Decree No. 35 of 2002 of the Ministry of Agriculture and Regional Development on the rules of protection against the blue tongue disease

35/2002. (IV. 27.) FVM rendelet a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól Az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény 45. § 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint figyelemmel az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény 42. § (1) és (4) bekezdéseiben foglaltakra a következõket rendelem el: 1. § E rendelet szabályozza a kérõdzõ állatok kéknyelv betegsége, a betegség gyanúja, a fertõzés és fertõzés gyanúja megjelenésekor szükséges hatósági intézkedéseket. 2. § (1) Kéknyelv betegségben beteg az az állat, amelyen a) a betegség tünetei kifejezetten mutatkoznak, b) elhullása, leölése, illetve levágása után a boncolással, húsvizsgálattal, a betegségre jellemzõ elváltozások állapíthatók meg, vagy c) a betegség tünetei vagy kórbonctani elváltozásai nem jellemzõen vagy nem kifejezetten láthatók, de belõle a betegség vírusa kimutatható. (2) Kéknyelv betegségre gyanús az az állat, amelyen a betegség tünetei nem kifejezetten mutatkoznak, és leölése után a boncolás során is csupán a betegségre gyanút keltõ elváltozások találhatók, de a betegség vírusának jelenlétét sem igazolni, se kizárni nem lehet. (3) Kéknyelv betegséggel fertõzött az az állat, amelyen a betegség tünetei nem észlelhetõk, de vérmintájából vírus mutatható ki, vagy kéknyelv betegség specifikus szerológiai vizsgálat eredménye pozitív volt. (4) Kéknyelv betegség fertõzöttségére gyanús az az állat, amelyen a betegség tünetei nem észlelhetõk, de a) beteg, betegségre gyanús vagy fertõzött állattal vagy annak vérével kórokozó átvivõ útján, illetve annak spermájával huszonegy napon belül érintkezett vagy érintkezhetett, b) fertõzött Culicoides populációval huszonegy napon belül érintkezett vagy érintkezhetett, c) olyan állományból származik, amelyet kéknyelv betegség szempontjából nem minõsítettek. (5) Kórokozó átvivõ: a Culicoides imicola fajba tartozó szúnyog vagy bármelyik a Culicoides nemzetségbe tartozó szúnyog, amely képes a kéknyelv betegség átvitelére. (6) Betegségre fogékonynak kell tekinteni minden kérõdzõ állatot. 3. § (1) A betegség kitörését kell megállapítani, ha az ország területén található állattartó hely bármelyikén egy vagy több esetet állapítottak meg. (2) A betegség elsõdleges kitörését kell megállapítani, ha az nem hozható járványtani kapcsolatba az érintett államok ugyanazon régiójában elõfordult elõzõ betegség kitörésével. A hatósági megfigyelés szabályai 4. § (1) Az olyan állatot, amely egészségesnek látszik ugyan, de fertõzött állattal vagy annak vérével kórokozó átvivõ útján, illetve fertõzött állat spermájával huszonegy napon belül érintkezett, s ennek következtében várható, hogy az adott betegség meghatározott megfigyelési idõn belül klinikai tünetekben is jelentkezik, hatósági megfigyelés alá kell vonni. A hatósági megfigyelést az illetékes kerületi fõállatorvos rendeli el. (2) A hatósági megfigyelés tartama alatt az állattartó köteles haladéktalanul bejelenteni a hatósági állatorvosnak a megfigyelés alá helyezett állaton észlelt tüneteket, a betegség tüneteinek megszûnését vagy az állat elhullását. (3) A hatósági állatorvos köteles a) az állattartó bejelentése esetén az állatot haladéktalanul megvizsgálni, valamint a megfigyelés alá helyezett állatokat naponta vizsgálni; b) a hatósági megfigyelés idõtartama alatt a betegségre gyanús állat (több ilyen állat közül a betegségre legjellemzõbb tüneteket mutató állat) kórmeghatározás céljából történõ leölésének elrendelésére a kerületi fõállatorvosnak javaslatot tenni, illetve a leölés helyett vagy azon kívül a betegségre és fertõzöttségre gyanús állatokból az Országos Állategészségügyi Intézetbe az 1. és 2. számú melléklet szerinti vizsgálati mintát küldeni. A vizsgálati mintát csak a kerületi fõállatorvossal történt egyeztetést követõen lehet küldeni; c) a betegség megállapítása elõtt bekövetkezett elhullás vagy kényszervágás okát felderíteni; d) a hatósági megfigyelés tartama alatt történtekrõl eljárási jegyzõkönyvet készíteni. (4) Az eljárási jegyzõkönyvnek a következõket kell tartalmaznia: a) a kéknyelv betegség megnevezését, b) az állattartó nevét és lakcímét, c) az állat(ok) ivarát, súlyát, létszámát, azonosítási számát, fajtáját, korát, d) a kórelõzményi adatokat, e) a tartás helyét, f) a betegségre gyanús állat(ok) leírását és az észlelt tüneteket, valamint g) a betegség határozott megállapítása céljából tett intézkedéseket. 5. § (1) A hatósági megfigyelés tartama alatt bekövetkezett elhullás vagy kényszervágás esetén a hatósági állatorvos köteles az állatot felboncolni, errõl jegyzõkönyvet készíteni, és a betegség megállapításához szükséges vizsgálati anyagot az Országos Állategészségügyi Intézetbe (a továbbiakban: OÁI) küldeni. (2) Ha a kéknyelv betegség gyanúja a megfigyelés alatt nem igazolódott be, a kerületi fõállatorvos a hatósági megfigyelést feloldja. A forgalmi korlátozás 6. § (1) Betegség, betegség gyanúja, fertõzöttség vagy fertõzöttség gyanúja beigazolódása esetén a kerületi fõállatorvos forgalmi korlátozást rendel el. (2) Forgalmi korlátozással érintett településrõl vagy annak meghatározott részérõl, állattartó helyrõl (udvar, major, telep, legelõ, legelõrész, erdõ, erdõrész) a betegségre fogékony állatokat kivinni vagy oda bevinni nem szabad. (3) A forgalmi korlátozást a következõ rendelkezések szerint kell végrehajtani: a) az állatokat azon a településen kell forgalmi korlátozás alá helyezni, ahol a kéknyelv betegséget vagy annak gyanúját megállapították, illetve ahol az állatokat a fertõzöttség gyanújának megállapítása idején tartották; b) az állattartó köteles elkülöníteni a beteg, betegségre vagy fertõzöttségre gyanús állatot azon a helyen, ahol a megbetegedést, a betegség vagy fertõzöttség gyanúját észlelték, illetõleg ahol az elhullás, levágás vagy leölés történt; c) az állattartónak tilos fogékony állatot a teleprõl ki-, illetve telepre bevinnie, továbbá a szúnyog aktivitásának idején – ha erre lehetõség van – biztosítania kell a fogékony állatok zárt térben tartását; d) az állatokat olyan módon kell forgalmi korlátozás alatt tartani, hogy a beteg, a betegségre gyanús és fertõzött állatok a fertõzöttségre gyanúsakkal, mindezek pedig más kérõdzõ állattal ne érintkezhessenek kórokozó átvivõkkel; e) a hazajáró állatokat a legelõn vagy az erdõben kell tartani; ha ez nem lehetséges, azokat a legelõre nem járó állatoktól rendes tartási helyükön el kell különíteni; f) az állandóan legelõn vagy erdõn tartott állatokat a legelõnek vagy az erdõnek azon a részén kell elkülöníteni, ahol az állatok a megbetegedés idején legeltek. Helyi zárlat 7. § (1) Helyi zárlatot a kerületi fõállatorvos rendeli el a klinikai tünetek, a kórbonctani vizsgálat vagy az OÁI lelete alapján. Helyi zárlatot kell elrendelni mindazokon a helyeken (állattartó hely, vágóhíd, állatpiac, állatvásártér vagy egyéb hely), ahol a kéknyelv betegséget, fertõzöttséget, a betegség vagy fertõzöttség gyanúját megállapították. (2) A helyi zárlat alatt álló helyrõl állat, vér, sperma és embrió nem vihetõ ki, illetve oda nem vihetõ be. A helyi zárlat idõtartama alatt a termékenyítés és fedeztetés szünetel. (3) A helyi zárlat alá helyezett állatállományról a hatósági állatorvosnak nyilvántartást kell készíteni, amelyben meg kell jelölni az állatfajt és a beteg állatok arányát. (4) Helyi zárlat alatt álló helyrõl állati hullát csak a hatósági állatorvos engedélyével, égetéssel vagy az Állati Termék Elõállító Vállalat (a továbbiakban: ATEV) általi feldolgozással történõ megsemmisítés céljából vihetnek el. 8. § (1) Az állattartó köteles az állatokat a telepen belül lehetõség szerint bezárva elhelyezni úgy, hogy azok más fogékony állatokkal kórokozó átvivõk útján ne érintkezhessenek. (2) A fertõzés elkerülése érdekében az állattartónak rendszeres szúnyogirtást kell végeznie a helyi zárlat alatt álló állatokon, valamint környezetükben, különös tekintettel a kórokozó átvivõ élõhelyeire. (3) A helyi zárlat megvalósításához szükséges tárgyi feltételek költségei az állattulajdonost terhelik. A községi zárlat 9. § (1) A kerületi fõállatorvos a település, város, megyei jogú város, fõvárosi kerület (a továbbiakban együtt: község) egész területére kiterjedõ községi zárlatot köteles elrendelni, ha a kéknyelv betegséget, fertõzöttséget vagy a betegség, illetve a fertõzöttség gyanúját megállapították. A fõváros egész területére kiterjedõ községi zárlatot a Fõvárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenõrzõ Állomás rendeli el. (2) A zárlat alatt álló a) községbõl tilos fogékony állatokat, azok vérét, spermáját vagy embrióját kivinni; b) a községbe tilos fogékony állatokat, azok vérét, spermáját vagy embrióját bevinni; c) községben tilos állatokat közösen legeltetni, állatvásárt, -piacot, -felvásárlást vagy kiállítást tartani, fogékony állatot fedeztetni vagy termékenyíteni; d) községben az önkormányzat köteles rendszeres szúnyogirtást végezni; e) a község területén minden fogékony állat megbetegedését és elhullását jelenteni kell a kerületi fõállatorvosnak. (3) A községi zárlatról az érintett terület lakosságát az önkormányzat köteles értesíteni a helyben szokásos módon. Védõzóna, megfigyelési zóna 10. § (1) A kéknyelv betegség vírusa jelenlétének megállapítása esetén az FVM (a továbbiakban: minisztérium) a kéknyelv betegséghez és az ellenõrzõ intézkedésekhez kapcsolódó földrajzi, adminisztratív, ökológiai és járványtani tényezõk figyelembevételével védõ- és megfigyelési zónát alakít ki (5. számú melléklet). (2) A védõzónába a fertõzött állattartó telep körüli, legalább 100 km sugarú terület tartozik. (3) A megfigyelési zóna olyan terület, amely legalább 50 km-rel terjed túl a védõzóna határán, és melynek területén az elõzõ 12 hónap alatt nem történt vakcinázás. (4) Abban az esetben, ha a zónák több állam területét érintik, az érintett államok állategészségügyi hatóságait a minisztérium értesíti a (2) és (3) bekezdésben meghatározott zóna kialakításáról. 11. § A minisztérium a védõ- és megfigyelési zóna kiterjedését módosítja, ha azt a) a földrajzi helyzet és az ökológiai tényezõk, b) meteorológiai körülmények, c) a szúnyog jelenléte és megoszlása, d) a járványtani vizsgálat eredményei, e) a laboratóriumi tesztek eredményei, vagy f) az alkalmazott ellenintézkedések, különösen a szúnyogirtás indokolttá teszi. 12. § Az állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzési állomás (a továbbiakban: állomás) a védõzónában a következõ intézkedéseket teheti: a) azonosítja az állattartókat a zónán belül, és nyilvántartást vezet, b) az adott területre jellemzõ kérõdzõ állatok és a kórokozó átvivõ jelenlétének folyamatos megfigyelésén alapuló járványmegfigyelési programot mûködtet (klinikai vizsgálatok és szerológiai monitorozás). 13. § Az állatok a védõzóna területét nem hagyhatják el. A kiviteli tilalom alól csak a minisztérium adhat engedélyt, melyben elõírja az általa meghatározott feltételeket. 14. § (1) A minisztérium kezdeményezésére a védõzónában elrendelhetõ az állatok kéknyelv betegség elleni vakcinázása és a vakcinázott állatok azonosítása. (2) A minisztériumnak biztosítania kell a megfigyelési zónában a 12. §-ban felsorolt intézkedések alkalmazását. (3) A megfigyelési zónában a kéknyelv betegség elleni vakcinázás tilalma áll fenn. Marhalevél-kezelési tilalom 15. § (1) A kerületi fõállatorvos köteles elrendelni marhalevél-kezelési tilalmat azokban a községekben, ahol kéknyelv betegséget állapítottak meg, és emiatt hatósági megfigyelést, helyi zárlatot, forgalmi korlátozást rendeltek el, továbbá községi zárlatot vagy védõkörzetet állítottak fel. A kerületi fõállatorvos a marhalevél-kezelési tilalmat köteles bejegyezni a marhalevélkönyvbe. (2) Ha a kerületi fõállatorvos marhalevél-kezelési tilalmat rendelt el, nem lehet a marhalevelet kiváltani, pótolni, marhalevél másolatát kiváltani, a tulajdonátruházást és irányítást rávezetni, az állategészségügyi igazolást kiadni vagy megújítani. (3) A marhalevél-kezelési tilalom betartását az állomás ellenõrzi. 16. § (1) A 15. §-ban említett korlátozó intézkedések enyhítése esetén a kerületi fõállatorvos írásban engedélyezheti a marhalevél-kezelést. Az engedélyben fel kell tüntetni a korlátozó intézkedés alól enyhítést adó hatóság megnevezését, a határozat számát, az állattulajdonos és az állatok adatait (faj, fajta, ivar, kor, szám, egyedi tartós megjelölés), a régi és az engedélyezett új rendeltetési helyet. Irányítást csak az engedélyen feltüntetett új rendeltetési helyre szabad kiállítani. (2) Az engedélyt a marhalevél-kezelõ egy évig köteles megõrizni. (3) Az (1) bekezdésben említett korlátozó intézkedések feloldása esetén a kerületi fõállatorvos megszünteti a marhalevél-kezelési tilalmat és ezt bejegyzi a marhalevélkönyvbe. (4) A tilalom megszüntetése után a marhalevél-váltási kötelezettséget harminc napon belül kell teljesíteni. Bejelentési kötelezettség 17. § (1) Aki a kéknyelv betegséget észleli, köteles ezt bejelenteni az ellátó állatorvosnak. (2) Állatokat tartó, tenyésztõ üzem esetében a bejelentés megtételére mindazon személyek kötelesek, akik az állatok felügyeletét, õrzését, gondozását, ápolását, felvásárlását, levágását vagy az állati hullák ártalmatlanná tételét foglalkozásszerûen látják el, illetve azok is, akik az állatokkal érintkeznek. E személyeket a bejelentési kötelezettség teljesítése alól az a körülmény sem mentesíti, hogy a bejelentés megtételére más is köteles. (3) A betegség bejelentésének kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha egészségesnek látszó állat vágására kerül sor, de a levágott állaton betegségre gyanút keltõ elváltozást észleltek. 