Decree No. 27 of 1993 of the Ministry of Transport, Communication and Water on the rules of navigation

27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet a víziközlekedés rendjérõl A hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejû rendelet 31. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a hajózással kapcsolatos államigazgatási jogkörök meghatározásáról szóló, 1049/1977. (XII. 21.) MT határozattal módosított 1005/1973. (III. 11.) MT határozat 6. pontjában foglaltakra — a belügyminiszterrel egyetértésben — a következõket rendelem el: 1. § A Magyar Köztársaság területén a víziközlekedés rendjét az e rendelet mellékleteként közzétett Hajózási Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazza. A Szabályzat I. Része a Duna Bizottság által 1990. április 25-én, Budapesten elfogadott szabályozáson (Dunai Hajózás Alapvetõ Rendelkezései) alapul. 2. § (1) A rendelet hatálybalépését követõ a) 30. naptól kell alkalmazni: — a sárga kettõskúp (3.31 cikk) — a fekete gömb (3.36-bis 1cikk) — a zöld kettõskúp (3.41 cikk) — az ,,A'' kódlobogó (10.01 cikk) és — a vízszintes vörös sávval ellátott fehér lobogó (10.01 cikk) új, illetõleg módosított jelzéseit és jeleit; b) 60. naptól kell alkalmazni: — a rádiótelefon készülékre (10.07 cikk 1.) — a hajózási jelzõfények színére (4. Melléklet) és — a hajózási jelzõfények fényerejére és láthatóságára (5. Melléklet) vonatkozó elõírásokat. (2) 1994. január 1-jétõl kell alkalmazni: — a megengedett zajszintre (4.01 cikk 5.) és — a víztisztító berendezésre [9.08 cikk 3. d) ] vonatkozó elõírásokat. (3) 1994. január 1-jétõl a Balaton, a Velencei-tó, a Fertõ tó és a Ráckevei (Soroksári) Dunaág vízterületére az e rendelet hatálybalépése elõtt kiadott — kisgéphajó, 1 bis — olyan nemzetközileg elfogadott jelölés, amely biztosítja a folyamatos számozást módosítás és kiegészítés esetében is. — motorcsónak és — motoros vízi sporteszköz üzemeltetési engedélyek érvényüket vesztik; ezt követõen az ilyen vízijármûvek ezeken a vízterületeken csak a Közlekedési Fõfelügyelet által kiadott új engedély alapján közlekedhetnek. (4) A motoros és vitorlás kishajók fajtájának — a Szabályzat 9.01 cikk d)—e) pontja szerinti — besorolását a soron következõ hatósági szemle alkalmával, de legkésõbb 1994. december 31-ig kell elvégezni. 3. § Ez a rendelet 1993. október 1-jén lép hatályba; egyidejûleg hatályát veszti a víziközlekedés rendjérõl szóló 8/1979. (V. 15.) KPM rendelet és a módosítására kiadott 4/1982. (VI. 1.) KPM, a 16/1984. (IX. 12.) KM, a 11/1985. (X. 21.) KM és a 9/1988. (IX. 9.) KM rendeletek, továbbá a hajózással összefüggõ egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 14/1983. (VI. 30.) KPM rendelet 7. §-a. Melléklet a 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelethez HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ ÁLTALÁNOS BELVÍZI HAJÓZÁSI SZABÁLYOK 1. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.01 cikk — Fogalommeghatározások A Szabályzat alkalmazásában: a) hajó — belvízi hajó, beleértve a kishajót és kompot, továbbá az úszó munkagép és a tengeri hajó; b) géphajó — saját gépi berendezéssel hajtott hajó; c) vitorlás hajó — vitorlával haladó hajó. A vitorlával haladó és egyidejûleg saját gépi hajtó berendezését is használó hajót géphajónak kell tekinteni; d) kishajó — bármely hajó, amelynek hajótesten mért hossza 20 m-nél kisebb, kivéve: — azt a kishajót, amely kishajónak nem tekinthetõ hajót vontat, tol, vagy mellévett alakzatban továbbít, — a kompot, — azt a hajót, amelyen 12 fõnél több utas szállítását engedélyezték; e) úszó munkagép — gépi berendezéssel ellátott és belvízen, víziúton, illetve kikötõben történõ munkavégzésre szolgáló úszó létesítmény (pl. szívókotró, vedersoros kotró, elevátor, cölöpverõ, úszódaru); f) úszómû — helyváltoztatásra általában nem szolgáló úszó létesítmény (pl. fürdõhajó, úszódokk, kikötõponton, csónakház); g) úszóanyagok köteléke — tutaj, továbbá helyváltoztatásra szolgáló és hajónak, illetve úszómûnek nem tekinthetõ egyéb létesítmény, kötelék vagy eszköz; h) komp — olyan hajó, amely a víziúton történõ átkelésre szolgál, és amelyet az illetékes hatóságok kompnak minõsítenek; i) tolt bárka — tolással való továbbításra tervezett, illetve erre külön felszerelt hajó; j) hajón szállítható bárka — tengeri hajó fedélzetén való szállításra, illetve belvízi hajózásra tervezett tolt bárka; k) karaván — vontatott karaván, tolt karaván, illetve mellévett alakzat; l) vontatott karaván — egy vagy több hajóból, úszómûbõl vagy úszóanyagok kötelékébõl összeállított, egy vagy több géphajó által vontatott kötelék. A géphajó (vontató) a karaván részét képezi; m) tolt karaván — hajókból álló merev kötelék, amelyek közül legalább az egyik a karavánt továbbító (tolóhajó), géphajó elõtt helyezkedik el; n) mellévett alakzat — olyan, egymáshoz oldalukkal csatolt hajókból álló kötelék, amelyek közül egyik sem helyezkedik el az alakzatot továbbító géphajó elõtt; o) veszteglõnek kell tekinteni a hajót, az úszóanyagok kötelékét vagy az úszómûvet, ha az közvetlenül vagy közvetve horgonyon vagy a parthoz kikötve áll; p) menetben levõnek kell tekinteni a hajót, az úszóanyagok kötelékét vagy az úszómûvet, ha az nem áll közvetlenül vagy közvetve horgonyon vagy a parthoz kikötve, illetve nincs zátonyon fennakadva. A menetben levõ hajó, úszóanyagok köteléke vagy az úszómû tekintetében az ,,Állj'', a parthoz viszonyított megállást jelenti; q) halászattal foglalkozó hajó — olyan hajó, amelynek mûveletképességét az általa vontatott kerítõháló, horogsor, vonóháló vagy egyéb halászeszköz gátolja, azonban ez nem foglalja magába az olyan hajót, amelyet a vontatott horogsor vagy egyéb halászeszköz a mûveletképességében nem akadályoz; r) a fehér fény, a vörös fény, a zöld fény, a sárga fény és a kék fény olyan fény, amely színét tekintve megfelel a Szabályzat 4. Mellékletében foglaltaknak; s) az erõs fény, a közepesen erõs fény és a szokásos fény olyan fény, amelynek fényerõssége megfelel a Szabályzat 5. Mellékletében foglaltaknak; t) villogó fény — percenként 50—60-szor ritmikusan felvillanó fény; u) rövid hang — kb. 1 másodpercig tartó hang, hosszú hang — kb. 4 másodpercig tartó hang. A két egymást követõ hang közötti idõtartam kb. 1 másodperc; v) nagyon rövid hangok sorozata — legalább hat, egyenként 1/4 másodperc idõtartamú, 1/4 másodperc idõtartamú szünettel elválasztott hangból álló sorozat; v-bis) harangkongatás — egy kettõs harangütés; w) háromtónusú hangjelzés — három, egymást követõ, különbözõ magasságú, összesen kb. 2 másodperc idõtartamú, háromszor ismétlõdõ jelzés. A hangok frekvenciájának 165—297 Hz tartományban kell lennie, a legmagasabb és a legalacsonyabb hang közötti különbségnek pedig legalább két egész hangközt kell kitennie. Minden egyes három hangból álló sorozatnak a legmélyebb hangon kell kezdõdnie és a legmagasabb hangon kell befejezõdnie; x) éjszaka — a napnyugta és a napkelte közötti idõtartam; y) nappal — a napkelte és a napnyugta közötti idõtartam; z) biztonságos sebesség — olyan sebesség, amelynél a hajó, karaván vagy mellévett alakzat az adott körülmények és viszonyok között szükséges távolságon belüli megállással elkerülheti az összeütközést; z-bis 1) korlátozott látási viszonyok — olyan látási viszonyok, amikor a láthatóságot köd, homály, hóesés, zápor vagy egyéb ok korlátozza; z-bis 2) hajóút — a víziútnak az adott vízállásnál hajózásra használt és jelzésekkel kitûzött része. 1.02 cikk — A hajó vezetõje 1. Hajót, illetve úszóanyagok kötelékét — kivéve a tolt karavánban levõ hajót, továbbá az 1.08 cikk második mondatában említett hajót, de beleértve a tolt karavánt továbbító tolóhajót — az ehhez szükséges képesítéssel rendelkezõ személynek (a továbbiakban: vezetõ) kell vezetnie. 2. Karavánt a szükséges képesítéssel rendelkezõ vezetõnek kell vezetnie. A vezetõ személyének meghatározása az alábbiak szerint történik: a) ha a karavánban csak egy géphajó van, a karaván vezetõje a géphajó vezetõje; b) ha a vontatott karaván élén két vagy több géphajó nyomdokvonalban halad, a karaván vezetõje az elõl haladó hajó vezetõje; c) ha a vontatott karaván élén két vagy több géphajó nem nyomdokvonalban halad, és közülük az egyik biztosítja a fõ vonóerõt, a karaván vezetõje ennek a géphajónak a vezetõje; d) egyéb esetekben a karaván vagy a mellévett alakzat vezetõjét kellõ idõben ki kell jelölni. 3. A hajó vezetõjének a hajózás ideje alatt a hajón, továbbá az úszó munkagép vezetõjének a munkavégzés ideje alatt is az úszó munkagépen kell tartózkodnia. 4. A vezetõ felelõs a hajón, a karavánban vagy az úszóanyagok kötelékén a Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartásáért. A karavánban levõ vontatott hajók vezetõi kötelesek a karaván vezetõjének utasításait végrehajtani, azonban ilyen utasítások nélkül is meg kell tenniük hajóik biztonságos vezetése érdekében a körülmények által megkívánt valamennyi szükséges intézkedést. Ugyanezek az elõírások vonatkoznak a mellévett alakzat hajóinak azokra a vezetõire, akik a mellévett alakzatnak nem vezetõi. 5. Az úszómûvet kiképzett személy felügyelete alatt kell tartani. Ez a személy felel a Szabályzat rendelkezéseinek az úszómûvön történõ megtartásáért. 1.03 cikk — A személyzet és a hajón tartózkodó más személyek kötelezettségei 1. A személyzet tagjai kötelesek végrehajtani a hajó vezetõjének a hatáskörében adott utasításait. A személyzet tagjainak elõ kell segíteniük a Szabályzat és más vonatkozó rendelkezések megtartását. 2. A hajón tartózkodó minden más személy is köteles végrehajtani a hajó vezetõjének a hajózás biztonsága vagy a hajó rendjének fenntartása érdekében adott utasításait. 1.04 cikk — Kötelezõ gondosság 1. A hajó vezetõjének a Szabályzat külön rendelkezése hiányában is meg kell tennie a kötelezõ gondosságból és a bevált szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi óvóintézkedést, hogy elkerülje: — az emberéletet fenyegetõ veszélyt, — a hajóban, úszómûben, úszóanyagok kötelékében, partban és a hajóútban vagy annak közelében levõ bármilyen mûtárgyban, illetve berendezésben okozott kárt, — a hajózási akadály elõidézését és — a víz szennyezését. 2. Az 1. pontban foglalt rendelkezések arra a személyre is vonatkoznak, akire úszómû felügyeletét bízták. 1.05 cikk — A hajó vezetése rendkívüli körülmények között A hajó vezetõje a közvetlenül fenyegetõ veszély elhárítása érdekében köteles minden olyan, a körülmények által megkövetelt intézkedést is megtenni, amelyek egyébként nem felelnek meg a Szabályzat elõírásainak. 1.06 cikk — A víziút használata A hajó, karaván és úszóanyagok köteléke hosszának, szélességének, tetõpont (fixpont) magasságának, merülésének és sebességének meg kell felelnie a víziút és a mûtárgyak mûszaki jellemzõinek. 1.07 cikk — Legnagyobb terhelés, megengedett utaslétszám 1. A hajót nem szabad úgy megterhelni, hogy a merülési vonala a merülési jel alsó éle felett legyen. 2. A rakomány elhelyezése nem veszélyeztetheti a hajó stabilitását és nem zavarhatja a kilátást a kormányállásból. 3. A személyhajón az utasok száma nem haladhatja meg az illetékes hatóság által engedélyezett létszámot. 1.08 cikk — A hajó és az úszóanyagok kötelékének személyzete A hajónak és az úszóanyagok kötelékének — kivéve a tolt karavánban levõ hajót, de beleértve a tolt karavánt továbbító tolóhajót — a hajón tartózkodó személyek, valamint a hajózás biztonságához elegendõ számú és képesített személyzettel kell rendelkeznie. A gép nélküli, egymás mellé csatolt hajókon és a merev csatolásban vontatott hajókon a személyzettõl el lehet tekinteni, ha az egymás mellé csatolt és/vagy mereven csatolt kötelék elegendõ számú és képesített személyzettel rendelkezik a hajón tartózkodó személyek, továbbá a hajózás biztonságához. 1.09 cikk — A hajó vezetése 1. Hajózás közben a kormányrudat, illetve kormánykereket legalább 16 éves kort betöltött, képesített személynek kell kezelnie. 2. A kormányos részére biztosítani kell, hogy a kormányállásba érkezõ vagy onnan kiinduló minden közlést és parancsot megkaphasson, illetve továbbadhasson. Ehhez elegendõen széles sávban közvetlen kilátással kell rendelkeznie valamennyi irányba, és számára a hangjelzéseknek hallhatóaknak kell lenniük. Ha a megfelelõ közvetlen kilátás nem valósítható meg, a kormányos számára biztosítani kell éles és torzításmentes, kellõ látómezejû optikai berendezés használatának lehetõségét. 1.10 cikk — Hajóokmányok 1. A nemzetközi forgalomban részt vevõ hajónak — a tengeri hajó kivételével — a következõ okmányokkal kell rendelkeznie: a) hajóbizonyítvány; b) köbözési bizonyítvány (csak az áruszállításra szolgáló hajó részére); c) személyzeti jegyzék (kivéve azt a hajót, amelyiken nincs személyzet); d) hajónapló (csak a géphajók részére), továbbá a nemzetközi szerzõdések, illetve egyezmények alapján megkövetelt, hajózásra vonatkozó egyéb okmányok. 2. A kishajót az 1. ponttól eltérõen nem kötelezõ a b) és d) pontokban foglalt okmányokkal ellátni, továbbá nem szükséges a kedvtelési célú kishajón a c) pontban foglalt okmány, az a) pont szerinti okmányt pedig a hajózásra jogosító nemzeti okmány pótolhatja. 3. Az úszóanyagok kötelékén hajózásra jogosító nemzeti okmánynak kell lennie. 4. A Szabályzat, illetve más alkalmazott elõírások alapján a hajón tartandó okmányokat az illetékes hatóságok képviselõinek felszólítására be kell mutatni. 5. Nem kötelezõ a hajóbizonyítvány és a köbözési bizonyítvány õrzése az olyan tolt bárkán, amelyet az alábbi adatokat tartalmazó fémtáblával láttak el: Lajstromozási szám: Hajóbizonyítvány száma: Illetékes hatóság: Érvényes: -ig Ezeket az adatokat a táblába jól olvashatóan kell bevésni vagy beütni. A betûk és a számok magassága legalább 0,006 m, a fémtábla szélessége legalább 0,06 m, a hosszúsága legalább 0,12 m legyen. A táblát a bárka jobb oldalán, a far közelében, jól látható helyen, szilárdan kell felerõsíteni. A fémtáblán feltüntetett és a bárka hajóbizonyítványában levõ adatok azonosságát az illetékes hatóság a táblába beütött bélyegzõvel igazolja. A hajóbizonyítványt és a köbözési bizonyítványt a bárka tulajdonosánál kell õrizni. 1.11 cikk — Hajózási szabályzatok A Szabályzat, továbbá a víziút adott szakaszán hatályos helyi szabályzat és az 1.22 cikk szerinti átmeneti rendelkezések egy-egy példányának — a kishajó és a személyzet nélküli hajó kivételével — valamennyi hajón rendelkezésre kell állnia. 1.12 cikk — Veszélyt jelentõ tárgy a hajón, tárgy elvesztése, akadályok 1. A hajóról és az úszóanyagok kötelékérõl nem nyúlhat ki olyan tárgy, amely más hajó, úszóanyagok köteléke, úszómû és a víziúton vagy annak közvetlen környékén levõ létesítmény számára veszélyt jelenthet. 2. A horgony felemelt állapotban nem nyúlhat a hajó fenéksíkja, gerincvonala vagy az úszóanyagok kötelékének alsó síkja alá. 3. Ha a hajó vagy úszóanyagok köteléke olyan tárgyat veszít el, amely a hajózás számára akadályt vagy veszélyt jelenthet, a vezetõnek haladéktalanul értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot, a lehetõ legpontosabban megjelölve a tárgy elvesztésének helyét, továbbá lehetõség szerint köteles megjelölni ezt a helyet. 4. Ha a hajó a hajóutat elzáró ismeretlen akadályt észlel, a vezetõnek haladéktalanul értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot, a lehetõ legpontosabban megjelölve az akadály észlelésének helyét. 1.13 cikk — A víziút jeleinek védelme 1. Tilos a víziút jeleit (pl. táblát, úszótalpat, úszót, bóját) a hajó vagy úszóanyagok kötelékének kikötésére, illetve mûveletezésre igénybe venni, e jeleket megrongálni, vagy rendeltetésszerû használatra alkalmatlanná tenni. 2. Ha a hajó vagy úszóanyagok köteléke a víziút jelzõrendszerének részét képezõ tárgyat, illetve berendezést elmozdított vagy megrongált, a vezetõ köteles errõl a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni. 3. A vezetõ köteles haladéktalanul értesíteni a legközelebbi illetékes hatóságot a jelzõberendezéseket érintõ minden eseményrõl vagy rendellenességrõl (pl. fényjel hibája, úszójel elmozdulása, jel sérülése). 1.14 cikk — Mûtárgy megrongálása Ha a hajó vagy úszóanyagok köteléke mûtárgyat (pl. zsilip, híd) rongál meg, a vezetõ köteles errõl a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni. 1.15 cikk — Idegen tárgy és anyag víziútba dobásának vagy folyatásának tilalma 1. Tilos a víziútba dobni, ejteni, önteni vagy folyatni olyan tárgyat, illetve anyagot, amely a hajózás, illetõleg a víziút egyéb használói számára akadályt vagy veszélyt jelenthet. 2. Tilos a víziútba dobni, önteni vagy folyatni olajat és olajhulladékot, illetve ezek vízzel képzett elegyét. Az ilyen anyag véletlen kidobásakor vagy kidobásának veszélye esetén a vezetõ köteles haladéktalanul értesíteni a legközelebbi illetékes hatóságot, a lehetõ legpontosabban megjelölve az esemény jellegét és helyét. 1.16 cikk — Mentés és segítségnyújtás 1. A hajón levõ személyek biztonságát fenyegetõ eseménynél a vezetõnek minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia e személyek mentése érdekében. 2. A vezetõ, aki emberéletet veszélyeztetõ vagy a hajóút elzárásának veszélyével fenyegetõ káresetet szenvedett hajó vagy úszóanyagok köteléke közelében tartózkodik, köteles a saját hajójának biztonsága által megengedett mértékben haladéktalanul segítséget nyújtani. 1.17 cikk — Zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajó 1. A zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajó, illetve a zátonyon fennakadt vagy szétszakadt úszóanyagok köteléke vezetõjének az eseményrõl a legrövidebb idõn belül értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot. A zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajó vezetõje vagy a személyzetének egy tagja köteles mindaddig a hajón vagy a káreset helyének közelében maradni, amíg az illetékes hatóságok a helyük elhagyására engedélyt nem adnak. 2. Ha a hajóútban vagy annak közelében a hajó zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt, illetve az úszóanyagok köteléke zátonyon fennakadt, a hajó vagy úszóanyagok kötelékének vezetõje köteles — kivéve, ha erre nyilvánvalóan nincs szükség — a legrövidebb idõn belül a 3.27 és 3.41 cikkben említett jelzések elhelyezésének kötelezettsége mellett, a legmegfelelõbb helyeken és a baleset helyétõl kell távolságban figyelmeztetni a közeledõ hajókat és az úszóanyagok kötelékeit, hogy azok a szükséges intézkedéseket kellõ idõben megtehessék. 3. Ha a baleset zsilipen való áthaladáskor történt, a hajó vezetõje köteles a zsilip kezelõszemélyzetét a történtekrõl haladéktalanul értesíteni. 4. Ha az 1. és 2. pontban említett hajó, karaván vagy mellévett alakzat része, az e pontokban foglalt kötelezettségek a karaván, illetve a mellévett alakzat vezetõjét terhelik. 1.18 cikk — A hajóút felszabadítására vonatkozó kötelezettség 1. Ha a zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajó, a zátonyon fennakadt úszóanyagok köteléke, vagy a hajó vagy úszóanyagok köteléke által elvesztett tárgy a hajóút teljes vagy részleges elzárását idézi elõ, vagy az ilyen veszély fennáll, a hajó vagy úszóanyagok kötelékének vezetõje köteles minden intézkedést megtenni, hogy a hajóutat a legrövidebb idõn belül felszabadítsa. 2. Ez a kötelezettség terheli a süllyedéssel fenyegetett vagy mûveletképtelenné vált hajó vezetõjét is. 3. Ha az 1. és 2. pontban említett hajó, karaván vagy mellévett alakzat része, az e pontokban foglalt kötelezettségek a karaván, illetve a mellévett alakzat vezetõjét terhelik. 1.19 cikk — Különleges rendelkezések 1. A vezetõ, továbbá az úszómû felügyeletével megbízott személy köteles végrehajtani az illetékes hatóságoknak a hajózás biztonsága vagy a hajózás rendje érdekében kiadott rendelkezéseit. 2. Az illetékes hatóságok külön rendelkezéssel megtilthatják a hajó indulását, ha a) a hajó nem rendelkezik hajóbizonyítvánnyal, illetve hajózásra jogosító nemzeti okmánnyal, vagy ha ezek az okmányok érvénytelenek; b) a hajó nem felel meg az 1.07 cikkben foglalt rendelkezéseknek; c) a hajó személyzete vagy felszerelése nem felel meg az 1.08 cikkben foglalt rendelkezéseknek. 1.20 cikk — Ellenõrzés A vezetõnek, továbbá az úszómû felügyeletével megbízott személynek biztosítania kell az illetékes hatóságok számára azokat a feltételeket, amelyek lehetõvé teszik, hogy meggyõzõdhessenek a Szabályzat és az egyéb vonatkozó rendelkezések megtartásáról. 1.21 cikk — Különleges szállítások 1. Különleges szállításnak minõsül a) az 1.06 és az 1.08 cikkben foglalt elõírásoknak meg nem felelõ hajó, illetve karaván; b) az úszómû, illetve az úszóanyagok kötelékének, egyébként nyilvánvaló veszéllyel és a hajózás akadályozásával, illetve mûtárgyak veszélyeztetésével nem járó, víziúton történõ bármilyen helyváltoztatása. 2. Különleges szállítás csak az érintett víziútszakaszon illetékes hatóság által kiállított külön engedély alapján végezhetõ. 3. A különleges szállítás során be kell tartani az illetékes hatóság által esetileg megállapított feltételeket. 4. A különleges szállítás megkezdésekor az 1.02 cikk rendelkezéseinek figyelembevételével vezetõt kell kijelölni. 1.22 cikk — Átmeneti jellegû rendelkezések Rendkívüli esetekben a vezetõnek meg kell tartania az illetékes hatóságok által a hajózás biztonsága, valamint rendje érdekében hozott és közzétett — átmeneti jellegû — rendelkezéseit is. 1.23 cikk — Sport- és egyéb rendezvény A hajózás biztonságára és rendjére kiható sportrendezvény, vízi ünnepély és egyéb rendezvény megtartása az illetékes hatóságok engedélyével történhet. 1.24 cikk — Veszélyes anyag szállítása A veszélyes anyagot (pl. robbanó-, radioaktív, mérgezõ, maró, gyúlékony anyag) szállító hajó vezetõje köteles a személyzet és a hajózás biztonságát szolgáló elõírásokat megtartani. 1.25 cikk — Menedékkikötõ és telelés Ha az idõjárási viszonyok nem teszik lehetõvé a hajózást, az illetékes hatóság által a kikötõre elõírt külön rendelkezések, továbbá a be- és kirakodási mûveletekre vonatkozó helyi feltételek megtartásával a hajó igénybe vehet kikötõt, illetve menedékkikötõt. 1.26 cikk — A Szabályzat alkalmazási területe 1. A Szabályzatot a Duna teljes hajózható szakaszán, a Magyar Köztársaság belvízein, és a kikötõk, illetve menedékkikötõk vízterületén kell alkalmazni, megtartva az illetékes hatóságoknak a kikötõkre, menedékkikötõkre, kikötõhelyekre vonatkozó különleges rendelkezéseit, továbbá a be- és kirakodási mûveletekre megállapított feltételeket. 2. A Dunán közlekedõ hajó vezetõje és a Szabályzatban említett egyéb személyek kötelesek a dunamenti államok, illetve a különleges folyami igazgatóságok által az adott folyamszakaszra elõírt helyi szabályokat is megtartani. 2. Fejezet A HAJÓ JELEI ÉS MÉRCÉI, A HAJÓ KÖBÖZÉSE 2.01 cikk — A hajó azonosító jelei (a kishajó kivételével) 1. A hajónak — a kishajó kivételével — a hajótesten vagy szilárdan rögzített táblán, illetve lemezen a következõ azonosító jeleket kell viselnie: a) Név, szám-, illetve betûjel. A hajó nevét (szám-, illetve betûjelét, a továbbiakban: a hajó neve) a hajó mindkét oldalán és hátulról is láthatóan kell feltüntetni. Ha mellévett alakzatban vagy tolt karavánban a géphajó nevét feltüntetõ feliratok közül egy vagy több takarva van, a nevet meg kell ismételni oly módon elhelyezett táblákon, hogy a név — a más hajók által takart irányokból is — látható legyen. A táblán fel kell tüntetni a hajó tulajdonosának nevét (vagy közismert rövidítését) is. Ha a hajónak nincs neve, a hajón fel kell tüntetni a sorszámát vagy a lajstromozási számát és a honi kikötõ vagy a lajstromozás helye szerinti ország betûjelét vagy betûjeleit a Szabályzat 1. Mellékletében foglaltak szerint. b) Honi kikötõ, illetve a lajstromozás helye. A honi kikötõ nevét, illetve a lajstromozás helyét és a honi kikötõ vagy lajstromozás helye szerinti ország részére rendszeresített betûjelet vagy betûjeleket a hajó mindkét oldalán, vagy a farán kell feltüntetni. 2. Fel kell tüntetni továbbá a) az áruszállításra szolgáló hajó mindkét oldalán a hajótesten vagy szilárdan rögzített táblán a hajó tonnában kifejezett hordképességét, b) a személyhajón jól látható helyen az engedélyezett utaslétszámot. 3. Az azonosító jeleket latin betûkkel, jól olvashatóan és letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Letörölhetetlennek tekinthetõ az olajfestékkel készített felirat. A hajó nevét feltüntetõ felirat betûmagassága legalább 0,2 m, az egyéb feliratoké legalább 0,15 m; a betûk szélessége és vonalvastagsága magasságukkal arányos legyen. A betûket a sötét alapra világos színnel, a világos alapra sötét színnel kell felvinni. 4. Az azonosító jelzések a nemzeti ABC írásjegyeivel megismételhetõk. 5. Az 1—4. pontokban foglaltaktól eltérõen a tengeri hajó megõrizheti saját azonosító jelzéseit. 6. A személyzettel rendelkezõ menetben levõ hajó nappal, a hajó farrészén, köteles az állami lobogóját viselni. 2.02 cikk — A kishajó azonosító jelei 1. A kishajó hivatalos nyilvántartási jelét köteles viselni. Ha ilyen jel nincs elõírva, a következõ jellel kell ellátni: a) név, szám-, illetve betûjel; b) a hajótulajdonos neve és lakhelye. 2. Az 1. a) pontban megadott nyilvántartási és azonosító jeleket a hajó külsõ részén, jól olvasható, letörölhetetlen, legalább 0,1 m magasságú latin betûkkel kell feltüntetni. Letörölhetetlennek tekinthetõ az olajfestékkel készített felirat. Ha a hajónak nincs neve, szám-, illetve betûjele, a hajón fel kell tüntetni tulajdonosának nevét (vagy közismert rövidítését), és ezt szükség szerint a számjelnek kell követnie. 3. A hajó tulajdonosának nevét és lakhelyét jól látható helyen, a hajó belsõ vagy külsõ részén kell feltüntetni. 4. A hajó csónakjának belsõ vagy külsõ oldalán csak a hajó nevét kell feltüntetni, kiegészítve szükség szerint a tulajdonos azonosítására szolgáló egyéb adatokkal. 2.03 cikk — A hajó köbözése Az áruszállításra szolgáló belvízi hajót (a kishajó kivételével) köbözni kell. 2.04 cikk — Merülési jelek 1. A hajót (a kishajó kivételével) el kell látni a legnagyobb merülés síkját feltüntetõ jelekkel. A belvízi hajó legnagyobb merülésének meghatározására vonatkozó eljárást és a merülési jelek elhelyezésének feltételeit a Szabályzat 2. Melléklete tartalmazza. Tengeri hajónál a merülési jeleket a nyári édesvízi merülésvonal helyettesíti. 2. A hajót, amelynek merülése elérheti az 1 m-t, merülési mércékkel kell ellátni. A belvízi hajó merülési mércéinek elhelyezési feltételeit a Szabályzat 2. Melléklete tartalmazza. 2.05 cikk — A horgony azonosító jelei 1. A hajó horgonyain letörölhetetlen azonosító jeleket kell alkalmazni. Ha a horgonyt a hajótulajdonos másik hajóján használja, az eredeti jelzések megtarthatók. 2. Az 1. pontban foglalt követelmény a tengeri hajó és a kishajó horgonyaira nem vonatkozik. 3. Fejezet A HAJÓ LÁTHATÓ JELZÉSEI I. Általános rendelkezések 3.01 cikk — Alkalmazás és fogalommeghatározások 1. Éjszaka a menetben levõ hajóra a 3.08—3.19 cikk, a veszteglõ hajóra a 3.20—3.28 cikk vonatkozik. Nappal a menetben levõ hajóra a 3.29—3.36 cikk, a veszteglõ hajóra a 3.36-bis—3.42 cikk vonatkozik. A 3.21, 3.25, 3.28, 3.37 és 3.42 cikkek akkor is vonatkoznak a hajóra, úszóanyagok kötelékére és az úszómûre, ha az zátonyon fennakadt. 2. Nappal, ha a látási viszonyok azt megkövetelik, az éjszakára elõírt jelzéseket is viselni kell. 3. E fejezet alkalmazásában azt — a tolt karavánt, amelynek legnagyobb hossza nem haladja meg a 110 m-t, illetve szélessége a 12 m-t, valamint — a mellévett alakzatot, amelynek legnagyobb hossza nem haladja meg a 110 m-t, illetve szélessége a 23 m-t, az e méretekkel megegyezõ nagyságú magányos géphajónak kell tekinteni. 4. Az e fejezetben elõírt jelzések ábráit a Szabályzat 3. Melléklete tartalmazza. 5. E fejezet alkalmazásában a) árbocfény — 225° látószögû, folyamatosan világító erõs fehér fény, amely a hajó orra felõl nézve a középsíkra merõleges síktól hátrafelé 22°30'-ig látható; b) oldalfények — a jobb oldalon egy közepesen erõs zöld fény és bal oldalon egy közepesen erõs vörös fény, amelyek folyamatosan világítanak és 112°30'-es látószögûek, a hajó orra felõl nézve a középsíkra merõleges síktól hátrafelé 22°30'-ig láthatók; c) farfény — 135° látószögû, folyamatosan világító közepesen erõs vagy szokásos fehér vagy sárga színû fény, amely a hajó fara felõl nézve mindkét oldal felé 67°30'-ig látható; d) minden oldalról látható fény — folyamatosan világító 360°-os látószögû fény; e) magasság — a merülési jelek feletti magasság, illetve merülési jelekkel nem rendelkezõ hajóknál a legnagyobb merülésnek megfelelõ vízvonal feletti magasság. 3.02 cikk — Jelzõfények Eltérõ utasítás hiányában a Szabályzatban elõírt jelzõfénynek folyamatos és egyenletes fényt kell kibocsátani. 3.03 cikk — Táblák és lobogók 1. Eltérõ utasítás hiányában a Szabályzatban elõírt tábla és lobogó négyzet alakú. 2. A tábla és lobogó festése nem lehet fakult vagy szennyezett. 3. A tábla és lobogó hossza, illetve szélessége legalább 1 m, kishajónál 0,6 m. 3.04 cikk — Henger, gömb, kúp és kettõskúp 1. A Szabályzatban elõírt henger, gömb, kúp és kettõskúp távolról azonos alakot mutató szerkezettel helyettesíthetõ. 2. A jelek festése nem lehet fakult vagy szennyezett. 3. Az 1. pont szerinti jelek elfogadható legkisebb méretei az alábbiak: a) a henger magassága 0,8 m, átmérõje 0,5 m; b) a gömb átmérõje 0,6 m; c) a kúp magassága 0,6 m, alapátmérõje 0,6 m; d) a kettõskúp magassága 0,8 m, alapátmérõje 0,5 m. 3.05 cikk — Tiltott jelzõfény és jelzés 1. Tilos a Szabályzatban elõírt jelzõfényeken és jelzéseken kívül más fényt és jelzést használni, vagy azokat a Szabályzatban elõírt vagy engedélyezett feltételektõl eltérõen alkalmazni. 2. A hajók vagy a hajó és a part közötti összeköttetésre más jelzõfény és jelzés is használható, ha az nem téveszthetõ össze a Szabályzatban elõírt jelzõfényekkel vagy jelzésekkel. 3.06 cikk — Tartalék jelzõfény Ha a Szabályzatban elõírt jelzõfény nem mûködik, azt haladéktalanul tartalék jelzõfénnyel kell helyettesíteni. Ha az elõírt jelzõfény — erõs, akkor a tartalék jelzõfény közepesen erõs, — közepesen erõs, akkor a tartalék jelzõfény szokásos lehet. Az elromlott jelzõfény kijavítását a lehetõ legrövidebb idõn belül el kell végezni. 