Decree No. 20 of 2001 of the Government on environmental impact assessment

20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 110. §-a (7) bekezdésének c) és i) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: (Kt. 67. §-ához) 1. § (1) A környezeti hatásvizsgálat a tevékenységnek a) a környezeti elemekre [Kt. 4. § a) pontja] (földre, levegõre, vízre, élõvilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre is), b) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére [Kt. 4. § b) pontja], különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre való hatásainak, továbbá c) az elõbbi hatások következtében az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminõségében, területhasználata feltételeiben – várható változások vizsgálatára terjed ki. (2) A környezetre jelentõs hatást gyakorló tevékenységek [Kt. 67. § (2) bekezdés a) pont] körét e rendelet 1. számú melléklete határozza meg az alábbiak szerint: a) a melléklet ,,A'' fejezete azokat a tevékenységeket, illetve a megvalósításukhoz szükséges építményeket, létesítményeket (a továbbiakban együtt: létesítmény) sorolja fel, amelyekre környezetvédelmi engedély a c) pontban meghatározott kivételektõl eltekintve, csak a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése után adható [Kt. 68. § (1) bekezdés]; b) a melléklet ,,B'' fejezete azokat a tevékenységeket, illetve a megvalósításukhoz szükséges létesítményeket, továbbá az ,,A'' és ,,B'' fejezetben szereplõ azon tevékenységek, illetve létesítmények jelentõs módosítását sorolja fel, amelyeknél a területileg illetékes elsõfokú környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: felügyelõség) döntésétõl függ, hogy szükséges-e a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése [Kt. 70. § (2) bekezdés]; c) a b) pont hatálya alá tartozik az az ,,A'' fejezetben felsorolt tevékenység, illetve létesítmény, amelyet legfeljebb két évig, kizárólag vagy fõként új módszerek vagy termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására végeznek, illetve hoznak létre. (3) Ha az 1. számú melléklet ,,B'' fejezetében feltüntetett mennyiségi küszöbérték alatti tevékenység bõvítés következtében eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, és a bõvítés egyúttal legalább 25%-os növekedést jelent a tevékenység megvalósítására vonatkozó engedélyben meghatározott nagysághoz képest, akkor a bõvítés a (2) bekezdés szerint minõsül. 2. § (1) Jelentõs módosításnak minõsül a) az 1. számú melléklet ,,A'' fejezete 34. pontjában meghatározott változtatás; b) az 1. számú melléklet ,,B'' fejezete 140. pontjában felsorolt tevékenység olyan megváltoztatása, különösen a tevékenység bõvítése vagy technológia- vagy termékváltás, amelynek következtében az alábbiakban megadott feltételek valamelyike fennáll: ba) új, határértékhez kötött, legalább egy évig tartó anyag- vagy energiakibocsátás keletkezik, és a várható kibocsátás több mint a jogszabályban elõírt, az adott tevékenységre vagy emisszióra vonatkozó maximálisan megengedhetõ kibocsátás 25%-a, bb) olyan mennyiségû vagy fajtájú veszélyes vagy radioaktív hulladék keletkezik, amely a telephelyen új kezelõ létesítmény építését, vagy a meglévõ létesítmény kapacitásának 25%-os növelését, vagy új kezelési technológia alkalmazását teszi szükségessé, bc) korábban engedélyezett, határértékhez kötött anyag- vagy energiakibocsátás az engedélyezetthez képest legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal megnõ, bd) korábban engedélyezett saját felszín alatti vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget, be) korábban engedélyezett saját felszíni vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget, bf) a tevékenység céljára lehatárolt terület legalább 25%-kal megnõ, és az új területnek a jelenlegi vagy a településrendezési tervben meghatározott területfelhasználási módja az igénybevétel miatt megváltozik, bg) a tevékenység volumene (különösen kapacitása, az elõállított termék mennyisége, a létesítmény befogadóképessége) a tevékenység megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja; c) az 1. számú melléklet ,,B'' fejezete 141. pontjában felsorolt tevékenységnek az alábbiakban megadott megváltoztatása: ca) a tevékenység volumene a megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja, cb) új vasúti pálya létesül, cc) új forgalmi sáv létesül, kivéve, ha az csak le- vagy felhajtó- vagy kapaszkodó sáv, cd) vezeték nyomvonalának megváltoztatása védett természeti területen; d) a tevékenység olyan megváltoztatása, ami egyúttal az 1. számú mellékletben felsorolt más tevékenység megkezdését jelenti, függetlenül attól, hogy a b) és c) pontokban megadott feltételek teljesülnek-e. (2) Az 1. § (2) bekezdés a) pont hatálya alá tartozik a tevékenység olyan jelentõs módosítása, ami egyúttal az 1. számú melléklet ,,A'' fejezetében felsorolt tevékenység megkezdését jelenti. (3) Nem minõsül jelentõsnek az a módosítás, amelynek következtében az (1) bekezdésben foglalt feltételek valamelyike csak a tevékenység módosításának megvalósításához szükséges építés során áll fenn. (4) Nem minõsül a tevékenység módosításának a) a felügyelõség engedélyével, ellenõrzött körülmények között lefolytatott, a környezet terhelésének idõleges megváltozásával járó üzemi kísérlet; b) az alkalmazott technológiából származó maradékanyag technológiai folyamatba történõ visszavezetetésének helyszíni megoldása. (5) Amikor a tevékenység megvalósítása során az önmagukban nem jelentõs módosítást jelentõ változtatások három év alatt együttesen elérik az (1) bekezdés bf), bg) vagy ca) pontjában megadott küszöbértéket, az érdekeltnek [Kt. 73. § (2) bekezdés b) pontja] 1ezt be kell jelentenie a felügyelõségnek. Ilyen esetekben a felügyelõség a környezetvédelmi felülvizsgálat rendelkezései [Kt. 73–76. §, 78–80. §] szerint jár el. 1 A Magyar Közlöny 2001. évi 37. számában közzétett helyesbítésnek megfelelõ szöveg. 3. § A tevékenység szakaszai [Kt. 67. § (2) bekezdés a) pontja] a) a telepítés: a tevékenység gyakorlásához szükséges feltételek megteremtése, különösen a területfoglalás, az építési terület elõkészítése, az építés, a berendezések felszerelése; b) a megvalósítás: a tevékenység tényleges gyakorlása, különösen a létesítmény mûködtetése, üzemelése, használata; c) a felhagyás: a tevékenység megszüntetése. (Kt 68. §-ához) 4. § (1) Az a hatóság, amelyik adatkezelõi feladata ellátásából eredõen rendelkezik olyan közérdekû adattal, ami a környezeti hatásvizsgálathoz szükséges, és amelynek nyilvánosságra hozatalát jogszabály nem korlátozza, a kérelmezõnek azt kérésére rendelkezésére bocsátja. A hatóság az adat közléséért a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 20. § (3) bekezdésének keretei között költségtérítést állapíthat meg. (2) A tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más mûveletek [Kt. 68. § (3) bekezdés] különösen: a tevékenység a) telepítése miatt megnyitott anyagnyerõ- vagy lerakóhelyek létesítése és üzemeltetése; b) telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítás, raktározás, tárolás; c) megvalósítása során keletkezõ hulladék és szennyvíz kezelése; d) energia- és vízellátása, ha az saját energiaellátó rendszerrel vagy vízkivétellel történik. Elõzetes környezeti tanulmány (Kt. 69. §-ához) 5. § (1) A kérelemhez nyolc nyomtatott példányban csatolandó az elõzetes környezeti tanulmány (a továbbiakban: elõzetes tanulmány). Amennyiben az eljárásban résztvevõk száma, illetõleg a 24–26. §-ok szerinti rendelkezések végrehajtása ezt szükségessé teszi, a felügyelõség az elõzetes tanulmány további példányainak benyújtását írja elõ. (2) A kérelem átvételekor a felügyelõség ellenõrzi, hogy a) csatolták-e hozzá az elõzetes tanulmányt, és amennyiben azt nem csatolták, a kérelmezõt hiánypótlásra hívja fel; b) a kérelem valóban környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységrõl szól-e, és amennyiben a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat-köteles, a felügyelõség errõl az eljárás megszüntetése mellett a kérelmezõt haladéktalanul értesíti. 6. § (1) Az elõzetes tanulmányban a létesítmény szükségességének indokolásakor [Kt. 69. § (2) bekezdés a) pontja] ki kell térni arra is, hogy a) a tevékenység céljának eléréséhez a kérelmezõ miért a tervezett megoldást vagy megoldási változatokat ítéli megfelelõnek; b) döntésében szerepet játszottak-e környezetvédelmi szempontok, s ha igen, melyek voltak azok. (2) A tevékenység telepítési és technológiai lehetõségeinek leírásakor [Kt. 69. § (2) bekezdés a) pontja] az elõzetes tanulmánynak különösen a következõket kell tartalmaznia a) az elõzmények körében: aa) a korábban vizsgált, de késõbb számításba nem vett lehetõségek rövid ismertetése, ab) az elõzetes tanulmányban ismertetett lehetõségek összefüggése olyan korábbi, különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra fejlesztési döntésekkel és természeti erõforrás felhasználási koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítés helyének és technológiájának kiválasztását, ac) nyomvonalas létesítménynél a nyomvonal tervezett továbbvezetésének ismertetése, és a tervezés során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése; b) az alapadatok körében: ba) a tevékenység volumene, bb) a telepítés és a mûködés (használat) megkezdésének várható idõpontja és idõtartama, a kapacitáskihasználás tervezett idõbeli megoszlása, bc) a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendõ terület használatának jelenlegi és a településrendezési tervben rögzített módja, bd) a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmény(ek) felsorolása és helye, beleértve a telepítési helyen létesülõ kapcsolódó létesítményeket is, be) a telepítési hely lehatárolása térképen, bf) a tervezett technológia, illetve, ahol ez nem értelmezhetõ, a tevékenység megvalósításának leírása, ideértve az alábbiak megadását is: – az összefoglaló folyamatábra, valamint az anyagfelhasználás fõbb mutatói, – annak ismertetése, ha olyan veszélyes