Decree No. 16 of 1998 (IV.3.) of the Ministry of Agriculture on the classification of sheep carcasses and their commercial grading

16/1998. (IV. 3.) FM rendelet a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 27. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a kereskedelmi célú vágójuh termelés, a minőségi hús-, hústermék-előállítás és kereskedelem elősegítése érdekében a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló FVM rendelet 1. §-ában foglaltak szerinti, a vágóhíd üzemeltetőjére, a minősítő szervezetre és minősítőre, a termelőre, a kereskedőre, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalra (a továbbiakban: MgSzH) terjed ki. (2) 2. § E rendelet alkalmazásában: a)–b) c) vágott test hideg súly: a meleg súly kétszázalékos csökkentésével számított érték; d) az osztályba sorolás alapja: juh esetében az izmoltság és a faggyúborítottság alapján megállapított kategóriák az alosztályok használatával; e) f) minősítés: az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti minősítő módszer alkalmazása és az ez alapján történő osztályba sorolás; g) h) minőséget tanúsító jel: a kereskedelmi osztályokat tanúsító betű- és számjel és ezek alosztály jelei; i) minősítő: a vágójuhok minősítésére külön jogszabály szerint jogosult természetes személy; j) minősítő szervezet: a vágójuhok minősítésre külön jogszabály szerint jogosult, Magyarországon bejegyzett, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság; k) termelő: vágójuhot előállító tenyésztő, hízlaló; l) vágójuh kis- vagy nagykereskedő: a vágójuhot a termelőtől megvásárló, vágóhídnak értékesítő vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Minősítés 3. § (1) Kérelem esetén valamennyi 13 kilogrammot meghaladó tömegű vágott testet az engedélyezett minősítő módszerrel kell minősíteni és osztályba sorolni. (2) A minősítést csak akkor lehet elvégezni, ha az azonosítás a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 13. §-ában és a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 182/2009. (XII. 30.) FVM rendeletben (a továbbiakban: ENAR rendelet) foglaltak szerint megtörtént, és a vágójuh technológiai előkészítését a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elvégezték. A hatósági állatorvosi húsvizsgálatnak a minősítést meg kell előznie, csak fogyasztásra alkalmas testet lehet minősíteni. (3) A vágójuh jelölésére akkor is a termelő kötelezett, ha az a vágójuh kis- vagy nagykereskedő közreműködésével jut el a vágóhídra. 4. § (1) A juhhús használati és kereskedelmi értékét a vágott testek kora, tömege, hússzíne, húsossága, valamint a faggyúborítottsága határozza meg. (2) A húsosság kifejezésére betűjelzést (S/EUROP), a faggyúborítottság jelölésére számjelet (1, 2, 3, 4, 5) kell alkalmazni, az alosztályok jeleinek (+, ∅, –) feltüntetésével. Az S osztályon belül a három alosztály nem alakítható ki. A vágott testen a ℘ alosztályt nem kell jelölni. (3) A hasított (vágott) testeket az alábbi kategóriákba kell sorolni: A a tizenkét hónapnál fiatalabb juhok vágott teste (jelölése: L), B egyéb juhok vágott teste (jelölése: S). (4) A 13 kilogrammnál kisebb súlyú bárányok esetében az osztályba sorolást a szarvasmarhák, sertések és juhok közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. december 10-i 1249/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1249/2008/EK rendelet) 28. cikkében foglaltak szerint kell elvégezni. A minősítési követelményeket (vágott test súlya, hússzín, faggyúborítottság) az 1249/2008/EK rendelet VI. melléklete tartalmazza. 