Decree No. 30 of 2001 of the Ministry of Environmental Protection regarding the rules of preparation, the originator and the content of management plans of nature protection

30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítõjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 36. § (4) bekezdésében és a 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § (1) E rendelet alkalmazásában a) a természetvédelmi kezelési terv: a védett természeti terület [Tvt. 4. § g) pont] és természeti értékei felmérését és nyilvántartását, megóvását, fenntartását, bemutatását, valamint helyreállítását célzó valamennyi tevékenységet, továbbá a tervezési területen tartósan fennmaradó, vagy a jövõben várható gazdasági, gazdálkodási tevékenységeket és az azokra vonatkozó elõírásokat magába foglaló terv, b) tervezési terület: a védett természeti terület, vagy annak az a része, amelyre a természetvédelmi kezelési terv készül. (2) A helyi jelentõségû védett természeti területre vonatkozó természetvédelmi kezelési tervet az e rendelet mellékletében foglalt tartalmi követelmények szerint kell elkészíteni. 2. § (1) A természetvédelmi kezelési terv elkészítése annak a nemzeti park igazgatóságnak (a továbbiakban: igazgatóságnak) a feladata, amelynek az illetékességi területén a tervezési terület található. (2) A természetvédelmi kezelési terv elõkészítése során a) a természetvédelmi kezelési tervet megalapozó dokumentáció, b) a részletes kezelési terv tervezete, továbbá c) a tervezési területet védetté nyilvánító jogszabály részét képezõ természetvédelmi kezelési kötelezettségeket összesítõ rész [a c) pont a továbbiakban: természetvédelmi kezelési terv] tervezete készítendõ el. (3) A 2. § (2) bekezdésében meghatározott iratok nem selejtezhetõ közokiratnak minõsülnek. Megõrzésükrõl az illetékes igazgatóság gondoskodik. 3. § (1) Az igazgatóság a természetvédelmi kezelési terv tervezetére vonatkozóan beszerzi a tervezési területtel érintett a) területi államigazgatási szervek, b) települési önkormányzatok, c) területi gazdasági kamarák, d) tulajdonosok, vagyonkezelõk, gazdasági tevékenységet folytatók véleményét. (2) A természetvédelmi kezelési terv tervezetével kapcsolatban a természetvédelmi célra alakult társadalmi és érdekképviseleti szervezetek is jogosultak véleményt nyilvánítani. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében az igazgatóság írásban megkeresi az a)–c) pontban szereplõ szerveket és szervezeteket, és megküldi részükre a természetvédelmi kezelési terv tervezetét. A tervezettel kapcsolatban a szervezetek – tevékenységi körüket érintõen – 30 napon belül jogosultak véleményt adni. (4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervek véleményét a kezelési terv tervezetének véglegesítése során figyelembe kell venni, kivéve, ha az abban foglaltak a természetvédelmi célok megvalósításával ellentétesek. Véleményeltérés esetén meg kell kísérelni az eltérést egyeztetés útján megszüntetni. Az egyeztetés tényét, a képviselt álláspontokat és azok indokait, valamint az egyeztetés ellenére fennmaradt véleményeltérést a védetté nyilvánításról szóló jogszabálytervezet felterjesztésében rögzíteni kell. A Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) a véleményeltérésrõl tájékoztatja a véleményeltérést fenntartó államigazgatási szerv minisztériumi szintû felettes szervét, mint a közigazgatási egyeztetésben részt vevõ központi államigazgatási szervet. A véleményeltérés feloldására jogalkotásra vonatkozó rendelkezések elõírásait kell megfelelõen alkalmazni. (5) Az (1) bekezdés d) pontjában felsoroltak véleményének megismerése, továbbá a (2) bekezdésben foglaltak érvényesítése érdekében a természetvédelmi kezelési terv tervezetének tervezési területével érintett települési önkormányzat, valamint az igazgatóság hirdetõtáblájára 15 napra kifüggeszti a természetvédelmi kezelési terv tervezetét. A kifüggesztés utolsó napjától számított 45 napon belül a természetvédelmi kezelési terv tervezetére a (2) bekezdés szerinti szervezetek is észrevételt tehetnek. 4. § (1) A 2. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumok tartalmi elemeit e rendelet melléklete tartalmazza. (2) Ha a tervezési terület nemzeti park, a természetvédelmi kezelési terv tartalmazza a külön jogszabály szerinti, nemzeti parkokra vonatkozó övezeti besorolást. (3) A természetvédelmi kezelési terv áttekintõ térképei 1:100 000 méretarányú, EOTR szelvényezésû levezetett topográfiai térképek másolatai, részletes térképei 1:10 000 méretarányú állami topográfiai térképek, ennek hiányában átmenetileg külterületi földmérési átnézeti térképek másolatai. Indokolt esetben ettõl eltérõ méretarányú térképek is alkalmazhatóak. Erdõterületet érintõ rész esetében erdõtervi térkép alkalmazására akkor kerül sor, ha azt az erdészeti hatóság egy példányban – térítésmentesen – az igazgatóság rendelkezésére bocsátotta. (4) Az ingatlan-nyilvántartási térképek másolatai a külön jogszabályban meghatározott Védett Természeti Területek Törzskönyve részét képezik. 