Decree No. 17 of 2002 of the Ministry of Transport and Water Affaires declaring as navigable those natural and artificial surface waters that are suitable or can be made suitable for navigation

17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetõleg hajózásra alkalmassá tehetõ természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról A víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdésének h) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint figyelemmel a nemzetközi jelentõségû víziutakról szóló európai megállapodás kihirdetésérõl szóló 151/2000. (IX. 1.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltakra, a következõket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya a) a Magyar Köztársaság területén található és e rendeletben meghatározott folyókra, csatornákra, tavakra és ezeknek e rendeletben szereplõ mûtárgyaira, valamint fenntartóira, b) az egységes közlekedési igazgatási szervezetre 1és a vízügyi igazgatási szervezetre 2 terjed ki. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a kizárólag kedvtelési célú hajózásra alkalmas természetes, illetve mesterséges vízfolyásokra és tavakra, ahol ezek kezelõje köteles gondoskodni a külön jogszabályban 3elõírt jelek és jelzések kihelyezésérõl. Értelmezõ rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) hajózási kisvízszint (a továbbiakban: HKV): aa) változó vízállású víziutaknál – a nemzetközi jelentõségû európai víziutakról szóló európai megállapodás 4ajánlása szerint – a HKV az az év legalább 240 napján vagy a hajózási szezon 60%-ban fennálló vízszint, amely mellett a víziút osztálya szerinti, e rendeletben meghatározott követelmények teljesülnek, ab) duzzasztott folyószakaszokon, csatornákon és szabályozott vízállású tavakon a HKV az üzemrendben elõírt üzemi kisvízszint; b) legkisebb hajózási vízszint (a továbbiakban: LKHV): a Dunára megállapított HKV, ba) a Dunának az 1811,00 fkm és az 1433,00 fkm közötti változó vízállású szakaszán az LKHV a tárgyidõszakot megelõzõ 30 év jégmentes idõszakának adataiból számított 94% tartósságú vízhozamhoz tartozó vízszint, bb) amennyiben más víziútnál LKHV szerepel, akkor az a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott módon számított 94%-os tartósságú vízhozamhoz tartozó vízszintet jelenti; 1 2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésrõl és 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet az egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatáskörérõl. 2 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, 3. §. 3 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet a víziközlekedés rendjérõl, 7. számú melléklet. 4 Kihirdette a 151/2000. (IX. 1.) Korm. rendelet. c) hajózási nagyvízszint (a továbbiakban: HNV): a víziutat a vízfelszín felett keresztezõ létesítményeknek e rendelet elõírásai szerint történõ tervezésénél és kivitelezésénél mértékadó vízszint, ca) amely a tárgyidõszakot megelõzõ harminc év jeges idõszakon kívüli részében 1 százalékos tartóssággal érvényesült magas vízhozam mellett adódik, illetve cb) duzzasztott folyószakaszon, csatornákon és szabályozott vízállású tavakon az üzemrendben meghatározott üzemi nagyvízszint; d) hajóúti vízmélység: a víziúton a HKV-nél a hajóútban mért vízmélység; e) hajózási szezon: a 75%-os vagy azt meghaladó mértékû jégzajlás, a külön jogszabályban meghatározott II. fokú árvízszintet meghaladó árvíz vagy más rendkívüli körülmény által okozott, a hajózási hatóság által kihirdetett hajózási zárlat idõtartamát nem tartalmazó idõszak. Víziút osztályba sorolása 3. § (1) Vízutat az 1. számú mellékletben meghatározott tíz víziútosztály egyikébe kell sorolni a) a víziúton közlekedtethetõ úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékének mértékadó hosszúsága, szélessége, merülése, b) a víziúton közlekedtethetõ úszólétesítmény testének legalsó pontja és a mederfenék között feltüntetett, a mederanyag minõségétõl függõ biztonsági távolság (2. számú melléklet) , valamint c) a víziútra elõírt ûrszelvénymagasság (2. számú melléklet) figyelembevételével. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt követelményt nem kell alkalmazni arra a víziútra, amelyen külön jogszabályban védetté nyilvánított híd alatt az ûrszelvénymagasság az e rendeletben elõírtnál kisebb. (3) A víziút mélysége akkor felel meg az adott víziút-osztálynak, ha a mederanyag minõségétõl függõ biztonsági távolsággal növelt mértékadó merülés – mint HKV-nél mérhetõ vízmélység – legalább a mértékadó szélesség alapján szükséges hajóútszélességben rendelkezésre áll. (4) A víziút a víziútosztálya szerint az 1. számú mellékletben meghatározott úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékének kétirányú közlekedésére alkalmas, de a víziút egyes szakaszain az idõjárási körülmények, víziút-szabályozási munkálatok, építési mûveletek, illetve egyéb a mederrel kapcsolatos okok miatt az úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékeinek találkozása idõszakosan korlátozható. 