Decree No. 21 of 2012 (III. 9.) VM of the Ministry of Rural Development regarding certain questions related to the payment of damage mitigation contribution and to the compensation for damages

21/2012. (III. 9.) VM rendelet a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés j) pontjában, – a 4. § és az 1–2. melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b) pontjában, – az 5–6. § és a 3–7. melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés a) pontjában, – a 7. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés c) pontjában, – a 8–9. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés d) és k) pontjában, – a 10. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés d) pontjában, – a 11. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b) pontjában, – a 12. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés d) pontjában, – a 16. § tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésében, – a 17. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: 1. A kárenyhítési rendszerbe történő bejelentkezés 1. § (1) A kárenyhítési rendszerbe a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) 6. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő az egységes kérelmének a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: agrárkár-enyhítési szerv) történő benyújtásával jelentkezhet be. (2) Az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő a kárenyhítési rendszerbe az egységes kérelmében megtett csatlakozási nyilatkozattal jelentkezhet be. (3) E rendelet alkalmazásában mezőgazdasági termelőnek minősül az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termelő. 2. A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása 2. § (1)1 A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget az agrárkár-enyhítési szerv minden évben a tárgyévet megelőző november 1-től tárgyév október 31-ig terjedő kárenyhítési év vonatkozásában állapítja meg. (2) Az agrárkár-enyhítési szerv tárgyév július 15-éig értesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegéről. http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=147205.621171#foot1 (3) A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összege az egységes kérelemben bejelentett terület alapján – a 3. §-ban foglaltak figyelembevételével – kerül meghatározásra. (4)2 Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség mezőgazdasági termelőnkénti adatait elektronikus adathordozón a tárgyév július 31-éig eljuttatja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: mezőgazdasági igazgatási szerv) részére. (5) Az agrárkár-enyhítési szerv az Mkk. tv. 18. § (2) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott adattartalommal július 15-éig összefoglaló jelentést küld az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére. 3. §3 (1) A benyújtott egységes kérelemben feltüntetett, a mezőgazdasági termelő által bejelentett termőföldterület-adatok alapján megállapított kárenyhítési hozzájárulás összegének tárgyévi módosítására – az egységes kérelemre vonatkozó uniós jogi aktusban foglalt késedelmes benyújtási határidőn túl – nincs lehetőség. (2) A benyújtott egységes kérelemben az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése alapján tett csatlakozási nyilatkozat visszavonására az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamon belül nincs lehetőség. 3. A mezőgazdasági káresemény által okozott kár bejelentése és igazolása 4. § (1)4 A mezőgazdasági termelő a használatában lévő termőföldön a tárgyévben bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt, valamint az okozott kár becsült mértékét az 1. melléklet szerinti adattartalmú, a mezőgazdasági igazgatási szerv által a honlapján közzétett bejelentőlapon köteles bejelenteni a kárt szenvedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához (a továbbiakban: agrárkár-megállapító szerv) a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül. A károsodást kiváltó aszály, belvíz, mezőgazdasági árvíz vagy fagy, mint az Mkk. tv. 2. § 21. pontja szerinti mezőgazdasági káresemények bekövetkezésének – a bekövetkezés tényleges időpontjától függetlenül – azt az időpontot kell tekinteni, amikor a növénykultúra vonatkozásában a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik. A károsodást kiváltó felhőszakadás, jégeső vagy vihar, mint az Mkk. tv. 2. § 21. pontja szerinti mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a növénykultúra vonatkozásában a káresemény első alkalommal észlelhető. (2) A 2011. november 1. és e rendelet hatálybalépése közötti időszakban bekövetkezett mezőgazdasági káreseményeket a mezőgazdasági termelő e rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül jelentheti be a károsodással érintett terület szerint illetékes agrárkár megállapító szervhez. (3)5 (4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti határidőben történő bejelentés elmulasztása esetén a mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmét az adott mezőgazdasági káresemény vonatkozásában az agrárkár-enyhítési szerv a – 7. § (5) bekezdés szerinti határozat alapján – elutasítja. (5)6 Az agrárkár-megállapító szerv – az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kárbejelentést követően – a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését és a hozamcsökkenés tényét az adott mezőgazdasági káresemény és a károsodással érintett terület vonatkozásában az Mkk. tv. 14. § (3)–(4) bekezdésében foglaltak alapján állapítja meg azzal, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat (a továbbiakban: OMSZ), az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF), a Nemzeti Környezetügyi Intézet (a továbbiakban: NeKI) vagy a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) által kiállított igazolásokat is figyelembe veszi. A mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye és a hozamcsökkenés mértéke az agrárkár-megállapító szerv, vagy az agrárkár-megállapító szerv által megkeresett falugazdász közreműködésével lefolytatott helyszíni szemle során kerül megállapításra. http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=147205.621171#foot2 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=147205.621171#foot3 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=147205.621171#foot4 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=147205.621171#foot5 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=147205.621171#foot6 (6) Az (5) bekezdés szerinti igazolások az Mkk. tv. 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatásnak felelnek meg. 4. A hozamérték-csökkenés megállapítása 5. § (1) Az Mkk. tv. 2. § 31. pontja szerinti tárgyévi hozamértéket – a 6. melléklet szerinti táblázat kitöltésével – a tárgyévben ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzétett, tárgyévre vonatkozó referenciaárakon kell figyelembe venni. (2) A tárgyév november 30-ig még be nem takarított, 50%-os betakarítási készültségi állapotot meghaladó növénykultúrák termésmennyiségének kiszámításánál a már betakarított területek termésmennyiségének átlagát, az 50%-os betakarítási készültségi állapotot meg nem haladó növénykultúrák termésmennyiségének kiszámításánál az agrárkár-megállapító szerv által megadott megyei vagy országos átlag termésmennyiségeket kell alapul venni. (3) Az Mkk. tv. 2. § 27. pontja szerinti referenciahozam-értéket a referencia-időszakban ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével az 5. melléklet szerint kiszámított referencia-átlagár felhasználásával kell megállapítani. Azon termékeknél, amelyekre referenciaár közzétételére nem került sor, a mezőgazdasági termelő a tárgyévi hozamérték vonatkozásában a tárgyévet megelőző egy év, a referenciahozam-érték vonatkozásában pedig a tárgyévet megelőző öt év értékesítéseinek számlával igazolt adatait kell felhasználnia. Ennek hiányában a mezőgazdasági termelő a szükséges információk beszerzése céljából az agrárkár-megállapító szervhez fordulhat. Amennyiben a mezőgazdasági termelő az adott növénykultúrára vonatkozó számításokat a hozamérték csökkenés megállapításánál mellőzi, úgy az adott növénykultúra után kárenyhítő juttatás iránti igényt nem érvényesíthet. (4) Azon esetekben, amikor a referenciahozam-érték és a hozamérték-csökkenés megállapításához csak a tárgyévben áll rendelkezésre adat, vagy a mezőgazdasági termelő adott termékből nem rendelkezik a referencia-időszak adataival, a szükséges információk beszerzése céljából az agrárkár-megállapító szervhez fordulhat, amely az adott növénykultúrára és az adott évre vonatkozó megyei vagy országos átlagtermés-adatok alapján képezi a bázisadatokat. Ezen bázisadatok szolgálnak az adott mezőgazdasági termelő esetében a hozamérték-csökkenés kiszámításához szükséges referenciahozam-értékek alapjául. (5) A mezőgazdasági termelőnek a referencia- és tárgyévi hozamérték megállapításához szükséges évenkénti termelési adatokat tartalmazó, 2–7. melléklet szerinti nyilvántartásait az agrárkár-enyhítési szerv kárenyhítő juttatás iránti kérelemről hozott döntésének kézhezvételétől számított nyolc évig meg kell őriznie. (6) Az igényelhető kárenyhítő juttatás összegét a mezőgazdasági káresemények folytán lecsökkent termés betakarításához kapcsolódó ráfordítás-csökkenés, a mezőgazdasági káresemények után a biztosító által kifizetett kártérítési összeg, az Mkk. tv. 22. §-ában meghatározott haszonbér-mérséklésből eredő bérleti díjcsökkenés összegének, valamint a referencia időszak hozamértékéhez képest többlet-hozamértéket produkáló növénykultúrák figyelembevételével kell meghatározni. (7) A hozamérték-csökkenés kiszámításánál kizárólag az Mkk. tv. 2. § 21. pontjában meghatározott mezőgazdasági káresemény által okozott kár vehető