Act No.CXLI of 2000 on new cooperatives

2000. évi CXLI. törvény az új szövetkezetekrôl I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény tárgya 1. § (1) Ez a törvény szabályozza a szövetkezet alapítását, szervezetét és mûködését, a szövetkezet és tagjai közötti jogviszonyt, a szövetkezet szervezeti változásait, illetve megszûnését, valamint a szövetkezeti szövetségek törvényi szabályozást igénylô kérdéseit. (2) E törvény rendelkezéseit a biztosító szövetkezetre, a szövetkezeti formában mûködô pénzügyi intézményre a külön törvényben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az oktatási intézményhez kapcsolódó szövetkezetre (a továbbiakban: iskolaszövetkezet) vonatkozó szabályokat e törvény keretei között a Kormány rendeletben állapítja meg. (4) A lakásszövetkezetrôl külön törvény rendelkezik. 2. § A szövetkezetnek és tagjainak e törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A szövetkezet fogalma 3. § (1) A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegû részjegytôkével alapított, a nyitott tagság és a változó tôke elvei szerint mûködô, a tagok saját gazdálkodása eredményességének elômozdítását - ideértve a természetes személy tagok fogyasztását is -, illetve esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkezô gazdálkodó szervezet. (2) A szövetkezet a kulturális, oktatási és szociális feladatainak a tagok, munkavállalók, illetve azok hozzátartozói támogatásával, vagy a szövetkezeti szövetségek (86. §) számára nyújtott hozzájárulással tehet eleget. Külföldi székhelyû szövetkezetek 4. § A külföldi székhellyel alapított szövetkezetet - a külön törvényben meghatározott rendelkezések szerint Magyarországon bejegyzett fióktelepe által folytatott üzletszerû gazdasági tevékenysége során - az e törvény szerint alapított szövetkezetekkel azonos jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik. II. Fejezet SZÖVETKEZET ALAPÍTÁSA A szövetkezet alapítói 5. § (1) Szövetkezetet természetes személyek és - a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal - jogi személyek alapíthatnak. (2) A szövetkezet alapításakor és mûködése során a jogi személy tagok száma nem érheti el a taglétszám ötven százalékát. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a kizárólag szövetkezetek által a tagjaikkal folytatott gazdasági együttmûködés céljából alapított szövetkezetre. 6. § (1) Szövetkezetet legalább öt, iskolaszövetkezetet legalább tizenöt tag alapíthat. Iskolaszövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát. (2) Tilos a szövetkezet tagjait nyilvános felhívás útján gyûjteni. Alakuló közgyûlés 7. § (1) A szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyûlés határozza el. (2) Az alakuló közgyûlés a) dönt a szövetkezet megalakulásáról; b) elfogadja a szövetkezet alapszabályát; c) megállapítja, hogy a tagok az alapszabályban meghatározott részjegytôke teljesítésére kötelezettséget vállaltak; d) megválasztja a szövetkezet igazgatóságát és a felügyelôbizottságot; e) dönt az alakuló közgyûlésig kötött szerzôdések jóváhagyásáról. 8. § (1) Az alakuló közgyûlés a határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza, az alapszabály elfogadásához azonban kétharmados szavazati többség kell. Az iskolaszövetkezet alapszabályának érvényességéhez ezen kívül az oktatási intézmény vezetôjének jóváhagyása is szükséges.

(2) Az alakuló közgyûlésrôl jegyzôkönyvet kell felvenni, amit a közgyûlésen erre megválasztott két szövetkezeti tag hitelesít. Az alapszabály 9. § (1) Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, mûködésének és gazdálkodásának alapokmánya; tartalmát a szövetkezet tagsága a szövetkezet célját és adottságait figyelembe véve állapítja meg. (2) Az alapszabálynak tartalmaznia kell: a) a szövetkezet cégnevét és székhelyét; b) a szövetkezet alapításának célját; c) a tag és a szövetkezet közötti gazdasági együttmûködés tárgyát, feltételrendszerét; d) a tag személyes közremûködésének egyéb formáit; e) a szövetkezet üzletszerû gazdasági tevékenysége körét; f) a szövetkezet által nyújtott, illetve támogatott kulturális, oktatási, szociális szolgáltatások tárgyát, feltételrendszerét; g) a részjegytôkének a szövetkezet alapításakori összegét, valamint a tagok vagyoni hozzájárulásának kötelezô mértékét, szolgáltatásának feltételeit; h) a szövetkezet fel nem osztható vagyona képzésének módját és a felhasználás során irányadó szempontokat; i) a tagfelvételi és kizárási ügyekben eljáró testületet, az eljárás szabályait, valamint a tag kizárásának lehetséges okait; j) a tagsági jogviszony megszûnése esetén a volt taggal, örökösével (jogutódjával) való elszámolás módját és határidejének meghosszabbítását; k) a szövetkezet testületi szerveinek létszámát, a szövetkezet vezetô tisztségviselôi megbízatásának idôtartamát; l) iskolaszövetkezetnél az oktatási intézmény és a szövetkezet kapcsolatát. (3) Szükség szerint az alapszabályban kell rendelkezni: a) az alapszabályon kívül más szabályzat megalkotásának lehetôségérôl; b) a szövetkezet határozott idôre történô alapításáról; c) a közgyûlés hirdetmény útján történô összehívásának módjáról; d) a szövetkezet szervezeti egységeinek jogkörérôl és a szövetkezet központi szerveivel való kapcsolattartásuk módjáról; e) a szövetkezetbôl történô kilépés bejelentésének módjáról, feltételeirôl; f) a tagi kölcsön szabályairól; g) a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás lehetôségének kizárásáról; h) a pótbefizetés elrendelésének részletes szabályairól; i) a taggal való elszámolás késedelme esetén irányadó késedelmi kamat számítási módjáról; j) egyéb, törvény által elôírt vagy a közgyûlés által szükségesnek tartott kérdésekrôl. 10. § (1) Az alapszabályt és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. (2) Az alapszabály e törvény rendelkezéseitôl csak annyiban térhet el, amennyiben azok azt megengedik. A szövetkezet nyilvántartásba vétele 11. § (1) A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított harminc napon belül - bejegyzés és közzététel céljából - be kell jelenteni a cégnyilvántartást vezetô bíróságnak (a továbbiakban: cégbíróság). A szövetkezet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követôen végezhet gazdasági tevékenységet. (2) A szövetkezetet csak azt követôen lehet bejegyezni, hogy a tagok a részjegytôke harminc százalékát pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátották. (3) A szövetkezet - a cégeljárásról szóló jogszabályokban meghatározott feltételek szerint - a cégnyilvántartásba történô bejegyzéssel jön létre. (4) Ha a cégbíróság a szövetkezet bejegyzési kérelmét jogerôsen elutasítja, a szövetkezet köteles a gazdasági tevékenységét megszüntetni. A tagok a szövetkezet jogutód nélküli megszûnésére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni. 12. § (1) Azok, akik a cégbejegyzés megtörténte elôtt saját nevükben, de a szövetkezet javára eljártak, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a vállalt kötelezettségekért. A felelôsség kizárása vagy korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.