5 (5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak szerint osztályba sorolt víziutakat e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (6) A víziutak egyes szakaszaira, illetve a tavak tekintetében az adott tó teljes területére megállapított HKV és LNHV vízszinteket e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. (7) A Duna víziútjával kapcsolatos hatósági, illetve szakhatósági eljárása során a hajózási hatóság a Duna Bizottság vonatkozó ajánlásait 6is érvényesíti. 5 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet a víziközlekedés rendjérõl, 14. számú melléklet. 6 A dunai hajóút méreteire és a Dunán lévõ hidrotechnikai és más létesítményekre vonatkozó ajánlások – 1988. évi kiadás, Duna Bizottság (Recommandations relatives a Víziút idõjárás és hullámjellemzõk szerinti hajózási zónába sorolása 4. § (1) A hajózás biztonsága érdekében a víziutakat idõjárási és hullámjellemzõik szerint e rendeletben meghatározott négy hajózási zóna egyikébe kell sorolni. (2) Víziút hajózási zónába sorolása az 5%-os valószínûségû legnagyobb hullámmagasság alapján történik. Az egyes zónákra jellemzõ legnagyobb hullámmagasságot, illetve a víziutak hullámjellemzõk szerinti hajózási zónába sorolását e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. Víziút mentén létesítendõ szükségkikötõk legkisebb száma 5. § (1) Víziút mentén létesítendõ szükségkikötõk számának meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a víziút jellemzõ forgalma szerinti számú hajó szükség esetén biztonságosan elhelyezhetõ legyen és teljesüljön az a követelmény, amely szerint a legközelebbi szükségkikötõt a hajók legfeljebb tizenhat órányi hajózással elérhessék. (2) A víziút mentén meglévõ szükségkikötõk számbavételekor a szükségkikötõkön túl a zárt öbölben vagy medencében elhelyezkedõ kikötõt, illetve a vízügyi hatóság és a hajózási hatóság által együttesen – továbbá természetvédelmi területen a környezet- és természetvédelmi hatóság bevonásával – biztonságos átmeneti tartózkodásra alkalmasnak minõsített mellékágat, öblözetet is szükségkikötõként lehet figyelembe venni. (3) A víziutak mentén igénybe vehetõ szükségkikötõket a 6. számú melléklet tünteti fel. (4) A különleges állapot bekövetkezésérõl a víziúton közlekedõ hajókat kellõ idõben kell értesíteni és tájékoztatást kell adni a szükségkikötõkben rendelkezésre álló helyek számáról. A tájékoztatást a Dunán a Közlekedési Fõfelügyelet intézkedésére a hajózási információs rádióállomás adja, más víziutakon a hajózási rádiószolgálatban használatos 16-os csatorna igénybevételével az Országos Vízügyi Fõigazgatóság intézkedésére a vízügyi igazgatóságok biztosítják. Víziutak nyilvántartása 6. § (1) A víziutakat a hajózási hatóság a víziutak jegyzékében tartja nyilván. (2) A nyilvántartás kiterjed a víziút: a) nevére és egyéb azonosítóira, b) tulajdoni viszonyaira, kezelõjére, c) helyszínrajzára, mederviszonyaira, d) a víziúton kitûzött hajóút kitûzési tervére, valamint a víziközlekedés forgalmának irányítására szolgáló jelzések kihelyezési tervére, e) a hajózási érdekû hidrológiai, hidraulikai adataira, f) területén található létesítmények, építmények helyszínrajzára és hajózási érdekû adataira, g) a víziutat a vízfelszín alatt, illetve felett megközelítõ vagy keresztezõ nyomvonalas létesítmények helyszínrajzára és hajózási érdekû adataira, l'établissement des gabarits du chenal, des ouvrages hydrotechniques et autres sur le Danube – 1988, Commission du Danube). h) e rendeletben meghatározott jellemzõire, i) állandó jellegû közlekedési korlátozásokra, valamint a víziút használhatóságát korlátozó gázlók, hajóútszûkületek és egyéb akadályozó tényezõk adataira, j) távközlési és segélyhívó rendszerére. (3) A nyilvántartáshoz szükséges adatokat és tájékoztatást a (2) bekezdésben szereplõ adatok, illetve dokumentációk kezelésére illetékes szervek, gazdálkodó szervezetek és más érintettek térítésmentesen bocsátják rendelkezésre. (4) A víziutak jegyzéke nyilvános. Víziúttal és víziúti létesítménnyel, valamint fenntartásukkal és üzemeltetésükkel kapcsolatos egyes követelmények 7. § (1) A víziközlekedés zavartalansága, hatékonysága és biztonsága érdekében víziúton: a) a hajóút szélességét, a hajóút kanyarulati ívét, a víziúton található létesítmények megközelítésére szolgáló hajóút, valamint a várakozóhelyek méretezését és kialakítását, továbbá más, a víziközlekedést, valamint azon belül a hajózás biztonságát érintõ, további víziúti jellemzõket a víziúton közlekedtethetõ hajó, bárka, illetve