3.07 cikk — Világító berendezés-, fényszóró-, tábla- és lobogó használati tilalom 1. Tilos világító berendezést, fényszórót, táblát, lobogót vagy más tárgyat használni, ha az tévesen a Szabályzatban elõírt jelzõfényként, jelzésként értelmezhetõ, vagy csökkentheti az ilyen jelzõfény láthatóságát, illetve nehezíti helyes értelmezését. 2. Tilos a hajón világító berendezést vagy fényszórót használni, ha az a hajózás vagy a szárazföldi közlekedés résztvevõit elvakítja, illetve a forgalomban veszélyt vagy zavart okozhat. II. Éjszakai jelzések II. A. Éjszakai jelzések menetben 3.08 cikk — Menetben levõ magányos géphajó éjszakai jelzései 1. A magányos géphajónak viselnie kell: a) a hajó mellsõ részén, a hajó hossztengelyében levõ, legalább 6 m magasságban elhelyezett egy árbocfényt. Ez a magasság 4 m-re csökkenthetõ, ha a hajó hossza nem haladja meg a 40 m-t; b) azonos magasságban, a hajó hossztengelyére merõlegesen levõ, az árbocfénytõl legalább 1 m-rel alacsonyabban, mögötte azonos síkban elhelyezett oldalfényeket. Ezeket a jelzõfényeket a hajó belsõ oldala felõl úgy kell takarni, hogy a zöld fény bal oldalról, a vörös fény jobb oldalról ne legyen látható; c) a hajó hátsó részén, a hajó hossztengelyén levõ, olyan magasságban elhelyezett farfényt, hogy az a mögötte haladó hajóról jól látható legyen. 2. A magányos géphajó viselhet második árbocfényt is, amely a hajó hossztengelyében a mellsõ árbocfény mögött és legalább 3 m-rel felette van elhelyezve. A két fény között vízszintesen mért távolság legalább háromszorosa a függõleges távolságnak. 3. Az ideiglenesen kisegítõ géphajó (elõfogat) után haladó magányos géphajónak viselnie kell az 1. és 2. pontban elõírt jelzõfényeket. 4. Az állandó vagy a zárt nyitható híd alatt, duzzasztómûvön vagy zsilipen áthaladáskor a hajó az 1. és 2. pontban elõírt árbocfényeket kisebb magasságban viselheti. 5. E cikk rendelkezései a kishajóra és a kompra nem vonatkoznak. 3.09 cikk — Menetben levõ vontatott karaván éjszakai jelzései 1. A vontatott karaván élén haladó géphajónak, továbbá a másik géphajó, tolt karaván vagy mellévett alakzat elõtt haladó kisegítõ géphajónak viselnie kell: a) a hajó mellsõ részén, a hajó hossztengelyében egymás felett egymástól kb. 1 m távolságban elhelyezett két árbocfényt. A felsõ jelzõfényt a 3.08 cikk 1. a) pontja szerint; az alsó fényt az oldalfények felett, lehetõleg 1 m-rel magasabban kell elhelyezni; b) a 3.08 cikk 1. b) pontja szerinti oldalfényeket; c) a fehér farfény helyett a hajó hossztengelyében és elegendõ magasságban levõ sárga farfényt, hogy az jól látható legyen a hajót követõ vontatott karavánról vagy géphajóról, tolt karavánról, illetve mellévett alakzatról, amely elõtt a kisegítõ géphajó halad. 2. Ha a karaván élén több géphajó halad, vagy ha a géphajó, tolt karaván vagy mellévett alakzat elõtt egymás mellett több kisegítõ géphajó halad egymással összecsatolva vagy egymástól függetlenül, akkor e hajók mindegyikének viselnie kell az 1. a) pontban elõírt árbocfények helyett három, egymás felett kb. 1 m távolságban, a hajó mellsõ részén, a hajó hossztengelyében levõ árbocfényt. A felsõ és alsó jelzõfényeket az 1. a) pontban elõírt jelzõfényekkel azonos magasságban kell elhelyezni. Ha a hajó, az úszóanyagok köteléke vagy az úszó munkagép mozgatása több géphajóval történik, ezt az elõírást azok mindegyikére alkalmazni kell. 3. A vontatott karaván végén elhelyezkedõ hajónak vagy hajóknak viselniük kell a 3.08 cikk 1. c) pontja szerinti farfényt. Ha a karaván utolsó sorában kettõnél több hajó van egymáshoz csatolva, az e sorban haladó két szélsõ hajónak kell ezt a jelzõfényt viselnie. Ha a karaván végén kishajók haladnak, azokat e pont követelményei tekintetében figyelmen kívül kell hagyni. 4. Az állandó vagy a zárt nyitható híd alatt, duzzasztómûvön vagy zsilipen áthaladáskor a vontatott karaván hajói az 1. a) és 2. pontban elõírt jelzõfényeket kisebb magasságban viselhetik. 5. E cikk rendelkezései a kizárólag kishajókat vontató kishajóra és a vontatott kishajóra nem vonatkoznak. 3.10 cikk — Menetben levõ tolt karaván éjszakai jelzései 1. A tolt karavánnak viselnie kell: a) három árbocfényt a karaván élén levõ hajó mellsõ részén. Ezeket a jelzõfényeket a karaván hossztengelyére merõleges síkban levõ vízszintes alapú, egyenlõ oldalú háromszög alakjában, a karaván hossztengelyéhez közel levõ hajón, annak hossztengelyében kell elhelyezni. A felsõ jelzõfényt legalább 6 m magasságban, a két alsó jelzõfényt kb. 1,10 m-rel a felsõ jelzõfény alatt, egymástól kb. 1,25 m távolságra kell elhelyezni; b) a 3.08 cikk 1. b) pontja szerinti oldalfényeket, amelyeket a karaván legszélesebb helyén, a tolóhajóhoz a lehetõ legközelebb kell elhelyezni, a karaván széleitõl legfeljebb 1 m távolságra és legalább 2 m magasságban; c) a tolóhajón a 3.08 cikk 1. pontja szerinti három farfényt a hossztengelyre merõleges vízszintes vonalon, egymástól kb. 1,25 m távolságra, olyan magasságban, hogy azokat a karaván egyik hajója se takarhassa. 2. Az 1. pont rendelkezéseit alkalmazni kell a tolt karavánra akkor is, ha az egy vagy több kisegítõ géphajó mögött halad. 3. Az állandó vagy a zárt nyitható híd alatt, duzzasztómûvön vagy zsilipen áthaladáskor a hajó az 1. a) pontban elõírt árbocfényeket kisebb magasságban viselheti. 3.11 cikk — Menetben levõ mellévett alakzat éjszakai jelzései 1. A mellévett alakzatnak viselnie kell: a) a 3.08 cikk 1. a) pontjában elõírt árbocfényt minden géphajón; b) a 3.08 cikk 1. b) pontjában elõírt oldalfényeket. Ezeket az alakzat külsõ oldalán, lehetõleg azonos magasságban és a legalacsonyabban levõ árbocfény alatt legalább 1 m rel kell elhelyezni; c) a 3.08 cikk 1. c) pontjában elõírt farfényt, minden hajón. 2. Az 1. pontban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell arra a mellévett alakzatra is, amely egy vagy több kisegítõ géphajó után halad. 3. Az állandó vagy a zárt nyitható híd alatt, duzzasztómûvön vagy zsilipen áthaladáskor a hajó az 1. a) pontban elõírt jelzõfényeket kisebb magasságban viselheti. 4. E cikk rendelkezései a kizárólag kishajókból álló mellévett alakzat hajóira nem vonatkoznak. 3.12 cikk — Menetben levõ vitorláshajó éjszakai jelzései 1. A vitorláshajónak viselnie kell: a) a 3.08 cikk 1. b) pontjában elõírt oldalfényeket. Ezek a jelzõfények közepesen erõs fények helyett szokásos fények lehetnek; b) a 3.08 cikk 1. c) pontjában elõírt farfényt. 2. Az 1. pontban említett jelzõfényeken kívül a vitorláshajó viselhet két egymás felett elhelyezkedõ, minden oldalról látható szokásos vagy közepesen erõs fényt. A felsõ jelzõfény vörös, az alsó zöld. Ezeket a jelzõfényeket megfelelõ helyen, az árboccsúcson vagy az árboc felsõ részén, egymástól legalább 1 m távolságban kell elhelyezni. 3. E cikk rendelkezései a kishajóra nem vonatkoznak. 3.13 cikk — Menetben levõ kishajó éjszakai jelzései 1. A magányosan haladó kisgéphajónak viselnie kell: a) egy árbocfényt a hajó hossztengelyében, legalább 1 m-rel az oldalfények felett elhelyezve. Szükség esetén megengedhetõ az árbocfénynek az oldalfényekkel azonos magasságban való elhelyezése is. Ez az árbocfény erõs fény helyett közepesen erõs; b) oldalfényeket, amelyek közepesen erõs helyett szokásosak lehetnek. Ezek elhelyezése: — a 3.08 cikk 1. b) pontjában foglaltak szerint, vagy — egymás mellett, illetve közös lámpatestben, a hajó hossztengelyében, a hajó orrán vagy annak közelében történik; c) a 3.08 cikk 1. c) pontjában elõírt farfényt. Ez a jelzõfény elhagyható, ha az a) pontban említett árbocfényt minden oldalról látható, közepesen erõs fehér fény helyettesíti. 2. A 7 m-nél rövidebb kisgéphajó az 1. pontban elõírt jelzõfények helyett a megfelelõ helyen és magasságban elhelyezett szokásos fehér fényt viselhet, amely minden oldalról látható. 3. Ha a kishajó kizárólag kishajót vontat vagy mellévett alakzatban továbbít, az 1. pontban elõírt jelzõfényeket kell viselnie. 4. A vontatott vagy mellévett alakzatban továbbított kishajónak egy minden oldalról látható, szokásos fehér fényt kell viselnie. Ez a követelmény a hajó csónakjára nem vonatkozik. 5. A vitorlás kishajónak oldalfényeket és farfényt kell viselnie. — Az oldalfényeket egymás mellett vagy egy közös lámpatestben, a hajó hossztengelyében, a hajó orrán vagy annak közelében, a farfényt a hajó hátsó részén kell elhelyezni, vagy — egy közös lámpatestben elhelyezett oldalfényeket és farfényt az árboccsúcson vagy az árboc felsõ részén kell elhelyezni. Ezek a jelzõfények szokásos fények lehetnek. — A 7 m-nél rövidebb hajó esetében egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt. Más hajó közeledtekor az ilyen hajónak egy második szokásos fehér fényt is kell mutatnia. 6. Annak a magányosan haladó kishajónak, amely nem tekinthetõ kisgéphajónak vagy vitorlás kishajónak, viselnie kell egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt. Ha a kishajó egy hajó csónakja, ezt a fényt csak más hajó közeledtekor kell mutatnia. 7. Az állandó vagy a zárt nyitható híd alatt, duzzasztómûvön vagy zsilipen áthaladáskor az e cikkben elõírt árbocfények kisebb magasságban is elhelyezhetõk. 3.14 cikk — Menetben levõ, gyúlékony anyagokat szállító hajó kiegészítõ éjszakai jelzései 1. A — Szabályzat 9. Mellékletében meghatározott — gyúlékony anyagot szállító hajó a Szabályzat más rendelkezései által elõírt fényeken kívül köteles viselni egy szokásos kék fényt, a farrészen levõ alkalmas helyen, olyan magasságban, hogy a fény minden oldalról látható legyen. A korábban ilyen gyúlékony anyagot szállító tartályhajó köteles mindaddig ezt a jelzést viselni, amíg tartályait nem gázmentesítették. 2. Ha a vontatott karaván az 1. pontban említett hajóból, illetve hajókból áll, az elõírt jelzést az alábbiak szerint kell alkalmazni: a) a karaván elején haladó géphajó a 3.09 cikkben elõírt fényeken kívül köteles viselni egy, a horizontnak az árbocfényekkel azonos ívén látható, és a legalsó árbocfény alatt kb. 1 m, és lehetõleg az oldalfények felett 1 m távolságra elhelyezett szokásos kék árbocfényt; b) a karavánban az utolsó gyúlékony anyagot szállító hajóknak kell viselniük az elõírt kék fényt. Ha a karavánban több mint két, ilyen hajókból álló sor található, az említett fényt csak az utolsó sorban levõ hajók közül a szélsõk kötelesek viselni. Ez az elõírás a 3.09 cikk 3. pontjának rendelkezéseit nem érinti. 3. Ha a tolt karaván az 1. pontban említett hajó(k)ból áll, e hajó(k)ra az e pontban elõírt jelzést nem kell alkalmazni, azonban a) a 3.10 cikk 1. a) pontjában említett fényeket viselõ hajónak alkalmaznia kell egy szokásos kék árbocfényt is a felsõ árbocfény alatt, függõlegesen, kb. 2,2 m távolságra, lehetõleg 1 m-rel az oldalfények felett; b) a tolóhajó köteles a 3.10 cikk 1. c) pontjában elõírt fényeken kívül az 1. pontban meghatározott kék fényt is viselni. 4. Ha a 2. pontban említett vontatott karaván kisegítõ vontatóhajót alkalmaz, ez a vontatóhajó köteles a 2. a) pontban elõírt jelzést viselni. Ha a 3. pontban említett tolt karaván kisegítõ vontatóhajót alkalmaz, ez a vontatóhajó az e cikk 2. a) pontjában elõírt jelzést, a teljes vontatott karaván, a tolt karavánra elõírt jelzéseken kívül, csak a 3. pont a) és b) pontjaiban elõírt kék fényeket köteles viselni. 3.15 cikk — Robbanóanyagot szállító hajó kiegészítõ éjszakai jelzései 1. A — Szabályzat 10. Mellékletében meghatározott — robbanóanyagot szállító hajó a Szabályzat egyéb rendelkezései által elõírt fényeken kívül köteles viselni egy, a hajó farrészén levõ alkalmas helyen és olyan magasságban elhelyezett vörös fényt, hogy az minden oldalról látható legyen. Ez a géphajón közepesen erõs, a gépnélküli hajón szokásos fény. 2. Ha a vontatott karaván az 1. pontban említett hajóból, illetve hajókból áll, a karaván elején haladó géphajó a 3.09 cikk 1. pontjában elõírt fényeken kívül köteles viselni egy, a horizontnak az árbocfényekkel azonos ívén látható és a legalsó árbocfény alatt kb. 1 m távolságra és lehetõleg az oldalfények felett 1 m-rel elhelyezett közepesen erõs vörös fényt. 3. Ha a tolt karaván az 1. pontban említett hajó(k)ból áll, az ott elõírt jelzést az alábbiak szerint kell alkalmazni: a) a 3.10 cikk 1. a) pontjában említett fényeket viselõ hajónak viselnie kell egy közepesen erõs vörös árbocfényt is, amely a felsõ árbocfény alatt függõlegesen, kb. 2,2 m távolságra és az oldalfények felett lehetõleg 1 m-re helyezkedik el; b) a tolóhajó köteles a 3.10 cikk 1. c) pontjában elõírt fényeken kívül az e cikk 1. pontjában elõírt vörös fényt is viselni. 4. Ha a 2. pontban említett vontatott karaván kisegítõ vontatóhajót alkalmaz, ez a vontatóhajó köteles a 2. pontban elõírt jelzést viselni. Ha a 3. pontban említett tolt karaván kisegítõ vontatóhajót alkalmaz, ez a vontatóhajó az e cikk 2. pontjában elõírt jelzést, a teljes vontatott karaván, a tolt karavánra elõírt jelzéseken kívül, csak a 3. pont a) és b) pontjában elõírt vörös fényeket köteles viselni. 3.16 cikk — Menetben levõ komp éjszakai jelzései 1. A nem szabadon közlekedõ kompnak viselnie kell: a) egy közepesen erõs, minden oldalról látható és legalább 5 m magasságban elhelyezett fehér fényt. Ha a komp hossza nem haladja meg a 20 m-t, ez a magasság csökkenthetõ; b) egy közepesen erõs, minden oldalról látható és az a) pontban elõírt fény fölött kb. 1 m re elhelyezett zöld fényt. 2. A szabadon közlekedõ kompnak viselnie kell: a) egy minden oldalról látható közepesen erõs fehér fényt, az 1. a) pontban elõírt módon; b) egy minden oldalról látható közepesen erõs zöld fényt, az 1. b) pontban elõírt módon; c) a 3.08 cikk 1. b) és c) pontjában elõírt oldalfényeket és farfényt. 3. A szabadon közlekedõ, áthaladási elsõbbséget élvezõ kompnak viselnie kell: a) egy minden oldalról látható közepesen erõs fehér fényt, az 1. a) pontban elõírt módon; b) egy minden oldalról látható közepesen erõs zöld fényt, az 1. b) pontban elõírt módon; c) egy második, minden oldalról látható és a b) pontban elõírt zöld fény felett kb. 1 m-rel elhelyezett közepesen erõs zöld fényt; d) a 3.08 cikk 1. b) és c) pont elõírásainak megfelelõ oldalfényeket és farfényt. 3.17 cikk — (tárgytalan) 3.18 cikk — Mûveletképtelen hajó kiegészítõ éjszakai jelzései 1. A mûveletképtelen hajónak szükség esetén a Szabályzat egyéb rendelkezéseiben elõírt fényeken kívül mutatnia kell egy lengetett vörös fényt, amely kishajón vörös helyett fehér is lehet. 2. Szükség esetén a mûveletképtelen hajónak a meghatározott hangjelzéseket is kell adnia. 3.19 cikk — Menetben levõ úszóanyagok köteléke és az úszómû éjszakai jelzései Az 1.21 cikk szerint megállapított különleges feltételek megtartásával az úszóanyagokból álló köteléknek és az úszómûnek viselnie kell a körvonala jelzéséhez elegendõ számú, minden oldalról látható, szokásos fehér fényt. II. B. Éjszakai jelzések vesztegléskor 3.20 cikk — Veszteglõ hajó éjszakai jelzései 1. A veszteglõ magányos hajónak vagy egymás mellett veszteglõ, illetve egymáshoz csatolt hajóknak a hajóút felõli oldalon, legalább 3 m magasságban elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt kell viselniük. 2. A nyílt helyen (a parttal közvetlen vagy közvetett összeköttetés nélkül) veszteglõ tolt karavánnak, a hajóút felõli oldalán kettõ, minden oldalról látható, a tolóhajón és a tolatmány orr-részén legalább 3 m magasan elhelyezett, szokásos fehér fényt kell viselnie. 3. Veszteglõ kishajó — a hajó csónakjának kivételével — az 1. pontban elõírt fények helyett viselhet egy szokásos fehér fényt a megfelelõ helyen és olyan magasságban elhelyezve, hogy az minden oldalról látható legyen. 4. Az e cikkben elõírt jelzések viselése nem kötelezõ, ha a hajó vagy a karaván a) olyan víziúton vesztegel, amelyen a hajózás ideiglenesen nem lehetséges vagy tilos; b) a part mellett vesztegel és kellõen meg van világítva; c) nyilvánvalóan veszélytelen helyzetben, a hajóúton kívül vesztegel; továbbá ha d) a kishajó a parthoz van kikötve. 5. E cikk rendelkezései a 3.23 és 3.27 cikkben említett hajókra nem vonatkoznak. 3.21 cikk — Gyúlékony anyagot szállító, veszteglõ hajó kiegészítõ éjszakai jelzései A 3.14 cikkben felsorolt hajó a 3.20 cikk 1. pontjában elõírt jelzõfényeken kívül köteles viselni egy szokásos kék fényt a farrészen levõ alkalmas helyen, olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen. A tolt karaván, két olyan, minden oldalról látható, szokásos kék fényt is köteles viselni, amelyeket a 3.20 cikk 2. pontjában elõírt fehér fények alatt kb. 1 m távolságra kell elhelyezni. 3.22 cikk — Robbanóanyagot szállító hajó kiegészítõ éjszakai jelzései A 3.15 cikkben felsorolt hajók a 3.20 cikkben elõírt jelzõfényeken kívül kötelesek viselni egy olyan szokásos vagy közepesen erõs, minden oldalról látható vörös fényt, amelyet a 3.20 cikk 1. vagy 2. pontjában elõírt fehér fény(ek) alatt kb. 1 m távolságra kell elhelyezni. 3.23 cikk — Kikötõhelyen veszteglõ komp éjszakai jelzései 1. A kikötõhelyen veszteglõ, nem szabadon közlekedõ kompnak viselnie kell a 3.16 cikk 1. pontjában elõírt jelzõfényeket. 2. Az üzemelõ és kikötõhelyen veszteglõ, szabadon közlekedõ kompnak viselnie kell a 3.16 cikk 1. pontjában elõírt fényeket. A rövid idejû veszteglés közben a komp viselheti a 3.08 cikk 1. b) és c) pontjában elõírt jelzõfényeket. A 3.16 cikk 1. b) pontjában elõírt zöld fényt az üzemelés befejeztével ki kell kapcsolni. 3.24 cikk — (tárgytalan) 3.25 cikk — Veszteglõ úszóanyagok köteléke és úszómû éjszakai jelzései A veszteglõ úszóanyagok köteléke és az úszómû, az 1.21 cikk alapján megállapított különleges rendelkezések megtartásával, körvonalának a hajóút felõli megjelöléséhez elegendõ számú, minden oldalról látható szokásos fehér fényt kell viselnie a 3.20 cikk 4. pontjának rendelkezése figyelembevételével. 3.26 cikk — Halászhajó hálójának vagy egyéb halászeszközének éjszakai jelzései Ha a hajó hálója vagy egyéb halászeszköze a hajóútban vagy annak közelében van kihelyezve, és az a hajózást veszélyeztetheti, a hálót vagy más halászeszközt az elhelyezkedése jelzéséhez elegendõ számú, minden oldalról látható szokásos fehér fénnyel kell megjelölni. 3.27 cikk — Munkát végzõ úszó munkagép, zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajó éjszakai jelzései 1. Munkát végzõ úszó munkagépnek és az egyéb, munkát végzõ veszteglõ hajónak viselnie kell: a) azon az oldal(ak)on, amely felõl a hajóút szabad, két szokásos vagy közepesen erõs zöld fényt, egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezve; b) azon az oldalon, amely felõl a hajóút nem szabad, szokásos vagy közepesen erõs vörös fényt, az a) pontban elõírt két zöld fény közül a felsõvel azonos magasságban elhelyezve és azzal azonos fényerõvel. Ha a hajó hullámzás elleni védelemre szorul: c) azon az oldal(ak)on, amely felõl a hajóút szabad, szokásos vagy közepesen erõs vörös és fehér fényt egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezve úgy, hogy a vörös fény felül legyen; d) azon az oldalon, amely felõl a hajóút nem szabad, vörös fényt, amely a c) pontban elõírt vörös fénnyel azonos magasságban van elhelyezve és azzal azonos fényerejû. Ezeket a fényeket olyan magasságban kell elhelyezni, hogy azok minden oldalról láthatók legyenek. 2. A zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajónak az 1. pont c) és d) pontjaiban elõírt fényeket kell viselnie. Ha az elsüllyedt hajó helyzete nem teszi lehetõvé a jelzések elhelyezését a hajón, akkor azokat csónakon, bóján vagy más alkalmas eszközön kell elhelyezni. 3. Az illetékes hatóságok az 1. pont a) és b) pontjában foglalt fényekre vonatkozó elõírások megtartásának kötelezettsége alól felmentést adhatnak. 3.28 cikk — Hajózást veszélyeztetõ horgony éjszakai jelzései 1. Ha a 3.20 és a 3.25 cikkben foglalt esetekben a hajó, úszóanyagok köteléke és úszómû horgonya úgy van kihelyezve, hogy az a hajózást veszélyeztetheti, az ilyen horgonyhoz legközelebb levõ, veszteglést jelzõ fényt kettõ, minden oldalról látható, egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezett szokásos fehér fénnyel kell helyettesíteni. 2. A hajónak, az úszóanyagok kötelékének, az úszó munkagépnek és az úszómûnek minden horgonyát, amely a hajózást veszélyeztetheti, minden oldalról látható szokásos fehér fényt viselõ, radarreflektorral felszerelt úszóval kell megjelölni. III. Nappali jelzések III. A. Nappali jelzések menetben 3.29. cikk — Menetben levõ vontatott karaván nappali jelzése 1. A vontatott karaván élén haladó géphajónak és a géphajó, tolt karaván vagy mellévett alakzat elõtt haladó kisegítõ géphajónak viselnie kell egy sárga hengert, két-két (fekete és fehér) sávval a felsõ és az alsó részén. A hengert a hajó elején függõlegesen kell elhelyezni, olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen. 2. Ha a karaván élén több géphajó halad vagy ha a géphajó, tolt karaván, mellévett alakzat elõtt több kisegítõ géphajó halad összecsatolva vagy egymástól függetlenül, minden géphajónak viselnie kell az 1. pontban elõírt hengert. Ha a hajó, az úszóanyagok köteléke vagy az úszómû továbbítása több géphajóval történik, az elõírást azok mindegyikére alkalmazni kell. 3. Az állandó vagy a zárt nyitható híd alatt, duzzasztómûvön vagy zsilipen áthaladáskor az 1. és 2. pontban elõírt henger kisebb magasságban is elhelyezhetõ. 3.30. cikk — Menetben levõ vitorlával haladó és egyidejûleg saját gépi erõt is használó hajó nappali jelzései A vitorlával haladó és egyidejûleg saját gépi erõt is használó hajónak viselnie kell egy csúcsával lefelé álló fekete kúpot. A kúpot a lehetõ legmagasabban, a legjobban látható helyen kell elhelyezni. 3.31 cikk — A 12 fõnél nagyobb engedélyezett utaslétszámú és 20 m-nél kisebb testhosszúságú hajó nappali jelzése A 12 fõnél nagyobb engedélyezett utaslétszámú és 20 m-nél kisebb testhosszúságú hajónak viselnie kell egy sárga kettõskúpot, alkalmas helyen és olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen. 3.32 cikk — Gyúlékony anyagot szállító, menetben levõ hajó kiegészítõ nappali jelzései 1. A — Szabályzat 9. Mellékletében meghatározott — gyúlékony anyagot szállító hajó a Szabályzat egyéb rendelkezéseiben elõírt jelzéseken kívül köteles viselni egy csúcsával lefelé fordított kék kúpot alkalmas helyen és olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen. A hajótest részét képezõ tartályokban gyúlékony anyagot szállító hajó addig köteles a jelzést viselni, ameddig a tartályokat nem gáztalanították. 2. Ha a vontatott karaván az 1. pontban említett hajó(k)ból áll, a karaván élén haladó géphajó a Szabályzat más rendelkezéseiben elõírt jelzéseken kívül köteles viselni az 1. pontban elõírt kék kúpot. 3. Ha a tolt karaván az 1. pontban említett hajó(k)ból áll, csak a karaván elején és a tolóhajón kell viselni az 1. pontban elõírt kék kúpot. 3.33 cikk — Robbanóanyagot szállító, menetben levõ hajó kiegészítõ nappali jelzései 1. A — Szabályzat 10. Mellékletében meghatározott — robbanóanyagokat szállító hajó a Szabályzat egyéb rendelkezéseiben elõírt jelzésein kívül köteles viselni egy csúcsával lefelé fordított vörös kúpot alkalmas helyen és olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen. 2. Ha a vontatott karaván az 1. pontban említett hajó(k)ból áll, a karaván élén haladó géphajó a Szabályzat más rendelkezéseiben elõírt jelzéseken kívül köteles viselni az 1. pontban elõírt vörös kúpot. 3. Ha a tolt karaván az 1. pontban említett hajó(k)ból áll, csak a karaván elején és a tolóhajón kell viselni az 1. pontban elõírt, egy-egy vörös kúpot. 3.34 cikk — Menetben levõ komp nappali jelzése A kompnak viselnie kell egy legalább 6 m magasságban elhelyezett zöld gömböt. Ez a magasság csökkenthetõ, ha a komp hossza nem haladja meg a 20 m-t. 3.35 cikk — Mûveletképtelen hajó kiegészítõ nappali jelzései 1. A mûveletképtelen hajónak szükség esetén a Szabályzat egyéb rendelkezései által elõírt jelzéseken kívül egy lengetett vörös lobogót/zászlót kell mutatnia. 2. Szükség esetén a mûveletképtelen hajónak a meghatározott hangjelzéseket is kell adnia. 3.36 cikk — Áthaladási elsõbbséget élvezõ hajó kiegészítõ nappali jelzései Annak a hajónak, amelynek a közlekedés rendjét szabályozó illetékes hatóság áthaladási elsõbbséget biztosított, a Szabályzat egyéb rendelkezéseiben elõírt jelzéseken kívül viselnie kell a hajó elején egy legalább 1 m hosszú vörös lengõt olyan magasságban, hogy az jól látható legyen. III. B. Nappali jelzések veszteglés közben 3.36-bis cikk — Veszteglõ hajó nappali jelzése 1. A nyílt helyen (a parttal közvetlen vagy közvetett összeköttetés nélkül) magányosan vagy karavánban veszteglõ (horgonyzó) géphajónak — a kishajó kivételével — viselnie kell a hajó elején egy minden oldalról látható fekete gömböt. 2. Az e cikkben elõírt jelzés viselése nem kötelezõ, ha a) a hajó olyan víziúton vesztegel, amelyen a hajózás ideiglenesen nem lehetséges vagy tilos; b) a hajó a hajóúton kívül, nyilvánvalóan veszélytelen helyzetben vesztegel. 3. E cikk rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 3.41 cikkben említett hajóra. 3.37 cikk — Veszteglõ, gyúlékony anyagot szállító hajó nappali jelzései 1. A 3.32 cikkben említett hajó — a tolt karaván részét képezõ hajó kivételével — köteles a 3.32 cikk 1. pontjában elõírt kék kúpot viselni. 2. Ha a veszteglõ tolt karaván egy vagy több, a 3.32 cikkben említett hajóból áll, a karaván köteles a 3.32 cikk 3. pontjában elõírt kiegészítõ jelzést viselni. 3.38 cikk — Veszteglõ, robbanóanyagot szállító hajó nappali jelzései 1. A 3.33 cikkben említett hajó — a tolt karaván részét képezõ hajó kivételével — köteles a 3.33 cikk 1. pontjában elõírt vörös kúpot viselni. 2. Ha veszteglõ tolt karaván egy vagy több, a 3.33 cikkben említett hajóból áll, a karaván köteles a 3.33 cikk 3. pontjában elõírt kiegészítõ jelzést viselni. 3.39 cikk — (tárgytalan) 3.40 cikk — Halászhajó hálójának vagy egyéb halászeszközének nappali jelzései Ha a halászhajó hálója vagy egyéb halászeszköze a hajóútban vagy annak közelében van kihelyezve és az a hajózást akadályozza, a hálót vagy más halászeszközt az elhelyezkedése jelzéséhez elegendõ számú sárga úszóval vagy sárga jelzõlobogóval kell megjelölni. 3.41 cikk — Munkát végzõ úszó munkagép, zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajó nappali jelzései 1. A munkát végzõ úszó munkagépnek és az egyéb, munkát végzõ, veszteglõ hajónak viselnie kell: a) azon az oldal(ak)on, amely felõl a hajóút szabad, két zöld kettõskúpot egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezve; b) azon az oldalon, amely felõl a hajóút nem szabad, egy vörös gömböt, az a) pontban elõírt két zöld kettõskúp közül a felsõvel azonos magasságban elhelyezve. Ha ezek a hajók hullámzás elleni védelemre szorulnak: c) azon az oldal(ak)on, amely felõl a hajóút szabad, egy olyan lobogót, amelynek felsõ fele vörös, alsó fele fehér, vagy két egymás felett elhelyezett lobogót, illetve gömböt, amelyek közül a felsõ vörös, az alsó fehér; d) azon az oldalon, amely felõl a hajóút nem szabad, egy vörös lobogót, illetve gömböt, az ellentétes oldalon elhelyezett vörös-fehér vagy vörös lobogóval azonos magasságban. 2. Az 1. pont a)—b) pontjában elõírt jelzések az alábbi jelekkel helyettesíthetõk: azo(ko)n az oldal(ak)on, amely(ek) felõl a hajóút a) szabad, áthaladást engedélyezõ E.1. jelzõtáblával (7. Melléklet); b) nem szabad, áthaladást tiltó A.1. jelzõtáblával (7. Melléklet), olyan magasságban, mint az a) pont szerinti jelzés. 3. A jelzõtáblát, kettõskúpot, gömböt és lobogót olyan magasságban kell elhelyezni, hogy az minden oldalról látható legyen. A lobogó azonos színû jelzõtáblával helyettesíthetõ. 4. A zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajónak az 1. pont c)—d) pontjában elõírt jelzéseket kell viselnie. Ha az elsüllyedt hajó helyzete nem teszi lehetõvé a jelzések elhelyezését a hajón, azokat csónakon, bóján vagy más alkalmas eszközön kell elhelyezni. 5. Az illetékes hatóságok az 1. és 2. pont a)—b) pontjában foglalt jelzések használatának kötelezettsége alól felmentést adhatnak. 3.42 cikk — Hajózást veszélyeztetõ horgony nappali jelzése Ha a hajó, úszóanyagok köteléke és úszómû horgonya a hajózást veszélyeztetheti, azt radarreflektorral felszerelt sárga úszóval kell megjelölni. IV. Különleges jelzések 3.43 cikk — A hajóra lépést tiltó jelzés 1. A hajóra lépés tilalmát fehér színû, kör alakú, vörössel szegélyezett, 0,6 m átmérõjû, vörös vonallal átlósan áthúzott és fekete színû gyalogos alakját ábrázoló táblával kell jelezni. A táblát — szükség szerint — a hajón vagy a járó(ko)n kell elhelyezni. 2. A táblát szükség szerint meg kell világítani. 3.44 cikk — Dohányzást vagy nyílt láng használatát tiltó jelzés 1. Ha a hajón tilos a dohányzás vagy a nyílt láng használata, a tilalmat fehér színû, kör alakú, vörössel szegélyezett, 0,6 m átmérõjû, vörös vonallal átlósan áthúzott és a közepén fekete színû füstölgõ cigarettát ábrázoló táblával kell jelezni. A táblát — szükség szerint — a hajón vagy a járó(ko)n kell elhelyezni. 2. A táblát szükség szerint meg kell világítani. 3.45 cikk — Folyamfelügyeleti hajó jelzései A folyamfelügyeleti (hajózási, vízirendészeti) szolgálatot ellátó hajót mindkét oldalon az orr-részen, kékkel keretezett fehér, rombusz alakú megkülönböztetõ jelzéssel kell ellátni, továbbá viselnie kell: a) nappal — az állami lobogót, valamint a megkülönböztetõ jelzést ábrázoló fehér lengõt; b) nappal és éjszaka — ha a feladata ellátásához szükséges — villogó kék fényt. 3.46 cikk — Veszélyjelzés 1. A segítséget kérõ, veszélyben levõ hajó a következõ jelzéseket alkalmazhatja: a) körben mozgatott zászlót/lobogót, vagy más megfelel tárgyat; b) lobogót, alatta vagy felette elhelyezett gömbbel vagy hasonló tárggyal; c) körben mozgatott fényt; d) rövid idõközönként vörös csillagrakétákat, illetve rakétákat vagy lövedékeket; e) a morzeábécé szerinti . . . – – – . . . (SOS) jelek együttesébõl álló fényjelzést; f) kátrány, olaj stb. égetésével keletkezõ lángot; g) vörös színû ejtõernyõs rakétát vagy kézilámpát; h) kinyújtott karok felülrõl lefelé történõ (repülést utánzó) lassú mozgatását. 