figyelembe. (8) A hozamérték-csökkenés megállapítása során azon növénykultúrák tárgyévi hozamait, amelyek károsodásáról az agrárkár-megállapító szerv nem állított ki hatósági bizonyítványt a) a tárgyévi hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama, b) a referenciahozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam kisebb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama. 6. § (1) Amennyiben egy kárenyhítési év vonatkozásában a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra termőföldterületének mezőgazdasági termelő által igazolt újravetésére, újratelepítésére kerül sor, úgy a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra, valamint az újravetett, újratelepített növénykultúra vonatkozásában is az e rendeletben meghatározott feltételek szerint kell eljárni, különös tekintettel az Mkk. tv. 11. § (4) bekezdésére és az 5. § (6) bekezdésben foglalt, hozamérték-csökkenésből levonásra kerülő tételekre. (2) Az (1) bekezdésben említett újravetett, újratelepített növénykultúrához tartozó adatokat elkülönítetten kell szerepeltetni a 7. § (2) bekezdés szerinti kérelemben azzal, hogy ezen kérelemben az újravetett, újratelepített növénykultúrához tartozó adatoknál legfeljebb a korábban mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúránál feltüntetett termőföldterület nagyságot kell figyelembe venni. (3) A 4. § (2) bekezdésben meghatározott időpontban bekövetkezett mezőgazdasági káresemény ténye az agrárkár-megállapító szerv által lefolytatott helyszíni ellenőrzés során kerül megállapításra. A mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a kipusztulás mértékét, amelyhez felhasználja a mezőgazdasági termelő által az agrárkár-megállapító szerv részére tárgyév november 30-ig – a kárenyhítő juttatás iránti kérelemmel egyidejűleg – továbbított, a tárgyévre vonatkozóan benyújtott egységes kérelmének 5. pontja szerinti táblaadatokat is. A kipusztulás mértékének ellenőrzését az agrárkár-megállapító szerv a falugazdász közreműködésével is elvégezheti. 5. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem 7. § (1) Kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha a 2. § (1) bekezdése szerinti kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági káresemények üzemi szinten több mint 30%-os hozamérték-csökkenést okoztak. (2)7 A mezőgazdasági termelő az igényelt kárenyhítő juttatás összegét a mezőgazdasági igazgatási szerv által annak honlapján, a 3–7. melléklet alapján közzétett táblázatok felhasználásával számítja ki. Ha a mezőgazdasági termelő rendelkezik az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti vagy egyéb mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, azt a 2. melléklet kitöltésével és a biztosítóval kötött szerződés ajánlati nyomtványai és kötvénye három másolati példányának a mezőgazdasági termelő lakhelye vagy székhelye szerint illetékes agrárkár-megállapító szervhez történő benyújtásával igazolja, és a 7. melléklet szerint kiszámított kárenyhítő juttatás összegénél figyelembe veszi a biztosító által már kifizetett kártérítés összegét. A kitöltött mellékleteket a mezőgazdasági termelő három eredeti példányban személyesen vagy postai úton tárgyév november 30-áig nyújthatja be a lakhelye vagy székhelye szerint illetékes agrárkár-megállapító szervhez. A benyújtott dokumentumok együttesen alkotják a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet. (2a)8 Ha a mezőgazdasági biztosítási szerződésben a szerződő fél nem a mezőgazdasági termelő, teljes mértékű kárenyhítő jutattatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, akinek részére a szerződő fél vagy a biztosító a biztosított területet, a biztosítással fedezett káreseményt és a biztosított hozamértéket is feltüntető igazolást állít ki, amelyet a termelő a 7. § (2) bekezdésben meghatározott határidőig nyújt be a lakhelye vagy székhelye szerint illetékes agrárkár-megállapító szervhez. (3) Ha a hozamérték-csökkenést több mezőgazdasági káresemény okozta, az igényelhető kárenyhítő juttatás növénykultúránkénti összegének meghatározásánál mezőgazdasági kárt kiváltó okként azt a kárfajtát kell megadni, amely az adott termék esetében a legnagyobb mértékű károsodást okozta. (4)9 Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatait, a mezőgazdasági termelő által számított hozamérték-csökkenés összegét és – az Mkk. tv. 11. § http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=147205.621171#foot7 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=147205.621171#foot8 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=147205.621171#foot9 (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel – az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdése szerinti adattartalommal a mezőgazdasági termelő kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki. Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzése kiterjed a (2) bekezdés szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződések meglétére. (5) Az agrárkár-megállapító szerv a hatósági bizonyítvány kiadását kizárólag a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 83. § (8) bekezdésében foglalt indokok alapján – az indokkal vagy indokokkal érintett adat, tény, állapot vonatkozásában – tagadhatja meg. Az agrárkár-megállapító szerv a hatósági bizonyítvány kiadásának megtagadásáról határozatot hoz. (6) Az agrárkár-megállapító szerv a 2–7. melléklet, a (4) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány, valamint az (5) bekezdés szerinti határozat tekintetében az Mkk. tv. 14. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint jár el. Az (5) bekezdés szerinti határozat ellen benyújtott fellebbezés másolatát, annak beérkezését követő 5 munkanapon belül, majd az eljárás lezárásáról szóló döntés egy példányát a mezőgazdasági termelő részére történő közléssel egyidejűleg az agrárkár-megállapító szerv megküldi az agrárkár-enyhítési szerv részére. (7)10 Az agrárkár-megállapító szerv a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adataiból adatállományt készít és azt a tárgyévet követő év január 15-éig elküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére, valamint a (6) bekezdésben foglalt dokumentumokat január 31-éig megküldi az agrárkár-enyhítési szerv részére. A mezőgazdasági igazgatási szerv a megküldött megyei adatállományokból országos összesítést készít, amelyet január 31-éig megküld az agrárkár-enyhítési szerv részére, valamint az országosan összesített adatállományból megyeszintű és mezőgazdasági káreseményenkénti bontásban, a tárgyévet követő év február 15-éig összefoglaló jelentést készít, amelyet elektronikus úton elküld a miniszter részére. (8) Ha a mezőgazdasági termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét nem a (2) bekezdésben meghatározottak szerint nyújtja be, akkor a kérelmet az agrárkár-enyhítési szerv – az (5) bekezdés szerinti határozat alapján – elutasítja. (9) Az agrárkár-megállapító szerv az általa ellenőrzött kérelem és a kérelemhez kapcsolódóan kiállított hatósági bizonyítvány egy példányát a tárgyévet követő év január 31 éig megküldi a mezőgazdasági termelő részére. 6. A kárenyhítő juttatás összegének megállapítása 8. § (1)11 A kárenyhítő juttatás összegének 7. melléklet szerinti megállapítása során kizárólag azon kultúrák hozamérték-csökkenése vehető figyelembe, amelyeket mezőgazdasági kár ért és ennek tényéről az agrárkár-megállapító szerv hatósági bizonyítványt állított ki. Azon növénykultúrák vonatkozásában, amelyeknél az agrárkár-megállapító szerv nem állított ki hatósági bizonyítványt, a 7. melléklet szerinti táblázat kitöltésekor a „számított kárenyhítő juttatás összege” mezőben nulla értéket kell megadni. Nulla értéket kell megadni a „számított kárenyhítő juttatás összege” mezőben akkor is, ha a mezőgazdasági termelő az elemi káresemény bekövetkezését megelőző napon az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 6. §-a szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült. (2) Az egyes mezőgazdasági termelőknél a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során az agrárkár-enyhítési szerv az Mkk. tv. 18. § (1) bekezdése szerinti adatbázist használja fel azzal, hogy az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított bármely egyéb – állami vagy uniós társfinanszírozású – támogatás és az e rendelet alapján megállapított kárenyhítő juttatás összege együttesen nem haladhatja meg a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=147205.621171#foot10 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=147205.621171#foot11 rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott 80%-os mértéket. (3) A (2) bekezdés szerinti támogatási intenzitás maximumának túllépése esetén a mezőgazdasági termelőt a túllépés összegével megegyező visszafizetési kötelezettség terheli. A túllépés összegét és a visszafizetési kötelezettségre történő felszólítást az agrárkár-enyhítési szerv határozatban közli a mezőgazdasági termelővel. 7. A kifizetési terv és a kárenyhítő juttatás kifizetése 9. § (1) Az agrárkár-enyhítési szerv adatbázisában rögzíti a kárenyhítési hozzájárulás befizetésére vonatkozó kötelezettségeket, a befizetési kötelezettségek teljesítését, valamint – az agrárkár-megállapító szerv által kiállított dokumentumok figyelembevételével – vizsgálja a hozzá a tárgyévet követő év január 31-ig beérkezett kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmek jogosságát, a jogos kérelmek adatait feldolgozza, azokról adatállományt készít. (2) Az agrárkár-enyhítési szerv az (1) bekezdés szerinti adatállomány alapján a jogos kárenyhítési igények teljesítésére kifizetési tervet készít, amelyet a tárgyévet követő év február 28-ig a miniszterhez