5. § (1) A természetvédelmi kezelési terv tervezetét – a 2. § (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott dokumentumokkal együtt – az igazgatóság felterjeszti a Minisztériumhoz. A Minisztérium a felterjesztés alapján a jogszabályalkotásra vonatkozó elõírások szerint elõkészíti és egyezteti a tervezetet. (2) Az e rendelet hatálybalépésekor természetvédelmi oltalom alatt nem álló természeti terület védetté nyilvánítási eljárása során a védetté nyilvánításra vonatkozó elõterjesztésnek tartalmaznia kell a természetvédelmi kezelési terv tervezetét. 6. § (1) A természetvédelmi kezelési tervet szükség szerint, de legalább tízévenként felül kell vizsgálni és – amennyiben indokolt – módosítani. (2) A természetvédelmi kezelési tervek felülvizsgálatára és módosítására az e rendeletnek a természetvédelmi kezelési tervek elkészítésére és egyeztetésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) A védett természeti területen lévõ erdõ esetében a kezelési terv elkészítéséig – a természetvédelmért felelõs miniszter egyetértésével megállapított – körzeti erdõtervben foglaltak kezelési tervnek tekintendõek. Melléklet a 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelethez A 2. § (2) bekezdés a) p ontja szerinti dokumentumok tartalmi elemei 1. Általános információk 1.1. Összefoglaló adatok A tervezési terület azonosító adatai: a) azonosításra alkalmas név, b) a Védett Természeti Területek Törzskönyve törzskönyvi száma, c) tervezési területre vonatkozó védetté nyilvánító jogszabály száma, d) nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó vagy nemzetközi jelentõségû terület jelölése, sorszáma, e) a tervezési terület kiterjedése, f) a megye(ék) megnevezése, ahol a tervezési terület elhelyezkedik, g) a település(ek), megnevezése, ahol a tervezési terület elhelyezkedik, h) a tervezési terület középpontjának földrajzi és/vagy EOTR koordinátái, i) a tengerszint feletti magassága (szélsõ értékek), j) a tervezési területet fedõ 1:100 000 méretarányú térképszelvények száma, k) az illetékes természetvédelmi hatóság megnevezése, l) a jogszabályban kijelölt természetvédelmi kezelõ megnevezése. 1.2. A tervezési terület rendeltetése A védetté nyilvánító jogszabály (alapító okirat) alapján meg kell határozni a területen megvalósítandó természetvédelmi, tájvédelmi kultúrtörténeti stb. célt. 1.3. A tervezési terület jogi helyzete A védett természeti terület Tvt. szerinti kategóriájának meghatározása a védetté nyilvánítást kimondó jogszabály alapján. A tervezési terület vagy egyes részeinek esetleges nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozásának megjelölése. 1.4. A tervezési terület elhelyezkedése, határai A megye és a település megnevezése, ahol a tervezési terület elhelyezkedik, továbbá a középpontjának földrajzi és/vagy EOTR koordinátáinak jelölése. A kiterjedésének megfelelõ a 4. § (3) bekezdésben meghatározott térképen kell ábrázolni, ezen megjelölve a meglévõ fokozottan védett területeket, erdõrezervátumokat, a bioszféra rezervátumokat és nemzeti parkok övezeteinek határait. 1.5. Tulajdonosi, birtokviszonyok, használati jogok Az állami (kincstári) tulajdonban lévõ területek, amelyek vagyonkezelõi jogát a természetvédelmi kezelést ellátó szervezet gyakorolja, illetve az általa bérelt területek megnevezése. A természetvédelmi szerv kezelésében lévõ, de bérbe adott területek feltüntetése. A tervezési terület tulajdonosainak és bérlõinek, használóinak és a használat módjának táblázatos összefoglalása, térképi ábrázolása. A tervezési területre vonatkozó vadászattal, halászattal, bányászattal, vízzel, utakkal stb. kapcsolatos jogok, szolgalmi jogok feltüntetése. 1.6. A tervezési területre vonatkozó tervezési és egyéb elõírások A tervezési területre vonatkozó minden olyan – a természetvédelmi kezelés szempontjából lényeges – elõírás ismertetése, amelyet a vonatkozó terület – és településrendezési, környezetvédelmi, vízgazdálkodási, erdõgazdálkodási, halászati és vadgazdálkodási tervek, a védetté nyilvánító vagy más jogszabályok megállapítanak. 1.7. A természetvédelmi kezelés szervezete és infrastruktúrája A természetvédelmi kezelési terv készítõje/készítõinek feltüntetése. A tervezési terület természetvédelmi kezelési feladatait ellátó szervezet(ek), személy(ek) megnevezése. A természetvédelmi kezelés megvalósításához rendelkezésre álló tárgyi feltételek (építmények, eszközök). 2. Leírás A tervezési terület környezeti, biológiai és kulturális jellemzõinek leírása. 2.1. Környezeti jellemzõk 2.1.1. Éghajlat A tervezési terület éghajlati jellemzését, a legközelebbi meteorológiai mérõállomás adatai alapján kell megadni. Az átlagos havi csapadék és a havi átlaghõmérséklet alakulását. A terület ökológiai viszonyainak alakulása szempontjából lényeges klímaváltozási tendenciák (pl. csapadék mennyiségének csökkenése, megoszlásának változása) a korábbi idõszakhoz képest. A helyi sajátosságoknak (pl. tengerszint feletti magasság, kitettség, fekvés növényzet), a helyi klíma kialakulására gyakorolt befolyása. 