(2) A cégbejegyzést megelôzôen az (1) bekezdés szerint vállalt kötelezettségekért fennálló felelôsség megszûnik, ha a szövetkezet közgyûlése a szerzôdést utólag jóváhagyja. A szövetkezet képviselete 13. § (1) A szövetkezetet az igazgatóság elnöke vagy az alapszabályban meghatározott igazgatósági tag képviseli. Más tag vagy munkavállaló az alapszabály felhatalmazása alapján képviselheti a szövetkezetet. (2) Az igazgatóság elnöke vagy a képviseleti joggal rendelkezô igazgatósági tag cégjegyzési joga önálló. Más tag vagy munkavállaló cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti jogkörrel rendelkezô személy együttes aláírása szükséges. (3) Az alapszabályban meghatározott esetekben a közgyûlés vagy a felügyelôbizottság határozata korlátozhatja az igazgatóság képviseleti jogát; a korlátozás jóhiszemû harmadik személyekkel szemben hatálytalan. A korlátozás megsértésébôl eredô károkért az igazgatóság tagjai a szövetkezettel szemben egyetemlegesen felelnek. Törvényességi felügyelet 14. § A szövetkezet törvényességi felügyeletét a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény rendelkezései szerint. Határozatok bírósági felülvizsgálata 15. § (1) Bármely tag kérheti a bíróságtól a szövetkezet, illetôleg annak testületei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy a szövetkezet alapszabályába ütközik. Nem illeti meg e jog azt a tagot, aki - a Ptk. 21. §-ában felsorolt eseteket kivéve - a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult. (2) A jogsértô határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozat közlésétôl számított harmincnapos jogvesztô határidô alatt a szövetkezet ellen kell megindítani. A keresetindításnak nincs halasztó hatálya, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. (3) A jogsértô határozat felülvizsgálata nyomán hozott bírósági határozat hatálya azokra a tagokra is kiterjed, akik a bírósági eljárásban nem vettek részt. III. Fejezet A SZÖVETKEZET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA A részjegytôke 16. § (1) A szövetkezet részjegytôkéje a tagok vagyoni hozzájárulásainak összege, amelyek teljesítését, illetve az erre vonatkozó kötelezettségvállalást a tagoknak kiállított részjegyek igazolják. (2) A természetes személyek többségi részvételével alapított szövetkezet részjegytôkéje nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. (3) A szövetkezetek által alapított szövetkezet részjegytôkéje nem lehet kevesebb tízmillió forintnál. (4) A szövetkezeti hitelintézet részjegytôkéjének legalacsonyabb összegére a külön törvény rendelkezése irányadó. 17. § (1) A szövetkezet a tulajdonában álló és a tagok vagy mások által használatába adott vagyoni eszközökkel gazdálkodik. (2) A szövetkezet saját tôkéje magában foglalja a részjegytôkét (jegyzett tôke), a jegyzett, de be nem fizetett tôkét, a tôketartalékot, az eredménytartalékot, a lekötött tartalékot, az értékelési tartalékot és a tárgyév mérleg szerinti eredményét. A szövetkezet vagyona 18. § (1) A szövetkezet tôketartalékának, vagy ha ez nem nyújt fedezetet, eredménytartalékának az alapszabályban meghatározott hányadát fel nem osztható vagyonná minôsíti, és ezt a lekötött tartalékba helyezi. (2) A szövetkezet fel nem osztható vagyona - a szövetkezettel tagsági viszonyban álló személyek körében bekövetkezendô változásokra tekintet nélkül - az alapszabályban meghatározott célok megbízható, tartós teljesítésének fedezetét szolgálja. A szövetkezet kulturális, oktatási, szociális feladatainak megvalósítását a fel nem osztható vagyon e célra elkülönített része biztosítja. Ha a szövetkezet az alapszabályban meghatározott célokra a fel nem osztható vagyon terhére kifizetést eszközöl, a lekötött tartalékot (fel nem osztható vagyont) a kifizetett összegnek megfelelôen csökkentenie kell.

19. § (1) A fel nem osztható vagyon a nyereségbôl való részesedésként, valamint a tagsági jogviszony megszûnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehetô figyelembe. (2) A szövetkezet átalakulása vagy jogutód nélküli megszûnése esetén - a hitelezôkkel való elszámolást követôen - a szövetkezet fel nem osztható vagyonát az alapszabályban meghatározott szövetkezeti célra, más szövetkezet vagy szövetkezeti szövetség számára kell felajánlani. (3) A törvény hatálybalépésekor mûködô szövetkezetek, ha van fel nem osztható vagyonuk, annak mértékét az alapszabálynak a törvény rendelkezései szerinti módosítása [89. § (2) bekezdés a) pont] alkalmával újólag megállapíthatják. Felelôsség 20. § A tag felelôssége a szövetkezettel szemben a vagyoni hozzájárulás szolgáltatására, valamint - ha azt az alapszabály elôírja - pótbefizetés (56. §) teljesítésére terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag egyébként nem felel. A szövetkezet gazdasági tevékenysége 21. § (1) A szövetkezet gazdasági tevékenységet - ideértve gazdasági társaság alapítását és az abban való tagsági részesedés szerzését is - a tagjai gazdasági tevékenységével összefüggésben, annak eredményessége érdekében, valamint tagjai kulturális, oktatási és szociális igényeinek kielégítése céljából végezhet. A szövetkezet e tevékenysége a tagjaival folytatott együttmûködést - azaz nem üzletszerû tevékenységet - és a harmadik személyek vonatkozásában végzett üzletszerû gazdasági tevékenységet foglalja magába. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértése nem érinti a szövetkezetnek jóhiszemû harmadik személyekkel kötött szerzôdései érvényességét. (3) Szövetkezet csak olyan gazdasági társaság alapítója, illetve tagja lehet, amelyben felelôssége nem haladja meg az általa szolgáltatott vagyoni hozzájárulás összegét. IV. Fejezet A SZÖVETKEZET SZERVEZETE A közgyûlés 22. § (1) A szövetkezet legfôbb szerve a tagok összességébôl álló közgyûlés. A közgyûlés hatáskörébe tartozik - a (2) bekezdésben megállapított hatáskörökön kívül - a szövetkezet minden olyan ügye, amelyet a törvény vagy az alapszabály nem utal más testület vagy vezetô tisztségviselô hatáskörébe. (2) A közgyûlés hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása, módosítása; b) az igazgatóság tagjainak és az igazgatóság elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; c) a felügyelôbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; d) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; e) döntés a szövetkezet vagyonának, illetôleg meghatározott részének fel nem osztható vagyonná történô minôsítésérôl; f) az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról; g) az alapszabályban meghatározott esetekben a tag kizárásáról, illetôleg a tagot kizáró határozat felülvizsgálatáról való döntés; h) a pótbefizetés elrendelése; i) a szövetkezet vezetô tisztségviselôje elleni kártérítési per megindításáról, illetôleg büntetô feljelentés megtételérôl való döntés; j) szövetkezeti szövetségbe történô belépésrôl, illetôleg az abból történô kilépésrôl való döntés; k) a szövetkezet más szövetkezettel történô összeolvadásának, illetôleg beolvadásának, valamint a szövetkezet gazdasági társasággá történô átalakulásának, szétválásának, a kiválásnak és a jogutód nélküli megszûnésnek az elhatározása; l) a csôdeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint a csôdegyezség jóváhagyásáról való döntés;