tolt kötelék méreteinek, a Dunát illetõen pedig mindezeken túl a Duna Bizottság vonatkozó ajánlásainak figyelembevételével kell meghatározni; b) ha jogszabály 7a víziutat a vízfelszín felett keresztezõ létesítmények tervezésével és kivitelezésével összefüggõ követelményeket a legnagyobb hajózási vízszint (LNHV) függvényében állapítja meg, azokat az e rendeletben a HNV-hez kötött követelményekkel együtt kell teljesíteni úgy, hogy a nagyobb magasságot eredményezõ követelményt kell alkalmazni; c) víziutat keresztezõ híd, távvezeték, illetve más, a víziutat a vízfelszín felett keresztezõ létesítmény tervezése, építése, illetve átépítése során az 5. számú mellékletben a víziút osztálya szerint megadott nagyobb méretnek megfelelõen kell kialakítani a hajózási ûrszelvény méreteit. Hidat, illetve más keresztezõ létesítményt úgy kell elhelyezni, hogy az ezek térségén történõ áthajózás HKV-nél, középvíznél és LNHV-nél is biztonságos legyen; d) víziúton e rendelet kihirdetésekor már mûködõ pontonhídon, illetve hajóhídon túl új pontonhíd, illetve hajóhíd mûködtetésére csak különösen indokolt esetben, átmeneti idõszakra kerülhet sor. Pontonhíd, illetve hajóhíd kezelésére és fenntartására, különös tekintettel a hajók áthaladásának biztosítására, külön jogszabály rendelkezése szerint kell eljárni; e) felsõvezetésû komp kötelét a 2. számú mellékletben meghatározott magasságban kell átvezetni a víziút felett. Amennyiben e rendelet kihirdetését megelõzõen létesített felsõvezetésû komp kötele a 2. számú mellékletben meghatározott magasságnál alacsonyabban van átvezetve a víziút felett, a komp kötelét e rendelet hatálybalépését követõ három éven belül e rendeletben elõírt magasságban kell átvezetni; 7 4/1981. (III. 11.) KPM–IpM együttes rendelet a nyomvonal jellegû építmények keresztezésérõl és megközelítésérõl és az e rendelet 5. §-a alapján kiadott 9004/1982. (Közl. Ért. 16.) KPM–IpM együttes közlemény a hajózási ûrszelvényekrõl, valamint a 28/1965. (V. É. 20.) OVF–KPM együttes utasítás a hidak és átereszek tervezésénél és kivitelezésénél vízügyi és hajózási érdekbõl irányadó elõírásokról. f) víziutat a térszín alatt keresztezõ nyomvonalas és egyéb létesítményt a víziközlekedés, valamint a természetes és az épített környezet biztonsága érdekében úgy kell megépíteni, illetve e rendelet kihirdetése elõtt épített ilyen létesítményt felújítása, átépítése alkalmával úgy kell átalakítani, hogy a létesítmény vonalában és térségében az úszólétesítmények közlekedése akadálymentes legyen, továbbá azok manõverezésük során korlátozás nélkül használhassák horgonyberendezésüket. (2) A Duna és a Tisza víziútját érintõ építés, fejlesztés esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek a víziutak a tengerrel való kapcsolatot biztosítják, így a 2. számú mellékletben feltüntetett ûrszelvényméretekbõl a Dunán és a Tiszán e rendelet hatálybalépését követõen megvalósuló létesítményeket illetõen, a nagyobb érték az iránymutató. (3) Duzzasztással szabályozott víziúton vízlépcsõnél a víziút osztálya szerinti méretû úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékének áthaladását biztosító hajózsilipet kell létesíteni. IV. vagy annál magasabb osztályú víziúton hajózsilip párosával létesítendõ, a zsilip karbantartásával összefüggésben adódó forgalomkorlátozás hatásainak csökkentése érdekében. A hajózsilipet úgy kell a vízlépcsõben elhelyezni, hogy az alatta és a fölötte levõ víziúthoz való kapcsolata állandó és zavartalan legyen. A hajózsilip és a hozzá tartozó létesítmények terveinek, létesítésének és üzembe helyezésének engedélyezésénél a hajózási hatóság szakhatóságként mûködik közre. A víziút osztálya szerinti hajózsilip fõméreteit e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (4) Víziúton a hajózsilip és a duzzasztó mûködtetésére, kezelésére és fenntartására – különös tekintettel a víziközlekedésre és annak biztonságára, valamint az árhullám és a jég lebocsátására – az üzemben tartó üzemeltetési szabályzatot készít. A hajózsilip és a duzzasztó, ideértve a hajózásra csak idõszakosan használható hajózsilipet és duzzasztót is, közlekedési üzemeltetési rendjét a hajózási hatóság hagyja jóvá, és teszi közzé hajósoknak szóló hirdetményben. (5) A zsilipet üzemben tartója a belvízi mozgószolgálatok rádióállomásai részére külön jogszabályban 8elrendelt hullámhosszon mûködõ URH-rádió berendezéssel szereli fel, és az üzemrendben meghatározott üzemidõ alatt folyamatos figyelõ és forgalomirányítói szolgálatot biztosít. (6) Duzzasztással üzemeltetett víziúton a duzzasztómû üzemrendjében elõírt különbözõ üzemi vízszinteknél alacsonyabb vízszínt, illetve az üzemrendben elõírt magas vízszintnél magasabb vízszint csak különleges idõjárási viszonyok kényszerítõ hatására, katasztrófaelhárítási tevékenység érdekében, illetve a vízlépcsõ és a víziút karbantartási munkálatainak idejére állítható elõ. (7) A víziút-fenntartási tevékenységet terv alapján kell végezni, amelyet a víziút fenntartója készít el a tárgyév március 31. napjáig, és azt – a hajózási hatóság egyetértésével – a területileg illetékes vízügyi hatóság hagyja jóvá. A fenntartási tevékenység tervezését – indokolt esetben – tervezett vagy rendkívüli mederfelvétel alapján kell végezni. (8) A víziúton elhelyezett, illetve azt keresztezõ, létesítmény építési, mûszaki, illetve üzemeltetési elõírásaiban szereplõ, kötelezõ felújítási munkálatainak keretén belül, a létesítmény üzemeltetõjének a víziút fenntartójával a (7) bekezdésben nevezett határidõ figyelembevételével egyeztetett éves tervében szereplõ munka kivitelezéséhez legfeljebb 20 naptári nap idõtartamú folyamatos és teljes hajózási zárlatot lehet elrendelni. Ezen 8 2/2001. (I. 31.) MeHVM rendelet a frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól. idõtartamú zárlatot ugyanabban az évben még egyszer el lehet rendelni, de a két hajózási zárlat között, legalább 60 napos idõszakra, az áthajózás feltételeit biztosítani kell. (9) Úszólétesítmény a forgalmi okokból történõ várakozás, a mûszaki meghibásodás elhárítása, a havaria, illetve a vis maior eseteit kivéve, csak a veszteglésre kijelölt helyeken kikötve, illetve lekötve várakozhat. Hajózásra alkalmatlanná vált állapotú úszólétesítménynek a víziútról, illetve annak környezetébõl történõ eltávolításáról tulajdonosa a hajózási hatóság által megállapított határidõn belül köteles gondoskodni. Víziútra fordított beruházási, fenntartási és üzemeltetési kiadások nyilvántartása 8. § (1) Az állami tulajdonban lévõ víziutak 9közlekedési pályaként való mûködését szolgáló eszközfelhasználást (a továbbiakban: kiadás) a nyilvántartási rendszer keretében a (2)–(4) bekezdésben meghatározott formában és tartalommal az Országos Vízügyi Fõigazgatóság tartja nyilván. (2) 10Minden, a víziutakkal kapcsolatosan felmerülõ kiadást, függetlenül attól, hogy annak fedezete a központi költségvetésbõl, önkormányzati költségvetésbõl vagy egyéb forrásból származik, nyilván kell tartani, és az egyes évekre elkülönítetten kell kezelni. A kiadások nem tartalmazzák a víziutakkal kapcsolatos munkálatok finanszírozására felvett hitelek törlesztését és kamatát. (3) 11A kiadások nyilvántartásának vezetését a 7. számú melléklet szerinti tartalommal kell teljesíteni. (4) 12A kiadások nyilvántartásának kötelezettsége keretében egy-egy adott évre elkülönítetten nyilvántartás készül az osztályozott víziutak mûködtetésére a) a beszámolási év folyamán felhasznált kölcsönökrõl, b) korábban felvett kölcsönök törlesztésére és kamatszolgálatra fordított pénzeszközök felhasználásáról, c) az ISPA és egyéb uniós támogatások igénybevételérõl, és d) a magánbefektetõk részérõl biztosított pénzeszközökrõl. A nyilvántartásban azokat a kölcsönöket kell szerepeltetni, amelyeket az osztályozott víziutakra fordított kiadások finanszírozására kellett fordítani. (5) Az osztályozott víziutakkal kapcsolatos kiadásokra vonatkozó adatgyûjtésrõl, a kiadások adatainak nyilvántartásáról, valamint kezelésérõl az Országos Vízügyi Fõigazgatóság gondoskodik, kivéve a hajózási hatóságnak az általános kiadás 9 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, 6. § és 22/1996. (XI. 29.) KHVM rendelet az állam kizárólagos tulajdonában levõ vizek és vízilétesítmények jegyzékének közzétételérõl. 10 A 8. § (2) bekezdése e rendelet 9. § (4) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti. 11 A 8. § (3) bekezdése e rendelet 9. § (4) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti. 12 A 8. § (4) bekezdése e rendelet 9. § (4) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti. kategóriában felmerülõ víziutakkal kapcsolatos kiadásait, és a rendõrség vízirendészeti szerveinek kiadásait, amelyekrõl a Közlekedési Fõfelügyelet, illetve az Országos Rendõr fõkapitányság közvetlenül a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumnak szolgáltatja az adatokat. (6) A víziutak használatára vonatkozó adatgyûjtésrõl és az adatok nyilvántartásáról, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium gondoskodik. A zsilipeken a tárgyévben áthaladt hajók számát a Minisztériummal az Országos Vízügyi Fõigazgatóság közli. Az áruforgalomra és a személyforgalomra vonatkozó adatok gyûjtése külön jogszabályban 13meghatározott módon történik. (7) Az (5) és (6) bekezdésben megjelölt közigazgatási szervek a nyilvántartásukban e rendelet szerinti terjedelemben és formában szereplõ adatokat egymásnak és jogszabály szerint illetékes szerveknek hozzáférhetõvé teszik. [(8) 14A víziutakkal kapcsolatos kiadásokra, kölcsönökre