2. Ezek a jelzések a 4.01 cikk 4. pontjában foglalt hangjelzéseket helyettesíthetik, illetve kiegészíthetik. 3.47 cikk — Melléállást tiltó jelzés 1. Ha az illetékes hatóságok különleges rendelkezései, illetve elõírásai (pl. a rakomány jellege miatt), tiltják a hajó mellé állást, a hajónak a hossztengelyében, a fedélzeten egy fehér, négyzet alakú, alul háromszög alakú kiegészítõ táblával ellátott táblát kell viselnie. A mindkét oldalán fehér, vörössel szegélyezett, a bal felsõ sarkától a jobb alsó sarkáig egy vörös átlós vonallal áthúzott, négyzet alakú tábla a közepén egy fekete ,,P'' betût ábrázol. A háromszög alakú kiegészítõ tábla mindkét oldalán fehér és a rajta levõ fekete számok azt a távolságot jelzik, amelyen belül a veszteglés is tilos. 2. A táblát — szükség szerint — meg kell világítani úgy, hogy az a hajó mindkét oldala felõl látható legyen. 3. Ez a cikk a 3.21 és 3.37 cikkben említett hajóra, tolt karavánra és mellévett alakzatra nem vonatkozik. 3.48 cikk — Hullámzás elleni védelem kiegészítõ jelzése 1. A hajó, az úszóanyagok köteléke és az úszómû (a 3.27 és 3.41 cikkben említettek kivételével), amely más hajó vagy úszóanyagok köteléke által keltett hullámzás elleni védelemre szorul, menetben vagy veszteglés közben, az e fejezetben foglalt egyéb rendelkezések megtartásával felmutathat — éjszaka egy szokásos vörös és fehér fényt, vagy egy közepesen erõs vörös és fehér fényt, egymás felett kb. 1 m távolságra elhelyezve. A vörös fényt a fehér felett úgy kell elhelyezni, hogy ezek a fények minden oldalról láthatók, és más fényekkel összetéveszthetetlenek legyenek; — nappal egy felül vörös, alul fehér lobogót, olyan magasságban elhelyezve, hogy minden oldalról látható legyen. A lobogó két egymás felett elhelyezett lobogóval helyettesíthetõ, a felsõ vörös az alsó fehér. A lobogók azonos színû táblákkal is helyettesíthetõk. 2. A 3.27 és 3.41 cikk rendelkezéseinek megtartásával az 1. pontban említett jelzést csak a) súlyosan sérült vagy mentési munkában részt vevõ hajó, úszóanyagok köteléke és úszómû, továbbá a mûveletképtelen hajó; b) az illetékes hatóság engedélyével rendelkezõ hajó, úszóanyagok köteléke és úszómû viselheti. 3.49 cikk — Víziúton munkát végzõ, menetben levõ hajó kiegészítõ jelzései A víziúton munkát végzõ, menetben levõ hajó a Szabályzat egyéb rendelkezéseiben elõírt jelzésekre vonatkozó követelmények megtartásával felmutathat éjszaka és nappal közepesen erõs vagy szokásos, minden oldalról látható, villogó sárga fényt. A jelzést csak az illetékes hatóság engedélyével rendelkezõ hajó viselheti. 4. Fejezet HAJÓ HANGJELZÉSEI, RÁDIÓTELEFON 4.01 cikk — Általános rendelkezések 1. Ha a Szabályzat vagy egyéb rendelkezések a harangütéstõl eltérõ hangjelzést írnak elõ, a hangjelzést a következõ módon kell adni: a) géphajón — a b) pontban említett kishajó kivételével — kellõ magasságban elhelyezett, mechanikus hangjelzõ készülékkel, amely elõtt — és lehetõség szerint mögötte — akadály nem helyezkedhet el. A hangjelzõ készülékkel leadott hangjelzésnek meg kell felelnie a Szabályzat 6. Melléklete I. Fejezetében foglaltaknak; b) gépnélküli hajón és olyan a kisgéphajón, amely hangjelzés adására alkalmas eszközzel nem rendelkezik, dudával vagy kürttel. A hangjelzésnek meg kell felelnie a Szabályzat 6. Melléklete I. Fejezetének 1. b) és 2. b) pontjában foglaltaknak. 2. A géphajó hangjelzését szinkronizált, minden oldalról látható közepesen erõs sárga fényjelekkel kell kísérni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kishajóra, továbbá a radarral völgymenetben haladó hajó 6.32 cikk 4. a) pontjában foglalt jelzéseire és a harangütésre, illetve kongatásra. 3. Eltérõ rendelkezés hiányában a karavánban a hangjelzéseket arról a hajóról kell adni, amelyen a karaván vezetõje tartózkodik. 4. Ha veszélyben levõ hajó segítséget kér, ezt harangkongatással vagy hosszú hangjelekkel jelezheti. A hangjelek helyettesíthetik vagy kiegészíthetik a 3.46 cikkben elõírt jelzéseket. 5. A súlyozott közepes hangnyomás a kormányállásban, a kormányos fejmagasságában, a hajó szokásos üzemi körülményei között nem haladhatja meg a 70 dB (A) 2értéket. 6. A harangkongatás idõtartama legalább 4 másodperc. Ez helyettesíthetõ valamely fémtárgy azonos idõtartamú kongatásával. 4.02 cikk — A hangjelzések használata 1. A Szabályzat egyéb rendelkezéseinek megtartásával a hajónak — a 2. pontban említett kishajó kivételével — szükség esetén használnia kell a Szabályzat 6. Melléklete III. Fejezetében foglalt jelzéseket. 2 dB (A) — a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) szerinti jelölés a súlyozószûrõvel mért hangnyomásszintre. 2. A magányosan haladó kishajó és a csak kishajót vontató, vagy mellévett alakzatban kishajót továbbító kishajók szükség esetén használhatják a Szabályzat 6. Melléklete III. A. Fejezetében elõírt jelzéseket. 4.03 cikk — Tiltott hangjelzések 1. Tilos a Szabályzattól eltérõ hangjelzéseket használni, illetve a jelzéseket az attól eltérõ feltételekkel alkalmazni. 2. A hajók, vagy a hajó és a part közötti összeköttetésre más hangjelzések is alkalmazhatók, ha azok a Szabályzatban elõírt jelzésekkel nem téveszthetõk össze. 4.04 cikk — A rádiótelefon és használata 1. A hajón vagy úszómûvön a rádiótelefon-berendezésnek meg kell felelnie az illetékes hatóságok elõírásainak. 2. A hajók közötti kapcsolattartásra, a hajósoknak szóló tájékoztató adásra, valamint a hajó és a kikötõ közötti összeköttetésre biztosított szolgálati csatornákat kizárólag a rendeltetési céljuknak megfelelõen szabad igénybe venni. 3. Az illetékes hatóság által meghatározott hajófajtákat fel kell szerelni az 1. pont szerinti rádiótelefon-berendezéssel. 4. Ha a hajót ellátták rádiótelefon-berendezéssel, a berendezést az illetékes szervek által elõírt esetekben, a meghatározott hullámhosszokon kell használni. 5. Fejezet A VÍZIÚT JELEI ÉS KITÛZÉSE 5.01 cikk — Jelek 3 1. A víziút tiltó, utasító, korlátozó, tájékoztató, továbbá kiegészítõ jeleit, valamint azok jelentését a Szabályzat 7. Melléklete határozza meg. 2. A Szabályzat elõírásainak és az egyéb rendelkezések megtartásával a hajó vezetõjének figyelemmel kell lennie a víziúton vagy annak partján elhelyezett jelekkel közölt és tudomására hozott utasításokra, illetve ajánlásokra. 5.02 cikk — Kitûzés 1. A víziúton elhelyezhetõ kitûzõ jeleket a Szabályzat 8. Melléklete tartalmazza. 2. A hajózható folyószakaszokon a hajóút kitûzése a menetben levõ hajó oldalaira vonatkoztatott (laterális) rendszerben történik. A Szabályzat a hajóút jobb és bal oldala, illetve a jobb- és balpart fogalmát a völgymeneti hajó helyzetébõl nézve alkalmazza. 6. Fejezet 3 A Magyar Közlöny 1993. évi 146. számában megjelent helyesbítésnek megfelelõ szöveg. HAJÓZÁSI SZABÁLYOK A. Általános rendelkezések 6.01 cikk — Fogalommeghatározások 1. Hegymenet a folyó forrásának irányába haladás. 2. E fejezet alkalmazásában a) találkozás — a hajók egymáshoz viszonyított ellentétes, vagy közel ellentétes irányú haladása, b) elõzés — az elõzendõ hajó hátulról, annak oldalirányához viszonyított, legalább 22°30' szög alatti megközelítése, c) keresztezés — a hajók a) és b) pontban leírttól eltérõ egymáshoz közelítése. 6.01-bis cikk — Gyorsjáratú hajó A gyorsjáratú — nagy sebességgel haladó — hajónak (pl. szárnyashajó, légpárnás hajó) valamennyi más hajó számára biztosítania kell a menetiránya megtartásához és mûveletei végzéséhez szükséges teret, illetõleg nem követelheti, hogy azok a javára kitérjenek. 6.02 cikk — Kishajó 1. E fejezet alkalmazásában kishajó a kizárólag kishajókból álló karaván is. 2. Ha e fejezet rendelkezései elõírják, hogy az adott hajózási szabály nem alkalmazható a kishajóra más hajókkal szemben, a kishajónak azok számára — a 6.01-bis cikkben említett hajó kivételével — biztosítania kell a menetirányuk megtartásához és mûveleteik végzéséhez szükséges teret, illetõleg nem követelheti, hogy azok a javára kitérjenek. B. Találkozás, útvonalak keresztezése és elõzés 6.03 cikk — Általános szabályok 1. A találkozás vagy az elõzés akkor megengedhetõ, ha a hajóút szélessége — valamennyi körülményt és más hajók mozgását is figyelembe véve — kétséget kizáróan elegendõ a hajók egymás melletti elhaladásához. 2. A 6.04, 6.05 és 6.29 cikkben elõírt jelzéseket a karavánban annak a hajónak kell leadnia, amelyen a karaván vezetõje tartózkodik. 3. A találkozó vagy egymást elõzõ hajók nem változtathatják meg sebességüket és/vagy menetirányukat, ha ezzel az összeütközés veszélyét idéznék elõ. 4. A keresztezés akkor megengedett, ha a hajó vezetõje meggyõzõdött arról, hogy a keresztezés más hajó számára is biztonságos módon hajtható végre. 6.03-bis cikk — Útvonalak keresztezése 1. Ha két hajó egymást keresztezõ irányban halad és összeütközés veszélye jöhet létre, az a hajó, amelyik a másik hajót a saját jobb oldala felõl látja, köteles a másik hajó útjából kitérni, és ha a körülmények lehetõvé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó elõtt. A hajóút menetirány szerinti jobb szélén haladó hajó nem változtathatja meg a menetirányát. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a kishajóra más hajók vonatkozásában. 2. Az 1. pontban említett elõírásokat a 6.13, 6.14 és 6.16 cikkben foglaltak esetében nem kell alkalmazni. 3. Az 1. pontban foglaltaktól eltérõen, ha két különbözõ fajtájú kishajó egymást keresztezõ útvonalon halad és összeütközés veszélye jöhet létre, a kisgéphajónak ki kell térnie más kishajó útjából. Az olyan kishajónak — amely nem kisgéphajó és nem vitorlával haladó kishajó — ki kell térnie a vitorlás kishajó útjából. Az a hajó, amelyik a hajóút menetirány szerinti jobb szélén halad nem változtathatja meg menetirányát. 4. Az 1. pontban foglaltaktól eltérõen, ha két vitorlás hajó egymást keresztezõ útvonalon halad és az összeütközés veszélye jöhet létre, az egyiknek ki kell térnie az alábbiak szerint: a) ha a hajók különbözõ oldalirányú széllel haladnak, a baloldali széllel haladó köteles a másiknak utat engedni, b) ha a hajók azonos oldalirányú széllel haladnak, a szélirány felõli oldalon levõ köteles a szél alatt haladónak utat engedni, c) ha a baloldali széllel haladó hajó a másik hajót a szélirány felõli oldalon látja és nem tudja meghatározni, hogy az milyen széllel halad, köteles annak utat engedni. Az a hajó, amelyik a hajóút menetirány szerinti jobb szélén halad, nem változtathatja meg menetirányát. E rendelkezések nem alkalmazhatók a kishajóra más hajók vonatkozásában. 6.04 cikk — A találkozás általános szabályai 1. A hegymenetben haladó hajó találkozáskor — a helyi viszonyokat és a többi hajó mozgását figyelembe véve — köteles utat engedni a völgymenetben haladó hajó számára. 2. A hegymenetben haladó hajó nem ad jelzést, ha a völgymenetben haladó hajó számára bal oldala felõl enged utat. 3. A hegymenetben haladó hajó, ha a völgymenetben haladó hajó számára jobb oldala felõl enged utat, a jobb oldalán kellõ idõben köteles a) nappal — erõs villogó fehér fényt felmutatni, illetve világoskék lobogóval vagy táblával jelezni, vagy — világoskék táblát egy közepesen erõs villogó fehér fénnyel egyidejûleg felmutatni; b) éjjel — közepesen erõs villogó fehér fényt felmutatni. Ezzel egyidejûleg egy világoskék táblával is jelezhet. Ezeket a jelzéseket elölrõl és hátulról is láthatóan az elhaladás befejezéséig kell mutatni. Tilos ezeket a jelzéseket a szükséges idõn túl mutatni, kivéve, ha a hajó azt jelzi, hogy kész a völgymenetben haladó hajó(ka)t jobb oldalon elengedni. A világoskék táblát legalább 0,05 m széles fehér kerettel kell ellátni; a keret karos szerkezete és a villogó fényt adó lámpatest sötét színû. 4. Ha feltételezhetõ, hogy a hegymenetben haladó hajó szándékát a völgymenetben haladó hajó nem értette meg, a hegymenetben haladó hajó köteles a következõ hangjelzéseket adni: — egy rövid hangjelzést, ha az elhaladást a hajók bal, — két rövid hangjelzést, ha az elhaladást a hajók jobb oldala felõl kívánja végrehajtani. 5. A 6.05 cikkben foglalt rendelkezések megtartásával a völgymenetben haladó hajó köteles a fenti rendelkezéseknek megfelelõen a hegymenetben haladó hajó által javasolt oldal felõl elhaladni és a hegymenetben haladó hajó által adott, a 3. és 4. pontban foglalt jelzéseket visszaismételni. 6. Az 1—5. pontban foglalt rendelkezések a kishajók egymás közötti, illetve nagyhajókkal történõ találkozásakor nem alkalmazhatók. 6.05 cikk — Eltérés a találkozás általános szabályaitól 1. A völgymenetben haladó a) menetrend szerint közlekedõ személyhajó, — ha annak megengedett legnagyobb utaslétszáma eléri az illetékes hatóság által az adott vízterületre megállapított értéket és — azon a partoldalon akar kikötni, amely mentén hegymenetben levõ hajó közlekedik; b) vontatott karaván, ha a hegymenetbe forduláshoz azon part mentén kell haladnia, amelyen hegymenetben levõ hajó közlekedik, indokolt esetben és ha meggyõzõdött arról, hogy igénye a hajózás biztonságát nem veszélyezteti — a 6.04 cikkben foglaltaktól eltérõen — megkövetelheti, hogy a hegymenetben haladó hajó változtassa meg menetirányát. 2. Az 1. pont szerinti esetben a völgymenetben haladó hajó kellõ idõben köteles a következõ jelzéseket adni: — ha a találkozást a bal oldala felõl tervezi, egy rövid hangjelet, — ha a találkozást jobb oldala felõl tervezi két rövid hangjelet, továbbá a 6.04 cikk 3. pontjában elõírt látható jelzést. 3. A hegymenetben haladó hajó az 1. és 2. pontban foglalt esetben köteles a völgymenetben haladó hajó követelését teljesíteni és azt a következõk szerint visszaismételni: — ha a találkozást a bal oldala felõl hajtja végre, egy rövid hangjelzéssel, — ha a találkozást a jobb oldala felõl hajtja végre, két rövid hangjelzéssel és a 6.04 cikk 3. pontjában elõírt látható jelzéssel. 4. Ha feltételezhetõ, hogy a völgymenetben haladó hajó szándékát a hegymenetben haladó hajó nem értette meg, a völgymenetben haladó hajó köteles a 3. pontban elõírt hangjelzést megismételni. 5. Ha a hegymenetben haladó hajó a völgymenetben haladó hajó által kért találkozási módot veszélyesnek tartja, köteles egy nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot adni. Ebben az esetben a hajók vezetõi kötelesek minden lehetséges intézkedést megtenni a veszélyhelyzet elhárítására. 6. Az 1—5. pontban foglalt rendelkezések a kishajók egymással, illetve nagyhajókkal történõ találkozására nem alkalmazhatók. 6.06 cikk — Találkozás partról vontatott hajóval Partról vontatott hajó számára találkozáskor — a 6.04 és 6.05 cikkben foglaltaktól eltérõen — szabadon kell hagyni azt az oldalt, amely felõl a vontatást végzik. 6.07 cikk — Találkozás hajóútszûkületben 1. Ahol a hajóút szélessége nem elegendõ az egymás melletti elhaladáshoz (hajóútszûkület), a találkozás lehetõség szerinti elkerülésére a következõ szabályokat kell alkalmazni: a) a hajó köteles a lehetõ legrövidebb idõ alatt a hajóútszûkületen áthaladni; b) ha a látótávolság korlátozott, a hajónak a hajóútszûkületbe való behajózás elõtt le kell adnia egy hosszú hangjelzést. Szükség esetén, különösen a hosszú hajóútszûkületben, a jelzést az áthaladás folyamán ismételni kell; c) ha a hegymenetben haladó hajó észleli, hogy a völgymenetben haladó hajó a hajóútszûkületbe már behajózott, a hajóútszûkület elõtt meg kell állnia és mindaddig várakoznia, amíg a völgymenetben haladó hajó a hajóútszûkületen áthalad; d) ha a hegymenetben haladó karaván már behajózott a hajóútszûkületbe, a völgymenetben haladó hajó köteles lehetõség szerint a hajóútszûkület felett megállni és mindaddig várakozni, amíg a hegymenetben haladó karaván a hajóútszûkületen áthalad. A völgymenetben haladó magányos hajó a hegymenetben haladó magányos hajóval szemben ugyanígy köteles eljárni. 2. Ha a hajóútszûkületben a találkozás elkerülhetetlen, a hajók kötelesek minden lehetséges intézkedést megtenni, hogy az a legkevésbé veszélyes helyen és feltételekkel történjen. Ha a hajó az összeütközés veszélyét észleli, egy, nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot kell adnia. 6.08 cikk — A találkozás tiltása a víziút jelzéseivel 1. Az A.4. tiltó jellel (7. Melléklet) megjelölt szakaszhoz közeledve a hegymenetben levõ hajó köteles a völgymenetben levõ hajót észlelve a szakasz elõtt megállni és várakozni, amíg a völgymenetben levõ hajó ezen át nem halad. 2. Ha az illetékes hatóság a találkozás elkerülésére váltakozó irányú áthaladást ír elõ, — az áthaladási tilalmat az A.1. tiltó, — az áthaladás engedélyezését az E.1. figyelmeztetõ jelzõtáblával (7. Melléklet) kell jelezni. Ha a körülmények szükségessé teszik, az áthaladási tilalmat jelzõ tábla elõtt a B.8. jelzõtábla (7. Melléklet) is elhelyezhetõ. 3. Ha a jelzõállomás nem mutatja a 2. pontban elõírt jelzéseket, a hajónak meg kell állnia, és kérnie kell az illetékes hatóság rádiótelefonon vagy jelzésekkel adott engedélyét. 6.09 cikk — Az elõzés általános szabályai 1. Az elõzés akkor kezdhetõ meg, ha az elõzõ hajó meggyõzõdött az elõzés veszélytelenségérõl. 2. Az elõzött hajó köteles — akár sebességének csökkentésével is — lehetõség szerint megkönnyíteni az elõzést. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a kishajó elõz más hajót. 6.10 cikk — Elõzés 1. Ha az elõzés nyilvánvalóan veszélytelen, az elõzést végzõ az elõzött hajó bármelyik oldala felõl elhaladhat. 2. A vitorláshajók egymás közti elõzésekor, az elõzést végzõ hajónak az elõzött hajó szélirány felõli oldalán kell elhaladnia. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vitorlás kishajó más vitorláshajót elõz. Ha vitorláshajó más hajót elõz, az elõzött hajó köteles megkönnyíteni az elõzõ hajónak a szélirány felõli oldalon történõ elhaladását. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a kishajó elõz más hajót. 3. Ha az elõzés az elõzött hajó sebességének és menetirányának megváltoztatása nélkül megvalósítható, az elõzõ hajónak nem kell hangjelzést adnia. 4. Ha az elõzött hajónak el kell térnie menetirányától, vagy feltehetõen nem értette meg az elõzõ hajó szándékait és ez a hajózás biztonságát veszélyezteti, az elõzõ hajó köteles a következõ hangjelzéseket adni: a) két hosszú és két rövid hangjelet, ha az elõzni kívánt hajó bal, b) két hosszú és egy rövid hangjelet, ha az elõzni kívánt hajó jobb oldala felõl akar elhaladni. 5. Ha az elõzendõ hajó teljesítheti az elõzni szándékozó hajó kérését — szükség esetén oldalirányú kitéréssel — elegendõ helyet kell adnia a kért oldalon és köteles a következõ hangjelzéseket adni: a) egy rövid hangjelet, ha az elõzést balról, b) két rövid hangjelet, ha az elõzést jobbról lehet végrehajtani. 6. Ha az elõzés nem végezhetõ el a kért oldalon, az elõzendõ hajó köteles a következõ hangjelzéseket adni: a) egy rövid hangjelet, ha az elõzést balról, b) két rövid hangjelet, ha az elõzést jobbról lehet végrehajtani. Ha a hajó az elõzési szándékát fenntartja, — az a) pont szerinti esetben két rövid, — a b) pont szerinti esetben egy rövid hangjelet kell adnia. Ebben az esetben az elõzendõ hajó — szükség esetén oldalirányú kitéréssel — a kért oldalon köteles a szükséges helyet biztosítani. 7. Ha az összeütközés veszélye miatt az elõzés lehetetlen, az elõzendõ hajó köteles öt rövid hangjelet adni. 8. A 4—7. pontban említett rendelkezések a kishajókra nem alkalmazhatók. 6.11 cikk — Az elõzés tiltása víziúton elhelyezett jelzésekkel A 6.08 cikk 1. pontja rendelkezéseinek megtartásával tilos az elõzés: a) az A.2., b) karavánok között, az A.3. jelzéssel (7. Melléklet) megjelölt szakaszokon. A b) pont szerinti tiltást nem kell figyelembe venni, ha a karavánok közül az egyik tolt karaván és annak méretei nem haladják meg a 110 m hosszúságot, illetve a 12 m szélességet. C. Egyéb hajózási szabályok 6.12 cikk — Hajózás elõírt útirányú szakaszon 1. Az elõírt útirányú szakaszt, a 7. Melléklet szerinti B.1., B.2., B.3. vagy B.4. jelzéssel kell, a szakasz végét az E.11. figyelmeztetõ jelzéssel lehet jelölni. 2. Az ilyen szakaszon a hegymenetben haladó hajó nem zavarhatja a völgymenetben haladó hajót és — szükség esetén — a B.4. jelzéshez közeledve köteles a sebességét csökkenteni vagy megállni. 6.13 cikk — Fordulás 1. A hajó akkor fordulhat meg, ha azt más hajó mozgása veszély nélkül lehetõvé teszi, és az nem kényszerül sebessége és/vagy menetiránya hirtelen megváltoztatására. 2. Ha a tervezett mûvelet más hajót sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására kényszerít, a hajónak kellõ idõben a következõ hangjeleket kell adnia: a) egy hosszú és egy rövid hangjelet, ha jobbra, b) egy hosszú és két rövid hangjelet, ha balra szándékozik fordulni. 3. A megfordulás elõsegítésére a többi hajónak — ha ez szükséges és lehetséges — meg kell változtatnia a sebességét és/vagy útirányát. A hajó(k)nak elsõsorban a hegymenetbe forduló hajót kell segíteniük. 4. Az 1—3. pontban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a kishajóra más hajókkal kapcsolatban. A kishajók egymás közötti magatartására csak az 1. és a 3. pont rendelkezéseit kell alkalmazni. 5. Az A.8. tiltó jelzéssel (7. Melléklet) megjelölt szakaszon tilos a megfordulás. A megfordulás az E.8. figyelmeztetõ jelzéssel (7. Melléklet) megjelölt szakaszon ajánlott. 6.14 cikk — A hajó vezetése elinduláskor A kikötés vagy a horgonyzás helyét megfordulás nélkül elhagyó hajóra — a komp kivételével — a 6.13 cikkben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azonban az említett cikk 2. pontjában elõírt jelzéseket az alábbiakkal kell helyettesíteni: — egy rövid hangjel, ha a hajó jobbra, — két rövid hangjel, ha a hajó balra tart. 6.15 cikk — A vontatott karaván hajói közé behatolás tilalma A vontatott karaván hajói közé tilos behatolni. 6.16 cikk — Be- és kihajózás a kikötõ, mellékág bejáratánál a víziút keresztezésével 1. A hajó akkor hajózhat be a kikötõbe, mellékágba, vagy hajózhat ki azokból és térhet rá a fõ víziútra, illetve keresztezheti azt, ha meggyõzõdött arról, hogy ez a mûvelet biztonságosan elvégezhetõ, és más hajó nem kényszerül sebessége és/vagy menetiránya hirtelen megváltoztatására. Ha a völgymenetben haladó hajónak ahhoz, hogy a kikötõbe vagy a mellékágba behajózhasson, meg kell fordulnia és hegymenetben kell haladnia, elsõbbséget kell adnia a kikötõbe vagy a mellékágba behajózni szándékozó, hegymenetben haladó hajónak. A mellékágnak tekintett víziutat az E.9., illetve az E.10. jelzéssel (7. Melléklet) lehet megjelölni. 2. Ha az 1. pontban említett hajó tervezett mûvelete más hajót sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására kényszeríthet, kellõ idõben köteles azt jelezni — három hosszú és egy rövid hangjel adásával, ha be- vagy kihajózását követõen jobbra, — három hosszú és két rövid hangjel adásával, ha be- vagy kihajózását követõen balra, — három hosszú hangjel adásával, ha a víziutat keresztezve kíván haladni. 3. A többi hajó — ha az szükséges — köteles sebességét és/vagy menetirányát megváltoztatni. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a fõ víziúton a kikötõ vagy a mellékág kijáratánál B.10. jelzést (7. Melléklet) helyeztek el. 4. Ha a kikötõ vagy mellékág kijáratánál B.9. jelzést (7. Melléklet) helyeztek el, a kikötõbõl vagy a mellékágból kihajózó hajó csak abban az esetben térhet rá a fõ víziútra vagy keresztezheti azt, ha ez a mûvelet nem kényszeríti az ott haladó hajót sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására. 5. A hajó nem hajózhat be a kikötõbe vagy a mellékágba, ha a fõ víziúton a 7. Melléklet II. Részének 2. pontja szerinti kiegészítõ jelzéssel ellátott A.1. jelzést helyeztek el. A hajó nem hajózhat ki a kikötõbõl vagy a mellékágból, ha a kijáratnál a 7. Melléklet II. Részének 2. pontja szerinti kiegészítõ jelzéssel ellátott A.1. jelzést helyeztek el. 6. A hajó behajózhat a kikötõbe vagy a mellékágba, ha a fõ víziúton haladó hajót sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására kényszeríti, amennyiben a fõ víziúton a 7. Melléklet II. Rész 2. pontja szerinti kiegészítõ jelzéssel ellátott E.1. jelzést helyeztek el. A hajó kihajózhat a kikötõbõl vagy a mellékágból, ha a kijáratnál a 7. Melléklet II. Rész 2. pontja szerinti kiegészítõ jelzéssel ellátott E.1. jelzést helyeztek el. Ebben az esetben a fõ víziúton a B.10. jelzést (7. Melléklet) kell elhelyezni. 7. Az 1—3. pont rendelkezései a kishajó és a nagyhajó, a 4. pont rendelkezései a nagyhajó és a kishajó, a 2. pont rendelkezései a kishajók közötti viszonylatban nem alkalmazhatók. 6.17 cikk — Hajók párhuzamos haladása 1. A hajók akkor haladhatnak párhuzamosan, ha ezt a rendelkezésre álló hely lehetõvé teszi, és ez a hajózást nem akadályozza vagy veszélyezteti. 2. Elõzés, illetve találkozás kivételével tilos a 3.15 és a 3.33 cikkben elõírt fényeket és jelzéseket viselõ hajótól, karavántól vagy mellévett alakzattól 50 m távolságon belül haladni. 3. Az 1.20 cikk rendelkezéseinek megtartásával a hajónak tilos menetben levõ hajó vagy úszóanyagok köteléke mellé állni vagy sodrásában haladni, annak hozzájárulása nélkül. 4. A vízisíelõnek és a — hajó használata nélküli — vízisportot ûzõ személynek kellõ távolságot kell tartania a menetben levõ hajótól, úszóanyagok kötelékétõl, továbbá a munkát végzõ úszó munkagéptõl. 6.18 cikk — Horgony, kötél és lánc vonszolásának tilalma 1. Horgony, kötél és lánc vonszolása tilos. 2. A tilalom a veszteglõhelyen végzett kisebb helyváltoztatásra és egyéb mûveletezésre nem vonatkozik, de ez nem érinti a 7.03 cikk 1. b) pontjának rendelkezései szerint az A.6. tiltó jelzéssel (7. Melléklet) jelölt szakaszokon történõ helyváltoztatás és egyéb mûveletezés szabályait. 3. Ez a tilalom a 7.03 cikk 2. pontjának rendelkezései szerint E.6. tájékoztató táblával (7. Melléklet) jelzett szakaszokra nem vonatkozik. 6.19 cikk — Ereszkedõ hajózás 1. A Dunán az ereszkedõ hajózás tilos. A tilalom a veszteglõ- és rakodóhelyeken történõ kisebb helyváltoztatásokra nem vonatkozik. 2. Ha a folyó forrásának irányába nézõ hajó, elõremenetben mûködõ géppel völgymenetben halad, hegymenetben haladónak kell tekinteni. 6.20 cikk — Hullámkeltés 1. A hajó sebességét úgy kell szabályozni, hogy ne keltsen olyan hullámokat vagy szívóhatást, amely más hajónak vagy mûtárgynak kárt okozhat. A hajó sebességét kellõ idõben csökkenteni kell a) a kikötõbe való behajózás elõtt, illetõleg b) a part mellé vagy kikötõhelyen kikötött, illetve ott rakodó hajó, c) a veszteglõhelyen tartózkodó hajó, d) a nem szabadon közlekedõ komp közelében, és e) a víziútnak az illetékes hatóság által az A.9. jelzéssel (7. Melléklet) jelölt szakaszán, azonban a sebessége a biztonságos mûveletezéshez szükségesnél nem lehet kisebb. 2. Az 1.04 cikk rendelkezéseinek megtartásával az 1. pont b) és c) pontjának rendelkezéseit a kishajóra nem kell alkalmazni. 3. A 3.27 cikk 1. c) pontjában elõírt fényeket, a 3.41 cikk 1. c) pontjában elõírt lobogó(ka)t viselõ hajó, továbbá a 3.48 cikk 1. pontjában elõírt fényeket, lobogó(ka)t viselõ hajó, úszóanyagok köteléke és úszómû közelében a többi hajó az 1. pont elõírásai szerint köteles csökkenteni sebességét és a lehetõ legnagyobb mértékben oldalirányban kitérni. 6.21 cikk — Karaván 1. A karavánt továbbító géphajónak elegendõ gépteljesítménnyel kell rendelkeznie a karaván megfelelõ mûveletképességének biztosítására. 2. A tolóhajónak — a mûveletképesség megõrzésével — biztosítania kell a völgymenetben haladó tolt karaván kellõ idõben történõ, elfordulás nélküli megállítását. 3. A vontatott, tolt vagy mellévett karavánt továbbító géphajó addig nem hagyhatja magára a karaván hajóit kikötéskor vagy horgonyzáskor, amíg a hajóút nem szabad és a karaván vezetõje meg nem gyõzõdött a hajók biztonságos helyzetérõl. 4. A hajón szállítható bárka akkor helyezhetõ a tolt karaván elejére, ha a horgonyzás lehetõsége ott biztosított. 6.22 cikk — Ideiglenes hajózási zárlat Ha az illetékes hatóságok az A.1. tiltó jellel (7. Melléklet) ideiglenes hajózási zárlatot rendeltek el, a hajó köteles a jel elõtt megállni. 6.22-bis cikk — Hajózás a munkát végzõ úszó munkagép, zátonyon fennakadt, illetve elsüllyedt hajó mellett Tilos a 3.27 és 3.41 cikkben említett hajó közelében elhaladni azon az oldalon, amelyen az a 3.27 cikk 1. b) és d) pontjában elõírt fényt vagy a 3.41 cikk 1. b) és d) , illetve 2. b) pontjában elõírt vörös gömböt, vörös lobogót vagy A.1. táblát viseli. D. Komp 6.23 cikk — Kompra vonatkozó szabályok 1. A komp a hajóutat akkor keresztezheti, ha meggyõzõdött arról, hogy a többi hajó mozgása ezt veszélytelenül lehetõvé teszi, és más hajót nem kényszerít sebességének és/vagy menetirányának hirtelen megváltoztatására. 2. A kötöttpályás a) komp, ha nem üzemel, köteles azon a helyen vesztegelni, amelyet az illetékes hatóság számára kijelölt. Ennek hiányában úgy kell vesztegelnie, hogy a hajóút szabad maradjon; b) hosszköteles komp közlekedése tilos; c) komp nem tartózkodhat az üzemeléséhez szükséges idõn túl a hajóútban. E. Áthaladás híd alatt, valamint duzzasztómûvön és zsilipen 6.24 cikk — A híd alatti és duzzasztómûvön történõ áthaladás általános szabályai 1. Ha a hajóút nem kellõ szélességû a hídnyíláson és duzzasztómûvön hajók egymás melletti egyidejû áthaladására, a 6.07 cikk szabályait kell alkalmazni. 2. Ha a hídnyíláson és duzzasztómûvön keresztül megengedett az áthaladás és azon a) A.10. jelet (7. Melléklet) helyeztek ki, tilos a két jelzõtábla közötti téren kívül hajózni, b) D.2. jelet (7. Melléklet) helyeztek ki, ajánlott a hajóval két jelzõtábla vagy fény között maradni. 6.25 cikk — Áthaladás állandó híd alatt 1. Ha az állandó híd nyílás(ai)t egy vagy több A.1. tiltó jellel (7. Melléklet) jelölték, ezekben a hídnyílás(ok)ban tilos hajózni. 2. Ha az állandó híd nyílását (nyílásait) a felettük elhelyezett a) D.1. a) , illetve b) D.1. b) jellel (7. Melléklet) jelölték meg, az itt történõ áthaladás ajánlott. Ha a hídnyílást az a) pontban említett jellel jelölték, az mindkét irányú áthaladásra nyitott. Ha a hídnyílást a b) pontban említett jelekkel jelölték, az az ellenkezõ irányú áthaladás számára zárt. Ebben az esetben a hídnyílást az ellenkezõ oldalon az A.1. tiltó jellel (7. Melléklet) kell jelölni. 