anyagot használnak fel, állítanak elõ vagy forgalmaznak, amely minõsége vagy mennyisége következtében a Kt. 28. § (1) bekezdése szerinti hatást idézhet elõ, illetve, ha a technológia vagy a tevékenység más jogszabály szerint környezetre veszélyt jelentõnek minõsül, bg) Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia, bh) a telepítés helyén kívül igénybe veendõ infrastruktúra adatai, bi) a tevékenység megvalósításához szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje (szállításigényessége), szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevõk által keltett jármû- és személyforgalom nagyságrendje is, bj) a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések, bk) egyéb kapcsolódó mûveletek; c) a telepítési hely szomszédságában tervezett – a településrendezési tervben szereplõ – vagy meglévõ, ugyanolyan területfelhasználási módú tevékenységek vagy létesítmények megjelölése a be) pont szerinti térképen; d) a b) pont szerinti alapadatok és a c) pont szerinti területi adatok bizonytalansága (rendelkezésre állása), megjelölve azt, hogy a tervezés mely késõbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani; e) ha az elõzetes tanulmány kötelezõ tartalmát képezõ valamely adat az állam- vagy szolgálati titkok körébe tartozik, annak a felügyelõség részérõl történõ megismerésére az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ilyennek minõsülõ, valamint a kérelmezõ által üzleti titoknak minõsített adatot a kérelmezõnek azt így megjelölve, elkülönítve kell csatolnia, és a nyilvánosságra kerülõ tanulmányban olyan információkkal helyettesítenie, amelyek a tevékenység várható környezeti hatásainak megítélését lehetõvé teszik. (3) A tevékenység elmaradásából származó környezeti következményeket [Kt. 69. § (2) bekezdés a) pontja] a) mûszaki infrastrukturális, valamint környezetvédelmi célú tevékenységnél aa) a tevékenység megvalósítása nélkül várható környezeti állapotváltozások becslésével, illetve a fennmaradó kedvezõtlen környezeti állapot leírásával, vagy ab) ha a kérelmezõ az elmaradó tevékenységet más tevékenységgel fogja helyettesíteni, akkor a várható helyettesítés környezeti következményeinek becslésével kell megadni; b) más tevékenységnél csak akkor kell részletezni, ha ilyen következmények értelmezhetõk. (4) A környezetterhelés és a környezet igénybevétele (a továbbiakban: hatótényezõk) várható mértékének [Kt. 69. § (2) bekezdés b) pontja] becslését a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok bizonytalanságának (rendelkezésre állásának) figyelembevételével kell elvégezni. (5) A hatások elõzetes becslése [Kt. 69. § (2) bekezdés c) pontja] a tevékenység szakaszaiként elkülönítve (3. §), és az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások elõfordulási lehetõségeire figyelemmel magában foglalja, hogy a) a hatótényezõk milyen jellegû hatásfolyamatokat indíthatnak el; b) a hatásfolyamatok – figyelembe véve a 2. számú mellékletben a vizsgálandó terület meghatározásához adott szempontokat – milyen területekre terjedhetnek ki, ideértve e területek térképen való körülhatárolását is; c) a vizsgálandó területrõl rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen hatások léphetnek fel, mi ezek nagyságrendje és mekkora a jelentõségük a környezet állapota, az emberek egészségi, társadalmi, gazdasági helyzetének változása szempontjából. (6) A tanulmányban jelezni kell, ha a tevékenység következtében elõre láthatóan országhatáron átterjedõ környezeti hatások is felléphetnek. E hatások elõzetes becslésére az (5) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. (7) A tájban és az ökológiai viszonyokban várható változások részletes leírása [Kt. 69. § (2) bekezdés c) pontja] magába foglalja: a) az új telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és épített környezet értékei, a tájkép és a tájhasználat bemutatását; b) a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését; c) annak becslését, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében; továbbá, hogy d) a c) pont szerinti változások milyen, a telepítés helyén túl terjedõ hatásfolyamatokat indíthatnak el. (8) Az elõzetes tanulmányban jelezhetõ, hogy mely részekre vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fûzõdõ jogok. (9) Az elõzetes tanulmányhoz csatolni kell annak közérthetõ összefoglalását, ami tartalmazza különösen a tevékenység alapadatainak [(2) bekezdés b) pont] összefoglalását, a tevékenység elmaradásának környezeti következményeit [(3) bekezdés a) pont], a fõbb hatótényezõk [(4) bekezdés] ismertetését, a környezeti állapotváltozás elõzetes becslését [(5)–(7) bekezdés] és a késõbbiekben részletesen megvizsgálandó fõ környezeti kérdéseket. 7. § (1) Amennyiben a felügyelõség a kérelmet annak benyújtását követõen az elõzetes tanulmány vizsgálata, illetõleg a szakhatóság állásfoglalása alapján nem utasítja el, és a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá, akkor a) a felügyelõség a kérelmet, az elõzetes tanulmányt, valamint a hirdetmény szövegének a (3) bekezdés a) pontja szerinti részét megküldi a telepítés helye szerinti (a fõvárosban a kerületi) önkormányzat jegyzõjének; b) a telepítési hellyel szomszédos települési (a fõvárosban a kerületi) önkormányzat jegyzõjét a felügyelõség értesíti a kérelemrõl, mellékelve a közérthetõ összefoglalót. A jegyzõ tíz napon belül jelzi a felügyelõségnek a település esetleges érintettségét. A felügyelõség az érintettség jelzését követõen haladéktalanul megküldi az a) pont szerinti iratokat a jegyzõnek. (2) Az érintett települési (a fõvárosban a kerületi) önkormányzatok jegyzõi gondoskodnak arról, hogy a (3) bekezdés szerinti hirdetményt az iratok megérkezését követõ öt napon belül harminc napig közszemlére tegyék és közterületen való közhírré tétellel, illetõleg a helyben szokásos egyéb módon is közzétegyék. (3) A hirdetménynek tartalmaznia kell a) a telepítés helyét és a tevékenység rövid leírását a kérelem szerint; b) azt, hogy a kérelem és az elõzetes tanulmány hol és mikor tekinthetõ meg; c) felhívást arra, hogy az elõzetes tanulmány tartalmára, a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a részletes környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve szempontjaira vonatkozóan a (4) bekezdésben meghatározott határidõig az önkormányzat jegyzõjénél vagy a felügyelõségnél írásbeli észrevételt lehet tenni. (4) A hirdetmény közszemlére, illetve közhírré tételét követõ harminc napig a kérelmet és az elõzetes tanulmányt az (1) bekezdésben meghatározott települési (a fõvárosban a kerületi) önkormányzatok jegyzõinek hozzáférhetõvé kell tenni az érdeklõdõk számára. Észrevételeket ez idõ alatt lehet benyújtani a felügyelõségnél vagy a jegyzõnél. (5) A települési (a fõvárosban a kerületi) önkormányzat jegyzõje az önkormányzat észrevételét, valamint a hozzá érkezett észrevételeket legkésõbb a hirdetmény levételét követõ öt napon belül megküldi a felügyelõségnek. A felügyelõség ezeket, továbbá a közvetlenül nála benyújtott észrevételeket eljuttatja a kérelmezõnek. (6) A közzététel ideje nem hosszabbítja meg az ügyintézési határidõt (Kt. 91. §). (Kt. 70. §-ához) 8. § (1) A kérelmet [5. § (1) bekezdés] a felügyelõség a környezet- vagy természetvédelemmel összefüggõ – környezeti elem vagy rendszer védelmére vagy környezetet veszélyeztetõ hatás elleni védelemre vonatkozó – hatáskörrel rendelkezõ hatóságok bevonásával bírálja el. A 3. számú mellékletben megjelölt szakterületekre kiterjedõen az eljárásba szakhatóságként a) az 1. pontban felsorolt hatóságokat minden esetben bevonja; b) a 2. pontban felsorolt szakhatóságokat akkor vonja be, ha a kérelmezett tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselõ lehet, aminek védelme hatáskörükbe tartozik, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elõ, ami elleni védelem hatáskörükbe tartozik. (2) Ha a szakhatósági állásfoglalások nem egyértelmûek vagy egymással ellentmondásba kerültek, a felügyelõség szükség szerint egyeztetõ tárgyalást hív össze. (3) A felügyelõség a döntéshozatal elõtt a környezetre gyakorolt hatás megítélése, valamint a részletes környezeti hatásvizsgálat tartalmának szempontjából lényeges – és a 7. §, illetve a 24–26. §-ok szerint kapott – észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a felügyelõség határozatának indokolása tartalmazza. Az értékelés magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket. 9. § A felügyelõség határozatában a) megjelöli az elõzetes tanulmányban szereplõ azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelõ körülmények között lehetségesnek tartja; b) a lehetségesnek ítélt változatoknál a részletes környezeti hatástanulmány készítése során vizsgálandó szempontok és követelmények meghatározásakor [Kt. 70. § (2) bekezdés a) pontja] figyelembe veszi, hogy mi az, ami megfelel a tervezés és engedélyezés adott szakaszának, a tevékenység és a várhatóan hatásviselõ környezeti elemek, rendszerek jellegének, valamint megkövetelhetõ a jelenlegi ismeretek és vizsgálati módszerek alapján. 10. § (1) Nem adható ki a környezetvédelmi engedély az elõkészítõ eljárásban, ha a tevékenység a) az 1. számú melléklet ,,A'' fejezetében szerepel; b) nagyfokú környezeti kockázattal járna; c) országhatáron átterjedõ jelentõs környezeti hatást válthat ki, továbbá ha a várható környezeti hatások d) jelentõsége a rendelkezésre álló adatok alapján nem tisztázható; e) megállapításához valamely környezeti rendszer részletes vizsgálata szükséges. (2) A felügyelõség és az érintett szakhatóság további szempontok, különösen a 4. számú mellékletben leírtak mérlegelésével, és az adott ügy sajátosságait figyelembe véve határozza meg, hogy szükséges-e a részletes környezeti hatásvizsgálat a környezetvédelmi engedély megadásáról való döntéséhez. A meghatározásnál alkalmazott konkrét szempontokra az elõkészítõ eljárást lezáró határozat indoklásában ki kell térni. 