és a víziutak használatára vonatkozóan az Európai Bizottságnak történõ adatszolgáltatásról a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium gondoskodik.] Záró rendelkezések 9. § (1) Ez a rendelet – a 8. § (8) bekezdésének kivételével – a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. (2) A 8. § (8) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (3) A 8. § (3) és (6) bekezdésében foglaltak szerinti adatnyilvántartást a rendelet hatálybalépésével meg kell kezdeni. Az adatnyilvántartásban szereplõ adatok feldolgozását 2003. január 1. napjától kell végezni. (4) A 8. § (2)–(4) bekezdése, valamint 7. és 8. számú melléklete a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti. 10. § Az e rendeletben szereplõ, továbbá az egyes víziutak tekintetében hiányzó HKV, HNV és LNHV értékeket 2006. január 1. napjáig a vízügyi igazgatási szervezet 15határozza meg, és a Közlekedési és Vízügyi Értesítõben teszi közzé. Az e rendeletben az egyes víziutakra, illetve azok egyes szakaszára irányadónak tekintett, és e rendeletben szereplõ követelményeknek megfelelõ HKV és HNV értékeket legalább tízévenként újra meg kell határozni és közzé kell tenni. 11. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával 13 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról. 14 A 8. § (8) bekezdése e rendelet 9. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. 15 1995. LVII. törvény a vízgazdálkodásról, 3. §. összhangban – a víziutak tekintetében – az Európai Közösségek következõ jogszabályaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: – a Tanács 1108/70/EGK rendelete a közlekedési pályák kiadásaira vonatkozó könyvvitel bevezetésérõl a vasút, a közút és a belvízi hajózás területén; – a Tanács 1384/79/EGK rendelete, amely módosítja a Tanács 1108/70/EGK rendeletét a közlekedési pályák kiadásaira vonatkozó könyvvitel bevezetésérõl a vasút, a közút és a belvízi hajózás területén; – a Bizottság 2598/70/EGK rendelete a Tanács 1108/70/EGK rendeletének I. függelékében elõírt számolási formula különféle rovataiba felveendõ tételek meghatározásáról. 1. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez A hajózásra alkalmas természetes, illetve mesterséges felszíni víz osztályba sorolásához alapul szolgáló hajó, bárka, illetve tolt kötelék méretek A víziút osztálya A víziúton közlekedtethető hajók, illetve tolt kötelékek ábrázolása Magányos géphajó Hosszúság, m Szélesség, m Merülés, m Hordképesség, tonna Hosszúság, m I 40 5 1,4 200 II 57 7,5 1,6 500 III 70 8,2 2 650-1 000 IV 85 9,5 2,5 1 000-1 500 85 V/A 95-110 11,4 2,5 1 500-3 000 110 V/B 110 11,4 2,5 1 500-3 000 185 VI/A 110 15 2,5 3 000-3 500 110 VI/B 140 15 2,5 4 000-4 500 185 VI/C 140 15 2,5 4 000-6 200 275 190 VII 140 15 3,2 4 000-6 200 275 Megjegyzés: A táblázatban szereplő merülési értékek a hajózási kisvízszinttel (HKV) megegyező vagy annál magasabb vízszintnél alkalmazhatók. 2. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez A víziutak egyes ûrszelvényméretei* A víziút osztálya I II III IV V/A V/B VI/A VI/B VI/C A hajóút legkisebb űr szelvénymagassága HNV-nél híd, illetve egyéb térszín feletti léte sítmény alatt, m 4,50 6,40 4,50 6,40 5,25 6,40 6,40-7,00 7,00-9,50 7,00-9,50 7,00-9,50 7,00-9,50 7,00-9,50 A hajóút legkisebb szé lessége egy-, illetve több nyílásos híd nyílásában, m 30 18 35 25 44 30 50 35-45 55 40-50 60 45-60 120 80-100 180 80-100 180 80-100 A hajóút legkisebb űr szelvénymagassága HNV-nél távközlési ve zeték és feszültségmentes kábelek alatt, m 16,5 16,5 16,5 16,5 16,5 16,5 16,5 16,5 16,5 A hajóút legkisebb űr szelvénymagassága HNV-nél felső vezetésű komp kötele alatt, m 15 15 15 15 Új nem lé tesíthető Új nem lé tesíthető Nem léte síthető Nem léte síthető Nem léte síthető A hajóút legkisebb űr szelvénymagassága HNV-nél elektromos távvezeték alatt: 110 kV feszültségig, m 19,00 19,00 19,00 19,00 19,00 19,00 19,00 19,00 19,00 110 kV feszültség felett, m 19,00 + kilovol tonként + 1 cm 19,00 + kilovol tonként + 1 cm 19,00 + kilovol tonként + 1 cm 19,00 + kilovol tonként + 1 cm 19,00 + kilovol tonként + 1 cm 19,00 + kilovol tonként + 1 cm 19,00 kilovol tonként + 1 cm 19,00 + kilovol tonként + 1 cm 19,00 + kilovol tonként + 1 cm A hajózsilip hasznos mé retei L x B*, m 60 x 10,0 70 x 12,0 85 x 12,0 90 x 12,0 120 x 12,0 190 x 12,0 230 x 24,0 295 x 36,0 295 x 36,0 Hajózsilipnél a legkisebb küszöbmélység H**, m 2,5 3,0 3,0 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 A mederanyag minősé gétől függő biztonsági távolság, dm Sziklás mederfenék esetén 3 3 3 3 3 3 3 3 3 Laza, illetve lágy szer kezetű mederfenék esetén 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Megjegyzés: * L = a legkisebb hasznos hosszúság, illetve B = a legkisebb hasznos szélesség. ** h = a legkisebb küszöbmélység - hajózási kisvízszintnél, illetve a duzzasztott víziutakon az üzemrendben előírt üzemi kisvízszint mellett. 3. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez A víziutak osztályba sorolása A víziút neve A hajózható szakasz hossza, folyamkilométer A szakasz hossza (km), illetve a vízfelület területe (km2) A víziút osztálya 1. Duna (nemzetközi víziút) 1812-1641 171 VI/B 2. Duna (nemzetközi víziút) 1641-1433 208 VI/C 3. Mosoni-Duna 14-2 12 III 4. Mosoni-Duna 2-0 2 VI/B 5. Szentendrei-Duna 32-0 32 IV 6. Ráckevei-Duna 58-0 58 III 7. Sió-csatorna 121-23 98 IV/időszakosan* 8. Sió-csatorna 23-0 23 IV 9. Dráva 198-70 128 II 10. Tisza 685-612 73 I 11. Tisza 612-544 68 III 12. Tisza 544-403 141 III 13. Tisza 403-254 149 II 14. Tisza 254-160 94 IV 15. Bodrog 51-0 51 III 16. Sebes-Körös 10-0 10 II 17. Kettős-Körös 23-0 23 II 18. Hármas-Körös 91-0 91 II 19. Balaton IV 20. Fertő tó II 21. Velencei-tó II 22. Keleti-főcsatorna 45-0 45 II 23. Hortobágy-Berettyó-főcsatorna 7-0 7 II * Kizárólag az olyan balatoni vízeresztések időszakában hajózható, amelyet a Hajósoknak Szóló Hirdetményben közzétesznek. 4. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez A víziutakra irányadónak tekintett vízmérce szerinti hajózási kisvízszint és hajózási nagyvízszint (A megjelölt kivételektől eltekintve a vízmércék ,,0” jelzésének szintje a Balti tenger szintjéhez viszonyítva szerepel.) A víziút neve A vízmérce neve és folyamkilométer szerinti helye A vízmérce ,,0” jelzésének a tenger szintje feletti magassága m HKV cm, illetve a tenger szintje feletti magassága m Korábban megállapított LNHV cm, illetve a tenger szintje feletti magassága m HNV cm, illetve a tenger szintje feletti magassága m Duna Gönyű, 1791,30 106,21 -1 498 Komárom, 1768,34 103,88 +91 555 Esztergom, 1718,52 100,96 +72 508 Nagymaros, 1694,60 99,38 -10 510 Budapest, 1646,50 94,98 +80 668 Dunaújváros, 1580,60 90,28 -8 551 Dunaföldvár, 1560,60 88,86 -54 550 Baja, 1478,70 80,99 +118 801 Mohács, 1446,90 79,20 +144 815 Mosoni-Duna Győr, Bácsa, 9,20 106,98 +62 518 Szentendrei-Duna Dunabogdány, 27,40 98,94 -3 526 Szentendre há, 11,00 97,68 -25 581 Ráckevei-Duna A Duna 1642 fkm. Kvassay-zsilip 57,20 94,82 +110 150 A Duna 1586 fkm. Tassi zsilip 0,80 89,26 +646 706 Balaton Siófok 103,41 +100 Fertő tó Fertőrákos 115,00 Velencei-tó Agárd 102,62 Sió-csatorna Siófok zsilip, 120,88 99,42 +177 251 Siójut rajz vm., 113,90 97,94 +157 267 Mezőkomárom, közúti híd, 98,48 95,32 +211 411 Ozora, vm., 86,04 94,27 +131 391 A víziút neve A vízmérce neve és folyamkilométer szerinti helye A vízmérce ,,0” jelzésének a tenger szintje feletti magassága m HKV cm, illetve a tenger szintje feletti magassága m Korábban megállapított LNHV cm, illetve a tenger szintje feletti magassága m HNV cm, illetve a tenger szintje feletti magassága m Simontornya rajz vm., 74,26 91,76 +223 503 Pálfa, közúti híd vm., 66,03 91,27 +188 406 Borjád, vm., 46,61 89,00 +177 356 Medina, közúti híd, 36,52 87,52 +189 381 Szekszárd, közúti híd, 18,54 85,09 +174 524 Kutyatanya, 12,20 82,94 +389 739 Borrév, 9,70 88,45 -162 188 Sió-torkolati mű, alsó, 2,59 79,32 +497 1083 Tisza Vásárosnamény, 684,50 101,98 -140 752 Záhony, 627,80 98,21 -230 554 Dombrád, 593,08 94,05 +10 650 Tokaj, 543,11 89,33 +350 720 Tiszalök-felső 518,22 89,32 +350 580 Tiszalök-alsó, 518,22 89,32 +100 580 Tiszapalkonya, 484,70 87,28 -30 610 Tiszafüred, 430,50 83,16 +345 577 Kisköre-felső, 403,20 81,32 +525 635 Kisköre-alsó, 403,20 81,32 -160 635 Szolnok, 334,61 78,78 -205 659 Csongrád, 246,20 76,23 -35 622 Szeged, 173,60 73,70 +94 630 Bodrog Felsőberecki, 47,75 92,16 +90 530 Sárospataki közúti híd, 37,09 91,82 +110 512 Tokaj (Tisza, 543,11) 89,33 +350 720 Keleti-főcsatorna Megjegyzés: A nyílt kiágazás miatt a 0-5 fkm között a csatornában a tiszai vízállások érvényesülnek. Ezen a szaka szon a csatorna létesítésével egyidejűleg épített 2 híd szer kezeti alsó élmagassága 100,50 m. A. f. Tiszai kiágazás és a Tiszavasvári zsilip között (0 5 fkm) 89,32 +450 620 Tiszavasvári zsilip (alvíz) és a Balmazújvárosi zsilip (felvíz) között (5-45 89,32 89,32 +320 +300 350 320 A víziút neve A vízmérce neve és folyamkilométer szerinti helye A vízmérce ,,0” jelzésének a tenger szintje feletti magassága m HKV cm, illetve a tenger szintje feletti magassága m Korábban megállapított LNHV cm, illetve a tenger szintje feletti magassága m HNV cm, illetve a tenger szintje feletti magassága m fkm) Balmazújvárosi zsilip alvíz (45 fkm) 89,32 +225 250 Hortobágy-Berettyó főcsatorna Hármas-Körös torkolat, 61,20/0,00 - +223 Árvízkapu és vm., 0,50 78,30 +223 414 Mezőtúri közúti híd, 6,80 - +303 337 Hármas-Körös Bökényi duzzasztó, 5,60 75,21 +77 551 Kunszentmárton, régi közúti híd, 19,80 - -13 629 Kunszentmárton, új közúti híd és vm., 21,20 76,13 -8 605 Kunszentmárton, vasúti híd - -30 545 Békésszentandrási duzzasztómű és vm., alvízi és felvízi, 47,50 73,13 +35 784 Szarvasi vasúti híd, 53,80 77,26 +50 628 Endrődi közúti híd, 72,90 - +80 537 Gyoma, vasúti híd, 76,00 - +88 424 Gyoma, közúti híd és vm., 79,20 78,66 +91 606 Kettős-Körös Kettős-Körös torkolat, 91,30/0,00 - +9 Kőröstarcsai közúti híd, vm., 98,40/7,10 80,01 +29 616 Mezőberényi közúti híd, 103,70/12,40 - +144 591 Békési közúti híd és vm., 114,70 / 23,40 81,12 +108 500 Sebes-Körös Hármas-Körös torkolat, 91,30/0,00 - +9 Kőrösladányi közúti híd és vm., 100,80/9,50 81,12 +108 500 Dráva Barcs 98,13 +40 420 Drávaszabolcs 86,72 +110 490 5. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez A víziutak hullámjellemzõik szerinti hajózási zónába sorolása A zónába sorolásnál alapul szolgáló hullámmagasság az egyes zónákban a következő: 1 zóna 2,0 m, 2 zóna 1,2 m, 3 zóna 0,6 m, 4 zóna 0,3 m. A magyarországi víziutak hajózási zónába sorolása: A víziút neve A víziút szakasza (folyamkilométer) A szakasz hossza (km), illetve a vízfelület területe (km2) Hajózási zóna Duna 1812-1433 379 3 Mosoni-Duna 14-0 14 3 Szentendrei-Duna 32-0 32 3 Ráckevei-Duna 58-0 58 3 Sió-csatorna 121-23 98 4 Sió-csatorna 23-0 23 3 Dráva 198-70 128 3 Tisza 685-160 525 3 Bodrog 51-0 51 3 Keleti-főcsatorna 45-0 45 4 Hortobágy-Berettyó-főcsatorna 7-0 7 4 Sebes-Körös 10-0 10 4 Kettős-Körös 23-0 23 3 Hármas-Körös 91-0 91 3 Balaton - 2 Velencei-tó - 3 Fertő tó - 3 6. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez A víziutak mentén igénybe vehetõ szükségkikötõk A víziút neve A hajózható szakasz hossza (folyamkilométer) A szükségkikötő fkm szerinti helye A szükségkikötő befogadóképessége Megjegyzés Duna (nemzetközi víziút) 1641-1433 1478,90 70 Téli kikötő, Baja: A víziút neve A hajózható szakasz hossza (folyamkilométer) A szükségkikötő fkm szerinti helye A szükségkikötő befogadóképessége Megjegyzés 18 bejárati szakasz 0+500-1+000 Szentendrei-Duna 32-0 - Ráckevei-Duna 58-0 - Sió-csatorna 121-23 Sió-csatorna 23-0 1497 Dráva 155-70 155,2 6 Medencés kikötő, Barcs Tisza (nem hajózható) 744-685 - Tisza 685-612 - Tisza 612-544 Tisza 544-403 403,50 30 Tisza 403-254 332,75 20 Tisza 254-160 169,30 3 ha a hasznos vízfelület Medencés kikötő, Szeged Bodrog 51-0 1,20 20 Téli kikötő Sebes-Körös 10-0 - Kettős-Körös 23-0 23,2 4 Téli menedék, Békés Hármas-Körös 91-0 61,2 4 Hortobágy Berettyó torkolat Balaton Fertő tó Velencei-tó Keleti-főcsatorna 45-0 Hortobágy-Berettyó-főcsatorna 7-0 7. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez 16 Az osztályozott víziutakkal kapcsolatos kiadások nyilvántartása 16 A 7. számú melléklet e rendelet 9. § (4) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti. A kiadások meghatározása: 1. A kiadások között azokat a tételeket kell figyelembe venni, amelyeket közvetlenül az infrastruktúra megépítésével, fenntartásával, üzemeltetésével és igazgatásával kapcsolatos munkák, szolgáltatások, anyagok ellenértékeként fizettek ki. 2. Az egyes infrastruktúrák esetében a vonatkozó költségkategóriáknál figyelembe kell venni azoknak a kiadásoknak az összegét, amelyek az adott infrastruktúrával kapcsolatban merültek fel, függetlenül a kiadások finanszírozásának módjától. 3. Az infrastrukturális részleg által használt speciális berendezések és eszközök beszerzésével, fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos kiadásokat, illetve az említett részleg által szolgáltatási célra használt szállítással kapcsolatos kiadásokat, a megfelelő költségkategóriánál, vagy ha ilyen nincs, az ,,Általános költségek” között kell szerepeltetni. 4. A szerelési és raktározási díjakat általában hozzá kell adni az infrastrukturális részlegnek szállított anyagok és áruk számlázási árához. Amennyiben a díjak közvetlen hozzáadása nem lehetséges, ezeket a díjakat az ,,Általános költségek” között kell szerepeltetni. Költségkategóriák: 1. Beruházási kiadások új építésre, bővítésre, helyreállításra és felújításra. 2. Fenntartási és üzemeltetési kiadások. 3. A rendőrség vízirendészeti szerveinek működtetési kiadásai. 