Decree No. 2 of 1997 (II. 18.) KHVM of the Ministry of Transport, Communication and Water on the management of agricultural water supplying companies

2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 45. §-a (8) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. §1 A rendelet hatálya a mezőgazdasági vízszolgáltatást ellátó, a koncesszió körébe nem tartozó állami tulajdonú vízi létesítmények üzemeltetésére terjed ki, amelyek tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109/F. §-ának (1) bekezdése alapján a vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) vagyonkezelői jogot gyakorol. Az üzemeltetésre vonatkozó pályázat 2. § Az igazgatóság – az Áht. 109/F. §-ának (1) bekezdése alapján a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú forgalomképes mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetőjének kiválasztására – zártkörű pályázatot ír ki, amelynek tartalmaznia kell: a) a vízszolgáltató mű üzemeltetésével és fenntartásával járó alapvető feladatokat, az üzemeltetéssel összefüggő műszaki-gazdasági, szolgáltatási és egyéb feltételeket (így például az üzemeltetés ellenértékére, a fenntartásra, a fejlesztésre vonatkozó ajánlatot); b) az üzemeltetés időtartamát; c) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét; d) a pályázaton való részvétel feltételeit (így például részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás); e) a pályázó (az üzemeltető) induló vagyonának megkívánt mértékét vagy egyéb garanciális feltételeket; f) az üzemeltetésre vonatkozó jogszabályok felsorolását; g) a szolgáltatás ellenértéke megállapításának és megváltoztatásának feltételeit; h) az üzemeltetéssel érintett ingatlanok és szolgalmak megjelölését; i) az üzemeltető adatszolgáltatási kötelezettségeit; j) az üzemeltetéssel kapcsolatos vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi kötelezettségeket, továbbá az üzemeltetés várható környezeti hatásait; k) a pályázat elbírálásának szempontjait, a döntéshozatal szabályait; l) az eredménytelen pályázat megismétlésének feltételeit. A pályázat elbírálása 3. § (1) A pályázat elbírálására az igazgatóság bizottságot hoz létre. (2) A bizottság tagjai az igazgatóság, a vízszolgáltató mű üzemeltetésével nyújtott szolgáltatásban érdekelt vízhasználók (kivéve azt a vízhasználót, aki pályázatot nyújtott be) és a területi mezőgazdasági szakmai érdekképviseleti szervek képviselői. (3) Az igazgatóság vezetője – a bizottság véleményének figyelembevételével – a legjobb ajánlat benyújtóját választja ki a pályázat nyerteséül. (4) A pályázat nyertesével a meghirdetett vízszolgáltató mű üzemeltetésére az igazgatóság vezetője határozott időtartamú üzemeltetési szerződést köt. A pályázat ismételt eredménytelensége esetén a vízszolgáltató művet az igazgatóság vagy az általa – szerződés alapján – megbízott üzemelteti. (5) Amennyiben a vízszolgáltató művet az igazgatóság üzemelteti, az üzemeltetésből származó bevételnek a költségekkel csökkentett részét a mű fenntartására kell fordítania. Az üzemeltetési szerződés 4. § A vízszolgáltató művek üzemeltetésére – a pályázati kiírásban és a szerződésekre vonatkozó általános szabályokban foglaltak figyelembevételével – szerződést kell kötni. A szolgáltatási szerződés 5. § (1) A szolgáltatásra az üzemeltető és a vízhasználó szerződést köt. (2) A szolgáltatás ellenértékét a felek a szolgáltató művek üzemeltetésére, fenntartására, valamint azonos üzemeltető esetén a lecsapolásból származó vizek elvezetésével kapcsolatban felmerülő költségekre figyelemmel állapítják meg, amelynek a szerződésben meghatározott részét a művek kezelésére és fenntartására kell fordítani. A vízigény, az üzemeltetés és a vízhasználat 