Decree No. 120 of 1999 (VIII. 6.) Korm. of the Government on duties relative to the conservation of waters and to the maintenance of public water works

120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) hatálya alá tartozó vizek körében az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló felszíni vizekre vízfolyásokra, természetes tavakra, ezek medrére és partjára -, továbbá a víziközművek kivételével a közcélú vízilétesítményekre terjed ki. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. fenntartás: a vizeken és a közcélú vízi létesítményeken végzett munka, amelyet a biztonságos üzemelés és a rendeltetésszerű használat érdekében rendszeresen vagy eseti jelleggel el kell végezni, beleértve az építmény, illetőleg egyéb tárgyi eszköz alkotórészei lényeges elemeinek részleges cseréjét, valamint a vis maior következtében közvetlenül szükséges hibaelhárítást, továbbá ezzel közvetlenül összefüggésben más tárgyi eszközökön végzett bontást és helyreállítást; 2. közérdekű fenntartás: a törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatok ellátása érdekében az állami, valamint az önkormányzati tulajdonú vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartására, mint közfeladatra, a központi, az önkormányzati költségvetésekben, valamint az érdekeltek hozzájárulásával biztosított pénzeszközből megvalósuló tevékenység; 3. fenntartó: a vizek és a közcélú vízilétesítmények tulajdonjogából, a vízgazdálkodási közfeladat ezzel összefüggő ellátási kötelezettségéből eredő jogokat gyakorló, az 1. pontban meghatározott kötelezettségek teljesítésért felelős személy (így például tulajdonos, vagyonkezelő); 4. folyóban újonnan keletkezett sziget: a vízből állandóan kiemelkedő terület (szárazulat), amelyet a vízfolyás természetes módon (hordaléklerakódás) vagy mesterséges beavatkozás (folyószabályozás) hozott létre. Általános rendelkezések 3. § (1) Az állam és az önkormányzatok a tulajdonukban álló vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartásáról olyan színvonalon és olyan mértékben kötelesek gondoskodni, amely lehetővé teszi a Vgtv. ben meghatározott vízgazdálkodási közfeladataik ellátását. (2) Az (1) bekezdésben érintett közfeladatok ellátásának szakmai követelményeit a jogszabályok, illetve a közcélú vízilétesítmények vízgazdálkodási célját, rendeltetését is rögzítő hatósági (vízjogi) engedélyek határozzák meg. (3) Az állam, valamint az önkormányzatok tulajdonában álló vizek és közcélú vízkárelhárítási közérdekű vízilétesítmények fenntartása az e rendelet mellékletében felsorolt munkák rendszeres vagy az igénybevétel, elhasználódás mértéke szerinti, időszakos elvégzését jelenti. (4) A fenntartó által elvégzett, de a közérdekű fenntartás körébe nem tartozó fenntartás költségeit az abban érdekelt személyek, illetve az azt igénylők az e rendeletben foglaltak szerint a fenntartó részére kötelesek megtéríteni. (5) A fenntartási többletköltségeket a (4) bekezdés szerint megállapított (megállapítható) érdekeltség arányában a) vízilétesítmény fenntartásának összköltségeihez viszonyítva, vagy b) a közérdek mértékét meghaladó költségekre figyelemmel kell megállapítani. 4. § (1) A közérdek mértékét meghaladó, illetve a fenntartással összefüggő vízimunka elvégzéséhez - a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedélyek mellett - a fenntartó hozzájárulása szükséges. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a fenntartó és az igénylő a felmerülő munkákról és többletköltségekről, az ezzel kapcsolatos fizetési kötelezettség mértékéről, módjáról külön szerződésben állapodik meg. (3) A (2) bekezdésben megjelölt szerződést - külön jogszabály szerint - a hatósági engedély iránti kérelemhez kell csatolni, ideértve a meglévő engedély módosítására irányuló kérelmet is. (4) A szerződésnek (megállapodásnak), a szerződésekre vonatkozó általános tartalmi követelmények mellett tartalmaznia kell a) a fenntartó által ellátott vízgazdálkodási közfeladatot, valamint azt a tevékenységet (vízimunkát, vízilétesítményt, illetve vízhasználatot), amely a vízgazdálkodási közfeladatokban kifejezett közérdeken, illetve annak mértékén túl jelentkező igénnyel összefüggésben a felek megállapodásának tárgya; b) a felmerülő, tervezett költséget, továbbá több igénylő esetén a fenntartási többletköltséggel kapcsolatos érdekeltség arányát; c) az érdekeltség arányából következő, illetve a ténylegesen megállapítható fenntartási többletköltség mértékére (összegére) vonatkozó fizetési kötelezettség teljesítésének módját, határidejét. (5) A (2)-(3) bekezdés szerinti szerződésben a fenntartási többletköltséget és az ennek megfelelő költségviselés mértékét (összegét) évenként kell meghatározni. (6) A szerződésben a felek kölcsönösen meghatározhatják azt a legkisebb igénybevételt, amely még nem eredményez fizetési kötelezettséget. (7) Amennyiben a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó és fenntartási többletköltséggel járó tevékenység a közcélú vízilétesítmény meghatározott körű használatát célozza és eredményezi, a vízhasználati szolgalomra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell a vízilétesítmény használatával felmerült fenntartási többletköltségeket megállapítani. Medrek és partok fenntartása 5. § (1) A partok védelmét szolgáló művek (partvédő művek) fenntartása a vízfolyás, természetes tó fenntartójának a feladata. (2) A meder szabályozását és a partok védelmét szolgáló létesítmények fenntartásának kötelezettsége a közérdek mértékéig terjed. Az ezt meghaladó feladatokat - a feladatok ellátását - igénylőnek a kérelmére a fenntartó vagy a fenntartó hozzájárulásával az igénylő maga végezheti el. (3) A mederszabályozási művek hatására keletkezett feliszapolódásokkal kapcsolatos szakfeladatok ellátása a fenntartó feladata. (4) A természetes úton létrejött, a parti ingatlan alkotórészévé vált feliszapolódásokkal (parti növedék) összefüggő - a meder részét már nem képező - területekről, közérdekű mederszabályozási munkák esetén a fenntartó a Vgtv. 25. § (2) bekezdésére figyelemmel rendelkezhet. (5) A (3)-(4) bekezdés szerinti feliszapolódások minősítéséről, eredetéről, illetve ebből következően a meder és a part találkozási vonalának - a partvonalnak - a meghatározásáról a területileg illetékes vízügyi hatóság határoz, illetve határozhat, amennyiben az nem érint természeti, továbbá védett természeti területeket. (6) A partok védelmére szolgáló munkák folytán ideiglenesen igénybe vett terület használatával összefüggő esetben [Vgtv. 25. § (1) bekezdés] a parti sávot és egyéb, korlátozottan hasznosítható területeket érintő rendelkezésekre figyelemmel (Vgtv. 24. §), jogellenes használat esetén a Vgtv. 24. és 25. §-aiban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. (7) Amennyiben a közérdekű mederszabályozás eredményeként a korábban meghatározott partvonal módosul, a fenntartónak kezdeményezni kell annak ismételt megállapítását, illetve a meder részévé vált parti területeket a vízgazdálkodással összefüggő, művelés alól kivett - a vízfolyás, tó részét képező - területként kell nyilvántartani. (8) A Vgtv. 20. § (3) bekezdés, valamint a 24. §-ból eredő parti ingatlanok és az egyéb, a törvényben meghatározott esetekben a korlátozottan hasznosíthatóság tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Az ezzel kapcsolatos feladatokról a fenntartó köteles gondoskodni. A medrek használatával kapcsolatos rendelkezések 6. § (1) A fenntartó a meder használatával, illetve nem vízgazdálkodási célú hasznosításával összefüggésben - a közérdek, illetve a fenntartási szakfeladatok ellátásához fűződő követelmények sérelme nélkül - hozzájárulhat ahhoz, hogy a mederben, annak talajával egybeépített víziállást vagy egyéb építményt (így például kikötői lekötőmű) helyezzenek el, ha azt más jogszabály nem korlátozza, illetve nem tiltja. (2) A meder talajába épített építmény (így például víziállás) esetén a fenntartó az építmény rendeltetésére, méretére, valamint a vizek, a természetes állóvíz jellegére figyelemmel, az igénybevétellel arányos mederhasználati díjat állapíthat meg, illetve a hozzájárulást mederhasználati szerződés létrejöttéhez kötheti. (3) A (2) bekezdésben érintett mederhasználatot a fenntartó és a meder igénybevételét kérő személy vagy személyek szerződése hozza létre. (4) A mederhasználati hozzájárulás vagy szerződés nem mentesít a víziállásokra, illetőleg egyéb építményekre vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól. (5) A vizek medrének használatával kapcsolatos szerződést határozott vagy határozatlan időre lehet megkötni azzal, hogy a) a mederben elhelyezett építmény tulajdonjoga a vizek tulajdonjogát nem érintve az építtetőt illeti [Ptk. 97. § (2) bek. és 686. §], b) a használati díját évenként kell megállapítani, továbbá a fenntartónak a szakfeladatok ellátásával kapcsolatos tevékenységét a használó köteles akadályoztatás és kártalanítás nélkül tűrni, c) az építménnyel, annak használatával összefüggő vagy a rendeltetésszerű használat elmulasztásából eredő fenntartási többletköltségeket a használati díjtól függetlenül meg kell téríteni. (6) A mederhasználati szerződés megszűnik, ha a) a használó vagy a fenntartó felmondja; b) az építményre vonatkozó hatósági engedélyt az arra hatáskörrel rendelkező hatóság visszavonta, illetőleg a határozott időre szóló engedély érvényességi ideje lejárt és annak meghosszabbítására vagy új engedély kiadására három hónapon belül nem került sor. (7) A fenntartó részéről felmondási ok lehet különösen: a) a díjfizetés, illetőleg a rendeltetésszerű használattal összefüggő - a szerződésben, illetve a hatósági engedélyben meghatározott - egyéb kötelezettségek teljesítésének elmulasztása; b) a szerződés megkötését követően a szerződéskötésnél fennálló körülmények olyan megváltozása, amely szerint a meder, a természetes állóvíz (összességében vizek) rendeltetésszerű fenntartását, a vízgazdálkodási szakfeladatok vagy egyéb közérdekű munkák ellátását a mederben elhelyezett építmény akadályozza, illetőleg a jogszabályok, a helyi településrendezési előírások változása, módosulása következtében a meder szerződés szerinti további használatára nincs lehetőség. (8) A felmondás, illetve szerződés megszűnése esetén az építmény tulajdonosa a szerződésben meghatározott időn belül az építményt köteles saját költségén eltávolítani, illetőleg elszállítani azzal, hogy a mederhasználati szerződés megszűnése miatt kártalanítás nem jár. Amennyiben az építmény tulajdonosa ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a fenntartó által elvégzett eltávolítás költségét köteles megtéríteni. (9) A meder kizárólag ásványi anyag kitermelésére irányuló igénybevétele esetén a fenntartónak figyelemmel kell kísérnie különösen azt, hogy a kotrás, illetve az ezzel járó egyéb tevékenység ne károsítsa vagy ne veszélyeztesse a) a hajózható folyókon a hajóutat; b) a meglévő szabályozási és