2.1.2. Hidrológia A tervezési terület vízrajzának, hidrológiai rendszerének leírása. A tervezési területen található vízfolyások, csatornák, árkok, állandó és idõszakos vízfelületek, vízgazdálkodási mûszaki létesítmények (pl. gátak, zsilipek, bukók, szivattyúk), a vízállás változásának mérésére szolgáló pontok térképi jelölése. A vízjárás sajátosságait (a lehetséges táblázatba foglalva), a vízjárás változásának trendje. A felszín alatti víz helyzete és dinamikája, illetve a változásban mutatkozó trend, szükség esetén talajok, kõzetek víztartó képességének térképi ábrázolása. Az árvíz- és belvízvédelmi, folyószabályozási, vízellátási és térségi vízkészlet gazdálkodási funkciók leírása. 2.1.3. Felszínalaktan A tervezési terület morfológiai jellegzetességei. A felszínalaktani sajátosságok szükség szerinti térképi ábrázolása. 2.1.4. Földtan, vízföldtan A tervezési terület földtani, vízföldtani viszonyai. Nagyobb területek esetében az alapkõzet, illetve a hordalékanyagok, a felszín alatti vizek különbözõ típusai helyzetének térképi ábrázolása. 2.1.5. Talajtan A talajtani viszonyok egyszerû leírása, nagyobb területek esetében a talajtani térkép megadásával. A talajok tápanyag-ellátottsága, mikroelem hiánya, a nehézfémtartalomra vagy a talaj szennyezettségére vonatkozó információk. A tervezési terület fontos talajtani és eróziós folyamatainak jellemzése. 2.2. Biológiai jellemzõk A tervezési terület biológiai jellemzõi az életközösségek szerinti bontásban. 2.2.1. Növénytársulások A tervezési terület szabványtechnológiával leírt társulások, kiemelten a védendõ és reliktum jellegûekre. A tervezési terület aktuális és potenciális vegetáció térképe. Erdõs területeken a tervezési terület aktuális és potenciális erdõtípus térképe. A tervezési területet övezõ vegetáció jellemzése. Amennyiben a természeti értékek fenntartása szempontjából lényeges, a tervezési terület vegetációjának szerkezete (mohaszint, gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint). 2.2.2. Növényvilág A tervezési területen elõforduló edényes és alacsonyabb rendû élõ szervezetek beleértve a mikroorganizmusokat és a gombákat. A védett vagy veszélyeztetett, endemikus, reliktum, illetve a társulás alkotó vagy állapotjelzõ (monitoring célokra alkalmas) fajokra szûkítetten. A veszélyeztetett fajok esetében az élõhely igényük, állománynagyság, az állományváltozás trendjének bemutatása. A kiemelt védelmet igénylõ fajok térképi ábrázolása. 2.2.3. Állatvilág A tervezési területen elõforduló gerinctelen fajok (puhatestûek, ízeltlábúak), halak, kétéltûek, hüllõk, madarak, emlõsök, a védett, veszélyeztetett, bennszülött vagy reliktumfajokra, illetve a tervezési terület ökológiai állapotára jelentõs hatást gyakorló vagy azt jól jelzõ fajokra szûkítetten. A védett és veszélyeztetett fajok esetében az élõhely igény, az állománynagyság és állományváltozás trendjének bemutatása. A különleges védelmet igénylõ fajok szaporodó-, pihenõ-, táplálkozó- és vonulóhelyeinek térképi ábrázolása. 2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzõk A tervezési terület használata a múltban és a jelenben, illetve a jövõben várható tájhasznosítási tendenciák. A tervezési területen, illetve azzal szerves kapcsolatban álló, a környezõ térségben található kulturális értékek. 2.3.1. Mezõgazdaság A tervezési terület mûvelési ág szerinti megoszlása, a vetésszerkezet jellemzõi, az alkalmazott mûvelési módok, az éves szinten a felhasznált mûtrágyák növényvédõ szerek és szervestrágya mennyisége, a haszonállat fajok és növényfajták, az állatlétszám alakulása, a tartási módszerek a múltban és a jelenben. A területen folytatott nádgazdálkodás jellemzõi. Azok a gazdálkodási módban már bekövetkezett vagy a jövõben várható változások bemutatása, amelyek lényeges hatással lehetnek a táj jellegére vagy a terület természeti állapotára, kezelésére. A tervezési területen található mezõgazdasági célú létesítmények, építmények és infrastruktúra leírása. 2.3.2. Erdõgazdálkodás a) A tervezési terület erdõterületeinek erdõrészlet szintû felsorolása, elsõdleges rendeltetése, a védettségi kategóriák, a védettség fokozata, az övezeti besorolás, a különleges védelmet igénylõ (nemzeti park természeti övezete, bioszféra rezervátum, erdõ rezervátum, fokozottan védett, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó) területek részletezésével (számítógépes lista formájában). b) Az erdõkben lévõ védett természeti értékek ismertetése, helyüknek erdõtag szintû megjelölése. c) A tervezési területen hatályban lévõ körzeti erdõtervek vagy erdõállomány gazdálkodási tervek (erdõtervek) és üzemtervek felsorolása. A következõ erdõtervezések esedékessége. d) A terület erdõgazdálkodásának jellemzõi, az erdõállomány vázlatos jellemzése az erdõterv figyelembevételével, fafaj és korosztály szerinti összetétele, egészségi állapota. Az erdõk múltjára vonatkozó jellemzések. e) Erdõgazdasági infrastruktúra (feltáró hálózat) jellemzése. 