6. § (1) A vízhasználat a vízigény előzetes bejelentése, valamint a vízjogi engedély alapján a vízhasználó és vízszolgáltató mű üzemeltetője között létrejött szerződés szerint gyakorolható. A mezőgazdasági vízhasznosítási idényen kívüli vagy vízjogi engedélyhez nem kötött vízszolgáltatás tekintetében – az igazgatóság véleményének figyelembevételével – az üzemeltető és a vízhasználó szerződése az irányadó. (2) A vízhasználó a vízhasznosítási idényre vonatkozó vízigényét a vízszolgáltató mű üzemeltetőjének – annak hiányában az igazgatóságnak – legkésőbb a tárgyév március 1-jéig jelentheti be. (3) A vízigény előzetes bejelentése során közölni kell: a) a vízhasználó (tulajdonos) vagy a vízhasználatot egyéb (bérlet) jogcímen gyakorló (megnevezését, címét) székhelyét; b) a tervezett vízfelhasználás célját, időszakát és mennyiségét, az igényelt vízmennyiség felső határát (vízsugarat); c) a jogerős vízjogi engedély számát; d) az öntözendő terület, tógazdaság esetén a tóterület nagyságát; e) a vízkivétel módjának, helyének meghatározását, továbbá a vízmérés módját; f) az esetleges lecsapolás időpontjának, helyének és az elvezetni tervezett víz mennyiségének meghatározását; g) az üzemeltetési napló vezetésének helyét. (4)2 A (2) bekezdésben meghatározott hasznosítási idény öntözés esetén április 15. napjától szeptember 30. napjáig, tógazdálkodásnál március 1. napjától november 30. napjáig, a téli vízellátás október 1. napjától március 31. napjáig tart. A szerződő felek az igazgatóság hozzájárulása esetén ettől eltérő időpontban is megállapodhatnak. 7. § (1) Az üzemeltető a vízszolgáltató műveket és berendezéseket a vízjogi üzemeltetési engedély, valamint a vízszolgáltató művek üzemeltetési szabályzata szerint köteles üzemeltetni, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartani. (2) A vízszolgáltató művek üzemeltetési szabályzatának elkészítése és a változások átvezetése az igazgatóság feladata és az a vízjogi üzemeltetési engedély kiadásának előfeltétele. (3) Az üzemeltető a vízhasználó vízkivételi műveinek műszaki állapotát ellenőrizheti. Amennyiben azok a rendeltetésszerű használatra nem alkalmasak – vagy a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltaktól eltérnek és a vízhasználó az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó felszólításnak nem tesz eleget –, az üzemeltető kezdeményezheti a vízjogi engedély felülvizsgálatát. (4) Az üzemeltető köteles biztosítani, hogy a vízszolgáltatás az éves vízelosztási tervben, valamint a vízszolgáltatási szerződésben meghatározott helyen, időben, mennyiségben és üzemi vízszinten, a jogszabály alapján elrendelt korlátozásoktól eltekintve, teljesíthető legyen. (5) Az üzemeltető olyan minőségű vizet szolgáltat, amilyen a térség vízellátó rendszerében rendelkezésre áll. A víz minőségének – az üzemeltetéstől független körülményekre visszavezethető – megváltozásáért az üzemeltető nem felelős. (6) A szolgáltatott víznek a vízhasználat szempontjából hátrányos megváltozásával kapcsolatos kölcsönös feladatokat (ellenőrzés, tájékoztatási és beavatkozási kötelezettség), jogokat és kötelezettségeket a felek az üzemeltetési, valamint a vízszolgáltatási szerződésben állapítják meg. (7) A többcélú és a kettős működésű vízszolgáltató művek üzemeltetése során a vízszolgáltatással, a belvízelvezetéssel és a védekezéssel, valamint a vízkészlet gazdálkodással járó feladatok együttes ellátásának összehangolásáról az igazgatóság gondoskodik. 