Decree No. 36 of 1997 of the Ministry of Environmental Protection on the territory of competence of environmental protection inspectorates and national park authorities

36/1997. (XII. 8.) KTM rendelet a környezetvédelmi felügyelõségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok illetékességi területérõl A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (8) bekezdésének a) pontjában és a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 57. § ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A környezetvédelmi felügyelõségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok feladat és hatáskörérõl, továbbá a Környezet- és Természetvédelmi Fõfelügyelõségrõl szóló 211/1997. (XI. 26.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt környezetvédelmi felügyelõségek (a továbbiakban: felügyelõség) illetékességi területét a rendelet 1. számú melléklete , a nemzeti park igazgatóságok illetékességi területét pedig a rendelet 2. számú melléklete szerint állapítom meg. 2. § Ez a rendelet a kihirdetést követõ 5. napon lép hatályba, a már megindult elsõ fokú hatósági eljárásokat azonban a korábbi rendelkezéseknek megfelelõen kell befejezni. 1. számú melléklet a 36/1997. (XII. 8.) KTM remdelethez A környezetvédelmi felügyelõségek illetékességi területe, szakmai területi kapcsolatai I. Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség Székhelye: Gyõr Illetékességi területe: 1. Gyõr megyei jogú város közigazgatási területe. 2. Sopron megyei jogú város közigazgatási területe. 3. Tatabánya megyei jogú város közigazgatási területe. 4. Gyõr-Moson-Sopron megye – kivéve Csáfordjánosfa, Csér, Egyházasfalu, Gyalóka, Iván, Répcevis, Sopronhorpács, Szakony, Und, Zsira közigazgatási területét. 5. Komárom-Esztergom megye teljes közigazgatási területe. 6. Vas megyébõl Csánig, Csönge, Jákfa, Kenyeri, Nick, Otffyasszonyfa, Pápóc, Rábapaty, Répcelak, Uraiújfalu közigazgatási területe. 7. Veszprém megyébõl Egyházaskeszõ, Kemenesszentpéter, Malomsok, Marcaltõ, Várkeszõ közigazgatási területe. Általános területi kapcsolattartása: Gyõr, Sopron, Tatabánya megyei jogú városok, Gyõr-Moson-Sopron, Komárom Esztergom, Vas és Veszprém megye Jogszabályban meghatározott szakhatósági közremûködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban: a) folyószabályozási: a Duna a nyugati országhatártól az Ipoly-torkolatig (1850–1708 fkm) 142 km, a Mosoni Duna-ág 122 km és az Iparcsatorna 2,4 km szakasza, a Rába a sárvári vasúti hídtól a torkolatig 86 km hosszban, továbbá a Marcalnak Mórichida (Új Malomsok) alatti, vagyis a vízügyi igazgatóság illetékességi területének déli határától a torkolatig terjedõ szakasza 22 km hosszban; valamint a Fertõ tó; b) árvízvédelmi: a Duna jobb part a rajkai országhatár és Pilismarót között, a Lajta mindkét part, a Lajta jobb és bal parti csatornák, valamint az összekötõ csatorna jobb és bal parti töltései, a Mosoni-Duna jobb és bal parti töltései, a Rábca mindkét oldali töltése Bõsárkány és Gyõr között, a Répce árapasztó töltései Répcelakig, illetve Répceszemeréig, a Rába jobb és bal parti töltése Sárvár és Gyõr között, a Marcal bal és jobb parti védvonal a Bakonyér visszatöltésezésével együtt. II. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelõség Székhelye: Budapest Illetékességi területe: 1. Budapest fõváros közigazgatási területe. 2. Salgótarján megyei jogú város közigazgatási területe. 3. Heves megyébõl Apc, Boldog, Hatvan, Heréd, Lõrinci, Nagykökényes, Zagyvaszántó közigazgatási területe. 4. Nógrád megye teljes közigazgatási területe. 