2.3.3. Vadgazdálkodás a) A védetté nyilvánító jogszabályban elõírt – vadgazdálkodást, vadászatot érintõ – természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak, egyéb kötelezettségek ismertetése. b) A tervezési területen lévõ vadászterületek erdõrészletek szerinti felsorolása, kódszám és rendeltetés, a védettségi kategóriák, a védettség fokozata, az övezeti besorolás, a különleges védelmet igénylõ (nemzeti park természeti övezete, bioszféra rezervátum, erdõrezervátum, fokozottan védett, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó) területek részletezésével (táblázatos formában). c) A tervezési terület vadászterületein elõforduló védett növény- és állatfajok élõhelyének ismertetése. d) A tervezési területen hatályban lévõ körzeti vadgazdálkodási tervek és vadgazdálkodási üzemtervek felsorolása. 2.3.4. Halászat, horgászat a) A területen folyó halászat jellemzõi, így különösen az alkalmazott halászati módszerek, a telepítés és fogás mennyisége, a takarmányozás és tápanyagpótlás módszere, a növényzet állományának szabályozása. Halastavi gazdálkodás esetén annak leírása, hogy teljes vagy részüzemû (extenzív vagy intenzív) gazdálkodás történik-e, a tavak lehalászásának és feltöltésének idõszaka, valamint a halastavak vízigénye. b) A horgászat körében a horgászlétszámra vonatkozó adatok és az ebbõl származó terhelés mértéke. c) A halászathoz (horgászathoz) kapcsolódó infrastruktúra leírása. d) A halászati üzemterv lejártának ideje. 2.3.5. Üdülés és idegenforgalom A tervezési területre irányuló idegenforgalom jellegének, nagyságrendjének, központjának infrastruktúrájának leírása. A területre jellemzõ szabadidõs tevékenységek, az igénybe vett területek leírása. A tervezési területen található idegenforgalmi, látogatóközpontok, túraútvonalak térképi jelölése. Az üdülés, idegenforgalom férõhely kapacitásának felmérése, meghatározása, jellemzése. 2.3.6. Települési viszonyok A tervezési területen lévõ, illetve a területhez közeli települések, lakóhelyek és a lakosság védett területre gyakorolt hatása. 2.3.7. Ipar, bányászat A tervezési területen található, illetve arra ható ipari tevékenység bemutatása. A területet terhelõ kibocsátások, azoknak a védett területre gyakorolt hatásai. A tervezési területen található valamennyi felhagyott, mûködõ, illetve tervezett bányához kapcsolódó meddõhányók, szállítási útvonalak a bányatelkek határainak térképi jelölésével. 2.3.8. Oktatás, bemutatás A tervezési területen folyó természetvédelmi oktatási-nevelési, bemutatási tevékenységek infrastrukturális és intézményi hátterének (pl. bemutatóhelyek, tanösvények, oktatóközpontok, szakkörök, iskolák stb.) összefoglalása. 2.3.9. Kutatás A tervezési területen végzett, illetve folyamatban lévõ jelentõsebb természetvédelmi kutatások, publikációkkal, kutatási jelentésekkel, bibliográfiai hivatkozással történõ bemutatása. A monitorozásra alkalmas kutatások mintaterületeinek térképi jelölése. 2.3.10. Egyéb használat A tervezési területen elhelyezkedõ vonalas létesítmények (pl. utak, vezetékek), legális vagy illegális hulladéklerakó, illetve szennyvíz elhelyezésére használt helyek, katonai gyakorlóterek stb. számbavétele. 2.3.11. Kultúrtörténeti értékek A tervezési területen, illetve környékén található régészeti lelõhelyek, mûemléki jelentõségû területek, a helyi építészeti örökség védelme alá tartózó értékeinek, csata- és más emlékhelyek (pl. régészeti lelõhelyek, temetõk) ipartörténeti emlékek, múzeumok, népi mesterségek, népmûvészek stb., illetve az e körbe tartozó egyedi tájértékek számbavétele. 2.4. Táji értékek A tervezési terület táji értékeinek (tájkép, tájjelleg) leírása, minõsítése. A táji értékek megõrzése vagy alakítása szempontjából meghatározó sajátosságok leírása az e körbe tartozó egyedi tájértékek számbavétele. 2.5. Adatbázisok 2.5.1. Számítógépes adatbázisok Azoknak a hazai és nemzetközi adatbázisoknak a felsorolása, ahol a tervezési területre vonatkozóan információkat tárolnak. 2.5.2. A tervezési területre vonatkozó térképanyag A rendelkezésre álló térképanyagok, mint az EOTR térképek, a topográfiai, ingatlan nyilvántartási, erdõtervi talajtani, geológiai, hidrológiai és vegetáció térképek. A térképek részletes adatai (jel, készítési év, tárolási hely). A térképek méretaránya 1:100 000–1:10 000, de tartalomtól függõen nagyobb méretarányú térkép is használható. 