18. § (1) A bejelentést szóban vagy írásban lehet megtenni. (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) az állattartó nevét, lakcímét; b) a beteg, betegségre vagy fertõzöttségre gyanús, illetõleg elhullott, levágott vagy leölt állatok tartási helyét, faját, számát, azonosító számát, korát, hasznosítását, vadonélõ állat esetén az észlelés helyét. (3) A bejelentésben fel kell tüntetni: a) a bejelentés idõpontjáig az állatokon észlelhetõ tüneteket; b) az elhullásuk, levágásuk vagy leölésük elõtt észlelt tüneteket; valamint; c) az elhullásuk, levágásuk vagy leölésük után a rajtuk észlelt elváltozásoknak a pontos leírását. 19. § (1) Ha az ellátó állatorvos, állatnak kéknyelv típusú megbetegedésérõl, betegség gyanújáról, fertõzöttségrõl, fertõzöttség gyanújáról értesül, köteles a) haladéktalanul értesíteni az illetékes hatósági állatorvost és a helyi önkormányzat jegyzõjét; b) haladéktalanul elrendelni az állatok bezárását és a szúnyogirtást a hatósági állatorvos megérkezéséig. (2) Ha a kéknyelv betegséget valamely helyen hatóságilag már megállapították, a zárlat, forgalmi korlátozás tartama alatt ugyanabban a betegségben történt újabb megbetegedéseket a kerületi fõállatorvos rendelkezése szerint kell bejelenteni. A települési önkormányzat jegyzõjének feladatai 20. § (1) Ha a jegyzõ fogékony állatnak kéknyelv betegségérõl, annak gyanújáról, fertõzöttségérõl vagy fertõzöttség gyanújáról szerez tudomást, az alábbi hatósági intézkedéseket köteles megtenni: a)–e) 1 (2) 2 (3) A jegyzõ által elrendelt ideiglenes hatósági intézkedés negyvennyolc órán túli fenntartása csak a kerületi fõállatorvos hozzájárulásával lehetséges. A hatósági intézkedés végrehajtása során felmerült és igazolt költségek megtérítésérõl az illetékes állomás gondoskodik. A hatósági állatorvos feladatai 21. § (1) Ha a hatósági állatorvos fogékony állatnak kéknyelv betegségérõl, betegség gyanújáról, fertõzöttségrõl, fertõzöttség gyanújáról, továbbá beteg állat elhullásáról értesül: a) vizsgálat céljából a helyszínre a legrövidebb idõn belül kiszáll és azt követõen, hogy a betegséget vagy annak gyanúját észlelte, arról a kerületi fõállatorvosnak és az állomásnak rövid úton jelentést tesz; 1 A 20. § (1) bekezdésének a)–e) pontját a 14/2003. (II. 14.) FVM rendelet 34. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. 2 A 20. § (2) bekezdését a 14/2003. (II. 14.) FVM rendelet 34. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. b) tájékozódik a települési önkormányzat jegyzõjének intézkedéseirõl, és amennyiben a betegség, a betegség gyanúja, a fertõzöttség vagy a fertõzöttség gyanúja kizárható, a tett intézkedések hatályon kívül helyezését kezdeményezni; c) megtiltja az állatok továbbszállítását, ha a kéknyelv betegséget vagy ennek gyanúját szállítás közben észleli. (2) A kéknyelv betegség gyanújáról, fertõzöttségérõl vagy fertõzöttség gyanújáról történt bejelentéssel egy idõben köteles leltárt összeállítani az állatokról, melyben fel kell tüntetni a már beteg, betegségre gyanús, fertõzött vagy fertõzöttségre gyanús állatok számát, és folyamatosan naprakészen kell tartania a leltárt a betegség gyanújának idõtartama alatt, figyelemmel kísérve az idõközben született, illetve elhullott állatok számát. A leltár adatait köteles a kerületi fõállatorvosnak bemutatni, a leltár valamennyi ellenõrzés alkalmával elkérhetõ. (3) Köteles leltárt összeállítani azokról a helyszínekrõl, amelyek elõsegíthetik a szúnyog túlélését, vagy menedéket nyújtanak számára, különös figyelemmel azokra a helyekre, amelyek kedveznek a szúnyog szaporodásának. (4) Járványtani felmérést kell készítenie. A felmérésben meg kell jelölni a) azt az idõtartamot, amióta a kéknyelv betegség feltételezhetõen jelen van az adott állattartó helyen, b) a kéknyelv betegség lehetséges forrását az állattartó telepen, c) azokat az állattartó telepeket, amelyek állatai fertõzõdhettek, vagy érintkezhettek ugyanazzal a fertõzési forrással, d) a szúnyogok jelenlétét és megoszlását, e) az állatmozgást (az érintett állattartó helyrõl, helyre vagy az állati tetemek elszállítását ezekrõl a telepekrõl). (5) Az állattartó telepeket rendszeresen ellenõriznie kell. Valamennyi alkalommal részletes klinikai vizsgálatot vagy boncolást kell végezni az elhullott, leölt vagy fertõzöttségre gyanús állatokon. A betegség tényének megerõsítése vagy kizárása érdekében az 1. és 2. számú melléklet szerinti vizsgálati mintát kell küldeni az OÁI-ba. (6) A kéknyelv betegség, a betegség gyanújának, a fertõzöttség vagy fertõzöttség gyanújának esetén az állatmozgást megtiltja az állattartó helyre, illetve az állattartó helyrõl. (7) Rendszeresen ellenõrzi az állatok zárva tartását a szúnyogok aktivitásának idejére (amennyiben erre lehetõsége van), valamint az állatok és környezetük szúnyogirtását (különös tekintettel a szúnyogok élõhelyeire), továbbá köteles az elhullott állatok ártalmatlanításának ellenõrzésére is. (8) Amennyiben a kéknyelv betegség vírusának jelenlétét hivatalosan is megállapították, a hatósági állatorvos gondoskodik a fertõzött állatok leölésérõl a kerületi fõállatorvos leölési határozatának megfelelõen, és megteszi a tulajdonos kártalanításához szükséges intézkedéseket. (9) Köteles elvégezni a minisztérium által engedélyezett esetekben a vakcinázást, valamint a védõzónában elõírt szûrõvizsgálathoz szükséges mintavételezést. A kerületi fõállatorvos feladatai 22. § (1) Ha a kerületi fõállatorvos a hatósági állatorvos jelentésébõl vagy egyéb úton tudomást szerez kéknyelv betegség megjelenésérõl, annak gyanújáról, fertõzöttségrõl vagy a fertõzöttség gyanújáról, köteles a helyszínre haladéktalanul kiszállni. Ha a betegséget, betegség gyanúját, a fertõzöttséget vagy a fertõzöttség gyanúját kizárták az illetékes önkormányzat jegyzõjének intézkedéseit hatályon kívül helyezi. (2) A kerületi fõállatorvos betegség, betegség gyanúja, fertõzöttség vagy fertõzöttség gyanúja beigazolódása esetén köteles a hatósági állatorvos intézkedéseit felülvizsgálni, s ezeket szükség szerint kiegészíteni vagy módosítani, és az állomásnak haladéktalanul jelentést tenni. A hatósági állatorvosnak a kéknyelv betegségrõl vagy annak gyanújáról, fertõzöttségrõl vagy fertõzöttség gyanújáról történt bejelentésével egy idõben tett intézkedéseit kiterjeszti a fertõzött állattartó telepek körüli 20 km sugarú körön belül elhelyezkedõ állattartó telepekre. (3) Köteles: a) a betegség hivatalos megállapítását követõen a leölést és az állami kártalanítást határozatban elrendelni (6. számú melléklet); b) a hatósági állatorvossal mintavételt elvégeztetni abból a célból, hogy a betegség hatósági megállapítása megtörténjen; c) hatósági megfigyelést, helyi zárlatot, forgalmi korlátozást, községi zárlatot elrendelni (3. és 4. számú melléklet) , illetve a betegség megszûnésekor azt feloldani (8. és 9. számú melléklet) ; d) a kéknyelv betegség nyilvántartását a hatósági állatorvosok nyilvántartása alapján összesítve elvégezni; e) a kéknyelv betegség helyzetérõl naponta az állomásnak jelenteni; f) a