Act No. XXVI of 2003 on the National Land Use Plan

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervrõl 1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. § E törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a mûszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlõdésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megõrzésére, illetve erõforrások védelmére. Fogalommeghatározások 2. § E törvény alkalmazásában: 1. ártéri tájgazdálkodás: a természetesen mély fekvésû területeken az ártéri természeti adottságokat hasznosító gazdálkodási rendszer, amely a sajátságoknak megfelelõ haszonvételt biztosít, 2. belterjes mezõgazdasági térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelyben elsõsorban mezõgazdasági termelést folytatnak, ezen belül meghatározó a szántó vagy szõlõ, illetõleg gyümölcsös mûvelési ágban nyilvántartott terület, 3. építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe a mûszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védõterületük tartoznak, 4. erdõgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsõsorban erdõterületek és az erdõfejlesztési tervben erdõtelepítésre szánt területek tartoznak, 5. hagyományosan vidéki települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsõsorban a városi ranggal nem rendelkezõ települések, illetve a 15 fõ/ha-nál kisebb belterületi laksûrûségû települések települési területei tartoznak, 6. a kiemelt térség és a megye szerkezeti terve: a térségi területfelhasználás rendszerét, a településrendszer térbeli rendjét, a mûszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében meghatározó terv, 7. mezõgazdasági térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsõsorban mezõgazdasági mûvelés alatt álló területek tartoznak, 8. az ország szerkezeti terve: az ország térségi területfelhasználásának rendszerét, az országos mûszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, a fejlesztések mûszaki és ökológiai feltételeit, valamint a településrendszert meghatározó terv, 9. sík vidéki árapasztó tározó: olyan ideiglenes víztartásra szolgáló építmény, amely egyéb hasznosítása mellett az élet- és vagyonbiztonság megteremtésére szolgál, árvízvédelmi célú igénybevételére csak rendkívüli árvízi esemény esetén kerül sor, 10. települési terület: a beépítésre szánt területek közül a település belterületének és a belterülethez közvetlenül csatlakozó külterületi beépítésre szánt területeinek együttese, 11. települési térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsõsorban települési területek tartoznak, 12. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv elõírásokat határoz meg, 13. térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, sajátos jellemzõkkel rendelkezõ területi egység, amelyben az e törvényben, illetve külön jogszabályokban meghatározott elõírásokat kell alkalmazni, 14. városias települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsõsorban a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksûrûség jellemzõen 15 fõ/ha fölötti, 15. vegyes területfelhasználású térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe többféle, de elsõsorban erdõgazdálkodási és mezõgazdasági mûvelés alatt álló területek tartoznak, 1 A törvényt az Országgyûlés a 2003. április 28-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2003. május 13. 16. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsõsorban a vízgazdálkodási területek tartoznak. II. Fejezet AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV 3. § (1) Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. (2) Az Országos Területrendezési Terv a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény hatályát nem érinti. 4. § (1) Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. (2) Az ország szerkezeti tervét a törvény M = 1:500 000 méretarányú 2. számú melléklete 2, az országos övezetek határait a törvény M = 1:500 000 méretarányú 3. számú rajzi melléklete 3tartalmazza, az alábbiak szerint: a) 3/1. számú melléklet az országos ökológiai hálózat övezetérõl, b) 3/2. számú melléklet a kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetérõl, c) 3/3. számú melléklet a kiváló termõhelyi adottságú szántóterület övezetérõl, d) 3/4. számú melléklet a komplex tájrehabilitációt igénylõ terület övezetérõl, e) 3/5. számú melléklet a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõség-védelmi terület övezetérõl, f) 3/6. számú melléklet a felszíni vizek vízminõség-védelmi vízgyûjtõ területének övezetérõl. (3) Az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló külön jogszabályban meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni. (4) Az országos övezetek határait a kiemelt térség, illetve a megye területrendezési tervében pontosítani kell. (5) Adott térségre