5. Pest megye – kivéve Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemõ, Dánszentmiklós, Jászkarajenõ, Kocsér, Köröstetétlen, Mikebuda, Nagykõrös, Nyársapát, Pilis, Tápiószõlõs, Törtel, Újszilvás közigazgatási területét. Általános területi kapcsolattartása: Budapest fõváros, Salgótarján megyei jogú város, Pest és Nógrád megye. Jogszabályban meghatározott szakhatósági közremûködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban: a) folyószabályozási: a Duna az Ipoly-torkolattól a dunaföldvári hídig (1708,2–1560,5 fkm) 147,7 km, a Szentendrei-Duna-ág 32 km és a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág 58 km hosszban, az Ipoly szlovák–magyar határszakasza 141 km hosszban, a Zagyva Jobbágyitól a jászfelsõszentgyörgyi elbontott hídig 41 km hosszban; b) árvízvédelmi: a Duna jobb part Pilismarót–Dunafüred között, a Duna bal part Szob–Dunaegyháza között, a Szentendrei-sziget és Csepel-sziget védvonalai – kivéve Budapest és Szentendre saját szervezettel védekezõ városok védvonalait –, a Zagyva mindkét parti védvonalai Jobbágyi és Jászfelsõszentgyörgy között, és az Ipoly bal parti védvonalai. c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a illetékességi területén lévõ belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévõ vízilétesítmények, ezen kívül Bács-Kiskun megyében: Kunpeszér határában a XX. jelû belvízcsatorna; Kunszentmiklós határában a XXXI. jelû belvízcsatornának a XXXIII. jelû belvízcsatorna betorkolása feletti szakasza; Tass határában az I. fõcsatorna és a Szivárgó-csatorna. Jász-Nagykun-Szolnok megyében: a Galga és az Egyesült-Tápió patakok. Fejér megyében: Kígyós, Sajgó, Etyeki, Mányi, Zámori patakok és mellékágaikat érintõ engedélyezési eljárásokban. III. Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelõség Székhelye: Baja Illetékességi területe: 1. Baranya megyébõl Homorúd közigazgatási területe. 2. Bács-Kiskun megye – kivéve Balotaszállás, Bócsa, Bugac, Bugacpusztaháza, Csólyospálos, Fülöpjakab, Gátér, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kecskemét, Kelebia, Kiskunfélegyháza Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kömpöc, Kunfehértó, Kunszállás, Lakitelek, Móricgát, Nyárlõrinc, Pálmonostora, Petõfiszállás, Szank, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszakécske, Tompa, Városföld, Zsana közigazgatási területe. 3. Tolna megyébõl a Paksi Atomerõmû területe. Általános szakmai terület kapcsolattartása: Kecskemét megyei jogú város, Baranya, Bács-Kiskun megyék, valamint az illetékességi területen mûködõ más hatóságok. Jogszabályban meghatározott szakhatósági közremûködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban: a) folyószabályozási: a Duna a dunaföldvári hídtól a déli országhatárig (1560–1433 fkm) 127 km és a Ferenc csatorna a bajai kiágazástól az országhatárig 34 km hosszban; b) árvízvédelmi: a Duna bal part Solt–déli országhatár között; c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a illetékességi területén lévõ belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévõ vízilétesítmények, ezen kívül Bács-Kiskun megyében: Bócsa község határában a VII. számú csatorna; Rekettye–Bogárzó-csatorna Kiskunhalas közigazgatási területén. Pest megyében: Tatárszentgyörgy határában a XXIII. jelû belvízcsatorna: Bugyi határában a Duna-völgyi fõcsatorna a Kunpeszér–Bugyi közútig. IV. Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség Székhelye: Székesfehérvár Illetékességi területe: 1. Székesfehérvár megyei jogú város közigazgatási területe. 2. Dunaújváros megyei jogú város közigazgatási területe. 3. Szekszárd megyei jogú város közigazgatási területe. 4. Veszprém megyei jogú város közigazgatási területe. 5. Baranya megyébõl Ófalu közigazgatási területe. 6. Fejér megye teljes közigazgatási területe. 7. Somogy megyébõl Balatonszabadi, Kánya, Siófok, Siójut, Tengõd közigazgatási területe. 8. Tolna megye – kivéve Attala, Csikóstõttõs, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcsõ, Kismányok, Lápafõ, Nagymányok, Nak, Váralja, Várong közigazgatási, valamint Paks városában a Paksi Atomerõmû területét. 