8. § (1) Az öntöző- és rizstelepek, valamint tógazdaságok a túlfolyó, a felesleges (csurgalék), illetve leeresztésre kerülő vizeinek más tulajdonában lévő befogadóig (így például vízfolyás, belvízcsatorna) történő elvezetése a vízhasználó feladata. (2)3 A vízhasználó a vízelvezetésre irányuló szándékát, mennyiség és minőség megjelölése mellett, annak megkezdése előtt tíz nappal a befogadó üzemeltetőjének köteles bejelenteni. Amennyiben a bevezetett víz minősége alkalmatlanná tenné a további vízhasználatokat és lehetőség van hígítással az alkalmasságot elérni, a hígítás költségeit a vízhasználónak kell vállalnia. A vízelvezetés csak a befogadó üzemeltetőjének hozzájárulásával kezdhető meg. A befogadó üzemeltetésénél jelentkező többlet fenntartási vagy esetleges átemelési költség megtérítésének mértékére a vízhasználó és a befogadó üzemeltetőjének megállapodása az irányadó. 8/A. §4 (1) Az üzemeltető köteles megteremteni a térítésmentes vízbiztosítás lehetőségét október 1. és március 31. között a hasznosítható vízkészlet mértékéig azon mezőgazdasági célú tározást biztosító vízhasználók számára, akik költségigény nélkül vállalják a vizek tározását, és továbbadás esetén legfeljebb a vízátadás közvetlen költségének mértékéig terjedő díjat számítanak fel a tényleges vízhasználónak. (2) A vízminőség megőrzésének költségeit, a vízkivezetés és -kormányzás költségeit, a téli tározás esetleges többletköltségeit – így különösen jégmentesítés, rézsűvédelem – a mezőgazdasági célú tározást biztosító vízhasználó köteles viselni. A vízhasználat korlátozása 9. § (1) Amennyiben a vízszolgáltató mű útján felhasználható vízmennyiség természeti vagy elháríthatatlan okból csökken vagy a szolgáltatást rendkívüli és elháríthatatlan körülmények akadályozzák, ideértve a vízminőséget is, az igazgatóság a Vgtv. 15. §-ának (4)–(6) bekezdésében meghatározott feltételekkel, valamint az üzemeltetési szabályzat szerint a vízhasználatot korlátozhatja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozásra különösen a) a vízjogi engedélyben meghatározott mértékadó (júliusi és/vagy augusztusi 80%-os) vízhozam természeti okokból előállt csökkenése, b) rendkívüli vízszennyezés vagy üzemeltetési körülmény, c) a vízszolgáltató művek üzemzavara esetén kerülhet sor. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett korlátozásokból eredő károkért kártalanítás nem jár. Amennyiben a szolgáltatást a mű üzemeltetőjének szakszerűtlen tevékenysége miatt kell korlátozni, úgy a vízhasználó az üzemeltetővel szemben kártérítési igénnyel léphet fel. (4)5 A vízkorlátozást – mezőgazdasági vízhasználat esetén a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságával egyeztetve – egyéb vízhasználatoknál pedig a vízhasználók és egyéb érdekeltek előzetes tájékoztatása mellett, az üzemeltető bevonásával, az igazgatóság rendeli el. Ha a vízkorlátozás több igazgatóság illetékességi területét érinti, a korlátozást az Országos Vízügyi Főigazgatóság rendeli el. (5) A vízkorlátozást a Vgtv. 15. § (4) bekezdés e) pontján belül, mezőgazdasági célú vízhasználat esetén az alábbi – sorrendben fokozatosan alkalmazható – intézkedésekkel kell végrehajtani a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséghez (vízsugárhoz) viszonyítva: a) a halastavak (áruhal termelő tavak) vízpótlásának szükség szerinti arányos, de legfeljebb 50%-os csökkentése; b) a rizstelepek vízpótlásának szükség szerinti arányos, de legfeljebb 50%-os csökkentése; c) vízpótló öntözések 30%-os csökkentése; d) a halastavak vízpótlásának az a) pontban rögzítetten felüli további 20%-os csökkentése; e) az öntözésre használt valamennyi vízmennyiség szükség szerinti arányos csökkentése. (6) A vízkorlátozás feloldása fordított sorrendben történik. Vegyes és záró rendelkezések 10. § E rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet végzők a külön jogszabályokban foglaltakra figyelemmel kötelesek az igazgatóság részére adatot szolgáltatni. 11. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az öntözéshez és tógazdálkodáshoz szükséges víz biztosításáról szóló 1/1979. (I. 20.) OVH rendelkezés, a mezőgazdasági vízhasznosítási főművek országos üzemeltetési szabályzatának kiadásáról, valamint a főművön kívüli mezőgazdasági vízhasználatok bejelentésének kötelezettségéről szóló 4/1983. (VÉ. 4.) OVH utasítás, valamint a mezőgazdasági vízhasználatok korlátozásáról szóló 13/1973. (VÉ. 13.) OVH utasítás hatályát veszti. (2) A rendelet hatálybalépésekor és azt követően a fennálló üzemeltetési szerződés mindaddig hatályban marad, amíg a vízhasználók minimum 51%-a vagy az igazgatóság kezdeményezésére kiírt pályázatot követően új üzemeltetési szerződést kötnek. (2a)6 E rendeletnek a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet módosításáról szóló 119/2012. (XI. 23.) VM rendelettel (a továbbiakban: Mód. R.) megállapított rendelkezéseit a Mód. R. hatálybalépése7 napján fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell azzal, hogy a hatályos szerződéseket a Mód. R. hatályba lépését követő 30 napon belül felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell. (3) E rendelet alkalmazásában: a) felszíni víz: a vízfolyásokban, tavakban, tározókban, holtágakban, csatornákban rendelkezésre álló területi lefolyásokból és/vagy vízátvezetésből, illetőleg vízelvezetésből származó víz; b) kettős működésű csatorna: az alapvető belvízelvezetés mellett mezőgazdasági és/vagy egyéb célú vízszolgáltatási feladatot is ellátó csatorna; c) mezőgazdasági vízszolgáltató mű: csatorna, kettős működésű csatorna, duzzasztott víztér, tározó; d) üzemeltetési szerződés: az igazgatóság és az üzemeltető között létrejött a vízszolgáltató művek üzemeltetésére irányuló szerződés; e) üzemeltető: a vízszolgáltató művek üzemeltetését, fenntartását szerződés alapján, esetleg alapfeladatként végző és megbízás esetén fejlesztését ellátó személy vagy szervezet; f) vízhasználó: a vízjogi engedély és szolgáltatási szerződés alapján vizet felhasználó természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiségggel nem rendelkező gazdasági társaság; g) vízmérés: a víz mennyiségét mérőműszerekkel, hitelesített műtárgyakkal, vagy a vízkivételre alkalmas szivattyúk névleges teljesítménye alapján műszaki becsléssel kell meghatározni; h) vízszolgáltatás: a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözését, a halastavak és egyéb mezőgazdasági vízhasználat vízellátását szolgáló, továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatási rendszerhez kapcsolódó, egyéb célú vízigények kielégítésére irányuló tevékenység; i) vízszolgáltatási szerződés: az üzemeltető és a vízhasználó között a szolgáltatással és az ellenszolgáltatással kapcsolatos megállapodás; j) záridő: az az időszak, amikor a vízszolgáltatás – karbantartás, fenntartás vagy fejlesztés miatt – szünetel. 1 Az 1. § az 1/2004. (II. 6.) KvVM rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított, és a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 17. § b) pontja szerint módosított szöveg. 2 A 6. § (4) bekezdése a 119/2012. (XI. 23.) VM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. 3 A 8. § (2) bekezdése az 1/2011. (I. 11.) VM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 3. §-a alapján a 2011. január 14-ét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 4 A 8/A. §-t a 119/2012. (XI. 23.) VM rendelet 2. §-a iktatta be. 5 A 9. § (4) bekezdése a 119/2012. (XI. 23.) VM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. 6 A 11. § (2a) bekezdését a 119/2012. (XI. 23.) VM rendelet 4. §-a iktatta be. 7 A hatálybalépés időpontja 2012. december 8.