3. Ha az állandó híd nyílását (nyílásait) a 2. pont szerint jelölték, a jelzés nélküli nyílás(ok)on a hajó csak a saját veszélyére haladhat át. 6.26 cikk — Áthaladás nyitható híd alatt 1. A Szabályzat és más rendelkezések elõírásainak megtartásával a hajó a nyitható hídhoz közeledve vagy az az alatti áthaladáskor köteles követni a híd kezelõszemélyzetének a hajózás biztonságára és rendjére vonatkozó utasításait. 2. Nyitható hídhoz közelítve a hajó sebességét csökkenteni kell. Ha a hajó nem tud vagy nem szándékozik a híd alatt áthaladni, továbbá, ha a parton a B.5. tábla (7. Melléklet) van elhelyezve, köteles a tábla elõtt megállni. 3. Nyitható híd megközelítésekor az elõzés tilos, kivéve, ha a híd kezelõszemélyzete erre külön utasítást ad. 4. A nyitható híd alatti áthaladást a következõ jelzésekkel lehet szabályozni: a) egy vagy több vörös fény — tilos az áthaladás; b) azonos magasságban elhelyezett egy vörös és zöld fény, vagy a zöld fény felett elhelyezett egy vörös fény — az áthaladás tilos, a híd nyitás alatt áll, indulásra felkészülni; c) egy vagy több zöld fény — az áthaladás szabad; d) egymás felett elhelyezett két vörös fény — a híd nyitása a hajózás számára szünetel; e) a hídon elhelyezett sárga fény az a) és d) pontban említett jelzéssel együtt — az áthaladás tilos, kivéve a kis magasságú hajót, amelynek az áthaladása mindkét irányban megengedett; f) a hídon elhelyezett két sárga fény az a) és d) pontban említett jelzéssel együtt — az áthaladás tilos, kivéve a kis magasságú hajót, amelynek az áthaladása a jelzett oldalról szabad, ellenkezõ oldalról tilos. 5. A 4. pontban említett — A.1. fényjelek — A.1., — E.1. fényjelek — E.1., — D.1. fényjelek — D.1. táblákkal (7. Melléklet) helyettesíthetõk. 6.27 cikk — Áthaladás duzzasztómûvön 1. Duzzasztómûvön áthaladáskor, illetve annak közelében horgonyt, kötelet, láncot vonszolni tilos. 2. Duzzasztómû nyílásán az áthaladás akkor szabad, ha azt jobbról, illetve balról az E.1. jellel (7. Melléklet) jelölték. 3. A duzzasztómû nyílásán az áthaladás tilalmát egy vagy több A.1. fényjellel vagy táblával (7. Melléklet) lehet jelölni. 4. A 2. pont rendelkezéseitõl eltérõen, ha a duzzasztómûvön híd van, a duzzasztómû nyílásán az áthaladás engedélyezhetõ — az áthaladás helye feletti hídon elhelyezett — D.1. jellel (7. Melléklet) is. 6.28 cikk — Áthaladás zsilipen 1. A hajó a zsilip várakozóhelyéhez közeledésekor köteles sebességét csökkenteni. Ha nem tud vagy nem szándékozik azonnal behajózni a zsilipbe és a parton B.5. táblát (7. Melléklet) helyeztek el, a tábla elõtt köteles megállni. 2. A zsilip várakozóhelyén és a zsilipben a — hajózási tájékoztató szolgálattal való kapcsolattartásra alkalmas — rádiótelefonnal felszerelt hajó köteles a zsilipre kijelölt hullámhosszon vételkészen állni. 3. A zsilipen áthaladás a várakozóhelyre érkezés sorrendjében történik. Kishajó külön zsilipelésre nem tarthat igényt. Kishajó a zsilip értesítése után hajózhat be a zsilipkamrába. Ha kishajó együtt zsilipel más hajóval, a kishajó csak az után hajózhat be a zsilipkamrába. 4. A zsiliphez közeledve, különösen a veszteglõhelyen az elõzés tilos. 5. A zsilipben a horgonyt teljesen fel kell emelni. Ez a rendelkezés a veszteglõhelyre is vonatkozik, ha a horgony használatára nincs szükség. 6. A zsilipbe behajózásnál a hajónak — a zsilipkapuval, védõberendezéssel, más hajóval, úszóanyagok kötelékével ütközése elkerülésére — csökkentenie kell a sebességét. 7. A zsilipben a) ha a zsilipfalon határokat jelöltek meg, a hajónak ezek között kell maradnia; b) a kamra feltöltése és ürítése alatt a hajót — ameddig nem kap engedélyt a kihajózásra — ki kell kötni, hogy ne ütközzön a zsilipkamra falához, a zsilipkapuhoz, védõberendezéshez, továbbá más hajóhoz vagy úszóanyagok kötelékéhez; c) kötelezõ az ütközõk használata. Ha az ütközõk nincsenek a hajóhoz rögzítve, azoknak úszóképesnek kell lenniük; d) a hajónak és úszóanyagok kötelékének tilos vizet kifolyatni vagy kibocsátani járdára, más hajóra vagy úszóanyagok kötelékére; e) a kikötéstõl a kihajózás megkezdéséig a hajócsavart (hajtómû) csak a zsilipelés biztonsága érdekében szabad használni; f) a kishajónak más hajótól kellõ távolságot kell tartania. 8. A zsilipben és a zsilip várakozóhelyén a hajónak legalább 10 m oldaltávolságot kell tartania a 3.14 cikkben elõírt kék fényt vagy a 3.32 cikkben elõírt kék kúpot viselõ más hajótól vagy karavántól, kivéve, ha a hajó is e jelzések egyikét viseli. 9. A 3.15 cikkben elõírt vörös fényt vagy a 3.33 cikkben elõírt vörös kúpot viselõ hajót vagy karavánt külön kell zsilipelni. 10. A 3.14 cikk 1. pontjában elõírt kék fényt vagy a 3.32 cikk 1. pontjában elõírt kék kúpot viselõ hajó személyhajóval együtt nem zsilipelhetõ. 11. A hajózás biztonságának és rendjének fenntartása, az áthaladás gyorsítása és a kihasználtság érdekében a zsilip e cikk rendelkezéseitõl eltérõ, illetve kiegészítõ utasításokat adhat, amelyeket a zsilipben és a zsilip veszteglõhelyén a hajónak meg kell tartania. 6.28-bis cikk — A zsilip be- és kihajózási szabályai 1. A zsilipbe behajózás szabályozása — nappal és éjszaka — a zsilip egyik vagy mindkét végén elhelyezett következõ jelzésekkel történik: a) két egymás felett elhelyezett vörös fény — a behajózás tilos, a zsilip nem üzemel; b) egy vörös fény vagy két vízszintesen elhelyezett vörös fény — a behajózás tilos, a zsilip zárva; c) ha a b) pont szerinti vörös fények egyike nem világít, egy vörös fény, vagy egy vörös és felette egy zöld fény — a behajózás tilos, a zsilip nyitásra elõkészítés alatt áll; d) egy vagy két vízszintesen elhelyezett zöld fény — a behajózás szabad. 2. A zsilipbõl kihajózás szabályozása — nappal és éjszaka — a következõ jelzésekkel történik: a) egy vagy két vörös fény — a kihajózás tilos, b) egy vagy két zöld fény — a kihajózás szabad. 3. Az 1. és 2. pontban elõírt — egy vagy két vörös fényt egy A.1., — az egy vagy két zöld fényt egy E.1. tábla (7. Melléklet) helyettesítheti. 4. Fény- vagy táblajelzés hiányában tilos — a zsilip külön engedélye nélkül — be-, illetve kihajózni. 6.29 cikk — A zsilipen áthaladás rendje A 6.28 cikk 3. pontjától eltérõen a zsilipen áthaladáskor elsõbbség illeti meg a) az illetékes hatóságok, továbbá a mentõ és egészségügyi feladatokat ellátó szolgálat halaszthatatlan okok miatt közlekedõ hajóját; b) az illetékes hatóság által erre feljogosított, a 3.36 cikkben említett vörös lengõt viselõ hajót. Ha áthaladási elsõbbséggel rendelkezõ hajó a zsilip veszteglõhelyéhez közeledik vagy ott tartózkodik, a hajók kötelesek megkönnyíteni annak áthaladását. F. Korlátozott látási viszonyok; hajózás radarral 6.30 cikk — A korlátozott látási viszonyok közötti hajózás általános szabályai 1. Korlátozott látási viszonyok között a hajó köteles a látási feltételeknek megfelelõ biztonságos sebességgel közlekedni. A hajót a hajók, valamint a hajó és a part közötti összeköttetést biztosító, mûködõképes és az illetékes hatóságok elõírásainak megfelelõ rádiótelefon-berendezéssel kell felszerelni. A hajó orrán — karavánban az elsõ hajón — figyelõhelyet kell felállítani. A figyelõhely jelzéseinek láthatónak, illetve hallhatónak kell lenniük a hajó vagy a karaván vezetõje számára, ennek hiányában a vezetõvel telefonkapcsolatot kell létesíteni. A hajónak adnia kell a 6.32 és 6.33 cikkben elõírt hangjelzéseket, valamint viselnie kell a menetben levõ hajó éjszakai jelzéseként elõírt fényeket. 2. A hajónak meg kell állnia, ha a láthatóság csökkenése, más hajók jelenléte vagy mozgása, valamint a helyi körülmények a hajózás biztonságát fenyegetik. Ha a vontatott hajó(k) és a karaván élén haladó géphajó közötti látási kapcsolat megszûnik, a karavánnak a legközelebbi alkalmas helyen meg kell állnia. 3. A hajó magatartásának és sebességének meghatározásához a radarjelek is felhasználhatók. A hajónak figyelembe kell vennie a többi hajó számára bekövetkezett láthatóságcsökkenést okozó változásokat is. 4. A hajónak megálláskor a lehetõségekhez mérten fel kell szabadítania a hajóutat. 5. A korlátozott látási viszonyok között közlekedõ hajók kötelesek egymással a 16. csatornán (a németországi Duna-szakaszon a 10. csatornán) rádiótelefonon kapcsolatot tartani. A hajók egymás közötti rádióforgalmazására a 10. csatornát kell használni. A hajó köteles közölni a többi hajóval a hajózás biztonságának fenntartásához szükséges adatokat. 6. A korlátozott látási viszonyok között haladó hajók találkozáskor úgy kötelesek jobbra tartani, hogy a találkozás a hajók bal oldala felõl történjen. A 6.04 cikk 3., 4. és 5. pontját, valamint a 6.05 cikk elõírásait — az 5. pontban foglalt nagyon rövid hangokból álló hangsorozat leadása kivételével — korlátozott látási viszonyok között nem kell alkalmazni. 6.31 cikk — Hangjelzések veszteglés közben 1. Ha a hajó és az úszóanyagok köteléke — kikötõn és az illetékes hatóság által veszteglésre kijelölt helyen kívül, a hajóúton vagy annak közelében — vesztegel és korlátozott látási viszonyok között közeledõ hajó — 6.32 cikk 4. a) és 5. a) pontjában vagy a 6.33 cikk 2. pontjában elõírt — jelzéseit hallja és a) a hajóút bal oldalán tartózkodik, egy, b) a hajóút jobb oldalán tartózkodik, egy kettõs, c) meghatározhatatlan helyzetben van, egy hármas harangkongatást köteles adni. 2. Az 1. pont szerinti jelzéseket legfeljebb egyperces idõközönként kell ismételni. 3. Az 1. és 2. pont rendelkezéseit a tolt karavánban a tolóhajóra, a mellévett alakzatban az alakzat egy hajójára, a vontatott karavánban a vontatóhajóra és a karaván utolsó hajójára kell alkalmazni. 4. E cikket alkalmazni kell a más hajó számára veszélyt jelentõ, hajóúton vagy annak közelében zátonyon fennakadt hajóra is. 6.32 cikk — A radarral közlekedõ hajóra vonatkozó rendelkezések 1. A korlátozott látási viszonyok között közlekedõ hajó akkor tekinthetõ radarral hajózónak, ha azon rendelkezésre állnak és használatban vannak a következõ berendezések: a) az illetékes hatóság elõírásainak megfelelõ, üzemképes radarberendezés és a hajó fordulási szögsebességét jelzõ készülék, b) az illetékes hatóság elõírásainak megfelelõ, üzemképes, a 6.30 cikk 1. pontjában elõírt, a hajók és a hajó, illetve a part közötti kapcsolatra alkalmas rádiótelefon, c) a háromtónusú hangjelzés adására alkalmas eszköz (1.01 cikk w) pont). 2. Ha a hajózás csak radarral folytatható, a kormányállásban — egy radarhajózásban jártas és egy második, a hajóvezetés e módszerét megfelelõen ismerõ — személynek kell folyamatosan tartózkodnia. Ha a kormányállást központi vezénylõpulttal szerelték fel, elegendõ, ha a második személy azonnal a kormányállásba hívható. 3. Radarral közlekedõ hajón nem kötelezõ a 6.30 cikk 1. pontjában elõírt megfigyelõ helyet felállítani, ha a vezetõ a hangjelzéseket jól hallja. 4. Ha radarral völgymenetben haladó hajó a radar képernyõjén olyan hajót észlel, amelynek helyzete és/vagy mozgása veszélyt okozhat, illetve ha olyan helyhez közeledik, ahol a radar képernyõjén még nem látható hajó tartózkodhat, köteles a) háromtónusú hangjelzést adni, amelyet a szükséges gyakorisággal kell ismételni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kishajóra; b) megtenni a bevált szakmai gyakorlatnak megfelelõ intézkedéseket (pl. csökkenteni sebességét, a hajóút szélére húzódni, szükség esetén megállni). 5. Ha a radarral hegymenetben haladó hajó a 4. a) pont szerinti jelzést hallja, vagy olyan hajót észlel, amelynek helyzete és/vagy mozgása veszélyt idézhet elõ, illetve olyan szakaszhoz közeledik, ahol a radar képernyõn még nem látható hajó tartózkodhat, köteles a) a 6.33 cikk 2. pontjában elõírt jelzéseket adni és a völgymenetben haladó hajóval rádiótelefonon közölni fajtáját, nevét, helyzetét, haladási irányát, valamint javasolni, hogy a hajók mely oldala felõl történjék a találkozás; b) megtenni a bevált szakmai gyakorlatnak megfelelõ intézkedéseket (pl. csökkenteni sebességét, a hajóút szélére húzódni, szükség esetén megállni). 6. A völgymenetben radarral haladó hajó köteles a hegymenetben haladó hajónak rádiótelefonon válaszolni és közölni fajtáját, nevét, helyzetét, haladási irányát, továbbá a javasolt találkozási oldal elfogadását vagy megjelölni a másik oldalt a találkozáshoz. A kishajó csak fajtáját, nevét, helyzetét és haladási irányát, valamint azt az oldalt köteles közölni, amelyre kihúzódik. 7. A radarral közlekedõ hajó elõzése akkor engedélyezett, ha a hajók az elõzés oldaláról rádiótelefonon elõzetesen megállapodtak és a hajóút elegendõen széles. 8. A 2. és 4—7. pontban a karavánra megállapított követelmények arra a hajóra vonatkoznak, amelyen a karaván vezetõje tartózkodik. 9. Ha a radarral közlekedõ hajó a radar képernyõjén olyan hajót észlel, amelynek helyzete és/vagy mozgása veszélyt okozhat és a rádiótelefonhívásra nem felel, idõben köteles az összeütközés elkerüléséhez szükséges intézkedéseket megtenni. 6.33 cikk — A radar nélkül közlekedõ hajóra vonatkozó rendelkezések 1. A korlátozott látási viszonyok között radar nélkül közlekedõ hajónak a 6.30 cikkben elõírt figyelõhellyel és rádiótelefonnal kell rendelkeznie. 2. A korlátozott látási viszonyok között közlekedõ magányos hajó köteles egy hosszú hangjelzést adni. Az a karavánban közlekedõ hajó — amelyen a karaván vezetõje tartózkodik — köteles két hosszú hangjelzést adni. A jelzéseket legfeljebb egyperces idõközönként kell megismételni. 3. A radar nélkül közlekedõ kishajó leadhatja a 2. pontban elõírt jelzést, amely megismételhetõ. 4. Ha korlátozott látási viszonyok között a radar nélkül közlekedõ hajó a 6.32 cikk 4. a) pontjában említett háromtónusú hangjelzést hallja és a) a parthoz közel tartózkodik, köteles ehhez a parthoz — amennyire lehetséges — közel húzódni, továbbá szükség esetén ott maradni a másik hajó elhaladásáig; b) a hajóútban tartózkodik (különösen, ha az egyik parttól a másik felé tart), a lehetõ leggyorsabban köteles a hajóutat felszabadítani. 5. Ha a radar nélkül közlekedõ hajó elölrõl — a 2. pontban említett — hangjelzést hallja, köteles a hajó sebességét az iránya tartásához elegendõ legkisebbre csökkenteni és a hajózást a legnagyobb óvatossággal folytatni, kitérni vagy megállni. G. Különleges szabályok 6.34 cikk — (tárgytalan) 6.35 cikk — Vízisí és hasonló eszközök használata 1. Vízisí és hasonló eszközök használata csak nappal és jó látási viszonyok között megengedett. Azt a vízterületet, amelyen vízisí és hasonló eszközök használata megengedett, illetõleg tiltott, az illetékes hatóság jelöli ki. 2. A vontató hajón a vezetõn kívül egy olyan személynek (kísérõ) is kell tartózkodni, aki képes a vontatókötelet kezelni és a vízisíelõt figyelemmel kísérni. 3. Ha a vontató hajó és a vízisíelõ nem a vízisíelésre külön kijelölt vízterületen tartózkodik, köteles kellõ távolságot tartani minden más hajótól, a parttól és a fürdõzõktõl. 4. Tilos a használaton kívüli vontatókötelet vonszolni. 6.36 cikk — Halászhajó tevékenysége Tilos több, egymás mellett haladó hajóról vontatott kerítõhálóval halászni, valamint a hajóúton vagy veszteglésére kijelölt helyen halászeszközt elhelyezni. 6.37 cikk — Könnyûbúvár-tevékenység Tilos az engedély nélküli könnyûbúvár-tevékenység azokon a helyeken, ahol az a hajózást akadályozhatja, így különösen a) a 3.16 és 3.34 cikk szerinti jelzéseket viselõ hajó útvonalán, b) a kikötõ bejárata elõtt, c) a veszteglõhely közelében, d) a vízisíelésre és hasonló eszközök használatára kijelölt vízterületen. 7. Fejezet A VESZTEGLÉS SZABÁLYAI 7.01 cikk — A veszteglés általános szabályai 1. A Szabályzat más rendelkezéseinek megtartásával a hajó és az úszóanyagok köteléke veszteglõhelyét a parthoz olyan közel kell kiválasztani, amennyire azt a merülése, illetõleg a helyi viszonyok lehetõvé teszik és a hajózást nem akadályozza. 2. Az illetékes hatóság által elõírt külön feltételek megtartásával az úszómûvet úgy kell elhelyezni, hogy a hajóút szabadon maradjon. 3. A hajót, a karavánt és az úszóanyagok kötelékét vesztegléskor, valamint az úszómûvet az áramlás, a szél, a hullámkeltés és a más hajók által kiváltott szívóhatás figyelembevételével megfelelõen kell lehorgonyozni vagy kikötni, úgy, hogy a vízállás változását (áradás, apadás) követni tudja és más hajót ne veszélyeztessen, illetve ne zavarjon. 7.02 cikk — Veszteglés 1. A hajónak, az úszóanyagok kötelékének és az úszómûnek tilos a veszteglés a) azokon a víziútszakaszokon, ahol általában tilos a veszteglés, b) az illetékes hatóság által megjelölt szakaszon, c) az A.5. jelzéssel (7. Melléklet) megjelölt szakaszon, ahol a tilalom a víziútnak arra az oldalára vonatkozik, amelyen ezt a jelzést elhelyezték, d) híd és a nagyfeszültségû villamos vezeték alatt, e) a 6.07 cikk rendelkezése szerint a hajóútszûkületben, valamint azon a szakaszon, amely a veszteglés következtében szûkületté válna, illetve ezek bevezetõ részén, f) a mellékág be- és kijáratánál, g) a komp útvonalán, h) a kikötõhelyhez vezetõ útvonalon, i) az E.8. jelzéssel (7. Melléklet) megjelölt fordítóhelyen, j) a 3.47 cikkben elõírt jelzést viselõ hajó mellett, a jelzés fehér háromszögében méterben feltüntetett távolságon belül, k) a vízfelületnek az A.5.1. jelzéssel (7. Melléklet) megjelölt részén, amelynek a jelzéstõl mért szélességét a tábla tartalmazza. 2. Azon a víziútszakaszon, amelyen a veszteglés az 1. a)—d) pont rendelkezései alapján tilos, a hajó és az úszóanyagok köteléke, valamint az úszómû csak az E.5.—E.7. jelzéssel (7. Melléklet) megjelölt vízterületen vesztegelhet, a 7.03—7.06 cikkben meghatározott feltételekkel. 7.03 cikk — Horgonyzás 1. A hajó és az úszóanyagok köteléke, valamint az úszómû nem horgonyozhat: a) olyan víziútszakaszon, amelyen tilos a horgonyzás; b) az A.6. jelzéssel (7. Melléklet) megjelölt víziútszakaszon és oldalon. 2. Ahol a horgonyzás az 1. a) pont rendelkezései alapján tilos, a hajó, az úszóanyagok köteléke és az úszómû csak az E.6. jelzéssel (7. Melléklet) megjelölt víziútszakaszon és oldalon horgonyozhat. 7.04 cikk — Kikötés 1. A hajó, az úszóanyagok köteléke és az úszómû nem köthetõ ki a parthoz a) azon a víziútszakaszon, amelyen tilos a kikötés, b) az A.7. jelzéssel (7. Melléklet) megjelölt víziútszakaszon és oldalon. 2. Ahol a parthoz kikötés az 1. a) pont rendelkezései alapján tilos, a hajó, az úszóanyagok köteléke és az úszómû csak az E.7. jelzéssel (7. Melléklet) megjelölt víziútszakaszon és oldalon köthet ki. 3. Kikötéshez és zátonyról történõ leszabadításra fát, mellvédet, oszlopot, talpkövet, szerkezeti tartót, fémlépcsõt vagy korlátot használni tilos. 7.05 cikk — Veszteglõhely 1. Azon a veszteglõhelyen, ahol E.5. jelzést (7. Melléklet) helyeztek ki, a hajó és az úszóanyagok köteléke csak a víziút jelzett oldalán vesztegelhet. 2. Azon a veszteglõhelyen, ahol E.5.1. jelzést (7. Melléklet) helyeztek ki, a hajó és az úszóanyagok köteléke a víziútnak azon a szakaszán vesztegelhet, amelynek a jelzéstõl mért szélességét — méterben — a tábla tartalmazza. 3. Azon a veszteglõhelyen, ahol E.5.2. jelzést (7. Melléklet) helyeztek ki, a hajó és az úszóanyagok köteléke a víziútnak csak azon a szakaszán vesztegelhet, amely a jelzéstõl — méterben feltüntetett — két távolság között található. 4. Azon a veszteglõhelyen, ahol E.5.3. jelzést (7. Melléklet) helyeztek ki, a víziút jelzett oldalán az egymás mellett veszteglõ hajók és úszóanyagok köteléke száma nem haladhatja meg a jelzésen római számokkal feltüntetett mennyiséget. 5. A veszteglõhelyen — egyéb rendelkezés hiányában — a hajóknak a víziút jelzett oldalán, a parttól kezdõdõen kell egymás mellé állniuk. 6. A veszteglõhely vízterülete — a parti jeleket kiegészítõ — úszó jelekkel is határolható — a hajóút jobb oldala felõl A.5., — a hajóút bal oldala felõl A.6. világító bójákkal (8. Melléklet). A jelek a veszteglõhely vízterületét választják el a hajóúttól. 7.06 cikk — A veszteglés engedélyezése egyes hajófajták számára Az E.5.4.—E.5.15. jelzéssel (7. Melléklet) jelölt veszteglõhelyen, a víziút megjelölt oldalán csak olyan hajófajtáknak szabad vesztegelni, amelyekre a jel hatálya kiterjed. 7.07 cikk — Veszélyes anyagot szállító hajó, tolt karaván és mellévett alakzat veszteglése egymás közelében 1. A hajók, a tolt karavánok és a mellévett alakzatok között vesztegléskor legalább a következõ távolságot kell tartani: — 10 m-t, ha az egyik gyúlékony anyagot, — 50 m-t, ha az egyik robbanóanyagot szállít. 2. Kivételes esetekben az illetékes hatóság az 1. pontban foglaltaktól eltérõen is engedélyezheti a veszteglést. 7.08 cikk — Õrszolgálat 1. A hajóútban veszteglõ hajón elegendõ létszámú õrszemélyzetnek kell tartózkodni. 2. A hajóúton kívül veszteglõ hajót olyan személy felügyelete alatt kell tartani, aki szükség esetén — ha azt a helyi viszonyok vagy az illetékes hatóságok megkövetelik — gyors intézkedésre képes. 3. A 3.14 vagy a 3.32 cikkben elõírt jelzéseket viselõ veszteglõ hajón, mindig elegendõ õrszemélyzetnek kell lennie. Kiköt vagy más veszteglõhely vízterületén e követelmény alól mentesíthet az a személyzet nélküli — a 3.14 vagy a 3.32 cikkben elõírt jelzést viselõ — hajó, amelynek felügyelete a veszteglõhelyen biztosított. 8. Fejezet (tárgytalan) II. RÉSZ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN LEVÕ BELVIZEKRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTÕ RENDELKEZÉSEK 9. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 9.01 cikk — Fogalommeghatározások A Szabályzat II. Részének alkalmazásában: a) úszó létesítmény — víziközlekedést, munkavégzést és egyéb vízi szolgáltatást végzõ, vízen történõ üzemeltetésre alkalmas eszköz, szerkezet, berendezés; b) vízijármû — víziközlekedésre, szállításra, illetve úszó létesítmény továbbítására szolgáló — úszó munkagépnek, úszómûnek és úszóanyagok kötelékének nem minõsülõ — úszó létesítmény, továbbá a Szabályzatban külön meghatározott esetben a vízi légijármû; c) nagyhajó — olyan vízijármû vagy úszó munkagép, amelynek hajótesten mért hossza legalább 20 m, továbbá az a kishajó, amely nagyhajót továbbít, vagy amelyen 12 fõnél több utas szállítását engedélyezték; d) 4a vitorlás kishajó – szélerõvel haladó vízijármû, amelynek a hajótesten mért hossza 20 m-nél kisebb és névleges vitorlafelülete legalább 10 m 2 , illetve amelyen legfeljebb 12 fõ utas szállítását engedélyezték; e) 5kisgéphajó – legalább 4 kW motorteljesítményû gépi berendezéssel hajtott vízijármû, amelynek a hajótesten mért hossza 20 m-nél kisebb, és amelyen legfeljebb 12 fõ utas szállítását engedélyezték; f) 6csónak — olyan vízijármû, amelynek testhossza a 6,2 m-t vagy motorteljesítménye a 4 kW-ot (motorcsónak) vagy névleges vitorlafelülete a 10 m 2 -t (vitorláscsónak) nem éri el. Csónaknak minõsül továbbá az a nem gépi berendezéssel vagy nem szélerõvel hajtott vízijármû is, amelynek testhosszúsága legalább 6,2 m, de az a 20 m-t nem éri el, és tömege a 2 tonnát nem haladja meg. (Nem minõsül csónaknak a fürdés céljából igénybe vett úszóeszköz.)* 7 g) révhajó, illetve révcsónak — csak személyeket szállító komp; h) köteles komp — a víziúton átfektetett vezetõkötél alkalmazásával közlekedõ vízijármû; i) vízi sporteszköz — sport vagy kedvtelési céllal üzemeltetett, vitorlával, gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott, nagy- vagy kishajónak, kompnak, illetve csónaknak nem minõsül vízijármû, amely a vízen való közlekedésre alkalmas, továbbá rendeltetésszerû használata esetén úszóképes és kormányozható. Fajtái: — vitorlás — amelynek névleges vitorlafelülete legalább 3 m 2 , — motoros — amelynek motorteljesítménye legalább 4 kW, — egyéb. (Nem minõsül vízi sporteszköznek a fürdés vagy egyéb kedvtelés céljából igénybe vett úszóeszköz.) j) 8mentõmotoros – a hajózási hatóság által a Szabályzat 16. melléklete alapján rendeltetésszerû mentésre alkalmasnak nyilvánított, továbbá a kedvtelési célú vízijármûvek tervezésérõl, építésérõl és megfelelõségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 1. számú mellékletének 3.7., 3.9., 5.7. pontjaiban foglalt elõírásoknak megfelelõ felszerelésekkel rendelkezõ kisgéphajó; k) kísérõ kisgéphajó — oktatás, edzés és verseny ideje alatt a vitorlás és evezõs csónak(ok), illetve vitorlás kishajó(k) kísérését, szükség esetén mentést szolgáló vízijármû; l) közforgalmú vízijármû — személy- vagy árufuvarozás céljára szolgáló, bárki által igénybevehetõ vízijármû; m) termelési célú vízijármû — gazdasági tevékenységre szolgáló vízijármû; 4 A Hajózási Szabályzat 9.01 cikkének d) pontja a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 7. § (3) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg. 5 A Hajózási Szabályzat 9.01 cikkének e) pontja a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 7. § (3) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg. 6 A Magyar Közlöny 1993. évi 146. számában megjelent helyesbítésnek megfelelõ szöveg. 7 Lásd a 6/1995. (III. 22.) BM rendeletet. 8 A Hajózási Szabályzat 9.01 cikkének j) pontja a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 7. § (3) bekezdésének b) pontjával megállapított szöveg. n) szolgálati célú vízijármû — fegyveres erõk, fegyveres testületek és államigazgatási szerv által jogszabályban elõírt feladataik (pl. kitûzés) ellátása érdekében üzemeltetett vízijármû; o) õrszolgálat — úszó létesítményen vagy parti õrhelyen tartott folyamatos figyelõ szolgálat; p) ügyeleti szolgálat — úszó létesítményen vagy olyan helyen tartott szolgálat, ahonnan szükség esetén azonnali intézkedés foganatosítható; q) víziút — víziközlekedésre alkalmas belvíz; r) 9hajóút – a víziútnak a nagyhajók közlekedésére kijelölt és kitûzött, ennek hiányában a nagyhajók által az adott vízállásnál rendszeresen használt része, továbbá a veszteglõhely vízterülete, valamint a kikötõhöz csatlakozó vízterület ; s) 10,,hajóút közelében'' — a víziút hajóúton kívül elhelyezkedõ vízterülete; t) határvíz a folyó, a patak, a tó, a víztározó és a csatorna mindazon szakasza, illetõleg vízterülete, amelyen az államhatár vonala halad, valamint az államhatár által átszelt vizek, a határvonaltól számított 50 m szélességben; u) vízi légijármû — (a továbbiakban: légijármû) vízen fel- és leszállás rendeltetésszerû végrehajtására alkalmas — más jogszabályban meghatározott — légijármû; v) vízi repülõtér — légijármû fel- és leszállására, illetve vízen való mozgására, álló helyzetben való kiszolgálására, veszteglésére kijelölt és biztosított, az üzemeltetõnek átadott vízterület; w) hajó vagy karaván fajtája — a hajó építési, alkalmazási és egyéb (pl. méret, összetétel) jellemzõje; x) völgymenet — a folyó torkolata irányába haladás; y) 11,,Hajósoknak szóló hirdetmény'' – a Közlekedési Fõfelügyelet és a Központi Közlekedési Felügyelet által az 1.22 cikk alapján hozott hatósági rendelkezés közzétételére vagy eseti közlésére szolgáló közlemény. 9.02 cikk — A vízijármû vezetõje 1. Csónakot és vízi sporteszközt — a 2., illetve a 4. pontban foglalt kivétellel — az vezethet, aki a) 14. életévét betöltötte, b) úszni tud, c) a vezetésben kell gyakorlattal rendelkezik, d) ismeri a Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait. 2. Sportegyesület 14. életévét be nem töltött, úszni tudó és a Szabályzat rendelkezéseit ismerõ sportolója csónakot, illetve gépi hajtás nélküli vízi sporteszközt a sportegyesület edzõjének irányítása és felügyelete, továbbá mentõeszköz és mentõmotoros vagy kísérõ kisgéphajó biztosítása mellett vezethet. 9 A 9.01 cikk r) pontja a 46/1999. (XII.28.) KHVM rendelet 14.§-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 10 A Magyar Közlöny 1993. évi 146. számában megjelent helyesbítésnek megfelelõ szöveg. 11 A 9.01 cikk y) pontja a 46/1999. (XII.28.) KHVM rendelet 14.§-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. 3. Ha több személy tartózkodik a csónakban, indulás elõtt vezetõt kell kijelölni. 4. Kisgéphajóvezetõi képesítéssel vezethetõ — a hajózási hatóság által kijelölt zárt pályán kívül közlekedõ motoros vízi sporteszköz, — a kishajót, csónakot, vízi sporteszközt, vízisíelõt, légijármûvet vontató motorcsónak és motoros vízi sporteszköz. 5. Vízi légijármûvet az a légijármû vezetésére jogosított személy vezethet, aki kisgéphajóvezetõi képesítéssel is rendelkezik. 9.03 cikk — Szeszes ital és más hasonlóan ható szer fogyasztásának tilalma 1. Úszó létesítményt olyan személy vezethet és a vezetés olyan személynek engedhetõ át, aki nem áll a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt, szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol, illetve más hasonlóan ható szer. 2. Ha a biztonságos üzemeltetés csak több személy közös munkájával lehetséges, az 1. pontban foglaltakat mindazokra alkalmazni kell, akik az úszó létesítmény vezetésében és mûködtetésében egyidejûleg részt vesznek, illetve közremûködnek. 9.04 cikk — A vezetõi engedély bevonása 12 9.05 cikk — A víziút használata 1. A vízijármû — a csónak kivételével — csak a hajózási hatóság által elvégzett besorolás és üzembehelyezés után közlekedhet. 2. A vízijármûvet és a mozgásban levõ úszó munkagépet az idõjárási, a forgalmi és a hajóútviszonyoknak, valamint a hajózás biztonságát befolyásoló egyéb körülményeknek megfelelõen kell vezetni. 3. A Dunán és a Tiszán a vontatott és a tolt karaván megengedett legnagyobb méreteire és összetételére vonatkozó elõírásokat a Szabályzat 14. Melléklete tartalmazza. 4. 13A nyilvántartásba nem vett csónak abban az esetben közlekedhet, ha megfelel a 17. mellékletében elõírtaknak, illetve a kedvtelési célú vízijármûvek tervezésérõl, építésérõl és megfelelõségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 1. számú melléklete 3.2. és 3.3. pontjaiban foglalt elõírásoknak. 5. 14A hajózási hatóság a 4. pontban elõírtaktól eltérõ felszerelések alkalmazását engedélyezheti. A versenycsónak felszerelését – a verseny területén – a versenyszabályok szerint kell biztosítani. 12 A 9.04 cikket a 2/1995. (II. 24.) KHVM rendelet 10.§-a (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte. 13 A Hajózási Szabályzat 9.05 cikkének 4. pontját a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 7. § (3) bekezdésének c) pontja iktatta be, szövege a 25/2002. (V. 18.) KöViM rendelet 2. § ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 14 A Hajózási Szabályzat 9.05 cikkének 5. pontját a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 7. § (3) bekezdésének c) pontja iktatta a szövegbe. 