Decree No. 295 of 2012 (X. 16.) Korm. of the Government concerning the accreditation and recording of organisations performing verification activities related to greenhouse gas emission

295/2012. (X. 16.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 28. § (1) bekezdése b)–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 14. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében a Kormány a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya a) az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszeréről szóló törvény (a továbbiakban: Ükt) és a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló 2012. június 21-i 600/2012/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 600/2012/EU bizottsági rendelet) szerinti hitelesítő szervezeteknek a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: NAT tv.) és 600/2012/EU bizottsági rendelet szerinti akkreditálására és a hitelesítő szervezetek nyilvántartására, továbbá b) az üvegházhatású gázok kibocsátásaival kapcsolatos hitelesítési tevékenység végzésére akkreditált hitelesítő szervezetekre terjed ki. 2. § A hitelesítő szervezetek akkreditálását a NAT tv., a 600/2012/EU bizottsági rendelet és e rendeletben meghatározott szabályok szerint kell elvégezni. 3. § E rendelet alkalmazásában: 1. hitelesítő szervezet: a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület) által akkreditált jogi személy vagy szervezet; 2. EU ETS hitelesítő szakértő: a 600/2012/EU bizottsági rendelet 3. cikk 22. pontjában meghatározott fogalom; 3. EU ETS vezető hitelesítő szakértő: a 600/2012/EU bizottsági rendelet 3. cikk 21. pontjában meghatározott fogalom; 4. más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet: EGT-államban akkreditálási igazolást szerzett hitelesítő szervezet; 2. A hitelesítő szervezetek akkreditálásának feltételei 4. § Hitelesítési tevékenység folytatására azt a jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot vagy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét (a továbbiakban együtt: szervezet) lehet akkreditálni, amely a kérelem benyújtása idején megfelel a NAT tv. 18. § (2a) bekezdésében meghatározott feltételeknek, valamint a) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül és szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, továbbá b) rendelkezik a 10. § szerinti biztosítékkal. 3. Akkreditálás iránti kérelem 5. § (1) Az akkreditálás iránti kérelemhez csatolni kell: a) a kérelmező hatályos létesítő okiratát vagy annak hiteles másolatát, b) a 10. § (2) bekezdésben meghatározott biztosíték rendelkezésre állásáról szóló pénzügyi intézmény által kiadott igazolást vagy a biztosítási szerződés másolatát, c) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező – munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében – a 600/2012/EU bizottsági rendeletnek megfelelő EU ETS hitelesítő szakértőket és köztük legalább egy EU ETS vezető hitelesítőt foglalkoztat, d) a foglalkoztatott EU ETS hitelesítő szakértő és vezető EU ETS hitelesítő nevét, levelezési címét, születési idejét, telefonszámát, faxszámát, elektronikus levelezési címét, e) a foglalkoztatott EU ETS hitelesítő szakértő és EU ESTS vezető hitelesítő szakképesítését biztosító oktatási intézmény (egyetem, főiskola, kar, szak) megjelölését, diplomájának (oklevelének) számát és keltét, szakképzettségét, foglalkozását, beosztását, f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetése igazolásának másolatát, g) az alkalmazott hitelesítési eljárások, valamint a hitelesítési tevékenységgel kapcsolatos független felülvizsgálati, felelősségi, adatkezelési, képzési, összeférhetetlenségi és minőségirányítási rendet meghatározó belső szabályzatot, h) a vezető tisztségviselők, a munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban foglalkoztatott EU ETS hitelesítő szakértők, EU ETS vezető hitelesítő szakértők 30 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványát, i)–j)1 (2) Az akkreditálás iránti kérelemben meg kell határozni, hogy a hitelesítő szervezet mely szakterület vagy szakterületek tekintetében kíván hitelesítési tevékenységet végezni. A szakterületek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza. (3) Amennyiben a hitelesítő szervezet több szakterület vonatkozásában kíván hitelesítési tevékenységet végezni, az akkreditálás során be kell mutatnia, hogy minden gyakorolni kívánt szakterület vonatkozásában legalább két EU ETS hitelesítő szakértővel munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban áll. 4. Hitelesítő szervezetek akkreditálása 6. § (1) A Testület minden egyes a NAT tv. és a 600/2012/EU