betegség eredetére és elterjedésére vonatkozó járványügyi felderítõ vizsgálatot elindítani, a hatósági állatorvosok járványtani felméréseinek értékelésével; g) a betegség felszámolásában közremûködõ állatorvosok munkáját szervezni és irányítani; h) marhalevél-kezelési tilalmat elrendelni. (4) A beteg, betegségre gyanús és a fertõzött állatot a kerületi fõállatorvos rendelkezésére haladéktalanul le kell ölni. A leölést vértelen úton, a helyi zárlat alatt lévõ helyen kell végrehajtani úgy, hogy az eljárás során a környezetterhelés minimális legyen (6. számú melléklet). Az állomás feladatai 23. § (1) A betegségnek, annak gyanújának, fertõzöttségnek vagy fertõzöttség gyanújának tudomása esetén az állomás köteles a kerületi fõállatorvos intézkedéseit ellenõrizni, szükség esetén azokat kiegészíteni vagy módosítani. (2) Ha a betegség más megyébõl származik, vagy ennek gyanúja merül fel, illetve fertõzésének lehetõsége áll fenn, errõl az illetékes állomást értesíti. (3) Köteles az önkormányzat számára a szúnyogirtást elrendelni, továbbá gondoskodik a betegség leküzdéséhez szükséges kellõ számú állatorvos és szaksegéd kirendelésérõl, valamint a szükséges eszközökrõl és felszerelésekrõl. (4) A megbetegedésrõl, annak gyanújáról, a fertõzöttségrõl vagy fertõzöttség gyanújáról a minisztériumnak haladéktalanul jelentést tesz. A betegségek stádiumáról a kerületi fõállatorvos jelentése alapján nyilvántartást vezet, és azt a minisztériumnak naponként jelenti. (5) Köteles: a) a betegség elterjedésének felderítését szolgáló diagnosztikai vizsgálatokat elrendelni; b) a betegség eredetére és elterjedésére vonatkozó vizsgálatot irányítani; c) a kéknyelv betegség vírusa jelenlétének hatósági megállapítása után a beteg, betegségre gyanús és fertõzött állatok leölésével, valamint az állati hulla ártalmatlanná tételével kapcsolatban a kerületi fõállatorvoson keresztül intézkedni; d) javaslatot tenni a minisztériumnak a védõzóna, a megfigyelési zóna és a vakcinázás elrendelésére, valamint a fertõzöttségre gyanús, fogékony állomány zárt vágására, a vágás helyére és körülményeire. A kapott utasítások alapján köteles intézkedni ezek kialakításával és végrehajtásával kapcsolatban. (6) Az állomás köteles minden szükséges intézkedést megtenni, így azt is, hogy valamennyi személy a védõ- és megfigyelési zónában megfelelõen informálva legyen a hatályos korlátozásokról, és megtegyenek minden intézkedést a kérdésre vonatkozó elõírások megfelelõ foganatosításához. (7) Az állomás jelentése alapján a minisztérium megbízottat küld a helyszínre. Az állomás, valamint a kirendelt állatorvosok a védekezési szabályok alkalmazása tekintetében a minisztérium megbízottjának rendelkezései szerint kötelesek eljárni. A minisztérium megbízottjának feladatai 24. § (1) A betegségnek, betegség gyanújának, fertõzöttség, valamint fertõzöttség gyanújának megállapítása esetén a minisztérium megbízottja köteles az alkalmazott szabályokat a helyszínen felülvizsgálni, és azokat a szükséghez képest módosítani vagy kiegészíteni. (2) A minisztérium megbízottja szükség esetén válság-stábot hozhat létre, más megyébõl kirendelhet állatorvosokat, intézkedhet segéderõk alkalmazása iránt, és meghatározhatja azok feladatait. Meghatározhatja továbbá a védõzóna és a megfigyelési zóna kiterjedését. (3) A betegség leküzdése érdekében alkalmazott rendszabályok biztosítása céljából a megyei Védelmi Bizottságokkal együtt eljárhat rendvédelmi szervek kirendelése iránt. Ebben az esetben köteles azokkal feladataikat ismertetni. (4) Köteles: a) a fertõzöttségre gyanús fogékony állatállomány zárt vágására vágóhidat kijelölni, a vágást elrendelni, a zárt vágás körülményeit ellenõrizni; b) a kéknyelv betegség minél hamarabbi felszámolását biztosító valamennyi szükséges intézkedés átfogó koordinációját, valamint a járványtani felmérõ vizsgálatokat elvégezni. Az Országos Állategészségügyi Intézet feladatai 25. § (1) Az OÁI köteles diagnosztikai vizsgálatokat elvégezni: a) a kórokozó izolálása céljából juh fertõzését, 10–12 napos csirkeembrió intravasalis fertõzését, sejtkultúra fertõzését végzi el; b) a kórokozó azonosítását (szerotipizálás meghatározását) plakk redukció szérum neutralizációval vagy PCR vizsgálattal végzi el; c) valamint szerológiai módszereket alkalmaz (kompetitív ELISA, agar gél immundiffúzió, vírus neutralizációs próba, komplement kötés). (2) Az OÁI köteles a betegség laboratóriumi diagnosztikájában jártas megbízottat a helyszínre küldeni, a vizsgálat eredményérõl a minisztériumot és az illetékes állomást írásban értesíteni, valamint az izolált kéknyelv betegségvírust megõrizni. A fertõzöttségre gyanús állattal való eljárás 26. § (1) Azokat a fertõzöttségre gyanús állatokat, amelyek beteg, betegségre gyanús vagy fertõzött állattal vagy annak vérével kórokozó átvivõn keresztül, illetve annak spermájával vagy fertõzött Culicoides populációval huszonegy napon belül érintkeztek, hatósági rendelkezésre le kell ölni. (2) Azokat a más telepen tartott, fertõzöttségre gyanús állatokat, amelyek ilyen állattal közvetlenül nem érintkeztek, de egyéb okból fertõzöttségre gyanúsak, a kerületi fõállatorvos utasításainak alapján kijelölt vágóhídon, zárt vágás során le kell vágni. (3) Azokat a fogékony állatokat, amelyek a község területén találhatók, de a lefolytatott vizsgálat alapján fertõzött vagy fertõzöttségre gyanús állatokkal közvetetten sem érintkeztek, huszonegy napig hatósági megfigyelés alá kell helyezni. Az állatok oltása, gyógyítása 27. § (1) A betegség ellen védõoltást végezni nem szabad, kivéve, ha azt a minisztérium engedélyezi. (2) A beteg vagy betegségre gyanús állaton gyógyítási kísérletet vagy mûtétet végezni tilos. Az állati hullák ártalmatlanná tétele 28. § (1) Az elhullott vagy hatósági intézkedésre leölt állatok hulláját lehetõleg a zárlat alatt álló község területén kell ártalmatlanná tenni. Ha ez bármely okból nem lehetséges, a hullák ártalmatlanná tételérõl a kerületi fõállatorvoson keresztül az állomás intézkedik. (2) A hullák ártalmatlanná tétele a helyszínen végzett elégetéssel vagy az ATEV Rt. valamely gyáregységében történik. (3) A boncolás során vérrel vagy egyéb testnedvekkel beszennyezett földet külön jogszabályban foglaltak szerint, az abban jóváhagyott fertõtlenítõ oldattal kell ártalmatlanná tenni. A boncolás során keletkezõ fertõzött víz ártalmatlanításáról gondoskodni kell. (4) Az állati hulla szállításánál használt jármûvet és eszközöket, valamint a közremûködõ személyeket az állati hulla lerakása után a helyszínen külön jogszabályban foglaltak szerint kell fertõtleníteni, a használt almot pedig el kell égetni. (5) Az állati hulla és állati hullarészek ártalmatlanná tételét a hatósági állatorvos ellenõrzése mellett kell végezni. A betegség megszûntté nyilvánítása 29. § A betegséget hatóságilag megszûntté nyilvánítani, valamint a helyi és községi zárlatot, a védõ- és megfigyelési zónát feloldani csak a minisztériumi megbízott egyetértésével szabad (10. számú melléklet). 