m) a szövetkezet felszámolásának kezdeményezése, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyására vonatkozó döntés. 23. § (1) A közgyûlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Kötelezô a közgyûlés soron kívüli összehívása, ha olyan ügyrôl kell határozni, amely a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a késedelmes döntés a szövetkezet mûködôképességét veszélyeztetné, illetve a szövetkezet jogszabályban vagy az alapszabályban elôírt kötelezettségének megsértésével járna (rendkívüli közgyûlés). (2) Ha a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyelôbizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza, a közgyûlést az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül is össze kell hívni. 24. § (1) A közgyûlést - ha e törvény másként nem rendelkezik - az igazgatóság hívja össze. (2) A közgyûlést, annak idôpontját legalább tizenöt nappal megelôzôen, a tárgysorozati javaslat közlésével írásban kell összehívni. A rendkívüli közgyûlés összehívása esetén a közgyûlés meghirdetése és megtartása közötti idôtartam nem lehet kevesebb nyolc napnál. Ha az alapszabály lehetôvé teszi, a közgyûlést hirdetményi úton is össze lehet hívni. (3) A közgyûlési meghívónak vagy hirdetménynek tartalmaznia kell: a) a szövetkezet cégnevét és székhelyét; b) a közgyûlés idôpontját és helyét; c) részközgyûlések tartása esetén az erre a körülményre történô utalást; d) a közgyûlés napirendjét; e) a megismételt közgyûlés (28. §) idôpontját és az eltérô határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást; f) a közgyûlés késôbbi idôpontban történô esetleges folytatásának idôpontját. 25. § (1) A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a tárgysorozati javaslatba. Az indítványt legkésôbb a közgyûlés megtartását megelôzô három nappal kell benyújtani az igazgatóságnak. (2) A közzétett tárgysorozatban nem szereplô ügyben a közgyûlés csak akkor dönthet, ha valamennyi tag jelen van, és ahhoz egyhangúlag hozzájárul. (3) A közgyûlés tárgysorozatára javasolt ügyekre vonatkozóan az igazgatóság minden tagnak köteles felvilágosítást adni. 26. § (1) A közgyûlésen valamennyi tag részt vehet, a szövetkezet testületeitôl és vezetô tisztségviselôitôl felvilágosítást kérhet, és észrevételeket tehet. A tag joga, hogy a közgyûlésen tárgysorozatba vett ügyekkel összefüggésben indítványt tegyen és szavazzon. A közgyûlésen minden tagnak egy szavazata van. (2) Nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban elôírt, esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. 27. § (1) A szövetkezet vezetô tisztségviselôi, illetôleg vezetô munkavállalói akkor is megjelenhetnek és felszólalhatnak a közgyûlésen, ha nem tagjai a szövetkezetnek. (2) A szövetkezettel munkaviszonyban álló személyek képviseletét ellátó testületek, illetôleg érdek-képviseleti szervezetek a közgyûlésen tanácskozási joggal vehetnek részt. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a munkavállalók egyben a szövetkezet tagjai is. 28. § (1) A közgyûlés határozatképes, ha azon a szövetkezeti tagok több mint a fele megjelent. (2) A tag képviselô útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet képviselô az igazgatóság, a felügyelôbizottság tagja, valamint más, az alapszabályban meghatározott tisztséget betöltô személy, továbbá a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejû magánokirattal kell igazolni. A képviselô csak egy tagot képviselhet. (3) Ha a közgyûlés határozatképtelen, a nyolc napon belüli idôpontra azonos tárgysorozattal összehívott újabb közgyûlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyûlés csak az eredeti tárgysorozati javaslatba felvett kérdésekben hozhat határozatot.

(4) Ha a közgyûlési meghívó vagy hirdetmény ezt tartalmazta, a közgyûlés határozhat arról, hogy a tárgysorozatba vett kérdésben a közgyûlést késôbbi idôpontban folytatja. Az így megtartott közgyûlésen más kérdés nem vehetô tárgysorozatba. 29. § (1) A közgyûlés a határozatait - ha e törvény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik - a leadott szavazatok egyszerû többségével hozza meg. (2) A leadott szavazatok kétharmadát kitevô szavazattöbbség szükséges a 22. § (2) bekezdésének a), e) és k)-m) pontjaiban meghatározott ügyekben. 30. § (1) A közgyûlésrôl jegyzôkönyvet kell felvenni. A jegyzôkönyvnek tartalmaznia kell különösen: a) a közgyûlés megtartásának helyét, a közgyûlés kezdô, illetve záró idôpontját, a közgyûlést levezetô elnök, a jegyzôkönyvvezetô, valamint a jegyzôkönyv hitelesítésére felkért tagok nevét; b) a megjelent tagok, illetôleg a tagok által meghatalmazott személyek nevét; c) a közgyûlés határozatképességének megállapítását; d) a közgyûlés tárgysorozatának megállapítását, illetôleg azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek tárgysorozatba; e) a közgyûlés által meghozott döntéseket, illetôleg a szavazás eredményére vonatkozó adatokat; f) a közgyûlés által elutasított javaslatok megnevezését, az ezekre vonatkozó szavazás eredményét; g) azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek jegyzôkönyvbevételét kérték. (2) A jegyzôkönyvet az alapszabályban meghatározott módon megválasztott levezetô elnök, a jegyzôkönyvvezetô írja alá, és a jegyzôkönyv hitelesítésére felkért két szövetkezeti tag hitelesíti. (3) Bármely tag kérheti az igazgatóságtól a közgyûlési jegyzôkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását. 31. § Az alapszabály lehetôvé teheti, hogy a tagok az igazgatóság kezdeményezésére - közgyûlés összehívása nélkül - írásban szavazzanak, ha a döntés ily módon is meghozható. Ez esetben az alapszabályban meg kell határozni az írásbeli szavazás eljárási szabályait, valamint azt a módot, ahogyan a tagok a döntésrôl és annak idôpontjáról tájékoztatást kapnak. A részközgyûlés 32. § (1) Az alapszabály közgyûlés megtartása helyett részközgyûlések tartását írhatja elô, ha a szövetkezeti tagok száma az ötszáz fôt meghaladja, vagy a tagok lakóhelye, munkahelye vagy más, az alapszabályban meghatározott szempont ezt indokolja. A részközgyûlési körzetek kialakításának szabályait az alapszabályban kell megállapítani. (2) A részközgyûléseket azonos napirenddel kell megtartani; a közgyûlés döntéseit a részközgyûléseken leadott szavazatok összesítésével kell megállapítani. A küldöttgyûlés 33. § (1) Ha szövetkezet tagjainak száma az ötszáz fôt meghaladja, az alapszabály küldöttgyûlés mûködését írhatja elô; ez esetben meghatározza a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, a küldöttek megválasztásának módját és megbízatásuk idôtartamát. (2) Részközgyûlések rendszeresítése esetén a küldötteket a tagok a részközgyûléseken választják. (3) A küldöttgyûlésen - tanácskozási joggal - a szövetkezet bármely tagja részt vehet. (4) A küldöttgyûlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyûlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a küldöttek írásban nem szavazhatnak. A szövetkezet vezetô tisztségviselôi 34. § (1) A szövetkezet vezetô tisztségviselôi: az igazgatóság elnöke és tagjai, illetôleg az ügyvezetô elnök, valamint a felügyelôbizottság elnöke és tagjai. Az alapszabály további tisztségeket is létesíthet. (2) Vezetô tisztségviselônek csak természetes személy választható.