6. 15A nyilvántartásra kötelezett kishajó, illetve nyilvántartásba vett csónak a kedvtelési célú vízijármûvek tervezésérõl, építésérõl és megfelelõségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 1. számú mellékletében elõírt kötelezõ felszereléssel közlekedhet. 9.06 cikk — Legnagyobb terhelés, megengedett utaslétszám 1. Kisfajsúlyú terjedelmes áru szállításakor az 1.07 cikk 2. pontjában foglaltak teljesítésétõl — a stabilitásra vonatkozó rendelkezés megtartásával — el lehet tekinteni, ha a) a vontató géphajó és az ilyen árut szállító hajó közötti beszédkapcsolat — az illetékes hatóságok elõírásainak megfelelõ berendezéssel — fenntartható és b) a rakomány tetején az átjárás biztosított. 2. A rakományt úgy kell elhelyezni, hogy a fenékvíz ellenõrizhetõ, a mentõszivattyú csõvezeték nyílása megközelíthetõ legyen. A hajón a kikötéshez és horgonyzáshoz szükséges helyet szabadon kell hagyni. 3. A hajó vezetõje köteles gondoskodni a hajó egyenletes terhelésérõl. 4. A hajó megengedett legnagyobb utaslétszámának kihasználása szempontjából — a csónak kivételével — két, tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthetõ. Ez a számítási mód a Balatonon a megengedett legnagyobb utaslétszám 10 %-ára, más belvízen 25 %-ára alkalmazható. 5. Kishajóra a 4. pontban foglaltak akkor alkalmazhatók, ha minden utasnak van ülõhelye. 9.07 cikk — Okmányok 1. Az 1.10 cikkben foglalt okmányokon túlmenõen — a fegyveres erõk, a fegyveres testületek szolgálati célú hajóinak kivételével — a) a gõzkazánnal felszerelt hajót — kazánhasználati engedéllyel, b) a belsõégésû motorral hajtott, légtartállyal felszerelt hajót — légtartály nyomáspróba bizonylattal, c) a nagyhajót — hajókönyvvel és leltárnaplóval, d) a nyilvántartásba vételre kötelezett kishajót és csónakot — hajólevéllel, e) a kompot — kompbizonyítvánnyal, f) az úszó munkagépet — hajókönyvvel, leltárnaplóval és úszómû bizonyítvánnyal, g) a nyilvántartásba vételre kötelezett úszómûvet — úszómû bizonyítvánnyal, h) a 16.03.cikk 2. d)—h) pontjában említett motorcsónakot és kisgéphajót — motornaplóval kell ellátni. 2. Az 1.10 cikk 1. c) pontjában elõírt személyzeti jegyzékben fel kell tüntetni: a) a hajó nevét (számát), b) a tulajdonos nevét és telephelyét (lakhelyét), c) a személyzet tagjait (beleértve a családtagot is) a következõ adatokkal: 15 A Hajózási Szabályzat 9.05 cikkének 6. pontját a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 7. § (3) bekezdésének c) pontja iktatta a szövegbe. ca) név (családi és utónév), cb) születési hely és idõ, cc) állampolgárság, cd) munkakör, illetve a hajón tartózkodás jogcíme, ce) útlevél, hajós szolgálati útlevél vagy hajós szolgálati könyv száma, cf) a be-, illetve kihajózás helye és ideje. A személyzeti jegyzéket a hajó vezetõjének aláírásával és a hajó bélyegzõjével kell hitelesíteni. 3. A vízijármû (kivéve a csónak) és a légijármû vezetésére jogosító okmány(oka)t a vízi-, illetve légijármûvön kell tartani és azt ellenõrzéskor be kell mutatni. 9.08 cikk — Környezetvédelem (idegen tárgy és anyag víziútba dobásának vagy folyatásának tilalma) 1. Úszó létesítményrõl vizet szennyezõ és az élõvilágot károsító anyagot — a 3. pontban foglalt kivétellel — a vízbe dobni, illetve önteni tilos. 2. Az úszó létesítmény gépterében, a tartályhajó szivattyúterében és tartályaiban levõ olajos vizet a kikötõ, a telelõ és a hajójavító üzem vízterületén víztisztító berendezésen keresztül is tilos a vízbe juttatni. 3. Az olajos vizet akkor szabad a vízbe engedni, ha a) annak olajtartalma nem haladja meg a 15 mg/l értéket, b) az úszó létesítmény menetben van, c) az úszó létesítmény az ivóvízkutaktól és vízkivételi mûvektõl legalább 30 km távolságra van, d) az — a lobogó szerint — illetékes hatóság által jóváhagyott víztisztító berendezésen keresztül kerül a vízbe, e) az nem tartalmaz az emberre és a víz élõvilágára veszélyes vegyi, illetve egyéb anyagokat. 4. Az úszó létesítmény hulladékát az erre rendszeresített helyen kell leadni, vagy azt a szemétégetõben meg kell semmisíteni. 5. Veszélyes anyagot szállító úszó létesítmény vezetõje köteles a személyzet és a hajózás biztonsága, valamint a vízszennyezés megakadályozása érdekében a legnagyobb gondossággal eljárni. 6. A veszélyes anyagok szállítását elõzetesen be kell jelenteni a területileg illetékes hajózási hatóságnak. 7. Az 57 kW-t meghaladó fõgépteljesítményû, beépített motorral rendelkezõ úszó létesítmény, valamint a tartályhajó köteles olajnaplót vezetni. Az olajnaplóba be kell vezetni a) az üzemanyagtartályok mosásának, b) az olajjal szennyezett víz (pl. ballasztvíz, tartálymosó víz, fenékvíz) partraadásának, c) olaj vagy olajjal szennyezett víz vízbeeresztésének, illetõleg hajózási baleset vagy más rendkívüli esemény során bekövetkezett olajszennyezés — a 12. pontban foglalt adatokat is tartalmazó — körülményeit. 8. A 12 fõnél több személy befogadására alkalmas úszó létesítményen a hulladékok üzemszerû és rendkívüli eltávolításáról hitelesített szennyvíz- és hulladéknaplót kell vezetni. 9. A mérgezõ és radioaktív anyagot szállító úszó létesítményen — az ilyen anyagokkal kapcsolatos eseményekrõl — hitelesített anyagnaplót kell vezetni. 10. 16A 7—9. pontban az úszó létesítmény tekintetében elõírt naplókat a külön jogszabályban 17meghatározott területileg illetékes megyei közlekedési felügyelet, az idegen állam úszó létesítménye esetében annak illetékes hatósága hitelesíti. 11. A naplóbejegyzést a hajó vezetõje és a tevékenységért felelõs személy aláírásával hitelesíti. 12. Az 1., illetve a 3. pontban foglalt anyag vízbe kerülését, az úszó létesítmény vezetõje haladéktalanul köteles a legközelebbi illetékes hatóságnak bejelenteni. A bejelentés tartalma: a) a bejelentõ úszó létesítmény fajtája, neve, lobogója, b) a vizet szennyezõ úszó létesítmény fajtája, neve, lobogója, c) az esemény pontos helye, ideje, d) a hidrometeorológiai viszonyok a vízszennyezés helyén (láthatóság, szélsebesség és irány, vízsebesség, vízhõmérséklet és más fontos körülmények), e) a szennyezés jellege (összefüggõ, sávos, foltos), f) a szennyezõ anyag halmazállapota (szilárd, folyékony, légnemû) és felszíni koncentráltsága a vízen, g) a szennyezett felület (m, km és/vagy m 2 , km 2 ), h) a szennyezõ réteg vastagsága. 13. Az úszó létesítmény által okozott vízszennyezésért annak vezetõje és üzemeltetõje felelõs. 14. Ha a hajózás természetvédelmi területet érint, az illetékes környezet- és természetvédelmi hatóság elõírásait is be kell tartani. 15. Belsõégésû motorral hajtott vízijármûvet hangtompító berendezés nélkül tilos üzemeltetni. 16. Úszó létesítményen zenét, mûsort szolgáltatni, illetõleg hallgatni csak olyan hangerõvel szabad, amely a környezetet nem zavarja. 9.09 cikk — Veszélyt jelentõ akadály Hajóútban hajózást veszélyeztetõ tárgyat elhelyezni, karót leverni, kishajót, csónakot, tutajt, vízi sporteszközt lehorgonyozni tilos. Hajóúton kívül csónak rögzítésére karó leverhetõ, azonban a helyszínrõl távozáskor azt az elhelyezõjének el kell távolítania. 9.10 cikk — Zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajó A hajózási hatóság a hajóútban zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajó eltávolítására (a hajóút felszabadítására) határidõt szabhat. Ha a hajó tulajdonosa a hajózási hatóság által 16 A 9.08 cikk 10. pontja a 46/1999.(XII.28.) KHVM rendelet 14.§-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg. 17 Lásd a 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. számú mellékletét. meghatározott határidõre nem szabadítja fel a hajóutat, az a hajó tulajdonosának terhére elvégeztethetõ. 9.11 cikk — Különleges szállítások 1. A szokványostól eltérõ (eredetileg más célra szolgáló elemekbõl kialakított) úszó létesítmény a víziközlekedésben önállóan akkor vehet részt, ha az hajózásra alkalmas. 2. Ha a hajózási hatóság — a szerkezeti kialakítástól és a tervezett alkalmazástól függõen — eltérõen nem rendelkezik, a szokványostól eltérõ úszó létesítmény hajózásra alkalmas, ha az kielégíti az alábbi feltételeket: a) számítással igazoltan, a várható igénybevételnek (pl. hullámzás, vihar, mûveletek erõhatásai) megfelelõ szilárdságú és a tervezett legnagyobb terhelésnél is rendelkezik megfelelõ úszóképességgel és stabilitással, b) 18biztonsági távolsága a vízterületre vonatkozó követelményeknek a kedvtelési célú vízijármûvek tervezésérõl, építésérõl és megfelelõségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 1. számú melléklete 3.2. pontjában foglalt elõírások szerint megfelel, c) hajtóberendezésével eléri a legalább 8 km/h holtvízi sebességet és képes a szükséges mûveletek (pl. kitérés, fordulás, megállás) elvégzésére és ezt a gyakorlatban is igazolni tudja, d) a közegészségügyi, környezetvédelmi elõírásoknak megfelel, e) a hatóság által elõírt hajózási, biztonsági, mentõ- és egyéb felszereléssel rendelkezik, f) felszerelték a Szabályzatban elõírt jelzésekkel, g) vezetõje a hajózási hatóság által meghatározott képesítéssel rendelkezik. 3. A szokványostól eltérõ úszó létesítményt a hajózási hatóságnak a 2. pontban foglaltak ellenõrzése céljából be kell mutatni, amely annak víziközlekedésben részvételét útvonalengedély, illetve — a tartós használatra vonatkozó követelmények maradéktalan teljesítése esetén — a megfelel hajóokmány kiadásával engedélyezi. 4. Ha a szokványostól eltérõ úszó létesítmény hossza a 7 m-t, vagy szélessége a 3 m-t meghaladja, annak terveit az építés megkezdése elõtt legalább 60 nappal, a hajózási hatósághoz jóváhagyásra be kell nyújtani. 5. Ha a szokványostól eltérõ úszó létesítmény hossza legalább 20 m, vagy amelyre 12 fõnél több utas szállításának engedélyezését kérik, annak tervezésére, építésére, üzembehelyezésére a ,,Belvízi hajók mûszaki felügyeleti elõírásai''-t kell alkalmazni. 9.12 cikk — Átmeneti jellegû rendelkezések 1. A hajóúton vagy annak közelében munka végzéséhez (pl. vízimunka, átrakás, próba, kísérlet) a hajózási hatóság engedélye szükséges. Az engedély kiadásával kapcsolatos eljárás rendjét a Szabályzat 11. Melléklete tartalmazza. 2. A hajózást érintõ kísérlethez az illetékes hajózási hatóság eltérés(eke)t engedélyezhet a Szabályzat rendelkezéseitõl, ha ezzel a személyek és a hajózás biztonságát, a forgalom folyamatosságát, a víz minõségét és a környezetet nem veszélyeztetik. 18 A Hajózási Szabályzat 9.11 cikke 2. pontjának b) alpontja a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 7. § (3) bekezdésének d) pontjával megállapított szöveg. 9.13 cikk — Sport- és egyéb rendezvény 1. Vízirendezvény tartásához a rendõrhatóság engedélye szükséges. Az engedély kiadásával kapcsolatos eljárás rendjét a Szabályzat 12. Melléklete tartalmazza. 2. Ha az 1. pontban említett rendezvény hajóutat érint, a rendõrhatóság az engedélyt a hajózási hatósággal egyetértésben adja ki. Ha a rendezvény határvizet érint, az engedély kiadásához a határõrség hozzájárulása is szükséges. 9.14 cikk — Veszélyes anyag szállítása 1. Veszélyes anyagot szállító hajóval — ha az illetékes hajózási hatóság másként nem rendelkezik — híd alatt, hídtól, úszó létesítménytõl, parton tartózkodó közúti vagy vasúti jármûtõl, továbbá építménytõl számított 100 m távolságon belül tilos megállni. 2. Veszélyes anyag átrakása a hajózási hatóság által megállapított feltételek szerint végezhetõ. 3. Robbanó anyag és az 55 °C-nál alacsonyabb lobbanáspontú gyúlékony folyadék be- és kirakásánál, valamint azt követõen — amíg a tartályokat nem gáztalanították — a hajón el kell helyezni a Szabályzat 3.43 cikkében, továbbá 3.47 cikkének 1—2. pontjában meghatározott jelzést. 4. A gyúlékony folyadék be- és kirakása kezdetétõl annak befejezéséig az úszó létesítmény és a parti földelõ között jól vezetõ fémes kapcsolatot kell létesíteni. Gumitömlõ csak fémspirállal ellátva használható. 5. A gyúlékony folyadékot szállító, rakodó vagy ilyen rakomány kirakása után még nem gáztalanított hajón tilos: a) szikraképzõdést okozó vagy elektromossággal statikusan feltöltõdõ eszköz, ruházat használata, b) szikraképzõdéssel járó munka végzése, c) raktár- és légzõnyílás fölé lámpa helyezése, d) menetben és zártrendszerû rakodás alatt a tágulási akna fedelének szellõzés céljából történõ felnyitása, e) dohányzás, nyílt láng használata (kivéve a személyzet lakhelyét). 6. Gyúlékony folyadék be- és kirakásának megkezdése elõtt a tûzoltó berendezések és eszközök használhatóságát ellenõrizni kell. 7. Tûzveszélyes rakomány szállításakor (pl. kender, szalma) a hajó füstcsöveit szikrafogóval kell ellátni, és a hajón jól látható helyen a Szabályzat 3.44 cikkében meghatározott (dohányzást tiltó) táblát kell elhelyezni. 10. Fejezet AZ ÚSZÓ LÉTESÍTMÉNYEK JELEI, LÁTHATÓ JELZÉSEK, HANGJELZÉSEK, RÁDIÓTELEFON, A VÍZIÚT JELEI 10.01 cikk — Vízijármû, úszó munkagép és úszómû azonosító jelei 1. Az úszómûvön és az úszó munkagépen fel kell tüntetni az úszómû-bizonyítványban meghatározott nyilvántartási számot és a tulajdonos nevét, lakcímét. A nyilvántartási számok feltüntetésére a Szabályzat 2.01 cikk 3. pontjában foglaltak az irányadók. 2. A kishajó és a határvízi közlekedésben részt vevõ csónak farrészén el kell helyezni a tulajdonos lakhelye (telephelye) szerinti ország lobogóját, vagy fel kell festeni az ország betûjelét. 3. 19 4. A 3.31. cikkben nem szereplõ, csónaknak nem minõsülõ kishajónak — ha a testhossza a 15 m-t meghaladja — egy, minden oldalról jól látható, középen vízszintes vörös sávval ellátott, legalább 0,6 X 0,6 m méretû fehér lobogót kell viselnie. 5. A légijármû azonosító jeleit külön jogszabály határozza meg. 10.02 cikk — Kitûzõhajó jelzése A kitûzõhajó elején egy háromszög alakú, középen zöld színû körrel ellátott, vörös színû lobogót kell elhelyezni. 10.03 cikk — Fény- és hangjelzõ berendezések 1. A 3. Fejezetben meghatározott fényjelzések, továbbá a 4. Fejezetben meghatározott hangjelzõ-berendezések jellemzõit a Szabályzat 4., 5. és 6. Melléklete állapítja meg. Ezek irányadók a hajóútban levõ mûtárgyon, hajózási akadályon és a víziközlekedés irányítására szolgáló jelen és jelzésen használt fényekre is. A fényerõsség tekintetében a hajózási hatóság a Szabályzattól eltérõen is rendelkezhet. 2. A hajóúton és annak közelében a Szabályzatban nem említett fényt (fényforrást) tilos úgy elhelyezni, hogy az a Szabályzatban meghatározott fényjelzéssel vagy jellel összetéveszthetõ legyen, annak észlelését zavarja, illetõleg a közlekedés biztonságát egyéb módon (pl. elvakítással) veszélyeztesse. 10.04 cikk — Kivétel a fényjelzések alkalmazása alól A 3.25 cikkben meghatározott fényjelzést a sport- és kedvtelési célokat kiszolgáló úszómûvön nem kell alkalmazni, ha az a parttól legfeljebb 5 m-re nyúlik be. 10.05 cikk — A hajó jelzései tavon 1. Tavon kerítõhálóval halászó hajón a Szabályzat I. Részében említett jelzéseken kívül nappal — két, csúcsával szembeállított, minden oldalról látható fekete kúpot, éjszaka — egymás felett, egymástól 1 m távolságban, egy-egy szokásos, felül zöld, alul fehér fényt kell elhelyezni. 2. Tavon a menetrend szerinti forgalomban közlekedõ személyhajó és komp, ha a kikötõ térségében más hajótól közlekedése elõsegítését kéri (11.03 cikk 1. pont) 19 A Hajózási Szabályzat 10.01 cikkének 3. bekezdését a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 7. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. — nappal minden irányból látható zöld lobogót, — éjszaka — a 3.08 cikk 1. a) , illetve a 3.16 cikk 1. b) pontja szerinti fény fölött, legalább 1 m távolságban — minden irányból látható zöld fényt alkalmazhat. 3. A hajó által jelzõeszközként használt lobogó, tábla, gömb, kúp és kettõskúp legkisebb megengedett mérete: a) a lobogó, valamint a tábla hossza és szélessége 0,6—0,6 m, b) a gömb átmérõje 0,6 m, c) a kúp magassága 0,6 m, alapátmérõje 0,6 m, d) a kettõs kúp magassága 0,8 m, alapátmérõje 0,5 m. A vitorlás kishajónál az a)—c) pontokban foglalt méretek 0,4 m-re csökkenthetõk. 10.06 cikk — Úszó munkagép horgonyainak jelzése a Rajka—Gönyû közötti szakaszon A Duna Rajka—Gönyû közötti szakaszán (1850,2—1791 fkm 20) az úszó munkagép hajóútban vagy annak közelében elhelyezett horgonyait a hajóút jobb oldalán vörös, bal oldalán zöld színû úszóval kell jelölni és azokon éjszaka vörös, illetve zöld színû villogó fényt és radarjelet kell elhelyezni (8. Melléklet A. 1. és A. 2. jel). 10.07 cikk — Rádiótelefon 1. A Dunán (1850,2—1433 fkm), továbbá a hajózható mellékág dunai torkolatától számított 300 m hosszú szakaszán közlekedõ gépi hajtású nagyhajót, továbbá a hajóútban vagy annak közelében munkát végzõ úszó munkagépet fel kell szerelni a 4.04 cikk 3. pontja szerinti rádiótelefonnal, amelynek 16. csatornáján (156,8 MHz) — menetben vagy munkavégzés közben — folyamatos figyelõszolgálatot kell tartani. Más csatornára átkapcsolni csak a Szabályzat vagy a hajózási hatóság által elõírt esetben, rövid idõre szabad. 2. Hajók — illetve hajó és part — közötti rádiókapcsolathoz a hajózási hatóság által meghirdetett csatornák használhatók. 3. Ha a hajók közötti rádiókapcsolat felvétele sikertelen, a Szabályzat szerinti hang- és fényjelzéseket kell alkalmazni. 10.08 cikk — A tavi kikötõbõl kihajózás jelzése Ha a nagygéphajó tavi kikötõbõl kihajózáskor irányváltoztatás nélkül kíván továbbhaladni, ezt a szándékát — 6.16 cikk 2. pontjában elõírt hangjelzések helyett — szükség esetén egy hosszú hang adásával jelezheti. 10.09 cikk — A tavi kikötõ jelölése 1. A tavi kikötõ jelölésére jégmentes idõszakban kellõ magasságú oszlopon — az egymólós kikötõnél a móló végén, minden oldalról látható, villogó vörös fényt, 20 fkm = folyamkilométer. — a kétmólós kikötõ bejáratánál, a mólók végén, a tó felõl nézve, minden oldalról látható, villogó jobbról zöld, balról vörös fényt kell elhelyezni. 2. Az 1. pontban foglalt fényeket viselõ oszlopokra vízszintes, váltakozva, a lámpával egyezõ színû és fehér, 1,5 m széles csíkokat kell felfesteni. 10.10 cikk — Komp- és révátkelés jelzése 1. A komp- és révátkelést a Szabályzat 7. Melléklete szerinti E.4. a) , vagy E.4. b) táblákkal kell megjelölni. A táblákat — a kikötõhelyeket összekötõ egyenestõl a parton mért — legalább 300 m vagy a hajózási hatóság által megállapított távolságban, mindkét irányban és mindkét parton el kell helyezni. 2. Az 1. pont szerinti táblákat ki kell egészíteni a) B.8. számú jellel, továbbá b) a komp és a tábla közötti távolságot mutató és c) a szabadon közlekedõ komp, illetve rév esetén ,,Komp'' feliratú kisegítõ jelzéssel. 11. Fejezet HAJÓZÁSI SZABÁLYOK 11.01 cikk — Csónak és vízi sporteszköz közlekedése 1. Csónakkal és vízi sporteszközzel a parttól vagy más kikötõhelyrõl elindulni és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a víziközlekedés más résztvevõit nem zavarja. 2. Csónaknak vagy vízi sporteszköznek hajóval történõ találkozásakor — a 6.01-bis cikkben említett hajó kivételével — biztosítania kell a hajó menetirányának megtartásához és mûveleteinek végzéséhez szükséges teret, illetõleg nem követelheti a hajótól, hogy az a javára kitérjen. 3. Csónakok találkozásakor a völgymenetben haladó csónak köteles a hegymenetben haladó számára a partközeli elhaladást biztosítani. Ha az egymás melletti biztonságos elhaladás csak az egyik csónak menetirányának változtatásával lehetséges, a hegymenetben haladó csónak köteles kitérni. 4. Ha csónakok egymás útvonalát keresztezik, a jobbról érkezõ csónaknak van elsõbbsége. 5. A gépi erõvel vagy evezõvel hajtott csónak köteles a vitorlával haladó csónak útjából kitérni. 6. A gépi erõvel hajtott csónak köteles kitérni az evezõvel hajtott csónak útjából. 7. Motoros vízi sporteszközzel a csónak útjából ki kell térni. Ha két motoros vízi sporteszköz találkozik, jobbra kell tartaniuk és bal oldaluk felõl kell egymást elkerülniük. Útirányuk keresztezésénél a jobbról érkezõnek van elsõbbsége. 8. A vitorlával hajtott csónak és vízi sporteszköz a találkozási és keresztezési szabályok alkalmazásában vitorlás kishajónak minõsül. Ezekre a 6.03-bis cikk 4. pontjában foglaltakat — annak utolsó elõtti mondata kivételével — kell alkalmazni. 9. Menetben levõ — hajó útvonalát 300 m-en, — gyorsjáratú hajó útvonalát 1000 m-en belül keresztezni tilos. Menetben levõ hajót — feltéve, hogy a hajóút méretei lehetõvé teszik — oldalról 30 m nél, hátulról 60 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos. Azt a hajót, amely indulási szándékát hangjellel jelezte, menetben levõ hajónak kell tekinteni. 10. Kikötött úszó létesítmény és a part közötti vízterületen — a kötelek, támdorongok, kikötõi eszközök alatt és közelében — tartózkodni, illetve közlekedni tilos. 11. Vízben tartózkodó személyt csónakkal és vízi sporteszközzel legalább 5 m, motoros vízi sporteszközzel 20 m távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a csónak és a közelebbi part között maradjon. A vízben tartózkodót a csónak, illetve vízi sporteszköz közeledésére — szükség esetén — kiáltással is figyelmeztetni kell. 12. Vízi sporteszközzel éjszaka, továbbá korlátozott látási viszonyok között (ha a látótávolság 1000 m alá csökken) tilos közlekedni. 11.02 cikk — Találkozás, útvonalak keresztezése és elõzés tavon 1. A 6.04 cikk rendelkezéseitõl eltérõen, ha két géphajó találkozásakor az összeütközés veszélye áll fenn, mindkét hajónak jobbra kell tartania úgy, hogy az elhaladás a bal oldaluk felõl történjen. 2. A 6.04 cikk rendelkezéseitõl eltérõen, ha géphajó és vitorlás hajó találkozásakor az összeütközés veszélye áll fenn, a következõ szabályok szerint kötelesek kitérni: a) a kikötõ vízterületén, illetve a bejáratban, vagy annak 200 m-es körzetében az 1. pont szerint kell eljárni, b) más vízterületen a géphajó köteles kitérni. Nagyhajó és kishajó találkozásakor a 6.02 cikk elõírásai szerint kell eljárni. 3. Azonos fajtájú kishajók találkozásakor — a vitorlás kishajók kivételével — az 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni. 4. Ha különbözõ fajtájú kishajók találkoznak, illetve egymást keresztezõ útvonalon haladnak, a 6.03-bis cikk 3. pontját — annak utolsó mondata kivételével — kell alkalmazni. 5. Ha vitorlás kishajók találkoznak, illetve egymást keresztezõ útvonalon haladnak, a 6.03-bis cikk 4. pontját — annak utolsó elõtti mondata kivételével — kell alkalmazni. 6. Találkozáskor — az 1. pontban foglaltaktól eltérõen — az a géphajó, mellévett alakzat és karaván, amelynek a bal oldala felé esõ kikötõhelyen kell kikötni, illetve jobb oldali szél miatt nem tud a szembejövõ hajó bal oldala felõl elhaladni, kérheti a jobb oldal felõli találkozást, ha ezzel nem áll elõ az összeütközés veszélye. Ilyen esetben a hajóknak kellõ idõben két rövid hangjelet kell adniuk. Ha a szembõl közeledõ hajó a jobb oldal felõli találkozást elfogadja, két rövid hangjelet köteles adni, és elegendõ helyet kell biztosítania a találkozáshoz. Az e pontban foglalt találkozás esetén a hajóknak a 6.04 cikk 3. a) pontjában meghatározott fény, illetve lobogó/tábla jelzést nem kell alkalmazniuk. 7. Hajók jobb oldal felõli találkozása esetén — ha az összeütközés veszélye áll fenn — kötelesek egy, nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot adni, továbbá a hajók vezetõinek minden szükséges és lehetséges intézkedést meg kell tenniük a veszély elhárítása érdekében. 8. A 6. és 7. pontban foglalt rendelkezések a kishajók találkozásakor nem alkalmazhatók. 9. Ha két hajó útvonala keresztezi egymást — és az összeütközés veszélye áll fenn — az a hajó, amelyik a másikat a jobb oldala felõl látja, köteles annak útjából kitérni, és ha a körülmények lehetõvé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó elõtt. Ez a szabály nem alkalmazható a kishajó más hajóval történõ találkozásakor. 10. Elõzésnél a 6.09 cikk 1. és a 6.10 cikk 1—2. pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni a következõ kiegészítésekkel: a) géphajó akkor elõzhet, ha az utolért hajót sebességének és/vagy útirányának megváltoztatására nem kényszeríti, b) az utolért hajó az elõzést nem akadályozhatja. 11. Ha géphajó vitorlával haladó hajót ér utol, az elõzést a szél alatti oldalon kell végrehajtania, legalább 20 m oldaltávolság megtartásával és eközben nem okozhat veszélyes mértékû hullámzást. 11.03 cikk — Menetrend szerinti személyhajó és önjáró komp közlekedése, halászhajó tevékenysége tavon 1. Ha a menetrend szerinti személyhajó vagy önjáró komp a kikötõben és annak 200 m-es körzetében — egy hosszú figyelmeztetõ hangjellel, továbbá a 10.05. cikk 2. pontjában foglalt jelzéssel — mûveletezésének elõsegítését kéri, azt más hajónak szükség esetén a sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatásával is teljesítenie kell. 2. Kötelékben haladó halászhajók által vontatott hálóval folytatott halászat a menetrend szerint közlekedõ személyhajó és önjáró komp közlekedését nem zavarhatja. 3. Géphajóval — a 6.36. cikk rendelkezéseitõl eltérõen — megengedett a vonó- és kerítõhálóval történõ halászat, ez azonban — a kikötõ 200 m-es körzetében más hajót, illetõleg — a kompot útvonalán a közlekedésben nem korlátozhat. 4. A 10.05 cikk 1. pontjában elõírt jelzést viselõ, kerítõhálóval halászó hajót más hajó 150 m-nél kisebb távolságra nem közelítheti meg. 11.04 cikk — A hajó vezetése elinduláskor 1. A hajó vezetõje elindulás elõtt köteles különös figyelmet fordítani a hajó melletti vízterületekre (látási holttér). 2. A nagyhajónak az indulási mûvelet megkezdése elõtt, egy hosszú hangjelet kell adnia. Ez a rendelkezés — a szükséghelyzet kivételével — nem vonatkozik az 1652—1643 fkm közötti Duna-szakaszra, továbbá a tavi kikötõre. 11.05 cikk — Ereszkedõ hajózás 1. Ereszkedni csak a vízfolyással párhuzamos helyzetben és legfeljebb két egymás mellé kötött hajóval szabad. 2. Az ereszkedést végzõ nagyhajón el kell helyezni: a) nappal, a vízszínt felett legalább 6 m magasságban egy 0,6 m átmérõjû fekete, gömb alakú tárgyat és ez alatt — kb. 1 m-rel — egy fehér, 0,6 X 0,6 m méretû lobogót, b) éjjel, a vízszint felett legalább 6 m magasságban egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt. Ha az ereszkedõ hajóhoz más hajó közeledik, annak a közelítõ hajóhoz közelebb esõ végén egy szokásos fehér fényt kell lengetni. 12. Fejezet KOMP 12.01 cikk — Köteles komp közlekedése 1. Ha géphajó köteles komp átkelõhelyéhez érkezik, ismételt hosszú hangjellel, egyéb hajó és tutaj hangos kiáltással köteles a kötél leeresztésére a komp személyzetét figyelmeztetni. E jelzésre a komp vezetõjének a kötelet azonnal le kell eresztenie. Ha a komp úton van, a hajó útjából haladéktalanul ki kell térnie. 2. Éjjel és korlátozott látási viszonyok között, illetve ha a komp nem közlekedik, tilos a kompkötelet kifeszítve tartani. 3. Éjjel és korlátozott látási viszonyok között a komp vezetõje — a kompkötél kifeszítésétõl annak leeresztéséig — köteles egy minden oldalról látható, szokásos fehér fényû lámpát lengetni. 4. Nappal a kompkötél kifeszítését — ha hajó közeledik — fehér zászló lengetésével kell jelezni. 5. A kompkötél leeresztett állapotát a kompon a) nappal fehér zászló, b) éjjel szokásos fehér fényû lámpa kihelyezésével kell jelezni. 6. Ha feltételezhetõ, hogy a víziközlekedés résztvevõi a kompkötelet, illetve a komp közlekedését jelzõ fényjelzést nem észlelték, a komp vezetõje köteles egy hosszú figyelmeztetõ hangjelzést is adni és azt szükség szerint megismételni. 12.02 cikk — Utas- és jármûszállítás kompon 1. Utas csak a jármûvek és az állatok behajtása után szállhat a kompra. A kompról jármûvekkel kihajtani és állatokat kivezetni — a komp vezetõje által meghatározott sorrendben — az utasok kiszállása után szabad. 2. A szállított jármû utasa — a 3. pontban említett kivétellel — köteles a kompra történõ behajtás elõtt a jármûbõl kiszállni. Az átkelés alatt utas a jármûben nem tartózkodhat. 3. Az átkelés alatt a szállított jármûvön — mint utas — tartózkodhat: a) a beteg, az orvos, az ápoló vagy kísérõ, ha azt az orvos szükségesnek tartja vagy a kíséret szükségessége orvosi bizonyítvánnyal igazolt, b) a fegyveres õr kíséretével szállított fogva tartott személy. A kísérõ fegyveres õrnek a szállított jármû mellett kell tartózkodnia. 4. A kompra behajtás után a szállított gépjármû motorját le kell állítani. Ha a gépjármû vezetõje a jármûvön tartózkodik, annak ajtaját nyitva kell tartania. 5. A fogatolt jármû hajtójának az átkelés alatt az állatok elõtt kell tartózkodnia. 6. A szállított jármû megfelelõ rögzítésérõl a komp vezetõje köteles intézkedni. A komp csak a jármûvek rögzítése (befékezése, szükség esetén kiékelése) után indulhat el. 7. A komp vezetõje köteles gondoskodni — a személyek, jármûvek, állatok és áru egyenletes elosztásáról, — az utasok be- és kiszállásának és a jármûvek, valamint az állatok közlekedésének zavartalanságáról, továbbá — a szállított jármû engedélyezett tengelynyomásának betartásáról. 13. Fejezet HAJÓHÍD, ÁTHALADÁS ZSILIPEN 13.01 cikk — Hajóhíd 1. Hajóhíd létesítéséhez az illetékes hajózási hatóság engedélye szükséges. 2. A hajóhíd üzemben tartója a hidat naponta két ízben köteles kinyitni. A hajózási hatóság a forgalom igényeinek megfelelõen ettõl eltérõen is rendelkezhet. 13.02 cikk — Áthaladás zsilipen 1. A hajó zsilipelés elõtt, illetve után akkor tartózkodhat a zsilip területén, ha ez hajózásbiztonsági okból szükséges és/vagy erre a zsilipszemélyzet engedélyt adott. 2. Személyhajót, sport- és kedvtelési célú kishajót és csónakot gyúlékony vagy más veszélyes anyagot szállító hajóval együtt zsilipelni tilos. A robbanóanyagot szállító hajó vezetõje zsilipelés elõtt a zsilip személyzetét a rakomány jellegérõl tájékoztatni köteles. 3. Ha a zsilip személyzete eltérõen nem rendelkezik, kishajó és csónak csak a nagyhajó után hajózhat be, illetve ki. 4. A kikötés és áthajózás rendjét a zsilip üzemben tartójának a hajózási hatóság jóváhagyásával kiadott szabályzata tartalmazza. 