30. § (1) A helyi zárlatot fel kell oldani, ha a) a lezárt helyen fogékony állat nincs, és a fertõtlenítést, valamint a szúnyogirtást végrehajtották; b) a zárlat alatt lévõ helyen csak fertõzöttségre gyanús állatot tartottak, szúnyog nincs legalább 100 napja, a megelõzõ 12 hónapban vakcinázás nem történt, és a huszonegy napi megfigyelési idõ alatt e betegségre gyanút keltõ megbetegedés nem történt. A megfigyelési idõt a fertõzöttség gyanújának felmerülésétõl, ha ez az idõpont bizonytalan, annak megállapításától, illetõleg fertõzött hellyel szomszédos helyen a fertõzött hely zárlatának feloldásától kell számítani. (2) A községi zárlatot fel kell oldani, ha a községben már nincs helyi zárlat alatt álló terület, és az utolsó helyi zárlat feloldása után a község fogékony állatállományának átvizsgálása kedvezõ eredményre vezetett. (3) A védõzónát fel kell oldani, ha a védõzónában már egy község sem áll zárlat alatt, és az utolsó községi zárlat feloldása után a védõzóna monitorozásra kiválasztott fogékony állatainak állatorvosi vizsgálata kedvezõ eredményre vezetett. (4) A megfigyelési zónát fel kell oldani a védõzóna feloldásával egy idõben. 31. § (1) Fertõtleníteni kell a helyi zárlat alá vont állattartó helyiségeket (istállókat, ólakat stb.) és a fertõzöttnek tekinthetõ területrészeket – külön jogszabályban foglaltak szerint –, valamint szúnyogirtást kell elrendelni amint a beteg és a betegségre gyanús állatok elhullottak vagy azokat leölték, a fertõzöttségre gyanús állatokat pedig levágták vagy elszállították (7. számú melléklet) . (2) Fertõtleníteni kell a lezárt helyeken lévõ jármûveket, továbbá mindazokat a jármûveket is, amelyeken beteg, fertõzött, betegségre vagy fertõzöttségre gyanús állatokat, ezek hulláját, hullarészeit, trágyáját, a fertõzött helyrõl származó takarmányt, almot vagy más tárgyat szállítottak. Az ilyen jármûvek vontatására használt állatokat ugyancsak kezelni kell külsõ élõsködõk ellen ható szerekkel. (3) Fertõtleníteni kell azokat a személyeket, akik a zárlat idején a helyi zárlat alatt lévõ helyen tartózkodtak, valamint mindazokat, akik a beteg, fertõzött, betegségre vagy fertõzöttségre gyanús állatokkal érintkeztek, ilyen állatok szállításánál, leölésénél, levágásánál, továbbá a hullák boncolásánál és ártalmatlanná tételénél közremûködtek. (4) Külsõ élõsködõk ellen ható szerekkel kezelni kell azokat a nem fogékony állatokat is, amelyeket a zárlat idején a helyi zárlat alatt álló helyen tartottak. A megelõzés szabályai 32. § A betegség behurcolásának megelõzése érdekében a fertõzött vagy a betegség elõfordulása tekintetében ismeretlen helyzetû országokból, területekrõl, fogékony állatot, ilyen állatokból származó nyers termékeket (ideértve az ondót és az embriót is) az országba behozni tilos. A nemzetközi állategészségügyi igazolás feltételei 33. § (1) Amennyiben a kérõdzõ állatokat kéknyelv betegségvírusától (BTV-) mentes országból vagy zónából importálják, a nemzetközi állategészségügyi igazolásnak bizonyítania kell, hogy a) az érintett állatok születésük óta, de legalább 100 nappal a szállítás elõtt BTV-mentes országban vagy zónában tartózkodnak, vagy b) az érintett állatokat legalább 28 napig BTV-mentes országban vagy zónában tartották, ami után a BTV csoportra negatív szerológiai eredményt adtak BT kompetitív ELISA-val vagy BT AGID teszttel vizsgálva, és a szállításuk idõpontjáig BTV-mentes országban vagy zónában tartózkodtak, vagy c) legalább 7 napig BTV-mentes országban vagy zónában tartották õket, ami után a BTV izolálás vagy a vérmintán elvégzett PCR negatív eredményre vezetett, és a szállításuk idõpontjáig BTV-mentes országban vagy zónában tartózkodtak, és d) amennyiben az állatokat mentes zónából szállították: 1. nem szállították keresztül fertõzött zónán a szállítás helyéig, vagy 2. a fertõzött zónán történõ átszállítás teljes idõtartama alatt védettek voltak a szúnyogoktól. (2) Amennyiben a kérõdzõ állatok spermáját BTV-mentes országból vagy zónából importálják, a nemzetközi állategészségügyi igazolásnak bizonyítania kell, hogy a) a donor állatok BTV-mentes országban vagy zónában tartózkodtak legalább 100 napig a spermagyûjtés kezdetét követõen és a spermagyûjtés ideje alatt, vagy b) a donor állatokat BTV csoport elleni ellenanyagok kimutatására alkalmas szerológiai vizsgálatnak vetették alá, mint a BT kompetitív ELISA vagy a BT AGID teszt, az adott szállítás céljából történõ utolsó spermagyûjtést követõ 28 és 60 nap között negatív eredménnyel vagy c) vírusizolálást vagy PCR vizsgálatot végeztek a spermagyûjtés kezdetén és végén, és legalább minden 7. ( vírusizolálás) vagy legalább minden 28. napon (PCR) az adott szállítmányhoz történõ spermagyûjtés alatt, negatív eredménnyel. (3) Amennyiben kérõdzõk embrióját, illetve petesejtjét BTV-mentes országból vagy zónából importálják, a nemzetközi állategészségügyi igazolásnak bizonyítania kell, hogy a) a donor állatok BTV-mentes országban vagy zónában tartózkodtak legalább 100 napig az embrió-, petesejtgyûjtés kezdetét követõen és az embrió-, petesejtgyûjtés ideje alatt, vagy b) a donor állatokat BTV csoport elleni ellenanyagok kimutatására alkalmas szerológiai vizsgálatnak vetették alá, mint a BT kompetitív ELISA vagy a BT AGID teszt, a gyûjtést követõ 28 és 60 nap között, negatív eredménnyel, vagy c) vírusizolálást vagy PCR vizsgálatot végeztek a gyûjtés napján vett vérmintából negatív eredménnyel. 34. § (1) Amennyiben a kérõdzõ állatokat BTV-tõl szezonálisan mentes zónából importálják, a nemzetközi állategészségügyi igazolásnak bizonyítania kell, hogy a) szezonálisan BTV-mentes zónában szezonálisan mentes idõszakban tartották az állatokat, legalább a szállítást megelõzõ 100 napig, vagy b) szezonálisan BTV-mentes zónában szezonálisan mentes idõszakban tartották az állatokat a szállítást megelõzõ legalább 28 napig. Az állatokat legalább 21 nap eltelte után, kétszer, nem kevesebb, mint 7 nap különbséggel BTV elleni ellenanyagok kimutatására alkalmas szerológiai vizsgálatnak vetették alá (BT kompetitív ELISA vagy a BT AGID teszt). További feltétel, hogy a két szerológiai vizsgálat negatív eredményre vezetett, vagy c) szezonálisan BTV-mentes zónában szezonálisan mentes idõszakban, legalább (a szállítást megelõzõ) 14 napig tartották az állatokat és a zónában tartózkodás ideje alatt BTV izolálást, illetve BTV kimutatására alkalmas PCR-t végeztek rajtuk egymást követõen, 7 napos eltéréssel és negatív eredménnyel. Az elsõ tesztet legalább 7 nappal az adott zónában való tartózkodása után végezték el, valamint d) ha az állatok mentes zónából voltak exportálva: 1. nem szállították keresztül fertõzött zónán a szállítás helyéig, vagy 2. a fertõzött zónán átszállítás teljes idõtartama alatt védettek voltak a szúnyogoktól. (2) Amennyiben a kérõdzõ állatok spermáját BTV-tõl szezonálisan mentes zónából importálják, a nemzetközi állategészségügyi