jóváhagyásra megküld. (3) A kifizetési tervnek tartalmaznia kell a) a mezőgazdasági termelőknél a mezőgazdasági káresemények miatt bekövetkezett hozamérték-csökkenés agrárkár-megállapító szerv által ellenőrzött és igazolt, országosan összesített összegét, b) a mezőgazdasági termelőknél a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben feltüntetett károk után a biztosítók által megállapított kártérítés országosan összesített összegét, c) a mezőgazdasági termelők által igényelt kárenyhítő juttatás agrárkár-megállapító szerv által ellenőrzött, és az agrárkár-enyhítési szerv által jogosnak megítélt országosan összesített összegét, d) a kárenyhítési hozzájárulásként megállapított befizetési kötelezettség országosan összesített összegét, az agrárkár-enyhítési szerv által vezetett 10032000-00281629-00000017 Kárenyhítési lebonyolítási számlára a mezőgazdasági termelők által tárgyév december 31-ig befizetett összeget, valamint költségvetési támogatás összegét, e) az Mkk. tv. 15. § (4) bekezdése szerinti összeget, f) a rendelkezésre álló forrást meghaladó kárenyhítési igény esetén a forráshiány összegét és ennek alapján a kárenyhítő juttatás arányos csökkentésének javasolt mértékét, g) a mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összegét az egyes mezőgazdasági kárfajták szerinti bontásban, a kifizetéssel érintett termelők számát és művelési ág, valamint a mezőgazdasági termelők Mkk. tv. 6. § (1)–(2) bekezdése szerinti megoszlását. (4) A miniszter az egyetértése esetén a (3) bekezdésben foglaltak szerint összeállított és a (2) bekezdésben meghatározott időpontig előterjesztett kifizetési tervet jóváhagyja, és a kifizetési terv jóváhagyásáról tájékoztatja az agrárkár-enyhítési szervet, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervet. (5) Az agrárkár-enyhítési szerv a kifizetési terv jóváhagyásáról szóló döntés kézhezvételét követően, a tárgyévet követő év március 31-éig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési igénye kielégítésének – az 5. § (6) bekezdésben és az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – mértékéről és teljesíti a kifizetéseket. (6) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési igények kifizetését követően megmaradt összeget a kifizetések lezárását követően átutalja a minisztérium 10032000-01220191 50000005 számú Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára. (7) Kárenyhítő juttatás kifizetésére mezőgazdasági árvízkár és aszálykár vonatkozásában az Mkk. tv. 12. § (5)–(6) bekezdésében meghatározottak alapján van lehetőség. 8. Adatszolgáltatás 10. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelését ellátó intézményrendszer keretében keletkezett adatállományok feldolgozását, elemzését, új kockázatkezelési modellek kidolgozását, az Mkk. tv. által szabályozott intézkedések elemeinek fejlesztését, a nemzetközi kockázatkezelés tapasztalatainak hasznosítását – a kárenyhítő juttatás megállapítására vonatkozó feltételek felülvizsgálata és meghatározása érdekében – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott korlátozások figyelembevételével az Agrárgazdasági Kutató Intézet (a továbbiakban: AKI) végzi. Az AKI-t ezirányú tevékenységében a kockázatkezelésben résztvevő intézmények, szervezetek – az adatbázisukban rendelkezésre álló adatok tekintetében – adatszolgáltatással kötelesek támogatni, és az AKI által kért adatokat rendelkezésre bocsájtani. 11. § (1) Mezőgazdasági árvízkár felmerülését követő 25 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv a (4) bekezdés szerinti szakvéleménye alapján adatot szolgáltat a miniszter részére a károsodott termelők számának becsült nagyságáról, a hozamcsökkenés várt mértékéről és a mezőgazdasági árvízhelyzet területi megoszlásáról. A miniszter ezen adatok alapján nyújt tájékoztatást a Bizottság részére. (2) E rendelet alapján az Európai Bizottság 2006/C 319/01 számú, az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló 2007–2013 időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások (a továbbiakban: agrár- és erdészeti iránymutatás) 122. pontjában meghatározott rendkívüli esemény – így különösen a természeti jelenségekből eredő tűz – által okozott károkra csak a Bizottság jóváhagyását követően nyújtható támogatás. (3) A (2) bekezdésben foglalt esetben kárenyhítő juttatásra a mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz Mkk. tv. 7. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti összegei nem használhatók fel. (4) A miniszter az Mkk. tv. 12. § (5)–(6) bekezdése szerinti közleményt vagy közleményeket a mezőgazdasági igazgatási szerv szakvéleményének kézhezvételét követően adja ki. (5) A (4) bekezdésben hivatkozott szakvélemények elkészítéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv az OMSZ-től, az OVF-től, a NeKI-től, a FÖMI-től, és az agrárkár megállapító szervtől a szükséges adatokat hivatalból bekéri. A szakvéleményt az érintett területek településsoros bontásával, az aszály vagy az árvíz mértékének részletes bemutatásával kell elkészíteni. 