Act No. CXVI of 2001 on the National Land Fund

2001. évi CXVI. törvény a Nemzeti Földalapról 1 Az Országgyûlés az állami tulajdonban lévõ termõföldvagyonnal való ésszerû gazdálkodás, a termõföldnek a mezõgazdasági termelés ökológiai feltételeire, valamint a gazdaságosság és a jövedelmezõség szempontjaira figyelemmel történõ hasznosításának elõsegítése, továbbá a családi gazdaságokon alapuló korszerû birtokszerkezet kialakításának elõmozdítása érdekében Nemzeti Földalapot hoz létre. A Nemzeti Földalap a birtokába kerülõ, állami tulajdonban lévõ termõföldvagyont a birtokpolitikai céloknak megfelelõen a lehetõ legrövidebb idõn belül hasznosítja. Általános rendelkezések 1. § (1) A Nemzeti Földalap mint a kincstári vagyon része az állam tulajdonában lévõ, folyamatosan változó mennyiségû és elhelyezkedésû termõföldek és – kivételesen – azon mûvelés alól kivett földek összessége, amelyet az állam részben mezõ- és erdõgazdasági céllal vagyonkezelés útján, valamint más jogcímen történõ használatba adással hasznosít, részben pedig a földbirtokpolitikai irányelveknek megfelelõen, illetve valamely közcél érvényesítése érdekében értékesít. (2) A Nemzeti Földalap tekintetében a tulajdonosi jogokat a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. (3) 2A Kormány a miniszter útján évente beszámol az Országgyûlésnek a földbirtok politikai irányelvek érvényesülésérõl, a Nemzeti Földalap helyzetérõl és a vagyonkezelõ szervezet tevékenységérõl. A beszámolóhoz csatolni kell a Nemzeti Földalap Ellenõrzõ Bizottság észrevételeit. 2. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó állami termõföldvagyon rendeltetése: a) mûködõképes családi gazdaságok kialakításának elõsegítése, a szakirányú végzettséggel rendelkezõ agrárvállalkozók földhözjutásának támogatása; b) a földárak és -haszonbérek alakulásának befolyásolása; c) a termõföld magánosítása során létrejött, a hatékony mezõgazdasági hasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt javításának, a gazdaságos birtokszerkezet kialakításának támogatása; d) 3birtokösszevonási célú, valamint az állattenyésztõ telepek mûködését biztosító önkéntes földcseréhez szükséges termõföld biztosítása; e) a megmûveletlen termõföld hasznosítása; f) az értékes termõhelyen lévõ ültetvényterületek megtartásának elõsegítése; g) különleges termesztési célok megvalósításához tartalékterületek biztosítása; 1 A törvényt az Országgyûlés a 2001. december 18-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2001. december 24. 2 Az 1. § (3) bekezdése a 2002: XXIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. 3 A 2. § (1) bekezdésének d) pontja a 2002: XXIV. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. h) a magántulajdonba került, természetvédelmi oltalom alatt álló területek cseréjéhez, illetve kisajátítás esetén cserével történõ kártalanításához földalap biztosítása; i) a gyenge termõképességû területek más célú hasznosítása, helyi jelentõségû természetvédelmi területek kialakítása; j) a hullámtéri területek, valamint a mentett oldali vízjárta területek földcseréje; k) tározók, záportározók kialakítása; l) szociálisan hátrányos helyzetû rétegek megélhetésének elõsegítése érdekében szervezett mezõgazdasági munkavégzést szolgáló szociális földalap biztosítása; m) törvényben meghatározott feladatokhoz földkészlet biztosítása; n) az oktatás és a tudományos kutatás céljainak szolgálata; o) 4az erdõvagyonnal való tartamos (fenntartható) gazdálkodás feltételeinek segítése. (2) 5A Nemzeti Földalap rendeltetésszerû vagyonkezelése és hasznosítása a földbirtok politikai elvek szerint történik. A földbirtok-politika elveit – ideértve a szociális földprogram szempontjait is – országgyûlési határozat állapítja meg. 6A földbirtok politikai elvek érvényre juttatásáról, valamint a szükséges feltételek megteremtésérõl a Kormány gondoskodik. A Nemzeti Földalap vagyonkezelõje 3. § 7(1) A miniszter a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében õt megilletõ tulajdonosi jogok gyakorlását