(3) A vezetô tisztségviselôk megválasztásáról és visszahívásáról az e törvényben vagy az alapszabályban arra feljogosított testület titkos szavazással dönt. 35. § Nem lehet vezetô tisztségviselô: a) aki nem tagja a szövetkezetnek, kivéve, ha e törvény vagy az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges; b) akit a bíróság cselekvôképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett; c) akit bûncselekmény elkövetése miatt jogerôsen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett elôélethez fûzôdô hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül; d) akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató szövetkezetnél; e) az a személy, aki más szövetkezetben vagy olyan gazdasági társaságnál viselt tisztséget, amelyet felszámolási eljárás során úgy szüntettek meg, hogy az a köztartozását nem egyenlítette ki, a megszûnést követô két éven belül; f) aki az alapszabályban elôírt szakmai követelményeknek nem felel meg. 36. § (1) A szövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, illetôleg az ügyvezetô elnök nem lehet egyidejûleg a felügyelôbizottság tagja. (2) Nem lehetnek egyidejûleg a szövetkezet igazgatóságának és felügyelôbizottságának tagjai azok, akik egymásnak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozói. (3) A közgyûlés az igazgatóság mûködésének felfüggesztése esetén kijelölheti a felügyelôbizottság egyik tagját arra, hogy ellássa az igazgatóság ügyvezetési feladatait. Az igazgatóság hatáskörében eljáró felügyelôbizottsági tag ezen idôszakban a felügyelôbizottság munkájában nem vehet részt. (4) Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja. 37. § A szövetkezet vezetô tisztségviselôje nem lehet vezetô tisztségviselô a szövetkezethez hasonló tevékenységet végzô gazdasági társaságban, szövetkezetben, kivéve, ha ez utóbbi gazdálkodó szervezet a szövetkezet tagja. 38. § (1) A vezetô tisztségviselôk az ilyen tisztséget betöltô személyektôl általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelôsek akkor is, ha a szövetkezettel munkaviszonyban állnak. (2) Nem terheli az (1) bekezdés szerinti felelôsség azt a vezetô tisztségviselôt, aki a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelôbizottságnak bejelentette. 39. § (1) Megszûnik a vezetô tisztségviselô megbízatása a) a megbízatás idôtartamának lejártával; b) a vezetô tisztségviselô halálával; c) lemondással; d) a közgyûlés általi visszahívással; e) a tagsági viszony megszûnésével, feltéve, hogy e törvény vagy az alapszabály szerint a tisztséget csak tag töltheti be. (2) Megszûnik a vezetô tisztségviselô megbízatása akkor is, ha az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétôl számított harminc napon belül nem szünteti meg. Az igazgatóság 40. § (1) A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú igazgatóság végzi. Ötven fônél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett ügyvezetô elnöki tisztséget rendszeresíthet (a továbbiakban együtt: igazgatóság). (2) Az igazgatóság tagjait és közülük az elnököt (aki egyben a szövetkezet elnöke) a közgyûlés az alapszabályban meghatározott idôtartamra, de legfeljebb öt évre választja. (3) Az igazgatóság tagjává csak a szövetkezet tagja választható; az alapszabály ettôl eltérôen rendelkezhet. 41. § (1) Az igazgatóság az alapszabályban meghatározott idôközönként, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a közgyûlésnek a tevékenységérôl, valamint a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérôl. A szövetkezet éves beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az elkészítése az igazgatóság feladata.

(2) Az igazgatóság a felügyelôbizottságnak legalább háromhavonta jelentést tesz a szövetkezet gazdálkodásának adatairól. A felügyelôbizottság 42. § (1) A szövetkezet tevékenységének, illetve testületei és vezetô tisztségviselôi mûködésének ellenôrzése céljából a szövetkezet az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú felügyelôbizottságot hoz létre, amelynek tagjait a közgyûlés választja meg az alapszabály szerinti idôtartamra, de legfeljebb öt évre. (2) A felügyelôbizottság tagjának olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a szövetkezetnek. (3) A felügyelôbizottság tagjainak egyharmadát a szövetkezettel munkaviszonyban álló munkavállalók közül kell választani; e rendelkezést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a munkavállalók egyben a szövetkezet tagjai. (4) A felügyelôbizottság az elnökét maga választja meg a tagjai közül. 43. § (1) A felügyelôbizottság ellátja a tagok érdekeinek védelmét, továbbá a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedô folyamatos ellenôrzést végez. (2) A felügyelôbizottság a) a szövetkezet szerveinek mûködésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a szövetkezet irataiba betekinthet; b) felhívhatja az igazgatóságot, hogy az a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más szabályzatnak megfelelôen járjon el; c) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a visszahívását, felelôsségre vonását, továbbá a közgyûlés összehívását; d) összehívhatja a közgyûlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének; e) az igazgatóság jogszabályba ütközô vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan sértô mûködése esetén legfeljebb hatvan napra felfüggesztheti az igazgatóság mûködését, egyben haladéktalanul összehívja a közgyûlést; f) az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyûlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható; g) javaslatot tesz a közgyûlésnek a vezetô tisztségviselôk díjazásának megállapítására; h) elôzetesen jóváhagyja a szerzôdéses kötelezettségvállalást, ha az a szövetkezetet az alapszabályban meghatározott összeget meghaladó mértékig kötelezi; i) jóváhagyja az igazgatóság döntését szövetkezet, gazdasági társaság alapításáról, abban való tagsági jogviszony létesítésérôl, illetve megszüntetésérôl, ha a szövetkezet vagyoni hozzájárulása az alapszabályban meghatározott mértéket meghaladja. 44. § (1) A felügyelôbizottság a vezetô tisztségviselôktôl, a munkavállalóktól a szövetkezet tevékenységérôl felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás megadása nem tagadható meg. Az indokolatlanul késedelmes tájékoztatásból eredô kárért az érintett felel. (2) A felügyelôbizottság elnöke vagy az általa megbízott bizottsági tag a szövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. (3) A szövetkezet testületei és vezetô tisztségviselôi kötelesek a felügyelôbizottság indítványairól az alapszabályban meghatározott idôn belül határozni, illetve állást foglalni. (4) A felügyelôbizottság a tevékenységérôl legalább évente egyszer beszámol a közgyûlésnek. A könyvvizsgáló 45. § (1) A szövetkezet közgyûlése - ha a számviteli törvény szerint könyvvizsgáló alkalmazása kötelezô - az alapszabályban meghatározott idôtartamra, legfeljebb azonban öt évre könyvvizsgálót választ. (2) Könyvvizsgálóvá az választható, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, meg kell jelölnie azt a tagját, vezetô tisztségviselôjét vagy munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelôs.

(3) Nem lehet könyvvizsgáló a szövetkezet tagja és vezetô tisztségviselôje, valamint ezek hozzátartozója. (4) A könyvvizsgálóval a megválasztását követôen a szövetkezet igazgatósága szerzôdést köt a könyvvizsgálói feladatok ellátására a polgári jog általános szabályai szerint. (5) A könyvvizsgáló feladataira könyvvizsgálói tevékenységre irányadó törvények rendelkezéseit kell megfelelôen alkalmazni. V. Fejezet A TAG ÉS A SZÖVETKEZET KÖZÖTTI JOGVISZONY A tagsági jogviszony létrejötte 46. § (1) A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor, vagy írásbeli kérelemmel kezdeményezett tagfelvétellel keletkezik. (2) Az alapszabály meghatározhatja a szövetkezet alapítása céljából következô azon ismérveket, amelyeket a tagfelvételi kérelmek elbírálása során irányadóak. Tilos a tagok felvételénél hátrányos megkülönböztetést tenni faj, nem, nyelv, vallás, politikai meggyôzôdés, nemzeti vagy társadalmi származás, illetve hovatartozás szerint. (3) A tag kérelmében nyilatkozik arról, hogy a szövetkezet alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezônek elismeri, és vállalja, hogy saját gazdasági tevékenysége során a szövetkezet céljaira figyelemmel jár el, illetôleg azt, hogy a szövetkezet céljainak megvalósításában személyesen közremûködik. 47. § (1) A tagfelvételrôl az alapszabályban meghatározott testületi szerv dönt. (2) A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú törvényes képviselôjének hozzájárulásával lehet tagja szövetkezetnek. (3) A tagfelvételi kérelmet csak abban az esetben lehet elutasítani, ha a tag nem felel meg az e törvényben meghatározott feltételeknek. 48. § (1) A tagsági jogviszony a tagfelvételrôl szóló határozat meghozatalának idôpontjára visszamenô hatállyal jön létre akkor, amikor a tag vagyoni hozzájárulását vagy annak alapszabályban meghatározott hányadát teljesítette. (2) A döntésrôl a belépni kívánó személyt értesíteni és - ha a kérelem felôl nem a közgyûlés döntött - a közgyûlést tájékoztatni kell. A felvételi kérelmet elutasító döntés ellen - ha azt nem a közgyûlés hozta - a közgyûléshez lehet fordulni. Részjegy és tagnyilvántartás 49. § (1) A szövetkezeti tag tagsági jogviszonyát, valamint a tagnak a tagsági jogviszonyból eredô jogait, illetve kötelezettségeit a részére kiállított okirat (részjegy) tanúsítja. (2) A részjegyen fel kell tüntetni a) a szövetkezet nevét, székhelyét; b) a tag nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét); c) a tag által vállalt és teljesített vagyoni hozzájárulás összegét; d) a részjegy kiállításának idôpontját, a részjegy kiállítására jogosult személy aláírását. 50. § (1) A szövetkezet a tagokról nyilvántartást vezet, ami tartalmazza a tag nevét (cégét) és lakcímét (székhelyét), a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a tagsági jogviszony keletkezésének és megszûnésének idôpontját. A nyilvántartás - az ellenkezô bizonyításig - igazolja a tagsági jogviszony keletkezésére, fennállására és megszûnésére vonatkozó adatokat. (2) A nyilvántartást bárki megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja. A tagsági jogviszony tartalma 51. § (1) A tagok a IV. fejezetben meghatározott módon közvetlenül és közvetve irányítják a szövetkezetet, illetve ellenôrzik annak alapszabályszerû mûködését. (2) A szövetkezet mûködésének irányítása és ellenôrzése során a tagokat - ha e törvény eltérôen nem rendelkezik - az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül azonos jogok illetik meg. 52. § A szövetkezet tagja tagsági jogviszony alapján