egyéb műveket, különösen az árvízvédelmi művek biztonságát; c) a partok állékonyságát, valamint a hullámtérre, a parti sáv használatára vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerinti vízgazdálkodási (fenntartási) szakfeladatok ellátását; d) élővilág-védelmi szempontból a parti sáv élővilágát, valamint a halak ívó- és táplálkozó helyeit; e) a kulturális örökségi értékeket. Árvízvédelmi töltések 7. § (1) A fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné. (2) Az árvízvédelmi töltésen és az (1) bekezdésben meghatározott védősávon belül a fenntartó hozzájárulása szükséges különösen a járműközlekedéshez, kivéve a kerékpárral való közlekedést, állatok legeltetéséhez, hajtásához - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. §-ának (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -, anyagok ideiglenes tárolásához. (3) A fenntartó a (2) bekezdésben említett hozzájárulást a használattal arányos, a fenntartási költségek részleges ellentételezését szolgáló díj megfizetéséhez kötheti. (4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott rendelkezések megszegése esetén a fenntartó, a jogellenes magatartás jellegétől függően köteles a) intézkedés végett az arra hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervet megkeresni, illetve b) bírósági úton eljárni annak érdekében, hogy a megsértett alanyi jogot a bíróság állítsa helyre, illetve a jogellenesen eljárót az attól való tartózkodásra vagy meghatározott magatartásra kötelezze, c) szabálysértési eljárás megindítását kezdeményezni, ha annak feltételei fennállnak. (5) Árvízvédelmi töltésen vezetett közút, vasút, kerékpárút esetén e rendeletben foglaltakat a közös rendeltetésnek megfelelően, az árvízvédelmi biztonság figyelembevételével kell alkalmazni. A fenntartással kapcsolatos egyéb feladatok 8. § (1) A vizek és vízilétesítmények fenntartásával kapcsolatos egyéb feladatok körében a fenntartó a) nyilvántartja a vízgazdálkodással összefüggésben művelés alól kivett területeket, az állam, illetőleg az önkormányzat tulajdonában álló vizeket, azok medrét képező területeket, továbbá a meder részét nem képező parti földrészleteket; b) szükség esetén gondoskodik az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területként nyilvántartott vizek medrét vagy azok partját érintő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel kapcsolatos feladatokkal, továbbá a földrészleteken fennálló - a fenntartási feladatokkal összefüggő, a Vgtv. 20. § (3) bekezdésében, 23-24., valamint a 27. §-ban meghatározott - korlátozásokkal járó jogok és tények bejegyzéséről, illetve bejegyeztetéséről. (2) Az (1) bekezdésben érintett feladatokkal összefüggésben a fenntartó: a) a meder és a part találkozási vonalának módosulása esetén - a változást megalapozó jogcímre figyelemmel - elkészíti az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges munkarészeket, szükség esetén gondoskodik a part vonalának a természetben történő kitűzéséről; b) indokolt esetben - különösen jogellenes beavatkozás esetén, saját ellenőrzése alapján - intézkedés végett megkeresi a hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervet, és kezdeményezi az eredeti állapot helyreállítását vagy ha az elbontás nem indokolt, a partvonal megállapítását (módosítását); c) a meder jogellenes igénybevétele, feltöltése esetén az eredeti állapot visszaállítására irányuló jogerős államigazgatási határozat, illetve jogerős bírósági döntés alapján - ha a munkák elvégzésére más személy nem kötelezhető - ellátja a végrehajtás műveleti (operatív) feladatait. (3) Amennyiben a jogellenes feltöltést végző személye