11. § Ha a benyújtott elõzetes tanulmány tartalma nem felel meg az elõírt tartalmi követelményeknek, illetve nem helytálló információt tartalmaz, és ha azt hiánypótlással sem lehet megfelelõvé tenni, a felügyelõség a kérelmet elutasítja. 12. § (1) Az ügy érdemében hozott határozatot [Kt. 70. § (2) bekezdés] a felügyelõségnek a határozathozatalt követõen, az eljárásban részt vett települési (a fõvárosban a kerületi) önkormányzatok jegyzõinek a határozat kézhezvételét követõen tizenöt napon át hivatalukban közszemlére is kell tenni. (2) Az eljárásban részt vett települési (a fõvárosban a kerületi) önkormányzatok jegyzõinek az (1) bekezdés szerinti határozat kézhezvételét követõ öt napon belül közhírré is kell tenni a felügyelõség döntését a részletes környezeti hatásvizsgálat szükségességérõl, illetve a környezetvédelmi engedély megadásáról, vagy a kérelem elutasításáról, valamint azt, hogy a határozat teljes szövege miként tekinthetõ meg. 13. § A részletes környezeti hatástanulmányt – a továbbiakban: részletes tanulmány – az elõkészítõ szakaszt lezáró határozat jogerõre emelkedését követõen, két éven belül lehet a felügyelõséghez benyújtani. A felügyelõség ezt a határidõt kérelemre, egy ízben legfeljebb további egy évvel meghosszabbíthatja. Részletes tanulmány (Kt. 71. §-ához) 14. § (1) A részletes tanulmányt – ha a felügyelõség eltérõen nem rendelkezik – nyolc nyomtatott példányban kell benyújtani. (2) A részletes tanulmány bevezetõjében össze kell foglalni az elõzményeket, különösen a) a felügyelõség és a szakhatóságok elõkészítõ szakaszban adott állásfoglalásait; b) a kérelmezõhöz eljuttatott észrevételeket; valamint c) a részletes vizsgálat menetét. (3) A részletes tanulmányban az elõkészítõ eljárás eredményeképpen kiválasztott változatot (változatokat) kell részletesen leírni. (4) A tevékenység és a hatótényezõk részletes leírásának magába kell foglalnia: a) a 6. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alapadatok részletezését, megjelölve azt, ha az elõzetes tanulmányban leírtakhoz képest változás történt; b) a hatótényezõk jellege, nagysága, idõbeli változása, térbeli kiterjedése bemutatását. (5) A részletes leírásból megállapíthatónak kell lenni, hogy az egyes hatótényezõk a) a tevékenység mely szakaszában jelennek meg, s az adott szakaszon belül a tevékenység mely részéhez rendelhetõk hozzá; b) mely környezeti elemeket érintik, a közvetlen hatások területének meghatározásával (2. számú melléklet III. 3., 4. és 5. pontjai) való összefüggésben. (6) Ha a tevékenység során alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és elõállítandó termék környezetvédelmi minõsítése (Kt. 84. §) korábban már megtörtént, a vonatkozó minõsítési okiratot (okiratokat) csatolni kell a részletes tanulmányhoz. (7) A részletes tanulmányban jelezhetõ, hogy mely részeire vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fûzõdõ jogok. 15. § (1) A hatásterület kiterjedését az e rendelet 2. számú mellékletében foglaltaknak megfelelõen kell meghatározni. (2) Környezeti elem vagy rendszer védelmérõl szóló szakterületi jogszabály a 2. számú melléklet figyelembevételével az adott elemre vagy rendszerre vonatkozó hatásterület meghatározásához részletszabályokat állapíthat meg. (3) A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotának ismertetését [Kt. 71. § (1) bekezdés b) pontja] a) azokra a tényezõkre kell korlátozni, amelyek ismeretére a tevékenység miatt várható változásokkal való összevetésnél szükség van; b) ezen állapot várható – a tevékenységtõl független – változásának jelzésével is ki kell egészíteni, amennyiben a rendelkezésre álló adatok ezt lehetõvé teszik. (4) A hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és összességükben is elemezni kell. Fel kell tárni a közvetetten érvényesülõ hatásfolyamatokat is. (5) A környezeti hatások értékelésénél [Kt. 71. § (1) bekezdés c) pontja] a) a bekövetkezõ környezeti állapotváltozások jellemzését kell megadni az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezõk figyelembevételével: aa) a hatás erõssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és idõbeli eloszlása, kedvezõ vagy kedvezõtlen mivolta, ab) a hatás hozzáadódhat-e a 6. § (2) bekezdés c) pont szerint megadott tevékenységek hatásaihoz, ac) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása, ad) a településkarakter (településkép, településszerkezet) megváltozása, ae) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülõ természeti és épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága, af) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülõ természeti erõforrások pótolhatósága, ag) a környezetkárosodás elkerülésének, mérséklésének lehetõségei; b) ha a környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotának kedvezõtlen megváltozását okozhatja, akkor meg kell adni különösen ba) a hatásterületen élõ lakosság számát, korösszetételét, mortalitási és morbiditási adataik értékelését, a hatásokra érzékeny csoportjait, bb) a lakosságot érõ környezetterhelés becslését alapul véve az érintettek egészségi állapotára gyakorolt rövid és hosszú távú hatások ismertetését, bc) amennyire számszerûsíthetõ, az egészségi kockázat mértékét, bd) az egészségkárosodás elkerülésének, mérséklésének, az egészségi kockázat elfogadható mértékûre való csökkentésének lehetõségeit. (6) A tevékenység társadalmi és gazdasági következményei [Kt. 71. § (1) bekezdés d) pontja] között, amennyiben lehetséges, becsülni kell a tevékenység környezeti hatásaival összefüggésben a) a bekövetkezõ károkat és felmerülõ költségeket; b) a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozását, és az ennek következtében esetleg beálló életminõség és életmódbeli változásokat. (7) A részletes tanulmányhoz szükséges információk összeállításánál [Kt. 71. § (1) bekezdés g) pontja] felmerült bármely nehézséget jelezni kell. (8) Ha a 25. § szerinti eljárás megindult, akkor a részletes tanulmány külön fejezetében összefüggõen kell ismertetni az országhatáron átterjedõ környezeti hatások vizsgálatát, különösen a) a hatásviselõ fél és nyilvánossága által adott észrevételek figyelembevételének módját; b) az országhatáron túli hatásokat kiváltó hatótényezõket, illetve eseményeket; c) az országhatáron átterjedõ hatásfolyamatokat; d) e hatásfolyamatokra érzékeny hatásviselõket, a hatásviselõ fél által közölt adatokat is alapul véve, valamint azok várható állapotváltozásait; e) az országhatáron túli hatásterületek lehatárolását; f) az országhatáron túli hatásokat megelõzõ vagy elfogadható mértékûre csökkentõ intézkedéseket, nyomon követésükhöz, ellenõrzésükhöz szükséges utólagos méréseket és megfigyeléseket; g) a felhasznált adatok forrását és a vizsgálati módokat. 16. § (1) A részletes tanulmányban elõforduló, államtitkot, szolgálati vagy üzleti titkot képezõ adatok helyettesítésére [Kt. 71. § (1) bekezdés i) pontja] a 6. § (2) bekezdésének e) pontja az irányadó. (2) A felügyelõség a részletes tanulmányt hiánypótlásra adja vissza, ha az (1) bekezdés szerinti információk a tevékenység várható környezeti hatásainak megítélésére nem alkalmasak. 17. § A részletes tanulmány közérthetõ összefoglalása [Kt. 71. § (1) bekezdés j) pontja] tartalmazza: a) a tevékenység lényegének ismertetését; b) a várható környezeti állapotváltozást; c) a hatásterület bemutatását; d) a környezeti hatások értékelését; e) az érintett emberek egészségi állapotában, életminõségében és életmódjában várható változásokat; f) a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedéseket. 18. § (1) Ha a benyújtott részletes tanulmány tartalma nem kielégítõ, a felügyelõség a 11. §-ban írtak szerint jár el. (2) A határozat nyilvánosságra hozatalára a 12. § az irányadó. (Kt. 72. §-ához) 19. § (1) A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei között elõírható: a) rendszeres környezetvédelmi ellenõrzés, ideértve mérõ-, megfigyelõ, ellenõrzõ rendszer kialakítását; b) jogszabályi feltételek fennállása esetén egyes határértékek is; c) a környezetvédelmi engedély megadását követõ, a környezethasználat megkezdéséhez szükséges további engedélyek megszerzéséhez kielégítendõ és a környezeti hatásvizsgálat alapján meghatározható feltételek; d) a tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának feltételei, ideértve a szüneteltetés vagy felhagyás megkezdése elõtt végzendõ vizsgálatokra való kötelezést is, ha a szüneteltetésnek vagy felhagyásnak jelentõs környezeti hatásai lehetnek, de a tevékenység tervezésének adott szakaszában ez kielégítõ pontossággal még nem jelezhetõ elõre. (2) A környezetvédelmi engedélyrõl történõ döntéshozatali eljárásra a 8. § (3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. 2 2 A Magyar Közlöny 2001. évi 37. számában közzétett helyesbítésnek megfelelõ szöveg. 20. § (1) Olyan tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény telepítése szükséges, a tervezett nyomvonal egyes önállóan használható szakaszai önálló engedélyezés tárgyát képezhetik, amennyiben a nyomvonal környezet és természetvédelmi követelményekkel összeegyeztethetõ továbbvezetése a 6. § (2) bekezdés ac) pontja szerinti információk alapján valószínûsíthetõ. (2) Több felügyelõség területét érintõ telepítés esetén az eljáró hatóságot a másodfokú hatóság jelöli ki. 21. § A környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett tevékenység gyakorlása akadályozhatja a) a Nemzeti Környezetvédelmi Programban (Kt. 40. §) meghatározott környezeti célállapotok elérését; vagy b) a Magyar Köztársaság nemzetközi szerzõdésben vállalt környezet- vagy természetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését. 22. § A felügyelõség a környezetvédelmi engedélyt – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé. 23. § (1) A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje a) legalább öt év, amennyiben a tevékenység gyakorlásának vagy a létesítmény mûködésének idejét más jogszabály ennél rövidebb idõben nem határozza meg, de az engedély határozatlan idõre is megadható; b) az új módszerek, termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására szolgáló, az 1. számú melléklet ,,B'' fejezet 139. pontja szerinti tevékenységeknél legfeljebb két év. (2) Az engedély érvényességi idejét a felügyelõség a tevékenység környezeti hatásai, azok elõreláthatósága, a tevékenység környezetében beálló változások jellege és elõreláthatósága alapján, valamint a tevékenység telepítéséhez szükséges idõ és a tevékenység végzésének tervezett idõtartama figyelembevételével határozza meg. (3) Az engedély érvényességi idejének lejártakor, amennyiben az érdekelt a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a Kt.