Act No. LXVII of 2004 regarding public interest and implementation of the programme aimed to increase the protection against flood in the Tisza River basin, and for land planning and rural development of the surrounding area (re-development of the Vásárhelyi Plan)

2004. évi LXVII. törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület-és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról1 A Tisza-völgy árvízi biztonságának a mentesített árterek részleges reaktiválására alapozott növelése, valamint a hátrányos helyzetű térség megtartóképességének, lakossága, illetve települései életkörülményeinek a közösségi politikákkal összhangban történő javítása, a veszélyeztetettségnek megfelelő területhasználatra és tájgazdálkodásra alapozott, a fenntartható regionális fejlesztésre irányuló célkitűzéseinek megvalósítása, az árvízi biztonság és az árvizekkel való gazdálkodás feltételei megteremtése, a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1)2 A vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység tervezése, szabályozása, szervezése, irányítása, ellenőrzése, a kiemelten közcélú védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés az állam feladata. A térségi árvízvédelmi biztonság megteremtése és fejlesztése kiemelten fontos közérdekű tevékenység. (2) A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésében közreműködő egyes szervek és személyek feladataikat az általános szabályok szerint, az e törvényben foglalt eltérésekkel kötelesek ellátni. (3)3 2. § (1) A törvény hatálya a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (a továbbiakban: VTT), tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokra, valamint tevékenységekre terjed ki. (2)4 A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelése kapcsán a következő alapelvek érvényesülnek: a) a Tisza folyó mértékadót meg nem haladó árvizeit elsősorban a mértékadó védképességűre kiépülő árvízvédelmi töltések közötti nagyvízi mederben kell levezetni, melyben – az ökológiai szempontokra is figyelemmel – az árvízvédelmi szempontok elsőrendű érvényesülése érdekében javítani kell az áramlási, vízszállítási feltételeket; b) a mértékadó védképességet meghaladó, töltésszakadással, elöntéssel fenyegető árhullámokat hazai területen árapasztással csökkenteni kell; c) az árvíz szabályozott kivezetését és a folyóba történő szükség szerinti visszavezetését (vagy vízhiányos területre történő átvezetését) szolgáló, műtárgyakból és tározókból álló árapasztó rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy az – az árvízvédelmi funkció biztosítása mellett, még a mértékadó árvízszint alatti árhullámok esetében is – hasznosítható legyen az agrár-környezetgazdálkodási, a klímavédelmi és a Tisza-völgy fejlesztésével kapcsolatos programokban előirányzott célok megvalósítása, valamint a természetes élőhelyek fenntartása és gyarapítása során. A tározókban és a hozzájuk kapcsolódó tájgazdálkodási mintaterületeken biztosítani kell – megfelelő vízhozam esetén – az évenkénti, rendszeres sekélyvízű elöntés lehetőségét. (3)5 A (2) bekezdésben megfogalmazott alapelveknek megfelelően a VTT keretében a következőket kell megvalósítani: http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot1 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot2 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot3 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot4 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot5 a) a Tisza-völgy árvízvédelmi műveinek előírás szerinti kiépítését, összhangban a nagyvízi medrek vízszállító képességének növelésével, a lefolyás elősegítését szolgáló beavatkozásokkal, biztosítva a folyók hullámtereinek táj- és földhasználatváltását; b)6 a Tisza-völgyben az ártér reaktiválását szabályozott vízkivezetéssel biztosító vízkárelhárítási célú szükségtározókat a belső vízkormányzást és a víz továbbvezetését szolgáló létesítményekkel; c) a tározók megépítése és a nagyvízi medrek vízszállító képességének növelése által a Tisza teljes hazai szakaszán a rendkívüli árhullámok csúcsvízszintjeinek 1,0 m-rel való csökkentését; d) a monitoring rendszer és előrejelzés fejlesztését, az árapasztó tározórendszer és a hozzá kapcsolódó tájgazdálkodási vízrendszer üzemrendjének megvalósításhoz igazodó kialakítását; e)7 a vízkárelhárítási célú szükségtározók vízilétesítményeinek megvalósításával összehangolt ütemezésben a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket a tájhasználatváltással együtt. 3. §8 A VTT tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokhoz és tevékenységekhez szükséges pénzeszközökről a) a központi költségvetésnek az e célra létrehozott fejezeti kezelésű előirányzatából; b) a nemzeti fejlesztési terv operatív programjai és a nemzeti vidékfejlesztési stratégiai tervet megvalósító nemzeti vidékfejlesztési program keretében az Európai Unió támogatási alapjából pályázati úton elnyerhető pénzeszközökből, valamint az európai uniós támogatások hazai társfinanszírozási keretéből; továbbá c) a már megkezdett beruházások esetében a költségvetési támogatásból, a Kormány gondoskodik. 3/A. §9 Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a vízgazdálkodásért felelős miniszter kezdeményezésére a vízkárelhárítási célú szükségtározóval érintett területeket – az 5. § (1) és a 24. § (2) bekezdése szerint megállapított miniszteri rendelet alapján – az érintett települési önkormányzatoknak a külön jogszabályban meghatározott településrendezési eszközeikben figyelembe kell venniük, és a miniszteri rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül a településrendezési tervükben, illetve a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük. 4. §10 A VTT keretében megvalósuló árvízvédelmi célú beavatkozások beruházója a Kormány által rendeletben kijelölt vízügyi igazgatási szerv (a továbbiakban: beruházó), amely szerv a hatósági és az egyéb igazgatási eljárások során jár el. II. Fejezet A vízkárelhárítási célú szükségtározó területével érintett földrészletek