9. Veszprém megye – kivéve Egyházaskeszõ, Kemeneshõgyész, Kemenesszentpéter, Magyargencs, Malomsok, Marcaltõ, Várkeszõ közigazgatási területét. Általános szakmai területi kapcsolattartása: Dunaújváros, Szekszárd, Székesfehérvár, Veszprém megyei jogú városok, Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém megyék, valamint az illetékességi területen mûködõ más hatóságok. Jogszabályban meghatározott szakhatósági közremûködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban: a) folyószabályozási: a Balaton és a Velencei-tó; a Sió a Balatontól a torkolatig; b) árvízvédelmi: a Duna jobb part Ercsi–Adony és Bölcske–Báta között, a Szt. László bal parti és a Váli vízfolyás jobb és bal parti torkolati szakasz, a Sió Simontornya–Sióagárd közötti bal parti, Sióagárd és Sió-torkolat közötti jobb és bal parti, a Sióba ömlõ Völgységi árok torkolati szakaszának kétparti töltései, a Nádor-csatorna Kölesd alatti jobb és bal parti töltései; c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vizilétesítmények: a illetékességi területén lévõ belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévõ vízilétesítmények, ezen kívül Baranya megyében: Mágocs határában a Kapos-csatorna jobb parti oldala és jobb parti depóniája. Tolna megyében: Kaposszekcsõ és Csikóstõttõs határában a Kapos-csatorna jobb parti depóniája a Dombóvár–Kaposszekcsõ út hídjától lefelé; Nak határában a Kis-Konda patak. V. Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség Székhelye: Pécs Illetékességi területe: 1. Pécs megyei jogú város közigazgatási területe. 2. Kaposvár megyei jogú város közigazgatási területe. 3. Baranya megye – kivéve Homorúd, Ófalu közigazgatási területét. 4. Somogy megye – kivéve Balatonszentgyörgy, Balatonszabadi, Csákány, Fõnyed, Hollád, Iharosberény, Inke, Kánya, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemesvid, Pogányszentpéter, Sávoly, Siófok, Siójut, Somogysámson, Somogysimonyi, Somogyzsitva, Szegerdõ, Szõkedencs, Tapsony, Tengõd, Tikos, Varászló, Vése, Vörs közigazgatási területét. 5. Tolna megyébõl Attala, Csikóstõttõs, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcsõ, Kismányok, Lápafõ, Nagymányok, Nak, Váralja, Várong közigazgatási területe. Általános területi kapcsolattartása: Pécs, Kaposvár megyei jogú városok, Baranya és Somogy megye. Jogszabályban meghatározott szakhatósági közremûködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban: a) folyószabályozási: a Dráva a Mura torkolatától az országhatárig (236–225 fkm és 200–68 fkm) 143 km hosszban; b) árvízvédelmi: a Duna jobb part Mohács és a déli országhatár között, a Dráva bal part Korcsina átvágás és Eperjes között, a Fekete-víz bal partja a Pécsi-víz torkolata és a Dráva között, a Pécsi víz bal partja Kémes és a Fekete-víz között, a Fekete-víz jobb partja a cuni híd és a Dráva között; c) kisvízfolyások és belvízcsatornák és vízilétesítmények: A illetékességi területén lévõ belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévõ vízilétesítmények, ezen kívül Tolna megyében: Dombóvár határában a Kapos-vízfolyás medre a dombóvár–kaposszekcsõi út hídjától vízfolyás szerint felfelé; Váralja, Kismányok és Nagymányok határában a Völgységi patak medre. VI. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség Székhelye: Szombathely Illetékességi területe: 1. Nagykanizsa megyei jogú város közigazgatási területe. 2. Szombathely megyei jogú város közigazgatási területe. 3. Zalaegerszeg megyei jogú város közigazgatási területe. 4. Gyõr-Moson-Sopron megyébõl Csáfordjánosfa, Csér, Egyházasfalu, Gyalóka, Iván, Répcevis, Sopronhorpács, Szakony, Und, Zsira közigazgatási területe. 5. Somogy megyébõl Balatonszentgyörgy, Csákány, Fõnyed, Hollád, Iharosberény, Inke, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemesvid, Pogányszentpéter, Sávoly, Somogysámson, Somogysimonyi, Somogyzsitva, Szegerdõ, Szõkedencs, Tapsony, Tikos, Varászló, Vése, Vörs közigazgatási területe. 