-nek a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az országhatáron átterjedõ környezeti hatások vizsgálatára vonatkozó rendelkezések 24. § (1) Az országhatáron átterjedõ környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 26-án, Espooban (Finnország) aláírt és a 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelettel kihirdetett egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) hatálya alá tartozó ügyekben mind az egyezmény részes felei, mind – viszonosság esetén – más országok tekintetében is, az egyezmény elõírásait a 24–27. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni, amennyiben más nemzetközi szerzõdés ettõl eltérõen nem rendelkezik. (2) Az egyezmény I. függelékében felsorolt azon tevékenységek vagy létesítmények mérethatáraként, amelyeknél számszerû érték helyett a ,,nagy'' vagy ,,nagyobb'' megjelölés található, az 1. számú melléklet ,,A'' fejezetében a megfelelõ tevékenységnél vagy létesítménynél a részletes környezeti hatásvizsgálati kötelezettséghez megadott feltétel vagy mérethatár alkalmazandó. (3) Az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges koordináció és az egyezmény 1. Cikk (iv) pontja szerinti érdekelt felekkel való kapcsolattartás a Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) feladata. Eljárás kibocsátó félként 25. § (1) A felügyelõség az egyezmény I. függelékében meghatározott tevékenység megkezdési szándékának bejelentése [Kt. 69. § (1) bekezdése] után, ha a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedõ jelentõs környezeti hatás bekövetkezése – különösen az egyezmény III. függelékében szereplõ ismérvek alapján – feltételezhetõ, megküldi a Minisztériumnak: a) a kérelem és az elõzetes tanulmány két példányát; b) a felügyelõség és a szakhatóságok állásfoglalását arról, hogy ba) az országhatáron átterjedõ jelentõs környezeti hatás mi alapján feltételezhetõ, bb) a hatásviselõ fél [egyezmény 1. Cikk (iii) pontja] hatásterületérõl a részletes hatástanulmány elkészítéséhez milyen adatokat és környezeti információkat kell megkérni. (2) Az (1) bekezdés szerinti iratokat a 7. § (2) bekezdésben meghatározott közzététel elõtt kell megküldeni, és arról a kérelmezõt is tájékoztatni kell. (3) Nem kell az (1) bekezdés szerinti iratokat megküldeni, amennyiben a felügyelõség a kérelmet annak benyújtását követõen az elõzetes tanulmány vizsgálata, illetõleg a szakhatóság állásfoglalása alapján elutasítja. (4) A Minisztérium az (1) bekezdés szerinti iratok alapján, a környezetvédelmi engedély megszerzésére irányuló eljárás határidejéhez igazodó válaszadási határidõ megadásával, elkészíti az egyezmény szerinti értesítést, megküldi azt a hatásviselõ félnek és a felügyelõségnek, amely azt továbbítja a kérelmezõnek. (5) A Minisztérium a hatásviselõ félnek az értesítésre adott válaszát és észrevételeit, valamint a hatásviselõ fél területén lévõ hatásterületrõl megküldött adatokat és környezeti információkat továbbítja a felügyelõséghez, amely azokat kézbesíti a kérelmezõnek. (6) Ha a hatásviselõ fél az értesítésre adott válaszában bejelenti, hogy részt kíván venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, akkor azt az egyezmény elõírásai és a 24–26. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell továbbfolytatni. 26. § (1) A kérelmezõnek a felügyelõség által meghatározott határidõig a hatásviselõ fél által kért nyelven el kell készíttetnie a részletes tanulmány nemzetközi fejezetének [15. § (8) bekezdése] és közérthetõ összefoglalójának (17. §) fordítását, és azt be kell nyújtania a felügyelõségre. A fordítást akkor kell elkészíttetni, ha a felügyelõség az engedélykérelmet a részletes tanulmány, illetve az ahhoz esetlegesen elõírt hiánypótlás benyújtását közvetlenül követõen nem utasítja el. (2) A felügyelõség a részletes tanulmány két példányát és az (1) bekezdés szerinti fordítást haladéktalanul megküldi a Minisztériumnak, amely azt továbbítja a hatásviselõ félnek, és kezdeményezi az ennek alapján tartandó konzultációt. A konzultációba a Minisztérium bevonja a felügyelõséget és szükség szerint a szakhatóságokat. (3) A hatásviselõ féllel való konzultáción kapott, valamint a hatásviselõ fél nyilvánossága által adott észrevételek mérlegelése alapján a felügyelõség az érintett szakhatóságok bevonásával a részletes tanulmány kiegészítését rendelheti el. (4) A felügyelõség a környezetvédelmi engedély tárgyában hozott ügydöntõ határozatát megküldi a Minisztériumnak, amely azt továbbítja a hatásviselõ félnek. Amennyiben az ügyben jogorvoslat folytán további döntések születnek, azokat hasonló módon kell továbbítani. (5) Olyan tevékenység környezetvédelmi engedélyezése során, amelyben a felügyelõség országhatáron átterjedõ jelentõs környezeti hatás bekövetkezését nem feltételezte, a környezetvédelmi engedély még nem került kiadásra, és a 24. § (1) bekezdésében említett ország az egyezmény alkalmazását kéri, a Minisztérium haladéktalanul tájékoztatja errõl az eljáró felügyelõséget, amely értesíti errõl a kérelmezõt. (6) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást követõen a) a Minisztérium megszervezi – a felügyelõség és az érintett szakhatóságok bevonásával – az egyezmény szerinti érdekelt felek közötti információcserét, valamint az országhatáron átterjedõ jelentõs környezeti hatás fellépésének lehetõségérõl való egyeztetést; b) a felügyelõség a környezeti hatásvizsgálati eljárást vagy eljárási szakasz megkezdését az egyeztetés lezárásáig – de legfeljebb kilencven napig – felfüggesztheti. (7) Ha az egyeztetés során kapott információk mérlegelése alapján a felügyelõség a szakhatóságok bevonásával úgy dönt, hogy felléphet országhatáron átterjedõ jelentõs környezeti hatás, akkor az eljárást az egyezmény és a 24–26. §-ok rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával kell folytatni. Eljárás hatásviselõ félként 27. § (1) A kibocsátó fél [egyezmény 1. Cikk (ii) pontja] által megküldött értesítés alapján, a szükséges fordítások elvégzését követõen, a Minisztérium a) kikéri a felügyelõség és a hazai környezeti hatásvizsgálati eljárásban szakhatóságként részt vevõ szervek álláspontját a tervezett tevékenységrõl, annak feltételezhetõ környezeti hatásairól, azok jelentõségérõl, a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában való részvétel szükségességérõl. A Minisztérium a feltételezett hatásterület kiterjedésétõl függõen vagy a területi szerveket vagy azok felettes szervét keresi meg; b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi (a fõvárosban a kerületi) önkormányzatok szükség szerinti bevonásával. (2) A Minisztérium az értesítésre adott válaszában jelzi, hogy a feltételezett környezeti hatások jelentõsége alapján Magyarország részt kíván-e venni a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában. (3) Amennyiben a kibocsátó fél értesítést nem küld, azonban az egyezmény alkalmazásának szükségessége felmerül, a Minisztérium a tervezett tevékenységrõl a rendelkezésre álló információk alapján kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját. Ha feltételezhetõ Magyarország területén jelentõs környezeti hatás bekövetkezése, akkor a Minisztérium jelzi ezt a kibocsátó félnek, és kéri az egyezmény alkalmazását. (4) A kibocsátó fél kérésére vagy a magyar álláspont megalapozására a Minisztérium az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek bevonásával állítja össze, illetve adja meg a feltételezhetõ magyar hatásterületrõl rendelkezésre álló és a hatások vizsgálatához szükséges környezeti információkat. (5) A kibocsátó fél által megküldött környezeti hatásvizsgálati dokumentációról a szükséges fordítások elvégzését követõen a Minisztérium a) kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját; b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi (a fõvárosban a kerületi) önkormányzatok szükség szerinti bevonásával; c) nyilvános fórumot is szervez, és arra meghívja a kibocsátó fél képviselõjét. 28. § 3Az egyezmény és a 25–27. §-ok elõírásait az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt minden tevékenységnél alkalmazni kell, ha országhatáron átterjedõ jelentõs környezeti hatás feltételezhetõ, és a hatásviselõ vagy a kibocsátó fél az Európai Unió tagországa. [Kt. 92. § (2) bekezdéséhez] 29. § A felügyelõség szakhatóságként történõ közremûködése során a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységeknél többek között azt is ellenõrzi, hogy a kérelmezõ hatásvizsgálati kötelezettségének, illetõleg a környezetvédelmi engedélyben foglaltaknak eleget tett-e. (Kt. 93. §-ához) 30. § (1) Amennyiben a felügyelõség a kérelmet a részletes tanulmány benyújtását közvetlenül követõen annak vizsgálata, illetõleg a szakhatóság állásfoglalása alapján nem utasítja el, és a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá, akkor a felügyelõség a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat [Kt. 93. § (3)–(5) bekezdések] legalább egy, a hatásterület szerinti helyi vagy egy országos napilapban közzéteszi, valamint közterületi hirdetmény formájában való közzétételre megküldi az eljárásban részvevõ települési (a fõvárosban a kerületi) önkormányzatok jegyzõinek. (2) Az érintett környezetvédelmi szervezetek alapszabályukkal és a bírósági bejegyzésrõl szóló jogerõs határozattal igazolhatják ügyféli jogosultságukat. Kétség esetén az ilyen igényt bejelentett szervezetek ügyféli jogosultságát vélelmezni kell. Záró rendelkezések 31. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésekben foglalt eltéréssel – a kihirdetését követõ 60. napon lép hatályba, rendelkezéseit az azt követõen indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) A rendelet 28. §-a Magyarország Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (3) Az 1. számú mellékletben felsorolt azon tevékenységeknél, amelyeknél a környezeti hatásvizsgálati kötelezettség természeti területen, érzékeny természeti területen vagy az 3 A 28. § e rendelet 31. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napjával lép hatályba. ökológiai hálózat területén történõ megvalósítás esetén áll fenn, e rendelet rendelkezéseit a természeti területek jegyzékét közzétévõ, illetve az érzékeny természeti terület, valamint az ökológiai hálózat létesítését szabályozó rendeletek hatálybalépését követõen indult eljárásokban kell alkalmazni. (4) Az 1. számú melléklet ,,B'' fejezet 1. pontjában szereplõ tevékenységnél e rendelet rendelkezéseit a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 26. § (1) bekezdése szerinti, az általános birtokrendezési eljárásról szóló törvény hatálybalépését követõen indult eljárásokban kell alkalmazni. (5) 4 (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek körérõl és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló – többször módosított – 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet, valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésének szövegébõl a ,,– kivéve, ha a tevékenység a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek körérõl és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet alapján környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött –'' szövegrész hatályát veszti. (7) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz az egyes köz- és magánberuházások környezeti hatásainak vizsgálatáról szóló, a 97/11/EK tanácsi irányelvvel módosított 85/337/EGK tanácsi irányelvvel. 1. számú melléklet a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez A környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek listája ,,A'' fejezet Tevékenységek, illetve a megvalósításukhoz szükséges létesítmények, amelyekre környezetvédelmi engedély csak a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése után adható Mezõgazdaság, erdõgazdálkodás 1. Baromfitelep több mint 85 ezer férõhellyel broilerek vagy 60 ezer férõhellyel tojók számára 2. Sertéstelep több mint 3 ezer férõhellyel 30 kg feletti hízók vagy 900 férõhellyel kocák számára 3. Erdõterület igénybevétele 550 ha erdõ faállományának kitermelésétõl 4 A 31. § (5) bekezdését az 58/2003. (IV. 24.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte. Bányászat 4. Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtõl is 5. Tõzegkitermelés 25 ha területtõl 6. Kõolaj-kitermelés 500 t/nap-tól, földgázkitermelés 500 ezer m 3 /nap-tól 7. Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától 8. Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén 1 millió t/év, nemvas fémek esetén 100 ezer t/év bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtõl is 9. Egyéb külszíni bányászat 25 ha területtõl Feldolgozóipar 10. Papír- és kartongyártás 200 t/nap késztermék gyártástól 11. Papíripari rostos alapanyag elõállítása fából és más hasonló szálas nyersanyagból 12. Szén vagy bitumenpala lepárlása (elgázosítás, cseppfolyósítás) 500 t/nap szén vagy bitumenpala felhasználástól 13. Kõolajfinomító, kivéve a kõolajból kizárólag kenõanyagokat elõállító üzemeket 14. Nukleáris üzemanyagot elõállító vagy dúsító létesítmény 15. Kiégett nukleáris üzemanyagot újra feldolgozó létesítmény 16. Kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti vagy végleges tároló 17. Radioaktív hulladékot feldolgozó telep 18. Radioaktív hulladéktároló telep átmeneti vagy végleges tárolásra 19. Komplex vegyimûvek, azaz olyan létesítmények, amelyekben több gyártóegység funkcionálisan összekapcsolva csatlakozik egymáshoz, és amelyekben kémiai átalakítási folyamatokkal ipari méretben történik: a) szerves vegyi alapanyagok gyártása, vagy b) szervetlen vegyi alapanyagok gyártása, vagy c) foszfor-, nitrogén- és káliumalapú mûtrágya gyártása, vagy d) növényegészségügyi hatóanyagok és biocidek gyártása, vagy e) biológiai vagy kémiai eljárással gyógyszer hatóanyaggyártás, vagy f) robbanóanyag gyártás 20. Azbesztcement termékek gyártása 20 ezer t/év késztermék elõállítástól 21. Azbeszt súrlódóanyag elõállítása 50 t/év késztermék elõállítástól 22. Azbeszttartalmú termékek elõállítása 200 t/év azbesztfelhasználástól 23. Kohómû (vas, acél) 24. Nemvas fémek elõállítása ércbõl, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárásokkal Villamosenergia-, gõz-, vízellátás 25. Hõerõmû 20 MW villamos teljesítménytõl, egyéb égetõ berendezés 300 MW kimenõ hõteljesítménytõl 5 Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény 8. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti értelmezésben. 26. 6 Atomerõmû, atomreaktor, valamint atomerõmû, atomreaktor üzemidejének meghosszabbítása, továbbá atomerõmû, atomreaktor felhagyása, azaz a nukleráris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktív anyaggal szennyezett alkotórészeinek eltávolítása. 27. Villamos légvezeték 220 kV feszültségtõl és 15 km hosszúságtól 28. Atomfûtõmû, valamint atomfûtõmû felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását 29. Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból 5 millió m 3 /év vízkivételtõl 30. Felszíni vizet átvezetõ létesítmény 100 millió m 3 /év vízszállító kapacitástól (nem tartozik ide az ivóvíz vezetékben történõ átvezetése) Szállítás, raktározás 31. Országos közforgalmú vasútvonal 32. Gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) 33. Négy- vagy több forgalmi sávos út, legalább 10 km hosszan egybefüggõ új pályától 34. Meglévõ út négy- vagy több forgalmi sávúra bõvítése a meglévõ vagy módosított nyomvonalon, legalább 10 km hosszan egybefüggõ új pályától, illetve forgalmi sávtól 35. Gáz-, kõolaj- vagy vegyianyag szállító vezeték 800 mm átmérõtõl és 40 km hossztól 36. Víziút 71350 tonnánál nagyobb hordképességû hajók számára 37. Kikötõ 1350 tonnánál nagyobb hordképességû hajók számára, kivéve a ponton 38. Kikötõn kívüli hajórakodó a parttal összekötött mólóval 1350 tonnánál nagyobb hordképességû hajók be- és kirakodására (kompmóló nem tartozik ide) 39. Repülõtér 2100 m alaphosszúságú futópályától 40. Kõolaj, kõolajtermék tárolása 200 ezer t össztároló kapacitástól 41. Földgáz tárolása 200 ezer m 3 össztároló kapacitástól 42. Vegyi termék tárolása 200 ezer t össztároló kapacitástól Egyéb közösségi szolgáltatás 43. Szennyvíztisztító telep 50 ezer lakosegyenérték 8kapacitástól 44. Nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai kezeléssel ártalmatlanító létesítmény 100 t/nap kapacitástól 45. Nem veszélyes hulladék lerakó létesítmény 200 t/nap kapacitástól 46. Veszélyes hulladék ártalmatlanító (lerakás, égetés, kémiai és biológiai kezelés) létesítmény Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények 6 Az 1. számú melléklet ,,A'' fejezet 26. pontja a 47/2004. (III. 18.) Korm. rendelet 37. § ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 38. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezést az elsõ fokon még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. 7 A víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény 87. §-ának 44. pontja szerinti értelmezésben. 8 Lakosegyenérték azt a szerves biológiailag lebontható terhelést jelenti a szennyvízben, amelynek 5 napos biokémiai oxigénigénye 60 g/nap. 47. Kutató vagy oktató atomreaktor, valamint ezek felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását 48. Duzzasztómû vagy víztározó, 10 millió m 3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtõl 49. Vízbesajtolás felszín alatti vízbe 3 millió m 3 /év víz bejuttatásától ,,B'' fejezet Tevékenységek, illetve a megvalósításukhoz szükséges létesítmények, valamint jelentõs módosítások, amelyeknél a felügyelõség döntésétõl függ, hogy szükséges-e a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése Mezõgazdaság, vadgazdálkodás, erdõgazdálkodás 1. Birtokrendezés – 300 ha-tól, vagy – védett természeti területen vagy annak védõövezetén, természeti területen, érzékeny természeti területen 10 ha-tól, vagy – ökológiai (zöld) folyosón 10 ha-tól, ha az nem csak a tulajdonviszonyok megváltozásával jár, és a birtokrendezési tervben a ,,B'' fejezet 2. 3. 4. 6. 8. 9. 131. 133. 134. 135. 137. méretmegkötések nélkül értelmezett pontjai közül legalább három megvalósítása szerepel 2. Intenzív mezõgazdasági célú földhasználatra való áttérés – mûvelés alól kivettként nyilvántartott területeken 50 ha-tól, vagy – vízbázis védõövezetén, védett természeti területen vagy annak védõövezetén 1 ha-tól, vagy – természeti területen, érzékeny természeti területen 10 ha-tól, vagy – ökológiai (zöld) folyosón 5 ha-tól Intenzív a gazdálkodás: – ha a következõ anyagok bármelyikét alkalmazzák: hosszú hatású szintetikus anyagok, könnyen oldódó mûtrágyák, szennyvíziszap, kommunális hulladék komposztja, antibiotikumok, hormonok, vagy – ha géntechnológiát alkalmaznak, vagy – ha monokultúrát létesítenek, vagy – ha az állatsûrûség a 2 számosállat/ha értéket meghaladja 3. Melioráció síkvidéken 500 ha-tól, dombvidéken 300 ha-tól, vagy ha a meliorálandó terület legalább 5 ha kiterjedésben fed védett természeti területet vagy annak védõövezetét, vízbázis védõövezetet 4. Öntözõtelep 300 ha öntözendõ területtõl, illetve 0,45 m 3 /sec vízfelhasználástól; védett természeti területen vagy annak védõövezetén méretmegkötés nélkül 5. Nyílt felszínû öntözõ fõcsatorna 2 m 3 /sec vízszállító kapacitástól, védett természeti területen méretmegkötés nélkül 6. Állattartó telep 100 számosállattól (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe); vízbázis védõövezetén, védett természeti területen vagy annak védõövezetén, természeti területen, érzékeny természeti területen baromfi esetén 5 számosállattól, egyéb állat esetén 24 számosállattól 7. Vadaskert védett természeti területen 8. Erdõterület igénybevétele, 9 ha az legalább 25 ha-on az erdõ faállományának kitermelésével jár (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe); védett természeti területen vagy annak védõövezetén és természeti területen méretmegkötés nélkül 9. Faültetvény telepítése, ha az ültetvény legalább 5 ha kiterjedésben fed természeti területet, vagy érzékeny természeti területet, vagy ökológiai (zöld) folyosót Halászat 10. Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelõ üzemben Bányászat 11. Szénbányászat (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe), valamint a bányászat felhagyása 12. Önállóan létesített szénosztályozó, elõkészítõ, brikettgyártó, meddõhányó hasznosító üzem 13. Tõzegkitermelés (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 14. Kõolaj-, földgázkitermelés (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe), a kutatófúrás csak védett természeti területen és felszín alatti vízbázisok hidrogeológiai védõövezetén 15. Önállóan létesített kõolaj és földgáz elõkészítõ üzem (különösen tisztítás, víztelenítés, kéntelenítés) 16. Uránércbányászat (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe), valamint a bányászat felhagyása 17. Önállóan létesített uránérc elõkészítõ, ércdúsító, meddõhányó hasznosító mû 18. Fémtartalmú ércek bányászata (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe), valamint a bányászat felhagyása 19. Önállóan létesített fémérc-elõkészítõ, -dúsító, -pörkölõ, -zsugorító, meddõhányó hasznosító mû 20. Egyéb bányászat (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe), kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet Feldolgozóipar 21. Húsfeldolgozás 10 ezer t/év késztermék elõállításától 22. Önállóan létesített vágóhíd 25 t/nap vágott súly kapacitástól 23. Halfeldolgozás 10 ezer t/év késztermék elõállításától 24. Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 40 ezer t/év késztermék elõállításától 25. Növényi, állati olaj gyártása 40 ezer t/év késztermék elõállításától 26. Tejtermékek gyártása 200 t/nap beérkezett tejmennyiségtõl 27. Keményítõgyártás 100 t/nap késztermék elõállításától 28. Cukorgyártás 5000 t/nap répafeldolgozó kapacitástól 29. Édesség gyártása 10 ezer t/év késztermék elõállításától 30. Sörgyártás 30 millió l/év kapacitástól 31. Malátagyártás 25 ezer t/év késztermék elõállításától 9 Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény 8. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti értelmezésben. 32. Textilkikészítés (elõkezelés, festés, nyomás, vegyi kezelés) 10 t/nap textil kikészítésétõl 33. Nyersbõrcserzés 12 t/nap kikészített bõr elõállításától 34. Papír-, kartongyártás 20 t/nap késztermék gyártásától (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 35. Kokszolómû (száraz szénlepárlás) 36. Kenõanyag elõállítása kõolajból 15 ezer t/év késztermék elõállításától 37. Vegyi anyagok (kivéve a peroxidokat) gyártása 20 ezer t/év késztermék elõállításától (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 38. Peroxidok gyártása 1000 t/év késztermék elõállításától (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 39. Mûtrágyagyártás 20 ezer t/év késztermék elõállításától (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 40. Cellulózgyártás 41. Peszticidek gyártása, formálása és kiszerelése 20 ezer t/év késztermék elõállításától (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 42. Lakk és festék gyártása 20 ezer t/év késztermék elõállításától (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 43. Gyógyszerkészítmény gyártása 20 ezer t/év késztermék elõállításától (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 44. Mosó- és tisztítószergyártás 20 ezer t/év késztermék elõállításától (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 45. Robbanóanyag gyártása (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 46. Robbanóanyag, lõszer regenerálására, felújítására vagy megsemmisítésére szolgáló létesítmény 47. Szénszálgyártás 20 t/nap késztermék elõállításától 48. 10%-nál több oldószert tartalmazó gumioldat készítése és felhasználása 5 ezer t/év gumioldattól (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 49. Gumikeverék-gyártás 20 ezer t/év gumikeverék elõállításától 50. Gumikeverék-feldolgozás 20 ezer t/év gumikeverék feldolgozásától 51. Üveg- és üvegszálgyártás 20 t/nap késztermék elõállításától 52. Kerámiatermék, kerámiacsempe és -lap, égetett agyag építõanyag-gyártás 75 t/nap gyártási kapacitástól, illetve ahol a kemence térfogata a 4 m 3 -t, és abban az árusûrûség a 300 kg/m 3 -t meghaladja 53. Cementgyártás 54. Azbesztcement termékek gyártása 10 ezer t/év késztermék elõállításától (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 55. Azbeszt súrlódó anyag gyártás 25 t/év késztermék elõállításától (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 56. Azbeszt termékek gyártása 100 t/év késztermék elõállításától (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 57. Ásványi anyagok olvasztása, beleértve az ásványi szál gyártását is 20 t/nap feldolgozó kapacitástól 58. Vas és acél (elsõdleges vagy másodlagos) olvasztása, beleértve a folyamatos öntést 2,5 tonna/óra kapacitástól 59. Meleghengermû 20 t/óra nyersacél feldolgozásától 60. Kovácsolóüzem 50 kJ/kalapács energiafogyasztástól vagy 20 MW hõteljesítmény felvételtõl 61. Nemvas fémek olvasztása, ötvözése, visszanyerése, finomítása 2 t/nap kapacitástól 62. Vas- és acélöntöde 20 t/nap kapacitástól 63. Bevonatolt termékek gyártása 2 t/óra nyersacél feldolgozó kapacitástól 64. Alakformázás robbantással 65. Fémek és mûanyagok felületkezelése elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal 20 ezer m 2 /év felület kezelésétõl 66. Akkumulátorgyártás 67. Nyomtatott áramkör elõállítása automata gépsoron 68. Közúti gépjármû gyártása (gyártás, összeszerelés, motorgyártás) 10 ezer db/év késztermék elõállításától 69. Hajógyártás (szabadidõ-, sporthajó gyártása nem tartozik ide) 70. Vasúti kötöttpályás jármû gyártása 71. 5700 kg felszállósúly feletti légijármûvek gyártása és nagyjavítása Villamosenergia-, gáz-, gõz-, vízellátás 72. Vízerõmû 20 MW villamos teljesítménytõl; vízbázis védõövezetén, védett természeti területen méretmegkötés nélkül 73. Geotermikus erõmû 20 MW villamos teljesítménytõl; ásvány-, gyógy- és ivóvízbázis védõövezetén, védett természeti területen méretmegkötés nélkül 74. Szélerõmû 2 MW összteljesítménytõl; védett természeti területen 200 kW összteljesítménytõl 75. Villamos légvezeték 120 kV-tól (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 76. Föld alatti villamos vezeték vagy földgáz elosztó vezeték település külterületén lévõ védett természeti területen 1 km hossztól 77. Földgáz elosztó vezeték 40 bar-ra tervezett üzemi nyomástól 78. Hõenergiát termelõ létesítmény (gõz és melegvíz elõállítása) 50 MW kimenõ teljesítménytõl (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 79. Gõz és melegvíz elosztó vezeték település külterületén felszín felett vezetve 10 km hossztól; település külterületén lévõ védett természeti területen 1 km-tõl (üzemen belüli vezeték nem tartozik ide) 80. Felszín alatti vizek igénybevétele (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe), ha egy vízkivételi objektumból vagy objektum csoportból a napi vízkivétel – talajvízbõl az 1 000 m 3 -t – termál karsztvízbõl az 1 000 m 3 -t – réteg- és karsztvízbõl az 5 000 m 3 -t – partiszûrésû vízbõl a 10 000 m 3 -t – termál rétegvízbõl a 2 000 m 3 -t – forrásból a mindenkori forráshozam 33%-át és a 100 m 3 -t meghaladja 81. Ivóvíz távvezeték védett természeti területen vagy természeti területen, érzékeny természeti területen 82. Felszíni vizek közötti vízátvezetés (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe), ha az átvezetett víz – a vízadó tó közepes, illetõleg a vízadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 20%-át egy év alatt, vagy – a vízadó vízfolyás 10augusztusi 80%-os vízhozamának (Q aug80% ) 20%-át, illetve, ha – a befogadó tó közepes, illetõleg a befogadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 5%-át egy év alatt, vagy az ezeket tápláló vízfolyások Q aug80% vízhozamának 10%-át, vagy – a befogadó vízfolyás Q aug80% vízhozamának 10%-át meghaladja. Kereskedelem, jármûjavítás 83. Közúti gépjármûjavító telep 50 db egy idõben javítható gépjármûtõl 84. Bevásárlóközpont (több üzletbõl álló, eltérõ profilú kereskedelmi egységeket és egyéb szolgáltatóhelyeket magába foglaló bevásárlóhely) a parkoló területe nélkül számított 10 ezer m 2 nettó össz-szintterülettõl Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 85. Szálláshely-szolgáltató épület vagy épületegyüttes (a kapcsolódó létesítményekkel 11együtt) – mezõ-, erdõ-, vízgazdálkodási célra használt területen 1000 szálláshelytõl vagy 5 ha területfelhasználástól, – védett természeti területen 100 szálláshelytõl vagy 1 ha területfelhasználástól 86. Kemping település külterületén lévõ védett természeti területen, természeti területen 50, érzékeny természeti területen 200 sátor-, illetve lakókocsi, lakóautó helytõl Szállítás, raktározás 87. I. rendû fõút (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 88. Országos közúthálózati kategóriába sorolható út 12(ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe vagy e fejezet 87. pontjába), ha – 50 ha-nál nagyobb erdõtömböt szel át, vagy – védett természeti területen halad át, vagy – természeti területet, érzékeny természeti területet legalább 1 km hosszon fed, vagy – ökológiai (zöld) folyosón halad át, vagy – gyógyhelyen a tervezett átlagos napi forgalom 1800 egységjármû vagy annál több 89. Erdõgazdasági vagy mezõgazdasági út védett természeti területen 90. Autóbusz-pályaudvar 24 gépkocsiállástól 91. Kikötõ 400 t vagy annál nagyobb hordképességû hajók számára (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe), kivéve a pontont 92. Legalább 100 hajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötõ, védett természeti területen 50 db vízijármûtõl 10 E pont alkalmazásában vízfolyások azok a természetes úton létrejött terepalakulatok, amelyekben az év bármely idõszakában meghatározható mennyiségû víz áramlik. 