igénybevétele11 5–8. §12 9. § (1)–(4)1 3 (5)14 A beruházó nyilvántartást vezet a vízkárelhárítási célú szükségtározó területéhez tartozó földrészletekről, valamint a földrészletek tulajdonosairól. Az adatkezelés célja az egyszeri térítés, illetve az ingatlan vételárának, valamint a kisajátítás során meghatározott kártalanítási összeg kifizetésének biztosítása. (6)15 A vízkárelhárítási célú szükségtározó területéhez tartozó földrészletekre vonatkozó nyilvántartás tartalmazza: a) a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és területnagyságát, b) művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését, c) minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét. http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot6 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot7 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot8 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot9 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot10 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot11 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot12 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot13 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot14 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot15 (7)16 A beruházó a (6) és (8) bekezdés szerinti adatokat az (5) bekezdésben meghatározott összegek kifizetéséig tartja nyilván. (8)17 A földrészlet tulajdonosa vonatkozásában tartalmazza: a) a természetes személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja nevét, születési helyét, évét, lakcímét, b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, statisztikai számjelét. (9)18 Az ingatlanügyi hatóság – a vízkárelhárítási célú szükségtározó jogi jelleg ingatlan nyilvántartásba történő feljegyzéséről szóló határozattal, illetve a földrészlet tulajdonosában bekövetkező változás esetén a tulajdonjog bejegyző határozattal egyidejűleg – a (6) és (8) bekezdésben meghatározott adatokat a beruházónak megküldi. (10)19 A (2) bekezdés szerinti egyszeri térítés mértéke évente növekszik a Központi Statisztikai Hivatal által közölt, a tárgyévre érvényes fogyasztói árindex mértékével. 10. § (1)20 A VTT vonalas létesítményeinek (tározógát, csatorna) az előzetes vizsgálati eljáráshoz külön jogszabály szerint szükséges dokumentáció, örökségvédelmi hatástanulmány, valamint a területrendezési tervtanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott és kijelölt 200 méter szélességű területsávjában a Magyar Államot – más jogosultakat megelőzően – elővásárlási jog illeti meg a nyomvonalon található földrészletek tekintetében. (2)21 A megvásárolt földrészlet az állam tulajdonába és a VTT vonalas létesítményeinek építése céljából ellenérték nélkül a területileg illetékes vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésébe kerül. Az elővásárlási jogot a Magyar Állam nevében a beruházó gyakorolja. (3)22 Ha a területet a Magyar Állam adásvétellel vagy földcserével nem szerzi meg, azt ki kell sajátítani. A kisajátítási eljárást a beruházó kérelmére a kisajátításról szóló külön törvény23 alapján kell lefolytatni. (4) A terület megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál. Azt, hogy a cél közérdekű, a kisajátítási eljárás során az erre egyébként hatáskörrel rendelkező szerv nem vizsgálja. (5)24 III. Fejezet A hatósági eljárás 11. §25 12. §26 A vízügyi hatóság hatósági döntésének kialakítása előtt – a VTT közérdekűségére, a környezet- és természetvédelmi, valamint örökségvédelmi érdekekre, továbbá az árvízi biztonság és a területfejlesztés előre jelzett gazdasági és társadalmi hatására is figyelemmel – az egységes megoldási javaslat kialakítása érdekében folyamatosan konzultál a tervezővel, illetve a beruházóval. 13. § (1)27 A beruházó köteles – a vízügyi hatóság hatáskörébe tartozó eljárások lefolytatásához a kérelem mellékleteként előírt tartalmú dokumentáció készítésének fázisában – a közművek üzemeltetőitől és az utak kezelőitől előzetes adatszolgáltatást kérni. (2)28 Az előzetes adatszolgáltatás keretében a közművek üzemeltetői és az utak kezelői 15 napon belül tájékoztatják a beruházót az üggyel kapcsolatos adatokról, az ügyhöz tartozó tervekről, információkról és a vonatkozó jogszabályokról. 14. § (1)29 (2)30 A VTT létesítményeinek megvalósítása érdekében indított környezetvédelmi, vízjogi és építési engedélyezési, valamint vízkárelhárítási célú szükségtározóba sorolási eljárás ügyintézési határidejét az eljáró közigazgatási szerv vezetője nem hosszabbíthatja meg. http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot16 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot17 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot18 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot19 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot20 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot21 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot22 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot23 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot24 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot25 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot26 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot27 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot28 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot29 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot30 (3)31 A közművek üzemben tartói és az utak kezelői az építésügyi hatóság, valamint a vízügyi hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő tizenöt napon belül kötelesek nyilatkozni arról, hogy az üzembehelyezési engedélynek a külön jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. 