9. Ellenőrzés, jogkövetkezmények 12. § (1) A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos rendelkezéseknek a mezőgazdasági termelő által történő megsértése, illetve a mezőgazdasági termelő részéről valótlan adatok szolgáltatása a kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonását eredményezi. A jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás tényét az agrárkár-megállapító szerv által készített jegyzőkönyv alapján vagy saját jogkörénél fogva az agrárkár-enyhítési szerv állapítja meg, és határozatban felszólítja a mezőgazdasági termelőt a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére. (2) A kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonása, a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése nem mentesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól. 10. Záró rendelkezések 13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 14. § Az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet rendelkezéseit a 2011 májusában fagykárt szenvedett mezőgazdasági termelők hitelhez jutási lehetőségéről szóló 133/2011. (XII. 22.) VM rendelet szerinti eljárásokban alkalmazni kell. 11. Az Európai Unió jogának való megfelelés 15. § Ez a rendelet a) az agrár- és erdészeti iránymutatás V.B.2. és V.B.3. alfejezetei, valamint b) a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmaz. 12. Módosító rendelkezések 16–18. §12 19. §13 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=147205.621171#foot12 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=147205.621171#foot13 1. melléklet a 21/2012. (III. 9.) VM rendelethez14 A mezőgazdasági káresemények bejelentése 1. A mezőgazdasági termelő azonosító adatai: 1.1. név 1.2. cím 1.3. MVH regisztrációs szám 1.4. A gazdálkodási forma megadása (őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó, vagy gazdálkodó szervezet) 2. Az alábbi táblázat: A mezőgazdasági káreseménnyel érintett terület adatai A becsült terméskiesés (t) A fajlagos becsült terméskiesés (t/ha) a MePAR szerinti blokkazonosító és a település megnevezése a mezőgazdasági káresemény megnevezése A mezőgazdasági káresemény keletkezésének időpontja, vagy a káresemény időtartama (év, hónap, nap) a károsodott terület nagysága (ha) A B C D E F G 1. Szántóföldi növények – őszi búza – őszi durum búza – őszi árpa – rozs – triticale – kétszeres (őszi árpa+őszi búza) – tavaszi árpa – zab – kukorica – káposztarepce – szója – lucerna http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=147205.621171#foot14 – csemege kukorica – napraforgó – cukorrépa – dohány – egyéb növények Szántóföldi növények összesen: 2. Szántóföldi zöldségfélék – zöldborsó – zöldbab – uborka – sárgadinnye – görögdinnye – spárgatök – cukkini és egyéb kabakosok – paprika – fűszerpaprika – paradicsom – káposzta – kelkáposzta – karfiol – brokkoli – sárgarépa – sütőtök – spárga – étkezési mák – szárazbab – burgonya – vöröshagyma – lencse – borsó – magborsó – lóbab – egyéb Szántóföldi zöldségfélék összesen 3. Gyümölcsfélék ipari alma étkezési alma őszibarack kajszi nektarin körte szilva meggy cseresznye málna ribizli (piros, fehér) ribizli (fekete) köszméte szamóca dió egyéb Gyümölcsfélék összesen: 4. Szőlő borszőlő csemege szőlő Szőlő összesen Újravetett, újratelepített növénykultúra: Tárgyévi vetésterület mindösszesen Mezőgazdasági káreseménnyel érintett terület összesen 3. A mezőgazdasági termelő bejelentése arról, hogy a használatában lévő területen mezőgazdasági káresemény következett be. 4. A mezőgazdasági káresemény megnevezésére a „C” oszlopban megadható: jégesőkár, belvízkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, aszálykár, mezőgazdasági árvízkár, viharkár, felhőszakadáskár. 5. A mezőgazdasági termelő nyilatkozata arról, hogy kérelmezi az agrárkár-megállapító szervtől az Mkk. tövény 14. § (2) bekezdése szerinti hatósági bizonyítvány kiállítását. 6. Keltezés helye, ideje (év, hó, nap). 7. A mezőgazdasági termelő aláírása. 2. melléklet a 21/2012. (III. 9.) VM rendelethez15 Bejelentés a megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződésekről 1. A mezőgazdasági termelő azonosító adatai: 1.1. név 1.2. cím 1.3. MVH regisztrációs szám 1.4. A gazdálkodási forma megadása (őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó, vagy gazdálkodó szervezet) 2. Táblázat a megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződésről, vagy szerződésekről: Termék megnevezése A biztosításba bevont terület (ha) A biztosított hozamérték (ezer Ft) A biztosító által kifizetett kártérítés (ezer Ft) A B C D 1. Szántóföldi növények 2. Szántóföldi zöldségfélék 3. Gyümölcsfélék 4. Szőlő 5. Újravetett, újratelepített növénykultúra: 6. Összesen: 3. Azon biztosító megnevezése, amellyel a termelő mezőgazdasági biztosítási szerződést kötött, és a mezőgazdasági biztosítási szerződés időbeli hatályának meghatározása (év). 