igazolásnak bizonyítania kell, hogy a) a donor állatok a szezonálisan mentes zónában a szezonálisan BTV-mentes idõszakban tartózkodtak legalább 100 napig a spermagyûjtés kezdetét követõen és a spermagyûjtés ideje alatt, vagy b) a donor állatokat negatív eredménnyel BTV csoport elleni ellenanyagok kimutatására alkalmas szerológiai vizsgálatnak vetették alá, mint a BT kompetitív ELISA vagy a BT AGID teszt, legalább minden 60. napon a gyûjtés ideje alatt, az utolsó gyûjtést követõ 28 és 60 nap között, vagy c) a spermagyûjtés kezdetén, végén és legalább minden 7. napon (vírusizolálás) vagy legalább minden 28. napon (PCR) az adott szállítási tétel gyûjtése során vett vérmintákat vírusizolálásnak vagy PCR-nek vetették alá negatív eredménnyel. (3) Amennyiben a kérõdzõk embrióját, illetve petesejtjét BTV-tõl szezonálisan mentes zónából importálják, a nemzetközi állategészségügyi igazolásnak bizonyítania kell, hogy a) a donor állatok a szezonálisan mentes zónában a szezonálisan BTV-mentes idõszakban tartózkodtak legalább 100 napig az embrió/petesejt gyûjtés kezdetét követõen és az embrió/petesejt gyûjtés ideje alatt, vagy b) a donor állatokat BTV csoport elleni ellenanyagok kimutatására alkalmas szerológiai vizsgálatnak (BT kompetitív ELISA vagy a BT AGID teszt) vetették alá negatív eredménnyel a gyûjtést követõ 28 és 60 nap között, vagy c) vírusizolálást vagy PCR vizsgálatot végeztek a gyûjtés napján vett vérmintából negatív eredménnyel. A minisztérium feladatai 35. § (1) A minisztérium 24 órán belül köteles jelenteni a Közösség és a többi tagállam felé a kéknyelv betegség elsõdleges kitörését az ország területén, valamint a kéknyelv betegség felszámolását követõen az arra vonatkozó hatósági intézkedések megszüntetését. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben említetteket faxon, illetve e-mailen továbbítják, úgy a bejelentésnek tartalmaznia kell az alábbi információkat: a) a betegség elsõdleges kitörésekor a kitörés idõpontját, a tagállam nevét, a betegség nevét, a vírus típusát, amennyiben lehetséges a betegség megállapításának dátumát, az állattartó telep földrajzi helyzetét, a fogékony állatok számát a helyszínen fajonként, a kiirtott állományok számát fajonként, a megsemmisített hullák számát fajonként; b) a kéknyelv betegség felszámolása érdekében hatályba helyezett intézkedések visszavonásakor – a kéknyelv betegség utolsó kitörésének felszámolása után a jelentés dátumát, a kitörés idejét, a tagállam nevét, a betegség nevét és a korlátozások visszavonásának idejét. 36. § A minisztérium készenléti tervet készít, amely valamennyi ebben a rendeletben meghatározott elõírásnak megfelelõ eljárást magában foglalja. A terv magában foglalja valamennyi üzem, felszerelés, személyi feltételek és valamennyi megfelelõ eszköz biztosítását, a betegség hatékony és gyors felszámolása érdekében. Záró rendelkezések 37. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás jogközelítésére vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, szabályozási körében az Európai Közösségek következõ jogszabályaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a Tanács 2000/75/EK irányelve a kéknyelv betegség ellenõrzésére és megszüntetésére vonatkozó különleges intézkedések meghatározásáról, a Tanács 82/894/EK irányelve az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentésérõl, a Tanács 90/667/EGK irányelve az állati hulladékok elhelyezésére és feldolgozására azok piacion történõ elhelyezésére és a kórokozók állati vagy haleredetû állateledelfélékben történõ elõfordulásának megelõzésére szolgáló állatorvosi szabályok meghatározásáról és a 90/425/EGK irányelv módosításáról. 1. számú melléklet a 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelethez A kéknyelv betegség hatósági megállapításához szükséges mintavétel 1. Kórbonctani vizsgálathoz: teljes állati hulla. 2. A vírus izolálásához és azonosításához: a) élõ állatból: heparinos vér, b) friss hullából: lép, máj, vörös csontvelõ, szívvér, nyirokcsomók, c) vetélt és congenitálisan fertõzött újszülött állat: kolosztrum szopása elõtti vérminta és néhány minta a frissen elhullott állatoknál említettek közül, d) valamennyi mintát 4 o C-on kell tárolni, és nem fagyasztani. 3. A vírus jelenlétének indirekt meghatározásához szükséges szerológiai teszt a savópár. 2. számú melléklet a 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelethez Kísérõ irat kéknyelv betegség gyanús vizsgálati minta diagnosztikai intézetbe szállításához Tulajdonos neve: ................................................................................................................................................................. Címe: ................................................................................................................................................................................... Telephelye: .......................................................................................................................................................................... A telepen tartott állatok száma: állatfaj db ......................................................................... ................... ..... ......................................................................... ................... ..... ......................................................................... .......…........ ..... ......................................................................... ................... ..... ......................................................................... ................... ..... ......................................................................... ................... ..... ......................................................................... ................... ..... A betegség kezdete: …………… év ……………………… hó ………… nap. Megbetegedett korcsoport létszáma: ................................................................................................................................... Megbetegedett állatok száma: ............................................................................................................................................. Klinikai tünetek: .................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. Kórelőzményi adatok: ......................................................................................................................................................... .............................................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. Kórbonctani elváltozások: ................................................................................................................................................... .............................................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. Egyéb megfigyelés: ............