15. § (1) A környezetvédelmi, a vízjogi valamint az építésügyi engedélyezési eljárás során meghozott határozat bírósági felülvizsgálatára a Pp. XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtását nem függesztheti fel, kivéve egyéb közérdek vagy az ügyfél nyomós érdekének felmerülése esetén; b) a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell tartania; c) az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelenik meg. Ha azonban az első tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg – és a tárgyalás távollétükben való megtartását egyik fél sem kérte – az eljárást meg kell szüntetni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a VTT létesítményeinek üzembe helyezését engedélyező határozat bírósági felülvizsgálatára is. IV. Fejezet Közmunka igénybevétele, üzemeltetés, fenntartás 16. § (1)32 A VTT által érintett területen az országos átlagot meghaladó munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatottság javítása, az esélyegyenlőség és nagyobb szociális biztonság elősegítése érdekében, különösen a szakképzetlen lakosság számára a nagyvízi meder rendezési, helyreállítási, fenntartási, a vízkárelhárítási célú szükségtározók létesítési és fenntartási feladatait, valamint a települési infrastruktúra-fejlesztési feladatokat a központi közfoglalkoztatáshoz kötődő pályázati lehetőségek igénybevételével kell teljesíteni. (2)33 Az ártéri gazdálkodással és a vízkárelhárítási célú szükségtározók létesítésével összefüggő településfejlesztési korlátok ellensúlyozására, a népességmegtartási cél biztosítása érdekében, a természeti területek és a nagyvízi meder használatára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő, az ökoturizmust, a gyep- és erdőgazdálkodást, erdőtelepítést és a lakossági életfeltételeket javító fejlesztési lehetőséget az integrált terület- és vidékfejlesztési programokban rögzítettek szerint kell biztosítani. 17. § (1)34 A vízkárelhárítási célú szükségtározók töltő-ürítő és határoló vízgazdálkodási létesítményeinek (így például: zsilipek, töltő-ürítő csatornák, tározó gátak) üzemeltetése és fenntartása állami feladat. (2) A VTT-ben előirányzott tájgazdálkodási célú vízhasználatok mentesek – a külön jogszabályokban meghatározott – vízkészletjárulék fizetése alól. (3) A tározókon belül és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó tájgazdálkodási területeken a vízkormányzó és vízvezető létesítmények üzemeltetésére és fenntartására meglévő vagy létrejövő szervezetek működését az állam – a gazdálkodók terheinek csökkentése érdekében – külön soron elkülönített forrásból támogatja. 18. § (1) A nagyvízi mederben kialakított vízszállító képesség megőrzéséről a tulajdonosnak, illetve az egyéb jogcímen használónak a területre meghatározott művelési módok és használati korlátozások betartásával kell gondoskodnia. (2) A nagyvízi mederben történő extenzív gazdálkodás támogatására – az (1) bekezdés szerinti állapot fenntartása érdekében – a vidék fejlesztését célzó nemzeti terv agrár környezetgazdálkodási pályázati rendszere útján lehetőséget biztosít. (3)35 Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a vízügyi hatóság felszólítja a tulajdonost, illetőleg az egyéb jogcímen használót a művelési ágnak megfelelő állapot helyreállítására. http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot31 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot32 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot33 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot34 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot35 V. Fejezet Záró és átmeneti rendelkezések 19. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben a hatálybalépését követően induló eljárási szakaszokra kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az eljárás szakaszai: a)36 az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtása, b)37 a nyomvonal kijelölése, c)38 a környezeti hatástanulmány és az örökségvédelmi hatástanulmány benyújtása, d) a kisajátítási kérelem benyújtása, e) a termőföld más célú hasznosítása iránti kérelem benyújtása, f) az építési engedély iránti kérelem benyújtása, g) a vízjogi létesítési engedély iránti kérelem benyújtása, h) a létesítmények üzembe helyezése. (3)39 A minősítés előtt kiadott jogerős és végrehajtható építési engedélyek a minősítés hatálybalépésével hatályukat vesztik, amennyiben a jogszerűen szerzett jogával az engedélyes nem élt (nem kezdte meg az építést). (4) Az e törvényben meghatározott létesítmények esetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-ának második és harmadik mondatában foglaltakat – figyelemmel a 3. §-ban foglaltakra – nem kell alkalmazni. 20. § (1)40 (2)41 (3)–(6)42 21–23. §43 24. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a 10. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlásra vonatkozó részletes rendelkezéseket. (2)44 Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a)45 a vízkárelhárítási célú szükségtározó területével érintett földrészletek jegyzékét,46 b)47 (3)48 Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a Vásárhelyi-terv integrált terület- és vidékfejlesztés programját. (4)49 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az ártéri gazdálkodás szakmai elveit, továbbá a tározó árapasztási célú igénybevétele esetén fizetendő kártalanítás feltételeit rendeletben állapítsa meg. Melléklet a 2004. évi LXVII. törvényhez50 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot36 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot37 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot38 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot39 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot40 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot41 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot42 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot43 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot44 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot45 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot46 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot47 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot48 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot49 http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi bin/njt doc.cgi?docid=83820.198147#foot50