14. Fejezet KORLÁTOZOTT LÁTÁSI VISZONYOK, HAJÓZÁS RADARRAL 14.01 cikk — Közlekedés és veszteglés korlátozott látási viszonyok között tavon 1. Ha radarral közlekedõ vízijármû a radarképernyõn olyan hajót észlel, amelynek helyzete és/vagy mozgása veszélyt idézhet elõ, illetve ha olyan vízterülethez közeledik, amelyen radarral még nem észlelhetõ hajó tartózkodhat — a magányos hajó — egy hosszú hangot, — a karaván, illetve mellévett alakzat — két hosszú hangot, — a komp — egy hosszú és négy rövid hangot köteles adni, amelyet olyan gyakran kell megismételnie, ahogy az szükséges. Köteles továbbá rádiótelefonján a hajózás biztonságát szolgáló adatokat közölni, sebességét csökkenteni, szükség esetén megállni. 2. A komp a 1. pontban meghatározott hangjelzést észlelve köteles egy hosszú és négy rövid hangot adni, majd rádiótelefonján közölni haladása és kitérése irányát. 3. Ha a 6.33 cikk 1—3. pontban foglaltaknak megfelelõen a radar nélkül közlekedõ hajó az 1. pontban elõírt hangjelzést észleli, köteles a 6.33 cikk 5. pontjában foglaltakat megtartani. 4. A radar nélkül közlekedõ komp a) menetben legfeljebb 1 perces idõközönként, valamint b) az 1. pontban meghatározott hangjelzéseket észlelve köteles két hosszú és négy rövid hangot adni. A b) pont szerinti esetben rádiótelefonján közölnie kell haladása irányát. 5. A hajó vezetõje köteles a rádiótelefonján vett közleményt visszaigazolni, megadva saját adatait, valamint az elhaladásra javasolt oldalt. 6. Karaván és mellévett alakzat esetében az 1. és az 5. pontban foglaltak arra a hajóra vonatkoznak, amelyen azok vezetõje tartózkodik. 7. A kikötõ és — az illetékes hatóság által kijelölt — veszteglõhely területén kívül veszteglõ hajó, ha más hajó vagy komp hangjelzését észleli, percenként egy harangkongatást köteles adni. Ha a jelzés leadására nem áll rendelkezésre harang (pl. a kishajón), a Szabályzatban foglalt jelzésekkel össze nem téveszthetõ módon, más alkalmas eszközzel kell a harangkongatást pótló jelzést adni. 14.02 cikk — Radarhajózás tavon Tavon közlekedõ nagyhajón a 6.32 cikk 1. a)—b) pontjában megjelölt berendezések mellett kiegyenlített (kompenzált) és üzemképes hajótájolónak is kell lennie. 15. Fejezet KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK, EGYÉB RENDELKEZÉSEK 15.01 cikk — Riadóterv Ha a hajószemélyzet létszáma ötnél több, a hajó vezetõje köteles a személyzet feladatait tûz, lékesedés és vízbõlmentés esetére riadótervben szabályozni. A riadótervet — ismertetni kell a személyzettel, — a hajón jól látható helyen ki kell függeszteni, — a személyzet változásakor, de havonta legalább egyszer gyakoroltatni kell. A hajó vezetõje a riadóterv gyakorlásának tényét köteles a hajónaplóba bejegyezni. 15.02 cikk — Tutaj közlekedése, faúsztatás 1. A Dunán tilos a tutajközlekedés és a faúsztatás. 2. A tutajon megfelelõ méretû táblán fel kell tüntetni a tulajdonos vagy a feladó nevét, címét és azt úgy kell elhelyezni, hogy az mindkét partról olvasható legyen. 3. Az ereszkedõ tutajok között legalább 300 m távolságot kell tartani. 4. Tutajt személyszállításra használni tilos. 5. Fát úsztatni az illetékes hajózási hatóság engedélyével szabad. Az úsztatás szabályait határvízen a 13. Melléklet tartalmazza. 15.03 cikk — Csónak és vízi sporteszköz biztonsági követelményei 21 1. A csónak – a 2002. június 30. napján már üzemben tartott, nyilvántartásba vételre nem kötelezett csónak kivételével – építésére, felszerelésére és biztonsági elõírásaira vonatkozó rendelkezéseket a kedvtelési célú vízijármûvek tervezésérõl, építésérõl és megfelelõségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 1. számú mellékletének 3.2., 3.3., 3.7. és 3.9. pontjaiban foglalt elõírások tartalmazzák. 2. A 2002. június 30. napján már üzemben tartott, nyilvántartásba vételre nem kötelezett csónak kötelezõ felszerelését a 17. számú melléklet tartalmazza. 3. A csónak vagy a vízi sporteszköz vezetõje köteles gondoskodni arról, hogy induláskor az rendelkezzen az üzemeltetéshez szükséges felszereléssel és mûszakilag megfelelõ állapotban legyen. 4. A csónakot indulás elõtt vízteleníteni kell. 15.04 cikk — A csónak és a vízi sporteszköz használata 1. Menetben levõ csónakot vagy vízi sporteszközt (fürdés céljából is) csak a vezetõ engedélyével szabad elhagyni. 2. A vízijármûvet elhagyó fürdõzõt mindaddig követni kell, amíg az nincs teljes biztonságban. 3. A menetben levõ csónakban tartózkodóknak — a csóváló evezést (védlizés), illetve csáklyázást végzõ személy kivételével — tilos állni. 4. A csónakban tartózkodó úszni nem tudó és a motoros vízi sporteszközön közlekedõ személy köteles mentõmellényt viselni. 5. A csónak vezetõje a beszállás elõtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni. Azok nyilatkozata, továbbá a Szabályzat rendelkezései alapján a mentõfelszerelés elhelyezésérõl köteles gondoskodni. 6. A sportegyesület edzõje felelõs a vezetése alá tartozó 14. életévüket be nem töltött sportolók közlekedésben tanúsított magatartásáért, továbbá a Szabályzatban elõírtak megtartásáért. 7. Csónak vagy vízi sporteszköz vezetését a Szabályzat egyéb rendelkezéseinek megtartásával csak partközelben, hajóúton kívül, kikötõben az üzemeltetõ által kijelölt részen, a motoros vízi sporteszköz vezetését kijelölt zárt pályán szabad oktatni és gyakorolni. 15.05 cikk — Vízi sportpálya; sportverseny 21 A Hajózási Szabályzat 15.03 cikke a 25/2002. (V. 18.) KöViM rendelet 2. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. 1. Az illetékes hajózási hatóság vízisí-, illetve vízi sporteszköz vagy egyéb sportpályát jelölhet ki. 2. Ha a kijelölt pálya zárt minõsítésû, a pályát bójákkal kell körülhatárolni. A bóják kihelyezésérõl és a pálya biztonságos üzemeltetésérõl az engedélyes köteles gondoskodni. A zárt pályán csak az engedélyben meghatározott vízijármûvek közlekedhetnek. 3. Motor nélküli légijármû vízrõl vontatása vízi repülõtéren vagy a hajózási hatóság által arra kijelölt vízi sportpályán végezhetõ. 4. Vízisível és vízi sporteszközzel folytatott verseny rendezésére a 9.14 cikkben, valamint a Szabályzat 12. Mellékletében foglalt rendelkezések az irányadók. 15.06 cikk — Kishajóval, csónakkal, vízi sporteszközzel vontatás, továbbá a légijármû vontatása és a légijármûvön tartózkodás szabályai 1. Kishajóval, motorcsónakkal, motoros vízi sporteszközzel kishajót, csónakot, vízi sporteszközt, vízisíelõt, légijármûvet vontatni abban az esetben szabad, ha a) a motor teljesítménye a vontatáshoz elegendõ, b) a vontatókötél a vízi/légijármûvek mûveletképességét nem gátolja, c) a vontatókötél a vontatott vízi/légijármûrõl is könnyen kioldható, illetõleg a vontatást a hajózási hatóság engedélyezte és ezt a vontató vízijármû hajólevelébe bejegyezte. A légijármû vízi vontatásra való alkalmasságát és a vízi vontatás repüléssel kapcsolatos feltételeit — a vízijármûvön rögzített bekötési (vontatási) ponttól — a légügyi hatóság határozza meg. 2. A légijármûvet, vízisít vagy más hasonló eszközt vontató vízijármû közlekedésére — a Szabályzat eltérõ rendelkezése hiányában — a motoros vízi sporteszközökre vonatkozó elõírásokat kell alkalmazni. 3. A vízen vontatott személy mentõmellényt köteles viselni. 4. A 6.35 cikk 2. pontjában meghatározott kísérõ csak a hajóvezetõ által kijelölt, 14. életévét betöltött személy lehet. A kísérõ köteles a vontatott személyt folyamatosan figyelni, a felmerülõ veszélyekre figyelmeztetni és számára a hajóvezetõ utasításait továbbítani. 5. A légijármûvön tartózkodó személy a le- és felszállásra igénybe vett víziút felett mentõmellényt köteles viselni, vagy — ha erre kiképezték — olyan ejtõernyõrendszert is használhat, amely tartalmazza az automatikusan feltöltõdõ vízi mentõeszközt. 15.07 cikk — Közlekedés fürdésre kijelölt vízterületen 1. Fürdésre — vörös-fehér függõlegesen csíkozott, henger alakú bójákkal — kijelölt vízterületen hajóval közlekedni a 2. pontban foglaltak kivételével tilos. 2. Fürdésre kijelölt vízterületen hajó akkor közlekedhet, ha a telephelye (kikötõhelye) erre a vízterületre esik, vagy ha ezen a területen engedéllyel vízi munkát végez. Ilyen esetben a hajó a legkisebb biztonságos sebességgel, a legrövidebb idõ alatt köteles a vízterületen áthaladni. 15.08 cikk — A vízi mentõszolgálatra vonatkozó szabályok 1. A vízi mentõszolgálat mentõmotorosként csak annak minõsített motoros vízijármûvet használhat. 2. 22A vízi mentõszolgálatot ellátó mentõmotoros a 16.03 és 16.05 cikkben meghatározott vízterületeken csak a rendõrség vízirendészeti feladatokat ellátó szervének, az Országos Mentõszolgálatnak vagy saját figyelõszolgálatának riasztására közlekedhet. Saját riasztás kizárólag konkrét mentési feladatra adható ki. A saját riasztásra történõ mentési feladat megkezdését haladéktalanul be kell jelenteni a rendõrség vízirendészeti feladatokat ellátó szervének, amely dönt az esemény kezelésének további módjáról. A riasztást a motornaplóba be kell jegyezni, amely útvonal-engedélyként is szolgál. Minden egyéb esetben (pl. megelõzõ tevékenység) kizárólag a rendõrség vízirendészeti feladatokat ellátó szervének felkérése, illetve engedélye alapján közlekedhetnek a vízi mentõszolgálatot ellátó motorosok. 3. A vízi mentõszolgálat mentõmotorosa megkülönböztetõ jelzésként köteles viselni: a) egy 0,4 X 0,4 m méretû fehér lobogót, amelyben a középen elhelyezett vörös kereszt szárai 0,3—0,3 m hosszúak, illetõleg 0,1 m szélesek, továbbá b) a riasztás ideje alatt — elsõbbségi jogának jelzésére — a 3.36 cikkben elõírt jelzés helyett a 3.49 cikk szerinti villogó sárga fényt. 4. 23A vízen történõ mentésben vagy megelõzõ tevékenységben, kizárólag arra kiképzett egyesületi tag, orvos, hivatásos hajós vagy tengerész képesítéssel rendelkezõ személy vehet részt. 15.09 cikk — A légijármûre és repülõtérre vonatkozó szabályok a vízen 1. Légijármû gépi hajtású vízijármûként — a kényszerhelyzetet kivéve — a vízi repülõtér területén kívül nem közlekedhet. 2. Ha a gépi hajtású légijármû — kényszerhelyzetben — a vízi repülõtéren kívüli vízterületen közlekedik, a kitérési szabályok alkalmazása szempontjából kisgéphajónak minõsül. 3. A légijármû a vízi repülõtéren kívül — a fel- és leszállást kivéve — géphajó kíséretével, vagy vontatmányban közlekedhet. 4. A vízi repülõteret a 16. Fejezetben foglalt tilalmak és korlátozások figyelembevételével a hajózási hatóság jelöli ki a más jogszabályokban elõírt engedélyek bemutatását követõen. 5. A vízi repülõteret a Szabályzat 7. Mellékletének A.1. jelzésével és radarreflektorral ellátott, sárga színû bójákkal kell körülhatárolni. A bóják kihelyezésérõl az üzemeltetõ köteles gondoskodni. 6. A kijelölt vízi repülõtér a hajózási hatóság által meghatározott feltételeknek megfelelõ és a légügyi hatóság által jóváhagyott repülõtérrend alapján, az elõírt repülési-szakmai feltételekkel üzemeltethetõ. 15.10 cikk — Sport- és kedvtelési célú vízijármû bérbeadására vonatkozó szabályok 22 A 15.08 cikk 2. pontja a 39/1999. (X.6.) KHVM rendelet 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 23 A 15.08 cikk 4. pontját a 30/1999. (X.6.) KHVM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe. 1. A bérbeadó felel vízijármûve hajózásra alkalmas állapotáért. 2. A bérbeadó vagy az általa megbízott személy köteles a bérlõ (igénybe vevõ) nyilatkozatát beszerezni arról, hogy az tud úszni, ismeri a hajózás szabályait, továbbá az azonosító adatokkal megjelölt vízijármûvet, valamint a szükséges mentõeszköz(öke)t átvette. 3. A bérbe adott vízijármûrõl, ha annak vezetése képesítéshez kötött, a bérbeadó vagy megbízottja köteles naplót vezetni. Ebbe be kell jegyezni a vízijármû nyilvántartási számát vagy azonosító jelét, az igénybevétel kezdetét és végét, valamint a bérlõ személyi adatait (név, lakcím, személyi igazolvány- vagy útlevélszám, hajózási képesítés megnevezése, száma, érvényessége). 15.11 cikk — A személyszállítás szabályai 1. Utasok be- és kiszállását a hajó vezetõje a hajózási hatóság által személyforgalomra megnyitott kikötõhelyen engedélyezheti. 2. A be- és kiszállás tilos, amíg arra a hajó vezetõje vagy megbízottja engedélyt nem ad. 3. A hajó vezetõje a hajózás biztonságát, az utasok nyugalmát vagy testi épségét veszélyeztetõ személyt az utazásból kizárhatja. 4. Utasokat szállító személyhajóval vontatni, vontatmányban haladni, tolni és mellévett alakzatban közlekedni csak a hajózási hatóság engedélyével szabad. 5. Veszélyes árut utasokkal, illetve a személyzeten kívüli más személyekkel együtt szállítani tilos. 16. Fejezet A VÍZIKÖZLEKEDÉS KORLÁTOZÁSA EGYES VÍZTERÜLETEKEN 16.01 cikk — Közlekedés határvízen 1. Határvízen a vízijármû külön hatósági engedély nélkül közlekedhet, amennyiben ezt nemzetközi egyezmény 24vagy a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter — a belügyminiszterrel egyetértésben — nem korlátozza. 2. A vízijármû határvízi közlekedésének rendjét a Szabályzat 13. Melléklete tartalmazza. 16.02 cikk — A vízi sporteszköz használatára vonatkozó korlátozások 24 Például — az 1964. évi 18. tvr. a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Népköztársaság Kormánya között a magyar—román államhatár rendje és határkérdésekben együttmûködés tárgyában Budapesten, 1963. évi június hó 13-án aláírt szerzõdés kihirdetésérõl; — az 1978. évi 14. tvr. a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között Belgrádban, 1975. évi június hó 11. napján aláírt, a Dráva folyón történõ hajózásról szóló egyezmény kihirdetésérõl. 1. A Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenõen tilos minden vízi sporteszköz használata: a) a határvízen és a Duna fõágán (kivéve a kijelölt vízterületet, amelyet fürdést tiltó táblával is meg kell jelölni), b) a Szentendrei-Dunaágban (kivéve a kijelölt pályák területét), c) ott ahol ezt a Szabályzat 7. Mellékletében meghatározott A.14. jelû tábla jelzi, d) a kijelölt veszteglõhelyen, e) a fürdésre kijelölt vízterületen (kivéve az elindulást és kikötést). 2. Vízi sporteszköz az alábbi vízterületeken más úszó létesítmény zavarása nélkül, biztonságos sebességgel a legrövidebb idõ alatt köteles áthaladni: a) hajóútszûkületben, b) kikötõben és zsilipben, továbbá azok bejárata elõtti 200 m-es vízterületen, c) hídnyílásban. 3. A Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenõen tilos a vitorlás vízi sporteszköz használata: a) ott, ahol ezt a Szabályzat 7. Mellékletében meghatározott A.17. jelû tábla jelzi, b) hajóútszûkületben, c) zsilipben, továbbá annak 200 m-es körzetében, d) a Tiszán (kivéve a mellékágakat, a víztározókat, valamint a kijelölt pályák területét); a Tiszalöki víztározón a Keleti-fõcsatorna és a Kiskörei víztározón a Jászsági-fõcsatorna torkolata alatt, e) a Balatonon a parttól 1500 m-nél távolabb esõ vízterületen. 16.03 cikk — Kishajó, csónak, vízi sporteszköz közlekedése a Balatonon, a Velencei és a Fertõ-tavon 1. A Balatonon, a Velencei- és a Fertõ-tavon belsõégésû motorral hajtott kishajót, csónakot és vízi sporteszközt üzemeltetni tilos. 2. Az 1. pontban foglalt tilalom nem terjed ki a környezetvédelmi elõírásoknak megfelelõ: a) 259.01 cikk n) pontjában meghatározott szolgálati célú vízi jármûre; b) belvízi nagyhajó kisgéphajójára vagy motorcsónakjára a rendkívüli eseménynél; c) segédmotorral is felszerelt vitorlás kishajóra és csónakra ca) a kikötõben és annak 300 m-es körzetében, cb) a Tihanyrév—Szántód között közlekedõ komp útvonalán és a mellette húzódó 300— 300 m széles vízterületen, cc) sürgõs orvosi ellátás, mentés, segítségnyújtás és baleset esetén, továbbá cd) viharjelzésnél — teljes szélcsend esetén — a legközelebbi kikötõbe behajózásig, illetõleg a Központi Közlekedési Felügyelet (KKF) 26által kiadott üzemeltetési engedély alapján: 25 A 16.03 cikk 2. pontjának a), d)-e) és h) pontja a 30/1999. (X. 6.)KHVM rendelet 1.§ ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. 26 A 46/1999.(XII.28.) KHVM rendelet 14.§-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg. d) a tavon kikötõhellyel rendelkezõ vitorlás sportegyesület tulajdonában levõ kísérõmotorosra, ha az oktatáson, edzésen vagy versenyen részt vevõ ,,B'' osztályú vitorlás kishajót, vitorlás csónakot vagy vízi sporteszközt kísér, illetve a hatóságilag engedélyezett rendezvény idõtartamán belül, rendezõi feladatot lát el. ,,A'' osztályú vitorlás kishajó kísérésére kísérõmotorost nem lehet használni. 10 kísért egységre 1 db kísérõmotorost lehet beállítani; e) a kikötõ üzemeltetõjének 1 db kisgéphajójára, kikötõ üzemeltetési feladatok ellátására a kikötõben és annak 300 m-es körzetében; f) a tógazdálkodással összefüggõ feladatot végzõ termelési célú kisgéphajóra és motorcsónakra; g) bejegyzett vízimentõ egyesület útvonalengedéllyel közlekedõ vízi mentõszolgálatot végzõ mentõmotorosára; h) közérdekû feladatot végzõ kisgéphajóra vagy motorcsónakra. A 16.03 cikk alkalmazása tekintetében közérdekû feladatnak minõsül: ha) a közforgalmú személyszállítás, hb) a hivatásos hajósképzés [a 2/1995. (II. 24.) KHVM rendelet 1. számú melléklete szerint] 3. Az üzemeltetési engedéllyel rendelkezõ vízijármû motorhasználatáról — a a Központi Közlekedési Felügyelet (KKF) 27által kiadott és hitelesített — motornaplót kell vezetni. Ebben fel kell tüntetni a motorhasználat kezdetét és végét, továbbá annak célját. A motornaplót az illetékes hatóságok felszólítására be kell mutatni. 4. Csónak a parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen közlekedhet. Ez a tilalom nem vonatkozik a nagyhajó tartozékát képezõ munkát végzõ, valamint az engedélyezett vízirendezvényen, oktatáson, edzésen, versenyen résztvevõ csónakra. 16.04 cikk — Viharjelzéssel kapcsolatos korlátozások a Balatonon és a Velencei tavon 1. A viharjelzõ szolgálat a május 1-je és szeptember 30-a közötti idõben a) a vihar közeledését percenként 30-szor felvillanó sárga színû fényjelzéssel (I. fokú viharjelzés) jelzi, ilyenkor a Szabályzat 9.01 cikk f) és i) pontjában meghatározott vízijármûvek csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhetnek; b) 28a vihar rövid idõn belüli bekövetkezését percenként 60-szor felvillanó sárga színû fényjelzéssel (II. fokú viharjelzés) jelzi, ilyenkor a tõkesúllyal nem rendelkezõ vitorlás kishajóval, továbbá az a) pont szerinti vízijármûvel közlekedni tilos. 2. A szervezett oktatás, edzés és verseny sportegyesületi igazolvánnyal rendelkezõ résztvevõi — az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott biztonsági és egyéb feltételek mellett — mentesek az 1. pontban foglalt korlátozások alól. 16.05 cikk — Közlekedési korlátozások folyón és csatornán 27 A 46/1999.(XII.28.) KHVM rendelet 14.§-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg. 28 A Hajózási Szabályzat 16.04 cikke 1. pontjának b) alpontja a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 7. § (3) bekezdésének f) pontjával megállapított szöveg. 1. A Ráckevei (Soroksári) Dunán 10 kW-nál nagyobb teljesítményû belsõégésû motorral hajtott kisgéphajóval és motoros vízi sporteszközzel közlekedni tilos. Ez a tilalom nem terjed ki a szolgálati célú kisgéphajóra, továbbá a Központi Közlekedési Felügyelet (KKF) 29által kiadott üzemeltetési engedélyben meghatározott tevékenységét végzõ kísérõmotorosra, (riasztásra közlekedõ) mentõmotorosra és az ipari-mezõgazdasági termelés céljából üzemeltetett kisgéphajóra. 2. A Ráckevei (Soroksári) Dunán a 21 és 06 óra között tilos a belsõégésû motorral hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz használata. 3. Az 1—2. pontban foglalt tilalom alá nem esõ vízijármû — a 9.01 cikk j) és n) pontja szerinti kivétellel — csak a kijelölt hajóúton és legfeljebb a parthoz viszonyított 20 km/h sebességgel közlekedhet. A kikötõhely legfeljebb a parthoz viszonyított 5 km/h sebességgel és a partra merõleges irányban hagyható el, illetve közelíthetõ meg. 4. A Keleti-fõcsatornában a hajó — a szolgálati célú vízijármû kivételével — legfeljebb a parthoz viszonyított 13 km/h sebességgel közlekedhet. 17. Fejezet A VESZTEGLÉS SZABÁLYAI 17.01 cikk — A hajó felügyelete Gépi hajtású hajót felügyelet nélkül hagyni csak úgy szabad, hogy azt illetéktelen személy üzembe ne helyezhesse. 17.02 cikk — Veszteglés a hajóúton kívül Azt a hajót, amely az arra kijelölt helyen van kikötve, illetõleg lekötve, hajóúton kívül veszteglõnek kell tekinteni. 17.03 cikk — Õr- és ügyeleti szolgálat 1. A hajóúton kívül veszteglõ hajón õrszolgálatot kell tartani, ha a) azon utas, illetve a személyzethez nem tartozó más személy is tartózkodik, b) az a Szabályzat 10. Mellékletében felsorolt robbanó- vagy radioaktív anyagot szállít, c) a helyi körülmények ezt indokolják (pl. jégzajlás, árvíz, lékesedés, tûzveszély). 2. Hajóúton kívül veszteglõ géphajón és úszó munkagépen — az 1. pontban meghatározott eseteken kívül — ügyeleti szolgálatot kell tartani. 3. A hajóúton kívül, egymás mellett veszteglõ hajók õr- vagy ügyeleti szolgálata összevontan is ellátható. 4. Medencés kikötõben a hajó a kikötõõrség felügyelete alá helyezhetõ. 5. Ha a veszteglõ hajón nem kell õr- vagy ügyeleti szolgálatot tartani, azt olyan személynek kell felügyelnie, aki képes a 7.01 cikk 3. pontjában foglaltak megtartását 29 A 46/1999.(XII.28.) KHVM rendelet 14.§-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg. ellenõrizni, a hiányosságokat megszüntetni és a Szabályzatban elõírt jelzéseket kihelyezni. 1. Melléklet A hajók lajstromozási helye szerinti országok betûjele(i) A) A Duna menti államok hajói: Bolgár Köztársaság BG Horvát Köztársaság * Jugoszláv Szövetségi Köztársaság YU Magyar Köztársaság HU Moldovai Köztársaság * Németországi Szövetségi Köztársaság D Osztrák Köztársaság A Románia R Szlovák Köztársaság SK Ukrajna * B) Egyes európai államok hajói: Belga Királyság B Cseh Köztársaság CS Finn Köztársaság FI Francia Köztársaság F Holland Királyság N Lengyel Köztársaság PL Luxemburgi Nagyhercegség L Norvég Királyság NO Olasz Köztársaság I Oroszországi Föderáció * Portugál Köztársaság P Svájci Államszövetség CH Svéd Királyság SE Szlovén Köztársaság * * A hajók lajstromozási helye szerinti ország betûjele még nem ismert. 2. Melléklet Belvízi hajók merülési jelei és mércéi 1. Fogalommeghatározások a) legnagyobb merülés síkja a legnagyobb megengedett merüléshez tartozó vízvonalsík; b) szabadoldal — a legnagyobb merülés síkja és a fedélzet felsõ élének legalacsonyabb pontja, vagy — fedélzet hiányában — a folytonos oldallemezelés felsõ élének legalacsonyabb pontja között függõlegesen mért távolság; c) biztonsági távolság — a legnagyobb merülés síkja és — a kidobó-, illetve ívónyílásokat figyelmen kívül hagyva — azon legalacsonyabb pont között függõlegesen mért távolság, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni; d) hajózási zóna — a hajóút osztályozása az 5%-os valószínûségû legnagyobb mértékadó hullámmagasság alapján, a belvízi hajó felszerelése, berendezései, továbbá a szabadoldala és biztonsági távolsága meghatározásához. A hullámmagasság az egyes zónákban legfeljebb a következõ: — 1 zóna — 2,0 m, — 2 zóna — 1,2 m, — 3 zóna — 0,6 m. A mértékadó hullámmagasság a hullámhegy és hullámvölgy között mért, azon legnagyobb magasságok számtani középértéke, amelyek száma rövid idejû megfigyelés esetén a teljes hullámszám legalább 10%-a. 2. Legkisebb szabadoldal, biztonsági távolság és a legnagyobb merülés síkja 2.1 A hajó legkisebb szabadoldal-magasságát és biztonsági távolságát az illetékes hatóság a hajózási zóna és a hajó típusának függvényében állapítja meg. 30 2.2 A legnagyobb merülés síkját a legkisebb szabadoldalra és a biztonsági távolságra vonatkozó követelmények figyelembevételével kell megállapítani, azonban biztonsági okokból (pl. a hajótest szilárdsága, a hajó stabilitása) az illetékes hatóság a legnagyobb merülés síkját alacsonyabban is megállapíthatja. 3. A legnagyobb merülés jelölése 3.1 Minden hajón — a kishajó kivételével — jól láthatóan és letörölhetetlenül kell jelölni a legnagyobb merülést, amelyet az illetékes hatóság felügyelete alatt a fõbordasíkban mindkét oldalra fel kell vinni. 3.2 A merülési jel középen vízszintes merülésvonallal metszett körgyûrû, és szükség szerint, ha a hajó rendeltetésszerûen különbözõ hajózási zónákban közlekedik, kiegészítõ merülésvonal(ak)ból áll. A körgyûrû középpontjának a fõbordasíkban kell lennie. A merülésvonal annak a körgyûrût metszõ vízszintes vonalnak az alsó éle, amely a körgyûrû középpontján halad. A kiegészítõ merülésvonal alsó éle a megfelelõ hajózási zónára meghatározott szabadoldalnak felel meg. A kiegészítõ merülésvonal(ak)at a fõ merülésvonallal függõleges vonallal összekötve a körgyûrû közepétõl nézve az orr felé kell felvinni. A 2. és 3. vagy csak a 3. hajózási zónában közlekedõ hajóra a körgyûrû felvitele nem kötelezõ. 30 Lásd: Belvízi hajók mûszaki felügyeleti elõírásai. 3.3 A merülési jelnél a körgyûrû és a vonalak szélessége 0,03 m, a körgyûrû külsõ átmérõje 0,2 m. A körgyûrût metszõ vízszintes vonal hossza 0,3 m, a kiegészítõ merülésvonal hossza 0,15 m. A zónát jelölõ szám mérete 0,06 ö 0,04 m (1. ábra). A szabadoldal kijelölésére illetékes hatóság feltüntetheti jelzését a hajótesten. A merülési jel és a köbözési jel összevonható. Ebben az esetben a körgyûrût metszõ merülésvonal — illetve körgyûrû nélküli több merülésvonalnál a legfelsõ vonal — szélessége 0,04 m. 4. Merülési mércék 4.1. Azt a hajót, amelynek merülése eléri az 1 m-t, mindkét oldalán hátul legalább egy merülési mércével kell ellátni. A hajó kiegészítõ merülési mércékkel is ellátható. A mércék helyét, számát és kialakítását az illetékes hatóság a hajózási zónának, a hajó típusának, hosszának, merülésének és úszáshelyzetének (trimm) megfelelõen állapítja meg. 4.2. A merülési mércéket az üres hajó merülésvonala alatt 0—0,3 m magasságban és a legnagyobb merülés felett 0,1—0,3 m magasságban, legalább deciméterenként, beosztással kell ellátni. A mércék beosztását jól látható színû vonalakkal vagy számokkal (vonalak nélkül) lehet jelölni. A nullapont a mérce feletti fenékszint, illetve rúdgerinces hajónál a gerinc mérce melletti legalacsonyabb pontja. A merülési mérce beosztását az illetékes hatóság felügyelete alatt be kell pontozni vagy vésni. 4.3. Ha a hajót a fentiek szerinti elõírásoknak megfelelõ köbözési mércével látták el, a köbözési mérce helyettesítheti a merülési mércét. 1. ábra A merülési jel vázlata: A hajózási zónáknak megfelelõ merülési jelek ábrázolása: 31 3. Melléklet A hajók látható jelzései Az ábrák a Magyar Közlöny 1993. évi 133. számában találhatók 1. Általános rendelkezések 1.1 A következõ ábrák a Szabályzat 3. Fejezetben foglalt jelzésekre vonatkoznak, kivéve az illetékes hatóságok által meghatározott esetekben elõírt vagy engedélyezett jelzéseket. 31 Ld. 1993. MK 133.szám 7678. oldal. 1.2 Az ábrák tájékoztató jellegûek; vitás esetben csak a Szabályzat szövegét lehet figyelembe venni. A kiegészítõ jelzések — önálló jelentésû, vagy — ha szükséges valamely alapjelzéssel egyidejûleg alkalmazott jelzések lehetnek. 1.3 A tolt karaván, amelynek legnagyobb méretei nem haladják meg a 110 X 12 m-t, valamint azt a mellévett alakzatot, amelynek legnagyobb méretei nem haladják meg a 110 X 23 m-t, magányos géphajónak kell tekinteni (3.01 cikk, 3. pont). 1.4 Eltérõ rendelkezés hiányában a következõ fogalmak jelentése azonos a 3.01 cikk 5. pontjában foglaltakkal: 1.4.1 árbocfény — 225° látószögû, folyamatosan világító erõs fehér fény, amely a hajó orra felõl nézve, a középsíkra merõleges síktól hátrafelé 22° 30'-ig látható; 1.4.2 oldalfények — a jobb oldalon egy közepesen erõs zöld fény és bal oldalon egy közepesen erõs vörös fény, amelyek folyamatosan világítók és 112° 30'-es látószögûek, a hajó orra felõl nézve a középsíkra merõleges síktól hátrafelé 22° 30'-ig láthatók; 1.4.3 farfény — 135° látószögû, folyamatosan világító közepesen erõs vagy szokásos fehér fény, amely a hajó fara felõl nézve mindkét oldal felé 67° 30'-ig látható; 1.4.4 minden oldalról látható fény — folyamatosan világító 360°-os látószögû fény. 1.5 Magyarázatok az ábrákhoz: A szemlélõ számára nem látható fények, közepén ponttal jelölve Minden oldalról látható folyamatos fény A látóhatár korlátozott ívén látható folyamatos fény Villogó fény zükség szerint vagy nem kötelezõen alkalmazott fény Lobogó vagy tábla Lengõ Gömb Henger Kúp Kettõs kúp Radarreflektor 2. Jelzések menetben 2.1 Menetben levõ magányos géphajó 2.1.1 (3.08 cikk 1. pont): Árbocfény, oldalfények, farfény. Nincs kiegészítõ jelzés. 2.1.2 (3.08 cikk 2. pont): Az elsõ árbocfény mögött elhelyezett második árbocfény. Nincs kiegészítõ jelzés. 2.1.3 Ideiglenesen kisegítõ géphajó után haladó magányos géphajó (3.08. cikk 3. pont): Árbocfény, oldalfények, farfény és szükség esetén a hajó farrészén elhelyezett második árbocfény. Nincs kiegészítõ jelzés. 2.2 Vontatott karaván 2.2.1 Csak a vontatott karaván élén haladó géphajó (3.09 cikk 1. pont): Két, egymás felett elhelyezett árbocfény, oldalfények, sárga farfény a fehér helyett. 2.2.2 Csak a vontatott karaván élén haladó géphajó (3.29 cikk 1. pont): Sárga henger, két-két (fekete és fehér) sávval a felsõ és alsó részén úgy, hogy a fehér sáv legyen a henger szélén. 2.2.3 A karaván élén haladó géphajó (3.09 cikk 2. pont): Három, egymás felett elhelyezett árbocfény, oldalfények, sárga farfény a fehér helyett. 2.2.4 A karaván élén haladó géphajó (3.29 cikk 2. pont): Sárga henger, két-két (fekete és fehér) sávval a felsõ és alsó részén úgy, hogy a fehér sáv legyen a henger szélén. 2.2.5 A karaván végén haladó vontatott hajó vagy hajók (3.09 cikk 3. pont): Fehér farfény Nincs kiegészítõ jelzés. vagy fehér farfények a karaván szélsõ hajóin. Nincs kiegészítõ jelzés. 2.3 Tolt karaván 2.3.1 (3.10 cikk 1. pont): Egyenlõ oldalú háromszög alakban elhelyezett három árbocfény, oldalfények, három farfény a tolóhajón. Nincs kiegészítõ jelzés. 2.4 Mellévett alakzat 2.4.1 (3.11. cikk 1. pont): Árbocfény és farfény a géphajókon és az alakzat külsõ oldalain oldalfények. Nincs kiegészítõ jelzés. 2.4.2 Egy vagy több kisegítõ géphajó után haladó mellévett alakzat (3.11 cikk 2. pont): Árbocfény és farfény a géphajókon és az alakzat külsõ oldalain, oldalfények. Nincs kiegészítõ jelzés. 