bizottsági rendelet szerinti értékeléshez külön értékelő csoportot jelöl ki. Az értékelő csoport egy vezető minősítőből és – szükség szerint – a NAT tv. szerinti minősítőkből, valamint szakértőkből áll, akik megfelelnek a 600/2012/EU bizottsági rendelet 56. cikkében, 57. cikk (2) bekezdésében és 58–59. cikkében foglalt követelményeknek. (2) Az akkreditált státusz odaítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a Testület a 600/2012/EU bizottsági rendelet 3. mellékletében foglalt tartalommal akkreditálási okiratot bocsát ki, a hitelesítő szervezetet bejegyzi az akkreditált hitelesítői szervezetek nyilvántartásába és a hitelesítő szervezet számára nyilvántartási számot állapít meg. (3) Az akkreditált hitelesítő szervezet a státusz fennállása alatt bármikor kérelmezheti az akkreditált státusz területének bővítését, szűkítését, az akkreditált státusz részleges vagy teljes felfüggesztését, részleges vagy teljes visszavonását. Az akkreditált státusz területének szűkítésére vonatkozó kérelmet – ha az Európai Unió jogi aktusa vagy törvény másként nem rendelkezik – a Testület nem utasíthatja el. (4) Az akkreditált hitelesítő szervezet a státusz fennállása negyedik évében kérelmezheti az akkreditált státusz megújítását. A kérelem elbírálására a 600/2012/EU bizottsági rendelet, a NAT tv. és e rendelet szabályait kell alkalmazni. (5) A (3) bekezdés szerinti felfüggesztés megszüntetése feltételeinek fennállásáról és az akkreditált státusz fenntartásáról a Testület rendkívüli felügyeleti eljárásban dönt. (6) Amennyiben a hitelesítő szervezet akkreditálását a Testület a NAT tv. 23. § a)–b) alapján vonja vissza, a hitelesítő szervezet a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem akkreditálható. 5. Az EU ETS hitelesítő szakértővel szembeni személyi követelmények 7. § (1) EU ETS hitelesítő szakértő az a természetes személy lehet, aki rendelkezik a 2. mellékletben megjelölt szakirányú felsőfokú végzettséggel, illetve képesítéssel (a továbbiakban együttesen: végzettség) és legalább ötéves szakmai gyakorlattal, valamint megfelel a 2. mellékletben meghatározott szakmai követelményeknek. (2) Az EU ETS hitelesítő szakértő, az akkreditált hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és könyvvizsgálója nem tarthat fenn összeférhetetlen üzleti kapcsolatot a) a hitelesítési tevékenységével érintett üzemeltetővel, légi jármű üzembentartóval, b) más hitelesítő szervezettel, nyilvántartásba vett más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezettel vagy c) kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezettel. (3) Az EU ETS hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és könyvvizsgálója nem lehet a hitelesítési tevékenységgel érintett üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója vagy közeli hozzátartozója. (4) Az EU ETS hitelesítő szakértő egyidejűleg csak egyetlen hitelesítő szervezettel létesíthet munkaviszonyt vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyt. (5) A (2)–(4) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenséget annak felmerülésétől számított 25 napon belül be kell jelenteni a Testületnek, és a felmerüléstől számított 45 napon belül meg kell szüntetni és a megszüntetésről a Testületet egyidejűleg tájékoztatni kell. (6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti összeférhetetlen üzleti kapcsolatnak minősül, ha a) a hitelesítő szervezet, az EU ETS hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy azok közeli hozzátartozója részesedéssel rendelkezik a hitelesítési tevékenységgel érintett üzemeltetőben vagy légi jármű üzembentartóban, b) az üzemeltető vagy a légi jármű üzemben tartó részesedéssel rendelkezik a részére hitelesítési tevékenységet végző akkreditált hitelesítő szervezetben, c) a hitelesítő szervezetben és az üzemeltetőben vagy a légi jármű üzembentartóban ugyanaz a személy részesedéssel rendelkezik, d) a hitelesítő szervezet, az EU ETS hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy azok közeli hozzátartozója és a hitelesítési tevékenységgel érintett üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó és azok vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója között a hitelesítési tevékenység függetlenségének befolyásolására alkalmas egyéb jogviszony áll fenn. (7) A (2) bekezdés b)–c) pontja szerinti összeférhetetlen üzleti kapcsolatnak minősül, ha a) a hitelesítő szervezet, annak vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója, vagy az EU ETS hitelesítő szakértő részesedéssel rendelkezik más hitelesítő szervezetben, nyilvántartásba vett más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetben vagy kibocsátási egység kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezetben, b) a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy az EU ETS hitelesítő szakértő más hitelesítő szervezet, nyilvántartásba vett más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet vagy kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója, c) a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy az EU ETS hitelesítő szakértő és a más hitelesítő szervezet, nyilvántartásba vett más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet vagy kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezet és azok vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója között a hitelesítési tevékenység függetlenségének befolyásolására alkalmas egyéb jogviszony áll fenn. (8) Hitelesítő szervezet hitelesítési tevékenységet legalább két, a hitelesítő szakterületére vonatkozó szaktudással rendelkező, a hitelesítővel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló EU ETS hitelesítő szakértő útján végezhet. 6. A más tagállamban akkreditált hitelesítő akkreditált státuszának elismerése és nyilvántartása 8. § (1) Más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet Magyarországon hitelesítési tevékenységet kizárólag akkor folytathat, ha e szándékát bejelentette a Testületnek, szerepel a más tagállamban akkreditált hitelesítők nyilvántartásában és a Testület a 600/2012/EU bizottsági rendelet 66. cikke és a NAT tv. 24. § (1a) bekezdése szerint elismeri akkreditált státuszát. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés a következőket tartalmazza: a) más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet levelezési címe, telefonszáma, faxszáma, elektronikus levelezési címe, b) a társasági jogi formájától függően a szervezet valamely nyilvános közjogi nyilvántartási folyamatának megnevezése és azonosítója, c) az eredeti akkreditálási igazolás másolata, annak magyar vagy angol nyelvű fordítása, a kiállító hatóság neve, címe, telefonszáma, elektronikus levelezési címe, és d) a 10. § (2) bekezdésben meghatározott biztosíték rendelkezésre állásáról szóló pénzintézeti igazolás vagy a biztosítási szerződés másolata, illetve a (4) bekezdésben meghatározott esetekben igazolás a felelősségbiztosításról vagy biztosítékról, továbbá az igazolások magyar fordítása. (3) Nem kell a 10. § szerint biztosítékot képeznie annak a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetnek, aki a Magyarország területén végzett hitelesítési tevékenységre is kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással vagy egyéb megfelelő biztosítékkal rendelkezik. 9. § (1) A 8. § szerinti bejelentést követő 30 napon belül a Testület a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetet nyilvántartásba veszi. (2) A más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza: a) a hitelesítő szervezet azonosító adatai (név, székhely, saját államában a társasági formától függő regisztrációs szám, telefonszám, elektronikus levelezési cím), b) a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet nyilvántartási száma, c) a hitelesítési tevékenységre irányuló jogosultságot megállapító dokumentum száma vagy a hitelesítő szervezet azonosítója, d) a hitelesítési tevékenységre irányuló jogosultság szakterülete, e) a tevékenység megtiltására vonatkozó bejegyzések. (3) A Testület a más tagállamban akkreditált hitelesítőt törli a nyilvántartásból, ha a) a Testület vagy az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszeréről szóló törvényben kijelölt hatóság megállapítja, hogy a hitelesítő szervezet a vonatkozó jogszabályokat szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megsértette, b) a hitelesítő szervezet a bejelentés során valótlan információt szolgáltatott, c) a hitelesítő szervezetet akkreditáló tagállam a Testületet értesíti, vagy más módon a Testület tudomására jut, hogy a hitelesítő szervezet akkreditált státuszát visszavonták. (4) A Testület a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet magyarországi hitelesítési jogosultságát felfüggeszti a) ha a pénzügyi biztosítékot felhasználták, korlátozták vagy az megszűnt, annak 10. § (2) bekezdés szerinti összegben történő helyreállításáig, b) ha a hitelesítő szervezetet akkreditáló tagállam a Testületet értesíti, vagy más módon a Testület tudomására jut, hogy a hitelesítő akkreditálását felfüggesztették, e felfüggesztés helyreállításáig, c) a 7. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettség megszegése esetén az összeférhetetlenség megszüntetéséig. (5) Amennyiben a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetet a (3) bekezdés a) vagy b) pontja alapján törölték, a törlést követően két évig nem jegyezhető be sem az akkreditált hitelesítő szervezetek, sem a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetek nyilvántartásába. (6) A (3) bekezdés szerinti intézkedésekkel kapcsolatban a Testület haladéktalanul megteszi a 600/2012/EU bizottsági rendelet 71. cikkében foglalt intézkedéseket és értesíti a környezetvédelmi hatóságot. 7. Biztosíték 10. § (1) A biztosíték formája pénzügyi intézménynél lekötött és elkülönített pénzösszeg, pénzügyi intézmény által vállalt kezesség, bankgarancia, vagy biztosítóval kötött felelősségbiztosítás lehet. (2) Az (1) bekezdés szerinti biztosíték összege legalább tizenöt millió forint. (3) Az (1) bekezdés szerinti biztosíték felhasználása, korlátozása, megszűnése esetén azt 45 napon belül a (2) bekezdésnek megfelelő szintre helyre kell állítani. A biztosíték felhasználásáról, korlátozásáról, megszűnéséről, továbbá helyreállításáról a hitelesítő a Testületet 8 napon belül értesíti. (4) A hitelesítő szervezet a hitelesítési tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szerint felel. A hitelesítő szervezet köteles a hitelesítési tevékenységével okozott károk fedezetére a hitelesítői tevékenysége teljes tartama alatt e rendelet szerint biztosítékot fenntartani. 8. A hitelesítő szervezetek felügyelete 11. § A Kormány a hitelesítő szervezetek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Testületet jelöli ki. 9. Záró rendelkezések 12. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) A 11. § 2013. május 1-jén lép hatályba. (3) A 15. § (1) bekezdése 2013. április 30-án lép hatályba. (4) A 15. § (2) bekezdése 2013. január 31-én lép hatályba. 13. § A 10. § (3) bekezdését az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeiről szóló 183/2005. (IX. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 4. §-a alapján engedéllyel rendelkező hitelesítő szervezet és a Korm. rendelet e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 17. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban szereplő hitelesítő szervezet esetében 2013. május 1-től kell alkalmazni. 14. §2 15. § (1)3 (2)4 16. § Ez a rendelet a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és tonnakilométer adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló 2012. június 21-i 600/2012/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 1. melléklet a 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelethez5 A hitelesítői akkreditáció szakterületei A B 1 Szakterület neve és száma Akkreditálási alkalmazási kör 2 Energetika 1a/1b Tüzelőanyagok olyan létesítményekben történő elégetése, amelyekben csak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott, kereskedelemben forgalmazott szabványos tüzelőanyagokat használnak, vagy olyan A vagy B kategóriájú létesítményekben, ahol földgázt használnak. 3 Tüzelőanyagok létesítményekben történő elégetése, korlátozások nélkül 4 Ásványolaj finomítása 2 Ásványolaj finomítása 5 Koksz, fémek előállítása 3/4/5 – Koksz előállítása – Fémérc (beleértve a szulfidércet is) pörkölése vagy szinterelése, ideértve a pelletezést is – Nyersvas vagy acél gyártása (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 6 – Vasfémek előállítása és feldolgozása (beleértve a vasötvözeteket is) – Másodlagos alumínium előállítása – Vasfémek előállítása és feldolgozása, beleértve a vasötvözetek előállítását is 7 Elsődleges alumínium előállítása (CO2- és PFC-kibocsátás) 8 Cement, üveg, kerámia stb. gyártása 6 – Cement-klinker előállítása – Mész előállítása, valamint dolomit és magnezit kalcinálása – Üveg gyártása, beleértve az üvegszálgyártást is – Kerámiatermékek égetéses előállítása – Ásványi gyapot szigetelőanyag előállítása – Gipszszárítás vagy kalcinálás, illetve gipszkarton és más gipsztermékek előállítása 9 Papírgyártás 7 – Faanyagból származó pép vagy egyéb szálas anyagok gyártása – Papír vagy karton gyártása 10 Vegyipari tevékenységek 8/9 – Ipari korom előállítása – Ammónia előállítása – Ömlesztett szerves vegyszerek előállítása krakkolással, reformálással, részleges vagy teljes oxidálással vagy hasonló eljárásokkal – Hidrogén (H2) és szintetikus gáz előállítása reformálással vagy részleges oxidálással – Nátrium-karbonát (Na2CO3) és nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO3) előállítása 11 – Salétromsav előállítása (CO2- és N2O-kibocsátás) – Adipinsav előállítása (CO2- és N2O-kibocsátás) – Glioxál és glioxilsav előállítása (CO2- és N2O-kibocsátás) – Kaprolaktám előállítása 12 CO2 elkülönítés és szállítás 10 – Üvegházhatású gázoknak szállítás