a) teljesíti vagyoni hozzájárulását; b) eleget tesz a szövetkezettel való gazdasági együttmûködésbôl eredô feladatainak, illetve vállalásainak; c) személyes közremûködéssel, illetve egyéb vagyoni értékû szolgáltatás teljesítésével vesz részt a szövetkezet üzletszerû gazdasági tevékenységében. A vagyoni hozzájárulás 53. § (1) A szövetkezet alapszabályában kell rendelkezni a tagok vagyoni hozzájárulásának (16. §) legkisebb mértékérôl, aminek teljesítése valamennyi tag számára kötelezô. Az alapszabály meghatározhatja a vagyoni hozzájárulás tagok által szolgáltatható legnagyobb összegét is, az alapszabály módosításával a kötelezô vagyoni hozzájárulás mértéke felemelhetô vagy csökkenthetô. (2) A tag vagyoni hozzájárulása pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás lehet. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként vagyoni értékkel rendelkezô, forgalomképes dolog és vagyoni értékû jog vehetô figyelembe. (3) A szövetkezet alapszabálya a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás lehetôségét kizárhatja vagy meghatározhatja, hogy a szövetkezet gazdasági szükségleteire figyelemmel mely forgalomképes, vagyoni értékkel rendelkezô dolog, illetve jog szolgáltatható. (4) Azok a szövetkezeti tagok, akik valamelyik tag által szolgáltatott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékét tudomásuk ellenére a valódi értéket meghaladó értéken fogadtatták el a szövetkezettel, vagy akik egyébként csalárd módon jártak el, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebbôl eredô kárért. A felelôsség alóli felmentés a szövetkezet hitelezôivel szemben semmis. 54. § Ha a tag a vagyoni hozzájárulását belépéskor nem teljes egészében szolgáltatja, a fennmaradó részt az alapszabályban meghatározott módon és idôpontban, de legkésôbb a belépéstôl számított egy éven belül köteles teljesíteni. Alapítás esetében az egyéves idôtartamot a szövetkezet cégnyilvántartásba való bejegyzésétôl kell számítani. Tagi kölcsön 55. § (1) A tag a szövetkezetnek az alapszabály és a közgyûlési határozatok keretei között kölcsönt nyújthat (tagi kölcsön), ha vagyoni hozzájárulását már teljes mértékben szolgáltatta. (2) A kölcsön mértékét, lejáratát, nyújtásának, visszafizetésének, felmondásának rendjét és a kamat mértékét az alapszabályban, az ott nem rendezett részletekre vonatkozóan a tag és a szövetkezet közötti megállapodásban kell rendezni. A megállapodást írásba kell foglalni. A pótbefizetés 56. § (1) A szövetkezet veszteségének rendezése érdekében - ha az alapszabály így rendelkezik - a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában pótbefizetésre kötelezhetôk. Az alapszabály elôírhatja azt is, hogy a tag a vagyoni hozzájárulásával vagy a részére a szövetkezet által nyújtott szolgáltatásokkal arányos pótbefizetést teljesítsen. A pótbefizetést nem lehet a tag vagyoni hozzájárulásaként figyelembe venni. (2) A pótbefizetés a szövetkezet lekötött tartalékát növeli. A veszteség rendezésére fel nem használt pótbefizetést a tagok részére vissza kell fizetni. A szövetkezet és a tag gazdasági együttmûködése 57. § (1) A tag és a szövetkezet közötti gazdasági együttmûködés az alapszabály rendelkezései szerint magában foglalja a) a tagok beszerzéseinek, termékei feldolgozásának, értékesítésének a szövetkezet által történô lebonyolítását, a tagok fogyasztási szükségleteinek kielégítését, valamint hitellel való ellátását, vagy a tagok gazdasági tevékenységével összefüggô más közös feladatok megvalósítását; b) az a) pontban meghatározott célok teljesülése érdekében a tagok által a szövetkezet részére teljesítendô kötelezettségeket.

(2) A szövetkezet - kivéve a hitelszövetkezetet - a tagjaival folytatott gazdasági együttmûködés során nem törekszik saját nyereségre. (3) A tagnak a szövetkezettel való gazdasági együttmûködés keretében teljesítendô feladatait, illetve vállalásait, valamint az általa igénybe vett szövetkezeti szolgáltatások felsorolását - az alapszabály keretei között - a felek tagsági megállapodásban szabályozzák. Részesedés a szövetkezet eredményébôl 58. § (1) A közgyûlés az igazgatóságnak, illetôleg az ügyvezetô elnöknek a felügyelôbizottság véleményével együtt elôterjesztett javaslata alapján, az éves beszámoló ismeretében dönt a szövetkezeti tagok részesedésérôl. (2) A szövetkezet üzletszerû gazdasági tevékenységébôl származó, adózás utáni eredményét a közgyûlés döntése alapján a tagokkal folytatott gazdasági együttmûködésének arányában osztja ki. Munkavégzés a szövetkezetben 59. § (1) Az alapszabály a személyes közremûködés egyéb módjaként munkavégzési kötelezettséget is elôírhat. (2) Ha a tag a szövetkezet részére munkát végez, a szövetkezet a taggal munkaszerzôdést köt. A szövetkezeti tag tagsági viszonyának vagy munkaviszonyának a megszûnése a másik jogviszonyra nincs kihatással. A tagsági jogviszony megszûnése 60. § A tagsági jogviszony megszûnik: a) ha a tag a szövetkezetbôl kilép; b) ha a tag vagyoni hozzájárulását nem teljesítette; c) a tag halálával (jogi személy tag megszûnésével); d) ha a szövetkezet a tagot kizárja; valamint e) a szövetkezet általános jogutódlással való vagy jogutód nélküli megszûnésével. 61. § A tagsági jogviszony a 60. § b) pontja szerint akkor szûnik meg, ha a tag a vagyoni hozzájárulását határidôben nem fizeti meg (54. §). 62. § A kilépési szándékot írásban, az igazgatóságnak kell bejelenteni. Az alapszabályban kell meghatározni, hogy a kilépésre vonatkozó bejelentés és a tagsági jogviszony megszûnése között milyen idôtartamnak kell eltelnie, ami azonban nem lehet hosszabb három hónapnál. 63. § (1) A szövetkezet kizárhatja azt a tagot, aki - neki felróható módon - a) a szövetkezet érdekeit sértô vagy veszélyeztetô magatartást tanúsít, vagy b) a tagsági jogviszonyból eredô kötelezettségeinek - az alapszabályban meghatározott idôtartam alatt - felszólítás ellenére nem tesz eleget. (2) Az alapszabály szerint kizárásra jogosult testületnek a kizárást tárgyaló ülésére a tagot meg kell hívni. A kizárásról indoklással ellátott határozatot kell hozni, s azt az érintett taggal írásban is közölni kell. A tagsági jogviszony a kizárást kimondó határozat közlésétôl számított 30 nap elteltével szûnik meg. (3) A kizárásról hozott határozat ellen - ha azt nem a közgyûlés hozta - a közgyûléshez lehet fordulni. A közgyûlésnek a kizárásról hozott vagy a kizárást megerôsítô határozata felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni (15. §); ez esetben azonban a keresetindításnak halasztó hatálya van. 64. § (1) Ha a tagsági jogviszony a tag kilépése, vagyoni hozzájárulásának nemteljesítése, halála, illetve megszûnése vagy kizárása miatt szûnik meg, a volt taggal, örökösével, illetve jogutódjával e fejezet rendelkezései szerint kell elszámolni; ennek során az értékelési tartalék és a lekötött tartalék - szövetkezeti hitelintézetnél az általános tartalék - nem vehetô figyelembe. (2) A tagsági jogviszony megszûnését követôen a tag, illetôleg örököse (jogutóda) igényt tarthat a szövetkezet - az (1) bekezdés szerint csökkentett - saját tôkéjének a tag által a tagsági viszony fennállása alatt teljesített vagyoni hozzájárulással arányos részére. 65. § (1) A vagyoni hozzájárulás visszatérítését a tagsági jogviszony megszûnésének napjától számított három hónapon belül kell teljesíteni.