vonatkozóan az országos, kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok, illetõleg a térségi övezeti szabályok közül az 1. § szerinti adottságok és értékek megõrzése szempontjából szigorúbb elõírásokat kell alkalmazni. III. Fejezet AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Térségi területfelhasználási kategóriák 5. § (1) Országos területfelhasználási kategóriák a következõ, legalább 1000 ha területû térségek: a) erdõgazdálkodási térség, b) mezõgazdasági térség, c) vegyes területfelhasználású térség, d) vízgazdálkodási térség, e) települési térség, f) építmények által igénybe vett térség. (2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következõ, legalább 50 ha területû térségek: a) erdõgazdálkodási térség, b) belterjes mezõgazdasági térség, c) külterjes hasznosítású mezõgazdasági térség, d) vízgazdálkodási térség, 2 A Magyar Közlöny a törvény 2. és 3. számú mellékletét képezõ eredeti M=1:500 000 méretarányú tervlapok kicsinyített példányait tartalmazza. A tervlapok eredeti méretarányú példányairól készült másolatok a sokszorosítás költségeinek térítésével megrendelhetõk a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaságtól. Címe: 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32. Telefon: 36 (1) 224-3100. 3 A Magyar Közlöny a törvény 2. és 3. számú mellékletét képezõ eredeti M=1:500 000 méretarányú tervlapok kicsinyített példányait tartalmazza. A tervlapok eredeti méretarányú példányairól készült másolatok a sokszorosítás költségeinek térítésével megrendelhetõk a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaságtól. Címe: 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32. Telefon: 36 (1) 224-3100. e) városias települési térség, f) hagyományosan vidéki települési térség, g) építmények által igénybe vett térség. (3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben megjelöltektõl eltérõ, egyedileg meghatározott területfelhasználási kategóriát is kijelölhet a térség elsõdleges funkciójának, illetve a kiemelés okának megfelelõen. A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok 6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következõ szabályokat kell alkalmazni: a) az erdõgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdõgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhetõ ki; b) a mezõgazdasági térséget legalább 75%-ban belterjes vagy külterjes hasznosítású mezõgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhetõ ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban erdõgazdálkodási és belterjes vagy külterjes hasznosítású mezõgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhetõ ki; d) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen a városias települési térség nem jelölhetõ ki; e) a települési térséget legalább 75%-ban városias és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kell sorolni; f) az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következõ szabályokat kell alkalmazni: a) az erdõgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdõterület kategóriába kell sorolni; b) a belterjes mezõgazdasági térséget legalább 85%-ban mezõgazdasági terület kategóriába kell sorolni; c) a külterjes mezõgazdasági térséget legalább 75%-ban mezõgazdasági terület kategóriába kell sorolni; d) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhetõ ki; e) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; f) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt szabályoknak az adott területfelhasználási kategória által érintett települések igazgatási területére vetítve, településenként is teljesülniük kell. A területfelhasználásra vonatkozó általános szabályok 7. § A közlekedési vonalas infrastruktúra erdõterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát közvetlenül szolgáló építmények helyezhetõk el. 8. § Borvidéki és bortermõhelyi település szõlõkataszter szerinti I–II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minõsíthetõ. Szõlõmûvelési ágban nyilvántartott földrészlet mûvelési ága csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzõjének egyetértõ nyilatkozata mellett változtatható meg. Az országos mûszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok 9. § (1) Az országos jelentõségû közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentõségû építmények elhelyezkedését a 2. számú rajzi melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/1– 8. számú mellékletek tartalmazzák. (2) Az állam kizárólagos tulajdonában lévõ országos jelentõségû vizek, vízi építmények térbeli rendjét a 2. számú rajzi melléklet, az országos jelentõségû vízi építmények felsorolását az 1/9. számú melléklet , az állam kizárólagos tulajdonában lévõ vizeket és vízi építményeket pedig a vízgazdálkodásról szóló törvény tartalmazza. (3) Az országos mûszaki infrastruktúra-hálózatokat, az egyedi építmények helyét és védõövezeteit a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. (4) Az ökológiai folyosó területén áthaladó energetikai vonalas építmény és közlekedési infrastruktúra-hálózatok építési engedélyezési eljárásában a hatóság a szabványos értéket meghaladó feltételeket is elõírhat, amennyiben ezzel az ökológiai folyosó területén kényszerûen okozott kár ésszerû ráfordítással bizonyíthatóan csökkenthetõ. 