5. § A vágott testek minősítését 1249/2008/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint kell elvégezni. A húsossági és faggyúborítottsági osztályok meghatározását az 1249/2008/EK rendelet VII. melléklete tartalmazza. Minden osztályon belül három alosztály van (+, ∅, –), amelyek egyikébe kötelező a besorolás. Súlymérés 6. § (1) A súlymérést a vágás után a lehető leghamarabb, de legkésőbb a szúrást követő hatvan percen belül el kell végezni. (2) A vágott test hideg súly meghatározása a meleg súly két százalékos csökkentésével történik. (3) Ha a vágóhídon – műszaki, technológiai okok miatt – a szúrás és a mérlegelés között a hatvan perc nem tartható, az egyidejű értesítésével, valamint annak engedélyével ez az MgSzH időtartam meghosszabbítható. Az időkorlát túllépése esetén a kétszázalékos csökkenés minden további eltelt negyedóra után 0,1 százalékponttal mérséklődik. Jelölés 7. § (1) (2) A betűknek, illetve számoknak legalább két centiméter nagyságúaknak kell lenniük. A jelölésre bármilyen nem mérgező, véletlenszerűen eltávolíthatatlan hőálló tinta, élelmiszeriparban engedélyezett hőálló festék, ráakasztott címke használható. Jelölésként csak olyan címke használható, amely nem távolítható el és nem rongálható meg. A minősítő általi jelölést a kereskedelmi értékesítésig vagy a feldolgozásig tilos eltávolítani. (3) A kereskedelmi osztályba sorolás akkor tekinthető hitelesnek, ha az A, B, C vagy a húsosságot kifejező S/EUROP betűjelzés és alosztályjelzés (+, ∅, –), valamint a faggyúborítottságot jelölő számjelzés (1, 2, 3, 4, 5) és alosztályjelzés (+, ∅, –), továbbá az A vagy B kategória jelölés (L, S) alatt a minősítő azonosító száma és az MgSzH, illetve a 2007. január 1-je előtt kiadott fém testbélyegzők esetében az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet jelölése is szerepel. 8. § (1) A minősítés alapján a vágott testeket a mellkas oldalán (az oldalcsont) és a hát (6–13. borda), azaz a hosszúkaraj magasságában kell megjelölni, az osztályba sorolásnak megfelelő betű szám kombinációval, valamint a kategória jelöléssel egyidejűleg. (2) (3) A minősítést, illetve a vágott testek osztályba sorolását a minősítő saját engedélyszámát tartalmazó bélyegzővel tanúsítja, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott helyeken kell elhelyezni. (4) A bélyegzőlenyomatnak összetéveszthetetlenül jól olvashatónak kell lennie. 8/A. § (1) A vágójuhok vágás utáni minősítésével kapcsolatosan a központi adatbázist az MgSzH működteti. (2) A minősítő köteles a 4. számú mellékletben szereplő tartalommal napi jelentést készíteni, annak adatait közvetlenül az adatbázisba eljuttatni. (3) (4) (5) A (2) bekezdés szerinti adatküldés elektronikus úton történik. Záró rendelkezések 9. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit kötelezően 2002. január 1. napjától kell alkalmazni. 10. § Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”); b) a Bizottság 1249/2008/EK rendelete (2008. december 10.) a szarvasmarhák, sertések és juhok közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról. 1–2. számú melléklet a 16/1998. (IV. 3.) FM rendelethez 3. számú melléklet a 16/1998. (IV. 3.) FM rendelethez 4. számú melléklet a 16/1998. (IV. 3.) FM rendelethez A minősítés során a következő adatokat kötelező felvenni: – a vágás helye, a minősítő hely tenyészetkódja és a vágás időpontja; – a vágóállatok darabszáma és azonosító jelei; – a súlymérési adatok: a vágott test egyedenkénti meleg súlya; – az egyedenkénti minősítési adatok az azonosító jel és az ENAR szám feltüntetésével: a) 13 kg-ot meghaladó tömegű vágott test: = a húsossági osztály betűjele (S/EUROP szerint) és alosztály jele (+, ∅, –), = a faggyúborítottsági osztály számjele (1, 2, 3, 4, 5) és alosztály jele (+, ∅, –), = az A vagy B kategória megjelölése L vagy S jellel, b) 13 kg-nál kisebb tömegű vágott test: = minőségi kategóriák (A, B, C súlykategóriák szerint), = 1 és 2 minőségi osztály hússzín és faggyúborítottság szerint; – a termelő vagy a kereskedő azonosító adatai (tenyészet kód vagy név, lakcím, adóazonosító jel, illetve cég neve, székhelye, telephelye, adószáma, valamint egyéb más rendeletben előírt azonosító); – a minősítő szervezet neve; – a minősítő neve, működési engedélyének száma; – az alkalmazott minősítési módszer megjelölése 5. számú melléklet a 16/1998. (IV. 3.) FM rendelethez 6. számú melléklet a 16/1998. (IV. 3.) FM rendelethez