4. Általános költségek. ........... évi Ft pénzeszköz-felhasználás Víziutak, illetve víziutak csoportja az osztályuk szerint Szabályozott szabad folyású folyók Duzzasztott folyószakasz Csatornák Egyéb víziutak (tavak) I II III IV V/A V/B VI/A VI/B VI/C A költségkategóriák az alábbiak: Beruházási kiadások (1. kategória) A beruházási kiadások közé tartozik minden olyan kiadás (a személyi állománnyal, illetve harmadik felek által nyújtott termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban), amely az infrastrukturális létesítmények építésével, bővítésével, rekonstrukciójával és felújításával kapcsolatos, beleértve az ilyen munkálatokhoz kapcsolódó eseti és kutatási kiadásokat. Folyó kiadások (2. kategória) A folyó kiadások közé tartozik minden olyan kiadás (a személyi állománnyal, illetve harmadik felek által nyújtott termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban), amely az infrastruktúra fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos. A rendőrség vízirendészeti szerveinek kiadásai (3. kategória) A rendőrség vízirendészeti szerveinek kiadásai a vízirendészettel kapcsolatos összes kiadást jelentik, beleértve az ilyen szolgálatok speciális épületeinek, dokkjainak és hajóinak kiadásait is. Általános költségek (4. kategória) Az általános költségek közé tartozik az infrastruktúra létrehozásával és kezelésével konkrétan megbízott adminisztrációs, felügyeleti és ellenőrzési részlegek valamennyi kiadása, valamint az általános adminisztratív részlegek kiadásainak az a része, amely az infrastruktúrára terhelhető. Az általános költségek közé tartozik minden olyan kiadás, amelyet nem vettek közvetlenül figyelembe a beszámolási nyomtatvány egyéb kategóriái alatt. Ezek a kiadások a következők: a személyi állomány bérköltsége, valamint a központi, regionális és helyi adminisztratív és technikai részlegek üzemeltetési költsége, a munkálatok felügyeletével és átvételével kapcsolatos kiadások, az állandó személyi állomány nyugdíjával kapcsolatos kifizetések és egyéb munkáltatói kifizetések, az infrastrukturális részlegnél alkalmazott személyi állomány részére biztosított szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások, levonva a bérleti díjakat, a javítási és karbantartási részleg szerviz épületeivel kapcsolatos kiadások, amennyiben azok nem kerültek közvetlenül figyelembevételre egyéb költségkategóriáknál. Az 1. és 2. költségkategóriában a nyilvántartást az infrastruktúra elemek szerint kell végezni, az adatszolgáltatás összevontan történik. Az infrastruktúra elemek az alábbiak: Infrastruktúra elem Költségkategória Beruházási kiadások Folyó kiadások (fenntartás + üzemeltetés) Vízirendészeti kiadások Általános költségek C1 C2 C3 C4 1. Földterület 2. Meder, csővezetékek, csatornaalagutak Földművek, csatornamedencék és burkola tok, küszöbök, terelőművek, vontatmánypá lyák és szervizutak, partvédelem, csatorna szállító akveduktok, szivornyák és csővezeté kek; csatornaalagutak, szervizmedencék. 3. Víziutak elzárását és biztonságát szolgáló munkák A tározott víz gravitációs kiürítésére szolgáló bukógátak, a vízszint feltöltésére és szabályo zására használt víz tárolására szolgáló meden cék és tározók, vízvédelmi építmények, átfo lyásmérők, vízszintregisztrálók és jelzőkészü lékek. 4. Zárógátak vagy duzzasztóművek Folyómedret átszelő építmények a hajózáshoz szükséges vízmélység biztosítására és az áram lás sebességének korlátozására vízmedencék és duzzasztott vízterek kialakításával, a hoz zájuk tartozó építmények (hallépcsők, mente sítő csatornák). 5. Hajózsilipek, felvonók és ferde síkok Beleértve a várakozó medencéket és a vízgaz dálkodást szolgáló medencéket. 6. Kikötőberendezések és vezetőművek Kikötőbóják, kikötőcölöpök, kikötőbakok, sínek és ütközőpárnák. 7. Mozgóhidak 8. Hajózási útjelző bóják, jelző, biztonsági, hírközlő és világító berendezések 9. Forgalomirányító berendezések 10. Használati díjak beszedését szolgáló létesít mények 11. Az infrastruktúra részleg által használt épületek Összesen: 8. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez 17 A víziutak használatára vonatkozó adatok beszámoló táblázata A víziutak használatára vonatkozó adatok beszámoló táblázata Ezer egységben A víziút osztálya: Hajókategóriák Hajó x km t/km (hordképességi viszonyszám) Átzsilipelt hajók száma1 a) Önjáró hajók Hordképessége2 250 tonna alatt 250-399 tonna 400-649 tonna 650-999 tonna 1000-1499 tonna 1500 tonnától Összesen b) Uszályok Hordképessége 250 tonna alatt 17 A 8. számú melléklet e rendelet 9. § (4) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti. 250-399 tonna 400-649 tonna 650-999 tonna 1000-1499 tonna 1500 tonnától Összesen c) Tolt bárkák Hordképessége 250 tonna alatt 250-399 tonna 400-649 tonna 650-999 tonna 1000-1499 tonna 1500 tonnától Összesen d) Tengeri hajók3 Nettó űrtartalma 300 NRT alatt 300-999 NRT 1000 NRT felett Összesen e) Vontatóhajó Teljesítménye 184 kW alatt 184-293 kW 294-734 kW 735 kW-tól Összesen f) Tolóhajók Teljesítménye 184 kW alatt 184-293 kW 294-734 kW 735 kW-tól Összesen g) Személyszállító hajók Összesen —————— 1 Minden víziútosztályra nyilván kell tartani. A zsilipen minden áthaladást külön kell számolni. Ha egy hajó többször halad át a zsilipen, az mindegyik esetben egy áthaladásnak számít. 2 A hordképesség első két nagyságrendi osztály szerinti felosztása önkéntesen választható. 3 Megadása önkéntes.