Decree No. 14/2005. (VI. 28.) KvVM on Rules Concerning the Screening Surveys of Remedial Site Investigation

Netjogtár 1. oldal Frissítve: 2020. augusztus 20. 22:35 Hatály: 2015.IV.1. Magyar joganyagok - 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet - a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (8) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) a felszín alatti vízre, földtani közegre és az azokban található, az e rendelet 1. és 2. számú mellékletében meghatározott szennyező anyagokra, tulajdonságokra, valamint módszerekre; b) a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 22. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos tevékenységekre. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá tartozó anyagokra és tevékenységekre. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásban: a) szűrővizsgálat: a kármentesítési tényfeltárás során a szennyezett területen található szennyező anyagok meghatározása mintavételi és kémiai-analitikai vizsgálati eljárással; b) történeti kutatás: a vélelmezett szennyezettség kialakulására, a területen folytatott, feltehetően szennyezettséget okozó tevékenységre, alkalmazott technológiákra, a terület használatára, továbbá a vizsgált területen előfordult eseményre vonatkozó információk összegyűjtése. Általános rendelkezések 3. § (1) A szűrővizsgálat során olyan kémiai-analitikai vizsgálati módszer alkalmazható, mellyel az adott módszerre jellemző mérési hiba figyelembevételével is, legalább a külön jogszabályban1 1 Lásd: 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet. meghatározott (B) szennyezettségi határérték [a továbbiakban: (B) szennyezettségi határérték] biztonságosan kimutatható. (2) A felszín alatti vízből és a földtani közegből származó minták előkészítését az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell végezni. 4. § (1) Tényfeltáráskor térben le kell határolni a szűrővizsgálat során a (B) szennyezettségi határérték felett kimutatott szennyező anyagokat. (2) A történeti kutatások alapján valószínűsíthető, de a szűrővizsgálati körbe nem tartozó, ott nem azonosított szennyező anyagokat a tényfeltárás során külön kell vizsgálni. (3) A szűrővizsgálat során vizsgálandó szennyező anyagokat és tulajdonságokat Netjogtár 2. oldal Frissítve: 2020. augusztus 20. 22:35 Hatály: 2015.IV.1. Magyar joganyagok - 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet - a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról a) felszín alatti víz esetében az 1. számú melléklet, b) földtani közeg esetében a 2. számú melléklet tartalmazza. A mintavétellel kapcsolatos rendelkezések 5. § (1) A szűrővizsgálathoz a felszín alatti vízből és a földtani közegből a mintát a történeti kutatások és egyéb információk, illetve laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján valószínűsíthetően szennyezett helyen kell venni. (2) Amennyiben a korábbi környezethasználatok a vizsgált területen több, egymástól elkülöníthető szennyezettséget okoztak, valamennyi szennyezett területre külön-külön el kell végezni a mintavételt és a kémiai-analitikai vizsgálatokat. (3) Mintavételi pontonként egy felszín alatti víz és egy földtani közeg mintát kell vizsgálni. Felszín alatti vízre irányuló vizsgálat esetében mintavételi pontonként, az ellenőrizhetőség biztosítására egyidejűleg két mintát kell venni. (4) A felszín alatti víz szűrővizsgálatától el lehet tekinteni, ha a szennyezettség ténye megalapozottan kizárható és a mintavétel aránytalanul nagy költséggel jár. E körülmények fennállását a mintavételek és a kémiai-analitikai vizsgálatok tervezésekor kell vizsgálni, megtörténtét pedig a tényfeltárási záródokumentációban kell rögzíteni az erre vonatkozó dokumentumok csatolásával. A szűrővizsgálat eredményének dokumentálása 6. § (1) A szűrővizsgálat eredményeihez a kiértékelést és rendszerezést követően - a Kr. 47. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével csatolni kell az alábbiakat: a) a mintavételről és a laboratórium vizsgálatok eredményeiről készült jegyzőkönyveket, b) az azonosított szennyező anyagok listáját, és c) a szerves szennyezők vizsgálati felvételei hitelesített fénymásolatát. (2) A Kr. 47. §-ának (3) bekezdése szerint szűrővizsgálatot végzőnek dokumentálnia kell azokat a vizsgálati módszerből adódó zavaró hatásokat, melyek következtében az egyes szennyező anyagok e rendelet szerinti vizsgálata - a (B) szennyezettségi határértéknél - nem végezhető el. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti dokumentumokat a tényfeltárási záródokumentációhoz csatolni kell. 7. §1 1 Módosította: 132/2013. (XII. 23.) VM rendelet 18. §, 15/2015. (III. 31.) FM rendelet 15. §. Az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság a 6. § (2) bekezdése szerinti zavaró hatások miatt nem kimutatható szennyező anyagok további vizsgálata alól felmentést adhat, ha bizonyítható, hogy a vizsgált területen lévő szennyező anyagok nem fordulhatnak elő (B) szennyezettségi határértéket meghaladó mértékben, ellenkező esetben célzott kémiai-analitikai vizsgálatokat kell végezni. Záró rendelkezés 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Netjogtár 3. oldal Frissítve: 2020. augusztus 20. 22:35 Hatály: 2015.IV.1. Magyar joganyagok - 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet - a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról 1. számú melléklet a 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelethez Szűrővizsgálat során a felszín alatti vízmintából vizsgálandó szennyező anyagok, tulajdonságok Szervetlen szennyezők Szennyező anyagok és tulajdonságok Javasolt vizsgálati módszer elve Javasolt vizsgálati szabvány, mérési módszer pH potenciometria MSZ 448-22: 1985, MSZ ISO 10523:2003 elektromos vezetőképesség konduktometria MSZ EN 27888:1998, MSZ 448-32:1977 fluorid potenciometria, vagy ionkromatográfia, vagy spektrofotometria MSZ EN ISO 10304-1:1998, MSZ 448-17:1986 klorid ionkromatográfia, vagy titrimetria MSZ EN ISO 10304-1:1998, MSZ 448-15:1982, MSZ ISO 9297:2003 nitrit fotometria, vagy ionkromatográfía MSZ EN ISO 10304-1:1998, MSZ EN 26777:1998, MSZ 448-12:1982, MSZ EN ISO 13395:1999 nitrát fotometria, vagy ionkromatográfía MSZ EN ISO 10304-1:1998, MSZ 448-12:1982, MSZ EN ISO 13395:1999 szulfát fotometria, vagy ionkromatográfía MSZ EN ISO 10304-1:1998, MSZ 448-13:1983 foszfát fotometria, vagy ionkromatográfía MSZ EN ISO 10304-1:1998, MSZ 448-18:1977, MSZ EN ISO 6878:2004 ammónium-ion fotometria MSZ EN ISO 11732:1999, MSZ ISO 7150-1:1992 króm, kobalt, nikkel, réz, cink, molibdén, szelén, kadmium, ón, bárium, ólom, ezüst (kivéve: krómVI) ICP-MS1, vagy ICP-OES2, vagy AAS3, vagy AAS-ETA4, vagy GF-AAS5 MSZ 1484-3:1998, ISO 17294-1:2004, MSZ EN ISO 17294-2:2005, EPA-6010, EPA-6020, MSZ EN ISO 11885:2000 arzén ICP-MS, vagy hidrid-AAS, vagy ICP-OES MSZ 1484-3:1998, MSZ EN ISO 11969:1998, ISO 17294-1:2004, MSZ EN ISO 17294-2:2005, EPA-6010 EPA-6020 higany ICP-MS, vagy hideggőzös AAS, vagy hidrid-AAS, vagy ICP-OES ISO 17294-1:2004, MSZ EN ISO 17294-2:2005, EPA-6010, EPA-6020, MSZ 1484-3:1998 Netjogtár 4. oldal Frissítve: 2020. augusztus 20. 22:35 Hatály: 2015.IV.1. Magyar joganyagok - 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet - a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról 1 ICP-MS: induktív csatlakozású plazma-tömegspektrometria 2 ICP-OES: induktív csatolású plazma-optikai emissziós spektrometria 3 AAS: atomabszorpciós spektrometria 4 AAS-ETA: atomabszorpciós spektrofotometria - elektrotermikus atomizációval 5 GF-AAS: grafit-küvettás atomabszorpciós spektrometria Szerves szennyezők Szennyező anyagok Javasolt vizsgálati módszer elve Javasolt vizsgálati szabvány, mérési módszer alifás szénhidrogének C5-C9 benzol és alkil benzolok Illékony szerves vegyületek aromás halogénezett szénhidrogének (klór-benol, diklórbenzol, triklórbenzol, bróm-benzol, klórnaftalinok) GC-FID6, vagy GC-ECD7, vagy GC-MS-SCAN8, vagy GC-MS-SIR9 MSZ 1484-4:1998 MSZ 1484-5:1998 EPA 8260 halogénezett alifás szénhidrogének (kivéve: vinil-klorid) egyéb vegyületek körében: izopropil-alkohol, glikolok, piridin, tetrahidro-furán és tetrahidro-tiofén alifás szénhidrogének C10-C40 fenolok MSZ 1484-6:2003 EPA 8270 Nem illékony szerves vegyületek policiklikus aromás szénhidrogének (kivéve: benz-a-pirén) GC-FID, vagy GC-ECD, vagy (A minta lúgos/semleges/savas, klórozott aromás szénhidrogének (tetra, penta, hexa) GC-NDP10, vagy GC-MS-SCAN, vagy GC-MS-SIR egymást követő extrakciója diklór metánnal. A vizsgálat Netjogtár 5. oldal Frissítve: 2020. augusztus 20. 