2.5 Vitorlás hajó 2.5.1 (3.12 cikk 1—2. pont): Oldalfények, amelyek közepesen erõs fények helyett szokásos fények lehetnek, farfény, és szükség esetén két, egymás felett elhelyezett szokásos vagy közepesen erõs, minden oldalról látható fény, melyek közül a felsõ vörös, az alsó zöld fény. Nincs kiegészítõ jelzés. 2.6 Kishajó 2.6.1 Kisgéphajó (3.13 cikk 1 pont): Árbocfény, amely erõs helyett közepesen erõs fény; oldalfények, amelyek közepesen erõs fények helyett szokásos fények; farfény, vagy Nincs kiegészítõ jelzés. árbocfény, amely erõs fény helyett közepesen erõs; oldalfények, amelyek közepesen erõs fények helyett szokásosak, amelyeket egymás mellett, vagy közös lámpatestben a hajó orrán, vagy annak közelében kell elhelyezni, Nincs kiegészítõ jelzés. vagy minden oldalról látható, közepesen erõs fehér fény, oldalfények, Nincs kiegészítõ jelzés. vagy ha a kisgéphajó hosszúsága kevesebb 7 m-nél (3.13 cikk 2. pont): Minden oldalról látható szokásos fehér fény. Nincs kiegészítõ jelzés. 2.6.2 Vontatott, vagy mellévett alakzatban haladó kishajók (3.13 cikk 4. pont): Minden oldalról látható szokásos fehér fény. Nincs kiegészítõ jelzés. 2.6.3 Vitorlás kishajó (3.13 cikk 5. pont): Oldalfények, amelyek közepesen erõs helyett szokásos fények lehetnek a hajó orrán vagy annak közelében egymás mellett, vagy közös lámpatestben elhelyezve; farfény, Nincs kiegészítõ jelzés. vagy oldalfények, amelyek közepesen erõs helyett szokásos fények lehetnek és farfény egyetlen lámpatestben egyesítve, az árboccsúcson vagy az árboc felsõ részén elhelyezve, Nincs kiegészítõ jelzés. vagy ha a kishajó hosszúsága 7 m-nél kevesebb: Minden oldalról látható szokásos fehér fény és más hajók közeledésekor — második szokásos fehér fény. Nincs kiegészítõ jelzés. 2.6.4 Magányosan haladó kishajó, amely nem tekinthetõ kisgéphajónak vagy vitorlás kishajónak (3.13 cikk 6. pont): Minden oldalról látható szokásos fehér fény. Nincs kiegészítõ jelzés. 2.6.5 Vitorlával haladó saját gépi hajtó berendezését is használó kishajó (3.13 cikk 1. pont): A 2.6.1 pontban megadott jelzések egyike. Erõs helyett közepesen erõs árbocfény; oldalfények, amelyek közepesen erõs helyett szokásos fények lehetnek a hajó orrán vagy annak közelében egymás mellett vagy közös lámpatestben elhelyezve; farfény. 2.6.6 Vitorlával haladó saját gépi hajtó berendezését is használó kishajó (3.30 cikk): Csúcsával lefelé álló fekete kúp. 2.7 12 fõnél nagyobb engedélyezett utaslétszámú kishajó Nincs kiegészítõ jelzés. 2.7.2 (3.31 cikk): Sárga kettõs kúp. 2.8 Veszélyes áru szállítását végzõ hajó 2.8.1 A 9. Melléklet szerinti gyúlékony anyagot szállító magányos vagy vontatott hajó (3.14 cikk 1. pont), kiegészítõ jelzés: Szokásos kék fény. 2.8.2 A 9. Melléklet szerinti gyúlékony anyagot szállító magányos vagy vontatott hajó (3.32 cikk 1. pont), kiegészítõ jelzés: Csúcsával lefelé álló kék kúp. 2.8.3 A 10. Melléklet szerinti robbanóanyagot szállító magányos vagy vontatott hajó (3.15 cikk 3. pont), kiegészítõ jelzés: A gépnélküli hajókon a farrészen szokásos vörös fény. 2.8.4 A 10. Melléklet szerinti robbanóanyagot szállító magányos vagy vontatott hajó (3.33 cikk 1. pont), kiegészítõ jelzés: Csúcsával lefelé álló vörös kúp. A 3.09 cikkben említett jelzést viselõ magányos géphajókon kiegészítésként egy közepesen erõs vörös fényt kell elhelyezni a farrészen. Csúcsával lefelé álló vörös kúp. 2.8.5 A 9. Melléklet szerinti gyúlékony anyagot szállító hajót tartalmazó vontatott karaván (3.14 cikk 2. pont), kiegészítõ jelzés: A szokásos kék fényt csak az ilyen hajókat tartalmazó karaván utolsó sorában levõ gyúlékony anyagot szállító hajók közül a két szélsõ hajó köteles viselni. 2.8.6 A 9. Melléklet szerinti gyúlékony anyagot szállító hajót tartalmazó vontatott karaván (3.32 cikk 2. pont), kiegészítõ jelzés: A csúcsával lefelé álló kék kúpot csak az ilyen hajókat tartalmazó karaván utolsó sorában levõ gyúlékony anyagot szállító hajók közül a két szélsõ hajó köteles viselni. A kék fényt csak a karavánban levõ utolsó gyúlékony anyagot szállító hajó(k) köteles(ek) viselni. A csúcsával lefelé álló kék kúpot csak a karavánban levõ utolsó gyúlékony anyagot szállító hajó(k) köteles(ek) viselni. 2.8.7 A 10. Melléklet szerinti robbanóanyagot szállító hajót tartalmazó vontatott karaván (3.15 cikk 2. pont), kiegészítõ jelzés: A szokásos vörös fényt csak az ilyen hajókat tartalmazó karaván utolsó sorában levõ robbanóanyagot szállító hajók közül a két szélsõ hajó köteles viselni. 2.8.8 A 10. Mellékletben említett robbanóanyagot szállító hajót tartalmazó vontatott karaván (3.33 cikk 2. pont), kiegészítõ jelzés: A csúcsával lefelé álló vörös kúpot csak az ilyen hajókat tartalmazó karaván utolsó sorában levõ robbanóanyagot szállító hajók közül a két szélsõ hajó köteles viselni. A szokásos vörös fényt csak a karavánban levõ utolsó robbanóanyagot szállító hajó(k) köteles(ek) viselni. A csúcsával lefelé álló vörös kúpot csak a karavánban levõ utolsó robbanóanyagot szállító hajó(k) köteles(ek) viselni. 2.8.9 A 9. Melléklet szerinti gyúlékony anyagot szállító vontatott karaván élén haladó géphajó (3.14 cikk 3. pont): Szokásos kék fény, mely a horizont azonos ívén látható, mint a 3.09 cikk 1. pontjában elõírt árbocfény és mely az ezen fények közül a legalsó alatt kb. 1 m-re és lehetõleg az oldalfények felett 1 m-re helyezkedik el. 2.8.10 A 9. Melléklet szerinti gyúlékony anyagot szállító vontatott karaván élén haladó géphajó (3.32 cikk 2. pont): Csúcsával lefelé álló kék kúp és a 3.29 cikk 1. pontjában elõírt henger. 2.8.11 A 9. Melléklet szerinti gyúlékony anyagot szállító karaván elõtt haladó kisegítõ géphajó (3.14 cikk 4. pont): Szokásos kék fény, amely a horizont azonos ívén látható, mint a 3.09. cikk 2. pontjában elõírt árbocfény, és amely fények közül a legalsó alatt kb. 1 m-re és lehetõleg az oldalfények felett 1 m-re helyezkedik el. 2.8.12 A 9. Melléklet szerinti gyúlékony anyagot szállító karaván elõtt haladó kisegítõ géphajó (3.32 cikk 2. pont): Csúcsával lefelé álló kék kúp és a 3.29 cikk 1. pontjában elõírt henger. 2.8.13 A 10. Melléklet szerinti robbanóanyagot szállító karaván elõtt haladó géphajó (3.15 cikk 2. pont): Közepesen erõs vörös fény, amely a horizont azonos ívén látható, mint a 3.09 cikk 1. pontjában elõírt árbocfény és amely e fények közül a legalsó alatt kb. 1 m-re és lehetõleg az oldalfények felett 1 m-re helyezkedik el. 2.8.14 A 10. Melléklet szerinti robbanóanyagot szállító karaván elõtt haladó géphajó (3.33 cikk 2. pont): Csúcsával lefelé álló vörös kúp és a 3.29 cikk 1. pontjában elõírt henger. 2.8.15 A 10. Melléklet szerinti robbanóanyagot szállító karaván elõtt haladó kisegítõ géphajó (3.15 cikk 4. pont): Közepesen erõs vörös fény, amely a horizont azonos ívén látható, mint a 3.09 cikk 2. pontjában elõírt árbocfények és amely fények közül a legalsó alatt kb. 1 m-re és lehetõleg az oldalfények felett 1 m távolságra helyezkedik el. 2.8.16 A 10. Melléklet szerinti robbanóanyagot szállító karaván elõtt haladó kisegítõ géphajó (3.33 cikk 2. pont): Csúcsával lefelé álló vörös kúp és a 3.29 cikk 1. pontjában elõírt henger. 2.8.17 A 9. Melléklet szerinti gyúlékony anyagot szállító tolt karaván (3.14 cikk 3. pont): A tolóhajó a 3.10 cikk 1. c) pontjában elõírt fényeken kívül köteles a farrészén egy-egy szokásos kék fényt viselni, a 3.10 cikk 1. a) pontjában elõírt fényeket viselõ hajó pedig ezen kívül köteles egy szokásos kék fényt viselni, mely a horizont azonos ívén látható, mint az árbocfények. 2.8.18 A 9. Melléklet szerinti gyúlékony anyagot szállító tolt karaván (3.32 cikk 3. pont): A csúcsával lefelé álló kék kúp a tolóhajón és csúcsával lefelé álló kék kúp a karaván orr részén. 2.8.19 A 10. Melléklet szerinti robbanóanyagot szállító tolt karaván (3.15 cikk 3. pont): A tolóhajó a 3.10 cikk 1. c) pontjában elõírt fényeken kívül a farrészen köteles egy közepesen erõs vörös fényt viselni a 3.10 cikk 1. a) pontjában említett fényeket viselõ hajó pedig ezeken kívül köteles egy közepesen erõs vörös fényt is viselni, amely a horizont azonos ívén látható, mint az árbocfények. 2.8.20 A 10. Melléklet szerinti robbanóanyagot szállító tolt karaván (3.33 cikk 3. pont): Csúcsával lefelé álló vörös kúp a tolóhajón és csúcsával lefelé álló vörös kúp a karaván orr-részén. 2.9 Komp 2.9.1 Nem szabadon közlekedõ komp (3.16 cikk 1. pont): Közepesen erõs zöld fény, közepesen erõs fehér fény felett, amelyek minden oldalról láthatók. 2.9.2 Nem szabadon közlekedõ komp (3.34 cikk 1. pont): Zöld gömb. 2.9.3 Szabadon közlekedõ komp (3.16 cikk 3. pont): Közepesen erõs zöld fény, közepesen erõs fehér fény felett, amelyek minden oldalról láthatók, oldalfények, farfény. 2.9.4 Szabadon közlekedõ komp (3.34 cikk 1. pont): Zöld gömb. 2.9.5 Szabadon közlekedõ és elsõbbséget élvezõ komp (3.16 cikk 3. pont): Két, egymás felett elhelyezkedõ közepesen erõs zöld fény, közepesen erõs fehér fény felett, amelyek minden oldalról láthatók, oldalfények, farfény. Nincs kiegészítõ jelzés. 2.10 Mûveletképességét vesztett hajó 2.10.1 (3.18 cikk 1. pont), kiegészítõ jelzés: lengetett vörös fény; kishajókon ez a fény fehér is lehet. 2.10.2 (3.35 cikk 1. pont), kiegészítõ jelzés: lengetett vörös lobogó. 2.11 Úszóanyagok köteléke és úszómû 2.11.1 (3.19 cikk): Elegendõ számú, minden oldalról látható, közepesen erõs fehér fény. Nincs kiegészítõ jelzés. 2.12 Áthaladási elsõbbséget élvezõ hajó Nincs kiegészítõ jelzés 2.12 .1 (3.36 cikk) kiegészítõ jelzés: vörös lengõ. 3. Veszteglési jelzések 3.1 Általános rendelkezések 3.1.1 Magányos, vagy karavánban, nyílt helyen, horgonyon veszteglõ hajó (3.20 cikk 1. pont): Szokásos, minden oldalról látható fehér fény a hajó mellsõ részén. 3.1.2 Magányos, vagy karavánban, nyílt helyen, horgonyon veszteglõ géphajó (3.36-bis cikk 1. pont): Fekete gömb a hajó mellsõ részén. 3.1.3 Nyílt helyen veszteglõ tolt karaván (3.20 cikk 2. pont): Két szokásos fehér fény, az egyik a tolóhajón, a második a karaván mellsõ részén elhelyezve. 3.1.4 Nyílt helyen veszteglõ tolt karaván (3.36-bis cikk 1. pont): Fekete gömb a tolóhajón. 3.1.5 Nyílt helyen veszteglõ kishajó (3.20 cikk 3. pont): Szokásos, minden oldalról látható fehér fény. 3.1.6 Karaván hajón szállítható bárkája a tolóhajó nélkül, kishajó, gépnélküli kishajó (3.36-bis cikk 1. pont): Nincs kiegészítõ jelzés. 3.2 Veszélyes árukat szállító hajó 3.2.1 A 9. Melléklet szerinti gyúlékony anyagot szállító magányos hajó (3.21 cikk): Szokásos kék fény a farrészen és szokásos fehér fény az orr-részen. 3.2.2 A 9. Melléklet szerinti gyúlékony anyagot szállító magányos hajó (3.37 cikk 1. pont): Csúcsával lefelé fordított kék kúp. 3.2.3 A 10. Melléklet szerinti robbanóanyagot szállító magányos hajó (3.22 cikk): Szokásos fehér fény és szokásos vörös fény az orr-részen.; 3.2.4 A 10. Melléklet szerinti robbanóanyagot szállító magányos hajó (3.38 cikk 1. pont): Csúcsával lefelé fordított vörös kúp az orr-részen; Szokásos fehér fény és szokásos vörös fény az orr-részen (géphajó). Fekete gömb és csúcsával lefelé fordított vörös kúp az orr-részen (géphajó). 3.2.5 A 9. Mellékletben felsorolt gyúlékony anyagokat szállító hajókat tartalmazó összecsatolt hajócsoport (3.21 cikk): Szokásos fehér fény a hajó mellsõ részén és szokásos kék fény a hajó farrészén, a hajóút felõli oldalon. 3.2.6 A 9. Mellékletben felsorolt gyúlékony anyagokat szállító hajókat tartalmazó összecsatolt hajócsoport (3.37 cikk 1. pont): Csúcsával lefelé fordított kék kúp a hajóút felõli oldalon. 3.2.7 A 10. Mellékletben felsorolt robbanóanyagokat szállító hajókat tartalmazó összecsatolt hajócsoport (3.22 cikk): Szokásos fehér fény alatt szokásos vörös fény a hajó mellsõ részén a hajóút felõli oldalon. 3.2.8 A 10. Mellékletben felsorolt robbanóanyagokat szállító hajókat tartalmazó összecsatolt hajócsoport (3.38 cikk 2. pont): Csúcsával lefelé fordított vörös kúp a hajóút felõli oldalon. 3.2.9 A 9. Melléklet szerinti gyúlékony anyagot szállító tolt karaván (3.21 cikk): Szokásos fehér fény és szokásos kék fény a tolóhajó farrészén, és ugyanilyen fények a karaván mellsõ részén. 3.2.10 A 9. Melléklet szerinti gyúlékony anyagot szállító tolt karaván (3.37 cikk 2. pont): Csúcsával lefelé fordított kék kúp és fekete gömb a tolóhajó farrészén és csúcsával lefelé fordított kék kúp a karaván mellsõ részén. 3.2.11 A 10. Melléklet szerinti robbanóanyagot szállító tolt karaván (3.22 cikk): Szokásos fehér, alatta vörös fény a tolóhajó farrészén, és ugyanilyen fények a karaván mellsõ részén. 3.2.12 A 10. Melléklet szerinti robbanóanyagot szállító tolt karaván (3.38 cikk 2. pont): Csúcsával lefelé fordított vörös kúp és fekete gömb a tolóhajó farrészén és csúcsával lefelé fordított vörös kúp a karaván mellsõ részén. 3.3 Komp 3.3.1 A nem szabadon közlekedõ, kikötõhelyen veszteglõ komp (3.23 cikk 1. pont): Közepesen erõs zöld fény közepesen erõs fehér fény felett, amelyek minden oldalról láthatók. Nincs kiegészítõ jelzés. 3.3.2 Szabadon közlekedõ üzemben levõ, és kikötõhelyen veszteglõ komp (3.23 cikk 2. pont): Közepesen erõs zöld fény közepesen erõs fehér fény felett, amelyek minden oldalról láthatók; rövid idõtartamú veszteglés alatt az oldalfények és farfény. Nincs kiegészítõ jelzés. 3.4 Úszóanyagok köteléke és úszó munkagép 3.4.1 (3.25 cikk): Elegendõ számú, minden oldalról látható szokásos fehér fény. Nincs kiegészítõ jelzés. 3.5 Halászhajó hajózást veszélyeztetõ hálói és egyéb halászfelszerelései 3.5.1 (3.26 cikk): Elegendõ számú, minden oldalról szokásos fehér fény. 3.5.1 (3.26 cikk): Elegendõ számú sárga úszó vagy zászló. 3.6 Munkát végzõ úszó munkagép és zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajó 3.6.1 Veszteglõ, munkát végzõ úszó munkagép, és munkát végzõ hajó (3.27 cikk 1. pont): Amelyik oldalon a hajózás szabad, két szokásos, vagy közepesen erõs, minden oldalról látható zöld fény egymás felett; azon az oldalon, ahol a hajózás tilos, egy szokásos vagy közepesen erõs, minden oldalról látható vörös fény. 3.6.2 Veszteglõ, munkát végzõ úszó munkagép és munkát végzõ hajó (3.41 cikk 1—2. pont): Amelyik oldalon a hajózás szabad, két zöld kettõskúp egymás felett, azon az oldalon, amelyiken a hajózás tilos, egy vörös gömb, vagy: Amelyik oldalon szabad a hajózás, az E.1 szabad az elhaladás (7. Melléklet) jelzõtábla, azon az oldalon, amelyiken tilos a hajózás, az A.1 (7. Melléklet) tilos az elhaladás jelzõtábla. 3.6.3 Hullámzás elleni védelemre szoruló, munkát végzõ hajó és úszó munkagép (3.27 cikk 1. pont), továbbá zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajó (3.27 cikk 2. pont): 3.6.4 Hullámzás elleni védelemre szoruló, munkát végzõ hajó és úszó munkagép (3.41 cikk 1. pont), továbbá zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajó (3.41 cikk 4. pont): Amelyik oldalon a hajózás szabad szokásos, vagy közepesen erõs vörös fény szokásos, vagy közepesen erõs fehér fény felett, amelyek mindegyike minden oldalról látható, azon az oldalon amelyiken a hajózás nem szabad szokásos, vagy közepesen erõs, minden oldalról látható vörös fény. Amelyik oldalon vagy oldalakon a hajózás szabad vörös-fehér lobogó vagy tábla, melynek felsõ része vörös és az alsó fehér színû, azon az oldalon, amelyiken a hajózás nem szabad, vörös lobogó vagy tábla. 3.7 A hajózást veszélyeztetõ horgonyok jelzése 3.7.1 Horgonyon veszteglõ hajó, úszóanyagok köteléke, vagy úszó munkagép (3.28 cikk 1—2. pont): Két, minden oldalról látható szokásos fehér fény, továbbá szokásos fehér fényt viselõ úszó, radarreflektorral. 3.7.2 Horgonyon veszteglõ hajó, úszóanyagok köteléke, vagy úszó munkagép (3.42 cikk): Sárga úszó radarreflektorral. 3.7.3 Munkát végzõ úszó munkagép (3.27 cikk 1. pont és 3.28 cikk 2. pont): 3.7.4 Munkát végzõ úszó munkagép (3.41 cikk 1. pont és 3.42 cikk): 4. Különleges jelzések 4.1 A hajóra lépést tiltó jelzés (3.43 cikk): 4.2 A dohányzást és a nyílt láng használatát tiltó jelzés (3.44 cikk): 4.3 A folyamfelügyeleti és tûzoltó hajó kiegészítõ jelzése (3.45 cikk): A szolgálat ellátásakor szokásos, minden oldalról látható villogó kék fény. Nappal fehér színû, közepén kékkel keretezett fehér színû rombuszt ábrázoló lengõ egészíti ki a kék fényt. 4.4 Veszélyjelzés (3.46 cikk): A segítséget kérõ, veszélyben levõ hajó a következõ jelzéseket alkalmazhatja: a) körben mozgatott zászlót/lobogót, vagy más megfelelõ tárgyat; b) lobogót, alatta vagy felette elhelyezett gömbbel vagy hasonló tárggyal; c) körben mozgatott fényt; d) rövid idõközönként vörös csillagrakétákat, illetve rakétákat vagy lövedékeket; e) a morzeábécé szerinti …— — —… (SOS) jelek együttesébõl álló fényjelzést; f) kátrány, olaj stb. égetésével keletkezõ lángot; g) vörös színû ejtõernyõs rakétát vagy kézilámpát; h) kinyújtott karok felülrõl lefelé történõ (repülést utánzó) lassú mozgatását. 4.5 A melléállást tiltó jelzés (3.47 cikk): 4.6 A hullámzás elleni védelemre szoruló hajó kiegészítõ jelzése (3.48 cikk 1. pont): Szokásos vörös fény szokásos fehér fény felett, vagy közepesen erõs vörös fény közepesen erõs fehér fény felett elhelyezve, melyek minden oldalról láthatók. Vörös és fehér zászló, vagy tábla, vagy két zászló vagy két tábla, melyek közül a felsõ vörös, az alsó pedig fehér. 4.7 A menetben levõ, víziúton munkát végzõ hajó kiegészítõ jelzése (3.49 cikk): Közepesen erõs vagy szokásos, villogó, minden oldalról látható sárga fény. 4. Melléklet Hajózási jelzõfények színe 1. A hajózási jelzõfények színe kék, zöld, fehér, sárga, vörös lehet. A fények ötszínû rendszert képeznek. A rendszerben a megengedett kromatikai határokat az egyes színekre vonatkozóan a Nemzetközi Fénytechnikai Bizottság 1975. évi ,,Fényjelzések színei'' címû (ILC, IL 2.2/TC—1.6. sz.) kiadványában közzétett hivatalos ajánlásokban foglaltak határozzák meg. 2. A Szabályzatban alkalmazott hajózási jelzõfények kromatikus tartományai az ILC által meghatározott határok között vannak, de egyes színeknél szûkítettek. A tartományokat az 1. Táblázatban a színhatárokat jelölõ vonalak metszéspontjainak x, y koordinátáit kifejezõ számértékét tüntetik fel. Az 1. ábra a tartományokat grafikusan ábrázolja. 3. A 1. Táblázatban meghatározott kromatikus tartományok a fényforrás által kibocsátott fény színére vonatkoznak. 4. Az alkalmazott ILC-ajánlások (1975) tekintetében, a választott színhatárok kompromisszumot jelentenek a fényjelzés különbözõ viszonyok közötti felismerhetõsége, láthatósága, a berendezések, különösen a fényforrás és a fénykibocsátó anyag tényleges gyártási tûrése és a fényjelzés, illetve egyéb, a jelzési rendszerhez tartozó vagy nem tartozó színes fények egymáshoz való viszonya között. A Szabályzatban foglalt színhatárok kiválasztása az alábbi okokból történt: Kék: Az ILC a kék színû fényjelzés vonatkozásában csak az általános tartományt jelöli meg. Mivel a szûkített tartomány a szín felismerhetõségét nagyobb valószínûséggel biztosítja, ez a tartomány részesült elõnyben. Zöld: A zöld és kék, a zöld és fehér, valamint a zöld és sárga fényjel nagyobb valószínûségû felismerhetõségének érdekében az ILC-ajánlások szerinti korlátozott határokra esett a választás. Fehér: A villamos fény vonatkozásában a fehér színt sárga szín irányában, általában az x=0,500 értékben kell korlátozni. A nem villamos fény, pl. a petróleumlámpa esetében megengedhetõ határ x=0,525-ig való eltolása, amint ezt az 1. ábrán az ILC színdiagramján a szaggatott vonalak feltüntetik. A fehér szín kék felõli határának a kék irányába való eltolására nincs szükség, amint ez az érvényes ILC-ajánlásokban szerepel, mivel hajózási jelzõfényként ez idõ szerint xenonlámpát nem alkalmaznak. Sárga: A sárga és a fehér fény jelzésre való alkalmazása különleges figyelmet igényel. A fehér és sárga fényjel felismerhetõsége érdekében biztosítani kell az x=0,050 nagyságrendû megfelelõ kromatikus elhatárolást. Fehér színû fényjelként petróleumlámpa alkalmazásakor a sárga szín határait a fehér szín felé x=0,575 értékben kell korlátozni. Vörös: A vörös színû fény választott tartománya kompromisszumot jelent a nagy valószínûségû felismerhetõség korlátozott szektora és a vörös és zöld tekintetében színtévesztõ személyekre vonatkozó korlátozott tartomány között, amint ez az érvényben lévõ ILC ajánlásokban szerepel. 1. Táblázat Színhatárokat jelzõ vonalak metszéspontjainak x, y koordinátái 1. ábra ILC színdiagram a színes jelzõfényekhez tartozó határvonalakkal 32 5. Melléklet Hajózási jelzõfények fényereje és láthatósága 1. A hajózási jelzõfények fényerejük szerint három csoportba sorolhatók: szokásos fény, 32 Ld 1993. MK 133. szám 7704. oldal. közepesen erõs fény, erõs fény. 2. A színes fényt általában fehér fényforrás és színes színszûrõ segítségével hozzák létre. A fények megszabott kromatikus tartományait a 4. Melléklet tartalmazza. A színes szûrõ szelektív szûrõ, ezért a színes szûrõ fényátbocsátási tényezõje a ráesõ fénysugár, azaz a fényforrás spektrális összetételétõl függ. A gyakorlatban a következõ teljes fényátbocsátási tényezõket alkalmazzák a színszûrõknél: vörös vagy zöld: t = 0,10—0,20 sárga: t = 0,40—0,60 kék: t > 0,02 3. A hajózási jelzõfények fényerejének határértékeit az 1. Táblázat tartalmazza. Valamennyi megadott érték az ,,I o '' fotometrikus fényerõ 75%-ának megfelelõ, üzemi körülmények között alkalmazott ,,I B '' fényerõ értéke: I B =0,75 X I o A 0,75 együttható a fényforrás tartós használata eredményeként beálló fényerõcsökkenés és a fényforrás, valamint az optikai rendszer bizonyos fokú elszennyezõdésének hatását veszi figyelembe. Az 1. Táblázatban megadott értékek érvényesek valamennyi irányban, vízszintes fokális síkban, a fényjelzés hasznos látószög tartományában. A vízszintes fokális síkhoz viszonyított 7,5°-os függõleges dõlés mellett a fényerõ nem lehet kevesebb a vízszintes fokális síkban nyert fényerõ 5%-ánál. 4. Az üzemi körülmények között használatos, candelában kifejezett ,,I B '' fényerõ és a kilométerben megadott ,,t'' láthatósági távolság összefüggését éjszakai viszonyok között a következõ egyenlet fejezi ki: I B =0,2 X t 2 X q —t , ahol: a 0,2 tényezõ az éjszakai viszonyok között a 0,2 mikrolux értékben nemzetközileg egyeztetett érzékelési határnak és a ,,t'' érték méterrõl kilométerbe való átszámításának felel meg, a ,,q'' pedig a légkörben egy kilométerre vonatkoztatott fényterjedési tényezõ. A hajózási jelzõfények láthatósági távolsága meghatározásához q=0,76 értéket kell felvenni, amely 14,3 kilométer látótávolság meteorológiai viszonyainak felel meg. A fenti egyenlet értelmében és az 1. Táblázatban megadott fényerõ függvényében a láthatósági távolságot a következõképpen kell meghatározni: 1. Táblázat Az üzemi körülmények között használatos ,,I B '' fényerõ és a hajózási jelzõfények ,,t'' láthatósági távolsága [— a Szabályzatban 5. Mellékletének 1. Táblázatában a kék színû fény sora helyesen a következõ: kék ³ 1 * ³ 1.8 ** — — — —] 33 6. Melléklet Hangjelzések I. A jelzések hangzása A belvízi hajón alkalmazott gépi mûködtetésû hangjelzõ készüléknek az alábbi jellemzõkkel rendelkezõ hangjeleket kell adnia: 1. Frekvencia a) a géphajó által leadott hangjel alapfrekvenciája — a b) pontban megjelölt kishajó kivételével — 200 Hz 20% eltérés mellett; b) a gépnélküli hajónál és az olyan kishajónál, amely nincs felszerelve nagyhajó vontatására, a hangjelzés alapfrekvenciájának meg kell haladnia a 350 Hz-et; c) a korlátozott látási viszonyok között radarral közlekedõ hajó által adott háromtónusú hangjelzésnél az alapfrekvenciának 165—297 Hz között kell lennie, a legmagasabb és legalacsonyabb hang között legalább 2 teljes hangköz távolsággal. 2. Hangnyomásszint Az alább megadott hangnyomásszinteket a hangtölcsér nyílásának középpontja elõtt 1 m távolságban kell mérni vagy meghatározni és a méréseket lehetõleg nyílt környezetben kell végezni. a) a géphajók esetében — a b) pontban megjelölt kishajó kivételével — a súlyozott hangnyomásszint 120—140 dB (A) legyen; b) az olyan gépnélküli hajó és kishajó esetében, amely nincs felszerelve nagyhajó vontatására, a súlyozott hangnyomásszint 100—125 dB (A) legyen; c) a korlátozott látási viszonyok között radarral közlekedõ hajó által adott háromtónusú hangjel esetében az egyes hangok súlyozott hangnyomásszintje 120—140 dB (A) legyen. II. Hangnyomásszint ellenõrzése 33 A Magyar Közlöny 1993. évi 146. számában megjelent helyesbítésnek megfelelõ szöveg. A hangnyomásszintet az illetékes hatóság a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC. 179) szabványának megfelelõ hangnyomásmérõ, vagy az IEC által szabványosított szokásos hangnyomásmérõ (IEC 123) segítségével ellenõrzi. III. Hajó hangjelzései A harangütéstõl és a háromtónusú hangjelektõl eltérõ hangjelzéseknek a következõ jellemzõkkel rendelkezõ egy vagy több egymást követõ hang leadásából kell állniuk: — rövid hang: kb. 1 másodpercig tartó hang, — hosszú hang: kb. 4 másodpercig tartó hang. A két egymást követõ hang közötti idõtartam kb. 1 másodperc. A nagyon rövid hangok sorozata — legalább hat, egyenként 1/4 másodperc idõtartamú, 1/4 másodperc idõtartamú szünettel elválasztott hangból álló sorozat. A) Általános jelzések —— 1 hosszú hang : ,,Figyelem'' — 1 rövid hang : ,,Jobbra tartok'' — — 2 rövid hang : ,,Balra tartok'' — — — 3 rövid hang : ,,Gépi hajtó berendezésem hátramenetben mûködik'' — — — — 4 rövid hang : ,,Mûveletképtelen vagyok'' – – – – – – – Nagyon rövid hangsorozat : ,,Összeütközés közvetlen veszélye áll fenn'' —— —— ... Ismételt hosszú hangok : ,,Veszélyjelzés'' : Harangütések ,,Veszélyjelzés'' (4.01 cikk 4. pont) B) Találkozás jelzései Elsõ eset — 1 rövid hang a hegymenetben haladó hajóról ,,A hajó bal oldala felõl kívánok elhaladni'' -- (6.04 cikk 4. pont) — 1 rövid hang a völgymenetben haladó hajóról ,,Egyetértek, haladjon el a hajó bal oldala felõl'' -- (6.04 cikk 5. pont) — — 2 rövid hang a völgymenetben haladó hajóról ,,Nem értek egyet, haladjon el a hajó jobb oldala felõl'' -- (6.05 cikk 2. pont) — — 2 rövid hang a hegymenetben haladó hajóról ,,Egyetértek, a hajó jobb oldala felõl fogok elhaladni'' -- (6.05 cikk 3. pont) Második eset — — 2 rövid hang a hegymenetben haladó hajóról ,,A hajó jobb oldala felõl kívánok elhaladni'' -- (6.04 cikk 4. pont) — — 2 rövid hang a völgymenetben haladó hajóról ,,Egyetértek, haladjon el a hajó jobb oldala felõl'' -- (6.04 cikk 5. pont) — 1 rövid hang a völgymenetben haladó hajóról ,,Nem értek egyet, haladjon el a hajó bal oldala felõl'' -- (6.05 cikk 2. pont) — 1 rövid hang a hegymenetben haladó hajóról ,,Egyetértek, a hajó bal oldala felõl fogok elhaladni'' -- (6.05 cikk 3. pont) C) Elõzés jelzései Elsõ eset —— —— — — 2 hosszú hang és ezt követõen 2 rövid hang az elõzést végrehajtó hajóról ,,Az elõzést hajójának bal oldala felõl kívánom végrehajtani'' -- (6.10 cikk 4. pont) — 1 rövid hang az elõzött hajóról ,,Egyetértek, az elõzést a hajóm bal oldala felõl hajtsa végre'' -- (6.10 cikk 5. pont) — — 2 rövid hang az elõzött hajóról ,,Nem értek egyet, az elõzést a hajóm jobb oldala felõl hajtsa végre'' -- (6.10 cikk 6. pont) — 1 rövid hang az elõzést végrehajtó hajóról ,,Egyetértek, az elõzést a hajójának jobb oldala felõl fogom végrehajtani'' -- (6.10 cikk 6. pont) Második eset —— —— — 2 hosszú hang és ezt követõen 1 rövid hang az elõzést végrehajtó hajóról ,,Az elõzést a hajójának jobb oldala felõl kívánom végrehajtani'' -- (6.10 cikk 4. pont) — — 2 rövid hang az elõzött hajóról ,,Egyetértek, az elõzést a hajóm jobb oldala felõl hajtsa végre'' -- (6.10 cikk 5. pont) — 1 rövid hang az elõzött hajóról ,,Nem értek egyet, az elõzést a hajóm bal oldala felõl hajtsa végre'' -- (6.10 cikk 6. pont) — — 2 rövid hang az elõzést végrehajtó hajóról ,,Egyetértek, az elõzést a hajójának bal oldala felõl fogom végrehajtani'' -- (6.10 cikk 6. pont) Az elõzés nem lehetséges — — — — — 5 rövid hang az elõzött hajóról ,,Engem nem lehet megelõzni'' -- (6.10 cikk 7. pont) D) A fordulás jelzései —— — 1 hosszú hang és ezt követõen 1 rövid hang ,,Jobbra szándékozom fordulni'' -- (6.13 cikk 2. pont) —— — — 1 hosszú hang és ezt követõen 2 rövid hang ,,Balra szándékozom fordulni'' -- (6.13 cikk 2. pont) E. Kikötõk és mellékágak: be- és kihajózás a hajóút keresztezésével E.1. A kikötõkbe és mellékágakba való be- és kihajózás jelzései —— —— —— — 3 hosszú hang és ezt követõen 1 rövid hang ,,Jobbra szándékozom haladni'' -- (6.16 cikk 2. pont) —— —— —— — — 3 hosszú hang és ezt követõen 2 rövid hang ,,Balra szándékozom haladni'' -- (6.16 cikk 2. pont) E.2. A kikötõkbe és mellékágakba való be- és kihajózás jelzései a hajóút keresztezésekor —— —— —— 3 hosszú hang ,,Keresztezni szándékozom'' -- (6.16 cikk 2. pont) F) Korlátozott látási viszonyok között adott jelzések a) radarral közlekedõ hajók háromtónusú hangjelzés a szükséges gyakorisággal ismételve völgymenetben haladó hajó, a kishajó kivételével -- (6.32 cikk 4. a) pont) —— 1 hosszú hang hegymenetben haladó magányos hajó -- (6.32 cikk 5. a) pont) —— —— 2 hosszú hang hegymenetben haladó karaván -- (6.32 cikk 5. a) pont) b) radar nélkül közlekedõ hajó —— 1 hosszú hang legfeljebb 1 perces idõközökkel ismételve minden magányosan haladó hajó -- (6.33 cikk 2. pont) —— —— 2 hosszú hang legfeljebb 1 perces idõközökkel ismételve karaván -- (6.33 cikk 2. pont) c) veszteglõ hajó 1 harangkongatás legfeljebb 1 perces idõközökkel ismételve ,,A hajóút bal oldala felõl vesztegelek'' -- (6.31 cikk 1. a) pont) 2 harangkongatás legfeljebb 1 perces idõközökkel ismételve ,,A hajóút jobb oldala felõl vesztegelek'' -- (6.31 cikk 1. b) pont) 3 harangkongatás legfeljebb 1 perces idõközökkel ismételve ,,Meghatározatlan helyzetben veszteglek'' -- (6.31 cikk, 1. c) pont) G) Veszteglõhely elhagyását jelzõ hangjelzések — 1 rövid hang Ha a hajó jobbra tart -- (6.14 cikk) — — 2 rövid hang Ha a hajó balra tart -- (6.14 cikk) 7. Melléklet Hajózást szabályozó jelzések a víziúton 1. A Melléklet I. részében megadott alapjelzések kiegészíthetõk vagy pontosíthatók a II. Részben megadott kiegészítõ jelzésekkel. 