia és a radiológia területén; b) kijelölés alapján ellátja a referencia-laboratórium feladatait, az élelmiszer-vizsgáló laboratóriumok minõsítését és körvizsgálatokkal való ellenõrzését; c) folyamatosan végzi az élelmiszeripari gépek, berendezések higiéniai alkalmassági vizsgálatát, a vizsgálat eredményérõl szakértõi véleményt vagy alkalmassági bizonyítványt ad a gép használójának; d) részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állategészségügyi szakemberek képzésében. 41. § (1) Az állatgyógyászati oltóanyag- és gyógyszervizsgáló feladatokat ellátó intézet országos hatáskörû szakértõi intézményként közremûködik a) az állatgyógyászati készítmények törzskönyvezési eljárásában; b) az állatgyógyászati készítmények elõállítási körülményeinek és a végterméknek az ellenõrzésében; c) a külföldrõl behozott állatgyógyászati készítmények ellenõrzésében; d) az állatgyógyászati készítmények hatása elmaradásának okai és az oltási balesetek kivizsgálásában. (2) Az (1) bekezdésben leírt feladatokat ellátó intézet a) mûködteti az államilag elõírt állategészségügyi akciókhoz szükséges oltó- és kórjelzõ anyagok központi tárolóját és elosztóját; b) részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állategészségügyi szakemberek képzésében. A települési önkormányzat állategészségügyi feladatai 42. § (1) 45 (2) A települési önkormányzat kötelezõ feladatként gondoskodik a) az állati hulladék ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról; b) a település belterületén a kóbor ebek befogásával, õrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztetõ betegség tüneteit mutató vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról; c) 46az ebek veszettség elleni kötelezõ védõoltásának megszervezésérõl a kerületi fõállatorvos közremûködésével, nyilvántartás és összeírás alapján. (3) A fõváros belterületén a fõvárosi önkormányzat gondoskodik a kóbor ebek befogásával, õrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról. (4) A jegyzõ hatáskörébe tartozik a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek gyanúja esetén — a külön jogszabályban meghatározott — hatósági intézkedések megtétele, valamint a méhek vándoroltatásával kapcsolatos nyilvántartás vezetése. IV. Fejezet Záró rendelkezések Állategészségügyi bírság 43. § (1) 47Aki az 5. § (1) bekezdésében foglalt elõírásokat, valamint az 5. § (2)–(4) bekezdéseiben foglaltakat neki felróható módon megszegi, állategészségügyi bírsággal sújtandó. Állategészségügyi bírság kiszabásának nincs helye, ha a cselekménynek az állategészségügyi hatóság tudomására jutásától egy év, illetve a cselekmény elkövetésétõl három év eltelt. (2) Az állategészségügyi bírságot az állomás vezetõje határozatban állapítja meg. (3) A bírság legkisebb összege húszezer forint, legmagasabb összege egymillió forint. A bírság összegét az azt kiszabó állomás számlájára kell befizetni, a befolyt összeg felhasználásáról az állomás állategészségügyi feladatainak ellátására figyelemmel a minisztérium dönt. Hatályba léptetõ és módosító rendelkezések 44. § (1) Ez a törvény 1996. július 1. napján lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a) az állategészségügyrõl szóló 1981. évi 3. törvényerejû rendelet, valamint az azt módosító 1991. évi VII. törvény 4. §-a, 6. §-ának (2) bekezdése és az 1993. évi XVI. törvény; b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségû szervek feladat- és hatásköreirõl szóló 1991. évi XX. törvény 39. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 40. §-ának a) — c) pontja, 41. §-ának (1) bekezdése; c) a marhalevél kiváltásáról és kezelésérõl szóló 48/1993. (III. 24.) Korm. rendelet; d) a megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hivatalokról és egyes földmûvelésügyi szakigazgatási feladatokat megállapító jogszabályok módosításáról szóló 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 18. §-a. (2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételére a törvény hatálybalépése elõtt kiadott vállalkozói igazolványok és a tevékenység végzésére kiadott engedélyek további 180 napig érvényesek. 45 A 42. § (1) bekezdését a 2001: XXII. törvény 25. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. 46 A 42. § (2) bekezdésének c) pontja a 2001: XXII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg. 47 A 43. § (1) bekezdése a 2001: XXII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. A korábbi rendelkezések alapján állati hulladék ártalmatlanná tételét végzõ vállalkozók e határidõ alatt kötelesek a 10. § (1) bekezdése szerint új engedélyt kérni. A húspép gyártására kiadott engedélyek a törvény hatálybalépésétõl számított egy év elteltével hatályukat vesztik. (3) Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény 16. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A tenyésztési hatóság az állattenyésztés szervezési feladatainak keretében) ,, b) jogszabályban elõírt feladatmegosztás szerint, az állategészségügyi hatósággal együttmûködve kialakítja és mûködteti az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerét;'' (4) Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. §-a (2) bekezdésének 25. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások) ,,25. a járványügyi intézkedésként kezdeményezett állategészségügyi eljárás;'' 45. § Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg 1. a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat az Állategészségügyi Szabályzatban, így különösen 48 a) a kártalanítási eljárás részletes feltételeit, b) az állati hulladékok ártalmatlanná tételével kapcsolatos tevékenység részletes szabályait és a díjak mértékét a környezetvédelmi és területfejlesztési, valamint a népjóléti miniszterrel egyetértésben, c) az állategészségügyi korlátozó intézkedések feltételeit, d) a törvény hatálya alá tartozó áruk nemzetközi forgalmának állategészségügyi feltételeit, e) az élelmiszer-higiénia szabályait a népjóléti miniszterrel egyetértésben, f) a takarmányhigiénia szabályait a népjóléti miniszterrel egyetértésben, g) az állatok, az állati eredetû termékek, az élelmiszerek, a takarmányok forgalmára és szállítására vonatkozó feltételeket; 2. járványveszély esetén a közcélú igénybevétel díjazásának és költségtérítésének mértékét; 3. a térítésköteles feladatok körét, díjtételeit és eljárási szabályait; 49 4. az állatgyógyászati készítmények elõállítását, törzskönyvezését, forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását; 50 5. a marhalevél kiváltására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat; 51 6. 52a járványügyi intézkedés esetén járó kártalanítás felsõ határát évenként, a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett inflációs ráta alapján, annak közzétételétõl számított 30 napon belül; 48 Lásd a 41/1997. (V. 28.) FM rendeletet. 49 Lásd a 64/1997. (IX. 16.) FM rendeletet, a 93/1997. (XI. 28.) FM rendeletet. 50 Végrehajtására lásd a 22/1996. (VII. 9.) FM rendeletet és az azt módosító 8/1998. (III. 18.) FM rendeletet. Lásd a 72/1999. (VIII. 31.) FVM, a 9/2001. (III. 30.) EüM-FVM együttes rendeletet. 51 Végrehajtására lásd a 21/1996. (VII. 9.) FM rendeletet. 52 A 45. § 6. pontja a 2001: XXII. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 25. § (2) bekezdése alapján a 6. pont a Magyar Köztársaságnak az Európai 7. a 19. §-ban foglaltak szerinti további állategészségügyi feltételeket; illetõleg 8. kijelölje az állategészségügy feladatkörébe tartozó tevékenységet folytató intézeteket. 9. 53létrehozza az állati eredetû élelmiszerek elõállítás-biztonságához kapcsolódó, e törvényben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat ellátó intézményt és állapítsa meg a mûködésével kapcsolatos szabályokat; 10. 54állapítsa meg az állatgyógyászatban használt elektro-orvosi eszközök használatára vonatkozó szabályokat; 11. 55állapítsa meg az Európai Közösség állategészségüggyel kapcsolatos egyes jogszabályaival való harmonizációt szolgáló szabályokat. Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés 56 46. § 57Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következõ jogszabályaival részben összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a) a Tanács 64/432/EGK irányelve a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintõ állategészségügyi problémákról; b) a Tanács 80/217/EGK irányelve a klasszikus sertéspestis ellenõrzésére szolgáló közösségi szintû intézkedések bevezetésérõl; c) a Tanács 82/894/EGK irányelve a Közösségen belül bejelentendõ állatbetegségekrõl; d) a Tanács 85/511/EGK irányelve a ragadós száj- és körömfájás ellen hozott közösségi intézkedések bevezetésérõl; e) a Tanács 89/662/EGK irányelve az egységes belsõ piacra figyelemmel a Közösségen belüli kereskedelem állategészségügyi ellenõrzésének szabályozásáról; f) a Tanács 90/425/EGK irányelve az élõ állatok és állati eredetû termékek Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazható állategészségügyi és állattenyésztési ellenõrzésekrõl a belsõ piac kiterjesztésére figyelemmel; g) a Tanács 91/496/EGK irányelve a Közösségbe harmadik országból behozott állatok állategészségügyi vizsgálatának megszervezését meghatározó elvekrõl és a 89/622/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK számú irányelvek módosításáról. 