22:35 Hatály: 2015.IV.1. Magyar joganyagok - 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet - a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról klórfenolok lehet extraktumonként vagy az egyesített GC-vel mérhető növényvédő szerek extraktumból.) 6 GC-FID: gázkromatográfia-lángionizációs detektor 7 GC-ECD: gázkromatográfia-elektronbefogásos detektor 8 GC-MS-SCAN: gázkromatográfia-tömegspektrométer 9 GC-MS-SIR: gázkromatográfia-tömegspektrométer-ionkövetéses üzemmód 10 GC-NDP: gázkromatográfia-nitrogén-foszfor detektor 2. számú melléklet a 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelethez Szűrővizsgálat során a földtani közeg mintából vizsgálandó szennyező anyagok, tulajdonságok Szervetlen szennyezők Tulajdonságok Javasolt vizsgálati módszer elve Javasolt vizsgálati szabvány, mérési módszer pH potenciometria MSZ 448-22:1985, MSZ 21470-2:1981 elektromos vezetőképesség konduktometria MSZ EN 27888:1998, MSZ 21470-2:1981 króm, kobalt, nikkel, réz, cink, molibdén, szelén, kadmium, ón, bárium, ólom, ezüst (kivéve: króm VI) ICP-MS, vagy ICP-OES, vagy AAS, vagy AAS-ETA MSZ 21470-50:1998, EPA-6010, EPA-6020 arzén ICP-MS, vagy hidrid-AAS, vagy ICP-OES MSZ 21470-50:1998, MSZ EN ISO 11969:1998, EPA-6010, EPA-6020 higany ICP-MS, vagy hideggőzös AAS, vagy hidrid-AAS, vagy ICP-OES MSZ 21470-50:1998, EPA-6010, EPA-6020 Szerves szennyezők Szennyező anyagok Javasolt vizsgálati módszer elve Javasolt vizsgálati szabvány, mérési módszer alifás szénhidrogének C5-C9 benzol és alkil benzolok Netjogtár 6. oldal Frissítve: 2020. augusztus 20. 22:35 Hatály: 2015.IV.1. Magyar joganyagok - 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet - a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról Illékony szerves vegyületek aromás halogénezett szénhidrogének (klór-benol, diklórbenzol, triklórbenzol, brómbenzol, klórnaftalinok) GC-FID, vagy GC-ECD, vagy GC-MS-SCAN, MSZ 21470-92:1998 MSZ 21470-93:1998 EPA 8260 halogénezett alifás szénhidrogének (kivéve: vinil-klorid) vagy GC-MS-SIR egyéb vegyületek körében: piridin, tetra-hidro-furán, tetrahidro-tiofén . alifás szénhidrogének C10-C40 fenolok MSZ 21470-94:2001 Nem illékony szerves vegyületek policiklikus aromás szénhidrogének (kivéve: benz-a-pirén) GC-FID, vagy GC-ECD, vagy GC-NDP, vagy MSZ 21470-93:2002 EPA 8270 (A minta előkészítése Aceton: klórozott aromás szénhidrogének (tetra, penta, hexa) GC-MS-SCAN, vagy GC-MS-SIR diklórmetán = 1:1 arányú oldószeres eleggyel történő klórfenolok extrakcióval) GC-vel mérhető növényvédő szerek Netjogtár 7. oldal Frissítve: 2020. augusztus 20. 22:35 Hatály: 2015.IV.1. Magyar joganyagok - 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet - a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról TARTALOMJEGYZÉK 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet 1 a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról 1 A rendelet hatálya 1 Értelmező rendelkezések 1 Általános rendelkezések 1 A mintavétellel kapcsolatos rendelkezések 2 A szűrővizsgálat eredményének dokumentálása 2 Záró rendelkezés 2 1. számú melléklet a 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelethez 3 Szűrővizsgálat során a felszín alatti vízmintából vizsgálandó szennyező anyagok, tulajdonságok 3 Szervetlen szennyezők 3 Szerves szennyezők 4 2. számú melléklet a 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelethez 5 Szűrővizsgálat során a földtani közeg mintából vizsgálandó szennyező anyagok, tulajdonságok 5 Szervetlen szennyezők 5 Szerves szennyezők 5