11 Kapcsolódó létesítmény: a tevékenységet elõsegítõ, kiegészítõ, kiszolgáló építmény a telepítési helyen. 12 A közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 1. számú melléklete szerinti értelmezésben. 93. Víziút 13400 t vagy annál nagyobb hordképességû hajók számára (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 94. Gáz-, kõolaj-, kõolajtermék szállító vezeték (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 95. Földgáztárolás 20 ezer m 3 össztároló kapacitástól (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe); egyéb égethetõ gázok felszín alatti tárolása 10 ezer m 3 -tõl; védett természeti területen mindkét esetben 5 ezer m 3 -tõl 96. Szén, lignit önálló felszíni tárolása 100 ezer t tárolókapacitástól 97. Kõolaj, kõolajtermék tárolása 100 ezer t tárolókapacitástól (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 98. Vegyi termék önálló tárolása 30 ezer m 3 tárolókapacitástól (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 99. a) Helyi közforgalmú vasút – magasvasút, kéregvasút, metró, helyi érdekû vasút, vagy – közúti vasút (villamos) 1 km pályahossztól; b) különleges pályával rendelkezõ vasút (fogaskerekû, sikló, függõpálya), kivéve a sífelvonót 100. Mezõgazdasági vagy erdõgazdasági vasút védett természeti területen, vagy természeti területen, vagy érzékeny természeti területen, vagy ha ökológiai (zöld) folyosón halad át 101. Vasúti pályaudvar a) személypályaudvar megyei jogú városban és a fõvárosban a megállóhelyek kivételével, vagy 120 vonat/nap tervezett forgalom fölött, b) teherpályaudvar 400 kocsi/nap elegy tervezett feldolgozása fölött, c) állomás – 50 kocsi/nap helyi kezelésû tervezett teherkocsi forgalom fölött, – veszélyes anyag rakodására alkalmas berendezéssel, – kocsimosó berendezéssel, d) határállomás 102. Önállóan létesített felszíni vagy felszín alatti autóparkoló – beleértve a parkolóházat is – 500 parkolóhelytõl; védett természeti területen vagy annak védõövezetén 100 parkolóhelytõl 103. Önállóan létesített intermodális teherátrakó létesítmény 5 ha területfoglalástól; természeti területen 1 ha-tól 104. Nyilvános és polgári célú nem nyilvános repülõtér 800 m alaphosszúságú futópályától (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe); védett természeti területen szilárd burkolatú futópályával hosszmegkötés nélkül Közigazgatás, védelem 105. Fegyveres erõk állandó laktanyai elhelyezése ezred, illetve ennél nagyobb szervezet esetén, vagy 5 ha területfoglalástól; védett természeti területen méretmegkötés nélkül 106. Fegyveres erõk lõ- és gyakorlótere ezred vagy ennél nagyobb szervezet esetén, vagy 50 ha területfoglalástól; védett természeti területen méretmegkötés nélkül 13 A víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény 87. §-ának 44. pontja szerinti értelmezésben. 107. Állami repülések céljára szolgáló repülõtér 800 m alaphosszúságú futópályától (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe); védett természeti területen szilárd burkolatú futópályával hosszmegkötés nélkül 108. Új állandó árvízvédelmi mû létesítése vízbázis védõövezetén, védett természeti területen Szennyvíz-, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás 109. Szennyvíztisztító telep 20 ezer lakosegyenérték kapacitástól (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe); vízbázis védõövezetén, védett természeti területen vagy annak védõövezetén méretmegkötés nélkül 110. Szennyvíziszap biológiai kezelése 4 ezer t/év kapacitástól 111. Önállóan létesített szennyvíziszap lerakó 100 t/év szárazanyagtól; védett természeti területen vagy annak védõövezetén, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védõövezetén méretmegkötés nélkül 112. Öntözéses szennyvízelhelyezõ telep 50 ha-tól; védett természeti területen vagy annak védõövezetén, természeti területen, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai B védõövezetén méretmegkötés nélkül 113. Szûrõmezõs elszikkasztó rendszer 15 ha-tól; védett természeti területen vagy annak védõövezetén, természeti területen, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védõövezetén méretmegkötés nélkül 114. Szennyvízleürítõ és ürítõ-kezelõ telep, 100 m 3 /nap kapacitástól; védett természeti területen vagy annak védõövezetén, természeti területen méretmegkötés nélkül 115. Nem veszélyes hulladékot égetéssel, lerakással, kémiai kezeléssel ártalmatlanító létesítmény 50 t/nap kapacitástól (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 116. Nem veszélyes hulladék biológiai kezelése 10 ezer t/év kapacitástól 117. Fémhulladék gyûjtõhely (beleértve az autóroncstelepeket) fémfeldolgozással vagy újrahasznosításra történõ elõkészítéssel 5 db/nap gépjármûtõl vagy 5 t/nap kapacitástól 118. Veszélyes hulladék tároló telep 2 ezer t/év kapacitástól 119. Veszélyes hulladék hasznosító 2 ezer t/év kapacitástól 120. Állati hulladék temetõ 14 Szórakoztatás, kultúra, sport 121. Stadion, sportcsarnok 10 ezer fõ befogadóképességtõl 122. Állandó vidámpark, vízi vidámpark, szafari park (a kapcsolódó létesítményekkel 3 együtt), ha a tervezett befogadóképesség egyidejûleg a 10 ezer fõt, vagy a felhasznált terület az 5 ha-t meghaladja; védett természeti területen és természeti területen állandó vidámpark, vízi vidámpark esetén 1000 fõ egyidejû befogadóképességtõl, szafari park esetén méretmegkötés nélkül 123. Sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel 3 együtt) védett természeti területen, természeti területen 124. 18 vagy több lyukú golfpálya (a kapcsolódó létesítményekkel 3 együtt) település külterületén lévõ védett természeti területen, természeti területen, érzékeny természeti területen (a minigolf nem tartozik ide) 14 Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 5. függelék 2.1. pontja szerinti értelmezésében. Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények 125. ,,A'' típusú izotóplaboratórium 126. Mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel 650 m fúrási mélységtõl (ha nem az ,,A'' vagy ,,B'' fejezetben felsorolt más tevékenység része) vízbázis védõövezetén vagy védett természeti területen 127. Szabadtéri létesítmény motorok, turbinák és reaktív motorok próbapadon történõ vizsgálatához 500 kN tólóerõtõl vagy ha a kapacitás egy idõben legalább 10 MW 128. Állandó szabadtéri próbapálya motoros jármûvek részére 5 ha területfoglalástól, védett természeti területen méretmegkötés nélkül 129. Ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (mûszaki infrastruktúrával való ellátása) más célra használt területen 5 ha-tól; természeti területen 1 ha-tól, ökológiai (zöld) folyosón méretmegkötés nélkül 130. Távközlési adó (antennatorony) védett természeti területen vagy természeti területen 131. Duzzasztómû vagy víztározó 2 millió m 3 duzzasztott, illetve tározott víz mennyiségtõl (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe); vízbázis védõövezetén, védett természeti területen, természeti területen méretmegkötés nélkül 132. Vízbesajtolás felszín alatti vízbe (ha nem tartozik az ,,A'' fejezetbe) 133. Területi vízrendezés beépítésre nem szánt területen – síkvidéken 500 ha-tól, – dombvidéken 300 ha-tól, – vízbázis védõövezetén, település külterületén lévõ védett természeti területen, természeti területen, érzékeny természeti területen, ökológiai (zöld) folyosón méretmegkötés nélkül 134. Halastó vagy tórendszer 30 ha-tól; vízbázis védõövezetén, védett természeti területen vagy annak védõövezetén, természeti területen, érzékeny természeti területen méretmegkötés nélkül 135. Állóvíz- és holtágszabályozás 5 ha szabályozandó vízfelülettõl vagy 1 km partvonal hossztól; vízbázis védõövezetén, védett természeti területen, természeti területen, érzékeny természeti területen, ökológiai (zöld) folyosón méretmegkötés nélkül 136. Folyószabályozás vagy folyócsatornázás 3 fkm-tõl; kanyarátvágás esetén vagy vízbázis védõövezetén, védett természeti területen, természeti területen, érzékeny természeti területen, vagy ökológiai (zöld) folyosón hosszmegkötés nélkül 137. Vízfolyásrendezés (kivéve az eredeti vízelvezetõ képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézsûrendezést) 1 km vízfolyáshossztól; vízbázis védõövezetén, természeti területen, érzékeny természeti területen, ökológiai (zöld) folyosón 200 m vízfolyáshossztól, védett természeti területen méretmegkötés nélkül 138. Egyéb, az ,,A'' fejezetbe vagy a ,,B'' fejezet 1–137. pontjába nem tartozó építmény beépített, vagy beépítésre szánt területen 5 ha fölötti területfoglalás esetén, vagy ha a tervezett parkolóhelyek száma meghaladja az ötszázat 15 139. Az ,,A'' fejezetben felsorolt tevékenység, illetve létesítmény, ha azt legfeljebb két évig, kizárólag vagy fõként új módszerek vagy termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására végzik, illetve hozzák létre 15 A Magyar Közlöny 2001. évi 37. számában közzétett helyesbítésnek megfelelõ szöveg. 140. Az ,,A'' fejezet 1. 2. 4–26. 28–30. 37–49. pontjaiban, valamint a ,,B'' fejezet 3–7. 10–74. 78. 80. 82–86. 90–92. 95–98. 101–107. 109–134. 138. 139. pontjaiban felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jelentõs módosítása, kivéve, ha a módosítás az ,,A'' fejezetben szereplõ tevékenység vagy létesítmény megvalósítása 141. Az ,,A'' fejezet 27. 31–33. 35. 36. pontjaiban, valamint a ,,B'' fejezet 75–77. 79. 81. 87–89. 93–94. 99–100. 