(2) Ha az alapszabály lehetôvé teszi, és azt a szövetkezet célszerû gazdálkodása indokolja, a közgyûlés a visszatérítés szolgáltatásának határidejét egyszer három hónappal meghosszabbíthatja. 66. § Ha a vagyoni hozzájárulások visszafizetése miatt a szövetkezet saját tôkéje az éves beszámoló elfogadásakor a részjegytôke e törvényben meghatározott legkisebb összege alá csökken, az éves beszámoló elfogadásának napját követô hat hónapon belül a tagok kötelesek a saját tôkét legalább a részjegytôke legkisebb összegéig visszapótolni, és ezt a cégbíróságnak bejelenteni. Ha a visszapótlás határidôben nem történik meg, a szövetkezet jogutód nélkül megszûnik. 67. § (1) A tagsági viszony megszûnése esetén a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat a volt tag részére ki kell adni. A kiadás idôpontjára az alapszabály rendelkezése, ennek hiányában a tagsági megállapodás irányadó. (2) Ha a vagyontárgyat a tagsági jogviszony megszûnése után adják ki, a kiadásig terjedô idôre a vagyontárgy használatáért a volt tagot díj illeti meg. VI. Fejezet A SZÖVETKEZET SZERVEZETI VÁLTOZÁSAI A szervezeti változások közös szabályai 68. § (1) A szövetkezet szervezeti változásai: az összeolvadás, a beolvadás, a szétválás, a kiválás, valamint a gazdasági társasággá történô átalakulás. (2) Szervezeti változás csak akkor lehetséges, ha a tagok a kötelezô vagyoni hozzájárulást ténylegesen teljesítették, és a szövetkezet ellen nincs folyamatban felszámolási vagy végelszámolási eljárás. (3) A szervezeti változás következtében az azt kezdeményezô szövetkezet az újonnan alakult szervezet (szervezetek) jogutódlásával megszûnik (megszûnnek). Ez nem vonatkozik kiválásra, illetôleg beolvadás esetén a befogadó szövetkezetre. (4) A szervezeti változás következtében az érintett szövetkezet (szövetkezetek) tagjai - ha erre vonatkozó szándékukat bejelentették - a jogutód szervezet (szervezetek) tagjává válnak. (5) Iskolaszövetkezet szervezeti változásához az oktatási intézmény vezetôjének hozzájárulása is szükséges. (6) A szervezeti változás az azt kezdeményezô szövetkezettel (szövetkezetekkel) szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. 69. § (1) A szervezeti változás elôtt kiadott hatósági engedélyek jogosultja a jogutód szervezet; szétválás, kiválás esetében a szervezeti változás tárgyában kötött szerzôdésben megjelölt jogutód szervezet. (2) A folyamatban lévô engedélyezési ügyekben a szövetkezet köteles a szervezeti változást az engedélyeket kiadó hatóságoknak haladéktalanul bejelenteni. 70. § (1) A szervezeti változás érdekében a kezdeményezô szövetkezet tagjainak tíz százaléka elôkészítô közgyûlés összehívását indítványozhatja az igazgatóságnál. A közgyûlés összehívására a 24. § (2) bekezdését kell alkalmazni. (2) Az elôkészítô közgyûlésen minden jelen lévô tag nyilatkozik arról, hogy egyetért-e a szervezeti változás szándékával, s ha igen, akar-e a jogutód szervezet tagja lenni, illetôleg több jogutód szervezet esetén melyik szervezeté. (3) Az igazgatóság az elôkészítô közgyûlést követô nyolc napon belül köteles valamennyi távol maradt tagot felhívni, hogy a felhívás kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül írásban nyilatkozzék arról, akar-e a jogutód szervezet tagja lenni, illetôleg több jogutód szervezet esetén mely szervezeté. (4) Azokkal a szövetkezeti tagokkal, akik - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerinti nyilatkozatuk alapján - nem akarnak a jogutód szervezetben (szervezetekben) tagsági jogviszonyt létesíteni, a szövetkezet köteles elszámolni a 64-65. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásával. Ennek során - ha a vagyoni hozzájárulás visszatérítésére nem kerülhet sor - a volt tag a jogutód szervezettel (szervezetekkel) szemben érvényesítheti követelését.

(5) Ha az elôkészítô közgyûlés elhatározta a szervezeti változást, annak befejezéséig újabb szervezeti változást nem lehet kezdeményezni. (6) A szervezeti változás elhatározásáról az igazgatóság nyolc napon belül köteles tájékoztatni a szövetkezettel munkaviszonyban álló személyeket. 71. § (1) Ha az elôkészítô közgyûlés a szervezeti változást elhatározta, az igazgatóság kilencven napon belüli idôpontra összehívja a szervezeti változásról döntô közgyûlést, és az átalakulás tárgyában határozattervezetet, más szervezeti változás esetében pedig - szükség szerint a változásban részt vevô többi szövetkezet igazgatóságával együttesen - szerzôdéstervezetet, valamint a számviteli törvény szerinti vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet készít, amiket a szervezeti változásról döntô közgyûlés meghívójához mellékelni kell. Ha a közgyûlést hirdetmény útján hívják össze, a szövetkezet székhelyén biztosítani kell az elôkészítô iratok megtekintésének lehetôségét. (2) A vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetét a felügyelôbizottsággal és a könyvvizsgálóval ellenôriztetni kell. (3) Tilos a vagyon értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabban meghatározni. (4) A szervezeti változást követô három évig nem lehet a szervezeti változásban érintett szövetkezetek könyvvizsgálója az a könyvvizsgáló, aki a vagyon értékét meghatározta. 72. § (1) A jogutód szervezetet a szervezeti formára vonatkozó jogszabályok szerint kell létrehozni. (2) A szervezeti változás tárgyában készült szerzôdéstervezetnek, illetôleg határozattervezetnek tartalmaznia kell: a) a szervezeti változást kezdeményezô és a létrejövô szervezet (szervezetek) nevét, székhelyét; b) a vagyonmérleg-tervezet alapján a szervezeti változással érintett szövetkezetek vagyonát szervezetenként feltüntetve; c) a jogutód szervezet (szervezetek) vagyonának értékét; d) a szervezeti változás módját és idôpontját; e) a jogutód szervezet (szervezetek) társasági szerzôdésének vagy alapszabályának tartalmát, beolvadás esetén a jogutód szövetkezet, kiválás esetén pedig a jogelôd szövetkezet alapszabályában szükséges módosításokat; f) a jogutód szervezet (szervezetek) vezetô tisztségviselôinek nevét és lakóhelyét. (3) Semmis a szervezeti változás tárgyában készült okirat, ha a (2) bekezdésben felsoroltakról nem rendelkezik. 73. § (1) A szervezeti változás elhatározásáról és az ezzel kapcsolatos vagyoni és szervezeti kérdésekrôl a kezdeményezô szövetkezet (szövetkezetek) közgyûlése dönt. (2) A szervezeti változás tárgyában összehívott közgyûlést megelôzô harminc napon belül az érintett szövetkezet vezetô tisztségviselôi kötelesek a változással érintett más személyek, illetôleg a többi szövetkezet tagjai részére megadni minden olyan felvilágosítást, amelyet a saját tagságuk részére is meg kell adniuk. 74. § (1) A szervezeti változásra vonatkozó döntést a szövetkezet köteles a Cégközlönyben - kétszer egymás után, legalább tizenöt napos idôközzel - közzétenni. A szervezeti változásról szóló hirdetménynek az e tárgyban készült szerzôdés, illetve határozat tervezetét és a vagyonmérleg tervezetének legfontosabb adatait kell tartalmaznia. (2) A szervezeti változással kapcsolatos cégbírósági eljárásra a jogutód szervezet, szétválás és kiválás esetében a szervezeti változást kezdeményezô szövetkezet székhelye szerinti cégbíróság illetékes. (3) A cégbíróság a jogutód szervezet (szervezetek) bejegyzésével egyidejûleg törli a cégjegyzékbôl a szervezeti változást kezdeményezô szövetkezetet (szövetkezeteket), és errôl haladéktalanul értesíti a szervezeti változásban érintett többi szervezet székhelye szerint illetékes cégbíróságot.