1. számú melléklet az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvényhez Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek 1. ragadós száj- és körömfájás 2. hólyagos szájgyulladás 3. sertések hólyagos betegsége (SVD) 4. keleti marhavész Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szrezõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti. 53 A 45. § 9. pontját a 2001: XXII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta a törvénybe. 54 A 45. § 10. pontját a 2001: XXII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta a törvénybe. 55 A 45. § 11. pontját a 2001: XXII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta a törvénybe. 56 A címet a 2001. évi XXII. törvény 23. §-a iktatta a törvénybe. 57 A 46. §-t a 2001: XXII. törvény 23. §-a iktatta a törvénybe. 5. kiskérõdzõk pestise 6. szarvasmarhák ragadós tüdõlobja 7. bõrcsomósodáskór 8. Rift-völgyi láz 9. kéknyelv betegség 10. juhhimlõ és kecskehimlõ 11. afrikai lópestis 12. afrikai sertéspestis 13. klasszikus sertéspestis 14. madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) 15. Newcastle-betegség (baromfipestis) 16. szarvasmarhák gümõkórja 17. fertõzõ sertésbénulás 18. veszettség 19. takonykór 20. tenyészbénaság 21. lovak fertõzõ kevésvérûsége 22. 58lovak agy- és gerincvelõ gyulladásai (keleti, nyugati, venezuelai) 23. nyulak vérzéses betegsége 24. mézelõ méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása 25. szarvasmarhák szivacsos agyvelõbántalma (BSE) 26. 59tengeri kagylók betegségei (Bonamia ostreae, Mareilia refringens) 27. brucellózis 28. kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladása) 29. Aujeszky-féle betegség 30. lépfene 31. rühösség 32. szarvasmarhák enzootikus leukózisa 33. ponytfélék tavaszi virémiája 34. pisztrángfélék fertõzõ vérképzõszervi elhalása 35. 60súrlókór (scrapie) 36. 61pisztrángok vírusos vérfertõzése (VHS) 2. számú melléklet az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvényhez 62 A járványügyi intézkedések elrendelése esetén járó kártalanítás mértéke 58 Az 1. számú melléklet 22. pontja a 2001: XXII. törvény 24. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. 59 Az 1. számú melléklet 26. pontja a 2001: XXII. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 60 Az 1. számú melléklet 35. pontját a 2001: XXII. törvény 24. § (3) bekezdése iktatta a törvénybe. 61 Az 1. számú melléklet 36. pontját a 2001: XXII. törvény 24. § (3) bekezdése iktatta a törvénybe. 62 A 2. számú melléklet a 2001: XXII. törvény 25. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti. 1. A törvény 8. § (1) bekezdése alapján járó kártalanítás mértéke az állat, az anyag, eszköz vagy tárgy forgalmi értékének 90%-a, azonban állatfajonként nem haladhatja meg az alábbi legmagasabb egyedenkénti összegeket: ló 450 000 Ft szarvasmarha 200 000 Ft sertés 70 000 Ft juh 20 000 Ft kecske 10 000 Ft baromfi 1 500 Ft méhcsalád 6 000 Ft házinyúl 1 000 Ft 2. A kártalanítási összeget csökkenteni kell a) 10 százalékkal, ha az érintett állományban — szarvasmarhából 300-nál — sertésbõl 3 000-nél — baromfiból 20 000 tojónál vagy 30 000 hízóbaromfinál többet tartanak; b) 20 százalékkal, ha az érintett állományban — sertésbõl 6 000-nél — baromfiból 50 000 tojónál vagy 100 000 hízóbaromfinál többet tartanak. 3. számú melléklet az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvényhez A marhalevél kiváltásáért, kezeléséért fizetendõ díj mértéke 1. Ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly esetében a) a marhalevél elsõ ízben történõ kiváltásáért 300 Ft b) a marhalevél másodlat kiállításáért 300 Ft c) irányítási intézkedés rávezetéséért 200 Ft d) állategészségügyi igazolás meghosszabbításáért 50 Ft 2. Sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett vadon élõ, hasított körmû haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, õz, szarvas, muflon) esetében a) az egyedi marhalevél elsõ ízben történõ kiváltásáért 100 Ft b) az 1. pont b) , c) , d) pontjaiban felsorolt eljárási intézkedésekért egységesen 50 Ft 3. A 2. pontban felsorolt állatoknál a) elsõ ízben kiváltott közös marhalevélért, 1—35 db esetében 100 Ft b) az 1. pont b) , c) , d) pontjaiban felsorolt eljárási intézkedésekért egységesen 50 Ft 4. A közös marhalevélrõl történõ lejegyzésért az állatok számától függetlenül, egységesen 100 Ft 5. Elveszett marhalevél pótlásáért az elsõ ízben történõ kiváltásért fizetendõ díj kétszeresét kell fizetni. 6. Megrongálódott marhalevél pótlásáért az elsõ ízben történõ kiváltásért fizetendõ díjat kell fizetni. 7. A tulajdonosváltozás rávezetéséért az elsõ ízben történõ kiváltásért fizetendõ díjat kell fizetni. 8. A díj magában foglalja a marhalevél nyomtatvány költségét is.