4. A kárenyhítő juttatás iránti igénnyel érintett mezőgazdasági káresemény által http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=147205.621171#foot15 okozott károkra megállapított és biztosító által kifizetett, és a továbbiakban még kifizetni tervezett összeg megadása („D” oszlop) 5. Keltezés helye, ideje (év, hó, nap). 6. A mezőgazdasági termelő aláírása. 3. melléklet a 21/2012. (III. 9.) VM rendelethez A referencia-időszak három évének meghatározása 1. A mezőgazdasági termelő azonosító adatai: 1.1. név 1.2. cím 1.3. MVH regisztrációs szám 1.4. A gazdálkodási forma megadása (őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó, vagy gazdálkodó szervezet) 2. Az alábbi táblázat: Termék megnevezése 20... évi 20... évi 20... évi 20... évi 20... évi A referencia időszak három évének megadása* terület (ha) termés (t) hozam (t/ha) terület (ha) termés (t) hozam (t/ha) terület (ha) termés (t) hozam (t/ha) terület (ha) termés (t) hozam (t/ha) terület (ha) termés (t) hozam (t/ha) 1. Szántóföldi növények Szántóföldi növények összesen: 2. Szántóföldi zöldségfélék Szántóföldi zöldségfélék összesen: 3. Gyümölcsfélék Gyümölcsfélék összesen: 4. Szőlő Szőlő összesen: Újravett, újratelepített növénykultúra: * A referencia-időszak három éve: az előző öt évből a legmagasabb és a legalacsonyabb hozamot tartalmazó két év elhagyásával képzett három év. 3. Keltezés helye, ideje (év, hó, nap). 4. A mezőgazdasági termelő aláírása. 4. melléklet a 21/2012. (III. 9.) VM rendelethez A referenciahozam kiszámítása 1. A mezőgazdasági termelő azonosító adatai: 1.1. név 1.2. cím 1.3. MVH regisztrációs szám 1.4. A gazdálkodási forma megadása (őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó, vagy gazdálkodó szervezet) 2. Az alábbi táblázat: Termék megnevezése a referencia-időszak három évének* megadásával A referencia-időszak három évében* betakarított termőföldterület (ha) A referencia-időszak három évében* az összes betakarított terület (ha) A referencia-időszak három évében* betakarított termésmennyiség (t) A referencia-időszak három évében* az összes betakarított termésmennyiség (t) Referencia-hozam (t/ha) 1. év 2. év 3. év A 1. év 2. év 3. év B B/A 1. Szántóföldi növények Szántóföldi növények összesen: 2. Szántóföldi zöldségfélék Szántóföldi zöldségfélék összesen: 3. Gyümölcsfélék Gyümölcsfélék összesen: 4. Szőlő Szőlő összesen: Újravetett, újratelepített növénykultúra: Mindösszesen: * A referencia-időszak három éve: az előző öt évből a legmagasabb és a legalacsonyabb hozamokat képviselő bármely két év elhagyásával képzett három év. 3. Keltezés helye, ideje (év, hó, nap). 4. A mezőgazdasági termelő aláírása. 5. melléklet a 21/2012. (III. 9.) VM rendelethez A referencia-átlagár kiszámítása 1. A mezőgazdasági termelő azonosító adatai: 1.1. név 1.2. cím 1.3. MVH regisztrációs szám 1.4. A gazdálkodási forma megadása (őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó, vagy gazdálkodó szervezet) 2. Az alábbi táblázat: Termék megnevezése a referencia-időszak három évének* megadásával Az utolsó öt év meghirdetett referenciaárai (ezer Ft/t) Referencia-átlagár (ezer Ft/t) 20.. évi 20.. évi 20.. évi 20.. évi 20.. évi 1. Szántóföldi növények 2. Szántóföldi zöldségfélék 3. Gyümölcsfélék 4. Szőlő Újravetett, újratelepített növénykultúra: * A referencia-időszak három éve: az előző öt évből a legmagasabb és a legalacsonyabb hozamokat képviselő bármely két év elhagyásával képzett három év. 3. Keltezés helye, ideje (év, hó, nap). 4. A mezőgazdasági termelő aláírása. 6. melléklet a 21/2012. (III. 9.) VM rendelethez A tárgyévi hozam és hozamérték megállapítása 1. A mezőgazdasági termelő azonosító adatai: 1.1. név 1.2. cím 1.3. MVH regisztrációs szám 1.4. A gazdálkodási forma megadása (őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó, vagy gazdálkodó szervezet) 2. Az alábbi táblázat: Termék megnevezése Betakarított (megművelt) tárgyévi termőföldterület (ha) Betakarított tárgyévi termésmennyiség (t) Tárgyévi hozam (termésátlag) (t/ha) Tárgyévi referenciaár (ezer Ft/t) Tárgyévi hozamérték (ezer Ft) A B B/A C B×C 1. Szántóföldi növények Szántóföldi növények összesen: 2. Szántóföldi zöldségfélék Szántóföldi zöldségfélék összesen: 3. Gyümölcsfélék Gyümölcsfélék összesen: 4. Szőlő Szőlő összesen: Újravetett, újratelepített növénykultúra: Mindösszesen: 3. Keltezés helye, ideje (év, hó, nap). 4. A mezőgazdasági termelő aláírása. 