ismeretlen, a fenntartónak a fennmaradásra vagy az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó, az eljárást megindító javaslata alapján, valamint a területileg illetékes önkormányzat véleményére figyelemmel a vízügyi hatóság határoz a partvonal ismételt megállapításáról vagy ennek hiányában a feltöltött terület megszüntetéséről, a meder eredeti állapotának helyreállításáról. (4) A (3) bekezdésben érintett hatáskörben eljárva, a vízügyi hatóságnak a partvonal ismételt megállapítására irányuló, elutasító döntését a határozatban rögzíteni kell. Ebben az esetben a határozat további, külön hatósági intézkedés nélkül azt a joghatást eredményezi, hogy a fenntartónak a (2) bekezdés a) pontja szerint feltöltött terület megszüntetése, illetve az eredeti állapot visszaállítása iránt kell intézkedni. (5) A feltöltés fennmaradása esetén a fenntartó elkészíti az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges dokumentációt. (6) Az ingatlan-nyilvántartási változás és átvezetés alapja a jogerős partvonal-megállapító határozat, amelynek alapján - figyelemmel a (5) bekezdés szerinti dokumentációra - az illetékes földhivatal az eddig mederként nyilvántartott területet a változás átvezetésével, rendeltetésének, illetve a hasznosításnak megfelelő művelési ágban tartja nyilván. (7) Az ingatlan-nyilvántartási átvezetés után a meder részét már nem képező parti területeken - ha annak tulajdonosa és a vagyonkezelő személye megegyezik a meder tulajdonosával - a fenntartó gondoskodik a földrészletek (parti területek) jogszabálynak megfelelő, rendeltetésszerű hasznosításáról. (8) Amennyiben a jogellenes és káros mederfeltöltés kapcsán az eredeti mederállapot helyreállítása iránt kell intézkedni, az ehhez szükséges vízimunkát a fenntartó a (3) bekezdésben érintett döntésre figyelemmel, illetve vízjogi engedély alapján végzi el. Nádasok 9. § (1) Az állam tulajdonában álló természetes vizek medrében, valamint a csatlakozó szárazulatokon található nádas területeken, a vízminőség védelmét is szolgáló nádgazdálkodási feladatok keretében, a meder fenntartója a rendeletben és egyéb jogszabályokban foglaltak szerint gondoskodik: a) a vizek medrében lévő nádasok vízminőség-védelmi és partvédelmi szempontokra is figyelemmel kialakított minősítéséről, illetve a terület ennek megfelelő osztályba sorolásáról; b) az a) pont szerint minősített (osztályba sorolt) területek nádállományának hasznosításáról, megóvásáról, szükség szerint rehabilitációjáról. (2) A nádasok (1) bekezdés a) pontjában érintett minősítésénél az ipari (építési), mezőgazdasági vagy egyéb célra történő hasznosíthatóságot, valamint a terület jellegét (zárt állomány, ritka, szabdalt) a környezettel, a természetvédelemmel, valamint a partvédelemmel összefüggő jelentőségét, a vízminőségre gyakorolt kedvező, illetőleg kedvezőtlen hatását kell figyelembe venni. (3) A nádasok minősítésének, osztályozásának (osztályba sorolásának) szempontjait külön jogszabály tartalmazza. (4) Azokon a vizeken, amelyek nem az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonban állnak, a rendeletnek megfelelő nádgazdálkodásról a vizek, illetve a meder tulajdonosa köteles gondoskodni. (5) A nádaratás csak vegetációs időn kívül úgy végezhető, hogy a nádas termőképessége és állománya ne károsodjon. A nádas égetése csak kivételesen, a környezetvédelmi és természetvédelmi és egyéb jogszabályok előírásaira figyelemmel, illetve a jogszabály szerint szükséges hatósági engedélyekkel és a természetvédelmi hatóság egyetértésével végezhető. (6) Az (5) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásra természeti, illetve védett