6. Vas megye – kivéve Csánig, Csönge, Jákfa, Kenyeri, Nick, Ostffyasszonyfa, Pápóc, Rábapaty, Répcelak, Uraiújfalu közigazgatási területét. 7. Veszprém megyébõl Kemeneshõgyész, Magyargencs közigazgatási területe. 8. Zala megye teljes közigazgatási területe. Általános területi kapcsolattartása: Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa megyei jogú városok, Vas és Zala megye. Jogszabályban meghatározott szakhatósági közremûködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban: a) folyószabályozási: a Mura az országhatártól a torkolatig (48 km), a Rába a sárvári vasúti hídtól az országhatárig (126 km); b) árvízvédelmi: a Zala árvízvédelmi rendszer Bókaháza és a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer között, a Mura bal parti árvízvédelmi rendszer, a Rába árvízvédelmi rendszer a sárvári vasúti híd és az országhatár között; c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a illetékességi területén lévõ belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévõ vízilétesítmények, ezen kívül Vas megyében a Répcének a répcelaki osztómû feletti szakaszán az országhatárig; a Kõris patak a jákfai hídtól felfelé: a Marcal a Gyõr-Moson-Sopron, Veszprém megyék határától (Mórichida) Vas és Veszprém megyék határáig (Megyer). VII. Felsõ-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelõség Székhelye: Nyíregyháza Illetékességi területe: 1. Nyíregyháza megyei jogú város közigazgatási területe. 2. Hajdú-Bihar megyébõl Téglás közigazgatási területe. 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – kivéve Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári közigazgatási területét. Általános területi kapcsolattartása: Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Jogszabályban meghatározott szakhatósági közremûködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban: a) folyószabályozási: a Tisza a tiszabecsi országhatártól a Bodrog-torkolatig (744,8–543,7 fkm), Túr az országhatártól a torkolatig 30 km és a Szamos az országhatártól a torkolatig 49,5 km hosszban; b) árvízvédelmi: a Tisza jobb part Tarpa–Lónya között; Tisza bal part Tiszabecs–Rakamaz között, a Batár bal part Kispalád–Tiszabecs között, a Túr jobb és bal part Garbolc–Tiszakóród között, a Palád jobb és bal part, a Sáréger jobb és bal part, a Szamos jobb és bal part az országhatár és Olcsva, illetõleg Olcsvaapáti között a Kraszna jobb és bal part Ágerdõ– Vásárosnamény között, a Lónyay-fõcsatorna jobb és bal part, valamint a Lónyay fõcsatorna bal parti szakaszán beömlõ Nyíri-fõfolyások visszatöltésezett torkolati szakaszai; c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vizilétesítmények: a illetékességi területén lévõ belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévõ vízilétesítmények, ezen kívül Hajdú-Bihar megyébõl: Hajdúhadház határában a Hadházi (VIII/7–2.) mellékág, Téglás határában a Téglási (VIII/7.) mellékág. VIII. Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelõség Székhelye: Miskolc Illetékességi területe: 1. Eger megyei jogú város közigazgatási területe. 2. Miskolc megyei jogú város közigazgatási területe. 3. Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes közigazgatási területe. 4. Heves megye – kivéve Apc, Átány, Boldog, Erdõtelek, Hatvan, Heréd, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlõ, Lõrinci, Nagykökényes, Pély, Sarud, Tarnaszentmiklós, Tenk, Tiszanána, Zagyvaszántó közigazgatási területét. 