Decree-Law No. 24 of 1976 on expropriation and implementing Decree No. 33 of 1976 of the Council of Ministers

1976. évi 24. törvényerejû rendelet a kisajátításról 1 (A végrehajtásáról szóló 33/1976. (IX. 5.) MT rendelettel egységes szerkezetben.) [A vastag betûs szedés az 1976. évi 24. törvényerejû rendelet (a továbbiakban: Tvr. ), a normál betûs szedés a 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet (a továbbiakban: R. ) szövege.] A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejû rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 24. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli: Általános rendelkezések Tvr. 1. § 2E törvényerejû rendelet célja, hogy az általa meghatározott közérdekû célra kisajátítás útján kivételesen lehetõvé tegye — azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében — nem állami tulajdonban lévõ ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam vagy a helyi önkormányzat részére. R. 1. § A Tvr. és e rendelet rendelkezéseit – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megfelelõen alkalmazni kell akkor is, ha kisajátítási eljárás keretében földhasználati jogot kell visszavonni, illetõleg állami tulajdonban levõ ingatlant kell kezelésbe adni. Tvr. 2. § 3 Tvr. 3. § 4(1) Az ingatlan tulajdonjogát kisajátítással akkor lehet megszerezni, ha az adásvétel útján nem lehetséges. (2) 5Az adásvételi szerzõdés megkötését különösen abban az esetben kell meghiúsultnak tekinteni, ha a) a kisajátítást kérõ ajánlatát a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult a kézhezvételtõl számított 30 napon belül nem fogadja el, illetõleg arra nem nyilatkozik; vagy b) a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye bizonytalan, illetõleg az ingatlan tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban; vagy c) a tulajdonos lakóhelye, tartózkodási helye, illetõleg székhelye ismeretlen vagy az adásvételi ajánlat közlése a tulajdonos egyéb körülményei folytán rendkívüli nehézséggel vagy számottevõ késedelemmel járna. (3) 6A kisajátítással az ingatlan az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonába kerül. Közérdekû célok; a kisajátítás módja Tvr. 4. § (1) Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet: 1 A kihirdetés napja: 1976. szeptember 5. 2 A Tvr. 1. §-a az 1991: XX. törvény 50. §-ával megállapított szöveg. 3 A Tvr. 2. §-át az 1990: XXII. törvény 29. §-a hatályon kívül helyezte. 4 A Tvr. 3. §-a az 1990: XXII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg. 5 A Tvr. 3. §-ának (2) bekezdését az 1993: XCIV. törvény 1. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejûleg a korábbi (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta. 6 A Tvr. 3. §-ának (3) bekezdése az 1991: XX. törvény 51. §-ával megállapított szöveg. a) 7állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint az e szervek mûködéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, közgyûjteményi, közmûvelõdési, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése; b) város- és községrendezés; c) 8állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerû vagy telepszerû lakóház építés; d) bányászat; e) honvédelem; f) közlekedés; g) posta és távközlés; h) 9közcélú erõmû létesítése, a villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése, ha a létesítés, illetõleg az elhelyezés másként nem biztosítható; i) vízgazdálkodás; j) 10 k) 11a régészeti lelõhelyek és környezetük megóvása és feltárása; l) mûemlékvédelem és természetvédelem, ha a védelem másként nem biztosítható; m) véderdõ telepítése, védõfásítás és közérdekû erdõtelepítés; n) építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése; o) 12a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló 1991. évi XXXII. törvény 17. §-ának (2) bekezdése alapján az egyház részére történõ átadás; p) 13a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 8. §-a alapján a helyben lakók és a családi gazdaságok termõfölddel kapcsolatos igényeinek kielégítése, valamint a spekulációs törekvések visszaszorítása érdekében. q) 14 r) 15hõtermelõ létesítmény és szolgáltatói hõközpont létesítése; s) 16hulladékgazdálkodási közszolgáltatási létesítmény elhelyezésére, ha az másképpen nem biztosítható, és az ingatlanra vonatkozó hatályos terület-, illetve településrendezési terv az ingatlant ezen területfelhasználási egységbe sorolta. (2) 17 7 A 4. § (1) bekezdésének a) pontja az 1997: CXL. törvény 107. §-ával megállapított szöveg. 8 A Tvr. 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja az 1991: XX. törvény 52. §-ával megállapított szöveg. 9 A Tvr. 4. §-a (1) bekezdésének h) pontja az 1994: XLVIII. törvény 57. §-a (2) bekezdésének b) pontjával megállapított szöveg. 10 A Tvr. 4. §-a (1) bekezdésének j) pontját az 1992: XII. törvény 1. §-a hatályon kívül helyezte. 11 A Tvr. 4. §-a (1) bekezdésének k) pontja az 1997: CXL. törvény 107. §-ával megállapított szöveg. 12 A Tvr. 4. §-a (1) bekezdésének o) pontját az 1991: XXXII. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe. 13 A Tvr. 4. §-a (1) bekezdésének p) pontját az 1990: XXII. törvény 29. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2001: CXVI. törvény 22. § (2) bekezdésének d) pontja iktatta a szövegbe. 14 A Tvr. 4. § (1) bekezdésének q) pontját az 1994: LXX. törvény 7. §-a (4) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte. 15 A Tvr. 4. §-a (1) bekezdésének r) pontját az 1998: XVIII. törvény 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja iktatta a szövegbe. 16 A Tvr. 4. §-a (1) bekezdésének s) pontját a 2000: XLIII. törvény 58. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe. 17 A Tvr. 4. §-ának (2) bekezdését az 1990: XXII. törvény 29. §-a hatályon kívül helyezte. R. 2. § (1) 18Város- és községrendezés céljára a város (község) rendezési programja, rendezési tervei vagy város- és községrendezés végrehajtására irányuló (pl. területfelhasználást engedélyezõ, házhelyterületet kijelölõ, telekátalakítást elrendelõ) hatósági határozat alapján lehet ingatlant kisajátítani. Házhelyterületet kijelölõ hatósági határozat alapján családi ház építése érdekében legalább négy lakótelek kialakítására szolgáló összefüggõ terület sajátítható ki. (2) 19 (3) 20A volt tulajdonosnak – a kisajátítási tárgyalás befejezésig – elõterjesztett kérelmére a kisajátítást kérõt a határozatban az alábbiakra kell kötelezni: a) családi ház építése érdekében való kisajátítás esetén telek biztosítására, b) csoportház és többszintes lakóház-építés céljára való kisajátítás esetén pedig arra, hogy a volt tulajdonos a telek beépítésében részt vehessen (építõközösségbe, illetõleg lakásépítõ szövetkezetbe felvegyék stb.). (4) 21A volt tulajdonost a (3) bekezdésben említett jogára a kisajátítási tárgyalás kitûzésekor figyelmeztetni kell. (5) A lakásépítés akkor tekintendõ munkáltatói támogatással megvalósulónak, ha a munkáltató az építésben résztvevõk több, mint 50 %-a részére legalább a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség 10 %-ának megfelelõ kölcsöntámogatást nyújt. R. 3. § (1) Bányászati létesítmény elhelyezése céljára [1960. évi III. törvény 2246. § (3) bekezdés] akkor lehet ingatlant kisajátítani, ha a kívánt cél bányaszolgalom alapításával nem érhetõ el. (2) Bányászat céljára helye van kisajátításnak akkor is ha a bányászati tevékenység vagy a bányászati létesítmények az ingatlan rendeltetésszerû használhatóságát megszüntették vagy súlyosan akadályozzák, továbbá ha a bányavállalatnak az ingatlanra tartósan szüksége van. R. 4. § (1) Közút létesítése, bõvítése vagy szabályozása céljára akkor lehet ingatlant kisajátítani, ha ilyen célra az ingatlan igénybevételének (1964. évi III. törvény 17. §) nincs helye. (2) Posta és távközlés céljára postai és távközlési létesítmények, ezek berendezéseinek és tartozékainak elhelyezése érdekében van helye kisajátításnak (1964. évi II. törvény 2316. §). (3) Villamosmûhöz tartozó átalakító és kapcsoló berendezés, valamint vezetékek és tartószerkezeteik céljára akkor van helye kisajátításnak, ha az ingatlanon nem lehet használati vagy vezetékjogot (1962. évi IV. törvény 247. és 9. §) létesíteni. 18 Az R. 2. §-a (1) bekezdésének utolsó mondatát az 54/1982. (X. 18.) MT rendelet 1. §-ának (1) bekezdése iktatta be a rendeletbe. 19 Az R. 2. §-a (2) bekezdését a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte. 20 Az R. 2. §-a (3)–(4) bekezdése az 54/1982. (X. 18.) MT rendelet 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg: ez a bekezdés a 2. § korábbi (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre módosította. 21 Az R. 2. § (4) bekezdésének utolsó mondatát hatályon kívül helyezte a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 11. §-a. 22 Az 1960: III. törvényt hatályon kívül helyezte és a tárgykört újra szabályozta az 1993: XLVIII. törvény. 23 Az 1964: II. törvényt hatályon kívül helyezte és a tárgykört újra szabályozta az 1993: LXVII. törvény. 24 Az 1962: IV. törvényt hatályon kívül helyezte és a tárgykört újra szabályozta az 1994: XLVIII. törvény. (4) Ha a vízügyi feladatok ellátásához szükséges jelek és létesítmények az ingatlan rendeltetésszerû használatát megszüntetik, vagy lényegesen akadályozzák, a tulajdonos kérheti az ingatlan kisajátítását [32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 55. § (3) bekezdés]. R. 5. § (1) Mûemléket mûemlékvédelem céljára csak akkor lehet kisajátítani, ha a tulajdonos a fenntartással kapcsolatos kötelezettségeinek felszólítás ellenére nem tett eleget, és ezzel a mûemlék épségét, jellegét vagy zavartalan érvényesülését veszélyezteti, továbbá ha a mûemlék fenntartása a tulajdonosnál nem biztosítható. (2) Mûemlékvédelem céljára az illetékes mûemléki hatóság kérhet kisajátítást. 25 R. 6. § (1) Természetvédelem céljára az illetékes természetvédelmi hatóság kérhet kisajátítást. (2) Véderdõ telepítése, védõfásítás és közérdekû erdõtelepítés céljára akkor van helye kisajátításnak, ha az erdõtelepítés (fásítás) a tulajdonos közremûködésével eredményesen nem valósítható meg, vagy aránytalanul nagy költséggel járna. R. 7. § (1) Építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése jogcímén az olyan beépítetlen telket lehet – a tulajdonos kérelmére – kisajátítani, amelyet öt évnél hosszabb idõ óta az 1964. évi III. törvény 13. §-ában szabályozott építési tilalom terhel, feltéve hogy a tulajdonos a külön jogszabályban megállapított feltételek szerint cseretelekre jogosult, de a) cseretelek nem áll rendelkezésre, vagy b) a tulajdonos – szociális helyzete vagy egyéb méltánylást érdemlõ körülményei miatt – a cseretelek beépítésére nem tud kötelezettséget vállalni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha az építési tilalom alatt álló ingatlan közös tulajdonban van, és a feltételek csak az egyik tulajdonostárs esetében állnak fenn. R. 8. § 26 Tvr. 5. § Az ingatlan egy része is kisajátítható. A tulajdonos kérelmére azonban az egész ingatlant kell kisajátítani, ha az ingatlan egy részének kisajátítása következtében a) az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik, b) belterületi be nem épített ingatlan visszamaradó része a helyben elõírt legkisebb teleknagyságot nem éri el, vagy c) az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevõen költségesebbé válik. R. 9. § Nincs helye az egész ingatlan kisajátításának, ha a kisajátítást kérõ a szomszédos ingatlanból a visszamaradó ingatlannak olyan kiegészítését ajánlja fel, hogy az eredeti céljának megfelelõen használható lesz, az elõírt legkisebb teleknagyságot eléri, illetõleg a jog vagy a foglalkozás gyakorlása számottevõ költségtöbblet nélkül lehetõvé válik. Az említett feltételeknek megfelelõ terület elfogadása kötelezõ. R. 10. § (1) 27 (2) Az egész ingatlan kisajátítását a határozat jogerõre emelkedéséig, illetve a Tvr. 5. §-ában meghatározott feltételek bekövetkezésének tudomására jutásától számított három hónapon belül lehet kérni. Az ingatlanra vonatkozó jogok rendezése 25 Lásd az 1997: LIV. törvény 46. §-a (1) bekezdésének c) pontját és 52. §-át. 26 Az R. 8. §-át a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte. 27 Az R. 10. §-ának (1) bekezdését a 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet 105. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. Tvr. 6. § 28Az állam, illetõleg az önkormányzat — ha e törvényerejû rendelet másként nem rendelkezik — a kisajátítási határozat jogerõre emelkedésével az ingatlan tehermentes tulajdonjogát szerzi meg. Tvr. 7. § (1) Pénzbeli kártalanítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megilletõ jogok és az ingatlanra bejegyzett tények – a (4) bekezdésben felsoroltak kivételével – megszûnnek. (2) Ha a kártalanítás részben vagy egészben csereingatlannal történik, a kisajátított ingatlanra vonatkozó jogok – a (3) és a (4) bekezdésben felsoroltak kivételével – a csereingatlanra szállnak át. (3) A bérleti, a haszonbérleti, a haszonélvezeti jogot és a használat jogát csak a jogosult kérelmére kell a csereingatlanra átvinni; a lakásra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti jog a csereingatlanra nem vihetõ át. (4) A telki szolgalom, továbbá a jogszabályon alapuló szolgalom, vezetékjog és más használati jog, valamint tulajdoni korlátozás tekintetében szükség szerint kell rendelkezni. R. 11. § (1) A határozatban kell rendelkezni: a) a Tvr. 7. §-ának (4) bekezdésében említett jogok és tulajdoni korlátozások fenntartásáról, megszüntetésérõl vagy létesítésérõl – vezetékjog esetében a fenntartásról vagy megszüntetésérõl –, továbbá b) a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megilletõ egyéb jogok megszüntetésérõl, a csereingatlanra való átszállásáról és átvitelérõl. (2) 29Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a határozathozatal elõtt az érdekelteket meg kell hallgatni. (3) Ha a bérleti, haszonbérleti, haszonélvezeti jog, illetõleg a használat jogának átvitelét a csereingatlanra az erre jogosult – legkésõbb a tárgyalás befejezéséig – nem kéri, a jog megszûnik, és a volt jogosult részére a Tvr. 15. §-a szerint kártalanítás jár. Erre a jogosultat a tárgyaláson figyelmeztetni kell. (4) 30 R. 12. § (1) A bérlõ és a haszonbérlõ az ingatlan egy részének kisajátítása esetében a jogviszony megszüntetését vagy a bér (egyéb ellenérték) mérséklését kezdeményezheti; az ügyfelek között ezzel kapcsolatban keletkezett vitában a bíróság dönt. (2) Ha az ingatlan egy részének kisajátítása folytán lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség szûnt meg, a Tvr. 15. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Kártalanítás Tvr. 8. § (1) 31 (2) A kártalanítást csereingatlannal, pénzben vagy mindkettõvel lehet nyújtani. Tvr. 9. § 32 28 A Tvr. 6. §-a az 1991: XX. törvény 53. §-ával megállapított szöveg. 29 Az R. 11. §-a (2) bekezdésének második mondatát az 1981: 25. törvényerejû rendelet 24. § a hatályon kívül helyezte. 30 Az R. 11. §-ának (4) bekezdését az 1981: 25. törvényerejû rendelet 24. §-a hatályon kívül helyezte. 31 A Tvr. 8. §-ának (1) bekezdését az 1992: XII. törvény 1. §-a hatályon kívül helyezte. R. 13. § 33 R. 14. § 34 R. 15. § (1) Nem jár kártalanítás a) a használhatatlan romépületért, b) az olyan épületért, amelynél az építést vagy fennmaradást engedélyezõ határozat a késõbbi lebontás esetére a kártalanítást kizárta, illetõleg amelynek a tulajdonos költségére való lebontását az építésügyi hatóság elrendelte. (2) Az (1) bekezdésben említett épületet a tulajdonos lebonthatja, és anyagát elviheti. (3) Ha a kisajátítást kérõ a kisajátított épületre vagy annak tartozékaira nem tart igényt, a tulajdonos azokat az (1) bekezdésben nem említett esetekben is lebonthatja, és anyagukat elviheti. A bontási anyagnak és tartozékoknak a bontási költséggel csökkentett értékét a kártalanításból le kell vonni. (4) A kisajátítást kérõnek a tárgyaláson nyilatkoznia kell arra vonatkozólag, hogy az épületre és annak tartozékaira igényt tart-e. Ha a kisajátítást kérõ az épületre vagy annak tartozékaira nem tart igényt, a tárgyaláson a tulajdonosnak nyilatkoznia kell arról, hogy azokat lebontja és anyagukat elviszi-e, vagy kártalanításra tart igényt. (5) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell az épületnek nem minõsülõ építményekre, továbbá az építményrészekre is. R. 16. § Ha a kisajátítás következtében a faállomány vagy más évelõ növényzet kitermelése válik szükségessé, ezt a tulajdonos elvégezheti. Ebben az esetben a faanyag (más évelõ növényzet) értékét az ingatlan értékének megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Tvr. 10. § (1) 35 (2) Ha a kisajátított épületben levõ lakást, illetõleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget a tulajdonos, bérlõ vagy egyéb használó használja, forgalmi értékként a lakott értéket kell figyelembe venni. (3) A beköltözhetõ forgalmi értéket kell figyelembe venni, ha a kisajátított épületben levõ lakást, illetõleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget a) a tulajdonos használja, és részére cserelakást (cserehelyiséget) nem kell adni, vagy b) bérlõ vagy egyéb használó használja, és a cserelakásra (cserehelyiségre) vonatkozó igényérõl lemond, valamint pénzbeli kártalanításra sem tart igényt. (4) 36 R. 17. § 37 Tvr. 11–12. § 38 Tvr. 13. § (1) Csereingatlannal történhet a kártalanítás, ha abban a tulajdonos és a kisajátítást kérõ megegyezik. (2) A csereingatlan értékét a 9-11. § rendelkezései szerint kell megállapítani. 32 A Tvr. 9. §-át az 1992: XII. törvény 1. §-a hatályon kívül helyezte. 33 Az R. 13. §-át az Alkotmánybíróság 3/1992. (I. 23.) AB határozatával megsemmisítette. 34 Az R. 14. §-át a 45/1992. (III. 11.) Korm. rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte. 35 A Tvr. 10. §-ának (1) bekezdését az 1992: XII. törvény 1. §-a hatályon kívül helyezte. 36 A Tvr. 10. §-ának (4) bekezdését az 1990: évi XXII. törvény 29. §-a hatályon kívül helyezte. 37 Az R 17. §-át a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte. 38 A Tvr. 11–12. §-át az 1990: XXII. törvény 29. §-a hatályon kívül helyezte. (3) Ha a csereingatlan értéke nagyobb, mint a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás, a különbözetet a tulajdonos köteles megfizetni. A különbözet megfizetése alól – jogszabályban meghatározott esetben és mértékben – mentesítés, továbbá fizetési kedvezmény adható. (4) Ha a csereingatlan értéke kisebb a kisajátított ingatlanért járó kártalanításnál, a tulajdonos részére a különbözetnek megfelelõ pénzbeli kártalanítás jár. R. 18. § (1) 39 (2) A Tvr. 13. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a részben kisajátított ingatlan kiegészítése céljára felajánlott terület értéke és a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás összege különbözõ. A felajánlott terület értékét a Tvr. 9-11. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásával kell megállapítani. Tvr. 14. § (1) A kisajátított ingatlanért járó kártalanítás a tulajdonost illeti meg. (2) 40 (3) 41 Tvr. 15. § (1) A kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megilletõ jogok megszûnése miatt keletkezett kárt, illetõleg a megszûnt jogok értékét a jogosult részére meg kell téríteni. (2) A földhasználati jogot ingyenesen megszerzõ használó részére a telekért, illetõleg a földért kártalanítás nem jár. A telek, illetõleg a föld értékét növelõ munkák ellenértékét azonban a földhasználó részére meg kell téríteni. (3) Az (1) és a (2) bekezdés alapján járó kártalanítást az ingatlanért járó kártalanításnál figyelembe kell venni. (4) 42A kisajátított épületben lévõ lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség használója részére a kisajátítást kérõ köteles megfelelõ cserelakást (cserehelyiséget) biztosítani. A cserelakás megfelelõségének megállapításánál a lakások és helyiségek bérletérõl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 43A cserehelyiség akkor megfelelõ, ha a tevékenység hasonló körülmények között történõ folytatására alkalmas. Tvr. 15/A. § 44Ha az ingatlant önkormányzati célra sajátítják ki, a használó részére — a kisajátítást kérõvel való megegyezése hiányában — cserelakásként önkormányzati bérlakást kell adni. Tvr. 15/B. § (1) A kisajátításra kerülõ épületben lévõ lakás használója részére nem kell cserelakást adni, ha a) a használó a cserelakásra vonatkozó igényérõl — legkésõbb a kisajátítási tárgyaláson — lemond; 39 Az R. 18. §-ának (1) bekezdését a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte. 40 A Tvr. 14. §-ának (2) bekezdését az 1992: XII. törvény 1. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályon kívül helyezte továbbá az 1992: II. törvény 63. § (1) bekezdésének 7. pontja. 41 A Tvr. 14. §-ának (3) bekezdését az 1992: XII. törvény 1. §-a hatályon kívül helyezte. 42 A Tvr. 15. §-ának (4) bekezdése az 1993: LXXVIII. törvény 95. §-ának (8) bekezdésével megállapított szöveg. 43 Lásd az 1993: LXXVIII. törvényt. 44 A Tvr. 15/A. és 15/B. §-át az 1993: LXXVIII. törvény 95. §-ának (9) bekezdése iktatta a szövegbe. b) a használó tulajdonában ugyanabban a városban (községben) beköltözhetõ és megfelelõ lakás van; c) a jogcím nélküli használó — törvény rendelkezése alapján — másik lakásra nem tarthat igényt. (2) A kisajátításra kerülõ épületben lévõ nem lakás céljára szolgáló helyiség használója részére nem kell cserehelyiséget adni, ha a használó a) a cserehelyiségre vonatkozó igényérõl — legkésõbb a kisajátítási tárgyaláson — lemond; b) a helyiségben gyakorolt tevékenységét tovább nem folytatja; c) tulajdonában (kezelésében, használatában) olyan más, nem lakás céljára szolgáló helyiség van, amely megfelelõ a tevékenység folytatására. (3) Ha a kisajátított épületben lévõ lakást, illetõleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget nem a tulajdonos használja és az (1) bekezdés a)—b) pontjai alapján cserelakást, vagy a (2) bekezdés a)–c) pontjai alapján cserehelyiséget nem kell adni, a használó részére pénzbeli kártalanítás jár. (4) A pénzbeli kártalanítás összegében a felek megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a kisajátított épületben lévõ lakásra megállapítható pénzbeli kártalanítás összege legalább az önkormányzat rendelete alapján — a szerzõdés közös megegyezéssel történõ megszüntetése esetében — az önkormányzati lakásra meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelõ összeg. (5) 45Mûemlék kisajátítása esetén a pénzbeli kártalanítás összegének megállapításakor a mûemlék fenntartására, illetve helyreállítására a kisajátítási eljárás megindítását megelõzõ öt évben adott költségvetési támogatások összegét olyan arányban kell csökkentõ tényezõként figyelembe venni, amilyen arányban az a mûemlék forgalmi értékére hatással volt. A költségvetési támogatások közé kell számítani a Központi Környezetvédelmi Alapból kapott összegeket is. R. 19–24. § 46 Tvr. 16. § A kisajátítással kapcsolatos értékveszteséget és költségeket meg kell téríteni. R. 25. § (1) A kisajátítással kapcsolatos értékveszteségként meg kell téríteni különösen a) mezõgazdasági mûvelés alatt álló ingatlan esetében a lábon álló és függõ termés értékét, ha az a birtokbaadás idõpontjában már megállapítható, ennek hiányában a folyó gazdasági év várható termésének értékét; b) az ingatlan egy részének a kisajátítása esetén a visszamaradt ingatlanrész értékének csökkenését, továbbá c) szövetkezet közös használatában álló, állami tulajdonban levõ ingatlanra vonatkozó földhasználati jog visszavonása esetén az állam által használatba adott és visszavont ingatlan értékkülönbségét. (2) A lábon álló és függõ termés értékébõl, illetõleg a folyó gazdasági év várható termésének értékébõl le kell vonni az elmaradt mezõgazdasági munkák költségét. R. 26. § A kisajátítással kapcsolatos költségként meg kell téríteni a) mezõgazdasági mûvelés alatt álló ingatlan esetében a folyó gazdasági évben elvégzett mezõgazdasági munkák költségét és az egyéb ráfordítások költségét, ha a költségek az 45 A Tvr. 15/B. §-ának (5) bekezdését az 1997: LIV. törvény 61. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe. 46 Az R. 19–24. §-át az 1993: LXXVII. törvény 1. sz. mellékletének II. i) pontja hatályon kívül helyezte. ingatlanért járó kártalanításban, illetõleg a 25. § (1) bekezdésének a) pontja alapján nem térülnek meg; b) a kisajátítás következtében szükséges üzemátszervezés, üzemáttelepítés és költözködés költségét; c) a kisajátított épületben levõ lakás (nem lakás céljára szolgáló helyiség) és a cserelakás (cserehelyiség) bére közötti ötévi különbözetet, továbbá d) az egyéb hasonló igazolt költségeket. Tvr. 17. § 47 R. 27. § 48 Hatásköri és eljárási szabályok Tvr. 18. § (1) 49A kisajátítási eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje folytatja le. 50 (2) 51A kisajátítási eljárás kérelemre indul. Az azonos célra irányuló, több ingatlant érintõ kisajátítási kérelmet a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 52egy eljárásban (egy határozattal) köteles elbírálni. (3) A megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 53a kérelem alapján köteles elbírálni, hogy a kisajátítás közérdeket szolgál-e, a közérdekû célt a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani és fennállnak-e a kisajátítás egyéb feltételei. E feltételek hiányában a kérelmet el kell utasítani. (4) A (3) bekezdésben foglaltak elbírálása során a mezõgazdasági rendeltetésû és mezõgazdaságilag hasznosítható földeket, valamint az erdõket fokozott védelemben kell részesíteni. R. 28. § 54 R. 29. A kisajátítási eljárásban ügyfél a) a kisajátítást kérõ, b) az ingatlanért járó kártalanításra jogosult tulajdonos, illetõleg szövetkezet, továbbá c) mindaz, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti (földhasználó, haszonélvezõ, bérlõ, haszonbérlõ, az ingatlannyilvántartásból kitûnõ egyéb jogosult stb.). R. 30. § (1) A kisajátítási kérelemhez mellékelni kell: a) a kisajátítási tervet öt példányban; b) az érintett ingatlanokra vonatkozó tulajdoni lap – három hónapnál nem régebbi keletû – egyszerû kivonatos másolatát; 47 A Tvr. 17. §-át az 1990: évi XXII. törvény 29. §-a hatályon kívül helyezte. 