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. Beküldött minta (hulla vagy leölt): egész állat szervminta a szervminta mennyisége, minősége, a mintavétel helyének leírása: ...................................................................... ............................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................... Gyógykezelés az állományban történt-e mikor, milyen készítménnyel: ............................................................................. .............................................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. 30 napon belül elhullott állatok és az elhullás oka naponkénti felsorolása: A minta csomagolása, szállítása: ......................................................................................................................................... .............................................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. A minta elküldésének időpontja: ………… év ……………………………… hó ……… nap ………… óra. Beküldő állatorvos: .............................................................................................................................................................. 3. számú melléklet a 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelethez …………… Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás Ikt.sz.: ………………...……………… Tárgy: Hatósági megfigyelés, helyi zárlat, forgalmi korlátozás elrendelése Kerületi Főállatorvosi Hivatal …………………………………………… HATÁROZAT Kéknyelv betegség fertőzöttség (gyanújának) megállapítása miatt ………………………………………………… (név) ………………………………………………… telephely (udvar) helyi zárlatát, hatósági megfigyelését, forgalmi korlátozását rendelem el. A zárlat által érintett állatállomány Tehén ……………… db ebből beteg: ……………… db Bika ……………… db ebből beteg: ……………… db Növendék szarvasmarha ……………… db ebből beteg: ……………… db Borjú ……………… db ebből beteg: ……………… db Juh ……………… db ebből beteg: ……………… db Kecske ……………… db ebből beteg: ……………… db Egyéb ……………… db ebből beteg: ……………… db Az állatokat a telepen (udvaron) belül eredeti helyükön, lehetőleg zárt helyen úgy kell elhelyezni, hogy más állatokkal kórokozó átvivőn keresztül ne érintkezhessenek. A helyi zárlat alatt álló, az állatok, a tartásukra szolgáló épületek és a környezetük (különös tekintettel a Culicoides populációk élőhelyeire) rendszeres fertőtlenítését el kell végezni engedélyezett rovarirtó szerekkel. Tilos az állatokat a telepről kivinni vagy a telepre állatokat bevinni. A telepről – állati termék, sperma, petesejt, – elhullott állat csak engedélyemmel szállíthatók el. A telepre (udvarra) személyek belépése és kilépése ruhacsere és fertőtlenítés mellett engedélyemmel történhet. Járművek ki- vagy belépése fertőtlenítés mellett engedélyemmel történhet. Határozatom ellen kézhezvételtől számított 15 napon belül a …………………………… Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomáshoz címzett hivatalomhoz 2 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Határozatom fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó. INDOKOLÁS Így határoztam, mivel ………………………………………………… (név) ………………………………………………… telephely (udvar) állatállományában kéknyelv betegség fertőzöttséget (gyanúját) állapítottam meg az előfordult klinikai tünetek, kórbonc tani elváltozások, valamint az Országos Állategészségügyi Intézet …………… sz. lelete alapján. Határozatom a ……………………………… FVM rendelet 6. §-án alapszik. A határozatom fellebbezésre való tekintet nélküli végrehajtása a ………………… FVM rendelet ……… §-án alap szik. A fellebbezési fórum meghatározása a ………………… FVM rendelet alapján történt. ………………………… ………… kerületi főállatorvos Erről értesül: 1. …………………………… állattartó 2. ……………………………… Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 3. Települési önkormányzat 4. Magyar Állatorvosi Kamara megyei szervezete 5. Irattár 4. számú melléklet a 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelethez …………… Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás Ikt.sz.: ………………………………… Tárgy: Községi zárlat elrendelése Kerületi Főállatorvosi Hivatal …………………………………………… HATÁROZAT Kéknyelv betegség fertőzöttség megállapítása miatt ………………………………………………… település (településrész) közigazgatási területére községi zárlatot rendelek el. Tilos az állatokat a községből kivinni vagy oda állatokat bevinni. A telepről – állati termék, sperma, petesejt, – elhullott állat csak engedélyemmel szállíthatók el. A községi zárlat alá vont területen használt teherautók és más állatok vagy anyagok (pl. takarmány, trágya, hígtrágya stb.) szállítására használt járművek fertőzöttek lehetnek, ezért engedélyem nélkül nem hagyhatják el – a községi zárlaton belül, – a községi zárlat területét, – a vágóhidat. A községi zárlat területén minden állat megbetegedését és elhullást hivatalomnak jelenteni kell. A helyi zárlat alatt álló az állatok, a tartásukra szolgáló épületek és környezetük (különös tekintettel a Culicoides populációk élőhelyeire) rendszeres fertőtlenítését el kell végezni engedélyezett szúnyogirtó szerekkel. Saját fogyasztásra történő állatvágás csak előzetes kedvező eredményű állatorvosi vizsgálat után történhet. Tilos állatvásárt, állatkiállítást, piacot tartani. Az állatállományok állatorvosi ellenőrzését az állattartók tűrni kötelesek. A községi zárlatról a zárlati terület lakosságát a helyben kialakult módon értesíteni kell. Határozatom ellen kézhezvételtől számított 15 napon belül a …………………… Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomáshoz címzett hivatalomnál 2 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. INDOKOLÁS Így határoztam, mivel a településen (településrészen), területen kéknyelv betegség fertőzöttséget állapítottam meg. Határozatom a …………………… FVM rendeleten alapul. …………………………………………, ………………………………… …………………………………… kerületi főállatorvos Erről értesül: 1. Települési önkormányzat 2. Magyar Állatorvosi Kamara megyei szervezete 3. ………………………… Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 4. Irattár 5. számú melléklet a 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelethez …………………………… FVM Ikt.sz.:……………………………… … Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztály Tárgy: Védőzóna, megfigyelési zóna elrendelése HATÁROZAT Kéknyelv betegség fertőzöttség megállapítása miatt ………………………………………… település(ek) közigazgatási területére védőzónát, megfigyelési zónát rendelek el. Valamennyi állattartót azonosítani kell a zónán belül. Tilos a fogékony állatok, vér, sperma embrió védőzónából történő elszállítása. Az állattartók kötelesek állatállományuk létszámát hatóságomnak bejelenteni, és azok állatorvosi ellenőrzését tűrni. Az illetékes állomásoknak kiviteleznie kell olyan járványmegfigyelési programot, amely az adott területet reprezentáló szarvasmarhák (ezek hiányában más kérődző állatfajok) és kórokozó átvivő populációk állományainak a vírus jelenlétének megállapítására irányuló folyamatos megfigyelésén (klinikai vizsgálatok és szerológiai monitorozás) alapszik. Határozatom ellen