5. Jász-Nagykun-Szolnok megyébõl Jászágó, Jászárokszállás, Jászdózsa közigazgatási területe. Általános területi kapcsolattartása: Miskolc, Eger megyei jogú városok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye. Jogszabályban meghatározott szakhatósági közremûködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban: a) folyószabályozási: a Tisza a Bodrog-torkolattól Tiszabábolnáig (543,75–440,00 fkm) 103,75 km, a Bodrog az országhatártól a torkolatig 51,1 km, a Hernád az országhatártól a torkolatig 118,4 km és a Sajó az országhatártól a torkolatig 125,1 km hosszban; b) árvízvédelmi: a Tisza jobb part Zemplénagárd–Sarud között, a Bodrog jobb és bal part az országhatár és a Tisza között, a Hernád jobb és bal part az országhatár és a torkolat között a Gönci, Vadász és Garadna patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Takta mindkét parti töltései Szerencs és a torkolat között, a Sajó jobb és bal part Sajópüspöki és a torkolat között, a Szinva, Mercse, Hangony, Vörös J., Szuha, Szörnyûvölgyi, Keleméri, Névtelen patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Csincse, Eger és Rima mindkét parti torkolati szakaszai, a Laskó visszatöltésezett szakaszának bal partja, a Tana két part Kál–Jászjákóhalma közötti szakasza a Zagyváig, a Tarna jobb parti mellékvízfolyásainak a Tarnóca, Bene, Gyöngyös, Gyangya és Szarvágy, Ágói patakok visszatöltésezett szakaszai; c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vizilétesítmények: a illetékességi területén lévõ kisvízfolyások, belvízvédelmi csatornák és az azokon lévõ vizilétesítmények, ezen kívül Heves megyében: Sarud határában a Laskó patak medre; Sarud, Tiszanána, Kömlõ határában a Csincsa belvízcsatorna vízgyûjtõ területe. Jász-Nagykun-Szolnok megyében: Jászberény határában az Ágói patak és a bal parti vízgyûjtõje, a Tarna patak és a bal parti vízgyûjtõje, Jászjákóhalma határában a Tarna patak. Nógrád megyében: a ceredi Tarna patak, a Zabar, Kõverõ, Utas patakok, Verscsátér és a Szilas patak. IX. Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelõség Székhelye: Debrecen Illetékességi területe: 1. Debrecen megyei jogú város közigazgatási területe. 2. Hajdú-Bihar megye – kivéve Téglás közigazgatási területe. 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébõl Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvár közigazgatási területe. Általános területi kapcsolattartása: Debrecen megyei jogú város, Hajdú-Bihar megye. Jogszabályban meghatározott szakhatósági közremûködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban: a) folyószabályozási: a Berettyó az országhatártól a torkolatig, Hortobágy–Berettyó Bucsától az Ágotai hídig; b) árvízvédelmi: a Tisza bal part Rakamaz–Tiszafüred között, a Keleti-fõcsatorna visszatöltésezett mindkét parti védtöltésével, a Tiszavasvári zsilipig, a Hortobágy–Berettyó bal part Nádudvar–Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár–Darvas között, a Berettyó bal part országhatár Sebes-Körös között, a Berettyóba torkoló Ér- és Kálló-fõcsatorna visszatöltésezett jobb és bal partja (az Ér-fõcsatornának az országhatárig, a Kálló fõcsatornánál a Bakonszegi útig), a Sebes-Körös jobb part az országhatár és a Berettyó torkolat között; c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vizilétesítmények: a illetékességi területére esõ belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévõ vízilétesítmények, ezen kívül Békés megyében: Ecsegfalva határában a Sárréti-fõcsatorna. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: Nyírbéltek határában az országhatárt metszõ Penészleki belvízcsatornák. Jász-Nagykun-Szolnok megyében: Tiszaörs és Tiszaigar határában a Sarkad–Mérges–Sáros-ér. X. Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelõség Székhelye: Szolnok Illetékességi területe: 1. Szolnok megyei jogú város közigazgatási területe. 2. Heves megyébõl Átány, Erdõtelek, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlõ, Pély, Sarud, Tarnaszentmiklós, Tenk, Tiszanána közigazgatási területe. 3. Jász-Nagykun-Szolnok megye – kivéve Jászágó, Jászárokszállás, Jászdózsa közigazgatási területét. 