a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet (a továbbiakban: NFA) útján látja el, ebben az esetben a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonnal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot az NFA képviseli. (2) Az NFA a miniszter felügyelete alatt álló, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Az NFA dolgozóinak munkajogi jogviszonyára a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az NFA elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel, míg az egyéb munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. Az NFA elnökhelyetteseit az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. A kinevezés 6 évre szól. (4) Az NFA egyes feladatait központja, területi szervei, a megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hivatalok, valamint a földhivatalok közremûködésével látja el. (5) Az NFA szervezeti és mûködési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá. 4. § 8(1) Az NFA mûködését, különösen a földbirtok-politikai irányelvek NFA által történõ érvényesítését az öt tagú Nemzeti Földalap Ellenõrzõ Bizottság (a továbbiakban: ellenõrzõ bizottság) ellenõrzi. Az ellenõrzõ bizottság 4 A 2. § (1) bekezdésének o) pontját a 2002: XXIV. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe. 5 A 2. § (2) bekezdése a 2002: XXIV. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 6 Lásd a 48/2002. (VII. 19.) OGY határozatot. 7 A 3. § a 2002: XXIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. Az MNFA Kht. megszûnésésével kapcsolatos rendelkezéseket e módosító törvény 13. §-a, az MNFA Kht. vagy más vagyonkezelõ alkalmazottaira vonatkozó rendelkezéseket e módosító törvény 14. §-a tartalmazza. 8 A 4. § a 2002: XXIV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg. a) egy tagját az elsõsorban egyéni mezõgazdasági termelõk érdekképviseletét ellátó országos érdekképviseleti szervezetek, b) egy tagját az elsõsorban a társas mezõgazdasági vállalkozások érdekképviseletét ellátó országos érdekképviseleti szervezetek, c) egy tagját az erdõgazdálkodók érdekképviseletét ellátó országos érdekképviseleti szervezetek, d) egy tagját az országos önkormányzati szövetségek, e) egy tagját pedig a Magyar Agrárkamara javaslatára az Országgyûlés Mezõgazdasági Bizottsága választja, illetve menti fel. (2) Az ellenõrzõ bizottság tagja csak büntetlen elõéletû magyar állampolgár lehet. Az ellenõrzõ bizottság tagja vagy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] nem lehet: a) országgyûlési képviselõ; b) az NFA foglalkoztatottja; c) olyan gazdálkodó szervezet tagja vagy vezetõje, amellyel az NFA vagyonkezelésre vagy vagyonhasznosításra vonatkozó szerzõdést kötött; d) haszonbérlõ az NFA-hoz tartozó termõföld esetében. (3) Az ellenõrzõ bizottság tagjai közül elnököt választ, és az összes tag többségével elfogadott ügyrend szerint mûködik. (4) Az ellenõrzõ bizottság tagja – az (1) bekezdésben írt feladatainak ellátása során – jogosult az NFA alkalmazottaitól tájékoztatást kérni, továbbá – a titokvédelmi szabályok betartása mellett – bármely, az NFA által kezelt vagyon hasznosításával összefüggõ iratba betekinteni. (5) Az ellenõrzõ bizottság mûködési feltételeirõl az NFA gondoskodik. (6) Az ellenõrzõ bizottság mûködése nem érinti az NFA gazdálkodásának ellenõrzését végzõ, jogszabályban meghatározott szervek feladat-, illetõleg hatáskörét. Helyi birtokhasznosítási bizottságok 4/A. § 9(1) A pályázat elbírálásába véleményezési jogkörrel be kell vonni az érintett földrészlet fekvésének helye szerinti legalább 3, legfeljebb 5 tagú helyi birtokhasznosítási bizottságot. (2) A birtokhasznosítási bizottság egy-egy tagját a 4. § (1) bekezdése a), b), c) és e) pontjaiban meghatározott szervezetek területi vagy helyi szervei választják meg a településen (fõvárosban a kerületben) termõföldtulajdonnal rendelkezõ, illetõleg termõföldet használó és mezõgazdasági tevékenységet folytató természetes személyek – ideértve a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek törvényes képviselõit is – körébõl. (3) A birtokhasznosítási bizottságokba be kell vonni a települési (fõvárosban a kerületi) önkormányzat által megválasztott egy tagot is. (4) A birtokhasznosítási bizottságok megszervezésével és mûködésével kapcsolatos feladatokat az NFA az egyéni mezõgazdasági termelõk, a társas mezõgazdasági vállalkozások, az erdõgazdálkodók érdekképviseleti szervezetei, a helyi (fõvárosban a kerületi) önkormányzatok, valamint a területi agrárkamara közremûködésével látja el. 9 A 4/A. §-t és az azt megelõzõ alcímet a 2002: XXIV. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe. (5) A birtokhasznosítási bizottság létrejöttének és mûködésének rendjét a Nemzeti Földalap Ellenõrzõ Bizottság véleményének kikérésével a miniszter rendeletben állapítja meg. 5. § 10(1) A Nemzeti Földalaphoz tartozó termõföldvagyon vagyonkezelésére, hasznosítására, értékesítésére és nyilvántartására a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó külön törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az NFA a nyugdíjas tulajdonostól a termõföldet a külön jogszabályban meghatározottak szerinti feltételek esetében életjáradék fizetése ellenében megvásárolhatja. (3) Az NFA a vagyoni körébe tartozó termõföld termõképességének fenntartásával, valamint mûvelés alól kivett területekkel összefüggõ gazdálkodási feladatokat ellátó személyt pályázat útján választja ki. A pályáztatási szabályzatot – az ellenõrzõ bizottság véleménye alapján – a miniszter hagyja jóvá. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek 6. § 11(1) A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozik a védett és védelemre tervezett 12természeti területek kivételével: a) minden olyan állami tulajdonú termõföld, valamint a mezõgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges mûvelés alól kivett terület, amelynek vagyonkezelõje korábban a Kincstári Vagyon Igazgatóság (a továbbiakban: KVI), más központi költségvetési szerv vagy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) volt; b) minden olyan állami tulajdonú termõföld és mûvelésbõl kivett terület, amelynek nincs vagyonkezelõje, vagy annak kiléte nem állapítható meg; c) az a termõföld, amelynek tulajdonosa nem állapítható meg; d) a termõföldek megközelítését szolgáló állami tulajdonban levõ utak, a közutak kivételével; e) azok a földek, amelyek a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 6. § (4) bekezdése szerinti eljárást (aranykorona hiány pótlása) követõen megmaradtak. (2) Azon jogok és kötelezettségek tekintetében, amelyeket a törvény az NFA feladatkörébe utal, az NFA a jogok és kötelezettségek tekintetében jogutódja a Magyar Nemzeti Földalap Kht.-nak (a továbbiakban: MNFA Kht.), a KVI-nek, más központi költségvetési szervnek, valamint az ÁPV Rt.-nek. 10 Az 5. § a 2002: XXIV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg. 11 A 6. § a 2002: XXIV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 18. § (1) bekezdése alapján a 6. §-ban felsorolt területek a 2002: XXIV. törvény erejénél fogva kerülnek az NFA-ba, a törvény rendelkezései azonban nem érintik a 2002. augusztus 1 jén már az MNFA Kht. vagyonkezelésében lévõ földvagyon jogi helyzetét. 12 Védelemre tervezett területeken – a 2002: XXIV. törvény 16. §-a alapján – a 2002. május 31-ig nyilvántartásba vett és a védetté nyilvánítást elõkészítõ eljárás alá vont területeket kell érteni. (3) Az (1) bekezdés szerinti termõföld vagyonkezelésére, haszonbérletére vagy bármely más jogcímen történõ használatára kötött szerzõdésekben az MNFA Kht., a KVI, más központi költségvetési szerv, illetõleg az ÁPV Rt. helyébe jogutódként az NFA lép. 7. § (1) E törvény rendelkezéseinél fogva a Nemzeti Földalapba kerül az állam által örökölt, valamint jogszabály alapján kártalanítás nélkül állami tulajdonba vett, hasznosítatlan állapotú termõföld. (2) 13A Nemzeti Földalapba kerül a védett és védelemre tervezett 14természeti területek kivételével: a) az állam elõvásárlási jogának gyakorlásával vásárolt földrészlet; b) a piacbefolyásolási