2.5.3. A területre vonatkozó fotóanyagok A tervezési területre vonatkozó földi és légifotók, távérzékeléses felvételek adatai (készítés éve, méretarány, minõsége, tárolási helye) jelezve – az ok megjelölésével –, ha a terület lefedettsége légifotókkal természetvédelmi szempontból nem kielégítõ. A 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti dokumentumok tartalmi elemei 3. Célkitûzések meghatározása 3.1. A tervezési terület természetvédelmi jelentõségének kiértékelése A tervezési terület sajátosságainak értékelése és a használattal történõ összevetése táblázatos formában, a következõ szempontok figyelembevételével: 3.1.1. Méret A tervezési terület nagyságának más hasonló jellegû területekhez viszonyítása, továbbá annak vizsgálata, hogy a terület kiterjedése elegendõ-e ahhoz, hogy ne vezessenek a természeti értékeinek elvesztéséhez. 3.1.2. Sokféleség A fajok és közösségek, továbbá egyes élõhelyeinek, szerkezetének változatossága az egyes tervezési területeken. 3.1.3. Természetesség A tervezési területre kiterjedõ emberi hatások mértékének és jellegének értékelése. 3.1.4. Ritkaság A társulások, élõhelyek és egyes fajok ritkaságának nemzetközi, országos és helyi vonatkozásban történõ értékelése. A tervezési területen található földtani, (geomorfológiai, geológiai, hidrogeológiai) értékek, továbbá az országosan vagy világviszonylatban kipusztulással fenyegetett fajok különleges elbírálásának követelménye. 3.1.5. Sérülékenység Az élõhelyek, társulások és fajok környezeti változásokra való érzékenységének leírása. A nagymértékben fragmentált, nehezen rekonstruálható ökoszisztémák. A tervezési területen található földtani (geomorfológiai, geológiai, hidrogeológiai) értékek. 3.1.6. Jellemzõség A tervezési terület azon részterületeinek felsorolása, amelyeken a helyi környezeti viszonyokra (pl. szikes tó), vagy egyes hosszú távú emberi hatásokra (pl. legeltetés, fûzbotolás) jellemzõen kialakult élõvilág és élettelen környezet található. 3.1.7. A tervezési terület nagyobb ökológiai egységben elfoglalt helyzete (elhelyezkedés) A tervezési területnek a tágabb környezetben elfoglalt helyzete szerinti értékelése, kiegészítik-e egymást, vagy olyan módon kapcsolódnak össze, hogy ökológiai hálózatot alkotva lehetõvé teszik a fajok elterjedését, vándorlását. A benne végbemenõ természetes folyamatok értékelése. A szukcessziós változások kiértékelése annak meghatározása érdekében, hogy a folyamatok fenntartása vagy egy szukcessziós lépcsõ megtartása-e a cél. 3.1.8. A tervezési terület története A tervezési terület élõvilágára és hasznosítására a tájra vonatkozó történeti adatok, a hosszú távra visszanyúló tudományos vizsgálatok adatai, eredményei. 3.1.9. Potenciális természetvédelmi érték A megfelelõ kezelés, illetve a természetes folyamat hatására a terület értéknövekedésének bemutatása a) a természeti állapotának, b) táji értékeinek, c) oktatási lehetõségeinek, d) bemutatási lehetõségeinek, e) kutatási lehetõségeinek, f) jövedelemtermelõ képességének (a természetvédelmi kezelõ, illetve a helyi lakosság, gazdálkodók számára), g) kulturális és történelmi hagyományok megõrzésének, h) természetvédelmi besorolásának i) egészségügyi célra történõ igénybevételi lehetõségek tükrében. 3.1.10. Különleges jelentõség A látogatók, érdeklõdõk, turisták, lakosság számára kiemelkedõ vonzerõt jelentõ fajok élõhelyek, táji értékek, földtani értékek, barlangok leírása. 3.2. A tervezési terület legfontosabb természeti értékeinek meghatározása A korábbi értékelések eredményeinek összefoglalása és a legfontosabbak kiemelése a természeti értékek táblázatban feltüntetésével. Az értékek nemzetközi, országos vagy helyi jelentõségének minõsítése a magas, közepes vagy alacsony értékekkel. 3.3. Ideális kezelési célkitûzések Ideális vagy hosszú távú természetvédelmi célkitûzések azok, amelyek elérésére a terület természetvédelmi kezelõje akkor törekedne, ha céljai elérésében a tervezési területen semmi nem korlátozná. Az ideális célkitûzések fontossági sorrendbe állítása és elsõ- és másodrendû célkitûzések szerint csoportosítása. 3.3.1. Elsõdleges célkitûzések: a terület védetté nyilvánítását, nemzetközi védettségét indokló értékek megõrzése, fejlesztése, a veszélyeztetett fajok, élõhelyek fenntartásával, védelmével, az agresszív fajok korlátozásával, a hagyományos gazdálkodási módok megõrzésével, az ökológiai folyamatok (pl. szukcesszió) fenntartásával vagy fékezésével kapcsolatos célkitûzések. 3.3.2. Másodrendû célkitûzések: a terület védetté nyilvánítási céljaihoz kevésbé kapcsolódó kívánt célok mint például a terület bemutatása, oktatási, kutatási és szabadidõs hasznosítása. 3.4. Korlátozó és veszélyeztetõ tényezõk Táblázatos összefoglalása annak, hogy az egyes korlátozó vagy veszélyeztetõ tényezõk milyen értékekre hatnak, hogyan és milyen módon háríthatók el. 3.4.1. A tervezési terület természetes folyamatai A tervezési területen belül eredõ és ható ökológiai és geomorfológia, geológiai, hidrogeológiai folyamatok, amelyek korlátozzák a hosszú távú célkitûzések elérését. 3.4.2. A tervezési területen kívüli természetes folyamatok Azoknak a természetes változásoknak, folyamatoknak, a leírása, amelyek a területen kívülrõl származnak (pl. klimatikus tényezõk, hidrológiai viszonyok megváltozása). 