2. A táblákat külsõ éleik mentén keskeny fehér szegéllyel lehet ellátni. I. Rész — Alapjelzések A — Tiltó jelzések A.1 Áthaladni tilos (általános jelzés) (6.08, 6.16, 6.22, 6.22-bis, 6.25, 6.26, 6.27 és 6.28 bis cikkek): táblák, vagy vörös fények, vagy vörös lobogók. Két tábla, két vörös fény vagy két lobogó egymás felett elhelyezve tartós áthaladási tilalmat jelez. A.2 Elõzni tilos (6.11 cikk): A.3 Karavánnal haladó hajónak elõzni tilos (6.11 cikk): A.4 Találkozás és elõzés tilos (6.08 cikk): A.5 Veszteglés tilos (horgonyon vagy a parthoz kikötve) (7.02 cikk): A.5.1 Tilos a veszteglés a méterben megadott szélességben (a jelzéstõl számítva) (7.02 cikk): A.6 34Tilos horgonyozni, horgonyt, kötelet, láncot vonszolni (6.18 és 7.03 cikk): A.7 Tilos a parthoz kikötni (7.04 cikk): A.8 35Megfordulni tilos (6.13 cikk): A.9 Hullámzást kelteni tilos (6.20 cikk): A.10 A jelzett területen kívül áthaladni tilos (a hídnyílás alatt és a duzzasztómûvön áthaladásnál) (6.24 cikk): A.11 36Az áthaladás tilos, de az induláshoz készüljön fel (6.26 és 6.28-bis cikk): 34 Az ábra helyesbítve a Magyar Közlöny 1993. évi 146. számában. 35 Az ábra helyesbítve a Magyar Közlöny 1993. évi 146. számában. 36 Az ábra helyesbítve a Magyar Közlöny 1993. évi 146. számában. A.12 Géphajó közlekedése tilos: A.13 A sport- és kedvtelési célú hajó 37közlekedése tilos: A.14 A vízisízés tilos: A.15 Vitorláshajó közlekedése tilos: A.16 Evezõs hajóval közlekedni tilos: A.17 Vitorlás deszkával közlekedni tilos: A.18 Sport- és kedvtelési célú kishajóval nagy sebességgel 38tilos közlekedni: A.19 Hajó vízre bocsátása vagy partra húzása tilos: B — Kötelezõ jelzések B.1 A nyíllal jelzett irányban köteles haladni (6.12 cikk): B.2 a) A hajóútnak a hajó bal oldala felé esõ oldalára köteles hajózni és ott haladni (6.12 cikk): 37 Ezzel a jelzéssel az illetékes hatóság a kishajó közlekedését is tilthatja. 38 A nagy sebesség meghatározására lásd a B.6 táblát! b) A hajóútnak a hajó jobb oldala felé esõ oldalára köteles hajózni és ott haladni (6.12 cikk): B.3 a) A hajóútnak a hajó bal oldala felé esõ oldalán köteles haladni (6.12 cikk): b) A hajóútnak a hajó jobb oldala felé esõ oldalán köteles haladni (6.12 cikk): B.4 a) A hajóútnak a hajó bal oldala felé esõ oldalára köteles áthajózni (6.12 cikk): b) A hajóútnak a hajó jobb oldala felé esõ oldalára köteles áthajózni (6.12 cikk): B.5 A Szabályzatban megállapított esetben köteles megállni (6.26 és 6.28 cikk): B.6 A km/h-ban megadott sebességet túllépni tilos: B.7 Köteles hangjelet adni: B.8 Fokozott elõvigyázat (6.08 cikk): B.9 A fõágba kihajózni vagy azt keresztezni abban az esetben szabad, ha a fõágban közlekedõ hajót nem kényszeríti sebessége és/vagy útiránya megváltoztatására (6.16 cikk): a) B.10 A fõágban haladó hajónak szükség esetén meg kell változtatnia sebességét, és/vagy útirányát, hogy helyet biztosítson a kikötõbõl vagy mellékágból kihajózó hajónak: B.11 a) Kötelezõ rádiótelefon-kapcsolatba lépni (4.04 cikk 4. pont): b) Kötelezõ rádiótelefon-kapcsolatba lépni a jelzésen elõírt URH csatornán (4.04 cikk 4. pont): C — Korlátozás jelzései C.1 A vízmélység korlátozott: C.2 A vízszint feletti szabad magasság korlátozott: C.3 Az átjáró vagy hajóút szélessége korlátozott: C.4 Hajózási korlátozások, tudakozódjék: C.5 A hajóút eltávolodik a jobb parttól (bal parttól), a jelzésen feltüntetett szám mutatja méterben azt a jelzéstõl mért távolságot, amelyet a hajónak tartania szükséges: Megjegyzés: A C.1, C.2 és C.3 jelzéseken számok is feltüntethetõk, amelyek méterben megadják a vízmélységet, a vízszint feletti szabad magasságot, illetõleg a hajóút vagy átjáró szélességét. D — Ajánló jelzések D.1 — Ajánlott átjáró a) mindkét irányban (6.25, 6.26 és 6.27 cikk): b) csak a megadott irányban: az ellenkezõ irányban az áthaladás tilos (6.25, 6.26 és 6.27 cikk): D.2 39Ajánlott a jelzett területen maradni (hídnyílás alatt és a duzzasztómûvön áthaladásnál) (6.24 cikk): D.3 Ajánlott a nyíl irányában, vagy az állandó fénytõl a villogó fény irányában haladni: E — Figyelmeztetõ jelzések E.1 Az áthaladás engedélyezése: — Általános jelzés — (6.08, 6.16, 6.26, 6.27 és 6.28-bis cikk): — tábla, — vagy zöld fények, — vagy zöld lobogók E.2 Légvezeték átfeszítés: E.3 Duzzasztómû: 39 Az ábra helyesbítve a Magyar Közlöny 1993. évi 146. számában. E.4 a) Nem szabadon közlekedõ komp: b) Szabadon közlekedõ komp: E.5 Vesztegelni szabad (horgonyon vagy parthoz kikötve) (7.02 és 7.05 cikk): E.5.1 Vesztegelni szabad a vízterületnek azon részén, amelynek a jelzéstõl mért szélességét méterben a tábla tartalmazza (7.05 cikk): E.5.2 Vesztegelni szabad a vízterületnek azon a részén, amely a jelzéstõl — méterben feltüntetett — két távolság között található: E.5.3 Az egymás mellé állítható hajók legnagyobb száma (7.05 cikk): E.5.4 A személyzet nélküli hajó — kivéve a 3.37 vagy 3.38 cikk által nappal kék, illetve vörös kúp viselésére kötelezett hajó — veszteglõhelye: E.5.5 A 3.37 cikk szerint nappal kék kúp viselésére kötelezett személyzet nélküli hajó veszteglõhelye: E.5.6 A 3.38 cikk szerint nappal vörös kúp viselésére kötelezett, személyzet nélküli hajó veszteglõhelye: E.5.7 A személyzetes hajó — kivéve a 3.37 vagy 3.38 cikk által nappal kék, illetve vörös kúp viselésére kötelezett hajó — veszteglõhelye: E.5.8 A 3.37 cikk szerint nappal kék kúp viselésére kötelezett, személyzetes hajó veszteglõhelye: E.5.9 A 3.38 cikk szerint nappal vörös kúp viselésére kötelezett, személyzetes hajó veszteglõhelye: E.5.10 A személyzetes és személyzet nélküli hajó — kivéve a 3.37 vagy 3.38 cikk által nappal kék, illetve vörös kúp viselésére kötelezett hajó — veszteglõhelye: E.5.11 A 3.37 cikk által nappal kék kúp viselésére kötelezett, személyzetes és személyzet nélküli hajó veszteglõhelye: E.5.12 A 3.38 cikk által nappal vörös kúp viselésére kötelezett, személyzetes és személyzet nélküli hajó veszteglõhelye: E.6 A horgonyzás, illetõleg horgony, kötél vagy lánc vonszolása megengedett (6.18 cikk): E.7 A parthoz való kikötés megengedett (7.04 cikk): E.7.1 Közlekedési eszközök be- és kirakodására kijelölt rakpartszakasz. (A várakozás megengedhetõ legnagyobb idõtartamára vonatkozó információt fel lehet tüntetni a jelzés alatt elhelyezett tájékoztató táblán.): E.8 Fordítóhely (6.13 és 7.02 cikk): E.9 Az elért út azon víziút mellékágának tekintendõ, amelyen a hajó halad (6.16. cikk): a) E.10 Az az út, amelyen a hajó halad, az elért víziút mellékútjának tekintendõ (6.16 cikk): E.11 Útiránytartási kötelezettség feloldása, korlátozás vége: E.12 Figyelemfelhívó jelzések Egy vagy két fehér fény: a) állandó fény(ek) akadály: ha a szabályok úgy rendelkeznek, a megállás kötelezõ; b) villogó fény(ek): az áthaladás engedélyezett. E.13 Ivóvízvételezés helye: E.14 Telefonállomás: E.15 Géphajó közlekedése engedélyezett: E.16 Sport- és kedvtelési célú hajó közlekedése 40engedélyezett: E.17 Vízisízés engedélyezett: E.18 Vitorláshajó közlekedése engedélyezett: 40 Ezzel a jellel az illetékes hatóság a kishajó közlekedését is engedélyezheti. E.19 Evezõs hajó közlekedése engedélyezett: E.20 Vitorlásdeszka közlekedése engedélyezett: E.21 Sport- és kedvtelési célú kishajó nagy sebességgel 41történõ közlekedése megengedett: E.22 Hajó vízrebocsátása vagy partrahúzása megengedett: E.23 A hajózási viszonyokra vonatkozó információ rádiótelefonon, a jelzésen megadott URH csatornán kapható: II. Rész — Kiegészítõ jelzések Az alapjelzések (Melléklet I. Rész) a következõ jelzésekkel egészíthetõk ki: 1. Távolságot jelzõ tábla, amelytõl a kötelezettség vagy az alapjelzéssel közölt rendkívüli körülmény érvénybe lép. (A táblák az alapjelzés felett vannak elhelyezve.) Pl. 1000 m-re megállás 1500 m-re nem szabadon közlekedõ komp 2. Kiegészítõ fényjelzés Fehér világító nyíl, amely más fényekkel együtt alkalmazható. 41 A nagy sebesség meghatározására a B.6 tábla alkalmazható. Pl. a) zöld fénnyel megengedett a behajózás (a nyíl irányában levõ medencébe) b) vörös fénnyel tilos a behajózás (a nyíl irányában levõ medencébe). 3. Azon szakasz irányát jelzõ nyilak, amely(ek)re az alapjelzés vonatkozik (A nyilak nem feltétlenül fehér színûek, és elhelyezkedhetnek az alapjelzés mellett vagy alatt is.) Pl. 4. Kiegészítõ magyarázatot vagy utasítást jelzõ táblák (A táblák az alapjel alatt helyezkednek el.) Pl. 8. Melléklet A. A hajóút széleit jelzõ, a víziúton elhelyezett jelek A.1 A hajóút jobb oldala Nappal: lehetõleg henger alakú, vörös bóják, illetve vörös úszók és karók. Ha a bóják és az úszók alakja nem hengeres, henger alakú, vörös csúcsjelzés kötelezõ. Éjszaka: vörös villanó fény. Az A.1 jel a hajóút szélének jelzésére, valamint a hajóút irányának jelölésére szolgál; ez határolja a hajóút jobb oldalát és a víziút jobb oldalán levõ veszélyes helyeket. A.2 A hajóút bal oldala Nappal: lehetõleg kúp alakú, zöld bóják, illetve zöld úszók és karók. Ha a bóják és az úszók alakja nem kúpos, a kúp alakú, zöld csúcsjelzés kötelezõ. Éjszaka: zöld villanó fény. Az A.2 jel a hajóút szélének jelzésére, valamint a hajóút irányának jelölésére szolgál; ez határolja a hajóút bal oldalát és a víziút bal oldalán levõ veszélyes helyeket. A.3 A hajóút szétágazása Nappal: lehetõleg gömb alakú, vízszintes vörös és zöld csíkozással ellátott bóják, illetve függõleges vörös és zöld csíkozással ellátott úszók és karók. A vörös és zöld vízszintes csíkozású gömb alakú csúcsjelzés az úszóknál és bójáknál kötelezõ, ha azok alakja nem gömb alakú. Éjszaka: fehér villanó fény. Az A.3 jel a hajóút szétágazásának vagy összfolyásának jelzésére szolgál. Ez a jel a hajóútban mindkét oldalról kikerülhetõ hajózási akadályt is határolja. A.4 (tárgytalan.) A.5 A hajóút jobb oldalát a veszteglõhelytõl elhatároló, jobb oldali világító bója (7.05 cikk) A.6 A hajóút bal oldalát a veszteglõhelytõl elhatároló, bal oldali világító bója (7.05 cikk) B. A hajóút helyzetét jelzõ parton elhelyezett jelek B.1. A jobb parton Nappal: négyzet alakú, vízszintesen álló vörös, alul-fölül fehér szegélyû tábla. Éjszaka: vörös villanó fény (parti fény). A B.1 jel a hajóút parthoz viszonyított megközelítõ irányának jelzésére szolgál és a hajóúton elhelyezett jelekkel együtt határolja a hajóutat, ahol az a folyó jobb partjához közelít, valamint iránytartási jelként is alkalmazható. B.2 A bal parton Nappal: négyzet alakú tábla (vízszintes átlóval), amelynek felsõ fele zöld, az alsó fehér színû. Éjszaka: zöld villanó fény (parti fény). A B.2 jel a hajóút parthoz viszonyított megközelítõ irányának jelzésére szolgál és a hajóúton elhelyezett jelekkel együtt határolja a hajóutat ott, ahol az a folyó bal partjához közelít, valamint iránytartási jelként is alkalmazható. Pl. A hajóútnak a folyó egyik partjától a másikra történõ átmenetét külön jel segítségével lehet jelezni. B.3 A jobb parton Nappal: négyzet alakú, vízszintesen álló sárga tábla, közepén függõleges fekete sávval. Éjszaka: sárga fény (megengedhetõ korlátozott íven látható fény is) kettõs felvillanással. A B.3 jel az átmenet kezdetének és végének jelzésére szolgál. B.4 42A bal parton Nappal: négyzet alakú sárga tábla, közepén függõleges fekete sávval. Éjszaka: sárga fény (megengedhetõ korlátozott íven látható fény is) egyes felvillanással. A B.4 jel az átmenet kezdetének és végének jelzésére szolgál. Pl. feltakaró jelekkel Ha a víziút hosszabb átmenetének tengelyét jelezni kell, feltakaró jelek — két, egymás mögött elhelyezett egyforma B.3 vagy B.4 jel, ahol az elülsõ jelzés alacsonyabban van elhelyezve, mint a hátsó — is használhatók; a jeleket összekötõ vonal jelöli ki az átmenet tengelyét. B.5 Jobb parti vonalas feltakaró jel Nappal: két B.3 jel (elsõ és hátsó) elsõ 42 Az ábra helyesbítve a Magyar Közlöny 1993. évi 146. számában. hátsó Éjszaka: sárga fények. Az elsõ fény villanó, a hátsó fény állandó B.6 Bal parti vonalas feltakaró jel Nappal: két B.4 jel (elsõ és hátsó) Éjszaka: sárga fények. Az elsõ fény villanó, a hátsó fény állandó. C. A veszélyes helyeket és hajózási akadályokat határoló jelek A parton elhelyezett jelek C.1 A veszélyes pontokat határoló jobbparti jel Nappal: háromszögletû, csúcsával lefelé álló fehér, vörös sávval keretezett tábla. A tábla a veszélyes pontok határolására, a mederbe benyúló mûtárgyak (pl. gát, szorítógát) jelölésére kisegítõ jelként szolgál, valamint a magas vízállás idején elöntött parti sarkantyúk határolására is használható. C.2 A veszélyes pontokat határoló balparti jel Nappal: háromszögletû, csúcsával felfelé álló fehér, zöld sávval keretezett tábla. A tábla veszélyes pontok határolására, mederbe benyúló mûtárgyak (pl. gát, szorítógát) jelölésére kisegítõ jelként szolgál, valamint a magas vízállás idején elöntött parti sarkantyúk határolására is használható. C.3 Középsõ parti jel — ha az áthaladás mindkét oldalról lehetséges Nappal: két háromszögletû egymás felett, egymással szemben álló, fehér tábla. A felsõt vörös, az alsót zöld sáv keretezi. Éjszaka: fehér villanó fény (parti fény) A C.3 jelet a sziget végén (ahol a sziget a medret két ágra osztja), valamint a csatorna és hajózható mellékfolyó torkolatának partján kell kihelyezni. D. A radarhajózás kiegészítõ jelei D.1 A hídlábak jelölésének jelei 1. A hídlábak jelölésére a radarreflektorral ellátott (a hídlábtól s folyásirány szerint alul és felül elhelyezett) A.1 és A.2 bóják használhatók. 2. A hídlábon kihelyezett, radarreklektorral ellátott konzol. D.2 Villamos vezeték, átfeszítés jelölése 1. Villamos vezeték átfeszítés — szükség esetén — (a villamos vezetéket a radarképernyõn pontsorként megjelenítõ) radarreflektorokkal jelölhetõ 2. A villamos vezeték átfeszítése szükség esetén a mindkét part mellett párosával kihelyezett sárga bójákon levõ radarreflektorokkal is jelölhetõ. (A kettõs bóják a radarképernyõn két egymás mellett megjelenõ pontot mutatnak.) 9. Melléklet Gyúlékony anyagok Gyúlékony anyagok, amelyek szállításakor a hajó a 3.14 és 3.21, illetõleg a 3.32 és 3.37 cikk által elõírt jelzéseket köteles viselni, a következõk: 1. Folyékony tüzelõanyag — a szénhidrogén és az olyan folyékony tüzelõ anyag, amelynek gyulladáspontja 760 mm higanyoszlop nyomásnál 100 °C vagy annál alacsonyabb. (Nem tekinthetõ gyúlékony anyagnak: a) folyékony tüzelõanyag vízzel alkotott keveréke; b) a legfeljebb 200 liter mennyiségû és darabáruként szállított folyékony tüzelõanyag; c) a hajó fõ- és segédgépeinek tüzelõ-(üzem)anyaga, ha azt az erre a célra szolgáló különleges tartályban tárolják.) 2. Szénkéneg, kénéter, kollódium és vörösen füstölgõ salétromsav, ha azt a következõket meghaladó mennyiségben szállítják: — szénkénegnél — 2 kg, — kénéter, kollódium és vörösen füstölgõ salétromsav — 10 kg. 10. Melléklet Robbanóanyagok Robbanóanyagok, amelyek szállításakor a hajó a 3.15 és 3.22, illetõleg a 3.33 és 3.38 cikk által elõírt jelzéseket köteles viselni a következõk: 1. Robbanóanyagok és tárgyak, ha azok bruttó tömege az 5 kg-ot meghaladja. 2. Robbanóanyagokkal töltött tárgyak, ha azok bruttó tömege a 15 kg-ot meghaladja. Kézi lõfegyverek töltényhüvelyei lövedékkel és a töltények, ha azok bruttó tömege a 100 kg-ot meghaladja. 3. Gyújtótöltetek, tûzijátékszerek és hasonló rakományok, a biztonsági gyufák kivételével, ha azok bruttó tömege a 15 kg-ot meghaladja. Lassú égésû gyújtózsinórok, ha azok bruttó tömege a 100 kg-ot meghaladja. 4. Az 1., 2. és 3. pontban felsorolt rakományok különféle módon kombinálva, ha p 1 /P 1 + p 2 /P 2 + ... p n /P n > 1 ahol p 1 , p 2 , . . ., p n — az egyes rakományok bruttó tömege és P 1 , P 2 , . . ., P n — az 1., 2. és 3. pontban foglalt egyes bruttó tömegek. 5. Folyékony vagy nyomás alatt oldott ammónia, ha azt tartályhajóban (ömlesztve) szállítják. 11. Melléklet A hajóutat érintõ munka, kísérlet engedélyezése A 9.12 cikkben elõírt engedélyek iránti kérelmet — a munka megkezdése elõtt legalább 15 nappal, — kísérlet esetén annak megkezdése elõtt 30 nappal kell benyújtani az illetékes hajózási hatósághoz. 1. A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a munkát/kísérletet végzõ szervezet/személy nevét és címét, telefon-, telefax- és/vagy telexszámát, b) a tevékenység meghatározását, célját (pl. kotrás, mederfúrás, kábel- vagy csõfektetés, roncskiemelés, hídépítés, kutatás, kísérlet), c) a munkálatok pontos helyét (pl. fkm, azonosítási pont), d) a munkálatokban/kísérletben részt vevõ úszó létesítmény(ek) megjelölését, e) a munkavégzés/kísérlet technológiáját, ütemezését — nap, illetve óra bontásban — és annak megjelölését, hogy a tevékenység szünetelése alatt milyen mértékben szabadítható fel a hajóút, f) az igényelt hajóforgalom-korlátozás megjelölését, vagy hajózási zárlat terjedelmét (pl. idõ, terület), g) a munkálatok/kísérlet alatt a hajózás részére rendelkezésre álló hajóútméreteket (pl. szélesség, magasság, vízmélység, kanyarulati jellemzõk), h) ha a munkálatok/kísérlet azt szükségessé teszik, a vízi biztonsági és mentõszolgálatra vonatkozó adatokat. 2. A kérelemhez csatolni kell: a) az érintett vízterület vázlatrajzát (3000 m-es körön belüli vízterület esetében 1:10000, 500 m-es körön belül 1:5000 méretarányban), továbbá az érintett mederrész keresztszelvényeit, b) a munkával kapcsolatban megszerzett hatósági engedélyek (pl. vízjogi, bányamûszaki fõfelügyelõségi) másolatát, c) a ,,Hajósoknak szóló hirdetmény'' díjának befizetését igazoló csekkszelvényt. 3. A hajóutat érintõ vagy annak közelében engedélyezett munkára, kísérletre vonatkozóan a hajózási hatóság engedélyt és/vagy ,,Hajósoknak szóló hirdetmény''-t ad ki, amely(ek) — eltérõ rendelkezés hiányában — tárgyév december 31. napjáig érvényes(ek). 4. A munkát/kísérletet végzõnek az engedélyben vagy a ,,Hajósoknak szóló hirdetmény'' ben foglaltaktól történõ esetleges eltérést (pl. a munka szünetelése, elhúzódása, az ütemezés, a jelzõeszköz, a hajóútméret változása) a hajózási hatóságnak haladéktalanul be kell jelentenie és kérni a hirdetmény módosítását. Az igényt legalább 15 nappal a módosítást megelõzõen kell benyújtani. E határidõtõl — indokolt és a hajózás biztonságát nem veszélyeztetõ esetben — a hajózási hatóság eltérést engedélyezhet. 12. Melléklet Vízi rendezvények engedélyezése 1. A 9.13 cikkben említett engedély kiadása iránti kérelmet — eseményenként — a rendezvény megtartása elõtt legalább 30 nappal kell az engedélyezõ hatósághoz benyújtani. A hatóság az engedély kiadása tárgyában 15 napon belül dönt. 2. Az illetékköteles kérelemnek tartalmaznia kell: a) 43a rendezõ szervezet/személy nevét és címét, telefon-, telefax- és/vagy telexszámát, b) a rendezvény megtartásának helyét és idõpontját, valamint annak jellegét (pl. motoros, vitorlás, evezõs, úszó- vagy lampionos vízisí bemutató), c) a rendezéssel megbízott személy nevét, személyi igazolványának számát, foglalkozását, lakcímét és telefonszámát, d) a rendezvényen részt vevõ személyek és vízijármûvek hozzávetõleges számát, azok típusát. 3. A kérelemhez csatolni kell: a) egy 1:10000 méretarányú helyszínrajzot arról a vízterületrõl, amelyen rendezvény megtartását tervezik, b) vízi sportversenyekhez a versenykiírás vagy versenyjóváhagyás egy példányát, c) a hajózási hatóság elvi hozzájárulását, ha a rendezvény hajóutat érint, d) a határõrség illetékes szervének hozzájárulását, ha a rendezvény határvizet érint. 43 A Magyar Közlöny 1993. évi 146. számában megjelent helyesbítésnek megfelelõ szöveg. 4. Ha a rendezvény hajóutat érint és ott jelzések (pl. jelzõtábla, bója) elhelyezése szükséges, ennek tervét a hajózási hatóságnak be kell mutatni. A jelek, jelzések elhelyezése és eltávolítása a kérelmezõ feladata. 5. A kérelmezõ a rendezvény megtartására adott rendõrhatósági engedélyben elõírt számú rendezõ- és mentõmotorosról köteles gondoskodni. 6. A kérelmezõ a hajóútat érintõ rendezvény rendõrhatósági engedélyét a hajózási hatóságnak — a kitûzött idõpontot megelõzõen legalább 15 nappal — bemutatni köteles. A rendezvényrõl a hajózási hatóság ,,Hajósoknak szóló hirdetmény'' útján tájékoztatja az érdekelteket. 7. ,,Hajósoknak szóló hirdetmény'' hiányában hajóútban vagy annak közelében rendezvény nem tartható. 13. Melléklet Határvízen közlekedés vízijármûvel és faúsztatás 1. A határvizeken közlekedõ vízijármû a nemzetközi víziutakon a hajóút széléig, egyéb határvizeken — ha nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik — legfeljebb a határvonalig távolodhat el a magyar parttól. 2. A határvízen rendszeresen közlekedõ kishajó és csónak a) mindkét oldalát az orrtól, illetõleg a fartól számított 0,5 m hosszúságban és 0,15 m szélességben fehérre kell festeni. Az orr-részén, mindkét oldalon, fehér alapon fekete színnel, legalább 0,10 m nagyságú betûkkel, illetõleg számokkal kell feltüntetni — a nyilvántartásba vételre kötelezett vízijármûvön annak nyilvántartási számát, — a nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízijármûvön a tulajdonos (üzemben tartó) nevét és telephelyét; b) mindkét oldalán 0,15 ö 0,15 m méretû piros, fehér, zöld színû, egyenlõ szélességû vízszintes sávokra osztott négyzetet kell felfesteni. 3. A határvízen nem rendszeresen közlekedõ — nyilvántartásba vételre nem kötelezett — kishajó és csónak mindkét oldalán, az orr-részen a vízijármû alapszínétõl elütõ színnel, legalább 0,1 m nagyságú betûkkel, illetve számokkal, fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és telep/lakhelyét. 4. A határvízen közlekedõ kishajó és csónak telephelyét (kikötõhelyét) az illetékes hajózási hatóság, a határõrség illetékes szervével egyetértésben hagyja jóvá. Az ilyen telephelyen a vízijármûvet partra vontatva/kikötve és lezárva kell tartani. Az evezõs csónakot — a komáromi kikötõben álló hajók szolgálati csónakjainak kivételével — hajtóeszköz nélkül kell tárolni. (Ezt a rendelkezést a nagyhajó, úszómunkagép és úszómû tartozékát képezõ csónak(ok)ra abban az esetben kell alkalmazni, ha az(oka)t a parttal való összeköttetés céljából használják és õrizetlenül kötik ki a parthoz.) 5. Határvízen faúsztatás akkor engedélyezhetõ, ha ehhez a határõrség illetékes szerve hozzájárult. 14. Melléklet Karavánra vonatkozó korlátozások 1. A hajókaraván megengedett legnagyobb mérete a Duna Rajka—Szap (1850,2—1811 fkm) közötti szakaszán a dunaremetei vízmércén mért vízállás függvényében a) völgymenetben — a vontatmány egy sorból állhat, szélessége legfeljebb 34 m, a 250 cm-nél alacsonyabb vízállásnál 23 m, — a tolatmány legfeljebb 140 m hosszú és 34 m széles, a 250 cm-nél alacsonyabb vízállásnál 120 m hosszú és 23 m széles lehet; b) hegymenetben — a vontatmány 3 soros lehet, ezek szélessége legfeljebb 12 m vagy két 23 m széles, a 250 cm-nél alacsonyabb vízállásnál két legfeljebb 23 m széles sorból állhat; — a tolatmány legfeljebb 185 m hosszú és 12 m széles vagy 140 m hosszú és 23 m széles lehet; a 250 cm-nél alacsonyabb vízállásnál legfeljebb 120 m hosszú és 23 m széles lehet. 2. A hajókaraván megengedett legnagyobb mérete a Duna Szap—Gönyû (1811—1791 fkm) közötti szakaszán a gönyûi vízmércén mért vízállás függvényében A) a vontatott karaván mérete a) völgymenetben: a vontató géphajó mellé kötve egy hajó, vontatva pedig egy, legfeljebb 46 m szélességû sor továbbítható. Ha a vízállás 100 cm-nél alacsonyabb, a vontatott sor szélessége legfeljebb 35 m, ha a vontatott sor két szélsõ hajója üres áruszállító hajó, szélessége 46 m lehet. b) hegymenetben: a vontató géphajó mellé kötve egy hajó, vontatva egy oszlopban egymás után legfeljebb öt hajó, vagy két legfeljebb 23 m széles sor továbbítható. Üres áruszállító hajókból 3 sorban két-két egység továbbítható. 100 cm-nél alacsonyabb vízállásnál egy oszlopban legfeljebb négy hajó továbbítható. Egymás mellé kötött hajók két 23 m széles sorban rövid keresztkötéllel vontathatók; B) a tolt karaván mérete a) völgymenetben: a karaván hossza 140 m, szélessége 46 m, 100 cm-nél alacsonyabb vízállásnál a karaván szélessége legfeljebb 35 m lehet, b) hegymenetben: a karaván hossza 210 m, szélessége 23 m, 150 cm-nél alacsonyabb vízállásnál szélessége legfeljebb 12 m, 100 cm-nél alacsonyabb vízállásnál hossza legfeljebb 185 m lehet. 3. Hajókaraván mérete és sebessége Budapest területén A hajókaraván megengedett legnagyobb mérete a Duna Margitsziget felsõ csúcsa — Déli összekötõ vasúti híd (1652—1642,5 fkm) közötti szakaszán: a) völgymenetben: a vontatóhajó mellé kötve egy hajó és vontatva egy sor hajó továbbítható, a sor szélessége legfeljebb 53 m; a tolt karaván hossza 175 m, szélessége 50 m lehet, b) hegymenetben: a vontatott karaván három vontatott sorból állhat, az elsõ és a második sor szélessége 35 m, a harmadik sor szélessége 23 m, a géphajó vontatókötelének hossza legfeljebb 100 m, a tolt karaván hossza 240 m, szélessége 35 m lehet; c) a vontatott és a tolt karavánnak legalább 6 km/h sebességet kell elérnie, kivéve a helyi átállításokat, amelyeknél a legkisebb sebesség 4 km/h lehet. 4. Vontatott karaván méretei a Tiszán a) a Tisza Szolnok feletti szakaszán: — völgymenetben a vontatóhajó mellé kötve egy hajó, vontatva egy sor hajó továbbítható, a sor szélessége nem haladhatja meg a 26 m-t, — hegymenetben a vontatóhajó három sorban, soronként három hajót továbbíthat; b) a Tisza Szolnok alatti szakaszán: — völgymenetben a vontatóhajó mellé kötve egy hajó továbbítható. A szolnoki 200 cm nél, illetõleg a csongrádi 150 cm-nél alacsonyabb vízállásnál egy sor, ezen vízállások felett két sor hajó továbbítható, a sorok szélessége 36 m lehet, — hegymenetben a vontatóhajó négy sorban, soronként négy hajót vontathat. 15. Melléklet A lobogóviselés szabályai 1. A hajón a következõ helyeken helyezhetõk el lobogók: a) a farrészen levõ lobogórúdon (fõhely), b) az orr-részen levõ lobogórúdon (vezérpálca), c) a jelzõeszközök elhelyezésére szolgáló árbocon (jelzõárboc). 2. A hajón alkalmazható lobogók és azok felvonásának sorrendje: a) nemzeti lobogó, b) idegen állam nemzeti lobogója, c) Duna Bizottság lobogója, d) hatósági lobogók, e) jelzõlobogók, f) vállalati, egyesületi lobogók, g) lobogódísz. A lobogók levonása fordított sorrendben történik. 3. A lobogók elhelyezési rendje: a) a nemzeti lobogót a fõhelyen, a farrészen levõ lobogórúdra (vontatóhajón a kormányház mögötti lobogórúdra) kell felvonni. A fõhelyre más lobogót elhelyezni tilos. Ünnepélyes alkalmakkor a nemzeti lobogó egyidejûleg a jelzõárbocra is felvonható; b) az adott idegen állam nemzeti lobogóját kell felvonni — a vezérpálcára, ha a hajó annak vízterületén közlekedik. Nem kell viselni ezt a lobogót, ha a hajó közös határt képezõ folyószakaszon (vízterületen) közlekedik, kivéve amikor a hajó idegen állam kikötõjébe érkezik, — a jelzõárbocra, ha a hajón az idegen állam állam- vagy kormányfõje utazik; c) a Duna Bizottság lobogóját a jelzõárbocra kell felvonni, ha a hajón a Duna Bizottság tagja utazik; d) a hatósági lobogót (3.45 cikk) a vezérpálcára vagy a jelzõárbocra kell felvonni; e) a jelzõlobogókat a jelzõárbocra kell felvonni vagy — mint jelzõzászlót — zászlónyélre erõsítve, a hajónak a Szabályzat által megjelölt pontján kell mutatni vagy lengetni; f) vállalati, egyesületi (pl. sportklub) lobogót a jelzõárbocra lehet felvonni; g) lobogódíszként a 19. Melléklet szerinti jelzõlobogók használhatók. A lobogódísz lobogósora közé nemzeti vagy hatósági lobogót beiktatni tilos. 4. A keresztrudas jelzõárbocnál az árboc csúcsán kívül a keresztrúd két végére is lehet lobogót felvonni. Ha keresztrudas jelzõárbocra többféle lobogót vonnak fel, azokat a 2. pontban meghatározott sorrend szerint — balról kiindulva — kell felvonni. A jelzõeszközt (pl. jelzõlobogó, henger, gömb) a keresztrúd jobb oldalán — két jelzõeszköz esetében a keresztrúd két oldalán — kell elhelyezni. 5. A vitorlás hajón vezérpálca hiányában az orrmerevítõ kötél felsõ harmadában, keresztrúd hiányában az oldalmerevítõ kötelek felsõ harmadában lehet a lobogókat — a 3. pontban foglaltak szerint — elhelyezni. 6. Nemzeti lobogót viselhet a nyilvántartási okmánnyal ellátott úszómû és úszó munkagép is. 7. A parancsnoki szalagot viselõ hadihajót más hajó részérõl tiszteletadás illeti meg. A tiszteletadás a nemzeti lobogónak egyszeri lassú le- és felvonásával történik. 8. Szolgálati rendelkezés alapján a gyász jeléül a nemzeti lobogót félárbocra kell ereszteni. 16. Melléklet 44 Mentõmotorosra vonatkozó különleges elõírások a) befogadóképessége a vezetõn kívül legkevesebb 3 fõ, b) biztonsági távolsága legkevesebb 0,4 m, c) oldala vagy annak borítása rugalmas anyagú és lehetõvé teszi a mentett személy sérülését kizáró, tetszõleges testhelyzetû beemelését, d) lékesedés esetén is úszóképes, e) viharos vízen is megfelelõ stabilitással rendelkezik, kormányképes és hullámálló, f) holtvízi sebessége – teljes terhelésnél – legkevesebb 30 km/h, g) az ülések rögzített kivitelûek, h) a gépi hajtóberendezés biztosítja a mentett személy sérülést kizáró megközelítését, i) oldalanként legalább 4-4 db felerõsített kapaszkodó füllel rendelkezik, j) megfelel a hajózási hatóság által elõírt felszerelési követelményeknek. 17. Melléklet 45 44 A Hajózási Szabályzat 16. melléklete a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 7. § (3) bekezdésének g) pontjával megállapított szöveg. A csónak és a vízi sporteszköz kötelezõ felszerelése 1. A vízi sporteszköz alapfelszerelését a hajózási hatóság a típusjóváhagyáskor vagy az üzembe helyezéskor állapítja meg. 2. A kedvtelési célból 2002. június 30. napján már üzemben tartott csónak kötelezõ felszerelése: a) legalább 2 liter ûrméretû kézi vízmerõ eszköz (szapoly), b) a csónak típusának megfelelõ evezõ, c) kikötésre alkalmas, minimálisan 5 méter hosszúságú és megfelelõ állapotú lánc vagy kötél, d) fehér fényû jelzõlámpa, e) mentõmellény, ha a csónakban úszni nem tudó személy tartózkodik, f) a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó tábla, amelyet a csónaktesten jól látható helyen, tartósan rögzítve kell elhelyezni, g) 8A, 34B oltásteljesítménnyel rendelkezõ tûzoltókészülék, amennyiben a csónakban tûz- és robbanásveszélyes anyagot szállítanak. 18. Melléklet 46 ,,A'' osztályú vitorlás kishajóra vonatkozó rendelkezések 19. Melléklet Jelzõ (kód) lobogók 47 45 A Hajózási Szabályzat 17. számú melléklete a 25/2002. (V. 18.) KöViM rendelet 2. § ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. 46 A Hajózási Szabályzat 18. mellékletét a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 7. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. 47 Ld. 1993. MK 133. szám 7735.oldal.