4. Pest megyébõl Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemõ, Dánszentmiklós, Jászkarajenõ, Kocsér, Köröstetétlen, Mikebuda, Nagykõrös, Nyársapát, Pilis, Tápiószõlõs, Törtel, Újszilvás közigazgatási területe. Általános területi kapcsolattartása: Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye. Jogszabályban meghatározott szakhatósági közremûködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban: a) folyószabályozási: a Tisza Tiszabábolnától Csongrád város északi közigazgatási határáig (Csongrád–Bokros) (440,0–253,8 fkm) 186,2 km hosszban, a Kiskörei-tározó a Tisza 440,0 fkm-ig, a Zagyva a jászfelsõszentgyörgyi vízmércétõl a torkolatig 83,9 km hosszban; b) árvízvédelmi: a Tisza jobb part Sarudtól az Alpári magaspartig (Lakitelek–Alpár közigazgatási határáig), a Laskó visszatöltésezett szakaszának jobb partja, Tisza bal part a tiszafüredi vasúti hídtól a Hármas-Körös torkolatáig, a Zagyva mindkét partja Jászfelsõszentgyörgy– Szolnok között, a Tápió jobb és bal part visszatöltésezett szakasza Tápiógyörgyéig, a Német-éri-fõcsatorna mindkét parti töltései, Hortobágy–Berettyó jobb parti töltése, a Német-éri-fõcsatorna és a Hármas-Körös közötti szakaszon, a Hármas-Körös jobb parti szakasza a Hortobágy–Berettyó torkolat és a Tisza között; c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények: a illetékességi területén lévõ belvízvédelmi csatornák, az ezeken lévõ vízügyi létesítmények, ezen kívül Heves megyében: Dormánd, Füzesabony, Kál, Kompolt, Kápolna és Kerecsend határában a Hanyi belvízi fõcsatorna vízrendszeréhez tartozó mellékcsatornák. Pest megyében: Tápiószentmárton határában a Perje-felsõ-, Söregi- és Kutyatejes-csatornák. Kiemelt vízilétesítmények: a Kiskörei Vízlépcsõ, a Kiskörei-tározó, a Nagykunsági-fõcsatorna (Keleti-ág, Nyugati ág, NK III–2), a Jászsági-fõcsatorna. XI. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelõség Székhelye: Szeged Illetékességi területe: 1. Hódmezõvásárhely megyei jogú város közigazgatási területe. 2. Kecskemét megyei jogú város közigazgatási területe. 3. Szeged megyei jogú város közigazgatási területe. 4. Bács-Kiskun megyébõl Balotaszállás, Bócsa, Bugac, Bugacpusztaháza, Csólyospálos, Fülöpjakab, Gátér, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kecskemét, Kelebia, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kömpöc, Kunfehértó, Kunszállás, Lakitelek, Móricgát, Nyárlõrinc, Pálmonostora, Petõfiszállás, Szank, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszakécske, Tompa, Városföld, Zsana közigazgatási területe. 5. Békés megyébõl Almáskamarás, Battonya, Békéssámson, Csanádapáca, Dombegyháza, Gádoros, Kardoskút, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesegyháza, Mezõhegyes, Mezõkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Tótkomlós, Végegyháza közigazgatási területe. 6. Csongrád megye teljes közigazgatási területe. Általános területi kapcsolattartása: Szeged, Kecskemét, Hódmezõvásárhely megyei jogú városok, Csongrád megye. Jogszabályban meghatározott szakhatósági közremûködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban: a) folyószabályozási: a Tisza Csongrád város északi közigazgatási határától (Csongrád–Bokros) a déli országhatárig (253,8–159,6 fkm) 94,2 km és a Maros a keleti országhatártól a torkolatig 49,6 km hosszban; b) árvízvédelmi: a Tisza jobb part alpári magaspart (Lakitelek–Alpár közigazgatási határ) – déli országhatár közötti szakasza, a Dong-éri-fõcsatorna torkolati szakaszának jobb és bal parti visszatöltésezése, a Tisza bal part a Hármas-Körös torkolattól a déli országhatárig, a Hármas-Körös bal part a Horgavölgy-ér mellékága alatti Darurampától a Tiszáig, a Maros mindkét parti töltés az országhatár és a torkolat között, a Sámson–Apátfalvi fõcsatorna jobb és bal parti töltése a Maros és a Királyhegyesi-fõcsatorna között; c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vizilétesítmények: az illetékességi területén lévõ belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévõ vízilétesítmények, ezen kívül Békés megyében: Mágócs-éri-fõcsatorna Csorvás közigazgatási területén, Bács-Kiskun megyében: Félegyházi-vízfolyás Helvécia közigazgatási területén. XII. Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelõség Székhelye: Gyula Illetékességi területe: 1. Békéscsaba megyei jogú város közigazgatási területe. 2. Békés megye – kivéve Almáskamarás, Battonya, Békéssámson, Csanádapáca, Dombegyháza, Dombiratos, Gádoros, Kardoskút, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Mezõhegyes, Mezõkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Tótkomlós, Végegyháza közigazgatási területét. Általános területi kapcsolattartása: Békés megye Jogszabályban meghatározott szakhatósági közremûködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban: a) folyószabályozási: a Sebes-Körös az országhatártól a torkolatig 59 km, a Fekete-Körös az országhatártól a torkolatig 20 km, a Fehér-Körös az országhatártól a torkolatig 10 km, a Kettõs- és Hármas-Körös teljes 37 km, illetõleg 91 km hosszban, a Hortobágy–Berettyó Túrkevétõl a torkolatig 54,8 km hosszban; b) árvízvédelmi: a Hortobágy–Berettyó bal parti töltés Bucsa és a torkolat között, a Hármas-Körös jobb parti töltése a Hortobágy–Berettyó és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös jobb parti töltése a Hármas-Körös és Berettyó torkolata között, a Berettyó jobb parti töltése Darvas és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös bal parti töltése az országhatár és a Hármas Körös között, a Hármas-Körös bal parti töltése a Horgavölgyi-ér mellékága alatti Darurampa és a Sebes-Körös között, a Kettõs-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös mindkét parti töltései, a Fehér-Körös bal parti lokalizációs töltés, a mérgesi és a mályvádi árvízi szükségtározók töltései, a Gyulavári és Dénesmajori körtöltések, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti lokalizációs töltés, a Fekete-Körös és a Sebes-Körös közötti lokalizációs töltés, az Öcsöd–Békésszentandrási lokalizációs töltés az ATIVÍZIG határáig; c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a illetékességi területén lévõ belvízcsatornák és az azokon lévõ vizilétesítmények, ezen kívül Békés megyében: a Dögös–Kákafoki-fõcsatorna Nagyszénás, Orosháza területén, a Tulkánéri-csatorna Pusztaottlaka, Medgyesegyháza és Kevermes területén. Hajdú-Bihar megyében: Zsáka–Nagyrábé–Darvas község határában az Ó-Berettyó-csatorna. Jász-Nagykun-Szolnok megyében: a Hortobágy–Berettyó-fõcsatorna Túrkeve területén, a Horgavölgyi-fõcsatorna Öcsöd község területén. 2. számú melléklet a 36/1997. (XII. 8.) KTM rendelethez A Nemzeti Park Igazgatóságok illetékességi területe I. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen Illetékességi területe: Hajdú-Bihar megye. Jász-Nagykun-Szolnok megye. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Heves megye területén: – a Közép-tiszai TK területe Pély községhatárban, – a Hortobágyi Nemzeti Park területe Poroszló, Újlõrincfalva községhatárokban. Bács-Kiskun megye területén: – a Közép-tiszai TK területe Lakitelek, Tiszakécske községhatárokban. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén: – a Tiszatelek–tiszaberceli ártér TT területe Tiszakarád, Tiszacsermely községhatárokban, – a Tiszadorogmai Göbe-erdõ TT területe Tiszadorogma községhatárban, – a Hortobágyi Nemzeti Park területe Ároktõ, Négyes, Tiszabábolna, Tiszavalk községhatárokban. II. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét Illetékességi területe: Bács-Kiskun megye. Csongrád megye területén: – Algyõ, – Ásotthalom, – Baks, – Balástya, – Bordány, – Csanytelek, – Csongrád, – Csengele, – Dóc, – Domaszék, – Felgyõ, – Forráskút, – Kistelek, – Mórahalom, – Ópusztaszer, – Öttömös, – Pusztamérges, – Pusztaszer, – Röszke, – Ruzsa, – Sándorfalva, – Szatymaz, – Szeged, – Tiszasziget, – Tömörkény, – Újszentiván, – Üllés, – Zákányszék, – Zsombó, – Mártélyi TK területe: Mindszent és Hódmezõvásárhely községhatárokban, – a Pusztaszeri TK területe: Szentes községhatárban. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén: – a Kiskunsági NP területe Tiszaug és Tiszasas községhatárokban. Pest megye területén: – a Kiskunsági Nemzeti Park területe Apaj, Kiskunlacháza, Tatárszentgyörgy és Bugyi községhatárokban. III. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger Illetékességi területe: Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe az Aggteleki Nemzeti Park mûködési területének kivételével. Heves megye. Nógrád megye. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén – a Kesznyéteni TK területe Tiszadob községhatárban. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén a Hevesi füves puszták TK területe Jászivány községhatárban. IV. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafõ Illetékességi területe: Borsod-Abaúj-Zemplén megye területébõl a Sajó, a Hernád és az országhatár által bezárt terület. V. 1Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród Illetékességi területe: Gyõr-Moson-Sopron megye. Komárom-Esztergom megye területén a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Komárom községhatárban. Vas megye területén a Fertõ–Hanság Nemzeti Park területe Vámoscsalád és Nagygeresd községhatárokban. VI. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest Illetékességi területe: Budapest fõváros. Fejér megye. Komárom-Esztergom megye. Pest megye. Nógrád megye területén a Duna–Ipoly Nemzeti Park területe, Balassagyarmat, Borsosberény, Dejtár, Diósjenõ, Drégelypalánk, Hont, Ipolyvece, Nagyoroszi, Nógrád, Patak községhatárokban. 1 A 2. számú melléklet V. pontja a 4/2002. (II. 27.) KöM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén a Tápió-Hajta Vidéke TK területe Újszász községhatárban. VII. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém Illetékességi területe: Veszprém megye. Zala megye. Somogy megye területén a Balaton-felvidéki NP területe Balatonberény, Balatonszentgyörgy, Fõnyed, Sávoly, Szõkedencs, Vörs községhatárokban. VIII. Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs Illetékességi területe: Baranya megye. Somogy megye. Tolna megye. Bács-Kiskun megye területén a Duna–Dráva NP területe Baja, Bátmonostor, Dávod, Dunafalva, Érsekcsanád, Fajsz, Hercegszántó, Nagybaracska, Sükösd, Szeremle községhatárokban. Fejér megye területén a Dél-Mezõföldi TK területe Alsószentiván, Cece, Vajta községhatárokban IX. Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas Illetékességi területe: Békés megye. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén a Körös–Maros NP területe Túrkeve, Kisújszállás, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezõtúr, Öcsöd, Szelevény és Tiszaföldvár községhatárokban. Csongrád megye területén: – Ambrózfalva, – Apátfalva, – Árpádhalom, – Csanádalberti, – Csanádpalota, – Derekegyház, – Deszk, – Eperjes, – Fábiánsebestyén, – Ferencszállás, – Földeák, – Hódmezõvásárhely, – Királyhegyes, – Kiszombor, – Klárafalva, – Kövegy, – Kübekháza, – Magyarcsanád, – Makó, – Maroslele, – Mártély, – Mindszent, – Nagyér, – Nagylak, – Nagymágocs, – Nagytõke, – Óföldeák, – Pitvaros, – Szegvár, – Szentes, – Székkutas, – valamint a Körös–Maros Nemzeti Park területe Szeged községhatárban. X. 2Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Õriszentpéter Illetékességi területe: Vas megye területe a Fertõ–Hanság Nemzeti Park Vámoscsalád és Nagygeresd községhatárok közé esõ területének kivételével. Zala megye területén az Õrségi Nemzeti Park területe Csöde, Felsõszenterzsébet, Magyarföld, Szentgyörgyvölgy, Zalalövõ községhatárokban. 2 A 2. számú melléklet X. pontját a 4/2002. (II. 27.) KöM rendelet 4. §-a iktatta a szövegbe.