természeti területen a természetvédelmi hatóság, egyéb területeken a települési önkormányzat jegyzője rendelkezik hatáskörrel, amennyiben arról külön jogszabály másként nem rendelkezik. (7) Védett és egyéb természeti területeken - a környezetvédelmi és vízgazdálkodási követelmények mellett - a nádgazdálkodás csak a természet védelméről szóló külön jogszabályban meghatározott előírásokra, illetve hatósági rendelkezésekre figyelemmel, a természetvédelmi hatóság engedélyével folytatható. (8) Olyan védett természeti területeken, ahol védett növények találhatók, gépi nádaratás, közlekedés és egyéb gazdasági tevékenység nem folytatható, illetve a természetvédelmi hatóság - ha az a természetvédelmi érdekekkel nem ellentétes -, a tevékenységet kivételesen és egyedi vizsgálat alapján engedélyezheti. (9) Természetvédelmi okból, a természetvédelmi hatóság kijelölése szerint, megfelelő nagyságú - 1-3 éves (avas) - nádasokat kell hagyni, amelyek csak vágásforgó-szerűen arathatók. (10) A nádasokra a fenntartó - a természetvédelmi hatóság egyetértésével - üzemeltetési tervet készít, amelyben meg kell határozni a nádgazdálkodással érintett területeket, valamint a nádasok e rendelet szerinti minősítését és a minőséggel kapcsolatos gazdasági és egyéb feladatokat. (11) A minősítést szükség szerint, de legalább ötévenként kell elvégezni. (12) E rendeletben meghatározott és a természetvédelmi érdekekkel összefüggő rendelkezések megtartását, ideértve a környezet-, természet- és vízminőségvédelmi szempontok figyelembevételével elkészített minősítést, a természetvédelmi és a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi. A települési vízrendezéssel összefüggő fenntartói feladatok 10. § (1) A települési vízrendezési feladatok körében a fenntartó a) a természetes vízfolyások és belvízcsatornák, b) a nyílt csapadékvíz-elvezető csatornák, árkok, c) a zárt rendszerű csapadékvíz-csatornák, d) a tározók, záportározók, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak fenntartásával gondoskodik arról, hogy azok az önkormányzat jogszabályban meghatározott, helyi vízkárelhárítási és vízrendezési feladatainak ellátása során, a tervezett funkció ellátására alkalmasak legyenek. (2) A fenntartási feladatok során - ideértve a melléklet szerinti munkákat is - gondoskodni kell különösen a) a vízfolyás- és csatornamedrek vízszállító képességének megtartásáról (így például kaszálás, iszapolás); b) az elfajult medrek helyreállításáról; c) a töltések, burkolatok helyreállításáról, gyepfelület pótlásáról; d) kapubejárók alatti csőátereszek tisztán tartásáról; e) a tározótér feliszapolódásának eltávolításáról. A vízgazdálkodási társulatokat érintő rendelkezések 11. § (1) Ha a törvényben meghatározott vízgazdálkodási közfeladatok ellátására az érdekeltek vízgazdálkodási társulatot, ezen belül vízitársulatot alakítottak, a társulat az alapszabályában meghatározott, az érdekeltségi területen belül lévő állami vagy önkormányzati tulajdonban álló vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartásáról - a víziközművek kivételével - társulati feladatként a) a kincstári vagyon kezeléséről, értékesítéséről és az e vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségekről szóló 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésének a) pontja szerint a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött, a vagyonkezelésre vonatkozó szerződés alapján, illetve b) az a) pontban hivatkozott kormányrendelet 2. § (3) bekezdés b) pontja és a 11. §-a szerint mint vagyonkezelő gondoskodik. (2) Az (1) bekezdésben érintett vagyonkezelői jogosultság hiányában a vízitársulat - a jogszabály keretei között - a létesítmények, illetve vizek meghatározott körű fenntartására vonatkozó, a vagyonkezelővel kötött külön szerződés alapján gondoskodik a társulati közfeladatok ellátásáról. (3) A helyi közcélú vízilétesítmények megvalósításának, fenntartásának, illetve a közcélú vízimunkák elvégzésének költségeit a társulat az érdekeltségi hozzájárulásból, valamint a társulat gazdálkodására vonatkozó, a Vgtv. 7. § (1) bekezdésében és a 8. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb forrásokból fedezi. Záró rendelkezések 12. § (1) A közcélú vízilétesítményekre, vízimunkákra és vízhasználatokra vonatkozó külön jogszabály alapján végzett vízügyi felügyelet során - a jogszabályban meghatározott egyéb szempontok mellett vizsgálni kell: a) a vízjogi engedély alapján gyakorolt vízhasználatnak, üzemeltetett közcélú vízilétesítménynek, illetve elvégzett vízimunkának az állam vízgazdálkodási feladataival kapcsolatos és a közérdek mértékig terjedő vízgazdálkodási célját, rendeltetését; b) az a) pontban érintett hatósági engedély szerint végzett tevékenységgel összefüggésben azt, hogy a vizek, illetőleg közcélú vízilétesítmények vízjogi engedély alapján, más személyek részéről történő igénybevétele a közérdek mértékében kifejezett vízgazdálkodási rendeltetésen, célon túl, igényel-e fenntartási többletmunkát; c) a Vgtv. 8. § (1) bekezdésére figyelemmel és e rendelet 4. §-a szerinti esetben a fenntartó hozzájárulását, illetve a felek ezzel összefüggő írásba foglalt megállapodását. (2) Az (1) bekezdésben érintett felülvizsgálatot a vízügyi felügyelet keretében végzett ellenőrzések során az adott felügyeleti kategóriára figyelemmel - folyamatosan, de legkésőbb e rendelet hatálybalépéstől számított két éven belül kell elvégezni. 13. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy a partvonal megállapításával kapcsolatos rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. (2)-(6) 14. § (1) (2) Amennyiben a vizek vagy a közcélú vízilétesítmények a közérdek mértékét meghaladó, illetve a közfeladatok körébe nem tartozó igénybevétele - az ahhoz egyébként szükséges - vízjogi engedély nélkül történik, de a fennmaradási engedély megadható, e rendelet 4. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételt is teljesíteni kell. (3) A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 8. §-ának e rendelettel kiegészített rendelkezései körében a jogellenes feltöltés jogkövetkezményeinek alkalmazására vonatkozó rendelkezések e rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben alkalmazhatók. 15. § Melléklet a 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelethez A közcélú vizekkel és vízkárelhárítási vízilétesítményekkel kapcsolatos fenntartási munkák I. Árvízvédelmi művek 1. Árvízvédelmi töltés, ellennyomó medencék és azok vízelvezető csatornái, szorítógátak, fakadóvíz elvezető csatornák karbantartása: koronadomborítás, a rézsűhajlás kialakítása a védelmi terv szerinti eredeti méretre, burkolatok hibáinak megszüntetése, legfeljebb 100 m hosszú szakaszon azok cseréje, tartalékdepónia és kitérő pótlása, gyeptakaró ápolása: kaszálás évenként legalább kétszer, gyomtalanítás, felülvetés, újravetés, öntözés, ellennyomó medencék vízelvezető csatornáinak és a fakadóvíz-elvezető csatornák gaztalanítása, kotrása, rágcsálók írtása, hóeltakarítás. 2. Töltéstartozékok (így például sorompók, lépcsők, vízmércék, rámpák, szelvénykövek, VO-kövek, kisajátítási kövek, KRESZ és egyéb táblák) karbantartása, cseréje, megszüntetése. 