szándékkal, illetõleg rossz minõségû vagy kedvezõtlen adottságú, revitalizációs céllal vásárolt földrészlet; c) adásvétel vagy csere által állami tulajdonba kerülõ, hasznosítatlan állapotú földrészlet; d) az állam részére ajándékba adott vagy vételre felajánlott földrészlet; e) az e törvény alapján járadékfizetési kötelezettséggel vásárolt földrészlet; f) a jogszabály alapján kártalanítás nélkül állami tulajdonba vett termõföld, továbbá a kisajátítás folytán állami tulajdonba kerülõ termõföld, ha a Nemzeti Földalap a kisajátítást kérõ; g) minden olyan termõföld, amely jelzálogbanki hitelezés fedezetéül szolgál, és amelyet az adós szerzõdésszegése miatt a jelzálogbank a hitel törlesztése érdekében, ellenérték fejében átad. 8. § (1) Az államot a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 15szerinti sorrendben elõvásárlási jog illeti meg minden termõföldre, kivéve azt, ami a Tft. hatálybalépése elõtt zártkerti földrészletnek minõsült (a továbbiakban: zártkerti föld). Az elõvásárlási jogot az állam képviseletében az MNFA Kht. gyakorolja. (2) A tulajdonos a vételi ajánlatot az MNFA Kht.-nek köteles megküldeni. (3) A helyben lakók termõföldigényének kielégítése, gazdálkodási alapjának megteremtése, a földspekulációs törekvések visszaszorítása, a települések népességmegtartó képességének megõrzése, illetve elõsegítése céljából – 2002. január 1. után vásárolt föld esetén – a Magyar Állam javára kisajátításnak van helye. E címen nem sajátítható ki az a termõföld, amely a Tft.-ben 16meghatározott elõvásárlásra jogosult tulajdonába került. A kisajátítás iránti kérelmet – az erre irányadó szabályok szerint – a tulajdonszerzést követõ három éven belül az érintett földrészlet fekvése szerinti települési önkormányzat véleményének beszerzése után az MNFA Kht. terjesztheti elõ. (4) Az (1) bekezdés szerinti, államot megilletõ elõvásárlási jog – a hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pont) javára történõ tulajdon-átruházás kivételével – termõföld, illetve tanya 13 A 7. § (2) bekezdése a 2002: XXIV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg. 14 Védelemre tervezett területeken – a 2002: XXIV. törvény 16. §-a alapján – a 2002. május 31-ig nyilvántartásba vett és a védetté nyilvánítást elõkészítõ eljárás alá vont területeket kell érteni. 15 A Magyar Közlöny 2002. évi 20. számában megjelent helyesbítésnek megfelelõ szöveg. 16 A Magyar Közlöny 2002. évi 20. számában megjelent helyesbítésnek megfelelõ szöveg. tulajdonának részben, vagy egészben ingyenes átruházása esetén is gyakorolható. Ebben az esetben az ingyenesen, vagy részben ingyenesen szerzõ fél kötelezettsége helyébe az MNFA Kht. – kisajátítási kártalanításra irányadó szabályok szerinti – fizetési kötelezettsége lép. A fizetési kötelezettség mértékének megállapítása és a kötelezettség teljesítése tekintetében egyebekben a kisajátítási eljárásra vonatkozó szabályok az irányadók. 9. § (1) A termõföld tulajdonosa az MNFA Kht.-hoz intézett írásbeli nyilatkozattal ingyenesen vagy ellenérték megjelölésével felajánlhatja termõföldjét a Nemzeti Földalap részére. (2) A felajánlást vissza kell utasítani, ha az zártkerti földre vonatkozik. (3) Nem lehet megvásárolni a felajánlott termõföldet, ha a tulajdonos által közölt eladási ár a települési önkormányzat jegyzõje által kiállított adó- és értékbizonyítványban meghatározott összeget, illetõleg – ha az magasabb – a helyben kialakult piaci árat meghaladja. 10. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekrõl az MNFA Kht. vagyon nyilvántartást vezet, ami tartalmazza a hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot is. (2) A vagyon-nyilvántartáson kívül külön nyilvántartást kell vezetni az MNFA Kht. tudomására jutott olyan, mezõgazdasági mûvelésre alkalmatlan (belvizes, szikes stb.) földrészletekrõl, amelyeknek a Nemzeti Földalap javára történõ megvásárlása, és természetvédelmi vagy vízkárelhárítási célú vagyonkezelése indokolt. 