48 Az R. 27. §-át a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte. 49 A Tvr. 18. §-ának (1) bekezdése az 1991: XX. törvény 54. §-ával megállapított szöveg. 50 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 51 A Tvr. 18. §-ának (2) bekezdése az 1981. évi 25. törvényerejû rendelet 24. §-ával megállapított szöveg. Második mondattal kiegészítette az 1993: XCIV. törvény 2. §-a. 52 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 53 A Tvr. 18. §-ának (3) bekezdése az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 54 Az R. 28. §-át a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte. c) a kisajátítást kérõ bejelentését az ingatlan tulajdonosa és más ügyfelek nevérõl, lakáscímérõl (telephelyérõl), ha ezek az adatok a kisajátítási terv elkészítését követõen megváltoztak, illetõleg a 31. § értelmében kisajátítási tervet nem kell csatolni; d) beruházás esetében a jogerõs területfelhasználási engedélyt; e) a kisajátítást kérõ nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet, illetõleg lakás (helyiség) rendelkezésére áll; f) az e rendeletben meghatározott más iratokat. (2) 55A kisajátítási terv térképbõl (tervrajzból) és területkimutatásból áll. (3) A kisajátítási terv elkészítését és felülvizsgálását a földmûvelésügyi miniszter a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben szabályozza. 56 R. 31. § Ha az építési tilalom alatt álló ingatlan kisajátításának feltételei (7. §) fennállnak, és a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítható, a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 57– a tulajdonos kérelmére – határozattal kötelezi a kisajátítási kérelem benyújtására azt a szervet, amelynek érdekében az építési tilalmat elrendelték; ha ilyen szerv nincs, az illetékes jegyzõt 58hívja fel a kisajátítási kérelem benyújtására. Ebben az esetben a kisajátítási kérelemhez a területfelhasználási engedélyt, továbbá – ha a kisajátítás folytán az ingatlan alakja és terjedelme nem változik meg – a kisajátítási tervet nem kell csatolni. R. 32. § (1) Mezõgazdasági rendeltetésû vagy mezõgazdaságilag hasznosítható föld kisajátítására akkor kerülhet sor, ha a földnek a mezõgazdasági termelésbõl való kivonását, illetõleg a mûvelési ág megváltoztatását – a külön jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen – engedélyezték. Az engedélyezést tartalmazó jogerõs határozatot – nyomvonalas létesítmény céljára történõ kisajátítás esetében a helyszíni bejárásról felvett jegyzõkönyvet – mellékelni kell a kisajátítási kérelemhez. (2) 59Erdõterület kisajátítására irányuló kérelemhez mellékelni kell a földhivatal, a kerületi földhivatal (a továbbiakban: földhivatal) által a mûvelési ág megváltoztatásához, illetõleg az erdõ megosztásához adott engedélyt. (3) Természetvédelmi területet érintõ kisajátításra irányuló kérelemhez csatolni kell az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulását. (4) Védetté nyilvánított régészeti (történeti) jelentõségû földterületet csak akkor lehet kisajátítani, ha a nemzeti kulturális örökség minisztere 60a kisajátításhoz hozzájárult. A hozzájárulást mellékelni kell a kisajátítási kérelemhez. (5) 61Sportlétesítmény [38/1968. (X. 6.) Korm. rendelet 621. §] kisajátításához az Ifjúsági és Sportminisztérium 63– a Magyar Honvédelmi Szövetség tulajdonában álló ingatlan esetében a 55 Az R. 30. § (2) bekezdésének második mondatát a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte. 56 Végrehajtására lásd a 11/1977. (III. 11.) MÉM rendeletet. 57 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 58 A 10/1992. (I. 20.) Korm. rendelet 3. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg. 59 Az R. 32. §-a (2) bekezdése az 1983: 25. törvényerejû rendelet 8. §-a (2) bekezdésének megfelelõen módosított szöveg. 60 Lásd az 1998: XXXVI. törvény 2. §-a (1) bekezdésének a) pontját. 61 Az R. 32. §-a (5) bekezdésében szereplõ Állami Ifjúsági és Sporthivatal az 1989: 13. törvényerejû rendelet 1. §-ának (1) bekezdése, a Magyar Honvédelmi Szövetség az 1022/1990. (II. 14.) MT határozat 1. pontja folytán megszûnt. Az 1998: XXXVI. törvény 1998: LXXXVI. törvény 57. §-a (3) bekezdésével megállapított 2. §-ának (2) bekezdése értelmében 1999. január 1-jétõl az Országos Testnevelési és Sporthivatal általános jogutódja az Ifjusági és Sportminisztérium. 62 A 38/1968. (X. 6.) Korm. rendeletet hatályon kívül helyezte a 126/1995. (X. 18.) Korm. rendelet. honvédelmi miniszterrel egyetértésben adott – elõzetes hozzájárulása szükséges. A hozzájárulást mellékelni kell a kisajátítási kérelemhez; annak megadása feltételekhez köthetõ. (6) Mûemlék, mûemlék jellegû, továbbá a városkép szempontjából jelentõs építmény, valamint mûemléki jelentõségû területen vagy mûemlék környezetében fekvõ ingatlan kisajátítására irányuló kérelemhez csatolni kell az illetékes mûemléki hatóság [1964. évi III. törvény 21. § (2) bekezdése, 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése] hozzájárulását. 64 R. 33. § (1) A kisajátítás feltételeinek elbírálása során a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 65köteles megvizsgálni azt is, hogy biztosítható-e a kisajátítani kért épületben levõ lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek használóinak megfelelõ idõn belül való elhelyezése. (2) 66 R. 34. § (1) 67Véderdõ telepítése, védõfásítás és közérdekû erdõtelepítés céljára történõ kisajátítás elõtt meg kell szerezni a területileg illetékes erdõfelügyelõség hozzájárulását, ha a kisajátítást más szerv kérte. Ez a rendelkezés véderdõnek vagy védõfásításnak közút és vasút mentén, valamint hullámtérben való telepítése céljára kért kisajátítás esetére nem vonatkozik. (2) Külföldi állam vagy nemzetközi szervezet tulajdonában álló ingatlan kisajátítása elõtt a Külügyminisztériumot és a Pénzintézeti Központot 68, a devizáról szóló jogszabályok 69értelmében külföldinek minõsülõ személy és jogi személy, valamint más külföldi állampolgár tulajdonában álló ingatlan kisajátítása elõtt pedig a Pénzintézeti Központot 70meg kell hallgatni. (3) 71 R. 35. § (1) A megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 72a 34. §-ban említett szervek meghallgatását követõen – ha a kisajátítási kérelmet nem utasítja el – tárgyalást tûz ki. (2) 73A tárgyalás kitûzésével egyidejûleg a) tájékoztatni kell az ügyfeleket arról, hogy az ingatlanra milyen közérdekû célra kértek kisajátítást, és a kisajátítási terv észrevételezés céljából hol és mikor tekinthetõ meg, továbbá b) a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 74szakértõt rendel ki, és meghatározza a szakvélemény elkészítésének határidejét. A tárgyalásra a szakértõt meg kell idézni. (3) A tárgyalás kitûzésével egyidejûleg a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 75– a kisajátítási terv egy példányának megküldésével – megkeresi a földhivatalt a kisajátítási eljárás megindításának az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése érdekében. 