3.4.3. A tervezési területen belül érvényesülõ emberi tényezõk Annak vizsgálata, hogy a) mennyire áll összhangban a jelenlegi területhasznosítás, -használat az ideális célkitûzésekkel, b) van-e elegendõ munkaerõ a területen, c) van-e a megfelelõ ismeretanyag, fogadókészség az ideális hasznosítási mód alkalmazásához, d) gazdaságilag életképes-e a kívánatos területhasználat, e) a helyi lakosság, a gazdálkodók és a látogatók számára elfogadhatók-e a védelmi célkitûzések, f) használnak-e a természeti értékekre veszélyes technológiákat, g) változott-e a munkavégzés idõbeli és térbeli rendje, érdekeltségi viszonyai, h) károsították-e a természeti értékeket, i) történtek-e havária események és ezek hatásai. 3.4.4. A tervezési területre kívülrõl ható emberi tényezõk Annak vizsgálata, hogyan befolyásolja a terület ökológiai állapotát a) a környezõ területek hasznosítása, b) a gazdasági környezet (támogatási rendszer, árarányai), c) a jogszabályok, d) a tervezési elõírások, e) a politikai viszonyok, f) a kulturális szokások. 3.4.5. A természetvédelmi kezelés korlátai Annak vizsgálata, hogy a természetvédelmi kezelõ rendelkezik-e a) a megfelelõ szaktudással, b) munkaerõvel, c) hatósági jogkörrel, d) felszereléssel, e) elegendõ anyagi fedezettel ahhoz, hogy hatékonyan kezelje a területet. 3.4.6. A korlátozó tényezõk hatása az ideális célkitûzésekre (második kiértékelés) A gyakorlati célkitûzések vizsgálata korlátozó tényezõk függvényében. Az ideális célkitûzések közül melyek azok, amelyek megvalósítására lehetõség van. A célkitûzés vizsgálata a következõkre terjedjen ki: a) a célkitûzés elérését korlátozó tényezõk számbavétele, b) a korlátozó tényezõk mérséklésének megszüntetésének lehetõségei, c) a célkitûzés elérésének gazdasági és társadalmi értelembe vett ára, d) a célkitûzés elérésének más célkitûzések megvalósítására gyakorolt hatása, e) a célkitûzés elérésének vagy meghiúsulásának közvélemény befolyásoló hatása a természetvédelem szervezetérõl kialakult kép megítélésében, f) a közvélemény értékelésének fontossága és ennek vizsgálata. 4. Gyakorlati célkitûzések, stratégiák és feladatok meghatározása A gyakorlati célkitûzéseket, a hozzájuk tartozó stratégiákkal és elõírásokkal együtt közös táblázatban a nemzeti parknál kezelési övezetekre, egyéb területeken védettségi szint szerint, majd helyrajzi számokra és/vagy erdõrészletekre lebontva kell meghatározni. A gyakorlati célkitûzésekhez tartozó egy vagy több stratégia a célkitûzés elérésének módját írja le. A stratégia megvalósításának feladatai. 4.1. Gyakorlati célkitûzések A gyakorlati célkitûzések tükrében, fontossági sorrendben – az adott korlátozó tényezõk figyelembevételével – megállapított megvalósítható célok: a) természeti értékek védelmi szintjének fenntartása, b) a tervezési terület természetvédelmi érdekeket összhangban álló, tartós hasznosításának (pl. hagyományos gazdálkodás, bemutatás, oktatás, kutatás) biztosítása. 4.2. Természetvédelmi stratégiák A gyakorlati célkitûzésekhez hozzá kell rendelni a természetvédelmi stratégiákat. A stratégiák megvalósítása érdekében nemzeti park esetében el kell készíteni a terület övezeti beosztását (zonációját). Az egyes területrészeken és övezetekben különbözõ stratégiákat lehet alkalmazni attól függõen, hogy az adott területrészen mi a megvalósítandó gyakorlati célkitûzés. A természetvédelmi kezelés részfeladatai szerinti természetvédelmi stratégiákat a következõ fejezetek tartalmazzák: 4.2.1. Élõhelyek kezelése, fenntartása Stratégiák az élõhelyek fenntartása érdekében: a) beavatkozás mellõzése, b) kismértékû beavatkozás (pl. elhalt fák kivágása), c) aktív kezelés (pl. legeltetés, vízinövényzet visszaszorítása a nyílt vízfelületek fenntartása érdekében), d) gazdálkodás és más tevékenység korlátozása. 4.2.2. Fajok védelme A legfontosabb fajok, életközösségek (pl. sziki fészkelõ madarak) védelmére kezelésére alkalmazott természetvédelmi stratégiák: a) élõhelyvédelem, b) beavatkozás mellõzése, c) állománynövelés: az állomány növelése érdekében mesterséges beavatkozások (pl. mûfészkek kihelyezése), d) visszatelepítés: a területrõl korábban kipusztult fajok visszatelepítése, e) betelepítés: azon fajok betelepítése (pl. egyes növényfajok) védett területre, amelyek ott korábban nem fordultak elõ. 4.2.3. Látogatás A terület látogatására kidolgozott stratégiák: a) zárt terület: ha a terület látogatása nem megengedett, b) korlátozottan látogatható terület: a látogatásához engedély szükséges vagy a belépésre, közlekedésre vonatkozóan korlátozások vannak (pl. csak a kijelölt utakon, csak meghatározott idõszakban, csak gyalog) és csak ezen feltételek mellett lehet belépni a területre, c) szabadon látogatható terület a látogatás nincs korlátozva, d) a b) és c) esetekre vonatkozó egyéb korlátozások és tilalmak. 