11. § Az MNFA Kht. a székhelyén, az internetes honlapján, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõben, valamint a földrészlet fekvése szerinti települési (fõvárosban a kerületi) önkormányzat polgármesteri hivatalánál történõ kifüggesztés útján rendszeresen közzéteszi a nemzeti termõföldvagyonhoz tartozó, értékesítésre, vagyonkezelésre vagy haszonbérbeadásra szánt földrészletek jegyzékét. 12. § Az MNFA Kht. a Nemzeti Földalapba került három hektárnál kisebb területû földrészletek összevonására tervet készít, s ennek alapján kezdeményezi az illetékes körzeti földhivatalnál új, legalább három hektár területû földrészletek kialakítását. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítása 13. § 17(1) Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó termõföldvagyont a földrészlet nyilvános pályázat útján történõ eladásával, illetve haszonbérbe adásával hasznosítja. (2) Az NFA a megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hivatal határozata alapján termõföld részarány-tulajdonával rendelkezõ magánszemélynek – az AK érték erejéig – termõföldet ajánlhat fel. (3) Az eladás, illetõleg haszonbérbe adás során elõnyben kell részesíteni a földbirtok politikai irányelvekben meghatározott feltételeknek megfelelõ személyeket. 17 A 13. § a 2002: XXIV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 17. §-a alapján az MNFA Kht. által a termõföld hasznosítására tett intézkedésekre a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Vonalas infrastrukturális létesítmények, valamint mezõgazdasági beruházások megvalósítása céljára történõ eladás, illetõleg állami feladat ellátása vagy közhasznú cél megvalósítása érdekében történõ haszonbérbe adás esetén a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. (5) Az NFA a szociális földprogram megvalósítása céljára a települési önkormányzat által kijelölt haszonbérlõnek kedvezményes feltételekkel adhat termõföldet haszonbérbe. (6) Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet birtokösszevonási célú önkéntes földcserében részt vevõ személy tulajdonában álló földrészletre, az állattenyésztõ telepek mûködésének biztosítása, vagy más fontos közérdekû cél megvalósítása érdekében cserélheti, illetõleg telekalakítás végrehajtásához szükséges tulajdonjogi változást eredményezõ megállapodást köthet. (7) Addig, amíg az NFA az (1)–(6) bekezdésekben meghatározott módon nem tudja a vagyonkezelésében levõ termõföldet hasznosítani, a Tft. 36. §-ában foglaltaknak megfelelõen gondoskodik a termõföld termõképességének fenntartásáról. (8) Az NFA a vagyoni körébe tartozó saját használatú utakat térítésmentesen az illetékes települési (fõvárosban a kerületi) önkormányzat tulajdonába adhatja, illetõleg az utak használatba adására vonatkozó megállapodást köthet az érdekeltekkel. (9) Az NFA a vagyoni körébe tartozó vízlevezetõ árkokat térítésmentesen az azok fenntartására jogosultak tulajdonába, illetve vagyonkezelésébe adhatja. 14. § 18(1) A termõföld értékesítésére, illetve haszonbérletére irányuló pályázati felhívást az NFA hirdeti meg. (2) A pályázati felhívást, valamint benne az értékesítésre, illetve a haszonbérbe adásra kerülõ földrészletek jegyzékét az NFA hivatali helyiségében, internetes honlapján, valamint a földrészlet fekvése szerinti települési (fõvárosban a kerületi) önkormányzatnál legalább harminc napra hirdetmény formájában kell közzétenni. A szerzõdés csak a közzétételtõl számított harmincadik napot követõen köthetõ meg. 15. § 19A termõföld értékesítésére, illetve haszonbérletére irányuló pályázati felhívás kiírásának, valamint elbírálásának részletes szabályait az NFA által kiadott és a miniszter által – az ellenõrzõ bizottság véleménye figyelembevételével – jóváhagyott szabályzat határozza meg. A szabályzatot a Magyar Közlönyben, valamint az NFA-nak az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében is közzé kell tenni. 