108. pontjaiban felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jelentõs módosítása, kivéve, ha a módosítás az ,,A'' fejezetben szereplõ tevékenység vagy létesítmény megvalósítása 2. számú melléklet a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez A hatásterület meghatározásának szabályai I. Hatásterület típusok 1. A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezõkhöz hozzárendelhetõ területek, amelyek lehetnek a) a földbe, vízbe, levegõbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, valamint b) a föld, víz, élõvilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei. 2. A közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkezõ környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedõ hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely hatásfolyamat érint. 3. A teljes hatásterület: a közvetlen és közvetett hatások területeinek együttese. II. A hatásterület meghatározásának menete A környezeti hatásvizsgálat a) elõkészítõ szakaszában körül kell határolni a részletes szakaszban vizsgálandó területet, b) részletes szakaszában e területet fokozatosan pontosítani kell, c) befejezésekor a végleges teljes hatásterületet kell meghatározni. III. A hatásterület meghatározásának szempontjai 1. A vizsgálandó területnek [II. a) pontja] magába kell foglalni a közvetlen és a közvetett hatások feltételezhetõ területét, olyan pontossággal, amit az elõkészítés során rendelkezésre álló adatok lehetõvé tesznek. A vizsgálandó területnek olyan kiterjedésûnek kell lennie, amelyen kívül már nem tételezhetõ fel környezeti állapotváltozás. 2. A vizsgálandó terület pontosítását a hatótényezõk meghatározása, a környezeti állapotfelmérés és a hatásfolyamatok elõrejelzése elõrehaladásának megfelelõen kell végezni. 3. A közvetlen hatások területeinek meghatározásához meg kell adni az érintett környezeti elemek szerint is a) a kibocsátások terjedési területeinek [I. 1. a) pontja] becslését a kibocsátás jellegének, a feltételezhetõ terjedési viszonyoknak és az érintett környezeti elem közvetítõképességének figyelembevételével, valamint b) a környezet közvetlen igénybevételének területeit [I. 1. b) pontja] a telepítési hely változatok és a tervezési adatok szerint. 4. A közvetlen hatások területeinek olyan kiterjedésûeknek kell lenni, hogy az elõkészítõ szakaszban [II. a) pontja] körülhatárolják, a részletes szakaszban [II. b) pontja] pedig a III. 2. pontban foglaltak figyelembevételével meghatározzák mindazon területeket a) ahol a környezet közvetlen igénybevételét tervezik, b) ahol a kibocsátás még észlelhetõ és feltehetõen változást okoz az érintett környezeti elem állapotában. E területek közül meg kell nevezni azokat, ahonnan a kibocsátás vagy igénybevétel által kiváltott hatásfolyamat más környezeti elemen keresztül feltételezhetõen továbbterjedhet. 5. A közvetlen hatások területeit hatótényezõnként és a tevékenység megvalósulási szakaszainak megfelelõen, valamint az esetleges meghibásodás vagy baleset hatásterülete szerint is meg kell adni. 6. A közvetett hatások területeinek nagyságát a) az elõkészítõ szakaszban hozzávetõleges becsléssel, a környezet állapotának már ismert adatai és a feltételezett hatásfolyamatokról való korábbi tapasztalatok és a tudományos ismeretek alapján, b) a részletes szakaszban az elõbbieken túlmenõen, a III. 2. pontban foglaltak szerint az érintett környezeti elem vagy rendszer közvetítõképességének és érzékenységének figyelembevételével kell megadni, megemlítve a becslés egyes szakaszaiban figyelembe vett, illetve hiányzó tényezõket. 7. A teljes hatásterület meghatározásakor azokat a területeket kell figyelembe venni, ahol a lefolytatott vizsgálatok és elõrejelzések alapján valamely környezeti elemben és rendszerben, közvetve vagy közvetlenül (negatív vagy pozitív) állapotváltozás várható, megjelölve, hogy a) a hatásterület egyes részei mely környezeti elemre és rendszerre és a tevékenység mely szakaszára vonatkoznak, b) e részeken belül hogyan változik a hatás erõssége és idõtartama, c) mely területeken összegezõdnek különféle hatások. 3. számú melléklet a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez Közremûködés a környezeti hatásvizsgálati eljárásban 1. Az eljárásba minden esetben bevonandó szakhatóságok a) természet- és tájvédelemre kiterjedõen: elsõ fokon: az illetékes nemzeti park igazgatóság, másodfokon: a Környezet- és Természetvédelmi Fõfelügyelõség; b) környezet- és település-egészségügyre kiterjedõen: elsõ fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei (fõvárosi) intézete, másodfokon: az Országos Tisztifõorvosi Hivatal. 2. Az eljárásba hatásköri érintettség esetén bevonandó szakhatóságok a) helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedõen: elsõ fokon: az érintett települési önkormányzat jegyzõje, másodfokon: az illetékes megyei közigazgatási hivatal; b) erdõvédelemre kiterjedõen: elsõ fokon: az Állami Erdészeti Szolgálat illetékes területi igazgatósága, másodfokon: a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Hivatala; c) talajvédelemre kiterjedõen: elsõ fokon: a megyei (fõvárosi) növényegészségügyi- és talajvédelmi állomás, másodfokon: a Budapest Fõvárosi Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás, a fõváros területén a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium; d) a termõföld mennyiségi védelmére kiterjedõen: elsõ fokon: az illetékes körzeti földhivatal (a fõvárosban a Fõvárosi Kerületek Földhivatala), több körzeti földhivatal illetékességi területét érintõ esetekben a megyei földhivatal (a fõvárosban a Fõvárosi Földhivatal), másodfokon: a megyei földhivatal (a fõvárosban a Fõvárosi Földhivatal), ha elsõ fokon a megyei földhivatal járt el, akkor a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium; e) földtani és ásványvagyon védelemre kiterjedõen: elsõ fokon: a Magyar Geológiai Szolgálat illetékes területi hivatala, másodfokon: a Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala; f) 16a vizek mennyiségi védelmére kiterjedõen: elsõ fokon: az illetékes vízügyi felügyelet, másodfokon: az Országos Környezet- és Vízügyi Fõfelügyelõség; g) a természetes gyógytényezõk, gyógyhelyek természeti adottságainak védelmére kiterjedõen: elsõ fokon: az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága, másodfokon: az országos tiszti fõorvos; h) 17kulturális örökség (mûemlékvédelem, régészet) védelmére kiterjedõen: 16 A 3. számú melléklet 2.f) pontja a 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg. 17 A 3. számú melléklet 2. pontjának h) pontja a 190/2001. (X. 18.) Korm. rendelet 3. § ának i) pontjával megállapított szöveg. elsõ fokon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális szervezeti egysége, másodfokon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke i) 18 j) a lakosság életének, életfeltételeinek védelmére kiterjedõen, veszélyes anyagot küszöbmennyiséget meghaladó mértékben tároló, elõállító, felhasználó tevékenységnél: elsõ fokon: az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, másodfokon: a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatósága; k) nukleáris biztonságra kiterjedõen: elsõ fokon: az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága, másodfokon: az Országos Atomenergia Hivatal fõigazgatója. 4. számú melléklet a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez Szempontok a részletes környezeti hatásvizsgálat szükségességének eldöntéséhez 1. A tevékenység jellemzõi, különösen a) terület igénybevételének nagysága, beleértve a kapcsolódó mûveletek, létesítmények területigényét is; b) más természeti erõforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagysága; 19 c) kapacitásának vagy más méretjellemzõjének nagysága; d) telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkezõ hulladék mennyisége, veszélyessége, kezelhetõsége; e) környezetterhelésének nagysága, jelentõsége; f) baleset, üzemzavar kockázatának mértéke, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára; 20 g) vonzereje más jelentõs környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. 2. A telepítési hely és a feltételezhetõ hatásterületek (2. számú melléklet III. 1. pontja) érzékenysége, különösen a) a táj érzékenysége, tekintettel a jelenlegi területhasználatra, tájhasználatra és a tájképre; b) az érintett természeti erõforrások relatív szûkössége, minõsége, megújulási képessége; c) abszorpciós kapacitása (beleértve az érintett környezeti elemek és rendszerek terhelhetõségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötõ- és pufferkapacitását), különösen az alábbi területeken: ca) vizes élõhelyek, hegyvidéki és erdõterületek, cb) védett természeti területek, természeti területek, 21érzékeny természeti területek, 22az ökológiai hálózat 23elemei, 18 A 3. számú melléklet 2. pontjának i) pontját a 190/2001. (X. 18.) Korm. rendelet 2. § ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. 19 A Magyar Közlöny 2001. évi 37. számában közzétett helyesbítésnek megfelelõ szöveg. 20 A Magyar Közlöny 2001. évi 37. számában közzétett helyesbítésnek megfelelõ szöveg. 21 A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 15. §-a szerinti értelmezésben. cc) ahol valamely szennyezettségi határétéket már túlléptek, cd) sûrûn lakott területek, ce) történeti tájak, az építészeti és régészeti örökség területei, megõrzendõ karakterû települések vagy településrészek. 3. A várható környezeti hatások jellemzõi, különösen a) területi kiterjedésük és a területen élõ, várhatóan érintettek számának nagysága; b) országhatáron történõ átterjedésük lehetõsége; c) összetettségük, bonyolultságuk (különös tekintettel a több környezeti elemre kiterjedõ hatásfolyamatok kiváltásának lehetõségére, valamint a hatások szinergiájára); d) hozzáadódás lehetõsége a térségben másutt folytatott vagy tervezett tevékenység hatásaihoz; e) nagyságuk erõsségük; f) bekövetkezésük valószínûsége; g) tartósságuk, gyakoriságuk, visszafordíthatóságuk (figyelembe véve az elkerülésükre, csökkentésükre tehetõ intézkedéseket); h) a végsõ hatásviselõket (embert, természeti rendszereket) érõ káros vagy zavaró hatások mértéke. 22 A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 53. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti értelmezésben. 23 A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 53. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti értelmezésben.