4.2.4. Oktatás és bemutatás Az oktatási és bemutatási célú stratégiák: a) minimális nyilvánosság: a terület oktatási és bemutatási célú használata nem kívánatos, b) szûk körû nyilvánosság: a terület oktatási és bemutatási célú hasznosítása csak egy meghatározott körben és célból (pl. szakemberek továbbképzése, egyetemi hallgatói gyakorlatok) kívánatos, c) nagyobb nyilvánosság: a terület oktatási és bemutatási hasznosítása kívánatos, d) speciális propaganda: a terület oktatási és bemutatási szerepe propagandaeszközökkel is elõsegítendõ (pl. oktatóközpontok megléte esetén). 4.2.5. Kutatás, vizsgálatok A tervezési terület kutatási célú hasznosításával kapcsolatos stratégiák: a) nem folytatható kutatás: ha a természetvédelmi érdekeket a kutatás veszélyeztetné, b) csak szakemberek végezhetnek: a védelem érdekeivel összefüggõ kutatásokat, c) ellenõrzött módon, részletes kutatási tervvel végezhetõ kutatás, d) szabadon folytatható a kutatás a természetvédelmi szabályok betartásával. 4.2.6. Terület- és földhasználat A tervezési területen folyó terület- és földhasználattal (mezõgazdaság, vízgazdálkodás, erdõgazdálkodás, vadgazdálkodás, halászat, ipar, építés, közlekedés stb.) kapcsolatos stratégiák: a) a terület- és földhasználati módok valamelyikének vagy mindegyikének a tilalma, b) a terület- és földhasználati módok valamelyikének a korlátozása, c) a terület- és földhasználati módok valamelyikének vagy mindegyikének a korlátlan gyakorlása. Részletesen ki kell dolgozni a terület- és földhasználati módok szerint részletezve a védett természeti terület számára kívánatos és megvalósítható elõírásokat, igényeket, korlátozásokat és tilalmakat. 4.2.7. Táj- és kultúrtörténeti értékek Speciális stratégiákat kell kidolgozása a tervezési terület táj- és kultúrtörténeti értékeinek védelmére a be nem avatkozástól a helyreállításig, az aktív kezelésig. 4.2.8. Természetvédelmi infrastruktúra Az infrastruktúra fejlesztésére kidolgozott természetvédelmi stratégiák. 4.3. Kezelési feladatok Gyakorlati célkitûzések és a hozzá rendelt stratégiák megvalósítására vonatkozó konkrét elvégzendõ munkák évi bontásban. A feladat végrehajtója, elvégzésének helye, ideje, módja, erõforrás- és eszközigény, valamint annak leírása, hogy a feladat melyik célkitûzés elérését szolgálja. A feladatok fontossági sorrendje: a) Azok a feladatok, amelyek a terület vagy valamely veszélyeztetett faj védelme szempontjából létfontosságúak, vagy amelyek végrehajtására jogszabály kötelez, így a végrehajtása kötelezõ. b) Azok a feladatok, amelyeket meghatározott idõszak alatt, lehetõség szerint meg kell valósítani. c) Azok a feladatok, amelyeket akkor kell végrehajtani, ha van rá elegendõ idõ, munkaerõ és anyagi erõforrás. A feladatokat a következõ alfejezetek szerint kell csoportosítani. 4.3.1. Adatgyûjtés a) Archív adatok b) A környezetre vonatkozó adatok c) A tájra vonatkozó adatok d) Az élõ szervezetekre vonatkozó adatok e) Az emberi hatásokra vonatkozó adatok 4.3.2. Kezelés 4.3.2.1. Kezelési elõírások a) Élõhelyek és élettelen környezete kezelése és fenntartása b) Fajok védelme, fenntartása c) Agresszív fajok állományszabályozása d) Õrzés, védelem e) Egyedi tájértékek védelme és fenntartása f) Gépek beszerzése és karbantartása g) Információ biztosításának és a kapcsolattartásnak a rendszere 4.3.2.2. Mezõgazdálkodásra vonatkozó kezelési elõírások a) Növénytermesztés. Szántóföldi gazdálkodás sík vidéken, domb- és hegyvidéken b) Rét, legelõgazdálkodás c) Kert, szõlõ, gyümölcsültetvényeken való gazdálkodás d) Talajerõ-gazdálkodás e) Növényvédelem f) Állattenyésztés, különös tekintettel a régi magyar háziállat fajták fenntartására g) Nádgazdálkodás, nádhasznosítás h) Horgászat és halászat 4.3.2.3. Erdõgazdálkodásra vonatkozó elõírások a) A védetté nyilvánító jogszabály alapján elõírt természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak, egyéb kötelezettségek ismertetése. b) A tervezési területek kiterjedése a védett földrészletek helyrajzi szám és erdõrészlet szintû felsorolása, elsõdleges rendeltetés, a védettségi kategóriák, a védettség fokozata, az övezeti besorolás, a különleges védelmet igénylõ (nemzeti parki természeti övezet, bioszféra rezervátum, erdõrezervátum, fokozottan védett, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó) területek részletezésével (táblázatos formában). c) A tervezési területen lévõ védett természeti értékek ismertetése, ezek helyének erdõrészlet szintû megjelölése. d) A tervezési területen érvényben lévõ körzeti erdõtervek vagy erdõállomány gazdálkodási tervek (erdõtervek) és üzemtervek felsorolása. e) A védett természeti területekre és védett természeti értékekre vonatkozó természetvédelmi kezelési elõírások erdészeti, szakmai megfogalmazása (kívánatos célállomány, erdõállomány-típusok kívánatos aránya, javasolt állománycserék, erdõfelújítás módja, fahasználati korlátozások, biológiai vágásérettség meghatározása, vegetációs idõszak stb.) az elérendõ természetvédelmi cél megjelölésével. 