10. § (1) Az országos mûszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket – az engedélyezési terv készítése során felmerülõ ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal – a szerkezeti terv figyelembevételével és a törvény 1/1–9. számú mellékletében felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve kell megvalósítani. (2) A sík vidéki árapasztó tározók helyét és az ártéri tájgazdálkodásra alkalmas területeket – azok kijelölését követõen – a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben, valamint a települések településszerkezeti tervében, helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében figyelembe kell venni. 11. § A bányászati tevékenységgel kapcsolatban – a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül – a következõ elõírásokat kell alkalmazni: a) bányatelek-fektetés és bányanyitás akkor engedélyezhetõ, ha azt az érintett település helyi építési szabályzata és szabályozási terve nem zárja ki; b) újrahasznosítás és tájrehabilitáció csak a település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének megfelelõen történhet. IV. Fejezet TÉRSÉGI ÖVEZETI SZABÁLYOK Térségi övezetek 12. § (1) Országos övezetek: a) országos ökológiai hálózat, b) kiemelten fontos érzékeny természeti terület, c) kiváló termõhelyi adottságú szántóterület, d) komplex tájrehabilitációt igénylõ terület, e) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõség-védelmi terület, f) felszíni vizek vízminõség-védelmi vízgyûjtõ területe, (2) A kiemelt térségi és megyei övezetek: a) védett természeti terület, b) védett természeti terület védõövezete, c) természeti terület, d) ökológiai (zöld) folyosó, e) térségi tájrehabilitációt igénylõ terület, f) tájképvédelmi terület, g) térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület, h) rendszeresen belvízjárta terület, i) hullámtér és nyílt ártér, j) csúszásveszélyes terület, k) vízeróziónak kitett terület, l) széleróziónak kitett terület, m) honvédelmi és katasztrófavédelmi terület. (3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõ, egyedileg meghatározott övezeteket is kijelölhet a térség elsõdleges funkciójával, illetve a kiemelés okával összhangban. (4) A térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét az 1/10. számú melléklet tartalmazza. A kiemelt térségi és megyei övezetek területén a rá vonatkozó országos övezeteket és azok elõírásait is alkalmazni kell. (5) Ahol a törvény külön övezeti elõírásokat nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti elõírásokat tartalmaz, ott azokat a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. V. Fejezet AZ ORSZÁGOS ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Országos ökológiai hálózat övezete 13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve övezet jelölhetõ ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élõhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja. (2) A közmûvezetékeket és a járulékos közmûépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illõek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségû vezetékeket – ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják – földkábelben kell elhelyezni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó elõírások alkalmazásával lehet. (4) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervben védett természeti terület, védett természeti terület védõövezete, természeti terület és ökológiai (zöld) folyosó övezetbe kell sorolni. Komplex tájrehabilitációt igénylõ terület övezete 14. § A komplex tájrehabilitációt igénylõ terület övezetben a területek újrahasznosítási célját a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében, a települések helyi tájrendezési szabályainak, vagy a helyi településrendezési eszközök figyelembevételével kell meghatározni. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõség-védelmi terület övezete 15. § A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Felszíni vizek vízminõség-védelmi vízgyûjtõ területének övezete 16. § Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyûjtõ területén keletkezõ, illetve a vízgyûjtõn kívül keletkezett szennyvizek vízgyûjtõ területre történõ be- vagy kivezetésérõl a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. VI. Fejezet A KIEMELT TÉRSÉGI ÉS MEGYEI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Védett természeti terület övezete 17. § Védett természeti terület övezetben új külszíni mûvelésû bánya nem létesíthetõ, meglévõ külszíni mûvelésû bánya területe (bányatelek) nem bõvíthetõ. Természeti terület övezete 18. § Természeti terület övezetben új külszíni mûvelésû bánya nem nyitható. Ökológiai (zöld) folyosó övezete 19. § Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minõsíthetõ beépítésre szánt területté. Térségi tájrehabilitációt igénylõ terület övezete 20. § A térségi tájrehabilitációt igénylõ terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet. Tájképvédelmi terület övezete 21. § (1) A tájképvédelmi terület övezetben a kiemelt térségi és a megyei rendezési tervnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell; ennek érdekében a tájképet jelentõsen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. (2) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének a tájképet zavaró építmények és területfelhasználási módok tilalmára, illetve az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete 22. § 4(1) A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetben regionális hulladéklerakó hely csak külön jogszabályokban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján helyezhetõ el. (2) Az övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõség-védelmi területen, b) védett természeti területen és annak védõövezetében, védelemre tervezett területen, illetve ökológiai (zöld) folyosó területén, c) természeti területen, d) erdõben, e) kiváló termõhelyi adottságú szántó-, szõlõ- és gyümölcsös területeken, f) rendszeresen belvíz járta területeken, g) eróziónak kitett és csúszásveszélyes területen, h) a településrendezési eszközeiben beépítésre szánt területként kezelt területeken – a jelentõs mértékû zavaró hatású iparterület és a hulladékkezelõ, hulladéklerakó különleges terület kivételével –, továbbá azok határaitól 500 m-es körzetben, i) honvédelmi és katonai érdeket szolgáló területen és annak 500 m-es körzetében, j) az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülõtér 13 km-es körzetében, k) hullámtér és nyílt ártér körzetében regionális hulladéklerakó hely nem jelölhetõ ki. Rendszeresen belvízjárta terület övezete 23. § A rendszeresen belvízjárta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhetõ ki. Hullámtér és nyílt ártér övezete 24. § A hullámtér és nyílt ártér övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhetõ ki. Csúszásveszélyes terület övezete 25. § A csúszásveszélyes terület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhetõ ki és külszíni mûvelésû bánya nem nyitható. Vízeróziónak kitett terület övezete 26. § (1) A vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell elõírni a település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a vízerózió mértékét csökkenti. (2) Az övezet erdõterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsõdleges védelmi rendeltetésbe kell sorolnia. Erdõterület mûvelési ága nem változtatható meg, kivéve, ha az borvidék szõlõkataszter szerinti I. osztályú területén fekszik. Ez esetben a mûvelési ág szõlõre változtatható. (3) Az övezet területén szõlõ, gyümölcsös, rét és legelõ mûvelési ágban nyilvántartott földrészlet mûvelési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben a vízerózió által erõsen veszélyeztetett rét- vagy legelõmûvelési ága erdõre vagy – borvidék szõlõkataszter szerinti I. osztályú területén – szõlõre változtatható. Széleróziónak kitett terület övezete 27. § (1) A széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell elõírni a települések helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a szélerózió mértékét csökkenti. 4 A 22. § a 2004: LIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. (2) Az övezet erdõterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsõdlegesen védelmi célú rendeltetésbe kell sorolnia. Az erdõmûvelési ágban nyilvántartott földrészlet mûvelési ága nem változtatható meg. (3) Az övezetben a szõlõ-, gyümölcsös, rét- és legelõ-mûvelési ágban nyilvántartott földrészletek mûvelési ága nem változtatható meg. Ültetvény megszüntetése esetén az újratelepítésig gyepesítéssel kell a területet hasznosítani. VII. Fejezet HATÁLYBA LÉPTETÕ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK 28. § (1) E törvény a kihirdetését követõ második hónap 1. napján lép hatályba. (2) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a Mezõgazdasági és Orientációs Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról és bizonyos rendeletek módosításáról és hatálytalanításáról szóló 1257/99 EU Tanács rendelettel összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz. 29. § Az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata legalább 5 évente történik.