3. Árvízvédelmi fal, árvízkapu és egyéb árvízvédelmi műtárgyak hibáinak kijavítása, az engedélyezési terv szerinti állapotának a fenntartása, azokban az állagromlás miatt szükséges munkák: elzáró, felhúzó és mozgató szerkezetek cseréje, kiüregelődések, szivárgások megszüntetése, burkolatok, szárnyfalak helyreállítása, részleges átépítése, jegesedés eltávolítása. 4. A töltésben, árvízvédelmi falban, illetőleg azok altalajában bekövetkezett állagromlás miatt szükséges, az eredeti védőképesség elérését szolgáló munkák, így különösen: magassági hiányok megszüntetése, szivárgások szabályozása, megszüntetése, vízzáró rézsűvédelem, anyaggödrök, kopolyák betöltése. 5. A töltés menti - hullámtéri és mentett oldali - védősáv kialakítása: terepegyengetés, fedőréteghiányok megszüntetése, vízelvezetés, gyepápolás, fák, bokrok kivágása. II. Folyó- és tószabályozási művek, folyómedrek 1. Kő és egyéb anyagú művek és tartozékaik karbantartása, kiegészítése. 2. A folyók, tavak és hajózható csatornák medrében keletkezett feliszapolódás eltávolítása. 3. Vízinövényzet szabályozása [67/1998. (IV. 3.) Korm. r.]. 4. Elavult partvédő művek helyi jellegű nyomvonal kiigazítása, legfeljebb 200 m hosszúságban. 5. Az árvíz és a jég levonulását, valamint a hajóútban a víziközlekedést akadályozó mederakadályok eltávolítása. 6. A parti sávok kialakítása, fák, tuskók eltávolítása, terepegyengetés. 7. A hajóút parti és úszó kitűző jelei láthatóságának, működőképességének biztosítása, azok cseréje, és a vízállás változása vagy a meder módosulása esetén az esetleges áthelyezése. III. Vízfolyások, csatornák, tározók 1. A medreknek az engedélyezési terv szerinti rendezett állapotának kialakítása: feliszapolódások eltávolítása, rézsűcsúszás, kagylósodás, mederrongálódások megszüntetése, gaztalanítás, kaszálás a csatorna rendeltetésétől függően évenként legalább egyszer vagy kétszer, a medreket kísérő töltések engedélyezési terv szerinti helyreállítása, tartozékainak karbantartása, cseréje, pótlása, műtárgyakkal kapcsolatos munkák a I. 3. pont szerint, a mederben, valamint a parti sávban fák, cserjék kivágása, gyepápolás: kaszálás, gyomtalanítás, felülvetés, újravetés, tartozékok karbantartása a I. 2. pont szerint, a műtárgyaknál, a különféle keresztezéseknél és a mederből az uszadék eltávolítása, hó- és jégeltávolítás, a parti sávok kialakítása, vízfolyás, csatorna nyomvonal korrekciója, 1 km hosszig. IV. Szivattyútelepek, szivattyúállások, zsilipek 1. Mélyépítési szerkezetek (szívó- és nyomóakna, nyomócső, gravitációs cső, alépítmény, burkolatok) anyagszerkezeti hibáinak javítása, részleges átépítése, iszap eltávolítása. 2. Nyomáspróbák elvégzése. 3. Gépészeti és villamos berendezések (szivattyúk, motorok, transzformátorok, gerebek, csövek, segédberendezések, szerelvények, automaták) működőképességének biztosítása, javítása, egyes alkotóelemeinek cseréje. 4. Korrózióvédelem. V. Hírközlő és adatgyűjtő rendszerek 1. A légvezetékes, lég- és földkábeles hálózatok, távközlő berendezések (alközpontok, átviteltechnikai berendezések, távbeszélő készülékek, faxok és mobil telefonok), az URH rádióhálózat állomásai (tornyok, antennatartók, antennák, épületek, konténerek és készülékek) működőképességének biztosítása, javítása. 2. Hagyományos és távjelző vízmércék, távmérő és távbeszélő berendezések (modemek, URH rádiókészülékek, mobil telefonok) működőképességének fenntartása, javítása. 3. Számítástechnikai berendezések (számítógépek, nyomtatók és tartozékai) és helyi számítógép hálózatok (szerverek, routerek, bridgek, modemek, HUB-k és csatlakozók) működőképességének biztosítása, javítása. VI. Műszaki tervezés Fenntartási munkák műszaki terveinek elkészítése, ezekhez állapotfelvételek, térképek készítése.