75. § (1) A szervezeti változással létrejött jogutód szervezet a cégbejegyzést követô kilencven napon belül a számviteli törvény szerinti végleges vagyonmérleget és vagyonleltárt köteles készíteni. (2) Ha a cégbíróság a szervezeti változás bejegyzését megtagadja, vagy a bejegyzést elrendelô jogerôs végzést hatályon kívül helyezik, a szervezeti változást kezdeményezô szövetkezet a korábbi formájában mûködik tovább. Az összeolvadás és a beolvadás 76. § (1) Összeolvadás esetén az azt kezdeményezô szövetkezetek a jogutód szövetkezet alapításával megszûnnek. (2) Beolvadás esetén a többi kezdeményezô szövetkezet megszûnése mellett az egyik kezdeményezô szövetkezet válik jogutód szövetkezetté. (3) Összeolvadás és beolvadás esetén a szövetkezeteknek az érintett többi szövetkezetben való részesedését a jogutód szövetkezet részjegytôkéjének meghatározása során nem lehet figyelembe venni. (4) Az összeolvadás (beolvadás) során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvénynek a vállalkozások összefonódásának ellenôrzésére vonatkozó szabályait is alkalmazni kell. A szétválás és a kiválás 77. § (1) Szétválás esetén az azt kezdeményezô szövetkezet több jogutód szövetkezet alapítása útján megszûnik. (2) Kiválás esetén a kiválással érintett szövetkezet fennmaradása mellett annak kiváló tagjai együttesen csak új szövetkezetet vagy korlátolt felelôsségû társaságot, illetve részvénytársaságot hozhatnak létre. 78. § (1) A szétválás (kiválás) elôtti kötelezettségekért (tartozásokért) a jogutód szervezetek az egymás közötti megosztás arányában felelnek. Ha a kötelezettség csak a megosztást követôen keletkezik, a jogutód szervezetek felelôssége egyetemleges. (2) Ha a kiválás alapján gazdasági társaság jön létre, a fel nem osztható vagyon teljes egészében a kezdeményezô szövetkezetnél marad. A szövetkezet gazdasági társasággá átalakulása 79. § (1) A szövetkezet korlátolt felelôsségû társasággá vagy részvénytársasággá, szövetkezeti hitelintézet és biztosító szövetkezet pedig csak részvénytársasággá alakulhat át. (2) Az igazgatóság köteles az elôkészítô közgyûlés elé olyan indítványt terjeszteni, amely a) tájékoztatást ad az átalakulással elérni kívánt gazdasági célról, az ahhoz szükséges eszközökrôl, a szövetkezeti tagok és a munkavállalók jövôbeni helyzetérôl; b) javaslatot tartalmaz a választott társasági formára; c) ismerteti az indítványozók és az igazgatóság álláspontját. 80. § (1) Szövetkezetnek korlátolt felelôsségû társasággá történô átalakulása esetén az átalakulási határozatnak a 72. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell az egyes tagokat megilletô törzsbetét összegének meghatározását is. (2) Az átalakulás során korlátolt felelôsségû társaság alapításánál a pénzbetét arányára és összegére vonatkozó elôírások nem alkalmazhatók. 81. § (1) Szövetkezetnek részvénytársasággá történô átalakulása esetén az átalakulási határozatnak a 72. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell a) a szövetkezet vagyonmérlege alapján az egyes tagok vagyoni hozzájárulására jutó saját tôke értéket és az annak megfelelô részvény névértéket; b) a részvények számát, névértékét valamint azt, hogy bemutatóra vagy névre szólnak-e; c) az egyes részvényfajták ismertetését. (2) Ha a szövetkezet részvénytársasággá alakul át, az átalakulás során a pénzbeli hozzájárulás arányára és összegére vonatkozó elôírások nem alkalmazhatók. (3) Az átalakuló szövetkezet tagjainak részvényjegyzése nem utasítható vissza.

VII. Fejezet A SZÖVETKEZET MEGSZÛNÉSE 82. § A szövetkezet megszûnik, ha a) az alapszabályban meghatározott idôtartam eltelt; b) a közgyûlés - legalább kétharmados szavazattöbbséggel - elhatározza a jogutód nélküli megszûnést; c) szervezeti változást hajt végre, a kiválás kivételével; d) tagjainak száma nem éri el az e törvényben meghatározott számot, és hat hónapon belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot; e) a cégbíróság megszûntnek nyilvánítja; f) a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését; g) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti; h) ha részjegytôkéje az e törvényben meghatározott legkisebb összeg alá csökken, és azt a tagok határidôben nem pótolják vissza (66. §). 83. § (1) A szövetkezet a cégjegyzékbôl való törléssel szûnik meg. A törlést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi. (2) A felszámolás, illetve végelszámolás megindításának közzététele után szövetkezeti tagsági viszony nem létesíthetô. 84. § (1) Ha a szövetkezet jogutód nélkül szûnik meg, a felszámolás miatti megszûnés kivételével - ha törvény ettôl eltérôen nem rendelkezik - végelszámolásnak van helye. (2) A szövetkezet végelszámolására a csôdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény IV. fejezete irányadó a (3)-(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel. (3) A végelszámolást a szövetkezet vezetô tisztségviselôi végzik, kivéve, ha a) a cégbíróság a szövetkezetet megszûntnek nyilvánítja és kijelöli a végelszámolót; b) a tagok legalább tíz százalékának kérésére a cégbíróság más személyt jelöl ki végelszámolónak. (4) A cégbíróság által kirendelt végelszámoló, illetôleg a végelszámoló szervezet nevében eljáró személy (a továbbiakban együtt: végelszámoló) csak olyan személy lehet, aki megfelel a vezetô tisztségviselôk tekintetében e törvényben elôírt követelményeknek. (5) Nem lehet végelszámolónak kirendelni, illetôleg a végelszámolói tevékenységét nem folytathatja az, aki ellen a tagok fele tiltakozik. (6) Végelszámoló kirendelése esetén a szövetkezet cégjegyzésére jogosult személyek helyett a végelszámoló jogosult a cégjegyzésre. A végelszámolás kezdô idôpontjától kezdve a szövetkezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a végelszámoló tehet. 85. § A felszámolási eljárás, illetôleg a végelszámolás befejezése után fennmaradó vagyoni eszközöket - a fel nem osztható vagyon kivételével - a tagok között vagyoni hozzájárulásukra és a szövetkezet utolsó gazdasági évében a szövetkezettel történt gazdasági együttmûködésük mértékére tekintettel fel kell osztani, és részükre ki kell fizetni. VIII. Fejezet A SZÖVETKEZETI SZÖVETSÉGEK 86. § (1) A szövetkezetek a társadalom szociális öngondoskodásának a szövetkezeti szolidaritás elve révén történô elôsegítése, valamint egyéb szövetkezeti célok érdekében, a szövetkezeti tevékenység folyamatosságának biztosítása céljából szövetkezeti szövetségeket hozhatnak létre. (2) A szövetkezeti szövetség olyan társadalmi szervezet, amely vállalja, hogy tevékenységét a közhasznú szervezetekrôl szóló törvényben meghatározott feltételek szerint tagjai, valamint a szövetkezeti tagok érdekében folytatja. (3) Jogszabály elôírhatja, hogy a szövetkezet vagy annak tagjai támogatásban részesítésének feltétele a szövetkezet valamely szövetkezeti szövetséghez való tartozása. 87. § (1) A szövetkezeti szövetség tevékenységi körébe tartozik a szövetkezetek alapításának és mûködésének támogatása, így különösen:

a) a szövetkezetek területi, regionális vagy szakmai szempontok szerint történô együttmûködésének elômozdítása; b) a szövetkezetek külföldre irányuló gazdasági tevékenységének elôsegítése; c) tanácsadás és oktatás a szövetkezetek, illetve azok tagjai részére elsôsorban gazdasági, pénzügyi és jogi kérdésekben; d) az a)-c) pont szerinti feladatokhoz kapcsolódva oktatási létesítmények alapítása, támogatása, ismeretterjesztô tevékenység folytatása folyóiratok és egyéb kiadványok útján; e) a szövetkezetek szociális jellegû tevékenységének anyagi eszközökkel való támogatása; f) kapcsolattartás, együttmûködés hasonló célú bel- és külföldi szervezetekkel, illetve ezek támogatása; g) a szövetkezeti tevékenység egyes területeinek kutatása. (2) A szövetkezeti szövetség szolidaritási alapot hoz létre az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek anyagi feltételeinek biztosítása érdekében. 88. § A szövetkezeti szövetségek által alapított országos szövetség a szövetkezetek olyan érdek- képviseleti szerve, amely jogosult nemzetközi szervezetekben is képviselni a hazai szövetkezeteket. IX. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 89. § (1) Ez a törvény 2001. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az ezen idôpontot követôen alapított szövetkezetre kell alkalmazni. (2) E törvényt kell alkalmazni a hatálybalépéskor már mûködô, bejegyzett szövetkezetre is az alapszabály-módosítás cégbejegyzésének idôpontjától, ha a) a közgyûlés az alapszabályt e törvény rendelkezéseinek megfelelôen módosítja, és b) ennek során a korábbi üzletrésztôkét a részjegytôke részeként - a tagonkénti vagyoni hozzájárulás mértékét megállapítva - mutatja ki, feltéve, hogy c) a kívülálló üzletrész-tulajdonosok üzletrészét megvásárolta és bevonta. (3) Azok a törvény hatálybalépésekor már mûködô, bejegyzett szövetkezetek, amelyek alapszabályának a (2) bekezdés szerint történô módosítására nem kerül sor, a törvény hatálybalépésekor irányadó rendelkezéseket az e törvény hatálybalépésétôl számított ötödik naptári év végéig alkalmazhatják azzal az eltéréssel, hogy a szövetkezet szövetkezeti üzletrészt a törvény hatálybalépése után nem bocsáthat ki, a már kibocsátott és tulajdonában lévô, vagy tulajdonába kerülô üzletrészt pedig haladéktalanul köteles bevonni az értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó jogszabályok szerint. (4) Az a szövetkezet, amely a (3) bekezdésben meghatározott határidô lejártáig alapszabályát a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem módosítja, vagy gazdasági társasággá át nem alakul, jogutód nélkül megszûnik. (5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a (2)-(3) bekezdés végrehajtásának egyes kérdéseit rendeletben szabályozza. A törvény hatálybalépésével módosuló jogszabályok 90. § A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérôl szóló 1959. évi IV. törvény 38. §-a helyébe a következô rendelkezés lép: "38. § A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegû részjegytôkével alapított, a nyitott tagság és a változó tôke elvei szerint mûködô, a tagok saját gazdálkodása eredményességének elômozdítását - ideértve a természetes személy tagok fogyasztását is -, illetve esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkezô gazdálkodó szervezet." 91. § A Büntetô Törvénykönyvrôl szóló 1978. évi IV. törvény 298/A. §-a és annak címe helyébe a következô cím és rendelkezés lép:

"Gazdasági társaság vagy szövetkezet vezetô tisztségviselôjének visszaélése 298/A. § A gazdasági társaság vagy a szövetkezet vezetô tisztségviselôje, illetôleg az az üzletvezetésre jogosult tagja, aki a társaság vagy a szövetkezet tagját a társaság vagy szövetkezet vagyonát illetôen megtéveszti, ha súlyosabb bûncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig terjedô szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendô." 92. § (1) A külföldiek magyarországi befektetéseirôl szóló 1988. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Beftv.) 4. §-a helyébe a következô rendelkezés lép: "4. § Külföldi részvétellel mûködô társaság más gazdasági társaság, illetve szövetkezet alapításában részt vehet, társaságot maga is alapíthat és mûködô társaságban, illetôleg szövetkezetben részesedést szerezhet. Ezekre a társaságokra, illetôleg szövetkezetekre e törvény rendelkezései - a IV. fejezetben foglaltak kivételével - nem vonatkoznak." (2) A Beftv. 8. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép: "8. § Külföldi részvétellel mûködô társaságban belföldi alapítóként, illetve tagként az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek egyaránt részt vehetnek a gazdasági társaságokról, illetve a szövetkezetekrôl szóló törvények rendelkezéseinek megfelelôen." (3) A Beftv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép: "(1) A munkavállalók munkajogi helyzetére a Munka Törvénykönyve, valamint annak keretei között a társasági szerzôdés (alapszabály) és a munkaszerzôdés, felelôsségükre pedig a gazdasági társaságokról, illetôleg a szövetkezetekrôl szóló törvények, valamint a Munka Törvénykönyve az irányadó." (4) A Beftv. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép: "(1) Külföldi által vagy külföldi részvétellel társaság vámszabad területen is alapítható, ilyen társaságban külföldi részesedést szerezhet. Egyesülés és szövetkezet vámszabad területen nem alapítható." 93. § A köztisztviselôk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 72. §-ának (3) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép: "(3) E törvény alkalmazása során munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintendô különösen a bedolgozói munkaviszony és a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerzôdésen alapuló, valamint a személyes közremûködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági, ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység. Hatályukat vesztô rendelkezések 94. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) a szövetkezetekrôl szóló 1992. évi I. törvény (Szvt.) 113. §-a, valamint b) a megyei (fôvárosi) földmûvelésügyi hivataloknak a szövetkezetekrôl szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépésérôl és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatairól rendelkezô 1992. évi LXXXVII. törvény hatályát veszti. (2) Az e törvény hatálybalépését követô 5. naptári év végével hatályát veszti az Szvt., valamint az azt módosító 1994. évi XLIV. törvény, az 1994. évi C. törvény, az 1996. évi XXXII. törvény, továbbá a hitelintézetekrôl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 237. §- a, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 311. §-a és 320. §-ának m) pontja.