63 Az idõközi szervezeti változásoknak megfelelõen módosított szöveg. 64 Az 1964: IV. törvényt és a végrehajtásáról rendelkezõ 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendeletet az 1997: LXXVIII. törvény hatályon kívül helyezte és a tárgykört újra szabályozta. 65 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 66 Az R. 33. §-ának (2) bekezdését az 1981: 25. törvényerejû rendelet 24. §-a hatályon kívül helyezte. 67 Az R. 34. §-a (1) bekezdése a 14/1979. (IV. 6.) MT rendelet 8. §-ával megállapított szöveg. 68 A Pénzintézeti Központ megszûnt. Lásd a 126/1995. (X. 10.) Korm. rendeletet. 69 Lásd az 1995: XCV. törvényt a devizáról és a végrehajtásáról szóló 161/1995. (XII. 26.) Korm. rendeletet. 70 A Pénzintézeti Központ megszûnt. Lásd a 126/1995. (X. 10.) Korm. rendeletet. 71 A R. 34. § (3) bekezdését a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte. 72 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 73 Az R. 35. §-a (2) bekezdése az 54/1982. (X. 18.) MT rendelet 5. §-ával megállapított szöveg. 74 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. (4) A megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 76mellõzi a szakértõ kirendelését, ha a kisajátítást kérõ csatolta az elõmunkálatokat engedélyezõ határozatban kirendelt szakértõ kártalanításra vonatkozó szakvéleményét, és azt a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 77megalapozottnak tartja. R. 36. § Nincs szükség tárgyalás kitûzésére, illetõleg a kitûzött tárgyalás megtartására, ha a kisajátítást kérõ csatolja a kártalanítás tárgyában kötött egyezségrõl szóló okiratot, és az egyezséget a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 78jogszerûnek tartja. Az egyezség jogszerûségét – szükség esetén – szakértõ bevonásával kell megállapítani. R. 37. § (1) a tárgyaláson ismertetni kell a kártalanításra vonatkozó szakvéleményt, és meg kell vitatni az ügyfelek által a kisajátítási tervre, továbbá a szakvéleményre tett észrevételeket. (2) 79Ha a lakások, illetõleg a nem lakás céljára szolgáló helyiségek használóinak elhelyezésérõl a lakásügyi, illetve az elhelyezõ hatóságnak kell határoznia, annak legkésõbb a tárgyaláson nyilatkoznia kell az elhelyezés módjáról; ettõl a nyilatkozatától egyoldalúan nem térhet el. R. 38. § 80 R. 39. § Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényben 81a határozathozatalra elõírt harmincnapos határidõt a tárgyalás befejezésétõl, illetõleg – ha a tárgyalás kitûzésére vagy annak megtartására nincs szükség – az egyezség csatolásától kell számítani. R. 40. § (1) A határozatban rendelkezni kell arról, hogy a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 82a kisajátítási kérelemnek helyt adott, illetõleg azt milyen változással teljesítette, vagy a kérelmet elutasította-e. (2) A megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõjének 83a kérelemnek helyt adó határozatában – a (3) bekezdésben említett kivétellel – külön kell rendelkeznie arról, hogy a kisajátított ingatlanért, az ingatlanra vonatkozóan más személyt megilletõ jogok megszûnéséért és a jogok megszûnése miatt keletkezett kárért, továbbá a kisajátítással kapcsolatos értékveszteségért és költségekért milyen összegû kártalanítást állapít meg. (3) Ha a kisajátított ingatlant a kártalanítási összeget meghaladó követelések terhelik, a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 84a határozatában csak a kártalanítás összegét állapítja meg. Ilyen esetben az összeg felosztásáról bármely ügyfél kérelmére – a bírósági végrehajtás szabályainak alkalmazásával – a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 85székhelye szerint illetékes bíróság gondoskodik. (4) Ha a kisajátítást kérõ és a többi ügyfél a kártalanítás tárgyában egyezséget kötött, és azt a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 86jogszerûnek tartja, a jóváhagyott egyezséget 75 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 76 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 77 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 78 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 79 Az R. 37. §-ának (2) bekezdését az 54/1982. (X. 18.) MT rendelet 6. §-a iktatta be a rendeletbe. 80 A R. 38. §-át a 10/1992. (I. 20.) Korm. rendelet 7. §-a hatályon kívül helyezte. 81 Lásd az 1957: IV. törvényt. 82 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 83 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 84 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 85 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 86 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. határozatába foglalja. Az egyezség jóváhagyásának megtagadása esetén a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 87határozatot hoz a kártalanítás megállapítására. (5) A kártalanítás tárgyában kötött, a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 88által jóváhagyott egyezséget a polgári jognak a szerzõdési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint (1959. évi IV. törvény 234–239. §) lehet megtámadni. (6) Ha a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás és a csereingatlan értéke különbözõ, a tulajdonost a határozatban kötelezni kell a különbözet megtérítésére, illetõleg rendelkezni kell arról, hogy a kisajátítást kérõ különbözetképpen milyen összegû pénzbeli kártalanítást köteles fizetni. R. 41. § Ha a kisajátítási cél megvalósításához szövetkezet 89közös használatában levõ ingatlan szükséges, és a szövetkezet használatában ugyanabban a városban (községben) a) belterületi ingatlan esetében a belterületen, b) zártkerti ingatlan esetében a zártkertben, c) külterületi ingatlan esetében a külterületen állami tulajdonban álló ingatlan is van, a határozatban az állam tulajdonában levõ ingatlanra kell a földhasználati jogot visszavonni, csak az ezt meghaladó területre kell a kisajátítást megállapítani. R. 42. § (1) A határozat jogerõre emelkedése után a határozat és a kisajátítási terv egy-egy példányát – a jogerõre utaló feljegyzéssel ellátva – a földhivatal és a kisajátítást kérõ részére meg kell küldeni. A határozat jogerõre emelkedésérõl a többi ügyfelet is értesíteni kell. (2) A jogerõs határozatot a) az adó helyesbítése, illetõleg kivetése céljából az illetékes adóhatóságnak 90–, továbbá b) – ha a kisajátítás a devizáról szóló jogszabályok értelmében külföldinek minõsülõ személy, illetve jogi személy vagy más külföldi állampolgár jogait érinti – a Pénzintézeti Központnak 91is meg kell küldeni. R. 43. § 92(1) Ha a közút, vasút vagy nyomvonalas vízilétesítmény, illetve repülõtér fel- és leszállópályájának építése céljából — a korábban hatályos szabályok szerint egyszerûsített kisajátítási terv alapján — folytatott kisajátítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozó tulajdonváltozás bejegyzése nem történt meg, a bejegyzésrõl a kisajátítási hatóság megkeresése alapján a földhivatal határoz. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kisajátítás esetén a kisajátított ingatlan egyötödét meg nem haladó visszaadott területért a kisajátítást kérõ a kifizetett kártalanítási összeg visszafizetését nem követelheti. Tvr. 19. § 93(1) A megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõjének 94a határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, a fél azonban a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. (2) A perre a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pert a kisajátítást kérõ ellen is meg kell indítani, és abban a bíróság — a kisajátítást kérõ kérelmére — a) soron kívül jár el, továbbá 87 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 88 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 89 Lásd az 1992: I. törvényt. 90 A 10/1992. (I. 20.) Korm. rendelet 3. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg. 91 A Pénzintézeti Központ megszûnt. Lásd a 126/1995. (X. 10.) Korm. rendeletet. 92 A R. 43. §-a a 175/1996. (XI. 29.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. 93 A Tvr. 19. §-a az 1993: XCIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. 94 A Tvr. 19. §-a (1) bekezdése az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. b) közbensõ ítéletet hoz, ha annak a Pp. 213. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételei fennállanak. R. 44. § 95 Tvr. 20. § 96 R. 45. § 97 R. 46. § (1) 98 (2) 99Az a kártalanítási összeget megállapító jogerõs bírósági határozat végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. R. 47. § 100 Tvr. 21. § (1) A kisajátításhoz szükséges elõmunkálatokra engedélyt kell kérni. Az ingatlan tulajdonosa (kezelõje, használója) ellenszolgáltatás nélkül köteles tûrni, hogy az engedélyezett elõmunkálatokat elvégezzék. (2) Az elõmunkálatok elvégzése során okozott kárt meg kell téríteni. R. 48. § (1) Az elõmunkálatok engedélyezését az elõmunkálatokat végzõ szerv köteles kérni. A kérelemben meg kell jelölni az ingatlan adatait, a tulajdonos és használó lakáscímét (telephelyét), az elvégezni kívánt elõmunkálatokat és a kisajátítás célját. (2) Az elõmunkálatokat a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 101engedélyezi. Az engedélyezés elõtt a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 102köteles elbírálni, hogy kisajátítás feltételei fennállnak-e; e feltételek hiányában a kérelmet el kell utasítani. (3) A megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 103az elõmunkálatokat engedélyezõ határozatában a kisajátítást kérõ kérelmére – a kártalanításra vonatkozó szakvélemény [35. § (2) bekezdés b) pont] elkészítése céljából – szakértõt rendel ki. (4) 104Az elõmunkálatokat engedélyezõ határozat azonnali végrehajtását lehet elrendelni. R. 49. § (1) Az elõmunkálatokat végzõ szerv az elõmunkálatok megkezdése elõtt legalább tizenöt nappal köteles a kezdés idõpontját az ingatlan fekvése szerinti megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõjéhez 105bejelenteni. A megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 106az elõmunkálatok megkezdésének idõpontja elõtt legalább három nappal az érdekelteket az elõmunkálatokról és azok megkezdésének idõpontjáról írásban értesíti. 95 A R. 44. §-át hatályon kívül helyezte a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 11. §-a. 96 A Tvr. 20. §-át az Alkotmánybíróság 58/1991. (XI. 8.) AB határozatával megsemmisítette. 97 A R. 45. §-át a 45/1992. (III. 11.) Korm. rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte. 98 A R. 46. §-ának (1) bekezdését az 1991: évi LXXVII. törvény 10. §-a (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte. 99 A R. 46. §-ának (2) bekezdését az 1991: évi LXXVII. törvény 10. §-a (1) bekezdésének e) pontja módosította. 100 A R. 47. §-át a 45/1992. (III. 11.) Korm. rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte. 101 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 102 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 103 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 104 Az R. 48. §-a (4) bekezdése az 1981: 25. törvényerejû rendelet 20. §-ával megállapított szöveg. 105 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 106 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. (2) Ha az elõmunkálatok engedélyezésekor azok megkezdésének idõpontja megállapítható, azt a kérelemnek helytadó határozatban kell megjelölni. R. 50. § (1) 107Az elõmunkálati engedélyben meghatározott munkálatok során okozott károkért járó kártalanítást – a kisajátítási kártalanítás szabályainak elkalmazásával – a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 108állapítja meg. (2) Ha az elõmunkálatok során az engedélyt túllépték, az emiatt keletkezett károkért járó kártérítést – a polgári jog kártérítési felelõsségre vonatkozó szabályainak alkalmazásával – a bíróság állapítja meg. Tvr. 22. § 109A kisajátított ingatlant a jogerõs kisajátítási határozatban megjelölt idõpontban kell birtokba adni. R. 51. § Honvédelmi érdekbõl a határozat azonnali végrehajtását el kell rendelni. R. 52. § Ha a kisajátított ingatlan mezõgazdasági mûvelés alatt áll, a birtokbaadásra közvetlenül a termés betakarítása elõtti idõpontot csak kivételesen, sürgõs szükség esetén szabad megjelölni; a körülményekhez képest ilyenkor is lehetõvé kell tenni, hogy a föld használója (tulajdonosa) a termést betakaríthassa. R. 53. § (1) 110A birtokbaadás az ingatlan fekvése szerinti megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõjének 111a feladata. (2) Ha a kisajátított épület használója részére cserelakást (cserehelyiséget) kell biztosítani, a birtokbaadás idõpontját úgy kell megjelölni, hogy arra csak a használó megfelelõ elhelyezése után kerüljön sor. (3)–(4) 112 R. 54. § (1) A birtokbaadásról jegyzõkönyvet kell felvenni. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell a birtokbaadás tényét, továbbá az ingatlanon és tartozékaiban a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkésztését követõen bekövetkezett változásokat. (2) 113A jegyzõkönyv egy példányát a kisajátítást kérõ részére kell megküldeni. (3) A kisajátítást kérõ távollétében az ingatlant nem lehet birtokba adni. Más ügyfelek távolmaradása a birtokbaadást nem akadályozza; erre az ügyfelet a határozatban figyelmeztetni kell. (4) A kisajátított ingatlan birtokbaadása a helyiséggazdálkodási eljárást pótolja. (5) A csereingatlan birtokbaadását az ingatlan fekvése szerinti megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 114rendeli el. A birtokbaadás során az 52–54. § rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell. Tvr. 23. § (1) A kisajátítást kérõ a jogerõs kisajátítási határozat visszavonását vagy módosítását addig kérheti, amíg a kisajátított ingatlant nem vette birtokba, illetõleg 107 Az R. 50. § (1) bekezdésének második mondatát a 10/1992. (I. 20.) Korm. rendelet 7. §-a hatályon kívül helyezte. 108 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 109 A Tvr. 22. §-a az 1991: XX. törvény 56. §-ával megállapított szöveg. 110 A R. 53. §-ának (1) bekezdése a 10/1992. (I. 20.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 111 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 112 A Tvr. 53. §-ának (3)–(4) bekezdését az 1993: LXXVIII. törvény 1. sz. mellékletének II. i) pontja hatályon kívül helyezte. 113 A R. 54. §-ának (2) bekezdése a 10/1992. (I. 20.) Korm. rendelet 4. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. 114 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. a kártalanítást nem teljesítette. Az okozott károkat e törvényerejû rendelet rendelkezései szerint kell megtéríteni. (2) 115A kisajátítás esetében annak, akinek az érdekében a kisajátítás történik, kötelezettséget kell vállalnia, hogy az ingatlant meghatározott határidõn belül a kisajátítás céljára felhasználja. (3) Amennyiben a kisajátítás célja nem valósul meg az ingatlan korábbi tulajdonosát elõvásárlási jog illeti meg. R. 55. § (1) A kisajátítást kérõ a határozat jogerõre emelkedéséig az eljárás megszüntetését kérheti. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az ingatlant már birtokba adták. (2) A megszüntetett eljárás során keletkezett károkat a kártalanításra vonatkozó rendelkezések szerint kell megtéríteni. (3) A kisajátítási eljárás megszüntetésére vonatkozó határozatot a földhivatal részére is meg kell küldeni. R. 56–57. § 116 R. 58. § (1) A kisajátított ingatlanok kezelésbe adása, továbbá a kisajátítási cél megvalósításához szükséges állami tulajdonban álló ingatlanok kezelésének átadása a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõjének 117a hatáskörébe tartozik. (2) A kezelés átadása esetében a kártalanítást – az állami tulajdonban álló ingatlanok kezelésérõl szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával – a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 118állapítja meg. R. 59. § (1) A kisajátítással kapcsolatos szakértõi díj és költség a kisajátítást kérõt terheli. Ennek összegét a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje 119külön határozattal állapítja meg. (2) A bírósági eljárásban a feleket – ideértve a 11–12. §-ban és a 46. §-ban említett eljárásokat is – illetékfeljegyzési jog illeti meg. A 40. § (3) bekezdésében említett eljárás illetékmentes. R. 60. § A miniszter (országos hatáskörû szerv vezetõje) a neki alárendelt szervre ruházhatja át hatáskörét azokban az esetekben is, amelyekben e rendelet a kisajátításhoz hozzájárulást vagy meghallgatását írja elõ. Záró rendelkezések Tvr. 24. § (1) E törvényerejû rendelet 1977. évi január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a Kormány gondoskodik. (2) 120 R. 61. § (1) Ez a rendelet 1977. évi január hó 1. napján lép hatályba. (2) Ha a kisajátítási kérelmet e rendelet hatálybalépése elõtt nyújtották be, az államigazgatási eljárást a korábbi jogszabályok alapján kell befejezni. 115 A Tvr. 23. §-ának (2)–(3) bekezdését az 1997: LXXVIII. törvény 61. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejûleg az eredeti bekezdés számozását (1) bekezdésre változtatta. 116 A R. 56–57. §-át a 10/1992. (I. 20.) Korm. rendelet 7. §-a hatályon kívül helyezte. 117 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 118 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 119 Az 1994: LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. 120 A Tvr. 24. §-ának (2) bekezdése kizárólag hatályon kívül helyezést tartalmaz, közlését mellõzzük. (3) A (2) bekezdésben említett ügyekben a kártalanítást a bíróság állapítja meg. (4) A bíróságnak – ha a kártalanítás megállapítására e rendelet hatálybalépéséig jogerõs határozatot nem hozott – a kártalanítás összegét a Tvr. és e rendelet rendelkezéseinek alkalmazásával kell megállapítani. R. 62. § (1) 121 (2) 122 (3) 123 (4) E rendelet nem érinti az 1056/1975. (IX. 12.) MT határozat hatályát. 124 R. 63. § (1) Az államigazgatási eljárásban közremûködõ szakértõkkel kapcsolatos kérdéseket – a belügyminiszterrel, továbbá a díjazás tekintetében a gazdasági 125miniszterrel egyetértésben– az igazságügy-miniszter szabályozza. 126 (2) A kártalanítási összeg kifizetésére, továbbá a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás és a csereingatlan értéke közötti különbözet megfizetésére, a mentesítésre és a fizetési kedvezményre vonatkozó részletes szabályokat – a kártalanítási összeg bírósági letétbehelyezésének feltételeivel kapcsolatban az igazságügyminiszterrel egyetértésben – a pénzügyminiszter állapítja meg. 127 Tvr. 25. § 128 121 Az R!. 62.§-ának(1) bekezdése hatályon kívül helyezõ rendelkezést tartalmaz, közlését mellõzzük. 122 Az R. 62. §-a (2) bekezdése beiktatva a 9/1961. (III. 30.) Korm. rendelet 76. §-ának (1) bekezdésénél, melyet a 115/1993. (VIII. 12.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezett. 123 A R. 62. § (3) bekezdése idõközben hatályát vesztett módosító rendelkezést tartalmaz, közlését mellõzzük. 124 A R. 62. §-ának (4) bekezdésében szereplõ 1056/1975. (IX. 12.) MT határozat már korábban hatályon kívül helyezésre került. 125 Az idõközi szervezeti változásoknak megfelelõ szöveg. 126 Végrehajtására lásd a 9/1976. (IX. 5.) IM rendeletet. 127 Végrehajtására lásd a 21/1976. (IX. 5.) PM rendeletet. 128 A Tvr. 25. §-át az 1978: 2. törvényerejû rendelet 25. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.