és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való elkülönítése olyan létesítményekben, amelyekre az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény hatálya kiterjed – Üvegházhatású gázoknak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való csővezetékek révén történő szállítása 13 CO2 geológiai tárolás 11 Üvegházhatású gázoknak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolása 14 Légiközlekedés 12 Légiközlekedési tevékenységek (kibocsátás és tonnakilométer-adatok) 15 98 egyéb Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény szerinti egyéb tevékenységek 16 99 egyéb Egyéb, a tagállam által a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének megfelelően felvett tevékenységek, amelyeket az akkreditálási okiratban kell részletesen meghatározni 2. melléklet a 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelethez Az EU ETS hitelesítő szakértőre vonatkozó szakmai követelmények I. Általános követelmények I.1 Az EU ETS hitelesítő szakértőnek energetikai vagy analitikai, vagy az érintett létesítmény által végzett tevékenységhez kapcsolódó ipari eljárástechnológiai vagy légiközlekedési területen szaktudással kell rendelkeznie és meg kell felelnie a 600/2012/EU bizottsági rendelet 37. cikkében foglalt követelményeknek. A megfelelő szaktudást a II.1.1, II.1.2, II.1.3 vagy II.1.4 pont szerinti szakirányú felsőfokú végzettség egyikével és a III.1 pont szerinti kapcsolódó szakmai gyakorlat meglétével kell igazolni. I.2 Az EUETS vezető hitelesítő szakértőnek az I.1 pontban megjelölteken túl minőségbiztosítási vagy kockázatkezelési vagy audit szaktudással is kell rendelkeznie. A szaktudást a II.2.1, II.2.2, illetve a II.2.3 pont szerinti szakirányú felsőfokú végzettség egyikével vagy a III.2 pont szerinti szakmai gyakorlat meglétével kell igazolni. I.3 Az az EU ETS hitelesítő szakértő, aki csak a II.1.3 b) pont szerinti ipari eljárástechnológiai végzettséggel rendelkezik, csak a képesítésének megfelelő kibocsátásokra irányuló hitelesítési tevékenységben vehet részt. II. Szakirányú felsőfokú végzettség II.1 Kötelező felsőfokú végzettség EU ETS hitelesítő szakértő esetén: II.1.1 Energetika területén: aa) energetikai mérnök vagy szakmérnök; ab) hőerőgépész-mérnök vagy szakmérnök. II.1.2 Analitika területén: ba) vegyész; bb) vegyészmérnök; bc) műszeres analitikai mérnök. II.1.3 Ipari eljárástechnológia területen: a) az Ükt. 1. számú mellékletében szereplő valamennyi tevékenységre nézve: aa) vegyészmérnök vagy szakmérnök (mérnök és üzemmérnök); ab) vegyipari gépészmérnök vagy szakmérnök (mérnök és üzemmérnök); ac) vegyész; ad) anyagmérnök vagy szakmérnök; ae) környezetmérnök és -szakmérnök, környezetvédelmi mérnök és szakmérnök levegőtisztaság-védelmi szakterületen; b) az Ükt. 1. számú mellékletében szereplő egyes tevékenységekre nézve: ba) ásványolaj-feldolgozás: olaj- és gázipari mérnök; bb) kokszolás: kohómérnök; bc) fémércek pörkölése és zsugorítása: kohómérnök; bd) vas- és acéltermelés: kohómérnök; be) ásványanyag-ipar: kohómérnök. II.1.4 Légiközlekedési területen a) közlekedésmérnök, légiközlekedési szakirány; b) gépészmérnök, légiközlekedési szakterületen; c) energetikai mérnök; d) PPL(A) (Private Pilot License) magánpilóta; e) CPL (Commercial Pilot License) kereskedelmi pilóta. II.2 Kötelező felsőfokú végzettség vezető hitelesítő szakértő esetén: II.2.1 Minőségbiztosítási területen: a) minőségbiztosítási mérnök; b) műszaki menedzser minőségbiztosítás szakterületen; c) gazdaságmérnök, ideértve a mérnök-közgazdász másoddiplomát is. II.2.2 Kockázatkezelési területen: a) aktuárius (biztosítási matematikus); b) közgazdász, pénzügyi szakirány. II.2.3 Audit területen: a) könyvvizsgáló; b) közgazdász, számviteli szakirány; c) közgazdász, pénzügyi szakirány. III. Szakmai gyakorlat III.1 A 6. § (1) bekezdés szerinti megfelelő szakmai gyakorlatnak minősül a II.1.1, II.1.2 és II.1.3 pont szerinti iparági technológiai szakterületen vagy légiközlekedési szakterületen eltöltött, legalább ötéves szakmai gyakorlat, továbbá az ezen szakterületekkel kapcsolatos legalább ötéves tudományos és oktatói tevékenység. III.2 Az EU ETS vezető hitelesítő igazolhatja az I.2 pont szerinti szaktudását minőségbiztosítási, kockázatkezelési vagy audit szakterületen eltöltött, legalább ötéves szakmai gyakorlattal is. 1 Az 5. § (1) bekezdés i)–j) pontját a 15. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. 2 A 14. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette. 3 A 15. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette. 4 A 15. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.