4.3.2.4. Vadgazdálkodásra vonatkozó kezelési elõírások a) A védetté nyilvánító jogszabály alapján elõírt – a vadgazdálkodást, vadászatot érintõ – természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak és egyéb kötelezettségek ismertetése. b) A tervezési terület kiterjedése, a védett földrészletek helyrajzi szám és vadászterületek szerinti felsorolása a vadászterületek erdõrészletek szerinti felsorolása, kódszám és rendeltetés, a védettségi kategóriák, a védettség fokozata, az övezeti besorolás, a különleges védelmet igénylõ (nemzeti parki természeti övezet, bioszféra rezervátum, erdõrezervátum, fokozottan védett, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó) területek részletezésével (táblázatos formában). c) A tervezési terület vadászterületein elõforduló védett növény- és állatfajok élõhelyének ismertetése, ezek helyének vadászterületek szerinti megjelölése. d) A tervezési területen érvényben lévõ körzeti vadgazdálkodási tervek és vadgazdálkodási üzemtervek felsorolása. e) A védett természeti területre és a védett természeti értékekre vonatkozó természetvédelmi kezelési elõírások vadgazdálkodásra, vadászatra vonatkozó részletezése (a vadállomány hatása a védett természeti értékekre, az adott területen fenntartható vadállomány vadfajonkénti létszáma, a vadgazdálkodás-vadászat térbeni, idõbeni, mód- és eszközbeli természetvédelmi korlátozásai, illetve tilalmai, a vadgazdálkodási berendezések elhelyezésére, a vadföldek kialakítására, a mesterséges vad kibocsátására és a zárt téri vadtartásra vonatkozó természetvédelmi elõírások). 4.3.2.5. Vízgazdálkodást érintõ kezelési elõírások A vízrajzi viszonyok fenntartását elõsegítõ kezelési elõírások a) Élõhely fenntartási célú vízellátás b) Források c) Vízfolyások és partszegélyei d) Állóvizek és partszegélyei e) Felszín alatti vízkészletek f) Öntözés 4.3.2.6. Közlekedést érintõ kezelési elõírások Jármûforgalom a) Átmenõ közúti jármûforgalom b) Közlekedés üzemi utakon c) Közlekedés sétautakon d) Kötöttpályás forgalom e) Vízi közlekedés f) Légi közlekedés 4.3.2.7. Építési tevékenységeket érintõ kezelési elõírások a) Épületek b) Egyéb építmények c) Kerítések, kapuk d) Infrastruktúra-hálózatok (elektromos távvezetékek és állomások, kõolaj-, földgáz- és kõolajtermék-távvezetékek) e) Feltáró utak f) Sétautak g) Lépcsõk, támfalak h) Hidak, zsilipek, átereszek i) Közmûvek j) Sportpályák 4.3.2.8. Turizmust érintõ kezelési elõírások (idegenforgalom, üdülés, oktatás, rekreáció) 4.3.2.9. Ipari és bányászati tevékenységeket érintõ kezelési elõírások 4.3.2.10. Települések egészét érintõ kezelési elõírások 4.3.2.11. Táji, kultúrtörténeti értékekkel kapcsolatos kezelési elõírások 4.3.3. Adminisztráció a) Védetté nyilvánítás, védelem feloldása b) Tulajdonosi viszonyok, birtokpolitika c) Hatósági engedélyezés d) Tervezés e) Ellenõrzés f) Továbbképzés 5. Munkaterv 5.1. Középtávú munkaterv A terv érvényességi ideje alatt végrehajtandó kezelési feladatok feladatjegyzékébõl a középtávú feladatok meghatározása a sorrend és fontosság feltüntetésével. 5.2. Éves munkaterv A középtávú terv segítségével elkészíthetõ, a tervezési területre vonatkozó éves munkaterv, amely tartalmazza az elvégzendõ munkákat és a hozzá szükséges erõforrásokat, valamint ezek összhangját. 6. A természetvédelmi kezelési terv végrehajtásának ellenõrzése és a terv felülvizsgálata A végrehajtás személyi feltételei, az ellenõrzés módszerei és idõszakai, a monitoring jellegû feladatok meghatározása, természetvédelmi kezelési terv felülvizsgálatának tervezett idõpontja A 2. § (2) bekezdés c) pontja szerinti dokumentumok tartalmi elemei 7. A természetvédelmi kezelési terv A természetvédelmi kezelési terv a 4. Gyakorlati célkitûzések, stratégiák és feladatok meghatározása fejezeteiben részletesen megállapított, a tervezési területre vonatkozó azon összefoglalt természetvédelmi kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat tartalmazza, amelyek a tervezési terület szereplõire kötelezettségeket állapítanak meg. E fejezet része a természetvédelmi kezelési tervet jóváhagyó jogszabálynak, illetve a tervezési területet védetté nyilvánító jogszabálynak. A 2. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti dokumentumokhoz tartózó mellékletek 8. Mellékletek 8.1. Bibliográfia A területrõl megjelent publikációk, a nem publikált (pl. kutatási) jelentések jegyzéke, a tervezési területen alkalmazott természetvédelmi kezelési módszereket alátámasztó szakirodalom. 8.2. Térképek A természetvédelmi kezelési tervhez tartozó térképszelvények 8.3. Egyéb melléklet Jegyzékek, táblázatok, dokumentációk, ismeretterjesztõ és tudományos írások, könyvek, kiállítások és bemutatók dokumentációi, fotóanyagok. Az érintett terület- és településrendezési tervek jegyzéke. 1. számú függelék TÁBLÁZATOK A tervezési terület természetvédelmi jelentõségének kiértékelése a 3.1. fejezet szerint 2. számú függelék A tervezési terület legfontosabb természeti értékeinek meghatározása a 3.2. fejezet szerint 3. számú függelék Korlátozó és veszélyeztetetõ tényezõk összefoglaló táblázata a 3.4. fejezet szerint