kézhezvételtől számított 15 napon belül a ……………………… Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomáshoz címzett hivatalomnál 2 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. INDOKOLÁS Így határoztam, mivel …………………………… településen kéknyelv betegség fertőzöttség került megállapításra, s a községi határos területekre a ……………………………… FVM rendelet 8. § alapján köteles voltam védő- és megfigyelési zónát elrendelni. Kelt:………………………………………, ………………………………… …………………………………… főosztályvezető Erről értesül: 1. ……………………………………Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 2. Belügyminiszter 1. Magyar Állatorvosi Kamara 2. Irattár 6. számú melléklet a 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelethez …………………………… Megyei Állategészségügyi Ikt.sz.: ………………………………… és Élelmiszer-ellenőrző Állomás Tárgy: Leölési határozat Kerületi Főállatorvosi Hivatal …………………………………………… HATÁROZAT ……………………………………… állattartó (cím) ………………………… telephelyen lévő …………………………… sz. határozatomban helyi zárlat alá vont állomány azonnali kártalanítás mellett történő leölését rendelem el. A helyi zárlat alá vont állomány létszáma Tehén ……………… db Bika ……………… db Növendék szarvasmarha ……………… db Borjú ……………… db Juh ……………… db Kecske ……………… db Egyéb ……………… db A leölést az állatvédelmi szabályok betartásával vértelenül kell végezni. A leölt állatok ártalmatlanítása a helyszínen végzett elégetéssel az ATEV Rt. …………………………… Gyárában történik. A leöléssel, az ártalmatlanítási eljárás hatósági felügyeletével …………………………………… hatósági állatorvost bízom meg. Határozatom ellen kézhezvételtől számított 15 napon belül az Állategészségügyi és Élelmiszer ellenőrző Állomáshoz címzett, hivatalomnál 2 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Határozatom fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtandó. INDOKOLÁS Így határoztam, mivel ………………………………………………… név ………………………………………………… telephely (udvar) állatállományában kéknyelv betegség fertőzöttséget állapítottam meg az előfordult klinikai tünetek, kórbonctani el változások, valamint az Országos Állategészségügyi Intézet ………………… sz. lelete alapján. Határozatom a ………………… FVM rendelet 6. §-án alapszik. A határozatom fellebbezésre való tekintet nélküli végrehajtása a ………………… FVM rendelet ……… §-án alap szik. A fellebbezési fórum meghatározása a ………………… FVM rendelet alapján történt. …………………………………… kerületi főállatorvos Erről értesül: 1. ………………………………………… állattartó 2. …………………………… Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 3. Irattár 7. számú melléklet a 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelethez …………………………… Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás Ikt.sz.: ………………………………… Tárgy: Takarítás, fertőtlenítés, szunyogirtás elrendelése Kerületi Főállatorvosi Hivatal …………………………………………… HATÁROZAT ………………………………………………… állattartó/önkormányzat* ………………………………………………… telephelyén kéknyelv betegség fertőzöttség miatt elrendelt helyi zárlat területének takarítását és fertőtlenítését, valamint szúnyogirtását* rendelem el. A munkát a ……………………… FVM rendelet 2. számú mellékletében leírtak szerint kell elvégezni. A takarítás, fertőtlenítés és szúnyogirtás felügyeletével …………………………… hatósági állatorvost bízom meg. Határozatom ellen kézhezvételtől számított 15 napon belül a ……………………… Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomáshoz címzett hivatalomnál 2 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. INDOKOLÁS Így határoztam, mivel ………………………………………………… állattartó ………………………………………………… telepen (udvarban) kéknyelv betegség fertőzöttség került megállapításra. A zárlat alatt álló állomány leölésre került. A takarítás és fertőtlenítés, valamint szúnyogirtás a zárlat területén maradt kórokozók ártalmatlanítása miatt szükséges. Határozatom a ………………………………… FVM rendeleten alapszik. …………………………………… kerületi főállatorvos Erről értesül: 1. Állattartó 2. Települési önkormányzat 3. Irattár * A felesleges rész kihúzandó. 8. számú melléklet a 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelethez …………………………… Megyei Állategészségügyi Ikt.sz.: ………………………………… és Élelmiszer-ellenőrző Állomás Tárgy: Hatósági megfigyelés, helyi zárlat Kerületi Főállatorvosi Hivatal …………………………………………… HATÁROZAT A …………………… sz. alatt ………………………………………………… állattartó ………………………………………………… telepére kéknyelv betegség fertőzöttség miatt elrendelt hatósági megfigyelést, helyi zárlatot, forgalmi korlátozást feloldom. Határozatom ellen kézhezvételtől számított 15 napon belül a ………………………… Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomáshoz címzett hivatalomhoz 2 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. INDOKOLÁS Így határoztam, mivel a helyi zárlat alá vont állomány leölésre (levágásra) került és az előírt takarítást, fertőtlenítést és rovarirtást végrehajtották. A kéknyelv betegség fertőzöttség, illetve annak gyanúja bizonyítottan kizárható. Határozatom a …………………………… FVM rendeleten, valamint az Országos Állategészségügyi Intézet ……………………… sz. leletén alapszik. …………………………………… kerületi főállatorvos Erről értesül: 1. Állattartó 2. Települési önkormányzat 3. ……………………………… Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 4. Irattár 9. számú melléklet a 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelethez …………………………… Megyei Állategészségügyi Ikt.sz.: ………………………………… és Élelmiszer-ellenőrző Állomás Tárgy: Községi zárlat feloldsa Kerületi Főállatorvosi Hivatal …………………………………………… HATÁROZAT A ………………………… sz. alatt kéknyelv betegség fertőzöttség miatt ……………………………………… település (településrész) közigazgatási területére elrendelt községi zárlatot ………………… (év) ………………………………………… (hó) ………… (nap)-tól feloldom. INDOKOLÁS Így határoztam, mivel a községi zárlat területén lévő helyi zárlat megszűnt. Határozatom a ……………………………… FVM rendeleten alapszik. ……………………………………… kerületi főállatorvos Erről értesül: 1. Települési önkormányzat 2. Magyar Állatorvosi Kamara megyei szervezete 3. …………………………… Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 5. Irattár 10. számú melléklet a 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelethez …………………………… Megyei Állategészségügyi Ikt.sz.: ………………………………… és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztály Tárgy: Védőzóna, megfigyelési zóna feloldása HATÁROZAT A …………………………… sz. alatti határozatomban kéknyelv betegség miatt ……………………………………… település(ek) közigazgatási területére elrendelt védőzónát, megfigyelési zónát ……………………… (év) ……………………………… (hó) ………… (nap)-tól feloldom. INDOKOLÁS Így határoztam, mivel a védőkörzetben elrendelt községi zárlatok megszűntek, és az utolsó községi zárlat feloldása után a védőzóna monitorozásra kiválasztott fogékony állatainak vizsgálata kedvező eredményre vezetett. Határozatom a …………………………… FVM rendeleten alapszik. ……………………………………… főosztályvezető Erről értesül: 1. Illetékes Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomások 2. Belügyminisztérium 3. Magyar Állatorvosi Kamara 4. Irattár