16. § 20(1) A pályázat elbírálásába véleményezési jogkörrel be kell vonni a birtokhasznosítási bizottságot. A birtokhasznosítási bizottság a pályázat kézhezvételét követõ 15 napon belül jogosult a benyújtott pályázatokkal kapcsolatban véleményt nyilvánítani. A birtokhasznosítási bizottság véleményét a földbirtok-politikai irányelvek figyelembevételével alakítja ki. A pályázatot csak a birtokhasznosítási bizottság részére nyitva álló véleményezési határidõ leteltét követõen lehet elbírálni. A pályázat elbírálásának nem akadálya, hogy az adott településen birtokhasznosítási bizottság nem alakult meg. 18 A 14. § a 2002: XXIV. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. 19 A 15. § a 2002: XXIV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg. 20 A 16. § a 2002: XXIV. törvény 12. §-ával megállapított szöveg. (2) A birtokhasznosítási bizottság mûködésének költségeit az NFA elõirányzatból kell biztosítani. (3) Az NFA-val a termõföld adásvételére, illetve haszonbérletére kötött szerzõdés tartalmából közérdekû adatnak minõsül: a) a személyes adatok közül a vevõ, a haszonbérlõ neve, székhelye, illetõleg lakcíme; b) termõföld adásvétele esetén a földrészlet helyrajzi száma és a vételár összege; c) termõföld haszonbérlete esetén a földrészlet helyrajzi száma vagy földhasználati azonosítója, a haszonbérlet idõtartama, valamint a haszonbérleti díj összege. 17. § A Nemzeti Földalapba tartozó termõföld értékesítése során azonos ajánlatok esetén – törvényben megjelölt elõvásárlási jogosultakat követõen – elõnyben kell részesíteni a termõföld-tulajdonnal, illetõleg haszonbérlettel rendelkezõ, élethivatásszerûen mezõgazdasági termelést folytató és ekként nyilvántartásba vett más természetes személyeket. 18. § Termõföld haszonbérbe adásakor azonos feltételek esetén – törvényben megjelölt elõhaszonbérleti jogosultakat követõen – elõnyben kell részesíteni a 17. §-ban meghatározott személyt. Záró rendelkezések 19. § E törvény alkalmazása során termõföld fogalmán a Tft. 213. §-ának a) pontjában meghatározott fogalmat kell érteni. 22 20. § 23 21. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. 24 22. § (1) Ez a törvény 2002. év január 1. napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggõ egyes kérdésekrõl szóló 1997. évi XXXIII. tv. 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,1. § (1) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt. I.) 19. §-a szerint kijelölt állami tulajdonú föld (a továbbiakban: II. földalap) árverésen nem értékesített része tekintetében az állam tulajdonosi jogait a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gyakorolja.'' 21 A Magyar Közlöny 2002. évi 20. számában megjelent helyesbítésnek megfelelõ szöveg. 22 A Magyar Közlöny 2002. évi 20. számában megjelent helyesbítésnek megfelelõ szöveg. 23 A 20. §-t a 2002: XXIV. törvény 18. § (2) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte. 24 Lásd a 17/2002. (II. 18.) Korm. rendeletet, a 1043/2002. (V. 4.) Korm. határozatot. b) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 106. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,106. § (1) A kincstári vagyon tekintetében – törvényben meghatározott kivétellel – a tulajdonosi jogokat a kincstári vagyonért felelõs miniszter gyakorolja. (2) A Nemzeti Földalap tekintetében a tulajdonosi jogokat a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gyakorolja a Magyar Nemzeti Földalap Közhasznú Társaság útján. (3) A Nemzeti Földalaphoz tartozó termõföldvagyon vagyonkezelésére, hasznosítására, értékesítésére és nyilvántartására a külön törvényben foglalt eltérésekkel e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.'' c) az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény 6. §-ának (2) bekezdése és 28. §-a (2) bekezdésének i) pontja hatályát veszti. d) a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejû rendelet 4. §-ának (1) bekezdése a következõ p) ponttal egészül ki: (Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet:) ,, p) a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 8. §-a alapján a helyben lakók és a családi gazdaságok termõfölddel kapcsolatos igényeinek kielégítése, valamint a spekulációs törekvések visszaszorítása érdekében.''