7. melléklet a 21/2012. (III. 9.) VM rendelethez16 A kárenyhítő juttatás összegének kiszámítása 1. A mezőgazdasági termelő azonosító adatai: 1.1. név 1.2. cím 1.3. MVH regisztrációs szám 1.4. A gazdálkodási forma megadása (őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó, vagy gazdálkodó szervezet) http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=147205.621171#foot16 2. Az alábbi táblázat: A mezőgazda sági káresemény megnevezéseI Tárgyévi vetésterület és ültetvény területII Hozam adatokII Átlagár adatok Hozamérték adatok Hozamérték csökkenés Levonásra kerülő tételek A számított kárenyhítő juttatás összege Termék megnevezése Tárgyévi hozamIII Referencia hozam Tárgy évi átlagár Referencia átlagár Tárgyévi hozamérték (C×D×F) Referencia hozam érték (C×E×G) (I-H) (I-H)/ Ix100 A biztosító által kifizetett kártérítés összege A hozamcsökkenés miatt keletkezett költség meg takarítás összegeIV Földbérlet esetén a piaci bérleti díj és az 5. § (6) bekezdésében meghatározott kedvezményes bérleti díj különbözete O=0,8×[J (L+M+N)]V (ha) (t/ha) (t/ha) (ezer Ft/t) (ezer Ft/t) (ezer Ft) (ezer Ft) (ezer Ft) (%) (ezer Ft) (ezer Ft) (ezer Ft) (ezer Ft) A B C D E F G H I J K L M N O 1. Szántóföldi növények Szántóföldi növények összesen: 2. Szántóföldi zöldségfélék Szántóföldi zöldségfélék összesen 3. Gyümölcsfélék Gyümölcsfélék összesen: 4. Szőlő Szőlő összesen Újravetett/újratelepí tett növénykultúra: Mindösszesen: Igényelhető kárenyhítő juttatás: A:.............................................Ft (az „O” oszlopban a mindösszesen sorban található érték, amennyiben a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelmében, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelmének benyújtása során bejelentett adatok alapján számított üzemi szintű referenciahozam-értékének legalább felére kiterjedően köt mezőgazdasági biztosítást) B:.............................................Ft (az „O” oszlopban a mindösszesen sorban található érték 50 %-a, amennyiben a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelmében, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelmének benyújtása során bejelentett adatok alapján számított üzemi szintű referenciahozam-értékének legalább felére kiterjedően nem köt mezőgazdasági biztosítást) I JEG=jégesőkár, BEL=belvízkár, TEF=téli fagykár, TAF=tavaszi fagykár, ASZ=aszálykár, ARV=mezőgazdasági árvízkár, VIH=viharkár, FSZ=felhőszakadáskár. II A területi adatokat (ha), a súlyadatokat (t) és a termésátlagokat (t/ha) mértékegységben két tizedes jegy pontossággal kell kitölteni. A „C” oszlop szerinti területadatokat valamennyi, a káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a termelő használatában álló termőföld-terület vonatkozásában meg kell adni. III Azon növénykultúrák tárgyévi hozamait, amelyek károsodásáról az agrárkár-megállapító szerv nem állított ki hatósági bizonyítványt, a) a tárgyévi hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama, b) a referenciahozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam kisebb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama. IV Szántóföldi növények 1 kg hozamcsökkenése esetén 3,24 Ft, szántóföldi zöldségek 1 kg hozamcsökkenése esetén 2,99 Ft, gyümölcsfélék 1 kg hozamcsökkenése esetén 1,94 Ft, szőlő 1 kg hozamcsökkenése esetén 7,35 Ft. Egyes szántóföldi növénykultúrák mezőgazdasági káresemény (pl. téli fagy, őszi aszály) miatti teljes kipusztulása, vagy ki nem kelése esetén alkalmazandó, hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítási fajlagos összegek: őszi káposztarepce: 102 829 Ft/hektár, őszi búza: 91 697 Ft/hektár, őszi árpa: 80 084 Ft/hektár, zab: 73 281 Ft/hektár, triticale: 70 320 Ft/hektár, rozs: 55 724 Ft/hektár. V Az 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk előírása értelmében a bruttó támogatási intenzitás nem haladhatja meg a bekövetkezett jövedelemcsökkenés 80%-át. 3. Igényelt kárenyhítő juttatás összege mindösszesen, forintban meghatározva (a táblázat „O” oszlopának összesítése) 4. A termelő nyilatkozata arról, hogy 4.1. kérelmezi a 7. § (4) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiállítását; 4.2. az érintett mezőgazdasági káresemény által okozott kárra a biztosítóval kötött szerződés alapján a biztosító által megállapított összeget a törvény által előírt kötelezettség szerint tüntette fel, és tudomásul veszi, hogy a kötelezettség elmulasztásával a kárenyhítő juttatásra való jogosultságot a teljes kárenyhítő juttatás összegére vonatkozóan elveszíti, és kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen esetben a felvett összeget a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal felszólító határozata szerint visszafizeti; 4.3. az elemi káresemény (jégesőkár, belvízkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, aszálykár, viharkár, felhőszakadáskár) bekövetkezését megelőző napon nem minősült a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-a szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. 5. Keltezés helye, ideje (év, hó, nap). 6. A termelő aláírása.